HU228169B1 - Eljárás és berendezés termék lapból készített csomagolóanyagba történõ becsomagolásához, valamint ezzel csomagolt termék - Google Patents

Description

ELJÁRÁS éS BERENDEZÉS TERMÉK LAPBÓL KÉSZÍTETT CSOMAGOLÓANYAGBA TÖRTÉNŐ BECSOMAGOLÁSÁHOZ, VALAMINT EZZEL CSOMAGOLT TERMÉK

A találmány tárgya egyrészt eljárás termék lapból készített csomagolóanyagba történő becsomagolásához, amelynek során:

- csomagolóanyagból első lapot és második lapot készítőnk,

- az első lapot, a termék alakját lényegében kiegészítő alakra formázzuk,

- a terméket az ily módon formázott első lapba helyezzük,

- a második lapot a termékre helyezzük,

- az első és második lapot homológ kerületi tartományokban összekapcsolva a termék körül lényegében zárt csomagolást alakítunk ki, és

- a kölcsönösen összekapcsolt első és második lapot tovább alakítjuk,

A találmány tárgya továbbá az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés, valamint élelmiszer termék, amely olyan csomagolással van becsomagolva, amelyet megfelelő homológ kerületi tartományokban egymáshoz kapcsolt első és második lap alkot.

Ilyen jellegű eljárást, berendezést és terméket ismertet például az EP-A-Ö591742 jelű szabadalmi dokumentum. Némileg hasonló megoldást Ismertet az EP-A-Q790 184 jelű szabadalmi dokumentum.

Az ezen dokumentumokban ismertetett megoldások lényegében arra irányulnak, hogy tápanyagból olyan csomagolást hozzanak létre, amely a terméket elég szorosan körülfogja (ahol a terméket tipikusan élelmiszer, például édesipari vagy cukrászati termék, praliné vagy csokoládé képezi).

A csomagolásba csomagolt terméket szokásosan pliszírozott szélű kis tartóba (másképpen mignonpapirba vagy aprősötamény papírba) helyezik annak érdekében, hogy megjelenésük, kinézetük tetszetősebb és vonzóbb legyen, és ezzel összefüggésben hivatkozunk az EP-A-ÖS91742 jelű szabadalmi dokumentum 7. ábrájára.

Ezt a megoldást nagy sikerrel alkalmazták éveken keresztül más hagyományos csomagolóanyagokkal, például az EP-A-ÖQ82952 jelű szabadalmi dokumentumban ismertetett megoldással együtt), azonban ügy tűnik, hogy többféle szempontból javíthatók ezek a megoldások.

Elsősorban a kis tartó alkalmazása két járulékos műveletsor végrehajtását követeli meg a termék csomagolása során, nevezetesen a kis tartó készítésével járó, valamint a terméknek a tartóba történő behelyezésével együtt járó műveleteket A csomagolóanyagba becsomagolt terméknek a tartóhoz képesti pontos helyzetének beleállításához és megtartásához gyakran helyező eszközök, például egy csepp ragasztóanyag alkalmazására van szükség, amellyel a csomagolóanyag fenékrésze hozzáerősíthető a tartó alaptalanak felső felületéhez. Ennek eredményeként legalább egy további és kiegészítő műveletét kell végrehajtani a csomagolási lépés során.

Amikor a terméket elfogyasztják, ekkor a tartóból való eltávolítás után és a csomagolóanyag kinyitása (feltépése)után a tartó egyszerűen egy olyan tárgyat képez, amelyet a csomagolóanyagon felül hulladékként csak eldobni lehet. A csomagolóanyagot általában véve lapból, tipikusan alumíniumfóliából készítik, ami könnyen golyóvá sodorható össze és kis méretűvé alakítható, azonban a szélső rész hullámos vagy pliszírozott szerkezete következtében a tartó bizonyos mértékű merevséggel rendelkezik, es ez bizonyos mértékig gátolja az eldobást.

A találmánnyal célunk olyan megoldás kidolgozása, amely lehetővé feszi a korábban említett, továbbfejlesztések, javítások könnyű és gazdaságos megvalósítását

A találmány értelmében a kitűzött célt eljárás, eszköz és csomagolt termék kidolgozásával értük el.

A találmány értelmében a bevezetőben hivatkozott eljárást a kővetkező további lépésekkel fejlesztettük tovább. Ennek értelmében az első lapot lényegében a termék kiegészítő alakjára formáljuk oly módon, hogy az ily módon formált első lap lényegében teljesen képes befogadni a terméket,

- a második lapot ráhelyezzük a termékre és a második lap legalább vonatkozó központi tartományában lényegében lapos helyzetben tartjuk, amely tartományt a vonatkozó kerületi tartomány vesz körűt, és

- a kölcsönösen összekapcsolt homológ kerületi tartományokat a második lap laposan tartott központi részéhez képest alakítva tartóhoz (mignonpapírhoz) hasonló és a termékét befogadó alakú csomagolóanyag részt képezünk belőle.

A találmány értelmében továbbá berendezést dolgoztunk ki az eljárás foganatosításához, amely berendezés tartalmaz;

- az első lapot a termék lényegében kiegészítő alakzatára alakító formázó szerkezetet,

- a második, az első lap által határolt és a terméket befogadó üreget lefedve elrendezett lapot és a termék körűi lényegében zárt csomagolást képező kapesolószerkezelet és az első lapot és a második lapot a termék köré alakító további formázó szerkezetet,

X *

Λ ♦ « « Φ ♦ ♦ » >

X * Α« Φ * * « « Φ ' « ♦ * * »Φκ φχ«« ΦΦ φχ« ΦΦ ~ a formázó szerkezet az. első lapot, a terméket lényegében teljesen befogadó alakzatra formázó módon van kialakítva,

- a kapcsolószerkezet az első lap és a második lap megfelelő homológ kerületi tartományait összekapcsoló módon van kialakítva, és a második lapnak legalább a vonatkozó kerületi tartomány által körülvett középső tartománya lényegében sík állapotban van, és

- a további formázó szerkezet a kapcsoíőszsrkezet által egymáshoz kapcsolt és az első lapban elhelyezkedő termékkel szomszédos homológ tartományokban elhelyezkedő működő tartománnyal van kiképezve és a további formázó szerkezet az első lap és a második lap egymáshoz kapcsok homológ tartományait a termék irányába alakító és a terméket befogadó tartó alakú csomagolásrészt képező kiegészítő formázó elemeket íartalA találmány értelmében továbbá csomagolt élelmiszeripart terméket hoztunk létre, amely megfelelő homológ kerületi tartományoknál egymáshoz kapcsolt első lap és második lap által alkotott csomagolásba van csomagolva, A találmány szerinti termék esetében

- a második lapnak a csomagolást és a benne levő terméket megtámasztó felületét meghatározó központi lapos tartománya van, és a központi tartományt körülfogó kerületi tartomány lényegében tartó alakban kiképzett házat alkot, és a kerületi tartománynak a tartó alakú szerkezethez képesti belső és külső felülete van, és

- az első lap a terméket befogadó üreget határoz meg és kerületi tartománya lényegében azonos méretű a második lap vonatkozó kerületi tartományával és annak belső felületéhez kapcsolódik,

A találmányt a továbbiakban a mellékeit rajzon bemutatott példaként} kiviteli alak kapósán ismertetjük részletesebben, A rajzon;

az 1-7, ábrák a találmány szerinti eljárás néhány egymást kővető lépését szemlélteti vázlatosan, a 8. ábra az 1 -7. ábrákon vázlatosan szemléltetett eljárással előállított végterméket, vagyis csomagolt terméket mutatja, a 9. ábra az 5. ábra 1X4X vonala mentén vett metszet, a 10. ábra a 6. ábra X~X vonala mentén vett metszet.

Az 1-4. ábrákon bemutatott lépések nem különbőznek lényegében az EP-A0591742 jelű dokumentum megfelelő 1-4. ábráin szemléltetett lépésektől.

Nevezetesen a csomagolandó P terméket a szemléltetett megvalósítás esetében lényegében gömb alakú praliné alkotja. A P termék lehet például gömb alakú ostyahéjba töltött lágy vagy krémes töltelék, amelyek kívülről csokoládé borit, például mogyoróval vagy más bevonattal ellátva, esetlegesen reszelt kókuszörieménybe, darabos dióba, moφ * ·♦ gyorába stb. hempergetve, és ezáltal a P terméket alkotó praliné megjelenésé lényegében szabálytalanná váOk.

A találmány szerinti megoldás azonban teljesen más jellegű és alakú termékekhez is alkalmazható. Az édesiparnál maradva aikaSmazhatő tömör csokoládétojásokhoz, különböző csokoládékhoz, pralinékhoz, amelyeknek nagyjából gömb alakja van lapos fenéklappal kiegészítve, de említhetjük a kisméretű habcsókokat stb. Is.

A találmány értelmében két darab alumínium fóliából vagy más lemez jellegű anyagból készített 1 és 2 lapot használunk fel arra, hogy a P termék kóré szorosan illeszkedő tömheti csomagolást alakítsunk ki.

Anyagként alumínium fólia választása azért tekintendő előnyösnek, mert könnyen a P termék köré illeszthető és lényegében képlékeny viselkedésének köszönhetően könynyers alakítható. Az 1 és 2 lapok szokásosan és előnyösen egymással szemben fekvő belső felületeiken lakkal vagy hőre lágyuló anyagból készített réteggel vannak bevonva, és ezen belső felületek néznek a P termék felé.

Ezen intézkedés magyarázatát az alábbiakban adjuk meg. Ugyanez vonatkozik arra a körülményre, hogy a csomagolásra használt 1 és 2 lapoknak nem ugyanakkora a mérete, az első 1 lap méretei szokásosan ténylegesen nagyobbak, mint a második 2 lapé. A P termék csomagolásának első lépésében az 1 lapot lényegében csésze vagy tálka alakúra formáljuk (esetlegesen húzás útján). Ezt a műveletet szokásosan 3 matricát tartalmazó szerszámmal hajtjuk végre, amelynek 4 bélyeggel együttműködő belső 3a ürege van. Az ilyen fajtájú alakitö szerszám készítésére vonatkozó lehetséges feltételek általános ismertetése megismerhető a DE-A-32435ÖG jelű iratból, A 3a üreg és a 4 bélyeg aktív része egymást kiegészítő felülettel van kiképezve, és az 1 lap alakítása ezen kiegészítő felületek közötti préselés útján történik. Nevezetesen a 3 matrica 3a ürege általában mélyebb”, mint ami elegendő ahhoz, hogy az 1 lapot a P termék vonatkozó feléhez Illeszkedő kiegészítő alakúra formáljuk. A gyakorlatban a 3a üreg mélysége úgy van kialakítva, hogy az í lap csésze alakra történd formázása után a P termékét majdnem teljes egészében be tudja fogadni, ahogy azt a 3. ábra mutatja. Az ábra esetében a P termék a még mindig a 3 matrica 3a üregébe húzással heleformált 1 lapba van behelyezve. Természetesen ez az intézkedés abban az értelemben véve nem elengedhetetlen, hogy az 1 lap csésze alakra történő formálása után kiemelhető a 3 matricából és egy másik matricába vagy egy másik olyan elembe helyezhető, amelybe az 1 lapot a P termék behelyezése közben megtámasztja. Meg kívánjuk azonban jegyezni, hogy bármelyik megoldást is választjuk, a P terméknek a csésze alakra formált 1 lapba történő behelyezése után abból nem áll ki, vagy legalábbis csak igen kis mértékben áll ki az 1 lap csésze alakja által meghatározott mélyedés nyílásának síkja fölé.

X * «

Az 1 lap teljes méretét úgy választjuk meg, hogy alakítás után a P termék alsó félgömb alakú részét befogadó félgömb alakú alsó részén kívül továbbá la nyakrészt is tartalmaz. Az 1a nyakrész mérete úgy van kialakítva, hogy a P termék ellenkező (felső) félgömb alakú részét lefedje, habár nem tapad hozzá szorosan. Más szavakkal körülírva az 1 lap alakja úgy van kiképezve, hogy lényegében teljes egészében képes befogadni a P terméket. Az 1a nyakrész a 3a üreg nyílásán kívül 1c kerületi tartományban folytatódik, amely alakítás után is megtartja lapos alakját (esetlegesen a csésze alakra történő formázás miatti ráncképződéssel együtt).

Ismét hangsúlyozni kívánjuk, hogy a félgömb alakú részekre történő hivatkozás a szemléltetett példára vonatkozik, vagyis a P terméket lényegében gömb alakú praliné alkotja. Hasonló feltételek vonatkoznak ellipszoid vagy vegyes alakú alakzatokra, amennyiben gömbalak helyett ilyeneket alkalmazunk.

Ebben a helyzetben (vagyis a 3. ábrán bemutatott helyzetben) helyezzük rá a másik 2 lapot a P termékre,

A 2 lapot egyszerűen és általában véve ráhelyezzük a P termék felső részére, és ezáltal a 2 lap megtartja eredeti lapos vagy sík alakját mind a középső részen, mind a 2a kerületi tartományban, amely ráhelyezhető az 1 lap hasonló módon lapos kerületi tartományára.

Ezen pontnál az 1 és 2 lapokat a 3a üreg nyílásának körvonala mentén szorosan összeillesztjük egymással és ősszeheg észtj ük (is esetlegesen egyúttal körüivágjuk, vagyis kivágjuk) 8 szerszám segítségével. Ezt a műveletet a homológ (hasonló alakú) 1c és 2a kerületi tartományokban végezzük el.

Habár a 4. ábrán egyetlen 6 szerszámot tüntettünk fel, természetesen a fent ismertetett két művelet (hegesztés és vágás) nemcsak egyidejűleg, hanem két egymást követő lépésben, két különböző szerszámmal Is végrehajtható, és a vágási műveletet tipikusan a hegesztési művelet után hajtjuk végre.

A két Ί és 2 iápic és 2a kerületi tartományokban történő hegesztésének célja az, hogy a P termék körűi fóliából kialakított csomagolást a környezethez képest tömitelten lezárja, és ezáltal megakadályozza, hogy a P termék levegővel érintkezzen és esetlegesen megváltozzon.

A hegesztés végrehajtásához lehetőség van arra, hogy például hozzáadott anyaggal történő ragasztást vagy (egy Igen előnyösnek tartott megvalósítás értelmében) hővel zárást alkalmazzunk, amit előnyösen úgy haltunk végre, hogy (közvetlen hőt alkalmazva vagy ultrahangos gerjesztéssel előidézve) hőre megőmlö bevonatban (iakkrétegben) fúziót hozzunk létre, vagy az 1 és 2 lapok belül levő felületeire felhordott hőre záró anyagban hozunk létre ilyen módon fúziót.

~6~

Ez az eredmény elérhető például hővel záró szerszám segítségével, és ilyet alkalmaznak például hőre lágyuld anyaggal borított alumíniumlapoknak folyékony vagy félig folyékony termékeket (például joghurtot vagy hasonló termékeket) tartalmazó csésze alakú tartályok zárófedelének felhelyezéséhez.

Az egymással összehegesztett 1c és 2a kerületi tartományok vágási művelete végrehajtható kivágó bélyeg jellegű szerszámmal, amelynek 4. ábrán feltüntetett 6a vágőéie a 3a üreg szájnyílásán kívüli perem mentén fut körül (bemutatott és gömb alakú F termékre vonatkozó kiviteli alak esetében körvonalban).

A hegesztés a vágással együtt ugyancsak termikus úton hajtható végre, például oly módon, hogy a vágöszerszémot is ügy alakítjuk ki, hogy fűtést kapjon és ezáltal az alumíniumlapokra felhordott bőre megörülő anyagban helyi fúziót, összeomlást hoz létre.

Mindenféleképpen arra kelt tekintettel lenni, hogy a homológ 1c és 2a kerületi tartományra hatást kifejtő szerszám vagy szerszámok az egymáshoz kapcsolt 1 és 2 lapokból a F terméket körülfogó, lényegében zárt csomagolást alakítsanak ki. A találmány érteimében a csomagolást egyetlen határozott formázási művelettel (vagyis az 1 lapon a 2. ábrán szemléltetett művelettel) állítjuk elő.

Az ismertetett eljárást kitűnőnek találtuk abból a szempontból, hogy a P termék körül az 1 és 2 lapok összeerósitésének eredményeként kapott csomagolás nem tartalmaz számottevő mennyiségű levegőt a P termék külső felülete és a lezárt csomagolás belső felülete közötti térben, amely különben esetlegesen a termék minőségének romlásához vezetne, vagy akár az előállított csomagolás kidagadasához, félpuffadásához is vezethet.

Az EP-A-0591472 jelű iratban ismertetett eljárással összevetve s találmány szerinti eljárásra jellemző az első 1 lap alakítási műveletének végrehajtási módja. A találmány értelmében ezt a műveletet úgy hajtjuk végre, hogy a P terméknek az 1 lapba történő és a 3. ábrán vázlatosan bemutatott behelyezése után teljesen vagy majdnem teljesen beleilleszkedik, belesüilyed az i lapba, de mindenesetre számottevő része nem emelkedik ki a csésze alakéra formált ilapnyitott szélének síkjából. Ennek eredményeként az ϊ lapra helyezett második 2 lap a homológ 1c és 2a kerületi tartományok hegesztés útján történő összekapcsolása útján a második 2 lap továbbra is lényegében sík alakban marad.

Az EF-A-0591472 jelű iratban ismertetett megoldástól eltérően a találmány szerinti megoldás esetében az 1 és 2 lapok közötti kapcsolat kialakítására szolgáló kerületi tartományt nem hajlítjuk neki szorosan a P terméknek és a csomagolás többi részének. Ehelyett ezt a tartományt 10 formázó szerkezet segítségével a P termék befogadására szolgáló tartó alakításával, azonos módszerrel tovább alakítjuk, aminek eredményeként az előállított csomagolás részét képező peremet is, amely perem összekapcsolja az 1 és 2 lapokat, és amelyet a homológ 1c és 2a kerületi tartományok alkotnak. Ez a perem képezi a tartóhoz hasonló elem oldalfalát. Ebben az összefüggésben hivatkozunk a 8, ábrára.

ameiy bemutatja, hogy az ismertetett mérten: való alakítás során a 2 lapnak az 1 és 2 lapok összekapcsolását megvalósító perem által körülvett része (annak lapos része) képezi valójában- a befoglaló tartó alapját

A találmány szerinti megoldás előnyei nyilvánvalóak.

Első helyen említjük, hogy nincs szükség kőién tartó kialakítására, mivel a találmány szerinti eljárás megvalósításakor a tartót valójában a terméket befoglaló csomagolás megfelelő részei (a 2 lap és az 1 lap 1c kerületi tartománya) alkotják. Ezzel egyidejűleg a P termék a csomagolás kialakításának es lezárásának műveletét követően Önműködően elfoglalja helyét a tartóban. A csomagolás továbbá hermetikusan lezárja a P terméket, és védi a környezeti behatástól, akárcsak sz EP-A-0591742 irat szerinti megoldás esetében.

Másodszorra említjük, hogy a P termék a csomagoláson belül elfoglalt helyzetét pontosan megtartja, de vonatkozik ez a csomagolás Integráns részeként kialakított tartóhoz képesti helyzetre is és ehhez nincs szükség: ragasztófoitok alkalmazására, amellyel egyébként a terméket rögzítik a tartóhoz képest

Megemlítjük végűi, hogy fogyasztáskor a P termékhez történő hozzáférés érdekében elegendő a csomagolást fellépni (beleértve a tartót is), és ezután az eltépett csomagolás könnyen összehajtható oly módon, hogy a mérete kicsi legyen és ez meggátolja a hulladékként való eldobással kapcsolatos járulékos problémákat.

Az 5-7. ábrák példa kapósán szemléltetik a találmány szerinti eljárás jelenleg előnyösnek tartott megvalósítását.

Az integráns vagy saját tartó kialakításának műveletét végrehajtó 10 formázó szerkezet ebből a célból elsősorban alakító (vagy formázó) 11 üreggel van kiképezve. Ez az üreg például fémlapban van kialakítva, azonban természetesen másféle fajtájú öntött elemek is használhatók, és az üreg alakja lényegében eikeskenyedően van kialakítva egy 12 bemenő nyitás vagy száj és egy 13 kimenő nyílás vagy száj között, és az utóbbinak általában véve kisebb méretei vannak, mint a 12 bemenő nyílásnak.

A fent említett 12 és 13 nyílások és az alakító 11 üreg között elhelyezkedő elkeskenyedő falának (lásd továbbá a 9, és 10. ábra szerinti metszeti képeket) lényegében bordás körvonallal vannak kialakítva és ezáltal egy un. csillag alakú keresztmetszetei alkotnak. Amint azt az ábrák szemléltetik, a 12 bemenő nyílás és a 13 kimenő nyílás közötti Összekötő fai szokásosan nem pontosan csonkaküp alakú., hanem egy általánosan véve elkeskenyedő alakkal van kiképezve, és egy Iveit vagy görbe vonalú profillal van klképezA rajzokon bemutatott kiviteli alak alapján belátható továbbá, hogy gömb alakú P termékhez igazodó kialakítást szemléltetnek, és ennélfogva a P termék keresztmetszete kör alakú, mint például a jelenleg: kereskedelmi forgalomban levő és Ferrero-Rocher,

X *

X <·

Pasticceha Rafaeito stb, kereskedelmi néven forgalmazott pralinék, amilyeneket például a Ferrero csoport vállalatai gyártanak. Nyilvánvaló azonban, hogy az alakító 11 üreg keresztmetszeti profilja a P termék jellemzőihez igazodik. Kizárólag a példa kedvéért említjük, hogy a P terméket például lényegében ládlkó alakú csokoládé termékfamilyenek példáid a Pocket Coftee és Mon Cheri kereskedelmi névvel forgalmazott és a Ferrero csoport vállalatai által gyártott) desszertek és ilyenkor az alakító 11 üreg keresztmetszete lényegében téglalap vagy négyzet alakú.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti megoldás nem korlátozódik olyan tartók kialakítására, amelyeknek szelvényei kór alakúak. Ugyanez a megjegyzés vonatkozik a tartó oldalfalának hullámos, lényegében pliszírozott alakjára is. Ha például sima falu befogadó tartót kívánunk kialakítani, akkor az alakításra szolgáló 1 1 öreg fala lényegében bordák nélkül van kiképezve. Általában véve ennek a falnak olyan megjelenést lehet adni, amely megadja a P terméket befoglaló tartó kívánt, jellegzetes formáját.

A 1Ö formázó szerkezet további elemét képezi egy olyan alakú 14 tüske, amely a 11 üreg helyileg kiegészítő alakját képezi.

A 14 tüskét lényegében egy bélyeg jellegű test képezi, amely alkalmas arra, hogy:

- szélével hozzákapcsolódjon az 1 lap és 2 lap közötti kapcsolódási tartománynak azon részéhez, amely a P termék közvetlen szomszédságában van, és

- az 1 és 2 lapokba csomagolt P terméket az alakító 11 üregbe készteti (lásd az 5. és 6. ábrákon szemléltetett lépések}, miközben bizonyos távolságig vagy d szakaszig belesüllyed az alakító 11 üregbe, és ilyenkor alakítja az 1 és 2 lapokat összekapcsoló peremet, azon adatnak megfelelően, amelyet az alakító 11 üreg belső felületének alakja határoz meg,

Ezt a behatolási mozgást valamilyen hajtószerkezet idézi eiö (például valamilyen lineáris működtető szerkezet}, amelyet nem ábrázoltunk, mivel ilyenek általánosságban ismertek.

A 14 tüskének előnyösen nem kell teljés melységben behatolnia az alakító 11 üregbe, hanem csupán annak egy d szakaszáig, így tehát ezen elemek kiegészítő alakzatát lényegében csak a kérdéses d szakaszon kell megvalósítani.

A 11 üregbe történő bejárás vagy behatolás befejezése és a tartó falának ezáltal történő alakításának végrehajtása után a 14 tüske (a 7. ábrát tekintve) a hajtöszerkezet segítségével felfelé kihúzható. Az 1 és 2 lapokból kialakított csomagolásban elhelyezkedő P termék az ily módon kialakított csatlakozó peremmel együtt visszamarad a 11 üregben. A 14 tüske így biztonságosan kiemelhető a 11 üregből és eltávolítható a 11 üregben víszszamaradö P terméktói anélkül, hogy a 14 tüske kihúzása bármilyen problémával járna.

4*

A * * 4 * * «' < * «X» ♦ - 4 ·>*.« 4444 «« **

Annak érdekében, hogy a P terméket a 13 kimenő nyíláson át el lehessen távolítani a 11 öregbői, egy bizonyos úthosszon még lefelé keli továbbítani a 1.1 üreg alsó része irányába, vagyis a 11 üreg kisebb keresztmetszetű része felé.

Ez a követelmény ad magyarázatot a 10 formázó szerkezet kívánt esetben alkalmazott harmadik elemére. A gyakorlatban ezt 17 rúd alkotja, amelynek tetején kisméretű IS lap helyezkedik el, amely induláskor felfogja és alátámasztja a 11 üreg 12 bemenő nyílásánál az egymáshoz kapcsolt 1 és 2 lapokba helyezett P terméket {5. ábra), amely 1 és 2 lapoknak az egymáshoz kapcsolt homológ 1c és 2a kerületi tartományai által alkotott pereme van.

A. 17 rúd a 14 tüske behatolásával egy időben megfelelő mértékben fokozatosan lesüllyed, majd a 7. ábrának megfelelően útját tovább folytatja lefelé, miközben a csomagolásban elhelyezkedő P terméket a. tartó alsó részénél fogva tovább húzza lefelé. Ezáltal a P termék all üreg alul levő 13 kimeneti nyílásán át kihúzódik a 11 üregből.

Ebből a célból a 17 rúd szokásos (és ismert) módon megfogó elemként, például vákuumos megfogó elemként van kiképezve. Ennek érdekében hosszirányú 19 járattal van ellátva, amely a 18 lapon 20 szí vény fiáéban végződik. A hosszirányú 19 járat S vákuumforráshoz kapcsolódik (amelynek kialakítása ismert és a 7. ábrán vázlatosan vákuumszivattyúként tüntettük fel), és ez elősegíti, hogy a csomagolásban elhelyezkedő P termék megmaradjon a 18 lapon és kövesse annak lefelé Irányuló mozgását. A 18 lap mozgását vázlatosan 21 fogaskerék és a 17 rúdon elrendezett megfelelő 22 fogasléc segítségével ábrázoltuk.

A szakember számára nyilvánvaló, hogy a csomagolásban elhelyezkedő P terméknek a 14 tüskének, a 17 rúdnak és a hozzájuk társított elemeknek a 11 üreghez képesti mozgatása az ismertetetthez képest a gyakorlatban másféle módon is megvalósítható és ehelyett a 11 üreg álló helyzetben tartása közben a 14 tüske és a 17 rúd mozgatása másképpen Is megvalósítható, sőt a 11 üreg Is mozgatható lehet. A kívánt cél elérése érövében az alkatrészek közötti viszonylagos mozgás a lényeges, és ennek eléréséhez tehát például mozgatható a 11 üreg a 12 bemenő nyílást és 13 kimenő nyílást összekötő középvonal mentén, és a többi ismertetett elem közül egy vagy több álló helyzetben tartható. Mindezen változatok a szakember számára nyilvánvalóak és ezért további ismertetést nem igényelnek.

Az 1 és 2 lapok által alkotott csomagolásban elhelyezkedő P termék 13 kimenő nyíláson át történő kidobásának az az eredménye, hogy felső vagy szájnyílása bizonyos mértékig beszűkül, vagyis a tartóhoz hasonló csomagolás szabadon álló széle is beszűkül és a P terméket közvetlenül körülfogó 1 lap megfelelő részéhez közeledik, A tartó szájnyílás melletti szélének beszűkülése állandó jellegű, annak következtében, hogy az 1 és 2 lapok lényegében képlékeny viselkedést mutatnak.

♦ X « >

Nyilvánvaló, hogy a tartón végrehajtott ezen művelet nem lényegbevágó. Ha az 1 és 2 lapokat alkotó anyagok közöl egyik vagy másik rugalmas, vagy lényegében rugalmas módon viselkedik kisebb deformációkkal szemben, akkor ez az Imént említett művelet nem történik meg. Ebben az esetben a 14 tüske nyilvánvalóan teljes egészében behatolhat a 11 öregbe, és nem csupán az ábrákon bemutatott d szakasznak megfelelő mértékig. Ebben az esetben olyan megoldás is szóba jöhet, amely nem igényei külön intézkedést a P termék és a tarló alakú csomagolás lefelé történő kilökéséhez, hanem ehelyett a felső 12 bemenő nyíláson át történő kiemelés is megvalósítható. Ebben az esetben a 11 üreg zsáklyuk jellegű Is lehet, vagyis nincs rajta kidobásra alkalmas 13 kimenő nyílás.

Különösen a 14 tüske működés módja (lásd különösen a 6. ábra) határozza meg, hogy a 2 lapnak a középső része alkotja a tartó fenekét, amely megtartja sík alakját, és ezáltal ez a rész képezi azt az alaplemezt, amelyre a csomagolásba helyezett P termék biztosan rá tud támaszkodni anélkül, hogy megforduljon vagy elguruljon,

Á találmány szerinti megoldás ezen jellegzetessége jelenti az EP-A-ÖÖ82952 és EP-Á-Ö591742 szabadalmi dokumentumokban ismertetett megoldásokhoz képesti eltérést, nevezetesen a csomagolás pontosan követi a termék alakját (gömb alakú praliné esetében a csomagolás is gömb alakú), és ezért nem képez támasztásra szolgáló alaplemezt. Ebben az összefüggésben meg kívánjuk legyezni, hogy az EP-A-079Ü184 szabadalmi dokumentum - amelyre a leírás kezdetén már hivatkoztunk - szerinti megoldás lapos fámasztőlemezt vagy alapot valósit meg, ez azonban kizárólag az ott ismertetett termék alakjából következik és nem magának a csomagolásnak a tulajdonsága.

Ennélfogva az ily módon kialakított csomagolás esetében alapvetően a második 2 lapnak van egy központi lapos tartománya, amely támasztófeiületet képez egyrészt a csomagolás, másrészt a belecsomagolt P termék számára. Ezt a központi tartományt lényegében tartó alakú kiképzésben veszi körül a 2a kerületi tartomány, és ez képezi a tartóhoz hasonló alakzat belső és külső felületét. A bura vagy csésze alakra formált első 1 lap a P terméket befogadó üreget határol, és vonatkozó 1c kerületi tartománya kapcsolódik hozzá a 2 lap vele azonos méretű 2a kerületi tartományához.

A találmány szerinti megoldás alkalmazható ugyanolyan anyagból és/vagy azonos színezésű 1 és 2 lapokhoz, vagy különböző anyagokból és/vagy különböző színezésű 1 és 2 lapokhoz és az első lap készíthető például lemezeit (például arany vagy ezüst színű) anyagból, és a 2 lap készíthető például barna színűre, esetlegesen fémezes nélkül. Az utóbbi esetben az eredményül kapott csomagolás nagyon hasonló egy olyan csomagolt termék megjelenéséhez, amelynél a termék szorosan illeszkedő íémezeti anyagba van csomagolva és barna tartóba van helyezve,

A találmány szerinti megoldás további érdekes jellegzetességét képezi, hogy a tartó jellegű rész szélső pereme ténylegesen nem tölt be szerepet a P termék (és a csórna* * ~π gdásnak a P terméket körülfogó részének) befogadásában. Ezt a feladatot a P terméknek az 1 és 2 lapok közé történő, befoglalása tátja el Következésképpen lehetőség van olyan tártéhoz hasonló részek kialakítására,, amelyeknek szélső fala meglehetősen korlátozott magassággal van kiképezve, szemben a hagyományos tartókkal (amelyek emlékeztetnek a manufakturális édesiparban használt csomagolásokra), ahol a tartó magassága legalább akkora, vagy esetenként szándékosan nagyobb, mint a tartóban elhelyezett, termék magasságának a fele. A találmány szerinti megoldás lehetőséget ad arra, hogy a tartó oldalfala elég alacsony legyen, vagyis magassága sokkal kisebb legyen, mint a bele csomagolt P termék homológ hasonló magassága és ezáltal a becsomagolt P termék előnyösen jobban látható, mivel sokkal kisebb részét takarja le a csomagolás.

A fentiekben és a mellékelt rajzon a találmány szerinti megoldás legelőnyösebbnek tekintett kiviteli alakját ismertettük és szemléltettük, azonban ezen kitanitás és ismeretanyag alapján a szakember a találmány körén belől számos módosítást és változtatást képes kidolgozni.

Claims (33)

1. Eljárás termék lapból készített csomagolóanyagba történő becsomagolásához, amelynek során;

- csomagolóanyagból első lapot és második lapot készítünk,

- az első lapot a termék alakját lényegében kiegészítő alakra formázzuk,

- a terméket az ily módon formázott első lapba helyezzük,

- a második lapot a termékre helyezzük,

- az első és második lapot homológ kerületi tartományokban összekapcsolva a termék körül lényegében zárt csomagolást alakítunk ki, és

- a kölcsönösen összekapcsolt első és második lapot tovább alakítjuk, azzal jellemezve, hogy az első lapot (í) lényegében a termék (P) kiegészítő alakjára formáljuk oly módon, hogy az ily módon formáit első lap (Ί) lényegében teljesen képes befogadni a terméket (P),

- a második lapot (2) ráhelyezzük a termékre (P) és a második lap (2) legalább vonatkozó központi tartományában lényegében lapos helyzetben tartjuk, amely tartományt a vonatkozó kerületi tartomány (2 a) vesz körül, és

- a kölcsönösen összekapcsolt homológ kerületi tartományokat (1c, 2a) a második lap (2) laposan tartott központi részéhez képest alakítva tartóhoz (mígnonpapírhoz) hasonló és a terméket (P) befogadó alakú csomagolóanyag részt képezünk belőle.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egymáshoz kapcsolt homológ kerületi részeket (1c, 2a) lényegében pliszírozott alakúra formáljuk.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a terméket (P) befogadó tartó alakú csomagolóanyag rész alakítása után tovább alakítjuk oly módon, hogy szabadon álló szélét az első lap (1) és a benne lévő termék (P) irányába nyomjuk

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lap (1) méretét lényegesen nagyobbra alakítjuk ki, mint a második lap (2) mérete.

5. Az 1-4, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lap (1) méreteit úgy választjuk meg, hogy a termék (P) lényegében kiegészítő alakjára történő formálása után az első lapnak (1) lényegéiben sík kerületi tartománya (1c) marad, amely meg tudja határozni a homológ kerületi tartományok (1c, 2a) egyikét,

6. Az 1 -Ő. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lapot (1) matrica (3) és bélyeg (4) között formáljuk.

7. Az 1. vagy 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lapot (1) húzással formáljuk.

- 13 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második lapot (2) alakítási művelet nélkül helyezzük a termékre,

S. Az 1-8. Igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lapot (1) és a második lapot (2) az összekapcsolási művelet során tömitetten kapcsoljuk egymáshoz a kővetkező műveletek valamelyikévek

- ragasztás hozzáadott ragasztóanyag felhordásával, ~ bővel zárás, és

- ultrahangos hegesztés.

10. Az 1. vagy 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lap (1) és a második lap (2) kapcsolódó felületeire meleg hatására lágyuló réteget hordunk fel.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a homológ kerületi tartományok (1c, 2a) kölcsönös kapcsolódási tartományon kívüli részeit eltávolítjuk (8 a).

12. A 11, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eltávolítást az első lapnak (1) második lappal (2) történő összekapcsolásával egyidejűleg vagy egy ezt kővető lépésben hajtjuk végre.

13. Az 1-t 1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lapot (1} és a második lapot (2) fémből, előnyösen alumíniumból alakítjuk ki.

14. Az 1. vagy 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lapot (1) és a második lapot (2) lényegében azonos színű anyagból alakítjuk ki.

15. Az 1, vagy 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lapot (1) és a második lapot (2) legalább részben különböző színű anyagból alakítjuk ki,

18. Berendezés az 1, igénypont szerinti eljárás foganatosításához, azzal jellemezve, hogy tartalmaz:

- az első lapot (1) a termék (P) lényegében kiegészítő alakzatára alakitö formázó szerkezetet,

- a második, az első lap (tpáítaí határolt és a terméket (P) befogadó üreget lefedve elrendezett lapot (2) és a termék (P) körül lényegében zárt csomagolást képező kapcsoló-szerszám (δ) és

- az első lapot (1) és a második lapot (2) a termék (P) köré alakító további formázó szerkezetet (10),

- a formázó szerkezet az első lapot (1) a terméket (P) lényegében teljesen befogadó alakzatra formázó módon van kialakítva,

- a kapcsoló szerszám (8) az első lap (1) és a második lap (2) megfelelő homológ kerületi tartományait (1o, 2a) összekapcsoló módon van kialakítva, és a második lapnak (2) legalább a vonatkozó kerületi tartomány (2a) által körülvett középső tartománya lényegében sík állapotban van, és

-14 - a további formázó- szerkezei (10) a kapcsoló szerszám (6) által egymáshoz kapcsolt és az. első lapban (1) elhelyezkedő termékkel (P) szomszédos homológ tartományokban (1c, 2a) elhelyezkedő működő tartománnyá! van kiképezve és a további formázó szerkezet (10) az első lap (1) és a második lap (2) egymáshoz kapcsolt homológ tartományait (1c, 2a) a termék (P) irányába alakitó és a terméket (P) befogadó tartó alakú csomagolásrészt képező kiegészitő formázó elemeket tartalmaz.

17. A 16. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a további formázó szerkezet (10) tartalmaz:

- a lényegében zárt csomagolás által befogadott termék (P) befogadására alkalmas alakító üreget (11), amely a második lap (2) központi tartományából kiinduloan van kiképezve, és

- az alakító üregbe (11) bélyegként behatolni képes, a csomagolásra a termék <P> szomszédságában az első lap (1) és a második iap (2) egymáshoz kapcsolt homológ tartományaiban (1c, 2a) hatva a kölcsönösen összekapcsolt homológ tartományokat (1c, 2a) az aiakitö üreg (11) és saját felületei közé szorító, a további alakítást végrehajtó tüskét (14).

IS. A 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tüskének (14) lényegében bélyeghez hasonlóan váh kialakítva,

12. A 17. vagy IS. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alakító üregnek (11) és a tüskének (14) egymást kiegészítő eikeskenyített alakja van, amely eikeskenyedés értelme a tüskének (14) az aiakitö üregbe (11) történő behatolásának irányába mutat

20. A 17-19. Igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alakító üregnek (11) a csomagolásba foglalt termék (P) számára kiképzett bemenő nyílása (12) és kimenő nyitása (13) van·, és a tüske (14) behatolási iránya a bemenő nyílás (12) felöl a kimenő nyílás (13) felé mutat.

21'. A 20; igénypont szehnti berendezés, azzal jellemezve, hogy

- az alakító üreg (11) és a tüske (14) a tüskének (14) az alakító üregnek (11) a bemenő nyílás (12) és a kimenő nyílás (13) között elhelyezkedő bizonyos részébe (D) behatolását lehetővé fevő kiegészítő alakkal van kiképezve, és az elrendezés oly módon van kiképezve, hogy a tüske (14) a további alakításnak kitett, csomagolás homológ tartományaiból (le, 2a) kiemelhető és a csomagolás (1, 2) és a benne elhelyezkedő termék (P) visszamarad az alakító üregben (11) és

- az alakító öregben (11) visszatartott csomagolást (1, 2) és a benne levő terméket (P) a kimenő nyílás (13) irányába húzó és a terméket (P) befogadó tartó alakú csomagolásrész szabadon álló szélét az alakító üreg (11) általános elkeskenyedésének eredményeként tovább hajlító szerkezetet, «««» *χ

22, A 21, igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a húzó szerkezet lámasztőalemeí tartalmaz, amely a második lap (2) középső tartományával együttműködőén van kialakítva és a tüske (14) behatoló mozgásával koordinálva az alakító üregbe (11) mozgathatóén van megvezetve,

23. A 21. vagy 22. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hózószerkezet a csomagolásra hatni képes megfogó elemeket tartalmaz.

24. Á 23. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a húzószerkezet a légköri nyomásnál kisebb nyomással működő elemként van kiképezve,

25, A 16-24. Igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a további formázó szerkezetnek (10) lényegében pliszírozott alakú részei vannak, amelyek az első lap (1) és a második lap (2) homológ tartományaival (1c, 2a) működnek együtt.

26.. A 16-25. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a formázó szerkezet (10) matricát (3) és bélyeget (4) tartalmaz.

27. A 16. vagy 26, igénypont szernti berendezés, azzal jellemezve, hogy a formázó szerkezet (10) húzöszerszámot tartalmaz,

28. A 16-27. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve hogy a kapcsoló szerszám (6) vagy

- külső anyag felhordásával működő ragasztószerkezet, vagy

- hővel záró szerkezet, vagy

- ultrahangos hegesztőszerkezet.

29. A 16-28. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első lapnak (1) és a második lapnak (2) az egymással összekapcsolt homológ tartományokon (te, 2a) túlnyúló részelt eltávolító vágóéit (Sa) tartalmaz,

30. A 29. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kapcsolószerszám ( S) az első lapnak (1) és a második lapnak (2) a homológ tartományokon (1c, 2a) túlnyúló részeit eltávolító módon van kialakítva.'

31. Élelmiszeripari termék (P) homológ kerületi tartományoknál (1c, 2a) egymáshoz kapcsolt első lap (1) és második lap (2) által alkotott csomagolásba csomagolva, azzal jellemezve, hogy

- a második lapnak (2) a csomagolást és a benne levő terméket (P) megtámasztó felületét meghatározó központi lapos tartománya van, és a központi tartományt körülfogó kerületi tartomány (2a) lényegében tartó alakban kiképzett házat alkot, és a kerületi tartománynak (2a) a tartó alakú szerkezethez képesti belső és külső felülete van, és

- az első lap (1) a terméket (P) befogadó üreget határoz meg és kerületi tartománya (1c) lényegében azonos méretű a második lap (2) vonatkozó kerületi tartományával •(2a)· és annak belső felületéhez kapcsolódik.

32. A 31. igénypont szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a vonatkozó egymással összekapcsolt homológ tartományok (1c, 2a) lényegében pliszírozott alakúak.

33. A 31. vagy 32, igénypont szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a tartó alakú befogadó test kerületi falának magassága lényegesen nagyobb, mint a termék (P) homológ magassága,

34. A 31-33. Igénypontok bármelyike szénné termék, azzal jellemezve, hogy az első lapnak (1) és a második lapnak (2) legalább az egymással összekapcsolt homológ tartományának (1c, 2a) felületén hőre lágyuló anyagú bevonat van.

35. A 31-34. Igénypontok bármelyike szennti termék, ezzel jellemezve, hogy az első lap (1) és a második lap (2) azonos anyagból van kiképezve.

35. A 31-35. Igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy az első lap (1) és a második lap (2) közül legalább az egyik fémlemezből van kiképezve.

37. A 36. igénypont szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a fém alumínium alapú fém.

38. A 31-37, igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy az első lap (1) és a második lap (2) azonos színnel van kiképezve.

39. A 31-37. Igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy az első lap (1) és a második lap (2) legalább részben egymástól eltérő színnel van kiképezve és a tartó alakú befogadó test kerületi falának külső felülete az első lap <1) színétől elütő színnel van kiképezve.