HU226203B1 - Method for determining of the chemotherapy of patients who are hiv positive based on the phenotypic drug sensitivity of human hiv strains - Google Patents

Method for determining of the chemotherapy of patients who are hiv positive based on the phenotypic drug sensitivity of human hiv strains Download PDF

Info

Publication number
HU226203B1
HU226203B1 HU9902618A HUP9902618A HU226203B1 HU 226203 B1 HU226203 B1 HU 226203B1 HU 9902618 A HU9902618 A HU 9902618A HU P9902618 A HUP9902618 A HU P9902618A HU 226203 B1 HU226203 B1 HU 226203B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
hiv
inhibitors
patient
chimeric
sensitivity
Prior art date
Application number
HU9902618A
Other languages
English (en)
Inventor
Bethune Marie-Pierre De
Kurt Hertogs
Rudi Pauwels
Original Assignee
Virco B V B A
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Virco B V B A filed Critical Virco B V B A
Publication of HUP9902618A2 publication Critical patent/HUP9902618A2/hu
Publication of HUP9902618A3 publication Critical patent/HUP9902618A3/hu
Publication of HU226203B1 publication Critical patent/HU226203B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • C12N15/09Recombinant DNA-technology
    • C12N15/63Introduction of foreign genetic material using vectors; Vectors; Use of hosts therefor; Regulation of expression
    • C12N15/79Vectors or expression systems specially adapted for eukaryotic hosts
    • C12N15/85Vectors or expression systems specially adapted for eukaryotic hosts for animal cells
    • C12N15/86Viral vectors
    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • G01N33/5005Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells
    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • G01N33/5005Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells
    • G01N33/5008Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells for testing or evaluating the effect of chemical or biological compounds, e.g. drugs, cosmetics
    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • G01N33/5005Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells
    • G01N33/5008Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells for testing or evaluating the effect of chemical or biological compounds, e.g. drugs, cosmetics
    • G01N33/5014Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells for testing or evaluating the effect of chemical or biological compounds, e.g. drugs, cosmetics for testing toxicity
    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • G01N33/5005Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells
    • G01N33/5008Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells for testing or evaluating the effect of chemical or biological compounds, e.g. drugs, cosmetics
    • G01N33/502Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells for testing or evaluating the effect of chemical or biological compounds, e.g. drugs, cosmetics for testing non-proliferative effects
    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • G01N33/5005Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells
    • G01N33/5008Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells for testing or evaluating the effect of chemical or biological compounds, e.g. drugs, cosmetics
    • G01N33/5044Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells for testing or evaluating the effect of chemical or biological compounds, e.g. drugs, cosmetics involving specific cell types
    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • G01N33/5005Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells
    • G01N33/5008Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells for testing or evaluating the effect of chemical or biological compounds, e.g. drugs, cosmetics
    • G01N33/5044Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing involving human or animal cells for testing or evaluating the effect of chemical or biological compounds, e.g. drugs, cosmetics involving specific cell types
    • G01N33/5047Cells of the immune system
    • G01N33/505Cells of the immune system involving T-cells
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N2740/00Reverse transcribing RNA viruses
    • C12N2740/00011Details
    • C12N2740/10011Retroviridae
    • C12N2740/16011Human Immunodeficiency Virus, HIV
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N2740/00Reverse transcribing RNA viruses
    • C12N2740/00011Details
    • C12N2740/10011Retroviridae
    • C12N2740/16011Human Immunodeficiency Virus, HIV
    • C12N2740/16211Human Immunodeficiency Virus, HIV concerning HIV gagpol
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02ATECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE
    • Y02A90/00Technologies having an indirect contribution to adaptation to climate change
    • Y02A90/10Information and communication technologies [ICT] supporting adaptation to climate change, e.g. for weather forecasting or climate simulation

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Hematology (AREA)
  • Urology & Nephrology (AREA)
  • Cell Biology (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Food Science & Technology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Analytical Chemistry (AREA)
  • General Physics & Mathematics (AREA)
  • Pathology (AREA)
  • Tropical Medicine & Parasitology (AREA)
  • Toxicology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Virology (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Measuring Or Testing Involving Enzymes Or Micro-Organisms (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)

Description

A találmány HIV-pozitív betegek kemoterápiájának meghatározására szolgáló in vitro eljárásra vonatkozik, az ilyen betegeket kezelő orvosok használatára. Ez az eljárás humán HIV-törzsek gyógyszerérzékenységén alapul, amely a HIV-pol-gén egy vagy több enzimének inhibitoraival szemben alakul ki. Vonatkozik még a találmány a HIV-pol-gén egy vagy több enzimének inhibitoraival szemben kialakult gyógyszerérzékenység egyidejű meghatározására.
Máig számos kemoterápiás protokollt dolgoztak ki a HIV-fertőzött betegek kezelésére. Néhány ilyen protokoll klinikai használatát már jóváhagyták, mások pedig még folyamatban lévő klinikai kipróbálás alatt állnak. Feltételezhető, hogy a jóváhagyott kemoterápiás protokollok száma a közeljövőben állandóan növekedni fog. Egyre nő a kombinált terápia vagy az összetett gyógyszerkezelési protokollok használata, minthogy gyógyszerrezisztens HIV-variánsok alakulnak ki a terápia folyamán. Jóllehet bebizonyosodott, hogy ezek a kemoterápiás protokollok hatást gyakorolnak a HlV-betegség virológiái (vírusterhelés), immunológiai és klinikai paramétereire, gyakorlati tapasztalatból azonban tudjuk, hogy ezek a hatások átmenetiek. Pontosabban azt találjuk, hogy a HIV-törzsek, amelyek egy adott beteget megfertőztek, egy idő után csökkent érzékenységet kezdenek mutatni a gyógyszerrel vagy a gyógyszerkombinációval szemben, amellyel az említett beteget kezelik. A kemoterápia hatásosságának elvesztése betegről betegre, gyógyszerről gyógyszerre, vagy gyógyszer-kombinációról gyógyszer-kombinációra változhat. Jól megállapított tény, hogy egy meghatározott típusú kemoterápia hatásosságának megszűnése összefügghet az aminosavváltozások genotípusos képével, amely a beteget megfertőző HIV-törzsek genomjában alakul ki. Valószínűleg az teszi ezeket a HIV-törzseket kevésbé érzékennyé a kemoterápiára.
Minthogy egy HIV-fertőzött beteg számos kemoterápiás protokollnak van kitéve hosszú időn át, a fertőző HIV-törzsek genomjában az aminosavváltozások összetettebb képe jelenik meg, és ez jelenleg meghiúsítja a megfertőzött beteg további kezelésének racionális megközelítését. Mint az előző magyarázat is utal rá, rutinszerűen meghatározhatók az olyan HlV-törzsekben előforduló genotípusos változások, amelyek ki vannak téve egy vagy több anti-HIV-gyógyszert magában foglaló különböző kemoterápiás protokollnak, de mindeddig nagyon nehéznek bizonyult ezekből az adatokból olyan információt kapni, amely felhatalmazná a kemoterápia előírásáért felelős orvost, vajon célszerű-e vagy sem megindítania vagy folytatnia egy sajátos kemoterápiás protokollt. Más szavakkal, a genotípusról kapott információt, amely korlátozottan áll rendelkezésre, nem lehet rutinszerűen olyan fenotípusra vonatkozó információra lefordítani, amely felhatalmazza a kezelőorvost olyan döntő elhatározás meghozatalára, hogy a betegnek milyen kemoterápiát kell követnie. Ez a probléma olyan, nem gyógyszereit betegeknél is fennáll, akiket gyógyszerrezisztens HIV-törzsek fertőztek meg.
A vírusterhelés monitorozása a HIV-beteg-ellátás rutin vonatkozásává vált. Azonban egyedül a vírusterheiés számát nem lehet alapul venni annál az elhatározásnál, hogy milyen gyógyszereket használjunk egyedül vagy kombinálva.
A választott kemoterápiás protokollban egyre több a kombinált terápia. Amikor egy gyógyszer-kombinációt használó beteg kezdi észrevenni a gyógyszer eredménytelenségét, lehetetlen biztonsággal megállapítani, hogy a kombinációban melyik gyógyszer az, amelyik már nem aktív. Nem lehet az összes gyógyszert egyszerűen kicserélni, mivel a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek száma korlátozott. Ezenkívül, ha valaki a teljes kemoterápiás protokollt lecseréli, eldobhat egy vagy több olyan gyógyszert, amelyek ennél az adott betegnél aktívak. Ezenkívül vírusoknál, amelyek rezisztenciát mutatnak egy adott inhibitorral szemben, előfordulhat, hogy különböző fokú keresztrezisztenciát mutatnak más inhibitorokkal szemben is.
Ideális esetben tehát, hogyha egy beteget bármikor vírusterhelésre tesztelnek, és a teszt a vírusterhelés növekedését mutatja ki, el kell végezni egy gyógyszer érzékenységi/rezisztencia tesztet is. Ameddig nincs kifejlesztve hatékony gyógyítóterápia, a HIV-betegség ellátása ilyen tesztelést igényel.
Létezik jelenleg egy olyan fenotipizáló eljárás, amely plazmából történő vírusizoláláson alapul, donor perifériás vér mononukleáris sejtek (PBMC-k) jelenlétében, és ezután végzik a fenotipizálást az említett sejtekben [A. J. Japour et al., Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 37,1095-1101 (1993)]. Ez az együtttenyésztési eljárás, amelyet az AIDS Clinical Trial Group (ACTG főként az AZT- [a zidovudine/Retrovir (a Retrovir egy védjegy) szinonimája] rezisztencia fenotipizálására javasol, időigényes, költséges és túl komplikált a rutinszerű használathoz.
Az 1 típusú HIV-vírus-minták reverztranszkriptáz(RT) inhibitorokkal szembeni gyógyszerérzékenységének megállapítására egy fenotípusos rekombinánsvírus-assay-t fejlesztett ki Kellam és Larder [P. Kellam, B. A. Larder, Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 38, 23-30, (1994)]. Ez az eljárás élő vírus képződését teszi lehetővé, mégpedig RT-kódoló szekvenciák PCRrel előállított poolja és egy RT-re kimerített, nem fertőző provitális klón pHINARtBetEII homológ rekombinációja révén. Két betegnél zidovudine-terápia folyamán végzett analízis azt mutatta, hogy ez a próbálkozás olyan vírusokat hozott létre, amelyek pontosan ugyanazt a genotípust és fenotípust mutatták, mint az eredetileg fertőzött PBL-DNS-é. Azonban ez az eljárás a betegből való vírusizolálást úgy oldja meg, hogy együtt tenyésztik a beteg plazmáját vagy a beteg-PBMC-t a donor-PBMC-kkel. A vírusnak ezen előzetes tenyésztése eltorzíthatja az eredeti vírusösszetételt. Ezenfelül ez az eljárás, bár lehetővé teszi a minták érzékenységének a különböző inhibitorokkal szembeni meghatározását, mégsem nyújt az orvosnak olyan információt, hogy folytassa-e a meglévő kemoterápiás protokollt vagy változtasson a terápián.
Amennyiben a pol-génnek csak az egyik enzime kerül vizsgálatra, az eljárás a kombinációs terápia amely rendszerint egy proteáz- és két RT-inhibitor
HU 226 203 Β1 használatát tartalmazza - rutin fenotípusos meghatározására szintén nem könnyen alkalmas.
A rekombinánsvírus-assay-ben használt „fészkes” PCR (nested PCR: polymerase chain reaction: polimeráz-láncreakció) egy olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a rekombináns vírus nem tükrözi helyesen a vizsgált beteget fertőző HIV-törzsekkel kialakult helyzetet. Ez a probléma a DNS-szekvencia homológiájában rejlik, és az emlőssejtekben bekövetkező homológ rekombinációhoz szükséges homológja minimális mennyiségében [C. Rubnitz, S„ Subramini, Molecular and Cellular Biology, 4, 2253-2258 (1984)}. Tehát minden, rekombináns vírus használatán alapuló, fenotípusára irányuló assay-nek arra kell törekednie, hogy biztosítsa, amennyire lehetséges a betegből származó anyag sokszorozását és a maximális rekombinációt.
Tehát az RNS-extrakcióval és az alkalmazott „fészkes” (nested) PCR-eljárásokkal biztosítani kell, hogy a virális genetikai anyagot olyan módon sokszorozzuk fel, hogy a sokszorozott anyag maximálisan tükrözze a virális genetikai változatokat a vizsgálandó betegben.
A jelenlegi klinikai gyakorlatban tehát igen erős igény van arra, hogy (a) gyorsan és rutinszerűen határozzák meg azon HIV-törzsek fenotípusos gyógyszerérzékenységét, amelyekkel egy adott beteg megfertőződött, hogy (b) az így kapott adatok könnyen érthető információvá legyenek feldolgozva, és hogy (c) az említett információ alapján kezdjék, folytassák vagy beállítsák az említett, adott beteg számára előírt kemoterápiát.
A találmány egy első szempontja szerint HlV-pozitív betegek HIV-kemoterápiájának meghatározására alkalmas in vitro eljárást bocsátunk rendelkezésre, amely tartalmazza a következőket: egy HlV-fertőzésre érzékeny sejtvonalat egy betegből izolált HlV-pol-génből származó szekvenciával és egy HIV-DNS-szerkezettel - amelyből az említett szekvenciát töröltük transzfektálunk, az említett transzfektált sejteket tenyésztjük, és így kiméravírusok egy állományát hozzuk létre, meghatározzuk a kiméravírusok fenotípusos érzékenységét az említett, HIV-pol-gén által kódolt enzim egy inhibitorával szemben, és erre meghatározunk egy értéket, majd egy olyan adatsort szerkesztünk, amely magában foglalja a kiméravírusra megállapított érzékenység értékét és egy kiméra vad típusú HIV-törzs megfelelő értékét, az érzékenység meghatározását legalább két további inhibitor vonatkozásában megismételjük, és ezáltal legalább összesen három adatot tartalmazó sort hozunk létre, az említett adatsorokat kétdimenziós vagy háromdimenziós grafikus formában úgy ábrázoljuk, hogy mindhárom adatsor esetében a kiméra- és vad típusú érzékenység közötti különbség azon rezisztencia vizuális mértékéül szolgáljon, amelyet a kiméraállomány a szóban forgó inhibitorral való kezeléssel szemben tanúsít, és kiválasztjuk az optimális inhibitor(oka)t az ilyen módon mért rezisztencia grafikus ábrázolása alapján.
A találmány szerinti eljárás nagyszámú individuális HlV-fertőzött betegről ad fenotípusra vonatkozó információt, gazdaságosan és gyorsan. Az eljárás minden, jelenleg rendelkezésre álló kemoterápiás protokollra alkalmazható, és valószínűleg a jövőbeni kemoterápiás protokollokra is alkalmazható lesz.
A találmány szerinti eljárás a beteg HIV-törzseinek fenotípusára vonatkozóan olyan adatokkal szolgál az orvosnak, amelyeket azonnal fel tud használni annak meghatározására, hogy szükséges-e elkezdeni, folytatni vagy módosítani egy egyéni kemoterápiás protokollt.
Előnyös, ha az adatsorokat egy sokszögű vagy egy kvázi kör alakú grafikonon ábrázoljuk, amelyben
a) egy középpontból (origóból) több korrigált tengely indul ki, mindegyik tengely egy adatsornak vagy inhibitornak - vagy ezek kombinációjának - felel meg,
b) a tengelyeket úgy korrigáljuk, hogy a vad típusú HIV-érzékenységi értékeit a különböző inhibitorokkal szemben minden tengelyen egyenlőnek visszük fel, a vad típusú HIV-re vonatkozó adatpontokat tetszés szerint ábrázoljuk, és ezeket úgy kötjük össze, hogy szabályos sokszöget kapjunk, amelynek a csúcsai a tengelyeken vannak, és középpontját az origó határozza meg,
c) minden tengelyre felviszünk egy olyan adatpontot, amely a kiméra-HIV állománynak az említett tengelyeknek megfelelő inhibitorral szembeni érzékenységét reprezentálja, a kiméra adatpontokat adott esetben összekötjük, miáltal egy szabályos vagy szabálytalan sokszöget kapunk, amelynek az alakja a kiméraállomány rezisztenciáját jeleníti meg egy sor inhibitorral szemben.
Egy sokszögű vagy kvázi kör alakú ábra azzal az előnnyel jár, hogy a betegnek egy sor gyógyszerrel szembeni rezisztenciáját a beteg kiméra-HIV-állományának megfelelő sokszög és a vad típusú törzset képviselő sokszög közötti eltérés fokával fejezzük ki. A sokszögek területei általában egyes területeken jobban el fognak térni, mint más területeken, ami minden esetben azt mutatja, hogy a rezisztencia foka azzal az inhibitorral szemben, amelynek a tengelye a szóban forgó területen áthalad, nagyobb vagy kisebb.
A találmány szerinti eljárás szerint tehát egy kiméra-HIV-állományt alkalmazunk, és elkészítjük ezen állomány egy sor inhibitorral szembeni rezisztenciájának a térképét. Ilyen módon a térkép, vagy diagram a kiméraállomány egy sajátosságáról olyan technikai jellemzést ad, amelyet hagyományos mérésekkel nem kapunk meg.
Egy előnyös kiviteli alakban a korrigált tengelyek egymással azonos szöget zárnak be.
Előnyös továbbá, ha a tengelyeken logaritmikus beosztás van.
Ezenkívül előnyös, ha a kimérasokszögben az ábrázolt adatpontok excentrikusán helyezkednek el, azok olyan inhibitorokat azonosítanak, amelyeknek a használhatóságáról feltételezhető, hogy a betegnél kevés vagy semmiféle jó eredményt nem adnak, míg ha az adatpontok belül helyezkednek el, a vad típusú sokszögön vagy közvetlenül ezenkívül, ezek olyan inhibitorokat azonosítanak, amelyeknek a hasznosságáról feltételezhető, hogy a betegnél valóságos jótékony hatást fejtenek ki.
HU 226 203 Β1
Amennyiben a legrosszabb eseti értékeket a kiméra- és vad típusú HIV-vel együtt ábrázoljuk, egy rendszerint szabálytalan sokszög veszi körül a kiméra- és vad típusú sokszögeket. A fent használt „excentrikus” meghatározás egy olyan adatpontot jelöl, amely viszonylag közel esik a legrosszabb eseti határhoz és viszonylag távol a vad típusú sokszögtől. Hasonlóan, a közvetlenül a vad típusú sokszögön kívül kifejezés a vad típusú sokszöghöz való viszonylagos közelségre vonatkozik, ha a legrosszabb eseti határtól való távolsággal hasonlítjuk össze.
A fentiekben meghatározott eljárás abban az értelemben korlátozott, hogy az inhibitorral szembeni mérhető rezisztencia a használt inhibitor koncentrációinak adott mértékétől függ. Törekedni kell arra is, hogy csökkentsük a biológiai variabilitás hatásait. Ennek megfelelően kívánatos, hogy a maximálisan vagy legrosszabb esetre mérhető rezisztenciára egy olyan értéket kapjunk, amelynél feltételezhető, hogy az adott inhibitornak nincs hatása. Ez a koncentráció - például 100 μΜ - általában az a maximális koncentráció, amely gyakoriatilag tesztelhető, de származhat például farmakológiai, toxikológiai vagy farmakokinetikai vizsgálatokból is. A vizsgálat alatt álló beteg rezisztenciaszintjének és a maximális mérhető rezisztenciának az összehasonlítása határozza meg, hogy a vizsgált betegnél milyen a szignifikáns rezisztenciaszint. A maximálisan mérhető rezisztencia és az aktuális rezisztencia megfelelő módon mutatható be egy alább leírt oszlopos diagramon.
A találmány egy további kiviteli alakjában az említett három vagy több adatsor tartalmaz még egy értéket a legrosszabb esetben mérhető rezisztenciára a szóban forgó inhibitor vonatkozásában, s az említett legrosszabb eseti értékeket úgy mutatják be az említett grafikus ábrák, hogy a kiméraállomány adatpontját mind a vad típusú, mind a legrosszabb eseti HIV-hez lehet hasonlítani, s ez egy adott esetben az inhibitor relatív értékének megállapítására nyújt lehetőséget.
A több mint 150 betegből vett mintával végzett kísérletek szoros összefüggést fedtek fel a rezisztencia kialakulása és a terápiás előzmények között, mind ezt a példákban még ismertetjük. Szoros összefüggést találtunk a találmánynak megfelelően kapott adatok és a klasszikus vírusizolálási és -fenotipizálási technikákkal kapott adatok között.
A találmány szerinti eljárás tehát a HlV-kemoterápia egyénre szabott és ésszerűbb menedzselésére használható. Ennélfogva, a találmány szerinti eljárás használata, kombinálva az anti-HIV-gyógyszerek helyes alkalmazásával, a HIV-vírussal fertőzött betegek megfelelőbb kezelését és jobb túlélését eredményezi.
A találmány szerinti eljárás alkalmazásának akkor van különös jelentősége, amikor egy beteg sok különböző gyógyszert kapott, és a kezelőorvos nehezen tudja értelmezni mutációs motívumát.
A találmány egy további szempontja szerint a HIVpozitív betegek HIV-kemoterápiájának meghatározására az alábbi lépéseket tartalmazó eljárást ismertetjük:
(a) időszakosan megállapítjuk egy beteg HlV-törzsének a fenotípusos érzékenységét egy fent leírt eljárással;
(b) a kemoterápiának a kiválasztott inhibitorral való fenntartására vonatkozó instrukciót adunk, ameddig a beteg HIV-törzsei érzékenyek maradnak a választott kemoterápiára;
(c) másik inhibitort választunk, ha és amikor az eredeti inhibitorral szembeni érzékenység csökken.
A leírásban ismertetett klinikai eszközre az „Antivirogram” (védjegy) kifejezést alkottuk meg, és a részletes leírásban ezután ezt a kifejezést fogjuk használni. Ez az eszköz a különböző inhibitorokkal szembeni relatív változásokról és érzékenységekről ad egyértelmű felvilágosítást az orvosnak, mégpedig, hogy mely inhibitorokat használja vagy mely inhibitorokat használhatja az egyes HIV-fertőzött betegek klinikai protokolljában.
HIV-en általában HIV-1-et értünk. A találmány azonban HIV-2 esetén is alkalmazható.
Előnyös, ha az említett kiméravírusok legalább két - HIV-pol-gén által kódolt - enzim inhibitorával szembeni fenotípusos érzékenységét egyszerre állapítjuk meg.
A találmány egy következő vonatkozása, hogy eljárást bocsátunk rendelkezésre egy betegben lévő egyedi HIV-törzsek legalább két - HIV-gén által kódolt - enzim inhibitorával szembeni gyógyszerérzékenységének a meghatározására, amelynek során egy betegből származó biológiai anyagmintából vírus-RNS-t izolálunk és a HIV-pol-gén egy kívánt szakaszát reverz transzkripcióval átírjuk, a kapott szekvenciával és egy HIV-DNS-szerkezettel amelyből az említett szekvenciát töröltük - egy HIV-fertőzésre fogékony sejtvonalat transzferálunk, a transzfektált sejtek tenyésztésével kiméravírusok egy állományát állítjuk elő, meghatározzuk a kiméravírusok érzékenységét a HIV-pol-gén által kódolt enzimek inhibitoraival szemben.
A pol-génből származó kívánt szekvenciát annak a betegnek a biológiai anyagából vett mintából izoláljuk, akinek a fenotípusos gyógyszerérzékenységét meg óhajtjuk határozni. A biológiai anyagok széles választékát használhatjuk a kívánt szekvencia izolálására.
A biológiai anyag lehet plazma, szérum vagy egy sejtmentes testfolyadék, amelyet az ondó vagy a hüvelyi folyadék közül választunk ki. Különösen előnyös a plazma, amely - mint fent leírtuk - az eddigiek folyamán használt TBMC-khez viszonyítva előnyösebb.
A biológiai anyag lehet még teljes vér, amelyhez RNS-stabilizátort adtunk.
Egy további kiviteli alakban a biológiai anyag lehet szilárd szöveti anyag, például agyszövet, nyirokmirigyszövet, vagy biopsziával kapott más szövet.
Mint alább bemutatjuk, amennyiben olyan biológiai anyagot használunk a kívánt szekvencia izolálásához, mint a plazma, minimális plazmamennyiséget használhatunk, általában körülbelül 100-250 μ-t, pontosabban 200 μΙ körüli mennyiséget.
Ezenkívül előnyös, ha a két enzimet a HIV-RT, -proteáz és -integráz közül választjuk ki.
HU 226 203 Β1
A vírus-RNS könnyen izolálható ismert eljárásokkal, ilyen például Boom és munkatársai eljárása [R. Boom et al., J. Clin. Microbiol., 28., 495-503 (1990)].
Plazma, szérum és szérummentes testfolyadékok esetében használhatjuk a QIAamp (védjegy) virálisRNS-készletet (kitet) is, amelyet a Qiagen csoport forgalmaz.
A HIV-fertőzésre fogékony sejtvonal előnyösen egy CDH+ T-sejtvonal.
Előnyös ezenkívül, ha a CDH+ T-sejtvonal az MTHsejtvonal vagy a HeLa CDH+ sejtvonal.
A reverz transzkripció kivitelezéséhez kereskedelmi kitet használhatunk, ilyen a Perkin-Elmer cég által forgalmazott GeneAmp (védjegy) Reverse Transcriptase Kit.
A beteg pol-génje kívánt szakaszának reverz transzkripcióját előnyösen egy specifikus 3’ primer használatával végezhetjük.
Abban az esetben, amelyben a reverz transzkriptázt vagy reverz transzkriptázt és proteázt kódoló szekvencia, előnyös, ha a 3' primer az OUT3: 5-CAT TGC TCT CCA ATT ACT GTG ATA TTT CTC ATG-3' (1. sz. szekvencia).
Egy különösen előnyös kiviteli alakban a HIV-RTgén és HIV-proteáz-gén reverz transzkripcióját a HIV-1-specifikus OUT primer használatával és egy genetikailag manipulált, RNáz H aktivitásmentes reverz transzkriptázzal végezzük úgy, hogy az átírandó összes RNS degradálás nélkül alakuljon át cDNS-sé. Ilyen genetikailag manipulált reverz transzkriptáz az Expand (az Expand egy védjegy) reverz transzkriptáz, amely a Boehringer Mannheim GmbH-tól beszerezhető.
Az Expand™ reverz transzkriptáz egy RNS-re ható DNS-polimeráz. Ez az enzim a Moloney Murine Leukaemia Vírus Hoesz transzkriptáz (M-Mu +V-RT) egy genetikailag manipulált változata. Az RNáz H szekvencián belüli pontmutáció a kimutathatósági szint alá csökkenti az RNáz H aktivitását. Ennek a genetikailag manipulált reverz transzkriptáznak a használata lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű teljes hosszúságú cDNS-átiratokat kapjunk.
A reverz transzkripció után az átírt DNS-t PCRtechnika használatával sokszorozzuk fel.
Előnyös, ha a reverz transzkripció termékét fészkes PCR- (nested PCR) technikával sokszorozzuk.
Abban az esetben, ha a szóban forgó szakasz az RT-szakasz, előnyösen a „fészkes PCR-technikát alkalmazzuk, Kellam és Larder szerint. [P. Kellam, B. A. Larder, Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 38, 23-30 (1994)], belső és külső primereket használva. Amennyiben a szóban forgó szakasz átéri az RT- és a proteázgént, akkor előnyösen az OUTS/INS (3’) és RVP5 (5') kombinációt használjuk specifikus primerek gyanánt.
Az RPV5 primer [B. Maschera et al., J. Virol., 69, 5431-5436 (1995)] szekvenciája a következő: 5’-G-GG-AAGATCTGG-CC TTCCTACAAGGG-3’ (2. sz. szekvencia).
A felsokszorozást a 3. ábrán mutatjuk be vázlatosan és a 2. példában ismertetjük nagyobb részletességgel.
A proteáz cDNS sokszorozása ténylegesen egy féloldali fészkes PCR- (himinested PCR) eljárást tartalmaz, ami a 3. ábrából kitűnik.
A „fészkes PCR-technikának az az előnye az ismert, egyszerű PCR-technikákhoz képest, hogy lehetővé teszi, hogy sokkal specifikusabb PCR-terméket kapjunk.
Mindazonáltal, hogy a PCR folyamán még nagyobb pontosságot és kitermelést érjünk el, igénybe vehetünk egy hőstabil polimerázokból álló keveréket [(W. M. Barnes, Proc. Natl., Acad. Sci., 91, 22316-2220 (1994)]. Ilyen polimerázkeverék a Boehringer Mannheim GmbH cégtől szerezhető be Expand (az Expand egy védjegy) nagy pontosságú PCR-rendszer (Sexpand high fidelity PCR system) néven. Ennek a rendszernek az alkalmazásával megnövekedett érzékenységet kaptunk, mégpedig olyan érzékenységet, amely tízszer nagyobb, mint ami egy hagyományos PCR-eljárással - egyedül Taq polimerázt használva - érhető el.
Amennyiben a pol-gén-szakasz felöleli mind az RT-, mind a proteázgént, előnyös az a HIV-DNS-szerkezet, amelyből az RT- és a proteázgént töröltük, és ez a pGENT3-APRT plazmid, amelyet 1996. november 8-án helyeztünk letétbe a Belgian Coordinated Collections of Microorganisms - BCCM LMBP Collection - intézményben LMBP3590 szám alatt.
Mindazonáltal számos megoldás alkalmazható egy olyan HIV-1 provírust tartalmazó plazmid előállítására, amelyben mind a proteáz-, mind az RT-gén deletált. Az egyik lehetőség, hogy a kívánt deléciót oligonukleotidközvetített mutagenezissel vezetjük be. Az alábbi 2. példában követett eljárás azonban a kívánt szerkezetet specifikus restrikciós enzimek és szubklónozási eljárások használatával hozza létre, mint a későbbiekben leírjuk. Bár a végső eredmények a rendelkezésre álló restrikciós helyektől függnek, az eljárás nagy előnye az, hogy ezzel gyorsan megbízható eredményeket kaphatunk.
Annak érdekében, hogy biztosítsuk a transzfekció leghatékonyabb végeredményét, a transzfektált PCRterméket tisztítanunk kell, ideálisan anioncserélő centrifugálható oszlopokon, ismert módon. Megfelelő kit erre a célra a Qiagen csoport által forgalmazott QIAquick (védjegy) PCR Purification Kit.
A transzfekciót végrehajthatjuk elektroporációval vagy más módon, lipidek, főként kationos lipidek, DEAE dextrán, kalcium-hidrogén-foszfát stb. használatával.
Lipides transzfekció esetében használhatjuk a PERFECT (a PERFECT egy védjegy) transzfekciós kitet, amelyet az Invitrogen BV cég (Leek, Hollandia) forgalmaz.
Tehát a HIV-DNS-szerkezetet, amelyből töröltük a kiválasztott, pol-gén-eredetű gént vagy géneket, a felsokszorozás után kapott termékekkel együtt használjuk a transzfekcióhoz.
Ha csak az RT-gén deletált, a szerkezet a pH IVART-plazmid (kapható a Medical Research Council - (MRC) -tói) lehet. Ha mind az RT-, mind a proteázgén deletált, akkor a megfelelő szerkezet az itt leírt
HU 226 203 Β1 pGEMTS-ÁPRT plazmid, amely egy magas másolatszámú vektor. Az ilyen plazmidokat transzfekció előtt ismert eljárásokkal linearizáljuk.
Különösen előnyös egy olyan szerkezet használata, amely egynél több pol-gén-enzimet kódol, például a ÁPRT-szerkezet, mivel az a szerkezet többet tartalmaz az eredeti beteg anyagából, mintha egyetlen gént használnánk, így a sokszorozott anyag nagyobb mértékben tükrözi a vizsgálat alatt álló konkrét betegben a virális genetikai különbségeket.
Megítélhető annak előnye, hogy a „fészkes” PCRhez választott specifikus primerek a sokszorozandó és vizsgálandó célenzimek szekvenciáinak főrészén kívül helyezkednek el. Úgy ítéljük meg továbbá, hogy az RT és a proteáz kombinációja valószínűleg jobb eredményeket ad az RT vizsgálatához, mint egyedül az RT; mivel a csak RT használatával kialakult helyzethez képest így negyvennél több aminosav származik a betegből. A proteáz vizsgálatánál tudni kell, hogy a proteáz első kilenc aminosava még a szerkezet (pGEMT3ÁPRT) vad típusú gerincéből származik.
Amennyiben a sejtek transzfekcióját elektroporációval végezzük, a választott paramétereket úgy optimalizáljuk, hogy jó sejtnövekedést és vírustermelést érjünk el. Az elektroporáció megfelelően kivitelezhető 250 pF és 300 V mellett. Előnyös, ha az elektroporációt körülbelül 10 pg linearizált plazmid például pHIVÁRTBstEII - és körülbelül 5 pg sokszorozott PCR-termék - például RT-PCR-termék - jelenlétében végezzük. Eredményes intracelluláris homológ rekombináció esetén 5-10 napon belül új kiméra-HIV képződik. Ismert technikák esetén a tenyésztési idő általában 12-14 nap, mielőtt kiméra-HIV képződik. A tenyészet-felülúszók részleteit -70 °C-on vagy alacsonyabb hőmérsékleten tároljuk.
Könnyen belátható, hogy a fenti eljárások felhasználhatók más HIV-gének - például az integrázgén vagy egynél több HIV-gén - például RT- és integrázgén - izolálására és sokszorozására és egy CD4+ T-sejtnek az illető integráz- vagy RT/integráz PCR-termékekkel és egy megfelelő linearizált HIV-DNS-szerkezettel - amelyből a szóban forgó gént (vagy géneket) töröltük együtt való transzfektálására.
Az újonnan képződött kiméravírusokat megtitráljuk, majd a különböző pol-gén-enziminhibitorokkal szembeni fenotipusos érzékenységüket (azaz fogékonyságukat), előnyösen egy automatizált, sejtre alapozott assay-ben analizáljuk.
A kiméravírusok és a vad HIV-törzs - amely alkalmasan egy rekombináns vad HIV-törzs - egy vagy több RT-, proteáz- vagy integrázinhibitorral szemben megnyilvánuló gyógyszerérzékenységét előnyösen gátlókoncentrációban (IC=inhibitory concentration) fejezzük ki.
A kiméravírusok és a vad típusú HIV-törzs egy vagy több RT-inhibitorral és/vagy egy vagy több proteázinhibitorral és/vagy egy vagy több integrázinhibitorral szembeni érzékenysége például 50%-os vagy 90%-os gátlókoncentrációként (IC50 vagy IC90 értékek) fejezhető ki.
Előnyös, ha az RT-inhibitorokat az AZT, ddl [didanosine/Videx (a Videx egy védjegy)], ddC (zalcitabine), 3TC (lamivudine), d4T (stavudine) nukleozid RT-inhibitorok közül, és a delavirdene [U 9051125 (BMAP)/Rescriptor (a Rescriptor egy védjegy)], loviride (alfa-APA), nevirapine [B1-RG-587/Viramune (a Viramune egy védjegy)] és tivirapine [8-CI-TIBO(R86183)j nemnukleozid RT-inhibitorok közül választjuk ki, a proteázinhibitorok közül a saquinavirt, indinavirt és ritonavirt és az integrázinhibitorok közül a koffeinsav-fenil-etil-észtert (CAPE) választjuk.
A következő alkalmas RT- és/vagy proteázinhibitorok és/vagy integrázinhibitorok közül választunk: nukleozid RT-inhibitor az AZT, ddl, ddC, 3TC, d4T, 1592V89 és hasonlók, nemnukleozid RT-inhibitor a loviride, nevirapine, delaviridine, ateviridine és tivirapine (8-CI TIBO) és hasonlók, proteázinhibitor a saquinavir, indinavir és ritonavir, és integrázinhibitor a koffeinsavfenil-etil-észter (CAPE) és a WO 95/0 8540 számú nemzetközi szabadalmi leírásban és a GB 2,271,566 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett típusú HIV-integráz-inhibitorok.
A találmány szerinti eljárás tartalmazhat olyan lépést, amelyben összehasonlítjuk a betegek HlV-törzseinek a fenotipusos gyógyszerérzékenységét a vad típusú HIV-törzs egy vagy több RT-inhibitorral és/vagy egy vagy több proteázinhibitorral és/vagy egy vagy több integrázinhibitorral szembeni fenotipusos érzékenységével. A vizsgált különböző gyógyszervegyületekkel (vagy kombinációkkal) szembeni érzékenységben történő relatív változások könnyen érthető ábrázolása végett egy Antivirogram diagramot szerkesztünk.
A diagramot a következőképpen kell értelmezni: az excentrikus adatpontok az antivirogramban olyan kemoterápiás protokollokra utalnak, amelyek valószínűleg többé már nem használnak a HIV-fertőzött betegnek, míg azok az adatpontok, amelyek a referenciasokszögön belül vagy rajta vannak, vagy csak kevéssé lépik túl a sokszöget, olyan kemoterápiás protokollokra utalnak, amelyek valószínűleg jótékonyan hatnak a HIV-fertőzött betegre.
Az anti-HIV-gyógyszerek pontos alkalmazásával kombinálva a találmány szerinti eljárásokat, ezek végül jobb kezelést, javított életminőséget és a HIV-fertőzött betegeknek kedvezőbb túlélést kell eredményezzenek; azaz a hatástalan kezelés (rezisztens HIV-törzsek jelenléte vagy felbukkanása következtében) megelőzhető vagy abbahagyható, és a hatásos kemoterápia időben megindítható.
Az ábrák rövid ismertetése
1. ábra: a pGEMT3-ÁPRT plazmid szerkesztésének vázlatos bemutatása;
2. ábra: a pGEMT3-ÁPRT plazmid szerkesztésének további és kiegészítő vázlatos bemutatása;
3. ábra: a HIV-HXB2D szekvencia proteáz- és
RT-gént tartalmazó részének vázlatos bemutatása;
HU 226 203 Β1
4A-H. ábrák: a HIV-HXB2D szekvencia proteázés RT-gént tartalmazó részének teljes szekvenciája;
5. ábra: 3TC-rezisztens HIV-törzseket tartalmazó beteg Antivirogramja (védjegy), az
5. példában leírtak szerint;
6. ábra: vadtípus-szerű HIV-törzseket tartalmazó nem gyógyszereit beteg Antivirogramja (védjegy), a 6. példában leírtak szerint;
7A. ábra: a 7. példában említett beteg gyógyszerérzékenységében bekövetkező relatív változást bemutató oszlopos diagram;
7B. ábra: a 7. példában említett beteg Antivirogramja (védjegy);
8A. ábra: a 8. példában említett beteg gyógyszerérzékenységének relatív változását bemutató oszlopos diagram;
8B. ábra: a 8. példában említett beteg Antivirogramja (védjegy);
9A. ábra: a 9. példában említett beteg gyógyszerérzékenységének relatív változását bemutató oszlopos diagram;
9B. ábra: a 9. példában említett beteg Antivirogramja (védjegy);
IOA. ábra: a 10. példában említett beteg gyógyszerérzékenységének relatív változását bemutató oszlopos diagram;
IOB. ábra: a 10. példában említett beteg Antivirogramja (védjegy);
IIA. ábra: a 11. példában említett beteg gyógyszerérzékenységének relatív változását bemutató oszlopos diagram;
IIB. ábra: a 11. példában említett beteg Antivirogramja (védjegy);
12A. ábra: a 12. példában említett beteg gyógyszerérzékenységének relatív változását bemutató oszlopos diagram;
12B. ábra: a 12. példában említett beteg Antivirogramja (védjegy).
A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük, azonban ezekkel a példákkal nem óhajtjuk korlátozni a találmány oltalmi körét.
1. példa
Protokoll
1. A vírus-RNS izolálása és sokszorozása
Az RNS-t 100 pl plazmából izoláltuk Boom és munkatársai [R. Boom et al., J. Clin. Microbiol., 28, 495-503 (1990)] eljárása szerint, majd reverz transzkripcióval írtuk át GeneAmp (védjegy) reverztranszkriptáz-kit (Perkin-Elmer) használatával - az előállító cég előírása szerint - és egy HIV-1-specifikus 3’ primer (OUT3: 5-CAT TGC TCT CCA ATT ACT GTG ATA TTT CTC ATC-3’; 1. számú szekvencia) használatával. A reverz átírt RNS PCR-sokszorozását belső és külső primerekkel végeztük Kellam és Larder [P. Keltám, B. A. Larder, Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 38, 23-30 (1994)] leírása szerint. Kloroformos extrahálás és Centricon 100 oszlopokon való centrifugálás vagy anioncseréiő centrifugaoszlopokon (Qiagen) való centrifugálás után az izolált PCR-termék kész a transzfekciós reakciókban való felhasználásra.
2. A plazmid termelése és izolálása
A pHIVART- (MCR) plazmid termelését E. coliban végeztük. A plazmid DNS-t egyéjszakás tenyészetekből izoláltuk Qiagen oszlopokat használva, ahogyan a gyártó leírta. Az izolált plazmid kitermelését spektrofotometriásán határoztuk meg A260/280 mérésével (optikai sűrűségmérés λ=260 és 280 nm-en). Körülbelül 250 pg ultratiszta plazmid DNS-t kaptunk 500 ml baktériumtenyészetből. Az izolált plazmid azonosságát restrikciós analízissel igazoltuk. Ezután az izolált DNS-t BstEII-vel linearizáltuk, majd egy klasszikus fenol/kloroform extrahálással újból tisztítottuk.
3. A sejtek transzfekciója
MT4 sejteket tenyésztettünk szubkultúrában 250 000 sejt/ml sűrűségig a transzfekció előtt (exponenciális növekedési fázis). A sejteket lecentrifugáltuk és foszfáttal pufferolt konyhasóoldatban (PBS) reszuszpendáltuk úgy, hogy a szuszpenzió koncentrációja 3,1 *106 sejt/ml legyen. Minden egyes transzfekcióhoz 0,8 ml-t (2,5*106 sejt/ml) használtunk. A transzfekciót Bio-Rad Gene pulserkészülékkel, 0,4 cm-es elektródküvetták használatával végeztük. A sejtek elektroporációját 10 pg linearizált pHIVÁRT-plazmid és körülbelül 5 pg RT-PCR-termék jelenlétében, 250 pF és 300 V mellett végeztük. Ezután 30 perces szobahőmérsékleten való inkubálás következett. A sejtszuszpenzióhoz ezután 10 ml friss táptalajt adtunk, és az inkubálást 37 °C-on, 5% szén-dioxid-tartalmú nedves atmoszférában végeztük.
4. A transzfektált sejtek tenyésztése és ellenőrzése
Transzfekció után a sejteket 7-10 napon át monitoroztuk citopatogén hatás (CPE=cytopathogenic effect) megjelenése szempontjából. Amennyiben ilyen hatást nem észleltünk, a sejteket különböző palackokban tenyésztettük. Ezután a transzfektált sejtek tenyészetének felülúszóit használtuk fel egy rekombináns vírusállomány létrehozásához, amelyet 1,5 ml-es részletenként 70 °C-on tároltunk.
5. Betegeredetű virális RNS-ből származó rekombináns vírus analízise
Az új vírusok titrálása után az állományokat használtuk antivirális kísérletekhez, a különböző HlV-inhibitorok sorozathígításai jelenlétében. A learatott felülúszók titerét MT4 sejteken határhígításos (véghígításos) titrálással határoztuk meg.
A használható titerű vírusokat használtuk az antivirális kísérletekben. Erre a célra 96 tartályos mikrotitrálólemezek tartályaiba 100 pl teljes táptalajt töltöttünk. Ezután a vegyületek törzsoldataiból 25 μΙ-eket mértünk be a tartályok párhuzamos soraiba. Mindegyik gyógyszernél (vagy gyógyszer-kombinációnál) HIV-vel és vakkal fertőzött sejtmintákat alkalmaztunk. Ekkor exponenciális növekedésben lévő MT4 sejteket vittünk a mikrotitrálólemezekre 150 000 sejt/ml sűrűségben. A sejttenyészeteket ezután 37 °C-on, 5% szén-dioxidtartalmú, párásított atmoszférában inkubáltuk. A befertőzés után 5 nappal MTT-eljárással [R. Pauwels et al.,
HU 226 203 Β1
J. Virol. Meth., 20, 309-321 (1988)] spektrofotometriásán vizsgáltuk - az alábbi 6. pontban leírtak szerint - a vak- és HIV-fertőzött sejtek életképességét.
6. MTT-assay
A mikrotitrálólemezek tartályaiba 20 μΙ MTT (tiazolilkék) oldatot (7,5 mg MTT/ml PBS) mértünk. A lemezeket ezután 1 órán át 37 °C-on inkubáljuk. Ezután a tartályokból kiveszünk 150 μΙ táptalajt anélkül, hogy a formazánkristályokat tartalmazó MT4 sejtcsomót felzavarnánk. A formazánkristályok feloldása végett 100 μΙ 5%-os Triton Χ-100-at - savanyított izopropanolban (5 ml koncentrált sósav per 1 liter oldószer) - mérünk be. A formazánkristályok teljes oldódását úgy érjük el, hogy a lemezeket 10 percre lemezrázó gépre helyezzük. Végül két hullámhosszúság (540 és 690 nm) mellett olvassuk le az abszorpciót. Az optikai sűrűségre (OD) vonatkozó adatokból vezetjük le az 50%-os gátló- (IC50) és az 50%-os citotoxikus (CC50) koncentrációkat.
2. példa
HÍV—1 -proteáz és reverz transzkriptáz-géndeléciót tartalmazó pHIVARTBstEII-variáns szerkesztése
Az 1. példában tesírt protokoll szerint jártunk el, kivéve, hogy a szóban forgó HIV-pol-génszekvencia az RT- és proteázkódoló szekvencia volt, és az előállított szerkezet az alább leírt pGEMT3-APRT plazmidnak felelt meg. Amennyiben más módosításokra került sor az 1. példában előadott eljáráshoz képest, azokat az alábbiakban ismertetjük.
A virális RNS sokszorozása céljából az RNS reverz transzkripcióját DNS-sé ugyancsak az OUT3 primerrel végeztük. Azonban a „fészkes PCR- (nested PCR) eljáráshoz a 3. ábrán bemutatott primereket használtuk. Tehát megjegyezzük, hogy a „fészkes” PCR- (nested PCR) eljárás külső primerek gyanánt az RVP5-öt és OUT3-at és belső primerek gyanánt az RVP5-öt és IN3-at használja. Ennélfogva ez a „fészkes” eljárás (nested procedure) valójában egy „félfészkes” PCR(hemi-nested PCR) eljárás.
A pGEMT3-APRT termelése és izolálása
A végső pGEMT3-APRT szerkezet a pGEM9-Zf(-) (Promega) származéka.
Röviden kifejtve, a pGEMT3-APRT szerkezetet úgy építettük fel, hogy a kívánt HIV-HXB2 inszertumot (egy proteáz és reverz transzkriptáz deletált provirális HÍV—1-klón, amelyet humán szekvenciák szegélyeznek) a pGEM9-Zf(-) vektor Xbal restrikciós helyére építettük be. A provirális genomot a proteázgénen belüli Ahdl helytől (körülveszi a 9-es aminosavat) a pHIVARTBstEII szerkezet (MRC-letét hivatkozási száma: ADB231) BstEII helyéig töröltük. A AProRT-deléció csatlakozásánál a Smal és BstEII hely helyezkedik el, amelyeket fel lehet használni a provirális szerkezet linearizálására a transzfekció előtt. A pGEMT3-APRT szerkesztését az 1. és 2. ábrán mutatjuk be vázlatosan. A pGEMT3-APRT kihozatala körülbelül 1 mg volt 500 ml baktériumtenyészetből.
Mint fent említettük, a pGMT3-APRT plazmidot 1996. november 8-án helyeztük letétbe a Belgian Coordinated Collections of Microorganisms - BCCM LMBP Collection intézményben LMBP3590 számon.
Nem tartottuk valószínűnek, hogy a provirális genom bevezetése más vektorba [plB120 helyett pGEM9-Zf(-)] nagyobb problémát okozna. A plB120, amely a pEMBL8(-) (a Kodak Scientific Imaging Systems-től kapott információ szerint) egy származéka és a pGEM9-Zf(-) hasonló vektorok. Mindazonáltal a plB120HIV provirális vektor recA+ E. coli-gazdasejtekben instabil lehet [B. Maschera, et al., J. Virol., 69, 5431-5436 (1995)]. Ezért a pGEMT3-APRT szerkezet stabilitásáról meg kell győződni minden új plazmid előállítása után.
HIV-HXB2 szekvencia
A HIV-HXB2D szekvencián (1800-tól 4400-ig terjedő nukleotidok) belüli lényeges szakaszt a 3. ábrán (vázlatosan) és a 4. ábrán (teljes szekvencia) mutatjuk be. Számos gén, restrikciós hely, primer és deléció (APro, ART, AProRT) helyzetét is jelöljük.
A HIV-1-szekvenciát (HXB2-izolálás, referenciagenom, 9718 bp) a National Center fór Biotechnology Information (CNCBI), National Library of Medicine, National Institutes of Health intézménytől szereztük be, az ENTREZ Document Retrieval System útján.
Génbank név: HIVHXB2CG
Génbank lajstromszám: 03455
NCBI szekvenciaszám: 327742
Rekombinációs szakaszok
A pGEMT3-APRT vektort, az RVP5 és OUT3/IN3 primerek segítségével előállított RT-PCR-fragmentumokkal kombinálva használhatjuk az MT4 sejtek transzfektálására az 1. példa 3. pontjában leírtak szerint. A APRT 5’ végén lévő rekombinációs szakasz 188 nukleotidot tartalmaz. A AProRT 3’ végén lévő, rekombinációhoz szolgáló szakasz hasonló a korábban leírt [P. Kellam, B. A. Larder, Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 38, 23-30 (1994)] szakaszhoz, és 130 nukleotidot tartalmaz.
A rekombinációhoz szolgáló ezen szakaszok hossza fontos. Előzőleg kapott adatok [P. K. Bandiopadhyay, et al., Proc. Natl. Acad. Sci, 81, 3476-3480 (1984) J. Rubnitz, S. Subramani, Molecular and Cellular Biology, 4, 2253-2258 (1984)] mutatják, hogy a rekombináció gyakoriságában tízszeres csökkenés következhet be, ha a szekvenciahomológia 214 bázispártól 163 bázispárra csökken. Ezenkívül elegendő rekombinációs eseménynek kell történnie az elektroporációval kezelt sejtben annak biztosítására, hogy a képződött virális fenotípus a kezelt HIV-pozitív betegben jelen lévő kvázispecies-t megbízhatóan tükrözze vissza. A rekombinációs események optimalizálását egyrészt úgy érhetjük el, hogy beállítjuk a linearizált provirális vektor arányát a célsejtek elektroporációjához használt RT-PCR-fragmentumhoz. Az ehhez szükséges standardeljárást - a jellemző végeredményekkel - előzőleg Kellam és Larder [P. Kellam, B. A. Larder, Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 38, 23-30 (1994)] írták le. Végeredményben elhatározás született, hogy a PCR-termékből a körülbelül 2 pg (10 pg
HU 226 203 Β1 vektorral) kezdeti bevitel körülbelül 5 pg-ra vagy többre emelendő. Ennek az eredménye a transzfektált sejtek tenyészetében a látható vírusnövekedés (citopatogén hatás) gyorsabb megjelenésében nyilvánult meg.
A rekombinációs események optimalizálását szolgáló másik választás lenne olyan primerek tervezése, amelyek hosszabb rekombinációs szekvenciákat eredményeznek.
Ámbár a transzfekciós reakcióba való bevitel mindig a PCR után kapott kihozataltól függ. Bizonyos mintáknak magas a kihozatala, és ennek eredményeként több sokszorozott anyag vihető be a transzfekciós reakcióba (a rekombináció hatékonyságára jobb eredményeket kapunk). Azonban az alacsonyabb rekombinációs hatékonyság ellenére, az alacsonyabb kihozatalt adó mintákat is transzferálhatjuk, és ez a víruspopuláció megbízható visszatükröződését eredményezi az élő vírusban.
3. példa
A ProRT-szekvencia alternatív RT-PCR-primerei
Olyan új primereket (A-D) terveztünk a 2. példában használt primerekhez képest, amelyeknek hosszabb rekombinációs szekvenciákat kell eredményezniük a ProRT-szakasznak mind az 5’, mind a 3’ végén. Kétkét prímért terveztünk az illető szakasz 5’ és 3’ végére, a „fészkes” PCR (nested PCR) kivitelezéséhez. Mint a 3. és a 4. ábrában jelezzük, az illető primerek tervezésénél figyelembe vettük a ProRT-szakasz 5' végén lévő direkt ismétlődést. Az új primerek a következők:
A PRTO-5: 5’-GCCCCTAGGA-AAAAGGGCTG-TTGG (3. sz. szekvencia),
B PRTI-5: 5'-TGAAAGATTG-TACTGAGAGA-CAGG (4. sz. szekvencia),
C PRTI-3: 5’-GATATTTCTC-ATGTTCATACT-TGGG (5. sz. szekvencia),
D PRTO-3: 5'-AGGTGGCAGG-TTAAAATCAC-TAGC (6. sz. szekvencia).
4. példa
Alternatív AProRT-vektor szerkesztése
Mint fent említettük, egy alternatív ProRT deletált vektor szerkesztése oligonukleotidközvetített mutagenezissel valósítható meg. Az is lehetséges azonban, hogy kiszélesítjük a ProRT-deléciót a meglévő 3’-végtől az RT-génben lévő legközelebbi Kpul helyig (40 bázis15 pár tovább 3’ felé). Egy Klenow-kezelt Kpul hely ligálása egy Klenow-kezelt BstEII helyhez, helyreállítja az eredeti BstLII felismerőszekvenciát. Ez az alternatív vektor a 2. példában leírt pGMT3-APRT vektorhoz hasonlóan viselkedik, de kissé nagyobb RT-deléciót tartalmaz.
5. példa
Egy HIV-fertőzött beteg - aki 1989. decemberétől egy nem dokumentált későbbi időpontig AZT-t kapott, és akit 1994 februártól 1995. októberig AZT+3TC (1:1) 25 kombinált terápiára fogtak - leadott plazmájának egy sor RT-inhibitorral szembeni érzékenységét az 1. példában leírt technológia szerint határoztuk meg. Rekombináns vad típusú HIV-reclllB törzset használtunk az említett technológiában referencia-HIV-vírus gya30 nánt. Az 1. táblázat a mért IC50-értékeket (μΜ) és az említett értékek hányadosát mutatja. Az Antivirogramot (védjegy) az 5. ábra mutatja.
1. táblázat
Gyógyszer Anti-HIV-1 -aktivitás ICjoígM)
Vizsg. 1. Vizsg. 2. Középérték (1) reclllB ref (2) (1)/(2) hányados
Loviride 0,1 0,12 0,11 0,05 2
Tivirapine 0,019 0,018 0,019 0,01 1,5
AZT 0,001 0,002 0,002 0,004 0,4
3TC 31,6 100 65,8 0,56 118
d4T 0,07 0,49 0,06 0,12 0,5
ddl 2,0 0,8 1,4 2,83 0,5
ddC 0,2 0,2 0,2 0,38 0,5
AZT+3TC(1:1) 0,001 0,001 0,001 0,002 0,5
Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a 3TCvel való monoterápia valószínűleg nem használ az adott betegnek. Az AZT+3TC-vel végzett kombinált terápiának (a folyó terápia) valószínűleg még pozitív hatása van.
6. példa
Egy nem gyógyszereit betegtől levett plazmának számos RT-inhibitorral szembeni érzékenységét az 1.
példában fent leírt technológia szerint határoztuk meg. Referencia-HIV-vírusként a rekombináns vad típusú HIV-reclllB törzset használtuk az említett technológiákban. A 2. táblázat a mért IC50-értékeket (μΜ) és az említett értékek hányadosát mutatja. Antivirogramot (védjegy) készítettünk, amelyet a 6. ábra mutat.
HU 226 203 Β1
2. táblázat
Gyógyszer Anti-HIV-1 -aktivitás ICgoíüM)
Vizsg. 1. Vizsg. 2. Középérték (1) reclllB ref (2) (1)/(2) hányados
3TC 1,81 2,02 1,91 3,08 1
ddl 3,07 4,47 3,77 8,58 0,4
ddC 1,45 1,47 1,46 2,21 1
AZT 0,04 0,05 0,05 0,06 1
d4T 1,31 0,97 1,14 1,74 1
AZT+3TC(1:1) 0,05 0,04 0,05 0,02 3
ddC+d4T (1:1) 0,62 0,44 0,53 0,77 1
3TC+d4T (1:1) 0,42 0,44 0,43 1,11 0,4
Az adatokból megállapítható, hogy a beteg olyan HIV-törzsekkel fertőződött, amelyek nagyon hasonlóak a vad típusú HIV-hez. Egyetlen gyógyszer-adagolási séma sem kizárt, tehát a kemoterápia elkezdhető egy olyan gyógyszerrel, mint az AZT, amely pozitív előzménnyel (track record) rendelkezik.
7. példa
Egy nem gyógyszereit betegtől levett plazma több
RT-inhibitorral szembeni érzékenységét az 1. példában 30 ismertetett technológia szerint határoztuk meg. Referencia-HIV-vírusként a rekombináns vad típusú HlV-reclIIB törzset használtuk. A 3. táblázat a mért IC50-értékeket (μΜ) és az említett értékek hányadosát mutatja. 25 A 7A. ábrán látható oszlopos diagram a gyógyszerérzékenységben bekövetkező relatív változást mutatja. Antivirogramot (védjegy) is készítettünk, amelyet a 7B. ábra mutat be.
3. táblázat
Gyógyszer Anti-HIV-1 -aktivitás ICgo (μΜ)
Vizsg. 1. Vizsg. 2. Középérték (1) reclllB ref. (2) (1)/(2) hányados
AZT 0,052 0,050 0,051 0,023 2
3TC 2,173 ND 2,173 1,381 2
ddl 0,475 0,429 0,452 0,648 0,7
ddC 1,042 1,389 1,216 1,616 0,8
d4T 1,142 1,657 1,399 1,368 1
Loviride 0,035 0,025 0,030 0,024 1
Tivirapine 0,042 0,049 0,046 0,021 2
Az adatokból megállapítható, hogy a beteg olyan HIV-törzzsel fertőződött, amely nagyon hasonló a vad típusú HIV-hez. Egyetlen gyógyszer-adagolási séma sem kizárt, tehát a kemoterápia elkezdhető egy olyan gyógyszerrel, mint az AZT, 3TC vagy mások, amelyek 55 pozitív előzménnyel (track record) rendelkeznek.
8. példa
Egy HIV-fertőzött betegtől - olyan terápiás előzménnyel, amely AZT-t, 3TC-t és loviride-et tartalmazott
- levett plazma több RT-inhibitorral szembeni érzékenységét az 1. példában ismertetett technológia szerint határoztuk meg. Referencia-HIV-vírusként a rekombináns vad típusú HIV-reclllB törzset használtuk. A 4. táblázat a mért IC50-értékeket (μΜ) és az említett értékek hányadosát mutatja. A 8A. ábrán látható oszlopos diagram a gyógyszerérzékenység relatív változását ábrázolja. Antivirogramot (védjegy) is készítettünk, amelyet a 8B. ábra mutat be.
HU 226 203 Β1
4. táblázat
Gyógyszer Anti-H IV—1 -aktivitás IC50 (μΜ)
Vizsg. 1. Vizsg. 2. Középérték (1) reclllB ref. (2) (1)/(2)hányados
AZT 18,264 22,251 20,257 0,084 241
3TC >100,000 >100,000 >100,000 6,304 >16
ddl 26,861 15,435 21,148 1,586 13
ddC 9,290 8,506 8,898 1,931 5
d4T 7,500 7,097 7,298 5,465 1
Loviride >100,000 >100,000 >100,000 0,037 >2717
Tivirapine 1,626 1,604 1,615 0,021 78
Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a beteg olyan HIV-törzzsel fertőződött, amely a legtöbb vizsgált 20 nukleozid és nemnukleozid antiretrovirális gyógyszerrel szemben csökkent érzékenységet mutat. A terápia még megkezdhető d4T-vel vagy ddC-vel. Megfontolandó proteázinhibitoroknak a terápiába való bevonásának a lehetősége.
9. példa
Egy HIV-fertőzött betegtől - akinél a terápiás előzményben számos nukleozidanalóg RT-inhibitor szere25 pelt- levett plazma több RT-inhibitorral szembeni érzékenységét az 1. példában ismertetett technológia szerint határoztuk meg. Referencia-HIV-vírusként a rekombináns vad típusú HIV-reclllB törzset használtuk. Az 5. táblázat a mért IC50 (μΜ) értékeket és az említett értékek hányadosát tartalmazza. A 9A. ábrán látható oszlopos diagram a gyógyszerérzékenység relatív változását mutatja. A 9B. ábrán bemutatjuk az elkészített Antivirogramot (védjegy) is.
5. táblázat
Gyógyszer Anti-HIV—1 -aktivitás 1¾ (μΜ)
Vizsg. 1. Vizsg. 2. Középérték (1) reclllB ref. (2) (1)/(2) hányados
AZT >100,000 ND >100,000 0,291 >344
3TC >100,000 >100,000 >100,000 16,670 >6
ddl >100,000 >100,000 >100,000 4,757 >21
ddC 60,079 73,049 66,564 3,444 19
d4T >100,000 >100,000 >100,000 12,030 >8
Loviride 0,064 0,058 0,061 0,065 0,9
Tivirapine 0,052 0,043 0,048 0,042 1
Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a beteget egy olyan HIV-törzs fertőzte meg, amely minden nukleozidanalóg antiretrovirális gyógyszerrel szemben csökkent érzékenységet mutat. A nemnukleozid antiretrovirális gyógyszereket nem kellene kizárni a terá- 55 piából. Megfontolandó proteázinhibitorok bevonulásának lehetősége a terápiába.
10. példa
Az 1. példában ismertetett technológia szerint meghatároztuk egy nemgyógyszereit betegtől levett plazma érzékenységét számos RT-inhibitorral szemben. Referencia-H IV-vírusként a rekombináns vad típusú HlV-reclllB törzset használtuk. A 6. táblázat a mért IC50-értékeket (μΜ) és az említett értékek hányadosát mutatja. A 10A. ábrán látható oszlopos diagram a gyógyszerérzékenység relatív változását ábrázolja. A 10B. ábrán bemutatjuk az elkészített Antivirogramot (védjegy) is.
HU 226 203 Β1
6. táblázat
Gyógyszer Anti-HI V-1-aktivitás IC50 (μΜ)
Vizsg. 1. Vizsg. 2. Középérték (1) reclllB ref. (2) (1)/(2) hányados
AZT 0,019 0,019 0,019 0,041 0,5
3TC 1,525 1,718 1,622 4,608 0,4
Saquinavir 0,003 0,003 0,003 0,006 0,4
Ritonavir 0,022 0,017 0,019 0,033 0,6
Indinavir 0,013 0,013 0,013 0,016 0,8
Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a beteg 15 olyan HIV-törzsekkel fertőződött, amelyek nagymértékben hasonlóak a vad típusú HIV-hez. Nem zárandó ki egyetlen gyógyszertípus sem, tehát a kemoterápia megkezdhető egy olyan gyógyszerrel, mint az AZT,
3TC vagy mások, amelyek pozitív előzménnyel (track 20 record) rendelkeznek.
11. példa
Egy HIV-fertőzött betegtől - akinél a terápiás előzményben RT- és proteázinhibitorok szerepeltek - levett 25 plazma érzékenységét számos RT-inhibitorral szemben, az 1. példában ismertetett technológia szerint határoztuk meg. Referencia-HIV-vírusként a rekombináns vad típusú HIV-reclllB törzset használtuk. A 7. táblázat a mért IC50-értékeket (μΜ) és az említett értékek hányadosát tartalmazza. A 11 A. ábrán látható oszlopos diagram a gyógyszerérzékenység relatív változását mutatja. A 11B. ábrán bemutatjuk az elkészített Antivirogramot (védjegy) is.
7. táblázat
Gyógyszer Anti-HIV-1 -aktivitás IC» (μΜ)
Vizsg. 1. Vizsg. 2. Középérték (1) reclllB ref. (2) (1)/(2) hányados
AZT ND 0,015 0,015 0,047 0,3
3TC >100,000 93,962 96,981 5,178 19
Saquinavir 0,014 0,015 0,014 0,012 1
Ritonavir 1,198 1,739 1,468 0,062 24
Indinavir 0,229 0,416 0,323 0,027 12
Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a beteg egy olyan HIV-törzzsel fertőzött, amely a 3TC RT-inhibitorral és az indinavir és ritonavir proteázinhibitorral szemben csökkent érzékenységet mutat. Ennek megfelelően a kemoterápia olyan gyógyszerekkel végezhető, mint az AZT vagy saquinavir, amelyek pozitív előzménnyel rendelkeznek.
12. példa
Egy HIV-fertőzött betegtől - akinél a terápiás előzményben RT- és proteázinhibitorok szerepeltek - el40 vett plazma számos inhibitorral szembeni érzékenységét az 1. példában leírt technológia szerint határoztuk meg. A 8. táblázat a mért IC5o-értékeket (μΜ) és az említett értékek hányadosát tartalmazza. A 12A. ábrán látható oszlopos diagram relatív válto45 zást mutat a gyógyszerérzékenységben. A 12B. ábrán bemutatjuk az elkészített Antivirogramot (védjegy)·
8. táblázat
Gyógyszer Anti-HIV-1 -aktivitás ICso (μΜ)
Vizsg. 1. Vizsg. 2. Középérték (1) reclllB ref. (2) (1)/(2) hányados
AZT 3,833 3,355 3,594 0,041 88
3TC >100,000 >100,000 >100,000 4,608 22
HU 226 203 Β1
8. táblázat (folytatás)
Gyógyszer Anti-HIV-1 -aktivitás ICjo (μΜ)
Vizsg. 1. Vizsg. 2. Közópérték (1) reclllB ref. (2) (1)/(2) hányados
Saquinavir 0,350 0,352 0,351 0,006 56
Ritonavir 1,610 1,530 1,570 0,033 47
Indinavir 0,124 ND 0,124 0,016 8
Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a beteg egy olyan HIV-törzzsel fertőzött, amely a 3TC és AZT RT-inhibitorral és az indinavir, virotravir és saquinavir proteázinhibitorral szemben csökkent érzékenységet mutat.
13. példa
A fenotipizálás összevetése a genotipizálással
Plazmamintákat vettünk olyan HIV-fertőzött egyénektől, akik hosszan tartó nemnukleozid RT-inhibitor (NNRTI) monoterápiában részesültek. A HIV-RNS-t extraháltuk, reverz transzkripcióval átírtuk és felsokszoroztuk az 1. példában leírtak szerint. A pozitív minták külső anyagából kiindulva, az RT-gén első 785 nukleotidját felsokszoroztuk, és a továbbiakban ezt az anyagot használtuk genotipizáláshoz.
Röviden: a 785 nukleotidból álló fragmentumot ciklikus szekvenálási reakcióknak vettettük alá, a ThermoSequenase (a ThermoSquenase egy védjegy) fluorescent labelled primer cycle sequencing kit és 7-deazadGTP (amersham, kát. szám: RPN2438) használatá15 val. Négy szekvenálóprimert használtunk minden mintához, hogy mindkét irányban - az RT-gén 27. nukleonjától a 681. nukleotidig - lehetővé váljék a szekvenciameghatározás. A reakciókat egy ALF (az ALF egy védjegy) automata szekvenátorral (Pharmacia) anali20 záltuk. A képződött szekvenciákat egy Power Macintosh (védjegy) gépre vittük ki, és tovább analizáltuk a GeneWork (védjegy) 2.5 software (Oxford Molecular Group Inc.) segítségével. A kapott aminosavszekvenciákat a laboratóriumi HXB2D HIV-1-klón megfelelő szekvenciájával hasonlítottuk össze, és a betegmintákban azonosítottuk a rezisztenciával összefüggő mutációkat.
Az eredményeket a 9. táblázat tartalmazza, amelyben az egybetűs aminosavkódokat használtuk.
9. táblázat
P Rezisztenciához társult mutációk Rezisztencia foka
M 41 D 67 K 70 A 98 K 101 K 103 V 108 E 138 Y 181 M 184 G 190 T 215 K 219 AZT 3TC NNRTI 1 NNRTI 2
1 N 1 1 56 437
2 S 1 0,4 102 53
3 N 0,4 1 36 87
4 0,3 0,1 1 0,4
5 1 0,4 4 3
6 N 1 0,3 103 245
7 S 1 0,04 112 57
8 N 1 1 30 81
9 C 2 1 >1432 12
10 N 0,4 0,1 53 172
11 L N R N V F Q 94 >8 321 669
12 L Y 28 2 1 3
13 E K/N A G/A NK 1 1 >1466 455
14 N 1 1 93 349
15 N 2 1 >2424 449
16 N V 1 >8 21 115
17 N 1 1 29 102
18 S 1 1 95 181
19 N 1 1 78 260
HU 226 203 Β1
9. táblázat (folytatás)
P Rezisztenciához társult mutációk Rezisztencia foka
M 41 D 67 K 70 A 98 K 101 K 103 V 108 E 138 Y 181 M 184 G 190 T 215 K 219 AZT 3TC NNRTI 1 NNRTI 2
20 G 0,4 1 22 25
21 N 1 0,4 47 68
22 I 1 0,4 3 3
23 N 0,2 0,2 9 9
24 Q 1 1 7 59
B=beteg
NK=nem kimutatható
A 9. táblázat felső sora a vad típusú szekvenciában talált aminosavakat (AA) és pozíciójukat tartalmazza.
A következő sorokban az egyes betegeknél ezekben a 20 pozíciókban észlelt aminosawáltozások vannak feltüntetve. Csak azokat a pozíciókat mutatjuk, amelyeknél változást kaptunk a beteg anyagában. A 9. táblázat jobb oldali része a különböző RT-inhibitorokkal szembeni rezisztencia fokát tartalmazza, amelyet az egyes 25 betegek mintáira vonatkozóan a találmány szerinti eljárással határoztunk meg. Az NNRTI 1 a betegeknek adott nemnukleozid RT-inhibitort jelenti. Az NNRTI 2 egy másik nemnukleozid inhibitor, amelynél bizonyos mértékű keresztreakciót észleltünk az egyessel. 30
A genotipizálás eredménye a nukleozidanalóg RT-inhibitorok rezisztenciáját illetően a következő:
- M41L, D67N, K70R, T215F/Y és K2190Q/E AZTrezisztenciával társult mutációk [B. Larder, S. Kemp, Science, 246, 1155-1158 (1989); P. Kel- 35 lám et al., PNAS, 89, 1934-1938 (1992)]. Ezeknek a jelenléte - egyedül vagy különböző kombinációkban - a betegből izolált HÍV genomjában a megszerkesztett Antivirogram (védjegy) által meghatározott fenotípusos rezisztenciával mutat 40 összefüggést (11-es és 12-es beteg).
- Ugyanez vonatkozik a 3TC-vel szembeni rezisztenciára, amely az M184V mutációval van kapcsolatban [M. Tisdale, PNAS, 90, 5653-5656 (1993)], és ezt csak azokban a betegekben figyeltük meg, 45 akik a gyógyszerrel szemben fenotípusos rezisztenciát mutattak (11-es és 16-os beteg).
A genotipizálás az NNRTI-k rezisztenciáját illetően a következőket eredményezte:
- Három betegnél (3-as, 4-es és 12-es beteg) nem 50 volt NNRTI-rezisztenciához kapcsolódó mutáció, és a gyógyszerrel szemben fenotípusos érzékenységet mutattak.
- Azoknál a betegeknél, akik az NNRTI-kkel szemben rezisztenciát mutattak, a 103-as pozícióban (K103N/S) NNRTI-rezisztenciával társult mutációt mutattunk ki.
Egy beteg (9-es), akinél Y181C NNRTI-rezisztenciához társult mutációt mutattunk ki, jelentős fenotípusos rezisztenciát (>1432-szeres) mutatott.
- A 13-as betegnél számos NNRTI-rezisztenciához társult mutációt (K101E, K103N részleges és G190A részleges) észleltünk. Ez a beteg az NNRTI 1 ellen is jelentős fenotípusos rezisztenciát (>1466-szoros) mutatott. A mintában kimutatott E138A mutáció eddig nem függött össze rezisztenciával. Azonban ugyanebben a pozícióban egy másik mutációról, az E138K-ról kimutatták, hogy fontos szerepet játszik a TSAO-vegyületekkel szembeni rezisztenciában [J. Balzarini et al., PNAS, 90, 6952-6956 (1993)]. Az E138A mutáció szerepét még tisztázni szükséges.
- A 20-as betegnél, aki fenotípusos rezisztenciát mutatott a tesztelt NNRTI-kkel szemben, az A98G NNRTI-rezisztenciához társult mutáció fordult elő.
- A 22-es betegnél a V108I NNRTI-rezisztenciához társult mutáció fordult elő, de a tesztelt NNRTIkkel szemben nem mutatott fenotípusos rezisztenciát.
- A 24-es betegnél nem találtunk NNRTI-rezisztenciához társult mutációt (a K101Q mutációt számos vad típusú HIV-1 genomjában kimutatták), de fenotípusos rezisztenciát mutatott a tesztelt NNRTI-kkel szemben.
SZEKVENCIAJEGYZÉK
Az 1. számú szekvencia adatai (I) A szekvencia jellemzői
A. Hosszúság: 33 bázispár
B. Típus: nukleinsav
C. Száltípus: egyszálú
D. Topológia: lineáris (ii) A molekula típusa: CDNS
HU 226 203 Β1 (iii) Hipotetikus: nem (vi) Eredeti származás
A. Organizmus: Humán immunelégtelenség-vírus, típus: 1 (xi) A szekvencia leírása: 1. sz. szekvencia
CATTGCTCTC CAATTACTGT GATATTTCTC ATG
A 2. számú szekvencia adatai (i) A szekvencia jellemzői
A. Hosszúság: 26 bázispár
B. Típus: nukleinsav
C. Száltípus: egyszálú
D. Topológia: lineáris (ii) A molekula típusa: cDNS (iii) Hipotetikus: nem (vi) Eredeti származás
A. Organizmus: Humán immunelégtelenség-vírus, típus: 1 (xi) A szekvencia leírása: 2. sz. szekvencia
GGGAAGATCT GGCCTTCCTA CAAGGG
A 3. számú szekvencia adatai (i) A szekvencia jellemzői
A. Hosszúság: 24 bázispár
B. Típus: nukleinsav
C. Száltípus: egyszálú
D. Topológia: lineáris (ii) A molekula típusa: cDNS (iii) Hipotetikus: nem (vi) Eredeti származás
A. Organizmus: Humán immunelégtelenség-vírus, típus: 1 (xi) A szekvencia leírása: 3. sz. szekvencia
GCCCCTAGGA AAAAGGGCTG TTGG
A 4. számú szekvencia adatai (i) A szekvencia jellemzői
A. Hosszúság: 24 bázispár
B. Típus: nukleinsav
C. Száltípus: egyszálú
D. Topológia: lineáris (ii) A molekula típusa: cDNS (iii) Hipotetikus: nem (vi) Eredeti származás
A. Organizmus: Humán immunelégtelenség-vírus, típus: 1 (xi) A szekvencia leírása: 4. sz. szekvencia
TGAAAGATTG TACTGAGAGA CAGG
Az 5. számú szekvencia adatai (i) A szekvencia jellemzői
A. Hosszúság: 24 bázispár
B. Típus: nukleinsav
C. Száltípus: egyszálú
D. Topológia: lineáris (ii) A molekula típusa: cDNS (iii) Hipotetikus: nem (vi) Eredeti származás
A. Organizmus: Humán immunelégtelenség-vírus, típus: 1
HU 226 203 Β1 (xi) A szekvencia leírása: 5. sz. szekvencia
GATATTTCTC ATGTTCATCT TGGG
A 6. számú szekvencia adatai (i) A szekvencia jellemzői
A. Hosszúság: 24 bázispár
B. Típus: nukleinsav
C. Száltípus: egyszálú
D. Topológia: lineáris (ii) A molekula típusa: cDNS (iii) Hipotetikus: nem (vi) Eredeti származás
A. Organizmus: Humán immunelégtelenség-vírus, típus: 1 (xi) A szekvencia leírása: 6. sz. szekvencia
AGGTGGCAGG TTAAAATCAC TAGC

Claims (23)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. In vitro eljárás HlV-pozitív betegek kemoterápiájának meghatározására, azzal jellemezve, hogy 25 egy betegből származó biológiaianyag-mintából vírusRNS-t izolálunk és a HIV-pol-gén egy kívánt szakaszát reverz transzkripcióval átírjuk, a kapott szekvenciával és egy HIV-DNS-szerkezettel, amelyből az említett szekvenciát töröltük, egy HIV-fer- 30 tőzésre fogékony sejtvonalat transzfektálunk, a transzfektált sejtek tenyésztésével kiméravírusok egy állományát állítjuk elő, meghatározzuk a kiméravírusok fenotípusos érzékenységét a HIV-pol-gén által kódolt enzim egy inhibitorával 35 szemben, és erre meghatározunk egy értéket, készítünk egy adatsort, amely a kiméravírusra megállapított érzékenység értékét és egy kiméra vad típusú HIV-törzs megfelelő értékét tartalmazza, legalább két további inhibitorral szemben megismétel- 40 jük az érzékenységi vizsgálatot, az adatsorokat kétdimenziós vagy háromdimenziós grafikus formában ábrázoljuk, a grafikus ábrázolás alapján kiválasztjuk az optimális inhibitor(oka)t. 45
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adatsort sokszögű, vagy kvázi kör alakú grafikonon ábrázoljuk, amelyben (a) egy középpontból (origóból) több normalizált tengely indul ki, mindegyik tengely egy adatsornak vagy in- 50 hibitornak, vagy ezek kombinációjának felel meg;
    (b) a tengelyek normalizálását úgy végezzük, hogy a vad típusú HÍV érzékenységi értékeit a különböző inhibitorokkal szemben minden tengelyen egyenlőnek tüntetjük fel, adott esetben ábrázoljuk a vad típusú HIV-re vo- 55 natkozó adatpontokat, és összekötve szabályos sokszöget képezünk, amelynek a csúcsai a tengelyeken vannak, és középpontját az origó határozza meg;
    (c) minden tengelyre felviszünk egy olyan adatpontot, amely a kiméra-HIV-állománynak az említett ten- 60 gelynek megfelelő inhibitorral szembeni érzékenységét jeleníti meg, a kiméraadatpontokat adott esetben összekötjük, a kapott szabályos vagy szabálytalan sokszög alakja a kiméraállomány rezisztenciáját ábrázolja egy sor inhibitorral szemben.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tengelyeken logaritmikus lépték van.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a három vagy több adatsor tartalmaz még egy értéket a szóban forgó inhibitornál a legrosszabb esetben mérhető rezisztenciára.
  5. 5. Eljárás HlV-pozitív betegek HlV-kemoterápiájának meghatározására, azzal jellemezve, hogy tartalmazza a következő lépéseket:
    (a) időszakosan megállapítjuk egy beteg HlV-törzsének a fenotípusos érzékenységét az 1-4. igénypontok bármelyike szerint;
    (b) a kemoterápiának a kiválasztott inhibitorral való fenntartására vonatkozó instrukciót adunk, ameddig a beteg HIV-törzsei érzékenyek maradnak a választott kemoterápiára;
    (c) másik inhibitort választunk, ha és amikor az eredeti inhibitorral szembeni érzékenység csökken.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kiméravírusoknak legalább két - HIV-pol-gén által kódolt - enziminhibitorával szembeni érzékenységét egyszerre határozzuk meg.
  7. 7. Eljárás egy betegben lévő egyedi HIV-törzsek legalább két - HIV-gén által kódolt - enziminhibitorával szembeni gyógyszerérzékenységének a meghatározására, azzal jellemezve, hogy egy betegből származó biológiaianyag-mintából vírusRNS-t izolálunk, és a HIV-pol-gén egy kívánt szakaszát reverz transzkripcióval átírjuk, a kapott szekvenciával és egy HIV-DNS-szerkezettel amelyből az említett szekvenciát töröltük - egy HlV-fertőzésre fogékony sejtvonalat transzfektálunk, a transzfektált sejtek tenyésztésével kiméravírusok egy állományát állítjuk elő,
    HU 226 203 Β1 meghatározzuk a kiméravírusok fenotípusos érzékenységét a HIV-pol-gén által kódolt enzimek inhibitoraival szemben.
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a biológiai anyagot a következők közül választjuk: plazma, szérum, sejtmentes testfolyadék, például mag- és hüvelyfolyadék.
  9. 9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy biológiai anyagként teljes vért alkalmazunk, amelyhez RNS-stabilizátort adtunk.
  10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy biológiai anyagként szövetet alkalmazunk, amely lehet agyszövet vagy nyirokmirigyszövet.
  11. 11. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a HIV-RT, -proteáz és -integráz közül legalább két enzimet választunk ki.
  12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a HIV-fertőzésre fogékony sejtvonalként egy CD4+ T-sejtvonalat alkalmazunk.
  13. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy CD4+ T-sejtvonalként MT34 sejtvonalat vagy HeLa CD4+ sejtvonalat alkalmazunk.
  14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a beteg pol-génjének kívánt szakaszát reverz transzkripcióval, egy specifikus 3' primer használatával írjuk át.
  15. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reverz transzkriptázt és proteázt kódoló szekvenciát írjuk át reverz transzkripcióval.
  16. 16. A 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 3' primerként a következőt alkalmazzuk: OUT3: 5’-CAT TGC TCT CCA ATT ACT GTG ATA TTT CTC ATG-3' (1. számú szekvencia).
  17. 17. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reverz transzkripció termékét „fészkes” PCR- (nested PCR) technikával sokszorozzuk fel.
  18. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a HIV-DNS-szerkezet egy olyan szerkezet, amelyből az RT- és a proteázgént töröltük, és ez az 1996. november 8-án a Belgian Coordinated Collections of Microorganisms - BCCM LMBP Collection intézményben, LMBP3590 számon letétbe helyezett pGEMT3-APRT plazmid.
  19. 19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a transzfekciót elektroporációval végezzük.
  20. 20. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a transzfekciót kationos lipidek használatával végezzük.
  21. 21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kiméravírusoknak a különböző RT-, proteáz- és integrázinhibitorokkal szembeni fenotípusos gyógyszerérzékenységét automatizált, sejtre alapozott assay-ben határozzuk meg.
  22. 22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kiméravírusoknak és a vad típusú HIV-törzsnek egy vagy több RT-, proteázvagy integrázinhibitorral szembeni fenotípusos gyógyszerérzékenységét gátló koncentrációként (IC érték) fejezzük ki.
  23. 23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az RT-inhibitorokat a nukleozid RT-inhibitorok közül - ilyenek az AZT, ddl, dolC, 3TC, d4T - a nemnukleozid RT-inhibitorok közül - ilyenek a loviride, nevirapine és tivirapine - választjuk ki, a proteázinhibitorokat a sasquinavir, indinavir és ritonavir közül választjuk, és az integrázinhibitorok közül, például a koffeinsav fenil-etil-észter (CAPE) választjuk.
HU9902618A 1996-01-26 1997-01-24 Method for determining of the chemotherapy of patients who are hiv positive based on the phenotypic drug sensitivity of human hiv strains HU226203B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
EP96200175 1996-01-26
PCT/IB1997/000071 WO1997027480A1 (en) 1996-01-26 1997-01-24 Method of managing the chemotherapy of patients who are hiv positive based on the phenotypic drug sensitivity of human hiv strains

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP9902618A2 HUP9902618A2 (hu) 1999-12-28
HUP9902618A3 HUP9902618A3 (en) 2001-04-28
HU226203B1 true HU226203B1 (en) 2008-06-30

Family

ID=8223611

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9902618A HU226203B1 (en) 1996-01-26 1997-01-24 Method for determining of the chemotherapy of patients who are hiv positive based on the phenotypic drug sensitivity of human hiv strains

Country Status (21)

Country Link
US (3) US6221578B1 (hu)
EP (1) EP0877937B1 (hu)
KR (1) KR100495690B1 (hu)
CN (2) CN1209875A (hu)
AT (1) ATE217971T1 (hu)
AU (1) AU717755B2 (hu)
BG (1) BG102710A (hu)
BR (1) BR9707204A (hu)
CZ (1) CZ292899B6 (hu)
DE (1) DE69712731T2 (hu)
ES (1) ES2177922T3 (hu)
HU (1) HU226203B1 (hu)
IL (1) IL125442A (hu)
IS (1) IS4799A (hu)
NO (1) NO321329B1 (hu)
NZ (1) NZ325912A (hu)
PL (1) PL186473B1 (hu)
SK (1) SK283878B6 (hu)
TR (1) TR199801443T2 (hu)
WO (1) WO1997027480A1 (hu)
ZA (1) ZA97669B (hu)

Families Citing this family (32)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5843946A (en) 1992-08-25 1998-12-01 G.D. Searle & Co. α-and β-amino acid hydroxyethylamino sulfonamides useful as retroviral protease inhibitors
US20030220276A1 (en) * 1995-05-16 2003-11-27 Opendra Narayan HIV vaccine and method of use
US6242187B1 (en) 1996-01-29 2001-06-05 Virologic, Inc. Compositions and methods for determining anti-viral drug susceptibility and resistance and anti-viral drug screening
US20070010471A1 (en) * 1997-05-02 2007-01-11 Opendra Narayan HIV DNA vaccine
WO1999006597A1 (en) * 1997-07-30 1999-02-11 Virologic, Inc. Compositions and methods for determining anti-viral drug susceptibility and resistance and anti-viral drug screening
BR9911600A (pt) * 1998-05-26 2001-02-13 Virologic Inc Recursos e métodos para monitoração de terapia antiretroviral inibidora de transcriptase reversa de não nucleosìdeo
DE60022036T2 (de) * 1999-05-28 2006-06-08 Virco N.V. Neue mutationsprofile der hiv-1 reverse transcriptase in verbindung mit phänotypischem medikamentresistenz
US6800437B1 (en) 1999-08-06 2004-10-05 Tibotec Bvba Method of monitoring a biological system by labeling with an apo metal binding protein
EP1109019A1 (en) * 1999-12-15 2001-06-20 BioStrands S.r.l. Method to evaluate the sensitivity of HIV variants to drugs able to inhibit the HIV protease
AU2001233513A1 (en) * 2000-02-04 2001-08-14 K.U. Leuven Research And Development Hiv-1 resistance assay
GB0009374D0 (en) * 2000-04-14 2000-05-31 Glaxo Group Ltd Phenotyping assay and reagents therefor
DE60135366D1 (de) 2000-04-18 2008-09-25 Virco Bvba Methode zur bestimmung der resistenz gegen medikamente
US6800463B1 (en) * 2000-04-20 2004-10-05 Virco Bvba Method for mutation detection in HIV-1 using pol sequencing
CA2406830C (en) * 2000-04-20 2012-10-02 Virco Bvba Method for mutation detection in hiv using pol sequencing
US6582901B2 (en) 2000-04-26 2003-06-24 Bruce K. Patterson Cell specific anti-viral drug susceptibility test using tagged permissive target cells
US7058616B1 (en) 2000-06-08 2006-06-06 Virco Bvba Method and system for predicting resistance of a disease to a therapeutic agent using a neural network
CN1446265A (zh) * 2000-06-12 2003-10-01 病毒科学公司 检测抗反转录病毒治疗的方式与方法和在hiv/aids治疗中的指导治疗方案
US6582920B2 (en) * 2000-09-01 2003-06-24 Gen-Probe Incorporated Amplification of HIV-1 RT sequences for detection of sequences associated with drug-resistance mutations
BR0115132A (pt) 2000-10-20 2004-06-15 Virco Bvba Perfis mutacionais em transcriptase reversa de hiv-1 correlacionados com resistência à droga fenotìpica
EP1340075B1 (en) * 2000-10-20 2009-01-28 Virco Bvba Establishment of biological cut-off values for predicting resistance to therapy
EP1283272B1 (en) * 2001-08-08 2013-11-13 Janssen R&D Ireland Methods and means for assessing HIV envelope inhibitor therapy
US6958211B2 (en) * 2001-08-08 2005-10-25 Tibotech Bvba Methods of assessing HIV integrase inhibitor therapy
DE60225587T2 (de) 2001-11-08 2009-04-02 Aaron Diamond Aids Research Center Protease assay zur kontrolle medikamentöser therapie
US7473524B2 (en) 2002-07-01 2009-01-06 Hilde Azijn Mutational profiles in HIV-1 protease correlated with phenotypic drug resistance
DE60327768D1 (de) 2002-07-01 2009-07-09 Tibotec Pharm Ltd Mutationsprofile bei mit phänotypischer medikamentenresistenz korrelierter hiv-1-protease
JP5213228B2 (ja) * 2004-03-02 2013-06-19 ビルコ・ビーブイビーエイ 臨床的カット−オフ値の推測
CA2631881C (en) 2005-12-07 2015-03-24 Tibotec Pharmaceuticals Ltd. Methods, plasmid vectors and primers for assessing hiv viral fitness
CA2646586A1 (en) * 2006-04-14 2007-10-25 Tibotec Pharmaceuticals Ltd. Methods and means for assessing hiv gag/protease inhibitor therapy
AU2008257703A1 (en) 2007-05-25 2008-12-04 Tibotec Pharmaceuticals New mutational profile in HIV-1 Gag cleavage site correlated with phenotypic drug resistance
WO2010040756A1 (en) * 2008-10-06 2010-04-15 Virco Bvba Method for determining drug resistance mutations in any of the non-structural protein regions ns3 to ns5b of hepatitis c virus (hcv) for genotypes 1 to 6
US20120064514A1 (en) * 2009-05-12 2012-03-15 Virco Bvba Hiv-1-c resistance monitoring
CN107085093B (zh) * 2017-03-24 2019-06-21 西藏诺迪康药业股份有限公司 重组人白细胞介素1受体拮抗剂滴眼液生物学活性的检测方法

Family Cites Families (24)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3875396A (en) 1973-11-12 1975-04-01 Illuminite Corp Illuminated clipboard
US4675147A (en) * 1983-04-06 1987-06-23 Westinghouse Electic Corp. Generating an integrated graphic display of the safety status of a complex process plant
US5716826A (en) * 1988-03-21 1998-02-10 Chiron Viagene, Inc. Recombinant retroviruses
US5665577A (en) 1989-02-06 1997-09-09 Dana-Farber Cancer Institute Vectors containing HIV packaging sequences, packaging defective HIV vectors, and uses thereof
CA2032158C (en) 1989-05-25 2009-09-15 Helmut Bachmayer Multivalent repressor of gene function
US5401629A (en) 1990-08-07 1995-03-28 The Salk Institute Biotechnology/Industrial Associates, Inc. Assay methods and compositions useful for measuring the transduction of an intracellular signal
JPH05148202A (ja) * 1991-04-10 1993-06-15 Tsumura & Co 新規な化合物およびその医薬としての用途
AU4248593A (en) 1992-05-14 1993-12-13 Mark Holodniy Polymerase chain reaction assays for monitoring antiviral therapy
US5733720A (en) 1992-06-18 1998-03-31 Washington University Genetically engineered cell lines for detecting infectious herpesvirus and methods therefor
KR100300932B1 (ko) 1992-07-06 2001-10-22 조이스 브린톤 리포터유전자에융합된세균의스트레스프로모터를이용하여독성을측정하는방법및진단키트
US5344846A (en) 1992-12-30 1994-09-06 The United States Of America As Represented By The Department Of Health And Human Services Compositions and methods for inhibiting deoxyhypusine synthase and the growth of cells
US5591579A (en) 1993-12-21 1997-01-07 Washington University Indicator cell line for detecting RNA viruses and method therefor
US6063562A (en) 1994-09-16 2000-05-16 Sepracor, Inc. In vitro method for predicting the evolutionary response of HIV protease to a drug targeted thereagainst
US5569588A (en) 1995-08-09 1996-10-29 The Regents Of The University Of California Methods for drug screening
EP0914607A2 (en) 1995-09-15 1999-05-12 Samir Chachoua Method for the identification and therapeutic use of disease-associated organisms, elements and forces
US5885806A (en) * 1995-11-28 1999-03-23 The Johns Hopkins University School Of Medicine Methods to prepare conditionally replicating viral vectors
AU732255B2 (en) 1996-01-29 2001-04-12 Virologic, Inc. Compositions and methods for determining anti-viral drug susceptibility and resistance and anti-viral drug screening
US5837464A (en) 1996-01-29 1998-11-17 Virologic, Inc. Compositions and methods for determining anti-viral drug susceptibility and resistance and anti-viral drug screening
US5945276A (en) 1996-04-10 1999-08-31 Signal Pharmaceuticals, Inc. Reporter cell line system for detecting cytomegalovirus and identifying modulators of viral gene expression
US5939253A (en) 1996-04-26 1999-08-17 Diagnostic Hybrids, Inc. Compositions and methods for detecting viral infection
ATE269975T1 (de) 1997-04-07 2004-07-15 Bioimage As Verfahren zum screenen von substanzen die einen effekt auf intrazelluläre translokation haben
WO1998046796A1 (en) 1997-04-11 1998-10-22 The Regents Of The University Of California A method of screening nucleotide sequences to identify disruptors or effectors of biological processes or pathways
AU8160298A (en) 1997-06-23 1999-01-04 Emory University Human immunodeficiency viruses causing aids in a nonhuman primate
US5976813A (en) 1997-12-12 1999-11-02 Abbott Laboratories Continuous format high throughput screening

Also Published As

Publication number Publication date
BR9707204A (pt) 1999-12-28
CN1209875A (zh) 1999-03-03
ES2177922T3 (es) 2002-12-16
IL125442A (en) 2002-03-10
PL186473B1 (pl) 2004-01-30
NZ325912A (en) 1999-01-28
HUP9902618A2 (hu) 1999-12-28
PL328069A1 (en) 1999-01-04
NO983300D0 (no) 1998-07-16
SK283878B6 (sk) 2004-04-06
ZA97669B (en) 1998-06-25
EP0877937A1 (en) 1998-11-18
HUP9902618A3 (en) 2001-04-28
WO1997027480A1 (en) 1997-07-31
KR100495690B1 (ko) 2005-11-08
US20020042679A1 (en) 2002-04-11
NO983300L (no) 1998-09-25
US6221578B1 (en) 2001-04-24
KR19990082027A (ko) 1999-11-15
BG102710A (en) 1999-03-31
DE69712731D1 (de) 2002-06-27
DE69712731T2 (de) 2003-02-06
TR199801443T2 (xx) 1998-10-21
ATE217971T1 (de) 2002-06-15
CZ233598A3 (cs) 1999-06-16
US20030152917A1 (en) 2003-08-14
NO321329B1 (no) 2006-04-24
CZ292899B6 (cs) 2003-12-17
IS4799A (is) 1998-07-20
IL125442A0 (en) 1999-03-12
AU1316897A (en) 1997-08-20
CN1991365A (zh) 2007-07-04
EP0877937B1 (en) 2002-05-22
AU717755B2 (en) 2000-03-30
SK100298A3 (en) 1999-02-11
US6528251B2 (en) 2003-03-04

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU226203B1 (en) Method for determining of the chemotherapy of patients who are hiv positive based on the phenotypic drug sensitivity of human hiv strains
US7189505B2 (en) Methods of assessing HIV integrase inhibitor therapy
KR102663972B1 (ko) 예비-면역화 단계가 없는 hiv 면역요법
Ambrose et al. In vitro characterization of a simian immunodeficiency virus-human immunodeficiency virus (HIV) chimera expressing HIV type 1 reverse transcriptase to study antiviral resistance in pigtail macaques
JP2008022861A (ja) ヒト免疫不全ウイルス(hiv)の表現型特性の新規な分析法
EP1283272B1 (en) Methods and means for assessing HIV envelope inhibitor therapy
Jármy et al. Phenotypic analysis of the sensitivity of HIV‐1 to inhibitors of the reverse transcriptase, protease, and integrase using a self‐inactivating virus vector system
EP1285971B1 (en) Methods for the phenotypic and genotypic assessment of the drug sensitivity of HIV integrase variants
RU2174014C2 (ru) Способ определения оптимальной химиотерапии пациентов, серопозитивных по вич, основанный на фенотипической лекарственной чувствительности человеческих штаммов вич
CA2244735C (en) Method of managing the chemotherapy of patients who are hiv positive based on the phenotypic drug sensitivity of human hiv strains
Yang et al. Human immunodeficiency virus type 2 capsid protein mutagenesis defines the determinants for Gag–Gag interactions
Safari et al. Functional and Structural Segregation of Overlapping Helices in HIV-1
US20070269797A9 (en) Method for analysis of the phenotypic characteristics of the human immunodeficiency virus (HIV)
US20020123036A1 (en) Method for analysing human immunodeficiency virus (HIV) phenotypic characteristics
JP2002159297A (ja) プロテアーゼ活性の測定方法
CA2646586A1 (en) Methods and means for assessing hiv gag/protease inhibitor therapy
JP2007515386A (ja) Hiv感染個体の治療用免疫化
CN107058245A (zh) 一种对逆转录酶抑制剂耐药的hiv‑1毒株及其制备方法和应用
CN108486161A (zh) 一种hiv指示细胞系及其制备方法
RU98116294A (ru) Способ определения оптимальной химиотерапии пациентов, серопозитивных по вич, основанный на фенотипической лекарственной чувствительности человеческих штаммов вич
AU2007249129A1 (en) Novel method for analysing phenotypic characteristics of human immunodeficiency virus (HIV)

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees