HU224230B1 - Ablak vagy ajtó - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel (1, 2),ahol a külső és szárnykeret (1, 2) között egy körbefutó tömítőkamra(24) van kiképezve, amely legalább egy tömítéssel (21) tömítve van, ésahol a külső keret (1) és a szárnykeret (2) egy mozgatható retesz (5)és helyhez kötött reteszbefogadó elemekkel (6) rendelkezőzárórúdvasalás (3) útján reteszelhetően és nyithatóan van kialakítva,továbbá ahol a tömítés (21) a külső kereten (1) vagy a szárnykereten(2) rögzítve van, és a szárnykereten (2) vagy a külső kereten (1)felfekszik, és ahol a zárórúdvasalás (3) egy berendezéssel (20) atömítés (21) mozgatásához – egy első helyzetből, amelyben a tömítés(21) a külső kereten (1) és a szárnykereten (2) felfekszik egy másodikhelyzetbe, amelyben a tömítés (21) a külső keretről (1) vagy aszárnykeretről (2) el van emelve – együttműködően van kiképezve, ahola reteszek (5) a második helyzetben a reteszbefogadó elemekkelösszekapcsolva maradnak.

Description

A találmány tárgya ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, ahol a külső és szárnykeret között egy körbefutó tömítőkamra van kiképezve, amely legalább egy tömítéssel tömítve van, és ahol a külső keret és a szárnykeret egy mozgatható retesz és helyhez kötött reteszbefogadó elemekkel rendelkező zárórúdvasalás útján reteszelhetően és nyithatóan van kialakítva, továbbá ahol a tömítés a külső kereten vagy a szárnykereten rögzítve van, és a szárnykereten vagy a külső kereten felfekszik.

Egy ilyen ablak vagy egy ilyen ajtó a legkülönbözőbb kiviteli alakokban ismert.

A DE 196 46 842 A1 iratból ismert egy ablak, amelyet egy külső keret és egy szárnykeret képez, és amelyek, ha a szárnykeret zárva van, egy tömítés útján egymás ellenében tömítve vannak. Ez esetben a tömítés a külső keret egy hornyában van rögzítve, és a szárnykeret egy szegélyén úgy fekszik fel, hogy a szárnykeret és a külső keret között egy körbefutó tömítőkamra jön létre.

Annak érdekében, hogy az épület belső tere zárt szárnykeret esetében is szellőztethető legyen, a konstrukció úgy van kialakítva, hogy furatokon át egy szellőzőcsatorna jön létre, amely - a tömítés mellett - egy, a zárórúdvasalás befogadására szolgáló hornyot a tömítőkamrával összeköti. A zárórúdvasalást befogadó horonyban egy reteszelőelem van elrendezve, amellyel az áramlási volumen szabályozható.

Ennél a megoldásnál a szabályozóelem szerelése egyrészről, másrészről a furatok előállítása az ablak előállítása kapcsán jelentős gyártási ráfordítást igényel.

A DE 297 13 820 U1 iratból egy olyan ablak vált ismertté, amelynél a tömítőkamrán belül egy vagy több szellőzési profilrész van elrendezve, amelyek egy szellőzési utat képeznek a külső tértől a belső tér felé vagy fordítva, oly módon, hogy az a külső keret és a szárnykeret közötti tömítést elkerüli. A szellőzési profilrész a külső keret egy rúdjának szakaszán van rögzítve, ahol az esetlegesen meglévő tömítések megfelelően vannak kialakítva, vagy részben eltávolításra kerülnek annak érdekében, hogy a szellőzési út szabaddá váljon.

A nyomásviszonyoktól függően a levegő a belső térből az épületen kívüli térbe vagy fordítva áramolhat. Annak érdekében, hogy a szellőzési profilrész szellőzési útját korlátozzák, lehetséges tömítődugókat alkalmazni.

A DE-297 22 466 U1 iratból egy hasonló berendezés ismert. Ennél az ismert ablaknál a szellőzési út az üreges profilban nyílásokon át van kialakítva, amely szellőzési úttal az ablakon vagy ajtón kívüli tér a belső térrel - a megfelelő tömítések mellett elhaladva össze van kötve.

Az említett kialakításoknak az a hátránya, hogy a szellőzés mennyisége csak bonyolultan és a belső térben jelen lévő személyek személyes igényeihez semmiképpen sem illeszthetően állítható be. Különösképpen a belső és külső tér közötti nagy nyomáskülönbségek esetén vezethetnek ezek a konstrukciók kellemetlen huzatjelenségekhez.

Ezért egy sor fejlesztés foglalkozik a levegőmennyiség szabályozásával. így a DE 196 10 428 A1 iratból ismert egy ablak, amelynél egy, a külső keret és a szárnykeret között elrendezett tömítés egy tömítőajakkal rendelkezik, amely zárt szárnykeretnél a szárnykereten felfekszik. A tömítőajkon egy további tömítőajak van kialakítva, amely rugalmasan az első tömítőajkon van rögzítve. Az első tömítőajak levegőáthaladást biztosító nyílásokkal rendelkezik, amelyek a második tömítőajak szakaszán úgy vannak elrendezve, hogy egy meghatározott nyomáskülönbség túllépésénél a külső tér és a belső tér között a levegőátáramlást biztosító nyílások legalábbis részben a második tömítőajakkal lezárásra kerülnek.

Ezzel az intézkedéssel bár a légcsere önműködő szabályozása biztosítható, mindazonáltal a belső térben tartózkodó személy komfortérzése nem érhető el.

Más kialakításoknál ezért kezelhető szellőzőberendezéseket alkalmaznak. Egy ilyen megoldást ismertet például a DE 37 43 572 A1 irat. Az ilyen szellőzőberendezések az ablak vagy ajtó kezelésétől függetlenül beállíthatók, és példaképpen egy tolóeszközből állnak, amely az ablak egy esővédő sínjében van elrendezve, és eltolásnál szellőzőnyílásokat tesz szabaddá a külső és a belső tér között.

Ilyen szellőzőberendezések sokféle kivitelben ismertek, azonban jelentős ráfordításokkal járó szerkezetet igényelnek, ha a huzatjelenségeket megbízhatóan el kívánják kerülni, minthogy a tolóeszköz csak nem kielégítő módon tömíthető.

Más készülékek, úgynevezett résszellőző készülékek a számykeretnek egy kényszerbeállítását hozzák létre a külső kerethez képest a zárórúdvasalás egy erre a célra kialakított beállítási helyzete esetén. A DE 70 33 247 U1 irat szerint a zárórúdvasaláson egy reteszcsap, egy kezelőfogantyú útján különböző helyzetekbe eltolható és egy beállítási helyzetben két reteszborda között a rögzített külső kereten állítható, amelyek a reteszbefogadó elemmel szemben a belső tér felé eltolva vannak elrendezve.

Ennek következményeként a reteszek reteszbefogadó elemekből kitolásra kerülnek, és az ily módon nyitott szárnykeret csekély kényszerítéssel a külső keretről elemelhető, illetve elállítható, úgyhogy az esetleges tömítések zárása a külső keret és a szárnykeret között megszűnik. Ezáltal a szárnykeret és a külső keret között egy szellőzőcsatorna jön létre, amelyen keresztül a levegőcsere bekövetkezik.

A DE 30 22 163 A1 iratból egy hasonló kialakítás ismeretes, amelynél a résszellőző helyzet mint járulékos beállítási helyzet létesíthető a zárt helyzet, az elfordítással létrehozott, valamint a billentéssel kialakított helyzet mellett.

Ezen járulékos beállítási helyzet következtében a berendezés viszonylag nagy ráfordítást igénylőén van kialakítva. A szárnykeret megemelése szükségessé teszi még azt is, hogy a szárnykeret, kivéve a résszellőző készülék kapcsolódó elemét, már nyitva legyen. így ez a megoldás egy illetéktelen behatoló esetében nem nyújt kellő biztonságot.

HU 224 230 Β1

A találmány feladata egy ablak vagy ajtó létrehozása, amelynél a szellőzési helyzet állítható anélkül, hogy az ablak vagy ajtó biztonsága csökkenne. Egyidejűleg a beállított szellőzőhelyzetnek tetszés szerint megszüntethetőnek kell lennie annak érdekében, hogy a szárnykeret és a külső keret között tökéletes tömítőzárás legyen elérhető.

Ennek a feladatnak találmány szerinti meglepően egyszerű megoldása egy ablak vagy ajtó külső szárnykerettel, ahol a külső és szárnykeret között egy körbefutó tömítőkamra van képezve, amely legalább egy tömítéssel tömítve van, és ahol a külső keret és a szárnykeret egy mozgatható retesz és helyhez kötött reteszbefogadó elemekkel rendelkező zárórúdvasalás útján reteszelhetően és nyithatóan van kialakítva, továbbá ahol a tömítés a külső kereten vagy a szárnykereten rögzítve van, és a szárnykereten vagy a külső kereten felfekszik úgy, hogy a zárórúdvasalás egy berendezéssel a tömítés mozgatásához - egy első helyzetből, amelyben a tömítés a külső kereten és a szárnykereten felfekszik, egy második helyzetbe, amelyben a tömítés a külső keretről vagy a szárnykeretről el van emelve együttműködőén van kiképezve, ahol a reteszek a második helyzetben a reteszbefogadó elemekkel összekapcsolva maradnak. A tömítések kizárólagos mozgatása révén egy tömítőhelyzetből egy nem tömítő helyzetbe, egy, a külső és szárnykeret között lévő szellőzőcsatorna nyitásra kerül anélkül, hogy a zárást létrehozó reteszek a reteszbefogadó elemekből kimozdulnának. Ezáltal az ablak vagy ajtó szellőzési helyzete beállítható, amely tetszés szerint a zárórúdvasalással beállítható anélkül, hogy a szárnykeret biztonságos zárása megszűnne. Ezáltal biztonságos szellőzés válik lehetővé anélkül, hogy a belső térben bárki is tartózkodna.

Egy előnyös kialakítás esetében a zárórúdvasalás legalább három helyzettel rendelkezik, ahol az első helyzetben a reteszek a reteszbefogadó elemekben helyezkednek el, a második helyzetben a reteszek a reteszbefogadó elemekben helyezkednek el, és a berendezés a tömítés legalább szakaszonként a külső vagy számykeretről el van emelve, és a harmadik helyzetben a reteszek a reteszbefogadó elemekből ki vannak húzva. Ezek a beállítási helyzetek jellemzik a számykeret zárt helyzetét, a biztosított szellőzési helyzetet és az elfordítással létesített nyitott helyzetét például tisztítási célokra.

Adott esetben járulékosan kialakításra kerülhet, hogy a szárnykeret billentett helyzete is beállítható, ahol a szárnykeret egy alsó vízszintes tengely körül kerül elfordításra.

A találmány egy egyszerű kiviteli alakja szerint a berendezés egy, a retesszel mozgatott, a tömítést a külső kerettől vagy a szárnykerettől elemelő lapból áll. Ezzel az intézkedéssel elérhető, hogy a szokásosan a zárórúdvasaláson elrendezett retesz a tömítés mozgatásához felhasználásra kerül. Ezáltal lehetséges egy szokásos és ismert, adott esetben már meglévő zárórúdvasalást a találmány szerinti berendezéssel ellátni.

Egy különösen egyszerű kiviteli alak szerint a retesszel eltolható lap a retesz eltolási irányára keresztben a zárórúdvasaláson vagy a szárnykereten rögzítve van, és az egyik hosszanti szélével a retesszel együttműködőén van kialakítva, valamint egy, a hosszanti szélével párhuzamos érintkezőszélével a tömítésen felfekszik.

Ugyancsak egy különösen egyszerű kiviteli alaknak megfelelően a retesz zárócsapként van kiképezve, amely palástjával a berendezés hosszanti szélén felfekszik.

Annak érdekében, hogy a lap a retesszel egyszerű módon vezethető legyen, az elrendezés úgy van kialakítva, hogy a hosszanti szél, abban a szakaszban, amelyben a retesz a második beállítási helyzethez - a szellőzési helyzethez - van hozzárendelve, egy kiemelkedő kidudorodással vagy bütyökkel rendelkezik.

Annak érdekében, hogy a tömítés lehetőleg egyszerűen biztosítható legyen, célszerű, ha a tömítés a külső kereten van elrendezve, és közvetlenül egy, a zárórúdvasalást befogadó horony mellett helyezkedik el. Ha a tömítés síkja a zárórúdvasalástól távol fekszik, nagyobb lapokra van szükség.

Egy lehetséges kiviteli alaknál a külső kereten és a szárnykereten egy-egy tömítés van elrendezve. A második beállítási helyzet - a szellőzési helyzet - beállításához ez esetben szükséges, hogy mindkét tömítés a külső keretről, illetve a szárnykeretről egyidejűleg és legalább részlegesen elemelésre kerüljön.

Annak érdekében, hogy a levegőátáramlás a berendezésen maximálható legyen, a berendezés a szellőzési keresztmetszetet növelő furatokkal vagy a perem felé nyitott kivágásokkal van ellátva. így a levegőátáramlás a berendezés teljes hosszán bekövetkezhet.

A lap visszaállításához egy hatástalan helyzetbe, amelyben az nem fekszik fel a tömítésen, kialakítható egy olyan megoldás, hogy a lap egy vezetőkulisszával rendelkezik a retesz részére, amelyben a retesz hosszirányban eltolhatóan, keresztirányban pedig alakzáróan van elrendezve. Ezáltal a hosszirányban nem eltolható lap a retesz segítségével annak keresztirányára kényszerűen eltolásra kerül.

Alternatív megoldásként kialakítható azonban, hogy a berendezés egy oldalt nyitott vezetőkulisszával rendelkezik, és a lapot egy erőtároló eszköz a retesz irányába tolja. A legegyszerűbb esetben az erőtároló eszközt a tömítés maga képezheti.

A lapnak szárnykereten vagy a zárórúdvasaláson való ágyazásához a lap az eltolási irányra keresztben futó hosszlyukakkal van ellátva, amelyekbe vezetőelemek nyúlnak be.

A találmány tárgya továbbá ablak vagy ajtó külsőés szárnykerettel, ahol a külső és szárnykeret között egy körbefutó tömítőkamra van képezve, amely legalább egy tömítéssel tömítve van, és ahol a tömítés a külső kereten vagy a szárnykereten rögzítve van, és a szárnykereten vagy a külső kereten felfekszik.

Ennek megfelelően feladatként jelölhető meg egy ablak vagy ajtó átalakítása oly módon, hogy annak berendezéssel való utólagos ellátása jelentős ráfordítás nélkül akkor is megvalósítható legyen, ha az ablakszárnyon zárórúdvasalás vagy hasonló nincs elrendezve. Ez például olyan rögzített üvegezések esetében merül fel, amelyeknél vizuális okokból egy nem mozgatható

HU 224 230 Β1 szárnykeret van elrendezve. Felmerülhet annak a szükségessége is, hogy egy zárórúdvasalással ellátott szárnykeret esetében a zárórúdvasalás mozgatása nélkül egy szellőzőhelyzet létrehozható legyen, példaképpen az esetben, ha a zárórúdvasalás lökethossza nem elegendő a berendezés mozgatásához a zárókeret reteszelt állapotában.

Ilyen esetekben a feladat találmány szerinti megoldása ablak vagy ajtó külső és számykerettel, ahol a külső és szárnykeret között egy körbefutó tömítőkamra van kiképezve, amely legalább egy tömítéssel tömítve van, és ahol a tömítés a külső kereten vagy a szárnykereten rögzítve van, és a számykereten vagy a külső kereten felfekszik, ahol a külső vagy szárnykereten egy berendezés van a tömítés mozgatásához - egy első helyzetből, amelyben a tömítés a külső kereten és a szárnykereten felfekszik egy második helyzetbe, amelyben a tömítés a külső keretről vagy a számykeretről el van emelve - elrendezve, amely berendezés egy, a berendezést beállító kezelőelemmel rendelkezik.

Az ismertetett megoldással a kezelőelem segítségével beállítható szellőzőhelyzet hozható létre, amely független a zárórúdvasalás meglététől. A berendezés ezért nem mozgatható szárnykeretek esetében éppen úgy alkalmazható, mint mozgatható szárnykereteknél, és adott esetben akár utólagosan is felszerelhető. Emellett ez az elrendezés egyszerű felépítésű, nem befolyásolja sem a szárnykeret, illetve az ablak vagy ajtó funkcióját, sem pedig vizuálisan nem hat ki hátrányosan az ablak vagy az ajtó esztétikai megjelenésére.

Egy előnyös kiviteli alak esetében a berendezés egy, a tömítést a külső kerettől vagy a szárnykerettől elemelő lapból áll. Ez az elrendezés az egyszerű kialakítás mellett üzembiztos is.

Annak érdekében, hogy a szűk helyviszonyok kihasználhatók legyenek, és a berendezés egyszerű és nem látható helyre való szerelése biztosítva legyen, a berendezés a szárnykeret falcfelületén van elrendezve.

A berendezés egyszerű kezelése érdekében a kezelőelem a szárnykereten a belső térből elérhetően van elrendezve. Ehhez a kezelőelem az ablak- vagy ajtószárny síkjára merőlegesen eltolható tolóeszközként van kialakítva.

Ugyancsak célszerű, ha a tolóeszköz menetes csapként van kiképezve, amelynek a berendezés felé eső vége a lap egy menetes furatához van hozzárendelve, és amelynek a belső tér felé néző vége egy kézelőgombbal van ellátva.

A tolóeszköznek az egyszerű előállítása és a berendezésen való egyszerű szerelése mellett a menetes csapként kialakított tolóeszköz hatásos hossza is beállítható, miáltal különböző méretű szárnykeretprofilok láthatók el a berendezéssel.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy ablak nyitott helyzetben, a

2. ábra az alsó vízszintes külső keretléc és szárnykeretléc keresztmetszete az ajtó vagy ablak zárt helyzetében, a

3. ábra a 2. ábra szerinti keresztmetszet egy biztosított résszellőztetési helyzetben, a

4. és 5. ábra egy alsó vízszintes külső keretléc és szárnykeretléc egy másik kiviteli alakja, a

6a-6c. ábra a berendezés szemléltetése a tömítés mozgatásához a nyílászáró különböző helyzetében, a

7. ábra a retesz szemléltetése az ajtó vagy ablak különböző helyzetében, a

8. ábra egy további kiviteli példa zárórúdvasalás nélküli esetben.

Az 1. ábrán szemléltetett ablak egy 1 külső kerettel és egy 2 szárnykerettel rendelkezik. Az 1 külső keret és a 2 szárnykeret egy 3 zárórúdvasalással egymáshoz rögzíthető. A 3 zárórúdvasalás egy 4 kilinccsel különböző helyzetekbe állítható. Az első helyzetben - az A zárt helyzetben - a 2 szárnykeret az 1 külső kerettel a 3 zárórúdvasaláson elrendezett 5 reteszek és az 1 külső kereten helyhez rögzítetten elrendezett 6 reteszbefogadó elemek útján össze van kapcsolva. Az 5 reteszek ismert módon a 6 reteszbefogadó elemeken elrendezett reteszbordák alá nyúlnak be. A szemléltetett kiviteli példán az 5 reteszek zárócsapként vannak kiképezve, amelyek szabályos távközökben a 3 zárórúdvasaláson egy - itt nem ábrázolt - zárórúd útján a 3 zárórúdvasalás hosszirányában eltolhatok. A 2 szárnykeret egy második helyzetében - a B elfordítással nyitott helyzetében - egy függőleges 7 forgástengely körül kerül elfordításra. A 3 zárórúdvasalás segítségével az ablak ezenkívül az 1. ábrán szemléltetett harmadik helyzetbe - a C billentéssel nyitott helyzetbe - állítható, amelynél a szárnykeret egy alsó vízszintes 8 billenőtengely körül fordítható el. A szárnykeretet ebben az esetben a felső vízszintes 9 szárnykeretlécen elrendezett kitámasztókészülék tartja.

Az így kiképzett ablak alapjában két szellőzőhelyzettel rendelkezik, nevezetesen a C billentéssel nyitott helyzettel és a B függőleges tengely körüli elfordítással nyitott helyzettel. A B nyitott helyzetben a szárny teljesen nyitva van, úgyhogy egy, a 13 külső térből a 14 belső térbe benyomuló személy, például egy betörő akadálytalanul bejuthat a belső térbe.

A szemléltetett C billentéssel nyitott helyzetben valamennyi 5 retesz a 6 reteszbefogadó elemekből ki van húzva annak érdekében, hogy a C billentéssel nyitott helyzet megvalósítható legyen. A 2 szárnykeret csak egy, az elülső alsó 15 szárnykeretléc szakaszán elrendezett - itt nem szemléltetett - billentőreteszeléssel van biztosítva. Ez a billentőreteszelés általában rendkívül könnyen kiiktatható, minthogy a 3 zárórúdvasalás a C billentéssel nyitott helyzetben manipulációs céllal legalábbis a szárnykeret felső szakaszán könnyen hozzáférhető. Ebből kifolyólag egy ablak a C billentéssel nyitott helyzetben biztonságtechnikai értelemben nyitottnak tekinthető, és szellőztetés céljára biztonságosan csak akkor alkalmazható, ha a belső térben valaki tartózkodik.

Ezért az ablakon egy, a 2. ábrán szemléltetett berendezés van elrendezve. A 6a-6c. ábrákkal kapcsolatban a 20 berendezés működése érthetővé válik. Az 1 külső

HU 224 230 Β1 kereten egy 21 tömítés van elrendezve, amely egy 22 tömítőajakkal egy 23 szegélyen fekszik fel. Ezáltal egy külső 24 tömítőkamra képződik, amely a 13 külső térrel kapcsolatban áll, azonban nem enged át szellőztetés célra szolgáló levegőt a 14 belső térbe. A 21 tömítés egy rugalmas anyagból áll, annak érdekében, hogy a számykeret esetleges alakeltérései vagy a 2 szárnykeret kismértékű elhajlásai az 1 külső kerethez képest kiegyenlíthetők legyenek. A 21 tömítés az 1 külső kereten körbefut, úgyhogy zárt állapotban valamennyi külső keretlécen elrendezett 21 tömítés megszakítás nélkül felfekszik a 2 számykereten. Egy 25 horonyban van a zárórúdvasalás elrendezve, amely egy 26 zárórádból és egy 27 homloklemezből áll. A 26 zárórád a 27 homloklemez alatt hosszirányban eltolhatóan van vezetve, és merev menesztőkapcsolatban áll a zárócsapként kiképzett 5 retesszel. Ezen kiviteli alak esetében az 5 retesz a 27 homloklemez hosszlyukán átnyúlik.

A 21 tömítés irányában egy, az 5 retesz útján mozgatható 28 lap van a 2 szárnykeret 29 falcfelületén elrendezve.

Amint a 6. ábrából kitűnik, a 28 lap egy, a 2. ábrán nem szemléltetett 30 vezetőelemek segítségével a falcfelületen az 5 retesz eltolási irányára keresztben mozgathatóan van ágyazva. Ennek megfelelően a vezetőelemek a 28 lap 31 hosszlyukain átnyúlnak. A 30 vezetőelemek ez esetben a 28 lapot a 29 falcfelület vagy a 27 homloklemez ellenében megtámasztják, úgyhogy a 28 lap csak a 30 vezetőelemeken fekszik fel.

A 28 lap egy 32 hosszanti széllel rendelkezik, amely lényegében az 5 retesz 33 eltolási irányával párhuzamos. A 32 hosszanti szélen egy 34 kidudorodás van kialakítva, amely az 5 retesz irányában a 32 hosszanti szélből kiemelkedik.

A 2 szárnykereten elrendezett 28 lap esetében a 32 hosszanti szél az 5 reteszen - ez esetben a zárócsap palástfelületén - fekszik fel. Egy, a 32 hosszanti széllel párhuzamosan futó 35 érintkezőszél ezzel szemben a 6a. ábrán szemléltetett kiindulási helyzetben - a A zárt helyzetben - a 21 tömítéssel érintkezésben, azon felfekszik. Az esetben, ha az 5 retesz ebből a kiindulási helyzetből a 3 zárórúdvasalás működtetése következtében - például a 4 kilincs segítségével - eltolásra kerül, az 5 retesz a 34 kidudorodásnak ütközik. Minthogy az 5 retesz csak egy egyenes mentén vezethető, a 28 lap a 21 tömítés irányában eltolódik. Ekkor a 35 érintkezőszél a 21 tömítésnek nyomódik, úgyhogy a 21 tömítés a 3. ábrán szemléltetett helyzetet veszi fel.

A 35 érintkezőszélhez közel vagy azzal kapcsolatban állóan a 28 lemezben 36 nyílások vannak kialakítva, amelyek a kiviteli példa esetén a 6b. ábra szerint a 35 érintkezőszélt megszakítják, vagy amint ezt a 6c. ábra szerinti kiviteli példa mutatja, a 36 érintkezőszél mentén futnak. Függően a nyílásoktól, de a 21 tömítésnek korlátozottan rugalmas deformációja következtében is a 21 tömítés a 2. ábra szerinti első helyzetből, amelyben a 21 tömítés az 1 külső kereten és a 2 szárnykereten felfekszik, a 3. ábrán szemléltetett második helyzetbe - amelyben a 21 tömítés az 1 külső kerettől vagy a 2 szárnykerettől el van emelve - átvezetésre kerül. Ez esetben a 3 zárórúdvasalás további 5 reteszei a 6 reteszbefogadó elemekben maradnak, amint ezt a 7. ábra az 5 retesz és a 6 reteszbefogadó elem jelzett beállításoknak megfelelő álláshelyzeteivel szemlélteti.

Ez esetben a 34 kidudorodás az 5 retesz kiindulási helyzetében a 6a. ábra szerint olyan távolságra helyezkedik el, hogy az 5 retesz által megtett út nem elegendő ahhoz, hogy az a 6a reteszbordák közül (7. ábra) oldalt kijusson.

Ebben az állapotban a D résszellőzési helyzetben légcsere következhet be, a 13 külső tér és a 14 belső tér között a 37 szellőzési úton. Ez esetben a 36 nyílások a szellőzési keresztmetszet növelésére szolgálnak, amely a 28 lapnak a 21 tömítéssel való együttműködése útján alakítható ki.

Amint a 6a-6c. ábrákból kitűnik, a 34 kidudorodás 38 felfutási lejtőkkel van kialakítva, amelyek biztosítják az 5 retesz áthaladását a 32 hosszanti szélről a 34 kidudorodáson anélkül, hogy a zárórúd kezelése nehézségekbe ütközne.

A 4. és 5. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál az külső keret és a 2 szárnykeret két, 40, 41 tömítéssel van egymáshoz képest tömítve. A 40 tömítés a szárnykeret egy 42 hornyában van rögzítve, amely közvetlenül a 3 zárórúdvasalást befogadó 25 horony mellett van elrendezve. A 41 tömítés ezzel szemben az 1 külső keret 43 hornyában van rögzítve, és nekitámaszkodik a 2 szárnykeret 23 peremének, amely közvetlenül a 25 horony mellett fekszik. A 2 szárnykeret 40 tömítése az 1 külső keret egy 44 szegélyének ütközik, amely a 45 külső keretfalcra függőlegesen fut. A 45 külső keretfalcon vannak a 6 reteszbefogadó elemek rögzítve, amelyek az ábra jobb áttekinthetősége miatt itt nincsenek ábrázolva.

A 3 zárórúdvasalás 27 homloklemezén két, 46, 47 lap van elrendezve, amelyek a 6a-6c. ábrákon feltüntetett 28 lapnak megfelelően vannak kiképezve, azonban azokat az 5 retesz ellenkező irányba tolja el. A 46, 47 lapokat lehetséges egy közöttük elrendezett és hatást kifejtő erőtároló eszközzel, például egy húzórugóval az 5 reteszre felfekvő helyzetbe hozni.

A 6a-6c. ábrákon feltüntetett 28 lap kialakítása mellett lehetséges a 28 lapot úgy kialakítani, hogy az egy zárt vezetőkulisszát tartalmaz, amelyben például az 5 retesz hosszirányban eltolhatóan, keresztirányban pedig alakzáróan helyezkedik el. Ez esetben a hosszirányban eltolhatatlan 28 lap a kulisszavezetés alakjának és az 5 retesz mozgásának megfelelően kényszerpályán kerül eltolásra, úgyhogy nincs szükség erőtároló eszköz vagy hasonló útján visszaállító erőre. Amennyiben a 20 berendezés egy oldalt nyitott vezetőkulisszával van ellátva, amint ezt példaképpen a 6a-6c. ábra szemlélteti, lehetséges egy erőtároló eszközt, például a 31 hosszlyukak szakaszán - a lapnak az 5 retesz irányában való visszatolásához - elrendezni. Ezt az erőtároló eszközt a legegyszerűbb esetben már képezheti a 21, 40, 41 tömítés, minthogy ezek a tömítések rugalmas tulajdonságaik alapján már önmagukban erőtároló eszköz szerepét tölthetik be.

HU 224 230 Β1

Különösen előnyös a szemléltetett kiviteli példáknál egy excentrikusán ágyazott zárócsapként kiképzett 5 retesz alkalmazása. Az 5 retesz excentrikus elfordításával először is lehetséges a 34 kidudorodással való találkozás időpontját meghatározni, másrészről pedig lehetséges a 28 lap kitolási távolságát a kialakítási adottságokhoz illeszteni.

Természetesen lehetséges az 5 reteszt gombafejű csapként kiképezni, amelynek kiszélesített feje egy alámetszéssel ellátott reteszbefogadó elem határoló szélei alá nyúlnak be. Az ilyen gombafejű csapok betörésbiztos vasalások esetében már sokszorosan beváltak. Magától értetődik az a lehetőség, hogy a reteszeléshez és a 28 lap mozgatásához egy és ugyanazon 5 retesz kerül alkalmazásra. Ez esetben különös előny, hogy a 28 lap a 29 falcfelületnek a 13 külső tér felé eső oldalán fekszik, amíg a 6a. reteszbordának általában csak a 14 belső tér felé néző oldala működik az 5 retesszel együtt. Ebből következően a jelen elrendezésnél helyproblémától nem kell tartani.

A 20 berendezés egyszerű kiviteli alakja annak többszöri alkalmazását teszi lehetővé egy ablakon, úgyhogy például egy 20 berendezés az alsó vízszintes 15 szárnykeretlécen és egy további 20 berendezés a felső 9 szárnykeretlécen rendezhető el. Ezáltal a levegőcirkuláció a 14 belső térben megnövelhető.

A 8. ábrán szemléltetett ablaknál vagy ajtónál, amely egy 1 külső kerettel és egy 2 szárnykerettel rendelkezik, az 1 külső keret és a 2 szárnykeret között ugyancsak egy körbefutó 24 tömítőkamra képződik, amely legalább egy 21 tömítéssel van tömítve. Ez esetben azonban nem kerül sor - mint az előző kiviteli példáknál az 1 külső keret és a 2 szárnykeret közötti - zárórúdvasalás alkalmazására. A 60 berendezés ez esetben is rendelkezik egy 61 lappal, amely a 21 tömítést az 1 külső keretről vagy a 2 szárnykeretről elemeli. A 61 lap a 60 berendezéssel együtt a 2 szárnykeret 29 falfelületén van elrendezve, és a 25 hornyon túlnyúlik, illetve szakaszonként azt fedi.

A zárórúdvasalás nélküli ismertetett elrendezés rögzített üvegezés esetén kerül alkalmazásra, amelynél a mozgatható szárnykeretek mellett nem mozgatható, az 1 külső kerettel mereven összekötött 2 szárnykeretek vannak elrendezve. Vizuális okokból a látvány egységesítése érdekében a nem nyíló üvegezett elem is el van látva egy 2 szárnykerettel. Egy ilyen 2 szárnykeret esetében is lehetséges egy szellőzőhelyzetet beállítani a 60 berendezéssel.

A 60 elrendezés a 2 szárnykereten van a 21 tömítés mozgatásához elrendezve, ahol a mozgatás a már ismertetett első helyzetből - amelyben a tömítés az 1 külső kereten és a 2 szárnykereten fekszik fel - egy második helyzetbe, amelyben a 21 tömítés az 1 külső keretről el van emelve, történik. Ehhez a 61 lap a tömítésig terjed, és a 62 érintkezőszélével a 21 tömítésen felfekszik. A 62 érintkezőszél funkciója és felépítése megfelel a 6a-6c. ábrák kapcsán ismertetett 35 érintkezőszél funkciójának és felépítésének, azonban egy 63 kezelőelemmel mozgatható a 60 berendezés beállításához. A 63 kezelőelem ugyancsak a 2 szárnykereten van elrendezve, és a 14 belső térből hozzáférhető. Ez esetben a 63 kezelőelem áthalad a 2 szárnykeret egy 64 furatán, és túlnyúlik a 65 szárnykeretfelületen. A 63 kezelőelem tolóeszközként szolgál, és a szárnykeretre merőlegesen - a 70 nyíl mentén - eltolható. A 63 kezelőelem menetes csapként van kiképezve, amelynek a 61 lap felé eső 66 végéhez a 61 lap egy 67 menetes furata van hozzárendelve, és amelynek a 14 belső tér felé mutató 68 vége egy 69 kézelőgombbal van ellátva.

A menetes csapon egy 50 menetes hüvely állíthatóan van elrendezve, amellyel, együttesen a 65 számykeretfelülettel, a tolóeszközként szolgáló 63 kezelőelem végállása rögzíthető. A 67 menetes furat egy 51 összekötő elemben van kiképezve, amely a 61 lappal mereven össze van kötve. A 61 lap - hasonlóan, mint a 28 lap (6a-6c. ábra) - a megfelelő alsó 15 szárnykeretléc egy hosszú résszakaszára kiterjedhet, annak érdekében, hogy lehetőleg nagy szellőzési utat képezzen. Ehhez a 61 lap szabályos távközökben eltolhatóan a 2 szárnykereten van rögzítve, és adott esetben több 63 kezelőelemmel van ellátva.

Ugyancsak lehetséges, hogy a menetes csap az 53 átnyúló szakasz külső oldalán támaszkodó hüvelyben van vezetve, és axiális irányban eltolhatatlanul van tartva, úgyhogy a menetes csap forgatásával a 61 lap a 70 nyíl irányában ide-oda mozgatható.

A 60 berendezés természetesen egy meglévő zárórúdvasalás esetén is alkalmazható. Mindazonáltal ez a megoldás szemben a 2-6. ábrák kapcsán ismertetett kiviteli példákkal, azzal az előnnyel jár, hogy a kezelés függetlenül a zárórúdvasalástól történhet, és a szellőzési helyzet abban az esetben is beállítható, ha a zárórúdvasalás nem rendelkezik kellő lökethosszal ahhoz, hogy a reteszbefogadó elemre (7. ábra) és a tömítésre egyidejűleg hatást fejtsen ki.

Claims (18)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Ablak vagy ajtó külső és számykerettel, ahol a külső és számykeret között egy körbefutó tömítőkamra van kiképezve, amely legalább egy tömítéssel tömítve van, és ahol a külső keret és a szárnykeret egy mozgatható retesz és helyhez kötött reteszbefogadó elemekkel rendelkező zárórúdvasalás útján reteszelhetően és nyithatóan van kialakítva, továbbá ahol a tömítés a külső kereten vagy a szárnykereten rögzítve van, és a szárnykereten vagy a külső kereten felfekszik, azzal jellemezve, hogy a zárórúdvasalás (3) egy berendezéssel (20) a tömítés (21) mozgatásához - egy első helyzetből, amelyben a tömítés (21) a külső kereten (1) és a szárnykereten (2) felfekszik, egy második helyzetbe, amelyben a tömítés (21) a külső keretről (1) vagy a szárnykeretről (2) el van emelve - együttműködőén van kiképezve, ahol a reteszek (5) a második helyzetben a reteszbefogadó elemekkel (6) összekapcsolva maradnak.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, azzal jellemezve, hogy a zárórúdvasa6

   HU 224 230 Β1 lás (3) legalább három helyzettel rendelkezik, ahol az első helyzetben (A) a reteszek (5) a reteszbefogadó elemekben (6) helyezkednek el, a második helyzetben (D) a reteszek a reteszbefogadó elemekben (6) helyezkednek el, és a berendezés (20) a tömítés (21) legalább szakaszonként a külső vagy szárnykeretről (1,2) el van emelve, és a harmadik helyzetben (B vagy C) a reteszek (5) a reteszbefogadó elemekből (6) ki vannak húzva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, azzal jellemezve, hogy a berendezés (20) egy, a retesszel (5) mozgatott, a tömítést (21) a külső kerettől (1) vagy a szárnykerettől elemelő lapból (28) áll.
4. 4. A 3. igénypont szerinti ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, azzal jellemezve, hogy a retesszel (5) eltolható lap (28) a retesz (5) eltolási irányára (33) keresztben a zárórúdvasaláson (3) vagy a szárnykereten (2) rögzítve van, és az egyik hosszanti szélével (32) a retesszel együttműködőén van kialakítva, valamint egy, a hosszanti szélével (32) párhuzamos érintkezőszélével (35) a tömítésen felfekszik.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, azzal jellemezve, hogy a retesz (5) zárócsapként van kiképezve, amely palástjával a berendezés (20) hosszanti szélén (32) felfekszik.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, azzal jellemezve, hogy a hosszanti szél (32) abban a szakaszban, amelyben a retesz (5) a második beállítási helyzethez (D) van hozzárendelve, egy kiemelkedő kidudorodással (34) vagy bütyökkel rendelkezik.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, azzal jellemezve, hogy a tömítés (21) a külső kereten (1) van elrendezve, és közvetlenül egy, a zárórúdvasalást (3) befogadó horony (25) mellett helyezkedik el.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, azzal jellemezve, hogy a külső kereten (1) és a szárnykereten (2) egy-egy tömítés (21) van elrendezve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, azzal jellemezve, hogy a berendezés (20) a szellőzési keresztmetszetet növelő furatokkal vagy a perem felé nyitott kivágásokkal (36) van ellátva.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, azzal jellemezve, hogy a lap (28) az eltolási irányra (33) keresztben futó hosszlyukakkal (31) van ellátva, amelyeken vezetőelemek (30) nyúlnak át.
11. 11. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, azzal jellemezve, hogy a berendezés (20) a retesz (5) részére egy vezetőkulisszával rendelkezik, amelyben a retesz hosszirányban eltolhatóan, keresztirányban pedig alakzáróan van elrendezve.
12. 12. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, azzal jellemezve, hogy a berendezés (20) egy oldalt nyitott vezetőkulisszával rendelkezik, és a lap (28) egy erőtároló eszközzel a retesz (5) irányába van tolva.
13. 13. Ablak vagy ajtó külső és szárnykerettel, ahol a külső és szárnykeret között egy körbefutó tömítőkamra van kiképezve, amely legalább egy tömítéssel tömítve van, és ahol a tömítés a külső kereten vagy a szárnykereten rögzítve van, és az a szárnykereten vagy a külső kereten felfekszik, azzal jellemezve, hogy a külső vagy szárnykereten (1, 2) egy berendezés (60) van a tömítés mozgatásához - egy első helyzetből, amelyben a tömítés (21) a külső kereten (1) és a szárnykereten (2) felfekszik egy második helyzetbe, amelyben a tömítés (21) a külső keretről (1) vagy a szárnykeretről (2) el van emelve - elrendezve, amely berendezés (60) egy, a berendezést (60) beállító kezelőelemmel (63) rendelkezik.
14. 14. A 13. igénypont szerinti ablak vagy ajtó, azzal jellemezve, hogy a berendezés (60) egy, a tömítést (21) a külső kerettől (1) vagy a szárnykerettől (2) elemelő lapból (61) áll.
15. 15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti ablak vagy ajtó, azzal jellemezve, hogy a berendezés (60) a szárnykeret (2) falcfelületén (29) van elrendezve.
16. 16. A 13-15. igénypontok bármelyike szerinti ablak vagy ajtó, azzal jellemezve, hogy a kezelőelem (63) a szárnykereten (2) a belső térből (14) elérhetően van elrendezve.
17. 17. A 13-16. igénypontok bármelyike szerinti ablak vagy ajtó, azzal jellemezve, hogy a kezelőelem (63) az ablak vagy ajtószárny síkjára merőlegesen eltolható tolóeszközként van kialakítva.
18. 18. A 13-17. igénypontok bármelyike szerinti ablak vagy ajtó, azzal jellemezve, hogy a tolóeszköz menetes csapként van kiképezve, amelynek a berendezés (60) felé eső vége (66) a lap (61) egy menetes furatához (67) van hozzárendelve, és amelynek a belső tér (14) felé néző vége egy kézelőgombbal (69) van ellátva.