HU225756B1 - Process and mould for the production of a layer shaped part, in particular a reaction injection moulding process for the production of a polyurethane skin layer - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás mikrocellás vagy nemsejtes elaszt poliuretánanyagú, bőrhatású burkolóréteg formázására, amelynek színe és hátoldala van, továbbá átlagos vastagsága 0,1 és 3 mm között, célszerűen 0,5 és 1,5 mm között van, valamint az eljárás során lényegében konkáv alakú első formaüreg-felülettel ellátott első formafelet alkalmazunk, amelyen legalább egy alámetszést képezünk ki, a formaüreget formaüreg-felülettel ellátott második formaféllel lezárjuk, amelyet az első formaüreg-felülettel szemben rendezünk el, valamint a formaüreg felületét az első formaüreg-felülettel szemben második formafelületet alkotó, az alámetszés vonalát követő, önállóan mozgatható, nem tapadó, rugalmasan deformálható, célszerűen nyúlékony hártyából készült bevonattal látjuk el, és rugalmas hártya, valamint az első formaüreg-felület között zárt formaüreget alakítunk ki, majd célszerűen reaktív fröccsöntéssel, a burkolóréteg anyagát képező poliuretán reakcióelegyet sajtolunk a formaüregbe úgy, hogy a burkolóréteg hátoldalát a rugalmas hártyával érintkezésben alakítjuk ki, a reakcióelegyet kikeményedni hagyjuk és ezzel kialakítjuk a burkolóréteget, majd a formafeleket szétnyitjuk és eltávolítjuk a kialakult burkolóréteget a formából és rugalmas hártyáról, valamint fröccsöntő forma.

A találmány tárgya szerinti fröccsöntött elemek előállítására szolgáló legtöbb technika állása szerinti eljárásban, amelyek során elsősorban fröccsöntött felületelemeket állítanak elő, úgynevezett belső és külső leválasztószereket alkalmaznak annak érdekében, hogy elkerüljék az elkészült elem beragadását, különösen annak hátsó részének hozzáragadását a forma felületéhez, vagy más szavakkal, hogy elősegítsék azt, hogy a terméket el lehessen távolítani a formából. A belső leválasztószerek olyan termékek, amelyek a fröccsöntött keverékben vannak elrendezve annak érdekében, hogy csökkentsék a termék adhézióját a formához, míg a külső leválasztószerek olyan termékek, mint a viaszok például, amelyeket a forma felületén helyeznek el, szintén az adhézió csökkentése céljából. Ezeknek az ismert eljárásoknak az egyik hátránya az, hogy a leválasztószerek nemcsak csökkentik az előállított termék és a forma felülete közötti adhéziót, hanem csökkentik a tápfelületek adhézióját is, amelyeket a gyártást követően visznek fel az elkészült réteg hátsó felületére. Rugalmas vagy elasztomer felületek, illetve burkolóelemek esetén ezek a hátsó rétegek lehetnek például habrétegek annak érdekében, hogy finom, puha érintést hozzunk létre. Mindazonáltal maga a fröccsöntött termék is lehet egy habréteg, akár habréteggel együtt előállított bőrrel vagy anélkül, továbbá a hátsó réteg lehet egy merev támasztóréteg.

A WO 93/23237 számú közzétételi iratban olyan eljárást tárnak fel, amellyel elkerülhetők a csökkentett adhézióból származó hátrányok és amely bejelentés a jelen bejelentő bejelentése. Ennek az ismert eljárásnak megfelelően egy öntartó szintetikus burkolóréteget, amelynek elasztomer poliuretán bőrszerű felülete van, továbbá egy merev szintetikus hordozóréteget és egy, a bőrfelület és a hordozóréteg között poliuretánból készült habréteget állítanak elő szórással első lépésben, valamint egy, az elasztomer bőrszerű réteg keverékét szórják fel a forma felületére az első lépés során, és egy második lépésben a habréteget viszik fel az elasztomer bőrszerű réteg hátsó felületére. A hordozóréteget ezt követően helyben alakítják ki a habréteg hátsó felületén felszórással vagy RIM-eljárással. A felszórás eredményeként nem kell külső leválasztószert alkalmazni az elasztomer bőrszerű felület hátsó részén vagy a habréteg hátsó részén, úgyhogy jó adhéziót érhetnek el a bőrszerű réteg és a habréteg, valamint a habréteg és a szintetikus hordozóréteg között.

A DE-A-198 34 747 számú szabadalmi leírás szintén olyan eljárást tár fel, amellyel szintetikus bőrszerű felületet lehet létrehozni és amelynek során nem kell leválasztószert alkalmazni. Ebben az ismert eljárásban egy fóliát visznek fel egy forma konkáv alsó részére, és a forma felső részével nyújtják meg ezt, amikor a forma felső része leereszkedik és beleül az alsó részbe. Ezt követően egy szintetikus öntött anyagot öntenek a forma üregébe, amely a fólia és az alsó formafél között kialakult. Miután beöntötték a szintetikus bőrszerű anyagot, illetve kialakították a szintetikus bőrszerű anyagot, a fóliát rajta lehet tartani ennek hátsó felületén, amikor az hozzáragad a bőrszerű felülethez, vagy el lehet távolítani róla, ha nem ragadt hozzá a bőrszerű felülethez. Egy poliuretánfólia például egy poliuretán bőrfelülethez ragad, miközben a polietilén- vagy polipropilénfólia nem. Az ismert eljárás egyik hátránya az, hogy a fólia csak egyszer használható úgy, hogy minden formázás során egy új fóliadarabot kell rögzíteni a forma felületére. Ez nemcsak további veszteséget, hulladékot okoz, hanem az egész formázási eljárást is bonyolítja.

Találmányunk célja ezért az, hogy olyan alternatív eljárást dolgozzunk ki, amelynek során az első poliuretánrészt RIM-eljárással vagy öntési eljárással készíthetjük szórási eljárás helyett anélkül, hogy szükségtelenül csökkentenénk az ezt követő hátréteg adhézióját, amely a leválasztószerek következményeképpen felléphet és anélkül, hogy minden formázáshoz egy új fóliaelemet kellene alkalmaznunk.

Célkitűzésünket olyan eljárás kidolgozásával valósítottuk meg, amely mikrocellás vagy nemsejtes elaszt poliuretánanyagú, bőrhatású burkolóréteg formázására szolgál, amelynek színe és hátoldala van, továbbá átlagos vastagsága 0,1 és 3 mm között, célszerűen 0,5 és 1,5 mm között van, valamint az eljárás során lényegében konkáv alakú első formaüreg-felülettel ellátott első formafelet alkalmazunk, amelyen legalább egy alámetszést képezünk ki, a formaüreget formaüreg-felülettel ellátott második formaféllel lezárjuk, amelyet az első formaüreg-felülettel szemben rendezünk el, valamint a formaüreg felületét az első formaüreg-felülettel szemben második formafelületet alkotó, az alámetszés vonalát követő, önállóan mozgatható, nem tapadó, rugalmasan deformálható, célszerűen nyúlékony hártyából készült bevonattal látjuk el, és rugalmas hártya, valamint az első formaüreg-felület között zárt formaüreget alakítunk ki, majd célszerűen reaktív fröccsöntéssel a burkolóréteg anyagát képező poliuretán reakcióelegyet

HU 225 756 Β1 sajtolunk a formaüregbe úgy, hogy a burkolóréteg hátoldalát a rugalmas hártyával érintkezésben alakítjuk ki, a reakcióelegyet kikeményedni hagyjuk, és ezzel kialakítjuk a burkolóréteget, majd a formafeleket szétnyitjuk és eltávolítjuk a kialakult burkolóréteget a formából és rugalmas hártyáról, valamint a formazárás során a rugalmas hártyát először a második formafél alakjának megfelelően és különösen az alámetszésbe nyúlóan megnyújtjuk, majd a forma összezárását megelőzően konkáv alakra előalakítjuk úgy, hogy a második felület alakjának felvételéhez kisebb nyúlást szenvedjen el, vagy a rugalmas hártyát a második formafélen rögzítjük és a második formaüreg-felület alakjának megfelelő alakra előalakítjuk, és a rugalmas hártyát legalább az alámetszés környezetében a második formafél felületétől bizonyos távolságban tartjuk, majd a poliuretán reakcióelegy megszilárdulása során az alámetszésbe nyomjuk.

A poliuretán reakcióelegy megszilárdulása során célszerűen a második formafél felületétől bizonyos távolságban tartjuk a hártyát, és a hártyát a formanyitás előtt visszahúzzuk az alámetszésből.

A hártyát előnyösen legalább az alámetszés környezetében a második formafél felületétől az említett távolságban tartjuk úgy, hogy a felület és a hártya közé nyomás alatt lévő folyadékot juttatunk.

A hártyát kedvezően az alámetszésből visszahúzzuk úgy, hogy a folyadékot a második formafél felülete és a hártya közül kiszívjuk.

A rugalmasan nyújtható rugalmas hártyát kedvezően a formazárással rugalmasan a második formaüreg-felület alakjára nyújtjuk, a hártyát az első formafélre helyezzük, és a formát fokozatosan összezárjuk úgy, hogy a második formafél részeiként legalább két lejárórészt alkalmazunk.

A burkolóréteg hátoldalán, célszerűen, különösen felszórással vagy sajtolással vagy reaktív fröccsöntéssel, második réteget alakítunk ki.

A második réteg átlagos vastagságát kedvezően legalább 0,5 mm, célszerűen legalább 1 mm méretűre választjuk.

A rugalmasan alakítható hártyát vagy a rugalmasan nyújtható rugalmas hártyát kedvezően 100 pm és 20 mm közé, még célszerűbben 150 pm és 10 mm közé eső átlagos vastagságú rugalmasan alakítható membránként képezzük ki.

A reakcióelegy besajtolása előtt előnyösen felületi réteget, például kompozit réteget viszünk fel az első formafél felületére, és a reakcióelegyet a formaüregbe a felületi réteg és a burkolóréteg közé sajtoljuk be.

Célkitűzésünket szolgálja továbbá az a fröccsöntő forma, amely legalább egy első és egy második, ezzel együttműködő formaféllel van ellátva, ahol az első formafélen formaüreg felületét képező, konkáv alakú első felület van kialakítva, amelyen legalább egy alámetszés van, és a formaüreg lezárására alkalmasan elrendezett második formafélen második felület van kialakítva, amely az első felülettel szemben van elrendezve, továbbá eltávolítható, nem tapadó, rugalmasan deformálható, célszerűen nyúlékony rugalmas hártyabevonattal van ellátva, amely az első felülettel szemben második formafelületet alkotóan és az említett alámetszésbe nyúlóan és az első formafelülettel együtt zárt formaüreget alkotóan van elrendezve, továbbá a rugalmas hártya a második formafél alakjának megfelelően és különösen az alámetszésbe nyúlóan van megnyújtva, és a második felület alakjának felvételéhez kisebb nyúlás elszenvedése érdekében konkáv alakra van előalakítva, vagy a rugalmas hártya a második formafélen van rögzítve, és a második formaüreg-felület alakjának megfelelő alakra van előalakítva, valamint a rugalmas hártya legalább az alámetszés környezetében a második formafél felületétől bizonyos távolságban van, és az alámetszésbe van nyomva.

A hártyát legalább az alámetszések tartományában a második formafél felületétől bizonyos távolságban tartó eszköz célszerűen hidraulikus folyadékforrásból, továbbá csatornából van kialakítva, amelyen át a nyomás alatt lévő folyadék a második formafél felülete és a hártya közé van juttatva.

A fröccsöntő forma célszerűen a folyadékot a második formafél felülete és a hártya közül visszaszívó vákuumforrással van ellátva.

A fröccsöntő forma előnyösen az alámetszések tartományában a hártyát a második formafél felületétől bizonyos távolságra megtartó eszköz a második formafélhez rögzített dugattyúelemmel van ellátva, amely a második formafélhez viszonyítva kinyújtott és visszahúzott helyzet között mozgathatóan van elrendezve.

A dugattyúelem kedvezően a hártyához van rögzítve.

Annak a ténynek köszönhetően, hogy a második formafél felületén nincs tapadóbevonat, nem kell külső vagy belső leválasztószert alkalmazni ahhoz, hogy elkerüljük a fröccsöntött burkolóelem hozzáragadását a második formafél felületéhez. Ellentétben például a DE-A-198 34 747 számú szabadalmi leírásban feltárt eljárás során alkalmazott fóliabevonattal, a találmány szerinti eljárás során alkalmazott bevonat több, egymást követő formázás során is felhasználható. A bevonat elsősorban egy flexibilis, rugalmasan deformálható hártya, amelyet előalakítunk annak érdekében, hogy legalább nagyjából megfeleljen a formaüreg alakjának. Rugalmasságának köszönhetően ez a bevonat minden alkalommal lényegében visszanyeri eredeti alakját. A bevonatot úgy alakítjuk elő, hogy egyáltalán ne vagy csak igen kis feszítésre legyen szükség az alakításhoz, hogy a hártya éppen megfeleljen a formaüreg alakjának, mert ezzel növelhetjük a bevonat élettartamát.

A találmány szerinti eljárás további előnyét akkor használjuk ki, amikor a második formafél legalább két lejárórészből áll, amelyek ennek a második formafélnek a felületét alkotják. Ebben az esetben a forma felületének permanens, nem tapadó vagy eltávolítható bevonattal történő ellátása megakadályozza, hogy a keverék legalábbis részben behatoljon a lejárórészek közötti résbe, különösen amikor a permanens nem tapadó bevonatot is alkalmazzuk a lejárórészek egymással kölcsönösen érintkező oldalain. Ezen a módon a lejárórészeket többé nem kell, vagy legalábbis sokkal ritkáb3

HU 225 756 Β1 bán kell tisztítani, és ezenkívül sorját sem kell eltávolítani az öntvény hátoldaláról. A sorják megjelenése a hátoldalon különösen rugalmas, bőrszerű felületek esetében megengedhetetlen, mivel a sorják helyénél a hátsó réteg nem ragad hozzá a burkolófelülethez, és a bőrszerű felületen ezért nem megengedhető hólyagok képződnek ezeken a helyeken.

A találmányt a továbbiakban példaként! kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

1-5. ábrák keresztmetszetben ábrázolják a találmány egyik célszerű kiviteli alakja szerint megvalósított eljárás egyes lépéseit, a

6. ábra az 1-5. ábrákon bemutatott forma különböző kiviteli alakjának változata keresztmetszetben, részletesen ábrázolva a kinyúló megtámasztóeszközt, és a

7. ábra a 6. ábrához hasonló ábrázolás, de azt mutatja, hogy a megtámasztóeszköz visszahúzott helyzetében van.

Az 1-5. ábrákon bemutatott kiviteli alakok esetében rugalmas, mikrocellás vagy nemcellás elaszt poliuretán bőrszerű 6 burkolóréteget alakítunk ki formában, amelyből műszerfalat vagy az autók belső terének más burkolóelemét képezhetjük ki, és amelynek alapanyaga reaktív poliuretánkeverék, amelyet a WO 98/14492 számú közzétételi irat tár fel. A bőrszerű 6 burkolórétegnek átlagos vastagsága általában 0,1 és 3 mm között, de rendszerint 0,5 és 1,5 mm között van, míg sűrűsége többnyire nagyobb, mint 400 kg/m³, célszerűen nagyobb, mint 700 kg/m³. A bőrszerű vagy más rétegek átlagos vastagságának meghatározásához a bőrszerű réteg felületét és térfogatát mérjük meg, és a térfogatot elosztjuk a felülettel. Megfelelő gyártóeszközre példa az

1. ábrán látható nyitott állapotú forma, amely egy első formafélből és második 2 formafélből áll. Az 1, 2 formafeleknek egymással szembenéző 3, 4 felületeik vannak, amelyek egymás között 5 formaüreget alkotnak, amelyben a 6 burkolóréteget kialakíthatjuk. A két, 1, formafél között két fröccsöntő rávágás van kialakítva, amelyekbe 8 fúvóka helyezhető be, amellyel az előzőleg egy keverőfejjel összekevert reaktív keveréket befecskendezzük az 5 formaüregbe.

Ahogy az 1. ábrán is látható, az első 1 formafélben 18,19 alámetszés van, míg a második 2 formafél 9,10, 11 lejárórészekből van kialakítva annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a forma összezárását. Ha az 1 formafélben nincs alámetszés vagy csak rendkívül kicsiny az alámetszés, amely teljesen kitölthető a reaktív keverékkel, akkor a második 2 formafél kialakítható egy darabból is. Természetesen a második 2 formafél abban az esetben is kialakítható egyetlen darabból, ha az alsó 1 formafél különböző nyitható részekből áll (lásd 9. ábra). A bemutatott példában az első formafél felülete a 6 burkolóréteg színét, vagyis homlokfelületét alakítja ki, ezért a 3 felületen bizonyos textúrájú bőrhatású mintázat van elrendezve, hogy bőrszerű anyag hatását keltse.

Az 1-5. ábrákon bemutatott eljárás során bőrhatású 6 burkolóréteget alakítunk ki, ahol az 1 formafél felületét először külső formaleválasztó szerrel vonjuk be. Ezt követően esetleg végső felületi réteget alkotó formamázat vihetünk fel a formaleválasztó szer felületére szórással. Mindazonáltal a WO 98/14492 számú közzétételi iratban feltárt poliuretán összetételek nem túl stabilak, ezért az elszíneződések elkerüléséhez nincs szükség ilyen bevonatra. Miután felvittük a szükséges bevonatokat az első 1 formafélre, rugalmasan alakítható és eltávolítható 12 hártyát helyezünk az 1, 2 formafelek közé (lásd 2. ábra). A lemezszerű 12 hártya lazán fektethető fel az első 1 formafélre, de célszerűen valamennyire kifeszítjük az 1 formafél fölött.

Ahogy az a 2. ábrán is látható, a 12 hártya elő van alakítva azért, hogy legalább nagyjából kövesse az formaüreg alakját. Ezen a módon, egy lapos lemezszerű anyaggal összehasonlítva, a 12 hártyában semmilyen, vagy nagyon kis feszültség szükséges ahhoz, hogy deformáljuk és elérjük az 5 formaüreg alakját, ezért sok-sok formázóciklust lehet vele végrehajtani anélkül, hogy kicserélnénk. A 12 hártya célszerűen úgy van előalakítva, hogy amikor a konkáv első 1 formafélre helyezzük, a 12 hártyával lefedett S tér az első formafélben nagyobb, mint annak a térnek az 50%-a, célszerűen 70%-a és még célszerűbben 80%-a, amelybe a 12 hártyát első 1 formafélbe behúztuk, hogy felvegye az 5 formaüreg alakját, ahogy azt a későbbiek folyamán majd kifejtjük.

Miután a 12 hártyát elhelyeztük az első 1 formafélen, a formát lezárjuk úgy, hogy az első 9 lejárórészt, amely úgy van elrendezve, hogy illeszkedjen az első 1 formafélben lévő 18, 19 alámetszésekhez, fokozatosan az első 1 formafél felé (lásd 3. ábra) és a 10,11 lejárórészek felé (lásd 4., 5. ábra) mozgatjuk. Az a szerkezet, amely lehetővé teszi ezeket a fokozatos mozgásokat, nem látható az ábrákon, mivel ez önmagában ismert a szakmában járatos szakember számára.

Amikor ebből az inkább vékony, rugalmas lemezszerű anyagból készült 12 hártyát alkalmazzuk, gyűrődések alakulhatnak ki ebben a 12 hártyában. Annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, elkerüljük az ilyen gyűrődések létrejöttét a forma zárása során, a 12 hártyát célszerűen rugalmasan kifeszítjük azért, hogy akkor vegye fel a 2 második formafél 4 felületének alakját, amikor összezárjuk a formát. A 12 hártyában kialakuló gyűrődések természetesen kerülendők, különösen a vékony 6 burkolórétegek gyártása esetén, mivel a gyűrődések helyénél elgyengített vonalak alakulnak ki a 6 burkolórétegben, pontosabban olyan vonalak, ahol a bőrszerű anyag csökkentett tépőszilárdságú.

Az 5. ábrát szemlélve látható, hogy poliuretán reakcióelegyet sajtolunk a következő lépés során a 8 fúvókén és 7 beömlőn át az 5 formaüregbe, pontosabban a második 2 formafelet lefedő 12 hártya és az első 1 formafél 3 felülete közé. A reakcióelegyet ezt követően hagyjuk megszilárdulni, hogy kialakuljon a rugalmas burkolóréteg. A formát fokozatosan nyithatjuk ki úgy, hogy újra felemeljük a 9, 10, 11 lejárórészeket, majd a rugalmas 6 burkolóréteget eltávolíthatjuk a formából. Mielőtt a rugalmas 6 burkolóréteget eltávolítanánk a

HU 225 756 Β1 formából, előbb a 12 hártyát távolítjuk el a 6 burkolóréteg hátoldaláról. Mindazonáltal az is lehetséges, hogy a 12 hártyát rajta hagyjuk a kialakított 6 burkolórétegen, amikor azt eltávolítjuk a formából. Ezen a módon könnyebbé válik a bőrszerű 6 burkolóréteg eltávolítása a formából anélkül, hogy megsérülne, mindemellett csökkenthetjük a gyártás ciklusidejét is. Miután eltávolítottuk a 12 hártyát a 6 burkolóréteg hátoldaláról, újra ráhelyezhetjük a formára. Természetesen több 12 hártyát is alkalmazhatunk úgy, hogy legalább egy 12 hártya mindig készen álljon arra, hogy elhelyezhessük a formában.

A fent ismertetett találmány szerinti eljárás során előnyös, hogy a 12 hártya olyan tökéletesen érintkezik a második 2 formafél felületével, amennyire ez csak lehetséges, mert így a kialakított 6 burkolóréteg pontosan vagy majdnem pontosan az 5 formaüreg alakját veszi fel. A 12 hártya érintkezhet a második 2 formafél 4 felületével, különösen még annak konkáv részeivel is, vagyis a 9 lejárórészen lévő 13 és 14 résekkel is.

A 12 hártya duktilitásától és a 2 második formafél 4 felületének alakjától függően ez elsősorban azzal a nyomással érhető el, amellyel a reakcióelegyet beinjektáljuk az 5 formaüregbe, és bármely olyan nyomással, amely a reakcióelegy reakciója során fellép, különösen abban az esetben, ha a keverék kisebb-nagyobb mennyiségben duzzasztóanyagot, például vizet is tartalmaz.

Amennyiben ez a nyomás nem lenne elég, a második 2 formafelet elláthatjuk kicsiny furatokkal, amelyek vákuumcsatornához vannak csatlakoztatva és úgy vannak elrendezve, hogy a 12 hártyát vákuum alá szívják a 2 második formafél 4 felületére. Vákuum alkalmazása mindazonáltal általában nem szükséges és ezért a rajzokon sem ábrázoltuk. Ehelyett csak néhány, 16 kimeneti csatornához csatlakoztatott 15 szellőzőfuratot ábrázoltunk, amelyek révén elkerüljük levegőbuborékok kialakulását a 12 hártya mögött, különösen a második 2 formafélben lévő konkáv 13,14 résekben.

A fent ismertetett eljárás egyik előnye az, hogy lehetővé teszi az elaszt 6 burkolóréteg hátoldalának mentesítését a külső formaleválasztó szerektől, (gy a 6 burkolóréteg hátoldalán rendszerint alkalmazott hátréteg tapadását nem befolyásolja hátrányosan a külső formaleválasztó szer jelenléte.

A fent ismertetett eljárás egyik további előnye az, hogy az 5 formaüregbe besajtolt reakcióelegy a 12 hártya jelenléte miatt nem tud behatolni a második 2 formafél 9, 10, 11 lejárórészei közé. így ezeket a 9, 10, 11 lejárórészeket ritkábban kell tisztítani és nem képződik sorja sem a 6 burkolóréteg hátoldalán, amelyet ezért eltávolítani sem szükséges.

A további vagy hátréteg, amelyet a bőrszerű 6 burkolóréteg hátoldalán alkalmazunk, merev hordozóréteg lehet, amelyet in situ alakítunk ki a bőrszerű 6 burkolóréteg hátoldalán és amelynek alapanyaga olyan poliuretán reakcióelegy, amelyet úgynevezett RÍM- vagy felszóróeljárással viszünk fel, vagy olyan hőre lágyuló alapanyag, amelyet sajtolással vihetünk fel. Az előalakított merev hordozóréteget ugyanakkor felragaszthatjuk az elaszt bőrszerű 6 burkolóréteg hátoldalára ragasztóval is. A gyakorlatban a hordozóréteg, amelyet a bőrszerű 6 burkolóréteg hátoldalára viszünk fel, célszerűen habréteg, amelynek hátoldalán merev réteget is alkalmazhatunk. Ezen a módon puha tapintású, bőrszerű anyagot hozhatunk létre.

Egy ilyen hátsó habrétegként különösen poliuretánhab-réteg alkalmazható, illetve vihető fel szórásos eljárással, ahogy azt a WO 93/23237 számú nemzetközi közzétételi iratban feltárják, vagy RIM-eljárással, ahogy azt az EP-B-0 386 818 számú szabadalmi leírás ismerteti. Ez utóbbi esetben a habréteg reakcióelegyét a bőrszerű 6 burkolóréteg és a merev réteg közé préseljük be, amelyek egyaránt a formában helyezkednek el a reakcióelegy beinjektálását megelőzően. Másrészt a habréteg kialakítható RIM-eljárással is a találmány szerint, mégpedig úgy, hogy egy előzetesen kialakított elaszt bőrhatású 6 burkolóréteget helyezünk az első formafélre és egy 12 hártyát a második formafélre, majd a habréteget, illetve ennek alapanyagául szolgáló poliuretán reakcióelegyet besajtoljuk a bőrszerű 6 burkolóréteg és a 12 hártya közé. A hátsó habrétegre ezt követően egy merev hordozóréteget viszünk fel akár a 12 hártya eltávolítása után, de akár anélkül, hogy eltávolítanánk a 12 hártyát. A hordozóréteg felvitele a már fent említett RIM-eljárással vagy szórással, vagy ragasztással mehet végbe úgy, hogy egy előzőleg kialakított hordozóréteget ragasztunk fel a habréteg hátoldalára. Ebben az esetben is rendkívül jó adhéziót érhetünk el az első réteg, amelyet most a habréteg alkot, és a második réteg között, mégpedig a leválasztószer hiányának köszönhetően, amely nincs jelen a habréteg hátoldalán a 12 hártya használata következtében. Ebben a kiviteli alakban a bőrszerű 6 burkolóréteg, amelyet a formára helyeztünk, mielőtt a habréteget rávittük volna, egy kész felületet alkotó réteg. Ahelyett, hogy egy rétegből állna, ez a kész felületréteg állhat kompozit rétegből, amelyet például egy festékréteg és egy elaszt bőrszerű 6 burkolóréteg alkothat.

A festékréteggel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy nagyon vékony rétegvastagsága miatt, amely mindössze 5 és 50 pm között van, egy ilyen bevonat nem képez szerkezeti réteget vagy a kompozit réteg egy részét a találmány szerinti eljárás szempontjából, és így nem tekinthető másodikként kialakított rétegnek. A találmány egyik kiviteli alakjának megfelelően ugyanis az elsőként kialakított rétegre felvitt másodikként kialakított réteg rétegvastagságának legalább 0,5 mm-nek, célszerűen legalább 1 mm-nek kell lennie.

Ahogy fentebb már említettük a rajzokkal kapcsolatban, az elsőként kialakított 6 burkolóréteg, amelyet a találmány szerinti eljárással állítottunk elő, elsősorban egy mikrocellás vagy nemcellás elaszt poliuretán bőrhatású 6 burkolóréteg. Ez a bőrszerű 6 burkolóréteg kialakítható különösen RIM-eljárással, vagy esetleg például öntéssel, ahol a reakcióelegyet beöntjük vagy felszórjuk az első 1 formafél felületére, mielőtt a 12 hártyát ráhelyeznénk az első 1 formafélre. Egy másik kiviteli alakban az 5 formaüregbe besajtolt reakcióelegy

HU 225 756 Β1 cellás poliuretánréteget alkot mint elsőként elkészítendő réteget, amely mikrocellás vagy nemcellás elasztomer poliuretán bőrhatású 6 burkolóréteg, más szavakkal egy integrált szerkezetű 6 burkolóréteg.

Az 1-5. ábrákon látható kiviteli alakok esetében viszonylag vékony, előalakított, a második 2 formaféllel érintkező rugalmas síklapszerű 12 hártyát használtunk. Ez a lapszerű 12 hártya elég rugalmas ahhoz, hogy visszanyerje eredeti alakját, amikor eltávolítjuk a második 2 formafélről, ezért számos formázási eljárás során felhasználható. Az alkalmazott lapszerű 12 hártya előalakított membrán volt, amelynek átlagos vastagsága 100 pm és 20 mm között van, célszerűen 150 pm-től 10 mm-ig terjed. Egy ilyen membrán lehet például szilikon, latex- vagy TPU-membrán, és felveheti a második 2 formafél 4 felületének alakját, amikor a 4 felületen alkalmazzuk. Ahogy azt fentebb már említettük, az ilyen membránok egyik előnye az, hogy egymás után többször is felhasználhatók a formázáshoz, mivel szinte nem alakíthatók maradandóan a formázási eljárás során. Ahogy az 1-5. ábrákon is látható, ezeket különösen a formazárás előtt a konkáv első 1 formafélre feszítve alkalmazhatjuk, vagy esetleg kifeszíthetők a konvex második 2 formafél körül is úgy, hogy amikor kinyitjuk a formát, a második 2 formafélen marad. A membránok előállítása folyamán ezeket előalakítjuk úgy, hogy legalább nagyjából kövessék a forma alakját. Rendszerint az első 1 formafél, amellyel szemben az első 6 burkolóréteg felülete van, konkávra vagy lényegében konkávra készül. Ebben az esetben „a membrán úgy van előalakítva, hogy legalább nagyjából megfeleljen a forma alakjának” kifejezés azt jelenti, hogy a membránnak konkáv alakja van. Előalakítva a membránoknak a teljesen sík lapokkal összehasonlítva nagyon kevés vagy egyáltalán semmiféle feszítésre nincs szükségük, hogy kövessék a forma felületének alakját. A membránok előalakítása ennélfogva növeli élettartamukat.

A 6. és a 7. ábra a találmány egyik lehetséges kiviteli alakját ábrázolják, ahol egy viszonylag vastag, előalakított 17 hártya látható, amelynek például 4 mm a vastagsága, és ezt arra használjuk, hogy befedjük a második 2 formafél felületét és arra rögzítjük is. Ebben a kiviteli alakban a 17 hártyát az 5 formaüreg alakjának megfelelően alakítottuk elő. Említésre méltó jellegzetessége az ábrán bemutatott kiviteli alaknak az, hogy a 17 hártya helyileg a második 2 formafél 4 felületétől egy bizonyos távolságra van megtartva úgy, hogy az 5 formaüreg vagy más szavakkal a 6 burkolóréteg alakját, amelyet kialakítani szándékozunk, legalább részben a 17 hártya alakja határozza meg. Ennek egyik előnye az, hogy a kialakított 6 burkolóréteg vastagsága például az első 1 formafélben lévő 18, 19 alámetszéseknél anélkül csökkenthető, hogy 9, 10, 11 lejárórészeket alkalmaznánk a második 2 formafélben. Ez a 6. ábrán figyelhető meg, ahol a bemutatott formát a 18, 19 alámetszések helyénél a 17 hártya megtartására szolgáló eszközzel láttuk el a második 2 formafél 4 felületétől bizonyos távolságban. Ezek az eszközök mindkét esetben kinyújtott és visszahúzott helyzet között mozgatható 20, dugattyúelemből állnak, amely 22, 23 hidraulikus vagy pneumatikus munkahengerben mozog. A 20 dugattyúelem szabad vége 24 fejjel van ellátva, amelynek révén a 17 hártya 25 vastagabb részén lévő résben van rögzítve, míg a 21 dugattyúelem szabad vége egy olyan 26 bélyeggel van ellátva, amely 17 hártyát megtámasztja kinyújtott helyzetében, a 19 alámetszésben.

A 20, 21 dugattyúelemek egyaránt a 17 hártyához vannak rögzítve és úgy vannak elrendezve, hogy visszahúzzák a 17 hártyát visszahúzott helyzetükben a 18, 19 alámetszésekből, mielőtt kivennénk a formából a 6 burkolóréteget. Ez a mozgás látható a 7. ábrán. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a 17 hártya rugalmasan alakítható, visszanyeri eredeti alakját, ahogy az a 6. ábrán is látható, amikor a 20, 21 dugattyúelemek újra kinyúlnak.

A 25 vastagabb rész vagy a 26 bélyeg melletti területen a 17 hártya merevsége elegendő ahhoz, hogy fenntartsa a kívánt 5 formaüregalakot, amikor besajtoljuk a reakcióelegyet. A 6. és 7. ábrán látható kiviteli alakoknál nyomás alatt tartott folyadékforrást, továbbá egy 27 csatornát alkalmazunk, amellyel ezt a folyadékot a második 2 formafél 4 felülete és a 17 hártya közé a 18 alámetszéssel szembeni területre sajtoljuk be. Ezen a módon további alátámasztást is nyújtunk. A 17 hártya alátámasztása, amelyet a nyomás alatt tartott folyadék ad, elég nagy ahhoz, hogy nélkülözhető legyen a 20 dugattyúelemből és 22 hidraulikus vagy pneumatikus munkahengerből álló mechanizmus. Abban az esetben, hogyha ezt a mechanizmust elhagyjuk, egy vákuumforrást alkalmazhatunk, amellyel visszaszívjuk az említett folyadékot a második formafél 4 felülete és a 17 hártya közül, és ezzel az előre nyúló 17 hártyát kiszívjuk a 18 alámetszésből.

A találmány egyik további lehetséges kiviteli alakjában a fent említett előnyökhöz hasonló előnyöket érhetünk el úgy, hogy legalább a második 2 formafelet lefedjük egy állandó, nem ragadó fedőréteggel az eltávolítható rugalmas 12 hártya helyett. Ebben a kiviteli alakban az állandó nem tapadó bevonatréteg természetesen nem ragad hozzá a formázott 6 burkolóréteghez, még akkor sem, ha nincs, illetve nem alkalmazunk ezen külső formaleválasztó szert. A nem tapadó fedőréteg így lehetővé teszi, hogy elkerüljük külső, sőt belső formaleválasztó szer alkalmazását is. Más szavakkal, a reakcióelegy mentes vagy lényegében mentes lehet belső ieválasztószerektől.

A nem ragadó bevonatréteg készülhet különféle szintetikus anyagokból, amelyeket a fémforma felületére tapasztunk. Ezek lehetnek különösen PP, PE vagy teflon (PTFE), amelyek pontos összetételét a szakmában járatos szakember meghatározhatja a formázóeljárás speciális követelményeinek figyelembevételével.

A fent ismertetett találmány szerinti eljárás kiviteli alakjaiból világossá válik, hogy rendkívül sok módosítása képzelhető el anélkül, hogy eltérnénk a találmány oltalmi körétől, amelyet az igénypontokban fogalmaztunk meg.

A 6. és 7. ábrán látható kiviteli alakok esetében a fedőréteg vagy 17 hártya középpontban támasztható

HU 225 756 Β1 meg a második formafél alján, mégpedig egyetlen 20 dugattyúelem 22, 23 hidraulikus vagy pneumatikus munkahenger-mechanizmus révén. Ebben az esetben a 17 hártya oly módon alakítható ki, hogy a dugattyú kinyújtott helyzetében a 17 hártya mindkét oldalán belenyúlik a 18, 19 alámetszésekbe, és visszahúzott helyzetében a dugattyú visszahúzza a 17 hártya mindkét oldalát a 18, 19 alámetszésekből.

Claims (15)

1. Eljárás mikrocellás vagy nemsejtes elaszt poliuretán anyagú, bőrhatású burkolóréteg (6) formázására, amelynek színe és hátoldala van, továbbá átlagos vastagsága 0,1 és 3 mm között, célszerűen 0,5 és 1,5 mm között van, valamint az eljárás során:

- lényegében konkáv alakú első formaüreg- (5) felülettel (3) ellátott első formafelet (1) alkalmazunk, amelyen legalább egy alámetszést (18, 19) képezünk ki,

- a formaüreget (5) formaüreg- (5) felülettel (4) ellátott második formaféllel (2) lezárjuk, amelyet az első formaüreg- (5) felülettel (3) szemben rendezünk el, valamint a formaüreg (5) felületét (4) az első formaüreg- (5) felülettel (3) szemben második formafelületet alkotó, az alámetszés (18, 19) vonalát követő, önállóan mozgatható, nem tapadó, rugalmasan deformálható, célszerűen nyúlékony hártyából (12, 17) készült bevonattal látjuk el, és rugalmas hártya (12, 17), valamint az első formaüreg- (5) felület (3) között zárt formaüreget (5) alakítunk ki, majd

- célszerűen reaktív fröccsöntéssel a burkolóréteg (6) anyagát képező poliuretán reakcióelegyet sajtolunk a formaüregbe (5) úgy, hogy a burkolóréteg (6) hátoldalát a rugalmas hártyával (12, 17) érintkezésben alakítjuk ki,

- a reakcióelegyet kikeményedni hagyjuk és ezzel kialakítjuk a burkolóréteget (6), majd

- a formafeleket (1, 2) szétnyitjuk és eltávolítjuk a kialakult burkolóréteget (6) a formából és rugalmas hártyáról (12, 17), azzal jellemezve, hogy a formazárás során a rugalmas hártyát (12) először a második formafél (2) alakjának megfelelően és különösen az alámetszésbe (18, 19) nyúlóan megnyújtjuk, majd a forma összezárását megelőzően konkáv alakra előalakítjuk úgy, hogy a második felület (4) alakjának felvételéhez kisebb nyúlást szenvedjen el, vagy a rugalmas hártyát (12, 17) a második formafélen (2) rögzítjük, és a második formaüreg- (5) felület (4) alakjának megfelelő alakra előalakítjuk, és a rugalmas hártyát (17) legalább az alámetszés (18, 19) környezetében a második formafél (2) felületétől (4) bizonyos távolságban tartjuk, majd a poliuretán reakcióelegy megszilárdulása során az alámetszésbe (18, 19) nyomjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol a poliuretán reakcióelegy megszilárdulása során a rugalmas hártyát (17) a második formafél (2) felületétől (4) bizonyos távolságban tartjuk, azzal jellemezve, hogy a rugalmas hártyát (17) a formanyitás előtt visszahúzzuk az átmetszésből (18, 19).

3. Az 1-2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hártyát (17) legalább az alámetszés (18,19) környezetében a második formafél (2) felületétől (4) az említett távolságban tartjuk úgy, hogy a felület (4) és a rugalmas hártya (17) közé nyomás alatt lévő folyadékot juttatunk.

4. A 2-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hártyát (17) az alámetszésből (18,19) visszahúzzuk úgy, hogy a folyadékot a második formafél (2) felülete (4) és a hártya (17) közül kiszívjuk.

5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol a rugalmas hártyát (12) a formazárással rugalmasan a második formaüreg- (5) felület (4) alakjára nyújtjuk, azzal jellemezve, hogy a hártyát (17) az első formafélre (1) helyezzük és a formát fokozatosan összezárjuk úgy, hogy a második formafél (2) részeiként legalább két lejárórészt (9, 11) alkalmazunk.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a burkolóréteg (6) hátoldalán, különösen felszórással vagy sajtolással, vagy reaktív fröccsöntéssel második réteget alakítunk ki.

7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második réteg átlagos vastagságát legalább 0,5 mm, célszerűen legalább 1 mm méretűre választjuk.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmasan alakítható hártyát (17) vagy a rugalmasan nyújtható rugalmas hártyát (12) 100 pm és 20 mm közé, még célszerűbben 150 pm és 10 mm közé eső átlagos vastagságú, rugalmasan alakítható membránként képezzük ki.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakcióelegy besajtolása előtt felületi réteget, például kompozit réteget viszünk fel az első formafél (1) felületére (3), és a reakcióelegyet a formaüregbe (5) a felületi réteg és a burkolóréteg (6) közé sajtoljuk be.

10. Fröccsöntő forma az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás végrehajtására, amely legalább egy első (1) és egy második, ezzel együttműködő formaféllel (2) van ellátva, ahol az első formafélen (1) formaüreg (5) felületét képező, konkáv alakú első felület (3) van kialakítva, amelyen legalább egy alámetszés (18,19) van, és a formaüreg (5) lezárására alkalmasan elrendezett második formafélen (2) második felület (4) van kialakítva, amely az első felülettel (3) szemben van elrendezve, továbbá eltávolítható, nem tapadó, rugalmasan deformálható, célszerűen nyúlékony rugalmas hártya- (12, 17) bevonattal van ellátva, amely az első felülettel (3) szemben második formafelületet alkotóan és az említett alámetszésbe (18, 19) nyúlóan, és az első formafelülettel (3) együtt zárt formaüreget (5) alkotóan van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a rugalmas hártya (12) a második formafél (2) alakjának megfelelően és különösen az alámetszésbe (18, 19) nyúlóan van megnyújtva, és a második felület (4) alakjának felvételéhez kisebb nyúlás elszenvedése érdekében konkáv alakra van előalakítva, vagy

HU 225 756 Β1 a rugalmas hártya (12, 17) a második formafélen (2) van rögzítve és a második formaüreg- (5) felület (4) alakjának megfelelő alakra van előalakítva, valamint a rugalmas hártya (17) legalább az alámetszés (18, 19) környezetében a második formafél (2) felületétől (4) bizonyos távolságban van és az alámetszésbe (18, 19) van nyomva.

11. A 10. igénypont szerinti fröccsöntő forma, amelyben a hártyát (12,17) legalább az alámetszések (18,19) tartományában a második formafél (2) felületétől (4) bizonyos távolságban tartó eszköz van elrendezve, azzal jellemezve, hogy az eszköz hidraulikus folyadékforrásból, továbbá csatornából (27) van kialakítva, amelyen át a nyomás alatt lévő folyadék a második formafél (2) felülete (4) és a hártya (12, 17) közé van juttatva.

12. A 11. igénypont szerinti fröccsöntő forma, azzal jellemezve, hogy a folyadékot a második formafél (2) felülete (4) és a hártya (12, 17) közül visszaszívó vákuumforrással van ellátva.

5

13. A 10-12. igénypontok bármelyike szerinti fröccsöntő forma, azzal jellemezve, hogy az alámetszések (18, 19) tartományában a hártyát (12, 17) a második formafél (2) felületétől (4) bizonyos távolságra megtartó eszköz a második formafélhez (2) rögzített

10 dugattyúelemmel (20, 21) van ellátva, amely a második formafélhez (2) viszonyítva kinyújtott és visszahúzott helyzet között mozgathatóan van elrendezve.

14. A 13. igénypont szerinti fröccsöntő forma, azzal jellemezve, hogy a dugattyúelem (20, 21) a hártyához

15 (12, 17) van rögzítve.