HU224084B1 - Eljárás és berendezés hangút vizsgálatára - Google Patents
Eljárás és berendezés hangút vizsgálatára Download PDFInfo
- Publication number
- HU224084B1 HU224084B1 HU0000481A HUP0000481A HU224084B1 HU 224084 B1 HU224084 B1 HU 224084B1 HU 0000481 A HU0000481 A HU 0000481A HU P0000481 A HUP0000481 A HU P0000481A HU 224084 B1 HU224084 B1 HU 224084B1
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- telephone
- voice
- pulse
- voice path
- testing
- Prior art date
Links
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims abstract description 55
- 238000012360 testing method Methods 0.000 title claims description 80
- 230000005540 biological transmission Effects 0.000 claims abstract description 40
- 238000012544 monitoring process Methods 0.000 claims abstract description 16
- 230000003252 repetitive effect Effects 0.000 claims description 7
- 238000010998 test method Methods 0.000 claims description 5
- 230000008569 process Effects 0.000 abstract description 8
- 238000012806 monitoring device Methods 0.000 abstract description 4
- 238000007906 compression Methods 0.000 description 24
- 230000006835 compression Effects 0.000 description 23
- 238000004891 communication Methods 0.000 description 9
- 230000006837 decompression Effects 0.000 description 9
- 238000010586 diagram Methods 0.000 description 3
- 230000004044 response Effects 0.000 description 3
- 230000008901 benefit Effects 0.000 description 2
- 230000007423 decrease Effects 0.000 description 2
- 238000010295 mobile communication Methods 0.000 description 2
- 238000003556 assay Methods 0.000 description 1
- 238000012550 audit Methods 0.000 description 1
- 230000008859 change Effects 0.000 description 1
- 238000010276 construction Methods 0.000 description 1
- 230000003247 decreasing effect Effects 0.000 description 1
- 238000013461 design Methods 0.000 description 1
- 238000001514 detection method Methods 0.000 description 1
- 230000004927 fusion Effects 0.000 description 1
- 238000003780 insertion Methods 0.000 description 1
- 230000037431 insertion Effects 0.000 description 1
- 238000007689 inspection Methods 0.000 description 1
- 238000011835 investigation Methods 0.000 description 1
- 230000007774 longterm Effects 0.000 description 1
- 230000037361 pathway Effects 0.000 description 1
- 238000012545 processing Methods 0.000 description 1
- 230000002035 prolonged effect Effects 0.000 description 1
- 230000010076 replication Effects 0.000 description 1
- 230000008054 signal transmission Effects 0.000 description 1
- 238000004088 simulation Methods 0.000 description 1
- 230000005236 sound signal Effects 0.000 description 1
- 238000012546 transfer Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04M—TELEPHONIC COMMUNICATION
- H04M3/00—Automatic or semi-automatic exchanges
- H04M3/22—Arrangements for supervision, monitoring or testing
- H04M3/26—Arrangements for supervision, monitoring or testing with means for applying test signals or for measuring
- H04M3/28—Automatic routine testing ; Fault testing; Installation testing; Test methods, test equipment or test arrangements therefor
- H04M3/32—Automatic routine testing ; Fault testing; Installation testing; Test methods, test equipment or test arrangements therefor for lines between exchanges
- H04M3/323—Automatic routine testing ; Fault testing; Installation testing; Test methods, test equipment or test arrangements therefor for lines between exchanges for the arrangements providing the connection (test connection, test call, call simulation)
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Signal Processing (AREA)
- Monitoring And Testing Of Exchanges (AREA)
- Telephonic Communication Services (AREA)
Abstract
A találmány tárgya eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációsrendszerben, amely hangúton keresztül továbbított hangot tömörítik éskitömörítik, továbbá amely hangutat egy első és egy második telefonközött hozzák létre legalább két telefont (11, 12, 13, 14) érintőhívás során. A találmány értelmében az eljárás során – az elsőtelefont (12) egyértelműen azonosító információt hangimpulzusmintábakódolják, – a hangimpulzusminta példányait az első telefontólegy ismételt továbbítási frekvencián ismétlődően továbbítják, és –a második telefont figyelik, hogy sikerült-e venni az első és amásodik telefon között felépült hangúton keresztül a hangimpulzusmintalegalább egy példányát a második telefonnál. A találmány tárgya még azeljárást végrehajtó berendezés (15). A berendezésnek – az elsőtelefont (12) egyértelműen azonosító hangimpulzusok mintájátelőállító, és a hangimpulzusok mintáinak példányait az első telefontól(12) ismételt továbbítási frekvencián ismétlődően továbbítóhangimpulzust generáló eszköze, valamint – a második telefont(11, 13, 14) figyelő figyelőeszköze van. A figyelőeszköz azt figyeli,hogy az első és a második telefon (11, 12, 13, 14) között létrejötthangúton keresztül sikerült-e venni a hangimpulzusminták legalább egypéldányát a második telefonnál (11, 13, 14).
Description
(54) Eljárás és berendezés hangút vizsgálatára (57) Kivonat
A találmány tárgya eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, amely hangúton keresztül továbbított hangot tömörítik és kitömörítik, továbbá amely hangutat egy első és egy második telefon között hozzák létre legalább két telefont (11, 12, 13, 14) érintő hívás során. A találmány értelmében az eljárás során
- az első telefont (12) egyértelműen azonosító információt hangimpulzusmintába kódolják,
- a hangimpulzusminta példányait az első telefontól egy ismételt továbbítási frekvencián ismétlődően továbbítják, és
- a második telefont figyelik, hogy sikerült-e venni az első és a második telefon között felépült hangúton keresztül a hangimpulzusminta legalább egy példányát a második telefonnál.
A találmány tárgya még az eljárást végrehajtó berendezés (15). A berendezésnek
HU 224 084 Β1
1. ábra
A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 7 lap ábra)
HU 224 084 Β1
-az első telefont (12) egyértelműen azonosító hangimpulzusok mintáját előállító, és a hangimpulzusok mintáinak példányait az első telefontól (12) ismételt továbbítási frekvencián ismétlődően továbbító hangimpulzust generáló eszköze, valamint
- a második telefont (11, 13, 14) figyelő figyelőeszköze van. A figyelőeszköz azt figyeli, hogy az első és a második telefon (11, 12, 13, 14) között létrejött hangúton keresztül sikerült-e venni a hangimpulzusminták legalább egy példányát a második telefonnál (11,13, 14).
A találmány tárgya hangútvizsgáló eljárás telekommunikációs rendszerben, ahol a hangúton továbbított hangot tömörítjük és kitömörítjük. A találmány tárgya még az eljárást végrehajtó berendezés is.
Pontosabban, a találmány olyan eljárásra és berendezésre vonatkozik, ahol az eljárás során a hangúton keresztül továbbított hangot tömörítjük és kitömörítjük, továbbá a hangutat egy első telefon és egy második telefon között hozzuk létre legalább két telefont érintő hívás során.
Egy egyszerű példa egy ilyen eljárásra a következő. (a) A hangutat létrehozzuk egy telekommunikációs rendszerben egy első telefon és egy második telefon között. A hangúton keresztül továbbított hangot tömörítjük és kitömörítjük (mint egy mobil telekommunikációs rendszerben). A hangutat úgy hozzuk létre, hogy az első telefont felemeljük, a második telefon számát tárcsázzuk az első telefon billentyűzetén és a második telefont felemeljük, amikor az válaszul csörög. Az első telefon és a második telefon egy közvetlen kétirányú hívásban vesz részt, amelyikben egy első hangút kapcsolja az első telefont a második telefonhoz és egy második hangút kapcsolja a második telefont az első telefonhoz. (b) Bemondjuk az első telefon mikrofonjába azt a szöveget, hogy „telefon 1”; (c) hallgatjuk a második telefon hangszóróját a „telefon 1” üzenet vételéhez a második telefonon az első és a második telefon között felépült első hangúton keresztül. Mivel a telekommunikációs rendszerekben olyan hangtömörítő algoritmusokat alkalmaznak, aminél a hangtömörítés és -kitömörítés az emberi hang átvitelére van optimalizálva, a második telefonon a „telefon 1” üzenet vételénél eléggé felismerhető lesz az üzenet ahhoz, hogy egy hallgató a második telefonnál az első telefont azonosítsa, mint az üzenet forrását. A hallgató persze már tudja, hogy a „telefon 1” üzenet egyértelműen az első telefont azonosítja. Ennél az egyszerű példánál sokkal bonyolultabb példák is adhatók, ha a jelenlegi telekommunikációs rendszerek olyan tulajdonságait is használjuk, mint a hívásátirányítás, konferenciabeszélgetés és hívásvárakoztatás. így az első telefon és a második telefon olyan összetett, aszimmetrikus hívásba kapcsolódhat be, amiben kettőnél több telefon vesz részt.
A hangutak vizsgálatának számos olyan eljárása ismert a telekommunikációs rendszerekben, ahol a hangúton a hangot tömörítik és kitömörítik. Ezeknél az ismert eljárásoknál a vizsgálatot manuálisan végzik, a már leírt egyszerű példához hasonlóan. Az ilyen manuálisan végzett vizsgálatokhoz szükség van egy vizsgáló személyre, aki az első telefonba beszél, és ugyanez a személy vagy egy másik vizsgáló személy is szükséges, aki hallgatja a továbbított hangjel vételét a második telefonon. Ez a gyakorlat, habár könnyen kivitelezhető, számos problémával és hátránnyal jár. A hátrányokat főként a vizsgálati események kivitelezéséhez szükséges vizsgáló személyek alkalmazásával járó korlátok okozzák.
Először, az ilyen manuálisan végzett vizsgálatok megakadályozzák a korábban lefolytatott vizsgálati események pontos megismétlését. A korábban lefolytatott vizsgálati eseményeket olyankor kell pontosan megismételni, amikor a hangutat tartalmazó telekommunikációs rendszer módosul vagy fejlődik, és ezért szükséges a módosult vagy fejlesztett rendszer megfelelő működésének vizsgálata, vagy azt kell megvizsgálni, hogy a módosulatlan rendszer egy korábban meglévő hibája megjavult-e, A vizsgálati esemény ilyen pontos megismétlésére akkor is szükség lehet, ha a korábban végzett vizsgálati esemény kimutatott egy hibát a vizsgált hangutat tartalmazó telekommunikációs rendszerben, és szükséges a korábban lefolytatott vizsgálati esemény megismétlése a hiba okának megállapításához. Különösen az utóbbi esetben szükséges a vizsgálati esemény megismétlése olyan pontos időzítéssel, amilyen pontosan csak lehetséges, ez olyasvalami, ami a manuálisan végzett vizsgálattal nem biztosítható.
Másodsorban a manuálisan végzett vizsgálat nem alkalmazható olyan vizsgálati események kivitelezéséhez, amelyek már magukban kritikus időzítést és pontosságot kívánnak meg. Az ilyen kritikus időzítés és pontosságot kívánó vizsgálati események kivitelezése szükséges a vizsgált hangutat tartalmazó kommunikációs rendszer olyan hibáinak feltárásához, amelyek másként nem érzékelhetőek csak közelítő vizsgálati eseményekkel.
Harmadsorban számos olyan esetben nem célravezető a manuálisan végzett vizsgálat alkalmazása, mint a hosszan tartó vizsgálati események, ahol hangút egy hosszabb idejű folytonos vizsgálata, például egy 24 órás vagy egy hét napig tartó periódusban szükséges a hiba érzékeléséhez, ami nem érzékelhető egy rövidebb időtartamig tartó vizsgálati esemény kivitelezésével. Másrészről a manuálisan végzett vizsgálat magában időpazarló, mivel egy egyszerű vizsgálati esemény manuálisan végzett kivitelezése sok percet igényel a tesztelőember velejáró korlátainak következményeképpen. Ennek az a hátránya, hogy az adott idő alatt elvégezhető vizsgálati események száma nagyon korlátozott.
Végül a manuálisan végzett vizsgálat nem kivitelezhető tesztelőember jelenléte nélkül. így a kommuniká2
HU 224 084 Β1 ciós rendszerekben lévő hangutak vizsgálatának vizsgálati eseménye manuálisan végzett kivitelezéssel számos problémát és hátrányt von maga után.
A telekommunikációs rendszerekben lévő hangutak vizsgálatának ismert eljárásai, ahol a hangút magában foglal hang-összetömörítést és -kitömörítést, annak a kommunikációs rendszer elemeinek a lekérdezésére összpontosulnak, amelyik tartalmazza a hangutat, amit az erre a célra készült vizsgálómunka-menet alkalmazásával vizsgálnak egy telefonról a hangút egyik végén. Egy mobil telekommunikációs rendszerben például a rendszer elemei, amelyeket lekérdeznek tartalmazhatnak egy mobil kapcsolóközpontot (mobile switching center, MSC), egy bázisállomás-vezérlőt (base station controller, BSC) és/vagy egy bázis adó-vevő állomást (base transciever station, BTS). Mindamellett a telekommunikációs rendszer elemeinek ilyen lekérdezésének az a hátránya, hogy egy időben a hangútnak csak az egyik részét vizsgálja, és nem vizsgálja a teljes hangutat az első telefontól a második telefonig, egy időben az egészet. Az a problémája is megvan, hogy habár a telekommunikációs rendszer elemeinek ilyen lekérdezése használható annak igazolására, hogy a lekérdezett elem a vizsgálati körülmények között megfelelően működik, de nem használható annak igazolására, hogy a megfelelően fog működni akkor is, ha egy teljes hangúiba van beágyazva.
A DE 32 11 967 C2 egy számítógéppel segített kommunikációs kapcsolóeszköz működését vizsgáló eljárást ír le, különösképpen forgalomszimulációkhoz telekommunikációs rendszerekben. A kapcsolatok többsége felépíthető felhasználószimulátorok között és az illető kommunikációs rendszer reakciója vizsgálható. Továbbá megfigyelhető a hangimpulzusok átvitele két felhasználószimulátor között, amelyek a hívásban vannak. Mindamellett az átvitt hangimpulzusok forrásának beazonosítása nem vihető véghez, mivel mindig két szimulátor van egymáshoz kapcsolva. A DE32 967 C2ben leírt eljárás ennek következtében nem engedi meg a telekommunikációs rendszerekben lévő hangutak szükséges minden részletre kiterjedő vizsgálatát.
Az US 4,446,092 A leír egy vizsgálati adat beillesztési elrendezést egy konferenciakörhöz a konferenciabeszélgetés felépítéséhez. Ez a kör gondoskodik meghatározott vizsgálati adat önműködő beillesztéséről az adatfolyam nem használt időréseibe. Az előre meghatározott adatot használják a konferencia-körkapcsoló hálózattal való interfészműködésének ellenőrzéséhez. Összehasonlító eszközök meghatározzák az átvitt hangadatminták nagyságát. A kommunikációs vonalhoz tartozó hangadatminták legnagyobbika továbbítódik egy kapcsolóközponthoz.
Az EP 0 337 524 A egy berendezést ír le egy konferenciabeszélgetéseket felépítő digitális központ funkcionális tulajdonságainak vizsgálatához. Az ellenőrző és vizsgálóparancsok továbbítódnak egy külső ellenőrző modulba. A vizsgálóadat ezután továbbítódik egy első kommunikációs vonalon keresztül és feldolgozódig A feldolgozott adat ezek után továbbítódik egy második továbbítóvonalon keresztül és kiértékeléssel meghatározhatók a konferenciabeszélgetések többségének kommunikációs vonalakat nyújtó rendszer hibakorlátait.
Azonban a fenti rendszer nem engedi meg a telekommunikációs rendszerek hangútjának minden részletre kiterjedő és rugalmas vizsgálatát.
így a hangtömörítést és -kitömörítést tartalmazó telekommunikációs rendszerek hangútjait tesztelő ismert eljárásoknak számos problémája és hátránya van. Ezért szükség van fejlettebb eljárásra olyan kommunikációs rendszerek hangútjainak vizsgálatához, ahol a hangúton keresztül továbbított hangot tömörítik és kitömörítik.
A találmány célja, hogy egy fejlettebb eljárást és berendezést biztosítson legalább két telefon közti hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, ahol a hangúton keresztül továbbított hangot tömörítik és kitömörítik.
A találmány szerint ezt a célt olyan, a bevezetőben leírt eljárással érjük el, amely során
- az első telefont egyértelműen azonosító információt hangimpulzusmintába (pattern or tone pulses) kódolunk,
- a hangimpulzusminta példányait az első telefontól egy ismételt továbbítási frekvencián ismétlődően továbbítjuk, és
- a második telefont figyeljük, hogy sikerült-e venni az első és a második telefon között felépült hangúton keresztül a hangimpulzusminta legalább egy példányát a második telefonnál.
A találmány tárgya még az eljárást végrehajtó berendezés. A találmány értelmében a berendezésnek az első telefont egyértelműen azonosító hangimpulzusok mintáját előállító, és a hangimpulzusok mintáinak példányait az első telefontól ismételt továbbítási frekvencián ismétlődően továbbító hangimpulzust generáló eszköze, valamint a második telefont figyelő figyelőeszköze van. A figyelőeszköz azt figyeli, hogy az első és a második telefon között létrejött hangúton keresztül sikerült-e venni a hangimpulzusminták legalább egy példányát a második telefonnál.
A hangimpulzusminták használatával több, a hívásban részt vevő telefon azonosítható, és így nemcsak magát a hangút létrehozását lehet vizsgálni, hanem a hívás pontos útvonala megállapítható egy meghatározott fogadótelefonhoz, és a hangimpulzusok mintáinak ismételt továbbítása lehetővé teszi a hangút folytonos megfigyelését.
Továbbá a találmány szerinti eljárás leírja az első telefontól a hangúton továbbítható 36 különböző hangimpulzusminta létrehozását az olyan telekommunikációs rendszerben, ahol a hangúton továbbított hangot tömörítik és kitömörítik.
A fent említetteknek megfelelően a telekommunikációs rendszerekben alkalmazott hangtömörítő algoritmus az emberi hangra van optimalizálva. Ennek következtében a telekommunikációs rendszerekben a hangútvizsgáló eljárásokban, ahol a hangúton továbbított hangot tömörítik és kitömörítik, alább részletesebben leírt feltételnek kell megfelelni az olyan jelnek, amelyik
HU 224 084 Β1 továbbítható az első telefontól a vizsgált hangúton keresztül a második telefonhoz, ha biztosítani kívánjuk, hogy a jel ne romoljon a továbbítás alatt olyan mértékben, hogy a jel által tartalmazott információnak egy része vagy az egész teljesen elvesszen a továbbítás alatt.
A jelen találmány azt az előnyt nyújtja, hogy lehetővé teszi az automatikusan végzett hang útvizsgáló eljárásokat telekommunikációs rendszerekben, ahol a hangúton továbbított hangot tömörítik és kitömörítik, egyben megfelelve az emberi hangra optimalizált hangtömörítő algoritmusok által támasztott különböző feltételeknek. Más szóval a jelen szabadalom eljárásában továbbított hangimpulzusminta-példák olyan jelek, amelyek nem romlanak le olyan mértékben a hangúton való továbbítás során, hogy az információ, amit tartalmaznak az első telefon azonosításához, elvesszen a továbbítás alatt. A jelen szabadalom így megoldja azokat a problémákat, amelyek a jelenleg manuálisan végzett vizsgálatnál megvannak.
A jelen szabadalom alkalmazható a hangtömörítést és -kitömörítést tartalmazó hangutak vizsgálatára számos különböző telekommunikációs rendszerben, amelyek a 450 és 2000 MHz közötti frekvenciasávban működnek, beleértve, de nem kizárólagosan a GSM, PDC, ADC, PNC, NMT 900 és TACS rendszert. Ezek a rövidítések szakemberek számára ismertek. A jelen találmány egy kiviteli alakja, amit alább részletesebben ismertetünk a 4. ábra kapcsán, különösen alkalmas GSM (Global System of Mobile Communications)-rendszerben létrejövő hangutak vizsgálatára. A GSM-rendszer világszerte, számos országban működik, például Európában, Dél-Afrikában és Japánban. Például Angliában a Vodafone és Cellnet cégek mobil telekommunikációs rendszerei is GSM-rendszerek. Hivatkozunk még Michael Mouly és Marie-Bernadette Pautet: „The GSM System fór mobile Communications”, Palassieau, Francé, 1992 (ISBN: 29507190 0 7) c. könyvére, amiből a GSM-rendszer további részletei megismerhetőek.
A jelen találmány szerinti eljárás használható hangútvizsgálatra olyan helyzetekben, amelyekben legalább két telefon van összekötve egy telefonhívásban egy hangúton keresztül. Amint már látható, egy hangút, meghatározható egy egyirányú útként két telefon között egy hívásban, így egy egyenes kétirányú hívásban két egymással szemben futó hangút van jelen. A jelen találmány nem követeli meg, hogy mindegyik hangutat, ami összeköti a telefonokat egy hívásban, a jelen találmány szerinti eljárással kell vizsgálni, habár ez egyértelműen előnyös, mivel az eljárással a hívásban részt vevő mindegyik hangút pontos működése ellenőrizhető. A jelen találmány szerinti eljárással vizsgált telefonok számát a hangút kezdeténél jelöljük N-nel. Más szóval, az eljárás szerint első telefonnak kiválasztott telefonok száma N. Amint a következő leírásból kitűnik, a telefonok N száma fontosabb szerepet játszik, mint a hívásban részt vevő összes telefon száma. Az N szám függvényében nézve a találmány néhány előnye jobban kitűnik. Az is belátható, hogy a hívásban egy adott telefon nem marad mindig az első telefon. Egy adott telefont ki kell választani egy hangimpulzusminta példányának küldéséhez, ami egyértelműen azonosítja az adott telefont, amelyiket első telefonnak tekintünk, de az első telefon újra választható a hívásban részt vevő telefonok közül, a találmány szerinti hangútvizsgálat egy sorozata alatt.
A találmányt a csatolt ábrákra hivatkozva részletesebben ismertetjük, ahol az
1. ábra négy telefonra kiterjedő hangútvizsgáló ciklus egy szakaszát mutatja, a
2, ábra vázlatosan mutatja négy telefon kapcsolatát egy telefonműködtető berendezéssel, hardverrel és szoftverrel a telefonok vagy jelek vezérléséhez, figyeléséhez és elemzéséhez a hangútvizsgálat során; a
3A. ábra egy olyan hívás idődiagramja, amiben a három telefon ciklikusan van kiválasztva a három telefon között felépült hangút vizsgálatához; a
3B-3F. ábrák vázlatosan ábrázolják a hangút vizsgálata során továbbítandó hangimpulzusmintákat előállító öt alternatív elrendezést; és a
4. ábra vázlatosan ábrázolja a hangút vizsgálata során továbbítandó 36 különböző hangimpulzusminta egy lehetséges „ábécé”-jét.
Az 1. ábra segítségével elmagyarázzuk a jelen találmány szerinti hangútvizsgáló eljárást. Az 1. ábra a 11, 12, 13, és 14 négy telefont magában foglaló hangútvizsgáló ciklus egy szakaszát mutatja, más szóval egy olyan ciklust, amiben a telefonok száma N=4. A 15 telefonműködtető berendezés előállítja az azonosítójeleket, továbbítja a jeleket a telefonok között (a telekommunikációs rendszeren keresztül) és figyeli a telefonokat. Az 1. ábrán a 12 telefon továbbít egy hangimpulzusminta-példányt a 12 telefon egyértelmű azonosításához a hangúton keresztül a 11, 13 és 14 telefonokhoz. A vastag nyilak a hangutak azon részét ábrázolják, amik ténylegesen továbbítják a hangimpulzusminta példányát, míg a vékony nyilak egyéb olyan hangutakat jeleznek, amelyek összekötik a négy telefont. Mivel a 11,12,13 és 14 telefonokat legfeljebb egy négyutas konferenciabeszélgetés hangútjai kötik össze, összesen N2-N=12 hangút köti össze a négy telefont. Az ábrázolt lépésben egy továbbított hangimpulzusminta egy példányával ebből a teljes 12 hangúiból hármat vizsgálunk.
Az 1. ábrán be van karikázva az a telefon, ami továbbítja a továbbító telefont egyértelműen azonosító hangimpulzusminta egy példányát. Az 1. ábrán ábrázolt szakaszt a hangútvizsgálati ciklusban további szakaszok követik, amelyekben például először a 14 telefon a hangimpulzusokból képzett, a 14 telefont egyértelműen azonosító minta (pattern) egy példányát a hangúton keresztül a 11, 12 és 13 telefonokhoz továbbítja, és ezután a 13 telefon hangimpulzusokból képzett, a 13 telefont egyértelműen azonosító minta egy példányát a hangúton keresztül a11,12és14 telefonokhoz továbbítja, és ezután hasonlóan a 11 telefon
HU 224 084 Β1 továbbít azonosító hangimpulzusokat, és a hangútvizsgálat egy ciklusa így válik teljessé. Természetesen a telefonok sorrendje lehet eltérő a leírttól. A hangútvizsgálatnak ez a teljes ciklusa egy ciklust képez, a hangútvizsgálati ciklusok ismétlődő sorozataiban, amelyekben például a 11, 12, 13 és 14 telefonokat ciklikusan választjuk ki, például a... 12, 14, 13, 11, 12, 14, 13, 11, 12, 14, 13... sorrendben, abból a célból, hogy egy hangimpulzusminta-előállító berendezéstől a telefonokhoz irányított hangimpulzusminták példányait a többi telefonhoz továbbítsuk. A hangimpulzusminta-előállító berendezés olyan lehet, mint amilyet a 3A-3F. ábrák mutatnak.
A vizsgálat során a telefonokat működtető berendezés hozzáfér a telefonok billentyűzetéhez, például tárcsázáskor, továbbá a telefonokat működtető berendezés jeleket továbbít a telekommunikációs rendszerben felépült hangúton keresztül és figyeli a telefonokat, hogy vették-e a továbbított hangimpulzusmintákat. A telefonműködtető berendezés maga fogadhat parancsokat és utasításokat a hangminták előállítására, tárcsázásra, telefonok megfigyelésére és még hasonlókra egy központi feldolgozóegységtől, amely utóbbi egy számítógép lehet.
Ahhoz, hogy a hangutak vizsgálatát lehetővé együk az 1. ábrára hivatkozással leírt módon, a telefonnak elérhetőnek kell lennie a telefonműködtető berendezés számára. A telefon és a telefonműködtető berendezés közötti kapcsolat előállítható egy, a telefonon kialakított dugós csatlakozóval, aminek révén a telefonműködtető berendezés hozzákapcsolható a telefonhoz, és amin keresztül továbbíthatók a hangimpulzusminták a mikrofonhoz. Ugyanez a dugós csatlakozó előnyösen alkalmazható ahhoz is, hogy a telefont azért kapcsoljuk össze a telefonműködtető berendezéssel, hogy az utóbbi vezérelhesse a telefon billentyűzetét egy hangút felépítéséhez legalább egy másik telefonnal, figyelhesse a telefon csipogóját vagy csengőjét a hangút kezdeti felépítése során legalább egy másik telefonnal, és/vagy figyelhesse a telefon hangszóróját, a hangimpulzusminták példányainak vételes során a két telefon között felépült hangúton keresztül.
A négy telefon és a telefonműködtető rendszer közötti kapcsolatot egy ilyen dugós csatlakozón keresztül a 2. ábra mutatja vázlatosan. Itt a 21-24 hivatkozási számok olyan telefonokat jelentenek, amelyeknek van mikrofonjuk, nyomógombos billentyűzetük, hangszórójuk és csipogójuk vagy csengőjük. Az 1. ábrán látható még egy 25 telefonműködtető berendezés. Ez utóbbi magában foglal: (a) egy 252 berendezést a 21-24 telefonokat egyértelműen azonosító hangimpulzusminták példányainak előállítására, és a telefonok mikrofonjain való továbbításhoz, (b) 253 berendezést a 21-24 telefonok nyomógombos billentyűzetének vezérléséhez, (c) a 254 berendezést a 21-24 telefonok hangszóróinak megfigyeléséhez a hangútvizsgálat során a másik telefonoktól továbbított hangimpulzusminták példányainak vételéhez, és (d) a 255 berendezést a 21-24 telefonok csipogójának vagy csengőjének ellenőrzéséhez.
A 25a hivatkozási szám a telefon és a telefonműködtető berendezés közötti vonalakat jelzi, amelyeken keresztül a jelek a telefonok csipogójától továbbítódnak, 25b olyan vonalakat jelez, amelyeken jelek a telefonok hangszóróitól továbbítódnak, a 25c olyan vonalakat jelképez, amelyeken keresztül a jelek a telefonok billentyűzeteihez továbbítódnak, és végül a 25d a telefonok és a telefonműködtető berendezés közötti vonalakat jelzi, amelyeken jelek a telefonok mikrofonjaihoz továbbítódnak.
A 254 hangszóró-megfigyelő berendezésben a hangútvlzsgálatban alkalmazott hangimpulzusminták szinuszhullám-frekvenciájára hangolt első sáváteresztő szűrő van, valamint a 254 hangszóró-megfigyelő berendezésben egy második sáváteresztő szűrő van, amelyik a hangúton keresztül vett egyéb jelek, például üzenetek figyeléséhez használható. A 255 csipogó-megfigyelő berendezés szintén tartalmazhat a csipogó vagy csengő frekvenciájára hangolt sáváteresztő szűrőt. A 25 telefonmüködtető berendezést a megfelelő 26 hardver és szoftver vezérli, amely utóbbi a 254 hangszóró-megfigyelő berendezés által vett hangimpulzusmintákat rögzíti és analizálja is. A 25 telefonműködtető berendezést és a 26 hardver és szoftver előnyösen egy levegőinterfész és mobilelőfizető-szimulátor (Air Interface and Mobile Subscriber Simulator, úgynevezett AIMS) egység testesítheti meg, ami megszerezhető a Telefonaktiebolaget LM Ericsson svéd cégtől.
A 254 hangszóró-megfigyelő berendezés a 21-24 telefonok egyike (más példákban akár több is lehet) által vett hangimpulzusminta példányait olvashatja, és így a vett példányokat eredetük szerint azonosíthatja, annak megfelelően, hogy a megfelelő telefont egyértelműen azonosítja a megfelelő hangimpulzusminta, amely mintát a vett példány képvisel. A 254 hangszóró-megfigyelő berendezés olyan módon is használható, hogy ha a telefon egy bizonyos hangimpulzusminta első példányát nem vette olyan időpontban, amikor annak vétele várható volt, az előző hasonló minta vételi idejéből extrapolálva, a 254 hangszóró-megfigyelő berendezés jelzést ad ki a 26 hardver és szoftver felé, hogy a hangút a megfelelő telefonhoz megszakadt. Ez a figyelés kiterjeszthető továbbá úgy, hogy ha a bizonyos hangimpulzusminta egy második példányát veszi az egyik telefon egy első előre meghatározott időperióduson belül, amelyik utóbbi akkor kezdődik, amikor az első példányt nem érzékeli, a 254 hangszóró-megfigyelő berendezés egy jelzést bocsát ki a 26 hardver és szoftver felé, hogy a hangút újra létrejött. Esetleg, ha a telefon a hangimpulzusminta egyetlen példányát sem veszi egy második előre meghatározott időperióduson belül, akkor a 254 hangszóró-megfigyelő berendezés egy jelzést bocsát ki a 26 hardver és szoftver felé, hogy a továbbítás befejeződött.
A 25 telefonműködtető berendezés továbbá arra is alkalmassá tehető, hogy ha a 21-24 telefonok billentyűzetét vezérlő 253 berendezéssel a telefonok egyikét várakoztatjuk, például a 21 telefont, és ilyenkor a 21 telefont egyértelműen azonosító hangimpulzusminták példányainak ismétlődő továbbítása megszakad. Továbbá, abban az esetben, ha 21 telefon várakoztatva van, a 21 telefon hangszóróját figyelő 25 telefonmű5
HU 224 084 Β1 ködtető berendezés semmilyen hangimpulzusminta vételét nem fogja várni.
A 3. ábra egy hívás idődiagramja, amelyik során három telefont ciklikusan választunk ki a három telefon között felépült hangút vizsgálatához, tehát egy olyan hívás során, ahol N=3. A 3. ábrán az idő a vízszintes tengelyen fut. Tx/Rx 1, Tx/Rx 2 és Tx/Rx 3 jelenti sorban az 1. telefon, a 2. telefon és a 3. telefon, vagyis a hangútvizsgálati ciklusban kiválasztott három telefon továbbítási és vételi részét. A 3. ábrán látható idődiagram egy teljes ciklus, amelyben Tx/Rx 1, Tx/Rx 2 és Tx/Rx 3 olyan hangimpulzusminták egy-egy példányát továbbítja, amelyik egyenként azonosítják az 1. telefont, a 2. telefont és a 3. telefont. A három különböző hangimpulzusminta egyikéből egy-egy példányának továbbítását és vételét a Tx/Rx 1, Tx/Rx 2 és Tx/Rx 3 egyikénél a 3. ábra egy hullámvonallal ábrázolja. A 3A. ábrán egy egyenes vonallal van ábrázolva az a periódus, ami alatt Tx/Rx 1, Tx/Rx 2 és Tx/Rx 3 se nem továbbítja, se nem veszi a három különböző hangimpulzusminta egyikének egy-egy példányát.
Most bemutatjuk 3A. ábrán látható események sorozatát a hangútvizsgálati ciklusban. Az 1. telefont egyértelműen azonosító hangimpulzusminta egy 310 példánya továbbítódik a Tx/Rx 1-ből a ciklus elején. Ezt a 310 példányt Tx/Rx 2-nél 320 példányként vesszük és 330 példányként a Tx/Rx 3-nál egy tr sugárzási idő (signal relay time) után. tr sugárzási idő az az idő, ami alatt a telekommunikációs rendszerben a jel továbbítódik a hangúton keresztül az egyik telefontól egy másik telefonhoz. A GSM-rendszerben tr sugárzási idő tipikus értéke 140 ms, ami a jelnek a GSM hangtömörítő algoritmus szerinti tömörítéséhez szükséges 20 ms-ból, 100 ms áthaladási időből és a vett jel GSM hangtömörítő algoritmus szerinti kitömörítéséhez további 20 msból tevődik össze. A 320 példányt a Tx/Rx 2-nél fogadva a hangimpulzusmintát kiolvassuk, és meghatározzuk, hogy a 320 példány az 1. telefontól ered. így ellenőrizhető, hogy a ciklusnak ebben a szakaszában a hangút az 1. telefon és a 2. telefon között ép. Hasonlóan, a hangimpulzusminta Tx/Rx 3-nél vett 330 példányát kiolvasva, meghatározható, hogy a 330 példány szintén az 1. telefontól ered, és így meg lehet győződni arról, hogy a ciklusnak ebben a szakaszában a hangút az 1. telefon és a 3. telefon között ép.
A 3A. ábrán feltüntetett ts időtartam egy biztonsági ráhagyást jelent a három telefon egyikénél továbbított vagy vett hangimpulzusminta egy példányának továbbításának vagy vételének vége, és ugyanannál a telefonnál továbbítandó vagy veendő hangimpulzusminta következő példányának továbbítása vagy érzékelésének kezdete között. Ez a biztonsági ráhagyás szükséges ahhoz, hogy az egymást követő hangimpulzusminták példányainak egymás közti interferenciáját elkerüljük, és a ts időtartam értékét egy GSM-rendszerben való hangútvizsgálat során előnyösen a 100 ms-nak vagy annál nagyobbra választhatjuk. így a 330 példány vétele után a Tx/Rx 3-on és a ts biztonsági ráhagyás vége után a 3. telefont azonosító hangimpulzusminta egy 340 példánya továbbítható a Tx/Rx 3-ról. Ez a
340 példány a Tx/Rx 2-n 350 példányként és a Tx/Rx 1-n 360 példányként vehető a tr sugárzási idő után. A Tx/Rx 2 vételénél a hangimpulzusminta 350 példányának kiolvasásával meghatározható, hogy a 350 példány a 3. telefontól ered, és így ellenőrizhető, hogy a ciklusnak ebben a szakaszában a hangút az 1. telefon és a 3. telefon között ép. Hasonlóan, a hangimpulzusminta 360 példányát kiolvasva a Tx/Rx 1-n vételnél, meghatározható, hogy a 360 példány szintén a 3. telefontól eredet, és így ellenőrizhető, hogy a ciklusnak ebben a szakaszában a hangút az 1. telefon és a 3. telefon között ép.
A 350 példánynak a Tx/Rx 2-n történt vétele után és egy másik ts biztonsági ráhagyás vége után a 2. telefont egyértelműen azonosító hangimpulzusminta egy 370 példánya továbbítható a Tx/Rx 2-ről. Ez a 370 példány a Tx/Rx 1-n 380 példányként és a Tx/Rx 3-n 390 példányként vehető a tr jel továbbítási idő után. A hangimpulzusminta a Tx/Rx 1-nél vett 380 példányának kiolvasásával meghatározható, hogy a 380 példány a 2. telefontól ered, és így ellenőrizhető, hogy a ciklusnak ebben a szakaszában a hangút az 1. telefon és a 2. telefon között ép. Hasonlóan a hangimpulzusminta Tx/Rx 3-nél vett 390 példányát kiolvasva meghatározható, hogy a 390 példány szintén a 2. telefontól ered, és így ellenőrizhető, hogy a ciklusnak ebben a szakaszában a hangút a 2. telefon és a 3. telefon között ép. Ezzel teljesen leírtuk a hangút vizsgálatát egy teljes ciklus során, amint azt a 3A. ábra mutatja, amelyikben mind a hat hangutat az 1., 2. és 3. telefon között megvizsgáltuk.
A 3A. ábra egy ismétlődő sorozatnak csak egy körét, ciklusát szemlélteti, amelyben a hívásban részt vevő három telefont ciklikusan választjuk ki, a. ..3, 2, 1, 3, 2, 1, 3, 2, 1... sorrendben, és azokkal ismétlődően továbbítjuk a telefonokat egyenként azonosító hangimpulzusminták megfelelő példányait. Egy hangútvizsgálati ciklusban, amelyik N telefont érint, amelyek mindegyike egy hangúton keresztül össze van kötve egymással, a vizsgálandó hangutak teljes száma egy ciklusban N2-N. Ezek közül az N különböző hangimpulzusminta mindegyikének egy-egy továbbított példányával az N telefon között N-1 hangút vizsgálható. így a 3A. ábrán mutatott esetben, ahol az N=3 és mind a három részt vevő telefon hangutakon keresztül van egymáshoz kapcsolva, egy hangimpulzusminta egy továbbított példányával két hangút vizsgálható, amint azt fentebb leírtuk. Maximum N2-N számú hangút vizsgálható egy hangútvizsgálati ciklusban, és ez meghatározza a hangút vizsgálatban részt vevő összes telefon közötti, hangutakon keresztül létrehozott kapcsolatok maximumát. A vizsgált hangutak teljes számának aktuális értéke kevesebb lehet, mint ez a maximális érték, ami attól függ, hogy hány telefon van összekapcsolva. Például egy olyan hangútvizsgálati ciklusban, ami három telefont foglal magában, nevezetesen a 4. telefont,
5. telefont és 6. telefon, ahol a 4. telefon egy hangúton keresztül össze van kapcsolva az 5. telefonnal, és viszont az 5. telefon a 4. telefonnal, valamint a 4. telefon egy hangúton keresztül össze van kapcsolva a 6. tele6
HU 224 084 Β1 fonnál, és viszont a 6. telefon a 4. telefonnal, de ahol nincs kapcsolat az 5. telefon és 6. telefon között egy hangúton keresztül, a vizsgált hangutak teljes száma ciklusonként 4 lesz, nem pedig a maximum 6.
Egy telefont azonosító hangimpulzusminta egy példányának és ugyanannak a hangimpulzusminta következő példányának továbbítása közti időt NAt-nek adja meg. Itt Át az az időkülönbség, ami az alatt telik el, amíg egyrészt a hangútvizsgálati ciklusban egy telefont (például az 1. telefon a 3A. ábrán) kiválasztunk arra, hogy a telefont azonosító hangimpulzusminta egy példányát továbbítsa, majd pedig másrészt a hangútvizsgálati ciklusban következő telefont (például a 3. telefon a 3A. ábrán) választjuk ki a következő telefont azonosító hangimpulzusminta továbbítása céljából. Ennek következtében a hangútvizsgálati ciklusban a különböző telefonokat egyértelműen azonosító adott hangimpulzusminták példányaihoz tartozó ismételt továbbítás f frekvencia megkapható f=1/(NAt) képlet alapján. Kívánatos, hogy ha a hangútvizsgálat során a ciklusonként vizsgált telefonok N száma no, akkor az ismételt továbbítási frekvencia ne csökkenjen túl alacsonyra, különben a hangútvizsgálati ciklusban bármelyik hangút egyes hangutak vizsgálata nem történik meg elég gyakran ahhoz, hogy a megszakadások az egyes hangutakban nagy valószínűséggel érzékelhetők legyenek. Át értékét ennek következtében a GSM-rendszerben előnyösen 500 ms-nak vagy kevesebbnek választjuk.
A hangimpulzusminták egymást követően továbbított példányai közötti Át időkülönbség, a tr sugárzási idő és a ts biztonsági ráhagyás értékeiből kiszámítható a GSM-rendszerekben hangútvizsgálatra használható hangimpulzusminta teljes időtartamának maximális értéke, így:
S<Át-(tr + ts) => S<260 ms.
Egyértelmű, ha Át értékét a fent említett 500 ms értéktől különbözőnek választjuk, az S maximum értéke is megfelelően nő vagy csökken. Hasonlóan, ha a tr jel továbbítási idő nő vagy csökken, vagy ha a ts biztonsági ráhagyás hasonlóképpen eltér a fent megadott a 100 ms-os értéktől, az S maximum értéke hasonlóan nő vagy csökken.
A hangimpulzusminta S teljes időtartamának maximális értéke kényszerfeltételt képez GSM-rendszerekben hangútvizsgálatra használható minták számára. Egy második korlátozást jelent a mintákra a GSM-rendszerben alkalmazott hangtömörítés típusa. Ez lecsökkenti a 64 kilobit/s beérkező adatátviteli sebességet 16 kilobit/s-os sebességre a két telefon közti adatátvitelhez. A hangúton való továbbított tömörített jel közvetkezésképpen kitömörítődik a vétel során egy azonos hangtömörítő algoritmus szerint, (gy minden olyan hangimpulzusmintának, amit GSM-rendszerben hangútvizsgálatban alkalmaznak, 20 ms-nál hosszabb időtartamúnak kell lennie.
Ellenkező esetben az ilyen hangimpulzusoknál fennáll annak a kockázata, hogy a minta továbbítása során a GSM tömörítő- vagy kitömörítőeljárás teljesen eltünteti a mintát. Továbbá egy ilyen mintában minden jel nélküli időszak p időtartamának két egymást követő hangimpulzus között 50 ms-nak vagy hosszabbnak kell lennie, elkerülve azt, hogy a két egymást követő két hangimpulzust a hangtömörítő eljárás egy hangimpulzusba egyesítse. A harmadik kényszert a GSM-rendszerek hangútvizsgálatára használt hangimpulzusmintákra az a követelmény jelenti, hogy legyen elegendő számú különböző, hangútvizsgálatban való használatra alkalmas hangimpulzusminta. Az, hogy ez a kényszer teljesül-e vagy sem, attól függ, hogy hány különböző hangimpulzusmintára van szükség a hangút vizsgálatához, vagyis N értékétől. Minél alacsonyabb N értéke, annál könnyebb ezt a harmadik kényszert kielégíteni úgy, hogy a fentebb leírt első és második kényszert szintén kielégítjük.
Az is célszerű, ha a hangimpulzusok előállítására használt szinuszhullám frekvenciája a továbbítócsatorna sávszélességének felső határa alatt van. Továbbá, mivel az olyan telekommunikációs rendszerekben, mint a GSM, az alkalmazott hangtömörítő algoritmusok kiszűrik a DC/alacsony frekvenciájú összetevőket, előnyös, ha a szinuszhullám frekvenciája egy bizonyos alsó határ felett van. A GSM telekommunikációs rendszerben a szinuszhullám előnyös sávszélessége a 300 Hz és 1,33 kHz között van.
Továbbá, mivel lineáris prediktív kódolást (linear predictive coding, LPC) alkalmaznak a GSM-rendszerben a hangtömörítéshez, előnyös, ha a hangimpulzus időtartama hosszabb, mint a kódolóalgoritmusnál alkalmazott kódablak szélessége.
A 3B-3F. ábrák vázlatosan ábrázolnak öt lehetséges elrendezést a továbbítandó hangimpulzusminták előállítására a hangútvizsgálat során. A 3B-3F. ábrákon a 30 hivatkozási szám egy számgenerátor-készüléket jelez, ami különböző bináris számok ismétlődő sorozatát állítja elő egy párhuzamos kimeneten. Minden így előállított bináris szám a hívásban részt vevő telefonok egyikét egyértelműen azonosíthatja a hangútvizsgálat során. A 30 számgenerátor-készülék kivitelezhető például D flipflopokkal kialakított léptetőregiszterrel, amelyek órajele az 1/Át egy frekvenciával megy, és N különböző bináris számot állíthat elő a kimenetén, ahol Át-nek és N-nek a fentiekkel azonos a jelentése. A 31 hivatkozási szám a 3B-3F. ábrákon egy univerzális aszinkron adó-vevőt (universal asynchronus receiver/transmitter, a továbbiakban UART) jelez, ami átalakítja a 30 számgenerátor-készülék párhuzamos kimenetét egy bináris jelek sorozatává (bitfolyammá). A 32 hivatkozási szám egy szinuszhullám-generátort jelez, amelyik előállít egy szinuszhullámú kimenetet válaszul a magas jelszintű bemenetre és nulla kimenetet az alacsony jelszintű bemenetre. A 33 hivatkozási szám egy modulátor/demodulátort (vagy modemet) jelent, amelyik az egy frekvenciájú vivőhullám frekvenciáját a bitfolyamnak megfelelően modulálja. A 34 hivatkozási szám egy kétállású analóg kapcsolót jelent, amelyik az egy frekvenciájú vivőhullámot amplitúdóját megmodulálja a bitfolyambemenetnek megfelelően.
HU 224 084 Β1
A 3B-3F. ábrákon bemutatott, hangimpulzusminták előállítására alkalmas öt lehetséges berendezés felépítését és működését alább leírjuk. A 3B. ábrán látható elrendezésnél a 30 számgenerátor-készülék különböző bináris számok ismétlődő sorozatát szolgáltatja a 31 UART bemenetére. Minden különböző bináris szám számjegyeit párhuzamosan küldjük a 31 UART-nak, amelyik a vett bináris számot soros bitfolyammá alakítja. Ez a soros bitfolyam a 33 modem bemenetére kerül, amelyik megmodulálja az egy frekvenciájú vivőhullám frekvenciáját az így vett bitfolyamnak megfelelően. A 33 modem által létrehozott frekvenciamodulált kimenet ezután továbbítódik egy telefonválasztóval (nincs ábrázolva) ciklikusan kiválasztott telefonokhoz azért, hogy a 3A. ábra kapcsán fentebb leírt módszerben a felépült hangúton keresztül továbbítódjon. A telefonválasztó órajele, hasonlóan a 30 számgenerátor-készülékhez, 1/At egy frekvencián megy úgy, hogy a 33 modem hangimpulzus-kimenetének egymást követő mintái f frekvenciával ciklikusan továbbítódnak azokhoz a telefonokhoz, amelyek részt vesznek a hangútvizsgálati ciklusban. Az ismétlődően továbbított példányokhoz tartozó hangimpulzusminták a 30 számgenerátor-készülék által előállított bináris számokhoz vannak hozzárendelve.
A 3B. ábrán bemutatott berendezés, amelyik előállítja a hangimpulzusmintákat, kevésbé jól alkalmazható a hangútvizsgálatra a GSM-rendszerben, mivel frekvenciamodulált hangimpulzusminták, amiket a 33 modem ad ki és a telefonkiválasztó továbbít a telefonokhoz, nem teljesítik a GSM-rendszer fentebb leírt első és második feltételét. Továbbá a GSM-rendszerben a jel tömörítése és a későbbi kitömörítése a jel frekvenciáját és az időzítését olyan módon változtatja meg, bár az emberi fül számára nem észlelhető, hogy ha egy egyedi bináris számot reprezentáló bitfolyamot frekvenciamodulálunk, tömörítünk a GSM-rendszer hangtömörítő algoritmusa szerint, és a vétel során kitömörítünk és azután demoduláljuk, különböző bitfolyamokat fogunk kapni, amelyeket különböző bináris számok reprezentálnak. Más szóval az egyértelmű kapcsolat a bináris számok és a telefonok között a továbbítás során megszűnik, és a vétel során egy hangimpulzusminta egy példányához a továbbiakban nem lehetséges a forrást azonosítani, és arról sem lehet meggyőződni, hogy az adott hangút ép-e.
A 3C. ábra berendezésében a 30 számgenerátor-készülék és a 31 UART ugyanolyan felépítésűek és működésűek, mint a 3B. ábra szerinti berendezésben. Azonban a 3C. ábra szerinti berendezésben a 31 UART soros bitfolyam kimenete szolgál bemenetül a 34 kétállású analóg kapcsolónak. A 32 szinuszhullám-generátor előállít egy konstans szinuszhullám kimenetet egy konstans magas szintű bemenetnek megfelelően. A szinuszhullám-kimenet a 34 kétállású analóg kapcsoló bemenetére kerül. A 34 kétállású analóg kapcsoló modulálja a szinuszhullám amplitúdóját a 31 UART-tól vett bitfolyamnak megfelelően. A 34 kétállású analóg kapcsoló által előállított amplitúdó modulált kimenetét ezután egy telefonkiválasztó (nincs ábrázolva) továbbítja, a 3B. ábra kapcsán fentebb bemutatott eljáráshoz hasonlóan.
Bár a 3C. ábrán ábrázolt elrendezés által nyújtott amplitúdómodulált bitfolyam kimenet teljesíti a fentebb leírt, GSM-rendszer által meghatározott második feltételt, amennyiben minden hangimpulzus, ami a bitfolyamban egy bitet reprezentál, legalább 25 ms-os, és az egymást követő hangimpulzusokat elválasztó közök legalább 50 ms hosszúak, mégis, a GSM-rendszer által támasztott, fentebb leírt első feltételt csak olyan hangimpulzusmintával teljesíti, amelyik kifejezhető három vagy kevesebb bittel. Ennek az az oka, hogy a GSM-rendszer első feltétele szerint a hangimpulzusminta teljes hosszának maximuma 260 ms, ugyanakkor a három 25 ms hosszúságú hangimpulzus elválasztva két 50 ms-os jel nélküli időszakkal egy hangimpulzusminta teljes tartamára 225 ms-ot ad. Egy negyedik bittel kifejezhető negyedik hangimpulzust és egy harmadik jel nélküli időszakot hozzáadva a három hangimpulzusmintához a hangimpulzusminta teljes időtartamához egy 75 ms-os többlet adódna hozzá, így nem teljesítené az első feltételt. Következésképpen a GSM-rendszer fentebb leírt harmadik feltételét csak N<8 értékekkel lehet teljesíteni, mivel csak nyolc különböző hárombites bináris szám létezik, tekintve, hogy 23=8.
A 3D. ábra egy olyan lehetséges elrendezést mutat, ahol N maximumértéke nagyobb lehet, mint a fenti N<8 érték. Ebben a elrendezésben a 30 számgenerátor-készülék párhuzamos kimenete szolgál párhuzamosan több 32 szinuszhullám-generátor bemenetéként (például öt szinuszhullám-generátor, ahogy a 3D. ábra mutatja), amelyeknek a saját kimenetein különböző , f2, f3, f4 és f5 saját frekvenciák jelennek meg. Ezeknek a szinuszhullám-generátoroknak a szinuszhullám-kimenetei használhatók a 25-260 ms hosszúságú hangimpulzusok egyidejű előállítására öt különböző frekvencián (így megfelelve a GSM-rendszer első és második feltételének). A hangimpulzusokat azután egy telefonválasztó (nincs ábrázolva) hasonlóan továbbít, amint azt a 3B. ábrára hivatkozással bemutattuk.
Mivel az így előállított hangimpulzusokat egyidejűleg továbbítjuk különböző frekvenciákon, ezek elvileg képesek olyan hangimpulzusmintákat előállítani, amelyek akár ötbites bináris számokat is reprezentálhatnak. Ez megnövelheti N maximumértékét 25=32-re. Azonban a jeleket a GSM-rendszerben használt hangúton viszonylag keskeny sávszélességen továbbítják, ami azt jelenti, hogy az ή, f2, f3, f4 és f5 frekvenciáknak viszonylag közel kell egymáshoz esnie, hogy beleférjenek a sávba. Ahogy már említettük, a GSM-rendszer hangtömörítő algoritmusa megváltoztatja a továbbított jel frekvenciáját a tömörítés és a későbbi kitömörítés során. Következésképpen, ha az f·), f2, f3, f4 és f5 frekvenciákat túl közel választjuk egymáshoz, akkor ezeken a különböző frekvenciákon továbbított hangimpulzusok átfedhetik egymást, és összekeveredhetnek a hangtömörítés során, a későbbi kitömörítés során, vagy mindkettőnél. Azt találtuk, hogy a hangimpulzusok ilyen összekeveredése elkerülhető, ha a különböző frekvenciák maximális száma, amelyeken a hangimpul8
HU 224 084 Β1 zusok továbbíthatók egy GSM-rendszerben rendelkezésre álló sávszélességben, nem nagyobb, mint azon bitek száma, amely biteket a 3C. ábra szerinti elrendezéssel lehet reprezentálni, amplitúdómodulált hangimpulzusmintákkal. így a 3D. ábra szerinti elrendezés is csak N=8 maximumértéket nyújt a hangútvizsgálat során egy GSM-rendszerben.
A 3E. és 3F. ábrákon látható elrendezésben a számgenerátor-készüléket és a 31 UART-ot az egyszerűség kedvéért csak egy egyszerű négyzettel ábrázoltuk. A 3E. ábrán a 30 számgenerátor-készülék és
UART működése során egy bitfolyamot küld a szinuszhullám-generátorhoz, amely utóbbi egy szinuszhullám-hangimpulzust állít elő a 31 UART-tól érkező magas szintű bemenetre válaszként. Az egyes hangimpulzusok időtartamát konstans értéken tartjuk, de bitfolyam által tartalmazott információt úgy kódoljuk egy hangimpulzusmintába, hogy a mintában az egymást követő hangimpulzusok közti t átviteli időt változtatjuk. Ezen módszer szerint N<8 értékek kódolhatók a GSM-rendszer hangútvizsgálatához. Ennek az az oka, hogy (a) a mintában lévő minden hangimpulzus minimális időtartamának 20 ms-nak kell lennie azért, hogy ne tűnjön el a GSM-rendszer hangtömörítő algoritmusával. A biztonság kedvért azonban gyakran választanak 25 ms-ot a javasolt minimális időtartamnak, amint fentebb is használtuk; (b) a mintában lévő két egymást követő hangimpulzus között a jel nélküli időszak minimális időtartamának 50 ms kell lennie azért, hogy elkerüljük két egymást követő hangimpulzus összeolvadását a hangtömörítő algoritmus során, így maximum három impulzus továbbítása engedhető meg egy minta teljes, maximum 260 ms-os időtartama alatt; (c) a mintában két egymást követő két hangimpulzus között minden jel nélküli időszak időtartama a jel nélküli időszak minimális időtartamának egész számú többszöröse kell legyen. így nyolc különböző lehetséges hangimpulzusminta engedhető meg, nevezetesen egy egyedülálló impulzusminta, egy jel nélküli időszakkal elválasztott két impulzus négy különböző mintája és két jel nélküli időszakkal elválasztott három impulzus három különböző mintája.
A 3F. ábrán minden hangimpulzus t átviteli ideje t=T konstans, de a 31 UART-tól a 32 szinuszhullám-generátorhoz továbbított bitfolyam információtartalma egy hangimpulzusmintába van kódolva. A kódolás úgy történik, hogy a minta hangimpulzusainak időtartamát változtatjuk, a „nulla” bitet reprezentáló tg első érték és az „egy” bitet reprezentáló t1 második érték között. Ezzel a módszerrel az N<8 érték kódolhatóak a GSM-rendszer hangútteszteléséhez. Ennek az az oka, hogy (a) tg>20 ms-nak teljesülni kell ahhoz, hogy a tg időtartamú impulzus ne tűnjön el a GSM-rendszer hangtömörítő algoritmusa eredményeképpen; (b) t^tg+20 ms-nak teljesülni kell ahhoz, hogy a t1 időtartamú impulzus megkülönböztethető maradjon a t0 időtartamú impulzustól, amiből következik az, hogy t-,>50 ms-nak teljesülni kell; (c) T>t>!+50 ms-nak teljesülni kell azért, hogy a időtartamú impulzus ne olvadjon egybe a következő impulzussal, amiből következik, hogy a T>100 ms-nak teljesülni kell, így maximum három impulzus továbbítható egyetlen hangimpulzusminta maximális 260 ms-os teljes S időtartama alatt, mivel a minta teljes időtartama a fentiek alapján 2T+t-|>250 ms. Ez nyolc különböző hangimpulzusmintát tesz lehetővé, hiszen, amint már korábban is említettük, 8 különböző hárombites bináris szám létezik, mivel 23=8.
Meg kell továbbá említeni, hogy a 3E. és 3F. ábrákon bemutatott elrendezésekben a 32 szinuszhullám-generátor által előállított hangimpulzusmintákat a telefonválasztó (nincs ábrázolva) továbbítja, a 3F. ábrára való hivatkozással fentebb leírt eljáráshoz hasonlóan. Ezzel a hangimpulzusmintákat előállító, a 3B-3F. ábrákon látható öt lehetséges elrendezés felépítését és működését leírtuk.
A hangútvizsgálatban alkalmazható hangimpulzusminták számának teljes száma ténylegesen növelhető, ha a 3E. ábra fentebb leírt impulzustávolságon alapuló eljárást és a 3F. ábra kapcsán fentebb leírt impulzusidőtartamon alapuló eljárást kombináljuk.
A 4. ábra az ilyen módon előállított, 36 különböző 401-417 és 419-437 hangimpulzusmintából álló „ábécé”-t ábrázolja vázlatosan. Ebben az „ábécé”-ben mindegyik hangimpulzus időtartama 30 ms egész számú többszörösével egyenlő, és a két egymást követő hangimpulzus közötti lévő jel nélküli Időszakok időtartama 50 ms egész számú többszörösével egyenlő. A 4. ábrán egy osztás a vízszintes tengelyen 10 ms-os időközt jelent. A 4. ábra azt is mutatja, hogy az „ábécé” 36 különböző hangimpulzusmintája tovább bővíthető úgy, hogy további különböző, egyes hangimpulzusokat adunk hozzá. Ilyen lehet, például a 418 hangimpulzusminta, amelyikben az egyetlen hangimpulzus időtartama hosszabb és elkülöníthető a 401-404 mintákban alkalmazott egyes impulzusoktól. Ezzel a módszerrel a hangútvizsgálatra alkalmas különböző hangimpulzusminták teljes száma megnövelhető 40-re vagy többre. A 4. ábra bemutatott hangimpulzusminták „ábécé”-je ilyen módon egy előnyös kiviteli alakot jelent, ha a jelen találmány szerinti eljárást GSM-rendszerben alkalmazzuk, mivel a 4. ábrán bemutatott hangimpulzusminták kielégítik a GSM-rendszer által szabott, fent leírt első és második feltételt, és a minták N<40 értékeknél kielégítik a GSM-rendszer által meghatározott harmadik kényszert is.
A GSM-rendszerben a hangút 8-16 másodperces megszakadásai (a körülményektől függően) elviselhetők anélkül, hogy a hangút szétkapcsolódna. Ez figyelembe veszi az olyan valós élethelyzeteket, amelyek során a hangút időszakosan megszakad, például amikor hangúton keresztül összekapcsolt telefonok egyike egy híd alatt vagy egy alagúton keresztül halad át. A fentebb említett első és második előre meghatározott időtartamot következésképpen előnyösen úgy választjuk meg, hogy éppen kisebb és nagyobb legyen, mint a hangút megszakadásának a GSM-rendszerben megengedhető maximális időtartama. Más szóval, az időtartamok gyakorlatilag egyenlők ezzel a maximális időtartammal, ami alatt a hangút szétkapcsolódása még nem következik be. Az első és második előre meghatározott időtartam
HU 224 084 Β1 következésképpen előnyösen 8/f-nek választható, ahol az f jelentése a korábbiakkal megegyező.
A jelen találmány szerinti hangútvizsgálati eljárás különféle telekommunikációs rendszerek hangútjainak vizsgálatához is használható, de különösen alkalmas egy GSM-rendszer hangútjainak vizsgálatához.
Célszerű hivatkozásként alább összegyűjtöttük a jelen leírásban és szabadalmi igénypontokban alkalmazott legfontosabb jeleket.
f továbbításismétlődési frekvencia egy telefont egyértelműen azonosító hangimpulzusminta egy példányához;
d, az i-edik szinuszhullám-hangimpulzus saját időtartama;
At időkülönbség, egy telefon ciklikus kiválasztása és a ciklusban következő telefon kiválasztása között, ahol a kiválasztott telefonról a telefont egyértelműen azonosító hangimpulzusmintát továbbítunk;
i a szinuszhullám-hangimpulzusok száma egyetlen hangimpulzusmintában;
j a jel nélküli időszakok száma egyetlen hangimpulzusmintában;
N a telefonok száma, amelyeket ciklikusan kiválasztunk a ciklusban, a telefonokkal azokat egyértelműen azonosító megfelelő hangimpulzusminta példányait egymást követően továbbítva;
Pj a j-edik jel nélküli időszak saját időtartama;
S egy magában álló hangimpulzusminta teljes időtartama;
Síd, a szinuszhullám-hangimpulzusok időtartamának összege egyetlen hangimpulzusmintában;
Sjdj a jel nélküli időszakok időtartamának összege egyetlen hangimpulzusmintában;
t<j egy szinuszhullám-hangimpulzus minimális időtartama;
tp egy jel nélküli időszak minimális időtartama; tr sugárzási idő egy hangimpulzusminta egy példányának továbbításához az egyik telefontól a másik telefonig;
ts biztonsági ráhagyás egy telefonnál egy hangimpulzusmintához tartozó egy példa továbbításának vagy vételének vége, és ugyanannál a telefonnál egy hangimpulzusmintához tartozó következő példa továbbításának vagy vételének kezdete között. Belátható, hogy az itt alkalmazott hivatkozási jelek nem korlátozzák a szabadalmi igénypontok oltalmi körét.
Claims (19)
1. Eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, amely hangúton keresztül továbbított hangot tömörítjük és kitömörítjük, továbbá a hangutat egy első telefon (12) és egy második telefon (11, 13, 14) között hozzuk létre legalább két telefont (11, 12, 13, 14; 21, 22, 23, 24) érintő hívás során, azzal jellemezve, hogy
- az első telefont (12) egyértelműen azonosító információt hangimpulzusmintába (310, 320, 330, 340, 350, 360, 370, 380, 390) kódolunk,
- a hangimpulzusminta (310, 320, 330, 340, 350, 360, 370, 380, 390) példányait az első telefontól (12) egy ismételt továbbítási frekvencián (f) ismétlődően továbbítjuk, és
- a második telefont (11, 13, 14) figyeljük, hogy sikerült-e venni az első és a második telefon (11, 12, 13, 14) között felépült hangúton keresztül a hangimpulzusminta (310, 320, 330, 340, 350, 360, 370, 380, 390) legalább egy példányát a második telefonnál (11,13,14).
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy az első telefont (12) a hívásban érintett telefonok (11, 12, 13, 14) közül ciklikusan választjuk ki úgy, hogy az f ismételt továbbítási frekvenciát a f=1/(NAt) képlettel adjuk meg, ahol N a ciklusonként kiválasztott telefonok teljes száma és At egy előre meghatározott időkülönbség, egy telefonnak a ciklus első telefonjaként (12) történő kiválasztása és a következő telefonnak a ciklus első telefonjaként (12) történő kiválasztása között.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy a At előre meghatározott időkülönbség 500 ms.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy a hangimpulzusmintáknak a második telefonnál (11,13,14) fogadott legalább egy példányát kiolvassuk, az első telefont (12) a második telefonnál (11, 13, 14) azonosítva.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy ha az első telefontól (12) továbbított hangimpulzusminták egy első példányát nem vesszük a második telefonnál (11, 13, 14) a figyelési lépés során, figyelmeztetést adunk, hogy a hangút az első és a második telefon (11, 12, 13, 14) között megszakadt.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy ha az első telefontól (12) továbbított hangimpulzusminták egy második példányátvesszük a második telefonnál (11,13, 14) a figyelési lépés során, egy első előre meghatározott időtartamon belül amely első előre meghatározott időtartam akkor kezdődik, amikor az első példányt nem vettük a második telefonnál (11, 13,14)-.jelzést bocsátunk ki, hogyahangút az első és a második telefon (11, 12, 13, 14) között újra létrejött.
7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy
- ha az első telefontól (12) továbbított hangimpulzusminták egyetlen példányát sem vesszük a második telefonnál (11, 13, 14) a figyelési lépés során egy második előre meghatározott időtartamon belül - amely második előre meghatározott időtartam akkor kezdődik, amikor az első pél10
HU 224 084 Β1 dányt nem vettük a második telefonnál (11, 13, 14)-,
-jelzést bocsátunk ki, hogy az első telefon (12) szétkapcsolódott a második telefontól (11, 43,14).
8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy az első és/vagy a második előre meghatározott időtartam 8/f, ahol f az ismételt továbbítási frekvencia.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy ha az első telefont (12) várakoztatjuk, akkor az ismételt továbbítási lépést megszakítjuk.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy ha az első telefont (12) várakoztatjuk, akkor a megfigyelési lépést megszakítjuk.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy az ismételt továbbítási lépést legalább 23 órán keresztül folytatjuk.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy
- a hangimpulzusminták előállításához szinuszhullám-hangimpulzusokat használunk,
- a hang tömörítéséhez lineáris prediktív kódolást alkalmazunk, és
- az alkalmazott szinuszhullám-hangimpulzus időtartama hosszabb, mint az alkalmazott lineáris prediktív kódolás kódablaka.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy a telekommunikációs rendszer GSM-rendszer, valamint a hangimpulzusmintában
- i szinuszhullám-hangimpulzus van, amelyek mindegyikének a d, saját időtartama egyenlő a tg első időintervallum egész számú többszörösével, ahol t<j>25 ms, és
- j jel nélküli időtartam van, amelyek mindegyikének a pj saját időtartama egyenlő a tp második időintervallum egész számú többszörösével, ahol tp>50 ms, és
- ahol i>1 és j>0; i, j e {egész számok) úgy, hogy az említett hangimpulzusminta S teljes időtartama megadható
S=Sjdj + SjPj összefüggéssel, továbbá ahol
S<260 ms ahol Sjdj a szinuszhullám-hangimpulzusok időtartamának összege és Sjpj a jel nélküli időszakok időtartamának összege a hangimpulzusmintában.
14. A 13. igénypont szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy a első időintervallum >20 ms.
15. A 13. igénypont szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy az első időintervallum td=30 ms, a második időintervallum tp=50 ms, és a hangimpulzusminta teljes időtartama S=250 ms.
16. A 12-15. igénypont bármelyike szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy a hangimpulzusminták előállítására használt szinuszhullám frekvenciája az átviteli csatorna sávszélességének felső korlátja alatt van.
17. A 12-15. igénypont bármelyike szerinti eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy a hangimpulzusminták előállítására használt szinuszhullám frekvenciája 300 Hz és 1,33 kHz között van.
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike eljárás hangút vizsgálatára egy telekommunikációs rendszerben, azzal jellemezve, hogy előre meghatározott impulzusmintát (401-417, 419-437) használ, ahol a mintában az egyes impulzusok időtartama 30 ms egész számú többszörösével egyenlő, és a mintában két egymást követő impulzus közötti jel nélküli időszak időtartama 50 ms egész számú többszörösével egyenlő.
19. Berendezés telekommunikációs rendszerbeli hangút vizsgálatához, amely hangúton keresztül továbbított hangot tömörítik és kitömörítik, továbbá a hangút egy első és egy második telefon között van létrehozva legalább két telefont (11, 12, 13, 14; 21, 22, 23, 24) érintő hívás során, azzal jellemezve, hogy
-az első telefont (12) egyértelműen azonosító hangimpulzusok mintáját (310, 320, 330, 340, 350, 360, 370, 380, 390) előállító, és a hangimpulzusok mintáinak (310, 320, 330, 340, 350, 360, 370, 380, 390) példányait az első telefontól (12) ismételt továbbítási frekvencián ismétlődően továbbító hangimpulzust generáló eszköze (252), valamint
- a második telefont (11, 13,14) figyelő figyelőeszköze (254) van, ami azt figyeli, hogy az első és a második telefon között létrejött hangúton keresztül sikerült-e venni a hangimpulzusminták (310, 320, 330, 340, 350, 360, 370, 380, 390) legalább egy példányát a második telefonnál (11, 13, 14).
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DE19651274A DE19651274C1 (de) | 1996-12-10 | 1996-12-10 | Testen von Sprachkanälen in Telekommunikationssystemen |
| PCT/EP1997/006873 WO1998026561A2 (en) | 1996-12-10 | 1997-12-09 | Voice path testing in telecommunications systems |
Publications (3)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUP0000481A2 HUP0000481A2 (hu) | 2000-06-28 |
| HUP0000481A3 HUP0000481A3 (en) | 2000-07-28 |
| HU224084B1 true HU224084B1 (hu) | 2005-05-30 |
Family
ID=7814222
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU0000481A HU224084B1 (hu) | 1996-12-10 | 1997-12-09 | Eljárás és berendezés hangút vizsgálatára |
Country Status (11)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US6134302A (hu) |
| EP (1) | EP0944987B1 (hu) |
| JP (1) | JP2001506075A (hu) |
| CN (1) | CN1240085A (hu) |
| AU (1) | AU727584B2 (hu) |
| BR (1) | BR9713897A (hu) |
| CA (1) | CA2274802A1 (hu) |
| DE (1) | DE19651274C1 (hu) |
| HU (1) | HU224084B1 (hu) |
| RU (1) | RU2204216C2 (hu) |
| WO (1) | WO1998026561A2 (hu) |
Families Citing this family (6)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US20020176394A1 (en) * | 2001-04-09 | 2002-11-28 | Bryger Boaz E. | Coupling of a mobile testing system |
| DE10132784B4 (de) * | 2001-07-06 | 2005-06-02 | Serviceforce Gmbh | Verfahren und Testanordnung zum Testen eines Telekommunikationssystems |
| DE10250221A1 (de) * | 2002-10-23 | 2004-05-06 | Deutsche Telekom Ag | Verfahren zur Signalisierung einer Kommunikationsunterbrechung |
| CN100364354C (zh) * | 2005-01-05 | 2008-01-23 | 华为技术有限公司 | 一种网络延时测试方法 |
| CN100466665C (zh) * | 2005-09-28 | 2009-03-04 | 华为技术有限公司 | 一种检测电路单通的方法和装置 |
| KR100654906B1 (ko) * | 2005-12-01 | 2006-12-06 | 주식회사 이노와이어리스 | Ｍｏｓ 측정용 음량레벨 자동조정 방법 |
Family Cites Families (12)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| JPS56110378A (en) * | 1980-02-06 | 1981-09-01 | Nec Corp | Test system for conference service device |
| DE3211967C2 (de) * | 1982-03-31 | 1984-01-19 | Siemens AG, 1000 Berlin und 8000 München | Schaltungsanordnung für eine Einrichtung, mit der unterschiedliche Betriebs- und Prüfabläufe bewirkt und bewertet werden, insbesondere zur Verkehrssimulation in Fernsprechvermittlungsanlagen |
| US4466092A (en) * | 1982-12-27 | 1984-08-14 | Gte Automatic Electric Inc. | Test data insertion arrangement for a conference circuit |
| DE3808515A1 (de) * | 1988-03-15 | 1989-09-28 | Philips Patentverwaltung | Vorrichtung zur ueberpruefung der konferenzbildenden funktionseinheiten einer digitalen vermittlungsanlage |
| JPH04111656A (ja) * | 1990-08-31 | 1992-04-13 | Hitachi Ltd | 伝送回線設備試験用の打合せ音声インターフェイス装置 |
| JPH0583377A (ja) * | 1991-09-25 | 1993-04-02 | Nec Corp | 加入者回線試験方式 |
| US5425076A (en) * | 1992-06-30 | 1995-06-13 | Minnesota Mining And Manufacturing Company | Cellular communications test system |
| DE19517393C1 (de) * | 1995-05-11 | 1996-10-02 | Siemens Ag | Verfahren und Anordnung zum Prüfen von Funkkanälen eines Telekommunikationssystems mit einem Mobilteil und einer Basisstation |
| GB9602247D0 (en) * | 1996-02-05 | 1996-04-03 | British Telecomm | Telecommunications networks |
| US5857011A (en) * | 1996-05-16 | 1999-01-05 | Harris Corporation | Multi-port caller ID-based telephone ringback test device |
| US5799060A (en) * | 1996-05-16 | 1998-08-25 | Harris Corporation | Multi-port caller ID-based telephone ringback test device |
| US5875230A (en) * | 1996-12-20 | 1999-02-23 | At&T Corp. | Interactive measurement system and method for telecommunication networks |
-
1996
- 1996-12-10 DE DE19651274A patent/DE19651274C1/de not_active Expired - Fee Related
-
1997
- 1997-12-09 AU AU57554/98A patent/AU727584B2/en not_active Ceased
- 1997-12-09 HU HU0000481A patent/HU224084B1/hu not_active IP Right Cessation
- 1997-12-09 CN CN97180491A patent/CN1240085A/zh active Pending
- 1997-12-09 EP EP97953766A patent/EP0944987B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1997-12-09 WO PCT/EP1997/006873 patent/WO1998026561A2/en active IP Right Grant
- 1997-12-09 RU RU99115092/09A patent/RU2204216C2/ru active
- 1997-12-09 CA CA002274802A patent/CA2274802A1/en not_active Abandoned
- 1997-12-09 JP JP52620498A patent/JP2001506075A/ja active Pending
- 1997-12-09 BR BR9713897-5A patent/BR9713897A/pt active Search and Examination
- 1997-12-09 US US08/987,476 patent/US6134302A/en not_active Expired - Lifetime
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| EP0944987A2 (en) | 1999-09-29 |
| US6134302A (en) | 2000-10-17 |
| CN1240085A (zh) | 1999-12-29 |
| AU5755498A (en) | 1998-07-03 |
| HUP0000481A3 (en) | 2000-07-28 |
| CA2274802A1 (en) | 1998-06-18 |
| EP0944987B1 (en) | 2003-11-12 |
| DE19651274C1 (de) | 1998-04-23 |
| WO1998026561A3 (en) | 1998-10-01 |
| AU727584B2 (en) | 2000-12-14 |
| HUP0000481A2 (hu) | 2000-06-28 |
| WO1998026561A2 (en) | 1998-06-18 |
| BR9713897A (pt) | 2000-02-29 |
| JP2001506075A (ja) | 2001-05-08 |
| RU2204216C2 (ru) | 2003-05-10 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| KR100621815B1 (ko) | 무선 통신 시스템을 통해 텔레타이프 신호를 전달하는 방법 | |
| CN1443400B (zh) | 通过数字通信网络的语音信道传送数字数据的系统 | |
| US20020131604A1 (en) | System and method for measuring and enhancing the quality of voice communication over packet-based networks | |
| WO2005025185A2 (en) | Three-way call detection using steganography | |
| CN101697565A (zh) | 故障检测方法和装置 | |
| CN101437247B (zh) | 一种用于评估语音质量的测试方法 | |
| HU224084B1 (hu) | Eljárás és berendezés hangút vizsgálatára | |
| US4995076A (en) | Call progress capability for a switched channel data service unit | |
| US7379431B2 (en) | Error correction method and apparatus for TTY on VoIP transmissions | |
| US6792080B1 (en) | System and method for testing enhanced 911 signalling over a digital loop carrier trunk | |
| EP0715425B1 (en) | Method for fault isolation in communications equipment using loopback testing | |
| US6810112B1 (en) | Method and apparatus for testing an information notification service | |
| JPH11234764A (ja) | オーディオ信号接続方法及び装置 | |
| CN101299786A (zh) | 基站控制器及其控制方法 | |
| JP3788403B2 (ja) | 無線基地局試験システムおよび無線基地局試験方法 | |
| JP2988609B2 (ja) | 符号化音声聴話回路 | |
| KR100269592B1 (ko) | 이동통신시스템의 음질 측정 장치 원격 동기 방법 | |
| KR19990038096A (ko) | 디지털 이동통신 교환기의 통화로품질 시험장치 | |
| JP3444043B2 (ja) | 通信処理装置と方法 | |
| JP2001177643A (ja) | 情報通知系サービス試験方式及びその装置 | |
| JPH05316059A (ja) | 無線通信機 | |
| JPH08307369A (ja) | 音声符号化方式試験回路 | |
| JPS5839141A (ja) | 接続確認方式 | |
| JPS616963A (ja) | Ｄｔｍｆ受信回路の診断装置 | |
| JPH05268218A (ja) | ディジタル加入者回線試験方法とその装置 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HFG4 | Patent granted, date of granting |
Effective date: 20050323 |
|
| MM4A | Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees |