HU217711B - Rezgés- és zajcsillapító eszköz hidraulikus rendszerekhez - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya rezgés- és zajcsillapító eszköz hidraulikusrendszerekhez, amely eszköz legalább egy, hajlékony anyagú, légzsákotközrezáró burkot tartalmaz, amely a csillapítandó vízárammalérintkezésben álló módon, de olyan félreeső térrészben van elhelyezve,amelyen a vízáramnak legfeljebb egy töredék hányada folyik át. Atalálmány értelmében a hajlékony anyagú burok (15, 16) adott esetbenhengeres csőszerű alakkal rendelkezhet, és ez a burok egy, a vízáramotvezető belső cső alakú elem (11, 12) és egy külső hengeres fal (2)közé van beépítve, ahol a burok egyik oldala a légzsákot (17, 18),másik oldala pedig a félreeső teret (19, 20) határolja, és a burok alégzsákot (17, 18) azon belső, cső alakú elemmel (11, 12, 24, 24”)együtt működve zárja közre, amelyre a burok rá van illesztve. Egymásik lehetséges kiviteli alak értelmében a légzsákot közrezáró burokkialakítható kapszula formájában is, amely egy csaptest (1) fenékrésze(2) és egy, a csaptestbe (1) beépített csapbetét (6) alja közébehelyezett közbenső elemben (50) kialakított összekötő járat (51)melletti félreeső térrészben (59), vagy egy, a csaptestbe (1)beépített csapbetét (6) fenékrészében kialakított összekötő járatmelletti félreeső térrészben, vagy egy csapbetét (6) rögzítettlemezében kialakított összekötő járat melletti félreeső térrészben vanelrendezve. ŕ

Description

alakú elem (11, 12) és egy külső hengeres fal (2) közé van beépítve, ahol a burok egyik oldala a légzsákot (17, 18), másik oldala pedig a félreeső teret (19, 20) határolja, és a burok a légzsákot (17, 18) azon belső, cső alakú elemmel (11, 12, 24, 24”) együtt működve záija közre, amelyre a burok rá van illesztve.

Egy másik lehetséges kiviteli alak értelmében a légzsákot közrezáró burok kialakítható kapszula formájában is, amely egy csaptest (1) fenékrésze (2) és egy, a csaptestbe (1) beépített csapbetét (6) alja közé behelyezett közbenső elemben (50) kialakított összekötő járat (51) melletti félreeső térrészben (59), vagy egy, a csaptestbe (1) beépített csapbetét (6) fenékrészében kialakított összekötő járat melletti félreeső térrészben, vagy egy csapbetét (6) rögzített lemezében kialakított összekötő járat melletti félreeső térrészben van elrendezve.

A találmány tárgya eszköz hidraulikus rendszerekben fellépő rezgések és zajok csillapítására.

A hidraulikus szerelvények, különösen a forró és hi- 15 deg víz keverésére szolgáló keverőcsapok bizonyos működési körülmények között rezgést keltenek, ami főként a kavitáció jelenségének és a vízáramok hirtelen irányváltoztatásainak a következménye, és ezt a rezgést a víz a tápvezetékeken keresztül a hidraulikus vezetékhálózat fő vezetékeire viszi át, végül a rezgések a környezetbe kerülnek ki zaj formájában. A rezgés káros hatású, és a zajt bizonyos maximális értékek alá kell szorítani, amit bizonyos esetekben előírások határoznak meg.

Ha nem alkalmaznak valamely speciális elrende- 25 zést, akkor ennek a rezgésnek az átvitele számottevő csillapítás nélkül megy végbe, mivel a víz gyakorlatilag nem nyomható össze. Erre való tekintettel a valamely hidraulikus rendszerben jelentkező zaj korlátozására általánosan alkalmazott eszköz egy, a víz össze- 30 nyomhatatlanságát kompenzáló olyan megoldást tartalmaz, amely a víz áramlási iránya mentén rugalmasan deformálódó tartományokat foglal magába, melyeket hajlékony, rendszerint elasztomer anyagból készült burkokba bezárt légzsákokból alakítanak ki. így például az 35 IT 1 141 569 lajstromszámú szabadalom szerint ezeket a légzsákokat C alakú keresztmetszettel rendelkező, gyűrűt képező burkokból alakítják ki, melyeket azokba az áramlási szakaszokba helyezik be, ahol a víz a vízcsaptest beömlőnyílásai és egy, a vízadagolást szabályo- 40 zó rögzített lemez között folyik. A DE 3 000 990 lajstromszámú szabadalom szerint olyan légzsákokat alakítanak ki, amelyek burka bordás csőből van kialakítva, tehát alakjuk összetettebb a korábbiaknál, és amelyeket szintén azokba a járatokba tesznek be, ahol a víz a vízcsaptest beömlőnyílásai és az adagolást szabályozó rögzített lemez között folyik. Ezenkívül a DE 2 421 372 lajstromszámú szabadalom szerint olyan légzsákokat alakítottak ki, amelyeket a víz vízcsaptestbe való bevezetésére kialakított járatok belsejében helyeztek el. Ebből a célból más elrendezések is ismeretesek, melyeket vagy egy vízcsaptestben helyeztek el, vagy pedig olyan S alakú csatlakozóelemekben, melyeket rendszerint egy vízcsapnak falba beépített vízbevezető csonkokhoz való csatlakoztatására használnak. Ezen elrendezések mindegyikének közös jellemzője, hogy a légzsákokat magukba záró burkok azon vízáram áramlási útja mentén vannak elhelyezve, amelynek a rezgését csillapítani kell, ezáltal a burkokat az áramló víz közvetlenül körülveszi. A gyakorlatban eddig úgy gondolták, hogy alapvetően fontos a közvetlen érintkezés az ilyen burkok és a vízáram között.

Ezekben az eszközökben a csillapító hatás a burkokba bezárt levegő rugalmas alakvisszanyerő képességének a következménye, amely levegőt a víztől a légzsákokat határoló, elasztomer anyagból készült burkok választják el. A burkok jelenléte gátolja a légzsákok mű20 ködését, de ez mégis alapvető annak megakadályozása céljából, hogy az áramló víz idővel magával ragadja a levegőt a légzsákokból. Tehát annak érdekében, hogy nagy csillapító hatást lehessen elérni a burkok gátló hatásának csökkentése mellett, azoknak nagymértékben deformálhatóknak, nevezetesen vékonyaknak kell lenniük. Ha azonban egy ismert módon elhelyezett burok nagyon vékony lenne, az azt körülvevő áramló víz arra dinamikus hatásokat fejtene ki és abban rezgést keltene, ami károsítaná és tönkretenné a burkot. Emiatt ezeknek a burkoknak a vastagságát, és ennélfogva a merevségét nem lehet bizonyos határok alá csökkenteni, és ez nagymértékben korlátozza az ismert csillapítóeszközök hatékonyságát. Továbbá bizonyos esetekben igen nehéz a vízáram áramlási útja mentén légzsákot határoló, cső alakú burkot behelyezni, mivel a rendelkezésre álló tér korlátozott; ez a helyzet például az olyan típusú csapoknál, melyeket merev csöveken vagy tömlőkön keresztül csatlakoztatnak a hálózatra. Ahhoz, hogy ilyen típusú csapokba egy csillapítóburkot helyezzenek be, a csaptest hosszúságát jelentős mértékben meg kellene növelni, ami igen költséges lenne.

Az US-A-4 759 387 és az EP-A-0 249 007 számú szabadalmi leírás alapján ismert egy eszköz nyo45 máslökések csillapítására egy hidraulikus rendszerben, amely eszköz egy légzsákot közrezáró, hajlékony anyagú burkot tartalmaz, amely a hidraulikus rendszerben levő vízzel érintkezésben álló módon van elrendezve, és amely eszköznél ez a burok egy olyan félreeső tér50 részben van elhelyezve, amely összeköttetésben áll azokkal a térrészekkel, amelyeken keresztül a vízáram átfolyik, de rajta keresztül a vízáram nem folyik át.

Ez a fajta eszköz arra szolgál, hogy elnyomja a gyors szelepzárás következtében fellépő nyomáslökése55 két, vagyis elszigetelt, erős és impulzusszerű lökéseket. Erre a célra egy számottevő térfogatú légzsákra van szükség, aminek következtében maga az eszköz is viszonylag nagy méretekkel rendelkezik. Egy ilyen méretekkel rendelkező eszköz azonban nem alkalmas rezgé60 sek és zajok csillapítására, amelyek intenzitása kicsi, vi2

HU 217 711 Β szont frekvenciájuk viszonylag nagy, miáltal ezek nem nyelhetők el nagyméretű légzsákok által.

Miután találmányunk kizárólag rezgések és zajok csillapítására vonatkozik, és nem nyomáslökések, illetve nyomásingadozások elnyelésére, a találmány szerinti eszköznél a légzsák mérete tekintetében éppen ellentétes elvárásoknak kell megfelelni, mint az EP-A-0 249 067 számú szabadalmi leírás szerinti megoldásnál.

A találmány alapvető célja, hogy ésszerűsítsük a kifejezetten a hidraulikus rendszerekben keletkező rezgések és zajok csillapítására szolgáló, hajlékony anyagból készült burkok által határolt légzsákok alkalmazását. Ezen belül a találmány egyik célja egy, az eddig elérhető csillapító hatásnál hatékonyabb csillapítás elérése. A találmány másik célja, hogy lehetővé tegyük egy légzsákot határoló burok beépítését akkor is, ha a rendelkezésre álló tér rendkívül korlátozott, így főként csapbetéteknél. A találmány további célja a légzsákokat határoló burkok olyan elrendezésének a létrehozása, amelyben az a vízáram, amelyre csillapító hatást kívánunk kifejteni, nem képes a burkokat rezgésbe hozni vagy tönkretenni.

A találmány szerinti rezgés- és zajcsillapító eszköz egymástól igen különböző kiviteli alakokként valósítható meg.

A találmány szerinti lehetséges kiviteli alakok egyik csoportjánál a hidraulikus rendszerekben fellépő rezgések és zajok csillapítására szolgáló eszközre, amely eszköz legalább egy hajlékony anyagú, légzsákot közrezáró burkot tartalmaz, amely a hidraulikus rendszerben levő vízzel érintkezésben álló módon van elrendezve, és ez a burok egy olyan félreeső térrészben van elhelyezve, amely összeköttetésben áll azokkal a térrészekkel, például nyílásokkal vagy kamrákkal, amelyeken keresztül a vízáram átfolyik, ugyanakkor a félreeső térrészen keresztül a vízáramnak csak egy töredék hányada folyik át, emellett ezen eszköznél a hajlékony anyagú buroknak lényegében hengeres csőszerű alakja van, és egy, a vízáramot vezető belső cső alakú elem, például tápvezeték, csőszakasz vagy cső, és egy külső hengeres fal, például fenékrész, üreges alaptest vagy csapbetét közé van beépítve, ahol a burok egyik oldala a légzsákot, a burok másik oldala pedig a félreeső teret határolja, a találmány értelmében az jellemző, hogy a hajlékony anyagú burok a légzsákot azon belső cső alakú elemmel együttműködve zárja közre, amelyre a burok rá van illesztve.

Előnyösen ez a hajlékony anyagú burok fél toraid alakúra van kiképezve. Ugyancsak előnyös, ha a belső, cső alakú elem kiterjedése valamivel rövidebb, mint a külső, hengeres falé, így a belső, cső alakú elem végén a vízáramot vezető belső, cső alakú elem belső tere, illetve ezen belső, cső alakú elem és a külső, hengeres fal közötti tér között, amely magában foglalja a vízáram által át nem járt, félreeső térrészt, egy összekötő járat, például nyílás vagy kamra van kiképezve.

Előnyös továbbá, ha a belső, cső alakú elem a hidraÜlikus rendszer egy tagjának a része, például egy merev tápvezetéké, vagy pedig egy csatlakozóelemnek a vízáram által átjárt része, például csőszakasza, vagy ez a belső, cső alakú elem, például egy csőszakasz, egy szerkezetileg különálló elemet képez és a hidraulikus rendszer egy vízáram által átjárt eleméhez, például üreges alaptesttel rendelkező csatlakozóeleméhez van hozzárendelve.

A találmány szerinti lehetséges kiviteli alakok egy másik csoportjánál a hidraulikus rendszerekben fellépő rezgések és zajok csillapítására szolgáló eszközre, amely eszköz legalább egy hajlékony anyagú, légzsákot közrezáró burkot tartalmaz, amely a hidraulikus rendszerben levő vízzel érintkezésben álló módon van elrendezve, és ez a burok egy olyan félreeső térrészben van elhelyezve, amely összeköttetésben áll azokkal a térrészekkel, például vezetékekkel vagy összekötő járatokkal, amelyeken keresztül a vízáram átfolyik, ugyanakkor a félreeső térrészen keresztül a vízáramnak csak egy töredék hányada folyik át, emellett ezen eszköznél a rugalmas anyagú burok lényegében egy kapszula formájában van kialakítva, amelynek egy membránként működő vékony fala és egy körbefutó tartófala van, a találmány értelmében az jellemző, hogy a kapszula formájában kialakított burok egy csaptest fenékrésze és egy, a csaptestbe beépített csapbetét alja közé behelyezett közbenső elemben kialakított összekötő járat melletti félreeső térrészben, vagy egy csapbetét fenékrészében kialakított összekötő járat melletti félreeső térrészben, vagy egy csapbetét rögzített lemezében kialakított összekötő járat melletti félreeső térrészben van elrendezve.

A találmány szerinti eszközt a továbbiakban az oltalmi kört nem korlátozó kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesen, ahol az 1. ábra egy olyan betétes csap alaptestének keresztmetszete, amely a találmány szerinti csillapítóeszközzel ellátott merev tápvezetékekkel rendelkezik, ahol a csapbetét legnagyobb része nézetben, és csupán annak alsó része van metszetben ábrázolva, a 2. ábrán egy találmány szerinti csillapítóeszköz látható, amely egy hidraulikus rendszer csatlakozóelemébe van beépítve, a 3-7. ábrák a találmány szerinti csillapítóeszközzel ellátott csatlakozóelem további kiviteli változatait szemléltetik, a 8. ábra a találmány szerinti csillapítóeszközt ábrázolja, amely egy csőszakasztól félreesőén van felszerelve, a 9. ábra a 8. ábra IX-IX vonala mentén felvett metszet, a 10. ábrán a 8. ábra szerinti eszköz egy másik változata látható;

all. ábra egy két találmány szerinti csillapítóeszközt tartalmazó közbenső elem alulnézete, a 12. ábra all. ábra XII-XII vonala mentén felvett metszet, ahol a közbenső elem egy csaptest fenékrésze és a hozzárendelt csapbetét közé van beiktatva, a 13. ábra egy, a találmány különböző kiviteli változataiban használt kapszula alakú burkot

HU217711 Β szemléltet önmagában, keresztmetszetben ábrázolva, a 14. ábra egy, a 12. ábrához hasonló eszközt szemléltet, amely egy csapbetét fenékrészébe van beépítve; és végül a 15. ábra szintén egy, a 12. ábrán láthatóhoz hasonló eszközt szemléltet, amely egy, az áramlást szabályozó rögzített lemezbe van beépítve.

Ha az 1. ábrát tekintjük, ezen egy 1 csaptest függőleges keresztmetszete látható, amelynek forró és hideg víz bevezetésére szolgáló 3 és 4 nyílásokkal ellátott 2 fenékrésze van, felső részét pedig egy 5 fedél zárja le, amely az 1 csaptest belsejében egy 7 működtetőkarral ellátott 6 csapbetétet tart megfelelő helyzetben. A 6 csapbetét olyan mechanizmusokat tartalmaz, amelyek a felhasználó által működtetett 7 működtetőkar által szabályozzák a forró és hideg víz közötti keverési arányt, valamint az áramlás erősségét. Ezek a mechanizmusok bármilyen önmagukban ismert típusúak lehetnek, ezért ezeket itt nem ismertetjük és nem is ábrázoljuk. A 6 csapbetétet nézetben szemléltetjük, csupán annak 8 és 9 beömlőnyílásait ábrázoljuk metszetben. A 6 csapbetét rendelkezik továbbá egy (nem ábrázolt) kibocsátójárattal, és az 1 csaptest belsejébe megfelelő 10 tömítésekkel van beszerelve, amely 10 tömítések biztosítják a 2 fenékrészhez képesti tömítést.

Az 1. ábrán szemléltetett csap olyan típusú, amelybe a vizet a 2 fenékrésznél végződő merev csöveken keresztül vezetjük be. A szemléltetett kiviteli változatban két találmány szerinti csillapítóeszköz van társítva a 11, illetve 12 hivatkozási számmal jelölt tápvezetékekhez. Ez utóbbiak úgy vannak méretezve, hogy a 2 fenékrész 3 és 4 nyílásainak felső végéig érnek, és 13, illetve 14 menetes gyűrűvel vannak ellátva, amelyek segítségével a 2 fenékrészhez vannak csatlakoztatva. A 11 és 12 tápvezetékek azon végei, amelyek a 3 és 4 nyílások belsejében a 13, illetve 14 menetes gyűrűk fölé nyúlnak, 15, illetve 16 burkokkal vannak körülvéve, amelyek hajlékony és előnyösen elasztomer anyagból vannak kialakítva, és ezek a 15 és 16 burkok a falaik és a 11, illetve 12 tápvezeték falai között 17, illetve 18 légzsákot határolnak. A 15 és 16 burkok külső átmérője valamivel kisebb a 3 és 4 nyílások átmérőjénél, és ebből következően olyan 19 és 20 félreeső térrészeket határolnak, amelyek körülveszik a 15 és 16 burkokat.

Amint az az 1. ábrát szemügyre véve belátható, azon vízáramok, amelyek a 11 és 12 tápvezetékeken keresztülfolynak, a 3 és 4 nyílások végrészénél csak egy rövid szakasz mentén terülnek szét, és többé-kevésbé közvetlenül a 8 és 9 beömlőnyílások felé áramolnak tovább. A szemléltetett esetben ezek a 8 és 9 beömlőnyílások koaxiálisak a 11 és 12 tápvezetékekkel, de természetesen a fentiekben leírt helyzet nem változik meg akkor sem, ha a 6 csapbetét 8 és 9 beömlőnyílásait a 11 és 12 tápvezetékekhez képest más elrendezésben helyezzük el. A vízáramok nem folynak keresztül a 19 és 20 félreeső térrészeken, amelyeket a vízáramok áramlási útjától elkülönítettünk. Ennek következtében a vízáramok nem veszik körül a 15 és 16 burkokat, amelyek nagyon vékonyak lehetnek, mivel a vizáramok részéről nem éri ezeket semmilyen közvetlen hatás. A rendszer belsejében létrejött rezgéseket, amelyek a víznyomás periodikus változásaiként jelentkeznek, a 11 és 12 tápvezetékekben lévő vízből a 3 és 4 nyílások felső részein keresztül a 19 és 20 félreeső térrészekbe vezetjük át, ahol a vékony 15 és 16 burkokon keresztül fejtik ki hatásukat a 17 és 18 légzsákokra. Ebből következően a periodikus nyomásváltozásokat a 19 és 20 félreeső térrészekben hatékonyan csillapítjuk, és ezt a csillapító hatást a gyakorlatilag összenyomhatatlan vízen keresztül visszük át ahhoz a víztömeghez, amely a csillapítandó áram részét képezi. Ilyen módon nagyon hatásos csillapítást lehet elérni, és egyidejűleg a vékony 15 és 16 burkok teljesen védve vannak a káros hatásoktól.

A fentiekben leírthoz hasonló elrendezéseket szemléltetünk a 2-6. ábrákon egy olyan csatlakozóelem bemutatásával, amelyet egy hidraulikus rendszer bármely alkotóelemei közé be lehet illeszteni. Egy szakember számára azonban minden nehézség nélkül belátható, hogy az ezen ábrákon bemutatott elrendezéseket az 1. ábra szerinti szerkezetben is lehet alkalmazni.

A 2. ábrán a csatlakozóelem egy 21 üreges alaptesttel rendelkezik, amelynek a hidraulikus rendszer egyik alkotóeleméhez menetesen csatlakoztatható 22 fenékrésze van, és 25 fedele is menetes, melyet a hidraulikus rendszer egy másik alkotóeleméhez lehet csatlakoztatni; ebből következik, hogy a rendszer vízárama keresztülfolyik a 21, 22 és 25 hivatkozási számmal jelölt részekből álló csatlakozóelemen. A csatlakozóelem belsejében egy 23 kamra található, amelyen annak majdnem a felső végéig egy 24 csőszakasz halad keresztül, és ez a 24 csőszakasz a menetes 22 fenékrésszel egy darabban van kialakítva. A 24 csőszakasz köré egy 26 burok van felhelyezve, amely ebben az esetben egy üreges torold alakzat, és belsejében egy 27 légzsákot határol. Egy 29 félreeső térrész, amely körülveszi a 24 csőszakaszt és a 26 burkot, és amelyben a 27 légzsák révén a csillapító hatás létrejön, összeköttetésben áll a 24 csőszakasz belsejében levő térrésszel, melyen keresztül a vízáram folyik, de attól el van különítve, és a vízáram nem folyik rajta keresztül; ezáltal a vízáram nem veszi körül a 26 burkot. Amint az belátható, ez az eszköz a rezgés és zaj csillapítása során ugyanolyan módon működik, mint az 1. ábrával kapcsolatban leírt eszköz. A csatlakozóelemet egy hidraulikus rendszer bármely részei közé be lehet illeszteni, és természetesen a csatlakoztatását biztosító elemek kialakítása eltérhet a bemutatott menetes 22 fenékrésztől és a menetes 25 fedéltől. Meg kell jegyeznünk, hogy a vízáram a csatlakozóelemen mindenféle eltérés nélkül keresztüláramolhat a rajz szerint alulról felfelé, vagy pedig az ellenkező irányban is.

A 3. ábrán egy, a 2. ábráéhoz hasonló csatlakozóelemet mutatunk be, ahol ennek 26’ burka egy C alakú keresztmetszettel rendelkező (fél-)toroid alakzatot képez, és saját felülete, valamint a 24 csőszakasz felülete között egy 27 légzsákot határol. A 24 csőszakasz az egyik végénél egy 24’ kiszélesedő résszel van ellátva, amelynek szerepe az, hogy a 26’ burkot a megfelelő helyzet4

HU 217 711 Β ben tartsa. Ezen eszköz működése egyébként megegyezik a 2. ábra szerinti eszközével.

A 4. ábrán, amelyen a 2. ábráéhoz hasonló másik csatlakozóelemet mutatunk be, a 26” burok C alakú keresztmetszettel rendelkező (fél-)toroid formájában van kialakítva, és egy 27 légzsákot határol saját felülete és a csatlakozóelem 21 üreges alaptestének fala között. Előnyösen a menetes 25 fedélnek van egy lefelé nyúló 25’ cső alakú része, amelynek szerepe az, hogy a 26” burkot a megfelelő helyzetben tartsa. Ennek az eszköznek a működése is megegyezik a 2. ábra szerinti eszközével.

Az 5. és 6. ábrán bemutatott csatlakozóelemek hasonlók a 3. ábrán láthatóhoz, de itt a 24” csőszakasz külön elemként van kialakítva, és utólag van ráhelyezve a menetes 22 fenékrészre, míg az előbbi esetben azzal egy darabban van kialakítva. Ez még egyszerűbbé teszi a 24” csőszakasz előállítását, és különösen alkalmas arra, hogy abban valamilyen üreges fészkeket alakítsunk ki, amelyekbe a 26” burok alján és tetején lévő megvastagított peremek beilleszkedhetnek. Működésmódja egyébként ugyanolyan, mint a 2. ábrán látható eszközé.

A 7. ábrán a 4. ábrához hasonló kiviteli változatot mutatunk be, itt azonban a 24 csőszakasz egy perforált csővel van helyettesítve, amely a csatlakozóelem menetes 22 fenékrészétől a menetes 25 fedélig nyúlik. A 29 félreeső térrész, amelyben a 26” burkon keresztül a 27 légzsák működik, azzal a hidraulikus rendszerrel, amelyen keresztül a vízáram folyik, a 34 csőperforáción keresztül áll összeköttetésben. Mivel ez a 34 cső a menetes 22 fenékrésztől a 25 fedélig nyúlik, nem tud jelentősebb mennyiségű víz keresztüláramolni a 29 félreeső térrészen. Emiatt ennek az eszköznek a működése ugyanolyan ebben az esetben is, mint a 2. ábrán látható eszköz működése. Természetesen nem szükséges a 34 csövet teljes terjedelmében perforálni, azon kialakíthatunk csupán egy vagy több nyílást is. A gyártás könnyebb kivitelezhetősége kedvéért a 26” burkot és a 34 csövet egy 31 csapbetétbe lehet befoglalni, amely a csatlakozóelem 21 alaptestének üregébe van behelyezve.

A 8. és 9. ábrán azt szemléltetjük, hogy egy találmány szerinti eszközt hogyan lehet a hidraulikus rendszer bármelyik csővezetékéhez félreesőén csatlakoztatni. A 35 vezetéknek egy 37 dugóval lezárt 36 leágazása van, amely 37 dugó 38 bordák segítségével egy 39 fenékrészt tart. A 39 belső fenékrészre egy 41 burok van felszerelve, amely egy 40 légzsákot határol. A 41 burok és a 37 dugó között elhelyezkedő 45 félreeső térrész a vezeték belső térrészével (melyen keresztül a vízáram folyik) a 38 bordák közötti szabad térrészeken keresztül áll összeköttetésben. Ennek következtében a 40 légzsák úgy tudja kifejteni csillapító hatását a 45 félreeső térrészben levő vízre, hogy a 41 burkon keresztül hat, melyet viszont a vízáram nem vesz körül. Ennek az eszköznek a működésmódja szintén megegyezik az 1. ábrán bemutatott eszközével, jóllehet a megvalósítás teljesen eltérő ebben az esetben. A burok, melyet 41 hivatkozási számmal jelöltünk, előnyösen egy kapszula formájában van kialakítva, amint az a 13. ábrán metszetben látható, ahol ennek a 41 buroknak egy membránhoz hasonló 42 vékony fala van (amely a csillapítás szempontjából az aktív részt képezi), továbbá egy körbefutó 43 tartófala (amely tetszőleges vastagságú lehet), és van egy befelé benyúló 44 pereme. Ha egy ilyen 41 burkot egy megfelelő üreges fészekbe helyezünk, ezen 41 burok a 43 tartófalával tömítést képez, míg a 44 perem biztosítja a helyzetrögzítést, és növeli a tömítő hatást, amikor a 42 vékony fal a víznyomás hatására deformálódik.

A 10. ábrán a 8. ábra szerinti elrendezés egy módosítását szemléltetjük. Ebben az esetben a hajlékony kapszula formájában kialakított 41 burok a 37 dugóra van felszerelve és 42 vékony falával azon 35 vezeték belső tere felé van fordítva, amelyen keresztül a vízáram folyik. A 45 félreeső térrész, amelyre a 41 burok kifejti hatását, a 35 vezeték belső terétől egy perforált 46 elválasztóelem révén van elválasztva. Ebben az esetben is, mint a 7. ábra esetében, a 45 félreeső térrész, amelyben a 40 légzsák a kapszula formájában kialakított 41 burkon keresztül fejti ki hatását, a 46 elválasztóelem perforációin keresztül áll összeköttetésben a hidraulikus rendszerrel, amelyen keresztül a vízáram folyik, azonban a 45 félreeső térrészen keresztül nem áramolhat jelentős mennyiségű elkülönülő vízáram. Ennélfogva a működés még ebben az esetben is a már leírttal megegyező marad. Természetesen a 46 elválasztóelemet nem kell teljes terjedelmében perforálni, azt elláthatjuk csupán egy vagy több nyílással is.

A 11. és 12. ábrákon egy közbenső elemet mutatunk be, amely arra szolgál, hogy egy 1 csaptest 2 fenékrésze és egy 6 csapbetét alja közé helyezzük be, így csillapítva a csap által keltett rezgést és zajt. Az 50 közbenső elemnek a 11 és 12 tápvezetékekhez illeszkedő 51 és 52 összekötő járatai vannak, amelyek az 1 csaptest 2 fenékrészénél végződnek, továbbá egy vonalban helyezkednek el a 6 csapbetét 8 és 9 beömlőnyílásaival, és ezek az 51 és 52 összekötő járatok 59 és 60 félreeső térrészekkel állnak összeköttetésben, amelyekbe a 13. ábrán bemutatotthoz hasonló kapszula alakú 41 és 41 ’ burkok vannak behelyezve. Egy megfelelő formájú 61 tömítés határolja és választja el az 51 összekötő járatot és az 59 félreeső térrészt az 52 összekötő járattól és a 60 félreeső térrésztől. A 12. ábrát megfigyelve belátható, hogy a 41 és 41’ burkok mindegyike csillapító hatást fejt ki a megfelelő 59, illetve 60 félreeső térrészben, és ebből következően azokban all, illetve 12 tápvezetékekben, amelyekkel az 59, illetve 60 félreeső térrészek összeköttetésben állnak. A működés itt is megegyezik az 1. ábrával kapcsolatban ismertetett eszköz működésével, annak ellenére, hogy jelentős különbségek vannak a két kiviteli alak között. Meg kell jegyeznünk, hogy az 51 és 52 összekötő járatok mellett lévő 59 és 60 félreeső térrészek elrendezése lehetővé teszi a csillapítóeszközök behelyezését anélkül, hogy az 1 csaptest hosszúságát jelentősen meg kellene növelni, és így a csillapítóeszközöket olyan helyeken is lehet használni, ahol azokat az ismert megoldások szerint nem lehetett, mint azt a bevezető részben megállapítottuk.

HU 217 711 Β

Meg kell továbbá jegyeznünk azt is, hogy az 50 közbenső elemet használhatjuk arra is, hogy olyan 11, 12 tápvezetékeket és 8, 9 beömlőnyílásokat kapcsoljunk össze, amelyek nem esnek egymással egy vonalba; gyakorlatilag nem jelent nehézséget egy olyan 50 közbenső elemnek a megtervezése sem, amely egymáshoz képest eltolt helyzetben lévő tápvezetékeket és beömlőnyílásokat köt össze egymással.

A 14. ábrán azt mutatjuk be, hogy a 12. ábra szerinti elrendezést magának a 6 csapbetétnek az 56 fenékrészében belsejében is meg lehet valósítani. Ebben az 56 fenékrészben mindegyik vízáram áramlási útjához (nevezetesen a forró vízéhez és a hideg vízéhez) egy-egy összekötő járat van hozzárendelve, mégpedig egy 51’ összekötő járat, amely megfelel egy 11 tápvezetéknek, valamint egy 51” összekötő járat, amely megfelel egy, a 6 csapbetét 6’ rögzített lemezében kialakított 6” összekötő járatnak; ezek az 51 ’ és 51” összekötő járatok egymással is és azzal az 59 félreeső térrésszel is összeköttetésben állnak, amelybe a 40 légzsákot határoló, kapszula alakú 41 burok van behelyezve. A működés megegyezik a már ismertetettel. Ezenkívül ez a 14. ábra egy tényleges példát mutat be arra, amit a 11. és 12. ábrával kapcsolatban már megállapítottunk, nevezetesen arra, hogy egymással nem egy vonalban elhelyezkedő tápvezetékeket és csapbetét-beömlőnyílásokat (ebben az esetben a 6’ rögzített lemez 6” összekötő járatait) össze lehet kötni egymással.

Végezetül a 15. ábra azt szemlélteti, hogy a 12. ábra szerinti elrendezést akár magában a 6 csapbetét 6’ rögzített lemezében is ki lehet alakítani. Ebben az esetben azok a részek, amelyek a 14. ábra szerint a 6 csapbetét 56 fenékrészében voltak kialakítva vagy oda voltak behelyezve, most a 6 csapbetét 6’ rögzített lemezében vannak kialakítva vagy abba vannak behelyezve. Az 51” összekötő járat ekkor a 6’ rögzített lemezben kialakított összekötő járatok közül azt képezi, amelyik a 6 csapbetét 6° mozgatható lemezével működik együtt.

A 8-15. ábrák szerinti példákban a kapszula formájában kialakított burkokat, melyek a légzsákot határolják, úgy ábrázoltuk, hogy azok egy megfelelő üreges fészekbe vannak behelyezve. Belátható, hogy egy ilyen kapszula alakú burkot más módon is fel lehet helyezni egy tartóelemre, például ragasztással, hegesztéssel, vagy egy sapka formájában rá lehet erősíteni egy tartóelemre vagy egy összekötő gallérra. A kapszula formában kialakított burkot ezenkívül zárt alakban is meg lehet valósítani, hasonló módon, mint a 2. ábra szerinti hengeres 26 burkot, és az ilyen esetben úgy zár magába egy légzsákot, hogy ebből a célból nem működik együtt semmilyen külső résszel.

Említettük, hogy a buroknak, amely a légzsákot határolja, hajlékony anyagból kell készülnie, mivel az egy olyan alapvető tulajdonság, amellyel az anyagnak rendelkeznie kell. Előnyös azonban, ha a szóban forgó anyag rugalmas is, és még előnyösebb, ha ez egy elasztomer anyag.

A leírt és bemutatott példák mutatják, hogy a találmányt számos különböző kiviteli alakban meg lehet valósítani, amelyek nagyon nagy mértékben eltérnek egymástól. Természetesen más kiviteli alakokat is lehet készíteni, feltéve, hogy minden egyes légzsákot határoló burkot egy olyan félreeső térrészben helyezünk el, amely összeköttetésben áll azzal a térrésszel, amelyen keresztül a vízáram folyik, míg a félreeső térrészen keresztül lényegében nem szabad a vízáramnak keresztülfolynia, ezáltal a burkot jelentősebb mennyiségű vízáram nem érinti. Ebből következik, hogy a félreeső térrészt, amelybe egy csillapító hatás kifejtésére szánt légzsákot határoló burkot helyezünk be, ki lehet alakítani egy csapnak vagy csapbetétnek bármely részében, akár egy csatlakozóelemben vagy egy csőszakaszban, vagy bárhol másutt, általánosságban véve a hidraulikus rendszer bármely olyan részében, amely összeköttetésben áll azzal a térrésszel, amelyen keresztül az a vízáram folyik, amelynek rezgését és zaját csillapítani akarjuk.

A leírt és példaként bemutatott kiviteli alakokhoz képest különböző módosításokat és műszakilag egyenértékű helyettesítő megoldásokat lehet készíteni anélkül, hogy a találmány oltalmi körétől, melyet a mellékelt igénypontokban határozunk meg, eltérnénk.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Rezgés- és zajcsillapító eszköz hidraulikus rendszerekhez, amely eszköz legalább egy, hajlékony anyagú, légzsákot (17, 18, 27) közrezáró burkot (15, 16,26’, 26”) tartalmaz, amely a hidraulikus rendszerben levő vízzel érintkezésben álló módon van elrendezve, és ez a burok (15, 16, 26) egy olyan félreeső térrészben (19, 20,29) van elhelyezve, amely összeköttetésben áll azokkal a térrészekkel, például nyílásokkal (3, 4) vagy kamrákkal (23), amelyeken keresztül a vízáram átfolyik, ugyanakkor a félreeső térrészen (19, 20, 29) keresztül a vízáramnak csak egy töredék hányada folyik át, emellett ezen eszköznél a hajlékony anyagú buroknak (15, 16, 26,26’, 26”) lényegében hengeres cső alakja van, és egy, a vízáramot vezető belső, cső alakú elem, például tápvezeték (11, 12), csőszakasz (24, 24”) vagy cső (34), és egy külső, hengeres fal, például fenékrész (2), üreges alaptest (21) vagy csapbetét (31) közé van beépítve, ahol a burok (15, 16,26,26’, 26”) egyik oldala a légzsákot (17, 18, 27), a burok (15, 16, 26, 26’, 26”) másik oldala pedig a félreeső teret (19, 20, 29) határolja, azzal jellemezve, hogy a hajlékony anyagú burok (15, 16, 26, 26’, 26”) a légzsákot (17, 18, 27) azon belső, cső alakú elemmel, például tápvezetékkel (11, 12) vagy csőszakasszal (24, 24”) együtt működve zárja közre, amelyre a burok (15, 16, 26,26’, 26”) rá van illesztve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a hajlékony anyagú burok (26’, 26”) C szelvényű gyűrűként van kiképezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a belső, cső alakú elem kiterjedése valamivel rövidebb, mint a külső, hengeres falé (2, 21), így a belső, cső alakú elem végén a vízáramot vezető belső, cső alakú elem belső tere, illetve ezen belső, cső alakú elem és a külső, hengeres fal közötti tér között, amely magában foglalja a vízáram által át nem járt, félreeső

   HU217711 Β térrészt (19, 20, 29), egy összekötő járat, például nyílás (3, 4) vagy kamra (23) van kiképezve.
4. 4. Az 3. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a belső, cső alakú elem a hidraulikus rendszer egy tagjának a része, például egy merev tápvezetéké (11, 12), vagy pedig egy csatlakozóelemnek a vízáram által átjárt része, például csőszakasza (24).
5. 5. A 3. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a belső, cső alakú elem, például egy csőszakasz (24”), amely egy szerkezetileg különálló elemet képez, és a hidraulikus rendszer egy vízáram által átjárt eleméhez, például üreges alaptesttel (21) rendelkező csatlakozóeleméhez van hozzárendelve.
6. 6. Rezgés- és zaj csillapító eszköz hidraulikus rendszerekhez, amely eszköz legalább egy hajlékony anyagú, légzsákot (40) közrezáró burkot (41) tartalmaz, amely a hidraulikus rendszerben levő vízzel érintkezésben álló módon van elrendezve, és ez a burok (41,41’) egy olyan félreeső térrészben (45, 59, 60) van elhelyezve, amely összeköttetésben áll azokkal a térrészekkel, például vezetékekkel (35) vagy összekötő járatokkal (51, 51’, 51”, 52), amelyeken keresztül a vízáram átfolyik, ugyanakkor a félreeső térrészen (45, 59, 60) keresztül a vízáramnak csak egy töredék hányada folyik át, emellett ezen eszköznél a rugalmas anyagú burok (41, 41’) lényegében egy csésze alakú kapszula formájában van kialakítva, amelynek egy membránként működő vékony fala (42) és egy körbefutó tartófala (43) van, azzal jellemezve, hogy a csésze alakú kapszula formájában kialakított burok (41, 41’) egy csaptestbe (1) beépített csapbetét (6) aljának tartományában kialakított összekötő járat (51, 52; 51’) melletti félreeső térrészben (59, 60) van elrendezve.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a félreeső térrésszel (59,60) összeköttetésben álló összekötő járat (51, 52) egy, a csaptest (1) fenékrésze (2) és a csaptestbe (1) beépített csapbetét (6) alja közé behelyezett közbenső elemben (50) van kialakítva.
8. 8. A 6. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a félreeső térrésszel (59,60) összeköttetésben álló összekötő járat (5Γ) a csaptestbe (1) beépített csapbetét (6) fenékrészében (56) van kialakítva.
9. 9. A 6. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a félreeső térrésszel (59, 60) összeköttetésben álló összekötő járat (5 Γ) egy, a csaptestbe (1) beépített csapbetéthez (6) rögzített lemezben (6’) van kialakítva.