HU223869B1 - Automatizált berendezés minták egy vagy több kiválasztott vizsgálati eljárásnak történő alávetésére vizsgáló állomásoknál - Google Patents

Abstract

A találmány egy olyan automatizált berendezésre vonatkozik, amelykémcsőben lévő minták egy vagy több vizsgálati eljárásnak egy vagytöbb vizsgálóberendezésben (45) történő alávetésére szolgál. Egyszállítószalag (1) egyedi címkékkel ellátott tartályokat (8) szállít,a szállítószalag (1) legalább kettő – egy belső és egy külső pályából(2, 3) áll, a tartályoknak (8) egy vagy több kiválaszthatóvizsgálóberendezéshez (45) történő továbbítása céljából. A belső pálya(2) és a külső pálya (3) közül legalább az egyik egy szállítópálya(2), a másik pedig egy várakozópálya (3). Egy tartályinterfész-eszközben (44) lévő olvasóeszköz (39) leolvassa a tartályokon (8) lévőcímkéket, célszerűen optikailag olvasható vonalkódokat, és annakmegfelelően irányítja azokat, ahogyan a címkén lévő kódolt információerre utasítást ad. ŕ

Description

Sári Tamás Gusztáv, DANUBIA Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft., Budapest (54) Automatizált berendezés minták egy vagy több kiválasztott vizsgálati eljárásnak történő alávetésére vizsgálóállomásoknál (57) Kivonat

A találmány egy olyan automatizált berendezésre vonatkozik, amely kémcsőben lévő minták egy vagy több vizsgálati eljárásnak egy vagy több vizsgálóberendezésben (45) történő alávetésére szolgál. Egy szállítószalag (1) egyedi címkékkel ellátott tartályokat (8) szállít, a szállítószalag (1) legalább kettő - egy belső és egy külső pályából (2, 3) áll, a tartályoknak (8) egy vagy több kiválasztható vizsgálóberendezéshez (45) történő továbbítása céljából. A belső pálya (2) és a külső pálya (3) közül legalább az egyik egy szállítópálya (2), a másik pedig egy várakozópálya (3). Egy tartályinterfész-eszközben (44) lévő olvasóeszköz (39) leolvassa a tartályokon (8) lévő címkéket, célszerűen optikailag olvasható vonalkódokat, és annak megfelelően irányítja azokat, ahogyan a címkén lévő kódolt információ erre utasítást ad.

HU 223 869 Β1

A leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 223 869 Β1

A találmány minták vizsgálatára, különösen biológiai minták klinikai tesztelésére szolgáló berendezésre vonatkozik; pontosabban a találmány tárgya automatizált berendezés minták egy vagy több kiválasztott vizsgálati eljárásnak történő alávetésére vizsgálóállomásoknál.

Ismeretes olyan automatizált készülék, amely minták, például biológiai minták, amilyenek például vér, vizelet, nyál, gerincfolyadék vagy egyéb biológiai anyagok lehetnek, egy kiválasztható klinikai vizsgálatsorozat közül egy vagy több vizsgálatnak történő alávetésére szolgál, amelyek lehetnek például vérvizsgálatok, vizeletvizsgálatok, immunológiai, méreg- vagy egyéb specifikus kémiai vizsgálatok. Általánosságban a klinikai vizsgálatok céljára szolgáló ilyen automatizált berendezést úgy tervezik, hogy az egy mintavételező személy, például egy orvos vagy klinikai alkalmazott által egy vizsgálati alanytól nyert biológiai anyagminták tesztelését végzi, amely mintákat az eredeti vizsgálati alany azonosítására alkalmas címkékkel ellátott kémcsövekben tárolják. Az ilyen automatizált készülék általában tartalmaz egy szállítószalagot, a tartályokban, például kémcsövekben tárolt mintáknak a kiválasztott vizsgálóállomásokhoz történő továbbítása céljából, ahol is a vizsgálat végrehajtása a kémcsőben tárolt vizsgálati anyagnak vagy a vizsgálati anyagból kivett mintának a vizsgálóberendezésnek történő átadásából áll. Az ilyen típusú vizsgálati berendezés, amelyet az említett szállítószalaggal együtt történő alkalmazásra alakítottak ki, jól ismert a szakmában. Az egyes vizsgálóállomásokban nyert vizsgálati eredmény adatait általában elektronikus adatfeldolgozó berendezés segítségével rögzítik, és hozzárendelik a minta azonosítójához, ezáltal lehetővé teszik a vizsgálati adatoknak az eredeti vizsgálati alanyhoz történő hozzárendelését.

Az US 4,325,910 számú szabadalmi leírás automatikus kémiai elemzőberendezést tár fel. Az iratból megismerhető berendezés egyetlen feldolgozócsatornát foglal magában, ami a berendezés tartályai által tartalmazott reagensek soros üzemű vizsgálatát teszi lehetővé. Ennek megfelelően a berendezés aránylag lassú működéssel és feldolgozási sebességgel terhelt.

Igény mutatkozik tehát olyan hasonló automatizált vizsgálati berendezésre, amely a mintákat nagy sebességgel dolgozza fel, és így a vizsgáló személy, végezetül pedig az eredeti vizsgálati alany számára olyan gyorsan biztosítja az eredményeket, amilyen gyorsan csak lehet. Ugyanakkor az is alapvető, hogy egy ilyen berendezésnél a nagy feldolgozási sebesség oltárán ne áldozzuk fel a vizsgálat pontosságát és a vizsgálati eredmények korrelációját a minta azonosságával.

Célunk a jelen találmánnyal az, hogy minták, különösen biológiai minták vizsgálatoknak történő alávetésére olyan automatizált berendezést biztosítsunk, amely megnöveli a minták feldolgozásának sebességét, miközben fenntartja azok pontosságát és megbízhatóságát.

Kitűzött célunkat egyrészről olyan automatizált berendezés megalkotásával érjük el, amely minták egy vagy több kiválasztott vizsgálati eljárásnak történő alávetésére szolgál egy vagy több vizsgálóállomásnál, és amely berendezés tartalmaz:

szállítószalagot egyedi címkékkel ellátott tartályokban tárolt minták szállítására;

felrakóeszközt a tartályoknak a berendezésre történő felrakására;

leszedőeszközt a tartályoknak a berendezésről történő leszedésére;

vizsgálóberendezést a vizsgálati eljárás végrehajtására;

eszközt a vizsgálati eljárás eredményeinek rögzítésére és tárolására;

elektronikus eszközt a szállítószalag működésének, valamint a tartályok áramlásának vezérlésére; továbbá a szállítószalag legalább két pályával rendelkezik a tartályoknak egy vagy több kiválasztható vizsgálóállomáshoz történő szállítására, valamint a pályák legalább egyike szállítópálya, és a pályák legalább egyike várakozópálya, és tartályinterfész-eszközzel rendelkezik a tartályoknak a várakozópályáról a vizsgálóberendezéshez, és vissza a várakozópályára való továbbítására; valamint a berendezés továbbá kiválasztóeszközt és átirányítóeszközt tartalmaz a tartályok kiválasztására, és a kiválasztott tartályoknak a szállítópályáról a kiválasztott vizsgálóállomás mellett elhelyezkedő várakozópályára történő átirányítására;

eszközt tartalmaz a tartályoknak a várakozópályáról a szállítópályájára történő átirányítására.

Kitűzött célunkat másrészről olyan automatizált berendezés megalkotásával érjük el, amely minták egy vagy több kiválasztott vizsgálati eljárásnak történő alávetésére szolgál megfelelő vizsgálóállomásoknál, és amely berendezés tartalmaz:

első szállítószalagot egyedi címkékkel ellátott tartályokban tárolt minták szállítására;

felrakóeszközt a tartályoknak a berendezésre történő felrakására;

leszedőeszközt a tartályoknak a berendezésről történő leszedésére, vizsgálóberendezést a vizsgálati eljárás végrehajtására;

elektronikus eszközt a szállítószalag működésének, valamint a tartályok áramlásának vezérlésére; továbbá az első szállítószalag legalább két pályával rendelkezik a tartályoknak a pályák közötti átirányítására szolgáló, az elektronikus eszköz által vezérelt eszközzel együtt, valamint legalább egy pálya szállítópálya, és legalább egy másik pálya gyűjtőpálya; valamint a berendezés továbbá egy vagy több leágazó szállítószalagot tartalmaz a tartályoknak egy vagy több kiválasztható vizsgálóállomáshoz történő szállítására, és a leágazó szállítószalag legalább két pályával rendelkezik a tartályoknak a pályák közötti átirányítására szolgáló eszközzel együtt, valamint a pályák legalább egyike szállítópálya, és a pályák legalább egyike várakozópálya, és tartályinterfész-eszközzel, valamint vizsgálati eljárással rendelkezik a leágazó szállítószalag mellett elhelyezkedően;

HU 223 869 Β1 legalább egy interfészeszközt tartalmaz a tartályoknak az első szállítószalagról a leágazó szállítószalagra történő átirányítására;

kiválasztóeszközt és átirányítóeszközt tartalmaz a tartályok kiválasztása, és a kiválasztott tartályoknak a leágazó szállítószalag szállítópályájáról a kiválasztott vizsgálóállomás mellett elhelyezkedő várakozópályára történő átirányítására;

eszközt tartalmaz a tartályoknak a várakozópályáról a leágazó szállítószalag szállítópályájára történő átirányítására;

legalább egy interfészeszközt tartalmaz a tartályoknak a leágazó szállítószalagról az első szállítószalagra történő átirányítására.

Kitűzött célunkat harmadrészről olyan automatizált berendezés megalkotásával érjük el, amely minták egy vagy több kiválasztott vizsgálati eljárásnak történő alávetésére szolgál megfelelő vizsgálóállomásoknál, és amely berendezés tartalmaz:

első szállítószalagot egyedi címkékkel ellátott tartályokban tárolt minták szállítására;

felrakóeszközt a tartályoknak a berendezésre történő felrakására;

leszedőeszközt a tartályoknak a berendezésről történő leszedésére;

elektronikus eszközt a tartályok címkéin lévő egyedi címkeinformáció leolvasására és rögzítésére;

adatfeldolgozó eszközt a címkeinformáció elektronikus úton történő rögzítésére, tárolására és feldolgozására;

vizsgálóberendezést a vizsgálati eljárás végrehajtására;

elektronikus vezérlöeszközt a mintáknak a rögzített információ alapján történő irányítására és nyomon követésére; továbbá az első szállítószalag legalább két pályával rendelkezik a tartályoknak a pályák közötti átirányítására szolgáló eszközzel együtt, valamint legalább egy pálya szállítópálya, és legalább egy másik pálya gyűjtőpálya; valamint a berendezés továbbá egy vagy több leágazó szállítószalagot tartalmaz a tartályoknak egy vagy több kiválasztható vizsgálóállomáshoz történő szállítására, és a leágazó szállítószalag legalább két pályával rendelkezik a tartályoknak a pályák közötti átirányítására szolgáló eszközzel együtt, valamint a pályák legalább egyike szállítópálya, és a pályák legalább egyike várakozópálya, és tartályinterfész-eszközzel, valamint vizsgálati eljárással rendelkezik a leágazó szállítószalag mellett elhelyezkedően;

legalább egy interfészeszközt tartalmaz a tartályoknak az első szállítószalagról a leágazó szállítószalagra történő átirányítására;

egy, az adatfeldolgozó eszköz által vezérelt kiválasztóeszközt és átirányítóeszközt tartalmaz a tartályok kiválasztására az interfészeszköz által az első szállítószalag szállítópályájáról egy kiválasztott leágazó szállítószalag szállítópályájára történő átirányításra;

egy, az adatfeldolgozó eszköz által vezérelt kiválasztóeszközt és átirányítóeszközt tartalmaz a tartályok kiválasztására, és a kiválasztott tartályoknak a leágazó szállítószalag szállítópályájáról a kiválasztott vizsgálóállomás mellett elhelyezkedő várakozópályára történő átirányítására;

tartályinterfész-eszközt tartalmaz egy tartálynak vagy tartályból származó mintának vizsgálati eljárás részére történő átadására, amely a várakozópályán lévő és a vizsgálati eljárás működési terében lévő tartállyal való együttműködésre alkalmasan van kiképezve;

eszközt tartalmaz a vizsgálati eljárás eredményeinek rögzítésére és tárolására;

eszközt tartalmaz a tartályoknak a várakozópályáról a leágazó szállítószalag szállítópályájára történő átirányítására;

legalább egy interfészeszközt tartalmaz a tartályoknak a leágazó szállítószalagról az első szállítószalagra történő átirányítására.

Ez a berendezés különösen alkalmas biológiai anyagokból álló minták klinikai vizsgálati eljárásoknak, például a fentiekben tárgyalt általános jellegű eljárásoknak történő alávetésére, és fel lehet használni a fentiekben tárgyalt típusú automatizált vizsgálóberendezésekkel együtt történő alkalmazásoknál, amely berendezések padlószintre vagy asztalra - például beállítható magasságú asztalokra - telepítettek lehetnek, hogy megkönnyítsék a berendezéssel történő összekapcsolásukat. A találmány szerinti berendezés ugyancsak alkalmas olyan klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos használatra is, amelyek bizonyos mértékű kézi beavatkozást, például egy hosszú idejű inkubálási eljáráshoz történő átvitelt igényelnek, és az ilyen esetekben használt „vizsgálóállomás” kifejezés a berendezésnek azokra a részeire vonatkozik, ahol a tartályokat akár az automatizált, akár a kézi beavatkozást igénylő eljárásokhoz használjuk.

A biológiai anyagokból álló minták tárolhatók kémcsövekben, például olyanokban, amelyek hagyományos gumidugóval, vagy egy általánosan ismert típusú csavaros tetővel rendelkeznek, amelyeket általánosan használnak a klinikai vizsgálatok területén. Amint az a klinikai vizsgálatok körében normális gyakorlat, a biológiai anyagok mintáit a vizsgálati alanyból (alanytól) egy mintavételező személy által vagy annak felügyelete alatt egy mintavételezési helyen kapjuk meg, egy megfelelő mintavételezési eljárás révén, majd ezt a mintát a mintavételező személy által vagy annak felügyelete alatt egy tartályba, például egy kémcsőbe helyezzük. A kémcsövet ezután a mintavételező személy vagy a mintavételező személy felügyelete alatt normálisan egyedi címkével látjuk el olyan információval, amely legalább a vizsgálati alany azonosságára utal, majd ezt követően a végrehajtandó vizsgálato(ka)t azonosító dokumentációval együtt elküldjük azt a vizsgálat helyszínének fogadóterületére, ahol is a találmány szerinti készülék el van helyezve. A biológiai minták tárolására szolgáló alternatív tárolóeszközök lehetnek tárgylemezek, abszorbens csíkok vagy tamponok stb., amelyek a vizsgálandó folyékony vagy szilárd anyaggal át vannak itatva. Függetlenül attól, hogy a minta miként van tárolva a jelen találmány szerinti berendezésben, az a vizs3

HU 223 869 Β1 gálatok előtt alávethető a szokásos, ismert tartósítási vagy előkezelési műveleteknek.

A találmány szerinti berendezéshez tartozó kémcsöveknél alkalmazott egyedi címkézés lehet például az, amelyet a fentiekben leírt mintavételezési helyszínen alkalmazunk, vagy pedig lehet egy olyan egyedi címkézés, amelyet később viszünk fel a kémcsövekre, és amely azon egyedi címkéken és/vagy vizsgálatkérési dokumentáción alapul, amelyek a kémcsövet a vizsgálat helyszínére elkísérik. Az egyedi címkézés előnyösen géppel leolvasható címkézés, például egy általánosan ismert optikailag leolvasható vonalkód lehet, amely az előnyben részesített címkekialakítás, vagy pedig lehet mágnescsík-kivitelű, avagy optikailag leolvasható karakterek stb. Az egyedi címkézés megfelelően kódolja legalább azon információt, amely a tartály azonosítójára utal, azaz amely lehetővé teszi a tartály hozzárendelését a vizsgálati alanyhoz, valamint azokat az információkat, amelyek azokra a vizsgálatokra utalnak, amelyeket a tartályban lévő mintára vonatkozóan végre kell hajtani. Az egyedi címke állhat egy ragasztós címkéből, amelyet kézzel vagy mechanikusan ragasztanak rá a kémcsőre, de lehet más formájú címke is, például a kémcső falára történő közvetlen nyomtatással felvitt címke. A címkéket úgy kell elhelyezni a tartályon vagy a tartályban, hogy a feldolgozás folyamán le lehessen olvasni azokat.

Amennyiben a tartályok az előbbiekben leírt kémcsövek, akkor a szállítás során az első és a leágazó szállítószalagokon kémcsőtartókban vannak behelyezve. Ez azért kívánatos, mert a kémcsövek általában üveg- vagy műanyagalapú csövekből készülnek, amelyek a berendezés szállítószalagjain stabil rögzítést igényelnek, hogy minimálisra csökkentsük a szállítószalagról történő kiesés kockázatát. Az ilyen tartók készülhetnek műanyagból, és tartalmazhatnak egy rugalmas befogóüreget, amelyben a kémcsövek megfoghatók, miközben megtartják felfelé irányuló helyzetüket. Az ilyen tartók nehéz, például fémből készült alappal rendelkeznek, hogy így a kémcső-kémcsőtartó kombináció súlypontját alacsonyan tartsuk, és ezáltal növeljük a kiesés elleni stabilitásukat. A tartók rendelkezhetnek vezetőszerkezettel, amely összekapcsolódhat a szállítószalag alkatrészeivel, hogy ezáltal elősegítse a kémcsőtartók biztonságos szállítását a szállítószalag mentén. Kedvelt megoldás az is, hogy a kémcsőtartókémcső kombináció, vagy pedig a tartón belül elhelyezett kémcső el tud fordulni a szállítószalag irányára merőleges tengely körül, például azáltal, hogy a tartó hozzákapcsolódik a szállítószalag egy részéhez, vagy pedig a szállítószalag részét képező forgatómechanizmus révén úgy, hogy az egyedi címkét az olvasóberendezés felé fordítsa, függetlenül a címkének a tartályon elfoglalt helyzetétől és/vagy tájolásától.

Amennyiben a tartályok az előzőekben említett tárgylemezek, tamponok vagy csíkok, akkor ezeknek megfelelő típusú tartószerkezeteket lehet használni, amelyek rendelkeznek az ilyen tartályoknak megfelelő, fentiekben említett alkalmas és előnyös tulajdonságokkal is.

Azoknál a rendszereknél, amelyek rendelkeznek egy első és második szállítószalaggal is, az első szállítószalag lehet lineáris, azaz olyan, amely nem alkalmas arra, hogy a mintákat visszaszállítsa a kiindulópontra, vagy pedig lehet körkörös. A körkörös típusú szállítószalagok alkalmazása, amelyek képesek a mintákat visszaszállítani a kiindulási pontra, előnyösebb.

Az első szállítószalag lehet egy alapvetően vízszintes szállítópálya, opcionálisan hajlékony kapcsolóelemekkel ellátva, amely lehetővé teszi a lineáris és körkörös működést is, egy lényegében vízszintes síkban. Példa erre az az elrendezés, amely nem párhuzamos irányokban mozgó egyenes szakaszokat foglal magában. A szakmában ismeretesek ilyen típusú lapos szállítószalagok, például a változtatható sebességű, vízszintes meghajtással rendelkező Flex-Link XM™ sorozatú szállítószalagok, amelyek például a 10-50 láb/perc (50,8-254 mm/s) sebességtartományban képesek működni, például 10-30 láb/perc (50,8-152,4 mm/s) között.

Előnyösen egyetlen első szállítószalagot alkalmazunk, noha két vagy három első szállítószalagot is működtethetünk egymás utáni vagy párhuzamos elrendezésben, hogy a vizsgálóberendezés feldolgozási kapacitását vagy működési sebességét megnöveljük. Az első szállítószalag említett pályáit úgy is kialakíthatjuk, hogy egyetlen széles futószalagot alkalmazunk, amelyet a szélessége mentén több pályára osztunk fel. Ilyen felosztást végezhetünk például szélső és középső elhatároló falakkal; a szélső falak a pályák külső éleit határozzák meg, és közöttük helyezkedhet el egy vagy több osztófal; ilyen módon egyetlen szállítószalagot a kívánt számú pályára osztunk fel. A szélső falak és a közbenső elválasztó falak alkothatják a fent említett vezetősíneket.

Ami az első szállítószalagon belüli két alappályát illeti, a szállítópálya szerepe a tartályoknak a berendezés körüli szállítása, míg a gyűjtőpálya szerepe az, hogy a tartályokat a feldolgozási pozícióba szállítsa, vagy pedig átmenetileg tárolja mindaddig, amíg egy megcélzott leágazó szállítószalagon vagy egy hasonló helyen szabaddá nem válik egy hely. Amint egy tartály feldolgozása megtörtént a gyűjtőpályán, akkor vissza lesz irányítva a szállítópályára. A kiválasztóeszköz, valamint egy aktív irányítóeszköz előnyösen kizárólag a szállítópályán kerül elhelyezésre, és az összes eszközök, vizsgálómodulok és leszedőeszközök a gyűjtőpályán lesznek elhelyezve. Egy körkörös szállítószalagkonstrukcióval rendelkező berendezés esetében a szállítópálya előnyösen a készülék belsejében, a gyűjtőpálya pedig a készülék kerületén helyezkedik el.

Az első szállítószalag szállítópályájának funkciója egyebek között az, hogy a tartályokat egy célállomáshoz szállítsa, amilyen például egy távoli pont, ahol a gyűjtőpályára vagy egy leágazó szállítószalagra lesznek irányítva. Ez a pálya szállítja a tartályokat az első szállítószalag mentén egy kiválasztóeszközhöz és átirányítóeszközhöz, amely pontban a tartályok vagy a gyűjtőpályára vagy pedig egy leágazó szállítószalagra lesznek átirányítva. Ezen túlmenően, ezen szállítópá4

HU 223 869 Β1 lya fogadja visszafelé irányban a tartályokat akár a gyűjtőpályáról, akár pedig egy leágazó szállítószalagról, a visszatérítő eszközön keresztül, és ezen szállítópálya szállítja a tartályokat egy további célponthoz, például a leszedőeszközhöz. Egy kedvelt megvalósításnál a szállítópálya az első szállítószalagot magában foglaló körkörös szállítószalag belső oldalán helyezkedik el. Ez a pálya előnyösen aktív kiválasztóeszközöket és aktív átirányítóeszközöket, például mozgatható kapukat tartalmaz, a tartályok kiválasztása és a gyűjtőpályához vagy egy leágazó szállítószalaghoz történő átirányítás céljára, felhasználva azt az információt, amely a tartály címkéjén lévő egyedi információból olvasható ki.

A gyűjtőpálya funkciója az, hogy egy olyan helyet biztosítson a tartályok számára, ahol azok átmenetileg félreállíthatók, hogy majd rajtuk a szükséges műveleteket valamilyen módon elvégezzük, amely után egy passzív besorolóeszköz (az említett visszatérítő eszköz) révén vissza lesznek térítve a szállítópályához. Ez a pálya egyúttal olyan gyűjtőterületként is működik, ahol a tartályokat átmenetileg tárolni lehet annak reményében, hogy majd egy olyan kiválasztott célállomáshoz kerülnek továbbításra, amely ebben a pillanatban nem áll rendelkezésre.

Ami azt a módszert illeti, ahogyan a tartályok átirányításra kerülnek a szállító- és a gyűjtőpályák között, a szállítópálya ellátható az adatfeldolgozó berendezés által vezérelt kiválasztó- és átirányítóeszközökkel a tartályok kiválasztása céljából, valamint a kiválasztott tartályoknak a szállítópályáról a gyűjtőpályára történő átirányítására. A gyűjtőpálya ugyancsak felszerelhető az említett adatfeldolgozó berendezés által vezérelt kiválasztó- és átirányítóeszközökkel abból a célból, hogy a megfelelő tartályokat kiválassza, és a kiválasztott tartályokat átirányítsa az első szállítószalag gyűjtőpályájáról a szállítópályára; az előnyös működési megoldás azonban az, amelynél egy ütközőt használunk, amely a tartályokat egy bizonyos időtartam idejére visszatartja a gyűjtőpályán, majd elengedi őket egy passzív besorolókapuhoz, amely visszairányítja a tartályokat a szállítópályára.

Az első szállítószalag rendelkezhet egy magában álló gyűjtőpályával, amely ezeket a funkciókat látja el. Más megoldás szerint egynél több gyűjtőpályát is lehet használni, például egy második gyűjtőpályát a tartályok tárolása céljából, vagy azért, hogy a tartályokat kettő vagy több tartályból álló csoportokba gyűjtse, olyan vizsgálóállomásokhoz való továbbítás céljából, amelyeknél a vizsgálatokat előnyösen a tartályoknak ilyen csoportjain lehet elvégezni.

A felrakóeszköz lehet kézi, félig vagy teljesen automatizált. A felrakóeszköz a tartályokat előnyösen az első szállítószalag gyűjtőpályájára rakja fel. A felrakóeszköz a tartályokat közvetlenül az első szállítószalagra is felrakhatja. Alternatívaként a felrakóeszköz a tartályokat egy felrakóeszközként használt leágazó szállítószalagra is felhelyezheti, amelyről azok majd az első szállítószalagra lesznek irányítva. Más kiviteli alak szerint a felrakóeszköz a tartályokat felhelyezheti az első szállítószalagra is, ahonnan azok át lesznek irányítva egy további első szállítószalagra. A tartályoknak az első szállítószalagra történő kézi felhelyezése történhet azáltal, hogy a címkézett tartályokat kézzel behelyezzük az első szállítószalagon lévő tartókba. Az automatikus felrakóeszköz állhat egy olyan szállítószalagból, amelyre a felcímkézett tartályokat felrakjuk, például kézi úton, és az eszköz rendelkezik egyrészt valamiféle megvezetőszerkezettel, például egy szűkülő pályaszakasszal, amely a felrakott tartályokat egyes sorba rendezi, másrészt egy adagolószerkezettel, amely ezt az egyes sort sorban egymás után beadagolja az első szállítószalagra. Az adagolószerkezet állhat egy ismert kapuszerkezetből, például egy szakaszosan forgó kerékből, amelynek kerületén egy-egy tartály befogadására alkalmas bemélyedések vannak kialakítva, és amelynek segítségével a folyamatosan érkező egyes sorból egyesével fogadhatóak a tartályok, majd a szakaszos forgás révén átadagolhatóak az első szállítószalagra, az egyes tartályok között megfelelő távolságot betartva. A szakmában jártas szakemberek számára nyilvánvalóak más megoldású automatikus adagolószerkezetek is.

Amikor a tartályokat beadagoljuk a berendezésre, akkor célszerű egy előzetes ellenőrzést végrehajtani, hogy a címke olvasható-e, és olvasható pozícióban áll-e, amennyiben egy olyan szállítóeszközben helyeztük el, mint például egy korong. Miután a tartályokat felraktuk a gyűjtőpályára, azok továbbításra kerülnek a szállítópályához, ahol egy második ellenőrzés hajtható végre annak biztosítása érdekében, hogy a címke megfelelően le lett olvasva a berendezés automatikus leolvasóeszköze segítségével, amennyiben ilyet használunk. Ez az ellenőrzés előnyösen a szállitópálya első állomásánál történik meg.

Az az eszköz, amely a címkén lévő információt leolvassa és rögzíti, lehet bármely ismert berendezés, amely a címke természetének megfelel. Lehet például optikai vonalkódolvasó, mágneses olvasó vagy optikai karakterolvasó. Előnyös a vonalkódolvasó. Kívánatos, hogy a leolvasás és a tartályokon végzett tevékenység 0,5 másodpercen belüli időt vegyen igénybe. Előnyösen a leolvasást és adatrögzítést végző elsődleges eszköz olyan ponton van elhelyezve, ahol a tartályokat az első szállítószalagra helyezzük, amely esetben a leolvasó és adatrögzítő eszköz része lehet a felrakóberendezésnek vagy mellette helyezkedik el, vagy pedig az első szállítószalag szomszédságában, a mozgás irányához képest a felrakóhely után lehet elhelyezve. Az ilyen elsődleges berendezés funkciója az, hogy a tartályokat azonosítsa, és a tartályokról a páciens azonosítására, valamint a minta és a mintán végrehajtandó vizsgálatok típusára vonatkozó információt rögzítse. Ez a lépés lényegében a minták „bejelentkezése, amely alapján azok a berendezésen keresztül nyomonkövethetők és irányíthatók.

Egy megadott pontban elhelyezett információleolvasó eszköz magában foglalhat egy megállítóeszközt is, hogy az egyes tartályoknak, amelyek címkéjét le kell olvasni, a szállítószalag mentén történő mozgását ideiglenesen megállítsuk oly módon, hogy a címke kel5

HU 223 869 Β1 lő hosszúságú ideig az olvasóeszköz olvasási mezőjében helyezkedjék el. Az ilyen megállítóeszköz célszerűen tartalmazhat érzékelőket, például fotoelektromos vagy kapacitásérzékelőket, amelyek érzékelik a tartály jelenlétét, és egyedi leválasztóeszközt, amely a szállítószalagról egyetlen tartályt leválaszt, és az olvasóeszköz látóterében megállítja azt. A leválasztóeszköz lehet valamely ismert típusú eszköz, és állhat például mozgatható akadályokból, amelyek elmozdulnak, amennyiben az érzékelőtartály jelenlétét érzékeli, és így egy tartály két akadály között elkülöníthető. Az információleolvasó eszköz tartalmazhat olyan eszközt, amely a tartályt a leolvasóeszköz olvasómezőjéhez képest tájolni tudja, és így a címke leolvasható lesz. Az ilyen elforgatóeszköz lehet a szállítószalaggal összekapcsolódó, előbbiekben említett forgatható tartószerkezet. Az ilyen megállító- és elforgatóeszközök felépítése a szakmában jártas személyek részére nyilvánvaló. Más változatban egy második olvasó is elhelyezhető a szállítópálya másik oldalán, ezáltal biztosítva azt, hogy két leolvasás történik, és ilyenkor nincs szükség a tartó elforgatására. Egy harmadik megvalósításnál alkalmazhatunk dinamikus optikai olvasóberendezést. Ez magában foglalhat mozgatható vagy álló helyzetű tükröket, amelyek úgy állíthatóak be, hogy az egy fényforrásból érkező fényt szétszórják a tartály kerülete mentén, ahonnan az visszaverődik egy fényérzékeny olvasóba.

Ezen eszköz működésébe egy közbenső ponton beiktathatunk egy automatikus vagy félautomatikus szerkezetet a dugó vagy kupak eltávolítására. Előnyösen ezt a felrakómechanizmus után helyezzük el. A legelőnyösebb az, hogyha a szállítószalagon közvetlenül a bejelentkezési modul után helyezzük el.

A kupakeltávolító modul olyan felépítésű, amely alkalmas arra, hogy az összes olyan kupakot és dugót el tudja távolítani, amely a jelen berendezéssel feldolgozásra kerülő tartályoknál szóba kerülhet, így képesnek kell lennie alkalmazkodni úgy a csavaros zárókupakokhoz, mint a súrlódásos típusú kémcsöveket lezáró elemekhez. Képesnek kell lennie merev, félig rugalmas és rugalmas zárókupakanyagok kezelésére. Alkalmasnak kell lennie a merev műanyag kupakok vagy rugalmas gumidugók kezelésére is, amelyeket belenyomnak a kémcsőbe, és amelyet a súrlódás tart a helyén. Mindezt a tartály falának eltörése nélkül kell végrehajtania.

Rendes körülmények között a kupakeltávolító szerkezetet számítógéppel irányítjuk, amely ezen szerkezet teljes működését vezérli. A kupakeltávolító lehet egy univerzális kupakeltávolító szerkezet is, amely eltávolít minden dugót, amely csak az útjába kerül. Másrészről viszont be lehet programozni úgy, hogy bizonyos megjelölt tartályok felett szelektív módon, nyitás nélkül áthaladjon, amennyiben az ilyen megjelölt tartályokat nem szabad kinyitni akár biztonsági megfontolásokból, akár mert olyan vizsgálatokat igényelnek, amelyeknél a nyitást nem szabad végrehajtani a szabad légkörben, vagy amíg egy kijelölt vizsgálóberendezéshez el nem értek. Egy alternatív vagy kiegészítő megoldás egy olyan elrendezés lehet, amelynél a kupakeltávolító eszközt közvetlenül egy vizsgálószerkezet előtt helyezik el, egy leágazó szállítószalagon. Rendes körülmények között ez egy második kupakeltávolító szerkezet lenne, amely kiegészíti az első szállítószalag mentén elhelyezett elsődleges kupakeltávolító szerkezet funkcióját. Ennél az elrendezésnél a tartály áthalad az első szállítószalagon elhelyezett univerzális kupakeltávolító szerkezet alatt anélkül, hogy az a kupakot eltávolítaná, félre lesz állítva egy leágazó szállítószalagra, tovább lesz mozgatva a várakozó szállítópályára, majd közvetlenül azt megelőzően lesz eltávolítva róla a kupak, hogy a megcélzott vizsgálóberendezés interfészeszközének vezérlete alá kerülne.

Amennyiben automatikus kupakeltávolító szerkezetet használunk, felmerülhet az igény arra, hogy kupakérzékelő eszköz legyen elhelyezve közvetlenül a kupakeltávolító szerkezet után, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a kupak teljesen el lett távolítva. Ezen érzékelőnek egy vele szomszédos kaput kell vezérelnie. Amennyiben ez kupakot érzékel, akkor jelet küld a kapuszerkezethez azonosítván a szabálytalan tartályt, és a kapu működését úgy vezérli, hogy az félreállítsa azt a tartályt, amelynek kupakja nem lett teljesen vagy megfelelően eltávolítva.

Ebbe a berendezésbe beépíthetünk egy kupakfelrakó eszközt is. Egy ilyen eszköz lényegében visszahelyezi a tartály kupakját, miután az túlhaladt pályájának egy bizonyos pontján, vagy pedig a kupakfelrakó eszközt össze lehet kapcsolni egy vizsgálóeszközzel, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan a kupakeltávolító szerkezet esetében történt, abból a célból, hogy megoldjuk egy olyan tartály zárását, amely érzékeny vagy toxikus anyagokat tartalmaz, melyeket a mintavételezési időszakot kivéve el kell zárni.

A szállítószalag-elrendezések közül egybe vagy többe beépíthető egy kiömlésfelfogó rendszer is. Ez állhat valami olyan dologból, amely a szállítószalagok alatt fel van függesztve, oldalsó vagy felső takarószerkezettel, vagy anélkül. Használható szelektív módon is, csak bizonyos vizsgálóberendezések esetében. Használható egy közbenső tartálytartó szerkezettel összekapcsolva is, vagy pedig kialakítható egy vizsgálóberendezés részeként is. Semmiféle meghatározott eszköz vagy anyag nincs előírva ebben a vonatkozásban. Az anyagok és az elrendezés megválasztása a kialakító személyek tapasztalatától, vagy pedig a szabályzatok követelményeitől és törvényes előírásoktól függhet.

Az adatrögzítő és adatfeldolgozó eszköz lehet egy számítógép vagy egy megfelelő, a szakmában jártas szakértők számára ismert természetű szoftverrel programozott mikroprocesszor. Az adatfeldolgozó eszköznek megfelelő számító- és tárolókapacitással kell rendelkeznie, hogy kezelni tudja a berendezés valós idejű vezérlését, valamint fel tudja dolgozni a leágazó szállítószalagos berendezéstől érkező adatokat, amennyiben ezt a funkciót egyetlen adatfeldolgozó berendezés végzi. A berendezés vezérléséhez kapcsolódó adatfeldolgozó funkciókat végezheti ugyanazon számítástechnikai berendezés, de végezhetik különálló eszközök is. Egy előnyös megvalósítás rendelkezik egy, a

HU 223 869 Β1 szállítószalagokat, a kiválasztó- és az átirányítóeszközöket vezérlő eszközzel, és egy elsődleges adatfeldolgozó eszközzel, amely csatolófelületen keresztül kapcsolódik a vezérlőeszközhöz. A legelőnyösebb megoldás az, amelynél a vezérlő- és az adatfeldolgozó eszköz kétirányú kapcsolatban van, azaz a vezérlőeszköz kommunikál az adatfeldolgozó eszközzel, és viszont: az adatfeldolgozó eszköz kommunikál a vezérlőeszközzel. Rendszerint az adatfeldolgozó eszköz fogja vezérelni a tartályinterfész-eszközt és a vizsgálómodult, és output adatokat fogad a vizsgálómodultól. Ezt „folyamatvezérlést irányító végrehajtó rendszernek” (PC/MES: Process Control Management Execution System) nevezzük. Példa egy ilyen vezérlőeszközre az Allén Bradley PLC 5/40E™. A PC/MES funkciót egy vagy több, a kereskedelemben kapható bármely számítógép ki tudja elégíteni.

A leágazó szállítószalag egy lényegében síkbeli futószalagból (amely opcionálisan láncelemeket is tartalmazhat) vagy hajlékony kapcsolóelemekből álló síkbeli szállítószalagból áll, amely lehetővé teszi a lényegében síkbeli működést, például olyan elrendezés szerint, amely nem párhuzamosan mozgó lineáris egyenes szakaszokból áll. A szakmában ismertek ilyen szállítószalagok, például az egymás után kapcsolt, változó sebességű meghajtással rendelkező Flex-Link XM™ sorozatú szállítószalagok, amelyek a 10-50 láb/perc (50,8-254 mm/s) sebességtartományban, például 10-30 láb/perc (50,8-152,4 mm/s) tartományban megfelelőek. Noha a leágazó szállítószalag lehet egy egyszerű egy irányban haladó szerkezet, előnyös lehet az olyan eszköz alkalmazása, amely visszatéríti a tartályokat ugyanazon szállítószalagon keresztül anélkül, hogy a tartályokat azonnal ráirányítaná az első szállítószalagra. Ez különösen hasznos abban az esetben, amikor a várakozópálya (leírását lásd az alábbiakban) valamilyen okból nem képes fogadni egy tartályt, és ahelyett, hogy a tartályt visszaforgatná az egész pályán keresztül az első szállítószalagra, majd onnan ismét vissza a leágazó szállítószalagra, a tartályt egyszerűen ciklikusan körbeviszi a leágazó szállítószalagon mindaddig, amíg a kijelölt vizsgálóállomáshoz tartozó várakozópálya fogadni nem tudja.

A rendszerben lehet egy vagy több leágazó szállítószalag. A leágazó szállítószalagok számát egyebek mellett a vizsgálóállomásnál elhelyezett vizsgálóberendezés mérete és/vagy a teljes berendezés feldolgozási kapacitása vagy működési sebessége határozza meg. Példának okául, ugyanaz a vizsgálat végrehajtható két vagy több leágazó szállítószalag mentén is, a kapacitás fokozása, vagy tartalék vizsgálóeszköz biztosítása céljából.

Egy leágazó szállítószalag legalább egy szállítópályából és legalább egy várakozópályából áll. A leágazó szállítószalag említett pályái hasonló szerkezeti felépítésűek lehetnek, mint az első szállítószalag megfelelő pályái. A pályákat szélső határolófalak határolhatják, amely falak a pályák külső széleit határozzák meg, valamint egy vagy több elválasztófal, amelyek a szélső falak között helyezkednek el, és egy egyszerű szállítószalagot annak szélessége mentén a kívánt számú pályára osztanak. A szélső falak, valamint az osztófalak a fentiekben említett vezetőrácsokból állhatnak.

A leágazó szállítószalag szállítópályáinak funkciója egyebek mellett a tartályok mozgatása a leágazó szállítószalag mentén, ezáltal biztosítván azoknak egy előre kiválasztott vizsgálóállomáshoz történő irányítását. Minden egyes leágazó szállítószalag egy vagy több szállítópályát tartalmazhat. A leágazó szállítószalag szállítópályája megkerülőpályaként is viselkedhet, amely mentén haladva a tartályok elhaladhatnak és megkerülhetik a vizsgálóállomás(oka)t, amennyiben azok nem lettek kiválasztva vizsgálat végrehajtására. A szállítópálya lehet akár a külső, akár a belső pálya; előnyösen a végtelenített szállítószalag belső pályája. A szállítópálya előnyösen rendelkezik rá felszerelt kiválasztóeszközökkel és átirányítóeszközökkel a tartályoknak a várakozópályához irányítása céljából.

A leágazó szállítószalag várakozópályájának funkciója hasonló az első szállítószalag gyűjtőpályájának funkciójához, amennyiben helyet biztosít a tartályok számára ahhoz, hogy a leágazó szállítószalag mentén elhelyezett interfészeszközök és/vagy vizsgálómodul kifejtsék rajtuk működésüket. A várakozópályán lévő tartályok ily módon átadásra kerülnek az adott vizsgálati eljárás interfészeszközének, minimalizálva ezzel a leágazó szállítószalag szállítópályája mentén mozgó tartályok esetleges zavarását.

A leágazó szállítószalag szállítópályája előnyösen egy végtelenített pálya; a várakozópálya nem szükségszerűen az. Ezt azáltal érhetjük el, hogy gondoskodunk egy végtelenített pályáról, amely összeköti a leágazó szállítószalag szállítópályájának egy szakaszát, a mozgás irányához képest attól a ponttól visszafelé, ahol a tartályok visszatérnek a leágazó szállítószalagról az első szállítószalagra a leágazó szállítószalag szállítópályájának azon pontjával, amely a mozgás irányához képest azon pont után helyezkedik el, ahol a tartályok a leágazó szállítószalagra lesznek irányítva az első szállítószalagról; valamint gondoskodunk kiválasztó- és átirányítóeszközökről, amelyeket az említett adatfeldolgozó eszköz vezérel abból a célból, hogy kiválassza a tartályokat, és a kiválasztott tartályokat a leágazó szállítószalag szállítópályájáról az említett végtelenített pályára irányítsa. A végtelenített pálya állhat egy, a leágazó szállítószalag szállítópályájához vagy az első szállítószalaghoz hasonló felépítésű szállítószalagból, például egy Flex-Link XM vagy XS™ stílusú szállítószalagból vagy más megoldásként egy forgókarusszelből.

Noha egy leágazó szállítószalag kerülete mentén akárhány vizsgálóállomás elhelyezhető, várható, hogy egy három méter hosszú leágazó szállítószalagszakasz két vizsgálóállomással rendelkezik mindkét oldalán. Ez a szám a találmány megvalósítása szempontjából nem kritikus, de egy gyakorlatban célszerű elrendezést biztosít a gépek és eszközök számára.

Az elektromos, levegő, víz és kommunikációs eszközök és hasonló dolgok függesztéssel helyezhetők el a leágazó szállítószalag felépítménye alatt úgy, hogy nincsenek útban, de azonnal kéznél vannak, amennyi7

HU 223 869 Β1 ben javítást igényelnek. A leágazó szállítószalagokat előnyösen olyan modulokként állíthatjuk fel, amelyeket „beszerelés után azonnal használható” (plug-and-play) rendszerként kezelhetünk. Ezen megközelítés része lehet elektronikus vezérlőelemek használata is, amelyek a leágazó szállítószalag alatt kerülnek beépítésre, az általuk vezérelt kiválasztó- és átirányítóeszközök közvetlen szomszédságában.

A tartályinterfész-eszköz egy olyan szerkezet, amely össze tud kapcsolódni a tartállyal és/vagy a tartóval, amelyben a tartály elhelyezkedik, és azt továbbítani tudja akár egy vizsgálati eljárás működési teréhez, akár egy vizsgálóberendezés mintavevő mechanizmusához. Egy további megvalósítási lehetőség szerint ez a szerkezet a mintából kivesz egy darabot közvetlenül a tartályból, és azt elhelyezi a vizsgálóberendezés mintavevő mechanizmusának nyílásában. A legegyszerűbb megvalósítási mód esetében egy személy veszi ki a tartályt a várakozópályáról, és helyezi el azt egy adott vizsgálati eljárás működési terében.

Ismeretesek olyan tartályinterfész-eszközök, amelyek ezeket a feladatokat végre tudják hajtani, vagy ismert eszközöket módosítani lehet a találmány szerinti berendezésnél történő használat céljára. Az ilyen interfészeszközökre vonatkozó példák a következőket foglalják magukban: közvetlen mintavételező gép, például amelynél egy tartály a várakozópályáról a vizsgálóberendezés mintavételi nyílásához kerül mozgatásra; robotkarral és -fogóval ellátott felvevő-lerakó gép, amely a tartályt detektáló érzékelők vezérlete alatt működik, és amely fel tud emelni egy tartályt vagy egy tartókészüléket a tartállyal együtt a várakozópályáról, és elhelyezi azt a várakozópálya mellett lévő vizsgálóberendezésen, például a tartályt egy adagolószerkezetbe, például egy vizsgálóberendezés karusszeladagolójába teszi. A felvevő-lerakó gép legalább egy megfogószerkezettel rendelkezik, amely a várakozópályáról fel tud venni egy tartályt. Előnyösen egynél több megfogószerkezetet is használhatunk. Ez lehetővé teszi egyidejűleg több tartály kezelését. Két megfogószerkezet közül például az egyik megfogó eltávolíthat egy már megvizsgált tartályt a vizsgálóberendezésből, míg a második megfogószerkezet egy másik kémcsövet felvesz a szállítószalagról. További hasznos interfészeszköz lehet egy pipettázógép, amely egy vagy több pipettacsőrt tud bemeríteni a megfelelő egy vagy több tartályba, hogy azokból kinyerje a vizsgálandó minták egy részét, és átadja a kinyert mintákat a vizsgálóberendezésnek. A csoportmozgató gép, amely egyidejűleg egy sor tartályt ki tud emelni a várakozópályáról, és betölti azokat előre meghatározott polcpozíciókba, egy további példa az itt alkalmazható hasznos közbenső interfészeszközökre. Emberi kéz is használható ezen a területen.

Előnyös lehet az, ha az interfészeszköznek a tartállyal végzett művelete előtt, vagy a művelet végzése közben a tartályok címkéjét leolvasó és adatait rögzítő, a fentiekben leírtakhoz hasonló felépítésű olvasóeszközt használunk egyebek mellett abból a célból is, hogy leolvassuk a címkéket, és az adatfeldolgozó eszköz segítségével összehasonlítsuk a tartályok azonosítóját a kezdeti leolvasásnál és adatrögzítésnél regisztrált azonosítóval, valamint, hogy egy specifikus vizsgálat eredményét összepárosítsuk a vizsgálat alatt álló minta azonosítójával.

A vizsgálati eljárás a mintának megfelelő vizsgálatból áll. Biológiai minták esetében ezek például a fentiekben leírt klinikai vizsgálatok lehetnek. Ezeket a vizsgálatokat automatikus vizsgálóberendezések alkalmazásával is el lehet végezni. Más változatban a vizsgálati eljárások végrehajtása kézi úton is történhet.

Ami a jelen találmánynál használt kiválasztóeszközöket illeti, ezen eszközök magukban foglalhatnak a tartályon lévő címkéket leolvasó és rögzítő berendezéseket, például olyanokat, amelyeket a fentiekben leírtunk. A címkéről leolvasott információ előnyösen legalább a tartály azonosítására vonatkozó információt foglalja magában, amely összefüggésbe hozható azzal a tartályazonosító információval, amely a kezdeti leolvasó és adatrögzítési lépésben került rögzítésre, valamint magában foglalja a vizsgálat természetére vonatkozó információt úgy, hogy az adatfeldolgozó eszköz megerősítheti a tartály azonosságát, és lehetővé teszi azt, hogy válasszon aközött, hogy a tartályokat egy leágazó szállítószalaghoz irányítsa az első szállítószalagról, amely a tartályokat egy megfelelő vizsgálóállomáshoz továbbítja, vagy pedig egy leágazó szállítószalagról átirányítsa egy megfelelő vizsgálóállomás mellett elhelyezett várakozópályára. Ezen túlmenően vagy más változatban a kiválasztóeszköz azonosíthatja a tartály fentiekben tárgyalt természetű hibáit, és a tartályokat egy gyűjtőpályára irányíthatja.

A kiválasztott tartályoknak az első szállítószalag szállítópályájáról a kiválasztott leágazó szállítószalag szállítópályájára történő irányítására, a kiválasztott tartályoknak az első vagy a leágazó szállítószalagról a kiválasztott vizsgálóállomás mellett elhelyezkedő várakozópályára történő irányítására, a kiválasztott tartályoknak az első szállítószalag szállítópályájáról a gyűjtőpályára történő irányítására és a kiválasztott tartályoknak az első szállítószalag gyűjtőpályájáról a szállítópályára történő irányítására szolgáló eszközök magukban foglalhatnak olyan leválasztóeszközöket, amelyek a szállítószalagon leválasztanak egyetlen tartályt, valamint olyan elterelőeszközöket, amelyek a leválasztott tartályt az egyik említett pályáról átirányítják a másik pályára olyan helyen, ahol a két említett pálya egymás mellett halad párhuzamos irányban.

Az elterelőeszközök állhatnak rögzített (passzív) vagy mozgó (aktív) akadályokból, amelyek valamely jel hatására lépnek működésbe, és ekkor elmozdulnak egy, az egyik pálya mentén akadály nélküli mozgást lehetővé tevő, de egy másik pályához való hozzáférést akadályozó pozíció, valamint egy olyan pozíció között, amely meggátolja az első említett pályához való hozzáférést, de eltereli a tartályokat az említett második pálya mentén. A rögzített elterelőeszközök ismertek a szakterületen. A mozgó akadályok tervezése ugyancsak nyilvánvaló azok számára, akik a szakterületen gyakorlattal rendelkeznek. Kiderült, hogy az elfordulást

HU 223 869 Β1 lehetővé tevő lengő akadályok az olyan mozgó akadályok, amelyek megfelelő sebességgel mozognak, ezek mozgatását sűrített levegő működteti, a sűrített levegő adagolását pedig az adatfeldolgozó eszköz irányítása alatt álló elektromágneses szelepek vezérlik.

Ami a tartályoknak az első szállítószalagról a leágazó szállítószalaghoz történő irányítását végző interfészeszközt illeti, ez állhat egy olyan átadó szállítószalagból, amelyre az elterelőeszköz a tartályokat az első szállítópályáról átirányítja, és ezen keresztül a leágazó szállítószalag szállítópályájára irányítja. Az interfészeszköz bármi lehet, ami alkalmas a tartályoknak az első szállítószalagról a leágazó szállítószalagra történő átvitelére. Manuális eszközöket is használhatunk. Előnyös mindkét pályát ugyanazon a szinten, közvetlenül egymás mellé helyezni, és egy mechanikus eszközt használni, amely a tartályokat az egyik szalagról a másikra át tudja helyezni a tartályok normális mozgásának akadályozása nélkül. Kedvelt megoldás az egypályás Flex-Link XS™ stílusú szállítószalagok alkalmazása, amelyek egymás mellett haladnak, egy beállított vezetősínnel, amely az első szállítószalag előzetesen kiválasztott tartályait átirányítja a kiválasztott leágazó szállítószalagra. Ilyen és ehhez hasonló irányltóeszközök nyilvánvalóak a szakterület ismerői számára, amilyenek például a motoros forgatóasztalok vagy a szállítószalag által meghajtott forgatóasztalok.

A vizsgálati adatok bármilyen ismert módon megjeleníthetőek vagy tárolhatóak. Az adatok manuálisan is rögzíthetők, vagy elektronikus úton tárolhatóak egy számítógépen. Az említett vizsgálati eljárások eredményadatainak elektronikus rögzítésére és tárolására szolgáló eszközök bármilyen adatfeldolgozó berendezésből állhatnak, amilyenek például a számítógépek vagy mikroprocesszorok. Ez lehet ugyanazon adatfeldolgozó rendszer, amely a címkékről az említett információkat rögzíti, de a találmány nem állít korlátokat e téren.

A vizsgálati adatok alapját képezhetik a recirkulációnak vagy visszairányításnak. Ez a visszairányítás menet közben történik. Azok az adatok váltják ki, amelyeket egy vizsgálóberendezés generált, és amelyek a tartályok irányítását végző adatfeldolgozó eszközbe programozott szabványos adatokkal történő összehasonlítás alapján mint pontatlan vagy hibás adatok megjelölésre kerültek. Ily módon az adatfeldolgozó rendszer nemcsak vezérli a tartályok diszpozícióját a tartályon lévő címke azonosító kódjának kezdeti leolvasása alapján, hanem dinamikusan vissza is irányíthatja a tartályokat, amennyiben az adatokban elfogadhatatlan változást érzékel a mintavételi forrás, például egy orvosi rendelő vagy egy klinikai laboratórium vizsgálati profiljához képest. Ez a jellemző lehetőséget nyújt arra, hogy a rendszerbe eredetileg beprogramozott, meglévő vizsgálatsorozatba egy vizsgálatmegismétlési lépést iktassunk be, illetve ezt a vizsgálatismétlést az eredeti vizsgálatsorozat végén hajtsuk végre. A vizsgálat megismétlése állhat egyszerűen abból, hogy a tartályt visszairányítjuk ugyanazon vizsgálóberendezéshez, vagy pedig átirányítjuk egy másikhoz, amely ugyanazon vizsgálatot végzi. Ezenkívül az is lehetséges, hogy egy újabb vizsgálatot menet közben, azaz anélkül adunk hozzá a vizsgálati profilhoz, hogy a tartályt visszaforgatnánk és levennénk a szalagról, ehelyett a tartály azonosítóját újraprogramozva beiktatunk egy új vagy megismételt vizsgálatot, majd ezt az információt letöltve a rendszerbe, az a tartályt a vizsgálóberendezéshez irányítja.

A tartályokat a leágazó szállítószalag szállítópályájáról az első szállítószalagra irányító eszköz ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik, mint amelyet a fentiekben leírtunk a tartályoknak az első szállítószalagról a leágazó szállítószalagra történő irányítással kapcsolatban. Előnyös ugyanazon mechanizmust alkalmazni ezen visszairányításnál, mint amilyet a tartályoknak a leágazó szállítószalagra való irányításánál használtunk, noha ez a jelen találmány gyakorlati kivitelezésénél nem kötelező.

A teljesen megvizsgált tartályoknak a berendezésről történő leszedésére leszedőeszközt használunk. Ez a leszedés a berendezés bármely pontján és bármely időpontban megtörténhet. A tartályokat előnyösen visszairányítjuk az első szállítószalagra, ahol azokat ezután eltávolítjuk a berendezésről. Ugyanakkor azonban a tartályokat egy leágazó szállítószalagról is le lehet szedni, amennyiben az kívánatos. A tartályokat a berendezésnek ahhoz a pontjához irányíthatjuk, ahol a leszedőeszköz el van helyezve. Ez végrehajtható akár egy beállított elterelőeszköz, akár pedig a fentiekben tárgyalt típusú kiválasztó- és átirányítóeszközök segítségével.

A leszedőeszköz a tartályokat vagy a szállítószalagról, vagy a tartálytartókból, vagy pedig bármely más olyan eszközből leszedi, amelyet a tartályoknak a berendezés körüli szállítása céljára használunk. Ez megoldható akár manuális úton, akár pedig gépesített eszköz segítségével. A kémcsöveket például kiemelhetjük kézzel a kémcsőtartókból, és elhelyezhetjük őket valamilyen tárolószerkezeten, amilyen például egy hulladéktároló vagy egy megszámozott tárolódoboz. Erre a célra gépesített eszközöket is használhatunk. Alkalmazható például egy rakodó- (felszedö-lerakó) robot, amely kiemeli a kémcsöveket a tartóikból, és elhelyezi őket a tárolóeszközben. Kedvelt leszedőeszköz a rakodórobot, amely a kémcsöveket az adatfeldolgozó berendezésben regisztrált, kijelölt helyekre rakja le úgy, hogy a kémcsöveket esetleges újravizsgálás céljából meg lehet találni.

Az első szállítószalag és a leágazó szállítószalag meghajtható egyedi motorok, például villanymotorok segítségével, de alkalmazható egyetlen motor is úgy az első szállítószalag, mint a leágazó szállítószalag meghajtására. A végtelenített szállítószalagot egy erre a célra kijelölt motor hajthatja meg.

Az első szállítószalag vagy egy leágazó szállítószalag is rendelkezhet kupakeltávolító eszközzel a tartályok, például kémcsövek dugóinak kiemelése vagy kupakjainak leszedése céljából, amennyiben a vizsgálati eljárás szempontjából erre szükség van. Az első szállítószalag vagy egy leágazó szállítószalag is rendelkezhet egy kupakfelrakó eszközzel, a nyitott vagy eltávolított kupakú tartályok, például kémcsövek nyílásának le9

HU 223 869 Β1 zárása céljából a berendezés működésének egy olyan fázisában, amikor a kinyitott vagy eltávolított kupakú tartályokkal egy olyan vizsgálati eljárás, amely nyitott tartályokat igényel, már megtörtént.

A magában álló szállítószalag, amelyhez nem tartozik leágazó szállítószalag, egyetlen szállítási műveletben egyesíti az összes olyan tulajdonságokat, amelyekkel az első szállítószalag, valamint a leágazó szállítószalag rendelkezik, kivéve a felrakó/szállító műveletet, amellyel az első szállítószalag rendelkezik a fentiekben leírt működés szerint. A magában álló szállítószalag-rendszer esetén előnyös egy oda-vissza járó, vagy körkörös vonalú elrendezés alkalmazása. A szállítószalag bármilyen fizikai alakot felvehet, feltéve, hogy ez az alak alkalmas a szállítószalag anyagára vonatkozó korlátozásokat figyelembe venni, valamint alkalmas vizsgálati berendezések elhelyezésére a szállítószalag mentén. Lehet például üres, elliptikus, vagy a pályája mentén rendelkezhet egy vagy több kiöblösödéssel vagy kitüremkedéssel; ezek az alakok lehetnek folytonosak vagy nem folytonosak. Noha kívánatos, hogy a szállítószalag vízszintes helyzetben működjön, elrendezése tartalmazhat emelkedéseket vagy lejtmeneti szakaszokat, amelyek végpontjai vagy visszatérnek a kiindulási pont síkjába, vagy nem.

Működése szerint az egyetlen szállítószalagból álló rendszer magában foglalja a tartályok felrakását a szalag szállítóoldalánál, ahol a tartályok egyedi azonosítója leolvasásra és rögzítésre kerül. Ezt követően az említett tartály továbbításra kerül a szállítás útvonala mentén egy, a szállítópályán elhelyezett kapuszerkezetig, amely alkalmas arra, hogy a tartályokat egy vizsgálóberendezéshez, egy tartóeszközhöz vagy pedig egy leszedőeszközhöz átirányítsa. Ennek a kapuszerkezetnek van egy megfelelő azonosító-, illetve leolvasóeszköze, amely leolvassa a tartály azonosítóját, majd arra utasítja a kapuszerkezetet, hogy vagy maradjon zárva, vagy pedig nyíljon ki, és térítse el ezt a tartályt. Amennyiben a tartály kiválasztásra került, akkor a kapuszerkezet eltéríti azt a várakozópályára. Ezt követően a tartályon a fentiekben leírt módon végrehajtásra kerül az előírt művelet, majd vissza lesz juttatva a szállítópályára, ahonnan akár egy további vizsgálóállomáshoz lesz eltérítve, akár pedig a leszedőeszközhöz lesz továbbítva.

A találmány szerinti berendezés előnyös módon további kívánatos jellemzőkkel is rendelkezik az alábbiakban összegezettek szerint. A leírt jellemzők a találmány bemutatására szolgálnak, és nem szándékoznak semmiféle vonatkozásban korlátozni az oltalmi kört.

Ami az első szállítószalagot illeti, ez tartalmaz egy mintaellenőrző eljárást, annak ellenőrzésére, hogy a minta megfelelő állapotban van ahhoz, hogy alávessük a vizsgálati eljárás(ok)nak, még azt megelőzően, hogy a vizsgálat(ok)ra sor kerülne. A biológiai minták esetében például ez az ellenőrzési eljárás állhat egy olyan eljárásból, amely a mintának a kiválasztott klinikai vizsgálati eljárásra való alkalmasságát ellenőrzi, például a bomlásra vagy szennyeződésre utaló zavarosság vagy elszíneződés ellenőrzéséből. Amennyiben ez az ellenőrzés hibát jelez, akkor ennek eredményeként az érintett minták az első szállítószalagról át lesznek irányítva a gyűjtőpályára, vagy más esetben, amennyiben a minták még mindig alkalmas állapotban vannak egyéb vizsgálatok céljaira, a kiválasztóeszközt utasítjuk arra, hogy a minta kerülje el azokat a vizsgálatokat, amelyekre már nem alkalmas. Ez az ellenőrzési eljárás működhet az adatfeldolgozó berendezés vezérlete alatt.

Egy további megvalósításnál az első szállítószalag és a leágazó szállítószalag(ok) tartalmazhatnak egy vagy több emelt szakaszt („alpesi szakaszt), azért, hogy karbantartási célból lehetővé tegyük a berendezéshez való hozzáférést, illetve hogy lehetővé tegyük a berendezés által elfoglalt terület körüljárását. A szállítószalagtok) az ilyen szakaszokhoz megfelelő módon a szállítószalag lejtős vagy rámpás kialakítású szakaszaival emelkedik (emelkednek) fel.

A szállítószalagok modulárisan épülhetnek fel, az egyes modulok például egy-egy olyan szállítószalagszakaszból állhatnak, amelyek kisebb számú, például négy kiválasztóeszközből álló készletet és az azokhoz tartozó átirányítóeszköz-készletet foglalnak magukban az egyes nem párhuzamos szakaszokban, a modulhoz tartozó specifikus, helyi input/output vezérlőrendszerrel együtt. Az ilyen moduláris felépítés és vezérlés előnyösnek bizonyult az egyetlen, központosított vezérlőrendszerhez képest, a vezérléshez szükséges huzalozás és az ahhoz tartozó karbantartási munka mennyisége vonatkozásában.

A szállítószalagokat azokon a helyeken, ahol a tartályok elakadása előfordulhat, például ahol a tartályok az egyik pályáról egy másik pályára kerülnek átirányításra elláthatjuk torlódás elleni mechanizmussal, amely valamely ismert típusú eszköz lehet. A torlódás elleni mechanizmus állhat például olyan eszközökből, amelyek a tartályok legalább némelyikét megforgatják a szállítószalag síkjára merőleges tengely körül. Egy ilyen mechanizmus állhat olyan tartókból, amelyek az említett tengely körül el tudnak fordulni, valamint olyan eszközökből, amelyek a forgótartókkal érintkezni tudnak a forgási tengely egyik érintője mentén. Miután az ilyen átviteli pontok valószínűleg azok a pontok, ahol a tartályok az információleolvasó és adatrögzítő eszközökkel működnek együtt, az elakadás elleni eszközök magukban foglalhatják azokat a forgatóeszközöket is, amelyek a tartály(oka)t olyan pozícióba forgatják, hogy a címkéjük az információleolvasás céljára látható legyen.

A leágazó szállítószalagok útvonala jelentős mértékben kinyúlhat merőleges irányban az első szállítószalag tartományából, ahonnan a tartályok átvétele történik. A leágazó szállítószalag és a továbbító szállítószalagok kombinációja egy ilyen konstrukciónál lehet egy általános „T” alakú elrendezés, ahol a T szára alkotja a leágazó szállítószalagot, a T egyes ágai pedig azok a szállítószalag-járatok, amelyek általánosságban az első szállítószalag mellett és azzal párhuzamosan haladnak. Egy ilyen elrendezésnél a leágazó szállítószalag és a továbbító szállítószalagok egy végtelen, körbejáró hurkot alkothatnak, amelynél a T ágainak végei (azaz a továbbító szállítószalagok végei) révén a

HU 223 869 Β1 szállítószalag egy hurokja által össze vannak kötve a T két karja között. A leágazó szállítószalag(ok) és továbbító szállítószalagok ilyen konstrukciója a berendezés különösen kompakt konstrukcióját teszi lehetővé.

A találmány szerinti berendezés segítségével végrehajtható továbbá egy eljárás is a mintáknak egy vagy több vizsgálatra történő alávetése céljára a megfelelő vizsgálóállomásoknál, mely eljárás magában foglalja egy, a fentiekben leírt berendezés használatát. Az eljárás különösen alkalmas biológiai minták klinikai vizsgálatainak végrehajtására.

A találmány szerinti berendezés fentiekben leírt elemeinek sorrendjét és fizikai elrendezését olyan tényezők határozzák meg, mint: a minták természete, a tartályok természete, a címkék és a rajtuk lévő információ természete, a mintáknak a találmány szerinti berendezésen történő feldolgozási sebessége, a mintákon végrehajtandó vizsgálati eljárások száma és azok természete, valamint annak a helyszínnek fizikai korlátozásai, ahol a berendezés elhelyezésre kerül. A találmány jelen feltárása alapján, valamint az említett tényezők függvényében a jelen találmány szerinti berendezésnek bármely specifikus követelményrendszer kielégítésére irányuló megvalósítása a szakértők számára nyilvánvaló lesz.

Az alábbiakban nem korlátozó jellegű példákon keresztül, a mellékelt rajzra történő hivatkozással részletesen ismertetjük a találmány szerinti berendezést. A rajzon az

1. ábra egy első szállítószalagot és egy hozzácsatlakozó leágazó szállítószalagot tartalmazó berendezés vázlatos elrendezési rajza; a

2. ábra az 1. ábrán látható szállítószalag keresztmetszetét mutatja; a

3. ábra tartókban elhelyezett kémcsöveket ábrázol;

a

4. ábra a leágazó szállítószalag elrendezését mutatja nézeti ábrázolásban szétszerelt állapotban; és az

5. ábra egy találmány szerinti, egy szállítószalaggal rendelkező berendezés vázlatos rajza.

Az 1. ábrára hivatkozva, a berendezés tartalmaz egy, az óramutató járásával ellentétes irányban, körben haladó (általános) 1 szállítószalagot, amelynek van egy belső 2 pályája és egy külső 3 pályája. Az 1 szállítószalag egy Flex-Link XM™ típusú szállítószalag, amely két, lényegében nem párhuzamosan mozgó hosszú, egyenes oldallal van kialakítva, amelyek a végeiken megfordulnak, ezáltal egy hosszú rombusz alakot képeznek. Más geometriai elrendezések is lehetségesek. A 2 pályát és a 3 pályát a megfelelő 4 és 5 szélső határolófalak határolják, és az 1 szállítószalag központi 6 elválasztófallal a két 2, 3 pályára van osztva. A 4, 5 szélső határolófalak, valamint a 6 elválasztófal 7 vezetőgerinccel vannak ellátva a 2 pályával és a 3 pályával szemközti felületükön.

Az 1. ábrán 8 tartályok láthatók, melyek forgatható, kör keresztmetszetű 10 tartókba beültetett 9 kémcsövek, a 10 tartók a külső felületükön 11 vezetőhornyokkal vannak ellátva, amelyekbe a 7 vezetőgerincek belekapcsolódhatnak, és így a 10 tartókat az 1 szállítószalagon tartják; a 8 tartályok mindegyike egy (nem látható) biológiai anyagú mintát tartalmaz a vizsgálat céljára. Mindegyik 9 kémcső optikailag olvasható 12 vonalkódból álló egyedi címkével rendelkezik, amely a 9 kémcsőben lévő minta azonosítójára, valamint azon vizsgálati eljárásokra utaló kódolt információt tartalmazza, amelyeknek a 9 kémcsőben tárolt mintát a találmány szerinti berendezésen alávetjük.

A 8 tartályokat a 13 felrakóeszköz az 1 szállítószalag külső 3 pályájára rakja fel, amely egy általánosan ismert szerkezetű széles futószalagból áll, amelyre a 8 tartályokat felhelyezzük, és egy szűkülő sorban a 8 tartályokból álló egyes sorba rendezzük őket, amelyek azután valamely ismert eszközzel, például egy, a kerületén az egyedi 8 tartályok számára készített bemélyedésekkel ellátott, szakaszosan forgó kerékkel, egyenként rá lesznek adagolva a 3 pályára, az egyes 8 tartályok között megfelelő távolságot hagyva.

Röviddel azután, hogy a 3 pályára felraktuk őket, a 8 tartályokat átirányítjuk a belső 2 pályára, elterelő14 eszköz segítségével, amely egy sor ferde akadályként van kialakítva. A címkék információjának leolvasására kezdeti leolvasó-15 eszköz szolgál, amely egy ismert kivitelű egyedi leválasztó- és tartálymegállító szerkezettel ellátott optikai vonalkódolvasóként van kialakítva, ez az egyes 8 tartályok egyedi azonosítóját a címkéről leolvassa, és ezt az információt 17A adatbuszon keresztül adatfeldolgozó 16 eszköz felé továbbítja, ahol rögzítésre kerül, amivel lényegében megtörténik az egyes 8 tartályok „bejelentkezése a berendezésbe.

Amennyiben a leolvasó-15 eszköz hibát fedez fel a 8 tartálynál, például egy olvashatatlan vagy hiányos 12 vonalkódot talál, akkor az adatfeldolgozó 16 eszköz és a vezérlő-17 eszköz vezérlete alatt egy elterelő-, átirányító- 18 eszköz (az elterelő- 18 eszközre, valamint más, a rajzokon feltüntetett hasonló elemekre rajzolt nyilak az elterelés, átirányítás irányát mutatják) átirányítja a hibás 8 tartályt a külső 3 pályára. Azon 8 tartályok, amelyek nem mutatnak ezen a ponton kimutatható hibát, rajta lesznek tartva az 1 szállítószalag belső 2 pályáján. Az elterelő-18 eszköz előnyösen egy mozgatható akadályokból álló ismert konstrukcióból áll, például amelyet sűrített levegővel működtetve el lehet fordítani abból a célból, hogy az egyik 2, 3 pályát lezárja, és a 8 tartályokat egy másik 3, 2 pályára irányítsa át. A15,18 eszközök működése optimális esetben összesen hozzávetőlegesen 0,5 másodpercet vesz igénybe. A belső 2 pálya következésképpen szállító- 2 pályaként működik, amelynek segítségével a 8 tartályok keresztül lesznek mozgatva a berendezésen, a külső 3 pálya pedig gyűjtő- 3 pályaként működik, amelyre a hibás 8 tartályok és/vagy minták át lesznek irányítva.

A kezdeti leolvasás és „bejelentkezés” után a 8 tartályok 19 pontban alá lesznek vetve egy ellenőrzési eljárásnak. A 19 pontnál ez az ellenőrző eljárás a címkén lévő információ leolvasását végző, és a fentiekben leírt eszközhöz hasonló konstrukciójú és funkciójú olvasó- 20 eszköz közreműködésével történik, amely leolvassa a címkéről az egyes 8 tartályok azonosítóját és a

HU 223 869 Β1 végrehajtandó vizsgálati eljárásra vonatkozó információt. A 19 pontban van egy ismert típusú 21 ellenőrző berendezés, amelyet az adatfeldolgozó 16 eszköz és a vezérlő- 17 eszköz vezérelnek, amely a 8 tartályban lévő mintának megfelelő természetű ellenőrzést, például zavarosodási, színeltérési stb. ellenőrzést hajt végre. Amennyiben a 20 eszköz a 15 eszközhöz hasonló módon hibát állapít meg a 8 tartályban, vagy amennyiben a 21 ellenőrző berendezés azt érzékeli, hogy a minta alkalmatlan egy specifikus vizsgálat végrehajtására, akkor a 18 eszközhöz hasonló elterelő- 22 eszköz átirányítja a hibás 8 tartályt a külső gyűjtő- 3 pályára; illetve alternatívaként az adatfeldolgozó 16 eszköz rögzítheti a tényt, hogy a minta alkalmatlan bizonyos vizsgálati eljárások céljára, de ugyanakkor alkalmas egyéb vizsgálati eljárásokra, és ennek következtében a továbbiakban előidézheti azt, hogy a 8 tartály megkerülje azokat a vizsgálati eljárásokat, amelyekre alkalmatlan.

Az ábrán a berendezés részét képező 23 kupakeltávolító eszköz is látható. A 23 kupakeltávolító eszköz a címkén lévő információ leolvasása céljára tartalmaz egy, a 15 eszközhöz hasonló olvasó- 24 eszközt, amely a címkéről leolvassa az egyes 8 tartályok azonosítóját és a végrehajtandó vizsgálati eljárásra vonatkozó információt. Amennyiben a vizsgálati eljárás, amelynek a mintát alá kell vetni, azt igényli, hogy a 9 kémcső kupakja vagy dugója le legyen véve, akkor az adatfeldolgozó 16 eszköz és a vezérlő- 17 eszköz vezérlete alatt a 23 kupakeltávolító eszköz, amely valamely ismert típusú eszköz lehet, eltávolítja a kupakot. A 23 kupakeltávolító eszköz tartalmazhat egy elterelő- 26 eszközt, amely hasonló a 18 eszközhöz, és az adatfeldolgozó 16 eszköz és a vezérlő-17 eszköz irányítása alatt működő 24 eszköz működésére reagálva a 8 tartályokat a külső gyűjtő- 3 pályára irányítja. A külső gyűjtő3 pálya következésképpen olyan 3 pályaként funkcionál, amelyen vagy amelyről műveleteket lehet végrehajtani a 8 tartályokon. Nyilvánvaló, hogy a 23 kupakeltávolító eszközt a berendezés más pontján is el lehet helyezni, feltéve, hogy előrébb helyezkedik el a folyamatban, mint bármely olyan vizsgálat, amely a 8 tartály kupakjának eltávolítását igényli.

A berendezést az 1. ábrán két 27 és 28 leágazó szállítószalaggal felszerelten szemléltetjük, noha kettőnél több leágazó szállítószalag is lehet a rendszerben. A 27 és 28 leágazó szállítószalagok általános szerkezeti kialakítása hasonló az 1 szállítószalag felépítéséhez. A 27, 28 leágazó szállítószalagok mindegyike egy, az óramutató járásával ellentétes irányban mozgó, körkörös szállítószalagból áll, amelyek egy belső 29 pályával és egy külső 30 pályával rendelkeznek. A 27 és 28 leágazó szállítószalagok Flex-Link XM™ típusú szállítószalagok lehetnek, amelyek két, lényegében nem párhuzamosan mozgó hosszú, egyenes oldallal vannak kialakítva, és lényegében derékszögben vannak elrendezve az 1 szállítószalag hosszú, egyenes szakaszához képest, egyik végük közvetlenül az 1 szállítószalaggal szomszédosán van elhelyezve, és az 1 szállítószalagtól távolabbi végüknél visszafordulnak. Más geometriai kialakítás ugyancsak lehetséges. A két 29, 30 pályát és 32 szélső falak határolják, és a 27 és 28 leágazó szállítószalagok központi 33 elválasztófallal a két 29, 30 pályára vannak felosztva. A központi 33 elválasztófal a 27, 28 leágazó szállítószalagokat azok szélessége mentén a kívánt számú 29, 30 pályára osztja. A 31 és szélső falak, valamint a 33 elválasztófal vezetőgerincekkel vannak ellátva (a rajzon nem láthatók) a 29 pályával és a 30 pályával szembeni felületükön, és ezek keresztmetszete lényegében azonos a 2. ábrán látható 1 szállítószalag megfelelő keresztmetszetével.

Az 1 szállítószalaggal szomszédos részen, a 27, 28 leágazó szállítószalagok meg vannak hajlítva 34, 35 szállítópályák létrehozása céljából, amelyek párhuzamos irányban mozognak az 1 szállítószalag külső 3 pályájával, azzal megegyező sebességgel. A FlexLink XM™ szállítószalag alkalmazása ezt lehetővé teszi. A 27, 28 leágazó szállítószalagok következésképpen lényegében egy „T” alakot vesznek fel, ahol a 27, 28 leágazó szállítószalag T betűjének oldalsó ágai alkotják a 34, 35 szállítópályákat. A 34, 35 szállítópályák végeinél az 1 szállítószalag 36 hurokban visszatér, közvetlenül a T ágai alá. Ez a 4. ábra bontott nézeti képén látható, amely a T betű szárától a T ágaira lefelé irányuló, azaz az A nyíl irányában vett nézet. A Flex-Link XM™ szállítószalag alkalmazása ezt megkönnyíti, és az ilyen kialakítás különösen kényelmesnek és hatékonynak bizonyult.

Részét képezi a berendezésnek egy kiválasztó és átirányító interfész- 37 eszköz, amelyet az adatfeldolgozó 16 eszköz és a vezérlő- 17 eszköz irányítanak, a 8 tartályok kiválasztása, valamint a kiválasztott 8 tartályoknak az első 1 szállítószalag szállító- 2 pályájáról a 34 szállítópályára, onnan tovább egy kiválasztott 27 leágazó szállítószalag külső 30 pályájára történő irányítás céljából, ahonnan a 8 tartályok röviddel ezután a 27 leágazó szállítószalag belső 29 pályájára lesznek irányítva, amely egy 38 lejtős vezetőfelület segítségével történik. A 8 tartályok a 34 szállítópálya mentén az 5 szélső határolófal és a 6 elválasztófal révén vannak irányítva. A 37 eszköz a címkéken lévő információ leolvasása céljára magában foglal egy olvasó- 39 eszközt, amely hasonló a 15 eszközhöz, és amely az egyes 8 tartályok azonosítására, kiválasztására, valamint a címke alapján végrehajtandó vizsgálati eljárásokra szolgáló információt olvassa le. Amennyiben a vizsgálati eljárás, amelyet az adott minta esetében végre kell hajtani, azt igényli, hogy a 8 tartályt a 27 leágazó szállítószalaghoz irányítsuk, akkor egy, az adatfeldolgozó 16 eszköz és a vezérlő- 17 eszköz irányítása alatt lévő elterelő-, átirányító- 40 eszköz, amely hasonló a 18 eszközhöz, a 8 tartályokat a külső 3 pályára irányítja, majd következésképpen a 34 szállítópályára, és ezután tovább a 27 leágazó szállítószalag külső 30 pályájára. Ellenkező esetben, amennyiben a mintán végrehajtandó vizsgálati eljárás nem igényli a 8 tartály átirányítását a 27 leágazó szállítószalaghoz, akkor az elterelő- 40 eszköz nem irányítja át a 8 tartályt, és alapesetként a 8 tartály az 1 szállítószalag belső szállító- 2 pályáján marad.

A 27 leágazó szállítószalagon a 8 tartály ezután végighalad a 27 leágazó szállítószalag belső 29 pályáján.

HU 223 869 Β1

Része a berendezésnek egy, az adatfeldolgozó eszköz és a vezérlő-17 eszköz irányítása alatt működő, és a 8 tartályok kiválasztására és a kiválasztott 8 tartályoknak a 27 leágazó szállítószalag belső 29 pályájáról a 27 leágazó szállítószalag külső 30 pályájára történő átirányítására szolgáló 41 eszköz is. Az átirányító- 41 eszköz magában foglal egy, a 15 eszközhöz hasonló címkeolvasó 42 eszközt, amely leolvassa az egyes 8 tartályok címkéjéről a 8 tartályok azonosítására, kiválasztására, valamint a címke alapján a 8 tartályokon végrehajtandó vizsgálati eljárásokra vonatkozó információt. Amennyiben a vizsgálati eljárás, amelyet az adott minta esetében végre kell hajtani azt igényli, hogy a 8 tartály a külső 30 pályára legyen irányítva, akkor egy, az adatfeldolgozó 16 eszköz és a vezérlő17 eszköz irányítása alatt álló elterelő-, átirányító43 eszköz, amely hasonló a 18 eszközhöz, a 8 tartályokat a külső 30 pályára irányítja.

Ellenkező esetben, amennyiben a mintán végrehajtandó vizsgálati eljárás nem igényli a 8 tartály átirányítását a külső 30 pályára, vagy a leolvasó- 42 eszköz a fentiekben leírt módon hibát érzékel a 8 tartálynál, akkor az elterelő- 43 eszköz nem irányítja át a 8 tartályt a külső 30 pályára, és az ezért alapesetként a belső 29 pályán marad.

A külső 30 pálya egy várakozó- 30 pálya, amelyre a 8 tartályok átirányításra kerülnek. A 30 pályával szomszédos egy tartályinterfész- 44 eszköz, amely az adatfeldolgozó 16 eszköz és a vezérlő- 17 eszköz irányítása alatt átirányítja a 8 tartályt vagy az ott lévő mintát a külső várakozó- 30 pályáról egy szomszédos 45 vizsgálóberendezéshez, amely az adatfeldolgozó 16 eszköz irányítása alatt áll. Az adatfeldolgozó 16 eszköz emellett feljegyzi és tárolja a vizsgálati eredményeket, és hozzárendeli ezeket a minta azonosítójához. Az interfész- 44 eszköz valamely ismert típusú berendezés lehet, például olyan, mint a fentiekben említett közvetlen mintavételező gép, kivevő- és elhelyezőgép, pipettázógép és csoportos mozgatógép; a 45 vizsgálóberendezés ugyancsak lehet valamely ismert típusú, például klinikai 45 vizsgálóberendezés. Amennyiben az interfész- 44 eszköz a 45 vizsgálóberendezéssel végzendő eljárás végrehajtása céljából eltávolítja a 8 tartályt a 30 pályáról, akkor vissza is kell térítenie a 8 tartályt a 30 pályára.

Az interfész- 44 eszköztől a mozgás irányához képest visszafelé elhelyezkedve lehet egy olvasó46 eszköz a címkén lévő információ leolvasása céljából; ez hasonló lehet a 15 eszközhöz, amely a címkéről az egyes 8 tartályok azonosítóját, valamint opcionálisan a végrehajtandó vizsgálati eljárást is leolvassa úgy, hogy a vizsgálati eredmények hozzárendelhetők az ott lévő minta azonosítójához, valamint annak megerősítésére szolgál közvetlenül a 45 vizsgálóberendezéssel történő vizsgálat végrehajtása előtt, hogy a vizsgálat az adott minta esetében helyénvaló-e.

A 45 vizsgálóberendezésnél végrehajtandó vizsgálat befejezése után, és a 8 tartálynak a 45 vizsgálóberendezéstől az interfész- 44 eszköz által a külső 30 pályára történő esetlegesen szükséges visszatérítése után egy elterelő- 47 eszköz, amely ferde 33 elválasztófalból áll, visszairányítja a 8 tartályt a belső 29 pályára, a 27 leágazó szállítószalag körüli szállítás céljából; így a belső 29 pálya szállító- 29 pályaként működik.

Azok a 8 tartályok, amelyek az átirányító- 41 eszköznél nem lettek átirányítva a külső 30 pályára, megkerülik a 45 vizsgálóberendezést, és tovább lesznek szállítva a 27 leágazó szállítószalag mentén, annak belső 29 pályáján, amely szállító- 29 pályaként működik.

A 27 leágazó szállítószalag belső 29 pályája mentén mozgó 8 tartályok a 27 leágazó szállítószalag egy további részével, 48 ellenőrző területtel találkozhatnak, amely egyszerűen lehet egy további szállítószalag, amelynek egy vagy több olyan eszközcsoportja lehet, amelyek megfelelnek a 41, 42, 43, 44, 46, 47 eszközöknek, és a 45 vizsgálóberendezésnek, és amelyek a 8 tartályokat további vizsgálati eljárásnak vethetik alá. Továbbá, a 48 ellenőrző terület azokat a 8 tartályokat, amelyek megkerülték a 45 vizsgálóberendezést, alávetheti további vizsgálati eljárásoknak.

Noha a 27 leágazó szállítószalagon két 45 vizsgálóberendezés látható, alkalmazhatunk csak egyetlen 45 vizsgálóberendezést, vagy kettőnél több 45 vizsgálóberendezést is. Amennyiben kettő vagy annál több 45 vizsgálóberendezés van, akkor azok azonosak vagy különbözőek lehetnek.

A belső 29 pálya egy 49 körkörös pályaként folytatódik, amely lehet egy szállítószalag, vagy egy 50 forgatóasztal, amelyet egy (nem ábrázolt) motor hajt meg. Ez lehetővé teszi azt, hogy a belső 29 pályán lévő 8 tartályok recirkuláljanak a 27 leágazó szállítószalag belső 29 pályáján, például abból a célból, hogy újra meg legyenek vizsgálva, vagy például azért, hogy ha közvetlenül egy 45 vizsgálóberendezés előtti várakozó30 pálya tele van (a várakozó- 30 pálya a 42 eszköz és a 45 vizsgálóberendezés között tartalmazhat (az ábrán nem látható) érzékelőket annak érzékelésére, hogy a 30 pálya tele van, és az adatfeldolgozó 16 eszköz és a vezérlő- 17 eszköz az elterelő- 43 eszközt arra utasíthatják, hogy a 8 tartályokat ne irányítsa át a megtelt várakozó- 30 pályára), vagy ha például a 45 vizsgálóberendezés túlságosan le van foglalva, és a kapacitását meghaladtuk. A címkén lévő információ leolvasására szolgáló olvasó- 51 eszköz, amely hasonló lehet a 15 eszközhöz, és amely arra szolgál, hogy a címkéről leolvassa az egyes 8 tartályok azonosítására szolgáló információt, valamint egy, a 18 eszközhöz hasonló elterelő- 52 eszköz a mozgás irányához képest azon pont előtt vannak elhelyezve, ahol a belső 29 pálya találkozik vagy egyesül a 49 körkörös pályával. Az adatfeldolgozó 16 eszköz és a vezérlő-17 eszköz vezérlete alatt, amennyiben az 51 eszköz olyan 8 tartályokat azonosít, amelyeket a jelenleg foglalt 45 vizsgálóberendezésnek kell alávetni, akkor az elterelő- 47 eszköz az ilyen 8 tartályokat átirányítja a 49 körkörös pályára, következésképpen visszairányítja azokat a 30 pályára egy olyan pontnál, amely a mozgás iránya szerint a 45 vizsgálóberendezés előtt van. Ellenkező esetben, amennyiben az 51 eszköz nem talál okot arra, hogy a 8 tartályokat cirkulálja, akkor azok nem lesznek átirá13

HU 223 869 Β1 nyitva az elterelő- 52 eszköz által a 49 körkörös pályára, hanem a 35 szállítópályára lesznek irányítva, amely visszaszállító eszközként funkcionál a 8 tartályoknak az 1 szállítószalag belső szállító- 2 pályájára történő visszaszállítása érdekében, amely útvonalat az 1 szállítószalag külső részei felett vezetett 31, 32 szélső falak lejtős része képezi.

Eközben a 37 eszköznél a 27 leágazó szállítószalag megkerülésére irányított 8 tartályok az 1 szállítószalag belső szállító- 2 pályája mentén haladnak, és a 35 szállítópálya mentén haladó 8 tartályok áramlása 53 eszköznél egyesül az 1 szállítószalag belső szállító2 pályája mentén haladó 8 tartályok áramlásával.

Miközben az 1 szállítószalag belső szállító- 2 pályája mentén haladnak, a 8 tartályok egy további 37’ eszközzel találkoznak, amely megismétli a 37 eszköz funkcióját, hogy kiválasszon, és a 28 leágazó szállítószalagra irányítson 8 tartályokat. A 28 leágazó szállítószalag konstrukciója és működése általánosságban szólva azonos a 27 leágazó szállítószalag konstrukciójával és működésével, és a 28 leágazó szállítószalag rendelkezhet további vagy alternatív, vagy megismételt vizsgálati eljárásokkal, amelyek a 27 leágazó szállítószalagon lévő 45 vizsgálóberendezéssel végzett eljárásnak felelnek meg. Ennek okából a 28 leágazó szállítószalagot itt nem rajzoltuk fel, és nem tárgyaljuk tovább részletesen, mivel tulajdonságai pontról pontra megegyeznek a 27 leágazó szállítószalagéval. A 8 tartályokat ezután a 35’ szállítópálya segítségével visszajuttatjuk az 1 szállítószalag belső szállító- 2 pályájára olyan módon, amely analóg a 27 leágazó szállítószalagnál megismerttel; majd a 8 tartályok áramai 53’ eszköznél egyesülnek.

Az 1 szállítószalag belső szállító- 2 pályáján, az 53’ eszköztől a mozgás irányához képest előrefelé el van helyezve egy 54 kupakfelrakó eszköz. Az 54 kupakfelrakó eszköz bárhol elhelyezhető az 1 szállítószalagon vagy a 27, vagy 28 leágazó szállítószalagon, ahol azok a 8 tartályok már elhagyták a 45 vizsgálóberendezést, amelyek a 45 vizsgálóberendezéssel való végrehajtásához azt igénylik, hogy a kupakjuk el legyen távolítva. Az 54 kupakfelrakó eszköz a címkéken lévő információ leolvasására szolgáló olvasó- 55 eszközt foglal magában, amely hasonló a 15 eszközhöz, és amely a címkékről a 8 tartályok azonosítóira vonatkozó információt olvassa le. Az adatfeldolgozó 16 eszköz és a vezérlő17 eszköz felügyelete alatt az 55 eszköz meghatározza, hogy a 8 tartályok alá lettek-e vetve a kupakeltávolítási eljárásnak a 23 kupakeltávolító eszköz segítségével, továbbá amennyiben igen, és amennyiben a 8 tartályok igénylik a kupak felhelyezését, akkor az 54 kupakfelrakó eszköz, amely valamely ismert típusú eszköz lehet, felhelyez egy kupakot a 8 tartályokra. Egy, a eszközhöz hasonló elterelő- 57 eszköz átirányítja a 8 tartályokat a külső gyűjtő- 3 pályára, ahol a kupakfelhelyezési művelet lezajlik, majd 58 lejtős vezető a 8 tartályt visszairányítja a szállító- 2 pályára.

Az első 1 szállítószalagon, a 27, 28 leágazó szállítószalagok és az 54 kupakfelrakó eszköz után található egy 59 leszedőeszköz, amely magában foglal egy, a 15 eszközhöz hasonló olvasó- 60 eszközt, a címkéken lévő információ leolvasása céljára, amely a címkékről leolvassa az egyes 8 tartályok azonosítójára vonatkozó információt, valamint egy, a 18 eszközhöz hasonló elterelő- 61 eszköz a 8 tartályoknak az 1 szállítószalag belső szállító- 2 pályájáról, valamint az 1 szállítószalagról történő teljes leterelésére szolgál.

Az 59 leszedőeszköz az adatfeldolgozó 16 eszköz, valamint a vezérlő-17 eszköz irányítása alatt, a 60 eszköz által leolvasott információra reagálván elhelyezi a leszedett 8 tartályokat valamely (az ábrán nem látható) ismert helyen, például egymásra helyezett tálcákon, amelyeken az egyes 8 tartályok x, y, z koordinátáit az adatfeldolgozó 16 eszköz feljegyzi, és ezt a későbbiekben, amennyiben szükség van rá, el lehet érni. A 60 eszköz által leolvasott, és az adatfeldolgozó 16 eszköz által rögzített információ azt azonosítja, hogy a 8 tartály elhagyta az 1 szállítószalagot, lényegében „kijelentkezteti” a tartályt a berendezésből.

A 15 eszköz, valamint az összes ennek megfelelő elem, amelyek a 8 tartályokon lévő címkéken lévő információ leolvasására szolgálnak, lehetővé teszik a kémcső azonosítójának, valamint a 9 kémcső berendezésen belül elfoglalt helyzetének ismételt ellenőrzését, és valamennyi ilyen elemnél lehetőség van a hibák észlelésére, és a hibás 8 tartályokat le lehet téríteni a szállító- 2, 29 pályákról a gyűjtő- 3, 30 pályákra. Ez pontosságot és megbízhatóságot biztosít a berendezésen belül, valamint lehetővé teszi a berendezésen belüli problémák vagy hibák gyors azonosítását.

Noha a 45 vizsgálóberendezéseket a fentiekben mint automatizált 45 vizsgálóberendezéseket írtuk le, ezek alternatívaként lehetnek olyan vizsgálóállomások is, amelyeknél a 8 tartályokat az 59 leszedőeszközhöz hasonló eszközzel szedjük le a 27, 28 leágazó szállítószalagról valamely manuális vizsgálat, például hosszú időtartamú inkubálás elvégzése céljából.

Noha az 1 szállítószalagot úgy írtuk le, mint amely egyetlen gyűjtő- 3 pályával rendelkezik, alternatív megoldásként rendelkezhet két vagy több gyűjtőpályával is, amelyek lehetnek például további pályák a 2, 3 pályákkal párhuzamosan, vagy pedig elhelyezhetők az 1 szállítószalag felett, például emelkedő szállítószalagszakaszok révén, a 2, 3 pályákhoz kapcsolt módon.

Az 1 szállítószalag 2 pályájának és 3 pályájának egyes szakaszait egyaránt meg lehet emelni, hogy például hozzáférési hidat biztosítsunk a 27, 28 leágazó szállítószalagok között, és az ilyen megemelt szakaszokat az említett ferde szállítószalagszakaszok segítségével lehet megvalósítani.

Az 1 szállítószalag, valamint a 27, 28 leágazó szállítószalagok mindegyikét meghajthatjuk az 1 szállítószalaghoz, valamint a 27, 28 leágazó szállítószalagokhoz tartozó egyedi motorokkal, például sebességszabályozással ellátott elektromotorokkal, de a fentiekben említett Flex-Link XM™ sorozatú szállítószalagok lehetővé teszik az 1 szállítószalag, valamint legalább egy 27 vagy 28 leágazó szállítószalag meghajtását egyetlen motor révén is.

Az 53, 53’ eszközöknél, valamint további pontoknál, ahol a 8 tartályokat egy elterelőeszköz áttereli egy má14

HU 223 869 Β1 sík 2, 3, 29, 30 pályára, elhelyezhetők torlódásgátló eszközök (az ábrákon nincsenek feltüntetve), hogy elejét vegyük a torlódások kialakulásának a csatlakozási helyeken, előnyösen azáltal, hogy a 8 tartályokat forgásra és ezáltal arra kényszerítjük, hogy egymástól elgördüljenek.

Működés közben, amennyiben az első 1 szállítószalag és a 27, 28 leágazó szállítószalagok említett FlexLink XM™ sorozatú szállítószalagok, akkor kényelmesen meghajthatok a 10-50 láb/perc (50,8-254 mm/s) sebességtartományba eső sebességgel, például beállíthatók 10 láb/perc (50,8 mm/s) és 30 láb/perc (152,4 mm/s) közötti változtatható sebességgel történő működésre, vagy úgy módosíthatók, hogy 20-50 láb/perc (101,6-254 mm/s) sebesség határok közötti sebességgel működjenek. Az ekkora sebesség lehetővé teszi a berendezés számára a kb. 5000 darab biológiai minta/óra feldolgozási teljesítmény fenntartását.

A 27, 28 leágazó szállítószalagok, valamint az 1 szállítószalag moduláris felépítésűek is lehetnek oly módon, hogy rövidebb pályaszakaszok, amelyek magukban foglalnak kisebb számú, a vezérlő- 17 eszköz által irányított eszközt is, egyetlen egységként vezérelhetők. Az ilyen moduláris felépítés minimálisra csökkenti a szükséges összekötő huzalozás mennyiségét.

Az 5. ábra egy magában álló szállítóberendezés rajza. Ez az ovális konstrukció és az 5. ábrán azonosítható különböző tulajdonságok hasonlóak az 1. ábrán látható berendezés tulajdonságaihoz, kivéve azt, hogy az 5. ábrán látható berendezés nem alkalmaz 27, 28 leágazó szállítószalagokat. Az 5. ábrán látható számozott elemek, a 61 eszközzel bezárólag ugyanazok, mint az 1. ábrán használt elemek. Ezek ugyanazokat a funkciókat végzik ugyanolyan módon, mint ahogyan azt a fentiekben leírtuk. Néhány további elem hozzá lett adva az 5. ábrához, amelyeket részletesebben az alábbiakban írtunk le.

Hivatkozva az 5. ábrán lévő hozzáadott elemekre, a 23 kupakeltávolító eszköz után közvetlenül 62 kupakeltávolítást ellenőrző eszközt helyeztünk el. Ennek célja az, hogy meggyőződjön arról, hogy a 23 kupakeltávolító eszköz megfelelő módon eltávolította-e a kupakot a 8 tartályokról. Ezenkívül képes felmérni a meghibásodott tartálynyílásokat is, amelyek vagy a kupakleszedési eljárás eredményeként, akár pedig valamely más forrásból származnak. A felismerést 65 érzékelő végzi. Ez egy olyan optikai eszköz, amelyet egy adott 8 tartályon lévő kupak jelenlétének vagy hiányának érzékelésére terveztek. A 65 érzékelő leolvassa egy 8 tartály egyedi azonosítóját, és érzékeli a kupak jelenlétét vagy hiányát. Ezt az adatot visszatáplálja a 62 kupakeltávolítást ellenőrző eszközbe, amely az adatfeldolgozó 16 eszközzel kommunikál. Az adatfeldolgozó 16 eszköz processzora összehasonlítja az azonosítót és a kupak adatait az ezen azonosítóhoz betáplált utasításkészlettel azon tény megerősítése céljából, hogy a kupak el lett-e távolítva vagy sem, és hogy az ütemezett esemény egyáltalán megtörtént-e. Amennyiben a 65 érzékelőtől érkezett adatok ellentétben vannak a kupakeltávolítási utasításokkal, akkor a 62 kupakeltávolítást ellenőrző eszköz működteti az elterelő- 68 eszközt, és a 8 tartály el lesz térítve az 1 szállítószalag szállító- 2 pályájáról a gyűjtő/tároló 3 pályára. Rendszerint a 23 kupakeltávolító eszközzel kombinálva egy 62 kupakeltávolítást ellenőrző eszközt, egy 65 érzékelőt és egy elterelő- 68 eszközt is alkalmazunk mindenütt, ahol 23 kupakeltávolító eszköz helyezkedhet el az 1 szállítószalagon.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (7)

1. Automatizált berendezés minták egy vagy több kiválasztott vizsgálati eljárásnak történő alávetésére megfelelő vizsgálóállomásoknál, amely berendezés tartalmaz:

első szállítószalagot (1) egyedi címkékkel ellátott tartályokban (8) tárolt minták szállítására;

felrakóeszközt (13) a tartályoknak (8) a berendezésre történő felrakására;

leszedőeszközt (59) a tartályoknak (8) a berendezésről történő leszedésére, vizsgálóberendezést (45) a vizsgálati eljárás végrehajtására;

elektronikus eszközt (17) a szállítószalag (1) működésének, valamint a tartályok (8) áramlásának vezérlésére; azzal jellemezve, hogy az első szállítószalag (1) legalább két pályával (2, 3) és a tartályoknak (8) a pályák (2, 3) közötti átirányítására szolgáló, az elektronikus eszköz (17) által vezérelt eszközzel (14) rendelkezik, valamint legalább egy pálya (2) szállítópálya (2), és legalább egy másik pálya (3) gyűjtőpálya (3); továbbá a berendezés egy vagy több leágazó szállítószalagot (27, 28) tartalmaz a tartályoknak (8) egy vagy több kiválasztható vizsgálóállomáshoz történő szállítására, és a leágazó szállítószalag(ok) (27, 28) legalább két pályával (29, 30) rendelkezik(nek) a tartályoknak (8) a pályák (29, 30) közötti átirányítására szolgáló eszközzel (41) együtt, valamint a pályák (29, 30) legalább egyike szállítópálya (29), és a pályák (29, 30) legalább egyike várakozópálya (30), és tartályinterfész-eszközzel (44), valamint vizsgálati eljárással rendelkezik a leágazó szállítószalag(ok) (27, 28) mellett elhelyezkedően; továbbá legalább egy interfészeszközt (37) tartalmaz a tartályoknak (8) az első szállítószalagról (1) a leágazó szállítószalagra (27, 28) történő átirányítására; valamint kiválasztóeszközt (42) és átirányítóeszközt (43) tartalmaz a tartályok (8) kiválasztása, és a kiválasztott tartályoknak (8) a leágazó szállítószalag (27) szállítópályájáról (29) a kiválasztott vizsgálóállomás mellett elhelyezkedő várakozópályára (30) történő átirányítására; ezenkívül eszközt (47) tartalmaz a tartályoknak (8) a várakozópályáról (30) a leágazó szállítószalag (27, 28) szállítópályájára (29) történő átirányítására; és legalább egy interfészeszközt (53) tartalmaz a tartályoknak (8) a leágazó szállítószalagról (27, 28) az első szállítószalagra (1) történő átirányítására.

HU 223 869 Β1

2. Automatizált berendezés minták egy vagy több kiválasztott vizsgálati eljárásnak történő alávetésére megfelelő vizsgálóállomásoknál, amely berendezés tartalmaz:

első szállítószalagot (1) egyedi címkékkel ellátott tartályokban (8) tárolt minták szállítására;

felrakóeszközt (13) a tartályoknak (8) a berendezésre történő felrakására;

leszedőeszközt (59) a tartályoknak (8) a berendezésről történő leszedésére;

elektronikus eszközt (15) a tartályok (8) címkéin lévő egyedi címkeinformáció leolvasására és rögzítésére;

adatfeldolgozó eszközt (16) a címkeinformáció elektronikus úton történő rögzítésére, tárolására és feldolgozására;

vizsgálóberendezést (45) a vizsgálati eljárás végrehajtására;

elektronikus vezérlőeszközt (17) a mintáknak a rögzített információ alapján történő irányítására és nyomon követésére; azzal jellemezve, hogy az első szállítószalag (1) legalább két pályával (2, 3) rendelkezik a tartályoknak (8) a pályák (2, 3) közötti átirányítására szolgáló eszközzel (14) együtt, valamint legalább egy pálya (2) szállítópálya (2), és legalább egy másik pálya (3) gyűjtőpálya (3); valamint a berendezés továbbá egy vagy több leágazó szállítószalagot (27, 28) tartalmaz a tartályoknak (8) egy vagy több kiválasztható vizsgálóállomáshoz történő szállítására, és a leágazó szállítószalag(ok) (27, 28) legalább két pályával (29, 30) rendelkezik(nek) a tartályoknak (8) a pályák (29, 30) közötti átirányítására szolgáló eszközzel (41) együtt, valamint a pályák (29, 30) legalább egyike szállítópálya (29), és a pályák (29, 30) legalább egyike várakozópálya (30), és tartályinterfész-eszközzel (44), valamint vizsgálati eljárással rendelkezik a leágazó szállítószalag(ok) (27, 28) mellett elhelyezkedően; ezenkívül legalább egy interfészeszközt (37) tartalmaz a tartályoknak (8) az első szállítószalagról (1) a leágazó szállítószalagra (27, 28) történő átirányítására; és egy, az adatfeldolgozó eszköz (16) által vezérelt kiválasztóeszközt (39) és átirányítóeszközt (40) tartalmaz a tartályok (8) kiválasztására az interfészeszköz (37) által az első szállítószalag (1) szállítópályájáról (2) egy kiválasztott leágazó szállító szalag (27, 28) szállítópályájára (29) történő átirányításra; valamint egy, az adatfeldolgozó eszköz (16) által vezérelt kiválasztóeszközt (42) és átirányítóeszközt (43) tartalmaz a tartályok (8) kiválasztására, és a kiválasztott tartályoknak (8) a leágazó szállítószalag (27, 28) szállítópályájáról (29) a kiválasztott vizsgálóállomás mellett elhelyezkedő várakozópályára (30) történő átirányítására; továbbá tartályinterfész-eszközt (44) tartalmaz egy tartálynak (8) vagy tartályból (8) származó mintának vizsgálati eljárás részére történő átadására, amely a várakozópályán (30) lévő és a vizsgálati eljárás működési terében lévő tartállyal (8) való együttműködésre alkalmasan van kiképezve; ezenkívül eszközt (46) tartalmaz a vizsgálati eljárás eredményeinek rögzítésére és tárolására; és eszközt (47) tartalmaz a tartályoknak (8) a várakozópályáról (30) a leágazó szállítószalag (27, 28) szállítópályájára (29) történő átirányítására; valamint legalább egy interfészeszközt (53) tartalmaz a tartályoknak (8) a leágazó szállítószalagról (27, 28) az első szállítószalagra (1) történő átirányítására.

3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adatfeldolgozó eszköz (16) egy, a vizsgálóberendezéstől (45) származó adatok alapján ismételt vizsgálatot vagy új vizsgálatot beiktatva tartály (8) automatikus átirányítására alkalmas eszközként (16) van kiképezve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első szállítószalag (1) kupakeltávolító eszközzel (23) rendelkezik a tartályok (8) kupakjának automatikus eltávolítására.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tartályoknak (8) az első szállítószalagról (1) a leágazó szállítószalagra (27, 28) történő átirányítására szolgáló interfészeszköz (37) olyan aktív kapu, amely a tartályokon (8) lévő egyedi címkét közvetlenül a kapu előtt leolvasó, és a kapu mechanizmusát a tartálynak (8) a szállítószalag (1) egy másik pályájára (2, 3) történő átirányítására utasító elektronikus vezérlőeszköz (39) által vezérelve van kiképezve.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy két pályája (2, 3) van az első szállítószalagon (1), és két pályája (29, 30) van egy leágazó szállítószalagon (27, 28).

7. Automatizált berendezés minták egy vagy több kiválasztott vizsgálati eljárásnak történő alávetésére egy vagy több vizsgálóállomásnál, amely berendezés tartalmaz:

szállítószalagot (1) egyedi címkékkel ellátott tartályokban (8) tárolt minták szállítására;

felrakóeszközt (13) a tartályoknak (8) a berendezésre történő felrakására;

leszedőeszközt (59) a tartályoknak (8) a berendezésről történő leszedésére;

vizsgálóberendezést (45) a vizsgálati eljárás végrehajtására;

eszközt (46) a vizsgálati eljárás eredményeinek rögzítésére és tárolására;

elektronikus eszközt (17) a szállítószalag (1) működésének, valamint a tartályok (8) áramlásának vezérlésére; azzal jellemezve, hogy a szállítószalag (1) legalább két pályával (2, 3) rendelkezik a tartályoknak (8) egy vagy több kiválasztható vizsgálóállomáshoz történő szállítására, valamint a pályák (2, 3) legalább egyike szállítópálya (2), és a pályák (2, 3) legalább egyike várakozópálya (3), és tartályinterfész-eszközzel (44) rendelkezik a tartályoknak a várakozópályáról (3) a vizsgálóberendezéshez (45), és vissza a várakozópályára (3) való továbbításá-