HU216656B - Eljárás hidrogén-kloridot és nehézfémeket tartalmazó füstgáz tisztítására, valamint ipari célra használatos nátrium-klorid-oldat készítésére - Google Patents

Eljárás hidrogén-kloridot és nehézfémeket tartalmazó füstgáz tisztítására, valamint ipari célra használatos nátrium-klorid-oldat készítésére Download PDF

Info

Publication number
HU216656B
HU216656B HU9400639A HU9400639A HU216656B HU 216656 B HU216656 B HU 216656B HU 9400639 A HU9400639 A HU 9400639A HU 9400639 A HU9400639 A HU 9400639A HU 216656 B HU216656 B HU 216656B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
sodium chloride
aqueous
heavy metals
flue gas
sodium
Prior art date
Application number
HU9400639A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9400639D0 (en
HUT68058A (en
Inventor
Jean-Francois Adam
Cédric Homblot
Leon Ninane
Original Assignee
Solvay S.A.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=3885698&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU216656(B) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Solvay S.A. filed Critical Solvay S.A.
Publication of HU9400639D0 publication Critical patent/HU9400639D0/hu
Publication of HUT68058A publication Critical patent/HUT68058A/hu
Publication of HU216656B publication Critical patent/HU216656B/hu

Links

Classifications

    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01D—SEPARATION
    • B01D53/00—Separation of gases or vapours; Recovering vapours of volatile solvents from gases; Chemical or biological purification of waste gases, e.g. engine exhaust gases, smoke, fumes, flue gases, aerosols
    • B01D53/34—Chemical or biological purification of waste gases
    • B01D53/46—Removing components of defined structure
    • B01D53/68—Halogens or halogen compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C01—INORGANIC CHEMISTRY
    • C01D—COMPOUNDS OF ALKALI METALS, i.e. LITHIUM, SODIUM, POTASSIUM, RUBIDIUM, CAESIUM, OR FRANCIUM
    • C01D3/00—Halides of sodium, potassium or alkali metals in general
    • C01D3/14—Purification
    • C01D3/145—Purification by solid ion-exchangers or solid chelating agents
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C01—INORGANIC CHEMISTRY
    • C01D—COMPOUNDS OF ALKALI METALS, i.e. LITHIUM, SODIUM, POTASSIUM, RUBIDIUM, CAESIUM, OR FRANCIUM
    • C01D3/00—Halides of sodium, potassium or alkali metals in general
    • C01D3/14—Purification
    • C01D3/16—Purification by precipitation or adsorption

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Analytical Chemistry (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Removal Of Specific Substances (AREA)
  • Treating Waste Gases (AREA)
  • Compounds Of Alkaline-Earth Elements, Aluminum Or Rare-Earth Metals (AREA)
  • Manufacture And Refinement Of Metals (AREA)
  • Processing Of Solid Wastes (AREA)
  • Inorganic Compounds Of Heavy Metals (AREA)
  • Electrolytic Production Of Non-Metals, Compounds, Apparatuses Therefor (AREA)

Abstract

A találmány tárgya eljárás hidrőgén-klőridőt és nehézfémekettartalmazó füstgáz tisztítására és vizes nátriűm-klőrid-őldatelőállítására. Az eljárás sőrán a) a füstgázt (2) pőr alakú nátriűm-hidrőgén-karbőnáttal (4) érintkeztetve reagáltatják a hidrőgén-klőriddal, és szilárd nátriűm-klőridőt képeznek; b) a füstgázból (2)eltávőlítják az a) lépésben kapőtt, a szilárd nátriűm-klőridőt és anehézfémeket tartalmazó szilárd maradványt (8); c) a szilárdmaradványt (8) nátriűm-klőrid-tartalmának őldásáhőz elegendőmennyiségű vízben (10) őldva nátriűm-klőridőt és nehézfémekettartalmazó vizes közeget (12) képeznek; d) a kapőtt vizes közeget (12)8–14 pH-értékig meglúgősítva a nehézfémeket nehézfém-hidrőxidcsapadékként (36) kicsapják; e) a nehézfém-hidrőxid-csapadékőt (36) avizes közegtől (12) elválasztva vizes nátriűm-klőrid-őldatőt nyernekki; és f) a vizes nátriűm-klőrid-őldatőt (29) kelátképző műgyantánkezelik. A találmány szerinti eljárással előállítőtt nátriűm-klőrid-őldat nátriűm-karbőnát vagy nátriűm-hidrőxid előállítására, tővábbáklór-alkáli elektrőlízishez használható. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás hidrogén-kloridot és nehézfémeket tartalmazó füstgáz tisztítására, valamint ipari célra használatos nátrium-klorid-oldat készítésére.
A vizes nátrium-klorid-oldatok az iparban jelentős szerepet játszanak. Ez különösen igaz a nátrium-karbonát ammónia-szóda eljárással történő előállításánál, továbbá klór elektrolitikus kinyerésénél és vizes nátriumhidroxid-oldatok készítésénél.
Az említett ipari folyamatok végrehajtása során általában nagy tisztaságú nátrium-klorid-oldatra van szükség, amelynek vizes közege az elvárások szerint fémeket, például kalciumot, magnéziumot, alumíniumot, vasat, ólmot és cinket legfeljebb csak igen kis mennyiségben tartalmazhat. Ez a követelmény rendkívül szigorú az elektrolitikus folyamatok esetében, ahol kationokkal szemben szelektíven áteresztő membránokat alkalmaznak, közöttük perfluorozott polimer alapú membránokat, amelyek funkcionális csoportjait karbonsavszármazékként készítik el (ilyet mutat be a GB-A 1,375,126 számú angol közzétételi irat). Az említett elektrolitikus eljárásoknál a vizes nátrium-klorid-oldatokkal szemben általában azt a követelményt állítják, hogy bennük a többértékű kationok és különösen a kalciumionok részaránya 0,1 ppm alatt kell hogy maradjon (ezt például a GB-A 2,005,723 számú angol közzétételi irat ismerteti).
Az elektrolitikus cellákban felhasználásra kerülő vizes oldatokat számos esetben úgy készítik, hogy szilárd halmazállapotú nyers kősót vízben oldanak (lásd például a ,,Chlorine, Its manufacture, Properties and Uses” című irodalmi hely 119. és 123. oldalát, amely J. S. Sconce szerkesztésében 1962-ben jelent meg a Reinhold Publishing Corporation, New York kiadásában). A kősó oldásával nyert kiindulási oldatok esetében azonban megfigyelhető, hogy a vizes közeg többértékű kationokból sokkal többet tartalmaz, mint amennyi az elektrolitikus folyamatok esetében megengedett lenne. Ezért javasolták, hogy az oldatot Na típusú kelátképző műgyantával kezeljék, aminek célja a többértékű kationok kiválasztása és megkötése. Erről számol be J. J. Wolff és R.
E. Anderson: „lon-exchange purification of feed brine fór chlor-alkali electrolysis cells; the role of Duolite ES-467 című cikke [The American Institute of Chemical Engineers, 78, (219) 46-53 (1982)].
Hidrogén-klorid-tartalmú füstgáz tisztítására és kezelésére az US-A 4,767,605 számú szabadalmi leírásban, illetve a Solvay & Cie cég Tr. 895/5c-B-1 —1290 számú kiadványában eljárást ismertetnek, amely szerint a füstgázt nátrium-hidrogén-karbonáttal kezelik. A nátriumhidrogén-karbonát és a hidrogén-klorid közötti kémiai reakciók miatt az utóbbiból nátrium-klorid keletkezik. Ennél az ismert eljárásnál a nátrium-hidrogén-karbonátot por formájában viszik a folyamatba, a port a tisztítandó füstgázzal érintkeztetik, és ennek eredményeként nátrium-kloridot tartalmazó szilárd anyagot nyernek. Ha a kezelendő füstgáz nehézfémeket tartalmaz, amint erre a kommunális, illetve háztartási hulladékokat ártalmatlanító égetőműveknél szinte minden esetben számítani kell, a szilárd, nátrium-kloridot tartalmazó anyagban a nehézfémek megjelennek, azt szennyezik, és jelenlétük miatt a szilárd anyag raktározása, illetve további feldolgozása számos nehézséggel jár.
A JP-A-55 104632 dokumentum eljárást ismertet szemétégetőműből származó füstgázban lévő ártalmas anyagok (hidrogén-klorid, kén-oxidok és nehézfémek) elválasztására. A füstgázt reaktorban nátrium-hidroxid vizes oldatával kezelik, és a reaktorból a fenti káros anyagokat oldott állapotban tartalmazó vizes nátriumklorid-oldatot nyernek ki. A kapott nátrium-klorid-oldatot az oldott káros anyagok eltávolítására tisztítják, majd diafragmával ellátott elektrolitikus cellában elektrolizálva visszanyerik a vizes nátrium-hidroxid-oldatot.
Az EP-A-0 190416 dokumentum szerinti eljárásban kazánból kibocsátott füstgázból távolítanak el káros anyagokat (SO2, HC1, NOX). A káros anyagok megkötésére a füstgázt por alakban lévő szorbenssel kezelik, majd a szilárd szemcsék eltávolítására a füstgázt szűrőn vezetik keresztül. Szorbensként javasolt anyagok a nátrium-hidrogén-karbonát, ammónium-hidrogén-karbonát, alumínium-hidroxid, szilícium-dioxid, kalcium-hidroxid, kalcium-klorid és timföld (3. oldal, 11-13. sorok). Kéntelenítés esetén szilárd vagy folyékony nátrium-hidroxid, nátrium-hidrogén-karbonát, ammóniumhidrogén-karbonát, kalcium-hidroxid és alumínium-hidroxid közül választott szorbenst alkalmaznak.
Megállapítható, hogy igény van a nátrium-kloridot hasznosító különböző ipari folyamatok olyan értelmű javítására, hogy az ezekben a folyamatokban nehézséget okozó nehézfémek jelenléte a nátrium-klorid-oldatban elkerülhető legyen.
Találmányunk feladata ennek alapján olyan eljárás kidolgozása, amelynek segítségével a fentiekben leírt eljárásoknál további felhasználásra alkalmas vizes nátrium-klorid-oldat készíthető.
Fentiek alapján a találmány eljárás hidrogén-kloridot és nehézfémeket tartalmazó füstgáz tisztítására és vizes nátrium-klorid-oldat előállítására, melynek során
a) a füstgázt por alakú nátrium-hidrogén-karbonáttal érintkeztetve reagáltatjuk a hidrogén-kloriddal, és szilárd nátrium-kloridot képezünk;
b) a füstgázból eltávolítjuk az a) lépésben kapott, a szilárd nátrium-kloridot és a nehézfémeket tartalmazó szilárd maradványt;
c) a szilárd maradványt nátrium-klorid-tartalmának oldásához elegendő mennyiségű vízben oldva nátrium-kloridot és nehézfémeket tartalmazó vizes közeget képezünk;
d) a kapott vizes közeget 8-14 pH-értékig meglúgosítva a nehézfémeket nehézfém-hidroxid-csapadékként kicsapjuk;
e) a nehézfém-hidroxid-csapadékot a vizes közegtől elválasztva vizes nátrium-klorid-oldatot nyerünk ki; és
f) a vizes nátrium-klorid-oldatot kelátképző műgyantán kezeljük.
A találmány szerinti eljárásban olyan ipari felhasználásra alkalmas vizes nátrium-klorid-oldatot nyerünk, amely a további felhasználás során a nehézfémek jelenlétével kapcsolatos technológiai problémákat már nem okoz.
HU 216 656 Β
A vizes közeg, amelyre a javasolt eljárás megvalósítása során szükség van, olyan oldat, amely nátrium-kloridot (oldott állapotban) és nehézfémeket tartalmaz. Ez a vizes közeg a legtöbb esetben nátrium-szulfátot ugyancsak tartalmaz, mivel az égetőműveknél keletkező füstgázban általában kén-dioxid jelenlétével is számolni kell, amely a nátrium-hidrogén-karbonáttal reakcióba lép, és ezenkívül megjelenését az is okozza, hogy a kéntartalmú füstgáz kezelése során a nátrium-hidrogén-karbonátot sokszor feleslegben alkalmazzák; a feleslegből nátrium-karbonát jön létre. A leírásban a nehézfémek kifejezést tágabb értelemben használjuk. Szűkebb értelemben véve ugyanis nehézfémeken 5 g/cm3 értéket meghaladó sűrűségű fémeket értenek. A vizes közegben lévő nehézfémeken kadmium, higany, ólom, kobalt, króm, réz, mangán, vanádium, ón, vas, nikkel és cink értendő. Toxikusságuk miatt a nehézfémekhez sorolják még az antimont és az alumíniumot is, jóllehet ezek sűrűsége a fenti értéknél kisebb [J. N. Lester (szerkesztő): Heavy Metals in Wastewater and Sludge Treatment Processes, I. kötet, CRC Press, Boca Raton, Florida, US,
2. oldal]. A találmány értelmében a vizes közeget úgy nyerjük, hogy vízben nátrium-kloridot és nehézfémet tartalmazó füstgáz száraz környezetben nátrium-hidrogén-karbonáttal történő kezelésével nyert szilárd halmazállapotú anyagokat oldunk.
A füstgáz száraz környezetben történő nátrium-hidrogén-karbonátos kezelése a jelen találmány értelmében olyan kezelést jelent, amelynél ipari folyamatban nyert füstgázt szilárd halmazállapotú nátrium-hidrogén-karbonáttal érintkeztetünk, eközben folyadék jelenlétét kizárjuk, és különösen vigyázunk arra, hogy a kémiai reakciókra víz kizárása mellett kerüljön sor. A nátrium-hidrogén-karbonátot célszerűen por formájában használjuk fel, azt befüvással juttatjuk a reakciókamra belsejében mozgó füstgázba. A reakciókamrán belül a füstgázban lévő klórvegyületek és különösen a hidrogén-klorid hatására a nátrium-hidrogén-karbonátból nátrium-klorid keletkezik. A nátrium-hidrogén-karbonátot célszerűen a lehető legkisebb szemcsenagyságú, homogén méreteloszlású porként áramoltatjuk, mivel ez a hidrogén-klorid megkötését, lebontását megkönnyíti. Általános szabályként azt mondhatjuk, hogy ajánlatos a legfeljebb 50 pm átlagos szemcsenagyságú nátrium-hidrogén-karbonát por alkalmazása. Különösen előnyös, ha a porszemcsék átlagos átmérője legfeljebb 25 pm, célszerűen azonban 5 pm és 20 pm között van.
A füstgázt nátrium-hidrogén-karbonáttal kezelve olyan szilárd anyag nyerhető, amely hidrogén-klorid és nátrium-hidrogén-karbonát között lezajló reakció eredményeként keletkező nátrium-kloridot és fémes vagy nem tiszta állapotban nehézfémet tartalmaz. Ha a füstgázban kén-oxidok jelen vannak, a szilárd anyagban nátrium-szulfát is megjelenik, amely a kén oxidjai és a nátrium-hidrogén-karbonát között lezajló reakció eredménye. A szilárd termék ezenkívül nátrium-hidrogénkarbonátot is tartalmaz, mivel azt feleslegben szokás bevezetni, így a nátrium-hidrogén-karbonát teljes mennyiségét a hidrogén-klorid, illetve adott esetben a kén oxidjai nem kötik le.
Az előbb említett vizes közeget a száraz kezeléssel kapott szilárd anyag vízbe történő adagolásával nyerjük. Az erre a célra felhasznált víz mennyiségét úgy választjuk meg, hogy az elegendő legyen a szilárd anyagban lévő nátrium-klorid és egyéb oldható összetevők teljes feloldásához. Ha ennek a feltételnek eleget teszünk, a mennyiséggel szemben egyéb követelményt állítani nem kell. Nem előnyös azonban nagy vízfelesleget alkalmazni. Víz helyett adott esetben nátrium-klorid vizes oldatát ugyancsak fel lehet használni a vizes közeg készítéséhez.
A találmány szerinti eljárás szempontjából a füstgáz eredete alapvetően nem fontos. Az egyetlen követelmény az, hogy abban hidrogén-klorid legyen, és benne nyilvánvalóan megjelennek a nehézfémek. Ezek fémes vagy kötött állapotban lehetnek. A találmány szerinti eljárás különösen jól alkalmazható kommunális, illetve háztartási hulladékokat ártalmatlanító égetőművek füstgázánál, hiszen itt a klórvegyületek, a fémek kloridjai és különösen a nehézfémek kloridjai nyilvánvalóan megjelennek [VGB Kraftwerkstechnik, 69, (2), 212-220 (1989)]. A hulladék forrásától függően a nehézfémek közül a füstgázban megtaláljuk a kadmiumot, a higanyt, az antimont, az ólmot, a kobaltot, a krómot, a rezet, a mangánt, a vanádiumot, az ónt, a vasat, a nikkelt, az alumíniumot, a cinket - ezeken kívül természetesen egyéb fémek is megjelenhetnek.
A találmány szerinti eljárásban a nehézfémeket a vizes közegből leválasztjuk, mégpedig bármilyen erre alkalmas, önmagában ismert módszerrel.
A találmány szerinti eljárás egy különösen előnyös megvalósítási módjában a vizes közeget lúgos kémhatással készítjük el, és a nehézfémeket a vizes közegből fém-hidroxidot tartalmazó csapadékként, illetve oldhatatlan fázisként nyeljük, az oldhatatlan fázist, illetve a csapadékot a vizes közegből elválasztjuk, és a kapott víz alapú folyadékot, illetve vizes nátrium-klorid-oldatot kelátképző műgyantát tartalmazó oszlopba vezetjük. Igen célszerű, ha a találmány szerinti eljárásnak ennél a megvalósításánál a vizes közeg pH-értékét a 8 és 14 közötti tartományba állítjuk be. A vizes közeg lúgos kémhatását nátrium-karbonát oldásával biztosítjuk, ez a vegyület a füstgáz kezeléséhez felhasznált nátrium-hidrogén-karbonát feleslegéből keletkezik. Ha erre szükség van, a vizes közeghez egyéb szervetlen vegyület is adagolható, ami az alkalitás beállítására alkalmas, például nátrium-hidroxid.
A kelátképző műgyanták önmagukban véve jól ismertek. A találmány szerinti eljárás megvalósításában célszerű lehet a polimer hordozóra felvitt komplex funkcionális csoportok alkalmazása, amelyek cserélhető kationokat tartalmaznak. A polimer hordozó példája lehet a poliolefin (a polietilének különböző fajtái), a sztirolból készített polimerek (sztirol és divinil-benzol származékaként készített kopolimer), továbbá használhatók az akrilgyanták. A műgyanta célszerűen granulátumként áll rendelkezésre, és a granulátum szemcséit a vizes közeggel áramoltatjuk körbe.
A találmány szerinti eljárás során a kelátképző műgyanta szerkezetével és típusával szemben különösebb
HU 216 656 Β követelményt nem állítunk, de célszerűen ez az anyag H típusú vagy Na típusú készítmény. A kelátképző műgyanták közül azonban a Na típusúakat javasoljuk inkább (ezek olyan műgyanták, amelyeknél a cserélhető kationok nátriumkationok), mivel ezek a nehézfémek ionjait, ezenkívül a kalciumionokat különösen jó hatékonysággal távolítják el. A lejátszódó folyamatokra vonatkozóan a J. J. Wolff és R. E. Anderson „Ion-exchange purification of feed brine fór chlor-alkali electrolysis cells; the role of Duolite ES-467” cikke ad részletes kitanítást [The American Institute of Chemical Engineers, 78, (219), 46-53 (1982)]. Az ioncserélési műveletek során a kelátképző műgyanta telítődik, ezért azt rendszeresen regenerálni kell, ami önmagában ismert módon, például vizes sósavoldat alkalmazásával lehetséges. Ha Na típusú műgyantát alkalmazunk, a regenerálást úgy végezzük, hogy a műgyantát először sósav oldatával kiöblítjük, majd ezt követően vizes nátrium-hidroxid-oldattal átmossuk.
A találmány szerinti eljárás megvalósításában igen célszerűek azok a kelátképző műgyanták, amelyek funkcionális csoportjai nitrogén-ligandumot tartalmaznak. A nitrogén-ligandum amin- vagy iminszármazék lehet. Ilyen szempontból különösen javasolhatók azok a kelátképző műgyanták, amelyek funkcionális csoportjai szerves savak származékai, tehát igen előnyös, ha a kelátképző műgyantaként, amelyet célszerűen oszlopban rendezünk el, imino-diecetsav és/vagy amino-foszfonsav származékával létrehozott készítményt használunk. Ilyen kelátképző műgyantát mutat be egyebek között az US-A 4,002,564 számú szabadalmi leírás, valamint az EP-A 0,087,934 számú európai közzétételi irat. A találmány szerinti eljárás megvalósításában igen hasznosnak bizonyultak a Rohm & Haas Company által Dualite márkanéven, illetve a Bayer AG által Lewatit márkanéven forgalmazott termékek. Ha a vizes közegben higany jelenlétével kell számolni, a nitrogén-ligandumot tartalmazó műgyanta kezelését (regenerálását) előnyösen olyan kezelés előzi meg, amikor kéntartalmú kelátképző műgyantával a higanyt előzetesen megkötjük.
A találmány szerinti eljárás egy további igen előnyös megvalósítási módjában a vizes közeget, amely kiinduláskor általában alkalikus jellegű, megsavanyítjuk, majd szűrőn vezetjük át, és ezután reakciókamrában előnyösen kalcium-klorid-oldattal meglúgosítjuk. Ennél a megoldásnál a megsavanyítást például vizes sósavoldat adagolásával biztosítjuk. A vizes közegbe vezetett sósavoldat hatására a nátrium-karbonát felbomlik, és a nehézfémek oldatba mennek. A szűrés hatására az oldhatatlan összetevők a folyékony közegtől elválaszthatók, különösen a füstgázból eredő hamuszemcsék választhatók le ezzel a megoldással.
A találmány szerinti eljárás különösen jól hasznosítható SO4 2 ionokat tartalmazó vizes közeg esetén. Ekkor igen célszerű, ha az említett anionoknak az ipari felhasználásra kerülő nátrium-klorid-oldatba való átjutásának megakadályozására a vizes közegbe a megsavanyítással együtt vizes kalcium-klorid-oldatot adagolunk, és ezzel a kalcium-szulfátot csapadékba visszük, ezáltal a szulfátanionokat az oldatból kiválasztjuk. Kalcium-klorid mellett kalcium-hidroxid is alkalmas erre a célra. A megsavanyítást és a kalciumvegyület adagolását számos különböző módon lehet elvégezni. Ezek közül példaként háromra hívjuk fel a figyelmet.
Az adagolás példakénti egyik lehetősége az, hogy a fém-hidroxidok csapadékának leválasztása után az összegyűjtött vizes közegbe kalcium-hidroxidot vagy kalcium-kloridot adagolunk. Ezután kalcium-szulfát keletkezik, amely legfeljebb kismértékben szennyezett gipszként gyűlik össze, és ezért ipari folyamatokban, ipari vagy egyéb célokra jól hasznosítható, adott esetben egyszerűen meddőhányóra dobható. Általában környezetvédelmi szempontokból nincs is szükség különös óvintézkedésre, a szokásos szemétlerakó helyeken a gipsz elhelyezhető, ami gazdaságilag előnyös. Ha a vizes közeg karbonátionokat tartalmaz, a szulfátionokat teljes mértékben reakcióba vivő mennyiségben kalcium-hidroxidot vagy kalcium-kloridot kell felhasználni, vagyis az utóbbi mennyiségét a vizes közegben lévő karbonátionok határozzák meg, amikor is a kalciumkarbonát a kalcium-szulfát keletkezése előtt kiválik.
Egy másik lehetőség az, hogy a lúgos kémhatású közeget megsavanyítjuk, például megfelelő töménységű sósav beadagolásával, majd kívánt mennyiségben kalcium-kloridot adagolunk, aminek eredményeként a szulfátionokból kalcium-szulfát képződik. A megsavanyítás célja az, hogy a karbonátionokat felbontsuk és a nehézfémeket oldatba vigyük. Ilyenkor a vizes közeg pH-ját célszerűen legfeljebb 6 értékűre állítjuk be, de előnyösen 3 és 5 közötti pH-értéket biztosítunk. A kalcium-szulfát-csapadék, amely alapvetően gipsz formáját ölti, a vizes közegből kiválasztható, és utána a közeg meglúgosítása következik, például nátrium-hidroxid beadagolásával. Ezután a fentiekben leírt kezelést alkalmazzuk, hogy a közegből a nehézfémeket leválasszuk.
Egy harmadik megoldási lehetőség az, hogy a lúgos kémhatású közeget első lépésben megsavanyítjuk, például sósav hozzáadásával, és ezután kalcium-hidroxid beadagolásával lúgos kémhatásúvá alakítjuk. Ezt a célt nátrium-hidroxid adagolásával is el lehet érni. A megsavanyítást az előbb említett második lehetőség bemutatásakor követett módon hajtjuk végre, és ezzel a karbonátionokat elbontjuk, a nehézfémeket oldatba visszük. A felhasznált kalcium-hidroxid mennyiségét úgy választjuk meg, hogy azzal a vizes közegben lévő szulfátanionok teljes mennyisége reakcióba lépjen. Ezen túlmenően a kalcium-hidroxid és a nátrium-hidroxid elegendő mennyiségben kell hogy rendelkezésre álljon ahhoz, hogy a vizes közegben lúgos kémhatás alakuljon ki, vagyis a pH-érték ennek megfelelő, de célszerűen legalább 8 legyen. Ennél a harmadik lehetőségnél a találmány szerinti eljárásban az általában gipsz formájában megjelenő kalcium-szulfát és a fém-hidroxidok egyidejűleg válnak ki, ami alapvetően előnyös. A gyakorlatban az volt megfigyelhető, hogy ez az egyidejű kiválás a csapadék lerakódását megkönnyíti és meggyorsítja, annak későbbi kiválasztását egyszerűbbé teszi, és egyidejűleg a vizes folyadék kinyerésében is segít.
A találmány szerinti eljárás segítségével nagyon nagy tisztaságú nátrium-klorid-oldatok készíthetők.
HU 216 656 Β
Ezek a vizes oldatok elsősorban ipari alkalmazásra szolgálnak, bennük a nehézfémek ionjai legfeljebb 1 ppm mennyiségben vannak jelen. így például lehetséges olyan telített vizes nátrium-klorid-oldatokat előállítani, amelyekben a kalcium mennyisége legfeljebb 0,1 ppm, és nem okoz különösebb gondot a legfeljebb 0,05 ppm kalciumot tartalmazó oldatok képzése.
A találmány szerinti eljárás segítségével nyert vizes nátrium-klorid-oldatok az iparban számos különböző módon és helyen alkalmazhatók. Az egyik előnyös felhasználást a nátrium-karbonát előállítása jelenti, amikor is ez az oldat az ammónia-szóda eljárásban nyersanyagként szolgál. Erre vonatkozóan Te-Pang Hou „Manufacture of Soda” című könyve (Hafner Publishing Company, 1969) ad részletes útmutatást. Egy másik megoldás szerint elektrolitikus úton klórt és vizes nátrium-hidroxid-oldatot készítünk a nyert oldatból, és ugyanígy lehetséges vizes nátrium-klorát-oldatok elektrolitikus előállítása, valamint szilárd halmazállapotú só készítése.
A találmány szerinti eljárással készült vizes nátriumklorid-oldat elektrolízissel vagy elektrodialízíssel nátrium-hidroxid-oldattá alakítható. A nátrium-hidroxidot vízben tartalmazó oldatok elektrolitikus előállítására az irodalom számos megoldást tárgyal, és itt különösen a higanykatódos elektrolitikus folyamatokra, valamint a szelektív, kationáteresztő membrános cellákra hivatkozunk. Ezeket például a ,, Chlorine, Its manufacture, Properties and Uses” című irodalmi hely 127-199. oldalai ismertetik, amely J. S. Sconce szerkesztésében 1962-ben jelent meg a Reinhold Publishing Corporation, New York kiadásában, illetve említhető az EP-B 0,253,430 számú európai szabadalmi leírás, a 09000497 és 09000924 számú belga szabadalmi bejelentés - ez utóbbi három bejelentője a Solvay & Cie cég. A vizes nátrium-hidroxid-oldatok elektrodialízis útján történő előállítására szolgáló eljárások ugyancsak jól ismertek, ezekre vonatkozóan példaként az US-A 2,829,095 számú szabadalmi leírást említjük. Az elektrolízishez vagy elektrodialízishez használt kiindulási nyersanyag olyan ipari minőségű vizes nátrium-klorid-oldat, amelyet a találmány szerinti eljárással állítunk elő.
A találmány szerinti eljárással készített vizes nátrium-klorid-oldatot felhasználhatjuk nátrium-klorid-kristályok előállítására. Ehhez kiindulásként a nátrium-klorid-oldatot az előzőekben vázolt módon készítjük el. Az így kapott ipari minőségű nátrium-klorid-oldatból további felhasználásra alkalmas, nagy tisztaságú nátriumklorid-kristályok nyerhetők, ha az oldat víztartalmát párologtatással eltávolítjuk. Ennek technológiája jól ismert, például Dalé W. Kaufmann „Sodium Chloride” című könyvéből (Reinhold Publishing Corporation, New York, 1960, 205-274. oldal) vagy az EP-A 0,352,847 számú európai közzétételi iratból. A találmány szerinti eljárással készített vizes nátrium-klorid-oldatot tehát hasznosíthatjuk abból a célból, hogy belőle az oldószer elpárologtatásával szilárd halmazállapotú anyagot, mégpedig kristályos nátrium-kloridot nyerjünk.
Eljárhatunk úgy is, hogy az ammónia-szóda eljárást hasznosítva vagy oldhatatlan aminos technológiával nátrium-karbonátot készítünk a találmány szerint előállított vizes nátrium-klorid-oldatból. A Solvay-eljárás néven ismert ammónia-szóda eljárás leírását számos irodalmi helyen megtaláljuk. Az eljárás lényege az, hogy vizes nátrium-klorid-oldatban gáz halmazállapotú ammóniát oldanak fel, és ezzel ammóniaoldatot készítenek, majd ezen a nyers oldaton szén-dioxidot tartalmazó gázt engednek át. A lejátszódó kémiai folyamatok eredményeként kristályos nátrium-hidrogén-karbonát keletkezik, amely nátrium-karbonáttá alakul át. Ezt a folyamatot egyebek között Te-Pang Hou „Manufacture of Soda” című könyve (Hafner Publishing Company, 1969) ismerteti, amelynél külön utalunk az „Ammónia process” című fejezetre. Az aminokat hasznosító technológiáknál a vizes nátrium-klorid-oldatot vízben oldhatatlan amin szerves oldószerrel készült oldatával keverik össze, és a kapott keveréken szén-dioxidot tartalmazó gázt buborékoltatnak át. A lejátszódó folyamatok eredményeként kristályos nátrium-hidrogén-karbonát jön létre, amelyet összegyűjtenek, és ezután nátrium-karbonáttá alakítanak át, például a GB-A 1,084,436 számú angol, illetve az FR-A 2,545,079 számú francia szabadalmi leírás szerint. A találmány szerinti eljárással előállított vizes nátrium-klorid-oldatot a leírt ismert eljárások bármelyikének alkalmazása mellett iparilag hasznosítjuk nátrium-karbonát előállítására.
A találmány szerinti eljárás újszerű, eredeti és gazdaságos módszert javasol füstgáz tisztításakor keletkező szilárd anyag hasznosítható tartalmának feltárásához. Különösen alkalmas kommunális és háztartási hulladék semlegesítésére szolgáló égetőművekben keletkező füstgáz kezelésére.
A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti megvalósítási módok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az
1. ábra a találmány szerinti eljárás egy megvalósítási módját hasznosító telep működésének folyamatábrája, a
2. ábra a találmány szerinti eljárás egy másik megvalósítási módját hasznosító telep működésének folyamatábrája, a
3. ábra a találmány szerinti eljárás egy további megvalósítási módját hasznosító telep működésének folyamatábrája, míg a
4. ábra a találmány szerinti eljárás egy még további megvalósítási módját hasznosító telep működésének folyamatábrája.
Az 1 -4. ábrákon bemutatott folyamatábrákban számos közös elem van, amelyeket mindenütt azonos számok jelölnek.
Az ábrán látható különböző megvalósítási módokhoz tartozó folyamatábrákkal jellemzett telepeken ipari folyamatokból nyert füstgáz (véggáz) kezelését lehet elvégezni. Különösen előnyösen alkalmazható az eljárás kommunális vagy háztartási hulladékot feldolgozó égetőmű véggázaként keletkező füstgáz feldolgozására. A füstgázból a találmány értelmében különböző anyagokat lehet kivonni. Az ipari folyamatokban keletkező füstgázok és különösen a hulladékokat ártalmatlanító égetőművek véggázai általában mindenkor tartalmaz5
HU 216 656 Β nak hidrogén-kloridot, kén-dioxidot és nehézfémeket, közöttük mindenekelőtt kadmiumot, higanyt, antimont, ólmot, kobaltot, krómot, rezet, mangánt, vanádiumot, ónt, nikkelt, kalciumot, magnéziumot, alumíniumot, cinket (a lista egyáltalán nem teljes). A véggázt jelentő füstgázban lebegő hamu általában ugyancsak jelen van. Az 1-4. ábrák folyamatábráin 1 égetőmű 2 füstgázát dolgozzuk fel.
Az 1 égetőmű olyan 3 cső alakú reaktorral kapcsolódik, amely a találmány szerinti eljárás megvalósításának első lépcsőjét jelenti. A 3 cső alakú reaktor az 1 égetőműben keletkező 2 füstgázt fogad be. A 3 cső alakú reaktorban a 2 füstgázhoz 4 nátrium-hidrogénkarbonátot adagolunk, mégpedig vízmentes por formájában. A 3 cső alakú reaktorban a 4 nátrium-hidrogénkarbonát a 2 füstgázban lévő hidrogén-kloriddal reakcióba lép, és így nátrium-klorid keletkezik. A 4 nátrium-hidrogén-karbonát ezenkívül a 2 füstgázban lévő kén-dioxiddal is reakcióba lép, aminek eredményeként nátrium-szulfát jön létre. A 3 cső alakú reaktor felső részéből a 2 füstgáz kezelésével kapott 5 füstgázt vezetjük el, mégpedig 6 porleválasztóba, ahonnan a 7 kéménybe halad tovább. Mivel az 5 füstgáz száraz, a 6 porleválasztó olyan száraz közegű egységeket tartalmazhat, amelyek optimális hatékonyság mellett képesek a mechanikai szétválasztás műveleteit végrehajtani. Erre a célra különösen megfelelnek a szűrő hatású szövetek (zsák típusú szűrők). A 6 porleválasztók természetesen más típusúak is lehetnek, például az elektrosztatikus szűrők ugyancsak a kívánt eredményt adják.
A 6 porleválasztóban az 5 füstgáztól 8 szilárd maradványt különítünk el. A 8 szilárd maradvány anyagában nátrium-klorid, nátrium-szulfát, nátrium-karbonát, egy vagy több nehézfémet tartalmazó összetevő, továbbá hamu található.
Az 1. ábra szerinti folyamatábrával jellemzett elrendezésnél a 8 szilárd maradványt 9 oldatkészítő kamrába vezetjük, ahol 10 víz megfelelő mennyiségét biztosítjuk ahhoz, hogy a 8 szilárd maradvány teljes oldható anyagtartalma oldatba menjen. így 12 vizes közeget kapunk, amely alapvetően lúgos kémhatású. A pH-t célszerűen és 14 közötti értékre állítjuk be, mégpedig nátriumhidroxidból vagy sósavból készített 11 vizes oldat segítségével. Az előzőre a pH-érték növelése, az utóbbira a pH-érték csökkentése céljából van szükség. A 12 vizes közeget, amely tehát lúgos kémhatású és a nehézfémeket oldhatatlan fém-hidroxidok formájában tartalmazza, a oldatkészítő kamrából eltávolítjuk. A 12 vizes közeget ezután 13 szűrőre vezetjük, ahol a folyékony fázisból 14 oldhatatlan fázist választunk le, és ezzel a nehézfémek oldhatatlan hidroxidjait, továbbá a hamut visszatartjuk. A 13 szűrő kimenetén 15 víz alapú folyadékot kapunk, amely alapvetően nátrium-klorid vizes oldata, benne nátrium-szulfát és nátrium-karbonát van jelen. Természetesen ez az anyag még a nehézfémek oldatban lévő mennyiségével szennyeződik, és a szennyezések mennyisége szinte minden esetben túlságosan nagy ahhoz, hogy ezt az oldatot közvetlenül ipari alkalmazásra hasznosítsuk. Ezért a találmány értelmében az oldatot 16 oszlopba vezetjük, amelyben kelátképző műgyantát oszlatunk el. Az utóbbi a már ismertetett Na típusú anyagokkal, célszerűen amino-foszfonsav-származékot jelentő funkcionális csoportokkal épül fel. A 16 oszlopban tehát ioncserélési folyamatok feltételeit hozzuk létre, amikor is a műgyantában lévő nátriumkationok oldatba mennek, és helyüket a 15 víz alapú folyadékban lévő többértékű kationok foglalják el. A 16 oszlop kimenetén ezért már ipari alkalmazásra alkalmas 17 nátrium-kloridot tartalmazó oldat keletkezik, amelynek tisztasága megfelel az ipari követelményeknek, további tisztítási lépésekre hasznosításához nincs szükség. A 17 nátriumkloridot tartalmazó oldatban azonban nátrium-szulfát és nátrium-karbonát ugyancsak jelen van, amelyeket viszont ammónium-szóda eljárással működő 18 gyártelepen hasznosítani lehet nátrium-karbonát előállítására.
A 2. ábrán bemutatott elrendezésnél a 15 víz alapú folyadék, tehát az oldott nehézfémekkel szennyezett nátrium-klorid-, nátrium-szulfát- és nátrium-karbonát-tartalmú vizes oldat az 1. ábrával kapcsolatban ismertetett lépések eredményeként nyerhető. A 15 víz alapú folyadékot ez esetben viszont 24 reakciókamrába vezetjük, ahol 25 vizes kalcium-klorid-oldatot adagolunk hozzá, mégpedig olyan mennyiségben, hogy az a folyadékban lévő nátrium-karbonát és nátrium-szulfát teljes mennyiségével reakcióba léphessen, és így kalcium-karbonát és kalcium-szulfát (gipsz) összetételű csapadék keletkezzen. A 24 reakciókamrában 26 vizes szuszpenzió keletkezik, amelyet 27 szűrőre vezetünk. A 27 szűrő a bevezetett közeget a kalcium-karbonátot és kalcium-szulfátot hordozó 28 csapadékra és folyékony fázisra választja szét. A 27 szűrő kimenetén ennek megfelelően 29 vizes nátrium-klorid-oldatot nyerünk, amelyet az 1. ábra kapcsán már leírt 16 oszlopba vezetünk, és ott kelátképző műgyantával a szükséges mértékben megtisztítjuk, míg a 28 csapadék külön kinyerhető.
A 3. ábrán bemutatott elrendezésnél a 11 vizes oldat sósavat tartalmaz, azt a 9 oldatkészítő kamrába juttatva a 12 vizes közeget megsavanyítjuk. Ennek hatására a karbonátionok elbomlanak, a nehézfémek oldatba mennek. A 9 oldatkészítő kamrába egyidejűleg 30 vizes kalcium-klorid-oldatot adagolunk, mégpedig elegendő mennyiségben ahhoz, hogy a nátrium-szulfát teljes mennyiségét megkösse és abból gipsz keletkezzen.
A savas kémhatású 12 vizes közeget a 9 oldatkészítő kamra kimenetéről a 13 szűrőre vezetjük, ahol a kalcium-szulfátot és a lebegő hamut tartalmazó 14 oldhatatlan fázis belőle leválasztható. A 13 szűrő kimenetén 31 vizes nátrium-klorid-oldatot kapunk, amelyben nátrium-szulfát és nátrium-karbonát már nincs jelen, de amely oldott állapotban nehézfémeket tartalmazhat. A 31 vizes nátrium-klorid-oldatot ezután a 24 reakciókamrába vezetjük, ahol 8 és 14 közötti értékű pH-ra állítjuk be, mégpedig 32 vizes oldattal, amely nátriumhidroxidból készül. A lúgosítás eredményeként a nehézfémek hidroxidok formájában kiválnak. így 33 vizes szuszpenziót nyerünk, amelyet a 24 reakciókamrából 34 ülepítőkamrába vezetünk és 35 szűrővel dolgozunk fel. Ez utóbbin a nehézfémek hidroxidjait tartalmazó 36 csapadék keletkezik, és ez onnan ismert módon eltávolítható. A 35 szűrő után olyan 15 víz alapú folyadék
HU 216 656 Β keletkezik, amely lényegében nehézfémeket oldatban tartalmazó szennyezett vizes oldat, alapvető összetevője a nátrium-klorid. Ezt a 15 víz alapú folyadékot ez esetben is a 16 oszlopba vezetjük, ahol az 1. ábra kapcsán leírt módon tisztítjuk. A 16 oszlop kimenetén nyert 17 nátrium-kloridot tartalmazó oldat tisztasága a követelményeknek megfelel, benne a nehézfémek koncentrációja rendkívül kicsi, az oldat szulfát- és karbonátmentes. Ezt az oldatot 37 első és 38 második frakcióra osztjuk.
A 37 első frakciót 39 elektrolitikus cellába juttatjuk, amelyben szelektív kationáteresztő membránok vannak. A 39 elektrolitikus cellában a 37 első frakció elektrolitikus folyamatban vesz részt, amelynek részletei önmagában ismeretesek, és a folyamat eredményeként egyrészt 40 klór, másrészt 41 vizes nátrium-hidroxid-oldat keletkezik. A 40 klór egyébként elektrodialízissel is előállítható, mint erről korábban már szó volt.
A 38 második frakciót 42 elpárologtatóba juttatjuk, ahonnan a víztartalom elpárologtatásával 43 kristályos nátrium-klorid nyerhető, maga a víz 44 gőz formájában távozik. A 43 kristályos nátrium-klorid ipari alkalmazásra alkalmas minőségű nyersanyag.
A 4. ábrán olyan elrendezést mutatunk be, ahol a vizes oldat olyan mennyiségű sósavat tartalmaz, hogy azt a 9 oldatkészítő kamrába bevezetve az ott lévő vizes közeg kémhatása savanyú legyen. A savas környezetben a karbonátionok elbomlanak, a nehézfémek oldatba mennek.
A 9 oldatkészítő kamrában így olyan 12 vizes közeg nyerhető, amely nátrium-kloridot, nátrium-szulfátot és oldott állapotban nehézfémeket tartalmazó vizes oldat. Ezt 13 szűrőre juttatjuk, ahol a 14 oldhatatlan fázis, ez esetben lényegében az 5 füstgázban lévő hamu a folyadéktól leválik. A 13 szűrő kimenetén 45 oldatot kapunk, amely nátrium-klorid és nátrium-szulfát mellett oldott állapotban a nehézfémeket tartalmazza. A 45 oldatot a 24 reakciókamrába vezetjük. A 45 oldatból a 24 reakciókamrában lúgos közeget alakítunk ki, amelynek pHértékét a 8 és 14 közötti tartományba állítjuk be, amikor is a szulfátkationok a 45 oldatból kiválnak és gipszként lecsapódnak. Ennek biztosítására a 24 reakciókamrába 46 mésztejet adagolunk olyan mennyiségben, hogy a 45 oldatban lévő nátrium-szulfát teljes mennyisége a kívánt módon alakuljon át. Szükség esetén nátrium-hidroxidból készült 32 vizes oldatot is lehet a 24 reakciókamrába adagolni, aminek eredményeként a közeg pH-ja könnyen a kívánt 8 és 14 közötti értékre állítható be. A nehézfémek hidroxid formájában a szulfáttal együtt kiválnak, és így a 36 csapadékot a nehézfémek hidroxidjai, valamint a kalcium-szulfát alkotják. A 24 reakciókamra kimenetén tehát olyan 33 vizes szuszpenzió nyerhető, amelyből a 34 ülepítőkamrában és a 35 szűrőn egyrészt 36 csapadék, másrészt 15 víz alapú folyadék keletkezik. A 36 csapadék a nehézfémek hidroxidjait és a gipszet tartalmazza, az szükség szerint elszállítható. A 15 víz alapú folyadékot a továbbiakban a 3. ábra kapcsán leírt módon kezeljük és dolgozzuk fel.
Az 1-4. ábrákon bemutatott megvalósítási módok egy másik lehetőségét az jelenti, amikor a 2 füstgázt a rajzon nem ábrázolt szűrővel kezeljük, és a szűrővel a 2 füstgázból a hamut már a 3 cső alakú reaktorba való bevezetés előtt leválasztjuk.
Az előzőekben az 1 -4. ábrák kapcsán leírt megvalósítási módoknál a 16 oszlopot kitöltő kelátképző műgyanta elengedhetetlen részelemet jelent. A műgyantát, mivel az a nehézfémekkel telítődik, szabályos időközönként regenerálni kell. Ezt célszerűen úgy hajtjuk végre, hogy a 16 oszlopot, a 15 víz alapú folyadékot vagy a 29 vizes nátrium-klorid-oldatot, illetve a 17 nátrium-kloridot hordozó oldatot szállító vezetékekből kiemeljük, mégpedig 19 és 20 leválasztó szelepek zárása után, és ezt követően a regenerálást J. J. Wolff és R. E. Anderson ,,Ιοη-exchangepurification of feed brine fór chlor-alkali electrolysis cells; the role of Duolite ES-467” című cikkében [The American Institute of Chemical Engineers, 78, (219),46-53 (1982)] foglalt kitanításnak megfelelően végezzük el, általában két lépésben. Az első lépésben aló oszlopba 21 vezeték segítségével sósav vizes oldatát vezetjük, ezzel a kelátképző műgyanta aktív pontjaiban lévő fémionokat protonokkal helyettesítjük, és a nehézfémeket tartalmazó vizes sósavoldatot ezután 22 vezeték segítségével elvezetjük. A regenerálás második lépcsőjében a műgyantát a 21 vezetéken át adagolt nátrium-hidroxid vizes oldatában átmossuk, amivel a protonokat nátrium-kationokkal váltjuk fel, ezzel a műgyanta aktív pontjait újból aktiváljuk, és egyúttal a 22 vezetéken át híg nátrium-hidroxid-oldatot vezetünk el. A híg sósav- és az ugyancsak híg nátrium-hidroxidoldatot ezután a találmány szerinti eljárás megvalósításában hasznosíthatjuk. így például a 4. ábrán bemutatott megvalósítási módnál a híg vizes sósavoldat a 9 oldatkészítő kamrába adagolható, míg a híg vizes nátriumhidroxid-oldat a 24 reakciókamrába vezethető vissza.

Claims (8)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás hidrogén-kloridot és nehézfémeket tartalmazó füstgáz tisztítására és vizes nátrium-klorid-oldat előállítására, azzal jellemezve, hogy
    a) a füstgázt (2) por alakú nátrium-hidrogén-karbonáttal (4) érintkeztetve reagáltatjuk, így a füstgázban lévő hidrogén-kloridból szilárd nátrium-kloridot képezünk;
    b) a füstgázból (2) eltávolítjuk az a) lépésben kapott, a szilárd nátrium-kloridot és a nehézfémeket tartalmazó szilárd maradványt (8);
    c) a szilárd maradványt (8) nátrium-klorid-tartalmának oldásához elegendő mennyiségű vízben (10) oldva nátrium-kloridot és nehézfémeket tartalmazó vizes közeget (12) képezünk;
    d) a kapott vizes közeget (12) 8 -14 pH-értékig meglúgosítva a nehézfémeket nehézfém-hidroxid-csapadékként (36) kicsapjuk;
    e) a nehézfém-hidroxid-csapadékot (36) a vizes közegtől (12) elválasztva vizes nátrium-klorid-oldatot (29) nyerünk ki; és
    f) a vizes nátrium-klorid-oldatot (29) kelátképző műgyantán kezeljük.
    HU 216 656 Β
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nehézfémként kadmium, higany, antimon, ólom, kobalt, króm, réz, mangán, vanádium, ón, vas, nikkel, alumínium és cink csoportjába tartozó fémeket tartalmazó füstgáz (2) tisztítására alkalmazzuk.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a füstgázt (2) háztartási vagy kommunális hulladék elégetésével nyerjük.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy imino-diecetsav- és/vagy aminofoszfonsav-származékból kialakított kelátképző műgyantát oszlopban (16) rendezünk el.
  5. 5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oszlopban (16) nátrium típusú kelátképző műgyantát rendezünk el.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizes közeget (12) először megsavanyítjuk, majd szűrőn (13) vezetjük át, és ezután reakciókamrában (24) előnyösen kalcium-klorid-oldat5 tál meglúgosítjuk.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy SO4 2 ionokat tartalmazó vizes közeg (12) esetén a megsavanyítással együtt vizes kalcium-klorid-oldatot (30) adagolva kalcium-szulfátot viszünk csapadék10 ba (36).
  8. 8. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy SO4 2 ionokat tartalmazó vizes közeg (12) esetén a vizes közeget (12) kalcium-hidroxidot vagy kalciumoxidot legalább az összes SO4 2 iont megkötő mennyi15 ségben tartalmazó oldattal (32) lúgosítjuk meg.
HU9400639A 1991-09-10 1992-08-31 Eljárás hidrogén-kloridot és nehézfémeket tartalmazó füstgáz tisztítására, valamint ipari célra használatos nátrium-klorid-oldat készítésére HU216656B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
BE9100843A BE1005291A3 (fr) 1991-09-10 1991-09-10 Procede de fabrication d'une solution aqueuse industrielle de chlorure de sodium et utilisation de la solution aqueuse de chlorure de sodium ainsi obtenue pour la fabrication electrolytique d'une solution aqueuse d'hydroxyde de sodium, pour la fabrication de carbonate de sodium et pour la fabrication de cristaux de chlorure de sodium.

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9400639D0 HU9400639D0 (en) 1994-06-28
HUT68058A HUT68058A (en) 1995-04-03
HU216656B true HU216656B (hu) 1999-07-28

Family

ID=3885698

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9400639A HU216656B (hu) 1991-09-10 1992-08-31 Eljárás hidrogén-kloridot és nehézfémeket tartalmazó füstgáz tisztítására, valamint ipari célra használatos nátrium-klorid-oldat készítésére

Country Status (25)

Country Link
US (1) US5478447A (hu)
EP (1) EP0603218B1 (hu)
JP (1) JP3390433B2 (hu)
KR (1) KR100230100B1 (hu)
AR (1) AR248326A1 (hu)
AT (1) ATE148426T1 (hu)
AU (1) AU666328B2 (hu)
BE (1) BE1005291A3 (hu)
BR (1) BR9206475A (hu)
CA (1) CA2118602C (hu)
CY (1) CY2064B1 (hu)
CZ (1) CZ282450B6 (hu)
DE (1) DE69217231T2 (hu)
DK (1) DK0603218T3 (hu)
ES (1) ES2099277T3 (hu)
FI (1) FI113532B (hu)
GR (1) GR3023278T3 (hu)
HK (1) HK1000593A1 (hu)
HU (1) HU216656B (hu)
IL (1) IL102998A (hu)
NO (1) NO313043B1 (hu)
NZ (1) NZ244177A (hu)
RU (1) RU2099285C1 (hu)
SG (1) SG79903A1 (hu)
WO (1) WO1993004983A1 (hu)

Families Citing this family (22)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
IT1269193B (it) * 1994-01-20 1997-03-21 Solvay Composizione reattiva e procedimento per la purificazione di un gas contenente cloruro di idrogeno
FR2740356B1 (fr) * 1995-10-31 1997-11-28 Rhone Poulenc Chimie Procede de traitement de fumees avec du carbonate et/ou du bicarbonate de sodium humidifies
FR2749006B1 (fr) * 1996-05-24 1998-09-18 Solvay Procede pour la fabrication d'une solution aqueuse industrielle de chlorure de sodium
DE19637576A1 (de) * 1996-09-14 1998-03-19 Huels Chemische Werke Ag Verfahren zur Entfernung von Schwermetallspuren aus konzentrierter Alkalichloridlösung bis in den Bereich von 0,01 ppm
BE1010881A5 (fr) * 1997-01-27 1999-02-02 Solvay Procede pour le stockage en decharge, d'un residu solide contenant des metaux lourds.
BE1011153A3 (fr) * 1997-05-14 1999-05-04 Solvay Composition reactive pulverulente et procede pour l'epuration d'un gaz.
BE1011344A3 (fr) 1997-08-27 1999-07-06 Solvay Procede pour epurer une fumee et fabriquer une solution aqueuse de chlorure, de sodium.
FR2782709B1 (fr) * 1998-08-26 2001-02-02 Solvay Procede pour la production de cristaux de chlorure de sodium
US6103092A (en) * 1998-10-23 2000-08-15 General Electric Company Method for reducing metal ion concentration in brine solution
BE1013016A3 (fr) * 1998-10-30 2001-07-03 Solvay Procede de fabrication d'une solution aqueuse de chlorure de sodium.
BE1013015A3 (fr) * 1998-10-30 2001-07-03 Solvay Procede pour epurer une fumee contaminee par du chlorure d'hydrogene et des metaux lourds, inerter lesdits metaux lourds et valoriser ledit chlorure d'hydrogene.
JP4597283B2 (ja) * 1999-04-07 2010-12-15 旭硝子株式会社 副生塩の処理方法
CA2395851C (en) * 2000-02-04 2007-09-11 Watech A/S A method for treatment of flue gas cleaning products
JP3840632B2 (ja) * 2000-05-08 2006-11-01 三井造船株式会社 ナトリウム系脱塩剤および廃棄物処理装置
US20030108482A1 (en) * 2000-07-14 2003-06-12 Deveson Byron James Method of producing salt
EP1188717B1 (en) * 2000-09-13 2011-06-15 Asahi Glass Co., Ltd. Method for producing an alkali metal hydroxide
WO2007122781A1 (ja) * 2006-03-27 2007-11-01 Nippon Rensui Co. 電解用ブラインの精製方法
KR101955889B1 (ko) * 2012-09-07 2019-03-11 한국전력공사 담수설비 농축수를 이용한 이산화탄소 제거장치 및 이를 이용한 이산화탄소 제거방법
KR101549980B1 (ko) * 2014-01-02 2015-09-03 한국과학기술연구원 전기분해 시스템을 이용한 알칼리이온의 탄산염 제조방법
EP3064473A1 (en) 2015-03-02 2016-09-07 Solvay SA Process for manufacturing an aqueous sodium chloride solution
CN110357220B (zh) * 2019-07-01 2021-12-03 太原理工大学 一种电化学耦合去除脱硫废水中氯离子的方法及装置
FR3105930B1 (fr) 2020-01-08 2023-12-22 Suez Groupe Procede de separation de sels solubles contenus dans un residu contenant au moins trois sels

Family Cites Families (19)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2829095A (en) * 1955-09-03 1958-04-01 Noguchi Kenkyu Jo Process for the production of acidic and alkaline solution from salt solution by multi-compartment electrolysis
FR1418780A (fr) * 1963-10-14 1965-11-26 Renault Dispositif de dosage d'injection de combustible à basse pression pour moteur à explosion
US3443889A (en) * 1964-08-17 1969-05-13 Kaiser Aluminium Chem Corp Method of synthesis of alkali metal salts
US3647396A (en) * 1969-02-25 1972-03-07 Int Salt Co Production of high-purity salt
BE795460A (fr) * 1972-02-16 1973-08-16 Diamond Shamrock Corp Perfectionnements relatifs a des cuves electrolytiques
FR2243147B1 (hu) * 1973-09-11 1978-01-13 Solvay
FR2279453A1 (fr) * 1974-07-24 1976-02-20 Dia Prosim Echangeurs d'ions selectifs pour separer et fixer les metaux
JPS5943556B2 (ja) * 1977-04-20 1984-10-23 旭化成株式会社 イオン交換膜を用いた食塩水の電解方法
US4155819A (en) * 1977-08-31 1979-05-22 Ppg Industries, Inc. Removal of heavy metals from brine
CA1128459A (en) * 1977-10-08 1982-07-27 Shinsaku Ogawa Electrolysis of sodium chloride in an ion-exchange membrane cell
JPS55104632A (en) * 1978-01-02 1980-08-11 Chlorine Eng Corp Ltd Treating method of waste gas containing hydrogen chloride and sulfur oxide
JPS5556013A (en) * 1978-10-20 1980-04-24 Nippon Kokan Kk <Nkk> Treating method for waste water used to wash garbage incineration plant exhaust gas
CA1221499A (en) * 1982-02-25 1987-05-05 Paul D.A. Grammont Alkylaminophosphonic chelating resins, their preparation and use in purifying brines
FR2545079B1 (fr) * 1983-04-28 1985-07-19 Solvay Procede et installation pour la production d'une solution organique d'une base organique insoluble dans l'eau
EP0190416A3 (de) * 1984-11-30 1988-07-27 Waagner-Biro Aktiengesellschaft Verfahren zur Abscheidung von Schadstoffen as Verbrennungsabgasen
FR2601387B1 (fr) * 1986-07-09 1990-10-19 Solvay Electrolyseur du type filtre-presse
EP0301272A3 (de) * 1987-07-29 1990-12-05 Waagner-Biro Aktiengesellschaft Verfahren und Vorrichtung zur Abgas- oder Abluftreinigung
FR2634665B1 (fr) * 1988-07-29 1991-12-13 Solvay Procede et installation pour la cristallisation d'une substance minerale et cristaux de chlorure de sodium
JPH11137962A (ja) * 1997-11-14 1999-05-25 Mitsui Eng & Shipbuild Co Ltd 排ガス中の塩化水素の乾式除去方法

Also Published As

Publication number Publication date
AU666328B2 (en) 1996-02-08
EP0603218B1 (fr) 1997-01-29
BE1005291A3 (fr) 1993-06-22
US5478447A (en) 1995-12-26
SG79903A1 (en) 2001-04-17
CZ53694A3 (en) 1994-07-13
NO940828D0 (no) 1994-03-09
FI941119A (fi) 1994-03-09
ATE148426T1 (de) 1997-02-15
CY2064B1 (en) 1998-06-12
FI941119A0 (fi) 1994-03-09
IL102998A0 (en) 1993-01-31
JPH07504880A (ja) 1995-06-01
NO940828L (no) 1994-03-09
EP0603218A1 (fr) 1994-06-29
NZ244177A (en) 1995-07-26
DK0603218T3 (da) 1997-08-11
RU2099285C1 (ru) 1997-12-20
DE69217231D1 (de) 1997-03-13
DE69217231T2 (de) 1997-08-07
CA2118602C (fr) 2004-05-18
IL102998A (en) 1996-10-31
AU2481192A (en) 1993-04-05
AR248326A1 (es) 1995-07-12
ES2099277T3 (es) 1997-05-16
HU9400639D0 (en) 1994-06-28
BR9206475A (pt) 1995-10-17
HK1000593A1 (en) 1998-04-09
GR3023278T3 (en) 1997-07-30
JP3390433B2 (ja) 2003-03-24
WO1993004983A1 (fr) 1993-03-18
CA2118602A1 (fr) 1993-03-18
FI113532B (fi) 2004-05-14
CZ282450B6 (cs) 1997-07-16
NO313043B1 (no) 2002-08-05
HUT68058A (en) 1995-04-03
KR100230100B1 (ko) 1999-11-15

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU216656B (hu) Eljárás hidrogén-kloridot és nehézfémeket tartalmazó füstgáz tisztítására, valamint ipari célra használatos nátrium-klorid-oldat készítésére
US4752397A (en) Process for removing heavy metal ions from solutions using adsorbents containing activated hydrotalcite
EP2490778B1 (en) Process for the combined regernation of solutble salts contained in a residue of an industrial process
JP5290918B2 (ja) アルカリ金属塩化物、アルカリ金属水酸化物の製造方法
US4087359A (en) Process for removing mercury and mercury salts from liquid effluents
EP1188717B1 (en) Method for producing an alkali metal hydroxide
US5474581A (en) Method for producing an aqueous sodium chloride solution and use thereof
AU657376B2 (en) Production of alkali metal carbonates
JPH11514962A (ja) 炭酸水素ナトリウムを含む組成物、その製法及びその使用法
JP4536257B2 (ja) 塩化ナトリウム水溶液の製造方法
JP2000511865A (ja) 工業用塩化ナトリウム水溶液を製造する方法
JP2004359516A (ja) アルカリ金属塩化物、アルカリ金属水酸化物の製造方法
JP2002167218A (ja) アルカリ金属塩化物の精製方法及びアルカリ金属水酸化物の製造方法
CN103608289A (zh) 使用钙离子净化残留物的方法
PT101180B (pt) Processo para a producao de uma solucao aquosa industrial de cloreto de sodio, e processos para a preparacao electrolitica de uma solucao aquosa de hidroxido de sodio, para a preparacao de carbonato de sodio e para a preparacao de cristais de cloreto de sodio a partir da referida solucao aquosa de cloreto de sodio
JPS6144806B2 (hu)

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees