HUT58357A - Polyester film of composed structure, first of all for producing substrate for magnetic data-blocking structures, process for producing them and magnetic data-blocking material composition - Google Patents

Polyester film of composed structure, first of all for producing substrate for magnetic data-blocking structures, process for producing them and magnetic data-blocking material composition Download PDF

Info

Publication number
HUT58357A
HUT58357A HU901167A HU116789A HUT58357A HU T58357 A HUT58357 A HU T58357A HU 901167 A HU901167 A HU 901167A HU 116789 A HU116789 A HU 116789A HU T58357 A HUT58357 A HU T58357A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
film
film according
polyester
acrylic
acid
Prior art date
Application number
HU901167A
Other languages
English (en)
Inventor
Jean-Francois Fiard
Etienne Fleury
Domonique Gerwig
Sylvianne Traversier
Louis Vovelle
Original Assignee
Rhone Poulenc Films
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Rhone Poulenc Films filed Critical Rhone Poulenc Films
Publication of HUT58357A publication Critical patent/HUT58357A/hu

Links

Classifications

    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B32—LAYERED PRODUCTS
    • B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
    • B32B27/00—Layered products comprising a layer of synthetic resin
    • B32B27/36—Layered products comprising a layer of synthetic resin comprising polyesters
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J5/00—Manufacture of articles or shaped materials containing macromolecular substances
    • C08J5/18—Manufacture of films or sheets
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C55/00—Shaping by stretching, e.g. drawing through a die; Apparatus therefor
    • B29C55/02—Shaping by stretching, e.g. drawing through a die; Apparatus therefor of plates or sheets
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B32—LAYERED PRODUCTS
    • B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
    • B32B27/00—Layered products comprising a layer of synthetic resin
    • B32B27/06—Layered products comprising a layer of synthetic resin as the main or only constituent of a layer, which is next to another layer of the same or of a different material
    • B32B27/08—Layered products comprising a layer of synthetic resin as the main or only constituent of a layer, which is next to another layer of the same or of a different material of synthetic resin
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08G—MACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G63/00—Macromolecular compounds obtained by reactions forming a carboxylic ester link in the main chain of the macromolecule
    • C08G63/68—Polyesters containing atoms other than carbon, hydrogen and oxygen
    • C08G63/688—Polyesters containing atoms other than carbon, hydrogen and oxygen containing sulfur
    • C08G63/6884—Polyesters containing atoms other than carbon, hydrogen and oxygen containing sulfur derived from polycarboxylic acids and polyhydroxy compounds
    • C08G63/6886—Dicarboxylic acids and dihydroxy compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J7/00—Chemical treatment or coating of shaped articles made of macromolecular substances
    • C08J7/04—Coating
    • C08J7/0427—Coating with only one layer of a composition containing a polymer binder
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J7/00—Chemical treatment or coating of shaped articles made of macromolecular substances
    • C08J7/04—Coating
    • C08J7/043—Improving the adhesiveness of the coatings per se, e.g. forming primers
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J7/00—Chemical treatment or coating of shaped articles made of macromolecular substances
    • C08J7/04—Coating
    • C08J7/046—Forming abrasion-resistant coatings; Forming surface-hardening coatings
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B5/00—Recording by magnetisation or demagnetisation of a record carrier; Reproducing by magnetic means; Record carriers therefor
    • G11B5/62—Record carriers characterised by the selection of the material
    • G11B5/73—Base layers, i.e. all non-magnetic layers lying under a lowermost magnetic recording layer, e.g. including any non-magnetic layer in between a first magnetic recording layer and either an underlying substrate or a soft magnetic underlayer
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B5/00—Recording by magnetisation or demagnetisation of a record carrier; Reproducing by magnetic means; Record carriers therefor
    • G11B5/62—Record carriers characterised by the selection of the material
    • G11B5/73—Base layers, i.e. all non-magnetic layers lying under a lowermost magnetic recording layer, e.g. including any non-magnetic layer in between a first magnetic recording layer and either an underlying substrate or a soft magnetic underlayer
    • G11B5/739—Magnetic recording media substrates
    • G11B5/73923—Organic polymer substrates
    • G11B5/73927—Polyester substrates, e.g. polyethylene terephthalate
    • G11B5/73929—Polyester substrates, e.g. polyethylene terephthalate comprising naphthalene ring compounds, e.g. polyethylene naphthalate substrates
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B5/00—Recording by magnetisation or demagnetisation of a record carrier; Reproducing by magnetic means; Record carriers therefor
    • G11B5/62—Record carriers characterised by the selection of the material
    • G11B5/73—Base layers, i.e. all non-magnetic layers lying under a lowermost magnetic recording layer, e.g. including any non-magnetic layer in between a first magnetic recording layer and either an underlying substrate or a soft magnetic underlayer
    • G11B5/739—Magnetic recording media substrates
    • G11B5/73923—Organic polymer substrates
    • G11B5/73927—Polyester substrates, e.g. polyethylene terephthalate
    • G11B5/73931—Two or more layers, at least one layer being polyester
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B32—LAYERED PRODUCTS
    • B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
    • B32B2367/00—Polyesters, e.g. PET, i.e. polyethylene terephthalate
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J2367/00—Characterised by the use of polyesters obtained by reactions forming a carboxylic ester link in the main chain; Derivatives of such polymers
    • C08J2367/02—Polyesters derived from dicarboxylic acids and dihydroxy compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J2451/00—Characterised by the use of graft polymers in which the grafted component is obtained by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds; Derivatives of such polymers
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J2467/00—Characterised by the use of polyesters obtained by reactions forming a carboxylic ester link in the main chain; Derivatives of such polymers
    • C08J2467/06—Unsaturated polyesters
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10S—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10S428/91—Product with molecular orientation
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/24—Structurally defined web or sheet [e.g., overall dimension, etc.]
    • Y10T428/24355—Continuous and nonuniform or irregular surface on layer or component [e.g., roofing, etc.]
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/25—Web or sheet containing structurally defined element or component and including a second component containing structurally defined particles
    • Y10T428/254—Polymeric or resinous material
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/26—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified physical dimension
    • Y10T428/263—Coating layer not in excess of 5 mils thick or equivalent
    • Y10T428/264—Up to 3 mils
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/26—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified physical dimension
    • Y10T428/263—Coating layer not in excess of 5 mils thick or equivalent
    • Y10T428/264—Up to 3 mils
    • Y10T428/265—1 mil or less
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/26—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified physical dimension
    • Y10T428/266—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified physical dimension of base or substrate
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/27—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified weight per unit area [e.g., gms/sq cm, lbs/sq ft, etc.]
    • Y10T428/273—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified weight per unit area [e.g., gms/sq cm, lbs/sq ft, etc.] of coating
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/31504—Composite [nonstructural laminate]
    • Y10T428/31786—Of polyester [e.g., alkyd, etc.]
    • Y10T428/31797—Next to addition polymer from unsaturated monomers

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Manufacturing & Machinery (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Laminated Bodies (AREA)
  • Magnetic Record Carriers (AREA)
  • Coating Of Shaped Articles Made Of Macromolecular Substances (AREA)
  • Manufacture Of Macromolecular Shaped Articles (AREA)
  • Manufacturing Of Magnetic Record Carriers (AREA)

Description

A találmány tárgya egyrészt összetett szerkezetű poliészter film, különösen mágneses adathordozó szerkezetek szubsztrátumának létrehozására, amely irányított szerkezetű poliészter filmből és ennek legalább egyik felületén elrendezett kis megnyúlású és dörzsöléssel szemben nagy ellenállású rétegből áll, másrészt eljárás ilyen összetett szerkezetű poliészter film előállítására, valamint mágneses adatrögzítő anyagkompozíció, amely irányított szerkezetű poliészter filmből, ezen létrehozott mágneses bevonatból és ennek legalább egyik felületén elrendezett kis megnyúlású és dörzsöléssel szemben nagy ellenállású rétegből áll.
A poliészter anyagú vékonyrétegek mechanikai és kémiai jellemzőik folytán kiválóan alkalmasak fémoxidból vagy fémből készült mágneses tulajdonságú adatrögzítő bevonatok szubsztrátumaként történő felhasználására. A poliészter anyagú filmek azonban csúszás szempontjából előnytelenek, ez nehézséget okoz az alkalmazás során, különösen áttekercseléskor, mivel a vékony filmréteg önmagával, valamint mozgatott vagy sima fémfelülettel szemben viszonylag nagy súrlódási tényezőt mutat, pedig a vékony filmrétegek gyártásakor, illetve azt jelek és információk rögzítésére, valamint visszaadására hasznosító berendezések működtetésekor a sima fémfelületek mindenkor jelen vannak. A csúszás hiánya miatt jelentkező problémák megoldására a legkedvezőbb javaslatnak az bizonyult, hogy a felületet bizonyos semleges fémsók vagy fémoxidok bekeverésével egyenetlenné tegyék. Ezzel a filmfelület minősége leromlik. Mivel az alkalmazások többségében a fémsók vagy fémoxidok miatt kialakuló felületi egyenetlenség nem okoz problémát, ezért széles körben elterjedt • · ····* «·«» • ······ · * · · • · · ♦ · · · ···· ·· ··· ·· · ·
- 3 ez a megoldás. Nem fogadható el azonban a mágneses tulajdonságú filmrétegek esetében.
A problémát az jelenti, hogy a szubsztrátum felületi egyenetlenségei áttevődnek a mágneses bevonat felületére is, adott esetben a mágneses bevonatban akár szakadás képződhet, ami viszont a rögzített adatok visszaadásakor, illetve adatrögzítéskor információveszteséget okozhat. A felületi egyenetlenségek a többszöri használat során a mágneses filmrétegről lekopnak, ami ugyancsak a mágneses bevonat minőségének leromlásához vezethet. Ennek megfelelően meg kellett találni azt a megoldást, amely a csúszási jellemzők és a felületi durvaság közötti kompromisszumot eredményezheti, mégpedig oly módon, hogy anyagi minőségét és szemcsézettségét tekintve optimális tulajdonságú és mennyiségű töltőanyagot használnak. Ezt a feladatot több javaslattal igyekeztek megoldani, a javaslatok számos esetben az akusztikai és videojelek rögzítésére szolgáló mágnesszalagok kialakítása során megnyugtató eredményeket adtak. Ez esetben a mágneses bevonatot a megfelelő bevonat lerakatásával készítik el. A mágneses bevonat vastagsága az esetek többségében elegendő arra, hogy a szubsztrátumként szolgáló szalag felületi egyenetlenségeinek átvitelét a bevonat csillapítsa. Ezek a megoldások azonban igen gyorsan elfogadhatatlanná válnak, ha nagy sűrűségű mágneses adatrögzítésre szolgáló eszköz alapanyagául szolgáló filmet kell készíteni. Ez esetben ugyanis a mágneses bevonatot fémoxid vagy megfelelő fémötvözet elgőzölögtetéssel vagy katódporlasztással való felvitelével készítik el. Ezt a réteget a rendkívül kis, 0,01 ... 0,2 gm vastagság jellemzi. Ebben az esetben nyilvánvalóan a szalagot gyakorlatilag • « • ♦ ···« ·« • · · · · • · · · · · · · • · · · • · · · · · · teljes mértékben sima hordozófelülettel kell kialakítani, a mágneses réteg legfeljebb 0,01 μιη egyenetlenséggel jellemzett durvaságú felületre kerül. Ezt a durvaságot a továbbiakban Ra jelöli, azt még a későbbiekben meghatározzuk. Ebben az esetben azonban nehéz a filmet a súrlódási tényező növekedése miatt áttekercselni. A végeredmény az, hogy a nagy adatsűrűségű rögzítéshez kidolgozott mágneses szalagok esetében igen nehéz, adott esetben szinte lehetetlen a jó megmunkálhatóságot a jó adatrögzítési jellemzőkkel párosítani, hiszen a felületet nem szabad szilárd szemcsékkel egyenetlenné tenni. Nyilvánvaló, hogy a megmunkálhatóság és az adatrögzítési jellemzők egyidejű javítása ezen az úton nem lehetséges. Ennek az ellentmondásnak a feloldására született az a javaslat, hogy egyrészt sima hordozófelülettel, másrészt egyenetlen támasztófelülettel (hátsó oldallal) alakítsanak ki mágneses szalagokat, mégpedig töltőanyagtól mentes poliészter és szervetlen töltőanyagot tartalmazó poliészter koextrudálásával, vagy adott esetben az extrudálással egyidejűleg vagy attól függetlenül szervetlen töltőanyagot tartalmazó bevonó kompozíció lerakatásával. Ennek ellenére kitűnt, hogy ha a hátsó oldal felületi durvasága a szervetlen szemcsékből összetevődő kemény részecskék miatt növekszik, a mágneses réteget a vele szomszédos durva felületen való megtámasztás károsító hatásnak teszi ki, a felületi egyenetlenségek átadódnak a mágneses rétegnek. Mindezek következtében az iparban továbbra is keresik azokat a megoldásokat, amelyek révén a szubsztrátumként szolgáló poliészter filmet különösen mágneses bevonat felvitele esetén kis felületi durvasággal hozzák létre, az anyag jó csúszási és koptató hatásokkal szembeni • · « · · · · 4 · • ··«··« ·· · * • · · · · · · ···· ·· ··· ♦ · ··
- 5 jó ellenállóképességgel rendelkezzen, alkalmas legyen nagy sűrűségű adatrögzítés igényeit figyelembe vevő mágneses bevonat megbízható hordozására.
A találmány célja a fentiekben vázolt, továbbra is fennálló igény kielégítése.
A találmány feladata olyan összetett szerkezetű poliészter alapú film és különösen szalagként vagy lemezként alkalmazható adatrögzítő anyagkompozíció kidolgozása, amelynek hordozó felülete sima, vagyis rajta az alkalmazott töltőanyag jelenlététől függetlenül felületi kiemelkedések, továbbá csúcsok nincsenek, míg támasztófelülete (hátsó oldala) kis súrlódási tényezővel jellemezhető. Feladatunk továbbá olyan szerkezet kialakítása, amelynek hordozófelülete súrlódással szembeni kiváló ellenállással készíthető el. Ugyancsak feladatunk jó áttekercselhetőséggel és megmunkálással jellemezhető szalag létrehozása, amely poliészter filmként van elkészítve, hordozó felülete sima, rajta nincsenek a rá kerülő mágneses rétegben hibákat létrehozó egyenetlenségek, tehát amelynek alapján kiváló mechanikai jellemzőket felmutató mágneses réteggel ellátott adatrögzítő szalagok gyárthatók.
Ugyancsak feladatunk olyan poliészter alapú film és adatrögzítő anyagkompozíció kifejlesztése, amelynek hordozó rétegére a továbbiakban meghatározott Ra durvasági tényező értéke legfeljebb 0,01 gm, míg a film és a fém felületei közötti súrlódási együttható - ezt is a továbbiakban határozzuk meg - a koptató hatásokkal szembeni ellenállás mellett legfeljebb 0,5 értékű.
A találmány alapja az a felismerés, hogy kristályszerűen • · · · · «··· • ·*«··· ·· * · • · · · · · · ···· ·· ··· · · · ·
Λ - 6 u» irányított szerkezetű poliészter film egyik felületére a film tulajdonságait is javító bevonatot kell felvinni.
A kitűzött feladat megoldásaként összetett szerkezetű poliészter filmet dolgoztunk ki, különösen mágneses adathordozó szerkezetek szubsztrátumának létrehozására, amely irányított szerkezetű poliészter filmből és ennek legalább egyik felületén elrendezett kis megnyúlású és dörzsöléssel szemben nagy ellenállású rétegből áll, és a találmány szerint az irányított szerkezetű poliészter film szervetlen részecskéktől mentes szerkezetű, durvasága Ra < 0,01 gm és a bevonat vizes fázisú gyökös polimerizációval legalább egy akril természetű monomer polimerizációjával előállított módosított polimerből áll, ahol a polimerizációban vízben eloszlatható (diszpergálható), legalább egy aromás dikarbonsavból és legalább egy alifás dióiból származó poliészter vesz részt, és a bevonatban több <-SO3-)nM (I) általános képletű szulfonil-oxicsoport van jelen, ahol n értéke 1 vagy 2, míg M jelentése hidrogénatom, alkáli- vagy alkáliföldfém, ammónium kation vagy kvaterner ammónium kation.
A vízben eloszlatható (diszpergálható) polimer vízben oldható poliésztert vagy vízben stabilis diszperziót képező poliésztert jelent. A szervetlen részecskéktől mentes szerkezet a poliészter alapú filmek esetén azt jelenti, hogy nem tartalmaz olyan töltőanyagot, amelyben szervetlen összetevők lennének, legalábbis az észterezési és polikondenzációs folyamatok során alkalmazott, tehát a poliészter gyártásában felhasznált katalizátorok maradványain kívül.
A találmány kidolgozása során jutottunk arra a váratlan eredményre, hogy szulfonált poliészter jelenlétében polimerizált legalább egy akril jellegű monomerrel előállított módosított polimerek kiváló csúszási jellemzőket biztosítanak a sima felületű, töltőanyagtól mentes poliészter szalagok esetében, amivel a jó megmunkálhatóság és a kiváló áttekercselhetőség jár együtt. A találmány szerint kialakított bevonatnál a koptató hatásokkal szembeni kiváló ellenállás is észlelhető volt. A találmány értelmében létrehozott összetett szerkezetű filmek ezért különösen jól használhatók mágneses bevonatok hordozóiként, mégpedig a nagy adatsűrűségű adatrögzítésre és -visszaadásra szolgáló rendszerekben, vagyis rajtuk fém gőzölögtetésével vagy katódporlasztással a kívánt céloknak megfelelő bevonat készíthető. A javasolt összetett szerkezetű filmnél előnyös, hogy a fém és a film közötti, az alábbiakban meghatározandó súrlódási tényező értéke legfeljebb 0,5.
Ugyancsak a találmány elé kitűzött feladat megoldásaként olyan mágneses adatrögzítő anyagkompozíciót, amely irányított szerkezetű poliészter filmből, ezen létrehozott mágneses bevonatból és ennek legalább egyik felületén elrendezett kis megnyúlású és dörzsöléssel szemben nagy ellenállású rétegből áll, és amelynek lényege, hogy az irányított szerkezetű poliészter film szervetlen részecskéktől mentes szerkezetű, durvaságának értéke Ra < 0,01 μιη és a bevonat vizes fázisú gyökös polimerizációval legalább egy akril természetű monomer polimerizációjával előállított módosított polimerből áll, ahol a polimerizációban vízben eloszlatható, legalább egy aromás dikarbonsavból és legalább egy alifás dióiból származó poliészter vesz részt, ····· ···· • ······ ·· · · • ♦ · · · · · • ♦ · · ·· ··· · · ··
- 8 továbbá a bevonatban több (-SO3-)nM (I) általános képletü szulfonil-oxicsoport van jelen, ahol n értéke 1 vagy 2, míg M jelentése hidrogénatom, alkáli- vagy alkáliföldfém, ammónium kation vagy kvaterner ammónium kation. A javasolt adatrögzítő anyagkompozíció egy előnyös kiviteli alakjában a mágneses bevonat vastagsága mintegy 0,01...0,2 Mm, az gőzfázisból való lerakatással vagy ionos metallizálással van kiképezve.
A találmány szerinti film és adatrögzítő anyagkompozíció irányított szerkezetű poliészter anyagát, amely a módosított szerkezetű polimer bevonat hordozóját képezi, a mágneses adatés jelrögzítő szalagok előállításához szokásosan használt anyagok képezik. Ezek egy vagy több aromás dikarbonsav (vagy ezek származékainak) polikondenzációjával állíthatók elő, ahol az alapanyagok között van a tereftálsav, az izoftálsav, az egy vagy több alkilén-glikolt (etilén-glikolt, 1,3-propilén-glikolt, 1,4-bután-diolt) tartalmazó 2,6-naftalin—dikarbonsavak. Az alifás dikarbonsavak, mint például az adipinsav, a ciklohexán-dikarbonsavak, vagy a diolok, mint például a di- vagy trioxi-alkilén-glikol, az elágazásos szénláncú alifás diolok (például neopentil-glikol) vagy az 1,4-ciklohexán-dimetanol kis mennyiségben az alapul szolgáló kettős savakkal és diolokkal együtt használhatók.
A találmány szerinti filmben és adatrögzítő anyagkompozícióban az említett anyagok általában legfeljebb 20 mól%-ban vannak jelen. Célszerűen olyan anyagot használunk, amelynél az • ♦····· ·· · · • · · · · · · • · · ♦ ·· ··· ·· · · irányított szerkezetű poliészter film szubsztrátum előnyösen legalább 80 mól%-ban legalább egy aromás dikarbonsavból és etilén-glikolból származtatott egységet tartalmazó polimerből van kiképezve. Különösen előnyös, ha az irányított szerkezetű poliészter film szubsztrátum legalább 80 tömeg%-ban etilén-glikoltereftalátot vagy etilén-glikol-naftalin-dikarboxilát egységeket tartalmazó polimerből tevődik össze. A szubsztrátumként alkalmazott poliészterek igen kedvező példái között az etilén-glikol politereftalátját, az 1,4-bután-diol politereftalátját és az etilén-glikol poli-2,6-naftalin-dikarboxilátját lehet említeni.
Az irányított szerkezetű poliészter szubsztrátumot hagyományos módon amorf poliészter anyagú lemezből kiindulva állítjuk elő. A lemezt először extrudáljuk, majd hűtjük, egy irányban vagy két egymásra merőleges irány mentén húzzuk, hővel rögzítjük és ezt követően szükség szerint a kiegyensúlyozott vagy túlhúzott” szerkezet biztosítására az ismert kiegészítő lépéseket végrehajtjuk.
A találmány szerinti film és adatrögzítő anyagkompozíció előállításához célszerűen olyan poliészter filmet használunk, amelynek Ra durvasága legfeljebb 0,01 Mm (ez a 4768 számú DIN szabvány szerinti és a továbbiakban meghatározott feltételek között elvégzett méréssel megállapított durvaságot jelenti), vastagsága legfeljebb 40 gm, előnyösen 5 ... 35 μτα.
A találmány szerinti összetett szerkezetű filmet és adatrögzítő anyagkompozíciót borító bevonat elkészítéséhez alkalmas módosított polimerek olyan ismert termékek, amelyek legalább egy akril típusú monomer vizes közegben végzett gyökös • · · » · «··« • ······ · · · · • · · « · · · • · · · · · ··· · · «·
- 10 polimerizációjával állíthatók elő, ahol a polimerizációt szulfonil-oxicsoportot tartalmazó poliészterből készült vízben eloszlatható készítmény jelenlétében hajtjuk végre. Ilyen jellegű módosított polimereket és előállításukra szolgáló eljárást ismertet egyebek között a 0,260,203 számon közzétett európai szabadalmi bejelentés.
A találmány szerinti filmnél és adatrögzítő anyagkompozíciónál előnyösen a vízben eloszlatható poliészter legalább két dikarbonsavból származtatott egységekkel létrehozott kopoliészter, ahol legalább egy dikarbonsav legalább egy szulfonil—oxicsoportot tartalmaz és legalább kettő legalább egy alifás dióiból származtatott egységet. Ezek olyan önmagukban ismert termékek, amelyek ismertetése megtalálható többek között az FR—B 1,401,581 és FR-B 1,602,002 lsz. francia, valamint az EU-A1 0,129,674 számú európai szabadalmi dokumentumban. A vízben eloszlatható poliésztereket általában egy vagy több aromás dikarbonsav és egy vagy több alifás diói, valamint legalább egy olyan difunkcionális vegyület polikondenzációjával állítjuk elő, amely legalább egy szulfonil-oxicsoportot tartalmaz. A szulfonil-oxicsoportot az eddigiekben és a továbbiakban úgy definiáljuk, mint amely szulfonil-hidroxicsoportokat és alkáli vagy alkáliföldfémeket, vagy ezekből képződött ammóniumsókat tartalmaz.
A vízben eloszlatható poliészter készítésére szolgáló dikarbonsavak között példaként és egyáltalában nem kimerítő jelleggel említjük a tereftálsavat, az izoftálsavat, a ftálsavat, az 1,4-naftalén-dikarbonsavat, a 4,4'-oxi-dibenzolsavat, a bisz(4-hidroxi-karbonil-fenil)-szulfonsavat, és a 4,4’-di(hid··»·· * ν> · · • ·»·♦·♦ «· « · • · « V · · « • · · · ·· ··· »· ♦
-11roxi-karbonil)-benzofenolt. Ezek a savak külön-külön és tetszőleges arányú keverékben egyaránt felhasználhatók.
A találmány szerinti összetett szerkezetű film és adatrögzítő anyagkompozíció egy különösen előnyös kiviteli alakjában a a szulfonil-oxicsoportot tartalmazó dikarbonsavból származtatott egységek száma a dikarbonsavakból származó minden száz egység közül 4 ... 30. Itt igen célszerű, ha a vízben eloszlatható poliészter legalább egy szulfonálatlan dikarbonsavból származtatott legalább két egységet tartalmaz, ahol a szulfonálatlan dikarbonsav célszerűen tereftálsav, izoftálsav vagy ftálsav. Ezek más savakkal kombinációban is használhatók. A tereftálsav és legalább egy vagy több más aromás dikarbonsav adott esetben izoftálsavat tartalmazó keverékei különösen előnyösek a vízben eloszlatható szulfonált poliészterek előállítása során. Ha a vízben eloszlatható poliészter tere— és izoftálsavakból származtatott egységeket tartalmazó kopoliészter, előnyösen a tereftálát és izoftálát egységek teljes számából 20 ... 99 %-os, előnyösebben 30 ... 95 %-os részarányt képviselő számú tereftálát egységekkel van kiképezve, ahol a részarány a szulfonálatlan kettős savak móljainak teljes számára van vonatkoztatva.
A vízben eloszlatható kopoliészterek előállításánál előnyös a 3 ... 15 szénatomos alifás dikarbonsavak és az aromás kettős savak keverékben történő felhasználása. A tereftálsawal (például izoftálsawal) együtt alkalmazott aromás sav alifás savakkal felváltható, például adipin-, parafa-, szebacin-, borostyánkő- vagy dilaurinsawal.
A vízben eloszlatható szulfonált poliészter elkészítésé12 hez a dikarbonsav a polikondenzációs folyamat alatt az ilyen típusú reakciókban szokásosan használt származékával helyettesíthető. Ilyen származék a savanhidrid, az észter és a klorid. Különösen az észterek és ezek között a metil-észter alkalmazása bizonyult előnyösnek.
Célszerűen a vízben eloszlatható poliészter 5—szulfo—izoftálsavból származtatott egységeket tartalmaz. A poliészter kialakításához előnyösen használható diolok példái az etilén-glikol, 1,2-bután-diol, 2,2-dimetil-l,3-propán-diol, 1,5-pentán-diol, 1,6-hexán-diol, dietilén-glikol, trietlén-glikol, neopentil-glikol, ciklohexán-dimetanol, tetraetilén-glikol és a penta-, hexa- vagy a dekametilén-glikolok. A szulfonált poliészterek gyártásában felhasznált etilén-glikol és oligomerjei a találmány szerinti film és adatrögzítő anyagkompozíció tulajdonságai szempontjából különösen kedvezőek. Ezek önmagukban, egymással és/vagy más diolokkal keverve alkalmazhatók. Különösen előnyös az etilén-glikolnak a HO-(CH2—CH2-O-)nH általános képlettel jellemzett oligomerje, ahol n 2 és 10 közötti egész szám.
Az -SO3M képlettel jellemzett szulfonil-oxicsoportokat a poliészterbe megfelelő szulfonil-oxicsoportot tartalmazó olyan difunkcionális vegyülettel visszük be, amely a polikondenzációs folyamat alatt képes a kettős savakkal és/vagy a diolokkal reakcióba lépni. Az ilyen szempontból kedvező tulajdonságú monomerek példái megtalálhatók az FR-B 1,602,002 lsz. francia szabadalmi leírásban. Ezek közül is különösen javasolható a szulfonil-oxicsoportokat tartalmazó aromás dikarbonsavak alkálifémekkel alkotott sói, így a szulfo-izoftálsav, a szulfo-ftálsav, • ···
- 13 a 4-hidroxi-szulfonilsav vagy a 2,7-naftalén-dikarbonsav, illetve ezek származékai, különösen észterei által alkotott sók. A szulfonált poliészterbe beviendő szulfonil-oxicsoportot tartalmazó difunkcionális vegyületet az ugyanolyan jellegű difunkcionális vegyület 100 móljára viszonyítva előnyösen 4 ... 30 mól% részarányban visszük be. A legelőnyösebbnek ebben a vonatkozásban a difunkcionális vegyületnek a szulfonált difunkcionális vegyülethez viszonyított 5 ... 20 mól%-os részaránya bizonyult, így például az 5-hidroxi-szulfonil-izoftálsav alkálifémsóját használva ez a vegyület a poliészterben alkalmazott dikarboxilsav egységek 100 móljához viszonyítva 4 ... 30 mól% részarányt képviselhet.
A szulfonil-oxicsoportokat tartalmazó és a fentiekben felsorolt kopoliészterek között igen előnyösnek bizonyultak azok, amelyeknél az üvegesedési átmeneti hőmérséklet 65 %-os relatív páratartalmú környezetben mérve legalább 20 °C-ot tesz ki.
A fentiekben ismertetett vízben eloszlatható poliészterek a szokásos és ismert eljárásokkal állíthatók elő. így említhető a legalább egy diói és metil-észtereket, valamint különböző szükséges savakat tartalmazó keverék szokásos átészterezési katalizátorok jelenlétében lefolytatott reakciója, amit az így kapott diol-észterek polikondenzációja követ. A reakcióban résztvevő összetevők mennyiségét úgy állapítjuk meg, hogy azzal az alkoholos hidroxicsoportok és a karbonsavcsoportok teljes száma közötti célszerű 2 ... 2,5 arányt be lehessen állítani .
Az akril természetű monomert, amit a találmány szerinti
összetett szerkezetű film és adatrögzítő anyagkompozíciö előállításához használunk, előnyösen a
R
I
CH2=C-Y (II) általános képlettel jellemzett vegyületek közül választjuk, ahol
R jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport, adott esetben hidroxilcsoporttal szubsztituálva, míg
Y jelentése hidroxi-karbonil funkcionális csoport vagy —COOR! általános képletű alkoxi-karbonilcsoport, ahol R^ jelentése 1 ... 20 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú (adott esetben hidroxilmaradékkal szubsztítuált) alkilgyök, nitrilgyök, -CON(R2R3) általános képletű amidcsoport, ahol R2 és R3 azonosan vagy különbözően hidrogénatom vagy 1 ... 20 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilmaradék.
A rövid szénláncú alkilcsoport célszerűen 1 ... 4 szénatomos csoportot jelöl. A (II) képlet kapcsán meghatározott Rlf R2 és R3 csoportok példái a metil-, etil-, η-propil-, izoproil-, η-butil-, izobutil-, terc-butil-, n-pentil-, η-hexil-, 2-etil—hexil-, decil-, dodecil- és oktadecilesöpörtök. A hidroxi-alkilcsoportok között (Rí) vannak a hidroxi-metil-, 2-hidroxi-etil-, 3-hidroxi-propil- és 4-hidroxi-butilcsoportok.
A (II) képletben R, mint említettük hidrogénatom, metilcsoport vagy hidroxi-metilcsoport.
A (I) általános képlettel jellemzett akriIszármazékok « · • Ρ · ·
- 15 közül a találmány céljait szolgáló módosított polimer elkészítéséhez különösen, de nem kizárólagos jelleggel a következők a kedvezőek: akrilsav, metakrilsav, akril-nitril, metakril-nitril, akril-amid, metakril-amid, N-metil-akril-amid, továbbá a metil-, etil-, η-propil-, izopropil-, η-butil-, izobutil-, 2—etil—hexil— és sztearil-akrilátok és metakrilátok. Ezek a monomerek külön-külön, vagy két, esetleg több akrilszármazékot tartalmazó keverékként használhatók. Az akrilszármazékokból álló keverékek ugyancsak különösen előnyös, de nem kizárólagos jellegű felsorolást adó példái a következők: metil-metakrilát/akril- és/vagy metakrilsav, metil-metakrilát/akril- vagy metakrilsav/etil-akrilát, metil-metakrilát/etil-akrilát/akril—amid vagy metakril-amid, akril-amid/metakril-amid, butil-akrilát/akrilsav és butil-metakrilát/etil-akrilát.
Az akril természetű monomerrel kombinációban a találmány szerinti filmben és adatrögzítő anyagkompozícióban előnyösen nem akril természetű etilénes monomerek közül legalább egy kis mennyiségét is felhasználhatjuk, például a vinil-acetátot, vinilidén-kloridot, sztirolt, metil—sztirolt, krotonsav, metilénborostyánkősav, fumársav, maleinsav, az etilénezett szulfonsavak, mint például vinil-szulfonsav, allil-szulfonsav, metallil—szulfonsav és sztirol-szulfonsav alkálifémmel vagy alkáliföldfémmel alkotott sóját. A nem akril természetű monomer mennyiségét célszerűen úgy állapítjuk meg, hogy az említett monomer ismétlődő egységei a kapott kopolimerben az akril természetű monomer 100 móljához viszonyítva legfeljebb 20 %-ot, célszerűen 10 %-nál kevesebbet alkossanak. Az etilénes egységek különösen előnyös részaránya a 0,1 ... 5 mól% tartományba esik.
• <* · · · · • · · ·« · ♦
- 16 A találmány lényegét nem érinti, ha ezeket az etilénes monomereket egy vagy több, az akril természetű monomer térhálósítását elősegítő monomerrel kombináljuk. Ennél az előnyös lehetőségnél célszerű olyen polietilénes monomereket az anyagba bevinni, amelyek szabad gyököt eredményező vegyületek hatására a polimerizáciős folyamat során térhálósodást idéznek elő, vagy melegítés hatására biztosítják az akril természetű rész térhálósodását, például a bevont film szerkezetének előállításakor, esetleg a már elkészült bevonattal ellátott film gyártását záró hőkezelés során. A polietilénes monomerek néhány, nem kizáró jellegű példája a következők: diallil-ftalát, divinil-benzol, a diolok diakrilátjai vagy dimetakrilátjai, például az etilén—glikol-dimetakrilát. Az akril-amidok vagy metakril-amidok hidroxi-alkil jellegű vegyületei, mint a N-metil-akril-amid és az N-metil-metakril-amid különösen hő hatására aktiválódó térhálósítószerként felelnek meg.
A találmány szerinti összetett szerkezetű filmben és adatrögzítő anyagkompozícióban célszerűen a térhálósítható monomer a (II) általános képlettel jellemzett akril természetű monomerhez viszonyítva legfeljebb 5 mól%, adott esetben még előnyösebben 0,1 ... 3 mól% mennyiségben van jelen.
A módosított polimer elkészítéséhez a szokásos gyökpolimerizációs folyamatokat biztosítjuk, mégpedig vizes fázisban etilénezett telítetlen monomerek feldolgozásával. A polimerizációhoz először ismert módon az akril természetű monomer(ek) kívánt mennyiségét célszerűen választott vízben eloszlatjuk, a vízben szulfonált poliészter és adott esetben egy vagy több emulgeálószer megfelelő mennyiségét oszlatjuk el. Habár a szül17 fonált poliészter önmagában is alkalmas lehet emulgeálószerként való felhasználásra, vagyis adott esetben képes a monomer(ek) vizes diszperziójának képzésére, a legtöbb folyamatban előnyös, ha emellett ismert felületaktív anyagokat ugyancsak a folyamatba viszünk. Ez utóbbiak között találjuk a hosszú szénláncú alkohol-szulfátok alkálifémekkel alkotott sóit (például a nátrium-lauril-szulfátot, az etanol-amin-lauril-szulfátot), a hosszú szénláncú szulfonsavak alkálifémekkel alkotott sóit, a nemionos emulgeálószereket, mint a poli-oxietilén-glikolokat és származékaikat, vagy esetleg a szulfátéit alkoxilált alkil-fenolokat. A diszperziót célszerűen a kopoliészter és a polimerizálandó monomer össztömegéhez viszonyított 0,1...2 tömeg% felületaktív szer jelenlétében készítjük. A polimerizációs folyamatot ismert módon a szokásos vegyületek, mindenek előtt peroxidok bevitelével indítjuk meg, ezek között vannak a perszulfátok, a hidrogén-peroxid, a szerves peroxidok (lauril- és benzil-peroxidok, terc-butil—hidroperoxid), az azovegyületek (azo-diizo-butir—nitril), a különböző redoxi-rendszerek, közöttük a peroxidvegyületeket és különösen a vízben oldható peroxidvegyületeket és redukálószert tartalmazó keverékek. A redukálószer lehet például vas(III) só, például szulfát vagy alkálifém szulfitja, esetleg biszulfitja.
A reakciókeverékben a polimerizációt elősegítő szokásos egyéb segédanyagok szintén jelen lehetnek. Magát a műveletet a szénlánc hosszának korlátozására hagyományosan alkalmazott vegyületek és szerek jelenlétében hajtjuk végre, például merkaptánokkal (dodecil-merkaptán, tetradecil-merkaptán), hogy így a kopolimer molekulatömegét a kívánt bevonati tulajdonságok beál18 lítása szempontjából megfelelő értékre szabályozhassuk.
A polimerizáció hőmérséklete viszonylag széles határok között választható. Általában a 10 ... 100 °C, előnyösebben a 20 ... 80 °C hőmérséklettartományt biztosítjuk.
Ha a polimerizációs folyamatot legalább egy, a fentiekben felsorolt akril természetű monomerrel vízben eloszlatható poliészter jelenlétében hajtjuk végre, a segítségével kapott végtermék vizsgálata azt mutatja, hogy a poliészter és az akril jellegű polimer között kémiai kapcsolat jött létre. A találmány lényegét nem érintően azt a reakciómechanizmust valószínűsíthetjük, hogy a találmány szerinti film és adatrögzítő anyagkompozíció előállítása során a poliészter és az akril természetű monomer(ek) között a polimerizációs folyamatban kémiai reakció zajlik le és így ojtott kopolimer alakul ki.
A találmány szerinti összetett szerkezetű film és adatrögzítő anyagkompozíció előállítása szempontjából előnyös, ha a vízben eloszlatható poliészter a polimerizációval előállított végtermékben jelen levő vízben eloszlatható poliészter és akril jellegű (ko)polimer összmennyiségéhez viszonyítva legalább 5 tömeg%, de általában legalább 10 tömeg% részarányt képvisel. A találmány szerinti film és adatrögzítő anyagkompozíció előállítása szempontjából és a végtermékre tekintettel lényegtelen, hogy benne kémiailag nem kötött vízben eloszlatható poliészter és/vagy szabad akril természetű (ko)polimer van jelen, ezért ezeknek az összetevőknek a kapott emulzióból való eltávolítása nem feltétlenül szükséges. A vízben eloszlatható poliészter részaránya széles határok között változhat. Általában úgy fogalmazhatunk, hogy a vízben eloszlatható polimer és az akril • · · ·
- 19 természetű monomerből képzett (ko)polimer összmennyiségére vonatkoztatva a vízben eloszlatható polimer legfeljebb 60 tömeg%ot tegyen ki. Igen kedvező eredményeket értünk el a 10 ... 45 tömeg%-os részarányokkal.
A végtermék vizsgálatai arra látszanak utalni, hogy a koptató hatásokkal szembeni ellenállóképességet a bevonat esetében a módosított szerkezetű polimerben jelen levő szulfonált kopoliészter koncentrációjának befolyásolásával változtatni lehet. Ennek a koncentrációnak a növelésével, ha az összetételre jellemző egyéb tényezők nem változnak, az ellenállóképességet javítani lehet. Az optimális koncentrációt az akril természetű monomer összetevőre jellemző üvegesedési átmeneti hőmérséklet figyelembevételével lehet meghatározni, ennek alapján a módosított szerkezetű polimer révén a kapott film súrlódási tényezője a koptató hatásokkal szembeni ellenállással együtt befolyásolható. Általában megállapítható, hogy a módosított szerkezetű polimerben az annak akril természetű részére jellemző üvegesedési átmeneti hőmérséklet növelésével a szulfonált kopoliészter mennyiségét célszerű növelni. Az optimális koncentrációt különböző minták ellenőrző vizsgálataival egyszerű módon meg lehet állapítani.
A vízben eloszlatható poliészter és a polimerizálandó monomer(ek) koncentrációját a vizes fázisban széles határok között lehet megválasztani. A koncentráció meghatározásakor az előállítani kívánt emulzió szilárdanyag-tartalma és az elérendő polimerizációs fok az iránymutató, természetesen az adott polimer izációs folyamat feltételeinek figyelembevételével.
A polimerizáció révén előállított vizes termék közvetle• ·
- 20 “ nül a találmány elé kitűzött feladat megoldásaként létrehozott eljárás megvalósításában hasznosítható, amikor abból bevonatot készítünk. A termék különböző megmunkálásoknak vethető alá. így belőle az átalakulásból kimaradt monomereket a polimerizációs folyamat lezárásakor eltávolíthatjuk. Ha a reakcióban résztvevő összetevők közül egy vagy több szabad savas funkcionális csoportokat tartalmaz, ezeket a csoportokat szervetlen vagy szerves bázis adagolásával semlegesíteni lehet. Erre a célra különösen megfelelnek az alkálifémek bázisai, mint a nátrium-hidroxid, a kálium-hidroxid, továbbá a kvaterner ammónium-hidroxid vagy a vizes ammónia-oldat. A vízben eloszlatható poliészterben jelen levő szulfonsavas funkcionális csoportok és/vagy az akril természetű (ko)polimer karbonsavas funkcionális csoportjai ebben a folyamatban szintén résztvehetnek. A kapott emulzió (vizes termék) kiegészíthető stabilizáló vagy antisztatikus hatású adalékokkal, de ugyancsak előnyös lehet, ha az akril természetű (ko)polimerekre ható külső térhálósító szereket szintén a keverékbe viszünk.
A térhálósítószer típusát a felhasznált akril természetű monomer(ek)tői függően kell megválasztani. A folyamatot úgy tervezzük meg, hogy a találmány szerinti film és adatrögzítő anyagkompozíció előállítása során előnyösen a módosított polimer mintegy 0,1...15 tömeg% részarányban legalább egy térhálósító szert tartalmaz, ahol a térhálósítószer célszerűen fenol—formaldehid vagy amin-formaldehid műgyanta. Ezek a műgyanták a melamin és formaldehid, karbamid és formaldehid, vagy triazin és formaldehid kondenzációjával előállított termékek. Különösen előnyös, ha a térhálósítószer részaránya a vízben eloszlatható
- 21 polimer és a vele együtt az emulzióban jelen levő akril természetű (ko)polimer össztömegére vetítve 0,5 ... 12 tömeg%-ot tesz ki.
A polimerizációval sokféle különböző alakú termék állítható elő. Ez mindenek előtt az alkalmazott összetevők és/vagy a polimerizációs feltételek függvénye, de adott esetben a kapott végtermék kiegészítő megmunkálása szintén fontos szerephez juthat. A nem savas jellegű akril természetű monomert polimerizálható sav (akrilsav, metakrilsav, krotonsav) vele összehasonlítva viszonylag jelentős, például legalább 5 tömeg% mennyiségének jelenlétében polimerizálva tiszta emulziót nyerhetünk, ha a karbonsavas csoportok szabadon vannak jelen, míg ha a karbonsavas csoportokat az előzőleg meghatározott bázisok egyikével és különösen alkálifémből képzett bázissal semlegesítjük, a semlegesítés mértékében változó viszkozitású vizes oldatok állíthatók elő. A módosított szerkezetű polimert tartalmazó diszperziók vagy oldatok viszkozitása a találmány szerinti eljárás megvalósítása szempontjából nem különösebben lényeges, adott esetben értéke a szilárd anyag mennyiségének szabályozásával beállítható.
A találmány szerinti összetett szerkezetű film és adatrögzítő anyagkompozíció előállítására szolgáló módosított kopolimerek közül különösen előnyösnek bizonyultak azok, amelyek akril természetű részére az az összetétel jellemző, amelynél ez a rész mintegy 0 °C és mintegy 100 ’C, célszerűen 0 és 80 ’C, célszerűbben 20 és 70 ’C közötti üvegesedési átmeneti hőmérséklettel jellemzett szabad akril természetű (ko)polimert eredményez .
• ·
- 22 Megállapítható volt, hogy a film és film, valamint a film és fém közötti statikus és dinamikus súrlódási tényezők az üvegesedési átmeneti hőmérséklet (Tg) növekedésével csökkennek. Ez a csökkenés alapvetően az akril természetű résszel kapcsolatos, egy adott határig tart. Azt is meg lehetett állapítani, hogy a koptató hatással szembeni ellenállás a módosított szerkezetű kopolimer akril természetű részére jellemző Tg hőmérséklet csökkenésével növekedett. Ezért az akril természetű rész megválasztásával lehetőség nyílik a súrlódási tényező és a koptató hatásokkal szembeni ellenállásra jellemző mutatók közötti optimális kompromisszum megválasztására. Ha az akril természetű rész Tg üvege sedési átmeneti hőmérsékletét a módosított szerkezetű kopolimerben a kapott szubsztrátum réteg felhasználási hőmérsékletének megfelelően választjuk meg, figyelembe véve a leggyakrabban kívánt felhasználási célokat, az üvegesedési átmeneti hőmérséklet ettől az alkalmazási hőmérséklettől bizonyos mértékig eltérhet. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az alkalmazási hőmérséklethez viszonyítva az üvegesedési hőmérséklet 20 °C-szal kisebb és mintegy 60 °C-szal nagyobb lehet. A nagy Tg üvegesedési átmeneti hőmérséklettel és különösen a 20 °C-nál nagyobb értékekkel jellemzett akril természetű rész előnyösen hat a súrlódási tényezőkre és a növekedésnek a koptató hatásokkal szembeni ellenállásra gyakorolt káros hatását a bevonatnál úgy kompenzálhajtuk, hogy a szulfonil-oxicsoportokat tartalmazó kopoliészter koncentrációját növeljük. Ha tehát a Tg üvegesedési átmeneti hőmérséklet az akril természetű rész esetében közel áll a film és adatrögzítő anyagkompozíció alkalmazási hőmérsékletéhez, esetleg túllépi azt, különösen ha ez a hőmérséklet • ·
- 23 legalább 20 °C, előnyös, ha a módosított szerkezetű polimert a szulfonált kopoliészter legalább 20 tömeg%-os, adott esetben legalább 25 tömeg%-os részarányával készítjük el.
Az akril természetű rész különösen nagy üvegesedési átmeneti hőmérsékletének biztosítása nélkül ugyancsak lehetséges a viszonylag kis súrlódási tényezők beállítása, ha a módosított szerkezetű polimer viszkózus és rugalmas jellemzőit változtatjuk. Ilyen értelmű javítást lehet elérni akkor, ha például az akril természetű részt belső vagy külső térhálósítószer, például az előzőleg már említett vegyületek valamelyikének felhasználásával térhálósítjuk. A térhálósítás szükséges mértékét minden konkrét esetben szakember az adott feltételek ismeretében egyszerűen meghatározhatja, a polimerizálandó összetevő összetételének függvényében, annak ismeretében.
A találmány szerinti film és adatrögzítő anyagkompozíció megvalósításához igen célszerű olyan módosított polimer felhasználása, amelynek akril természetű részét az alacsony, legfeljebb 20 °C értékű Tg üvegesedési átmeneti hőmérséklet jellemzi, míg a koptató hatásokkal szembeni jó ellenállóképességet a bevonat esetében úgy biztosítjuk, hogy a módosított szerkezetű polimerbe polimer alapú, lényegében gömbszerű részecskékből álló töltőanyagot keverünk, mégpedig olyan töltőanyagot választva, amely a szubsztrátumot képező film felületére lerakott mágneses bevonat tulajdonságait nem képes hátrányosan befolyásolni. Ezzel a hordozófelületre felvitt bevonat súrlódási tényezőjét csökkenteni lehet anélkül, hogy a másik felületnek a durvaságát növelni kellene, ahova a mágneses jellegű réteg kerül. Ezen az úton a felületi durvaság szükségtelen növelése el• ·
- 24 kerülhető.
A felhasznált töltőanyag, mint említettük lényegében gömbi vagy hasonló alakú, sima felületű részecskékből áll, alapanyaga szénhidrogén vagy akril jellegű polimer. Az első csoportba mindenek előtt a poliolefinek (polietil, polipropilén) , a polisztirol, a sztirol polietilén monomerrel képzett térhálósított kopolimerjei (például a divinil-benzol) tartoznak, míg a másodikba a térhálósított akril-poliakrilátok és alkil-metakrilátok (például etilén-glikol-dimetakriláttal térhálósított polimetil-metakrilát).
A töltőanyagként használt polimer gömbszerű részecskéinek átlagos átmérője általában legfeljebb 0,2 μπι, ahol célszerűen a 0,05 ... 0,15 gm értéktartományba eső nagyságú átmérőt választunk.
Az átlagos átmérőt úgy határozzuk meg, hogy az adott méreteloszlású részecskékből álló halmazt felhasználása előtt scanning elektromikroszkópiás módszerrel megvizsgáljuk. A részecskehalmazt úgy készítjük elő, hogy benne 1 gm-nél nagyobb méretű gömbök vagy hasonló részecskék ne legyenek.
A módosított polimerbe beépített polimer anyagú gömbszerű részecskék mennyisége mindenek előtt a módosított polimer üvegesedési átmeneti hőmérsékletétől függ. A mennyiséget úgy választjuk meg, hogy a megfelelő rétegre mind a viszonylag kis súrlódási tényező, mind pedig a kedvezően kis durvaság biztosítható legyen. Általában megállapítható, hogy a módosított polimer legfeljebb 8 tömeg% polimerizált töltőanyagot tartalmaz, célszerűen ez a mennyiség a 0,05 ... 5 tömeg% értéktartományba esik.
A poliészterből készült film felületére a bevonatot számos különböző, a szakirodalomból és a szakemberek előtt jól ismert eljárással lehet felvinni. így öntéssel, vékony résen átáramoltatva a polimert vizes oldatban vagy emulzióban lehet a felületre vinni, egy másik lehetőség a film átvezetése a vizes emulzión vagy oldaton keresztül, áttekercselése hasonló készítményen át. A réteg vastagságát ugyancsak ismert módon lehet szabályozni. A bevonat a filmréteg húzása előtt és után egyaránt, a hővel történő rögzítés előtt és után egyaránt elkészíthető. Különösen célszerűnek bizonyult azonban a bevonatnak a poliészter film húzása előtt vagy két húzási művelet közötti felvitele.
A bevonatkészítés előtt a poliészter anyagú filmet felületi kezelésnek vethetjük alá. A felületi kezelés módszerei jól ismeretesek, különösen ajánlhatók a fizikai jellegű kezelések. A bevonat hordozására kijelölt oldalt például koronakisüléssel elektrosztatikus módon kezelhetjük, de ionizáló sugárzás hatásának is kitehetjük. Ezek a kezelések általában célszerűek, de adott esetben elhagyhatók.
A poliészter filmre kerülő vizes bevonó kompozíció mennyiségét egyrészt a benne levő szilárd összetevők részaránya, másrészt a végtermékként kapott filmen kialakított bevonat kívánt vastagsága határozza meg. A kívánt vastagságot ennek megfelelően a húzási és hővel történő rögzítési műveletek után beállt vastagság jelenti. A vastagság egyébként a bevonási művelet időtartamával ugyancsak befolyásolható és figyelembe kell venni, hogy a bevonat vastagsága a húzás következtében változik, ha a bevonási művelet megelőzi a húzást. A végtermékként
- 26 kapott bevonat vastagsága ezért széles határok között állítható be. Megállapítható volt, hogy a súrlódási tényező a bevonat vastagságával egy határig együtt növekszik, és ezért célszerű, ha a kijelölt felületre legfeljebb mintegy 1 μτα vastagságú réteget viszünk fel. Másrészt viszont az is kitűnt, hogy túlságosan kis vastagságú bevonat esetében az összetett szerkezetű poliészter film és az adatrögzítő anyagkompozíció áttekercselhetősége romlik, mivel a bevonat felületi egyenetlensége a kívánatosnál nagyobb mértékű. Éppen ezért javasolható, hogy a módosított polimerből létrehozott bevonati réteg vastagsága mintegy 0,05 ... 1 Mm legyen, ahol a felső határ célszerű értéke 0,7 Mm, míg a különösen előnyös vastagságtartományt a 0,1 ... 0,5 pm értékek jelölik ki.
A bevonat elkészítése után a poliészter anyagú összetett szerkezetű filmet és adatrögzítő anyagkompozíciót hőkezelésnek vetjük alá, aminek célja a bevonatban felvitt víz eltávolítása és adott esetben a polimer térhálósítása. Ha a bevonatot a húzási művelet előtt készítjük el, akkor nincs szükség a hőkezelésre, hiszen a szárításhoz és az esetlegesen szükséges térhálósításhoz a kívánt megemelt hőmérsékletet a húzási és hővel történő rögzítési műveletek biztosítják. A találmány lényegét azonban nem érinti, ha minden esetben az emulzió jellegű bevonat megszilárdulását lehetővé tevő hőkezelést és szárítást hajtunk végre, mielőtt az anyagot húznánk és bevonatát hővel rögzítenénk.
A módosított polimerből álló bevonatot adott esetben a szubsztrátumot adó vékony poliészter film mindkét felületére felvihetjük, vagyis nemcsak az egyik felületre. Ha két bevona-
«·· ·· · · • · · · · ··· ·· ·· tót készítünk, akkor azt a bevonatot, amely a végtermék tulajdonságait megadó és különösen a mágneses jellegű bevonatot hordozza, a szubsztrátumhoz való szoros kötődés követelményével állítjuk elő. Ezt a bevonatot ezért célszerűen töltőanyagtól mentesen készítjük el.
A találmány szerinti, mágneses adatrögzítésre szolgáló filmrétegek és szalagok gyártása során ismert eljárásokkal az összetett szerkezetű poliészter film felületére a kívánt összetételű mágneses anyagot rakatjuk le. A bevonási művelet révén ferromágneses összetevőkből, például vasból, nikkelből, kobaltból, króm-oxidokból és az említettek keverékeiből álló mágneses bevonatot készítünk, ahol az összetevők polimer kötőanyagban vannak eloszlatva. A találmány értelmében előállított poliészter anyagú filmek különösen jól használhatók nagy sűrűségű adatrögzítésre szolgáló filmek előállítására, mivel a vékony mágneses bevonat fém elgőzölögtetésével, vagy ionos metallizációs módszerekkel hatékonyan készíthető el. A mágneses bevonat felvitele telőtt az összetett szerkezetű poliészter filmet tulajdonságai javítása céljából különböző kezeléseknek vethetjük alá. Ha például a felületet koronakisüléssel kezeljük, ezzel a mágneses bevonat későbbi jó tapadását segítjük elő. Ugyanebből a célból ragasztóanyag rétegét is fel lehet vinni. Erre a célra az irodalom számos különböző kompozíciót és eljárást ajánl, ezek szakember számára nyilvánvalóak. Különösen előnyösnek bizonyult akril természetű monomerekkel módosított és az előzőekben már ismertetett szulfonált poliészterek vizes oldatainak vagy diszperzióinak felhasználása, amire vonatkozóan egyebek között az EU-A3 0,260,203 lsz. európai szabadalmi leírás ad ki• ·
- 28 tanítást.
Erre a célra a találmány szerinti felépítésben előállított összetett szerkezetű poliészter filmet használunk, amely minden felületén módosított kopolimer réteget tartalmaz, ahol a mágneses bevonatot fogadó oldalon elkészített réteg mindenek előtt a bevonat jó megfogására szolgál, míg a másik, hátsó oldali réteg a mágneses szalag jó használhatóságát, megmunkálhatóságát hivatott biztosítani. A hordozó oldali és a hátsó oldali rétegek lehetnek azonos vagy különböző összetételűek. A hordozó oldalra ajánlatos a töltőanyagtól mentes kompozíciót felvinni, adott esetben az egyes oldalakra kerülő kompozíciók akril természetű része és/vagy szulfonált kopoliészteres része különbözhet.
Ha az elkészült filmnek csak az egyik felületére kerül módosított szerkezetű kopolimeres bevonat, a mágneses jellegű réteget a másik felületre célszerű felvinni, amely így a szalag hordozófelületévé válik. Nem jelenti azonban a találmány lényegétől való eltérést az sem, ha a mágneses réteget a módosított szerkezetű kopolimeres bevonaton készítjük el.
Habár az összetett szerkezetű poliészter filmek mindenek előtt mágneses jel- és adatrögzítő szalagok kialakítására szolgálnak, szubsztrátumként bármilyen olyan bevonat hordására alkalmasak, amelynél az alkalmazás során a viszonylag kis felületi durvaság követelményként szerepel.
Az előzőekben bemutatott és hasonló lehetőségek szerint előállított mágneses film a szokásos technológiák segítségével alakítható át adat- és jelhordozó termékké, vagyis mágneses szalaggá és lemezzé.
• · «· ·· ·· • · ♦ · · • ··· ··· • · · ···· ·· ···
A találmány tárgyát a továbiakban példaként! megvalósítási módok alapján ismertetjük részletesen. A példákban bemutatott megvalósítási lehetőségekkel előállított poliészter esetében a következő tulajdonságokat ellenőriztük:
1) Felületi durvaság
a) Átlagos eltérés: Ra (vagy CLA) durvaság
Ezt a jellemzőt a 4768 számú DIN szabvány szerint határozzuk meg, a mérést S6P Perthen típusú készülékkel végeztük, mégpedig a szabványban leírt módon. Ennek során az alábbi feltételeket tartottuk be:
- levágási hullámhossz 0,08 mm
- érzékelési hossz 1,75 mm
- az érzékelő görbületi sugara 5 /xm
- az érzékelő nyomóereje 50 μΝ
A mérések végeredményeként egymástól 20 μιη-re fekvő profilokon végzett 30 méréssel kapott értékek átlagát fogadtuk el.
b) A felületi csúcsok MH maximális magassága
A felületi csúcsok maximális magasságát fehér fényben a Nomarski-féle interferometriás módszerrel állapítottuk meg, amihez Nomarski-féle interferométerrel ellátott Nachet NS 400 típusú mikroszkópot használtunk. A mikroszkóp tárgylencséje 80-szoros nagyítású volt.
c) Az SRa és SRz optikai háromdimenziós durvaság
Az SRa durvaság a felületi durvaságnak egy átlagos magasságú síktól vett eltéréseinek aritmetikai átlagát jelenti, amit gm-ben fejezünk ki (ez az Ra durvaság kiterjesztése egy adott felületre).
Az SRz durvaságot két egymással párhuzamos átlagos ma• · · ·
- 30 gasságú sík távolságaként értelmezzük, ahol
- a felső síkot az öt legmagasabb csúcs magasságának át- laga,
- az alsó síkot az öt legmélyebb völgy magasságának át laga jelöli ki.
Az SRa és SRz durvaságokat a Kosaka Laboratories Ltd. által gyártott SPA 11 jelű kezelő készülékből kiemelt Surfcorder ET-30 HK jelű készülékkel és Hiposs típusú optikai érzékelővel mértük, mégpedig az alábbi feltételek mellett:
levágási hullámhossz 0,08 mm
nagyítás 20,000 x
érzékelési sebesség 20 gm/s
érzékelési hossz 0,5 μιη-es mintavételi
léptetési távolság mellett 0,25 mm
a profilok száma (távolságuk 0,5 gm) 150
- az ellenőrzött felület nagysága 0,25x0,075 mm
- nyereség 1
- hiszterézis 1
2) Súrlódási tényező
a) Film a filmen: us és ud
A statikus súrlódási tényező (/is) a film filmen való mozgatásának indításakor mérhető, míg a dinamikus súrlódási tényező (μά) a két film egymáson való mozgatásakor. A mérés az ASTM D 1894.78 számú szabványa szerint hajtható végre, ehhez Davenport típusú készüléket használtunk, mégpedig a következő feltételek mellett:
- érintkezési felület
6,3 x 6,3 cm2
- a szalag feszültsége
- nyomás
- sebesség
- nyújtott szakasz hosszúsága
200 g
Pa cm/perc cm
b) Film fémen; ük
A súrlódási tényezőt a 66,997 szám alatt közzétett euró pai szabadalmi bejelentés 11. oldalának 3. bekezdésében leírt módszer szerint mértük, mégpedig a következő feltételek mel lett:
- az álló henger átmérője 10 mm
- a szalag szélessége 2,5 cm
- a szalag továbbítási sebessége 5 m/perc
- a szalag feszültsége 200 g
- mérés időtartama 20 perc
- hőmérséklet 25 °C
- relatív páratartalom 35 %
- érintkezési felület 5 cm2
- a henger tekercselési szöge 205°
c) Film fémen: statikus fus) és dinamikus fttd) súrlódási tényező
A súrlódási tényezőket a JP-63/28,627 szám alatt közzétett japán szabadalmi bejelentésben ismertetett ún. cipőtisztításos módszerrel mértük, mégpedig a bejelentésben bemutatotthoz hasonló berendezés segítségével, miközben a következő feltételeket biztosítottuk:
a henger átmérője mm
- a szalag szélessége
- a szalag továbbítási sebessége
1,27 cm
0,9 m/perc ··«« ··
- a szalag feszültsége50
- mérés időtartama15
- hőmérséklet25
- relatív páratartalom35
- érintkezési felület 1,27x0,' g perc ’C %
cm2
A nyírási igénybevételre jellemző frekvencia értéke 1 Hz körül volt.
A továbbiakban példákat mutatunk be, ahol Tg(A) a szabad akril természetű kopolimer üvegesedési átmeneti hőmérsékletét jelenti.
1. PÉLDA
1) A módosított szulfonált kopoliészter előkészítése
A 0,260,203 számú európai szabadalmi leírás 1. példájában bemutatott eljárás segítségével módosított szulfonált kopoliésztert készítettünk, mégpedig vizes közegben metil-metakrilátot, etil-akrilátot, metakrilsavat, nátrium-vinil-szulfonátot és vinil-acetátot tartalmazó keverék polimerizációjával, ahol szulfonált kopoliészter is jelen volt. Ez utóbbit
- 0,524 mól izoftálsavból,
- 0,348 mól dimetil-tereftalátból,
- 5-szulfo-izoftálsav dimetil-észterének nátriumsójából (0,128 mól),
- 2,3 mól etilén-glikolból készítettük, 65 %-os relatív páratartalmú közegben üvegesedési átmeneti hőmérséklete Tg = 29 ’C, viszkozitás! mutatója 556 volt. Ez utóbbit 100 ml 50 : 50 tömeg%-ban fenolból és o-klór—fenolból készült keverékben 1 g polimert tartalmazó oldaton
I» ··«· °C hőmérsékleten mértük. A szulfonált poliészter átlagos molekulatömege 17000, dietilén-glikol tartalma 13 tömeg% volt.
Az így kapott szuszpenzió szilárdanyag tartalma 42,9 tömeg% volt, mégpedig a következő megoszlásban:
- metil-metakrilát: 34 tömeg%
- etil-akrilát: 25,5 tömeg%
- metakrilsav: 7,5 tömeg%
- vinil-acetát: 3,5 tömeg%
- nátrium-vinil-szulfonát: 0,5 tömeg%
- szulfonált kopoliészter: 29 tömeg%.
A fentiek szerinti összetételű módosított polimer Tg (A) üvegesedési átmeneti hőmérséklete 55 °C volt, míg a szuszpenzióra 0,045 Pa.s értékű abszolút dinamikai viszkozitás volt mérhető.
2) Az összetett szerkezetű poliészter film elkészítése
Az előzőek szerint előállított szuszpenziót desztillált vízzel felhígítottuk és így 10 tömeg% szárazanyag tartalmú oldatot kaptunk. Ebből 30 gm vastagságú biaxiálisan húzott poliészter filmre 4 gm vastagságú réteget vittünk fel, mégpedig 0 jelű szálas rúddal ellátott kézi bevonókészülék alkamazásával.
Ezt követően 30 másodpercen keresztül a bevonatot 120 °C hőmérsékleten szárítottuk. A szárítást követően 0,5 gm vastagságú réteg maradt vissza.
A bevonatot extrudálással előállított poliészter filmre vittük fel, amelyet először hosszirányban, majd keresztirányban húztunk és ezután a polietilén-tereftalátot, amely töltőanyagtól mentes volt és 650 értékű viszkózitási indexet mutatott, hővel rögzítettük. Az így kapott szubsztrátum mint filmréteg • · · ·
- 34 felületi durvasága (Ra) a bevonatkészítés előtt 0,01 gm-nél kisebbre adódott. Az SRa durvaság az előzőekben bemutatott mérés szerint 0,016 gm volt.
3) Az összetett szerkezetű film felületi tulajdonságainak meghatározása
A súrlódási tényezőket, mégpedig a film/fém statikus és dinamikus súrlódási tényezőket a cipőtisztításos” módszerrel mértük, mégpedig az előzőekben meghatározott módon és eszközökkel. A következő értékek adódtak:
- gs = 0,45
- μά = 0,42
- ΜΗ = 0,05 gm a hátsó oldalra
- koptató hatásokkal szembeni ellenállás: kiváló
- hordozó oldali durvaság: Ra < 0,01 gm.
A koptatásra igénybevett részeket scanning elektronmikroszkópos vizsgálattal ellenőriztük. A hátsó oldali bevonat kiváló ellenállást mutatott a koptató hatásokkal szemben, alig néhány lekoptatott részecskét lehetett észlelni.
Összehasonlítás céljából az 1. példában bemutatott eljárást követve olyan összetett szerkezetű filmet készítettünk, amelynél a szuszpenzió szárazanyag tartalma az 1. példa szerinti volt, az akril természetű részt tekintve a módosított polimer összetétele is azonos volt, de a szulfonált kopoliészer mennyiségét 15 tömeg%-ra csökkentettük le. Az így kapott film koptató hatásokkal szemben gyenge ellenállást mutatott.
2. -5. PÉLDA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ TESZT
1) A módosított szulfónéit poliészter előkészítése
Az 1. példa szerinti eljárást követve összetételét és üvegesedési átmeneti hőmérsékletét tekintve eltérő szulfonált kopoliésztereket készítettünk elő, mégpedig három mintában.
Az etilén monomer polimerizációját előnyösen terc-dodecil-merkaptán jelenlétében hajtottuk végre, amely a szénlánc hosszúságának szabályozására szolgált. A bemutatott eljárással összesen öt, Ll, L2, L3, L4 és L5 jelű szuszpenziót kaptunk, amelyek rendre 40,1, 39,9, 40, 41 és 40 tömeg% szárazanyagot tartalmaztak. Ezekhez Pl, P2, P3, P4 és P5 jelű módosított kopoliészterek tartoztak, amelyek összetételét és üvegesedési átmeneti hőmérsékletét az 1. táblázat mutatja be.
1. TÁBLÁZAT
Referencia VÁM CAc (1) MAA EA BuA (2) MMA SP (3) NMMA (4) tDDM % (6) SE Tg(A) °C (5)
Pl 0 0 2 0 22 56 20 0 0 40,1 42
P2 0 0 2 0 42 36 20 0 0 39,9 8
P4 0 0 2 32 46 20 0 0 40 20
P3 4 0,6 8,8 32,4 0 39,6 20 2,4 0,32 41 35
P5 0 0 1 0 15 64 20 0 0 40 60
Megjegyzések:
VÁM = vinil-acetát,
MAA = metakrilsav,
ΜΜΑ = metil-metakrilát,
ΕΑ = etil-akrilát,
SE = szilárdanyag tartalom.
(1) - krotonsav (2) - butil-akrilát (3) - szulfonált kopoliészter (4) - térhálósítószerként alkalmazott n-metil-metakril—amid, (5) - az akril természetű részre (6) - a monomerek teljes mennyiségére vonatkoztatott tömeg%-ban.
2) Az összetett szerkezetű poliészter film előállítása
Az 1. példában bemutatott eljárást követve a Pl, P2, P3, P4 és P5 szuszpenziókból bevonatot készítettünk, miután azokat desztillált vízzel 10 tömeg% szilárdanyag tartalomra állítottuk be. A bevonatot az 1. példa szerinti poliészter filmen alakítottuk ki.
A bevonatot ez esetben is a bemutatott módon szárítottuk, minden bevonat vastagsága 0,5 μτα volt.
A kapott összetett szerkezetű filmeket a következőkben CP1, CP2, CP3, CP4 és CP5 jelöli.
3) A felületi tulajdonságok meghatározása
Súrlódási tényezők (gs és gd)
Ezeket a tényezőket a már meghatározott cipőtisztításos” módszerrel mértük, értékük a következő volt (2. táblázat, ahol Öl az első összehasonlító példát jelöli):
2. TÁBLÁZAT
Pél- Összetett szerke- MS μά Hordozófelület.
da zetű film MH, μιη
2. CP1 0,45 0,42 < 0,04
3. CP3 0,37 0,35 < 0,04
4. CP4 0,5 0,5 < 0,04
5. CP5 0,45 0,4 < 0,04
Öl. CP2 0,9 0,8 < 0,04
Úgy találtuk, hogy a súrlódási tényező az akril természetű rész üvegesedési átmeneti hőmérsékletével növekszik.
Koptató hatásokkal szembeni ellenállás
A ledörzsölt részek vizsgálata azt mutatta, hogy a CP2 jelű kompozíció koptató hatásokkal szemben kiválóan ellenállt, ebből a szempontból jobb volt, mint a CP1, CP3, CP4 és CP5 kompozíciók, bár a súrlódási tényező értéke kiemelkedően magas volt.
6. PÉLDA
1) Az összetett szerkezetű film előállítása
Húzásközi bevonással töltőanyag nélküli C2P1 poliészter filmet vontunk be az előbb meghatározott L1 szuszpenzióval, mégpedig úgy, hogy a hosszirányú húzást követően a bevonat anyagát felvittük, majd keresztirányú húzást végeztünk. A film előállításának legfontosabb technológiai paraméterei a következők voltak:
- hosszirányú húzási arány:
3,4
- hosszirányú húzás hőmérséklete: 75 ’C
- keresztirányú húzás hőmérséklete: 110 ... 120 °C
- hővel való rögzítés hőmérséklete: 210 °C-
Ilyen feltételek között a kapott film SRa felületi durvasága 0,016 gm volt, a rá jellemző Ra durvaságra 0,01 gm-nél kisebb értékek adódtak.
A bevonást úgy hajtottuk végre, hogy az egytengelyesen megnyújtott poliészter filmet gumiból készült továbbító és támasztó görgők között továbbítottuk, miközben a továbbító görgő az L1 jelű szuszpenzióban forgó vájatos görgővel volt érintkezésben (ez a Helio-Report rendszer). A monoaxiálisan nyújtott és bevonattal ellátott filmet ezután 95 °C hőmérsékletű előmelegítő zónán vezettük át, ahol a bevonat megszáradt, majd a keresztirányú húzást hajtottuk végre. Ezt követően a szalagot hővel rögzítettük és feltekercseltük. A feltekercselt bevonatos filmet minden különösebb gond nélkül állítottuk elő, vastagsága 9 gm volt, ahol a hordozó felületre 0,25 gm vastagságú bevonat került.
2) A C2P1 összetett szerkezetű film jellemzői
Súrlódási tényezők film/film
film/fém
gs 0,45 0,63
gd 0,4 0,5
gk 0,43
felületi egyenetlenség: MH < 0,04 gm koptató hatásokkal szembeni ellenállás: jó áttekercselhetőség: kiváló.
• · · ♦
7, PÉLDA
A 6. példa szerinti összetett szerkezetű filmet készítettük el úgy, hogy a szuszpenziót az előzőkhöz képest csak fele olyan mértékben hígítottuk, amivel 20 % szárazanyagtartalmat állítottunk be. így C3P1 poliészter filmet kaptunk, amelyen a hordozófelületre 0,12 μια vastagságú bevonat került és amelynek tulajdonságai a következők voltak:
Súrlódási tényezők film/fém film/film gs 0,420,77 μά 0,40,54
Mk0,4 felületi egyenetlenség: MH < 0,04 Mm koptató hatásokkal szembeni ellenállás: jó áttekercselhetőség: kiváló.
8. ÉS 9. PÉLDA
Húzás előtti bevonatkészítéssel C2P3 és C3P3 jelű összetett szerkezetű poliészter filmet készítettünk, mégpedig a 6. példa szerinti eljárással, az ott meghatározott lépésekkel, azzal a különbséggel, hogy a bevonathoz először 40 tömeg%, majd 20 tömeg% szárazanyag tartalmú L3 jelű szuszpenziót használtunk. A kapott összetett szerkezetű filmek tulajdonságai a következők voltak:
- 40 3. TÁBLÁZAT
Film Film/fém súrlódási tényező Áttekercselhetőség Koptató hatásokkal szembeni ellenállás
gs Md gk
C2P3 0,43 0,35 0,5 jó jó
C3P3 0,4 0,35 0,4 jó jó
10. -14. PÉLDA
A 6. példa szerinti lépéseket követve több összetett szerkezetű poliészter filmet állítottunk elő, amelyeknél a 20 tömeg% szárazanyag tartalmú L1 szuszpenziót, a 20 tömeg% szárazanyag tartalmú L3 szuszpenziót, valamint a 20 tömeg% szárazanyag tartalmú L2 szuszpenziót használtuk, és ezekhez változó mennyiségű polisztirol golyót adagoltunk. A golyók átlagos átmérője 0,15 μπι volt.
Az így kapott összetett szerkezetű filmek tulajdonságait a 4. táblázat foglalja össze:
- 41 4. TÁBLÁZAT
Szuszpenzió Golyók Hordo- Átteker-
Példa szárazanyag tartalma, tömeg% zófelületi MH, pm
je- sége, tömeg% film/fém film/film cselhe-
le ps pd pk ps pd tőség
10. L1 20 1 0,32 0,3 0,32 0,7 0,47 0,1 nagyon jó
11. L1 20 4 0,32 0,3 0,3 0,62 0,43 0,1 nagyon jó
12. L3 20 1 0,3 0,25 0,34 0,65 0,47 0,1 nagyon jó
13. L3 20 4 0,25 0,2 0,2 0,56 0,46 0,1 nagyon jó
14. L2 20 4 0,5 0,45 0,4 0,59 0,48 0,1 nagyon jó
15. PÉLDA
Az 1. példa szerinti lépések megvalósításával összetett szerkezetű filmet állítottunk elő, amelyben azonban a módosí tott polimert Tg(A) = 40 °C üvegesedési átmeneti hőmérséklettel jellemzett, N-metil-metakril-amiddal térhálósított P6 jelű po limerrel váltottuk fel. Ennek a polimernek az összetétele a következő volt (jelölések az 1. táblázat szerint):
- MMA
- BuA
- MAA
- NMMA
- SCP tömeg% tömeg% tömeg% tömeg% tömeg%
A felhasznált szuszpenzió szárazanyag tartalma 20 tömeg% volt.
A kapott összetett szerkezetű filmre az alábbi legfonto- 42 -
sabb jellemzőket állapítottuk meg:
- film/fém súrlódási tényező: gs = 0,4
- film/fém súrlódási tényező: pd. = 0,4
- koptató hatásokkal szembeni ellenállás: jó.
16. - 19. PÉLDA
Módosított, P7, P8, P9 és P10 jelű polimereket állítottunk elő, amelyek összetételét az akril természetű rész összetétele különböztette meg, illetve a megfelelő Tg(A) üvegesedési átmeneti hőmérséklet. Az előállítás módja az 1. példában leírtakkal volt azonos. A 65 % relatív páratartalmú környezetben mintegy 30 °C üvegesedési átmeneti hőmérséklettel jellemzett szulfonált kopoliészter összetétele a következő volt:
- tereftalát egységek 68,6 mól%
- izoftálát egységek 17,15 mól%
- 5-szulfo-izoftalát egységek 14,25 mól%
- etilén-glikol egységek 12,3 tömeg%
- dietilén-glikol egységek 16,52 tömeg%
- trietilén-glikol egységek 8,5 tömeg%
- tetraetilén-glikol egységek 3,3 tömeg%.
Az előállított P7, P8, P9 és P10 polimerek összetétele és Tg(A) üvegesedési átmeneti hőmérséklete a következő volt:
• ♦ · · * · · · • · · ·« · · • · · ·
• · · · ·» ·· · ·
• · • · · · ·
• · · · · · 4 • · · « · ·
- 43 -
5. TÁBLÁZAT
Jel VÁM MAA EtA VOAA EGdiMA (1) SCP Tg
P7 0 % 1 % 27 % 40 % 0,69 % 31 % 42
P8 0 % 9 % 19,5 % 40 % 0,69 % 31 % 65
P9 0 % 9 % 31,3 % 31 % 4,8 % 31 % 40
P10 4 % 9 % 31,4 % 24 % 0,69 % 31 % 37
Megjegyzés:
Jelölések az 1. táblázat szerint;
(1) - etilén-glikol-dimetakrilát
A 6. példában leírt, tehát a húzásközi bevonási eljárást használva CP7, CP8, CP9 és CP10 jelű összetett szerkezetű fémet állítottunk elő, amelynél a 6. példa szerinti töltőanyagtól mentes poliészter film egyik felületére 20 tömeg% szárazanyag tartalmú vizes szuszpenziót vittünk fel, amely szuszpenzióban annak szárazanyag tartalmára vonatkoztatva 1 tömeg% mennyiségben 25 etoxi egységnyi 1 tömeg% részben szulfátéit etoxilált nonil-fenol volt jelen ammóniumsó formájában.
A kapott összetett szerkezetű film tulajdonságait az alábbi 6. táblázat foglalja össze:
* ·
- 44 6. TÁBLÁZAT
Példa Film ps pd pk Ra Koptató hatásokkal szembeni ellenállás Áttekercselhetőség
16. CP7 0,4 0,39 0,42 < 0,01 nagyon jó nagyon jó
17. CP8 0,35 0,32 0,37 < 0,01 nagyon jó nagyon jó
18. CP9 0,45 0,42 0,5 < 0,01 nagyon jó nagyon jó
19. CP10 0,45 0,43 0,5 < 0,01 jó jó
20. PÉLDA
Az 1. példában leírt lépések végrehajtásával az ott ismertetett, töltőanyagtól mentes poliészter film egyik felszínére Tg (A) = 40 °C üvegesedési átmeneti hőmérsékletű módosított polimert vittünk fel, amelyet az 1. példa szerinti eljárással 65 % relatív páratartalmú környezetben Tg = 17 °C üvegesedési átmeneti hőmérsékletű szulfonált kopoliészterből készítettünk el és amelynek összetétele a következő volt:
- tereftalát egységek 70,25 mól%
- izoftalát egységek 17,65 mól%
- 5-szulfo-izoftalát egységek 11,75 mól%
- etilén-glikol egységek 0 tömeg%
- dietilén-glikol egységek 39 tömeg%
- trietilén-glikol egységek 0 tömeg%
- tetraetilén-glikol egységek 0 tömeg%.
A módosított polimer összetétele a következő volt (jelölések az 1. táblázat szerint):
MMA tömeg%
- 45 ·· ·* «··· ·4 ·· ····· ···» • ·*··«* ·· · · • · · · · · · ···· ·· ··· ·· ··
- BuA
- ΜΑΑ
- SCP tömeg% tömeg% tömeg%.
A kapott összetett szerkezetű filmre a film/fém súrlódási tényezők értékei az alábbiak voltak:
- gs = 0,5
- μά = 0,43.
A koptató hatásokkal szembeni ellenállás jónak mutatko zott.
- 46 ·*«·« ···· • ··· ··· ·* « · • · ♦ · · · · ···· ·· ··· ·· ··

Claims (31)

1. Összetett szerkezetű poliészter film, különösen mágneses adathordozó szerkezetek szubsztrátumának létrehozására, amely irányított szerkezetű poliészter filmből és ennek legalább egyik felületén elrendezett kis megnyúlású és dörzsöléssel szemben nagy ellenállású rétegből áll, azzal jellemezve, hogy az irányított szerkezetű poliészter film szervetlen részecskéktől mentes szerkezetű, durvasága Ra < 0,01 gm és a bevonat vizes fázisú gyökös polimerizációval legalább egy akril természetű monomer polimerizációjával előállított módosított polimerből áll, ahol a polimerizációban vízben eloszlatható, legalább egy aromás dikarbonsavból és legalább egy alifás dióiból származó poliészter vesz részt, és a bevonatban több (-S03-)nM (I) általános képletű szulfonil-oxicsoport van jelen, ahol n értéke 1 vagy 2, míg M jelentése hidrogénatom, alkáli- vagy alkáliföldfém, ammónium kation vagy kvaterner ammónium kation.
2. Az 1. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy film/fém súrlódási tényezője legfeljebb 0,5.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy az irányított szerkezetű poliészter film szubsztrátum legalább 80 mól%-ban legalább egy dikarboxilezett aromás savból és etilén-glikolból származtatott egységet tartalmazó polimerből van kiképezve.
4. Az 1. — 3. igénypontok bármelyike szerinti film, az- • · ···* ·· · · ····« ···· • **· ««· ·· « · » · · · · · · ···· ·« ··· ·· ·· zal jellemezve, hogy az irányított szerkezetű poliészter film szubsztrátum legalább 80 tömeg%-ban etilén-glikol-tereftalátot vagy etilén-glikol-naftalin-dikarboxilát egységeket tartalmazó polimerből áll.
5. Az 1. - 4. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy az irányított szerkezetű poliészter film szubsztrátum legfeljebb 40 gm vastagsággal van kiképezve.
6. Az 1. - 5. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a vízben eloszlatható poliészter legalább két dikarbonsavból származtatott egységeket tartalmazó kopoliészter, ahol legalább egy dikarbonsav legalább egy szulfonil—oxicsoportot tartalmaz és legalább kettő legalább egy alifás dióiból származtatott egységet.
7. Az 1. - 6. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a szulfonil-oxicsoportot tartalmazó dikarbonsavból származtatott egységek száma a dikarbonsavakból származó minden száz egység közül 4 ... 30.
8. Az 1. - 7. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a vízben eloszlatható poliészter legalább egy szulfonálatlan dikarbonsavból származtatott legalább két egységet tartalmaz, ahol a szulfonálatlan dikarbonsav tereftálsav, izoftálsav vagy ftálsav.
9. Az 1. — 8. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a vízben eloszlatható poliészter tere— és izoftálsavakból származtatott egységeket tartalmazó kopoliészter.
10. A 9. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy a vízben eloszlatható poliészter a tereftalát és izoftalát egy ségek teljes számából 20 ... 99 %-os részarányt képviselő számú tereftálát egységekkel van kiképezve.
11. Az 1. - 10. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a vízben eloszlatható poliészter 5—szulfo-izoftálsavból származtatott egységeket tartalmaz.
12. Az 1. - 11. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a vízben eloszlatható poliészter legalább egy alifás dióiból származtatott egységekkel van kiképezve, az alifás diói etilén-glikol, vagy annak HO— (CH2—CH2—O—) nH általános képlettel jellemzett oligomerje, ahol n 2 és 10 közötti egész szám.
13. Az 1. — 12. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy az akril természetű monomer a
R
I CH2=C-Y (II) általános képlettel jellemzett vegyület, ahol
R jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport, adott esetben hidroxilcsoporttal szubsztituálva, míg
Y jelentése hidroxi-karbonil funkcionális csoport vagy —COOR! általános képletű alkoxi-karbonilcsoport, ahol Ri jelentése 1 ... 20 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú (adott esetben hidroxilmaradékkal szubsztituált) alkilgyök, nitrilgyök, -CON(R2R3) általános képletű amidcsoport, ahol R2 és R3 azonosan vagy különbözően hidrogénatom vagy 1 ... 20 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilmaradék.
• · · 9 · · · · · • ··· «·· ·· · · • « · · · · · ···· ·· ♦·· » · · ·
14. Az 1. — 13. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy az akril természetű monomert metil-akrilát, metil-metakrilát, etil-akrilát, etil-metakrilát, akrilsav, metakrilsav, akril-amid és metakril-amid közül legalább egy alkotja.
15. Az 1.-14. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy az akril természetű monomerrel kombinációban nem akril természetű etilénes monomerek közül legalább egy kis mennyiségét tartalmazza.
16. Az 1.-15. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képlettel jellemzett akril természetű monomerrel kombinálva legalább egy térhálósítható monomert tartalmaz.
17. A 16. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy a térhálósítható monomert a (II) általános képlettel jellemzett akril természetű monomerhez viszonyítva legfeljebb 5 mól% mennyiségben tartalmazza.
18. A 16. vagy 17. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy térhálósítható monomerként polietilén típusú monomert tartalmaz.
19. Az 16. vagy 17. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy térhálósítható monomerként hidroxi-alkil-akril—amidot és/vagy hidroxi-alkil-metaakril-amidot tartalmaz.
20. Az 1. - 19. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a módosított polimer. 0,1 ... 15 tömeg% részarányban legalább egy térhálósító szert tartalmaz, ahol a térhálósító szer fenol-formaldehid vagy amin—formaldehid műgyanta .
• · · · · < 4 · ··· ··· ·♦ · · • 4 * · « 4 • 44 4·· ·· 44
21. Az 1.-20. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a módosított polimer akril természetű része 0 és 100 °C közötti üvegesedési átmeneti hőmérséklettel jellemzett anyagból van kiképezve.
22. Az 1. - 21. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a módosított polimer legfeljebb 8 tömeg% lényegében gömbszerű részecskékből álló polimerizált töltőanyagot tartalmaz, ahol a gömbszerű részecskék átlagos átmérője legfeljebb 0,2 μιη.
23. Az 1. — 22. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a módosított polimerből létrehozott bevonati réteg vastagsága mintegy 0,05 ... 1 μιη.
24. Az 1. — 23. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a módosított polimer mintegy 5 ... 60 tömeg%-ban a szulfonil-oxicsoportokat tartalmazó kopolimerrel van kiképezve.
25. Az 1. — 24. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a módosított polimer legalább mintegy 20 °C üvegesedési hőmérséklettel jellemzett akril természetű résszel van kiképezve, benne a szulfonil-oxicsoportokat tartalmazó kopoliészter aránya legalább 20 tömeg%.
26. Az 1.-24. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a módosított polimer legfeljebb mintegy 20 °C üvegesedési hőmérséklettel jellemzett akril természetű résszel van kiképezve és polimerizált töltőanyagot tartalmaz.
27. Eljárás az 1. — 26. igénypontok bármelyike szerinti összetett szerkezetű poliészter film előállítására, azzal jellemezve, hogy irányított poliészter film szubsztrátum legalább • r « · « · « v « « ··· ··· ·· · · • · · · · · · 4··· ♦· 4 4· »* · · egy felületét módosított polimer vizes kompozíciójával borítjuk be.
28. A 27. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a módosított polimert vizes diszperzió formájában alkalmazzuk.
29. A 27. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a módosított polimert vizes diszperziójában foglalt szabad karbonsavcsoportok alkalikus bázissal történő semlegesítésével kapott vizes oldatként alkalmazzuk.
30. A 27. - 29. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az irányított poliészter film szubsztrátum bevonását húzási műveletek előtt vagy két húzási művelet között hajtjuk végre.
31. Mágneses adatrögzítő anyagkompozíció, amely irányított szerkezetű poliészter filmből, ezen létrehozott mágneses bevonatból és ennek legalább egyik felületén elrendezett kis megnyúlású és dörzsöléssel szemben nagy ellenállású rétegből áll, azzal jellemezve, hogy az irányított szerkezetű poliészter film szervetlen részecskéktől mentes szerkezetű, durvasága Ra < 0,01 gm és a bevonat vizes fázisú gyökös polimerizáciőval legalább egy akril természetű monomer polimerizációjával előállított módosított polimerből áll, ahol a polimerizációban vízben eloszlatható, legalább egy aromás dikarbonsavból és legalább egy alifás dióiból származó poliészter vesz részt, és a bevonatban több
HU901167A 1988-12-28 1989-12-27 Polyester film of composed structure, first of all for producing substrate for magnetic data-blocking structures, process for producing them and magnetic data-blocking material composition HUT58357A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FR8817560A FR2640983B1 (hu) 1988-12-28 1988-12-28

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HUT58357A true HUT58357A (en) 1992-02-28

Family

ID=9373686

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU901167A HUT58357A (en) 1988-12-28 1989-12-27 Polyester film of composed structure, first of all for producing substrate for magnetic data-blocking structures, process for producing them and magnetic data-blocking material composition

Country Status (22)

Country Link
US (1) US5476707A (hu)
EP (2) EP0451179B1 (hu)
JP (1) JP2938565B2 (hu)
KR (1) KR970000944B1 (hu)
CN (1) CN1043947A (hu)
AT (1) ATE133978T1 (hu)
AU (1) AU622261B2 (hu)
BR (1) BR8907864A (hu)
CA (1) CA2006696C (hu)
CZ (1) CZ282847B6 (hu)
DD (1) DD291049A5 (hu)
DE (1) DE68925648T2 (hu)
ES (1) ES2082846T3 (hu)
FR (1) FR2640983B1 (hu)
HU (1) HUT58357A (hu)
IE (1) IE72091B1 (hu)
IL (1) IL92758A0 (hu)
MY (1) MY104876A (hu)
PT (1) PT92737A (hu)
WO (1) WO1990007544A1 (hu)
YU (1) YU248189A (hu)
ZA (1) ZA899766B (hu)

Families Citing this family (15)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB8925095D0 (en) * 1989-11-07 1989-12-28 Ici Plc Polymeric film
FR2664533B1 (fr) * 1990-07-16 1994-09-30 Rhone Poulenc Films Films polyesters composites et leur utilisation comme couche de protection pour plaques photopolymeres et plaques photopolymeres les comportant.
FR2682956B1 (fr) * 1991-10-29 1994-01-07 Rhone Poulenc Chimie Procede de preparation de polyesters hydrosolubles et/ou hydrodispersables et utilisation de ces polyesters pour l'encollage de fils textiles.
JPH07128786A (ja) * 1993-10-29 1995-05-19 Konica Corp プライマー層を設けたポリエステルフィルム、該フィルムを支持体として用いた写真感光材料及びそれらの製造方法
FR2766200B1 (fr) 1997-07-17 1999-09-24 Toray Plastics Europ Sa Films polyester composites metallises a proprietes barriere
KR100263917B1 (ko) * 1998-04-13 2000-09-01 장용균 폴리에스테르 필름 및 그 제조방법
KR100592919B1 (ko) * 1998-05-15 2006-06-26 도요 보세키 가부시키가이샤 투명도전성 필름 및 터치판넬
JP5009463B2 (ja) * 2001-05-21 2012-08-22 三菱樹脂株式会社 塗布フィルム
JP4597127B2 (ja) * 2004-05-28 2010-12-15 帝人デュポンフィルム株式会社 積層ポリエステルフィルムおよびその製造法
DE102005049639A1 (de) * 2005-10-18 2007-04-19 Mitsubishi Polyester Film Gmbh Polyesterfolie mit hydrophiler Beschichtung
WO2007095176A2 (en) * 2006-02-14 2007-08-23 Toray Plastics (America), Inc. Biaxially oriented polyester film for molding process
DE102006009586A1 (de) 2006-02-28 2007-09-06 Röhm Gmbh Heißversiegelungsmasse für Aluminium- und Polyethylenterephthalatfolien gegen Polypropylen-Polyvinylchlorid- und Polystyrolbehälter
JP5541937B2 (ja) * 2010-01-29 2014-07-09 帝人デュポンフィルム株式会社 離型ポリエステルフィルム
US10676816B2 (en) * 2013-06-27 2020-06-09 Flex Films (Usa) Inc. High-barrier polyethylene terephthalate film
JP6971155B2 (ja) * 2016-02-19 2021-11-24 昭和電工株式会社 耐有機酸性水系樹脂組成物とその製造方法、及び表面処理方法

Family Cites Families (21)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB1088984A (en) 1963-06-05 1967-10-25 Ici Ltd Modifying treatment of shaped articles derived from polyesters
US3546008A (en) 1968-01-03 1970-12-08 Eastman Kodak Co Sizing compositions and fibrous articles sized therewith
US3958064A (en) * 1971-06-21 1976-05-18 Minnesota Mining And Manufacturing Company Magnetic recording tape
US4320207A (en) * 1979-01-25 1982-03-16 Diafoil Company Limited Polyester film containing fine powder of crosslinked polymer
JPS57195143A (en) 1981-05-27 1982-11-30 Teijin Ltd Polyester composition
US4539389A (en) * 1983-03-30 1985-09-03 Teijin Limited Biaxially oriented polyester film
DE3313923A1 (de) * 1983-04-16 1984-10-18 Hoechst Ag, 6230 Frankfurt Polyesterrohstoff, daraus hergestellte formkoerper, vorzugsweise eine folie, sowie verwendung der formkoerper
US4476189A (en) 1983-05-16 1984-10-09 American Hoechst Corporation Copolyester primed polyester film
US4493872A (en) * 1983-12-05 1985-01-15 American Hoechst Corporation Polyester film coated with metal adhesion promoting copolyester
JPS61239930A (ja) * 1985-04-17 1986-10-25 Teijin Ltd 磁気記録用ポリエステルフイルム
DE3673565D1 (de) * 1985-05-29 1990-09-27 Teijin Ltd Polyesterfilm fuer magnetische aufzeichnungstraeger.
JPH0625267B2 (ja) * 1985-12-17 1994-04-06 ダイアホイルヘキスト株式会社 高密度磁気記録媒体用ポリエチレン−２，６−ナフタレ−トフイルム
US4681815A (en) * 1986-04-16 1987-07-21 E. I. Du Pont De Nemours And Company Coating composition of polyester oligomer and acrylic binder
JPS6328627A (ja) 1986-07-22 1988-02-06 Toyobo Co Ltd 配向ポリエステルフイルム
FR2602777B1 (fr) * 1986-08-12 1988-11-10 Rhone Poulenc Films Procede de revetement de films en polyester et nouveaux films comportant un revetement de surface
FR2608506B1 (fr) * 1986-12-23 1989-03-31 Rhone Poulenc Films Procede d'obtention de films polyester composites epais a adherence amelioree et nouveaux films composites
JPS649242A (en) * 1987-03-16 1989-01-12 Toray Industries Production of biaxially oriented polyester film
DE68925599T3 (de) * 1988-06-08 2004-09-30 Toray Industries, Inc. Biaxial orientierte Verbundfolie
US5039339A (en) * 1988-07-28 1991-08-13 Eastman Kodak Company Ink composition containing a blend of a polyester and an acrylic polymer
US5128260A (en) * 1989-01-12 1992-07-07 Sanofi Bio Ingredients, Inc. Process for preparing culture concentrates for direct vat set dairy products production
JPH0639538B2 (ja) * 1989-12-14 1994-05-25 ダイアホイルヘキスト株式会社 二軸配向ポリエステルフィルム

Also Published As

Publication number Publication date
BR8907864A (pt) 1991-11-12
DE68925648D1 (de) 1996-03-21
FR2640983B1 (hu) 1992-09-25
PT92737A (pt) 1990-06-29
US5476707A (en) 1995-12-19
CZ743589A3 (en) 1997-07-16
EP0451179B1 (fr) 1996-02-07
ES2082846T3 (es) 1996-04-01
YU248189A (en) 1991-04-30
JP2938565B2 (ja) 1999-08-23
EP0378954A2 (fr) 1990-07-25
CA2006696A1 (fr) 1990-06-28
IE72091B1 (en) 1997-03-12
IL92758A0 (en) 1990-09-17
AU4827890A (en) 1990-08-01
MY104876A (en) 1994-06-30
JPH04502479A (ja) 1992-05-07
EP0451179A1 (fr) 1991-10-16
IE894179L (en) 1990-06-28
AU622261B2 (en) 1992-04-02
KR910700300A (ko) 1991-03-14
DD291049A5 (de) 1991-06-20
KR970000944B1 (ko) 1997-01-21
CA2006696C (fr) 1995-09-12
EP0378954A3 (fr) 1991-07-24
DE68925648T2 (de) 1996-09-19
CZ282847B6 (cs) 1997-11-12
CN1043947A (zh) 1990-07-18
WO1990007544A1 (fr) 1990-07-12
FR2640983A1 (hu) 1990-06-29
ATE133978T1 (de) 1996-02-15
ZA899766B (en) 1990-09-26

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT58357A (en) Polyester film of composed structure, first of all for producing substrate for magnetic data-blocking structures, process for producing them and magnetic data-blocking material composition
US5718860A (en) Process for the preparation of polyester base film for magnetic recording media
JP2777003B2 (ja) 磁気記録媒体用ポリエステルフイルム及びその製造方法
JP2746786B2 (ja) 磁気記録媒体用ポリエステルフイルム
JP2954792B2 (ja) 磁気記録媒体用ポリエステルフイルム
JPS63309533A (ja) 平坦・易滑性ポリエステルフイルム
JPS63194948A (ja) 平担・易滑性ポリエステルフイルム及びその製造方法
JP3215152B2 (ja) 磁気記録媒体用ポリエステルフイルム
JP3295125B2 (ja) 磁気記録媒体用ポリエステルフイルム
JPS62109832A (ja) 平坦・易滑性ポリエステルフイルム及びその製造方法
JPH0317135A (ja) ポリエステルフイルム
JP3099452B2 (ja) 熱可塑性ポリエステル組成物およびフィルム
JPH04261848A (ja) 易接着性ポリエステルフイルム及びその製造方法
JP2859467B2 (ja) 磁気記録媒体用ポリエステルフイルム
JP3312399B2 (ja) 易接着積層ポリエステルフイルム
JPH069809A (ja) 磁気記録媒体用ポリエステルフイルム
JPH0367623B2 (hu)
JPH04261825A (ja) 易接着性ポリエステルフイルム及びその製造方法
JPH0358582B2 (hu)
JP2965814B2 (ja) 磁気記録媒体用ポリエステルフイルム
JPH0690785B2 (ja) 磁気記録媒体用ベ−スフイルム
JPH0770415A (ja) 二軸配向ポリエステルフィルム
JPS63154347A (ja) 易滑性ポリエステルフイルム
JPH0625440A (ja) 二軸配向ポリエステルフィルム

Legal Events

Date Code Title Description
DFD9 Temporary protection cancelled due to non-payment of fee