HU224264B1 - Berendezés és eljárás átlátszó tartályok optikai vizsgálatára - Google Patents

Abstract

A jelen találmány tárgya berendezés és eljárás átlátszó tartályokoptikai vizsgálatára. A találmány szerinti berendezés (10) azüvegtartály (14) kereskedelmi értékesíthetőségét befolyásolóelváltozások vizsgálatára alkalmas, és az üvegtartály (14) sajáttengelye körüli forgatására való forgatóeszközt (39), aforgatóeszközben (39) lévő üvegtartály (14) átvilágítására szolgáló,polarizált szórt fény kibocsátására alkalmas diffúzort (20) és elsőpolarizátort (22) tartalmazó fényforrást (16), a fényforrás (16) általaz üvegtartály (14) egy részén átbocsátott polarizált szórt fényfogadására alkalmas első kamerát (24), amely kamera (24) általkészített képen az átlátszatlan elváltozások sötét foltként (50, 52a,52b) jelennek meg világos háttér előtt, a fényforrás (16) által azüvegtartály (14) egy részén átbocsátott, polarizált szórt fényfogadására alkalmas, az első polarizátorra (22) merőlegesen polarizálómásodik polarizátort (32) tartalmazó második kamerát (28), amelykamera (28) által készített képen a fényforrás (16) polarizált szórtfényének polaritását megváltoztató mechanikai feszültségváltozásokvilágos foltot (52c, 54, 56) képeznek a sötét háttér előtt, továbbá azüvegtartály (14) megfelelő részéről készített kép fogadására szolgáló,az üvegtartály (14) különböző elváltozásainak érzékelésére ésmegkülönböztetésére alkalmas, a kamerákhoz (24, 28) kapcsolódóképfeldolgozó processzort (41) tartalmaz. Az első és második kamera(24, 28) a fényforrás (16) által megvilágított üvegtartály (14) azonosrészéről készít képet, és a processzor (41) az üvegtartály (14)elváltozásait az első és második kamera (24, 28) által készítettkétdimenziós képek alapján érzékeli és különbözteti meg. Atalálmánynak része még eljárás a berendezés (10) működtetésére.

Description

A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 224 264 Β1

A találmány tárgya berendezés és eljárás átlátszó tartályok optikai vizsgálatára. A találmány szerinti berendezés és eljárás a tartályok optikai jellemzőit befolyásoló szokványos elváltozások optikai vizsgálatára szolgál. A találmány szerinti berendezés és eljárás egyetlen fényforrást alkalmazó egyetlen vizsgálóállomáson végzett vizsgálatra vonatkozik.

Tartályok - például üvegpalackok, üvegedények gyártása során különböző típusú rendellenességek alakulhatnak ki a tartályok oldalfalán, sarkainál, hajlataiban, nyakánál és/vagy végein. Ezeket a rendellenességeket a szakirodalom „szokványos elváltozásokénak nevezi. A szokványos elváltozások befolyásolhatják a tartályok értékesíthetőségét. Ezért javasolták olyan villamos-optikai vizsgálati módszer alkalmazását, amellyel felismerhetők a tartályok optikai jellemzőit befolyásoló szokványos elváltozások. A módszer lényege az, hogy a tartályt fényforrással megvilágítják, és a tartály megvilágított részeiről kamerával képeket készítenek. A fényforrás szolgáltathat egyenletes erősségű fényt vagy olyan fényt, amelynek intenzitása egy adott irány mentén változik. A tartály megvilágított részein található szokványos elváltozásokat a kamera által rögzített és eltárolt képen a fényerősség változása révén érzékelik.

Az US-4 378 493, az US-4 378 494, az US-4 378 495 és az US-4 601 395 számú szabadalmi leírások olyan vizsgálati módszereket ismertetnek, melyeknél a különböző állásokon vagy állomásokon keresztülhaladó tartályokat fizikai és optikai vizsgálatnak vetik alá. Az egyik optikai vizsgálóállomásnál az üvegtartályokat függőleges helyzetben tartják, és hossztengelyük körül forgatják. A tartályok oldalfalán keresztül fényforrás segítségével szórt fényt bocsátanak keresztül. A tartály oldalfalán keresztül függőleges csík mentén átbocsátott fény fogadására a tartály függőleges tengelyével párhuzamos vonal mentén elrendezett fényérzékelő elemekkel rendelkező kamerát helyeznek el. A vonalkamera fényérzékelő elemeinek kimenetét a tartály forgatása során lépésről lépésre mintavételezik, és eseményjelet (event signal) állítanak elő, ha az egymást követő jelek fényerőssége egy előre megadott küszöbszintnél jobban eltér. Ebben az esetben egy visszautasítási jelet (reject signal) állítanak elő, és a tartályt eltávolítják a futószalagról.

Problémát jelent az újrahasznosított üvegből készült üvegtartályok gyártása, ugyanis egyetlen üvegtartály anyagában különböző hőtágulási jellemzővel rendelkező anyagok keveredhetnek. Előfordulhat például, hogy nagyon kis hőtágulási együtthatójú konyhai üvegedények összekeverednek újrahasznosított üveggel. A konyhai üvegárukban található meg nem olvadó részek az üveg hűtésekor mechanikai feszültségeket eredményeznek, melynek következtében az üvegtartály eltörhet vagy később más hibákat okozhat. Az üvegben megjelenő és mechanikai feszültséget okozó inhomogenitások közé tartozik még a kövesedés és az üvegolvasztóból vagy a kiöntőcsőrről származó törékeny anyagú szemcsék. Szükség van tehát olyan eljárásra és rendszerre, amely érzékeli az üvegtartályban a mechanikai feszültségek és az átlátszatlan feszültségmentes változásokat. A jelenlegi vizsgálórendszerekben azonban korlátozott mértékben áll rendelkezésre hely, így a rendszerben található különböző vizsgálóállomásokat nem szerelhetjük fel további vizsgálóberendezéssel.

Célunk ezért olyan eljárás és berendezés létrehozása, amely az üvegtartályok oldalfalaiban lévő mechanikai feszültségváltozások érzékeléséhez keresztpolarizátorokat alkalmaz. A fénnyel átvilágítunk a keresztpolarizátorokon és a keresztpolarizátorok között elhelyezkedő üvegtartályon, melynek hatására a kamerában létrejövő képen általában sötét folt jelzi azt a helyet, ahol az üvegtartály oldalfalában nincs mechanikai feszültségváltozás. Az üvegtartályon keresztülhaladó fény polaritása megváltozik a mechanikai feszültségváltozások következtében, így a kamera által készített képen a sötét háttér előtt világos pont jön létre, melyek a mechanikai feszültségváltozásokat jelzik. Az US-4 026 656 számú szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, melynek során infravörös fényt szolgáltató fényforrást és infravörös polarizálószűröket alkalmaznak a háttérben megjelenő szórt fény hatásának csökkentése céljából.

A találmánnyal általános célunk olyan berendezés és eljárás létrehozása, amely átlátszó üvegtermékek különösen üvegtartályok - vizsgálatára alkalmas. A találmány szerinti berendezéssel és eljárással az üvegtartályok optikai jellemzőit befolyásoló szokványos elváltozásokat vizsgáljuk. A találmánnyal célunk elsősorban olyan eljárás és berendezés megvalósítása, amely kifejezetten alkalmas mind a mechanikai feszültségváltozások, mind az átlátszatlan - mechanikai feszültséggel járó vagy a nélküli - változások vizsgálatára. A találmánnyal további célunk olyan eljárás és berendezés létrehozása, amely az üvegtartályok mechanikai feszültségváltozásait és az átlátszatlan, mechanikai feszültségtől mentes elváltozásait egyetlen fényforrással rendelkező egyetlen vizsgálóállomáson képes megvizsgálni. A találmánnyal célunk még olyan eljárás és berendezés megvalósítása, amelyet gazdaságosan lehet megvalósítani és hosszú élettartama alatt mindvégig megbízhatóan üzemel. A találmánnyal szintén további célunk olyan eljárás és berendezés megvalósítása, amely könnyen beépíthető egy létező tartályvizsgáló rendszer egyetlen vizsgálóállomásába.

Az üvegtartályok kereskedelmi értékesíthetőségét befolyásoló szokványos elváltozások vizsgálatára szolgáló, találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakja olyan fényforrást tartalmaz, amely polarizált, szórt fénnyel világítja át az üvegtartály falát, miközben az üvegtartály a tengelye körül forog. Az üvegtartály egy részét átvilágító fényforrás által kibocsátott polarizált, szórt fény fogadására egy első kamera szolgál, tehát az első kamera az üvegtartály megfelelő részéről olyan képet alkot, melyen az átlátszatlan elváltozások sötétek, szemben az egyébként világos háttérrel. Az üvegtartálynak lényegében ugyanazt a részét átvilágító fényforrás fényét egy második kamera is fogadja, amely a fényforrás polarizátorára merőleges polarizátort tartalmaz. Mivel a mechanikai feszültségváltozások a fényforrás által az üvegtartályon átjutó polarizált, szórt fény polaritását megváltoztatják, a második ka2

HU 224 264 Β1 mera az elváltozások helyén világos képet ad, miközben a kép háttere sötét marad. A két kamerához képfeldolgozó processzor kapcsolódik, amely fogadja a kamerák által az üvegtartály megfelelő részéről készített képeket, melyek alapján érzékeli és megkülönbözteti az üvegtartály különböző elváltozásait.

Az első és a második kamera egyenes vonal mentén sorba rendezett CCD-érzékelőket tartalmaz, melyek egymással és a tartály tengelyével párhuzamosan helyezkednek el. A képfeldolgozó processzor a tartály forgatása közben lépésről lépésre letapogatja az egyenes vonal mentén sorba rendezett érzékelőket, és kétdimenziós kibontatlan képet alkot az üvegtartály vizsgált részéről. Az üvegtartály elváltozásait a két kamera által készített kétdimenziós képek összehasonlítása alapján érzékeljük és különböztetjük meg. A két kamera képének összehasonlítását elvégezheti egy kezelőszemély és/vagy olyan automatikus elektronikus eszköz, amely a két kép egyes képpontjainak jeleit egyenként hasonlítja össze. A találmány célszerű kiviteli alakjánál az első kamera a tartálynak a fényforrással átellenes oldalán helyezkedik el, míg a második kamera az első kamera alatt helyezkedik el, és az üvegtartályra kismértékben felfelé néz. A második kamera által befogott kép tartalmazza az üvegtartály talpát is, ahol a fény polarizáltságát befolyásoló, mechanikai feszültségváltozások különösen veszélyesek lehetnek az ütődések miatt, melyek az üvegtartály használata során a tartály talpát gyakran érik. A találmány egy célszerű kiviteli alakjánál a fényforrás olyan fluoreszkáló fénnyel rendelkezik, amely erős fényt ad a látható tartományban. A fényforrás fénye célszerűen a 3000-5000 °K fokos színhőmérséklet-tartományba esik. A találmány egyszerűen beépíthető egy már létező vizsgálórendszer egyetlen állomásába oly módon, hogy a fényforrást a vizsgálóállomáson keresztülhaladó tartályok szállítási útvonalába eső ívek mentén helyezzük el, míg a kamerákat egymás fölé egy tartóoszlopra szereljük az íven kívül eső részen.

A találmányt a továbbiakban a rajz alapján részletesen ismertetjük. A rajzon az

1. ábra a találmány egyik célszerű kiviteli alakjának villamos-optikai vázlata, amely a mechanikai feszültséggel járó és átlátszatlan elváltozások érzékelésére szolgáló berendezést mutatja; a

2. ábra az 1. ábrán látható berendezés felülnézete; a

3A-3B. ábrák a tartályról az 1. és 2. ábrán látható berendezéssel készített kétdimenziós képek.

Az 1. ábrán 14 üvegtartály vizsgálatára szolgáló, a találmány egyik célszerű kiviteli alakja szerinti 10 berendezés látható. A 10 berendezés egy vagy több, függőlegesen elhelyezkedő 18 fénycsövet tartalmazó 16 fényforrást tartalmaz, melyhez 20 diffúzor kapcsolódik. A 16 fényforrás szélesen szétterülő szórt fényt szolgáltató fényforrás. A fény a 20 diffúzorról első 22 polarizátoron (lencséken) keresztül jut a 14 üvegtartályhoz. A 16 fényforrással szemben, a 14 üvegtartály átellenes oldalán első 24 kamera helyezkedik el. Az első 24 kamera egyenes vonal mentén sorba rendezett CCD- 26 érzékelőket tartalmaz, melyekre a 16 fényforrás által átvilágított üvegtartályról keskeny csíkban fókuszálódik a fény. Az első 24 kamera alatt egyenes vonal mentén sorba rendezett CCD- 30 fényérzékelőket tartalmazó, második 28 kamera van, amelyre a 16 fényforrás által átvilágított 14 üvegtartályról keskeny csíkban fény fókuszálódik egy második 32 polarizátoron keresztül. A második 28 kamera a 14 üvegtartályt kissé alulról, talpával együtt látja. A 22 és 32 polarizátorok egymásra merőlegesen polarizáltak. Az egyenes vonal mentén elrendezett 26 és 30 fényérzékelők egymással párhuzamos síkokat alkotnak, és síkjuk párhuzamos a 14 üvegtartály tengelyével is. A 26 és 30 fényérzékelőkből álló 24 és 28 kamerák hossza azonos, és megegyezik a 14 üvegtartály hosszával. A 26 fényérzékelő párhuzamos a 14 üvegtartály tengelyével, míg a 30 fényérzékelő kis szöget zár be a 14 üvegtartály tengelyével. A bezárt szög nagysága függ a talp íveltségétől, de célszerűen kb. 6°. Az első 24 kamera és a második 28 kamera a 14 üvegtartály talpától annak tetejéig tartó keskeny csíkot lát. A 16 fényforrás célszerűen egy vagy több 18 fénycsövet tartalmaz, melyek a látható fény tartományába eső fényt is előállítanak, ellentétben az eddig általánosan alkalmazott fehéren izzó fényforrásokkal. A fehér fényhez alkalmazott polarizátorok általában jóval olcsóbbak a fehér fényforrás által előállított infravörös vagy közel infravörös fényhez szükséges polarizátoroknál. A 18 fénycső a találmány célszerű kiviteli alakjánál egy vagy több nagy teljesítményű, a látható fény tartományába eső fényt kibocsátó izzót tartalmaz. Az infravörös sugarakra általában érzékenyebb 26 és 30 fényérzékelők, valamint a látható fény tartományában használható, olcsóbb 22 és 32 polarizátorok ára között kompromisszum van. A 16 fényforrás színhőmérséklete a 3000°-5000 °K tartományba esik, de célszerűen 3000 °K.

A 14 üvegtartályok adagolójához olyan, általában csillagkereket és 36 csúszótányért tartalmazó 34 futószalag kapcsolódik, amely az egymást követő 14 üvegtartályokat a 2. ábrán látható ívelt 38 pályán mozgatja, és csillagkerekes 34 futószalagot tartalmazó tartályvizsgáló rendszer egyik állomásánál kialakított 10 berendezésnél megfelelő helyzetbe állítja. A 34 futószalag és a teljes vizsgálórendszer bármilyen típusú lehet, például olyan, mint az US-4 230 319 vagy az US-4 378 493 számú szabadalom tárgyát képező rendszer, amelyeken a találmány is alapul. Az első és második 24, 28 kamerák egymás alá, állíthatóan vannak felszerelve egy kameratartó 37 állványra, amely kinyúlik a 34 futószalagból. Az egymást követő 14 üvegtartályokat rögzített helyzetben tartjuk a 16 fényforrás és az első, valamint második 24, 28 kamerák között, és központi tengelyük körül egy 39 forgatóeszköz vagy más eszköz segítségével forgatjuk. A 14 üvegtartályokat forgató eszközhöz egy 40 kódoló kapcsolódik, amely a 14 üvegtartály lépésenként! forgatásához szükséges vezérlőjeleket biztosítja. A forgatás megvalósulhat állandó szögelfordulással vagy állandó szögsebesség mellett történő rögzített idejű léptetéssel. A 40 kódolóhoz és az első, valamint második 24, 28 kamerákhoz 41 képfeldolgozó processzor csatlakozik, amely a 14 üvegtartály lépésenként történő forgatásakor letapogatja a 26 és 30 fényér3

HU 224 264 Β1 zékelőt, és előállítja a 14 üvegtartályról készített kétdimenziós elektronikus képeket. Az egyenes vonal mentén sorba rendezett, egymást követő fényérzékelő elemek jelei hozzák létre a kétdimenziós képek egyik dimenzióját, míg a második dimenzió a 14 üvegtartály lépésenként! forgatásából adódik.

Működés közben a 34 futószalag az egymást követő 14 üvegtartályokat a 16 fényforrás és az első, valamint a második 24, 28 kamerák között megfelelő helyzetbe állítja. A 14 üvegtartály eközben egy helyben tartózkodik és központi tengelye körül forog. A 16 fényforrásból polarizált szórt fényt bocsátunk a 14 üvegtartályon keresztül az első 24 kamera 26 fényérzékelőire, amely így világos hátteret hoz létre. A 14 üvegtartály átlátszatlan elváltozásai megakadályozzák a fény átjutását a 16 fényforrástól a 26 érzékelőhöz, így ezek az átlátszatlan elváltozások a világos háttér előtt sötét foltot képeznek. Átlátszatlan elváltozás alatt nemcsak olyan elváltozásokat értünk, melyek blokkolják vagy elnyelik a fényt, hanem olyan fénytörő elváltozásokat is, amelyek méretüknél fogva jelentősen eltérítik a 14 üvegtartályon keresztül az első 24 kamerába irányuló fényt, valamint olyan fényvisszaverő elváltozásokat, amelyek megakadályozzák a fény kamerához történő eljutását. Magyarán azok az elváltozások, amelyek blokkolják vagy elnyelik a 14 üvegtartályra bocsátott fényt, az olyan elváltozások, amelyek fénytörést okoznak, valamint azok az elváltozások, amelyek visszaverik a fényt, az első 24 kamera 26 fényérzékelőin a világos háttér előtt sötét foltot eredményeznek. A 16 fényforrás által kibocsátott polarizált szórt fény ugyanakkor a 14 üvegtartályon keresztül eljut a második 28 kamera előtt elhelyezett 32 polarizátorokba. Az egymásra merőlegesen polarizáló 22 és 32 polarizátorok a második 28 kamera 30 fényérzékelőin általában sötét hátteret eredményeznek. A 14 üvegtartály elváltozásai, például a 14 üvegtartály oldalfalában lévő mechanikai feszültségváltozások, amelyek a 14 üvegtartályra irányított fény polaritását megváltoztatják, a második 28 kamera 30 fényérzékelőin az egyébként sötét háttér előtt világos képet hoznak létre.

A 3A. és 3B. ábrák a 41 képfeldolgozó processzor által az első és második 24, 28 kamerákból letapogatott, a 14 üvegtartályról egy teljes fordulat alatt készített kiterített, kétdimenziós képeket mutatják. A 3A. ábrán például mechanikai feszültségtől mentes kövesedést mutat a sötét 50 folt, miközben a 3B. ábrán ugyanazon az X-Y koordinátájú helyen nem látható elváltozás. A 3A. ábrán látható sötét 52a folt olyan, mechanikai feszültséggel járó kövesedés, amely a 3B. ábrán világos 52c folttal körülvett sötét 52b foltot eredményez ugyanazon a helyen. Az 50 és 52a foltok a kövesedés méretét adják meg. A 3B. ábrán látható világos 54 folt és ugyanazon a helyen a 3A. ábrán a sötét folt hiánya olyan mechanikai feszültségváltozásra utal, amelyet hasonló átlátszósági jellemzőkkel rendelkező, de a gyártandó 14 üvegtartály oldalfalának anyagától eltérő hőtágulási együtthatójú, átlátszó konyhai üvegedény egy része okoz. A 3B. ábrán látható hosszúkás, világos 56 folt a 14 üvegtartály oldalfalában képződött üvegkristályosodást jelez. A mechanikai feszültségváltozások helyei gyenge pontokat jelentenek a tartály anyagában, melyek a 14 üvegtartály normális kezelése során történő ütődések vagy a tartály töltése és kezelése során bekövetkező hőhatások eredményeképpen a 14 üvegtartály törését eredményezhetik. A 14 üvegtartály sarokrésze azaz a 14 üvegtartály oldalfalát a 14 üvegtartály talpához kapcsoló rész - különösen érzékeny a mechanikai feszültségváltozásokra, mivel a sarokrész a normális használat során feszültségnek és ütközéseknek van kitéve. Ezért az 1. ábrán látható, találmány szerinti 10 berendezés lényeges jellemzője, hogy a második 28 kamera a 14 üvegtartályt kismértékben alulról látja, így a 28 kamera a 14 üvegtartály teljes sarokrészét látja.

A 41 képfeldolgozó processzorhoz 44 kijelző kapcsolódik, amely az első és a második 24, 28 kamerák által készített kiterített, kétdimenziós képeket - mint amilyenek a 3A. vagy 3B. ábrán látható képek - a kezelőszemély számára egyidejűleg megjeleníti. A megjelenített képeket a kezelő kielemezheti, és a szükséges módon beavatkozhat a gyártási folyamatba. A 41 képfeldolgozó processzor egy alkalmas képpont-összehasonlítási módszer segítségével - egymás után felváltva vagy egyidejűleg - automatikusan, elektronikus úton összehasonlíthatja a kétdimenziós képeket, és automatikusan beavatkozhat a gyártási folyamatba (lásd például az US-4 762 544 számú szabadalmi leírást). A 41 képfeldolgozó processzor elindíthat egy olyan 42 leemelőszerkezetet is, amely eltávolítja a 34 futószalagról a hibás 14 üvegtartályokat. A kövesedést tartalmazó 14 üvegtartályokat nem célszerű újrafeldolgozni, mivel az újrafeldolgozás során a kövesedések az új 14 üvegtartályban ismét kialakulhatnak. A találmány szerinti 10 berendezésnél pontos jelzést adunk arra, hogy mely 14 üvegtartályokat nem szabad újrafeldolgozni. Azáltal, hogy két, különböző típusú elváltozások felderítésére alkalmas, különböző optikai módszerekkel előállított kiterített, kétdimenziós képet elemezünk ki, megbízhatóan tudjuk osztályozni az elváltozásokat, például méret, forma, vagy a mechanikai feszültség jelenléte alapján. A 41 képfeldolgozó processzor alkalmas az elváltozások osztályozására, és meg tudja különböztetni egymástól a mechanikai feszültséggel járó kövesedést, a mechanikai feszültségtől mentes kövesedést, a viszkózus csomót, a buborékot, a kagylós repedést, a szennyeződést stb.

A találmány szerinti eljárás és 10 berendezés üvegből készült termékek vizsgálatára szolgál, melynek során a 14 üvegtartály optikai jellemzőit befolyásoló szokványos elváltozásokat vizsgáljuk. Az elváltozások elsősorban mechanikai feszültségváltozások és átlátszatlan elváltozások. A találmány szerinti eljárás és 10 berendezés megvalósítható viszonylag olcsó, a látható fénytartományban használható polarizálóanyag alkalmazásával. A találmány szerinti eljárás alkalmazható mind tiszta kvarcüveg, mind színes üvegek esetén. A találmány szerinti eljárás és 10 berendezés megvalósítható egy tartályvizsgáló rendszer egyetlen vizsgálóállomásában is, egyetlen 16 fényforrás alkalmazásával, beilleszthető egy már létező csillagkerekes vagy más típusú tartályvizsgáló rendszerbe.

HU 224 264 Β1

Claims (15)

1. Berendezés átlátszó tartályok optikai vizsgálatára, amely az üvegtartály (14) kereskedelmi értékesíthetőségét befolyásoló elváltozások vizsgálatára alkalmas, és az üvegtartály (14) saját tengelye körüli forgatására való forgatóeszközt (39), a forgatóeszközben (39) lévő üvegtartály (14) átvilágítására szolgáló, polarizált szórt fény kibocsátására alkalmas, diffúzod (20) és első polarizátort (22) tartalmazó fényforrást (16), a fényforrás (16) által az üvegtartály (14) egy részén átbocsátóit polarizált szórt fény fogadására alkalmas első kamerát (24), amely kamera (24) által készített képen az átlátszatlan elváltozások sötét foltként (50, 52a, 52b) jelennek meg világos háttér előtt, a fényforrás (16) által az üvegtartály (14) egy részén átbocsátott polarizált szórt fény fogadására alkalmas, az első polarizátorra (22) merőlegesen polarizáló második polarizátort (32) tartalmazó második kamerát (28), amely kamera (28) által készített képen a fényforrás (16) polarizált szórt fényének polaritását megváltoztató mechanikai feszültségváltozások világos foltot (52c, 54, 56) képeznek az egyébként sötét háttér előtt, továbbá az üvegtartály (14) megfelelő részéről készített kép fogadására szolgáló, az üvegtartály (14) különböző elváltozásainak érzékelésére és megkülönböztetésére alkalmas, a kamerákhoz (24,28) kapcsolódó képfeldolgozó processzort (41) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az első és második kamera (24, 28) a fényforrás (16) által megvilágított üvegtartály (14) azonos részéről készít képet, és a processzor (41) az üvegtartály (14) elváltozásait az első és második kamera (24, 28) által készített kétdimenziós képek alapján érzékeli és különbözteti meg.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a képek összehasonlítását végző eszköz a képek képpontonként történő automatikus összehasonlítására alkalmas eszközt tartalmaz.

3. Az 1-2. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és második kamera (24, 28) egyenes vonal mentén sorban elrendezett CCD-fényérzékelőket (26, 30) tartalmaz, melyek egymással és a forgatóeszközben (39) lévő üvegtartály (14) tengelyével párhuzamosak.

4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a processzor (41) a kamerák (24, 28) egyenes vonal mentén elrendezett fényérzékelőinek (26, 30) az üvegtartály (14) lépésenként! forgatása során történő letapogatására szolgáló eszközt tartalmaz, melynek segítségével kétdimenziós képek hozhatók létre az üvegtartály (14) meghatározott részéről, valamint az elváltozások érzékelésére és megkülönböztetésére szolgáló eszköz működése a kétdimenziós képek összehasonlításán alapul.

5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elváltozások érzékelésére és megkülönböztetésére szolgáló eszköz a kezelőszemély számára a kétdimenziós képek egyidejű vizsgálatára lehetőséget biztosító kijelzőt (44) tartalmaz.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első kamera (24) a fényforrással (16) szemben az üvegtartály (14) ellentétes oldalán helyezkedik el, az egyenes vonal mentén elrendezett fényérzékelők (26) síkja párhuzamos az üvegtartály (14) tengelyével, és a második kamera (28) a tartályra (14) kissé felfelé nézve, az első kamera (24) alatt helyezkedik el.

7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tartálynak (14) a második kamera (28) által készített képe tartalmazza az üvegtartály (14) sarokrészét.

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kamerák (24, 28) számára a sarokrészétől a végéig lényegében az egész üvegtartály (14) látható.

9. A 7-8. igénypont bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az üvegtartály (14) forgatását végző forgatóeszköz (39) tartalmaz a tartályokat (14) ív mentén továbbító, valamint a tartályokat (14) a fényforrás (16) és a kamerák (24, 28) között egy helyben tartó, de a tengelyük körül forgató futószalagot (34), ahol a fényforrás (16) a futószalag (34) ívének belső oldalán helyezkedik el, és a kamerák (24, 28) a futószalag (34) ívének külső oldalán helyezkednek el.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fényforrás (16) fénycsövet (18) tartalmaz.

11. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fénycső (18) színhőmérséklete kb. a 3000-5000 °K tartományba esik.

12. Eljárás átlátszó tartályok optikai vizsgálatára kereskedelmi értékesíthetőségét befolyásoló elváltozások meghatározására, azzal jellemezve, hogy fényforrás (16) fényét a tartályon (14) keresztül egyidejűleg első és második kamerára (24, 28) irányítjuk, az első kamerával (24) az üvegtartály (14) egy részéről olyan képet készítünk, amelyen az átlátszatlan elváltozások világos háttér előtt sötét foltként (50, 52a,

52b) jelennek meg, a második kamerával (28) az üvegtartály (14) ugyanazon részéről olyan képet készítünk, amelyen a mechanikai feszültségváltozások sötét háttér előtt világos foltként (52c, 54, 56) jelennek meg, végül az első és második kamerával (24, 28) készített képeket összehasonlítva érzékeljük a tartály (14) falában kialakult átlátszatlan elváltozásait vagy a mechanikai feszültségváltozásokat.

13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első és második kamerával (24, 28) készített képet képpontonként hasonlítjuk össze,

14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy további lépésként a tartályt (14) tengelye körül forgatjuk, és az elváltozások érzékelése során a forgatás minden egyes lépesében letapogatjuk a kamerákat (24, 28).

15. A 12-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fényforrás (16) és a második kamera (28) elé egymásra merőlegesen polarizáló polarizátort (22, 32) helyezünk.