HU219079B - Zárható nyílású tárolólemez - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya zárható nyílású tárolólemez, amely tokozásból (4)és abban elhelyezett optikai adathordozó lemezből (50) áll, ésamelynek felületén a nyílás olyan, hogy azon keresztül az optikaiadathordozó lemez (50) felületének legalább egy része a külvilágszámára hozzáférhető. A tokozáson (4) elcsúsztatható kivitelbenfelszerelt, a tokozás (4) nyílását szabaddá tévő vagy elfedő reteszvan. Egy rugalmasan hajlékony reteszzáró elem (24) a reteszt, annak anyílást elfedő helyzetében oldhatóan tudja rögzíteni. A tokozáson (4)van egy, annak a retesz elmozdulási irányára merőleges futású széle(9) felé nyitott, szabad véggel (16a) rendelkező, egy külsőretesznyitó/záró elemet bevezető vájat, amely a tokozás (4) előlapján(11), a retesz elmozdulási irányával párhuzamosan futóan vankialakítva. A találmány értelmében egy, a tokozásnak (4) aretesznyitó/záró elemet bevezető vájattal ellátott előlapjával (11)párhuzamos és azzal átellenes hátlapja (41) mentén, az egyik sarokban,egy téves felvételt letiltó elem (58) helyezkedik el, amelynek részeegy, az optikai adathordozó lemezre (50) való írást engedélyező,illetve megtiltó értelmű két szélső helyzet között elmozdíthatóeszköz. ŕ

Description

A találmány tárgyát olyan zárt, elektronikai adattárolásra szolgáló lemez - cartridge - képezi, amelyben lemez alakú adathordozó elem helyezkedik el. Konkrétabban a találmány olyan zárható nyílású tárolólemez, amely tokozásból és az abban elhelyezett lemez alakú optikai adathordozóból áll, és amelynek felületén levő nyíláson keresztül az optikai adathordozó lemez felületének legalább egy része a külvilág számára hozzáférhető; a tokozáson elcsúsztatható kivitelben felszerelt, a tokozás nyílását szabaddá tévő vagy elfedő retesz van, és a reteszt a nyílást elfedő helyzetében oldhatóan rögzítő, rugalmasan hajlékony reteszzáró elem van. A tokozásnak a retesz elmozdulási irányára merőleges fútású szélén egy nyitott, szabad véggel rendelkező, a retesznyitó/záró elemet bevezető vájat van, amely a tokozás előlapján a retesz elmozdulási irányával párhuzamosan futóan van kialakítva.

A képek, zene, illetve egyéb típusú jelinformáció tárolására eddig optikai adathordozóként csak olvasható optikai lemezt használtak, amelyre a kívánt információt (ami lehet például zene) előzetesen viszik fel, és ezt az információt a felhasználó a lemezt a lejátszókészülékbe betéve és onnan lejátszva nyeri vissza.

Az előzetesen rögzített információ letörlését, illetve új információnak az adathordozóra történő felvitelét teszi lehetővé az a korábbról már ismert mágneses-optikai lemez, amelyben a jelhordozó réteget vékony rétegben felvitt mágneses tulajdonságú anyag alkotja.

Az optikai adathordozót használva (ilyenek például az optikai és a mágneses-optikai lemezek) különösen nagy sűrűség mellett tárolt információ felvétele/lejátszása válik lehetségessé annak révén, hogy a kérdéses információ felvétele/lejátszása lézersugár alkalmazásával történik. Ennek megfelelően például az előre felvitt információ visszaadására tervezett optikai lemez esetében egyetlen 12 cm átmérőjű lemezen 74 percnyi folyamatos zene információanyaga fér el.

Ismert korábbról olyan optikai, illetve mágnesesoptikai lemez is, amellyel nagyobb felvételi sűrűség érhető el. Ismert az a módszer, amely szerint a jel a felvételi sűrűség kedvezőbb alakítása érdekében tömörítve kerül rögzítésre.

Nagyobb felvételi sűrűség estén lehetségessé válik azonos mennyiségű információnak a hagyományos optikai adathordozóénál kisebb átmérőjű optikai adathordozóra történő felvitele.

Másfelől viszont a magasabb felvételi sűrűséget lehetővé tévő optikai, illetve mágneses-optikai lemez esetében probléma az, hogy az adathordozó felületén bármely idegen anyag legkisebb mennyiségben való megjelenése a felvételi/lejátszási tulajdonságok jelentős romlásához vezet.

Ez okból ezt a fajta optikai adathordozót lezárható tokozásban szükséges tartani annak megakadályozására, hogy a felvétel, lejátszás, illetve a lejátszóeszközből való kivételt követő tárolás során akárcsak a legkisebb mennyiségű szennyeződés vagy idegen anyag se érhesse az adathordozó felületet. A tárolás során az optikai adathordozót tokozása megbízhatóan fogja körül és védi.

Szükséges viszont másfelől a megnövelt felvételi sűrűségű, átmérőben kisebb optikai adathordozóval üzemelő jelrögzítő/jelvisszaállító berendezés méreteinek hasonló mértékű csökkentése az optikai adathordozó méretcsökkenésének következményeként.

A korábbi hasonló tokozást megoldások közül megemlíthető az EP 0 411 670 számon közzétett európai szabadalmi bejelentés, amely alsó és felső fél részből összeállított, négyszögletes, sík felületű házat mutat be optikai adathordozóhoz. Az alsó fél részen a forgatómotor számára van egy meghajtónyílás. Az optikai fej számára a nyílás a forgatómotomak szánt középen levő nyílás és a ház négy sarka közül az egyiket összekötő szakasz mentén lett kialakítva. Ez az utóbbi egy hosszúkás formátumú jelolvasó/jelíró nyílás. A megoldásban egy csúszóretesz van a tok egyik oldalán kialakítva, amely részben a másik oldalra is áthajlik, és mindkét említett nyílás elfedésére, illetve szabaddá tételére alkalmas.

Hasonló az EP 0 339 651 számon közzétett európai szabadalmi bejelentésben fellelhető megoldás, ahol azt a problémát igyekeztek megoldani, hogy a csúszómegvezetésből adódóan a sok nyitás/zárás esetlegesen anyagforgács keletkezéséhez vezethet, amely bejuthat a tokozás belsejébe. Ezért itt a csúszkát vezetőlécek közé helyezik.

Hasonló, de alakjában, a nyílások elrendezésében, és csúszkamegvezetési módjában eltérő reteszkonstrukciót találunk továbbá az EP 0 164 647 és az EP 0 195 535 számon közzétett európai szabadalmi bejelentésekben. Az utóbbi olyan, a tokozáson elcsúsztatható kivitelben felszerelt, a tokozás nyílását szabaddá tévő vagy elfedő reteszt ír le, ahol egy reteszzáró elem van, amely a reteszt a nyílást elfedő helyzetében oldhatóan rögzíti. A DE 3 836 837 számú német leírás szerinti megoldásban ugyanezen funkció valósul meg, a reteszzáró elemet egy spirálrugó ereje tartja nyitott helyzetben.

Mindegyik megoldás hagy lehetőséget az egyszerűbb, de nem kevésbé hatékony retesz kialakítására.

Célja ezért a jelen találmánynak olyan tokozás ismertetése, amelybe az optikai adathordozót belehelyezve az teljes mértékben védetté válik bárminemű szennyeződéssel, illetve idegen anyag behatolásával szemben a tárolás teljes tartama alatt.

További célja a találmánynak ezen tokozást lezárható nyílással ellátni avégből, hogy azon keresztül a felvétel/lejátszás során az adathordozó hozzáférhető legyen. Ugyanez a tokozás biztosítson lehetőséget a nem kívánt felvételek megakadályozására annak jelzésével, hogy az adott adathordozó lemez csak olvasható-e vagy történetesen írható is.

Még további célja a találmánynak olyan tokozásfajta ismertetése, amely a jelrögzítő/jelvisszaállító készülék szerkezetének egyszerűsítését lehetővé téve végső soron annak méretbeli csökkentésének lehetőségét vetíti előre.

A találmány tárgyát képező tárolólemeznek része a lemez alakú adathordozónak helyet adó, annak legalább egy részét sugárirányban szabadon hagyó, nyílással ellátott tokozás, a tokozás felületére elcsúsztatható

HU 219 079 Β kivitelben felszerelt retesz, a reteszt mozgató, záróirányban előfeszített rugó, a reteszt annak zárt helyzetében oldhatóan rögzítő záróelem, valamint a tokozás felületén a retesz elmozdulási irányával párhuzamosan futó vájatban mozgó retesznyitó/záró elem, amelyen az elmozdulás irányára merőlegesen kiterjedő nyílás található, és a reteszt rögzítő záróelem szabad végének egy része a vájattal szembenéz.

A találmány általánosságban tehát olyan, a bevezető szerinti megoldás, ahol a tokozásnak a retesznyitó/záró elemet bevezető vájattal ellátott előlapjával párhuzamos és azzal átellenes hátlapja mentén, az egyik sarokban egy téves felvételt letiltó elem helyezkedik el, amelynek része egy, az optikai adathordozó lemezre való írást engedélyező, illetve megtiltó értelmű, két szélső helyzet között elmozdítható eszköz.

A lemeznek a reteszt előnyösen záró helyzetében oldhatóan rögzítő, rugalmasan hajlékony reteszzáró eleme is van.

A találmány szerinti lemez tehát a nem kívánt felvételek megelőzésének eszközével is fel van szerelve. Ezt például a tokozás valamely lapján levő ablakon keresztül egy csúszkával megvezetve lehet működtetni, és része lehet a tokozás legalább egy főfelületén jelen lévő, az adathordozó írható vagy nem írható állapotát azonosító, érzékelőnyílást szabadon hagyó vagy lezáró fődarab, és a fődarabnak az azonosító érzékelőnyílást szabadon hagyó első és lezáró második véghelyzete közötti mozgását vezető rész. A téves felvételt letiltó elem elmozdulási iránya az optikai adathordozó lemez vastagsági irányára merőleges.

Egy kivitelében a lemeznek az optikai adathordozó lemez fajtájának azonosítására a tokozás egyik főfelületén kiképzett azonosító nyílása van.

Abban az esetben, ha a lemez a jelrögzítő/jelvisszaállító készülékből ki lett véve, a záróirányban előfeszített rugó a reteszt az optikai adathordozó legalább egy részét sugárirányban szabadon hagyó nyílást lezáró helyzetbe húzza be, a záróelem pedig a reteszt ebben a helyzetében rögzíti.

A lemeznek a jelrögzítő/jelvisszaállító készülékbe történő behelyezésekor a készülékben elhelyezkedő retesznyitó/záró elem a tokozás felületén elhelyezkedő, a retesz elmozdulási irányára merőleges vájatba hatol a tokozás szélén lévő nyitóoldalon, és a lemez becsúsztatási irányával egyezően elmozdulva kiakasztja a reteszt oldhatóan rögzítő záróelemet, és a reteszt a záróirányban előfeszített rugó ellenében eltolva a nyílást szabaddá teszi.

A találmány egyéb előnyös tulajdonságaira a következő leírás vet fényt az alábbi ábrák jelöléseire támaszkodva, ahol az 1. ábra a találmány egyik kiviteli alakját jelentő tokozás felülnézeti perspektivikus képe; a 2. ábra az 1. ábrán szereplő tokozás alulnézeti perspektivikus képe;

a 3. ábra az 1. ábrán szereplő tokozáson elhelyezkedő, a retesznyitó/záró mechanizmus mozgásának teret adó vájat nyitott részének perspektivikus részletképe;

a 4. ábra síkmetszetben azt a módot szemlélteti, hogyan illeszkedik bele a mozgásának teret adó vájatba a retesznyitó/záró mechanizmus;

az 5. ábra a 4. ábrához hasonló síkmetszeti kép, és azt szemlélteti, hogyan akasztja ki a retesznyitó/záró mechanizmus a reteszt zárt helyzetben rögzítő elemet, és teszi ezáltal szabaddá a retesz mozgását;

a 6. ábra a 4. ábrához hasonló perspektivikus kép, amely azt az állapotot szemlélteti, midőn a retesz félrecsúsztatott helyzetben a nyílást teljesen szabaddá teszi;

a 7. ábra az 1. ábrára emlékeztető perspektivikus rajz, és a találmány egy másik kiviteli alakjának felülnézeti perspektivikus képét mutatja;

a 8. ábra a 2. ábrához hasonló, a 7. ábrán szereplő tokozást alulnézeti perspektívában mutató kép;

a 9. ábra ugyanezen tokozás alsó lapjának hátulnézeti perspektivikus képe;

a 10. ábra az alulsó félen elhelyezkedő, a nem kívánt felvételt letiltó elemet az azonosító nyílás zárt helyzetében mutató síkmetszeti részletkép;

all. ábra a tokozás alulsó felén elhelyezkedő, a nem kívánt felvételt letiltó elemet az azonosító nyílást szabaddá tevő nyugalmi helyzetébe elmozdítva feltüntető síkmetszeti részletkép;

a 12. ábra a nem kívánt felvételt azonosító eszköz egy módosítását mutatja a tokozást alulnézetből láttató perspektivikus képen;

a 13. ábra a tokozásnak azt a perspektivikus részletképét mutatja, amelyen a nem kívánt felvételt azonosító nyílás az azt lezáró darabka eltávolítását követően szabaddá vált;

a 14. ábra az 1. ábrához hasonló felülnézeti perspektivikus képen a találmány egy harmadik kiviteli alakját mutatja; és végül a 15. ábra a 2. ábrához hasonló alulnézeti perspektivikus képen mutatja a 14. ábrán szereplő tokozást.

A találmányt arra a kiviteli alakra hivatkozva ismertetjük, amelynél az 1 lemez egy kizárólag olvasható, a rögzített jelek nagy sűrűségét lehetővé tévő optikai adathordozó lemezt foglal magában, amelyen egy legalább 60, de legfeljebb 74 percen keresztül folytatódó zenei jel került rögzítésre.

Az 1 lemeznek része a téglalap alakú, az egymáshoz rögzített 2 felső részből és a 3 alsó részből álló 4 tokozás, illetve a tokozáson belül a tengelye körül elfordítható helyzetben fekvő, csak olvasható 5 optikai adathordozó lemez. Ezen 5 optikai adathordozó lemez R) átmérője 64 mm, és egy 6 középponti furattal van ellátva.

A 2. ábra jelöléseire áttérve, a 4 tokozás részét alkotó 3 alsó rész közepén helyezkedik el az 5 optikai le3

HU 219 079 Β mez 6 középponti furatának peremét a külvilág felé szabaddá tévő 7 bevezetőfurat, amelyhez az 1 lemeznek a jelrögzítő/jelvisszaállító készülékbe történő behelyezését követően a lemezmeghajtó eszköz kapcsolódni fog. A 3 alsó rész kialakításához tartozik továbbá az 5 optikai lemez jelhordozó felületének egy sugárirányú részét a külvilág felé hozzáférhetővé tévő 8 jelolvasó nyílás, amely a tokozás 9 és 10 széle között hosszirányban középúton, a 4 tokozás 11 előlapja és a 7 bevezetőfurat között sugárirányban helyezkedik el. A nyílás téglalap alakú, és elég nagy ahhoz, hogy az 5 optikai adathordozó lemez jelhordozó felületét sugárirányban a lemez belső és külső határoló szélén kissé túlmenően szabaddá tegye.

A 4 tokozásra elcsúsztatható kivitelben van felszerelve a 8 jelolvasó nyílást záró 12 retesz. Ez pedig nem más, mint egy alkalmasan meghajlított, fémből vagy műgyantából készült lapka. Alkotórészei a 4 tokozás előlapján elcsúszó 13 összekötő rész, az egyik szélével ehhez a 13 összekötő részhez csatlakozó, a 8 jelolvasó nyílást fedő 14 fedőrész és a tokozás 2 felső részéhez illeszkedő 15 lezárórész. A 13 összekötő rész kiképzéséhez tartozik a 4 tokozás 11 előlapján található retesznyitó/záró elemet befogadó, 16 vájatba illeszkedő, a 23 spirálrugó egyik végét tartó 17 rugótartó csúszka, illetve a 24 reteszzáró elemhez kapcsolódó 18 zárócsúszka. A 13 összekötő részhez történő kapcsolódás vonalának szomszédságában találhatók a 4 tokozás 3 alsó részén kiképzett, 19 vájatba illeszkedő 21 és 22 csúszkák. A 12 retesz a 4 tokozásra a 14 fedőrésznek a 8 jelolvasó nyílást lefedő, a 15 lezárórésszel és a 13 összekötő résszel all előlapot összefogó helyzetében került felhelyezésre. A 4 tokozáson a 12 retesz úgy helyezkedik el, hogy a 13 összekötő részhez tartozó 17 rugótartó és 18 zárócsúszkák a bevezető 16 vájatba, a 21 és 22 csúszkák pedig a 19 vájatba illeszkednek. A 4 tokozásra felszerelt 12 retesz ily módon nem nyílhat ki véletlen folytán, oldalirányú elcsúszó mozgását pedig a 19 vájatba illeszkedő 21 és 22 csúszkák irányítják. A 4 tokozásra szerelt 12 retesz tehát a 4 tokozás felületén kiképzett 8 jelolvasó nyílást bezáró, illetve szabaddá tevő helyzetek között mozdulhat el; ezt mutatják a 2. ábrán az A és B nyilak.

A 4 tokozás felületén a 12 retesz által bejárt rész egy 20 süllyesztést alkalmazó megoldású (lásd a 4. ábrát), lehetővé téve így a 12 retesznek a 4 tokozás felületét szintben egységesre kialakító süllyesztett felhelyezését.

A 4 tokozás 11 előlapjának egyik sarkában csatlakozik a 8 jelolvasó nyílást fedő 12 reteszt záróirányban előfeszítő 23 spirálrugó. A 23 spirálrugó fizikailag a 4 tokozáson belül helyezkedik el, egyik végpontjával a 4 tokozás 11 előlapjának sarkához, másik végpontjával pedig a 12 retesz részét képező 17 rugótartó csúszkához kapcsolódva, a 8 jelolvasó nyílást fedő 12 reteszt záróirányban előfeszítve, amint azt a 2. ábrán az A nyíl is mutatja.

A 4 tokozás 11 előlapjának másik sarkában helyezkedik el a 8 jelolvasó nyílást fedő 12 reteszt ebben a helyzetében rögzítő 24 reteszzáró elem. Utóbbinak része a 4 tokozáshoz való illeszkedést elősegítő 25 csatlakozórész, az ebből kiálló 26 hajlékony rugó és az annak túlsó végén elhelyezkedő 28 záróelem. A 28 záróelemben ki van képezve egy, a 12 reteszhez tartozó 18 zárócsúszkát befogadó 27 vágat. A 24 reteszzáró elem fizikailag ugyancsak a 4 tokozás belsejében helyezkedik el oly módon, hogy a 26 hajlékony rugó végén kiképzett 28 záróelem a bevezető 16 vájatba fut be.

A retesznyitó/záró elemet bevezető 16 vájat a 4 tokozás 11 előlapján van kiképezve a 12 retesz elmozdulási területének hosszában, a 4 tokozásnak a 12 retesz elmozdulási irányára merőleges 9 szélénél kezdődően. A 3. ábra jelöléseire térve át, a 16 vájat egyik vége a 4 tokozás 9 széléhez közel esően kezdődik a 16a szabad vég formájában; ide illeszkedik majd a jelrögzítő/jelvisszaállító készüléknek a retesznyitó/záró eleme. A 3. ábra jelölései szerint a 4 tokozás 9 széle felé eső saroknál a 16a szabad vég a 29 dőlt kiképzésű felületbe torkollik, míg a 16 vájat 16a szabad végének másik oldala a készülék retesznyitó/záró elemének a bevezető 16 vájatba történő zökkenőmentes becsúszását elősegítő 30a és 30b vezetőfelületek formájában van kiképezve.

A 4 tokozás 3 alsó részén helyezkednek el a 31 és 32 nyílások, amelyek az 1 lemeznek a jelrögzítő/jelvisszaállító készülékbe történő behelyezését követően az 1 lemez vízszintes irányú pozicionálását hivatottak elősegíteni. A 31 és 32 nyílások rendre a 4 tokozás 11 előlapjának két vége felé esően helyezkednek el, amint az a 2. ábrán nyomon követhető. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 31 nyílás kör alakú, míg a 32 nyílás lekerekített végű, téglalap alakú, amelynek hosszabbik tengelye a 12 retesz elmozdulási irányával párhuzamosan fut a jelrögzítő/jelvisszaállító készülékben található pozicionálótüskék esetleges helyzeti ingadozásának ellensúlyozása érdekében.

A 3 alsó részen helyezkednek el továbbá az 1 lemez részét képező 5 optikai adathordozó lemez fajtáját azonosító 33 és 34 azonosító nyílások. A 2. ábrából kitetszően ezek a 33 és 34 azonosító nyílások a 4 tokozás hátlapja mentén helyezkednek el.

Mivel a találmány tárgyalt kiviteli alakja szerint a komplett 1 lemezben az 5 optikai adathordozó lemez csak olvasható, azért a 8 jelolvasó nyílás csak a 3 alsó részre került rá. Ennek megfelelően a 12 retesz nem terjed át a 2 felső részre, így tehát az az 5 optikai adathordozó lemezen rögzített tartalomra vonatkozó információt hordozó címkézőfelületként hasznosítható. Ez célszerűen kissé süllyesztett kiképzésű annak érdekében, hogy a ráragasztott címke ne emelkedjék ki a 4 tokozás felületének síkjából.

Elég, ha az 1 lemez 4 tokozásának méretei éppen lehetővé teszik a mintegy R,=64 mm átmérőjű 5 optikai adathordozó lemez behelyezését. Eszerint a 4 tokozásnak a 12 retesz elmozdulási irányába eső W! szélessége 68 mm, a 12 retesz elmozdulási irányára merőleges W₂ szélessége 72 mm, D vastagsága pedig 5 mm. Megjegyezzük, hogy a W₂ szélesség azért nagyobb a Wj szélességnél, mert a 4 tokozás 11 előlapja mentén külön helyre van szükség a 24 reteszzáró elem és a 23 spirálrugó elhelyezése érdekében.

HU 219 079 Β

Az iméntiekben ismertetett 1 lemezt használó jelrögzítő/jelvisszaállító készülék kialakítása lehet olyan, hogy a lemez behelyezést iránya egybeessék a 8 jelolvasó nyílást fedő 12 retesz elmozdulási irányával, és a nyílás a behelyezés során váljék szabaddá. Ez a tüske alakú, a 4 tokozás 11 előlapjába benyúló 40 retesznyitó/záró elem alkalmazásával lehetséges; ebben az esetben megoldható, hogy az 1 lemeznek a 12 retesz elmozdulási irányával egyező irányú behelyezésével a 12 retesz felnyíljék.

Az elkövetkezendőkben a találmány tárgyát képező 1 lemeznek az ilyen tüske alakú 40 retesznyitó/záró elemmel rendelkező készülékbe történő behelyezéséről lesz szó.

Az 1 lemez behelyezése az említett fajtához tartozó jelrögzítő/jelvisszaállító készülékbe a 12 retesz elmozdulási irányával egyező irányban, a 9 széllel a készülék felé nézőén történik. Ha az 1 lemezt a készülékbe ezen a módon helyezik be, akkor a 40 retesznyitó/záró elem beleakad a 4 tokozás 9 szélével szomszédos 16a szabad véggel rendelkező bevezető 16 vájatba. Amint az 1 lemez a behelyezési irányban tovább halad előre (vagyis a 4. ábrán látható C nyíl irányában), aló vájatban továbbcsúszva a 40 retesznyitó/záró elem kibillenti a 24 reteszzáró elemnek az ugyancsak a 16 vájatba illeszkedő 28 záróelemét, a 26 hajlékony rugót a 4 tokozás belseje felé mozdítva el, és kiakasztva ezáltal a 18 zárócsúszkát a 27 vágatból, a 12 retesz útja szabaddá válik. Amint az 1 lemez még tovább halad az 5. ábrán szereplő C nyíl irányában, a 16 vájatban mozgó 40 retesznyitó/záró elem a 12 retesz szélébe beakadva azt a B nyíl irányban, a záróirányú előfeszitést biztosító 23 spirálrugó ellenében tolja el, így téve végül szabaddá a 4 tokozáson kiképzett 8 jelolvasó nyílást. Mire az 1 lemez eléri az előírt helyzetet, a 12 retesz a 8 jelolvasó nyílást teljes egészében szabadon hagyó helyzetbe csúszik el (lásd a 6. ábrát).

A fentebb leírt 1 lemezt használó jelrögzítő/visszaállító készülékben, amelynél az 1 lemez behelyezési iránya a 12 retesz elmozdulási irányával megegyező, a retesznyitó elrendezés lehet olyan, hogy a tüske alakú 40 retesznyitó/záró elem a 4 tokozásnak a 12 retesz elcsúszó felületét adó 11 előlapján emelkedjék ki.

Jóllehet a találmány imént ismertetett kiviteli alakja csak olvasható, illetve csak lejátszható optikai adathordozót tartalmazó esetre vonatkozik, a találmány alkalmazható az olyan lemezre is, amelyben egy 50 mágneses-optikai adathordozó lemez kap helyet; utóbbi vékony mágnesréteggel bevonva lehetővé teszi a jelek törlését, illetve újrafelvételét is. Az 5 optikai adathordozó lemezhez hasonlóan az 50 mágneses-optikai adathordozó lemez átmérője is 64 mm, és összesen 74 percnyi zenei anyag fér rá.

Az 50 mágneses-optikai adathordozó lemez fő felülete egy optikai pickup (író/olvasó) eszköz felé néz, amely a jelhordozó rétegre lézersugámyalábot bocsát, míg a lemez másik oldala a kívánt információt váltakozó mágneses tér által rögzítő mágneses fej felé néz. A 7. és 8. ábra jelölései szerint a 100 lemez 4 tokozásán nemcsak a korábban ismertetett kiviteli alakot jelentő lemezhez használt jelolvasó eszköz hozzáférését lehetővé tévő 8 jelolvasó nyílás található meg, hanem a felső részen kiképzett, az említett mágneses írófejnek az adathordozóhoz való hozzáférését lehetővé tevő 51 jelrögzítő nyílás is. A 8 jelolvasó nyíláshoz hasonlóan az 51 jelrögzítő nyílás is téglalap alakú, és kellően nagy méretű ahhoz, hogy az 50 mágneses-optikai adathordozó lemez külső és belső határoló vonalán kissé túlnyúlóan azt sugárirányban egy részen teljesen szabaddá tegye; az 51 jelrögzítő nyílás a 8 jelolvasó nyílással teljesen fedésben van.

Tekintve, hogy a 100 lemezen, a 4 tokozás két szemközti lapján a 8 jelolvasó nyílás és az 51 jelrögzítő nyílás egyaránt helyet kapott, az 52 retesz a 8 jelolvasó és az 51 jelrögzítő nyílásokat rendre eltakaró 14 és 55 fedőrészekből áll. Ez okból az 52 retesz olyan U alakú kiképzésű, amelynek alapja a 13 összekötő rész, a 14 és 55 fedőrészek pedig az egymással szembeni szárai. Az 52 retesz a 4 tokozás felületén elcsúsztatható kivitelű, és a 8 jelolvasó, illetve az 51 jelrögzítő nyílásokat rendre fedő 14, illetve 55 fedőrészekkel összefogja a 4 tokozás 11 előlapját. A 100 lemezt tekintve, az 52 retesz által bejárt felület 56 süllyesztése annak érdekében van kiképezve, hogy az 55 fedőrész a 4 tokozás felületéből ne emelkedjék ki.

A 4 tokozáson kialakított 19 vájatba kapaszkodó, az 52 reteszt elmozdulásában a 4 tokozáshoz kapcsoló 21 és 22 csúszkák, a 17 rugótartó csúszkák és a 18 zárócsúszka kiképzése hasonló az előző kiviteli alaknál tárgyalt megfelelőik kiképzéséhez, ezért itt és most azok részletes ismertetésétől az egyszerűség kedvéért eltekintünk.

Hasonlóan az 52 reteszt a 8 jelolvasó nyílást és az 51 jelrögzítő nyílást záró irányban előfeszítő 23 spirálrugó, illetve a 12 reteszt zárt helyzetében rögzítő 24 reteszzáró elem kiképzése annyira hasonlít az előző kiviteli alaknál megismerthez, hogy emiatt részletesebb ismertetésüktől eltekintünk.

A 100 lemez 4 tokozásának méretei ugyanakkorák mint a megelőző kiviteli alaknál; a lemez alkalmas a megelőző kiviteli alakot jelentő 1 lemezt használó készülékekbe történő behelyezésre.

Az előző kiviteli alakot jelentő 1 lemezhez képest eltérő viszont a 100 lemez feladata, tekintve, hogy a benne elhelyezett 50 mágneses-optikai adathordozó lemez újraírható. Ezért a 100 lemeznek a készülékbe való behelyezését követően a mágneses írófejnek az 51 jelrögzítő nyíláson keresztül a 4 tokozás belsejébe kell hatolnia. A 100 lemez 4 tokozása tehát az 57 bevágással egészül ki, amely azt jelzi, hogy a tokban található adathordozó lemez az újraírható fajtájú, és mint ilyen lehetővé teszi a mágneses írófejnek a 4 tokozásba való behatolását. A 7. és 8. ábrán nyomon követhető módon az 57 bevágás a 9 szélen lett kiképezve, a 4 tokozás 11 előlapja felé eső részen. Tekintve, hogy a 100 lemezhez az újraírható 50 mágneses-optikai adathordozó lemez tartozik, a 4 tokozásnak része kell legyen az 58 téves felvételt letiltó elem.

A 9. ábrára térve át, az 58 téves felvételt letiltó elem a 4 tokozásnak egy, az 50 mágneses-optikai adathordo5

HU 219 079 Β zó lemez által szabadon hagyott részén helyezkedik el, közelebbről meghatározva a 4 tokozásnak az 52 reteszt hordozó 11 előlappal átellenes 41 hátlapja mentén az egyik sarokban (lásd a 9. ábrát). Az 58 téves felvételt letiltó elem a 24 reteszzáró elemmel szemben van, a kettő között helyezkedik el az 50 mágneses-optikai adathordozó lemez. Az 58 téves felvételt letiltó elem a 4 tokozás 41 hátlapja mentén azzal párhuzamosan mozdítható el úgy, hogy lefedje, illetve szabadon hagyja a 4 tokozás 3 alsó részének hátsó szélénél a sarokban elhelyezkedő 60 érzékelőnyílást és így jelezze, hogy az 50 mágneses-optikai adathordozó lemezre szabad-e írni vagy sem.

Az 58 téves felvételt letiltó elem műgyantából készül. A 10. és 11. ábra szerint a 61 fődarab az, amely elfedi, illetve szabadon hagyja a 60 érzékelőnyílást aszerint, hogy az 50 mágneses-optikai adathordozó lemezre szabad-e írni vagy sem. A 61 fődarabhoz szervesen tartozik a 62 csúszka, amelynek legalább egy része a külvilág felől szabadon hozzáférhető a 4 tokozás 41 hátlapjában kialakított 42 ablakon keresztül. A 42 ablak síkja a 60 érzékelőnyílást elfedő vagy szabadon hagyó 61 fődarab síkjára merőleges, de a 61 fődarab elmozdulásának irányával egyező. A rugalmasan hajlékony 63 és 64 karok a 61 fődarabból egymással párhuzamosan állnak ki a 61 fődarabnak a 60 érzékelőnyílást elfedő, illetve szabaddá tévő elmozdulásának irányával egyezően. A 63 és 64 karok távolabbi végeinek külső szélén találhatók rendre a 67 és 68 illesztőelemek, amelyek a 4 tokozáson belül kialakított 65a és 65b első befogadóillesztésbe, illetve a 66a és 66b második befogadóillesztésbe illenek bele.

A 4 tokozáshoz hozzátartozik a 60 érzékelőnyílás és az 58 téves felvételt letiltó elemnek a 41 hátlappal párhuzamosan a 60 érzékelőnyílást szabadon hagyó első és a 60 érzékelőnyílással a 61 fődarabot fedésbe hozva azt lezáró második szélső helyzete közötti elmozdítását segítő vezetőelem. Ez a 41 hátlap 41a szegmenséből és a 3 alsó rész felületéből arra merőlegesen a 41 hátlappal párhuzamosan kiemelkedő 71 vezetőlapkából áll. A 10. és 11. ábrára nézve látható, hogy az 58 téves felvételt letiltó elem a 41 hátlap 41a szegmense és a 71 vezetőlapka közé van beillesztve oly módon, hogy a 62 csúszka a 41 hátlapban kiképzett 42 ablakon keresztül a külvilág számára hozzáférhető legyen, a rugalmasan hajlékony 63 és 64 karok pedig egymás felé hajlanak el. A 4 tokozásba ilyeténképpen beszerelt 58 téves felvételt letiltó elem a vezetőelem által behatárolt pályán mozdulhat el a 41 hátlappal párhuzamosan, a

10. ábrán látható X nyíl vagy a 11. ábrán szereplő Y nyíl irányában, a 4 tokozáson kiképzett 42 ablakon keresztül a külvilág felé szabaddá tett 62 csúszka kézzel történő elmozdításának hatására.

A 41 hátlap 41a szegmensének és a 71 vezetőlapkának egymás felé néző felületén kerültek kiképzésre a bevágás formájú 65a és 65b első befogadóillesztések, illetve az ugyancsak bevágásként megjelenő kivitelű 66a és 66b második befogadóillesztések, melyekbe az 58 téves felvételt letiltó elem részét képező 67 és 68 illesztőelemek rendre beleillenek. A 10. ábrán feltüntetettek szerint a 65a és 65b első befogadóillesztések a 61 fődarabnak a 60 érzékelőnyílást lezáró első helyzetében aktívak; az 58 téves felvételt letiltó elemből kinyúló 63 és 64 karok végében található 67 és 68 illesztőelemek akkor kapcsolódnak rendre beléjük, amikor az 58 téves felvételt letiltó elem a 60 érzékelőnyílást a 61 fődarab által lezáró helyzetében van.

A 65a és 65b első befogadóillesztések, a 66a és 66b második befogadóillesztések, valamint a beléjük kapcsolódó 67 és 68 illesztőelemek kialakítása révén az 58 téves felvételt letiltó elem mozgása teljesen szabályozott, vagyis az a 60 érzékelőnyílást szabaddá tévő első és lezáró második helyzete között mozdulhat el, ám e kialakítás révén megőrzi a 60 érzékelőnyílás mindenkori - nyitott vagy lezárt - állapotát.

Ily módon tehát a 65a és 65b első, illetve a 66a és 66b második befogadóillesztésekkel összekapcsoló, rendre a 67 és 68 illesztőelemekkel ellátott 63 és 64 karok töltik be az 58 téves felvételt letiltó elem elmozdulási helyzetének szabályozási feladatát.

A 4 tokozás 11 előlapjához képest átellenesen elhelyezkedő 41 hátlapjában kialakított 42 ablakon keresztül a 62 csúszkát a 10. ábrán látható X nyíl, illetve a

11. ábrán szereplő Y nyíl irányában eltolva a 41 hátlapra merőleges helyzetű 3 alsó részben kiképzett 60 érzékelőnyílást a 4 tokozás belsejében található 58 téves felvételt letiltó elem szabaddá teszi, illetve lezárja. Az 58 téves felvételt letiltó elemnek a 60 érzékelőnyílást szabaddá tévő első helyzetében (lásd all. ábrát) a 4 tokozáson belül elhelyezett 50 mágneses-optikai adathordozó lemezre való jelrögzítés le van tiltva. Amikor az 58 téves felvételt letiltó elem a 60 érzékelőnyílást a 61 fődarab révén lezáró helyzetbe kerül, lehetővé válik a 4 tokozásban elhelyezkedő 50 mágneses-optikai adathordozó lemezre irányuló jelrögzítés.

A 100 lemez kiegészülhet a 4 tokozáson belül elhelyezett lemeztípust azonosító 33 és 34 azonosító nyílásokkal, amelyek a 100 lemez részét képező 50 mágneses-optikai adathordozó lemezeket tárolókapacitás szempontjából azonosítják.

A 9. ábra jelöléseivel a 33 és 34 azonosító nyílások a 4 tokozás 3 alsó részén, a 10 szél mentén helyezkednek el.

Az előzőekben ismertetett 100 lemez esetében a 60 érzékelőnyílásnak és a lemeztípust azonosító 33 és 34 azonosító nyílásoknak a 4 tokozás 3 alsó részére szorítkozó kialakítása folytán, a téves felvételt letiltó, illetve a lemeztípust azonosító eszköz a 100 lemez fő felületén belül maradhat, így is hozzájárulva a 100 lemezt használó jelrögzítő/jelvisszaállító készülék jellemző méreteinek csökkentéséhez.

Az 58 téves felvételt letiltó elemnek a 4 tokozás alsó részén kiképzett 60 érzékelőnyílást a 62 csúszkának a 44 tokozás 41 hátlapján kiképzett 42 ablakon keresztül történő elmozdításával szabaddá tévő, illetve lezáró kialakítása révén az 58 téves felvételt letiltó elem kicsiny mérete folytán az ugyancsak kisméretű 4 tokozás belsejében kialakított szűk térrészben kaphat helyet. Ezen túlmenően, mivel az 58 téves felvételt letiltó elem szabadon mozoghat a 4 tokozáson belül a 60 ér6

HU 219 079 Β zékelőnyílást szabaddá tévő, illetve lezáró szélső helyzetek között, az 50 mágneses-optikai adathordozó lemez írható vagy nem írható állapota szabadon megválasztható.

Jóllehet a vizsgált kiviteli alak szerint az 58 téves felvételt letiltó elem a 4 tokozásban úgy helyezkedik el, hogy a 62 csúszka a 41 hátlapon keresztül férhető hozzá, lehetséges olyan kialakítás is, hogy a 62 csúszkához a 10 szélen keresztül lehessen hozzáférni, amely esetben a 60 érzékelőnyílás és a lemeztípust azonosító 33 és 34 azonosító nyílások a 4 tokozás 41 hátlapja mentén egy sorban helyezkednek el. Tekintettel arra, hogy csupán az 58 téves felvételt letiltó elem elhelyezkedése változott meg, az elrendezés egészében viszont a régivel azonos maradt, a részletes leírástól az egyszerűség kedvéért eltekintünk.

Jóllehet a fentebb leírt 100 lemez esetében a téves felvételt letiltó eszközt a 4 tokozás alsó részében kialakított 60 érzékelőnyílást szabaddá tévő vagy lezáró, a tokozáson belül elmozdítható 58 téves felvételt letiltó elem jelenti, a nem kívánt felvételek megelőzése elképzelhető a 4 tokozás 3 alsó részén kialakított téglalap alakú 160 nyílással és az azt fedő, a 3 alsó részhez a 161 elvékonyított összekötő részen keresztül kapcsolódó, letörhető 162 fedőlapkával. Azáltal, hogy a 162 fedőlapka a 3 alsó részhez rögzítetten a 160 nyílást lezátja, az 50 mágneses-optikai adathordozó lemezre irányuló felvétel megengedett. Ezzel szemben viszont ha a 162 fedőlapkát a 161 elvékonyított összekötő részen letörve a 13. ábra szerinti módon a 160 nyílást szabaddá teszik, azzal az 50 mágneses-optikai adathordozó lemezre irányuló írás letiltásra kerül.

Jóllehet a letörhető 162 fedőlapkával felszerelt 200 lemezzel nem lehetséges az adathordozó írható és nem írható állapotának bármikori tetszőleges kijelölése, amint az 58 téves felvételt letiltó elemet használó kiviteli alaknál lehetséges volt, a nem kívánt felvétel megelőzésének lehetőségét biztosító eszköz azonban leegyszerűsödik.

Az első kiviteli alaknál megismert 1 lemezhez hasonlóan a 100 lemez is a tokozás 11 előlapján az 52 retesz elmozdulási irányával egyezően mozgó, tüske alakú, 40 retesznyitó/záró elemmel felszerelt jelrögzítő/jelvisszaállító készülékben működtethető. Mivel pedig ezért a 100 lemeznek a jelrögzítő/jelvisszaállító készülékbe történő behelyezése ugyanúgy megy, mint az egyik megelőző kiviteli alakot jelentő 1 lemezé, a folyamat részletes ismertetését az egyszerűség érdekében elhagyjuk.

Tekintve, hogy az egyik megelőző kiviteli alakot jelentő 1 lemez és a 100 lemez egyaránt nagyjából négyzet alakú, a jelrögzítő/jelvisszaállító eszközbe való behelyezésük iránya könnyen eltéveszthető. Ezzel szemben a második kiviteli alakot jelentő 100 lemez esetében a tengelyt befogadó 7 bevezetőfúrat és az optikai pickupeszköz hozzáférését biztosító 8 jelolvasó nyílás egymástól független kialakítású, és közöttük egy keskeny sáv van, ezzel az 50 mágneses-optikai adathordozó lemeznek a 8 jelolvasó nyíláson keresztül látható részének méretére vonatkozó korlátozás lépett be. A jelhordozó felület az 50 mágneses-optikai adathordozó lemeznél a 6 középponti furat tőszomszédságáig terjed ki, és itt fennáll annak a veszélye, hogy a felvétel területe nem terjeszthető ki egészen a jelrögzítő terület belső határáig. Emellett megvan annak a kockázata is, hogy az optikai pickupeszköz nem vihető el egészen a jelrögzítő felület belső széléig, ezzel pedig a jelrögzítés/jelvisszaállítás lehetetlenné válik.

Ezt szem előtt tartva a 14. és 15. ábrán látható 300 lemez tokozása téglalap alakú, mégpedig a 82 retesz elmozdulási irányával párhuzamos oldal W₃ mérete a 82 retesz elmozdulásának irányára merőleges oldal W₄ méreténél lényegesen nagyobbra lett választva, megkönnyítve ezzel a lemez behelyezés! irányának azonosítását csakúgy, mint elejét véve a hibás behelyezésnek. A 4 tokozásnak a 12 retesz elmozdulási irányával egyező kiterjedésű W₃ mérete 78 mm, az ugyanezen irányra merőleges kiterjedésű W₄ méret nagysága 72 mm, a lemez Dj vastagsága pedig 5,3 mm. A W₃ méret ilyen megnövelése mellett a tengelyt befogadó 70 bevezetőnyílás és a 80 jelolvasó nyílás egymással összeér a 15. ábrán szemléltetett módon. Megjegyezzük, hogy annak érdekében, hogy a 4 tokozás méretnövelésével lépést lehessen tartani, a 80 jelolvasó nyílás méreteit a korábban ismertetett 100 lemez kiviteli alakjához képest meg kellett növelni. Ha a 80 jelolvasó nyílás és a 70 bevezetőnyílás egymással összeér, az egészen a 6 középponti furat közvetlen közeiéig terjedően jelrögzítő réteggel ellátott 50 mágneses-optikai adathordozó lemezt egészen legbelső részéig a külvilág felé szabaddá lehet tenni. Ekkor az optikai pickupeszköz egészen a lemez legbelső határoló felületéig elvihető. A 80 jelolvasó nyílást és 81 jelrögzítő nyílást nagyobbra választva az optikai pickup és a mágneses írófej az 50 mágneses-optikai adathordozó lemez külső, illetve belső határán túlnyúlva egymással éppen szemben is lehet akkor is, ha méretük nem csökkent, hanem maradt a régi.

A 300 lemezt tekintve, mivelhogy a tengelyt is befogadó 70 bevezetőnyílás és a 80 jelolvasó nyílás fedésben vannak, a 70 bevezetőnyílást is be kell zárni akkor, ha a 80 jelolvasó nyílást le szeretnénk zárni. Ennek megfelelően a 82 retesz 85 fedőrésze a 80 jelolvasó nyíláson túlnyúlva elég nagy méretű ahhoz, hogy a 70 bevezetőnyílást is elfedje.

Megjegyezzük, hogy a 100 lemez kiviteli alakjához hasonlóan a 300 lemez is a tokozás 11 előlapján a 82 retesz elmozdulási irányával egyezően mozgó, tüske alakú 40 retesznyitó/záró elemmel felszerelt jelrögzítő/jelvisszaállító készülékben működtethető. Mivel pedig ezért a 300 lemeznek a jelrögzítő/jelvisszaállító készülékbe történő behelyezése ugyanúgy megy, mint az egyik megelőző kiviteli alakot jelentő 100 lemezé, a folyamat részletes ismertetését az egyszerűség érdekében elhagyjuk.

A találmányt megvalósító, a fentiekben leírt lemezeknél egy alkalmas spirálrugó az adathordozót sugárirányban legalább részben szabaddá tévő jelolvasó nyílást fedő reteszt záróirányban feszíti elő. A reteszt a záróelem rögzíti ebben a helyzetben. A tokozás hermeti7

HU 219 079 Β kus lezárása kellően megbízható védelmet biztosít a tokozás belsejében elhelyezkedő adathordozónak, ami lehet optikai vagy mágneses-optikai adathordozó lemez, amelyet a szükséges nagy felvételsűrűség fenntartása érdekében a legkisebb mennyiségű por és szennyeződés behatolása ellen is hatékonyan védeni kell.

A lemezt a jelrögzítő/jelvisszaállító készülékbe helyezve, a készülékhez tartozó retesznyitó/záró elem az őt bevezető vájat szabad végébe hatolva a tokozás behelyezési irányával relatíve szemben mozogva kiakasztja a záróelemet, és ezzel a retesz zárt állapotát oldja. A retesz a spirálrugó záróirányú előfeszítése ellenében elmozdulva a kérdéses jelolvasó nyílást szabaddá teszi. Az elmondottak értelmében a jelrögzítő/jelvisszaállító készülékben megvalósított retesznyitó/záró elem lehet egy egyszerű, a tokozás előlapján a retesz elmozdulási iránya mentén kiemelkedő tüske. Ennek eredményeképpen a retesznyitó/záró mechanizmus a jelrögzítő/jelvisszaállító eszköz jellemző méreteit csökkentve egyszerűsíthető.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Zárható nyílású tárolólemez, amely tokozásból és az abban elhelyezett korong alakú optikai adathordozó lemezből áll, és amelynek a felületén levő nyíláson keresztül az optikai adathordozó lemez felületének legalább egy része a külvilág számára hozzáférhető; a tokozáson elcsúsztatható kivitelben felszerelt, a tokozás jelolvasó nyílását szabaddá tévő vagy elfedő retesz van, és a reteszt a nyílást elfedő helyzetében oldhatóan rögzítő reteszzáró elem van, a tárolólemez tokozásán (4) van egy, a tokozásnak (4) a retesz (12) elmozdulási irányára merőleges futású széle (9) felé nyitott, szabad véggel (16a) rendelkező, egy külső retesznyitó/záró elemet (40) bevezető vájat (16), amely a tokozás (4) előlapján (11), a retesz (12) elmozdulási irányával párhuzamosan futóan van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a tokozásnak (4) a retesznyitó/záró elemet (40) bevezető vájattal (16) ellátott előlapjával (11) párhuzamos, és azzal átellenes hátlapja (41) mentén, az egyik sarokban egy téves felvételt letiltó elem (58) helyezkedik el, amelynek része egy, az optikai adathordozó lemezre (5) való írást engedélyező, illetve megtiltó értelmű két szélső helyzet között elmozdítható eszköz.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tárolólemez, azzal jellemezve, hogy a tokozásnak (4) része a retesz (12) elmozdulási irányába esően a jelolvasó nyílás (8) két oldalán kialakított egy-egy pozicionálónyílás (31,32), amelyek pozicionálótüskékkel illeszkedő módon vannak kiképezve.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti tárolólemez, azzal jellemezve, hogy a tokozás (4) egy felső részből (2) és egy alsó részből (3) tevődik össze, amelyeknek egyikén van kialakítva a jelolvasó nyílás (8), továbbá a retesz (12) összetevői a jelolvasó nyílást (8) szabadon hagyó vagy lezáró fedőrész (14), a tokozásnak (4) a nyílásmentes alsó vagy felső részéhez (2, 3) kapcsolódó lezárórész (15), valamint az ezen fedő- és lezárórészeket (14, 15) összekapcsoló, a reteszzáró elemhez (24) illeszkedően kialakított összekötő rész (13).
4. 4. Az 1. igénypont szerinti tárolólemez, azzal jellemezve, hogy a tokozás (4) két összeillesztett fél részből, egy felső részből (2) és egy alsó részből (3) tevődik össze, mindkét fél rész felületén nyílással, egy jelolvasó nyílással (8) és egy jelrögzítő nyílással (51) kiképezve, és a retesz (52) a nyílásokat szabadon hagyó vagy lezáró fedőrészből (14), lezárórészből (15), azokhoz tartozó összekötő részből (13), és az abban, a reteszzáró elem (24) számára kialakított zárócsúszkából (18) áll.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti tárolólemez, azzal jellemezve, hogy a tokozásnak (4) része a reteszt (12) üzemszerűen ajelolvasó nyílást (8) lezáró helyzetében előfeszítő spirálrugó (23), valamint a reteszzáró elem (24) a tokozásnak (4) a működtetőkészülékbe való behelyezési iránya szerinti felső, mig a reteszt (12) záróirányban előfeszítő spirálrugó (23) pedig az alsó sarkában helyezkedik el.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti tárolólemez, azzal jellemezve, hogy a bevezetővájat (16) a retesznek (12) a reteszzáró elem (24) szabad végét legalább részben hozzáférhetővé tevő elmozdulási irányával párhuzamos.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti tárolólemez, azzal jellemezve, hogy az optikai adathordozó lemez (5) egy részét a külvilág számára sugárirányban hozzáférhetővé tévő tokozása (4) van, és egy téves felvételeket letiltó eleme (58) van, amely a tokozás (4) valamely lapján levő ablakon (42) keresztül egy csúszkával (62) megvezetve működtethető, és amelynek része a tokozás (4) legalább egy főfelületén jelen lévő, az adathordozó írható vagy nem írható állapotát azonosító érzékelőnyílást (60) szabadon hagyó vagy lezáró fődarab (61), és a fődarabnak (61) az azonosító érzékelőnyílást (60) szabadon hagyó első és lezáró második véghelyzete közötti mozgását vezető rész, és amely téves felvételt letiltó elem (58) elmozdulási iránya az optikai adathordozó lemez (5) vastagsági irányára merőleges.
8. 8. A 7. igénypont szerinti tárolólemez, azzal jellemezve, hogy az ablak (42) a tokozás (4) hátlapján (41) van kialakítva.
9. 9. A 7. igénypont szerinti tárolólemez, azzal jellemezve, hogy a téves felvételt letiltó elem (58) elmozdulásának iránya az optikai adathordozó lemez (5) vastagságának irányára merőleges és a tokozás (4) előlapjával (11) átellenben lévő hátlappal (41) párhuzamos.
10. 10. A 7. igénypont szerinti tárolólemez, azzal jellemezve, hogy a téves felvételt letiltó elem (58) mozgását szabályozó részhez tartozik az érzékelőnyílásnak (60) a fődarab (61) által való szabaddá tételének, illetve lezárásának irányába eső, egymással szemben elhelyezkedő két kar (63, 64), valamint az ezen karok (63, 64) végén illesztődéinek (67, 68) vannak, a tokozás (4) belsejében kiképzett első befogadóillesztésekhez (65a, 65b) és második befogadóillesztésekhez (66a, 66b) kapcsolódóan kialakítva; továbbá a működtetőablak (42) a tokozásnak (4) az érzékelőnyílás (60) állapotát változtató elmozdulás irányával párhuzamos hátlapjában (41) van kialakítva.

    HU 219 079 Β
11. 11. Az 1. igénypont szerinti tárolólemez, azzal jellemezve, hogy az optikai adathordozó lemez (5) fajtájának azonosítására a tokozás (4) felső részének (2) vagy alsó részének (3) felületén kiképzett azonosító nyílás (33, 34) van; valamint a tokozás (4) felső részének (2) vagy alsó részének (3) felületén kialakított, az optikai adathordozó lemezre (5) irányuló jelrögzítés megengedett vagy tiltott voltát meghatározó téves felvételt észlelő vagy téves felvételt letiltó elem (58) van.
12. 12. A 11, igénypont szerinti tárolólemez, azzaljellemezve, hogy a téves felvételt letiltó elemnek (58) része a tokozás (4) előlapjával (11) átellenben fekvő hátlapján (41) kialakított ablakon (42) keresztül hozzáférhető működtetőcsúszka, az adathordozó írható vagy nem írható állapota szerint a tokozás (4) felső részének (2) vagy alsó részének (3) felületén kialakított érzékelőnyílást (60) szabaddá tevő vagy lezáró fődarab (61), és a fődarabnak (61) a tokozás (4) felületében kiképzett, az

    5 érzékelőnyílást (61) szabaddá tévő első és lezáró második véghelyzete közötti mozgását szabályozó rész; emellett a téves felvételt letiltó elem (58) elmozdulásának iránya az optikai adathordozó lemez (5) vastagságának irányára merőleges.

    10 13. A 11. igénypont szerinti tárolólemez, azzal jellemezve, hogy a téves felvételt letiltó elem (58) a tokozás (4) felső részének (2) vagy alsó részének (3) felületén kialakított, a tokozásról (4) letörhető, azzal egy elvékonyított összekötő résszel (161) kapcsolódó fedőlapka
13. 15 (162) által fedett nyílással (160) van megvalósítva.