HU222425B1 - Készülék és eljárás nyitóeszköz csomagolóanyag-lemezre öntésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya készülék műanyag nyitóeszköz fröccsöntésérecsomagolóanyag-lemezben lévő lyukaknál, amely készülékneköntőszerszám- (20, 22a', 22b') felei vannak és az öntőszerszám- (20,22a', 22b') felek között zárt pozí- cióban egy szerszámüreg vanképezve, van egy fröccs-csatornája (36') felhevített termoplasztikusanyag szerszámüregbe fröccsölésére, továbbá van egy, az öntőszerszám-(20, 22a', 22b') feleket mozgató hajtómechanizmusa. A találmányszerinti készülék oly módon van kialakítva, hogy az öntőszerszám- (20,22a', 22b') pár mindkét felét nyitott és zárt pozíciók között mozgatóhajtómechanizmus mozgatási iránya egy körpályát érintőirányban követőkialakítású. A találmány továbbá eljárás a nyitóeszköz fröccsöntésére,amely eljárással egy első öntőszerszámot (20) a csoma- golóanyaganyagpályájának (4) első oldalával (24) érintkező helyzetbe, egymásodik öntőszerszámot (22a', 22b') pedig az anyagpálya (4) másodikoldalával (26) érintkező helyzetbe rendeznek, egy szerszámüregetképezve az első és második öntőszerszám (20, 22a', 22b') között olyanmódon, hogy lyukperemet képeznek, amely lyukperemnek legalább egyrésze a szerszámüreg belsejében van elhelyezve; és a műanyagotközvetlenül a szerszámüregbe fröccsölik be, a lyukperemtőltávolságtartóan elhelyezett befröccsölési ponton. A találmány részemég a fenti eljárással készült nyitóeszköz is. ŕ

Description

A találmány tárgya készülék és eljárás nyitóeszköz csomagolóanyag-lemezre öntésére műanyagból, főleg a csomagolóanyag-lemezen kialakított lyukra való közvetlen fröccsöntésére.

A „nyitóeszköz” kifejezést jelen bejelentésben olyan értelemben használjuk, hogy elsősorban folyadéktartalom csomagolószerből való kiöntésére alkalmazott nyitóeszközöket jelenti, de magában foglal olyan nyitóeszközöket is, amelyeket csomagolószer töltésére lehet alkalmazni.

Ismeretesek különböző típusú olyan nyitóeszközök, amelyekkel csomagolóanyag-lemezből kialakított és élelmiszeranyagok tárolására, főleg pedig folyékony italok - köztük gyümölcslé, víz, tej stb. - tárolására tervezett csomagolószerek (például papírlemezdobozok) vannak ellátva.

Az egyik ilyen nyitóeszköz magában foglal a csomagolószemek egy falrészén lévő perforációt, és egy műanyag fedéleszközt, amely a falrészhez van erősítve, és zárt állapotban takarja a perforációt. A fedéleszköz magában foglal egy kerületi talpat, amely a falrészhez van erősítve, például ragasztókkal, kerületileg körülveszi a perforációt, és e talphoz csuklósán egy fedélelem van kapcsolva. Ha felnyitják a fedélelemet, hozzá lehet férni a perforációhoz, erő alkalmazásával ki lehet nyitni, és így a csomagolószer belsejében lévő tartalmat ki lehet adagolni.

Egy másik ismert nyitóeszköz magában foglal egy nyílást, amely a csomagolószemek egy falrészén van kialakítva, továbbá magában foglal egy az imént leírthoz hasonló műanyag fedéleszközt, amely a falrészhez van erősítve, és zárt állapotban takarja a nyílást. A falrészhez egy a nyílást lefedő záróelem - például alumínium húzóiul - van kapcsolva, és ha felnyitják a fedélelemet, a záróelemet el lehet távolítani, és az így szabaddá tett nyíláson a csomagolószer tartalmát ki lehet adagolni.

A fenti nyitóeszközök csomagolószeren való kialakítására szánt eljárások magukban foglalhatják a következő lépéseket: egy folytonos csomagolóanyag-pályát egy első munkahelyhez adagolnak, ahol kialakítják az anyagpályán a perforációt vagy nyílást; és egy második munkahelyhez adagolják, ahol a perforáció vagy nyílás letakarása végett az anyagpályához erősítik a fedélelemet. Az alumínium húzófület - ha alkalmazzák a nyílás lefedésére - egy közbenső lépésben erősítik az anyagpályához. Miután az anyagpályán létrehozták a nyitóeszközöket, az anyagpályából csomagolószereket alakítanak ki, majd a csomagolószereket termékkel töltik és zárják; a csomagszereket olyan módon alakítják ki, hogy a kész csomagolószeren könnyen hozzáférhető helyen legyen a nyitóeszköz.

Csomagolószer - főleg papírlemezdoboz - kialakítására, töltésére és zárására tervezett gépre példaképpen megemlítjük a TB8 típusú töltőgépet, amelyet a Tetra Brik Packaging Systems cég (Modena, Olaszország) gyárt.

A fenti nyitóeszközök alternatívájaként, amelyekre jellemző, hogy egy már kialakított műanyag fedéleszközt visznek fel a lemezre, az US 4,725,213 lajstromszámú szabadalmi dokumentumban (amelynek tartalmát ismertnek tekintjük) egy olyan műanyag nyitóeszközt tettek közzé, amely közvetlenül a csomagolóanyag-lemezre van fröccsöntve. Konkrétan egy pár öntőszerszámot egy a lemezben előre kivágott lyuk körüli elrendezésbe mozgatnak, és a nyitóeszköz előre kivágott lyuknál való kialakítása végett felhevített termoplasztikus anyagot fröccsölnek be egy olyan fröccscsatomán keresztül, amely az öntőszerszámok egyike és a lemez egyik felülete között van, és a lemez ezen felülete mentén húzódik.

Bár ez utóbbi típusú nyitóeszköz létrehozására tervezett eljárás és készülék teljességgel eredményes lehet, a termoplasztikus anyagból fröccsöntött nyitóeszközök terén igény van további tökéletesítésekre.

Az US 4,725,213 számú dokumentumban a fröccscsatoma a fröccsfejtől a nyitóeszközt formázó szerszámüreg egyik végéig hosszan elnyúlik a lemez egyik felülete mentén, amiből számos előnytelen hatás fakad. Mivel a fröccs-csatoma a szerszámüregbe annak egyik végén lép be, a szerszámüreg termoplasztikus anyaggal való hiánytalan kitöltése megnehezül és a hatékonysága leromlik, főleg a szerszámüreg azon részén, amely a fröccs-csatomától távol van elhelyezve. Ezen túlmenően ha a fröccs-csatoma a lemez egyik felülete mentén túlságosan hosszan húzódik, a szerszámüreg kitöltése még jobban meg van nehezítve, és a hatékonysága még jobban le van rontva, és a készülék és eljárás alkalmazhatósága olyan nyitóeszközökre korlátozódik, amelyek lényegében véve csupán a lemez azon pereméhez közel vannak elhelyezve, ahová a fröccsfej pozícionálva van. Ráadásul egy műanyag csík keletkezik a fröccs-csatornában, és a csík eltávolítása végett további lépéseket kell végezni, ami további hatékonyságromlást okoz, és magában rejti a nyitóeszköz-sérülést, amikor a nyitóeszközről eltávolítják a csíkot. További bonyodalmak származnak abból, hogy a csomagolóanyag-lemez felülete ki van téve a fröccs-csatomába nagy nyomáson és hőmérsékleten befröccsölt termoplasztikus anyagnak, mert a csomagolóanyag-lemez merevsége és ellenálló képessége rendszerint nagyon kicsi.

A szerszámüreg hiánytalan kitöltésével kapcsolatos fent leírt nehézségek olyan szituációt teremthetnek, amelyben a műanyag nem folyik majd be a szerszámüreg valamennyi részébe, és ennek folytán a nyílás peremét a nyitóeszköz műanyagja esetleg nem fogja kellően zárni. A csomagolóanyag-lemez általában számos rétegből van kialakítva, amelyek között van egy belső papírréteg és két külső szintetikus műanyag burkolóréteg, amelyek egyike a termékkel érintkező felületnek van szánva. A papírréteg és a külső burkolórétegek közé még más rétegek is be lehetnek helyezve, például nyomdafestékrétegek, laminálórétegek és alumíniumfólia-rétegek. Amikor a csomagolóanyag-lemezben kivágják a nyílást, a csomagolóanyag-lemez belső rétegei a nyílás pereménél szabaddá válnak, és ha a nyitóeszköz fröccsölt termoplasztikus anyagával nem záiják le megfelelően ezt a peremet, a csomagolt termék érintkezésbe kerülhet a csomagolóanyag-lemez belső rétegeivel, és ronthatja azok állagát. Ezen túlmenően a készülék és

HU 222 425 Bl eljárás együttes termelékenysége lecsökkenhet, ha a felhevített termoplasztikus anyag egy öntési műveletre eső fröccsölési idejét meg kell növelni avégett, hogy biztosítva legyen a szerszámüreg megfelelő kitöltése.

Az US 4,725,213 számú dokumentumban az öntőszerszámok egy pár öntőszerszámból állnak, és mindkét öntőszerszám mozgatható a lemez kiterjedésére merőleges nyitó- és záróirányban. Az ilyen elrendezés lényegesen behatárolja a készülék rugalmasságát különböző alakú nyitóeszközök formázhatósága tekintetében, mivel az öntőszerszámoknak a nyitóeszköz egyik olyan részével sem szabad összeütköznie, amely az öntőszerszámok mozgásának irányára merőleges irányban kiáll. Az US 4,725,213 számú dokumentum szerinti fröccsöntött nyitóeszköz csakugyan olyan húzófület foglal magában, amely a lemezre merőleges irányban helyezkedik el, és kellően hosszú, hogy a felhasználó meg tudja fogni. Az ilyen meglehetősen kiálló húzófül előnytelen a szóban forgó típusú nyitóeszközzel ellátott csomagolószerek - például papírlemezdobozok - tárolásakor és szállításakor.

Ezen túlmenően kívánatosak lennének olyan nyitóeszközök, amelyeknek olyan talprészük van, amely a lemezben lévő lyukhoz van kapcsolva, és olyan fedélrészük van, amely a talprészhez és a csomagolóanyaglemezhez képest kissé megemelt síkban van elhelyezve. Az ilyen fedélrésznek van egy pereme vagy széle, amely a csomagolóanyag-lemez kiterjedésével párhuzamos helyzetű, így a felhasználó meg tudja fogni, és ki tudja nyitni. Ilyen típusú nyitóeszköz formázására az US 4,725,213 számú dokumentum szerinti készülék az öntőszerszámok nyitómozgása miatt nem képes.

Egy másik, a GB 1023886 szabadalmi dokumentum, egy műanyag fröccsöntő eljárást és öntőformát ismertet tartálynyílás kiöntésére, ahol többrészes öntőformát alkalmaznak, amely egy alsó süllyesztőket, egy radiális irányban osztott felső öntőformát és egy központi öntőmagot tartalmaz. Azon kívül, hogy nem termelékeny ez a megoldás, sok kézi utólagos munkát igényel a formából kitüremlett megszilárdult anyag eltávolítása, még káros vibrációk és erőhatások lépnek fel az öntőformák mozgatásakor. Ezek a káros erőhatások jelentősen lecsökkentik az öntőformák élettartamát.

Az ismert megoldásokhoz tartozik az EP 370142 szabadalmi iratból megismerhető műanyag öntőkészülék, amelynél az öntőszerszámfelek egymáshoz képest párhuzamosan és egymásra merőlegesen mozgathatók. Ennél a megoldásnál is a szerszámfelek összetett mozgatása miatt szintén alacsony termelékenységgel és magas ciklusidővel kell számolni.

Amire tehát szükség van, az nem más, mint olyan készülék és eljárás termoplasztikus anyagú nyitóeszköz csomagolóanyag-lemezre való fröccsöntésére, amely készülék és eljárás biztosítja a nyitóeszközök lehető leghatékonyabb és legtermelékenyebb módon való öntését.

A feltalálói gondolat azon a felismerésen alapul, hogy az öntőformafeleket egymástól szelektíven mozgatjuk, így elkerülhető nagy termelékenységű gyártás esetén is a káros vibráció.

Ezenfelül a hajtómechanizmus konkrét elrendezése olyan, hogy a fél öntőszerszámok finoman közelítve érkeznek zárt pozícióba és kerülnek kölcsönösen egymással érintkezésbe zárt pozícióban, ami biztosítja, hogy a fél öntőszerszámok kopása minimális legyen. Egy legelőnyösebb kiviteli alak szerint a hajtómechanizmus úgy van elrendezve, hogy mindkét fél öntőszerszám nyitott és zárt pozíció közötti mozgásának iránya tangenciálisan egy körpályát követ, miáltal minimalizálni lehet a nyitóeszközöntő készülék helyigényét, és minimalizálni lehet az öntőszerszámfelek kopását.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti nyitóeszközöntő készülék műanyag nyitóeszköz fröccsöntésére csomagolóanyag-lemezben lévő lyukaknál, amely készüléknek van egy nyitóeszközöntő egysége;

legalább egy darab első öntőszerszáma, amely olyan zárt pozícióba rendező, amelyben nyitóeszközöntő munkahelyen pozícionált lemez egy első oldalával érintkezik, és olyan nyitott pozícióba rendező, amelyben a nyitóeszközöntő munkahelyen pozícionált lemez első oldalától távolságtartóan van pozícionálva;

legalább egy darab második öntőszerszáma, amely olyan zárt pozícióba rendező, amelyben a nyitóeszközöntő munkahelyen pozícionált lemez egy második oldalával érintkezik, és olyan nyitott pozícióba rendező, amelyben a nyitóeszközöntő munkahelyen pozícionált lemez második oldalától távolságtartóan van pozícionálva;

és ahol az első és második öntőszerszám zárt pozíciójában az első és második öntőszerszám között egy szerszámüreg van képezve, amely a nyitóeszközöntő munkahelyen pozícionált lemezben lévő lyukperemet legalább részben befogadja; és egy fföccs-csatomája felhevített termoplasztikus anyag szerszámüregbe fröccsölésére, amely fröccs-csatoma az első és második öntőszerszám legalább egyikében olyan módon húzódik, hogy a termoplasztikus anyag közvetlenül a szerszámüregbe van befröccsölve a szerszámüregnek egy olyan befröccsölési pontján, amely a szerszámüreg által befogadott lyukperemtől távolságtartóan van elhelyezve;

egy hajtómechanizmusa, amely az első öntőszerszám és a második öntőszerszám egymástól különválasztott mozgatására szolgál a nyitott és zárt pozíciók között, és amely legalább az öntőszerszámpár egyik felét tartalmazza, oly módon van megvalósítva, hogy az öntőszerszámpár mindkét felét a nyitott és a zárt pozíciók között mozgató hajtómechanizmus mozgatási iránya egy körpályát érintőlegesen követőre van kialakítva.

A találmány egy előnyös vonatkozása értelmében egy olyan nyitóeszközöntő munkahelyet bocsátunk rendelkezésre, csomagolószer hajtottcsomagolólemezanyagpályából való kialakítására tervezett csomagológépbe integrálva, nyitóeszközök anyagpályára való öntésére rendre az anyagpályában kialakított egy-egy lyuknál, amely nyitóeszközöntő munkahely magában foglal egy első és egy második öntőszerszámot, amelyek oldhatóan olyan zárt pozícióba rendezők, ahol egy az anyagpálya lyukperemét befogadó szerszámüreget képeznek. Az első és második öntőszerszám legalább egyikében

HU 222 425 Β1 egy felhevített termoplasztikus anyag fröccsölésére kialakított fröccs-csatoma nyúlik be a szerszámüregbe olyan módon, hogy a termoplasztikus anyag közvetlenül a szerszámüregbe van befföccsölve a szerszámüregnek egy olyan befröccsölési pontján, amely a lyukperemtől távolságtartóan van elhelyezve.

Annak folytán, hogy a befröccsölési pont a lyukperemtől távolságtartóan van elhelyezve, a felhevített termoplasztikus anyag a szerszámüregbe előnyösen olyan pozícióban lép be, amely biztosítja, hogy a szerszámüreg töltése hatékonyan és termelékenyen legyen végrehajtva. A felhevített termoplasztikus anyag a befröccsölési ponttól simán és egyenletesen folyik kezdetben a lyukperemtől távolságtartóan, majd fokozatosan kitölti a szerszámüreget, így a felhevített műanyag a lyukperemmel a fröccsölési lépés végén kerül érintkezésbe. Ennélfogva a fröccsölési lépés végrehajtásához szükséges idő minimalizálva van a nyitóeszközöntő művelet termelékenységének növelése érdekében.

A találmány egy legelőnyösebb vonatkozása értelmében a befröccsölési pont a szerszámüregnek egy fedelet formázó fedélüregrészénél van elhelyezve, mégpedig a szerszámüregnek egy talpat formázó talpüregrészéhez képest lényegében véve központos pozícióban, és a fröccs-csatoma az öntőszerszámok egyikében olyan irányban húzódik, hogy a szerszámüreg fedelet formázó fedélüregrészének kiterjedésére lényegében véve merőleges helyzetű. Ilyen elrendezéssel maximálisan ki lehet használni az abból adódó hatékonyságot, hogy az anyag a befröccsölési ponttól szimmetrikus és egyenletes módon folyik kezdetben a lyukperemtől távolságtartóan, majd fokozatosan kitölti a szerszámüreg talpat formázó talpüregrészét. Az ilyen elrendezéssel teljes mértékben el lehet kerülni azt is, hogy az anyagpálya felületei a felhevített termoplasztikus anyag folyásának ki legyenek téve.

A találmány egy másik előnyös vonatkozása értelmében egy olyan nyitóeszközöntő készüléket javasolunk nyitóeszközöknek egy lemezre való öntésére rendre a lemezen kialakított egy-egy lyuknál, amely nyitóeszközöntő készülék magában foglal egy első és egy második öntőszerszámot, amelyek oldhatóan olyan zárt pozícióba rendezők, ahol egy a lemez lyukperemét befogadó szerszámüreget képeznek; és magában foglal egy hajtómechanizmust az első öntőszerszám és a második öntószerszám nyitott és zárt pozíció közötti szelektív mozgatására, ahol az első és második öntőszerszám legalább egyike magában foglal egy pár fél öntőszerszámot. A hajtómechanizmus magában foglal egy tartószerkezetet, amely a fél öntőszerszámokat olyan módon tartja, hogy nyitott pozícióban a fél öntőszerszámok egymástól kölcsönösen távközre vannak egy olyan kiteqedési síkban, amely a lemez kiterjedésének síkjával lényegében véve párhuzamos helyzetű, továbbá olyan módon tartja, hogy zárt pozícióban a fél öntőszerszámok kölcsönösen egymással érintkező helyzetbe vannak rendezve. A hajtómechanizmus magában foglal továbbá egy hajtószerkezetet, amely a fél öntőszerszámokat egyidejűleg nyitott pozícióból zárt pozícióba mozgatja, és megfordítva, olyan módon, hogy mindkét fél öntőszerszám nyitott és zárt pozíció közötti mozgása irányának van egy a lemez kiteqedési síkjával párhuzamos helyzetű iránykomponense, és van egy a lemez kiteqedési síkjára merőleges helyzetű iránykomponense.

A hajtómechanizmus ilyen elrendezése előnyös módon lehetővé teszi számtalan különböző alakú nyitóeszköz hatékony közvetlen öntését, amely alakok között konkrétan lehetnek olyanok is, amelyeknek a lemez kiteqedési síkjával párhuzamos síkban fekvő kiálló részei vannak. Zárt pozícióban a lemez olyan síkban húzódik, hogy távolságtartóan távközre van a lemez kiterjedésének nyitott pozícióban felvett síkjától. Amikor zárt pozícióban az öntőszerszámok révén a lemez egy a rendes kiteqedésétől távközre lévő síkba kerül, járulékosan megfeszül, ami előnyösen elősegíti a lemez és az öntött nyitóeszköz öntőszerszámoktól való elválását akkor, amikor az öntőszerszámok zárt pozícióból elmozognak nyitott pozícióba.

A találmány része az eljárás is a műanyag nyitóeszköz lyukra való közvetlen fröccsöntésére, amely lyuk csomagolóanyag-lemezben van kialakítva, és van egy lyukpereme, olyan eljárási lépésekkel végrehajtva, hogy legalább egy első öntőszerszámot a csomagolóanyag anyagpályájának első oldalával érintkező helyzetbe rendezünk, és legalább egy második öntőszerszámot az anyagpálya második oldalával érintkező helyzetbe rendezünk, egy szerszámüreget képezve az első és második öntőszerszám között olyan módon, hogy lyukperemet képezünk, amely lyukperemnek legalább egy része a szerszámüreg belsejében van elhelyezve; és egy műanyag nyitóeszközt formázandó műanyagot közvetlenül a szerszámüregbe fföccsöljük be, mégpedig a szerszámüregnek egy olyan befröccsölési pontján, amely a lyukperemtől távolságtartóan van elhelyezve.

Jelen találmány műszaki jellemzői és előnyei a találmány néhány előnyös megvalósítási alakjának alább következő részletes leírásából nyilvánvalóvá válnak szakemberek számára; a leírt és a mellékelt rajzokon szemléltetett megvalósítási alakok csupán nem korlátozó példák, ahol hasonló szerkezeti részeket hasonló hivatkozási számokkal jelöltünk. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy felépítési és működési vázlat, amely csomagolólemez-anyagpálya adagolását szemlélteti egy a találmány egyik előnyös kialakítása szerinti nyitóeszközöntő munkahelyet magában foglaló csomagológépben; a

2. ábra egy nyitóeszközöntő munkahely alsó részének perspektivikus nézete a találmány egy első előnyös kiviteli alakja esetén; a

3. ábra a 2. ábra szerinti nyitóeszközöntő munkahely részben kimetszett oldalnézete, amelyen az öntőszerszámok nyitott pozícióban vannak; a

4. ábra a 3. ábra szerinti nyitóeszközöntő munkahely részben kimetszett oldalnézete, amelyen az öntőszerszámok zárt pozícióban vannak;a

HU 222 425 Bl

4a. ábra a 4. ábra szerinti zárt pozícióban lévő, és a zárt pozícióban felhevített termoplasztikus anyag fröccsöntésére kész szerszámüreget képező öntőszerszámok közé helyezett anyagpálya részletes, nagyított metszetrajza; az

5. ábra egy nyitóeszközöntő munkahelynek részben kimetszett oldalnézete a találmány egy második előnyös kiviteli alakja esetén, amelyen az öntőszerszámok nyitott pozícióban vannak; a

6. ábra az 5. ábra szerinti nyitóeszközöntő munkahely részben kimetszett oldalnézete, amelyen az öntőszerszámok zárt pozícióban vannak; és végül a

6a. ábra a 6. ábra szerinti zárt pozícióban lévő, és a zárt pozícióban felhevített termoplasztikus anyag fröccsöntésére kész szerszámüreget képező öntőszerszámok közé helyezett anyagpálya részletes, nagyított metszetrajza.

Az ismertetést az 1. ábrával kezdjük, amelyen látható egy találmány szerinti 2 készülék, továbbá egy 18 csomagológép, amelynek rendeltetése csomagolólemez- 4 anyagpályából csomagolószerek kialakítása. Meg kell jegyezni, hogy a 2 készülék egybeépíthető a 18 csomagológéppel vagy töltőgéppel, de lehet a gyártósorban a 18 csomagológép előtt elhelyezett külön készülék is. A 4 anyagpálya a hajtás segítségével 8 adagolási irányban keresztül van vezetve a 2 készüléken. A hajtás úgy van konstruálva, hogy a 4 anyagpályát a 2 készüléknek egy 2a szakaszos adagolási szakaszán szakaszosan adagolja, továbbá egy folyamatos 2b bevezetőszakaszon és egy folyamatos 2c kivezetőszakaszon folyamatosan adagolja; a 2b bevezetőszakasz a 4 anyagpálya 8 adagolási irányában a 2a szakaszos adagolási szakasz előtt, a 2c kivezetőszakasz pedig utána van elhelyezve.

A 2a szakaszos adagolási szakaszon el van helyezve egy stancoló 10 munkahely, amelynek rendeltetése a 4 anyagpályába lyukak stancolása, és el van helyezve egy nyitóeszközöntő 12 munkahely, amelynek rendeltetése termoplasztikus anyagú nyitóeszközök fröccsöntése a 4 anyagpályában kialakított lyukaknál.

A hajtás úgy van kialakítva, hogy a 4 anyagpályát úgy adagolja szakaszosan a stancoló 10 munkahelyen keresztül, hogy a 4 anyagpálya a lyukak 4 anyagpályába való stancolásához elegendő ideig leállítva és pozícionálva legyen a stancoló 10 munkahelyen; továbbá a hajtás úgy van konstruálva, hogy a 4 anyagpályát úgy adagolja szakaszosan a nyitóeszközöntő 12 munkahelyen keresztül, hogy a 4 anyagpálya a nyitóeszközöknek a stancoló 10 munkahelyen előzőleg stancolt lyukaknál történő öntésére elegendő ideig leállítva és pozícionálva legyen a nyitóeszközöntő 12 munkahelyen.

A hajtás magában foglal egy-egy folyamatos 6b, 6c adagolóhengert·, a 6b adagolóhenger a folyamatos 2b bevezetőszakasznál van elhelyezve, és a rendeltetése az, hogy a csomagolóanyag-pálya 14 tekercséről a 4 anyagpályát letekercselje és adagolja, míg a 6c adagolóhenger a folyamatos 2c kivezetőszakasznál van elhelyezve, és a rendeltetése az, hogy a 4 anyagpályát, amire 16 nyitóeszközök lettek öntve, folyamatosan adagolja a 18 csomagológéphez, amely csomagolószert alakít ki a 4 anyagpályából, zárja a csomagolószert, és megtölti termékkel a csomagolószert.

A hajtás ezenkívül magában foglal még a 2a szakaszos adagoló szakaszon elhelyezett szakaszos 6a adagolóhengereket, 6d feszítőhengereket és egy 6e szabadonfutó hengert, amelyek egymással úgy működnek együtt kölcsönösen, hogy a 2a szakaszos adagolási szakaszon a 4 anyagpálya feszítése leállított pozícióban lényegében véve állandó értéken van tartva, miáltal a stancolás és a nyitóeszközöntés műveleteit kellő pontossággal végre lehet hajtani. Ezen túlmenően a hajtás konkrét elrendezése egy bevezető 19 kiegyenlítőtárolót és egy kivezető 21 kiegyenlítőtárolót képez. A bevezető 19 kiegyenlítőtároló magában foglal egy változó 4b bevezető pályadarabot, amely a 6d feszítőhengerek és a folyamatos 6b adagolóhengerek között húzódik, és amely függőlegesen 19’ irányban úgy mozog, hogy a 4b bevezető pályadarab mérete úgy változik (amint az 1. ábrán szaggatott vonallal jelezve van), hogy alkalmasan kompenzál a 2a szakaszos adagolási szakasz és a folyamatos 2b bevezetőszakasz közötti átmeneti szakaszon. Hasonló módon a kivezető 21 kiegyenlítőtároló magában foglal egy változó 4c kivezető pályadarabot, amely a szakaszos 6a adagolóhengerek és a folyamatos 6c adagolóhengerek között húzódik, és amely függőlegesen 21’ irányban úgy mozog, hogy a 4c kivezető pályadarab mérete úgy változik (amint az 1. ábrán szaggatott vonallal jelezve van), hogy alkalmasan kompenzál a 2a szakaszos adagolási szakasz és a folyamatos 2c kivezetőszakasz közötti átmeneti szakaszon. Ilyen módon a 4 anyagpálya adagolása a 14 tekercsnél és a 18 csomagológépnél folyamatos, míg a stancoló 10 munkahelyen és a nyitóeszközöntő 12 munkahelyen szakaszos.

Az 1. ábrán három stancoló 10 munkahely és három nyitóeszközöntő 12 munkahely van ábrázolva, így a 4 anyagpálya minden egyes leállított pozíciójában egyszerre három darab lyuk van a 4 anyagpályában kialakítva, és három darab nyitóeszköz van a 4 anyagpályába öntve. A stancoló 10 munkahelyek és a nyitóeszközöntő 12 munkahelyek konkrét száma a követelményektől függően változhat. Ezen túlmenően a stancoló 10 munkahelyek egymáshoz képest 10a irányban, míg a nyitóeszközöntő 12 munkahelyek egymáshoz képest 12a irányban a 4 anyagpálya adagolásának kiterjedése mentén egymáshoz képest mozgathatóak, így a lyukakat és a nyitóeszközöket egymástól különböző távközre lévő pozíciókban lehet kialakítani, ami lehetővé teszi különböző méretű csomagolószerek kialakítását.

A fent leírt módon végrehajtott 4 anyagpálya adagolására, stancolására és a 4 anyagpályából csomagolószer kialakítására és zárására, majd töltésére kialakított készülékek és eljárások ismeretesek, például a Tetra Brik (Modena, Olaszország) által gyártott ΤΒΑ/19-System is magában foglal ilyeneket.

A 18 csomagológéppel kombinációban elhelyezett nyitóeszközöntő 12 munkahely előnyösen hatékony és

HU 222 425 Bl termelékeny megoldást jelent nyitóeszköz tekercsről adagolt anyagpályára való folyamatos öntésére, és egymást követve csomagolószer kialakítására, zárására és töltésére ugyanazon a kompakt gyártósoron és folyamatos eljárással. Ezáltal ki van küszöbölve a külön gyártott és szállított nyitóeszközök anyagpályára ragasztásának művelete, amelyet hagyományos készülékek végeznek, ami idő- és költségmegtakarítást jelent a külön kialakított nyitóeszközök külön gyártásának, tárolásának és szállításának idő- és költségigényéhez viszonyítva. Bár az ismertetett nyitóeszközöntő 12 munkahely ezen okokból kifolyólag különösen előnyös, de ezen túlmenően arra is gondoltunk, hogy a nyitóeszközöntő 12 munkahely számos különböző módon működhet, például olyan adagolt anyagpályára önt nyitóeszközöket, amely utána fel van tekercselve egy anyagpályatekercsbe későbbi felhasználás végett; vagy bármilyen fajta és alakú csomagolóanyag-lemezre önt nyitóeszközöket, köztük csomagolóanyagból kiszabott külön lemezekre vagy kiálló csomagolóanyag-számylapokra, hogy csak néhányat említsünk. Ezenkívül a 18 csomagológép lehet olyan alternatív konstrukciójú, hogy az anyagpálya 14 tekercse eleve el van látva előre kivágott lyukakkal, ami lehetővé teszi a stancoló 10 munkahely elhagyását, és/vagy lehet olyan, hogy a 4 anyagpálya egész hajtása szakaszosan van végrehajtva. Ezenfelül a 18 csomagológépként bármelyikét lehet alkalmazni azon számos csomagolószerkialakító munkahelynek, amelyeket különböző méretű és alakú csomagolások kialakítására, zárására és a kialakított csomagolások különböző termékekkel való töltésére kifejlesztettek.

A 2-4a. ábrák nyitóeszközöntő 10’ munkahelynek egy első előnyös kiviteli alakját szemléltetik.

A 4. ábrán látható nyitóeszközöntő 10’ munkahely magában foglal egy első 20 öntőszerszámot és egy második 22 öntőszerszámot, amelyek a 4 anyagpályához képest olyan zárt pozícióba rendezők, amelyben a 20 öntőszerszám a 4 anyagpályának egy első 24 oldalával, a 22 öntőszerszám pedig a 4 anyagpályának egy második 26 oldalával érintkezik, amikor a 4 anyagpálya a nyitóeszközöntő 10’ munkahelynél leállított pozícióban van. Az első 20 öntőszerszám és a második 22 öntőszerszám ezenkívül olyan nyitott pozícióba rendező, amelyben a 20 öntőszerszám a 4 anyagpálya első 24 oldalától, a 22 öntőszerszám pedig a 4 anyagpálya második 26 oldalától távolságtartóan van pozícionálva, ami lehetővé teszi a 4 anyagpálya szakaszos adagolását 8 adagolási irányban.

Az ábrázolt konkrét kiviteli alak esetén az első 20 öntőszerszám tulajdonképpen egy egyrészes belső 20 öntőszerszámot, amely fix pozícióban működik, és a második 22 öntőszerszám pedig egy pár fél külső 22a, 22b öntőszerszámot foglal magában, amelyek nyitott és zárt pozíció között egymáshoz képest és a 4 anyagpályához és a belső 20 öntőszerszámhoz képest egy 40 hajtómechanizmus útján vannak mozgatva, amelyet később ismertetünk. A belső 20 öntőszerszám úgy van elrendezve, hogy a 4 anyagpálya első 24 oldalával érintkezzék, amely a 4 anyagpályából kialakítandó csomagolószer belső oldalát fogja képezni, míg a külső 22a,

22b öntőszerszámok úgy vannak elrendezve, hogy a anyagpálya második 26 oldalával érintkezzenek, amely a 4 anyagpályából kialakítandó csomagolószer külső oldalát fogja képezni.

Utalva elsősorban a 4a. ábrára, a belső 20 öntőszerszám és a fél külső 22a, 22b öntőszerszámok zárt öntőpozíciójában a belső 20 öntőszerszám és a fél külső 22a, 22b öntőszerszámok között egy 28 szerszámüreg jön létre, amely a nyitóeszközöntő 10’ munkahelyen pontosan pozícionált 4 anyagpályában lévő 32 lyuk 30 lyukperemét befogadja.

A 28 szerszámüreg a szemléltetett kiviteli alak esetén magában foglal egy 28a fedélüregrészt, amely a 16 nyitóeszköz fedélrészét formázza, magában foglal egy 28b talpüregrészt, amely a 16 nyitóeszköznek a 16 nyitóeszközt 4 anyagpályához kapcsoló talprészét formázza, és magában foglal egy 28c összekötő üregrészt, amely a 16 nyitóeszköznek egy csökkentett vastagságú tépőperemét formázza, ami a fedélrész talprésztől való elválasztását könnyíti meg. (Lásd 3. és 4a. ábrákat.) A jelen találmány tárgya elsősorban az a mód, ahogyan a nyitóeszköz a 4 anyagpályára van öntve a 4 anyagpálya 30 lyukpereménél, ugyanakkor maga a 16 nyitóeszköz számtalan különböző alakot ölthet.

A szemléltetett kiviteli alak esetén a 30 lyukperem kerületileg teljesen körülveszi a 4 anyagpályában lévő 32 lyukat, és a fröccsölést megelőzően előnyösen az egész 30 lyukperem a 28 szerszámüreg talpat formázó 28b talpüregrésze belsejében van elhelyezve, miközben a 28b talpüregrész szintén kerületi, és elég nagy méretű ahhoz, hogy teljesen körülvegye a 30 lyukperemet. A 30 lyukperem, a talpat formázó 28b talpüregrész és a 28c összekötő üregrész előnyösen ovális gyűrű alakú olyan hosszmetszetben, amely a 4 anyagpálya kiterjedésével lényegében véve párhuzamos helyzetű, és a fedelet formázó 28a fedélüregrész előnyösen ovális tárcsa alakú olyan hosszmetszetben, amely a 4 anyagpálya kiterjedésével lényegében véve párhuzamos helyzetű. Ezen túlmenően zárt öntőpozícióban a felső 20 öntőszerszám és az alsó 22 öntőszerszám között egy 34 hézag van képezve (4a. ábra), amelynek vastagsági mérete előnyösen kisebb, mint a csomagolóanyagnak, azaz a 4 anyagpályának a vastagsága, ezáltal a 34 hézagon belül a 4 anyagpálya össze van nyomva, és olyan zárás jön létre, amely megakadályozza, hogy számottevő felhevített termoplasztikus anyag a 28 szerszámüregen kívülre folyjék.

A 4a. ábrán kinagyított részlet mutatja, hogy a nyitóeszközöntő 10’ munkahely magában foglal még egy 36 fröccs-csatomát, amelyen keresztül a felhevített termoplasztikus anyag 28 szerszámüregbe fröccsölése történik. A felhevített termoplasztikus anyag 36 fröccscsatomán keresztüli fröccsölését végre lehet hajtani bármilyen ismert és szakember számára hozzáférhető hagyományos eljárást és készüléket alkalmazva.

Annak folytán, hogy a 38 befröccsölési pont a 30 lyukperemtől távolságtartóan van elhelyezve, a felhevített termoplasztikus anyag a 28 szerszámüregbe előnyösen olyan pozícióban lép be, amely biztosítja, hogy a 36 szerszámüreg töltése hatékonyan és termeléke6 ί

HU 222 425 Bl nyen legyen végrehajtva. A felhevített termoplasztikus anyag a 38 befröccsölési ponttól simán és egyenletesen folyik kezdetben a 30 lyukperemtől távolságtartóan, majd fokozatosan kitölti a 28 szerszámüreg talpat formázó 28b talpüregrészt, így a felhevített műanyag a 30 lyukperemmel a fröccsölési lépés végén kerül érintkezésbe. A fröccsölési lépés végrehajtásához szükséges idő minimalizálva van a nyitóeszközöntő művelet termelékenységének növelése érdekében.

A 38 befröccsölési pont a konkrét kiviteli alak esetén a 28 szerszámüreg fedelet formázó 28a fedélüregrészénél van elhelyezve, mégpedig a talpat formázó 28b talpüregrészhez képest lényegében véve központos pozícióban. Ilyen elrendezéssel maximálisan ki lehet használni az abból adódó hatékonyságot, hogy az anyag a 38 befröccsölési ponttól szimmetrikus és egyenletes módon folyik kezdetben a 30 lyukperemtől távolságtartóan, majd fokozatosan kitölti a 28 szerszámüreg talpat formázó 28b talpüregrészét.

Ezenkívül a 36 fröccs-csatoma a belső 20 öntőszerszámban olyan irányban húzódik, amely a 28 szerszámüreg fedelet formázó 28a fedélüregrészének kiterjedésére lényegében véve merőleges, így teljes mértékben sikerül elkerülni, hogy a 4 anyagpálya felületei ki legyenek téve a felhevített termoplasztikus anyag folyásának.

A belső 20 öntőszerszám és a fél külső 22a, 22b öntőszerszámok nyitott és zárt pozíció között egymáshoz képest és a 4 anyagpályához és a belső 20 öntőszerszámhoz képest egy 40 hajtómechanizmus útján vannak mozgatva. A 40 hajtómechanizmus koordinálva van a 4 anyagpálya adagolását végző 6a-e hajtással, a stancoló 10 munkahellyel és a felhevített termoplasztikus anyag 36 fröccs-csatomán keresztüli fröccsölésével, így biztosítva van az öntött 16 nyitóeszközök folyamatos előállítása a 4 anyagpályán.

A 40 hajtómechanizmus magában foglal egy 42 tartószerkezetet, amely a fél külső 22a, 22b öntőszerszámokat egyfelől úgy tartja, hogy nyitott pozícióban a fél külső 22a és 22b öntőszerszámok kölcsönösen egymástól távközre vannak abban a síkban, amely a 4 anyagpálya kiteqedésének síkjával lényegében véve párhuzamos (3. ábra), és másfelől úgy tartja, hogy zárt pozícióban a fél külső 22a, 22b öntőszerszámok kölcsönösen egymással és a 4 anyagpálya második 26 oldalával érintkezve vannak elrendezve (4-4a. ábra). A 40 hajtómechanizmus magában foglal még egy 44 hajtószerkezetet, amely a fél külső 22a, 22b öntőszerszámokat nyitott pozícióból zárt pozícióba mozgatja, és megfordítva, olyan módon, hogy mindkét fél külső 22a, 22b öntőszerszám nyitott és zárt pozíció közötti mozgása irányának van egy a 4 anyagpálya kiteqedési síkjával párhuzamos helyzetű iránykomponense, és van egy a 4 anyagpálya kiteqedési síkjára merőleges helyzetű iránykomponense.

A konkrét elrendezés, amely révén a 40 hajtómechanizmus a nyitott és zárt pozíció közötti mozgás során az említett irányokban mozgatja a fél külső 22a, 22b öntőszerszámokat, előnyösen lehetővé teszi számtalan különböző alakú nyitóeszköz hatékony formázását, amely alakok között konkrétan lehetnek olyanok is, amelyeknek a 4 anyagpálya kiteqedési síkjával párhuzamos síkban fekvő kiálló részei vannak.

Ezenfelül a 40 hajtómechanizmus konkrét elrendezése olyan, hogy a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok finoman közelítve érkeznek zárt pozícióba és kerülnek kölcsönösen egymással érintkezésbe zárt pozícióban, mivel mindkét külső fél 22a, 22b öntőszerszám mozgásának a 4 anyagpálya kiteqedési síkjával párhuzamos iránykomponense minimalizálva lehet úgy, hogy a zárt pozícióbeli kölcsönös érintkezést mégis sikerül elérni. A külső fél 22a és 22b öntőszerszámok finom egymáshoz közelítése előnyösen biztosítja, hogy a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok kopása minimális legyen.

Egy legelőnyösebb kiviteli alak esetén, amely a 2-4. ábrán van szemléltetve, a 40 hajtómechanizmus úgy van elrendezve, hogy mindkét külső fél 22a, 22b öntőszerszám nyitott és zárt pozíció közötti mozgásának iránya tangenciálisan egy körpályát követ. Ilyen módon a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok mozgásának az anyagpálya kiterjedési síkjával párhuzamos iránykomponensét a közelítési és oldási fázisban a zárt pozíció közvetlen közelében gyakorlatilag nullára lehet minimalizálni, míg a mozgásnak a 4 anyagpálya kiteqedési síkjával párhuzamos ugyanezen iránykomponense a zárt pozíciótól távolabbi fázisokban rohamosan növekedhet, miáltal minimalizálni lehet a nyitóeszközöntő 10’ munkahely helyigényét, és minimalizálni lehet a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok kopását, miközben sikerül megőrizni a rugalmasságot különböző alakú nyitóeszközök formázhatósága tekintetében.

A 42 tartószerkezet magában foglal egy fix tartókeretet, amelynek van egy vízszintes 46 alaplemeze és három pár 48a, 48b, 48c oszlopa, amelyek a 42 alaplemezből függőlegesen felfelé kinyúlnak. A 42 tartószerkezet ezenkívül magában foglal két pár 50, 52 kart, amelyek az oldalsó 48a, 48c oszlopok és a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok között szabadon el tudnak fordulni a 4 anyagpálya kiterjedésének síkjával lényegében véve párhuzamos elfordulási tengelyek körül.

A 42 tartószerkezet ezenkívül magában foglal egy vízszintes 54 csúszólapot, amiben 54a hasítékok vannak kialakítva, és az 54a hasítékokban a külső fél 22a, 22b öntőszerszámokkal összekapcsolt 54b csapok vannak elcsúsztathatóan elhelyezve. Az 54a hasítékok az 54 csúszólapban olyan helyzetűek, hogy a két külső fél 22a, 22b öntőszerszámok a 4 anyagpálya 8 adagolási irányával párhuzamos egyenes irányban elcsúsztathatóan vannak alátámasztva az 54 csúszólapon.

A 44 hajtószerkezet magában foglal egy folyadékműködtetésű 55 munkahengert, aminek van egy szára, amely a fix 46 alaplemezen elcsúsztathatóan át van vezetve, és az 54 csúszólaphoz van kapcsolva, így az 54 csúszólapot ide-oda járóan mozgatni lehet a 4 anyagpálya kiterjedésére merőleges függőleges irányban.

A 40 hajtómechanizmus leírt elrendezése úgy működik, hogy a külső fél 22a, 22b öntőszerszámokat nyitott és zárt pozíció között egy olyan körpályán mozgatja, amelynek a középpontja rendre a vonatkozó 50, 52 karok és az oldalsó 48a, 48c oszlopok elfordulási tengelyében van.

HU 222 425 Bl

A külső fél 22a, 22b öntőszerszámok, az oldalsó 48a, 48c oszlopok és az 50, 52 karok méretei úgy vannak megválasztva, hogy amikor a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok zárt pozícióban egymással érintkező helyzetben vannak, a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok illeszkedő felületei között akkora érintkezési erő jön létre, amely biztosítja a 28 szerszámüreg kellő zárását, így számottevő felhevített termoplasztikus anyag nem fog kifolyni a 28 szerszámüregből a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok illeszkedő felületei tájékán. A találmány egy további vonatkozása értelmében a készülék el van látva egy állítható előfeszítő szerkezettel, amelynek segítségével a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok között zárt pozícióban működő érintkezési erőt be lehet állítani.

Ezen célból az oldalsó 48a, 48c oszlopokban átmenő 56 nyílások vannak, amelyek az oldalsó 48a, 48c oszlopokat viszonylag rugalmassá teszik a 4 anyagpálya 8 adagolási irányában, és az oldalsó 48a, 48c oszlopok közé egy pár 58 feszítőrúd van beiktatva. Az 58 feszítőrudak szabadon elcsúsztathatóan vannak a középső 48b oszlopokban átvezetve, és az 58 feszítőrudak végére állítható módon 58a állítóanyák vannak rácsavarva.

A 4. ábra az oldalsó 48a, 48c oszlopok kifelé hajlítását szemlélteti, amikor a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok zárt, illeszkedő pozícióban vannak, és az 58a állítóanyák beállítása zárt pozícióban pontosan a kívánt érintkezési erőt választja ki a fél 22a, 22b öntőszerszámok között.

A 42 tartószerkezet elrendezése olyan, hogy a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok zárt pozíciójában (4. ábra) a 4 anyagpályának az a szakasza, amely a külső fél 22a, 22b öntőszerszámokkal érintkezik, olyan síkban húzódik, amely távolságtartóan távközre van a 4 anyagpálya kiterjedésének a külső fél 22a, 22b öntőszerszámok nyitott pozíciójában felvett rendes síkjától (3. ábra). Ilyen módon a rendes kiteijedésétől távközre lévő pozícióban a 4 anyagpálya egy járulékos feszítésnek van kitéve, amely előnyösen elősegíti a 4 anyagpálya és az öntött 16 nyitóeszköz 20,22 öntőszerszámoktól való elválását akkor, amikor a 20, 22 öntőszerszámok zárt pozícióból nyitott pozícióba elmozognak.

Az 5-6a. ábrák nyitóeszközöntő 10” munkahelynek egy második előnyös kiviteli alakját szemléltetik. A nyitóeszközöntő 10” munkahely magában foglal egy első 20’ öntőszerszámot, és egy második 22’ öntőszerszámot, amelyek a 4 anyagpályához képest olyan zárt pozícióba rendezők, amelyben a 20’ öntőszerszám a 4 anyagpálya egy első 24 oldalával, a 22’ öntőszerszám pedig a 4 anyagpálya egy második 26 oldalával érintkezik (6. és 6a. ábra), amikor a 4 anyagpálya a nyitóeszközöntő 10” munkahelynél leállított pozícióban van. Az első 20’ öntőszerszám és a második 22’ öntőszerszám ezenkívül olyan nyitott pozícióba is rendező, amelyben a 20’ öntőszerszám a 4 anyagpálya első 24 oldalától, a 22’ öntőszerszám pedig a 4 anyagpálya második 26 oldalától távolságtartóan van pozícionálva (5. ábra), ami lehetővé teszi a 4 anyagpálya szakaszos adagolását 8 adagolási irányban. Az első 20’ öntőszerszám magában foglal egy egyrészes belső 20’ öntőszerszámot, amely függőleges irányban mozgatható, és a második 22’ öntőszerszám magában foglal egy pár oldalsó külső 22a’ és 22b’ öntőszerszámot, amelyek függőleges és vízszintes irányban mozgathatók. A belső 20’ öntőszerszám és az oldalsó külső 22a’, 22b’ öntőszerszámok nyitott és zárt pozíció között egymáshoz képest és a 4 anyagpályához képest egy hajtómechanizmus útján vannak mozgatva, amelyet később ismertetünk.

Utalva a 6a. ábrára, a belső 20’ öntőszerszám és az oldalsó külső 22a’, 22b’ öntőszerszámok zárt öntőpozíciójában a belső 20’ öntőszerszám és az oldalsó külső 22a’, 22b’ öntőszerszámok között egy 28’ szerszámüreg jön létre, amely a nyitóeszközöntő 10” munkahelyen pontosan pozícionált 4 anyagpályában lévő 32 lyuk 30 lyukperemét befogadja. A 28’ szerszámüreg magában foglal egy 28a’ fedélüregrészt, amely a 16 nyitóeszköz fedélrészét formázza, magában foglal egy 28b’ talpüregrészt, amely a 16 nyitóeszköznek a 16 nyitóeszközt 4 anyagpályához kapcsoló talprészét formázza, és magában foglal egy 28c’ összekötő üregrészt, amely aló nyitóeszköznek egy csökkentett vastagságú tépőperemét formázza, ami a fedélrész talprésztől való elválasztását könnyíti meg.

A fröccsölést megelőzően előnyösen az egész 30 lyukperem a talpat formázó 28b’ talpüregrész belsejében van elhelyezve, miközben a 28b’ talpüregrész szintén kerületi, és olyan méretű, hogy teljesen körül tudja venni a 30 lyukperemet. A talpat formázó 28b’ talpüregrész és a 28c’ összekötő üregrész előnyösen ovális gyűrű alakú olyan hosszmetszetben, amely a 4 anyagpálya kiterjedésével lényegében véve párhuzamos helyzetű, és a fedelet formázó 28a’ fedélüregrész előnyösen ovális tárcsa alakú olyan hosszmetszetben, amely a 4 anyagpálya kiteijedésével lényegében véve párhuzamos helyzetű. Ezen túlmenően zárt öntőpozícióban a felső 20’ öntőszerszám és az alsó 22’ öntőszerszám között egy 34’ hézag van képezve, amelynek vastagsági mérete előnyösen kisebb, mint a csomagolóanyagnak, azaz a 4 anyagpályának a vastagsága, ezáltal a 34’ hézagon belül a 4 anyagpálya össze van nyomva, és olyan zárás jön létre, amely megakadályozza, hogy számottevő felhevített termoplasztikus anyag a 28’ szerszámüregen kívülre folyjék.

A nyitóeszközöntő 10” munkahely ezenkívül magában foglal egy 36’ fröccs-csatomát, amelyen keresztül a felhevített termoplasztikus anyag 28’ szerszámüregbe fröccsölése történik. A 36’ fröccs-csatoma egy fix 60 fröccsfejben húzódik, amelynek 60a felső vége a második 22’ öntőszerszám részét képezi, amint az a 6a. ábrán látható. Az oldalsó külső 22a’, 22b’ öntőszerszámokat eszerint a fix 60a felső részhez képesti mozgatással lehet a zárt öntőpozícióba vinni, amelyben a 28’ szerszámüreget képezik.

A 36’ fröccs-csatoma úgy van elrendezve, hogy a felhevített termoplasztikus anyag közvetlenül a 28’ szerszámüregbe van befröccsölve a 28’ szerszámüregnek egy olyan 38’ befröccsölési pontján, amely a 30 lyukperemtől távolságtartóan van elhelyezve, így ugyanazokat az előnyös hatásokat el lehet érni, amelyeket a nyitóesz8

HU 222 425 BI közöntő 10’ munkahely fentebb leírt első kiviteli alakjánál említettünk. Ezenkívül a 36’ fföccs-csatoma a külső 22’ öntőszerszámban a 4 anyagpálya felületétől távolságtartóan olyan irányban húzódik, amely a 28’ szerszámüreg fedelet formázó 28a’ fedélüregrészének kiterjedésére lényegében véve merőleges helyzetű.

A belső 20’ öntőszerszám és az oldalsó külső 22a’, 22b’ öntőszerszámok nyitott és zárt pozíció közötti mozgatását végző hajtómechanizmus magában foglal egy mozgatható 62 tartókeretet, amely a fix 60 fröccsfejet kerületileg körülvéve és függőleges irányban mozgathatóan van elrendezve, és a hajtómechanizmus magában foglal egy fix 64 tartókeretet, amely folyadékműködtetésű 66a, 66b, 68 munkahengereket tart; a 66a, 66b, 68 munkahengerek 66a’, 66b’, 68’ szárai rendre a mozgatható 62 tartókerethez és a belső 20’ öntőszerszámhoz vannak kapcsolva, és nevezett elemeket függőleges irányban mozgatják. A hajtómechanizmus magában foglal még folyadékműködtetésű 70a, 70b munkahengereket, amelyek 70a’, 70b’ szárai rendre az oldalsó külső 22a’, 22b’ öntőszerszámokhoz vannak kapcsolva, és nevezett elemeket vízszintes irányban mozgatják.

A 66a, 66b, 68 és 70a, 70b munkahengerek működtetése koordinálva van a 4 anyagpálya adagolását végző 6a-e hajtással, a stancoló 10 munkahellyel és a felhevített termoplasztikus anyag 36’ fröccs-csatomán keresztüli fröccsölésével, így biztosítva van az öntött 16 nyitóeszközök folyamatos előállítása a 4 anyagpályán.

Claims (5)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Készülék nyitóeszköz csomagolóanyag-lemezre öntésére műanyagból, főleg a csomagolóanyag-lemezen lévő lyukaknál, amely készüléknek van:

   egy nyitóeszközöntő egysége;

   legalább egy darab első öntőszerszáma, amely olyan zárt pozícióba rendező, amelyben nyitóeszközöntő munkahelyen pozícionált lemez egy első oldalával érintkezik, és olyan nyitott pozícióba rendező, amelyben a nyitóeszközöntő munkahelyen pozícionált lemez első oldalától távolságtartóan van pozícionálva;

   legalább egy darab második öntőszerszáma, amely olyan zárt pozícióba rendező, amelyben a nyitóeszközöntő munkahelyen pozícionált lemez egy második oldalával érintkezik, és olyan nyitott pozícióba rendező, amelyben a nyitóeszközöntő munkahelyen pozícionált lemez második oldalától távolságtartóan van pozícionálva;

   és ahol az első és második öntőszerszám zárt pozíciójában az első és második öntőszerszám között egy szerszámüreg van képezve, amely a nyitóeszközöntő munkahelyen pozícionált lemezben lévő lyukperemet legalább részben befogadja; és egy fröccs-csatomája felhevített termoplasztikus anyag szerszámüregbe fröccsölésére, amely fröccs-csatoma az első és második öntőszerszám legalább egyikében olyan módon húzódik, hogy a termoplasztikus anyag közvetlenül a szerszámüregbe van befröccsölve a szerszámüregnek egy olyan befröccsölési pontján, amely a szerszámüreg által befogadott lyukperemtől távolságtartóan van elhelyezve;

   egy hajtómechanizmusa, amely az első és a második öntőszerszám mozgatására szolgál a nyitott és zárt pozíciók között, és amely legalább az öntőszerszámpár egyik felét tartalmazza, azzal jellemezve, hogy az öntőszerszám (20, 20’, 22, 22’ 22a, 22b, 22a’, 22b’) pár mindkét felét a nyitott és a zárt pozíciók között különválasztottan mozgató hajtómechanizmus (40) mozgatási iránya egy körpálya érintőirányait követő kialakítású.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a hajtómechanizmusnak (40) van egy tartószerkezete (42), amely a fél öntőszerszámokat (20, 20’, 22, 22’, 22a, 22b, 22a’, 22b’) olyan módon tartja, hogy nyitott pozícióban a fél öntőszerszámok (20, 20’, 22, 22’, 22a, 22b, 22a’, 22b’) egymástól kölcsönösen távközre varnak egy olyan kiteijedési síkban, amely a lemezt képező anyagpálya (4) kiterjedésének síkjával lényegében véve párhuzamos helyzetű, továbbá olyan módon tartja, hogy zárt pozícióban a fél öntőszerszámok (20, 20’, 22, 22’, 22a, 22b, 22a’, 22b’) kölcsönösen egymással és az anyagpálya oldalaival (24, 26) érintkező helyzetbe vannak rendezve; és a hajtómechanizmus (40) hajtószerkezete (44), amely hajtószerkezetnek (44) a két fél öntőszerszám (20, 20’, 22, 22’, 22a, 22b, 22a’, 22b’) nyitott és zárt pozíció közötti mozgása irányához hozzá van rendelve egy, az anyagpálya (4) adagolási irányával (8) párhuzamos helyzetű iránykomponens, és van egy, az anyagpálya (4) adagolási irányába (8) eső kiteijedési síkjára merőleges helyzetű iránykomponens.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy zárt pozícióban az anyagpálya (4) lemeze egy olyan síkban fekszik, amely lemez a nyitott pozícióbeli kiteijedésének síkjától egy távolságtartó távközre van elrendezve.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a külső fél öntőszerszámok (22a, 22b, 22a’, 22b’) közötti zárt pozícióbeli érintkezési erő beállítására egy állítható előfeszítő szerkezet van kialakítva, amely előnyösen feszítőrudakat (58) és azok végére szerelt állítóanyákat (58a) tartalmaz.
5. 5. Eljárás műanyag nyitóeszköz lyukra való közvetlen fröccsöntésére, amely lyuk csomagolóanyag-lemezben van kialakítva, és van egy lyukpereme, azzal jellemezve, hogy legalább egy első öntőszerszámot (20, 20’) a csomagolóanyag anyagpályájának (4) első oldalával (24) érintkező helyzetbe rendezünk, és legalább egy második öntőszerszámot (22,22’) az anyagpálya (4) második oldalával (26) érintkező helyzetbe rendezünk, egy szerszámüreget (28, 28’) képezve az első és második öntőszerszám (20, 20’, 22,22’) között olyan módon, hogy lyukperemet (30) képezünk, amely lyukperemnek (30) legalább egy része a szerszámüreg (28,28’) belsejében van elhelyezve; és egy műanyag nyitóeszközt (16) formázandó műanyagot közvetlenül a szerszámüregbe (28, 28’) fröccsölünk be, mégpedig a szerszámüregnek (28,28’) egy olyan befröccsölési pontján (38, 38’), amely a lyukperemtől (30) távolságtartóan van elhelyezve.