HU220616B1

HU220616B1 - Tumorellenes hatással rendelkező 5-(alkil-amino)-izokinoindazol-6-(2H)-on-származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények

Info

Publication number: HU220616B1
Application number: HU9500676A
Authority: HU
Inventors: A. Paul Krapcho; Ernesto Menta; Ambrogio Oliva; Silvano Spinelli
Original assignee: Novuspharma S.P.A.; The University Of Vermont
Priority date: 1992-09-08
Filing date: 1993-09-08
Publication date: 2002-03-28
Also published as: EP0662076B1; JPH08503933A; HU9500676D0; RU95110932A; AU680431B2; NO950877D0; GR3036175T3; NO950877L; ATE200491T1; NO302618B1; CN1101046A; PT662076E; FI951023A0; HUT70145A; CZ59895A3; DK0662076T3; RU2130937C1; SG52494A1; CN1051549C; FI951023A

Abstract

A találmány tumorellenes aktivitással rendelkező (I) általános képletű5-(alkil-amino)-izokinoindazol-6-(2H)-on származékokra – mint szabadbázisok és ezek gyógyszerészeti szempontból elfogadható savakkalképezett sói – vonatkozik: amelynek képletében X és Y egyikénekjelentése metincsoport és a másik jelentése nitrogénatom, A és Bjelentése azonosan vagy egymástól eltérően a következő csoportokvalamelyike: 1–7 szénatomos alkilcsoport vagy –NR2R3 általános képletűcsoporttal egyszeresen helyettesített (2–7) szénatomos alkilcsoport,adott esetben egy hidroxicsoporttal helyettesített 2–7 szénatomosalkilcsoport, amelyet egy –NH-csoport szakít meg, R2 és R3 jelentéseazonosan vagy egymástól eltérően hidrogénatom, 1–7 szénatomosalkilcsoport vagy hidroxicsoporttal egyszeresen helyettesített (2–7szénatomos) alkilcsoport. A találmány tárgyához tartoznak a fentivegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények is. ŕ

Description

A találmány tumorellenes hatással rendelkező 2-alkil5-(alkil-amino)-helyettesített izokinoindazol-származékokra vonatkozik. Közelebbről a találmány szerinti vegyületek 2-alkil-5-(alkil-amino)-helyettesített izokino[8,7,6-cűf/indazol-6(2A9-on- és 2-alkil-5-(alkil-amino)helyettesített izokino[5,6,7-cí//indazol-6(2//)-on-származékok, tumorellenes aktivitással.

A korábbiakban már beszámoltak bizonyos, a klinikai kísérletek során tumorellenes aktivitást mutató 1,4bisz[(amino-alkil)-amino]-antracén-9,10-dion-származékokról. Különösen nagy érdeklődés mutatkozott az ametantrone, azaz az l,4-bisz{[2-(2-hidroxi-etil-amino)etil]-amino}-antracén-9,10-dion, valamint a mitoxantrone, azaz az 5,8-dihidroxi-l,4-bisz{[2-(2-hidroxi-etilamino)-etil]-amino}-antracén-9,10-dion iránt. [ZeeCheng et al., J. Med. Chem., 21, 291-4 (1978); Chemg el al., „Progress in Medicinái Chemistiy”, Ellis, G. P. and West, G. B., eds.; Elsevier: Amsterdam, 1983, Vol. 20, pp. 83, valamint az ott idézett hivatkozások]. A mitoxantrone széles spektrumú onkolitikus ágens, amely hasonló aktivitással rendelkezik, mint az antraciklin antibiotikum doxorubicin. A klinikai kísérletek azt igazolták, hogy a mitoxantrone különösen ígéretes aktivitást mutat az előrehaladott állapotú mellrák, az akut leukémia és lymphoma kezelésében [Legha, Drugs of Today, 20, 629 (1984)]. Jóllehet az állatkísérletek azt mutatták, hogy a mitoxantrone a doxorubicinhoz képest csökkentett kardiotoxicitást mutat, bizonyos klinikai kardiotoxicitást a mitoxantrone alkalmazásánál is megfigyeltek, elsősorban azoknak a betegeknek az esetében, akiket korábban doxorubicinnel kezeltek [R. Stuart Harris et al.. Láncét, 219, (1984), valamint az ott idézett hivatkozások]. Az ametantrone esetében arról számoltak be, hogy ez a vegyület állatokban körülbelül tízszer kevésbé potens és kevésbé kardiotoxikus, mint a mitoxantrone. Tekintettel arra, hogy késleltetett toxicitást csak a mitoxantrone esetében figyeltek meg azoknak a kísérleteknek a során, amelyekben tumormentes patkányoknak azonos tumorellenes hatású dózisokban például ip. úton beadták a két hatóanyagot, feltételezhető, hogy a késleltetett elhullásokban a mitoxantrone-ban lévő 5,8-dihidroxiszubsztitúció jelenléte játszik szerepet [Corbett et al., Cancer Chemother. Pharmacol., 6, 161, (1981)].

Ezen túlmenően, a mitoxantrone és az ametantrone egyaránt figyelemre méltó myelodepresszív toxicitással rendelkezik, s mindkét vegyület keresztrezisztenciát mutat az olyan sejtszövettípusokkal szemben, amelyek a glikoprotein P túlzott expressziója útján rezisztenciát fejlesztenek ki a doxorubicinnel szemben. Az ilyen rezisztencia - amelyet másképpen multi-drug rezisztenciának is hívnak - számos tumorellenes antibiotikumot érint, köztük olyanokat, mint amilyen az amacrine és a podophyllotoxin-származékok. Ez a rezisztencia képezi a szolid tumoroknak az ilyen antibiotikumokkal végzett kezelése során fellépő hibák egyik fő okát.

A fentiekben említett hátrányok leküzdésére tett próbálkozások egyike esetében néhány kromoformódosított antracéndiont állítottak elő. Például a 103,381 számú európai szabadalmi bejelentés tumorellenes aktivitással rendelkező 2-(amino-alkil)-5-(amino-alkil-amino)-helyettesített antra-[l,9-«//pirazol-6(2//J-on-származékokat (antrapirazolokat) ismertet. Számos preklinikai modell alapján is beszámoltak az előbbi vegyületek tumorellenes aktivitásáról [Hollis Showalter et al., J. Med. Chem., 30, 121-131, (1987)]. Ugyanakkor azonban az antrapirazolok sem kerülik el a toxikus mellékhatásokat. Az antrapirazol CI-941 esetében elvégzett I. és II. fázisú klinikai kísérletek során súlyos (3-as és 4-es W. Η. O. fokozatú) leukopeniát és (4-es W. H. O. fokozatú) neutropeniát tapasztaltak [I. E. Smith et al., J. Clin. Oncol., 9, 2141-2147, (1991)]. Ezen túlmenően a patkányokban a CI-941 kezeléssel feltűnő nephrotoxicitás társult [D. Campling and Μ. E. C. Robbins, Nephrotoxicity, Peter H. Dekker Bach editor, pp. 345-352 (1991), New York; lásd: Chemical Abstract 116: 294 n (1992)]. Az utóbbi szerzők felvetették azt is, hogy az antrapirazollal végzett terápia által okozott vesekárosodás klinikai problémákat okozhat.

A fentiek alapján érthető, hogy még jelenleg is nagy szükség van az újabb aktív analógok kutatására.

Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy egy nitrogénatomnak a fentiekben említett antra[l,9-«//pirazol-6(2/fi-on-származékok 9-es helyzetébe vagy 8-as helyzetébe történő bevezetése olyan - az előbbi sorrendnek megfelelően 2-(amino-alkil)-5-(ammo-alkil-amino)-helyettesített izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//)-on- és 2-(amino-alkil)-5-(amino-alkil-amino)-helyettesített izokino[5,6,7-c<//indazol-6(2//)-on-származékokat eredményez, amelyek igen jelentős tumorellenes hatással rendelkeznek.

A találmány szerinti vegyületek - mint szabad bázisok és ezek gyógyszerészeti szempontból elfogadható savakkal képezett sói - a (I) általános képlettel jellemezhetők,

(I)

X és Y egyikének jelentése metincsoport és a másik jelentése nitrogénatom,

A és B jelentése azonosan vagy egymástól eltérően a következő csoportok valamelyike:

1-7 szénatomos alkilcsoport vagy -NR₂R₃ általános képletű csoporttal egyszeresen helyettesített (2-7 szénatomos) alkilcsoport;

adott esetben egy hidroxicsoporttal helyettesített olyan (2-7 szénatomos) alkilcsoport, amelyet egy -NH-csoport szakít meg, r₂ és R₃ jelentése azonosan vagy egymástól eltérően hidrogénatom, (1-7 szénatomos) alkilcsoport, vagy

HU 220 616 Bl hidroxicsoporttal egyszeresen helyettesített (2-7 szénatomos) alkilcsoport.

A jelen találmány magában foglalja az (I) általános képletű vegyületek tautomer formáit, egyedi enantiomereit, valamint diasztereoizomeijeit, továbbá az előbbiek keverékeit is.

A találmány kiteljed az (I) általános képletű vegyületek gyógyszerészeti és állatgyógyászati szempontból elfogadható savakkal képezett nem toxikus sóira is. Az ilyen sókat például a következő szervetlen és/vagy szerves savak addíciójával állítjuk elő: hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, kénsav, foszforsav, pirofoszforsav, illetve ecetsav, propionsav, citromsav, benzoesav, tejsav, maleinsav, fiimársav, borostyánkősav, borkősav, glutaminsav, aszparaginsav, glükonsav, aszkorbinsav stb.

Az 1-7 szénatomos alkilcsoportok előnyös példái közé tartoznak a következők: metil-, etil-, ζι-propil-, ózeUpropil-, η-butil-, szek-butil-, terc-butil-, n-pentilés n-hexil-csoport.

A találmány szerinti vegyületek előnyös példái azok, amelyek (I) általános képletében X, valamint Y jelentése a fentiekben meghatározott.

A legelőnyösebbek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében X és Y jelentése a fentiekben meghatározott, továbbá A és B jelentése egymástól függetlenül a következő csoportok valamelyike:

--(CH₂)_p-NH₂ általános képletű csoport, amelyben p értéke 2 vagy 3;

—(CH₂)_p-NR₂R₃ általános képletű csoport, amelyben p értéke a fentiekben meghatározott, valamint R₂ és R₃ jelentése metilcsoport;

—(CH₂)_p-NR₂R₃ általános képletű csoport, amelyben p értéke a fentiekben meghatározott, valamint R₂ jelentése hidrogénatom, és R₃ jelentése metilcsoport;

--(CH₂)_p-NH-(CH₂)_q-OH általános képletű csoport, amelyben p és q értéke egymástól függetlenül 2 vagy 3.

A jelen találmány előnyös vegyületeinek példáit az

1. táblázatban adjuk meg, ahol a vegyületek kémiai nevei a következők:

1.2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-[(2-hidroxietil)-amino]-etil]-amino]-izokino[8,7,6-Cí//indazol6(2ff)-on;

2.2- [2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(3-amino-propil)-amino]-izokino[8,7,6-C£//indazol-6(2í/)-on;

3.2- [2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(2-amino-etilamino]-izokino[8,7,6-Cí//indazol-6(2///-on;

4.2- [2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(metil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cd/indazol-6(27í)on;

5.2- [2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(dimetilamino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cű7indazol6(2ff)-on;

6.2- [2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-[(2-hidroxietil)-amino]-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cűyind^azol6(2H)-on;

7.2- [2- [(2-hidroxi-etil)-amino] -etil] -5 - [(3 -amino-propil)-amino-izokino[5,6,7-cc//indazol-6(2/(l-on;

8.2- [2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(2-amino-etil)amino]-izokino[5,6,7-cd/indazol-6(2Hj-on;

9.2- [2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(metil-amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cí//indazol-6(2.í/)on;

10. 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(dimetilamino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cűyindazol6(2//)-on;

11. 5-[[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-amino]-2-[2(dimetil-amino)-etil]-izokino[8,7,6-cűyindazol6(2H)-on;

12. 5-[(2-amino-etil)-amino]-[2-[2-(dimetil-amino)etil]-izokino[8,7,6-ct//indazol-6(2/()-on;

13. 5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-2-[2-(dimetilamino)-etil]-izokino[8,7,6-cd/mdazol-6(2//)-on;

14. 5-[[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-amino]-2-[2(dimetil-amino)-etil]-izokino[5,6,7-cJ/indazol6(2H)-on;

15. 5-[(2-amino-etil)-amino]-[2-(dimetil-amino)-etil]izokino[5,6,7-cd/indazol-6/2/í)-on;

16. 5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-2-[2-(dimetilamino)-etil]-izokino[5,6,7-cd/indazol-6('2//)-on;

17. 2-[2-amino-etil]-5-[[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]etil]-amino]-izokino[8,7,6-cd/indazol-6(27f)-on;

18. 2-[2-amino-etil]-5-[(2-amino-etil)-amino]-izokino[8,7,6-cd/indazol-6/2Hi-on;

19. 2-[2-amino-etil]-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2f()-on;

20. 2-metil-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cd]indazol-6(2H)-on;

21. 2-metil-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokinotejjő-cd/indazol-ó^/^-on.

HU 220 616 Bl

Szám	Y	X	A	B
1.	C	N	CH₂CH₂NHCH₂CH₂OH	CH₂CH₂NHCH₂CH₂OH
2.	C	N	ch₂ch₂ch₂nh₂	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh
3.	C	N	ch₂ch₂nh₂	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh
4.	C	N	ch₂ch₂nhch₃	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh
5.	C	N	CH₂CH₂N(CH₃)₂	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh
6.	N	C	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh
7.	N	C	ch₂ch₂ch₂nh₂	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh
8.	N	c	ch₂ch₂nh₂	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh
9.	N	c	ch₂ch₂nhch₃	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh
10.	N	c	CH₂CH₂N(CH₃)₂	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh
11.	C	N	CH₂CH₂NHCH₂CH₂OH	CH₂CH₂N(CHj)₂
12.	C	N	ch₂ch₂nh₂	CH₂CH₂N(CH₃)₂
13.	c	N	CH₂CH₂N(CH₃)₂	CH₂CH₂N(CH₃)₂
14.	N	C	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh	CH₂CH₂N(CH₃)₂
15.	N	c	ch₂ch₂nh₂	CH₂CH₂N(CHj)₂
16.	N	c	CH₂CH₂N(CH₃)₂	CH₂CH₂N(CH₃)₂
17.	C	N	ch₂ch₂nhch₂ch₂oh	ch₂ch₂nh₂
18.	C	N	ch₂ch₂nh₂	ch₂ch₂nh₂
19.	c	N	CH₂CH₂N(CH₃)₂	ch₂ch₂nh₂
20.	c	N	CH₂CH₂N(CH₃)₂	ch₃
21.	N	C	CH₂CH₂N(CH₃)₂	ch₃

A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek előállítását közelebbről a HU-P 211 610 számú leírás ismerteti.

A találmány szerinti vegyületek biológiai aktivitásának értékelését - a U. S. National Cancer Institute által kidolgozott vizsgálati előírások szerint - in vitro és in vivő végeztük.

A találmány szerinti vegyületek in vitro citotoxikus aktivitásának értékelését egy metastasisos nodulusból izolált humán vastagbéladenokarcinóma-sejtvonal (Lovo) és egy multi-drug rezisztenciát mutató alvonal alkalmazásával végeztük. Az alvonal számos tumorellenes ágenssel, köztük a doxorubicinnel, a Vp-16-tal és a vincristine-nel szemben rezisztens. Ez az alvonal - amelyet

Lovo/DX névvel jelölünk - csökkent doxorubicinakkumulációt mutat, illetve egy protein túlzott expresszálódását mutatja [Grandi, M., Geroni, C., Giuliani, F. C., British J. Cancer, (1986), 54, 515]. A találmány szerinti vegyületeket a mitoxantrone-nal és a doxorubicinnel összehasonlítva az MTT-tesztnek megfelelően végeztük; [az MTT-teszttel kapcsolatban lásd például; Mosman, T., „Rapid colorimetric assay fór Cellular growth and survival: application to proliferation and cytotoxicity assay”, J. Immunoi. Methods, (1983), 65, 55-63; Green, L. M., „Rapid colorimetric assay fór cell viability; application to the quantitation of cytotoxic and growth inhibitory lymphokines”, J. Immunoi. Methods, (1984), 70, 257-268],

HU 220 616 BI

2. táblázat

IC₅₀ (pg/ml)

Vegyület	LOVO	LOVO/DX	Rí
		z-N(CH₃)₂
o	N-	-nh₂	0,3	5,0	16,7
	8 nh-'	-nh₂
	uó TI 1		0,5	22,4	44,8
	II 1 N-	•n(ch₃)₂
	f?	.N(CH₃)₂
	ÓÓ'V		0,5	0,9	1,8
	II 1 N-	-N(CH₃)₂
MITOXANTRONE	0,04	0,9	22,5
DOXORUBICIN	0,9	66,6	74

Általánosságban megállapítható, hogy a Lovo-sejtvonalon a reprezentatív, találmány szerinti vegyületek citotoxikusabbak voltak, mint a doxorubicin, illetve ha- 45 sonlóan citotoxikusak voltak, mint a mitoxantrone. Amikor a mitoxantrone-t a Lovo/DX sejtvonalon teszteltük, azt találtuk, hogy a rezisztenciaindex (Rl)-értéke 22,5 volt, igazolva azt, hogy ez az alvonal a mitoxantrone-nal és az ametantrone-nal szemben valóban szer- 50 zett rezisztenciával rendelkezik. Másrészről amikor ugyanazon a rezisztens alvonalon bizonyos találmány szerinti vegyületek - amint az 2. táblázat adataiból látható - nem mutatnak keresztrezisztenciát a mitoxantronenal és az ametantrone-nal. A reprezentatív, találmány szerinti vegyületek, in vitro értékelése arra utal, hogy a reprezentatív, találmány szerinti vegyületek hasznosan alkalmazhatók lehetnek a tumorrezisztencia multi-drug rezisztencia által közvetített mechanizmusának legyőzése érdekében tett erőfeszítések során.

A reprezentatív, találmány szerinti vegyületek biológiai aktivitásának in vivő vizsgálatát a P388 és az L1210 murin (egér/patkány) leukémiamodellek alkalmazásával végeztük. A P388 murin leukémiasejteket intraperitoneálisan (ip.) vagy intravénásán (iv.) CD2F1 egerekbe injektáltuk. A kezelést hozzávetőleg 24 órával a tumortranszplantáció után kezdtük el, és a hatóanyag dózisait - egy előre meghatározott protokoll szerint - intraperitoneálisan (P388 ip./ip.) vagy intravénásán (P388 iv./iv.) adtuk be, szokásosan háromnapos (P388 iv./iv.) vagy négynapos (P388 ip./ip.) intervallumokban. A vizsgálatokat egy hatvannapos perióduson keresztül folytattuk, mi55 közben feljegyeztük valamennyi állat elhullásának körülményeit, illetve adatait. Az átlagos túlélési idő (mean survival time; MST) alkalmazásával minden egyes állatcsoport esetében meghatároztuk a százalékos T/C értéket [% T/C=% treated/control; T/C%=kezelt/kontroll%], 60 amelyet a következő egyenlet szerint definiálunk:

ί

HU 220 616 Bl

T / c% = ^MSTkezelt .! _οθMSTkontroll

A reprezentatív, találmány szerinti vegyületek lényegesen nagyobb mértékben voltak képesek a kezelt állatok túlélési idejének meghosszabítására, mint a mitoxantrone, s ezáltal jól tolerálható dózisok mellett magasabb T/C%-os értékeket eredményeztek. Ezen túlmenően, a fenti reprezentatív, találmány szerinti vegyületek jól tolerálható dózisok széles tartományában leukémiaellenes aktivitást mutattak; a vegyületek különösen az olyan dózisok mellett voltak aktívak, amelyek kisebbek voltak, mint a tolerálható maximális dózis, ami a mitoxantrone-éhoz képest előnyösebb terápiás index elérésének lehetőségét biztosítja.

A reprezentatív, találmány szerinti vegyületek tumorellenes aktivitásának értékelését az L1210 murin leukémiamodellen ugyancsak elvégeztük.

Az L1210 murin leukémiasejteket intraperitoneálisan (ip.) vagy intravénásán (iv.) CDF1 egerekbe injektáltuk. A kezelést hozzávetőleg 24 órával a tumortranszplantáció után kezdtük el, és a hatóanyag dózisait - egy előre meghatározott protokoll szerint - intraperitoneálisan (L1210 ip./ip.) vagy intravénásán (L1210 iv./iv.) adtuk be, szokásosan háromnapos (L1210 iv./iv.) vagy négynapos (L1210 ip./ip.) intervallumokban. A vizsgálatokat egy hatvannapos perióduson keresztül folytattuk, miközben feljegyeztük valamennyi állat elhullásának körülményeit, illetve adatait. Az átlagos túlélési idő (mean survival time; MST) alkalmazásával minden egyes állatcsoport esetében meghatároztuk a százalékos T/C értéket [% T/C=% treated/control; T/C%=kezelt/kontroll%], amelyet a következő egyenlet szerint definiálunk:

T/c%- ^MSTke2el‘ 100 MSTkontroll

A reprezentatív, találmány szerinti vegyületek ebben a további leukémiamodellben is a klinikailag alkalmazott tumorellenes hatóanyag, a mitoxantrone hatását felülmúló aktivitást mutattak. Mivel a reprezentatív, találmány szerinti vegyületek in vivő jó eredményeket mutatnak a murin P388 és L1210 leukémiamodellekkel szemben, ezek az eredmények előre valószínűsítik a humán szervezetekben fellépő tumorellenes aktivitást is; a jelen találmányban ismertetett vegyületek feltehetően hatásosak az olyan humánleukémiákkal, valamint szolid tumorokkal szemben, amelyek fogékonyak a tumorellenes antibiotikumokkal történő kezelésre.

A találmány szerinti vegyületek felhasználhatók olyan gyógyszerkészítmények hatóanyagaiként, amely készítmények az emlősökben előforduló rákok visszafejlődésének és/vagy enyhítésének kiváltására szolgálnak; a készítmények beadásakor olyan mennyiségeket alkalmazunk, amelyek a hatóanyagot 1 kg-nyi testtömegre vonatkoztatva körülbelül 1 mg és körülbelül 0,4 g közötti mennyiségben tartalmazzák. Az egyik előnyös adagolási előírás értelmében a hatóanyagdózis naponként és testtömegkilogrammonként körülbelül 1 mg és körülbelül 50 mg közötti értékű. Olyan egységdózisokat is felhasználhatunk, amelyek lehetővé teszik, hogy egy körülbelül 70 kg-os testtömegű alanynak 24 órás periódus alatt a hatóanyagot körülbelül 70 mg és körülbelül 3,5 g közötti mennyiségben adhassuk be. A dózist a további kezelési előírások, például a sugárterápia előírásainak figyelembevételével, azokkal kompatibilis módon állíthatjuk be.

A gyógyszerkészítmény tabletták, kapszulák, gélkapszulák, kúpok, valamint intravénás beadásra szolgáló liofilizált porok és oldatok formájában lehet.

Az alábbiakban a találmányt néhány - nem korlátozó jellegű - példával illusztráljuk. A leírás alapján a példákban ismertetett megoldásokkal analóg variációk az ezen a területen jártas szakember számára kézenfekvőek.

A találmány szerinti vegyületek szintézise

1. intermedier-előállítási példa

Piridin-3,4-dikarbonsavanhidrid

Piridin-3,4-dikarbonsav (15,0 g) és ecetsavanhidrid (30 ml) keverékét két órán keresztül visszafolyatás mellett forraljuk. Az ecetsavanhidrid feleslegét desztillációval eltávolítjuk, az anhidridet kinyerjük és szublimáció [123 °C/400 Pa (3 mm Hg)] útján tisztítjuk. Ennek eredményeképpen fehér, szilárd anyag formájában és 10,1 g mennyiségben nyerjük a piridin-3,4-dikarbonsavanhidridet.

Olvadáspont: 74-76 °C.

H-NMR (CDC1₃) δ ppm: 7,94 (d, 1H), 9,24 (d, 1H),

9,39 (s, 1H).

2. intermedier-előállítási példa

4-(2,5-Difluor-benzoil)-nikotinsav és

3- (2,5-difluor-benzoil)-izonikotinsav

Piridin-3,4-dikarbonsavanhidrid (5,0 g), alumínium-klorid (17,5 g) és 1,4-difluor-benzol (65 ml) keverékét olajfürdőn 22 órán keresztül 110 °C hőmérsékleten melegítjük. Az 1,4-difluor-benzol feleslegét desztilláció segítségével visszanyerjük. A maradékot jégfürdőben lehűtjük, majd jeges vízzel (75 ml) és tömény hidrogén-klorid-oldattal (6,3 ml) kvencseljük. A kicsapódott szilárd anyagot kiszűrjük és szárítjuk. Fehér por formájában és 7,7 g mennyiségben 4-(2,5-difluor-benzoil)-nikotinsav és 3-(2,5-difluor-benzoil)-izonikotinsav - az előbbi sorrendnek megfelelően - hozzávetőleg 4:1 arányú keverékét nyerjük, amelyet acetonitril és víz elegyéből átkristályosíthatunk.

Olvadáspont: 214-217 °C.

H-NMR (DMSO-d₆) δ ppm: 7,4 (m), 7,5 (m), 7,90 (m), 8,80 (d), 8,90 (d), 9,15 (s).

Ennek az anyagnak (15,97 g) az abszolút etanolból (360 ml) történő átkristályosítása 1,146 g mennyiségben lényegében tiszta 3-(2,5-difluor-benzoil)-izonikotinsavat eredményez.

3. intermedier-előállítási példa

4- (2-Metoxi-5-fluor-benzoil)-nikotinsav és 3-(2-metoxi-5-fluor-benzoil)-izonikotinsav

4-(2,5-Difluor-benzoil)-nikotinsavnak és 3-(2,5-difluor-benzoil)-izonikotinsavnak a 2. intermedier-előál6

HU 220 616 Bl lítási példa szerinti keverékét (14,1 g) olyan nátriummetilát-oldathoz adjuk, amelyet előzetesen fémnátriumnak (6,8 g) száraz metanolhoz (140 ml) részletekben történő hozzáadásával állítottunk elő. A reakciókeveréket előbb 8,5 órán keresztül refluxhőmérsékleten, majd ezt követően egy éjszakán át szobahőmérsékleten reagáltatjuk. A reakciókeveréket az eredeti térfogatának körülbelül egyharmad részére töményítjük, vizet (100 ml) adunk hozzá, majd a visszamaradt metanolt desztilláció segítségével eltávolítjuk. A maradékhoz 10 °C hőmérsékleten végzett hűtés közben - lassan tömény hidrogén-klorid-oldatot (25 ml) adunk, majd a kapott csapadékot szívatás közbeni szűréssel kinyerjük és 0,1 M hidrogén-klorid-oldattal mossuk. Ennek eredményeképpen 11,31 g mennyiségben a 4-(2-metoxi-5fluor-benzoil)-nikotinsavnak és a 3-(2-metoxi-5-fluorbenzoil)-izonikotinsavnak - az előbbi sorrendnek megfelelően - hozzávetőleg 4:1 arányú keverékét nyerjük. Olvadáspont: > 230 °C.

•H-NMR (DMSO-d₆) Ő ppm: 3,40 (s), 3,45 (s), 7,15 (m), 7,37 (d), 7,42-7,63 (m), 7,26 (d), 8,60 (s), 8,83 (d), 9,07 (s), 13,55 (széles s).

4. intermedier-előállítási példa

4-(2-Metoxi-5-fluor-benzil)-nikotinsav [és 3-(2-metoxi-5-íluor-benzil)-izonikotinsav]

Cink-réz fémpárt (L. F. Fieser and M. Fieser, Reagents fór Organic Synthesis, Vol. 1, p. 1292) (1,5 g) adunk a 3. intermedier-előállítási példa szerinti 4-(2metoxi-5-fluor-benzoil)-nikotinsav és 3-(2-metoxi-5fluor-benzoil)-izonikotinsav keverék (1,222 g) hangyasavval (15 ml) és vízzel (5 ml) készült, kevertetett szuszpenziójához. Miután 15 percen keresztül szobahőmérsékleten kevertettük, a reakciókeveréket olajfürdőn melegítve két órán át 80 °C hőmérsékleten tartjuk. A reakciókeveréket szobahőmérsékletre hűtjük, majd zsugorított üvegszűrőn átszűrjük és a szilárd anyagot előbb 75%-os vizes hangyasavoldattal (10 ml), majd etil-acetáttal (10 ml) igen alaposan átmossuk. Az egyesített szűrleteket körülbelül 5 ml-es térfogatra töményítjük be, 0,5 M hidrogén-klorid-oldattal (15 ml) reagáltatjuk, majd etil-acetáttal extraháljuk (3 χ 20 ml); nátrium-kloriddal telítjük, s ezt követően tovább extraháljuk 3:1 térfogatarányú etil-acetát/l,2-dimetoxi-etán oldószereleggyel (2x20 ml). Az egyesített szerves fázisokat vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomás alatt eltávolítjuk. Maradékként egy sárgás anyagot kapunk. Ezt az anyagot 90:10:1 térfogatarányú etil-acetát/metanol/ecetsav oldószerelegy eluensként történő alkalmazása mellett szilikagélen oszlopkromatografáljuk. Ennek eredményeképpen sárgás-fehér szilárd anyag formájában és 0,805 g mennyiségben nyerjük a 4-(2-metoxi-5-fluor-benzil)-nikotinsavat.

Olvadáspont: >220 °C.

•H-NMR (DMSO-dJ δ ppm: 3,70 (s, 3H), 4,33 (s, 2H), 6,91-7,12 (m, 3H), 7,21 (d, 1H), 8,61 (d, 1H), 8, 97 (s, 1H).

A fenti oszlopkromatográfía során kevés 3-(2-metoxi-5-fluor-benzil)-izonikotinsavat is izolálni lehet.

5. intermedier-előállítási példa

9-Fluor-10-hidroxi-6-metoxi-benzo/g/izokinolin

4-(2-Metoxi-5-fluor-benzil)-nikotinsav (0,63 g) és polifoszforsav (15 g) keverékét két órán keresztül kevertetés közben 110-120 °C hőmérsékleten melegítjük. A fűtést eltávolítjuk, majd - miközben a reakciókeverék még meleg (60 °C) - vizet (50 ml) adunk a reakciókeverékhez. A keveréket lehűtjük 0 °C hőmérsékletre, 20%-os nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítjük, majd 1,5 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Végül a keveréket 4% metanolt tartalmazó kloroformmal (4x75 ml) extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomás alatt eltávolítjuk. Ennek eredményeképpen bíborpiros szilárd anyag formájában és 0,40 g mennyiségben nyerjük a 9-fluor-10-hidroxi-6metoxi-benzo/g/-izokinolint.

Olvadáspont: >210 °C (etanolból).

•H-NMR (DMSO-d₆) δ ppm: 3,87 (s, 3H),

6,70-6,83 (m, 2H), 6,92-7,00 (m, 1H), 7,30 (d,

1H), 7,50 (d, 1H), 8,75 (s, 1H), 12,30 (széles s, 1H). UV (etanol) (nm) (E_1%) (cm): 539 (204), 398 (513), 378 (452), 266 (1232).

IR (KBr): 729, 1245, 1499, 1528, 1620, 1644, valamint 2838 cm-·.

6. intermedier-előállítási példa

9-Fluor-6-metoxi-benzo/g/izokinolin-5,10-dion

9-Fluor-10-hidroxi-6-metoxi-benzo/g/izokinolin (1,22 g) acetonitrillel (150 ml) készült kevertetett szuszpenziójához körülbelül 20 perc alatt hozzáadjuk cériumammónium-nitrát (CAN; 13,70 g) vízzel (50 ml) készült oldatát. A beadagolás végére kapott szuszpenziót két órán keresztül 60 °C hőmérsékleten melegítjük, s így tiszta, sötét oldatot nyerünk, amelyet lehűtünk szobahőmérsékletre és vízzel (100 ml) meghígítunk. Az acetonitril csökkentett nyomás alatt végzett desztilláció útján történő eltávolítását követően a vizes fázist nátrium-kloriddal telítjük, majd metilén-kloriddal (3 χ 150 ml) extraháljuk. Az egyesített szerves oldatokat vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomás alatt eltávolítjuk. A kapott maradékot 85:15 térfogataránytól 75:25 térfogatarányig változtatott összetételű metilén-klorid/etil-acetát oldószerelegy eluensként történő alkalmazása mellett szilikagélen oszlopkromatografáljuk. Ennek eredményeképpen barnás sárga szilárd anyag formájában és 0,48 g mennyiségben nyerjük a 9fluor-6-metoxi-benzo/g/izokinolin-5,10-diont. Olvadáspont: > 220 °C.

•H-NMR (CDC1₃) 6 ppm: 4,05 (s, 3H), 7,38 (dd,

J=3,39, 9,39 Hz, 1H), 7,55 (dd, J= 10,37, 9,39 Hz,

1H), 8,00 (dd, J=5,09, 0,78 Hz, 1H), 9,07 (d,

J=5,09 Hz, 1H), 9,45 (d, J=0,78 Hz, 1H).

7. intermedier-előállítási példa

6,9-Difluor-benzo/g/ izokinolin-5,10-dion

A 2. intermedier-előállítási példa 4-(2,5-difluor-benzoil)-nikotinsav és 3-(2,5-difluor-benzorl)-izonikotinsav keverékének (61,07 g) 20%-os óleummal (100 ml) ké7

HU 220 616 Bl szült oldatát 140 °C hőmérsékleten melegítjük, miközben 20 perces intervallumokban négy részletben 20%-os óleumot (4x13,2 ml) adunk az oldathoz. A negyedik részlet beadagolása után a keveréket még 20 percen keresztül melegítjük, majd lehűtjük szobahőmérsékletre, és ezt követően jég (1,500 g), víz (1,500 ml), valamint 35%-os nátrium-hidroxid-oldat (350 ml) keverékével kvencseljük. A keveréket négy alkalommal metilénkloriddal (1 χ 1000 ml, majd 3 χ 500 ml) extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat vízzel (2 χ 1000 ml) mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, és az oldószert rotációs vákuumbepárlóval eltávolítjuk. Az így nyert sötétvörös szilárd anyagot (56,0 g) feloldjuk forró tetrahidrofuránban (840 ml), majd az oldathoz színtelenítő csontszenet (8,40 g) adunk. Harminc percen keresztül kevertetjük a keveréket, majd - még melegen - szűrjük, és a szűrletet 200 ml-es térfogatra töményítjük. Az így nyert csapadékot szívatás mellett végzett szűrés alkalmazásával kiszűrjük. Ennek eredményeképpen 43,00 g mennyiségben nyerjük a 6,9-difluor-benzo[g]izokinolin5,10-diont.

Olvadáspont: 201-203 °C.

Az anyalúgot 70 ml-es térfogatra töményítve a termék egy második részletét (3,35 g) nyerjük. Olvadáspont: 200-202 °C.

8. intermedier-előállítási példa

9-Fluor-6-metoxi-benzo/g/izokinolin-5,10-dion és 6-fluor-9-metoxi-benzo/g/izokinolin-5,10-dion

Adagoló csepptölcsérben nitrogénatmoszféra alatt száraz metanolból (97,6 ml) és részletekben adagolt fémnátriumból (2,024 g) nátrium-metilát-oldatot állítunk elő. Amikor a fémnátrium teljesen eltűnt az oldatból, az oldatot 20 °C hőmérsékleten 2 óra alatt cseppenként hozzáadjuk a 7. intermedier-előállítási példa szerinti 6,9-difluor-benzo/g/-izokmolin-5,10-dion (19,615 g) száraz tetrahidrofüránnal (883 ml) készült oldatához. Az oldat beadagolásának befejezése után a reakciókeverék térfogatát rotációs vákuumbepárlón az eredeti térfogat felére csökkentjük, majd 30 percen keresztül 18 °C-on hűtjük. A kivált szilárd anyagot szívatás közben végzett szűrés alkalmazásával kiszűrjük és tetrahidrofüránnal (100 ml) mossuk. A szilárd anyagot egy éjszakán keresztül végzett kevertetés közben vízben (80 ml) szuszpendáljuk, és ismételten szűrjük. Ennek eredményeképpen 7,4 g mennyiségben nyerjük az A) szilárd anyagot.

A tetrahidrofurános anyalúgot szárazra bepároljuk. A kapott szilárd anyagot 78 ml vízben szuszpendáljuk keverés közben 1 óra hosszat, majd szűrjük, így 12,9 g B) szilárd anyaghoz jutunk.

Az A) szilárd anyagot (9,30 g) metilén-kloridban (45 ml) 30 percen keresztül refluxhőmérsékleten melegítjük. Szobahőmérsékletre történő hűtést követően a szilárd anyagot szívatás közben végzett szűrés alkalmazásával kiszűrjük, metilén-kloriddal (5x3 ml) mossuk és vákuum alatt 40 °C hőmérsékleten szárítjuk. Ennek eredményeképpen tiszta vegyületként, 8,65 g mennyiségben nyerjük a 9-fluor-6-metoxi-benzo-/g/izokinolin-5,10-diont.

Olvadáspont: 248-250 °C.

’H-NMR (CDC1₃) δ ppm: 4,05 (s, 3H), 7,40 (dd,

J=9,39, 3,91 Hz, 1H), 7,55 (dd, J=10,37, 9,39 Hz,

1H), 8,00 (dd, J=5,09, 0,78 Hz, 1H), 9,05 (d,

J=5,09 Hz, 1H), 9,48 (d, J=0,78 Hz, 1H).

A B) szilárd anyagot (14,0 g) metilén-kloridban (140 ml) oldjuk, és az oldhatatlan részt szűréssel eltávolítjuk. A metilén-kloridos oldatot szilikagéllel (630 g) töltött kromatográfiás oszlopra visszük és az oszlopot légköri nyomáson metilén-kloriddal eluáljuk. Amikor a sárga kromatográfiás sávok jól elkülönülnek, az oszlopot 10:1—>8:2—>1:1 térfogatarányú metilén-klorid/etil-acetát oldószerelegyekkel eluáljuk. Ennek eredményeképpen a 9-fluor-6-metoxi-benzo/g/izokinolin-5,10-dion és 6-fluor-9-metoxi-benzo/g]izokinolin-5,10-dion (HPLC értékelés szerint) - az előbbi sorrendnek megfelelően 6:94 arányú keverékét 6,50 g mennyiségben nyerjük. Olvadáspont: 168-170 °C.

9. intermedier-előállítási példa

a) eljárás

9-Fluor-6-hidroxi-benzo/g/izokinolin-5,10-dion és 9-klór-6-hidroxi-benzo/g/kinolin-5,10-dion (1:1 arányú keverék; kisléptékű reakció)

9-Fluor-6-metoxi-benzo/g/izokinolin-5,10-dion (0,072 g), alumínium-triklorid (0,112 g) és száraz metilén-klorid (40 ml) keverékét nitrogénatmoszféra alatt 4 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Az alumínium-triklorid további részletét (0,190 g) adjuk a keverékhez, majd a reakciókeveréket refluxhőmérsékleten 1,5 órán keresztül, majd ezt követően egy éjszakán át szobahőmérsékleten reagáltatjuk. Telített, vizes nátrium-klorid-oldat (15 ml) hozzáadása után a vizes fázist elkülönítjük és metilén-kloriddal (3x5 ml) extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomás alatt végzett desztillációval eltávolítjuk. Ennek eredményeképpen hozzávetőleg 1:1 arányú keverék formájában és 0,070 g mennyiségben nyerjük a 9-fluor-6hidroxi-benzo/g/izokinolin-5,10-diont (70:30 térfogatarányú metilén-klorid/etil-acetát oldószerelegy eluensként történő alkalmazása mellett végzett szilikagél vékonyréteg-kromatográfia esetén a lassabban mozgó sárga folt) és a 9-klór-6-hidroxi-benzo/g/kinolin-5,10diont (70:30 térfogatarányú metilén-klorid/etil-acetát oldószerelegy eluensként történő alkalmazása mellett végzett szilikagél vékonyréteg-kromatográfia esetén a gyorsabban mozgó sárga folt). Ezt a keveréket további tisztítás nélkül használtuk fel a következő lépésben. 9-Fluor-6-hidroxi-benzo/g/izokinolin-5,10-dion: ’H-NMR (CDClj) δ ppm: 7,38 (dd, 1H), 7,53 (dd,

1H), 8,09 (dd, 1H), 9,15 (d, 1H), 9,57 (d, 1H), 12,56 (s, 1H).

9-Klór-6-hidroxi-benzo-/g/izokinolin-5,10-dion: ’H-NMR (CDC1₃) δ ppm: 7,91 (d, 1H), 7,75 (d, 1H),

8,07 (dd, 1H), 9,13 (d, 1H), 9,58 (d, 1H), 12, 95 (s, 1H).

b) eljárás

9-Fluor-6-hidroxi-benzo/g/izokinolin-5,10-dion és 9-klór-6-hidroxi-benzo/g/kinolin-5,10-dion (9:1 arányú keverék; többgrammos előállítás)

HU 220 616 Bl

6-Metoxi-9-fluor-benzo/g7izokinolin-5,10-dion (7,20 g) metilén-kloriddal (432 ml) készült, refluxálóoldatához kevertetés közben egy részletben alumíniumkloridot (19,05 g) adunk. A reakciókeveréket 4 órán keresztül reflux mellett forraljuk, majd lehűtjük és vízbe (1300 ml) öntjük. Metilén-kloridot (200 ml) adunk hozzá, 10 percen keresztül kevertetjük, majd a szerves fázist elválasztjuk. A vizes oldatot nátrium-kloriddal telítjük és metilén-kloriddal (3x400 ml) tovább extraháljuk. Az egyesített szerves oldatokat telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárítjuk és az oldószert rotációs vákuumbepárló segítségével eltávolítjuk. Az ily módon 6,5 g mennyiségben nyert barna szilárd anyagot 1:1 térfogatarányú etil-acetát/hexán oldószerelegyből (65 ml) átkristályosítjuk. Ennek eredményeképpen összesen 6,00 g mennyiségben és (Ή-NMR meghatározás szerint) 9:1 arányú keverék formájában nyerjük - az előbbi sorrendnek megfelelően - a 9-fluor-6-hidroxi-benzo/g/izokinolin-5,10-diont és a 9-klór-6-hidroxi-benzo/g/izoklnolin- 5,10-diont.

Olvadáspont: részleges olvadás 179-181 °C hőmérsékleten;

teljes megolvadás 193-195 °C hőmérsékleten.

10. intermedier-előállítási példa

a) eljárás

9-Fluor-6-(p-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/izokinolin5,10-dion és

9-klór-6-(p-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/kinolin-5,10dion (1:1 arányú keverék; kisléptékű reakció)

A 9. intermedier-előállítási példa a) eljárás szerinti 9-fluor-6-hidroxi-benzo/g/izokinolin-5,10-dion és 9klór-6-hidroxi-benzo/g/kinolin-5,10-dion 1:1 arányú keveréket (0,060 g) feloldjuk száraz piridinben (2 ml), majd p-toluolszulfonil-kloridot (0,095 g) adunk az oldathoz. A reakciókeveréket egy órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük, majd trietil-amint (0,25 ml) adunk hozzá és a kevertetést további egy órán keresztül folytatjuk. A reakciókeveréket csaknem szárazra pároljuk és a maradékot megosztjuk 1 M hidrogén-kloridoldat (4 ml) és 20%-os ammónium-szulfát-oldat (6 ml) keveréke, valamint etil-acetát (10 ml) között. A vizes fázist elkülönítjük, etil-acetáttal (3x5 ml) extraháljuk, majd félretesszük. Az egyesített szerves oldatokat vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd szárazra pároljuk. Ennek eredményeképpen hozzávetőleg 1:1 arányú keverék formájában és összesen 0,095 g mennyiségben nyerjük a 9-fluor-6-(p-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/izokinolin-5,10-diont és a 9-klór-6-(j?-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/kinolin-5,10-diont. Ezt a keveréket további tisztítás nélkül használjuk fel a következő lépésben.

A tiszta egyedi vegyületeket ennek a keveréknek az olyan szilikagélen végzett oszlopkromatográfia segítségével kaphatjuk meg, amelynek során eluensként 50:45 :5->50:40:10 térfogatarányú metilén-klorid/nhexán/etil-acetát oldószerelegyeket alkalmazunk. A tiszta egyedi vegyületek a következő analitikai adatokkal rendelkeznek.

9-Fluor-6-(p-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/izokinolin5,10-dion:

Olvadáspont: 173-174 °C.

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 2,45 (s, 3H), 7,35 (d, 2H), 7,50-7,57 (m, 2H), 7,82-7,94 (m, 3H), 9,08 (d, 1H), 9,48 (s, 1H).

9-Klór-6-('p-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/izokinolin5.10- dion:

Olvadáspont: 180-181 °C.

Ή-NMR (CDCI3) δ ppm: 2,45 (s, 3H), 7,35 (d, 2H), 7,47 (d, 1H), 7,78-7,91 (m, 4H), 9,07 (d, 1H), 9,48 (s, 1H).

b) eljárás

9-Fluor-6-()>-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/izokmolin5.10- dion és

9-klór-6-fp-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/kinolin-5,10dion (9:1 arányú keverék; többgrammos előállítás)

A 9. intermedier-előállítási példa a) eljárás szerinti

9:1 arányú 9-fluor-6-hidroxi-benzo/g/izokinolin-5,10dion és 9-klór-6-hidroxi-benzo/g/kinolin-5,10-dion keverék (5,35 g),p-toluolszulfonil-klorid (8,47 ml) és metilén-klorid (166 ml) szuszpenziójához kevertetés közben trietil-amint (8,20 ml) adunk. Az így nyert vöröses ibolyaszínű oldatot nitrogénatmoszféra alatt szobahőmérsékleten egy órán keresztül állni hagyjuk, majd vízbe (500 ml) öntjük. A szerves fázist elválasztjuk, és a vizes oldatot metilén-kloriddal (100 ml) tovább extraháljuk. Az egyesített szerves oldatokat vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk, majd szárazra pároljuk. A kapott szilárd anyagot 1 órán keresztül «-hexánban (100 ml) szuszpendáljuk, majd ezt követően szüljük. Ennek eredményeképpen 8,85 g összmennyiségben és (Ή-NMR meghatározás szerint) 9:1 arányú keverék formájában nyerjük a 9-fluor-6-(p-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/izokinolin-5,10-diont és a 9-klór-6-(p-toluolszulfoniloxi)-benzo/g/kinolin-5,10-diont.

Olvadáspont: 156-158 °C.

11. intermedier-előállítási példa

3- (5-Klór-2-fluor-benzoil)-izonikotinsav és

4- (5-klór-2-fluor-benzoil)-nikotinsav l-KJór-4-fluor-benzol (0,97 g) tetrahidrofüránnal (70 ml) készült, nitrogénatmoszféra alatt tartott 75 °C hőmérsékletű, kevertetett oldatához fecskendővel cseppenként ízeAr-butil-lltiumot (1,3 M ciklohexánban; 6,0 ml) adunk. További 30 perces kevertetés után a sárga keveréket burkolt kanülön keresztül cseppenként hozzáadjuk piridin-3,4-dikarbonsavanhidrid (1,00 g) tetrahidrofüránnal (100 ml) készült, nitrogénatmoszféra alatti, - 78 °C hőmérsékletű, kevertetett oldatához. A halványsárga oldatot 4 óra alatt hagyjuk -20 °C hőmérsékletre melegedni. Az így nyert sárga szilárd anyagot vízben (10 ml) oldjuk, az oldatot 0 °C hőmérsékletre hűtjük, majd jégfürdőben híg hidrogénklorid-oldattal megsavanyítjuk, és a kapott csapadékot szűréssel kinyerjük. A fehér szilárd anyagot acetonnal melegítve 0,095 g mennyiségben egy oldhatatlan anyag marad vissza, amely az elvégzett Ή-NMR meghatározás szerint a 3-(5-klór-2-fluor-benzoil)-izoniko9

HU 220 616 Β1 tinsav és a 4-(5-klór-2-fluor-benzoil)-nikotinsav 9:1 arányú keveréke.

Olvadáspont: 289-291 °C.

Centrifugálás után a felső réteget eltávolítjuk és rotációs vákuumbepárló segítségével bepároljuk. Ennek eredményeképpen az elvégzett ’H-NMR meghatározás szerint a 3-(5-klór-2-fluor-benzoil)-izonikotinsav és a 4-(5-klór-2-fluor-benzoil)-nikotinsav 6:94 arányú kristályos keverékét nyerjük 0,947 g mennyiségben. Olvadáspont: 236-237 °C.

Ennek a keveréknek (0,052 g) a 66,5 Pa nyomáson és 180-205 °C hőmérsékleten végzett szublimációja fehér szilárd anyag formájában és 20 mg mennyiségben a

3- (5-klór-2-fluor-benzoil)-izonikotinsav és a 4-(5-klór2- fluor-benzoil)-nikotinsav 2:98 arányú kristályos keverékét eredményezi.

4- (5-Klór-2-fluor-benzoil)-nikotinsav:

Ή-NMR (CDCI3/CD3OD 9:1) δ ppm: 6,96 (m, 1H),

7,21 (d, 1H), 7,45 (m, 1H), 7,86 (m, 1H), 8,76 (d,

1H), 9,18 (s, 1H).

3- (5-Klór-2-fluor-benzoil)-izonikotinsav:

’H-NMR (DMSO-d₆) δ ppm: 7,37 (m, 1H), 7,75 (m,

2H), 7,83 (d, 1H), 8,77 (s, 1H), 8,90 (d, 1H).

12. intermedier-előállítási példa

4- (5-Klór-2-fluor-benzil)-nikotinsav

All. intermedier-előállítási példa szerinti 3-(5-klór2-fluor-benzoil)-izonikotinsav és a 4-(5-klór-2-fluorbenzoil)-nikotinsav 6:94 mólarányú keverék (0,60 g) 75%-os hangyasavval készült kevertetett keverékéhez cink-réz fémpárt (0,75 g) adunk. Az exoterm és habzó reakciókeveréket 15 percen keresztül kevertetjük, majd 2 órán keresztül 80 °C hőmérsékleten melegítjük. Lehűtjük 40 °C hőmérsékletre, majd a keveréket zsugorított üvegszűrőn átszűrjük. A szilárd anyagot előbb 75%-os hangyasavval (1x5 ml), majd etil-acetáttal (2x5 ml) mossuk. A keveréket rotációs vákuumbepárló segítségével körülbelül 2 ml-es térfogatra pároljuk. Az így nyert narancssárga olajat 0,5 M hidrogén-klorid-oldatban (3 ml) oldjuk, etil-acetáttal (3x10 ml) extraháljuk, ezt követően nátrium-kloriddal telítjük és etil-acetát/1,2dimetoxi-etán oldószereleggyel (2x5 ml) extraháljuk. Az egyesített extraktumokat vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd az oldószert rotációs vákuumbepárló segítségével eltávolítjuk. Sárga habot nyerünk. A habot (0,541 g) forró acetonitrilből (1 ml) átkristályosítva 0,142 g mennyiségben állítjuk elő a 4-(5-klór-2-fluorbenzil)-nikotinsavat.

Olvadáspont: 174-176 °C.

’H-NMR (CDCI3/CD3OD 9:1) δ ppm: 4,43 (s, 2H),

6,79 (m, 1H), 6,86 (m, 1H), 6,95 (m, 1H), 7,11 (d,

1H), 8,55 (d, 1H), 9,12 (s, 1H).

13. intermedier-előállítási példa

9-Klór-6-fluor-benzo/g/izokinolin-5,10-dion

A 12. intermedier-előállítási példa szerinti 4-(5-klór2-fhror-benzil)-nikotinsavhoz füstölgő kénsavat (30% SO₃; 0,31 ml) adunk. A sötét keveréket egy gyapotvattával töltött szárítócsővel ellátott lombikban gyorsan 130 °C hőmérsékletre melegítjük és 10 percen keresztül ezen a hőmérsékleten tartjuk. Szobahőmérsékletre történő lehűtést követően a reakciókeveréket jéggel (3 g) hirtelen lehűtjük és metilén-kloriddal (4x7 ml) extraháljuk. Az egyesített extraktumokat vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és az oldószer rotációs vákuumbepárló segítségével eltávolítjuk. Ennek eredményeképpen sárga, szilárd anyag formájában és 0,045 g mennyiségben (82%-os kitermeléssel) nyerjük a 9-klór-6-fluor-benzo/g/ izokinolin-5,10-diont.

Olvadáspont: 204-206 °C.

’H-NMR (CDCI3) δ ppm: 7,45 (m, 1H), 8,83 (m, 1H),

7,98 (d, 1H), 9,08 (d, 1H), 9,49 (s, 1H).

1. példa

5-(p-Toluolszulfonil-oxi)-2-metil-izokino[8,7,6-cdlindazol-6(2H)-on

A 10. intermedier-előállítási példa a) eljárás szerint előállított 9-fluor-6-(j?-toluolszulfonil-oxi)-benzofg/izokinolin-5,10-dion és 9-klór-6-(p-toluolszulfonil-oxi)benzo/g/kinolin-5,10-dion 1:1 arányú keveréket (0,041 g) száraz piridinben (2 ml) feloldjuk, majd az oldathoz TV-metil-hidrazin piridinnel frissen készített 1 M oldatát (0,183 ml) adjuk, A reakciókeveréket előbb három órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük, majd szárazra pároljuk, s ezt követően a maradékhoz vizet (5 ml) és telített nátrium-dihidrogén-foszfát-oldatot (NaH₂PO₄/5 ml) adunk és metilén-kloriddal (50 ml) több alkalommal extraháljuk. Az egyesített szerves oldatokat vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomás alatt eltávolítjuk. A kapott maradékot metilén-klorid/etil-acetát 90:10 (50 ml)->75:25 (50 ml)—>60:40 (50 ml)->40:60 (50 ml) térfogatarányú oldószerelegy eluensként történő alkalmazása mellett szilikagélen végzett oszlopkromatográfia segítségével tisztítjuk, s ennek eredményeképpen az 5-(p-toluolszulfonil-oxi)-2-metil-izokino[8,7,6-Cí//indazol-6(2/#-ont állíthatjuk elő.

’H-NMR (CDCI3) δ ppm: 2,42 (s, 3H), 4,25 (s, 3H),

7,33 (d, 2H), 7,53 (d, 1H), 7,63 (d, 1H), 7,95 (d,

2H), 8,07 (d, 1H), 8,80 (d, 1H), 9,50 (s, 1H).

2. példa

2-[2-(Dimetil-amino)-etil]-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cd]indazol-6(2H)-on

A 10. intermedier-előállítási példa b) eljárás szerint előállított 9-fluor-6-(p-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/izokinolin-5,10-dion és 9-klór-6-(p-toluolszulfoniloxi)-benzo/g/kinolin-5,l0-dion 9:1 arányú keverék (2,4 g) /V,/V-diizopropil-etil-amint (1,10 ml) tartalmazó tetrahidrofuránnal (24 ml) készült keverékéhez nitrogénatmoszféra alatt kevertetés közben 30 perc alatt hozzáadjuk 2-(dimetil-amino-etil)-hidrazin [J. Med. Chem., 7, 493, (1964)] (1,86 g) vízmentes tetrahidrofuránnal (6,0 ml) készült oldatát. Enyhén exoterm reakció indul be és a reakció-hőmérséklet 20 °C-ról 25 °C-ra emelkedik. A reakciót egy órán keresztül szobahőmérsékleten folytatjuk, majd a reakciókeveréket vízbe (240 ml) öntjük és az így nyert szuszpenziót 30 percen keresztül kevertetjük. A szilárd anyagot szívatás közben végzett szűrés alkalmazásával kiszűijük, vízzel mossuk és 40 °C

HU 220 616 Β1 hőmérsékleten szárítjuk. Ennek eredményeképpen 1,44 g mennyiségben nyeljük a 2-[2-(dimetil-amino)etil]-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cűyindazol-6(2/J-ont. Olvadáspont: 139-141 °C.

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 2,35 (s, 6H), 2,45 (s, 3H),

2,95 (t, 2H), 4,65 (t, 2H), 7,35 (d, 2H), 7,52 (d, 1H),

7,80 (d, 1H), 7,95 (d, 2H), 8,10 (d, 1H), 8,80 (d,

1H), 9,55 (s, 1H).

3. példa

2-[2-(N-terc-Butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cd]indazol-6(2H)-on

A J. Med. Chem., 7, 493, (1964) szakirodalmi helyen ismertetett eljárás megfelelő módosításának alkalmazásával jV-íerc-butoxi-karbonil-2-klór-etil-amin és hidrazin reakciójával [2-(2V-terc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-hidrazint állítunk elő. A 10. intermedier-előállítási példa b) eljárás szerint előállított 9-fluor-6-(p-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/izokinolin-5,10-dion és 9klór-6-(p-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/kinolin-5,10dion 9:1 arányú keverék (3,0 g) W-diizopropil-etilamint (1,38 ml) tartalmazó tetrahidrofuránnal (25 ml) készült keverékéhez nitrogénatmoszféra alatt kevertetés közben 30 perc alatt hozzáadjuk a [2-(N-terc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-hidrazin (9,2 g) vízmentes tetrahidrofuránnal (10 ml) készült oldatát. Enyhén exoterm reakció indul be és a reakció-hőmérséklet 21 °C-ról 24 °C-ra emelkedik. A reakciót egy órán keresztül szobahőmérsékleten folytatjuk, majd az így nyert csapadékot szívatás közben végzett szűrés alkalmazásával kiszűrjük, 1:1 térfogatarányú tetrahidrofurán/n-hexán oldószereleggyel (15 ml) mossuk és 40 °C hőmérsékleten vákuum alatt szárítjuk. Ennek eredményeképpen 1,33 g mennyiségben nyerjük a 2-[2-(Nférc-butoxi-karboml-amino)-etil]-5-(p-toluolszulfoniloxi)-izokino[8,7,6-Cí/]indazol-6<2//)-ont.

Olvadáspont: 206-208 °C.

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 1,4 (s, 9H), 2,45 (s, 3H),

3,75 (q, 2H), 4,70 (t, 2H), 4,92 (széles, 1H), 7,35 (d,

2H), 7,50 (d, 1H), 7,75 (d, 1H), 7,95 (d, 2H), 8,09 (d, 1H), 8,78 (d, 1H), 9,50 (s, 1H).

4. példa

2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cd]indazol-6(2H)-on

A 10. intermedier-előállítási példa b) eljárás szerint előállított 9-fluor-6-(/-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/izokinolin-5,10-dion és 9-klór-6-(p-toluolszulfoniloxi)-benzo/g/kinolin-5,10-dion 9:1 arányú keverék (0,200 g) trietil-amint (0,073 ml) tartalmazó tetrahidrofuránnal (2,0 ml) készült kevertetett oldatához cseppenként hozzáadjuk 2-[(2-hidroxi-etil-amino)-etil]-hidrazin [J. Hét. Chem., 26, 85, (1989)] (0,179 g) abszolút etanollal (0,5 ml) készült oldatát. A reakciókeveréket 2 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük, majd ismételten 2-[(2-hidroxi-etil-amino)-etil]-hidrazin (0,179 g) abszolút etanollal (0,5 ml) készült oldatát adjuk a keverékhez. További két óra elteltével a reakciókeveréket körülbelül 1 ml-es térfogatra töményítjük be. A maradékhoz vizet (20 ml) adunk, majd az így nyert keveréket egy éjszakán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. A képződött csapadékot szívatás közben végzett szűrés alkalmazásával kiszűrjük, vákuum alatt 40 °C hőmérsékleten szárítjuk, végül forró etilacetátban feliszapoljuk. Ennek eredményeképpen 0,060 g mennyiségben nyerjük a 2-[2-[(2-hidroxi-etil)amino]-etil]-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-c</]indazol-6(27J-ont.

Olvadáspont: 131-133 °C.

Ή-NMR (DMSO-d₆/D₂O) δ ppm: 2,45 (s, 3H),

2,62 (t, 2H), 3,13 (t, 2H), 3,40 (t, 2H), 4,65 (t, 2H),

7,25 (d, 1H), 7,40 (d, 2H), 7,75 (d, 2H), 7,95 (d,

1H), 8,15 (d, 1H), 8,80 (d, 1H), 9,40 (s, 1H).

5, példa

A 2-(Amino-alkil)-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cd]indazol-6(2H)-on-származékok előállítása

Az 1-4. példa szerinti eljárás alkalmazásával, kiindulási anyagként a 10. intermedier-előállítási példa szerinti 9-fluor-6-(p-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/izokinolin-5,10-dion és 9-klór-6-(p-toluolszulfonil-oxi)-benzo/g/kinolin-5,10-dion keveréket és a következő helyettesített hidrazinok valamelyikét alkalmazva az alábbi vegyületeket állítjuk elő.

Helyettesített hidrazinok: 2-(dietil-amino-etil)-hidrazin [J. Med. Chem., 7, 493, (1964)];

3-dimetil-amino-propil-hidrazin [J. Hét. Chem., 23, 1491, (1986)];

2-amino-etil-hidrazin [J. Hét. Chem., 23, 1491, (1986)];

2-(metil-amino-etil)-hÍdrazin,

2- hldroxi-etil-hidrazin,

3- amino-propil-hidrazin [J. Hét. Chem., 23, 1491, (1986)]. Az előállított vegyületek:

2-[2-(dietil-amino)-etil]-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//)-on;

2-[2-(dietil-amino)-propil]-5-(/?-toluolszulfonil-oxi)izokino[8,7,6-cJ/indazol-6(27/)-on;

2-(2-amino-etil)-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cJ/indazol-6(27/)-on;

2-[2-(metil-amino)-etil]-5-(/?-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cúf/indazol-6(27/)-on;

2-(3-amino-propil)-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cd/indazol-6(27í)-on.

6. példa

5-Klór-2-metil-izokino[5,6,7-cd]indazol-6(2H)-on

A 13. intermedier-előállítási példa szerint előállított 9-klór-6-fluor-benzo/g/izokinolin-5,10-dion piridinnel (0,5 ml) készült, jégfürdővel hűtött oldatához 2 perc alatt cseppenként hozzáadjuk metil-hidrazin (0,76 M; 0,021 g) piridinnel (0,6 ml) készült oldatát. Hat perc elteltével a sötét oldatban sárga csapadék jelenik meg. Enyhe nitrogénáram alkalmazása mellett végzett desztillációval a reakciókeverék térfogatát az eredeti értékének körülbelül felére csökkentjük, majd jéggel (5 g) hirtelen lehűtjük. A halványsárga csapadékot szívatás közben végzett szűrés alkalmazásával kiszűrjük és jeges

HU 220 616 Bl vízzel (2x1 ml) mossuk, majd vákuum alatt szárítjuk. A sárga szilárd anyagot 96:4 térfogatarányú kloroform/metanol oldószerelegy eluensként történő alkalmazása mellett szilikagélen oszlopkromatográfiás úton tisztítjuk. Ennek eredményeképpen sárga, szilárd anyag formájában és 0,033 mennyiségben (71%-os kitermeléssel) nyeljük az 5-klór-2-metil-izokino[5,6,7-c<//indazol-6(27(i-ont.

Olvadáspont: 244-245 °C.

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 4,25 (s, 3H), 7,59 (dd, 2H),

7,92 (d, 1H), 8,84 (d, 1H), 9,55 (s, 1H).

7. példa

A 2-(Amino-alkil)-5-klór-izokino[8,7,6-cd]indazol6(2H)-onok előállítása

A 6. példa szerinti eljárás alkalmazásával, kiindulási anyagként a 13. intermedier-előállítási példa szerinti 9-klór-6-fluor-benzo/g/kinolin-5,10-dion keveréket és a következő helyettesített hidrazinok valamelyikét alkalmazva az alábbi vegyületeket állítjuk elő. Helyettesített hidrazinok: [2-(7V-Zerc-butoxi-karbonilamino)-etil]-hidrazin, [2-(dimetil-amino)-etil]-hidrazin, [J. Med. Chem., 7, 493, (1964)]; 2-(dietil-amino-etil)-hidrazin, [J. Med. Chem., 7, 493, (1964)];

2- [(hidroxi-etil-amino)-etil]-hidrazin, [J. Hét. Chem., 26, 85, (1989)];

3- dimetil-amino-propil-hidrazin, [J. Hét. Chem., 23, 1491, (1986)]; 2-amino-etil-hidrazin, [J. Hét. Chem., 23, 1491, (1986)]; 2-(metil-amino-etil)-hidrazin,

2- hidroxi-etil-hidrazin,

2-[2-(W-/erc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-klór-izokino[5,6,7-cd/indazol-6(2/íj-on

Olvadáspont: 226-228 °C.

Ή-NMR (CDC1₃+CD₃OD) δ ppm: 1,30 (s, 9H),

3,58 (t, 2H), 4,63 (t, 2H), 7,54 (d, 1H), 7,70 (d, 1H),

7,90 (dd, 1H), 8,70 (d, 1H), 9,40 (s, 1H). 2-[2-(dimetil-amino)-etil]-5-klór-izokino[5,6,7-cí//indaζο1-6(2Λ)-οη

Olvadáspont: 160-161 °C.

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 2,32 (s, 6H), 2,95 (t, 2H),

4,65 (t, 2H), 7,60 (d, 1H), 7,69 (d, 1H), 8,00 (dd,

1H), 8,88 (d, 1H), 9,60 (s, 1H). 2-[2-(dietil-amino)-etil]-5-klór-izokino[5,6,7-cd/indazol-6(2H)-on

2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-klór-izokino[5,6,7-cűf/indazol-6(2í()-on

Olvadáspont: 148-152,5 °C.

Ή-NMR (CDC1₃+CD₃OD) δ ppm: 2,75 (t, 2H), 3,43 (t, 2H), 3,60 (t, 2H), 4,63 (t, 2H), 7,55 (d, 1H),

7,75 (d, 1H), 7,98 (dd, 1H), 8,73 (d, 1H), 9,40 (s, 1H). 2-[3-(dimetil-amino)-propil]-5-klór-izokino[5,6,7-cJ/indazol-6(27/)-on

2-(2-Amino-etil)-5-klór-izokino[5,6,7-cűyindazol6(2H)-on

2-[2-(Metil-amino)-etil]-5-klór-izokino[5,6,7-cűf/indazol-6(2/7)-on

2-(2-Hidroxi-etil)-5-klór-izokino[5,6,7-Cí//indazol6(2H)-on

2-(3-Amino-propil)-5-klór-izokino[5,6,7-cúyindazol6(2H)-on

8. példa

5-[[2-(Dimetil-amino)-etil]-amino]-2-metil-izokino[8,7,6-cd]indazol-6(2H)-on

2-Metil-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//)-on (0,02 g) száraz piridinnel (2 ml) készült, kevertetett szuszpenziójához ΛζΑ-dimetil-etiléndiamin piridinnel készült 1 M oldatát (0,10 ml) adjuk. Egy órán keresztül szobahőmérsékleten végzett kevertetést követően a reakciókeveréket 13 órán keresztül 70 °C hőmérsékleten melegítjük, miközben 2, 4 és 11 óra elteltével további 7V,A-dimetil-etilén-diaminoldatot (az előbbi sorrendnek megfelelően 0,1 ml, 0,05 ml, 0,05 ml) adunk hozzá. A piridint és az N,Ndimetil-etilén-diamin feleslegét csökkentett nyomás alatt végzett desztillációval eltávolítjuk, majd az így nyert maradékot megosztjuk metilén-klorid (50 ml) és telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot (1 ml) tartalmazó telített, vizes nátrium-klorid-oldat (10 ml) között. A szerves oldatot vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, s ezt követően az oldószert desztilláció segítségével eltávolítjuk. A narancssárga maradékot szilikagélen végzett oszlopkromatgoráfía útján tisztítjuk, amelynek során eluensként előbb 95:5 térfogatarányú kloroform/metanol oldószerelegyet (30 ml), majd ezt követően 90:15:0,5 térfogatarányú oldószerelegyet (50 ml) alkalmazunk. Ennek eredményeképpen vöröses narancssárga szilárd anyag formájában és 0,011 g mennyiségben nyerjük az 5-[[2-(dimetil-amino)-etil]amino]-2-metil-izokino[8,7,6-cí/]indazol-6(2//)-ont. Olvadáspont: 208-215 °C (bomlás közben).

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 2,40 (s, 3H), 2,75 (t, 2H),

3,57 (q, 2H), 4,25 (s, 3H), 6,97 (d, 1H), 7,63 (d,

1H), 8,30 (dd, 1H), 8,79 (d, 1H), 9,30 (széles t, 1H),

9,62 (d, 1H).

9. példa

5-[[2-(Dimetil-amino)-etil]-amino]-2-[2-(dimetilamino)-etil]-izokino[8,7,6-cd]indazol-6(2H)-on

A 2. példa szerinti eljárással előállított 2-[2(dimetil-amino)-etil]-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-Ízokino[8,7,6-c£//indazol-6(2//)-on (0,463 g), 2-(dimetil-amino)-etil-amin (0,80 ml) és száraz piridin (4,63) oldatát nitrogénatmoszféra alatt 90 percen keresztül 80 °C hőmérsékleten melegítjük. Az oldatot ezt követően szárazra pároljuk, majd az így nyert maradékot megosztjuk telített, vizes nátrium-klorid-oldat (30 ml) és etil-acetát (4 χ 25 ml) között. Az egyesített szerves oldatokat vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk és körülbelül 3 ml-es térfogatra töményítjük be. «-Hexán (12 ml) hozzáadását és 1 órás kevertetést követően a kivált anyagot szívatás közben végzett szűrés alkalmazásával kiszűr12

HU 220 616 Bl jük és vákuum alatt 40 °C hőmérsékleten szárítjuk. Ennek eredményeképpen 0,23 g mennyiségben nyerjük az

5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-2-[2-(dimetil-amino)-etil]-izokino[8,7,6-c<//indazol-6('2//-ont. Olvadáspont: 150-152 °C.

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 2,32 (s, 1H), 2,40 (s, 6H),

2.70 (t, 2H), 2,95 (t, 2H), 3,60 (q, 2H), 4,65 (t, 2H),

6,98 (d, 1H), 7,70 (d, 1H), 8,30 (d, 1H), 8,80 (d,

1H), 9,30 (széles s, 1H), 9, 65 (s, 1H).

10. példa

2-[2-(N-terc-Butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-[[2-(Nterc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cd]indazol-6(2H)-on

A 3. példa szerinti eljárással előállított 2-[2-(N-tercbutoxi-karbonil-amino)-etil]-5-(p-toluolszulfonil-oxi)izokino[8,7,6-cűf/indazol-6(2//)-on és a Syth. Comm., 20, 2559, (1990) szakirodalmi helyen ismertetett eljárás szerint előállított A-(terc-butoxi-karbonil)-etilén-diamin (1,12 g) keverékének száraz piridinnel (5,35 ml) készült szuszpenzióját 80 °C hőmérsékleten melegítjük. Az így nyert sötét oldatot 5 órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd szárazra pároljuk és a maradékot megosztjuk telített, vizes nátrium-klorid-oldat (30 ml) és etil-acetát (2 χ 25 ml) között. A kétfázisú keverékben nem oldódó narancssárgavörös szilárd anyagot szívatás közben végzett szűrés alkalmazásával kiszűrjük és vákuum alatt 40 °C hőmérsékleten szárítjuk (0,43 g).

Ezt az anyagot (0,60 g) oszlopkromatográfiás úton tisztítjuk, amelynek során eluensként 90:10—>70:30 térfogatarányú metilén-klorid/metanol oldószerelegyet alkalmazunk. A terméket tartalmazó frakciókat összeöntjük és körülbelül 20 ml-es térfogatra töményítjük. Ennek eredményeképpen vöröses narancssárga kristályok formájában és 0,45 g mennyiségben kiválik a 2-[2-(N/erc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-[[2-(2V-/erc-butoxikarbonil-amino)-etil]-amino]-izokino-[8,7,6-cí//-indazo\-6(2H)-on.

Olvadáspont: 211-213 °C.

'H-NMR (9:1 CDClj/DMSO-dJ δ ppm: 1,3 (s, 9H),

1,4 (s, 9H), 3,32 (q, 2H), 3,58 (m, 4H), 4,58 (t, 2H),

6,20 (széles s, 1H), 6,40 (széles s, 1H), 7,05 (d, 1H),

7.70 (d, 1H), 8,15 (d, 1H), 8,65 (d, 1H), 9,20 (széles s, 1H), 9,49 (s, 1H).

11. példa

2-[2-(N-terc-Butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-[[(2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cd]indazol6(2H)-on

2-[2-(5V-Zerc-Butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//)-on (0,056 g) és 2-(dimetil-amino)-etil-amin (0,080 ml) száraz piridinnel (0,50 ml) készült szuszpenzióját 80 °C hőmérsékletre melegítjük. Az így nyert sötét oldatot egy órán keresztül 80 °C hőmérsékleten tartjuk, majd egy éjszakán keresztül szobahőmérsékleten hagyjuk. Az így nyert sötét csapadékot szívatás közben végzett szűrés alkalmazásával elkülönítjük és oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, amelynek során oszloptöltetként szilikagélt (SiO₂), eluensként pedig 9:0,5 térfogatarányú metilén-klorid/metanol oldószerelegyet alkalmazunk. Ennek eredményeképpen vörös-narancssárga szilárd anyag formájában és 0,024 g mennyiségben nyerjük a 2-[2-(ÍV-íerc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-[[(2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cűiyindazol0(2H)-ont.

Olvadáspont: 225-227 °C (metilén-kloridból). Ή-NMR (CDClj) δ ppm: 1,43 (s, 9H), 2,40 (s, 6H),

2,7 (t, 2H), 3,55 (q, 2H), 3,78 (m, 2H), 4,65 (t, 2H), 5,23 (széles m, 1H), 6,87 (d, 1H), 7,62 (d, 1H), 8,28 (dd, 1H), 8,76 (d, 1H), 9, 6 (s, 1H).

12. példa

Izokino[8,7,6-cd]indazol-6(2H)-on-származékok

A 8-11. példa szerinti eljárást követve a 2. példa szerinti eljárással előállított 2-[2-(dimetil-amino)-etil]5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cí//indazol6(2H)-on, a 3. példa szerinti eljárással előállított 2-[2(2V-íerc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-cJ/indazol-6(2/()-on, valamint a

4. példa szerinti eljárással előállított 2-[2-[(2-hidroxietil)-amino]-etil]-5-(p-toluolszulfonil-oxi)-izokino[8,7,6-«//indazol-6(2//)-on és a megfelelőképpen megválasztott amin reakciójával állítjuk elő a következő vegyületeket.

a) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-[(2-hidroxietil)-amino]-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol6(2H)-on

Ή-NMR (CDClj) δ ppm: 3,25 (m, 6H), 3,61 (t, 4H),

3,71 (m, 4H), 3,98 (q, 2H), 4,65 (t, 2H), 5,31 (széles s, 2H), 7,08 (d, 1H), 7,70 (d, 1H), 8,30 (d, 1H), 8,83 (d, 1H), 9,30 (széles s, 1H), 9,69 (s, 1H).

b) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(3-amino-propil)-amino]-izokmo[8,7,6-cűf/indazol-6(2H)-on Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 2,05 (m, 2H), 3,18 (m, 4H),

3,58 (t, 2H), 3,65 (t, 2H), 3,78 (q, 2H), 4,62 (t, 2H),

5.20 (széles s, 3H), 7,10 (d, 1H), 7,69 (d, 1H),

8.30 (d, 1H), 8,85 (d, 1H), 9,15 (széles s, 1H),

9.30 (t, 1H), 9,71 (s, 1H).

c) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(2-amino-etilamino]-izokino[8,7,6-cí(/indazol-6(2//)-on Ή-NMR (CDClj) δ ppm: 3,20 (m, 4H), 3,58 (t, 2H),

3,66 (t, 2H), 3,86 (q, 2H), 4,61 (t, 2H), 5,15 (széles s, 3H), 7,12 (d, 1H), 7,69 (d, 1H), 8,30 (d, 1H), 8,85 (d, 1H), 9,15 (széles s, 1H), 9,30 (t, 1H), 9,71 (s, 1H).

d) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(metil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//)-on Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 2,61 (s, 3H), 3,06 (t, 2H),

3.20 (t, 2H), 3,58 (t, 2H), 3,67 (t, 2H), 3,88 (q, 2H),

4,65 (t, 2H), 5,10 (t, 1H), 7,05 (d, 1H), 7,70 (d, 1H), 8,33 (d, 1H), 8,81 (d, 1H), 8,99 (széles s, 2H), 9,35 (t, 1H), 9,66 (s, 1H).

e) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(metil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-Cí//indazol-6(2//)-on dihidroklorid-só

Ή-NMR (D₂O) δ ppm; 2,8 (s, 3H), 3,35 (m, 2H), 3,45 (t, 2H), 3,85 (m, 4H), 4,0 (t, 2H), 5,0 (t, 2H),

7,15 (d, 1H), 7,9 (d, 1H), 8,4 (d, 1H), 8,75 (d, 1H), 9,35 (s, 1H); olvadáspont: 261-263 °C.

HU 220 616 Β1

í) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2/()-on Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 2,42 (s, 6H), 2,75 (t, 2H),

3,18 (t, 2H), 3,58 (q, 2H), 3,63 (t, 2H), 3,68 (t, 2H),

4,61 (t, 2H), 5,15 (t, 1H), 6,99 (d, 1H), 7,66 (d, 1H),

8.31 (d, 1H), 8,80 (d, 1H), 9,11 (széles s, 1H), 9,35 (t, 1H), 9,65 (s, 1H).

g) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(dimetilamino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//)on dihidroklorid-só

Ή-NMR (D₂O): δ ppm: 8,68 (s, 1H), 8,39 (d,

J=5,48 Hz, 1H), 7,61 (d, J=9,19 Hz, 1H), 7,51 (d,

J=5,48 Hz, 1H), 6,84 (d, J=9,19 Hz, 1H), 4,75 (t,

J=5,87 Hz, 2H), 3,94 (t, J=6,85 Hz, 2H), 3,90 (t,

J=5,19 Hz, 2H), 3,71 (t, J=5,70 Hz, 2H), 3,53 (t,

J=6,45 Hz, 2H), 3,31 (t, J=5,19 Hz, 2H), 3,03 (s,

6H);

olvadáspont: 266-268 °C.

h) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(2V-íerc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2#)-on

Ή-NMR (CDC1₃+CD₃OD) δ ppm: 1,40 (s, 9H),

3.31 (m, 4H), 3,52 (q, 2H), 3,63 (t, 2H), 3,85 (t,

2H), 4,71 (t, 2H), 7,03 (d, 1H), 7,70 (d, 1H), 8,21 (dd, 1H), 8,76 (d, 1H), 9,61 (s, 1H).

i) 2-[2-(2V-Zerc-Butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-[[2-[(2hidroxi-etil)-amino]-etil]-amino]-izokino[8,7,6-c<7/indazol-6(2/y)-on

Ή-NMR (CDC1₃+CD₃OD) δ ppm: 1,45 (s, 9H),

3,18 (m, 4H), 3,73 (q, 2H), 3,80 (m, 4H), 4,67 (t,

2H), 7,00 (d, 1H), 7,68 (d, 1H), 8,25 (dd, 1H),

8,75 (d, 1H), 9,60 (s, 1H).

j) 2-[2-(Dimetil-amino)-etil]-5-[[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6/2//)-on Olvadáspont: 156-157 °C.

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 2,30 (s, 6H), 2,91 (m, 4H),

3,08 (t, 2H), 3,60 (t, 2H), 3,75 (m, 2H), 4,60 (t, 2H),

6,90 (d, 1H), 7,60 (d, 1H), 8,25 (dd, 1H), 8,75 (d,

1H), 9,45 (széles s, 1H), 9, 60 (s, 1H).

k) 5-[(2-Amino-etil)-amino]-[2-[2-(dimetil-amino)etil]-izokino[8,7,6-ct//indazol-6/2//i-on

Ή-NMR (CDC1₃+CD₃OD) δ ppm: 2,30 (s, 6H),

2,95 (t, 2H), 3,13 (t, 2H), 3,65 (t, 2H), 4,58 (t, 2H),

7,04 (d, 1H), 7,70 (d, 1H), 8,18 (dd, 1H), 8,66 (d,

1H), 9,51 (s, 1H).

13. példa

2-Metil-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cd]indazol-6(2H)-on

A 6. példa szerinti eljárással előállított 5-klór-2metil-izokino[5,6,7-cd/indazol-6(2H)-ont (0,013 g) hozzáadjuk 2-(dimetil-ammo)-etil-aminhoz (0,34 ml). A sárga keveréket gyorsan refluxhőmérsékletre melegítjük, majd egy órán keresztül reflux mellett forraljuk. Enyhe nitrogénáram alkalmazása mellett végzett desztillációval eltávolítjuk a narancssárga oldatból a diamin feleslegét. Az így nyert narancssárga keveréket ezt követően szilikagélen végzett oszlopkromatográfia segítségével tisztítjuk, amelynek során gradienselúciót használunk: 1:99 térfogatarányú metanol/kloroform (25 ml)-»2:98 térfogatarányú metanol/kloroform (25 ml)-»4:96 térfogatarányú metanol/kloroform (25 ml)—>8:92 térfogatarányú metanol/kloroform (25 ml)-»12:88 térfogatarányú metanol/kloroform (25 ml)—>16:84 térfogatarányú metanol/kloroform (25 ml)->24:76 térfogatarányú metanol/kloroform (50 ml). Ennek eredményeképpen vöröses narancssárga szilárd anyag formájában és 0,010 g mennyiségben nyerjük a 2-metil-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]izokino[5,6,7-ct//indazol-6/27/)-ont.

Olvadáspont: 212-216 °C.

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 2,36 (s, 6H), 2,69 (t, 2H),

3,54 (q, 2H), 4,21 (s, 3H), 6,91 (d, 1H), 7,54 (d,

1H), 8,00 (d, 1H), 8,79 (d, 1H), 9,19 (széles s, 1H),

9,67 (s, 1H).

14. példa

5-[[2-(Dimetil-amino)-etil]-amino]-2-[2-(dimetil-amino)-etil]-izokino[5,6,7-cd]indazol-6(2H)-on

2-[2-(Dimetil-amino)-etil]-5-klór-izokino[5,6,7cd]- indazol-6(2//)-on (0,539 g) piridinnel (6,80 ml) készült, kevertetett oldatához nitrogénatmoszféra alatt A,A-dimetil-etilén-diamint (1,79 ml) adunk, majd az így nyert oldatot 12 órán keresztül 80 °C hőmérsékleten melegítjük. A piridint és az A,JV-dimetil-etiléndiamin feleslegét rotációs vákuumbepárló segítségével eltávolítjuk. A kapott maradékot szilikagélen végzett oszlopkromatográfia útján tisztítjuk, amelynek során eluensként sorrendben a következő oldószerelegyeket alkalmazzuk: először metilén-klorid, ezt követően 95:5 térfogatarányú metilén-klorid/metanol oldószerelegy, majd végül 95:5:0,5-»95:5:l térfogatarányú metilén-klorid/metanol/(koncentrált ammónium-hidroxid) oldószerelegy. A kívánt, sárga színű terméket tartalmazó frakciókat összeöntjük, majd az oldószereket rotációs vákuumbepárló segítségével eltávolítjuk. Az így kapott maradékot (0,529 g) diizopropil-éterből kristályosítva sárga por formájában és 0,291 g mennyiségben nyerjük a címvegyületet, azaz az 5-[[2-(dimetilamino)-etil]-amino]-2-[2-(dimetil-amino)-etil]-izokino[5,6,7-cJ]mdazol-6(2/#-ont.

Olvadáspont: 110-111 °C.

Ή-NMR (CDClj) δ ppm: 2,31 (s, 6H), 2,38 (s, 6H),

2,71 (t, 2H), 2,92 (t, 2H), 3,55 (q, 2H), 4,65 (t, 2H),

7,01 (d, 1H), 7,69 (d, 1H), 8,10 (dd, 1H), 8,83 (d,

1H), 9,30 (széles t, 1H), 9,71 (s, 1H).

15. példa

Izokino[5,6,7-cd]indazol-6(2H)-on-származékok

A 13. vagy 14. példa szerinti eljárást követve, kiindulási anyagként a 7. példa szerinti eljárással előállított 2-[2-(jV-/erc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-klór-izokino[5,6,7-cí//indazol-6/2//)-ont, 2-[2-(dimetil-amino)etil]-5-klór-izokino[5,6,7-cc//indazol-6/2//)-ont, illetve 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-klór-izokino[5,6,7cí/yindazol-6(2//)-ont alkalmazva a következő vegyületeket állíthatjuk elő.

a) 2-[2-(2V-terc-Butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-[[2-(7VZerc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7cd/indazol-6(27y)-on

HU 220 616 Bl

Olvadáspont: 211-213 °C.

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 1,40 (s, 9H), 1,46 (s, 9H),

3,55 (q, 2H), 3,65 (q, 2H), 3,77 (q, 2H), 4,69 (t,

2H), 5,55 (széles s, 2H), 7,00 (d, 1H), 7,60 (d, 1H),

7,93 (dd, 1H), 8,70 (d, 1H), 9,10 (széles t, 1H),

9,38 (s, 1H).

b) 2-[2-(7V-íerc-Butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-[[2-(amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cí//indazol-6(2//)-on

A reakciót 50 °C hőmérsékleten, oldószerként dimetil-szulfoxidot alkalmazva hajtottuk végre.

Olvadáspont: 221-222 °C.

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 1,43 (s, 9H), 3,13 (t, 2H),

3,58 (q, 2H), 3,75 (q, 2H), 3,67 (t, 2H), 5,05 (széles s, 1H), 7,00 (d, 1H), 7,65 (d, 1H), 8,05 (dd, 1H), 8,60 (d, 1H), 9,30 (széles s, 1H), 9,75 (s, 1H).

c) 2-[2-(2V-íerc-Butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-[[2-[(2hidroxi-etil)-amino]-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cí//indazol-6(2/f)-on

Ή-NMR (CDC1₃+CD₃OD) δ ppm: 1,48 (s, 9H),

3,25 (m, 4H), 3,74 (q, 2H), 3,80 (m, 4H), 4,68 (t,

2H), 7,01 (d, 1H), 7,72 (d, 1H), 8,09 (dd, 1H), 8,80 (d, 1H), 9,75 (s, 1H).

d) 2-[2-(N-terc-Butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-[[2(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cí//indazol6(2H)-on

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 1,44 (s, 9H), 2,31 (s, 6H),

2,75 (t, 2H), 3,68 (q, 2H), 3,75 (q, 2H), 4,68 (t, 2H),

5,10 (széles m, 1H), 7,03 (d, 1H), 7,70 (d, 1H),

8.15 (dd, 1H), 8,85 (d, 1H), 9,33 (széles t, 1H),

9,71 (s, 1H).

e) 5-[[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-amino]-2-[2-(dimetil-amino)-etil]-izokino[5,6,7-Cí//indazol-6(27/)-on Ή-NMR (CDC1₃ + CD₃OD) δ ppm: 2,40 (s, 6H),

2.95 (t, 2H), 3,23 (m, 4H), 3,82 (m, 4H), 4,70 (t,

2H), 7,05 (d, 1H), 7,70 (d, 1H), 8,13 (dd, 1H), 8,85 (d, 1H), 9,70 (s, 1H).

f) 2-[2-(Dimetil-amino)-etil]-5-[(2-amino-etil)-amino]izokino[5,6,7-cí//indazol-6('2/(l-on;

Ή-NMR (CDC1₃) δ ppm: 2,39 (s, 6H), 2,95 (t, 2H),

3.15 (t, 2H), 3,68 (q, 2H), 4,68 (t, 2H), 7,00 (d, 1H),

7,65 (d, 1H), 8,12 (dd, 1H), 8,85 (d, 1H), 9,33 (széles t, 1H), 9,72 (s, 1H).

g) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-[(2-hidroxietil)-amino]-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cí//indazol6(2H)-on

A reakciót 52 °C hőmérsékleten és oldószerként dimetil-szulfoxidot alkalmazva hajtjuk végre. Olvadáspont: 148-151 °C.

Ή-NMR (D₂O) 6 ppm: 2,75 (m, 6H), 2,95 (m, 2H),

3,12 (m, 2H), 3,70 (m, 4H), 4,05 (m, 2H), 6,10 (d,

1H), 6,65 (d, 1H), 6,90 (d, 1H), 7,83 (s, 1H),

7.95 (d, 1H).

h) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(2-aminoetil)-amino]-izokino[5,6,7-cű?/indazol-6(2//)-on Ή-NMR (CDC1₃+CD₃OD) δ ppm: 2,97 (t, 2H),

3,30 (m, 4H), 3,68 (t, 2H), 3,85 (t, 2H), 4,66 (t, 2H),

7,00 (d, 1H), 7,69 (d, 1H), 8,10 (dd, 1H), 8,83 (d,

1H), 9,76 (s, 1H).

i) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(3-amino-propil)-amino-izokino[5,6,7-cd/indazol-6(27/)-on

Ή-NMR (CDC1₃+CD₃OD) δ ppm: 2,09 (m, 2H),

2,57 (t, 2H), 3,30 (m, 4H), 3,53 (t, 2H), 3,82 (t, 2H),

4.66 (t, 2H), 7,01 (d, 1H), 7,68 (d, 1H), 8,05 (dd,

1H), 8,80 (d, 1H), 9,68 (s, 1H).

j) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(metil-amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-«//indazol-6(2//)-on Ή-NMR (CDC1₃ + CD₃OD) δ ppm: 2,48 (s, 3H),

2,83 (t, 2H), 3,28 (m, 4H), 3,58 (t, 2H), 3,83 (t, 2H),

4.67 (t, 2H), 7,01 (d, 1H), 7,68 (d, 1H), 8,03 (dd,

1H), 8,80 (d, 1H), 9,67 (s, 1H).

k) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-ct//indazol6(2H)-on

Ή-NMR (CDC1₃+CD₃OD) δ ppm: 2,31 (s, 6H),

2,72 (t, 2H), 3,33 (m, 4H), 3,57 (t, 2H), 3,87 (t, 2H),

4,71 (t, 2H), 7,00 (d, 1H), 7,71 (d, 1H), 8,09 (dd,

1H), 8,81 (d, 1H), 9,70 (s, 1H).

l) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(7V-/erc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cJ/indazol-6(27/)-on

Ή-NMR (CDC1₃+CD₃OD) δ ppm: 1,41 (s, 9H),

3,29 (m, 4H), 3,56 (t, 2H), 3,79 (t, 2H), 3,83 (t, 2H),

4.68 (t, 2H), 7,05 (d, 1H), 7,68 (d, 1H), 8,08 (dd,

1H), 8,80 (d, 1H), 9, 68 (s, 1H).

16. példa

A terc-Butoxi-karbonil-védócsoport eltávolítása

A 10. példa szerinti eljárással előállított 2-[2-(7Víerc-butoxi-karbonil-amino)-etil]-5-[[2-(2V-terc-butoxikarbonil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(27/)-on (0,104 g) abszolút etanollal (2,1 ml) készült, kevertetett szuszpenziójához nitrogénatmoszféra alatt cseppenként vízmentes hidrogén-klorid etanolos oldatát (5 M; 0,40 ml) adjuk. Az etanolos hidrogénklorid-oldat beadagolásának ideje alatt előbb a kiindulási anyag feloldódik, majd egy sötétvörös szilárd anyag kiválása figyelhető meg. Ezt a szilárd anyagot abszolút etanollal visszaoldjuk és az oldatot 150 percen keresztül 40 °C hőmérsékleten melegítjük. A melegítés ideje alatt egy bíborvörös csapadék fokozatos kialakulását figyeljük meg. Szobahőmérsékletre történő lehűtést követően dietil-étert (10 ml) adunk a keverékhez, majd a csapadékot nitrogénatmoszféra alatti szívatás közben végzett szűrés alkalmazásával kinyeijük. Ennek eredményeképpen 0,070 g mennyiségben nyerjük a 2-[(2-amino-etil)-5-[(2-amino-etil)-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//)-on-trihidrokloridot.

Olvadáspont: 247-250 °C.

Ή-NMR (D₂O) δ ppm: 3,40 (t, 2H), 3,70 (t, 2H),

3,95 (t, 2H), 4,87 (t, 2H), 7,05 (d, 1H), 7,78 (d, 1H),

8,04 (dd, 1H), 8,62 (d, 1H), 9,10 (s, 2H).

UV (H₂O): (E_1%)=230 nm (650 cm); 240 nm (555 cm); 370 nm (244 cm); 591 nm (342 cm).

17. példa

A 16. példa szerinti eljárást követve kiindulási anyagként a 11., 12., 14. vagy 15. példa szerinti eljárással előállított megfelelő JV-íerc-butoxi-karbonil-származékokat alkalmazva trihidrokloridsó formájában a következő vegyületeket állítjuk elő :

HU 220 616 Bl

a) 2-[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(2-amino-etil)amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(27/)-on Ή-NMR (D₂O) δ ppm: 3,07 (t, 2H), 3,39 (m, 4H),

3.69 (t, 2H), 3,88 (t, 2H), 4,83 (t, 2H), 7,05 (d, 1H),

7.70 (d, 1H), 8,33 (dd, 1H), 8,78 (d, 1H), 9,15 (s, 1H).

b) 2-[2-Amino-etil]-5-[[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]amino]-izokino[8,7,6-Cí(/indazol-6(2//)-on Ή-NMR (D₂O) δ ppm: 3,28 (t, 2H), 3,31 (m, 4H),

3,85 (m, 4H), 4,90 (t, 2H), 7,03 (d, 1H), 7,70 (d,

1H), 8,35 (dd, 1H), 8,72 (d, 1H), 9,77 (s, 1H).

c) 2-[2-Amino-etil]-5-[[(2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//)-on Olvadáspont: 224 °C (bomlás közben).

Ή-NMR (D₂O) δ ppm: 3,00 (s, 6H), 3,60 (t, 2H), 3,70 (t, 2H), 4,07 (t, 2H), 4,93 (t, 2H), 7,20 (d, 1H), 7,95 (d, 1H), 8,43 (dd, 1H), 8,77 (d, 1H), 9,43 (s, 1H).

UV (0,1 M HCl): X_max (E_lo/o)=236 nm (485 cm);

382 nm (205 cm); 507 nm (232 cm).

d) 2-[2-Amino-etil]-5-[(2-ammo-etil)-amino]-izokino[5,6,7-cí//indazol-6(27/)-on;

Olvadáspont: >260 °C.

Ή-NMR (D₂O) δ ppm: 3,42 (t, 2H), 3,75 (t, 2H),

4,00 (t, 2H), 5,05 (t, 2H), 7,32 (d, 1H), 8,09 (d, 1H),

8,62 (d, 1H), 8,87 (d, 1H), 9,55 (s, 1H).

UV (0,1 M HCl): X_max (E_1%)=245 nm (622 cm);

275 nm (181 cm); 351 nm (258 cm); 472 nm (327 cm); 494 nm (353 cm).

e) 5-[[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-amino]-2-[2-amino-etil]-izokino[5,6,7-cí(/indazol-6(2//)-on

f) 5-[[2-(Dimetil-amino)-etil]-amino]-2-[2-amino-etil]izokino[5,6,7-cí//indazol-6(27/)-on

18. példa

2-[2-(Dimetil-amino)-etil]-5-[[2-(amino)-etil]-amino]izokíno[8,7,6-cd]indazol-6(2H)-on-dimaleát

A 12. példa szerinti eljárással előállított 5-[(2-aminoetil)-amino]-[2-[2-(dimetil-amino)-etil]-izokino[8,7,6c<//indazol-6(2/()-^on (0,030 g) abszolút etanollal (1,5 ml) készült, 50 °C hőmérsékleten tartott, kevertetett oldatához cseppenként hozzáadjuk maleinsav (0,030 g) abszolút etanollal (0,4 ml) készült oldatát. A beadagolás befejezése után a reakciókeveréket további három percen keresztül 50 °C hőmérsékleten tartjuk, majd hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni. Egy óra múlva a kivált bíborvörös, kristályos anyagot kiszűrjük, etanollal mossuk, majd vákuum alatt 40 °C hőmérsékleten szárítjuk. Ennek eredményeképpen 0,029 g mennyiségben nyeljük a kívánt 2-[2-(dimetil-amino)-etil]-5-[(2-amino-etil)-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2Z()-on-dimaleátot. Olvadáspont: 175-175,5 °C.

Ή-NMR (D₂O) δ ppm: 3,00 (s, 6H), 3,40 (t, 2H),

3,80 (t, 2H), 3,93 (t, 2H), 4,90 (t, 2H), 6,00 (s, 4H),

7,00 (d, 1H), 7,70 (d, 1H), 7,80 (d, 1H), 8,55 (d, 1H),

9,00 (s, 1H).

UV (0,1 M HCl): (E_1%)=236 nm (436 cm); 382 nm (169 cm); 507 nm (190 cm).

19. példa

A 18. példa szerinti eljárást követve a megfelelő izokinoindazol-6(2//)-on-származékok maleinsavval végzett sóképzésével a következő maleátsókat állítjuk elő.

a) 5-[[2-(Dimetil-amino)-etil]-amino]-2-[2-(dimetilamino)-etil]-izokino[8,7,6-cd/indazol-6(27/)-on Olvadáspont: 189-191 °C.

Ή-NMR (DMSO-d₆) δ ppm: 2,88 (s, 12H), 3,37 (t, 2H), 3,70 (t, 2H), 3,95 (q, 2H), 5,01 (t, 2H), 6,00 (s, 4H), 7,38 (d, 1H), 8,20 (dd, 1H), 8,85 (d, 1H),

9,20 (széles t, 1H), 9,55 (s, 1H).

UV (H₂O):X_max (E_1%)=368 nm (154 cm); 469 nm (206 cm); 490 nm (211 cm).

b) 5-[[2-(Dimetil-amino)-etil]-amino]-2-[2-(dimetilamino)-etil]-izokino[5,6,7-cí//indazol-6(2//)-on Olvadáspont: 142-146 °C.

Ή-NMR (D₂O) δ ppm: 3,00 (s, 6H), 3,05 (s, 6H), 3,60 (t, 2H), 3,92 (t, 2H), 4,08 (t, 2H), 5,07 (t, 2H),

6,15 (s, 4H), 7,20 (d, 1H), 7,95 (d, 1H), 8,20 (d, 1H), 8,75 (d, 1H), 9,30 (s, 1H).

UV (H₂O):X_max (E_1%)=292 nm (108 cm); 352 nm (133 cm); 476 nm (215 cm).

c) 5-[[2-[(2-Hidroxi-etil)-amino]-etil]-amino]-2-[2-(dimetil-amino)-etil]-izokino[8,7,6-«//indazol-6(2//)-on Olvadáspont: 156-157 °C.

Ή-NMR (D₂O) δ ppm: 3,05 (s, 6H), 3,30 (m, 2H), 3,54 (t, 2H), 3,88 (m, 4H), 4,03 (t, 2H), 4,96 (t, 2H), 6,00 (s, 4H), 7,00 (d, 1H), 7,70 (d, 1H), 7,83 (dd, 1H), 8,57 (d, 1H), 9,05 (s, 1H).

UV (Η,Ο):^^ (Ε_1ο/ο)=368 nm (1057 cm); 491 nm (210 cm).

Claims

1. (I) általános képletű 5-(alkil-amino)-izokinoindazol-6-(2//)-on származékok - mint szabad bázisok és ezek gyógyszerészeti szempontból elfogadható savakkal képezett sói -, (I) amelyek képletében

1-7 szénatomos alkilcsoport vagy -NR₂R₃ általános képletű csoporttal egyszeresen helyettesített (2-7) szénatomos alkilcsoport, adott esetben egy hidroxicsoporttal helyettesített 2-7 szénatomos alkilcsoport, amelyet egy -NH-csoport szakít meg,

R₂ és R₃ jelentése azonosan vagy egymástól eltérően hidrogénatom,

HU 220 616 BI

1-7 szénatomos alkilcsoport vagy hidroxicsoporttal egyszeresen helyettesített (2-7 szénatomos) alkilcsoport.

2. Egy 1. igénypont szerinti vegyület, amelyben

Y jelentése szénatom és

X jelentése nitrogénatom.

3. Egy 1. igénypont szerinti vegyület, amelyben

Y jelentése nitrogénatom és

X jelentése szénatom.

4. Egy 1. igénypont szerinti vegyület, amelyben

A és B jelentése egymástól függetlenül a következő csoportok valamelyike:

--(CH₂)_p-NH₂ általános képletű csoport, amelyben p értéke 2 vagy 3;

5. Egy 1. igénypont szerinti vegyület a következő csoportból kiválasztva:

- 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-[(2-hidroxietil)-amino]-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cayindazol6(2H)-on;

- 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(3-amino-propil)-amino]-izokino[8,7,6-c<7/indazol-6(2//)-on;

- 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(2-amino-etilamino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//7-on;

- 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(metil-amino)-etil]-ammo]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(27/)-on;

- 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//)-on;

- 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-[(2-hidroxietil)-amino]-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cd/indazol6(2H)-on- 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(3-amino-propil)-amino-izokino[5,6,7-cúyindazol-6(2//)-on;

- 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[(2-amino-etil)amino]-izokino[5,6,7-C£//indazol-6(2//)-on;

- 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(metil-amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-Cűí/indazol-6(2//)-on;

- 2-[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cí//indazol-6(2//i-on;

- 5-[[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-amino]-2-[2-(dimetil-amino)-etil]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//)-on;

- 5-[(2-amino-etil)-amino]-2-[2-(dimetil-amino)-etil]izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2//)-on;

- 5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-2-[2-(dimetilamino)-etil]-izokino[8,7,6-c<//indazol-6(2//)-on;

- 5-[[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]-amino]-2-[2-(dimetil-amino)-etil]-izokino[5,6,7-£Y//indazol-6(2í/)-on;

- 5-[(2-amino-etil)-amino]-2-[2-(dimetil-amino)-etil]izokino[5,6,7-cí//indazol-6(2/íj-on;

- 5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-2-[2-(dimetilamino)-etil]-izokino[5,6,7-c</7indazol-6(2//)-on;

- 2-[2-amino-etil]-5-[[2-[(2-hidroxi-etil)-amino]-etil]amino]-izokino[8,7,6-cd/indazol-6(27^-°ⁿ;

- 2-[2-amino-etil]-5-[(2-amino-etil)-amino]izokino[8,7,6-cr//indazol-6(2/f)-on;

- 2-[2-amino-etil]-5-[[2-(metil-amino)-etil]-amino]izokino[8,7,6-eí//indazol-6(2//)-on;

- 2-[2-amino-etií]-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]izokino[8,7,6-C£//indazol-6(2//)-on;

- 2-metil-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[5,6,7-cd]indazol-6(2H)-on;

- 2-metil-5-[[2-(dimetil-amino)-etil]-amino]-izokino[8,7,6-cí//indazol-6(2///-on.

6. Betegekben előforduló tumorok kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmény, amely egy 1. igénypont szerinti vegyületet és egy gyógyszerészeti szempontból elfogadható hígítószert vagy vivőanyagot tartalmaz.