HU219944B - Rostélylap-elrendezés - Google Patents

Description

1. ábra

HU 219 944 B

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 219 944 Β

A találmány rostélylap-elrendezés lépcsős rostélyokhoz, amelyeknél több rostélylap helyezhető el egy rostélytartóra és mindig egy rostélylapba, és a rostélytartóba kapaszkodó feszítőberendezéssel a rostélylap a rostélytartón rögzíthető.

Ilyen rostélyok az ömlesztett anyagok hűtésére vagy másmilyen kezelésére szolgálnak, amelyek a rostélyra kerülnek ömlesztésre, és amelyeket a fiivónyílásokkal ellátott rostélyfelületen alulról hűtőlevegővel vagy más gázzal lámák el, illetve ezek a fúvónyílásokon keresztül kerülnek bevezetésre.

Az oldalt egymás mellett a rostélytartón elrendezett rostélylapok egy rostélysort alkotnak, és az egész lépcsős rostély több, hosszirányban egymás mögött elrendezett rostélysorból áll, közben mindegyik rostélysor rostélylapjai a következő elölről csatlakozó rostélysor rostélylapjait átfedik. Úgynevezett tolórostélyonként kialakított lépcsős rostélyoknál egyes rostélysorok lengőmozgást végezhetnek hosszirányban úgy, hogy a rostélyon lévő ömlesztett anyag ütemesen a rostélyon előre kerül szállításra. A rostélylapok elülső homlokfalai képezik egy lépcső hátsó határolását. A következőkben meghatározott irányokat, mint „oldalt mellette”, „hosszirányban egymás mögött” stb. a rostély kiömlőoldalához képest kell érteni, és mindig ugyanolyan értelemben kerülnek alkalmazásra.

Különbséget kell tenni nyitott rostélylapok és zárt rostélylapok között. A nyitott rostélylapok lényegében a rostélyfelületet alkotó és fúvónyílásokkal ellátott fedőfalból és egy, azon elrendezett homlokfalból állnak. Zárt rostélylap esetén az elülső homlokfal egy szekrény alakú szerkezet része, amely járulékosan egy hátfallal, oldalfalakkal és fenékfallal rendelkezik, amely egy nyílással van ellátva a levegőbevezetés céljából.

Az egy lépcsőfok rostélylapjainak homlokfalai, nem szállító rögzített lépcsőrostélyok esetén, az előző rostélysor felső oldalára támaszkodhatnak úgy, hogy itt egy sérülést okozó, a rostélyellenállást és az átesési mennyiséget befolyásoló rés messzemenően kiküszöbölhető. Tolórostélyoknál viszont a homlokfal és a felső oldal között egymáshoz képest mozgatható rostélysorok között úgynevezett eltolási rések vannak, hogy a kopást, illetve a súrlódást ezen a helyen kiküszöböljék. Ezen löketréseknek a pontos és viszonylag szűk beállítása növeli többek között a rostélyellenállást és az anyag nem kívánt mennyiségű átesését. Ezért igen nagy jelentőségű a rostélylapokat a hozzájuk tartozó rostélytartón úgy rögzíteni, hogy ez a rés még a legnagyobb mechanikus igénybevételek és hőhatások esetén is lehetőleg változatlan maradjon.

A rostélylapoknak a rostélytartón történő rögzítésére feszítőberendezések szolgálnak, amelyek egyrészt a rostélylapon, másrészt a rostélytartón kapaszkodnak, és a rostélylapot, illetve rostélylapokat a rostélytartóra feszítik. A feszítőberendezéseknek abban a helyzetben kell lenniük, hogy rostélylapokat felemelkedés ellen biztosítsák, hogy különösen tolórostélyoknál az eltolási rés káros megnövelését kiküszöböljék, és így megakadályozzák a rostélyellenállás ellenőrizhetetlen növekedését.

A DE-PS 952 785 egy tolórostélyként működő lépcsőrostélyt ismertet, amely nyitott, lényegében egy fedőfalból és egy homlokfalból álló rostélylapot alkalmaz. A feszítőberendezésnek egy húzóhorgonya van, amely rostélylapoldali végén egy, a rostélylap alatt elrendezett kampóba kapaszkodik és rostélytartó oldali végén egy rostélytartó falon kialakított nyíláson hatol át, és erre a végre felcsavarható csavaranya segítségével van biztosítva. A DE PS 952.785 számú leírás 5. és

6. ábrái mutatják, hogy a rostélylap szerelése különlegesen nehéz. Mindegyik rostélylap húzóhorgonyát nehezen hozzáférhető helyen, a rostélylap kampójába kell beakasztani és a rostélytartó falán lévő nyíláson átvezetni, majd végül egy anya segítségével és egy ellenanya segítségével biztosítani kell. A szerelést különösen az nehezíti, hogy azt alulról, azaz a „fej fölött” kell végezni. Ehhez járul még, hogy minden javítási munkánál a már használatba vett berendezés esetén a munkahely rendkívül piszkos, és általában a készülék kikapcsolása után nagyon meleg, és ezért egészségügyi szempontból a kezelőszemélynek meg kell várni a lehűlést időt, és tisztítási munkákat kell először végeznie. Egy további hátrány abban van, hogy a rostélylap alsó oldalán elrendezett kampó általában nem önthető, és így azt egy különleges munkamenetben, általában az öntött rostélylapon kell rögzíteni.

A „Zement-Kalk-Gips” című folyóirat (Bauverlag GmbH) 1992. évjárat 4. számában a 171. oldalon, különösen a 4. ábrából látható egy rostélylap-elrendezés zárt rostélylapok számára. Rostélysor rostélylapjai az oldalfalakban kiképzett nyílásokkal egy keresztrúdra vannak felfűzve, és ezen a keresztrúdon kapaszkodnak a kampószerű húzóhorgok, amelyek rostélytartó oldalvégei egy rostélytartó fenékfal nyílásán vannak átvezetve, és egy erre a végre felcsavarozható anyával van biztosítva. Ennél a rostélylap-elrendezésnél is a szerelés igen nehéz, mivel a keresztrudak, amelyekbe a húzóhorgonyokat be kell akasztani, hozzáférhetetlen és nehezen belátható helyen fekszenek, és így a szerelés igen nagy tapasztalatot követel. Azonkívül itt is fennáll az a probléma, hogy a szerelési munkákat fej fölött kell végezni, különösen javítási munkákat a már üzemben lévő berendezésnél, piszkos és forró körülmények között. Egy további hátrány, hogy az ilyen keresztrudak hajlítási szilárdsága a még elfogadható keresztmetszeti méreteknél nem kielégítő ahhoz, hogy a rostélylapokat felemelés ellen biztosítsa.

A találmány feladata a bevezetőben említett típusú rostélylap-elrendezés létesítése, amely az ismert megoldásokkal szemben lényegesen egyszerűbb, könnyebb és jobb szerelést tesz lehetővé.

A találmány tehát rostélylap-elrendezés lépcsős rostélyokhoz, amelyeknél több rostélylap helyezhető egy rostélytartóra és mindig egy, a rostélylapba és a rostélytartóba kapaszkodó feszítőberendezéssel a rostélytartón rögzíthetők.

A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a feszítőberendezésnek legalább egy feszítőeleme van, amelynek a rostélylap homlokoldala felé eső vége a rostélylap homlokoldalán egy nyíláson

HU 219 944 Β átnyúlik, és a homlokoldal felől működtethető feszítőeszközzel van ellátva, és a feszítőelem rostélytartó oldali vége a rostélytartóval az erőátvivő kapcsolatot biztosító horgonyzóeszközzel van ellátva.

A feszítőberendezésnek legalább egy feszítőeleme van, amelynek rostélylap homlokoldali vége egy nyíláson keresztül a rostélylap homlokfalába kapaszkodik, és egy, a homlokoldal felől működtethető feszítőeszközökkel van ellátva. Feszítőeszközként szóba jöhetnek például ékelemek, excenteragyak, csavarelemek vagy hasonlók. A feszítőelemnek a rostélytartó oldali vége megfelelő horgonyzóeszközökkel van ellátva, amelyek egy erőátadó kapcsolatot biztosítanak a rostélytartóval, mint ahogy a kiviteli példákkal kapcsolatban majd ismertetésre kerül.

A szerelő a feszítőelemekkel a rostélylapoknak a rostélytartóra történő felhelyezése után felülről, azaz a rostély felső oldala felől végzi el a feszítést. Ezáltal az ismert megoldásokkal szemben lényegesen jobb munkafeltételek között dolgozik, és így a szerelés lényegesen gyorsabb és pontosabb. A gazdaságossági hatáson kívül még munkavédelmi szempontból is előny jelentkezik a szerelést végző személy számára, mivel a feszítőeszköz feszítése már nem egy különösen fárasztó helyzetben, fej fölött történik. A rostély működését, azaz funkcióját a homloklapon túl álló feszítőberendezés semmi esetre sem befolyásolja, mint ahogy azt a kísérletek is mutatták. Ezen túlmenően minden további nélkül lehetséges a rostélylapoldali végét az azzal együttműködő feszítőeszközökkel a rostélylap homlokfalába süllyesztetten elrendezni. Ilyen rostélylapok ezután minden további nélkül sík rostélyokhoz alkalmazhatók, amelyeknél az egymás mögött elrendezett rostélylapok közvetlenül egymásnak ütköznek.

A feszítőelemek alapjában nyomó-, illetve feszítőelemek lehetnek, amelyek a rostélylap homlokfala és a rostélytartó között feszíthetők, és amellett a rostélylapot a rostélytartóval szemben előre megfelelő felfekvő felületre feszítik, vagy húzóelemek, amelyek a rostélylapot a rostélytartóval szemben hátrafelé egy megfelelő ütközőfelületre húzzák.

A feszítőberendezés számára számos különböző kialakítás lehetséges. Egy különösen egyszerű kialakításnál a horgonyzóelemek a feszítőelemekkel egy darabból vannak kialakítva, mint például egy vonóhorognál, amely a technikai szintjéből ismert. Egy másik kialakításnál lehetséges, hogy a horgonyzóeszköz mint külön, a feszítőelemmel erőátvivően összekapcsolt darabként van kialakítva, amilyet a későbbiekben kiviteli példa kapcsán még ismertetünk.

Egy húzóelemként kialakított feszítőelem alkalmazásakor a horgonyzóeszközök, előnyösen legalább egy kampóval rendelkeznek, amely a rostélytartón kialakított tartóélbe kapaszkodik. A tulajdonképpeni feszítőelem előnyösen egyszerű és olcsó csavaros csap, amely a rostélylapon, oldalsó végén kialakított csavarfejjel, vagy erre a végére felcsavarható csavaranyával kerül megfeszítésre.

Zárt rostélylapnál egy további kiviteli példa szerint lehetséges, hogy a rostélylap alsó oldalát legalább részben lefedő fenéklap a feszítőberendezés része. Ez egy külön darab, amely a rostélylap alsó oldalán hosszirányban eltolhatóan van elrendezve, és rostélylap felé eső végén legalább egy feszítőelemmel és rostélytartó felé eső végén horgonyzóeszközzel van ellátva. A fenéklap a szekrényszerü rostélylap oldalfalaival keresztmetszetét tekintve U alakú darabként lehet kialakítva, míg egy másik találmány szerinti kialakításnál az oldalfalak magán a rostélylapon vannak elrendezve, és a fenéklap az oldalfalakon kialakított hosszvezetékben hosszirányban eltolhatóan vannak ágyazva. Különösen előnyös kialakításnál a fenéklap alulról az oldalfalak belső oldalaiban és a homlokfal belső oldalain elrendezett vezetőlécekben lehetnek tömítetten elrendezve.

Egy további kivitel szerint a fenéklap a rostélytartó oldali végén egy kampóval és a rostélylapoldali végén egy karimával rendelkezik az erőátvivő kapcsolat biztosítására egy húzóelem felé. Különösen egyszerű kivitelt eredményez, ha a fenéklap maga a rostélytartó felé eső végén kampószerüen van behajlítva.

Modem rostélyszerkezetek esetén a rostélytartó lényegében egy szekrényszerü elülső és hátsó, a rostélylap hosszirányában keresztben elrendezett rostélytartó fallal van kialakítva, ebben az esetben a horgonyzóeszközök előnyösen mindig az elülső rostélytartó lapba kapaszkodnak. A rostélylap szerelt állapotban legalább az elülső rostélytartó lapra fekszik fel és egy hátfallal a hátsó rostélytartó falra van rászorítva. A rostélylap hátfala egyrészt és a hátulsó rostélytartó fal másrészt együttműködő profilokkal vannak kialakítva, amelyek a rostélylapot legalább magassági irányban tartják. Ezek a profilok egy előnyös kiviteli megvalósítás esetén a rostélylap hosszirányában keresztben álló vezetőprofilokként vannak kialakítva, amelyek a rostélylap keresztirányú mozgását például hőtágulás céljából megengedik, viszont a rostélylapnak a rostélytartóról történő felemelkedését megakadályozzák. A feszítőberendezések ebben az esetben előnyösen csak annyira vannak megfeszítve, hogy a rostélylapok csak formazáróan a rostélytartón vannak tartva úgy, hogy egy kereszteltolódás nagyobb erők nélkül is lehetséges.

A találmány egy további kialakítása szerint a vezetőprofilok keresztmetszetüket tekintve ék alakúan összeható hatófelületekkel rendelkeznek oly módon, hogy a rostélylapok a feszítőelemek megfeszítésekor a rostélytartóra vannak feszítve. Analóg megoldás, ha például egy szekrény alakú rostélytartó felső élébe kapaszkodó kampó és ez a felső él ékszerüen együttműködő hatófelületekkel rendelkezik, amelyek a feszítőelem feszítésekor ezt, és ezáltal a rostélylapot lefelé feszítik.

Definiált feszítőerők biztosítása céljából a találmány egy további kivitele esetén célszerű, ha a feszítőelem egy rugóelem révén a homlokfal felé, illetve a rostélytartó felé támaszkodik. Ezáltal a feszítőerő rugóelem rugójelleg görbéje tartományán belül marad.

Egy húzóelemként kialakított feszítőelem esetén a rugóelem előnyösen az elülső homlokfal oldala és a feszítőelem között van elrendezve, egy előnyös kivitel esetén a rugóelem egy rugózó anyagból álló távtartó révén a homlokfalra felfekvő homloklap, amelybe a húzó3

HU 219 944 Β elem belekapaszkodik. Ezen homloklap áthajlása a szerelési helyen könnyen meghatározott mértékű feszítőerőt szolgáltat.

A találmány egy további kialakítása szerint a homloklap szélessége legalább a rostélylap szélességének felel meg, és a homloklap egy magassági irányban elnyúló hosszanti nyílással rendelkezik a húzóelem átlépésére. Ez a kialakítás azt a lehetőséget nyújtja, hogy a homloklap magassági irányban állítható, és ilyen módon a homloklap alsó éle és az alatta lévő rostélylap felső éle közötti tolórés beállítható. Abból a célból, hogy a homloklapot függőleges irányban állítani lehessen, illetve ezt az állítást megkönnyítsük, előnyösen a homloklap és a homlokfal együttműködő, magassági irányban futó vezetőprofilokkal vannak ellátva, amelyek megakadályozzák a homloklap elferdülését.

Mint ahogy már korábban említettük, a találmány lényeges előnye abban van, hogy a rostélylapok szerelése és leszerelése könnyen elvégezhető. Ezáltal különösen lehetővé válik kis ráfordítással az egyes sérült vagy tönkrement rostélylapot kiszerelni és új rostélylappal helyettesíteni. Abból a célból, hogy a fenti előnyt ne veszítsük el, a találmány értelmében csak egyes szomszédos rostélylapot, azaz például két, három vagy kisebb csoport egymás mellett fekvő rostélylapot kapcsolunk egymással össze. Ilyen módon egyes rostélylap cseréjéhez csak oldalsó kapcsolatot kell ezen kevés rostélylap között oldani és az új rostélylap beépítése után újra helyreállítani. A találmány egy további kivitele esetén célszerű, hogy az egyes szomszédos rostélylapok összekapcsolására szolgáló eszköz egy, ezen rostélylapokkal közös fenéklap. Ez a fenéklap a hozzá tartozó rostélylapcsoporttal mintegy kampószerű kapcsolat révén van összekötve és ilyen módon keresztirányban egymáshoz kapcsolva.

Olyan rostélylapok alkalmazásánál, amelyeknél a tulajdonképpeni rostélyfelületet az egymás mögött oldalbordák között befűzött lamellák alkotják, mint például az EP 0 549 816 Al számú leírásnál, analóg módon lehetséges, hogy az egyes rostélylapok oldalirányú összekötésére szolgáló eszköz a rostélylapokkal mindig közös lamella. Ezek a lamellák úgy vannak kialakítva, hogy oldalt egymással összekapcsolandó rostélylapokat kampószerűen átfedik. Egy különösen előnyös kialakítás azáltal jön létre, hogy a mindig több rostélylapot fedő lamellák egy téglafalhoz hasonlóan sorosan, egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve. Ez az elrendezés lehetővé teszi a rostélylapsor rostélylapjait egyrészt egy köteggé összefogni, másrészt azonban az egyes rostélylapokat vagy rostélylapcsoportokat a hagyományos rostélylapoktól elválasztani, a nélkül, hogy az egész köteget oldani kellene.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra szekrény alakú rostélytartó sematikus keresztmetszete felhelyezett rostélylapokkal és egyrészes húzóhorgonyként kialakított feszítőberendezéssel, a

2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás, ahol azonban a feszítőberendezés egy feszítőelemből és egy horgonyzóeszközből van összerakva, a

3. ábra a 2. ábra szerinti ábrázolás, azonban egy lefelé nyitott rostélylappal, a

4. ábra két lépcsőzetesen egymást átfedő rostélysorral, zárt rostélylapokkal keresztmetszetben, ahol a fenékfal mindig része a feszítőberendezésnek, az

5. ábra egy rostély lap részleteinek perspektivikus képe a 4. ábra szerinti rostélylap esetén, ahol a tulajdonképpeni rostélyfelület amellett oldalsó bordák közé betolható lamellákból áll, a

6. ábra két rostélylap perspektivikus képe, az 5. ábra szerint a rostélylap-felépítmény részleteivel, a

7. ábra a 6. ábra szerinti rostélylap-elrendezés

VII-VII vonal mentén vett keresztmetszete, a

8. ábra a 7. ábra szerinti felépítésű rostélysor felülnézete, a

9. ábra egy rostélysort alkotó rostélybordák, rostélylapoknak a rostélytartóval történő kapcsolatával, ahol a tulajdonképpeni rostélyfelületek a rostélylapok oldalbordái közé betolható lamellák révén vannak alkotva.

Az 1. ábra önmagában ismert módon légvezetőcsatornaként kialakított 1 rostélytartót mutat, amely a rostély keresztirányában nyúlik el. Az 1 rostélytartón egymás mellett több 2 rostélylap van rostélysort alakítva elrendezve. A 2 rostélylapok úgynevezett zárt rostélylapok, azaz a kiviteli példánál 3 homlokoldaluk, 4 fenékfaluk és hátfalai vannak, amelyek közül az 1. ábrán csak az egyik 5 oldalfal látható. Hátrafelé a 2 rostélylap az 1 rostélytartó hátfala révén van lezárva. A 2 rostélylapok alsó oldaluk 4 fenékfal által le nem takart hátsó tartományuk révén a légvezető 1 rostélytartóval kapcsolatban állnak. A 2 rostélylapnak a tulajdonképpeni rostélyfelületet alkotó 6 borítófala önmagában ismert módon, ezért itt közelebbről nem ábrázolva füvónyílásokkal, előnyösen ferdén előre dőlő fúvórésekkel van ellátva.

A 2 rostélylap 5 oldalfalaival az 1 rostélytartó 7 előfalára támaszkodik, míg a 4 fenékfal hátsó 8 széle tömítetten a 7 előfal felső élére fekszik fel. A 6 borítófal hátsó 9 széle tömítetten fekszik fel az 1 rostélytartó 10 hátfalának felső élére.

A 2 rostélylapnak az 1 rostélytartón történő rögzítésére 11 feszítőberendezés szolgál, amely 12 feszítőelemmel és 13 horgonyzóeszközzel rendelkezik. Az 1. ábra szerinti kiviteli példánál 12 feszítőelem és a 13 horgonyzóeszköz egy darabként vannak kialakítva. A 12 feszítőelem egy csavarcsap, amelynek rostélylapoldali 14 vége 15 nyílás révén a 2 rostély lap 3 homlokoldalán átnyúlik. Ez a rostélylapoldali 14 vége külső menettel van ellátva, amelyre egy 16 csavaranya csavarozható fel. A 13 horgonyzóeszközöket a csavarcsap rostélytartó oldali végén kiképzett 17 kampó alkotja, amely az 1 rostélytartó 7 előfalának felső élébe kapaszkodik.

A 2 rostélylap szereléséhez ezt az 1 rostélytartóra helyezzük, és a még feszítetlen 11 feszítőberendezést lazán a 7 előfalra beakasztjuk. A 16 csavaranya feszítésével a 17 kampót a 7 előfalhoz húzzuk, miközben a 2 ros4

HU 219 944 Β télylap hátrafelé a 10 hátfalra kerül felfekvésre, illetve arra kerül eltolásra. Mint ahogy azt az 1. ábra mutatja, a 10 hátfal felső 18 éle és a rostélytartó hátsó vége, azaz a 6 borítófal hátsó 9 széle együttműködő profilokkal van kialakítva, amelyek a 2 rostélylapok keresztirányú mozgását az 1 rostélytartóhoz képest megengedik, de a 2 rostélylapok felemelkedését megakadályozzák. A bemutatott kiviteli példánál ezek a profilok keresztmetszetükben ék alakúan együttműködő 19, 20 hatófelületekkel rendelkeznek, amelyek all feszítőberendezés feszítésekor a 2 rostélylapot az 1 rostélytartóra szorító erőt hoznak létre.

Analóg módon ehhez egyrészt a 7 előfal felső 21 széle, másrészt all feszítőberendezés 17 kampója ék alakúan együttműködő 22, illetve 23 hatófelületekkel vannak ellátva, amelyek all feszítőberendezés feszítésekor egy, azt és a vele összekapcsolt 2 rostélylapot lefelé, az 1 rostélytartóra feszítik.

feszítőelem feszítőeszköze, azaz a menetes csap menetére felcsavarozható 16 csavaranya a rostély felső oldala felől hozzáférhető, és így a 2 rostélylap szerelése az 1 rostélytartón kedvező munkakörülmények között végezhető, mint ahogy azt ismertetjük.

A 2. ábra egy olyan kivitelt szemléltet, amely az

1. ábra szerinti megoldástól lényegében csak abban tér el, hogy más kialakítású a 211 feszítőberendezés. Ebben az esetben a csavarcsapként kialakított 212 feszítőelem és a 217 kampóként kialakított 213 horgonyzóeszköz külön darabként vannak kialakítva. A feszítőelem, illetve a 212 csavaros csap rostélylapoldali 214 végével a 202 rostélylap elülső 203 homlokfalán lévő 215 nyíláson keresztülnyúlik, és ezen végén egy 216 csavarfejet hordoz. A 212 csavarcsap rostélytartó oldali 225 vége külső menettel van ellátva, amely a 217 kampóban kialakított menetes furatba csavarható.

A 212 csavarcsap feszítésével a 217 kampó a 207 előfalra húzódik és a 202 rostélylap hátsó 209 szélével rányomódik a 201 rostélytartó 210 hátfalára.

Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli példák megfelelnek a modem rostélykonstrukcióknak, amelyek zárt rostélylapokat alkalmaznak, és amelyeknél a hűtőlevegő lényegében csak a légcsatomaként kialakított rostélytartókon keresztül és azokra tömítetten szerelt rostélylapokhoz áramlik.

A 3. ábra egy olyan kiviteli példát szemléltet, amely a 2. ábra szerinti kiviteltől abban tér el, hogy a 302 rostélylap egy nyitott rostélylap. Ennek jelen esetben nincs fenékfala úgy, hogy ez a 301 rostélytartóhoz képest nincs tömítve. A hűtőlevegő ebben az esetben a 303 rostélyhoz több rostélysoron keresztül vagy egy közös rostély közös légkamráján keresztül kerül vezetésre, mint ahogy az önmagában ismert. Nyitott rostélylapoknál elmaradnak az oldalfalak. Ebben az esetben a 310 hátfal magasságáig terjedő 307 előfalra támaszkodik közvetlenül a 302 rostélylap és a feszítőberendezés a 307 előfalban kiképzett kivágásba kapaszkodik, mint ahogy az a 3. ábrán szaggatott vonallal jelölve van.

A 311 feszítőberendezés minden részletében megfelel a 2. ábra szerinti 211 feszítőberendezésnek úgy, hogy ezt itt még egyszer nem szükséges ismertetni.

A 4. ábrán két, mindig egy rostély tartót és rajta elrendezett 402 rostélylapot tartalmazó rostélysor van ábrázolva. A 4. ábrán jobboldalt elrendezett A rész például egy rögzített rostélysor, míg a baloldalt elrendezett B rész egy mozgó rostélysor, mégpedig egy tolórostély mozgó rostélysora. Egyébként mindkét rész kialakítása azonos.

A levegővezető csatornaként kialakított 401 rostélytartókon egymás mellett több, egy rostélysort alkotó 402 rostélylap van szerelve. A 402 rostélylapok zárt rostélylapok egy 406 fedélfallal, egy elülső 403 homlokfallal, 405 oldalfalakkal.

A 4. ábrán csak egy 426 hátfal és egy 404 fenékfal látható.

Mint ahogy különösen hasonló módon felépített 5. ábra szerinti rostélylapnál látható, a 404 fenéklap egy különleges darab, amely alulról 427, illetve 428 vezetőlécekre van felhelyezve, amelyek a 405 oldalfalak, illetve a 406 homlokfal belső oldalán vannak kialakítva, és amelyik hátsó végélével ezen belső oldalakon elrendezett támasztóorra fekszik fel (lásd 545 támasztóorrt az 5. ábrán).

A 4 fenékfal egyidejűleg a 411 feszítőberendezés része, amely révén a 402 rostélylap a 401 rostélytartón van rögzítve. Ez a 411 feszítőberendezés magában foglal azon kívül egy 412 feszítőelemként szolgáló csavarcsapot, amely a 404 fenékfallal működik együtt. A csavarcsap a rostélylapoldali és a 403 homlokfal 415 nyílásán átnyúló 414 végén egy 416 csavarfejjel van ellátva és a rostélytartó oldali 425 végén 429 csavarmenettel. A 404 fenéklap felső oldalán egy erre merőlegesen álló 430 karimát hord menetes furattal, amelybe a 412 csavarcsap becsavarozható. A 404 fenéklap a rostélytartó oldali 431 végén lefelé 417 kampóba van meghajlítva, amely a 401 rostélytartó 407 előfalának felső 421 élébe kapaszkodik.

A 412 csavarcsap feszítése révén a 404 fenékfalat a 401 rostélytartó 407 előfalára húzzuk úgy, hogy a 402 rostélylap 426 hátfalával a 401 rostélytartó 410 hátfalára nyomódik.

Mint ahogy a 4. ábrából látható, egyrészt a 410 hátfal felső 418 éle, másrészt a 402 rostély lap 426 hátfala együttműködő vezetőprofilokkal van ellátva, amelyek a 402 rostélylapnak a keresztirányú eltolódását engedélyezik a 401 rostélytartón, azonban a 402 rostélylap felemelkedését megakadályozzák.

A 417 kampó és a rostélytartó 407 előfalának felső 421 éle, az 1-3. ábrák szerint ék alakú együttműködő hatófelületekkel vannak kiképezve, amelyek a 412 csavarcsap feszítésekor a 404 fenékfalat lefelé, a rostélytartó ellenében szorító erőt idéznek elő, amely az oldalfalak belső oldalán elrendezett támasztóorrok révén (lásd 545 támasztóorr az 5. ábrán) a 402 rostélylapra kerül átadásra.

Mint ahogy a 4. ábra szemlélteti, a 412 csavarcsap 416 csavarfeje és a 402 rostélylap 403 homloklapja között mindig egy 432 homloklap van elrendezve. A 432 homloklap függőleges irányban elnyúló 433 hosszlyukkal rendelkezik, amelyen keresztül a 412 csavarcsap átnyúlik. A 432 homloklap szélessége megfelel a 403

HU 219 944 Β homlokfal szélességének, míg a homloklap magassága legalább megközelítően ezen homlokfal magasságának. Mint ahogy a 4. ábrából látható, 432 homloklap függőleges állításával, a 434 tolórés a következő lépcső felső oldalához pontosan beállítható.

A 405 oldalfalakban kialakított 435 nyílások arra szolgálnak, hogy a mindenkor egymás mellett elrendezett 402 rostélylapok, például csavarok segítségével egymással összeköthetők legyenek.

Az 5. ábra egy 4. ábra szerinti 502 rostélylapot szemléltet. A 4. ábrán csak sematikusan ábrázolt 406 fedélfal az 5. ábra szerinti kiviteli példánál 535 lamellákkal van helyettesítve, amelyek egymás mögött az 505 oldalfalak belső oldalain kialakított 544 vezetőhomyokba vannak betolva, és úgy vannak elrendezve, hogy ezek között fúvóhasítékok maradnak. Az utolsó, itt nem ábrázolt lamella lezárja az 502 rostélylapot előre és azzal megfelelő módon szilárdan össze van kapcsolva, amit majd később még ismertetünk.

Az 504 fenékfal, mint ahogy a 4. ábra szerinti példa is mutatja, egy különleges darab, amely alulról 527, illetve 528 vezetőlécekre van ráhelyezve, amelyek az 505 oldalfalak és 503 homlokfal belső oldalain vannak kialakítva. Az 504 fenéklap elülső 531 végével az 505 oldalfalak belső oldalán elrendezett 545 támasztóorrokra támaszkodik úgy, hogy a rostélylap a fenékfal fölött lefelé feszíthető.

Az 504 fenéklap a rostélytartó oldali 531 végén egy 517 kampóval van ellátva, amely arra szolgál, hogy egy rostélytartó elülső fala fölső éle mögé kapaszkodjon, mint ahogy azt a 4. ábra szemlélteti. Az 504 fenéklap felső oldalán egy 530 karima van 536 menetes furattal elrendezve, amelybe egy csavarcsap becsavarozható, amely egy csavarfejjel kívülről közvetlenül vagy egy

532 homloklap közbeiktatásával az 503 homloklapra tud támaszkodni.

Az 532 homloklap egy függőleges irányban nyúló

533 hosszlyukkal van ellátva, amely már ismertetett módon lehetővé teszi ennek az 532 homloklapnak a függőleges állítását. Az 532 homloklap azonkívül oldalsó, függőleges irányba fütó 537 vezetőprofilokkal van ellátva, amelyek megfelelő, az 502 rostélylap 503 homlokoldalán kialakított 538 vezetőprofilokkal úgy működnek együtt, hogy az 532 homloklap az 503 homlokoldalon beékelődés mentesen és függőlegesen eltolhatóan fekszik fel. Ilyen módon a homloklap függőleges állítása révén a következő lépcső felső oldalához pontosan párhuzamos kalibrált eltolási rés állítható be.

Az egyszerű szerelhetőség és szétszerelhetőség előnyeinek megtartását abban az esetben, ha a rostélylapok egy rostélysorrá egymással mintegy köteggé vannak összefeszítve, úgy lehet elérni, ha mindig csak egymás mellett fekvő, vagy az egymás mellett fekvő rostélylapok kisebb csoportjai kerülnek egymással összekapcsolásra. A 4. ábra szerint bemutattuk, hogy az oldalfalakban lévő 435 nyílásokon keresztül dugott csapok révén történik ennek a megvalósítása. Minden további nélkül látható, hogy ezek csapok nehezen hozzáférhető helyen vannak szerelve, ami a bevezetőben említett hátrányokat hozná maga után. A 6. ábra két, egymás mellett elrendezett azonos 602 rostélylapot szemléltet, amelyek az 5. ábrán ismertetett 502 rostélylapnak felelnek meg. A különleges építési részként kialakított 604 fenékfal olyan szélességű, amely elegendő két, egymás mellett elrendezett 602 rostélylap lefedésére. Mint ahogy a 6. és 7. ábrák mutatják, a 604 fenéklapnak egy hosszirányban futó 638 középhomya van, valamint két oldalsó 639 falca. A középhorony szélessége megfelel oldalt két, egymáson fekvő 602 rostélylap két, egymáson fekvő 605 oldalfala szélességének. A 639 oldalfalcoknak b szélessége van, amely egy 605 oldalfal szélességének felel meg. A 604 fenékfal a 7. ábrán bemutatott módon, alulról, két, egymás mellett elrendezett 602 rostélylapra kerül ráhelyezésre, amikor is a 638 középhorony a két rostélylapnak két, egymáson fekvő 605 oldalfalát átfogja, és ezeket egymással összeköti.

Ezen a módon egyetlen rostélylapnak a leszereléséhez csupán ezen rostélylap feszítőberendezését és az ezzel közös fenéklap révén összekötött rostélylapot kell oldani ahhoz, hogy a leszerelendő rostélylapot felfelé fel tudjuk emelni, és újjal ki tudjuk cserélni.

Másik lehetőség két- vagy többoldalt egymás mellett elrendezett rostélylapnak a 6. ábrán szereplő módon való összekapcsolására abban van, hogy az egyes 635 lamellákat olyan lamellákkal cseréljük ki, amelyek két vagy több rostélylapot fednek le, és csipeszek révén vannak egymással összekötve. A 6. ábra egy 640 kettős lamellát szemléltet, amelynek szélessége elegendő két, egymás mellett elrendezett rostélylap lefedésére. Ez hasonlóan a 635 lamellához egy tulajdonképpeni rostélyfelületet alkotó 641 fedőlapból áll, amely a 605 oldalfalak felső élén fekszik, valamint két 602 rostélylap mindenkori két 605 oldalfala között és lefelé nyúló 642 toldatok, amelyek mindig a következő kettős lamella fedőlapja alá nyúlnak. A 642 toldatokon oldalsó 634 lécek vannak elrendezve, amelyek a 605 oldalfalak belső oldalain kialakított 644 vezetőhomyokba kapaszkodnak. A 640 kettős lamellák 642 toldatai körülfogják a két szomszédos 602 rostélylap két, egymásra fekvő 605 oldalfalait és azokat összetartják. A rostélylapok leszereléséhez ezért csupán ezeket a rostélylapokhoz hozzárendelt kettős lamellákat kell eltávolítani és a hozzárendelt feszítőberendezéseket kell oldani.

Abból a célból, hogy a rostélysor rostélylapjait egymással köteggé úgy lehessen összekötni, anélkül, hogy az egyes rostélylapok egész sorát oldani kellene egy rostélylap kivételéhez, egy 8. ábra szerinti megoldást készítettünk. A 8. ábra szemléltet egy rostélysort több, egymás mellett elrendezett 802 rostélylapból. A tulajdonképpeni rostélyfelületet a 6. és 7. ábrák szerinti példákhoz hasonló módon 840 kettős lamellák és 835 egyes lamellák az oldalszélen alkotják. Látható, hogy az egymás mögött fekvő 11,12,13,14,15 lamellasorok téglafal szerinti módon egy 835 lamella szélességében oldalt el vannak tolva. Ilyen módon mindegyik 802 lamella egymáshoz kapcsolódó köteggé áll össze.

A 9. ábra egy olyan rostélysor-elrendezést szemléltet, amelynél a légvezető csatornaként kialakított 901 rostélytartó a 904 fenékfalakkal és 905 oldalfalakkal egy közös darabként vannak összefogva. Ez a felépítés

HU 219 944 Β így egy működőképes rostélygerendát testesít úgy, hogy mindig két 905 oldalfal közé egy hátsó 906 fedélfal, valamint több 935 lamella kerül betolásra. A 903 homlokfalát a 9. ábra szerint bal, a 902 rostélylap funkcióját megvalósító szekrény esetén egy zárólap alkotja, amely felülről a 905 oldalfalak belső oldalain kiképzett függőleges vezetőhomyokba kerül betolásra. Itt szekrénynek nevezzük a 901 rostélytartóból kihúzott (9. ábra, bal oldal) részt, amelyet 935 lamellák 906 fedélfal és 903 homlokfal alkotja.

Bejelentés szerinti találmány esetén a 903’ homlokfal a 905 oldalfalak homlokfelületére helyezhetők és 911 feszítőberendezéssel ott rögzíthetők. Az ábrázolt kiviteli példánál a 911 feszítőberendezés az 1. ábrán látható 11 feszítőberendezésnek megfelelően van kialakítva. Ez egy csavaros csapból áll, amelynek elülső 903’ homlokfalnyílásán átnyúló vége egy menettel van ellátva, amelyre 916 csavaranya csavarozható fel. A csavarcsap hátsó vége kampószerűen be van hajlítva és a 901 rostélytartó 907 elülső fala mögé kapaszkodik.

Claims (27)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Rostélylap-elrendezés lépcsős rostélyokhoz, amelyeknél több rostélylap helyezhető egy rostélytartóra és mindig egy, a rostélylapba és a rostélytartóba kapaszkodó feszítőberendezéssel a rostélytartón rögzíthetők, azzal jellemezve, hogy a feszítőberendezésnek (11, 211, 411) legalább egy feszítőeleme (12, 212, 412) van, amelynek a rostélylap (2, 202, 302,402, 502, 602, 802) homlokoldala felé eső vége (14, 214, 414) a rostélylap (2, 202, 302, 402, 502, 602, 802) homlokoldalán (3, 203,403,503) egy nyíláson (15,215,415) átnyúlik, és a homlokoldal (3,203,403, 503) felől működtethető feszítőeszközzel van ellátva, és a feszítőelem (12, 212, 412) rostélytartó (1,201,301,401, 501) oldali vége a rostélytartóval (1, 201, 301, 401, 501) erőátvivő kapcsolatot biztosító horgonyzóeszközzel (13,213) van ellátva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a horgonyzóeszköz (13) a feszítőberendezés (11) egy darabból vannak kialakítva.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a horgonyzóeszköz (213) a feszítőelemmel (212) külön elemként, de erőátvivően összekapcsolható darabként van kialakítva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy húzóelemként kialakított feszítőelem (12, 212, 412) alkalmazásakor a horgonyzóeszközök (13, 213) legalább egy kampóval (17, 217, 417) rendelkeznek, amely a rostélytartón (1, 201,401) kialakított tartóélbe (21) kapaszkodik.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a feszítőelem (12, 212, 412) egy menetes csap rostélylap (2, 202, 402) homlokoldali végén elrendezett csavarfejjel (216, 416) vagy egy, a rostélylap (2,202,402) homlokoldalára felcsavarozható csavaranyával (16).
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a feszítőberendezés (411) egy, a rostélylap (402,502) alsó oldalát legalább részben lefedő, azon hosszában eltolhatóan elrendezett fenékfalat (404, 504) foglal magában, amely rostélylapoldali végén legalább egy feszítőelemmel (412) kapcsolható össze és a rostélytartó (401) felé eső végén (431, 531) kampóval (417, 517) van ellátva.
7. 7. A 6. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy arostélylapnak (402,502) oldalfalai (405, 505) vannak, és hogy a fenékfal (404, 504) az oldalfalakon (405, 505) elrendezett vezetőlécekben (427,

   527) hosszirányban eltolhatóan van ágyazva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a fenékfal (404, 504) alulról az oldalfalak (405, 505) belső oldalára és a homlokfalon (403, 503) elrendezett vezetőlécekre (427, 428, 527,

   528) tömítetten felfekszik.
9. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a fenékfal (504) rostélytartó felé eső végén egy kampóval (517) és a fenékfal (504) a rostélylap (502) vége felé eső tartományában egy karimával (530) rendelkezik egy húzóelem erőátvivő kapcsolódására.
10. 10. A 6-8. igénypontok szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a fenékfal (404) rostélytartó (401) felőli végén kampószerűen le van hajlítva.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti rostélylap-elrendezés, ahol a rostélytartó szekrényszerűen egy elülső és egy hátsó, a rostélylap hosszirányára keresztbeálló rostélytartó fallal van kialakítva, amelyre a rostélylap felhelyezhető, azzal jellemezve, hogy a horgonyzó eszközök (13, 213) mindig az elülső rostélytartó falba (7,207) kapaszkodnak.
12. 12. A 11. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a rostélylap (2, 202) szerelt állapotban legalább az elülső rostélytartófalra (7, 207) felfekszik és a hátsó végénél (9, 209) a hátsó rostélytartó falra (10, 210) fekszik fel.
13. 13. A 12. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy egyrészt a rostélylap (2, 202, 302, 402) hátsó vége, másrészt hátsó rostélytartó (1, 201, 301, 401) hátfala (10, 210, 310, 410) a rostélylap (2, 202, 302, 402) és rostélytartó (1, 201, 301, 401) viszonylagos helyzetét meghatározó együttműködő profilokkal van ellátva.
14. 14. A 13. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a profilok a rostélylap (2, 202, 302,402) hosszirányára keresztben futó vezetőprofilokként vannak kialakítva.
15. 15. A 14. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a vezetőprofiloknak keresztmetszetükben ék alakú, a rostélylapot (2) a feszítőelemek (12) feszítésekor a rostélytartóra húzó együttműködő hatófelületekkel (19,20) rendelkeznek.
16. 16. All-15. igénypontok bármelyike szerinti rostélylap-elrendezés, ahol a horgonyzóeszköz kampóként (17, 217, 417) van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a kampó (17, 217, 417) az elülső rostélytartófal (7, 207, 407) felső éle mögé kapaszkodik.
17. 17. A 16. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kampónak (17) és az elülső

    HU 219 944 Β rostélytartófal (7) felső élének (21) keresztmetszetében ék alakúan elrendezett, a kampó (17) a feszítőelemek (12) feszítésekor a rostély tartóra (1) húzó hatófelületei (22,23) vannak.
18. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a homlokfal (403) elülső oldalára egy, ezzel szemben magassági irányban állítható homloklap (432) fekszik fel.
19. 19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a feszítőelem egy rugóelem végén, a homlokfalon (503) vagy rostélytartón támaszkodik.
20. 20. A 19. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy egyik húzóelemként kialakított feszítőelemnél a rugóelem távtartó révén a homlokfalra (503) felfekvő homloklap (532).
21. 21. A 20. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a homloklap (532) szélessége a rostélylap (502) szélességének felel meg, és hogy a homloklap (532) egy magassági irányban elnyúló, a húzóelem átlépésére szolgáló, hosszanti lyukkal (533) rendelkezik.
22. 22. A 21. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a homloklap (532) és a homlokfal (503) együttműködő magasság irányban futó vezetőprofilokkal (537, 538) van ellátva.
23. 23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti rostélylap-elrendezés, amelynél egymás mellett elrendezett, egy rostélysort alkotó rostélylapok egymással öszszekapcsolhatók, azzal jellemezve, hogy egy rostélysort alkotó, egymással szomszédos rostélylapok (602) összekapcsolására szolgáló eszközei vannak.
24. 24. A 23. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy az egymással szomszédos rostélylapok (602) összekapcsolására szolgáló eszköz ezen rostélylapok közös, külön darabként a rostélylapokon (602) hosszában eltolhatóan ágyazott fenékfala (604).
25. 25. A 23. vagy 24. igénypont szerinti rostélyla-elrendezés rostélylapokkal, amelyeknél a tulajdonképpeni rostélyfelület több egymás mögött, oldalborda közé fűzött, ezek között mindig egy fiivórést meghagyó lamellák képezik, azzal jellemezve, hogy az egyes rostély lapok (602) összekapcsolására szolgáló eszközöket ezen rostélylapok közös, kettős vagy többszörös lamellái (640) alkotják.
26. 26. A 25. igénypont szerinti rostélylap-elrendezés, azzal jellemezve, hogy a több rostélylapot (602) átfedő többszörös lamellák (640) mindig sorban (11-15) oldalt egymáshoz képest eltolva vannak elrendezve.
27. 27. A 25. igénypont tárgyi köre szerinti rostélylapelrendezés, azzal jellemezve, hogy a lamellák (935) egy rostélylap (902) homlokoldalára helyezhető homloklappal (903’) vannak tartva, amely egy feszítőelem (911) révén a homlokoldalra van feszítve, a feszítőelem (911) a homloklapoldali végén egy nyílás révén a homloklapon (903’) átnyúlik, és erre a végre ható csavaranyával (916) van ellátva, és másik végén a rostélytartón (901) horgonyozhatóan van kialakítva.