HU229297B1 - Optikai lemez, eljárás ilyenre irányuló írásra és olvasásra, valamint optikailemez-meghajtó - Google Patents

Optikai lemez, eljárás ilyenre irányuló írásra és olvasásra, valamint optikailemez-meghajtó Download PDF

Info

Publication number
HU229297B1
HU229297B1 HU0600588A HUP0600588A HU229297B1 HU 229297 B1 HU229297 B1 HU 229297B1 HU 0600588 A HU0600588 A HU 0600588A HU P0600588 A HUP0600588 A HU P0600588A HU 229297 B1 HU229297 B1 HU 229297B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
signal
information
position information
section
block
Prior art date
Application number
HU0600588A
Other languages
English (en)
Inventor
Junichi Minamino
Atsushi Nakamura
Shigeru Furumiya
Hiromichi Ishibashi
Takashi Ishida
Toyoji Gushima
Original Assignee
Panasonic Corp
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Panasonic Corp filed Critical Panasonic Corp
Publication of HUP0600588A2 publication Critical patent/HUP0600588A2/hu
Publication of HU229297B1 publication Critical patent/HU229297B1/hu

Links

Classifications

    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/004—Recording, reproducing or erasing methods; Read, write or erase circuits therefor
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00—Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/19—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier
    • G11B27/28—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording
    • G11B27/30—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording on the same track as the main recording
    • G11B27/3027—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording on the same track as the main recording used signal is digitally coded
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/00086—Circuits for prevention of unauthorised reproduction or copying, e.g. piracy
    • G11B20/0021—Circuits for prevention of unauthorised reproduction or copying, e.g. piracy involving encryption or decryption of contents recorded on or reproduced from a record carrier
    • G11B20/00217—Circuits for prevention of unauthorised reproduction or copying, e.g. piracy involving encryption or decryption of contents recorded on or reproduced from a record carrier the cryptographic key used for encryption and/or decryption of contents recorded on or reproduced from the record carrier being read from a specific source
    • G11B20/00253—Circuits for prevention of unauthorised reproduction or copying, e.g. piracy involving encryption or decryption of contents recorded on or reproduced from a record carrier the cryptographic key used for encryption and/or decryption of contents recorded on or reproduced from the record carrier being read from a specific source wherein the key is stored on the record carrier
    • G11B20/00405—Circuits for prevention of unauthorised reproduction or copying, e.g. piracy involving encryption or decryption of contents recorded on or reproduced from a record carrier the cryptographic key used for encryption and/or decryption of contents recorded on or reproduced from the record carrier being read from a specific source wherein the key is stored on the record carrier the key being stored by varying characteristics of the recording track, e.g. by altering the track pitch or by modulating the wobble track
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/00086—Circuits for prevention of unauthorised reproduction or copying, e.g. piracy
    • G11B20/0021—Circuits for prevention of unauthorised reproduction or copying, e.g. piracy involving encryption or decryption of contents recorded on or reproduced from a record carrier
    • G11B20/00485—Circuits for prevention of unauthorised reproduction or copying, e.g. piracy involving encryption or decryption of contents recorded on or reproduced from a record carrier characterised by a specific kind of data which is encrypted and recorded on and/or reproduced from the record carrier
    • G11B20/00492—Circuits for prevention of unauthorised reproduction or copying, e.g. piracy involving encryption or decryption of contents recorded on or reproduced from a record carrier characterised by a specific kind of data which is encrypted and recorded on and/or reproduced from the record carrier wherein content or user data is encrypted
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/10009—Improvement or modification of read or write signals
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B20/1217—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/18—Error detection or correction; Testing, e.g. of drop-outs
    • G11B20/1833—Error detection or correction; Testing, e.g. of drop-outs by adding special lists or symbols to the coded information
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00—Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/19—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00—Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/19—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier
    • G11B27/24—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by sensing features on the record carrier other than the transducing track ; sensing signals or marks recorded by another method than the main recording
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/007—Arrangement of the information on the record carrier, e.g. form of tracks, actual track shape, e.g. wobbled, or cross-section, e.g. v-shaped; Sequential information structures, e.g. sectoring or header formats within a track
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/007—Arrangement of the information on the record carrier, e.g. form of tracks, actual track shape, e.g. wobbled, or cross-section, e.g. v-shaped; Sequential information structures, e.g. sectoring or header formats within a track
    • G11B7/00745—Sectoring or header formats within a track
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/24—Record carriers characterised by shape, structure or physical properties, or by the selection of the material
    • G11B7/2407—Tracks or pits; Shape, structure or physical properties thereof
    • G11B7/24073—Tracks
    • G11B7/24082—Meandering
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/00086—Circuits for prevention of unauthorised reproduction or copying, e.g. piracy
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B20/1217—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs
    • G11B2020/1218—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs wherein the formatting concerns a specific area of the disc
    • G11B2020/1221—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs wherein the formatting concerns a specific area of the disc cluster, i.e. a data structure which consists of a fixed number of sectors or ECC blocks
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B20/1217—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs
    • G11B2020/1218—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs wherein the formatting concerns a specific area of the disc
    • G11B2020/1238—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs wherein the formatting concerns a specific area of the disc track, i.e. the entire a spirally or concentrically arranged path on which the recording marks are located
    • G11B2020/1239—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs wherein the formatting concerns a specific area of the disc track, i.e. the entire a spirally or concentrically arranged path on which the recording marks are located the track being a pregroove, e.g. the wobbled track of a recordable optical disc
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B2020/1264—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers wherein the formatting concerns a specific kind of data
    • G11B2020/1265—Control data, system data or management information, i.e. data used to access or process user data
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B2020/1264—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers wherein the formatting concerns a specific kind of data
    • G11B2020/1265—Control data, system data or management information, i.e. data used to access or process user data
    • G11B2020/1267—Address data
    • G11B2020/1268—Address in pregroove [ADIP] information
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B2020/1264—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers wherein the formatting concerns a specific kind of data
    • G11B2020/1265—Control data, system data or management information, i.e. data used to access or process user data
    • G11B2020/1267—Address data
    • G11B2020/1274—Address data stored in pre-pits, i.e. in embossed pits, ROM marks or prepits
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B2020/1264—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers wherein the formatting concerns a specific kind of data
    • G11B2020/1265—Control data, system data or management information, i.e. data used to access or process user data
    • G11B2020/1287—Synchronisation pattern, e.g. VCO fields
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B2020/1291—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers wherein the formatting serves a specific purpose
    • G11B2020/1292—Enhancement of the total storage capacity
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B2020/1291—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers wherein the formatting serves a specific purpose
    • G11B2020/1298—Enhancement of the signal quality
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00—Record carriers by type
    • G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
    • G11B2220/21—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is of read-only, rewritable, or recordable type
    • G11B2220/215—Recordable discs
    • G11B2220/216—Rewritable discs
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00—Record carriers by type
    • G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
    • G11B2220/21—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is of read-only, rewritable, or recordable type
    • G11B2220/215—Recordable discs
    • G11B2220/218—Write-once discs
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00—Record carriers by type
    • G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
    • G11B2220/25—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is based on a specific recording technology
    • G11B2220/2537—Optical discs
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00—Record carriers by type
    • G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
    • G11B2220/25—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is based on a specific recording technology
    • G11B2220/2537—Optical discs
    • G11B2220/2541—Blu-ray discs; Blue laser DVR discs
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/004—Recording, reproducing or erasing methods; Read, write or erase circuits therefor
    • G11B7/005—Reproducing
    • G11B7/0053—Reproducing non-user data, e.g. wobbled address, prepits, BCA

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Signal Processing (AREA)
  • Computer Security & Cryptography (AREA)
  • Optical Recording Or Reproduction (AREA)
  • Optical Record Carriers And Manufacture Thereof (AREA)
  • Signal Processing For Digital Recording And Reproducing (AREA)

Description

Optikai lemez, eljárás ilyenre irányuló írásra és olvasásra, valamint OFTíKAILEMEZ-MEGHAJTÓ
A találmány tárgya optikai lemez, továbbá eljárás és berendezés adatok ilyenre irányuló Írására és ilyenről történő olvasására, valamint optikalle·mez-meghajtó. A jelen találmány speciálisan olyan optikai lemezhez kapcsolódik, amelyen adatokat (például digitális képi információt) lehet nagy sűrűséggel tárolni
Az utóbbi években az optikai lemezek rögzítési sűrűsége folyamatosan növekszik. Egy tekintett optikai lemezen rendszerint előzetesen sávot hoznak létre, majd azon a sávot beborító módon jelrögzítő réteget alakítanak ki. A felhasználó az adatokat vagy információt a jelrőgzífö rétegre Írja rá a sáv mentén, vagyis a sávra vagy egy, a sáv szomszédos részei között elterülő tarto15 mányra (un. Jand”)·
A sávot szinuszos huílámaíakot követő hullámosított formában alakítják ki, és a bullámosltottság periódusával összhangban órajelet generálnak, A felhasználói adatokat ezen órajeltel szinkronban írják rá a jelrögzito rétegre vagy olvassák arról ki.
Ahhoz, hogy egy optikai lemezre annak egy adott helyén adatokat írhassanak, a lemez gyártásával egyidejűleg az. optikai lemez megfelelő oldalán az optikai lemez tekintett fizikai helyeit reprezentáló címadatokat (poziciöínformációt) szükséges elhelyezni és rögzíteni. A címet rendszerint egy sáv mentén elrendezett és előre meghatározott hosszúságú terűíetsorozaton he25 lyezlk el. Az ilyen címadatok optikai lemezre történő rögzítésére számos eljárás ismeretes. A továbbiakban optikai lemezre irányuló címrőgzítésre szolgáló hagyományos eljárást ismertetünk részletesen.
A JP-6-3ö9,672 számú japán közzétételi irat olyan lemez adathordozót tárgyal, amelyen egy hullámosított sáv helyenként meg van szakítva, így a megszakított részhez cím számára fenntartott területet biztosítanak. A sávon a cím számára fenntartott területen a rögzített címadatot képviselő eíő-piíekel
98146-13954 SZT/NZ ϊ*» φφ «
X 4
Φ X Μ
ΦΧΦΦ
Φ β * « φ» X φ * Φ ♦ ««.« ·« alakítanak ki Az: igy nyert optikai lemez olyan szerkezettel fok, amelynél a cím számára fenntartott terület és az adatok száméra fenntartott terület (vagyis az lö:
Információ felírására szolgáló hely) ugyanazon sávon együtt vannak jelen,
A dP-5-1S9,934 számú japán közzétételi Irat olyan optikai lemezt ismertet, amelyen a címadatot egy sáv huilámzási frekvenciája változtatásával rögzítik. Egy ilyen optikai lemez esetén azon terület, amelyre a címadat rögzítése történik, valamint azon terület, amelyre adatok kerülnek felírásra, a sáv mentén nem különülnek el egymástői.
A JP-9-32SJ38 számú japán közzétételi írat olyan optikai lemezt mutat be, amelyen egy sáv szomszédos részei között elo-pitek vannak kialakítva. A rögzített címadatot ezen elő-pliek
A W0Ö2/19332 A2 sz. nemzetközi közzétételi irat tárgya optikai lemez, melyen információ rögzítésére szolgáló sáv van kiképezve. A sáv blokkokra van felosztva. A blokkok mindegyikében keretek vannak. A keretek mindegy!15 ke több, előre megbatározott hullámforma közül egy adott formában van huliámosítva, ami járulékos információt jelent. A blokkok mindegyike tartalmaz címínfonnácíőt. A címínformácíö a keretek legalább egyikének hullámformái által képviselt járulékos információ legalább egy részéből alkotott jelsorozattal van ábrázolva.
segédsávot tartalmaz, amely információbiokkok rögzítésére szolgáló információs sávot jelöl ki; ahol az informáciöblokkokaf alkotó jelek hosszúsága csatornabítekben van kifejezve. A segédsávnak egy periodikusan változó fizikai paramétere van. A periodikus változás adathordozói információ, például cí25 mek kódolására modulált, A moduláció egy kétfázisú moduláció, ahol az adafhordozói információ egy adatbitje egy első fázis változása első meghatározott számával és az azt követő, az első fázis inverzének megfelelő második fázis azonos számú változásával kerül kódolásra. A regisztráló és/vagy lejátszó berendezés az adathordozói információ adatbitjeinek egy első fázis váltó30 zásának első meghatározott számából, valamint az azt kővető, az első fázis inverzének megfelelő második fázis változása azonos számából történő viszszaállításához demoduláló egységgel rendelkezik.
,,jíφ φφ KK4 444 ·*» ***
Az optikai lemezek előzőekben bemutatott eltérő típusai a rögzítési sűrűség további növelése céljából megoldani szükséges alábbi problémákkal terheltek.
Először is, a címadatot a sávon a cím számára fenntartott területen elö5 piték formájában rögzítő optikai lemezek esetén a cím számára fenntartott terület biztosítása céljából többlet terület, un. „overheaő, jelentkezik és az adatok számára fenntartott helyet előnytelenül csökkenteni keli. Ennek eredményeként a felhasználók számára rendelkezésre álló tárolási kapacitás csök10 Másodszor, a címet a sáv hullámzást frekvenciájának modulálásával rögzítő optikai lemez esetén az írási órajel nem generálható elegendően pontosan. Eredetileg a sáv hullámzását döntően azért hozták létre, hogy az olvasási és írási műveletekhez szükséges szinkronizálás megvalósításához órajelet generálhassanak. Ha egyetlen hullámzást frekvenciát alkalmaznak, az óra15 jel például egy olvasási jel megszerzésével, a hullámzással együtt változó amplitúdó birtokában, fázísszinkronizáiő egységgel („phase leckéd ioop; továbbiakban: PLLj végrehajtott szinkronizálással és szorzással nagyon pontosan generálható. Ha azonban nem egyetlen hullámzás! frekvenciát használnak, hanem egy olyat, amely több frekveoeíaösszetevővel rendelkezik, akkor a PLL által követhető frekvenciasávot (az egyetlen frekvenciájú hullámzás esetéhez képest) a PLL hamis szinkronozásának elkerülése céljából csökkenteni célszerű. Ilyen esetben a PLL nem tudja kielégítő mődon követni egy lemezmeghajtó jltterét vagy a lemez külpontosságáből fakadó fittért. Ennek megfelelően az eredményül kapott rögzítési jelben bizonyos mértékű jliter ma2 5 radhat.
Ugyanakkor ha az optikai lemezen kialakított jelrögzíto réteget például valamilyen fázis változtató réteg képezi, az ilyen jelrögzíto réteg a rajta tárolt adatok ismételt megváltoztatásának hatására romló jeí/zaj viszonyt („sígnal-tonoise ráfion továbbiakban; SNR) mutathat. Egyetlen hullámzás! frekvencia o esetében a zajösszetevők egy keskenysávú sáváteresztő szűre alkalmazásával kiszürhetöek. A hullámzás! frekvencia moduláltsága esetében azonban a szűrő sávszélességének szélesítése szükséges. Ennek eredményeként a zaj«Κ«♦ *Φ» összetevők sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek jelen, és a jitter még tovább erősödhet, A várakozásoknak megfelelően ugyanakkor a rögzítési sűrűség ettől kezdve tovább nő, Minél nagyobb azonban a rögzítési sűrűség, annál szükebb a jitterrel szemben megengedhető tűrés. Ennek megfelelően te5 hát egyre nagyobb szükség lesz arra, hogy a jitter növekedését a lehető legkisebbé tegyék a huilámzási frekvencia modulálásának elkerülésével.
Azon szerkezetnél, ahol a felírt címadatot képviselő elö-piteket a sáv szomszédos részei között hozzák létre, nehézséget jelent az elegendően hosszú eíő-pitek megfelelően nagy mennyiségben történő kialakítása. Ennek megfelelően a rögzítési sűrűség növekedésével együtt megnövekedhet az detektálási hibák száma. Ennek oka, hogy ha a sáv szomszédos részei között nagy eíö-píteket alakítanak ki, ezen piték hatással lesznek a sáv szomszédos részeire.
A fentiekben ismertetett problémák kiküszöbölése érdekében a jelen találmánnyal legfőbb célunk olyan optikai lemez megvalósítása, amely hozzájárul egyrészt az overhead minimalizálásához, másrészt pedig a sáv hullámzásával összhangban órajel-generáláshoz elegendően pontos.
A találmánnyal emellett további célunk még olyan eljárás és berendezés megvalósítása is, amelyekkel optikai lemezen rögzített cím olvasható ki.
Q Kitűzött céljainkat egyrészt az 1. igénypont szerinti optikai lemez megvalósításával értük el.
Kitűzött céljainkat másrészt egy. pözícióínformáoíó találmány szerinti optikai lemezről történő kiolvasására szolgáló 2. igénypont szerinti eljárás kidolgozásával értük el.
Kitűzött céljainkat továbbá egy, adatok találmány szerinti optikai lemezre irányuló írására szolgáló 3. igénypont szerinti eljárás kidolgozásával értük el.
Kitűzött céljainkat továbbá egy, pozícíöínformáció találmány szerinti optikai lemezről történő kiolvasására szolgáló 4, igénypont szerinti optikai-lemez3 o meghajtó megvalósításával értük el.
Kitűzött céljainkat továbbá egy, adat találmány szerinti optikai lemezre irányuló írására szolgáló 5. igénypont szerinti optíkaiiemez-meghajtő megva« φ φ Φ 4 4φ X Φ X« Φ
Φ Φ *· *
ΦΦΦ X* lösításávaL
A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen, ahol az 1A ábra
1B ábra (a) ábra ábra a találmány szerinti optikai lemez egyik et példaként? kiviteli alakjának íelüinézete; az a találmány szerinti optikai lemezen kialakított sáv síkbeli alakjának íelüinézete; a huilámminta-daraöokat szemléltet felülnézetben; a a 2(al ábrán szemléltetett darabok kombinálásával felépített négy eltérő típusú, hullám-mintát ábrázol felülnézetben; a lámminta típusát sáv hullámzásával változó hullámzás! jel
3B ábra
3C szerkezet alap összeállítását szemlélteti; a sáv hullámmintáját, hullámzási jelet, valamint impulzusjelet szemléltető hullámalakokat ábrázol; a egy olyan áramköri összeállítást mutat be, amellyel a jelből az impulz es az órajel ki; a
4. ábra
o.
7,
9. ábra
10, ábra 11A és 118 á egy optikai lemez központi részét ábrázolja; az egy optikai lemez lejátszására szolgáló szerkezetnek megfelelő összeállítást szemléltet; a egy optikai lemez lejátszására szolgáló szerkezetnek megfelelő további összeállítást mutat be; a egy eimkiolvasö eljárást szemléltet; a egy optikai lemez lejátszására szolgáló szerkezetnek megfelelő összeállítást szemléltet: a egy hullámzásialak-detektáiő eszközt ábrázol részleteiben; a egy további optikai lemez központi részét ábrázolja: a jel jelrögzítési területre történő írására szolgáló eljárást szemléltetnek; a
Z.
- 12, ábra
13, ábra egy további optikai lemez központi részét ábrázolja ; a egy további optikai lemez központi részét szemlélteti;
14A és 148 ábrák egy jel írására szolgál
15. ábra egy további optikai lemez központi részét ábrázolja; a
15. ábra egy további optikai lemez központi részét szemlélteti;
17. ábra
18. ábra
19. ábra
20. ábra
21. ábra
22. ábra
23. ábra
25. ábra
26A-26D
27. ábra egy további optikai lemez központi részét ábrázolja; a egy további optikai lemez központi részét ábrázolja; a egy, órajel generálására és a 18 ábrán szemléltetett optikai lemezről történő oimjel-klolvasásra szolgáló szerkezetnek megfelelő összeállítást szemléltet; a több információelemből átlő csoporthoz való formátumot szemléltet egy további optikai lemez esetében; a egy további optikai lemezen lévő, több információelemből álló csoport esetén használható formátumot mutat be; a egy további optikai lemezen lévő, több információelemből álló csoport esetén használható formátumot mutat be; a a 22, ábrán bemutatott optikai lemezen lévő több információelemből álló csoport megfelelő bitjeit szemlélteti: a egy, a találmány szerinti optikai lemez esetében alkalmazható formátumot ábrázolnak; a a 24(a}~24(d) ábrákon bemutatott optikai lemezen alkalmazott formátumot mutatja be részleteiben; a rendre a találmány szerinti optikai lemez egy-egy példaként! sávját szemléltetik vázlatosan; a a találmány szerinti optikai lemez flnompoziclonáló-jel
OS ~2f néhány, a találmány szénát! optikai lemez szinkronjelφ Φ X « « Φ*Χ * j, φ * *
ΧΛ ΧΦΦ 4#
29. ábra
30Α-30Ε ábrák
3Í.A-31C ábrák
32(a)-32(c) ábrák
33, ábra
34, ábra
35, ábra
38. ábra
37A-37E ábrák
38. ábra szakaszánál alkalmazható különböző formátumot ábrázolnak; a a találmány szerinti optikailemez-meghajtó blokkdiagramja; a az írási kezdo-Zvégpontok, valamint a tükrözőjelek pozíciöbeli kapcsolatait szemléltetik; a rögzítési adatformátumokat mutatnak; a a 31A-31C ábrákon vázolt adatformátumok szerinti adatok írási kezdö-Zvégpontoknái történő Írására szolgáló technikákat szemléltetnek; a a találmány szerinti, pozlcíöínformáció kiolvasására szolgáló eljárás folyamatábrája; a a találmány szerinti, pozícióinformáció kiolvasására szolgáló eljárás egy másik változatának folyamatábrája; a a találmány szerinti, adatok írására szolgáló eljárás folyamatábrája; a egy, a találmány szerinti optikai lemez esetében használható formátumot szemléltet; a elíenőrzöinförmáciéhöz használható további példaii formátumokat mutatnak be; a egy olyan formátum kiviteli alakot szemléltet, egyetlen püzícíőínformáció-szegmensben foglalt darab pozíciáínformácíő-egység egymástól szétválasztva tartalmaz pozicíóínformáciőt és ellenőrzőinformációt; míg a
39. ábra egy, sáv hullámzásában rögzített ellenőrzbínformácíó kiolvasására alkalmas találmány szerinti optikailemezmeghajtó blckkd iag ra mi a.
Amint azt az 1A ábra szemlélteti, egy optikai lemez 1 rögzítési felületén spirál alakú 2 sáv van kiképezve. Az 1B ábra ezen 2 sáv egy részét szemlélte¢, Φ ί * *4 Φ
Φ ♦ *
V φ Φ*» μ· φ: * * φ Κ « * Φ fi felnagyított nézetben. Az 18 ábrán a lemez (fel nem tüntetett) középpontja a 2 sáv alatt helyezkedik el és a lemezen a radiális irányt a nyíl jelöli. Az 18 ábrán feltüntetett b nyit a lemez forgása közben a lemezen létrehozásra kerülő író/olvaső fényfott elmozdulásának Irányába mutat. Itt és a következőkben az a nyíllal párhuzamos irányra a „lemez radiális Iránya” (vagy egyszerűen a „radiális irány”) megjelöléssel, míg a ő nyíllal párhuzamos irányra a „sávkövetés iránya” megjelöléssel utalunk.
Egy olyan koordinátarendszerben, amelyben a feltételezések szerint a fényfolt a lemez egy rögzített helyzeténél jön létre, a lemez fénynyalábbal megvilágított darabja (melyre Itt és a kővetkezőkben a „megvilágított lemezdarab” megjelöléssel hivatkozunk) a ő nyíllal ellentétes irányba mozog.
A továbbiakban az 18 ábrán feltüntetett X-Y koordinátarendszert tekintjük. A bemutatott optikai lemez esetén a 2 sáv 2a vagy 2b oldaifelületén lévő pont y koordinátája periodikusan változik a pont x koordinátájának a növeke15 dése mellett. A továbbiakban a 2 sáv 2a vagy 2b oldaifelületén tekintett ilyen periodikus természetű pozicióbeli kitérésre a 2 sáv „hullámzása” megjelöléssel fogunk utalni. Az a nyíl irányába történő kitérésre itt és a továbbiakban a „lemez külső széle felé megvalósult kitérés megjelöléssel, mig az a nyíllal ellentétes irányban történő kitérésre a „lemez belső széle felé megválásuk kité2 0 rés” megjelöléssel fogunk hivatkozni. Továbbmenve, az 18 ábrán T a 2 sáv hullámzásának egyetlen periódusát jelöli. A hullámzás! frekvencia fordítottan arányos egyetlen T huilámzásí periódussal és egyenesen arányos a fényfolt lemezen tekintett lineáris sebességével
A 2 sáv szélessége a <b nyíllal jelölt) sávkövetési irányban állandó érté25 ke. Ennek megfelelően a 2 sáv 2a vagy 2b oldalfelülete egy adott pozíciójának (a nyíllal jelölt) sugárirányú kitérési mértéke megegyezik egy ezen pozíciónak megfelelő, a 2 sáv (szaggatott vonallal feltüntetett) középvonalán lévő pozíciónak sugárirányban tekintett kitérési mértékével. Ebből kifolyólag a következőkben a 2 sáv egyik 2a vagy 2b oldaifelületén lévő pozíció kitérése alatt magának a sávnak a kitérését vagy a „sáv hullámzását” értjük. Megjegyezzük azonban, hogy a jelen találmány nem korlátozódik kizárólag azon speciális esetre, ahol a 2 sáv középvonala és 2a vagy 2b oldalfelületei sugárirányban
44 X • *4 _
Egy tehetséges másik megoldás szeirányban eltérő lehet, vagy a 2 sáv kö2b oldalfelületei végezhetnek huh *4 4« β * * φ 4 X * ♦ X *
4 * 4 * ♦ χχ «♦ :* *'*
4*44 azonos mértékű hullámzást végeznek rinf a 2 sáv szélessége a sávkövetési íi zépvonala nem, csupán a 2 sáv 2a lámzást.
A 2 sáv hullámzó szerkezetét eltérő típusú kitérési minták kombinációjaként definiáljuk. Másként kifejezve, a 2 sáv síkbeli alakja nem csupán az 18 ábrán szemléltetett szinuszos hullámalakból áll, hanem: alakjának legalább egy részén a szinuszos hullámalaktól különbözik. Ilyen hullámos sávhoz való alap összeállítást tárgyalnak a 2000-5593 számú, a 2000-187,259 számú, valamint a 2000-319,009 számú japán szabadalmi bejelentések.
Ami az 18 ábrán szemléltetett 2 sávot illeti:, egy, a 2 sáv középvonalán lévő pozíció y koordinátáját kifejezhetjük annak x koordinátája fofx} függvényeként. Az fc(x) függvényt például a „konstanS'Sin{2^x/T}“ összefüggéssel
A továbbiakban optikai lemezek esetében alkalmazott huliámmintakialakitásokat ismertetünk részletesen a 2{a) és a 2(b) ábrákhoz kapcsolódóA 2(á) ábra a 2 sáv huliámmíntáját felépítő négy különböző típusú alapelemet mutatja be. A 2{a) ábra egyenletes szinuszos hullámalakú 100 és 101 darabokat, meredek lemez külső széle irányába történő kitéréssel jellemzett szögletes 102 darabot, valamint meredek lemez belső széle irányába történő kitéréssel jellemzett szögletes 103 darabot mutat be, A 2(b) ábrán bemutatott négy különböző tipusú 104, 105, 108, 107 hullámmintát ezen elemeket vagy darabokat egymással kombinálva állítják elő.
A 104 hullámmintát szögletes darabokkal nem rendelkező szinuszhullám képezi, amelyre a továbbiakban az „alap hullámalak” megjelöléssel fogunk utalni. Irt kívánjuk megjegyezni, hogy a „szinuszos hullám” nem korlátozódik kizárólag a tökéletes szinuszgörbére: az általánosabban tekintve tetszőleges sima hullámot magában foglalhat.
A íO5 hullámminta olyan darabokat tartalmaz, amelyek a szinuszos huílámaiakkal jellemzett kitéréshez képest a lemez külső szélének irányában lényegesen meredekebb kitéréssel rendelkeznek. Az ilyen darabokra a követ-
* X „külső szel
- το kitéri ♦* X Λ női φ««φ ΧΦΦ* ♦ *φ fogunk utalni
Egy gyakorlatban létrehozott optikai lemez esetében nehéz megvalósítani a sáv tengelyirányú elmozdítását a sávkövetési irányra függőlegesen.
S Ennek megfelelően a gyakorlatban létrehozott él nem tökéletesen derékszögű. Ennélfogva egy tényleges optikai lemez esetében egy szögletes darab éle egy szinuszos hullámalakú darabhoz képest viszonylag meredeken lehet kitérítve és annak nem szükséges tökéletesen derékszögűnek lennie. Amint az a 2(b) ábráról ugyancsak leolvasható, egy szinuszos hullámalakú darab es-eté10 ben a legbelső széltől a legkülső szélig történő kitérltés egy fél hullámzás! periódus alatt történik meg. Szögletes darab esetén a hasonló kiterítést például egyetlen hullámzás! periódus legfeljebb egynegyede alatt hajthatják végre. Ekkor az említett alakok közötti különbség könnyedén észlelhető.
itt kívánjuk megjegyezni, hogy a 106 hullámminíáf belső szél Irányában kitérített szögletes darabok, mig a 107 hullámmintát belső szél irányában kitérített szögletes darabok és külső szél irányában kitérített szögletes darabok jellemzik.
A 104 huliámmlntái kizárólag az alap hullámalak építi fel. Ennek megfelelően az ehhez tartozó frekvenciaösszetevókre az „alapfrekvencia” megje2 0 lölést használjuk, ami a T hullámzási periódus reclprokával arányos. Ezzel szemben a további 105. 188, 107 hullámra inták frekvenciaösszetevöl az alapfrekvenciájú összetevőkön kívül magasfrekvenciás összetevőket is tartalmaznak. Ezen magasfrekvenciás összetevőket a 105, 108, 107 hullámminták szögletes darabjainál jelentkező meredek kitérések eredményezik.
Ha az 18 ábrán szemléltetett koordinátarendszert egv sáv középvonanyekénf való kifejezés céljából a szóban forgó 105, 108, 187 hullámmintákra ráfektefjük, a kapott függvényt Fourierorba fejthetjük. Az Igy nyert Fourieror részét fogja képezni egy, a sin(2%-x/T) tagnál rövidebb periódussal rendelkező tag, vagyis egy felharmonikus. A tekintett 105, 188, 187 builámrnínták mindegyike magában foglal ugyanakkor egy alap hullámalak összetevőt. Az alap hullámalak frekvenciáját hívjuk a „hullámzási frekvenciának”. A fentiekben isΦ ΧΦΦΦ ·* ♦* «« φ ΦΧ -»·
Φ X Φ * φ « » φ φ *»φ ΦΦ #·«« ΧΦ* φφ «* * « φ » φ
Φ X ΦXX Φ ·> Φ Φ X Φ «« φφφ »* mehetett 104-107 hullámminiák mindegyikének ugyanaz a hultámzási frekvenciája.
Ahelyett, hogy a címinformációt a 2 sávra a huilámzásl frekvencia modulálásával írnák rá, a különböző típusú hullámminfákat egymással kombinál5 va a 2 sávon eltérő típusú adatokat, beleértve a címlnformációt is, rögzítenek. Pontosabban szólva, a 2 sáv minden egyes előre kijelölt szakaszán a négy eltérő típusú 104-107 hullámminta egyikének az elhelyezésével négy eltérő típusú kódot (például a „8”, „S, „ö« és a „Γ kódokat) rögzíthetnek (ahol a „8” a blokkinformációt, „S” a szinkronizálási információt jelöli, továbbá a „ö”~k és az ί Ο „ 1 '-ek kombinációja egy oiminformációt vagy annak egy hibajelző kódját jelenti).
A kővetkezőkben a 3Á és 38 ábrákhoz kapcsolódóan az optikai lemezről történő információkiolvasásra szolgáló eljárás alapelveit ismertetjük. A kiolvasásra kerülő információt a sáv hullámzásában rögzített információ képezi.
A 3Α ábra a lejátszó szerkezet központi részét, míg a 38 ábra a sáv és egy olvasási jel közötti kapcsolatot szemlélteti.
A 38 ábrán vázlatosan szemléltetett 200 sávot egy kiolvasó 20T lézernyalábbal oly módon tapogatják le, hogy annak fényfoltja a nyíllal jelzett irányban mozdul el. A 20Γ lézernyaláb az optikai lemezről visszaverődve 202’ visszaverődött fényt képez, amit a 3A ábrán szemléltetett lejátszó szerkezet 203’ és 2Ö4! detektorai fogadnak. A 203’ és 204’ detektorok a lemez sugárirányának megfelelő irányban egymástól térben elkülönülnek, és mindegyikük a felfogott tény erősségének megfelelő villamos feszültséget hoz létre. Ha azon pozíció, amelynél a 203’ és 204’ detektorok a 202’ visszaverődött fénnyel
5 megvilágításra kerülnek (vagyis azon pozíció, amelyben a fény érzékelése történik), a 203’ és 204’ detektorokat egymásfői elválasztó középvonalhoz képest valamelyik 203’, 204' detektor felé eltolódik, a 203', 204’ detektorok kimenetel között különbség jön létre (ez az ún. „differenciális kéfutas érzékelés”). A 203’ és 204’ detektorok kimenetel 205 differenciáló áramkör bemenő30- téré kerülnek, ahol azokon egy kivonás kerül végrehajtásra. Ennek eredményeként egy, a 200 sáv buííámalakjának megfelelő jelet (vagyis ún. 206 hullámzás! jelet) kapunk. A 206 huilámzásl jelet 207 felüláteresztő szűrőbe (HPF) χ ΦχΦΦ 9 • Φ ♦ Φ#
ΦΦ Φ
9* *
ΦΧ «Φ ΦΦΦ
Φ« ΧΦΦΦ 9 ΦφΦ X « » » Φ Φ X φφφ *
ΧΦΦ X* *♦'♦.
φ táplálják, és azzal dlfferenclá|ák. Ennek eredményeként a 208 hullámzást jelben jelen léve sima alapösszetevőket csillapítják és a 206 huilámzásí jel helyett nagy meredekségü szögletes daraboknak megfeleld impulzus összetevőket tartalmazó 208 impulzusjelet hoznak létre. Amint azt a 3B ábra mutatja, a 208 impuizusjelben az egyes impulzusok polaritását a 200 sáv hozzájuk tartozó meredek kitérésének az Iránya határozza meg. Ennek megfelelően a 200 sáv buHámmintája a 208 impuízusjel útján azonosítható.
A 3C ábrához kapcsolódóan egy olyan áramköri kapcsolási elrendezést mutatunk be, amellyel a 3B ábrán szemléltetett 208 hullámzás! jelből a 208 impuizusjet, valamint egy 209 órajel állíthatók elő,
A 3C ábrán szemléltetett összeállítás esetében a 206 hullámzási jelet első BFF1 és második BPF2 sávszűrőkbe táplálják, amelyek rendre a 208 Impulzusjelet és a 209 órajelet hozzák létre.
Tételezzük fel, hogy a 200 sáv hullámzási frekvenciája fw (Hz). Az első BPF1 sáváteresztö szűrőt képezheti egy olyan szűrő, amelynek karakterisztikája olyan, hogy az erősítés (vagyis az áteresztőképesség) a csúcsértékét egy 4-fw és 8-fw közé eső frekvencián (például Sfw-néi) éri el. Egy ilyen szűrő esetében a szűrő erősítése az alacsony frekvenciától a esűesfrekvenciáig terjedő tartományban előnyösen például 20 dB/dec változási sebességgel nő, (például 80 dB/dec változási sáváteresztő szűrő a 208 hullámzási le
en, By módon az első BPF1 öen képes előállítani a
200 sáv hullámzásának szögletesen változó darabjait képviselő 208 impulzusjelet, A második BFF2 sáváteresztö szúró ugyanakkor olyan szűrckarakterisztikával rendelkezik, amely értelmében a szűrő erősítése egy előre meghatározott frekvenciasávban (például egy, az fw hullámzási frekvenciát a közepén tartalmazó, Ö,5 fw és 1,5'fw közötti sávban) nagy, azonban egyéb frekvenciák mellett kicsi. Az ilyen típusú második SPF2 sáváteresztö szűrő a 209 órajelként egy, a 200 sáv hullámzási frekvenciájának megfelelő frekvenciával bíró szinuszos huílámalakú jelel képes előállítani.
A továbbiakban lehetséges optikai lemez változatokat ismertetünk részletesen.
XX 4 ·*
«.« 4 * * * « » * «44 4 44
$.4 44ΧΧ 4*
J> X *« . « 4 * «4 4«4 * *
1. példa
A tekintett változat szerinti optikai lemez 1 rögzítési felületén szintén az 1A ábrán bemutatott spirális 2 sáv kerül kialakításra.
A 4 ábra a tekintett példa szerinti optikai lemez 2 sávjának alakját szemlélteti. A 2 sáv blokkokra van felosztva, két-két szomszédos blokk között pozicionálojelként való használatra szolgáló 210 blokkjel (azonosítóiéi) helyezkedik el. A szóban forgó optikai lemez 210 blokkjelét a 2 sáv egy rövid darabon történő megszakításával hozzák létre.
A 2 sáv több 22, 23 egységszakaszt foglal magában, és minden egyes blokk előre meghatározott számú 22, 23 egységszakaszból épül fel. Az egyes 22, 23 egységszakaszokhoz hullámminták sokasága közöl kiválasztott tetszőleges hüliámmínta rendelhető hozzá. A 4. ábrán szemléltetett optikai lemez esetében a 22 és 23 egységszakaszokhoz rendre a 2(b) ábrán szemléltetett
1ÖS és 105 hullámminták kerülnek hozzárendelésre.
A szóban forgó 105, 108 hullámminták mindegyike egy-egy 1-bites információelemet (vagyis „0”-t vagy ,,Γ-et) hordoz, amire a továbbiakban a „megosztott információ'' megjelöléssel fogunk utalni. A sáv egyes egységszakaszaihoz hozzárendelt hullámminta típusának az azonosítása útján kiolvas2 0 hatjuk az egységszakaszhoz hozzárendelt megosztott információ tartalmát. Ennek megfelelően több-bites megosztott Információt alapul véve különböző típusú információkat lehet kiolvasni.
A fentiek érteimében a hullámminták közötti buílámaíakhan jelentkező különbséget a differenciális kétutas detektálással nyert olvasási jelek felfutó2 5 élei vagy lefutóélei közötti meredekségben jelentkező eltérések képviselik, Ennek megfelelően például a 22 egységszakasz hullámmintája könnyedén azonosítható a 2<a) ábrán bemutatott 105 vagy 106 buHámminták egyikével. Mindazonáltal ha ezen detektálást az olvasási jel fentiek szerinti differenciálásával végzik, a zajkomponensek megnövekednek. Éppen ezért ha a szóban forgó technikát egy alacsony jel/zaj viszonnyal jellemzett nagy sűrűségű optikai lemez esetén alkalmazzák, detektálási hibák jelentkezhetnek. Az ilyen detektálási hibák fellépésének elkerülése céljából jelen esetben az alábbi mód** * > φ Μ * , « φ XX Φ . ♦ * * ο
ΦΧ ΧΦΦ β*
φ«« *«Χ ♦ ΦΦ ♦ »»» ♦♦ * φ φ « -X » »ΧΧ ΦΦ szert használják.
A falhasználó által a lemezre írni' szándékozott információt (amire a továbbiakban „rögzítési információként” fogunk utalni) a jeirögzltö rétegen lévő 2 sáv mentén néhány blokkra kiterjedően írják rá. A rögzítési információ ’blökkrol-blökkra elven kerül felírásra. Minden egyes blokk a 210 biökkjeltől terjed a 2 sáv mentén, és előre meghatározott hosszúsággal, például 84 kB bosszúsággal rendelkezik. Egy ilyen blokk információfeldolgozási egységet képez és például egy hibajavító kódot (ECO) jelenthet. Minden egyes blokk N számú albíokkból épül fel, ahol N természetes szám. Ha az egyes blokkok 62 kB hosszúságúak és valamennyi alblokk 2 kB hosszúságú, akkor az egyetlen blokkban foglalt albiokkok N száma éppen 32.
A jelen példánál a 2 sáv azon területei, amelyre a megfelelő aíbfokkokhoz tartozó információ felírása irányúi, a 2 sáv 22, 23 egységszakaszainak felel meg.
Mivel az egyes 22, 23 egységszakaszokra rendre 1 -bites megosztott „ö vagy „1” információ kerül rögzítésre, az egyes blokkokhoz N ~ 32~hites több információelemből álló csoport kerül hozzárendelésre, A szóban forgó példa esetében a blokk címét ezen 32-bites több információelemből álló csoport jelöli.
Ha például minden egyes egységszakasz 2418 bájt 2048 bájt * paritásbitek száma) hosszúságú és egyetlen huilámzási periódus 11825 bájt hosszúságú, akkor minden egyes egységszakaszban 208 db huHámmíníaperiódus foglal helyet. Ennek megfelelően a 38 és 3C ábrákon szemléltetett 206 huilámzási jel az adott hullámminta típusának az azonosításához 208 db huilámzási perióduson keresztül detektálható (a hullámszám tehát 208). Ebből kifolyólag a megosztott információ kielégítően pontosan azonosítható még abban az esetben is, ha a jeíolvasás folyamán a zaj detektálási hibák fellépéséhez vezet.
Közelebbről tekintve, a differenciális kétutas érzékelési jel (vagyis a
203 ímpulzusjel) differenciált hullámaíakját a jel minden egyes növekedésekor vagy esésekor mintavéteiezhetjük és megtarthatjuk. Továbbá ha a növekedések számának összegzett értékét az esések számának összegzett értékével
XX
ΦΦ φ» »Χ8ί összehasonlítjuk, a zajkomponensek kiesnek. Ennek eredményeként a megosztott információ összetevőket rendkívül pontosan nyerhetjük ki.
A 4. ábrán feltüntetett 210 bíokkjeí a 2 sáv egy rövid szakasz erejéig történő megszakításával kerül kialakításra. Ebből kifolyólag ha a jeírőgzltő réteg ezen részére a 210 blokkjel fölé adatok írása kerül végrehajtásra, bizonyos problémák léphetnek fel. Speciálisan mivel a visszavert fény mennyisége nagymértékben változik attól függően, hogy a fényfolt helyén a sáv jelen van-e vagy sem, a 210 bíokkjeí jelenléte adatátviteli zavart okoz. A jelen példa szerinti optikai lemezen ezért a 210 blokkjelet magában foglaló, előre meghatározott hosszúságú területen egy VFO 21 rögzítési területet („variahle frequenoy osclllaför”; továbbiakban: VFO) rendezünk el. A VFO 21 rögzítési terület egy olyan terület, amelyre egy egyetlen frekvenciával rendelkező VFÖ szignál kerül felírásra. A VFO szignál egy, a rögzített információ olvasásához szükséges fázisszínkronízálásra szolgáló jel. A VFO szignál még adatátviteli zavar vagy ingadozás jelentkezése esetén is csupán lokális jittert okoz, de nem hibákat. Továbbmenve, a VFO szignál egyetlen ismétlődő frekvenciával rendelkezik. Ennek megfelelően lehetőség van arra, hogy a 210 bíokkjeí okozta adatátviteli zavart elkülönítsük. Mindazonáltal a VFÖ 21 rögzítési területre írni szándékozott jel nem szükséges, hogy egyetlen frekvenciával rendelkezzék; annak speciális mintája, valamint frekvenciájának a 21 ö blokkjeinek megfelelő jel frekvenciájától való szétválasztáshoz elegendően keskeny spektrális sávszélessége lehet.
A következőkben az 5. ábrához kapcsolódóan az első példának megfelelő optikai lemezen lévő cím olvasására szolgáló üzemmóddal rendelkező optikaitemez-iejátszó berendezést tárgyaljuk részletesen
A tekintett lejátszó szerkezet 331 optikai feje által kibocsátott lézernyaláb nekiütközve az optikai lemez 1 rögzítési felületének annak sávján fénynya30 lábat hoz létre, Fejmozgató szerelvényt oly módon vezérlünk, hogy az optikai lemez forgásával egyidejűleg a fényfolt a sávon elmozduljon.
Ilyen esetben a 331 optikai fej az optikai lemez 1 rögzítési felületéről
-5 V> » ί» β « X $ χβ ♦ «ΦΧ* ΧΦΦ*
8« * * 9 » * *
Κ φ Φ X *** * « * 9 X Φ * X
ΦΦΦ Φ>« ΦΦ **« ** visszaverődött lézernyalábot fogadja és villamos jelet generál. A villamos jel a 331 optikai fej kimenetét képezi, amit ezt követően 332 olvasásljel-feldolgoző eszközbe táplálunk, ahol a villamos jel műveleti feldolgozáson esik át. A 331 optikai fej biztosította jelre válaszul a 332 olvasásljel-feldolgoző eszköz egy teljesen összeadott jelet és egy hullámzást jelet (vagyis egy elienütemu jelet) hoz létre és bocsát ki,
A hullámzás; jelet hullám 333 fázisszinkronlzáló-körbe tápláljuk. A hullám 333 fázisszinkrönixálö-kor a huliámzási jelből egy órajelet generál, majd ezen órajelet 335 időzítő generátorhoz továbbítja. Az órajelnek a hullámzás! frekvencia sokszorozásával kapott frekvenciája van. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a hullám 333 fázisszsnkronlzáló-kőr fázlsszinkronizálását megelőzően idözitőjelet referencia órajel használatával is létrehozhatunk, bár ennek pontossága csekély,
A 332 olvasásijel-feldolgozó eszköz kimenetéről származó teljesen őszszeadott jel 334 blokkjel-detektáió eszköz bemenetére kerül. A teljesen őszsxeadott jellel összhangban a 334 blokkjel-detektáió eszköz lokalizálja a 210 blokkjelet. Az első példa szerinti optikai lemeznél a 210 blokkié! előfordulási helyéről visszaverődött lézernyaláb intenzitása az egyéb területekről visszaverődött lézernyaláb intenzitásához képest nagyobb. Ennek megfelelően ha a teljesen összeadott jel szintje egy előre meghatározott szintet túllép, a 332 olvasásijeí-feldolgozó eszköz blokkjel-érzékelési jelet generál, amit ezután á 335 időzítő generátorhoz küld ki.
A blokkjel-érzékelési jelre és az órajelre válaszul a 335 időzítő generátor egy blokk elejétől kezdve leszámolja az óraimpulzusok számát. Ezen számolás végrehajtásával lehetőség nyílik azon pillanat meghatározására, amelynél a huliámzási jelnek növekednie vagy csökkennie kell, azon pillanat meghatározására, amelynél az információ megosztása esedékes, továbbá azon időpillanat meghatározására, amelynél az egyes blokkok szakaszolásra kerülnek.
Egy első 338 alakszámláíó azon időpillanatok számát számolja le, amelyek esetében a hullámzásig jel emelkedésének meredeksége az egyes egységszakaszok esetén egy előre meghatározott első értékkel egyenlővé * ΦΦ <« »» * »
* .< ♦ * » * β> * χ* :* ‘ * ** χ é ««« XX* „ X φχ«* ¢, X Φ Φ χ A XX X * * φφ Φ®« $ΧΧ» ' 9 «
Φ * X*
3bbá válik. Fontosabban szólva, ha az eilenütemö jel meredeksége a huilámzási jel növekedésekor eléri vagy meghaladja az előre megelső értéket, a 338 alakszámlálő számlálóértékét (továbbiakban:
yel megnöveli. Ugyanakkor ha a szóban forgó meredekség ezen első értéknél kisebb, a 336 alakszámláié a C1 számlálóértéket nem változtatja, hanem ugyanolyan értéken tartja. A hullámzást jel emelkedésének pillanatát a 333 időzítő generátor kimeneti jele határozza meg.
Egy második 33? alakszámlálő azon Időpillanatok számát számolja le, amelyeknél a hullámzást jel ereszkedésének meredeksége az egyes egységszakaszok esetén egy előre meghatározott második értéket elér vagy annál kisebb marad. Pontosabban szólva, ha az eilenütemö jel meredeksége a hullámzást jel ereszkedésekor az előre meghatározott második értéket eléri vagy annál kisebb marad, a 33? alakszámláló számlálóértékét (továbbiakban: C2) eggyel megnöveli. Ugyanakkor ha a tekintett meredekség ezen második értéknél nagyobb, a 337 alakszámlálő a C2 számlálóértékét nem változtatja, hanem ugyanazon értéken tartja, Á hullámzást jel ereszkedésének pillanatát ugyancsak a 335 időzítő generátor kimeneti jele határozza meg.
Az információ felosztása szükséges pillanatának kijelölése céljából a 335 időzítő generátor által létrehozott időzítőjelre válaszul 338 megosztott információ detektáló eszköz összehasonlítja az első 336 alakszámlálő C1 számláíőértékéf a második 33? alakszámláló C2 számlálóértékévei. Ha egy adott egységszakaszra a C1 > C2 egyenlőtlenség teljesül, a 338 megosztott információ detektáló eszköz a tekintett egységszakasz megosztott információjaként „T'-et ad eredményűt Ha azonban egy egységszakasz esetén a Cl <
5 C2 egyenlőtlenség teljesül, a 338 megosztott információ detektáló eszköz a szóban forgó egységszakasz megosztott Információjaként „ö~t ad eredményül. Más szavakkal kifejezve, a 338 megosztott információ detektáló eszköz az egységszakaszok elvén többségi alapon eldönti a huilámzási jel típusát.
Az egyetlen blokkban foglalt több egységszakaszhoz hozzárendelt több információelemből álló csoporton 339 hibajavító eszköz hibajavítást hajt végre, miáltal megkapjuk a címínfcrmációt.
A most bemutatott áramköröket nem szükséges a gyakorlatban kői*♦ # osőnösen független áramkörök tormájában egymástól szétválasztva megvalósítani. Lehetséges egyéb változatoknál egyetlen áramköri összetevő akár több áramkör között is megosztható. Továbbmenve, a szóban forgó áramkörök feladatait egy olyan digitális jelfeldolgozóval ís elvégezhetjük, amelynek működése tárban előre letárolt programmal összhangban kerül vezérlésre. Mindazonáltal ezen utóbbi megállapítás az alábbi példák esetében szintén igaznak bizonyuk
3. példa
Egy optikai lemez lejátszására szolgáló berendezést a S, ábrához kapcsolódóan ismertetünk. Az optikai lemez lejátszására szolgáié berendezés az előzőek szerinti oíminformáció olvasó berendezéstől abban különbözik, hogy 340 töriésérzékelő eszköze van, Esetében ugyanakkor a 339 hibajavító eszköz is eltérő funkcióval bír. A berendezés egyéb tekintetben megegyezik a ko15 rábban tárgyait hasonló berendezéssel. Ennek megfelelően a szóban forgó két berendezésben egyaránt alkalmazott összetevők ismertetésére külön nem
A 340 töriésérzékelő eszköz minden egyes egységszakasz esetében összehasonlítja az első 336 alakszámiáló kimenetén jelentkező C1 számlálóértéket a második 337 alakszámláló kimenetén jelentkező C2 számlálóértékkel, Ha egy előre rögzített É értékre vonatkozóan a ~É < C1-C2 < +É egyenlőtlenség teljesül, a 340 töriésérzékelő eszköz „1” törlésjelzőt ad eredményül, ami azt jelzi, hogy a megosztott információ nem tökéletesen azonosítható. Ugyanakkor ha a -É < G1-C2 < +É egyenlőtlenség nem teljesül, a 340 törlésérzékelő eszköz „0 törlésjeizőt ad eredményűi.
A törlésjelző „1 ” értéke esetén a 339 hibajavító eszköz a megosztott információt törli, ezáltal téve kőtelezővé egy hibajavítást.
A példa esetében a íöríésjelzok Ilyeténképpen történő használatával hibabitek kerülnek törlésre. Ily módon egy hibajavító kód hibajavítható bitjének száma megduplázódik.
Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a hibajelzőként eredményűi C1-C2 < -É esetében „ö:', -É < C1-C2 < *É esetében „X”, és +É < C1-C2 mellett „1” adódhat. Ilyen esetben a törlésjelző „X® értéke esetén a hibajavítás kötelezővé tehető.
A fentiek értelmében a példa szerinti optikallemez-oivasó berendezésnél a kérdéses bitek egy hibajavító folyamat keretében törlésre kerülnek, ha a megosztott információ az első és a második számláloérték közötti kicsiny különbség következtében egyértelműen nem azonosítható. Ily módon a hibajavító képesség fokozódik és egy cím/oíminformáoiő lényegesen megbízhatóbban olvasható ki.
.10 4, példa
Optikai lemezen lévő cím kiolvasására szolgáló eljárást a 7. ábrához kapcsolódóan ismertetünk részletesen.
A 7. ábra felső részén 351 huílámaíakot szemléltetünk vázlatosan. A 351 hullámalak bal felén az ereszkedő kitérések meredekek, míg a 351 hul15 lámalak jobb felén az emelkedő kitérések meredekek.
Az ellenütemű jel képviselte 352 hullámzás! jel minőségét a zaj vagy a h ollámalak-torzl tás lerontja.
A 352 hullámzás! jelet a zérus szint mentén vágva 353 digitális jelet kapónk. A 352 hullámzás! jel differenciálásával 354 differenciáit jelet kapunk.
A 354 differenciált jel a 351 hullámalak meredekségeiről tartalmaz információt. Ebben számos zajt vagy huílámalak-tcrzulást képviselő csúcsot figyelhetünk meg, továbbá a meredekségeket képviselő említett csúcsok mellett kitérési pontokat Is felvettünk.
Az egyszerűség kedvéért csupán a 352 hullámzást jelből tetszőlegesen
5 kiválasztott első 355 és második 356 darabokat ismertetjük.
A 352 hullámzás! jel első 355 darabjánál a 354 differenciált jel 357 és 358 értékeinek a 353 digitális jel felfutó- és lefutőéleihez viszonyított mintavételezése és azok abszolút értékének egymással való összehasonlítása esetén a mintavételezett 358 érték bír nagyobb abszolút értékkel. Ennek megfelelően
0 úgy dönthetünk, hogy az első 355 darabot tartalmazó 352 huílámzási jelnek olyan hoilámmintája van, amelyben az ereszkedő kitérés az emelkedő kitérésnél meredekebb.
* φ φ φ
»' φφφ * X Φ * φ φφφ * * φφφ
Ugyanígy a 352 hullámzási jel második 356 darabját tekintve, ha a 354 differenciált jelnek a 353 digitális jel rendre felfutó- és lefutóéleinél mintavételezett 359 és 360 értékeit azok abszolút értékei tekintetében egymással őszszehasonlítjuk, a mintavételezett 359 érték nagyobb abszolút értékkel fog rendelkezni Ennek megfelelően ügy dönthetünk, hogy a második 356 darabot tartalmazó 352 hullámzási jelnek olyan hullámmintája van, amelyben egy emelkedő kitérés egy ereszkedő kitérésnél meredekebb.
A hullámzási periódus alapján ilyen döntést végrehajtva, majd a döntési eredményeket eltárolva az egyes megosztott ínformáciőegységek típusa
Ilyeténképpen a példa szerinti, óim kiolvasására szolgáló eljárásnak megfelelően a differenciált jelet kizárólag a hullámzási jel digitalizálásával nyert jel éleinek megfelelő időpillanatokban mintavéteiezzök, és a mintavételezett értékeket egymással összehasonlítjuk. Ennek eredményeként a hüllő lámalaknak a kitérési pontokban fennálló meredekségei rendkívül megbízhatóan érzékelhetőek még adatátviteli zavarok, például zaj: vagy huliámalaktorzulás esetében is.
5, példa
Egy optikai lemezen lévő cím kiolvasására szolgáló további optikaüemez-ölvasó berendezést a 8. ábrához kapcsolódóan mutatunk be.
Ezen olvasóberendezés az 5, ábrán bemutatott olvasóberendezéstől abban különbözik, hogy fejmozgató szerelvénye 361 huílámaiak-érzékelö eszközt is tartalmaz. A 381 hullámalak-érzékelő eszköz egy adott hullámala25 kot egy első, meredek emelkedő kitéréssel rendelkező alakként vagy egy második, meredek ereszkedő kitéréssel rendelkező alakként azonosít, miáltal a 338 megosztott információ detektáló eszköz számára hullámalakkal kapcsolatos információt ad eredményűi. A 361 hullámalak-érzékelő eszközből származó hullámalak-informáeiőnak megfelelően a 338 megosztott információ detektáló eszköz meghatározza, hogy melyik alak, az első vagy a második alak került többször érzékelésre. Ezt követően a 338 megosztott Információ detektáló eszköz azonosítja az adott megosztott informáeíóegységhez rendelt megosz30 «φ φ
ΦΦ Φ ♦ » χ ♦ 4 *«« ♦ « ♦ * ·«« tolt információt és kimenetén eredményűi adja azt.
A 338 megosztott információ detektáló eszköz tartalmazhat egy olyan számlálót, amely a beérkezett hullámalak-informácioval összhangban azt számolja le, hogy hányszor érkezett be az első alakra utaló jel, A 338 meg5 osztott információ detektáló eszköz emellett tartalmazhat még egy olyan másik számlálót is, amely azt számolja le, hogy - összhangban a huliámalakra vonatkozó információval - hányszor érkezett be a második alak érzékelésére utaló jel. A két alakra vonatkozó számlálóértékek egymással történő összehasonlítása útján többségi alapon döntés hozható. Egy lehetséges másik meg10 oldásnál feifelé/lefelé léptető számláiét szintén alkalmazhatunk abból a célból, hogy a számláiőértéket az első alak érzékelésekor eggyel megnöveljük, illetve a második alak érzékelésekor eggyel csökkentsük. Ilyen esetben a megosztott információt a feifelé/lefelé léptető számláló számlálóértékének előjele képviselheti, vagyis egy adott egységdarab végét elérve megvizsgáljuk, hogy a szóban forgó feifelé/lefelé léptető számláló számlálóértéke pozitív vagy negatív e.
A 381 huliámalak-érzékelő eszköz működését a 9, ábrához kapcsolódóan ismertetjük részletesen.
A 381 huliámalak-érzékelő eszköznek az ellenütemű jelet (vagyis a hul20 lámzási jelet) fogadó és annak nemkívánatos zajősszetevőlt csökkentő 382 sáváteresztö szűrője (BPF) van. Ezen 362 sáváteresztö szűrő a bullámzási jel alapfrekvenciával rendelkező összetevőit és a hullámzás meredekség! információját hordozó felharmonikus frekvenciájú összetevőket ereszti át. Feltéve, hogy a bullámzási jel alapfrekvenciája fw, az esetlegesen jelentkező (lineáris) sebességingadozás megfelelő határértékének biztosítása céljából előnyösen 1/2-fw és 5-fw sávtartománnyal rendelkező sáváteresztö szűrőt alkalmazunk,
A 382 sáváteresztő szűrő kimenetét 383 meredekségérzékelö és 385 digitalizáló bemenetére kapcsoljuk.
A 383 meredekségérzékelő a hullámzás! jel meredekségét detektálja.
A szóban forgó „meredekségérzékeiésf a bullámzási jel differenciálásával hajthatjuk végre. Differenciáló egység alkalmazása helyett kizárólag a meredekségi információt hordozó felharmoníkusok kinyerésére felüláteresztő szőrőt („high-pass· filter”; továbbiakban: HPF) is használhatunk. A 363 meredekségérzékelő kimenetét 388 emeikedésiérfék-gyűjtö eszközhöz és 364 inverterhez továbbítjuk.
A 364 inverter a 383 meredekségérzékelö kimeneti jelét inverfálja a zérus szinthez képest, majd az invertált értéket kimenetként 367 ereszkedésiérték-gyűjtő eszköz bemenetére továbbítja.
A 365 digitalizáló a hullámzásí jel azon időpillanatait érzékeli, amikor az emelkedés és ereszkedés a zérus szintet keresztezi. Az „emelkedési nullkeresztezési pillanat megjelölés alatt azon időpillanatot értjük, amelynél a hullámzásí jel alacsony szintről magas szintre vált. Ugyanakkor az „ereszkea dési nullkeresztezési pillanat” alatt azon Időpillanatot értjük, amé lámzási jel a magas szintről az alacsony szintre vált.
A 366 emelkedésíérték-győjtő eszköz a 365 digitaílzálóv; emelkedési nullkeresztezési pillanatban a hullámzásí jel meredekségét, vagy15 Is a 363 meredekségérzékelő kimenetét mintavételezi és tárolja et. Ugyanígy, a 387 ereszkedésiérték-gyüjtő eszköz a 365 digitalizáló által detektált ereszkedés! nullkeresztezési pillanatban a hullámzásí jel invertált meredekségét, vagyis a 364 inverter kimenetét mintavételezi és tárolja el.
Jelen esetben a 388 emelkedésiérték-gyüjtö eszköz által mintavétele2 0 zett érték egy pozitív érték, mivel az egy felfutóéi meredekségét képviseli. A 387 ereszkedésiérték-gyüjtő eszköz által mintavételezett érték szintén egy pozitív érték, mivel az egy lefutóéi invertált meredekségét képviseli. Vagyis a 366 emelkedésiérték-gyűjtö és a 387 ereszkedésiérték-gyűjtö eszközökkel mintavételezett értékek a megfelelő meredekségek abszolút értékeinek felei25 nekmeg.
A 386 emelkedésiérték-gyüjtö eszközzel mintavételezett és eltárolt felfutóéi meredekség abszolútértéket a 387 ereszkedésiérték-gyüjtő eszközzel mintavételezett és eltárolt le
SS!
szolútértékkel a hullámzá jel ereszkedés! nullkeresztezési pillanatától számított adott időtartam elteltével
369 komparátor hasonlítja össze. Ezen előre meghatározott időtartamot 388 késleltetési körrel hozzuk létra. Ha a 388 emelkedésiérték-gyüjtö eszköz értékét találjuk nagyobbnak, a 369 komparátor az első alakra utaló buflámaiakχ ΧΦΦ* «χ « ♦ * φ φ «
Μ ΦΦ ΦΦ»
Információt ad eredményül A 389 komparátor egyébként a második alakra utaló huOámalak-infomsációt ad eredményül Vagyis csupán az emelkedési és az ereszkedés! nulikeresztezési pillanatokban - ahol a hullámzás! jel meredekség! információja a legmegbízhatóbb (vagyis annak: derivált értékei rendre a maximumot és a minimumot jelentik) - tekintett meredekségek egymással való összehasonlítása által a hullámalak elegendően pontosan detektálható.
A példában a 365 digitalizálóra és a 383 meredekségérzékelőre ugyanazt a jelet kapcsoltuk rá bemenetként. A hullámzási' jel nulikeresztezési pillanatainak lényegesen pontosabb érzékelése céljából a 362 sávátereszíö szűrő kimenetét egy aiuláteresztó szűrő (Jow-pass filter’; továbbiakban: LPF) útján a 365 digitalizáló bemenetére továbbíthatjuk. Továbbmenve, a 382 sáváteresztő szűrőt a 383 meredekségérzékelö és a 385 digitalizáló számára biztosított, kölcsönösen eltérő karakterisztikával rendelkező, két ef sávátereszíö- szűrővel is helyettesíthetjük, ilyen esetben a szóban forgó sáváteresztő szűrökön áthaladt hullámzás! jel fázisillesztése céljából előnyösen külön késleltetésjavító elemei is biztosítunk.
A fentiek értelmében a példa szerinti opiikailemez-olvasó berendezésnél' a megosztott információt hordozó hullámzási jel meredekségeket mintavételezzük és tároljuk el a hullámzási jel nullkereszfezési pillanataiban, majd ezt követően az. eltárolt értékeket egymással összehasonlítjuk. Ilyeténképpen a hullámalak kieiegilö pontossággal azonosítható, továbbá a például zaj okozta megosztott információ detektálási hibák csökkenthetőek.
5. példa
A 10. ábra egy olyan kialakítást szemléltet, amelynél körülbelül a VFO 21 rögzítési férőiét közepén 210 blokkjel van elhelyezve. A 10. ábrán szemléltetett kiviteli alak esetében a VFO 21 rögzítési területen szögletes hullámalakú hullámzás van kialakítva. Mindazonáltal a jelen találmány nem· korlátozódik csupán ezen speciális kiviteli alakra,
A kővetkezőkben a 11Á és 118 ábrákhoz kapcsolódóan azt Ismertetjük, hogyan Íródik jel a VFO 21 rögzítési területre. A 11A és 118 ábrákon az egyszerűség kedvéért a 2 sáv hullámzását nem tüntettük fel.
Κ«φφ 99 ««»» * *
Χφ ««« φ φ
Α 11.Α ábra olyan helyzetet mutat be, amelynél a 2 sávra egyetlen blokknak megfelelő jel íródik. Az egyetlen blokk rögzítő jele 202 adatot, valamint 201 és 203 VFO szignálokat foglal magában.
Az egyes blokkokon való írás a 11A ábra szerint a 201 VFO szignállal kezdődik. A tekintett kiviteli alaknál a 201 VFO szignál a VFO 21 rögzítési területre íródik, és a 201 VFO szignál írási kezdőpontja a 210 blokkjel előtt van. A 201 VFO szignál felírását követően az egy blokknyí 202 adat kerül felírásra, majd ezután végezetül a 233 VFO szignál íródik fel. A 203 VFO szignált VFO 31 rögzítési területre írjuk fel, és a 203 VFO szignál írási végpontja a 210 blokkjel után helyezkedik sí. Jelen esetben tehát az információ rögzítése azt megelőzően kezdődik, hogy a kijelölt rögzítési terület elején lévő blokkjelet elérnénk, illetve azt kővetően fejeződik be, hogy a kijelölt jrögzítésl terület végén lévő biokkjeiet elhagytuk.
Ha az adatok írása a 210 blokkjai közepénél kezdődik, a jelrögzitő réteg azon részen, ahol a 213 blokkjel jelen van, jelentős mértékben romlik. A tekintett kiviteli alak 210 blokkjelét a 2 sáv rövid távolságon való megszakításával hozzuk létre. Ennek megfelelően a 2 sávon a 210 blokkjelet hordozó helyen lépcsők képződnek. Az ezen lépcsős részekre történő adatrögzítés során az információnak a jelrögzitő rétegen való rögzítését a jelrógzítő réteg ezen részeinek nagyenergiás lézernyalábbal való besugárzásával: oly módon szükséges végrehajtani, hogy a megvilágított részek nagy mennyiségű hőenergiát kapjanak, ilyen esetben a lézernyalábbal megvilágított részeket megelőzően és azokat követően meredek hömérsékietgradíensek jelentkeznek, amelyek a jelrögzítő rétegben feszültség ébredéséhez vezetnek. Ha bármelyik lépcső a feszültséget hordozó részre esik, a jelrögzitő rétegben apró repedés alakulhat ki. Ha a jelrögzitő rétegben ezen apró repedés egyszer kialakult, az az írási müveiét ismételt végrehajtásakor minden egyes esetben növekedni fog, Végül a jelrögzitő réteg törése következhet be.
A tekintett példa szerint az ilyen íilmíörés elkerülése érdekében az írási kezdő- és végpontokat olyan területeken rendezzük el, ahol 21 ö blokkjelek nincsenek jelen.
A VFO szignál egy, az adatoivasásra való előkészülésre szolgáló fiktív φφ
XV szignál A VFO szignál olvasása közben az adat szeieteltségi szintje az olvasódéi közepénél visszacsatolt vezérlés alatt áll, továbbá a PLL egy órajel kinyerése cé|ából fázlsszínkmnlzáit A magas hanghűségű (hifi) adatolvasáshoz az olvasási adatjel digitalizálása és elegendően pontos Időzítése szükséges, Túlságosan rövid VFO szignál esetén az adatok olvasása már azt megelőzően elkezdődik, hogy a PLL megfelelően fázisszlnkranizálásra kerülne, ami a blokk elejéről történő adatkiolvasás során valószínűleg hibákat eredményez. Ennek megfelelően a VFO szignált előnyösen a blokkjelet megelőzően kezdjük el írni és az előnyösen megfelelően hosszú területtel rendelkezik.
Megjegyezzük, hogy ha a megelőző blokkra már van Írva adat, akkor az aktuálisan Írni szándékozott blokkhoz tartozó VFO szignál a megelőző blokkhoz tartozó VFO szignálra írható rá, amint azt a 118 ábra szemlélteti. Ilyen esetben a már írott VFO szignál egy része törlésre kerül. Továbbmenve, előfordulhat, hogy a korábban már létező VFO szignál nem lesz fázisban a ráirt VFO szignállal. Ennek megfelelően a PLL aktuálisan tekintett blokkhoz történő fázisszinkrenízálása az előző blokk VFO szignáljának felhasználásával nem előnyös.
A továbbiakban a VFO szignál VFO írási kezdőpontját (végpontját) tárgyaljuk, A jelrögzífő réteg hasonló károsodása az adatírásí végpont körül szintén megfigyelhető. Mindazonáltal az Írási végpont előnyösen a 210 blokkjel mögött van, nem pedig előtte Ha az Írási végpont a 210 blokkjeí előtt helyezkedne el, ügy az aktuális blokk és a rákövetkező blokk között rés alakulhatna ki, Ezen rés egy olyan terület, amely a nagy teljesítményű fénnyel nem kerül megvilágításra, továbbá amelyen nincsenek jelek kialakítva. Egy ilyen rés, éppúgy mint a lépcsők, hozzájárulhat a réteg károsodásához. Ennek megfelelően, az előzőleg megírt blokk végén lévő VFO szignál előnyösen átlapol az aktuálisan írandó blokk elején lévő VFO szignálra. Ezen VFO szignál átlapolást azáltal érjük el, hogy a VFO írási kezdőpontot a 210 blokkjaiét megelőzően, mig a VFO írási végpontot a 310 blokkjel mögött rögzítjük, amint azt a 11A ábra mutatja.
A blokkjel és a VFO írási kezdő- vagy végpont közötti távolság előnyösen legalább tízszer olyan hosszú, mint az Írásra használt lézerfény nya
♦.* *·♦ *♦»«
ZG ·'· .ι. u folt-mérete, A nyalábíclt-méretet a lézerfény hullámhosszának és a numerikus aperfúra értékének hányadosaként definiáljuk. Énnek megfelelően, ha egy 850 nm hullámhosszú lézerfényt kibocsátó és 0,65 numerikus apedúrájú optikai fejet használunk, a lemezen létrehozott nyaiábfolt-méret 1 μπι (~ hullámhossz/numerikus apertora), Ebben az esetben az írási kezdő- vagy végpont a blokkjeltol előnyösen legalább 1 ő um távolságban helyezkedik el. Mindazonáltal a nyatábfolt-méretet tízzel megszorozva kapott referenciatávolság a j'elrögzitő réteg tulajdonságaitól (például speciálisan annak hővezető képességétől) függően korrigálható.
Megjegyezzük azonban, hogy az írási műveletnek a 210 blokkjel előtti megkezdése esetén a 210 blokkjel még nincsen detektálva. Ennek megfelelően az Írásnak pontosan a 21 ö blokkjaiét megelőzően történő elkezdéséhez ilyen vagy olyan módon a 210 blokkjel helyét meg kell jósolni vagy becsülni. Például a megelőző blokk blokkjelének érzékelését kővetően leszámolhatjuk az órajel impulzusainak számát. Amikor az így kapott szám egy előre meghatározott értéket elér, a rákövetkező blokkon meokezdődhet a VFG szionál íráEgy lehetséges további optikai lemezt a 12. ábrához kapcsolódóan is20 mehetünk. Az előző példa szerinti optikai lemeznél a 210 blokkjel megközelitőieg a VFG 21 rögzítési terület közepén helyezkedik ei. A jelen példában ezzel szemben a VFG 21 rögzítési terület közepéhez viszonyítva a megelőző blokkhoz közelebb 211 blokkjel van kialakítva, amint azt a 12. ábra mutatja.
Egy Ilyen kialakításnál a VFG szignál az elején hosszabb lehet.
5 8« példa
Egy tehetséges még további optikai lemezt a 13., 14A és 148 ábrákhoz kapcsolódóan ismertetünk részletesen.
Ezen optikai lemez 210 bíokkjelét 210a és 210 b aljelekhől építjük fel. Ezen kialakításnak megfelelően az írási művelet sokkal könnyebben időzifhe30 tő. Másként kifejezve, mivel két jelet hozunk létre, az Írási műveletet megkezdhetjük azt követően, hogy egy blokk elején a 21Gb aljelet már detektáltuk, * *·*.·» χ w . «4 4* «44 * * X 4 X . * * 4 4 4« μ * · * * * *♦« 4 4 44*. 4 4 de a 210a aljelet még nem. Ugyanígy, az írási műveletet befejezhetjük azt követően, hogy a kővetkező blokk elején lévő második 210b aljelet már detektáltuk.
Ily módon az írási kezdőpontot elegendően pontosan rögzíthetjük anél5 küí, hogy a megelőzd blokk blokkjelének érzékelését követően az óraimpuizusok számat számolnánk.
Megjegyezzük, hogy a jeírögzífő réteg károsodásának elkerülése érdekében a szóban forgó 21 Öa és 210b aljelek közötti térköznek elegendően szélesnek kell lennie. Speciálisan ahhoz, hogy az írási kezdőpont és a 210a vagy a 210b aljeí közötti távolságot a nyalábfoll-méret legalább mintegy tízszeresére állítsuk be, a 210a és 21öb aljelek közötti térköz előnyösen a nyalábfoltméret legalább mintegy húszszorosa kell legyen. Ha például egy optikai lemezen létrehozott nyalábfolt mérete 1 um. a szóban forgó térközt előnyösen lég» alább 20 pm-ben kell rögzíteni.
mehetünk. A 210 biokkjeíet valamennyi előzőekben ismertetett optikai lemeznél a 2 sáv egy rövid szakaszon történő megszakításával hoztuk létre. Egy ö olyan részen, ahol a 2 sáv megszakad, a 2 sáv nem létezik. Ennek megfelelően egy ilyen rész lapos és un, „tükrözőjeinek” hívjuk. A fényt egy Ilyen tűkrözőjel nagy visszaverőképesség mellett vert vissza, így az könnyedén érzékelhető. A jelen kiviteli alaknál mindazonáltal a biokkjeíet nem egy tükrözőiéiként, hanem egy eltérő alakkal rendelkező 218 bíokkjeí formájában alakítjuk ki. A következőkben ezen 218 biokkjeíet ismertetjük részletesen.
A példa szerint a 2 sáv hullámzás! fázisát a VFO 21 rögzítési területen invertálják, és ezen részt használják az invertált fázissal a 218 blokkjelként, amint azt a 15. ábra mutatja.
Az előzőekkel összhangban a 210 bíokkjeí tükrözőiéiként előnyösen
30' nagy pozicionálási pontosságot biztosít, továbbá könnyen detektálható·. Ha azonban a jel/zaj viszony alacsony, az detektálási hibák jelentős mértékben megnővekednek. Ezzel szemben ha a 2 sávot oly módon hozzuk létre, hogy a φ «φ * φ φ φ φ ♦ φ φ
X Φ Φ + * **· φ* **» hullámzást fázis a 218 blokkjeiet megelőzően a 218 blokkiéi utáni hullámzási fázis fordítottja, a 218 blokkjel tartományát a 218 blokkjel utáni hullámzási fázis megfigyelésével bármikor észlelhetjük. Ezen tartomány még abban az esetben is -észlelhető, ha a hullámzási fázis megváltozás! pontja (vagyis a 218 blokkjel) például zaj következtében nem lokalizálható.
10. példa
Egy lehetséges még további optikai lemezt a 18. ábrához kapcsolódóan Ismertetünk. Ezen példában valamennyi VFÖ 21 rögzítési területen szám szerint 2 darab 218a és 218b blokkjel található. A 218a és a 218 b blokkjelek mindegyike a 2 sáv hullámzási fázisának megfordításával van kialakítva.
A szóban forgó és a 15. ábrán szemléltetett optikai lemezek közötti döntő különbség az. hogy a blokkpárok közötti hullámzási fázis megfordításainak száma páratlan vagy páros szám-e. Amint a 15. ábra mutatja, ha a hullámzás! fázis az egyes VFO 21 rögzítési területeken csupán egyszer (vagyis páratlan számúszor) kerül megfordításra, a hullámzási fázis a megelőző blokk hullámzást fázisához képest fordított marad, mivel a fázist megfordítottuk és a következő biokkjellg azt fenntartjuk. Ennek eredményeként ha a 2 sáv hullámzásából a PLL szinkronizálására irányuló módszerrel órajelet nyerünk ki, a PLL fáziskomparátorának kimenetén fordított polaritás jelenik meg és a fázisszinkronizálfság előnytelenül elcsúszik. Éppen ezért a hullámzási fázis megfordításakor, valamint ennek páratlan számú bekövetkezése esetén - amint az a 15, ábrán bemutatott kiviteli alaknál történik a PLL. polaritása a blokkjel elhagyását követően invertálásra szorul.
Ezzel szemben a jelen példa esetén (a 218a blokkjelnél) egyszer már megfordított fázis (a 218b blokkjelnél) újra megfordításra kerül. Ennélfogva a hullámzási fázis ugyanaz lesz, mint amilyen a megelőző blokké. Ennek megfelelően, a PLL polaritása nem szorul Invertálásra.
Az egyes VFÖ 21 rögzítési területeken a 218a és a 218b blokkjelek közötti távolság a várakozás szerinti hibazajnái nagyobb kell legyen. Ha ezen távolság mindazonáltal a PLL válaszidejénél hosszabb, megnő az elcsúszás fellépésének valószínűsége. Ezen megfontolások fényében a 218a és 218b
4x44
X*
4 β *·* * *
X 4 * ♦
44 Χ44
4*Χ· *4 *» blokkjelek távolsága az egyes VFO 21 rögzítési területeken előnyösen a hűlfámzásí frekvencia körülbelül háromszorosától annak körülbelül tízszereséig terjed,
Megjegyezzük, hogy az egyes VFO 21 rögzítési területeken lévő 218a, 218b blokkjelek száma nem korlátozódik csupán kettőre; az a jelen példában megismert hatásokhoz hasonló hatások elérése érdekében tetszőleges egyéb páros szám is lehet. Mindazonáltal az Integráltság fényében egy adott távolságon négynél több 218a, 218b blokkjel kialakítása nem célszerű.
A fentebb ismertetett negyedik és ötödik példákban a blokkjeleket a hullámzás! fázis megfordítása útján alakítjuk ki. Mindazonáltal mindaddig, amíg a fázisválfozás érzékelhető, a blokkjelei megelőző és azt követő fázisok esetében nincs szükség arra, hogy azokat egymástól pontosan GtP-kal toljuk el. A hullámzás! fázis htokkjelnél bekövetkező eltolódása előnyösen például 4$c és 135“ közé esik.
A következőkben egy további optikai lemezt Ismertetünk a 17. ábrához kapcsolódóan.
Ezen változat az előző példákban bemutatott optikai lemezektől 219
0 blokkjele kialakításában különbözik. Speciálisan a jelen példa szerinti optikai lemez 219 blökkjelét a blokkban lévő 2 sáv hullámzás! frekvenciájától különböző frekvenciával rendelkező hullámzás formájában hozzuk létre. Jelen esetben a 219 blokkjel hullámzási frekvenciája a bíokkbell hullámzás! frekvenciánál nagyobb. Ennek megfelelően ha egy olvasási jelnek egy olyan ré2 5 szét, amely lokálisan különböző hullámzási frekvenciával bír, az olvasási jel sáváteresztö szűrő alkalmazásával történő feldolgozása útján elkülönítjük vagy azonosítjuk. akkor a 219 blokkjelei nagy pontossággal lokalizál hatjuk,
A példa szerinti optikai lemez esetében a 219 blokkjelet szintén a VFO 21 rögzítési területen alakítjuk ki, továbbá a VFO szignált ugyancsak azon te30 rületre írjuk fel, ahol a 2T9 blokkjel jelen van.
A 219 blokkjel hullámzási frekvenciáját előnyösen a blokkbeli hullámzási frekvencia 1;2-3,ö-szorosában, ennél előnyösebben 1,5-2,0-szeresében
- 30 ' ·* * ♦ φ * * ** φφφ ' Φφ φ φ Φ»»Λ * ♦ >
* Χφφ φ * φφφ φφφ φφ határozzuk meg. Ha a 219 blokkjel hullámzási frekvenciáját a biokkbeli hullámzás! frekvenciához túlságosan közelinek választjuk, a 219 blokkjel érzékelése nehézzé válik. Ugyanakkor ha a 219 blokkjai hullámzási frekvenciáját a blokkbeli hullámzás! frekvenciánál lényegesen nagyobbnak választjuk, a 219 blokkjel hullámzási frekvenciája közei kerül a jelrögzitő rétegre írni szándékozott információ jelfrekvenciájához, aminek eredményeként az említett jelek egymással előnytelenül interferáinak.
Megjegyezzük, hogy a blokkpárok közötti térközben a 219 blokkjel területét leszámítva előnyösen a blokkok belsejében érvényes hullámzási írek10 venclával azonos frekvenciájú hullámzást alakítunk ki. A blokktől-blokkig terjedő térközben a hullámzás alakja előnyösen különbözik a blokkokbeli hűllámalaktöl, A 17. ábrán szemléltetett példa esetén a blokktól-blokkig terjedő sáv szinuszos hullámgörbének megfelelően hullámzik.
12. példa
A következőkben egy további optikai lemezt tárgyalunk a 18. ábrához kapcsolódóan.
Jelen esetben blckkjeiként nem egy amplitúdóval, frekvenciával vagy lokális fázisváltozással rendelkező alakzatot használunk, hanem magát a szi2 o nuszos huliámalak szerint hullámzó sávot. Továbbmenve, valamennyi 221, 222 albíokknak az eleje lokálisan módosított frekvenciájú 228, 229 aibiokkazonosltójeiet foglal magában.
Azáltal, hogy Ilyen módon minden egyes aiblekk elején egy, az alap hullámzási frekvenciától különböző hullámzási frekvenciával rendelkező terű2 5 letet helyezünk ei, az aiblokkok közötti határ helyesen érzékelhetővé válik. Az előzőekben ismertetett példákban egy tetszőleges albiokkot a blokkjeitöl mért hullámok számának a leszámolása útján lokalizáltunk. Jelen esetben egy albiokkot ugyanakkor a megfelelő 221, 222 albíokkokhoz tartozó 22S, 229 albiokk-azonosiföjelek számának a leszámolása diján lokalizálhatunk.
Megjegyezzük, hogy a VFO 21 rögzítési területen tetszőleges, arra alkalmas helyen az előzőekben bemutatott optikai lemezeken alkalmazott blokkjelekhez hasonló blokkjelét ugyancsak kialakithatunk. Továbbmenve, a * ’C φ φ φ φ φ ♦:·«·φ példa szerinti optikai lemez esetében a 228, 228 aibíökk-azonosítójeíek formájában megvalósított, lokálisan eltérő huilámzási frekvenciájú azonosítójelek az egyes 221, 222 albiokkok elején vannak kiképezve. Ezen alblokkazonosítójelek az egyes 221, 222 albiokkok végein ís elhelyezhetők. Tovább5 menve, a szóban forgó alblokk-azonosítójeleket nem szükséges valamennyi alblokk esetén létrehozni; elegendő azokat csupán a páratlan sorszámú vagy a páros sorszámú albiokkok esetében kialakítani.
A fentiekben ismertetett okokkal azonos okokból a 228, 229 aíbíokkazonositójelek huilámzási frekvenciája az egyéb darabok huilámzási frekven10 óiéinak előnyösen 1,2-3,0-szorosa, ennél előnyösebben pedig 1,5-2,0szerese.
A 228, 229 alblokk-azonosítójeleket előnyösen a 221, 222 albiokkok kezdetének jelölésére használjuk, bár azok egyéb típusú információt ís képviselhetnek. Például az előző blokkon belül több alblokk-azonosítójeiet alkal15 mazva egy blokk vagy bármely más társított blokk címét rögzíthetjük. Az alblokk-azonosifójeíek használatával egyéb típusú Információt ugyancsak rögzíthetünk. Több aíbíokk-azGOGsítójel alkalmazásával megvalósított blokkcímrögzítés esetén a blokkban a címet a huilámmintákkal is rögzítjük. Ily módon a megszerzett cím lényegesen megbízhatóbb.
0 Több-bites információ ilyen alblökk-azonosítójeíek kombinációjaként megvalósított rögzítésénél az alblokk-azonosítőjeleknek két vagy több értéknek megfelelő, egymástól kölcsönösen eltérő és azonosítható alakokkal kell rendelkezniük. E célból az említett aíbíokk-azonositójelek hullámzásait kölcsönösen elférő frekvenciákkal valósíthatjuk meg vagy kölcsönösen kúícnbö2: 5 zö típusú fázismodulálásnak vethetjük alá.
A következőkben egy, a példában bemutatott optikai lemezről történő címinformáció-olvasáshöz és órajelgeneráíáshoz való áramköri összeállítást tárgyalunk a 19. ábrához kapcsolódóan.
Először egy, a sáv hullámzásának megfelelő jeiosszelevöket tartalmait 0 zé villamos jel előállításához a sávkövetési irányra merőleges irányban (vagyis a lemez sugárirányában) megosztott 901 fotodetektort és 371 differenciálerősítőt alkalmazunk. Ezt követően az olvasási jelbőí 374 alulátsreszfö szűrő
♦ Φ ·> X Φ * ΦΦ φ
** «
« Φ χ * * ΧΦΦ
X φ * φ * χ » χ»φ φ
·* «χ «.»<
«φφφ φ
φ ·* « »χ útján kizárólag a hullámzást jel aíappenődusú összetevői kerülnek kinyerésre. A kizárólag aíappenődusú összetevőket tartalmazó jelet 373 órajelgenerátorba tápláljuk. A 373 órajel-generátort például egy fázlsszlnkronlzálő áramkör formájában valósíthatjuk meg: a 373 órajel-generátor a kapott alapperiódusé jelet egy előre meghatározott számmal szorozza meg, miáltal olvasásíZirásí jel szinkronizálási folyamatban történő alkalmazásra szolgáló órajelet állít elő.
Az olvasási hullámzás! jelben léve felharmonikusakat másrészt 375 felüíáteresztö szűrő szelektíven ereszti át. A 375 felüláteresztő szűrő kimeneti jelében egyrészt a 18, ábrán feltüntetett 228 és 229 albtokk-azoncsítőjeleknek megfelelő magasfrekvenciás összetevők, másrészt egy fürészfog hullámzással létrehozott förészfoglei meredek él összetevői vannak jelen.
A 228, 229 alblokk-azonosítójeteknek megfelelő és előre megbatározott frekvenciával rendelkező hullámösszetevőket 377 alblokkjel-érzékelő de1.5 tektáija. Ezen jelek detektálásakor a 377 alblokkjel-érzékelő egy időzítőjelel hoz létre. A 377 alblokkjel-érzékelő kimenetéről származó időzítőjelet 378 címdekóderhez továbbítjuk.
Az előzőek értelmében egy fürészfog hullám meredek élének polaritása attól függően, hogy az ,,f' vagy „ö” oiminformációt reprezentál, invertálásra kerül. A 375 felüíáteresztö szűrő kimenetével összhangban ezen pclaritásfordítöttságot 378 címinförmádó-érzékelő elem detektálja, ami a 378 cimdekoderhez egy bitfolyamot küld ki. A 378 címdekóder ezen bitfolyam fogadásakor a 377 albiokkjeí-érzékelöből származó Idözítcjeire válaszul dekódolja a oiminformációt.
5 A példa szerint minden egyes blokk esetén egyrészt olyan azonosítójelet alakítunk ki, amelyre VFO szignál írható rá, másrészt amelynél a címet a sáv hullámzása képviseli. Ennek eredményeként olyan optikai lemez áll elő, amelyen az Információ 'blokkrcí-blokkra’ elven kerül tárolásra, továbbá amely megfelelően alkalmas a nagy sűrűségű adatrögzítésre. Továbbmenve, azáltal,
3.0 hogy az írási művelet a szóban forgó azonosiiőjeltőí elegendően távoli pozíciónál kezdődik vagy fejeződik be, a jeirögzíto réteg károsodása mérséklődik.
* Λ φ « * Φ φ * £ •*·Φ φφ
Az alábbiakban a 20. ábrát ismertetjük részletesebben * β ΦΦΦ »« *♦'
Φ
Φ *# φ φφφ φ φφ
A példa szerinti optikai lemezen 301 clminformációt egy 32-biíes több Információelemből álló csoport magas beiyíértékü huszonegy bitjeként rögzítünk. Hibajavító kódként használt 302 paritásbiteket a 32-bltes több információelemből álló csoport középső tíz bitje formájában rögzítünk. Emellett a legalacsonyabb helyiértékű bitként 303 járulékos információt rögzítünk. Ha a tekintett optikai lemeznek két jelrőgzífö rétege van, az első jelrőgzífö réteghez tartozó 3G3 járulékos információként „Q”~f, míg a második jeirogzítő réteghez tartozó 303 járulékos információként „T'-t rögzíthetünk. Mindazonáltal a szóban forgó 303 járulékos információ tartalma nem korlátozódik csupán az ilyen ún. réfegínformácíőra. További változatoknál a 303 járulékos információ képviselte információk mennyiségét blokksorozat járulékos információjának több darabját kombinálva megnövelhetjük. Ily módon a rétegre vonatkozó információnál lényegesen összetettebb információt, például szerzői jogvédelemmel kapcsolatos vagy gyártóra vonatkozó Információt Is eltárolhatunk. Egy egyszerű paritásbitet a 21-bites címinformáció vagy a 31-bites hibajavító kód kizáró logikai összegéként ugyancsak felhasználhatunk, ilyen esetben a hibajelzés vagy a hibajavítás fokozható, Továbbmenve, minden egyes járulékos információ lehet „1”. Emellett, ha kizárólag olyan blokkjaiét azonosítunk blokkjelként, amely „1” megosztott információval ellátott egységszakaszt követ, a blokkjel detektálási pontosságát fokozhatjuk.
Jelen esetben a 31-blíes hibajavító kódot egy BCH kód alkotja, amely egy jólísmert kódot jelent két vagy ennél több hibás bit javítására. Feltéve, hogy a 21-bites clminformációt a 20. ábrával összhangban a bO, bl, ..., b2Ö jelölésekkel, míg a tíz paritásbitet a p0, pl, .,,, p9 jelölésekkel reprezentáljuk, egy l(x) információs pclinom az (1) egyenlettel, míg egy P(x) paniáspolínom a (2) egyenlettel adható meg. Ilyen esetben a P(x) parífáspoiínom előállítható a (3) egyenlettel, ahol a G(x) generátorpolínomot a (4) egyenlet definiálja. A szakirodalomban mindez (31,21)-típusó BCH kődként ismeretes, amelynél egy 31-bites kódszöban foglalt tetszőleges két bit hibajavitható.
$
Φ Φ * ΦΦΚΧ
ΦΦΧ φ φ Φ φ Φ φ χ
X > * Φ V * β φφφ φφ (υ (2) ; χ:υ l(x) mód νθ δ § 6 δ j
X + X + X e χ + χ· * X' * 1 (3)
A tekintett optikai lemezen a eírnínformáeío, a paritásbitek, valamint a járulékos információ éppen ezen sorrendben vannak elrendezve.. Mindaddig, amíg az elrendezés elére rögzítésre kérdi, teljesen mindegy, begy a több információelemből átló csoport - beleértve a 21-bites ciminformáciét, a tíz paritásbitet, valamint az 1-bites járulékos információt - hová van elhelyezve; a szóban forgó biteket azok eredeti pozícióba való visszarendezését követően feídolgözhatjuk. A szóban forgó optikai lemezen valamennyi blokk 32-bites megosztott információt hordoz. Más esetekben megfelelő hibajavító kőd választásával még 28-bltes, 52-bites, 64-bites és így tovább megosztott információval rendelkező blokkok esetén is hasonló hatások érhetők el.
Az előzőek értelmében a tekintett optikai lemez esetén egyetlen információbíokkot IM számú (N - 32) alblokkra osztunk fel, és előzetesen egy olyan huiiámmínfáí létrehozva, amely az egyes alblokkoknak megfelelő egyes szakaszokhoz tartozó megosztott információ minden egyes darabját ábrázolja, egy elmet bármiféle többietierület biztosítása nélkül vagy bármilyen előpitéknek a sáv szomszédos részei közötti létrehozása nélkül kialakíthatunk. Továbbmenve, a példa szerinti optikai lemez esetében a létrehozott hullámminták annak ellenére, hogy a megfelelő megosztott információdarabok között felfutó- vagy lefutöéleik tekintetében eltérő alakkal rendelkezhetnek, állandó hullámzásig frekvenciával bírnak. Ennek megfelelően a hulíámzási jelből történő írási órajel kinyerésekor az órajel frekvenciájának átereszíéséhez elegendően nagy sávszélességű sávátereszto szűrő alkalmazásával végrehajtott zajösszefevő-eltávöíítást követően a jel fázisszínkronízálást használva egyszerűen megsokszorozható és szinkronizálható. Ekkor egy csökkentett jitterreí rendelkező órajelet kapunk. Továbbmenve, a több információelemből álló csoportot címlnformáeíós részre és parltásrészre bontva, és a több informáeióelembőí álló csoportot hibajavító kódként használva a dminformáciő rend kívül megbízhatóan válik kiolvashatóvá.
A 21. ábra egy további optikai lemez esetén használatos, több információelemből álló csoporthoz használt bithozzárendelést szemléltet. Megjegyezzük, hogy bár a példa szerinti optikai lemez több információelemből álló csoportja az előző példa szerinti optikai lemez több információeíemböi álló csoportjának formátumától eltérd formátummal rendelkezik, a jelen példa szerinti optikai lemez ugyanolyan megosztott információ elrendezéssel vagy alakokkal bir, mint a tizenharmadik példában tárgyalt optikai lemez.
A clminformáció rendszerint szekvenciálisán van elrendezve. Ilyeténképpen ha a megelőző blokk elme ismert, a megelőző blokkot követő blokk címe jósolható. Mindazonáltal például egy hibás sávugrás bekövetkezésekor a folytonosság a továbbiakban már nem tartható. Mindazonáltal a hibás sávugrás vagy az ehhez hasonló esemény okozta elmfolyamatösság-megszakadás gyakran csupán az alacsony helyiértékű biteknél lép fel Ugyanakkor a magas helyiértékű bitek megbecsülhetőek például az optikai fej sugárirányú poziciójáből Ennélfogva a clminformáció alacsony helyiértékű bitjeire a lé.2 0 nyegesen változóbb és sokkal fontosabb bitekként tekinthetünk.
Ezen megfontolások fényében a jelen kiviteli alak szerinti optikai lemezen a 21-bites oimlnformációt tizennégy bitből álló magas helyiértékű 311 címínformáciora és hét bitből álló alacsony helyiértékű 312 ei'mínformácíóra osztjuk fel. Egy 1 S-bítes hibajavító kőd (vagy hihajelzö kód) létrehozásához a
5 magas helyiértékű 311 ciminformáeióhoz egy magas helyiértékű 313 paritásbitet adunk hozzá. Továbbmenve, egy másik 15-bites hibajavító kód létrehozásához a alacsony helyiértékű 312 ciminformáeióhoz szám szerint 8 darab alacsony helyiértékű 314 paritásbitet adunk hozzá. Emellett egy kétbites 315 járulékos Információt is hozzáadunk, miáltal egy harminckét bitből álló több in30 formácioelemhol álló csoportot kapunk. Megjegyezzük, hogy a 315 járulékos
Információ majdnem megegyezik a korábban bemutatott 303 járulékos információval.
* φ *φ
Φ «Φ φ Φ :φ * * ♦ Φ *ΦΦ φφφ -φφ
Φ #94
A tekintett kivitek alaknál a alacsony helyiértékö 312 dminfo-rmációból és az alacsony helyiértékö 314 paritásbitekből felépített 15-öltes hibajavító kőd egy BCH kőd, amely a szakirodalomban két vagy annál több hibás bit javítására szolgáló kódként ismeretes. Feltételezve, hogy az alacsony helyiérté5 kö 312 cimlnformáció hét bitjét rendre a bö, bt, .... bő jelölésekkel, továbbá a 8 db alacsony helyiértékö: 314 paritásbitet a pö, pl, p7 jelölésekkel reprezentáljuk, továbbá az l(x) információpoiinomot az (5) egyenlet, míg a P(x) pariiáspolinomot a (6) egyenlet definiálja, a P(x) paritáspoiinom előállítható a (7) egyenlet szerint, ahol a G(x) generátorpolinomot a (8) egyenlet határozza meg. Ilyeténképpen egy jólismeri: (15,7)-típusú BCH kódhoz jutunk, amelynél egy IS-bites kódszóban foglalt tetszőleges két bit hibajavításnak vethető alá.
·χί teű (5)
7
pfx}=5> ·χί (8)
;-0
- x · i(X; mód G(x) (7)
8 , 7 . δ , 4 , - x 4- χ t- χ + χ +1 (8)
Feltételezve mácíőt a b8, bQ, . . .
á, hogy a 14-bites magas helyiértékö: 311 címinforjelölésekkel reprezentáljuk, a magas helyiértékö 313 paritásbit (amelyet plö-el jelölünk) egy páros paritásbit, amit a píQ ~ b8 * b9 * ... 4 b2Ö összefüggéssel definiálunk, ahol a egy kizáró-VAGY (EOR)
0 művelet. Ebben az esetben a kódszőban foglalt tetszőleges egyetlen hibás bit detektálható. Ily módon a magas helyiértékö címinformáció esetében alacsony redundanciával rendelkező paritásbitet, illetve az alacsony helyiértékö cimlnformáció esetében nagy redundanciával rendelkező paritásbiteket alkalmazva a cimlnformáció alacsony helyiértékö bitjei úgymond egy „lényege2 5 sen erősebben súlyozott” hibajavító képességgel vannak felruházva.
A tekintett optikai lemez esetén a oimínformáció magas helyiértékű tizennégy bitjéhez egy paritásbitet hozzáadva, és a cimlnformáció alacsony helyiértékö: hét bitjéhez nyolc paritásbitet hozzáadva két hibajavító kódot kapunk. Mindazonáltal a megosztott magas helyiértékö és alacsony helyiértékö
3Ό bitek száma nem korlátozódik csupa-n ezen megosztásra. Például magas * φ Λ
ΦΦ *'*«.' V
X X X Φ «ί φ φ X « « φ « φ « χ φ * » φ ι& χχ helyiértékö tizenhat bithez hozzáadhatunk egy paritásbitet: míg alacsony helyiértékű öt bithez hozzáadhatunk tíz paritásbitet [ahol az alacsony helyiértékű bitek egy (15,5)-tipusú BCH köd részét képezik], Továbbmenve, a magas helyiértékö kilenc bithez nem adunk hozzá paritásbiteket, míg az aia5 csony helyiértékö tizenkét bithez tizenegy paritásbitet adhatunk hozzá [ahol az alacsony helyiértékö bitek egy (23.12)-tipusú BCH kód részét képezik].
Az előzőekkel összhangban a jelen példa szerinti optikai lemez szintén rendelkezik a tizenharmadik példa szerinti optikai lemez előnyeivel. Emellett jelen esetben a oíminformáoió magas és alacsony helyiértékö bitekre van fel0 osztva, továbbá az alacsony helyiértékö bitek erőteljesebb hibajavító képességgel vannak felruházva, így a elminformáció olvasása lényegesen megbízhatóbb.
es a pa szereplő optikai lemezek mindegyike BCH kódot alkalmaz, ami egy bonyolult hibajavító kód. Ennélfogva ezen adathordozók azon problémával terheltek, miszerint a róluk történő cimklolvasáshoz szükséges áramkörök óriási mérettel rendel keznek,
15. példa
A 22. ábra egy lehetséges további optikai lemez esetében szemlélteti, a több információelemből álló csoport bithozzárendelésél. Megjegyezzük, hogy bár az ezen optikai lemez több információelemből álló csoportja a tizenharmadik példa szerinti optikai lemez több Információelemből álló csoportja formátumától elférő formátummal rendelkezik, annak ugyanolyan megosztott információ elrendezése vagy alakjai vannak, mint a 13. példa szerinti optikai lemeznek. A 22. ábráról látható., hogy a tekintett optikai lemezen a több információelemből álló csoport 21-bites 321 clmlnformáciőböí és 11 db 322 paritásbitből, vagyis összesen 32 bitből épül fel.
A továbbiakban a 23. ábrához kapcsolódóan egy még részletesebb el30 rendezést mutatunk be. A 321 ciminformáciő bO-tól h2ö-ig terjedő 21' bitje hét sorba és három oszlopba van elrendezve, ahol a három sort rendre a b20-tói a b 14-ig, a b 13-tól a b7-ig, és a bő~fói a bö-ig terjedő bitek képezik. Minden
Φ X * φφ φ «φ
Φ* * Χφ X· * ♦ » X φ * φ * φ
ΦΦΧ XX «Χφ Χφφ φ Φ φ Φ * X φ χχ« X Φ φ φ
Φ X φ X * e
Φ * * φ X *φ φφφ ♦ » egyes sor hét bitből épül fel és egy további paritásbittel van ellátva, hogy őszszesen nyolc bitet tartalmazzon. Ezzel egyidejűleg valamennyi három bitből felépített oszlop egy további paritásbittel ven ellátva, hogy összesen négy bitből álljon. Ilyeténképpen egy 32 bitből (7*1)x(3-Wjj álló hibajavító kód jön létre. Valamennyi pO,,,,, pTG további paritásbitet „1 -nek vagy „O’-nak választjuk, hogy a paritásbitekkel ellátott 4 db 8-bites sor páros paritásó kódot, továbbá a paritásbitekkel ellátott 7 db 4~bites oszlop ugyancsak páros paritásó kódot képezzen, Továhbmenve, a pO számára „Γ-et vagy „GM választunk úgy, hogy a p7, pO páros paritásé kódot eredményezzen. Másként kifejez1 ű ve, a p 10-t...... pö-t rendre az alábbi (9)-(19) egyenletek definiálják:
Pio » b20 + b;s + bis + bn + big + bts * bw (9)
p$ - b?a + b<2 + b-u + bio + b3 + bs + b? (10)
p$ - b§ + b§ + bá + bg +· bj + bi + bo (11)
p? ~ b23 + bn bs (T2)
Ps - bio + b12 + bs (13)
Ps ” bis + bi·; + b4 (14)
p4 ~ b^7 bio + bo (15)
p3 = b;.« + bo + b2 (18)
Pz “ bis * bg + bl (17)
pi = bt4 + b7 + b0 (18)
po « p7 + pS. * Ρδ + P4 * p3 + P2 + Pl (19)
Amint az a szakirodalomból ismeretes, a „páros paritásé; kód egy olyan kód, amelynek paritásbitjeit a ködszóban szereplő egyesek számát páros számmá tevőn választják, Továbbmenve, egy ilyen páros paritásé kód 1-bites
5 hiba jelzését teszi lehetővé. A hibát az összes információs bit kizáró logikai összegének a megkonstruálásával is észlelhetjük, miáltal az áramköri összeállítás jelentős mértékben egyszerűsödik. Tételezzük például fel, hogy a ól 8 hibásan van invertáiva. Ebben az esetben a hibát ezen hibás fo18 bitet tartalmazó sor p10 paritásbitje, valamint a hibás b18 bitet tartalmazó oszlop p4 pa~ rifásbitje útján lokalizálhatjuk. Ennélfogva a hiba helyének beazonosítását követően a b18 bitet invertáiva a hibát javíthatjuk.
Az elmondottak érteimében a jelen példa szerinti optikai lemezen a ««« *Χ 4» 4X44 «*»« ♦ 44 4 4 4 4 4 4
X 4 4 4 *44 «* >» * 4 4 4 * 4 *44 4 44 4 4 4-X X 4 4 olmlnformáció kétdimenziós formában van elrendezve, ezen két irány mindegyikénél egyszerű paritáskódot használunk, miáltal a hibajavító képességet annak ellenére fokozzak, hogy kisméretű cimolvaső áramkört alkalmazunk.
Ida
A találmány szerinti optikai lemez egyik előnyös példakénti kiviteli alakját a 24(a)-24(d) ábrákhoz kapcsolódóan tárgyaljuk.
A 24(a) ábra az optikai lemez 401 rögzítési felületét szemlélteti, amelyen előre meghatározott sávíávolság mellett spirális 402 sáv van kialakítva.
Az adatok erre íródnak vagy erről kerülnek olvasásra minimális egységként 403 rögzítési blokkot használva. Minden egyes 403 rögzítési blokkhoz pozicióinformáció (vagyis címinformáció) társul a 483 rögzítési blokk lokalizálására való felhasználáshoz. A tekintett kiviteti alaknál valamennyi 403 rögzítési blokk szám szerint 4 db 484 pozicíóínfomiácíó-egységet foglal magában, amint azt a 24(b) ábra mutatja,
A szóban forgó 404 pozícióinformácíő-egységek mindegyikén az optikai lemezen elfoglalt fizikai helyükre vonatkozó Információ és a hozzájuk tartozó detektálási index van előzetesen rögzítve. A tekintett kiviteli: alaknál az említett információk mindegyikét például a sáv bullámzási alakjainak egy-egy kombinációjával ábrázoljuk. A hullámzó sávot az optikai lemez gyártási folyamata során alakítjuk ki. A hullámminták kombinációjaként egyszer rögzített pozícióinformácíó nem irható újra.
Ily módon a szóban forgó kiviteli alaknak megfelelően, az adatolvasási és -írási műveletekben legkisebb egységként funkcionáló egy-egy 403 rőgzí2 s tési blokk pozicíöíoformaeíóját a 483 rögzítési blokk különböző területein rögzítjük. Ennek megfelelően, ha a szóban forgó pozíclóinfcrmácíó-darabok legalább egyike detektálható, előnyösen a 403 rögzítési blokk lokalizálható.
A tekintett kiviteli alaknál valamennyi 404 pozíelöinfcrmáció-egységnek van 405 finompozicionálö-jeí szakasza, 406 pozíciőinformácló-szakasza, va30 lamínf 407 színkronjel-szakasza, amint azt a 24(e) ábra mutatja. A 405 flnompozícionáió-jel szakaszon egy, adatirási művelet során abszolút pozicionáláshoz használatos indexet megvalósító finompözicionáió jel (vagyis azonosítóΦ «:«
Φ ΦΦ <
* » » a * X -φχ*· φφφ φφφ »0 Φ«Χ* ΛΦΦΦ Φ X » * φ X * Φ φ * «''Μ-· ♦ ♦φ ΦΦΦ XX jel) van kialakítva, A finompozicionáló jel előnyösen az előzőekben Ismertetett példaként! kiviteli alakoknál bemutatott blokkjelek szerkezetéhez hasonló szerkezettel rendelkezik.
írás során a finompozícionálö jel fontos szerepet tölt be. Az abszolút pozíciónálási pontosság javítása céljából a jel előnyösen egy viszonylag nagy frekvenciájú jelként detektálható alakkal rendelkezik.
A 406 pozícioinformácíó-szakaszra és a 407 szinkronjel-szakaszra a 402 sáv hullámaiakjának változása formájában pozíciőinformáciő és más egyéb információ van felírva. A 402 sáv huilámzási alakjában jelentkező változást képviselheti a lemez sugárirányában a 402 sáv kitérésének amplitúdójában, frekvenciájában és/vagy fázisában jelentkező változás. Az alkalmazásra kerülő hullámalakokat úgy határozzuk meg, hogy a pozicióinformációnak megfelelő, a rögzítési adatokat egykönnyen nem befolyásoló, továbbá a 4Q2 sáv hullámzásával kifejezhető jel könnyen szeparálható legyen a jeírögzilő réteg minőségének változása formájában felírt adatnak megfelelő jeltől. Pontosabban szólva, a huilámzási jel frekvenciája előnyösen egy olyan frekvenciasávba esik, amely a jelrögzítő rétegre történő adatirás frekvenciájánál elegendően alacsonyabban helyezkedik el. Ugyanakkor az előzőekkel összhangban a hullámminták rendkívül pontos azonosítása céljából különféle Intézkedések történnek.
A 4Ö7 szinkronjel-szakaszt azért hozzuk létre, hogy az a 408 pozícióinformáoió-szakaszon lévő rögzített pozíciőinformáoió kiolvasásakor a bitszíntű szinkronizálást lényegesen egyszerűbbé tegye. A 407 szlnkronjel-szakasznak előnyösen olyan huilámzási alakja van, amely a 408 pozíclöinformáclószakaszb&n sehol máshol nem található meg. Ekkor a 407 szinkronjelszakaszt nagyobb valószínűséggel pontosan detektálhatjuk, és elkerülhetjük a bltszintú szinkronizálás hibás detektálását.
Két 404 pozíeiőinformácíö-egység sorában a második 404- pozíeíőin30 formáció-egységben foglalt 405 finompozicionálő-jet szakasz éppen az első
404 pozloióinformáoió-egységben foglalt 40? színkronjel-szakasz előtt kerül elhelyezésre, amint azt a 24(c) ábra szemlélteti.
» φ *♦ ♦ φ φ ♦ Φ Φ Λ/ V * * Φ Φ Φ V ΧΦ *» φφφ »** *Φ » XX
Ezen elrendezésnek köszönhetően a rákövetkező 405 finompozíclonálő-jel szakaszban lévő őnempozÍciönáfö-jelet a 407 színkronjel-szakasz detektálási eredményével összhangban rendkívül pontosan detektálhatjuk. A 407 színkronjel-szakasz önmagában is könnyen detektálható. Pontosabban szók va, a 407 színkronjel-szakasz detektálását kővetően adott időtartam elteltével a finompozioíönálő-jel számára egy előre jelzett detektálási ablak nyílik meg. Ilyeténképpen csupán az előre jelzett detektálási ablakon belül elhelyezett fk nompozíoionáiö-jel válik dete ktá Ihatóvá. Ennek megfelelően a fínompoziclonáló-jelet nem fogjuk hibásan detektálni.
Ahhoz, hegy ezen eredményeket elérjük, a 405 finompozicíonáló-jel szakaszt előnyösen éppen a 407 színkronjel-szakasz után helyezzük el, Éppen ezért a 405 fínompozloionáló-jel szakaszt, a 406 pozícíóínformációszakaszl, valamint a 407 szinkronjel-szakaszf minden egyes 404 pozícióinformáció-egységben (annak kezdetétől a vége irányában) ezen sorrendben rendezzük et, amint azt a 24(c) ábra mutatja.
A 24(d) ábra egy ilyen sávszerkezettel rendelkező optikai lemezre Írandó adatokhoz való formátumot mutat be. A rögzítési adatoknak a lemezre már rögzített pozícióínformáciővaí összhangban történő ellenőrzése céljából az adatokat legkisebb egységként a 403 rögzítési blokkot használva olvassuk be
0 vagy Írjuk.
Két csatlakozó 403 rögzítési blokkot 408’ láncolószakasz kapcsol egymáshoz. Az írási művelet a 408’ láncolószakaszon kezdődik vagy ér véget. Az egyes 408' láncolószakaszok pozíciója lényegében megegyezik a hozzájuk tartozó 405 fíoompozlcíonálő-jei szakasz helyével. A 408’ Iáneoloszakaszra
5 előnyösen valamilyen felhasználói adatot nem tartalmazó mintázat van írva, Ily módon az olvasási adat még abban az esetben sem kerül befolyásolásra, ha a 408 iáncolőszakaszon írott jel a 405 finompozicienáié-jellel való interferencia következtében befolyásolásra is kerül, írási kezdő- vagy végpontnál elhelyezkedő 408’ iáncolőszakaszon a rá való adatírás nem folytonos. Ennek megfelelően az adatok elegendően stabil kiolvasása céljából a 408’ íáneolöszakaszra előnyösen például egy VFO szignál, azaz egy egyetlen frekvenciával rendelkező jel van ráírva.
A továbbiakban a tekintett kiviteti alak egyéb részleteit a 25. ábrához
Φ Φ« *♦ Φ φ ΦΦ ΦΦΦΦ * Φ χ κ Φ φ * * * * ¢, * ** ΧΦΦ
Φ Φ * Φ * * ♦ φ« «ΧΦΦ »· ** *'*
ΧΦΦΦ
X φ * φφ kapcsolódóan tárgyaljuk.
Az optikai lemez ezen kiviteli alakjának 401 rögzítési felülete íázlsváítoztatő anyaggal van bevonva, amelyen 0,,32 pm sávtávolság mellett spirális 402 sáv van kialakítva, A 401 rögzítési felületre emellett 0,1 mm vastagságú dlelektrikumréfeg van leválasztva, és a 401 rögzítési felület olvasási vagy Írási művelet során 0,85 numerikus apertúrájú tárgylencsén keresztül 405 nm hullámhosszú lézernyalábbal van megvilágítva. A 402 sáv a belső és a külső szélek irányában körülbelül 11,47 pm~es periódussal hullámzik. A 402 sáv hullámzását ellenötemű jel formájában detektálhatjuk. Ezen jelet 186-íal megszorozva egy olyan írási órajelet generálhatunk., amelyet gyakorlatilag állandó lineáris sűrűséggel (vagy 0,0617 pm (-· 11,47/186) hosszú csatornáéit mellett] végrehajtott írási műveletnél használhatunk fel.
A 402 sáv 403 pozidiöinformáciő-szegmensek sorából épül fel. A felhasználói adatok olvasása vagy Írása legkisebb egységként az egyes 403 pozicióinformádó-szegmenseknek megfelelő terület felhasználásával történik. Az egyetlen 403 poziciőlnformádö-szegmensnek megfelelő területre Irt adategységet „rögzítési blokknak” nevezzük.
A hibajavító, belyközkihagyó, váltakozható, valamint az egyéb típusú folyamatokat legkisebb egységként ugyancsak a rögzítési blokkot használva hajtjuk végre. A szóban forgó kiviteli alak esetében egyetlen rögzítési blokk 84 kS felhasználói adatot tartalmaz.
A rögzítési adatot járulékos hibajavító kóddal látjuk el és oly módon moduláljuk, hogy az optikai lemezre megfelelően kerüljön felírásra. Hibajavító ködként például a DVO-k esetében használatos Reed-Soiomon szorzatkődof használhatjuk, A rögzítési adatokat például egy 8/16 modulációs technikával modulálhatjuk. Emellett a rögzítési adathoz az olvasási jel bltszintü szinkronizálásának megvalósításához egy szinkronizáló kódot (SYNC), továbbá a PLL fázlsszinkronizálásához egy VFO szignált adunk még hozzá, Ezen kiviteli alaknál a rögzítési adat 1243968-blfes esatornahit-hosszal rendelkezik.
Minden egyes 403 poziclóínformáció-szegmenst szám szerint 4 darab ;í(.
* * φφ « φ φ * * ♦ ΦΑ φφ
404 pozicióinformáció-egység épít fel, amelyek mindegyike 405 finompozlclonáló-jel szakaszt, 408 pozfoiósnformáoíó-szakaszt, valamint 407 szmkronjelszakaszl tartalmaz.
Amint azt a 2SA ábra mutatja, jelen esetben a 405 finompoziclonálö-jel 5 szakasz a 402 sáv szám szerint 8 db szinuszos huífámalakú 501 hullámzásának seréből épül fel Egy ilyen 405 finompoziclonáló-jel szakaszban Sö 1 tükrözőjelet is létrehozunk a sávnak a huilámminta második hullámánál végrehajtott előre meghatározott hosszúságú megszakítása formájában, amint az a 27. ábrán látható. A 601 tükrözőjelet az olvasó lézernyaláb lemezről való visszaverődése szolgáltatta teljesen hozzáadott jel alapján detektálhatjuk.
A fínompozicionáló-jelet felhasználhatjuk poziciólnformáció detektálásához az abszolút pozíció meghatározására szolgáló indexként vagy az Írás alatt lévő adat abszolút pozíciójának Indexeként,
A tekinted kiviteli alaknál a 601 tükrözőjel 2 bájt (azaz 32 csatornabit) 15 hosszúságú. A 601 tükrözőjéig hosszát előnyösen úgy választjuk meg, hogy a sáv szomszédos részein vagy egy kétrétegű lemez rétegek közötti részén a nemkivánatos hatásokat a lehető legkisebbre csökkentsük; a Sö 1 tükrözőjelet legfeljebb 10 bájt (= 10 um) hosszúnak rögzíthetjük. A SÖ1 tükrözőjel mindazonáltal a kellő pontossággal történő detektáláshoz elegendően hosszú,
0 például legalább 1 bájt (~ 1 gm) keli legyen.
A 407 színkronjel-szakasz detektálásával létrehozni szándékozott ablak helyének pontossága biztosítása céljából a 601 tükrözőiéi helye előnyösen a 406 hnompozioionálő-jel szakaszban lévő huilámminta második hullámánál nincsen előrébb és a hullámminta negyedik hullámánál nincsen hátrább.
A tekintett kiviteli alaknál az aöatirási művelet a 405 Unom pozícionálójel szakaszban kezdődik és ér véget. Más szavakkal a 405 flnompoziclonáiojel szakasz a rögzítési adatok két blokkja közötti csatolóelemként használatos 408: láncoiószakasszal van társítva. Ilyen esetben a flnompozlclonálö-jelef hatékonyan alkalmazhatjuk a rögzítési adat pozicionálására,
Ha azonban az Írási művelet azon részen kezdődik és fejeződik be, ahol a 601 tükrözőiéi van jelen, a 601 tükrözőjel befolyásolhatja a rögzítési jeiét. A jelen kiviteli alaknál annak elkerülésére, hogy a rögzítési adat lényegi
4 *<«» »Χ*4 * »4 *4 444Χ
XX » 4 χ 4 4 * * * * 4 X 4 X X X ****** ifc 4 * *44 4« 4'4Χ 444 *Χ *44 4Χ részét a 501 tűkrözőjel befolyásolja, a 405 finompozicionáló-jel szakaszon egy VFÖ szignált helyezünk el.
A 801 tűkrözőjel helye és az Írási kezdő-Zvégpontok előnyösen a kezö összefüggéseknek tesznek eleget;
(A) Az Írási kezdőpont a tmompozícionálő-jel szakaszban a tükrözőiéi után (B) az írási végpont a finompozicionáló-jel szakaszban ugyancsak a tükrözője! után kell elhelyezkedjék;
(C) a finompoziolonáió-jel szakasz kezdete és az írási kezdőpont közötti távolság a fínompozioionálo-jel szakasz kezdete és az Írási végpont közötti távolságnál rövidebb keH legyen;
(D) Ismételt Írási műveleteknek alávetni szándékozott optikai lemez esetén .15 az írási kezdő- és végpontok a lükrözőjeítőí olyan mértékben kell elválasztva legyenek, hogy a tükrözöjelet a jelrögzitő rétegnek az Ismételt írási műveletek következtében jelentkező bármiféle károsodása ne befolyásolja; és (£} a feldolgozási időkésés - ami azon időtartamot jelenti, amelyre a tűkrözőjel detektálását követően a rögzítő berendezésnek az írási műveés az kell le-
A továbbiakban a fenti (A)-(E) feltételeket vizsgáljuk meg és részletezzük egyenként.
Az (A) feltételt az írási kezdőpont abszolút pozícióbell pontosságának fényében állítottuk fel. A SOI írási kezdőpont (lásd a 30Ά ábrát) 405 finompozícionálo-jei szakaszban lévő 801 tűkrözőjel utáni elhelyezésével a rögzítő berendezés az Írás műveletét a 801 tűkrözőjel detektálásakor tudja megkezdeni. Ennek megfelelően a 881 tűkrözőjel az elképzelések szerinti célját, vagyis egy blokk kezdetének a jelölését, teljes mértékben be tudja tölteni, miáltal megnövekszik az írási kezdőpont abszolút pozícióbell pontossága.
A (8) feltételt a 802 írási végpont abszolút pozícióbell pontossága fényében állítottuk fel. A 902 írási végpont (lásd a 30B ábrát) 405 finompozioioφφφ *♦ »Φ «««« «4ΧΧ * Φ β * χ φ
Φ ♦ φ ♦ φ φ Λ * V Φ φ ♦ V ♦ φφ φφ *♦# φφ náló-jel szakaszban lévő 801 tükrözője! utáni rögzítése esetén a rögzítő berendezés az írás műveletét a 801 tükrözőjeí detektálásakor tudja befejezni. Ennek megfelelően a 802 írási végpont abszolút pozídóbeli pontossága a 9Ö1 írási kezdőpont esetében fennálló (A) feltétel szerinti okkal azonos ok miatt fokozható.
A (C) feltétel megköveteli, hogy az írási vég- és kezdőpontok ugyanazon finompozicíonáió-jei szakaszban való elhelyezkedése esetén az írási művelet oly módon kerüljön végrehajtásra, hogy a megelőző rögzítési blokk 902 írási végpontja a 31C ábrának megfelelően a következő rögzítési blokk 901 írási kezdőpontjára átlapoljon. Az írási kezdő- és végpontok ilyeténképpen történő rögzítése esetén az írási kezdő- és végpontok között rés (vagyis íratlan terület) nem jelentkezik. Ha az írási művelet oly módon kerül végrehajtásra, hogy Íratlan területet hagy maga után, a rögzített információt lejátszó berendezéssel történő olvasáskor az íratlan területről a kimeneten nem jön létre jel. Ennek eredményeként az olvasási jel digitalizálása és időzítése átmenetileg előnytelenül elveszíti stabilitását. Ha ezzel szemben az írási művelet oly módon kerül végrehajtásra, hogy az írási kezdő- és végpontok egymásra minden esetben átlapolnak, a jel nélküli szakasz kiküszöbölésre kerül és az adatok lényegesen stabilabban olvashatóak be.
A (D) feltételt annak elkerülése érdekében támasztottuk, hogy a tükrözőjeí érzékelését az ún. „Írási kezdö-Zvégpont károsodás'1 ne befolyásolja. Az írási kezdő-Zvégpontkárosodás jőiísmert jelenség, amely gyakran megfigyelhető olyan esetekben, amikor az optikai lemez jelrögzítö rétegét például ún. „fázisváltoztatő anyagból” hozzák létre. A tekintett kifejezés speciálisan azt jelenti, hogy a jelrögzítő rétegre irányúié ismételt írási műveletek a jelrőgzifő rétegnek az írási kezdő- és végpontok körüli tartományait az azokra kifejtett höíerhelés következtében gyengítik vagy károsítják, Amikor egy lejátszó berendezés a jelrögzítö rétegnek ezen gyengített vagy károsított tartományaiból olvas ki adatokat, a visszaverődött fény teljes mennyiségének ingadozása figyelhető meg. Ennek megfelelően ha egy, az írási kezdÖ-Zvégponfkárosodással terhelt területen vagy annak közelében tükrözőjeí helyezkedik el, a tükrözőjél-defektálás káros befolyást szenvedhet el. Ez azért következik ** ***. < Φ Φ Η »Φ ΦΦ
1.0 be, mert a tükrözője! jelenlétét jelző teljesen visszaverődött tény mennyiségében mutatkozó ingadozást nehéz a kezdő-Zvégpontkárosodás miatti teljesen visszaverődött tény mennyiségében jelentkező ingadozástól elhatárolni. Ezen nemkivánt jelenségek kiküszöbölése céljából a 801 tükrözőjelet a 901 írási kezdőpont körüli kezdőpont! károsodás által befolyásolt 903 tartománytól távol esőn helyezhetjük el, amint azt a 30D ábra szemlélteti. A 601 tükrőzöjelet amint azt a 30E ábra mutatja - azon 904 tartománytól is távol helyezzük el, amelyet a 902 írási végpont körüli végponti károsodás esetleg befolyásolna.
A (E) feltétel a (A) feltétel szigorúbb megfogalmazása; ennek értelmében a túkrőzőjel és az Írási kezdőpont közötti távolság a meghajtó számára szükséges feldolgozási időkésés figyelembevétele mellett határozandó meg, A meghajtó feldolgozás! időkésései közé tartoznak többek között például egy adott eszköz által a tükrözőjel detektálása okozta feldolgozási Időkésés; a tükrözőjel detektálását követően a szinkronizálás javítása által igénybe vett feldolgozási Idökésés; valamint az előirt erősségű író íézerteíjesítmény létrehozására való felkészüléshez igénybe vett időtartam. Az Írási kezdőpontnak az említett feldolgozási Időkésések figyelembevétele mellett történő rögzítésével a tükrözőjelnek az (A) feltétellel megfogalmazott célját, vagyis az írási α· kezdőpont abszolút pozidóbeli pontosságának a javulását hatékonyan sikerül megvalpsifahühk,
Továbbmenve, a 406 pözíciőínformáció-szakas4 és a 407 szinkronjeí-szakasz mindegyikét 408 megosztott információegységek gyűjteménye alkotja, amelyeket külon-kűlön szám szerint 32 db azonos hullámalakú hullámzás egy-egy sorozata épít fel, A 438 pozícíólnfermáció-szakasz szám szerint 48 db 408 megosztott információegységböl álló sorozatot foglal magában, ahol valamennyi 408 megosztott informáclóegység „Γ vagy „0 értékű 1-bites információját belső vagy külső szél felé irányított meredek kitérésekkel rendelkező 502, illetve 503 húliámmlnta általi megosztott információdarab reprezentálja, amint azt a 28B és 28C ábrák mutatják, ily módon létrehozva a 48bites pozíció-információt és. annak hibajelző kódját
Ilyen esetben a poziciólnformáclónak a pozielölnformáció-szakaszon való detektálásához a pozicióinformácló-szakasz kezdetének a lokalizálására *« >.♦: «ΦΦΦ ΦΦΦΦ * 9 -9 χ « φφφ ΦΦΦ φ *' * Φφφ φ 'X* Χφ *φφ φφ * «-«φφ φ «φ « »* * « φ * » φ φ
ΦΦΦ φφ φφ.
van szükség. Erre a célra a 405 fínompözicionáló-jel -szakaszban lévő 601 tükrözőfelet használjuk.. Mindazonáltal magát -a 801 tükrözőfelet is lehet hibásan detektálni vagy eltéveszteni. A jelen találmány szerinti optikai lemezen a rákövetkező 404 pozíció? nformáciő-egység 405 finompozícionáló-jel szakasza közvetlenül a 407 szinkronjei-szakasz után helyezkedik el. Ennek megfelelően a 405 finompozteionáiő-jel szakaszban lévő 801 tükrözőjel helyét a szinkronjel detektálásával pontosan leszűkíthetjük. Ennek eredményeként az abszolút pozíció kijelöléséhez szükséges 601 tükrözőjel nagyfokú pontossággal válik detektálhatövá,
A 407 szinkronjei-szakasz szám szerint 4 db 408 megosztott információegység sorozatából épül fel, amelyek mindegyikét meredek belső és külső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező builámmínta vagy a belső és külső szél felé megvalósult kitéréseket egyaránt szinuszos hullámalakkal kifejező hullámminta reprezentálja. A 28Á-28E ábrák a 407 szinkronjei-szakasz példaként? hullámzás? alakjait szemléltetik. A 407 szinkronjei-szakasz meredek belső és külső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező, 26D ábrán szemléltetett 504 hullámzások (továbbiakban „duplán szögletes hullámzások) és szinuszos hullámalakot követő, 28A ábrán szemléltetett 501 hullámzások (továbbiakban „szinuszos hullámzások) kombinációjaként áll elő, A 28A-28E ábrákon a duplán szögletes 504 hullámzásokat az „S, míg a szinuszos 501 hullámzásokat a „B” jelölésekkel illettük.
A 28A ábrán a 4 db megosztott információegység mindegyikét duplán szögletes 504 hullámzással reprezentáljuk. Másként kifejezve, mivel az ugyanolyan alakú hullámzások nagyfokú folytonosságot jelentenek, a szink25 ronjel-szakasz rendkívül pontosan detektálható. A 288 és 28C ábrákon a duplán szögletes 504 hullámzásokat és a szinuszos 581 hullámzásokat megosztott információegységenkénf váltogattuk. Ezen mintázatokban számos hullámalakváitó pont van jelen, ezáltal biztosítva magas fokú abszolút pozicíóbeli pontosságot. A 280 és 28E ábrákon duplán szögletes 504 hullámzás, színű30 szos 501 hullámzás, szinuszos 581 hullámzás, és duplán szögletes 504 hullámzás szerinti (vagy fordítva) mintázatot hoztuk létre. Ezen mintázatok mindegyike egyetlen olyan hullámalakváltó ponttal rendelkezik, amelynél a duplán * »4*4 * 4Χ *Χ*4 *444 *Χ « 44 4 9 4 XX χ * 4 ·Χ * 9 4 444 4 *44 X X * * X 9 4
4*Χ »4 ♦«» 444 44 4** 4* szögletes 504 hullámzás szinuszos 501 hullámzással kerül helyettesítésre, továbbá egyetlen olyan huilámalakváltó ponttal rendelkezik, amelynél a szinuszos 501 hullámzás duplán szögletes 504 hullámzással kerül helyettesítésre. Ennek megfelelően az ilyen pozlolóbeli kapcsolatot tükrözd mintázatok az ab5 szólót pozíció hibás detektálásával szemben fokozott megbízhatóságot biztosítanak.
A tekintett kiviteli alaknak megfelelő optikai lemezen valamennyi, egyegy rögzítési blokknak megfelelő pozíciőinformácíö-szegmens szám szerint 4 db pozicióinformádő-egységböí épül fel. A jelen találmány mindazonáltal nem o korlátozódik csupán ezen speciális kiviteli alakra; valamennyi pozíeióínförmácíó-szegmens felépíthető L számú (L természetes szám) pozíciöinformációegységböl is.
Tételezzük fel, hogy az egyes 406 pozlcióinformáció-szakaszokban foglalt információ mennyisége A bit, minden egyes 407 szinkronjeí-szakasz 8 számú hullámzási periódusnak megfelelő hosszúságú, továbbá valamennyi 405 finompozicionáSó-jel szakasz C számú hullámzási periódusnak megfelelő hosszúságú, továbbá valamennyi megosztott ínfonnációegység M számú hullámzási periódusnak megfelelő hosszúságú, továbbá egyetlen hullámzási periódus W-szer olyan hosszú, mint a rögzítési adat egyetlen csalomabitje, to~
0 vábbá az egyes rögzítési blokkokban foglalt csatornabitek száma D, továbbá az egyes pozícióinformáoió-szegmensekben foglalt pözíeiolnformáciéegységek száma E, ahol A, 8, C, D, E, M és W mind természetes számot jelöl és oly módon van megválasztva, hogy kielégíti a
D - (A χ M e B 4- C) x W * E (20)
5 egyenlőséget.
A tekintett kiviteli alaknál a rögzítési jelek számára modulációs köd létrehozására szolgáló módszerként Ismert 8/16 modulációs technikával összhangban egyetlen hullámzási periódus 186 db csatornabitnek megfelelő hoszszúságű (vagyis W ~ 188). Továbbmenve, valamennyi 485 íinompozícionáló30 jel szakasz 8 db hullámzási periódusnak megfelelő hosszúságú, és valamenynyi 408 megosztott információegység 32 db hullámzási periódusnak megfelelő hosszúságú (vagyis C ~ 8 és M ~ 32). A jelen találmány mindazonáltal nem ** •1 Ο
-i s » *X 10·-« «»*« «« « 0' « Φ φ » * 9 « *«« * *· 9 9 » 9 ·*··<·« ♦ «« »# »>X » *»♦* korlátozódik, csupán ezen speciális kiviteli alakra. Ha például egy 8 bit 15 bitté konvertálására szolgáló moduláló kódot alkalmazunk, egyetlen hullámzási periódus 155 db csatornabitnek megfelelő hosszúságú lehet. Ugyanakkor valamennyi 405 finompozicionáló-jel szakasz 9 db hullámzási periódusnak meg5 felelő hosszúságú, míg valamennyi 408 megosztott Információegység: 38 db hullámzási periódusnak megfelelő hosszúságú lehet.
Amennyiben 2 bit 3 bitté konvertálására (vagyis 8 bit 12 bitté konvertálására) szolgáló moduláló kódot alkalmazunk a jólismert (1,7) modulációs technikának megfelelően, egyetlen hullámzási periódus 188 db csatornabit10 nek megfelelő hosszúságú, minden egyes 405 finompözicionáló-jel szakasz 8 db hullámzási periódusnak megfelelő hosszúságú, továbbá minden egyes 408 megosztott információegység; 24 db hullámzási periódusnak megfelelő hosszúságú lehet. Egy lehetséges másik kiviteli alaknál egyetlen hullámzási periódus, valamennyi 405 finompozicionáló-jel szakasz, valamint valamennyi
498 megosztott információegység rendre 124 csatornabitnek, 9 db hullámzási periódusnak, illetve 38 db hullámzási periódusnak felelhet meg.
Másként kifejezve, ha 8 bit F db csatornabitté konvertálására szolgáló moduláló kódot alkalmazunk, és feltételezzük, hogy egyetlen hullámzási periódus W db csatornabitnek megfelelő hosszúságú, továbbá minden egyes 405
2:0 finompozicionálo-jel szakasz C db hullámzási periódusnak megfelelő hosszúságú, és minden egyes 408 megosztott információegység M db hullámzási periódusnak megfelelő hosszúságú:, valamint az optikai lemez a
PxRxF = CxW (21) és a
QxR%F = ^xW (22) összefüggéseket kielégítőn van létrehozva, akkor valamennyi 405 íinompozicionáló-jel szakasz, valamennyi 408 poziolóinformáció-szakasz, valamint valamennyi 407 szinkronjel-szakasz rendre a szóban forgó kiviteli alaknál megadott hullámzási periódusszámoknak megfelelő hosszúságokkal rendelkez3 0: hét.
A (21) és (22) egyenletekben a P és a Q racionális számokat, mig az R természetes számot jelöl. A P azt jelenti, hogy minden egyes finompozicioná* **Φχ » φ« ** φ φ» φ
X » ♦ Φ β Φ Φ Φ *
ΦΦ Χφφ ΦΦΧ
Φ Φ: φφ * φ φ « χ χ Φ * * Φ
Φ 9 φφφ χ
X Φ φ Φ Φ
Μφ ΦΦφ ΦΦ iő-jeí szakasz a rögzítési adat P keretének megfelelő hosszúságú. A jelen kivitek alak esetében P = 1 éli fenn. A Q azt jelenti, hogy minden egyes megosztott införmácíóegység a rögzitési adat Q keretének megfelelő hosszúságú. A jelen kiviteli alak esetében Q ™ 4 all fenn. Az R a rögzítési adat egyetlen kere.5 te bájtjainak számát jelenti, A tekintett kiviteli alaknál R ~ 93. Megjegyezzük, hogy a (21) és (22) Összefüggésekből a P:Q ~ C:M összefüggés vezethető le.
Ezen elrendezésben egy optikai lemezen előre belemefszeít (a pozícióinformációt és a fükrözöjelekef tartalmazó) hullámzó sávot a rögzítési adatokkal könnyedén társíthatunk. Ennek eredményeként egy találmány szerinti op10 fikai lemez írására és olvasására szolgáló szerkezet egyszerűsített felépítéssel rendelkezhet. Továbbmenve, P és Q racionális számokat ís jelölhet, azonban azok előnyösen egész számok.
A tekintett kiviteli alak szerinti optikai lemezen a 801 tükrözőiéi©! a pozicióinformácíó pontosabb detektálása céljából minden egyes 405 flnompozi15 cionáló-jel szakasz esetén egy finompoziclonáló-jel formájában hozzuk létre. Egy másik megoldás szerint a 601 túkrözöjeieknek a sáv szomszédos darabjain vagy egy kétrétegű lemez rétegek közötti részein jelentkező nemkívánatos hatásainak a csökkentése céljából a 801 tükrözöielet kizárólag az egyes pozíciói nformáoiő-szegmensek kezdeténéi elhelyezkedő 404 pozíeiőinformá2 0 cio-egységben lévő 405 fínompozlcionáló-jei szakaszon hozzuk létre.
A fínömpozicíonálő-jel nem korlátozódik csupán a tekintett kiviteli alaknál használt tükrözőiéire; az mindaddig egyéb tetszőleges jelölő is lehet, amíg a tekintett jelölő detektálási jel nagy pozícíóbeíi pontossággal történő megszerzéséhez hozzájárul és egy pozíoióinformáciö megszerzésére szolgáló jel2 5 tői könnyedén megkülönböztethető. Flnompozícionáló-jeíként alkalmazhatunk például egy olyan hullám mintát, amelynek periódusa kellőképpen rövidebb a pozíciőlnformáoiö reprezentálása céljából kialakított hullámmínta periódusánál. A hullámzó sáv szomszédos darabjai között (vagyis a „land’-en) eltérő típusú finompozícíonáló-jeiként egy Izolált pitét szintén létrehozhatunk.
A tekintett kiviteli alaknál az ,,T’ megosztott információt meredek belső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező hullám-minta, a „0” megoszlott információt meredek külső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező huh
Sl * ΦΦ £ Φ »* φ « X * Φ Φ
X «φ φφ ν Φ* χ·* »♦**
ΦΦ * « φ * Φ
X #φφ ΦΦΦ β « φ χ « ♦+♦ φφφ φφ ΦΦ» «ΦΦ iámmlnta reprezentálja, továbbá a szinkronjel-szakaszt duplán szögletes S hullámzások és szinuszos hullámalakú B hullámzások kombinációja építi fel. Ennek megfelelően az „1 és a „Ö” informácíőbltek egy maximális euklideszi távolsággal megkülönböztethetőek, továbbá a „B” és az „S” Információdara5 bök egy maximális euklideszi távolsággal szintén megkülönböztethetőek. Ily módon az „1 ” és „0” információbiteket hasonló eredmények eléréséhez rendre a duplán szögletes és a szinuszos hullámzásokkal reprezentálhatjuk, továbbá a szinkronjel „B” és ,,S!! elemeit rendre meredek külső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező hullámmintávai és meredek belső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező hullámmintával reprezentálhatjuk.
Továbbmenve, a jelen kiviteli alaknál a szinkronjeleket és a pozícióinformációt mind a négy típusú hullámminta (vagyis a szinuszos hullámalakú hullámminta, a duplán szögletes hullámminta, a meredek belső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező hullámminta, valamint a meredek külső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező hullámminta} felhasználásával rögzítjük. A jelen találmány mindazonáltal nem korlátozódik kizárólag ezen megoldásra. A megadott négy hullámminta közül használhatunk például csupán kettőt (például a meredek belső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező huilámmlntát és a meredek külső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező ző hullámmintát), vagy akár három huilámminfáf is. Ha csupán kétfajta hullámmintát használunk, a szinkronjelek és a pozíciőinformáolő egymástól előnyösen lényegesen könnyebben megkülönböztethető. Ebből a célból a pozlcióihformáciöt egy előre rögzíted modulációs szabály szerint végrehajtott modulálásnak vethetjük alá, továbbá színkronjeíekkénf egyedi, a modulációs
5 szabály által nem definiált mintázatokat helyezhetünk el.
Továbbmenve, a tekintett kiviteli alaknál a sáv egyetlen periódus szerint hullámzik, továbbá a pozíciálníormációf és a szlnkronjeleket a hullámzó kitérések alakjának megváltozása formájában (vagyis a kitérések lankássá vagy meredekké tételével) rögzítjük. A flnompozioionáló-jel detektálási pon3 0 tosságának a színkronjei finompozícionáló-jei előtti elhelyezésével elért javulását a sáv hullámminta típusai mindazonáltal nem korlátozzák. Egy lehetséges másik megoldás szerint a tekintett kiviteli alaknak megfelelő összeállítás ©gy, címeket és egyéb típusú információt a huilámzási periódus,, a fázis vagy a sáv amplitúdójának változása, vagy például a sáv szélességének vagy mélységének a változása formájában rögzítő típusú optikai lemez esetében Is alkalmazható.
« φ * X Φ · χ £ φ Κ * ** «φφ
X ÍC * * * > * * ’ * «φφ ·Χ·Χ **** ** ** *· φ*
X *
4 Φί·Χ
A fentieknek megfelelően, ha a finompoziclonáló-jel szakasz, a pozíeióInformáció-szakasz és a szinkronjel-szakasz minden egyes poziciólnformáciőegységben ilyen sorrendben van egymás után elrendezve, akkor az egyik pozicióinformáoíő-egység nnompozícionálö-jel szakaszán levő finompoziofonálöjel (például tűkrözőjel) éppen az előző pozicíőinforrnáciö-egység szinkronjel· szakasza után esik. Ennek megfelelően a megelőző szinkronjel-szakasz detektálási eredményének alapján a rákövetkező pozicióinformáció-egység elején lévő íinompozieienálé-jei (például tükrözőjel) lényegesen pontosabban detektálható.
A következőkben a szóban forgó kiviteli alaknak megfelelő példakéntí rögzítési adatformátumokat mutatunk be a 31A-31C ábrákhoz kapcsoiődöan. A 31A ábra Írási kezdőpontnál lévő rögzítési blokk adatformátumát szemlélteti; a 31B ábra folyamatos írási művelet alatt álló rögzítési blokk adatformátumát mutatja: míg a 31C ábra Írási végpontnál lévő rögzítési blokk adatformátumát ábrázolja.
A 31A-31C ábrákon valamennyi Data fieldt, Data field2, Data fleid3 és Data fjeidé adatmező 19344 bájt hosszúságú, amelyben 208 db egymásra következő, egyenként 93 bájt hosszúságú (rajzon nem feltüntetett) kerettartomány van elrendezve. Valamennyi 93 bájtos kerettartomány egy elején elrendezett 2 bájtos SYHC kódból és 91 bájt modulált rögzítési adatból épül fel. Ennek megfelelően a rögzítési adatok maximális mennyisége 91x203 18928 bájt. A ténylegesen felírható felhasználó? adatok mennyisége mindazonáltal 16 kS, amihez hibajavításnál vagy -jelzésnél használatos paritásbitek, redundáns adatok (például a rögzítési adatok pozícióit azonosító ID-k), valamint ezekhez hasonló egyéb adatok adódnak még hozzá.
A 31 A-3 IC ábrákon feltüntetett VFO1, VFO2 és VFO3 VFO-mezők mindegyike egy, a lejátszó berendezés működtetéséhez szükséges PLL fázlsszinkfonizálására szolgáló mező, melyek egyikére sem kerül felírásra felhasználói adat A PLL fázisszbkronízálásávai a nagy sebesség melletti bitszintű szinkronizálás könnyebb elérése céljából minden egyes VFÖ-mezőn például rögzített csafornabit-hossznál előnyösen jelölők és térközök kerülnek ismétlődően felírásra.
φ φ «♦* φφ «χ « χ φ Φ *
ΧΦΦ *
XX φφ'φφ *
ΦΦΦφ
Φ ΦΧ φ φ
ΛΦ
Φ Φ * Φ »Φ φ ΦΧ
Φ*
Mindegyik PA PA-mező a megelőző adatmező végéhez való csatlakozóként szolgái.. Ha sz adatmezőkhöz modulációs ködként például egy jölismert limitált futásidejű (RLL) kódot használunk, a PA-mezö a megelőző adatmező végéhez való csatlakozás esetén nem csupán a futásidö limitálása kielégítéséhez járul hozzá, hanem egy olvasási művelet során a megelőző adatmező végének helyes dekódolásához is.
Valamennyi PS FS-mezó hozzájárul a rákövetkező adatmező kezdetének pontosabb detektálásához, valamint a bájtszintű szinkronizálás határozottabb végrehajtásához. A PS PS-mezöként egy, az egyéb mezőkhöz (vagyis az adatmezőhöz, a VFQ-mezöhöz vagy a PA-mezőhoz) képest egykönnyen nem hibásan detektálható mintázatot, például egy egyik mezőben sem létező egyedi mintázatot vagy egy olyan mintázatot rögzíthetünk, amely bármely másik mező autokorreláclós karakterisztikájával való Illeszkedéshez még annak bitjei eltolása mellett is túlságosan meredek autokorreláclós karakterisztikával rendelkezik.
A 31A-31C ábrákon bemutatott rögzítési blokkok mindegyike megfelel a 25. ábrán szemléltetett 403 pozlcióinfermáció-szegmensnek. Emellett a megfelelő adatmezők oly módon kerülnek felírásra, hogy a 404 pozícióinformácíö-egységekkei társítva legyenek. Másként kifejezve, a Data tieid 1, Data fleld2, Data fíeíd3 és Data beidé adatmezők mindegyike oly módon kerül felírásra, hogy az egyetlen 403 pozlcióinformáció-szegmenst felépítő, szám szerint 4 db 404 pözíclóinfcrmácio-egység egyikéhez tartozó poziciólnformációszakasz és szinkronjei-szakasz együttes hosszának megfelelő hosszúsággal rendelkezzék. Továbbmenve, a PA. PA-mezö, a VFG2 VFO-mező és a PS
PS-mező együttes hossza 93 bájt, továbbá az említett mezők oly módon kerülnek rögzítésre, hogy hosszúságuk a 405 fínompozicIonáíó-jeS szakasz, hosszával legyen egyenlő.
/ábbmenve, amint azt a 31A. ábra mutatja, a VFO3 VFO-mezo, * X «..« φφχφ «φφχ * * φ * φ φ φ φ φ *♦» «« vagyis azon VFO-mezö, amely az írási kezdőpontnál a rögzítési blokk végén helyezkedik el. 41 bájt hosszúságú. Amint azt a 31B ábra mutatja, a folyamatos. írási művelet alatt a rögzítési blokk elején lévő VFO1 VFO-mezö 45 bájt hosszúságú. Az említett két VFO-rnező együttes hossza 88 bájt, ami meg5 egyezik a VFO2 VFO-mezö hosszával. Ugyanígy,, a folytonos írási művelet alatt a rögzítési blokk végén lévő VFO3 VFO-mezö 41 bájt hosszúságú, amint azt a 31B ábra matatja. A 31C ábra szerint az írás? végpontnál a rögzítési blokk elején lévő VFÖ1 VFQ-mező 45 bájt hosszúságú. Az említett két VFGmezö együttes hossza 88 bájt, ami szintén megegyezik a VFO2 VFO-mezö hosszával. Ennek megfelelően a folyamatos írás? művelet során a két rögzítési blokk közötti bármelyik csatlakozásnál a PA PA-mező, a VFO3 és a VFÖÍ VFO-mezők, valamint a PS PS-mezo összhossza 83 bájt, ami megegyezik a 405 fmompozicíonálő-jel szakasz hosszával,
Ilyeténképpen egy optikai lemezen előre bemetszett pozlcíóínformácíö15 val összhangban adatok Irbatóak, továbbá a felírt adatok a pozícíóínformáeíóra való hivatkozás alapján lokalizáíhatőak.
A 405 flnompozícionátó-jel szakasz: 93 bájt hosszúsága megegyezik az egyik adatmezőt felépítő kerettartományok valamelyikének a. hosszával. Ennek megfelelően a folyamatos írási művelet során a finompozicionáló-jel sza2 0 kaszt, vagyis azt a részt, ahová a PA PA-mező, a VFQ-mező, valamint a PS PS-mező rögzítésre kerül, egyetlen kerettartományként kezelhetjük, ily módon a két szomszédos adatmező közötti csatlakozásban, hasonlóan az egyik adat-mezőhöz keretszíntű szinkronizálás valósítható meg, miáltal a lejátszó berendezés olvasási folyamata egyszerűsödik,
5 A 32, ábra Írási kezdő- és végpontoknál megvalósuló adatírásra szolgáló példakéntl eljárást szemléltet. Á 32(a) ábra egy szinuszos huilámalakú hullámzást, valamint finom pozicionáló-jel szakasz számára előre bemetszett tükrozöjelet ábrázol. A 32. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál modulációs kódként egy ismert (IJj-tlpusú modulációs kódot tételezünk fel, Emellett feltételi 0 lezzük továbbá, hogy 1 bájt 12 csatornabitet jeient, továbbá egyetlen hullámzás 124 csatornabit hosszúságú, és a fínompozícionáló-jel szakasz hosszúsága kilenc huilámzásl periódus hosszának felel meg. Feltételezzük továbbá, χ««« hogy a finompozicionáió-jel szakasz a szinuszos hulíámminta egyik csúcsánál indul, míg a tükrözöjeí a flnompozícionáiő-jel szakasz kezdőpontjától számított tik és szélessége éppen 2 bájt.
Ilyen esetben a íinompozicionáló-jel szakasz kezdőpontja és a 601 tükrözőiéi közepe (ez utóbbi a 23. bájt) közötti távolság (23^12)/124 » 2,.23, ami körülbelül 2,25 hullámzás! periódusnak felei meg. Ennek megfelelően, amint az a S2(a) ábráról látható, a 601 tükrözőjel közepe lényegében a szinuszos hullámzás harmadik periódusának ereszkedés! nuilkeresztezési pillanatára illeszkedik.
ö A 32(b) ábra írási kezdőpontnál lévő rögzítési blokkot mutat be. Ezen példában a VFO1 VFO-mező (45+k) bájton való rögzítését kővetően a PS PSmezöt és a Data tieid 1 adatmezőt folyamatosan rögzítjük; jelen esetben k egy 0 és 7 közé eső egész számot jelöl. Ha például a k egész számot a rögzítő berendezés minden egyes adatrrásakor véletlenszerűen rögzítjük, a jelrögzíto réteg károsodásának a valószínűsége kisebb, mivel ugyanazon adat ismételten nem kerül ugyanazon pozícionál írásra.
A 32{c) ábra a rögzítési blokk írási végpontját szemlélteti. Ezen példában a Data field4 adatmezőt a PA PA-mező követi, majd ezt követően (SÖ-ks) bájtra végezetül a VFO3 VFO-mezö kerül felírásra, ahol kf szintén egy 8 és 7 közé eső egész szám. Ilyenkor a jelrögzítő réteg károsodásának a valószínűsége még az írási végpontnál rs kisebb, A szóban forgó k’ értékét egyenlővé tehetjük az írási kezdőpontnál választott k értékével. Egy másik megoldás szerint az írási kezdő- és végpontok esetében kölcsönösen különböző k és k' értékeket használhatunk.
Ha egy 8-bitet F csatomabifbe konvertáló moduláló kódot alkalmazunk, a tükrözője! vége és az írási kezdőpont (vagyis a VFÖ1 VFO-mező kezdőpontja) közötti távolság előnyösen (20-H/F) bájt, ahol j egy 0 és (F~1) közé eső egész szám. Ha például a j egész számot a rögzítő berendezés által végrehajtott minden egyes adatíráskor véletlenszerűen újra rögzítjük, a jelrögzitő félő tegnek az írási kezdőpontnál tekintett károsodása még olyan esetben Is elnyomható, ha ugyanaz az adat ugyanannál a pozícionál ismételten írásra kerül.
** * ♦
A tekintett kiviteli alaknál Ismételt Írást végrehajtva a jelrögzitő réteg kezdő~/végponti károsodását illetően feltételezzük, hogy az az írási kezdőpontot követően egy G bájtnyi területen és az írási végpontot megelőzően egy G bájtnyí területen jelentkezik.
A tükrözőjel végétől mért távolságot úgy határozzuk meg, hogy az kielégítse a (A), (D) és (E) feltételeket. Más szavakkal szólva, a j egész számnak az előzőekben ismertetett tartományban való definiálása esetén a tükrözője! vége és az írási kezdőpont közötti távolság legalább 20 bájt, de legfeljebb 21 bájt lesz. Ennélfogva a szóban forgó távolság 20 bájtnál nem lehet rővidebb. Egy ilyen hosszúság elegendően nagy még akkor is, ha figyelembe vesszük az Írási kezdőpont! károsodás előfordulási területét vagy a rögzítő berendezés számára a tükrözöjeí detektálását követően az írási művelet tényleges megkezdéséig eltelt feldolgozási idökésést ís.
A tükrözője! vége és az írási végpont (vagyis a VFO3 VEO-mező vég15 pontja) közötti távolság ugyanakkor 29 bájt hosszúságú. Ha az írási művelet ideálisan zérus értékű írási pozícióbeíi pontosság mellett kerül végrehajtásra, azon terület G bájt hosszúsága, ahol az írási végponti károsodás előfordulhat, előnyösen legfeljebb 29 lehet. Ekkor a (D) feltétel, miszerint a tükrözőjel az írási végponti károsodás területétől elegendően elválasztott kell legyen, telje20 sül. Nyilvánvaló, hogy a tekintett elrendezés a <B) feltételt szintén kielégíti.
Továbbmenve, a finompozícionáló-jel szakasz kezdete és az írási kezdőpont közötti távolság (44-rj/F) bájt hosszúságú, miközben a fínornpozicionáló-jel szakasz kezdete és az Írási végpont közötti távolság (53-rj/F) bájt bőszszúságú. A két hosszúság közötti különbség éppen 9 bájt. Más szavakkal ki2 5 fejezve, a (G) feltétéi teljesül. Ha az írási művelet zérus írási pozleíöponfosság mellett ideálisan kerül végrehajtásra, az írási kezdő- és végpontok 9 bájtnyi átfedéssel rendelkeznek, ilyen esetben rögzítésnek alá nem vetett terület még abban az esetben sem marad, ha az írási pontok eltolódásai összesen elérik a 9 bájtot.
Az adatírásí kezdö-Zvégponfok ily módon történő rögzítése esetén az eredményül adódó pozicíóbeli összefüggések kielégítik a fentiekben ismertetett (A)-(E) feltételek mindegyikét. Ennek megfelelően, az „írási kezdö~/végX Μ».· * X Λχ.χ XX X
X X «
Λ Φ X *
99 ** XX X» «XXX X» χχ: X « X * χ χχ *.«
X » S XXX χχ «« XX χχφΧ »
* χ XX pontok pozíciópontosságénak javítása” eredményesen megtörténik.
Megjegyezzük, hogy a VFO1 VFO-mezőt a rögzítőszerkezetnél az olvasási adatok digitalizálására és a PLL fázlsszinkronízálására használjuk. Mindazonáltal ezen célokra valójában egy (45-G) bájt hosszúságú terület alkalmas.
Optikai lemezen lévő cím olvasására szolgáló, találmány szerinti optlkallemez-meghajtó egyik előnyös példaként! kiviteli alakját a 29, ábrához kapcsolódóan ismertetjük. Amint azt a 29. ábra mutatja, optikai lemez fényességen vagy sötétségen alapuló jelének detektálására olyan 801 optikai fej áll rendelkezésre, amely az optikai lemezre lézernyalábot fókuszálva azon fényfoltot hoz létre, továbbá az optikai lemez adathordozó sávját követni képes. Egy, a 801 optikai fejjel detektált jelen műveleti feldolgozás végrehajtásával teljesen összeadott jel és egy huilámzási jel létrehozására 802 olvasásijeifeldoigozó eszköz szolgál. Feltételezzük, hogy a huilámzási jel a belső szél esetén egy pozitív jelként, míg a külső szél esetén egy negatív jelként jelentkezik, A 803 megosztott informácíö-detektáló eszköz kizárólag az emelkedő kitérések tekintetében meredekek huilámzási jel detektálásakor „i* kimenetel ö generál, míg olyan .huilámzási jel detektálása esetén, amelynél kizárólag az ereszkedő kitérések meredekek, „ö” kimenetét állít elő.
Ebben az esetben ha (a 29. ábrán nem ábrázolt) fókuszalásvezériö eszköz és (a 29. ábrán ugyancsak nem ábrázolt) sávkövetés-vezérlő eszköz vezérlést valósit meg, aminek eredményeként a fényfolt követi a sávot, miiemez-meghajtó szóban forgó kiviteli alakjának a sávon elfoglalt abszolút pozíciója lokalizálása céljából detektálnia kell a pozícíöínformációí. Az alábbiakban azt tárgyaljuk meg, a pozícióinformáció detektálásához az irő/oivasö meghajtó hogyan is- működik.
A 33. ábra a tekintett kiviteli alak szerinti opiikallemez-meghajtó által végrehajtott példaként! pcziclóínformáció-heolvasás feldolgozását szemléltető folyamatábra. Először szinkronjeí-szakaszon szinkronjelet detektálunk (1. lépés), A színkronjel detektálását követően durva szinkron izálású pozicíóíníorΦφφφ «Φφφ * * Φ » *ΦΦ Φ * -φφ φ * *» « Φ máció-átiapotot tételezünk fel egy olyan 'Intervallumnak a szinkronjel detektálási eredménye alapján történő becslése céljából, amelyben a rákövetkező finompozioionáló jel (vagyis a tükrözőjeí) meg kell jelenjen (2. lépés). Ha a becsült intervallumban a finompozicionáló jelet (tükrözöjelet) detektáljuk (3. lépés), a megosztott informácléegységek közötti megosztás (vagyis a pozicióínformácié bítszintü megosztásának) becslése céljából (4. lépés) pontos szinkronizáiású pozícióinformációs-állapot elérését tételezzük fel a finompozicinálö jel detektálási eredményének alapján. Ugyanakkor ba a becsült intervallum elhagyása után sem detektálunk finompozicionáló jelet, a szinkronjel detektálási eredménye alapján még a pozicióinformácié durva szinkronízáltsága mellett a megosztott információegységek közötti megosztást (vagyis a pozícióinformáciő bítszintü megosztását) becsüljük meg. Ezután a becsült megosztásoknak megfelelően a pozícióíníomtecío-szakaszíoí kiolvassuk a pozícióinformációt (5. lépés).
Amint látható, a finompozicionáló jel (tükrözőjeí) detektálását követően a megosztott információ megosztása elég pontosan jósolható. Ennek eredményeként a pozscióinformáeio detektálási hibáinak száma csökkenthető, Továbbmenve, a szinkronjel detektálási eredményére alapozva a megosztott információ megosztása még olyan esetben is jósolható, amikor írnornpozicionáló jelek (tükrözőjelek) nem kerülnek detektálásra,
A 33. ábrán szemléltetett folyamatábra esetén ha az 1. lépésben nem kerülnek detektálásra szinkronjelek, a finompozíclönáló jel detektálása a szinkronjel detektálásáig nem kezdődik el. Egy tehetséges másik kiviteli alak szerint ezen folyamatábra ügy módosítható, hogy felhasználásra kerüljön egy, az aktuális blokkot megelőző blokkban detektált szinkronjel. A 34, ábra az ezen alternatív feldolgozó lépést magában foglaló péidakéoii pozíeioínformáció-olvasási feldolgozás folyamatábrája,
A 34. ábráról látható, hogy ha az 1. lépésben szinkronjel nem kerül detektálásra, akkor annak meghatározása történik, vajon a megelőző H számú (N természetes szám) blokkban került-e szinkronjel detektálásra (6, lépés). Ha a válasz IGEN, ügy a feldolgozás a finompozicionáló jel (tükrözőjeí) detektálásának feldolgozási lépésére ugrik. Másként kifejezve, a durva szinkronizáΦΦΧ* φ*ΧΧ ♦ XX lású pozloiőinformácló-állapot a megelőző N blokk detektálási eredményeinek alapján még abban az esetben ss interpolálható, ha az aktuális blokkból nem kerültek detektálásra szinkronjeiek. Ennek megfelelően elkerülhető azon nemkívánatos szituáció, ahol az aktuális blokkból poziolőinformácló nem oí.5 vasható ki, mivel ezt megelőzően szinkronjel nem kerül detektálásra. Megjegyezzük, hegy az N paraméter azon blokkok számát jelöli, amelyekre a durva szinkronizálásé állapotot interpolálni kell. Ennélfogva minél nagyobb az N paraméter értéke, annál hosszabb durva szinkronizálásé állapotot kell interpolálni. Ha azonban az N túlságosan nagy értéket vesz fel, a pezlciőinformáció
O számos változó tényező hatása miatt kikerülhet a szinkronizálásból. Ezen okból kifolyólag az N értékét a meghajtó teljesítményének, valamint az optikai lemez tulajdonságainak fényében egy optimális értékben rögzíteni kell.
Továbbmenve, a poziciómformáciö kiolvasás és/vagy annak hibatíetektálási eredménye a durva vagy kon szinkronizálásé pozlciőlnformáció-áliapet döntési feltételéül szintén felhasználható. Ha például több egymásra kővetkező blokk pozicióínformáclójábői hibák kerülnek detektálásra (például paritáshiba-detektálás) vagy ha a pozíclóinformádó értékek (vagyis a címek) egy blokksorozaton belül nem folytonosak, a durva vagy finom szinkronizáfíságö állapotot szinkronizált állapot ismételt létrehozására irányuló próbálkozás céh
0 jából elvethetjük.
Ezen feldolgozási folyamatot a 29, ábrán szemléltetett meghajtó működésén keresztül mutatjuk be.
Egy olyan huilámzásí jel detektálása esetén , amelynél az emelkedő és az ereszkedő kitérések egyaránt meredekek, 804 szinkronjel-detektálő eszköz
5 szinkronjel-detektálási jelet generál A 8Ü4 szinkronjel-detektáló eszközzel detektált szinkronjel időzítésével összhangban első 809 ablakdetektálő eszköz olyan detektálási ablakot hoz létre, amely a tükrözője! időbeli megjelenési helyétől előre meghatározott időtartam elteltét követően meghatározott időbeli szélességgel fog rendelkezni. Ha a teljesen összeadott jel az első 889 ablak30 detektáló eszköz által létrehozott detektálási ablak időtartama alatt egy meghatározott szintet elér vagy meghalad, 885 tükrözőjeí-detektáíó eszköz tükrőzöjel-pozlcíójeiet generál. Az első kiviteli alak szerinti optikai lemezen a φφ ♦ * ΦΦΦ* φ «χ» * * * *
Φ X φ φ φ + * Φ ΦΦ» *Κ ΧΦ* φφ tükrözője! a fínompözicionálöíel szakaszon közvetlenül a szinkronjeí után helyezkedik el Ennek megfelelően a detektálási ablak szűkíthető és a hibás detektálás megelőzhető.
Ha a 805 fükrözőjel-detektáíó eszköz az első 809 ablakdetektálő esz5 köz által létrehozott detektálást ablakban detektálta a tükrözőjelet, a pozicíóinformáciő Időzítéssel összhangban történő detektálásához 807 pozioióinformáoíő-szinkronizáló eszköz megosztott információ megosztási időzítőt generál Ugyanakkor ha a 805 fükrözőjel-detektáíó eszköz az említett intervallumban nem detektál tükrözőjelet, a 807 pozioíóínformáció-színkronizálő eszköz a poziciólnformáció detektálásához a megosztott Információ megosztási időzítőt a detektálási ablak időzítője alapján állítja elő. Ilyenkor a detektálási pontosság és a hibaarány kismértékű azon esethez képest, amikor a tükrőzöjel detektálásra kerül. A poziciólnformáció lokalizálása azonban még mindig lehetséges. A 807 pozicióinformáció-szinkronizálő eszköz által generált megosztott
Információ megosztási időzítővel összhangban 808 pozicióínformációdetektálő eszköz meghatározza, hogy a megosztott információ „Γ vagy „0” e, vagyis ezáltal ciminformációt detektál.
Ebben az esetben a tükrözőjét és a poziciólnformáció (hibamentes) detektálását követően azon pozíciót, amelynél a tükrözője! detektálásra került,
0 helyesnek tekinthetjük. Ennek megfelelően, tovább szűkítve az ugyanazon sávon lévő következő pozicióinformáoiö-egység tükrözőjei-defektáló ablakát, a hibás detektálás valószínűsége még tovább csökkenthető.
információrögzités során 808 Íróeszköz részére 810 rendszervezérlő eszköz írási utasítást bocsát ki. A 888 íróeszköz a tükrözője! detektálási he2 5 lyébői meghatározott abszolút pozicíóval összhangban írási kezdőpontot és írási végpontot jelöl ki, Ezt követően a 808 íróeszköz a 801 optikai fejet az információ rögzítése céljából egy intenzív lézernyaláb kibocsátására utasítja.
A 38. ábra egy, a tekintett kiviteli alak szerinti optikailemez-meghajtóval végrehajtott példaként! adatlrö folyamatot bemutató folyamatábra.
A '35. ábrán az 1-6. lépések megegyeznek a 33, és a 34. ábrához kapcsolódóan korábban ismertetett pozícióinförmáeló-olvasásl folyamat 1-8. lépéseivel. Ezen 1-6. feldolgozási lépések végrehajtásával kiolvasásra kerül a φφ • «φ Φφ ** * φ » φ * φ φ φ * * * φφφ ·»*♦ Χ«Φ« * * φφφ « φ « ♦
ί.) pozlciőinförmáciő (vagyis a cím), továbbá kiválasztásra kerül azon pozíció, amelynél a pozíciőinformáciő (cím) kiolvasás rögzítésre kellene kerüljön. Másként kifejezve, a címkiolvasáson alapulva eldöntésre kerül, vajon a következő blokk a cél vagy az írandó blokk (7. lépés). Ha olyan döntés születik, miszerint a következő blokk címe nem a cél címe, a folyamat a pozícióinformácio-olvasási folyamat <1-6. lépések) újrakezdése céljából visszatér az 1. lépéshez. Ha azonban olyan döntés születik, miszerint a cím éppen a cél címe, a folyamat a 8. tépésre lép tovább, amely annak, eldöntésére szolgái, vajon pontos színkronizálásü állapot állt-e elő. Ha a detektált finompozlcíonálő-jeí állapotának alapján olyan döntés születik, hogy a pontos színkronizáltságú állapot már elérésre került, a detektált finompozicíonáló-jeí alapján as művelet elindításához időzítő kerül meghatározásra, majd végrehajtásra kerül az írási művelet (8. lépés), Ha azonban olyan döntés születik, miszerint a pontos színkronizáltságú állapot még nem került elérésre, a folyamat egy újrapozicionáló folyamat végrehajtása céljából a sáv előző tér vissza (
Továbbmenve, ha az előző pozíclóinformáciő-szegmens tükrözőjele és pozicíóínformáciöja már detektálásra került, az aktuális szegmens írási kezdőés végpontjai a megelőző szegmens íükrőzőjelének interpolálása útján még ? 0 abban az esetben ís rőgzifhetőek, ha az aktuális szegmens elején nem kerül detektá lásra tü krözőjei.
Megjegyezzük, hogy a pozidőinformáció-kiolvasást vagy annak hibajelző eredményét annak meghatározására szolgáló feltételként használhatjuk fel, vajon az írási folyamat megkezdését megelőzően a pontos szlnkronizáit> 5 ságü állapot elérésre került-e. Ha például az aktuális blokk vagy a megelőző néhány blokk pozícíóinformációjából megszakítás nélkül hibákat detektálunk (például parifáshiba-defektálás) vagy a pozícióinformáoíé-értékek (vagyis címek) a biokksorozaton belül nem folytonosak, az írási műveletnek nem szükségszerűen kell elkezdődnie, hanem az újrapozicionálási folyamat kerülhet
0 végrehajtásra még: akkor is, ha a fínompozicionáló-jel már detektálásra került.
Az előzőekkel összhangban, a példa szerinti cimlnformáció kiolvasó berendezésnek megfelelően az abszolút pozíciót jelölő finompozicionáíó-jel
4 X 9 4 * X * 4
XX» * 44« X
444
XX» (vagyis a tűkrözőjel) éppen a szinkronjei-szakasz után helyezkedik el, ami a megelőző pozícióiníormáció-egység végén van. Ennek megfelelően a szlnkronjei detektálásával, a fínompozicionáio-jel (tűkrözőjel) detektálási ablakának az időzítésén alapuló generálásával, továbbá a finompozicionáló-jel (tükrö5 zöjel) azonnali érzékelésével a flnompozicionáló-iel (tűkrözőjel) lényegesen pontosabban detektálható, továbbá a pozioióinformáoió sokkal megbízhatóbban olvasható ki.
Ugyanígy, a példa szerinti optikai lemez-író berendezésnek megfelelően az adatírás indításánál a detektálni szándékozott finompozicionáló-jel (iükrö0 zöjel) helyét a szinkronjel detektálási eredményét alapul véve nagyon pontosan leszűkíthetjük. Ennek eredményeként az adatirási kezdő- és végpontokat ugyancsak sokkal pontosabban rögzíthetjük.
A továbbiakban: rendszerint például a bevezető területre különböző sáv huilámalakök kombinációja formájában felírt „ellenőrzőinformáció” rögzítésének egyik lehetséges példakéntl változatát tárgyaljuk.
Egy ismert DVD-RAM esetén a ellenörzöínformáciői bevezető területen lévő eíienőrzőinfórmáció-íerüieten rögzítik fizikailag domborított,, nem egyenle0 tes eloszlású elö-pitek formájában. Az elíenorzöinformácíá jellemzően fizikai formátumra vonatkozó információt, lemezgyártóval kapcsolatos információt, szerzői jogvédelemmel kapcsolatos Információkat, valamint ezekhez hasonló további adatokat képvisel. A fizikai formátummal kapcsolatos információk közé tartozik például az írási/olvasási műveletek során az optikai lemez megvi5 lágításához szükséges lézersugárzás teljesítményének a meghatározására szolgáló és a teljesítmény kompenzálásához kapcsolódó adatok. A lemez gyártójával kapcsolatos információk az optikai lemez gyártójáról, az optikai lemez gyártási sorozatáról, valamint egyéb ezekhez hasonló tulajdonságokról tartalmaz információt. A szerzői jogvédelemhez kapcsolódó információ a titko0 sífáshoz és/vagy dekódoláshoz szükséges kulosínformáoiót foglalja magában. A szóban forgó típusú ellenőrzőínformációk bitek formájában vannak rögzítve.
A találmány szerinti megoldás fentiekben ismertetett előnyös kiviteli
S'-Ϊ *♦ ** * φφ» *φ Χφφφ * « χ ♦ φ φφφ ♦· ♦ φ φ* ΦΧ* alakjainál a pozícióinformáció a sávnak a felhasználói területen (vagyis az adatterületen) való hullámzó kialakításával valamint különböző típusú sáv hullámalakok (vagy hullámminták) egymással való kombinálása útján kerül rögzítésre. Ezen megvalósítást az jellemzi, hogy az ellenörzőinformácló a be5 vezető és/vagy kivezető terüfet(ek)en a hullámzó sáv hulíámmintáinak kombinációjaként az optikai lemez gyártási eljárása során kerül rögzítésre.
Az alábbiakban egy Ilyen példaként? kiviteli alakot ismertetünk a csatolt rajzra hivatkozással.
A 38. ábra optikai lemezhez való találmány szerinti összeállítási szem10 leltet A 38, ábrán bemutatott optikai lemez 401 rögzítési felülete fázisváltoztatő anyaggal van bevonva, amelyen 0,32 pm-es sávszélesség mellett spirális 1502 sáv var? kialakítva, A 401 rögzítési felületen 0,1 mm vastagságú dielektrikum réteg is le van választva, továbbá olvasási és írási műveletek folyamán 0,85 numerikus apertúrájú tárgylencsén keresztül 405 nm hullámhosszú lé15 zernyalábbal van megvilágítva.
A felhasználói adatok számára rendelkezésre álló területhez képest a lemez belső széléhez közelebb elhelyezkedő bevezető területen legalább ellenőrzőinformáció rögzítésére szolgáló 1502 sáv van kialákitva. A szóban forgó 1502 sáv folytonosan csatlakozik a felhasználói területen elhelyezett, 25,
0 ábrán feltüntetett 402 sávval. A bevezető területen elhelyezett 1502 sáv, hasonlóan a 402 sávhoz, a belső és a külső szélek felé szintén hullámzik, megközelítőleg 11,47 pm-es periódussal.
Az 1502 sávot pozlGióinformáciő-egységek sorozata vagy ketön-külön több pozicsóinformáciő-egységet magában foglaló poziciólnformáció-szeg25 mensek építik fel. A pozicióinformáció-egységek mindegyike 1502 sáv mentén elrendezett 408 megosztott sníonnáelöegységekst tartalmaz. Az 1502 és a 402 sávok ebben a tekintetben hasonló kialakítással bírnak.
Az 1502 sávon lévő valamennyi 408 megosztott informáciőegységre az optikai lemezre vonatkozó ellenőrzőmformáciőt képező, pozlciőinformáciőból (vagyis 1503 pozicióinformáció-elémhöi) és 1585 ellenőrzöinformáciőelemekbői álló 1-bites információ van rögzítve.
Ezer? kiviteli alaknál az 1503 pQZiciösnformácíó-eíemel a 408 megoszφ * φφ φφ φ φ * φ φ φ φφφ χ«» φφ
ΦΦΦ Χφφφ * * χ * ΦΦΦΦ * Φ Φ X *φ· ΦΧφ tott információegység első felének hullámalakja képviseli, miközben az 1505 ellenőrzőinformáció-eiemeket -a 408 megosztott információegység második felének hullámalakjai képviselik,
A 38. ábrán szemléltetett példának megfelelően az 1-bites „1” vagy „0” 5 poziciőínformáciőt reprezentáló 1503 pozfoióinformáciő-eiem 18 db periódusból álló hullámmlntaként van rögzítve. Közelebbről tekintve, a „Ö”~t egy szögletes, belső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező hullámzás, míg az ,,Γ-et egy szögletes, külső szél felé megvalósult kitérésekkel rendelkező hullámzás reprezentálja. A szóban forgó kiviteli alaknál egyetlen jel meghízható több kiolvasása, céljából 18 db hullámzás! perióduson keresztül ugyanolyan alakú hullámzásokat alakítunk ki, miáltal az 1-bites 1503 pozícióinformációelemet együttesen reprezentáljuk.
Ugyanakkor ami az elienörzőlnformáciot illeti, ezen két típusú hullámzás egymással való kombinálása útján az 1-bites 1505 ellenőrzoinförmáeiá15 elemet négy hullámzást perióduson keresztül „0 vagy „.Γ reprezentálja. A 38. ábra szerinti kiviteli alak esetében egy „0” elienórzőlnförmácló-eíérnef a „Ö” -» „0 -»,,Γ -> „Γ szerinti négy hullámzás! periódussal, míg egy „Γ ellenőrzőinformáció-elemet az „1” „Γ -> „0 -> „0 szerinti négy hullámzást periódussal reprezentálunk. Más szavakkal kifejezve, valamennyi 1-bites 1505 ellenőrzö2 0 információ-elemet olyan kétállapotú kóddal fejezzük ki, amely négy hullámzást periódust alapul véve két-két hullámzást periódust egységként tekintve használ. A 38. ábrán szemléltetett példának megfelelően minden egyes 408 megosztott informácíóegységben négybites eiíenőrzőinformáciá-elemek kerülnek rögzítésre. Mindazonáltal a kétállapotú kód nem korlátozódik csupán két hűl2 5 lámzási periódusra; azt a szükséges mennyiségű ellenőrzőinformáciő és a megbízható detektálás fokának fényében megfelelő módon választhatjuk meg. Ha a szükséges ellenörzőinformáoló mennyisége viszonylag kicsi, az információ még megbizhatóbhan olvasható ki, ha egységül egy nyolc hullámzást periódust felhasználó kétállapotú kódot használunk. Továbbmenve, az egyes 488 megosztott információegységekben foglalt 1503 pozicióinformácíóelem és 1505 ellenőrzőinformáció-elemek nem rendelkeznek szükségszerűen a jelen példa szerinti hullámzási számokkal Ehelyett ezen hullámzási számokat a pozicióinformáció és az ellenörzöínformáció megfelelő megbízhatósági súlyaitól függően a célra alkalmas módon határozhatjuk meg.
Ezen kétállapotú kódolási módszert alkalmazva minden egyes 408 5 megosztott információegység elíenerzöíníorrnáelőt hordozó második felén a „GM reprezentáló hullámzások száma megegyezik az „T’-et reprezentáló hullámzások számával. Ennek megfelelően, ha a pozlciöinformácíó-elem kiolvasására az 1-bites pozíclóinformáelő-elem többségi alapon történő (speciálisan a 18 db periódus alatt valamennyi hullámzás esetén annak „Ö” vagy A voltát meghatározva) meghatározási: módszerét használjuk fel a pozicióinformációetem kiválasztását (vagyis a többségi alapon történő döntést) az ellenőrzőinformáció tartalmai egyáltalán nem befolyásolják.
Az egyes pozíGióInformáció-egységek (vagyis blokkok) pozícíólnformáölója több megosztott információegységböl nyert több-bites 1503 pozícióin15 formáciő-etemek formájában, míg a lemez elíenörzöinformációja több-bites 1505 ellenórzöinformáció-elemek formájában kerül kiolvasásra.
Ha az ismert dombörttásos módszerrel történő ellenörzőinformáoió-rögzltésnél a barázdamálység az olvasó lézersugárzás λ hullámhosszának 1/8ánái kisebb, a domborítás jelenléte vagy hiánya képviselte olvasási jel ampll20 túdója hajlamos a csökkenésre. Ugyanakkor a felhasználói információt képviselő olvasási jel amplitúdójának növelése céljából a barázdamélység körülbelül λ/12 kell legyen. Ennek megfelelően, ha a felhasználói információkiclvasás pontosságának figyelembevétele érdekében a barázdamélység λ/12-ben kerül rögzítésre, a domborított formákként rögzített ellenörzcinformáoiő kioíva2 5 sása rendkívül nehéz.
Ezzel szemben a találmány szerinti megoldás értelmében az ellenőrzőinformáció sáv hullámaiakok kombinációjaként kerül rögzítésre. Ennek megfelelően, az eltenőrzöiníormáció még a sáv sekélysége esetén is elegendően nagy megbízhatósággal olvasható.
A továbbiakban egy optíkaiiemez-író/-olvaső meghajtóhoz való összeállítást ismertetünk a 39. ábrához kapcsolódóan.
XX Φ φ * χβ φφ φ
X * χ φ * φ * φφφ φφ φφφ.
♦ •X »>
J φφφ
Α 29. ábrán bemutatott meghajtótői eltérően a 39. ábrán szemléltetett opfik3ilemez-'iró/~olvasó meghajtó tartalmaz a 802 olvasásijel-feldolgozó eszköz kimenetéből ellenőrzöinformáoiő-elemek detektálására szolgáló 812 eh ienőrzőinfomiáció-eiem detektáló eszközt; valamint az ily módon nyert ellen5 őrzőinformáciő-elemekből elienőrzőinformácíó detektálására szolgáló 814 ellenőrzöinformáció-detektálő eszközt is.
A 812 eilenőrzőinformáció-eiem detektáló eszköz egy, a 808 megosztott informácio-detektáló eszköz összeállításával megegyező elrendezésű áramkör formájában van kialakítva. Olyan hullámzás! jel érzékelésekor, amelynél kizárólag az emelkedő kitérések meredekek, a 812 ellenörzőinformácló-elem detektáló eszköz kimenetén „T jelenik meg. Ugyanakkor olyan hullámzás! jel érzékelésekor, amelynél kizárólag az ereszkedő kitérések meredekek, a 812 ellenőrzőinformáció-eiem detektáló eszköz „0::-t ad kimenetként A 814 ellenörzőinformáció-detektálő eszköz kialakítása megegyezik a
807 pozícióinformácíó-detektáló eszköz kialakításával. A 808 pozicíóinformáció-szinkronizáíó eszköz által generált megosztott információ megosztási időzítésnek. megfelelően a 814 etlenőrzőinformáció-detektáló eszköz eldönti, hogy a megosztott információ „1” vagy „0:: e, és ezáltal ellenörzöinformáoiődetektálást hajt végre. Ezt követően az ellenőrzőinformáció a 810 rendszerve2 0 zérlö eszközhöz kerül továbbküldésre,
Az előzőekkel összhangban, a szóban forgó kiviteli alaknak megfelelően a sáv huilámzási alakjaiból nem csupán órajel, de clminformáció és ellenőrzöinformáció is létrehozható vagy kiolvasható. Előnyösen semmilyen felhasználói adat nem írható azon területre, amelyre ilyen ellenórzőinformáció
5 kerül felírásra. Az optikai lemez bevezető vagy kivezető területére felhasználói adat nem kerül felírásra. Ennek megfelelően az eitenőrzöinformáció előnyösen a bevezető vagy a kivezető területen helyezkedik el.
Felhasználói adatokat nem hordozó sáv esetén az olvasási jelre felhasználói adat nem szuperponálódik. Vagyis az olvasási jelből a pozícióin3 0 formáció vagy az ellenörzölnformáció nagy megbízhatósággal szerezhető meg. Ezen okból kifolyólag: a nem felhasználói területen a felhasználói területhez képest kisebb huilámzási (vagy hullám-) szám mellett lehet 1-bites ín67 «*·»« φ *««φ ** «*>'« <« ** φφ » « φ * ·* * · « « « * *» »♦·* » « * * « φ * * * φ φφφ «« «φφφ «β *« «·» formációt rögzíteni. Ennélfogva a jelen kivitel! alak esetében az egyes 1-bltes 1503 pözfoiolnformáció-elemek reprezentálásához szükséges hullámzás! (vagy hullám-} szám értéke 18, amely éppen tele a felhasználói területen tevő „1 vagy „0” 1-bites megosztott információ reprezentálásához szükséges hul5 lámzás! számnak. Az információ mindazonáltal még mindig elég megbízhatóan olvasható ki,
Továbbmenve, az eíisnőrzőinformációvai ellátni szándékozott sáv hullámzásának a nem felhasználói területen tekintett erőssége (vagyis a hullámzás sugárirányban tekintett amplitúdója} a hullámzásnak a felhasználói terüle1 0 fen tekintett erősségénél (például kétszer) nagyobb lehet Másként kifejezve, ha a hullámzás! jel még akkor is biztonságosan olvasható, ha adat már van ráírva·, a hozzáadni szándékozott ellenőrzőinformáció, valamint az egyéb típusú információk rőgzitbetőek az 1502 sávon,
A továbbiakban a 37A-37E ábrákhoz kapcsolódóan eílenörzcioformá15 ció rögzítésére szolgáló példakénti formátumokat mutatunk be.
A 37Α ábrán szemteltetett példánál minden egyes hullámzás! periódushoz egy-egy 1-bites 1505 ellenőrzölnformácíó-etemet rendelünk hozzá. Minden egyes hullámzás! periódus hullámformája !fΓ-et vagy ,ü”~t képvisel. Ily módon - a 38. ábrán bemutatott példával összehasonlítva - az információ2.0 mennyiség négyszeresére növekszik.
A 378 ábrán szemléltetett példánál minden egyes hullámzás! periódushoz szintén egy-egy 1-bites 1505 eltenőrzőínformáció-elemet rendelünk hozzá. A 378 ábrán bemutatott példa ezen tekintetben megegyezik a 37A ábra szerinti megoldással, A 37A ábrától eltérően azonban az egyes hullámzás!
periódusok hullámformája ,B”-t vagy „S-t képvisel. Ezen példának megfelelően az eitenőrzöinfois-áció az ,,Γ-el vagy ,Ό’’-val kifejezni szándékozott megosztott információtól könnyedén megkülönböztethető.
A 37C ábrán szemléltetett példánál a két hullámzás! periódussal 1 bitet reprezentáló kétállapotú kódot alkalmaztuk. Ily módon a 38, ábrán szemlélte30 tett változathoz képest az információ mennyisége megkétszerezhető.
A 37D ábrán oemutatott példánál a 37C ábra szerinti példa „Γ és „ö” értékelt rendre a „B” 2s „S” értékekre cseréltük.
A 37E ábrán bemutatott változatnál az „S”, „B\ „f' ás „0” négy eltérő típusú hullámformát felhasználva J1”, „öö, „01” és „10” 2-hites információegységeket rögzítettünk. A megbízhatóság fokozása céljából minden egyes hullámformát két hullámzási perióduson kétszer megismételve rögzítettünk.
A következőkben a 38. ábrát Ismertetjük részletekbe menően. A 38.
ábrán bemutatott megoldásnál egyetlen 403 poziolöínformáció-szegmens szám szerint négy 404 poziclóinformáció-egységből épül fel. Ezen négy 404 pozícióinformáció-egység közül a 403 pozícióinformáciő-szegmens elején lévőnek a pozlcióínformáció-szakaszáhan a tekintett 403 pozíclőlnformáclő10 szegmens 403a „pozioíőinformációja” van rögzítve. A fennmaradó további három 404 pozicióínformácíó-egységben azok poziciőinformácíő-szakaszain a 403 pozíciőinformáoló-szegmens 403b „ellenörzőínformácíöja” kerül rögzítésre. A tekintett 404 pozicióinformácio-egységek mindegyike olyan azonosítóinformációval van ellátva, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy a pozíciőinformá15 cíö-szakaszában rögzített információ „pozfoiőínformációt” vagy „ellenőrzőinformációt'’ képvisel-e.
A fentiek értelmében, ha a pozloioinformáeló-egységek egy sorozatában a finompczícionáló-jei szakasz közvetlenül a szinkronjeí-szakasz után helyezkedik el, a pozicíőlnformáció megosztása a detektált szinkronjei és/vagy a detektált finompozicfonáíó-jel használatán keresztül elegendően pontosan detektálható. Ilyen esetben a detektálásra váró finompozloíonáló-jel helye a detektált szinkronjai felhasználásával pontosan szűkíthető. Ennek eredményeként az írási kezdő- és végpontok lényegesen pontosabban rögzíthetőek, továbbá a pozicíóínformácíó lényegesen megbízhatóbban olvasható ki,
5 A jelen találmány szerinti optikai lemeznél a pozícióinformáció és a szinkronjei a sáv huílámmíntájának változása útján van rögzítve. Ugyanakkor a finom pozicioná ló-jel (például egy tü krözője! form áj ában) oly módon van kialakítva, hogy hullámzási alakja a felírt pőzícióinformácíőt képviselő hullámzási alaktól különbözzék, Ily módon a szinkronjei és a fínompozicionáló-jel
0 egymástól könnyen megkülönböztethető. Ennek eredményeként a szinkronjei és a finompozieionáló-jelek detektálási eredményeit a találmány szerinti, pozieíöínföímácíő olvasására szolgáló eljárásnak és berendezésnek megfelelően, *Φ*φ ♦Φ.
*♦ ««« * Φ.
Φ « **♦ ΦΦφ * Φ * Φ χ χ
ΦΦ * « «
ΦΦΦ valamint a találmány szerinti, adatírásra szolgáló eljárással és berendezéssel összhangban együttesen használva, a pozicíóinformáeiő kiolvasása és az adatok írása egyaránt rendkívül pontosan válik végrehajthatóvá.
A találmány szerinti optikai lemezen pozlcíölnformációt és egyéb típusú 5 információt az optikai lemez gyártásfolyamata során a sáv több buílámmintájának kombinálása útján rögzítünk. Ennélfogva a pozíciöínformációnak a sáv egy speciális területére irányuló rögzítéséhez semmiféle többletterület biztosítására nincsen szükség. A jelen találmány szerinti megoldásokkal összhangban emellett a sáv által képviselt hullámzás egyetlen frekvencia szerinti kíté0 réssel van kialakítva, Igy stabil órajelet könnyen generálhatunk.
Mindezek következtében a jelén találmány egy olyan optikai lemezt jelent, amelyen információ nagy sűrűséggel tárolható.
•Μ *4* »44
«φ * 4 * * 4 « « * * 9. 4 « * * * 9 . , * * 4 « *«* Χ·» 4X4

Claims (3)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK
1. Optikai lemez (Ί), amelynek sávja (402) van. melyen egy, a sávon lévő Szikéi helyet jelölő poziciőinformácíó a sáv (402) hullámalakjával van ábrázolva:
ahol az optikai lemez (1) sávon elrendezett pozícióinformációegységekkel (404) van ellátva, továbbá ahol a pözícióinformáeio-egységek (404) mindegyike tartalmaz finompozIclonálő-jel szakaszt (405), pozícióinformációs szakaszt (406), és szinkronjel szakaszt (407), ahol a pozicíóinformációs szakasz (406) a pozícióinformáoíőf rendre egymástól kölcsönösen eltérően emelkedő és ereszkedő jel hullámalakoknak megfelelően definiált többfajta hullámminta közül választott hullámminták kombinációjával ábrázolja;
a szinkronjel szakasz (407) a pozicíóinformációs szakasz (406) hűllámmintáító! alakjában megkülönböztethető hulíámmintával rendelkezik; és a finompozicíonáló-jei szakasz (405) a pozicíóinformációs szakasz előtt van elrendezve, továbbá íinompozícionálásra használatos azonosítójellel van ellátva.
2 5 rögzített poziclóínformációhoz egy hlfszíntű szinkronizálás végrehajtására alkalmasan kialakított eszközt; valamint egy, a pozícióinformáclóhoz történő bitszintű szinkronizálás végrehajtására alkalmas eszközzel megvalósított bftezintö szinkronizálás pillanatában a pozícióinformáció kiolvasására alkalmasan kialakított eszközt,
2 0 egy, az. optikai lemezen (1) létrehozott azonosítőjeínek az első detektálási ablak felhasználásával történő detektálására alkalmasan kialakított eszegy, a szlnkronjel szakasz (407) detektálásának pillanatára és/vagy az azonosító-jel detektálásának pillanatára vonatkoztatva az optikai lemezen (1)
2. Eljárás pozícióinformácíó kiolvasására egy 1. igénypont szerinti optikai lemezről (1), amelynek keretében az optikai lemezen a hullámmintája alapján a pozíclőinformáciő szakasz (406) buíiámmíntáitól megkülönböztethető alakban létrehozott szinkronjel szakaszt (4G7) detektáljuk;
a íinompozicionáló-jel szakaszt (405) detektáljuk; a detektált szinkronjel szakaszt (407) és/vagy a detektált íinompozícionálo-jel szakaszt (405) felhasználva a pozíció-információhoz bitszintű szinkronizálást hajtünk végre; és a poziciöinformáclóhoz végrehajtott bitszintű szinkronizálási lépésben megvalósított bitszintű szinkronizálásnak megfelelően a pozíció-információt kiolvassuk.
» #
φ
4·*
Φ
Φ
9X9 Λ ♦ *
Φ* 9 Φ Φ
Φ χ *»* φφφ
9X99 φβ«« * 9
9 99 9
X 9 9
ΦΦΦ φφ
3. Eljárás adatok írására egy 1. igénypont szerinti optikai lemezre (1)-., amelynek keretében az optikai lemezen a hullámmintája alapján a pozieióinformáoiö szakasz (406) huhámmintáítöl megkülönböztethető alakban létrehozott szinkronjai
5 szakaszt (407) detektáljuk;
a fínompozicionálő-jei szakaszt (405) detektáljuk; a detektált finompozfcionáló-jel szakaszt (4QS) felhasználva pozicionálást hajt unk végre; és a pozicionálási lépésben nyert pozicionálási eredmény alapján az ada1 o tok Írását megkezdjük.
4. Optíkaílemez-meghajtó pozícíóínformácíó kiolvasására egy 1. Igénypont szerinti optikai lemezről (1), amely tartalmaz egy, az optikai lemezen (1) a hullámmintája alapján-a pozíeiőinformáeió szakasz (406) hullámmintáítól megkülönböztethető alakban létrehozott szink15- főnjei szakasz (407) detektálására alkalmasan kialakított eszközt;
egy, a szinkronjeí szakasznak (407) a szlnkronjel szakasz (407) detektálására alkalmas kialakítású eszközzel végrehajtott detektálása pillanatától adott időtartam elteltével egy Időben megbatározott szélességű detektálási ablak előállítására alkalmasan kialakított eszközt;
3-ö 5. Opflkaitemez-meghajtő adat írására egy 1, igénypont szennti optikai lemezre (1), amely tartalmaz
HU0600588A 2000-09-01 2001-08-30 Optikai lemez, eljárás ilyenre irányuló írásra és olvasásra, valamint optikailemez-meghajtó HU229297B1 (hu)

Applications Claiming Priority (9)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP2000264978 2000-09-01
JP2000275988 2000-09-12
JP2000397621 2000-12-27
JP2001077897 2001-03-19
JP2001185729 2001-06-20
JP2001196258 2001-06-28
JP2001212071 2001-07-12
JP2001219292 2001-07-19
PCT/JP2001/007502 WO2002021518A1 (fr) 2000-09-01 2001-08-30 Disque optique, lecture et enregistrement de disque optique

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUP0600588A2 HUP0600588A2 (en) 2006-12-28
HU229297B1 true HU229297B1 (hu) 2013-10-28

Family

ID=27573715

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0600588A HU229297B1 (hu) 2000-09-01 2001-08-30 Optikai lemez, eljárás ilyenre irányuló írásra és olvasásra, valamint optikailemez-meghajtó

Country Status (14)

Country Link
US (10) US6577590B2 (hu)
EP (5) EP1324320B8 (hu)
JP (1) JPWO2002021518A1 (hu)
KR (2) KR100798201B1 (hu)
CN (2) CN1296906C (hu)
AU (2) AU8256101A (hu)
BR (1) BR0113613A (hu)
CA (1) CA2424008A1 (hu)
DE (1) DE60136553D1 (hu)
HU (1) HU229297B1 (hu)
MX (1) MXPA03001650A (hu)
PL (1) PL361222A1 (hu)
SK (1) SK287990B6 (hu)
WO (1) WO2002021518A1 (hu)

Families Citing this family (62)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CA2424008A1 (en) * 2000-09-01 2003-02-26 Matsushita Electric Industrial Co. Ltd. Optical disc medium, optical disc playback and recorder
EP1325497A2 (en) * 2000-09-22 2003-07-09 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Optical disc and a reproduction method, reproduction apparatus, and recording apparatus for the same
ATE453911T1 (de) * 2000-10-03 2010-01-15 Panasonic Corp Mehrschichtige optische platte und verfahren zur herstellung der mehrschichtigen optischen platte
US6724708B2 (en) * 2001-06-20 2004-04-20 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Optical disk medium and method and apparatus for reading information
JP2003085778A (ja) * 2001-06-29 2003-03-20 Sony Corp 光学記録再生媒体、光学記録再生媒体製造用マザースタンパ及び光学記録再生装置
JP3899861B2 (ja) * 2001-07-13 2007-03-28 株式会社日立製作所 光ディスク、情報再生方法及び記録方法
JP3994708B2 (ja) * 2001-09-17 2007-10-24 ティアック株式会社 光ディスク装置
US7038987B2 (en) * 2001-10-03 2006-05-02 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Optical disk device
JP4121265B2 (ja) 2001-10-16 2008-07-23 コーニンクレッカ フィリップス エレクトロニクス エヌ ヴィ ディスク状記録媒体、ディスクドライブ装置並びにディスク製造装置及び方法
JP4121264B2 (ja) 2001-10-16 2008-07-23 コーニンクレッカ フィリップス エレクトロニクス エヌ ヴィ ディスクドライブ装置及びウォブル情報検出方法
JP4068330B2 (ja) * 2001-10-16 2008-03-26 コーニンクレッカ フィリップス エレクトロニクス エヌ ヴィ 光ディスクおよびその製造方法
CN1229782C (zh) * 2001-11-21 2005-11-30 松下电器产业株式会社 再现方法和装置
JP3561257B2 (ja) * 2001-12-28 2004-09-02 株式会社東芝 情報記憶媒体、情報記録装置、情報再生装置、情報記録方法、及び情報再生方法
US7376056B2 (en) * 2002-01-21 2008-05-20 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Method and apparatus for reading address information from an optical disc medium
JP4101666B2 (ja) * 2002-01-22 2008-06-18 松下電器産業株式会社 情報記録媒体、記録装置、再生装置、記録方法、再生方法
JP4336871B2 (ja) * 2002-02-07 2009-09-30 日本電気株式会社 光学情報の記録条件調整方法および記録再生装置
US7406022B2 (en) * 2002-03-15 2008-07-29 Samsung Electronics Co., Ltd. Optical recording medium
US6977791B2 (en) * 2002-03-23 2005-12-20 Kla-Tencor Technologies Corporation Media servowriting system
CN102810322B (zh) 2002-04-03 2015-06-17 松下电器产业株式会社 光盘驱动器、光学存储介质
US7224296B2 (en) * 2002-04-18 2007-05-29 Koninklijke Philips Electronics N.V. Error-correcting binary run-length-limited product-code
JP4115173B2 (ja) 2002-06-11 2008-07-09 ソニー株式会社 ディスク記録媒体、ディスク製造方法、ディスクドライブ装置
AU2003237063B2 (en) * 2002-07-02 2009-07-23 Lg Electronics Inc. High-density optical disc and method for restricting playback of the high-density optical disc in optical disc apparatus
KR20040017383A (ko) * 2002-08-21 2004-02-27 삼성전자주식회사 어드레스 데이터 변조 방법 및 장치, 그 어드레스 데이터복조방법 및 장치, 그리고 그 기록매체
JP2005537608A (ja) * 2002-09-02 2005-12-08 サムスン エレクトロニクス カンパニー リミテッド 光情報保存媒体、光情報保存媒体に及び／または光情報保存媒体から情報を記録及び／または再生する方法及び装置
JP2004134002A (ja) * 2002-10-10 2004-04-30 Sony Corp ディスクドライブ装置、プリピット検出方法
CN101188116A (zh) * 2003-01-23 2008-05-28 Lg电子株式会社 记录介质及其形成、记录、再现和再现控制的装置和方法
BRPI0405623A (pt) * 2003-01-23 2005-03-01 Lg Eletronics Inc Meio de gravação com informação de proteção contra cópia formado em orifìcios oscilantes intermitentes ou alternados e aparelhos e métodos para formação, gravação e reprodução do meio de gravação
KR100952949B1 (ko) * 2003-01-24 2010-04-15 엘지전자 주식회사 고밀도 광디스크의 복사 방지 정보 관리방법
WO2004075193A1 (en) * 2003-02-19 2004-09-02 Lg Electronics Inc. Recording medium, apparatus for forming the recording medium, and apparatus and method for reproducing the recording medium
JP2006521652A (ja) * 2003-03-24 2006-09-21 コーニンクレッカ　フィリップス　エレクトロニクス　エヌ　ヴィ プリグルーブ変調を有する多層光ディスク
KR100499586B1 (ko) * 2003-05-20 2005-07-07 엘지전자 주식회사 고밀도 광디스크의 복사 방지 정보 관리방법 및 그에 따른고밀도 광디스크와 복사 방지 정보 검출장치
KR20060023969A (ko) * 2003-05-21 2006-03-15 코닌클리케 필립스 일렉트로닉스 엔.브이. 광학계의 차단주파수에 대한 정보의 주파수의 제어에 의해런길이 제한 인코딩 정보를 광 디스크에 저장하는 방법
KR20040103688A (ko) * 2003-06-02 2004-12-09 엘지전자 주식회사 고밀도 광디스크의 워블 타입 데이터 디코딩 장치 및 방법
JP2005032290A (ja) * 2003-07-07 2005-02-03 Ricoh Co Ltd 情報記録媒体及び光ディスク装置
KR20050005998A (ko) * 2003-07-08 2005-01-15 삼성전자주식회사 광 디스크를 위한 물리적 주소 정보 기록 방법 및 그 광디스크
EP1511018A1 (en) 2003-08-25 2005-03-02 Deutsche Thomson-Brandt Gmbh Wobble demodulation for high density optical recording media
EP1511019B1 (en) * 2003-08-25 2006-07-26 Thomson Licensing Wobble demodulation for high density optical recording media
TWI230927B (en) * 2003-10-08 2005-04-11 Mediatek Inc Sawtooth wobble bit value detector
US7286462B2 (en) 2003-11-17 2007-10-23 Via Technologies, Inc. Method and device for generating a stable power control signal
TWI263982B (en) * 2003-12-04 2006-10-11 Mediatek Inc Method for optical drive decoding ADIP data
TWI261226B (en) * 2004-01-20 2006-09-01 Via Tech Inc Apparatus and method of dynamic adjusting the detection window
JP2005285153A (ja) * 2004-03-26 2005-10-13 Toshiba Corp 情報記録媒体、情報再生装置、情報再生方法、および情報記録方法
CA2544904C (en) * 2004-05-11 2014-02-18 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Wobble information recording method, information recording medium, and recording and reproduction method and apparatus thereof
KR100584598B1 (ko) * 2004-05-17 2006-05-30 삼성전자주식회사 재기록 가능 기록 매체, 기록/재생 방법, 기록/재생 장치및 싱크 검출 장치
US20060044959A1 (en) * 2004-08-13 2006-03-02 Mediatek Inc. Apparatus for detecting physical marks from wobble signal and method thereof
TWI261240B (en) 2004-08-17 2006-09-01 Via Tech Inc Method for determining data storage quality of optical disc
JPWO2006062117A1 (ja) * 2004-12-09 2008-06-12 日本電気株式会社 記録型光ディスク媒体及びその光ディスク装置
US7349297B2 (en) * 2004-12-11 2008-03-25 Hanks Darwin M Method and apparatus for acquiring an index mark
JP2006344322A (ja) * 2005-06-10 2006-12-21 Hitachi Ltd 光ディスク記録方法、光ディスク記録装置、光ディスク再生方法、光ディスク再生装置、および、光ディスク
JP2009509283A (ja) * 2005-09-22 2009-03-05 コーニンクレッカ フィリップス エレクトロニクス エヌ ヴィ 信頼性を向上させる光記憶システム及び方法
TWI299862B (en) * 2005-11-09 2008-08-11 Mediatek Inc Data buffering method used when performing read operation on optical storage medium
JP4638335B2 (ja) * 2005-11-30 2011-02-23 パナソニック株式会社 光ディスク装置
US7969832B2 (en) * 2006-02-02 2011-06-28 Oracle America, Inc. Optical tape drive systems
US20080062829A1 (en) * 2006-09-13 2008-03-13 Jin-Bin Yang Method and apparatus for determining start of user data in one data block of optical disc by detecting sync patterns disposed between two data blocks
AU2007309759B2 (en) 2006-10-25 2011-04-07 Telefonaktiebolaget L M Ericsson (Publ) Rich media stream management
WO2008078506A1 (ja) * 2006-12-26 2008-07-03 Panasonic Corporation 光記録媒体、その製造方法、再生信号処理方法及び評価方法
WO2010113231A1 (ja) * 2009-04-02 2010-10-07 パナソニック株式会社 光ディスク再生装置
WO2010134328A1 (ja) * 2009-05-21 2010-11-25 パナソニック株式会社 光ディスク再生装置、光ディスク再生方法、再生処理装置及び再生処理方法
JP2011023051A (ja) 2009-07-13 2011-02-03 Sony Corp 情報記録装置、情報再生装置、記録媒体製造装置、情報記録媒体、および方法、並びにプログラム
TWI539446B (zh) * 2012-05-30 2016-06-21 Sony Corp Optical information recording medium and optical information recording medium reproduction device
JP2014149892A (ja) * 2013-02-01 2014-08-21 Sony Corp 情報記録媒体、情報再生方法および情報再生装置
RO132227A2 (ro) 2016-04-08 2017-10-30 Ixia, A California Corporation Metode, sistem şi suport informatic pentru testarea dispozitivelor de reţea, folosind protocoale orientate pe conexiuni

Family Cites Families (62)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4866688A (en) * 1985-12-20 1989-09-12 Hitachi, Ltd. Composite tracking servo system for optical disc apparatus with track offset correction
DE3780517T2 (de) * 1986-05-31 1993-03-25 Sony Corp Methoden und geraet zum suchen einer zieladresse auf einem aufzeichnungsmedium.
JPH0646487B2 (ja) * 1989-03-31 1994-06-15 キヤノン株式会社 情報記録再生方法、情報記録再生装置及び情報記録担体
JP3050336B2 (ja) 1991-07-05 2000-06-12 パイオニア株式会社 追記型光ディスクへの記録方法及び光ディスク記録装置
DE69230168T2 (de) * 1991-12-02 2000-04-20 Koninklijke Philips Electronics N.V. Geschlossenes Informationssystem mit Kopierschutz
JPH05314661A (ja) * 1992-05-08 1993-11-26 Ricoh Co Ltd 光情報記録媒体
JP2677122B2 (ja) 1992-06-04 1997-11-17 ソニー株式会社 書き込み型の光ディスク
JP3273444B2 (ja) * 1992-09-21 2002-04-08 株式会社ニコン 書込み可能な光ディスク
US5815485A (en) * 1993-02-02 1998-09-29 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Recording medium, a method for producing the same, a control method using the recording medium, and a recording/reproducing apparatus using the recording medium
JPH06309672A (ja) 1993-04-26 1994-11-04 Sony Corp 光ディスク記録媒体及び光ディスク装置
JP3511650B2 (ja) 1993-09-30 2004-03-29 ソニー株式会社 トラックアドレス再生装置
JP3511664B2 (ja) * 1994-02-28 2004-03-29 ソニー株式会社 トラックアドレスの再生方法及びその装置
JP2948090B2 (ja) 1994-03-04 1999-09-13 日本コロムビア株式会社 光担体記録装置
JPH08147699A (ja) * 1994-11-22 1996-06-07 Sony Corp 情報記録再生装置
US5872767A (en) * 1995-02-17 1999-02-16 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Optical disk and an optical disk recording/reproduction device having address blocks located on boundary lines between adjoining tracks
US5896365A (en) * 1995-04-28 1999-04-20 Canon Kabushiki Kaisha Optical information recording medium capable of recording in lands and grooves without a track-jumping operation; optical information recording/reproducing apparatus using, and master disk exposure apparatus for producing the same
JPH08315426A (ja) * 1995-05-15 1996-11-29 Ricoh Co Ltd 光ディスク及びディスク駆動装置
JPH08329507A (ja) * 1995-05-30 1996-12-13 Sharp Corp トラッキング補正方法及びその装置並びに光ディスク
US5835478A (en) * 1995-06-15 1998-11-10 Sony Corporation Optical disc having address information for recording and reproducing data at correct positions
EP0786767B1 (en) * 1996-01-26 2005-03-16 Sharp Kabushiki Kaisha Optical recording medium and optical recording/reproducing device, and manufacturing method of optical recording medium
JP3703569B2 (ja) 1996-04-02 2005-10-05 ソニー株式会社 光記録媒体及びその記録再生方法、記録再生装置
JP3092510B2 (ja) * 1996-04-15 2000-09-25 三菱電機株式会社 光ディスク媒体及び光ディスク装置
US5809006A (en) * 1996-05-31 1998-09-15 Cagent Technologies, Inc. Optical disk with copy protection, and apparatus and method for recording and reproducing same
JPH103667A (ja) * 1996-06-13 1998-01-06 Sony Corp 記録再生装置および方法、並びにディスク
DE69729606T2 (de) * 1996-07-09 2005-07-07 Sharp K.K. Optische Platte mit verteilten Wobbelsektionen, Herstellungsverfahren und Verfahren zur Aufzeichnung und Wiedergabe
JPH1069646A (ja) * 1996-08-29 1998-03-10 Ricoh Co Ltd 光ディスク媒体、光ディスク装置
CN1516131A (zh) * 1996-10-22 2004-07-28 ������������ʽ���� 表示磁道摆动信息的信息记录媒体及信息记录重放装置
EP0973157B1 (en) * 1996-10-25 2000-11-08 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Optical disc having oscillating lands and grooves
US6385257B1 (en) * 1997-01-21 2002-05-07 Sony Corporation Frequency demodulating circuit, optical disk apparatus thereof and preformating device
JPH10283689A (ja) * 1997-02-07 1998-10-23 Sanyo Electric Co Ltd 情報記録再生装置
JP3577870B2 (ja) * 1997-02-07 2004-10-20 ソニー株式会社 記録媒体原盤の製造方法及び記録媒体
TW451191B (en) * 1997-03-19 2001-08-21 Hitachi Ltd Wobble signal detecting circuit, wobble abnormality detecting circuit, information processing apparatus using these circuit and method, and recording medium used in the apparatus or method
JP3104222B2 (ja) * 1997-05-19 2000-10-30 ソニー株式会社 光ディスク装置
CN1134772C (zh) * 1997-05-28 2004-01-14 三洋电机株式会社 记录媒体及用于该记录媒体的再生装置
US6208614B1 (en) * 1997-08-16 2001-03-27 Lg Electronics Inc. Information recording medium having same-phase wobbling areas and different-phase wobbling areas
JP3849246B2 (ja) * 1997-09-22 2006-11-22 ソニー株式会社 光ディスク及び光ディスク装置
JPH11120564A (ja) * 1997-10-08 1999-04-30 Toshiba Corp 光ディスク装置及び光ディスク再生方法
JP3843560B2 (ja) * 1997-11-17 2006-11-08 ソニー株式会社 アシンメトリ補正装置及びアシンメトリ補正方法
DE69937852D1 (de) * 1998-02-26 2008-02-14 Victor Company Of Japan Optischer plattenförmiger Aufzeichnungsträger mit gewobbelten Rillen zur Aufzeichnung auf Rillen und Stegen, Vorrichtung zur Herstellung eines derartigen Aufzeichnungsträgers, und Aufzeichnungs- und/oder Wiedergabegerät für einen solchen Aufzeichnungsträger
JPH11273090A (ja) * 1998-03-24 1999-10-08 Victor Co Of Japan Ltd 光ディスク、光ディスク記録再生装置、光ディスク記録再生方法、光ディスク原盤製造装置
JPH11283280A (ja) * 1998-03-30 1999-10-15 Victor Co Of Japan Ltd 光ディスク、光ディスク記録再生装置、光ディスク記録再生方法、光ディスク原盤製造装置
JPH11306685A (ja) 1998-04-21 1999-11-05 Sony Corp 信号処理回路
IL129281A (en) 1998-06-05 2003-01-12 Premark Rwp Holdings Inc Method of making a textured decorative laminate
US6504800B1 (en) * 1998-06-30 2003-01-07 Kabushiki Kaisha Toshiba Optical disk and optical apparatus
HUP0100377A3 (en) * 1998-08-04 2004-04-28 Koninkl Philips Electronics Nv Disc form optical recording medium, further recording and reading device
KR100423824B1 (ko) * 1998-08-20 2004-03-22 마쯔시다덴기산교 가부시키가이샤 레이저 파워 제어 장치 및 광 디스크 장치
JP2000123421A (ja) * 1998-10-12 2000-04-28 Pioneer Electronic Corp 記録媒体、記録媒体製造装置及び情報記録再生装置
JP2000187259A (ja) 1998-12-24 2000-07-04 Canon Inc 防振制御装置
AU766051B2 (en) * 1999-01-25 2003-10-09 Koninklijke Philips Electronics N.V. Record carrier and apparatus for scanning the record carrier
JP2000319009A (ja) 1999-03-08 2000-11-21 Idemitsu Petrochem Co Ltd 非水酸化リチウム固体状物の分離法
CN1193350C (zh) * 1999-11-03 2005-03-16 三星电子株式会社 标识数据寻址方法、摆动地址编码电路及检测方法和电路
EP1098301A2 (en) * 1999-11-03 2001-05-09 Samsung Electronics Co., Ltd. Physical identification data addressing method using wobble signal, wobble address encoding circuit, method and circuit for detecting wobble address, and recording medium
CN1346489A (zh) 1999-12-15 2002-04-24 皇家菲利浦电子有限公司 光记录载体与扫描设备
CA2706897A1 (en) 2000-01-14 2001-07-19 Panasonic Corporation Optical disc and optical disc address reading apparatus and method
JP3854440B2 (ja) 2000-02-07 2006-12-06 三菱重工業株式会社 溶接材料およびガスメタルアーク溶接方法並びに溶接構造物
JP3564357B2 (ja) * 2000-03-24 2004-09-08 三星電子株式会社 光ディスク
CN100429720C (zh) * 2000-08-31 2008-10-29 松下电器产业株式会社 光盘和物理地址格式
CA2424008A1 (en) * 2000-09-01 2003-02-26 Matsushita Electric Industrial Co. Ltd. Optical disc medium, optical disc playback and recorder
EP1339050A4 (en) * 2000-10-19 2007-01-10 Matsushita Electric Ind Co Ltd DISC-OPTICAL MEDIA SUPPORT AND SIGNAL REPRODUCTION METHOD
DE10162518A1 (de) * 2000-12-20 2002-08-08 Sumitomo Chemical Co Harzmasse, Laminat und Herstellung des Laminats
US6724708B2 (en) * 2001-06-20 2004-04-20 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Optical disk medium and method and apparatus for reading information
US7215612B2 (en) 2003-07-30 2007-05-08 Hitachi, Ltd. Disk recording apparatus and disk recording method

Also Published As

Publication number Publication date
CN1296906C (zh) 2007-01-24
CA2424008A1 (en) 2003-02-26
US7145843B2 (en) 2006-12-05
US6577590B2 (en) 2003-06-10
US7027374B2 (en) 2006-04-11
US20030223347A1 (en) 2003-12-04
US20090086614A1 (en) 2009-04-02
EP1324320B8 (en) 2009-02-18
US20030043718A1 (en) 2003-03-06
DE60136553D1 (de) 2008-12-24
US20020145947A1 (en) 2002-10-10
US20070081432A1 (en) 2007-04-12
US6608810B2 (en) 2003-08-19
US20090086589A1 (en) 2009-04-02
JPWO2002021518A1 (ja) 2004-01-15
EP2315208B1 (en) 2013-07-17
EP2315207A3 (en) 2011-05-25
US7529167B2 (en) 2009-05-05
US6757239B2 (en) 2004-06-29
BR0113613A (pt) 2003-07-01
US20040047251A1 (en) 2004-03-11
EP2315209A2 (en) 2011-04-27
AU2001282561B2 (en) 2006-07-20
EP1324320A4 (en) 2004-10-27
PL361222A1 (en) 2004-09-20
US20020141317A1 (en) 2002-10-03
KR20030046422A (ko) 2003-06-12
EP1324320A1 (en) 2003-07-02
CN1534625B (zh) 2010-04-21
US20030007432A1 (en) 2003-01-09
EP2315207A2 (en) 2011-04-27
EP2315208A3 (en) 2011-05-25
SK287990B6 (sk) 2012-09-03
US6674700B2 (en) 2004-01-06
EP2315209A3 (en) 2011-05-25
CN1534625A (zh) 2004-10-06
US7075883B2 (en) 2006-07-11
AU8256101A (en) 2002-03-22
SK3922003A3 (en) 2003-11-04
US20020163866A1 (en) 2002-11-07
KR100798201B1 (ko) 2008-01-24
EP2031586A2 (en) 2009-03-04
WO2002021518A1 (fr) 2002-03-14
EP1324320B1 (en) 2008-11-12
CN1451160A (zh) 2003-10-22
US8050172B2 (en) 2011-11-01
MXPA03001650A (es) 2003-06-24
EP2315208A2 (en) 2011-04-27
KR100796049B1 (ko) 2008-01-21
HUP0600588A2 (en) 2006-12-28
KR20070087149A (ko) 2007-08-27
US7826314B2 (en) 2010-11-02
EP2031586A3 (en) 2011-06-29

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU229297B1 (hu) Optikai lemez, eljárás ilyenre irányuló írásra és olvasásra, valamint optikailemez-meghajtó
JP4406665B2 (ja) 光ディスク媒体、情報再生方法および装置
JP3370319B1 (ja) 光ディスク媒体ならびに光ディスク再生装置および記録装置
JP3370321B1 (ja) 光ディスク媒体ならびに光ディスク再生装置および記録装置
JP3370320B1 (ja) 光ディスク媒体ならびに光ディスク再生装置および記録装置
JP3370322B1 (ja) 光ディスク媒体ならびに光ディスク再生装置および記録装置
JPWO2005104106A1 (ja) 情報記録媒体
ZA200301470B (en) Optimal disc medium, optical disc playback and recorder.
JP2003217132A (ja) 光ディスク媒体、情報再生方法および装置
JP2005038602A (ja) 光ディスク媒体、情報再生方法および装置

Legal Events

Date Code Title Description
GB9A Succession in title

Owner name: PANASONIC CORPORATION, JP

Free format text: FORMER OWNER(S): MATSUSHITA ELECTRIC INDUSTRIAL CO., LTD., JP

MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees