HU215129B

HU215129B - Daganatellenes hatású, trinukleáris kationos platinakomplexek, eljárás előállításukra és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények

Info

Publication number: HU215129B
Application number: HU9602663A
Authority: HU
Inventors: Carlo Bugatti; Marco Conti; Luisa Del Greco; Nicholas Farrell; Ferdinando C. Giuliani; Carla Manzotti; Ernesto Menta; Silvano Spinelli; Mariella Valsecchi
Original assignee: F. Hoffmann-La Roche Ag.
Priority date: 1994-03-31
Filing date: 1995-03-22
Publication date: 1998-09-28
Also published as: JPH09506633A; CA2186731A1; HUT76293A; ITMI940610A0; US5744497A; KR970702287A; IT1273391B; EP0753000B1; ZA952636B; CZ284996A3; NO963926L; DK0753000T3; AU2110995A; FI963859A; FI116058B; HU9602663D0; RU2130941C1; EP0753000A1; DE69507694T2; JP2761297B2

Description

A találmány daganatellenes új platinakomplexekre, ezek előállítási eljárására és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítményekre vonatkozik.

Platinakomplexek - így a ciszplatin és karboplatin alkalmazása a rák kemoterápiájában jól megalapozott. Számos platinakomplexet - így a ciszplatint - alkalmaznak here-, petefészekrák, fejtáji és nyaki rákok, valamint a kissejtes tüdőkarcinóma kezelésére. A ciszplatinnal végzett kezelés azonban a vesével szemben súlyosan toxikus lehet. Klinikai szempontból a ciszplatin további hátránya a szerzett gyógyszerrezisztencia, amely az adott hatóanyaggal végzett kezeléssel szemben ellenálló daganathoz vezethet.

Általános vélemény szerint a platinakomplexek így a ciszplatin - biológiai hatásukat a DNS-sel létesülő, kovalens kölcsönhatás útján fejtik ki. Pontosabban, a ciszplatin a DNS-molekulán egy sereg adduktum kialakulását idézi elő: ilyenek a monodentát-adduktumok, a bidentát-adduktumok - például a GG vagy AG -, valamint a szálon belüli GNG keresztkötések (térhálósodások) [Reedijk és munkatársai: Structure and Bonding, 56, 53-89 (1987)]. A ciszplatin kisebb mértékben szálak közötti GG keresztkötéseket és DNS-protein keresztkötéseket (térhálósodást) is kialakít [Rahmouni és munkatársai: Biochemistry, 26, 7229-7234 (1987)]. A DNS-nek ezek a károsodásai konformációs változásokat eredményeznek, amelyek következtében a DNS görbül, és helyenként kibomlik (kigöngyölődik). Közölték, hogy a DNS-nek ilyen károsodásai gátolják a különböző DNS-polimerázok aktivitását [Vállán és munkatársai: Nucl. Acids Rex., 16, 4407—4418 (1988); Pinto és munkatársai: Proc. Natl. Acad. Sci., 82, 4606—4609 (1985); valamint Grállá és munkatársai: Cancer Rés., 47, 5092-5096 (1987)]. Kimutatták továbbá, hogy két szomszédos guaninbázis közötti, szálak közti keresztkötés az RNS-polimeráz működését gátolja [Lemaire és munkatársai: Proc. Natl. Acad. Sci., 88, 1982-1985 (1991)]. Ennek alapján nagyon valószínű, hogy a ciszplatin citotoxikus hatásai inkább ezen DNSkárosodások kombinált hatásainak, mint egyetlen, specifikus károsodásnak tulajdoníthatók.

Az egy, illetve két platinaatomot tartalmazó monoplatina- és biszplatina-komplexek a technika jelenlegi állása szerint ismertek (lásd a 4225 529, 4250189, 4533 502, 4565 884, 4571335 és 4 797393 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokat). így például a monoplatina-komplexek közé tartoznak olyan monomer, klór-amint és Pt(II)-t tartalmazó, síkban négyzetes szimmetriájú vegyületek, amelyek koordinációja négyes szám szerinti. Ilyen vegyületekben a kloridionok és az ammóniaegységek számaránya váltakozhat, ezek a vegyületek tehát az alábbi általános képlettel írhatók le:

[PtCl_m(CH₃)₄__m](2-^m)⁺

E vegyületek összetétele tehát [Pt(NH₃)₄]²⁺-tól (ahol m = 0) PtCl^-ig (ahol m = 4) változhat. Mivel a Cl szubsztitúcióval szemben érzékenyebb, mint az ammónia, a [PtCl₂(H₃)₂], illetve [PtCl(NH₃)₃]Cl-komplexeket bifiinkciósoknak, illetve monofunkciósoknak tekintik, ahol a „bi” és „mono” jelölés a kilépő ligandumok számára vonatkozik. A komplexek töltését annak figyelembevételével kapjuk meg, hogy a Pt(ü)-kation formai töltése +2, s ennek következtében e töltés közömbösítésére -2 negatív töltést kívánt. így például, ha m = 0, akkor a közömbösítés követelményének a koordinációs szférán kívüli két kloridanion jelentése tesz eleget.

A platina és ammónia közötti kötés kialakulása (mivel az ammónia neutrális ligandum) úgy írható le, mint kötetlen elektronpár átadása az NH₃-ból a Pt(II)-atom üres elektronpályáira. így a Pt- és az NH₃-csoport között elektronmegosztás nincsen. Az elektronmegosztás hiánya következtében a neutrális ligandumok száma a Pt koordinációs szférájában fennálló összes negatív töltést nem érinti. Ennek megfelelően a [Pt(NH₃)₄]²⁺ formálisan két pozitív töltésű (2+) kation, amely a komplex közömbösítésére összesen 2 negatív töltéssel rendelkező, nem koordinált aniont vagy anionokat, vagy ellenionokat igényel. A közömbösítés lehetséges például két, mononegatív (egy negatív töltést hordozó) anionok (például No3, Cl^-, PFj, BF4 vagy RCOO^- általános képletű monokarboxilát) útján; vagy egyetlen, két negatív töltést viselő anion (például SO^~, vagy [R(COO)2]²általános képletű dikarboxilátok) útján. Ugyanilyen okok következtében a [PtCl2(HN₃)₂] neutrális komplex.

Ezek a megfontolások nemcsak az ammóniára, hanem közömbös ligandumokra, példáulra primer vagy szekunder aminokra is érvényesek.

Megjegyezzük, hogy anionos ligandumok - így a Ch - lehetnek koordinációs kötésben (azaz Pt-Cl kötés kialakulásával) vagy lehetnek ellenanionok, amihez kovalens kötés kialakulása nem szükséges. Az adott platinakomplexben fennálló aniontartalom (így a CE-tartalom) pontos formája egyrészt elméleti megfontolásoktól (kinetikai és termodinamikai hatások összevetésétől), valamint az adott szintetikus eljárásoktól függ, amelyeket a komplex előállítása során alkalmaznak (így például függ a reakció időtartamától, az aciditástól, az adott anion így a Ch - koncentrációjától, amely a reakcióeíegyben fennáll). Ezek a megfontolások ugyanígy érvényesek más, anionos és neutrális ligandumokra is.

Az a tény, hogy a monoplatina-komplexek összes töltése a Pt(II) fémhez kötődő neutrális és anionos ligandumok számarányától függ, ugyanígy érvényes a polinukleáris komplexekre [amelyek egynél több Pt(II) koordinációs szférát tartalmaznak], valamint Pt(IV)-et tartalmazó komplexekre, ahol a platinaegység oxidációs állapota 4+. így például olyan dinukleáris komplexek szerkezete, ahol egy diamin típusú hídalkotó (áthidaló) egység két egyenértékű Pt(II) koordinációs szférát köt össze, az alábbi általános képlettel szemléltethető:

{[(PtCl_m(NH₃)₃__m]₂(diamin)}²(²“^m)⁺

Ha m = 2, és két bifünkciós koordinációs szféra van jelen, akkor a vegyület neutrális. Ezzel szemben, ha m = 1, továbbá csak monofunkciós koordinációs szférák vannak jelen, és a platinaegység formai töltése 2+, akkor ezt egy vagy több, összesen 2 negatív töltéssel rendelkező ellenionnal kell kiegyenlíteni.

Újabban az irodalomban trinukleáris platinakomplexek (más néven triplatina-komplexek) példáit közölték az irodalomban [Yun Qu és munkatársai: Inorg.

HU 215 129 Β

Chem., 32, 2591-2593 (1993)]. E vegyületek - amelyekben a ligandumok cisz-konfigurációban vannak neutrális, vagy összesen +2 töltést hordozó komplexek, amelyek szerkezete az A, illetve B általános képlettel fejezhető ki, ahol X jelentése labilis ligandum (például klóratom), és R alkilénláncot jelent. A fenti megállapítások alapján nyilvánvaló, hogy +2 összes töltést hordozó komplexek esetében ez a töltés a négy neutrális ligandumot viselő, központi platinaatomon helyezkedik el; míg a két perifériás platinaatom formailag neutrális, és — a fenti meghatározás értelmében — bifunkciós. A leírás szerint ezek a komplexek potenciális daganatellenes hatóanyagok; kísérleti bizonyíték azonban nem áll rendelkezésre.

Találmányunk olyan triplatina-komplexekre vonatkozik, ahol a három platinaatomot diaminláncok kapcsolják össze, s ahol a központi platinaatom négy neutrális ligandumot, míg a két perifériás platinaatom mindegyike három neutrális ligandumot, és egy -1 negatív töltést hordozó ligandumot koordinál.

Ennek alapján a találmány szerinti vegyületek eltérőek a jelenleg ismert vegyületektől, amennyiben összes töltésük +4; és különösen abban, hogy egy központi platinaatomot tartalmaznak, amelynek formális töltése +2, valamint kétperifériás platinaatomot tartalmaznak, amelyek mindegyikének formális töltése +1.

Továbbá - amint ez a fentiekből nyilvánvaló - a két perifériás platinaatom monofunkciós.

Az eddig leírt triplatina-komplexektől további eltérést jelent, hogy a találmány szerinti vegyületekben a ligandumok transz-konfigurációban vannak.

Közelebbről a találmány az I általános képletü triplatina-komplexekre vonatkozik, ahol n értéke 2-től 7-ig teijedő egész szám;

Z“^m jelentése klorid-, bromid-, jodid- vagy nitrátion; és m értéke 1.

Az előnyös I általános képletü vegyületekben n értéke 6.

Különösen előnyösek azok az I általános képletü vegyületek, ahol n értéke 6, Z ^m jelentése klorid- vagy nitrátanion; és m értéke 1.

A találmány az I általános képletü vegyületek előállítási eljárásaira is vonatkozik.

A találmány szerinti eljárás során a) (1) transzplatint ezüst-nitrát jelenlétében 1 mól dimetil-formamiddal aktiválunk;

(2) a kapott aktivált közbenső terméket egy II általános képletü diaminnal - ahol n értéke a fenti és P jelentése amino-védőcsoport - reagáltatjuk, és a védőcsoportot lehasítjuk;

(3) a kapott IV általános képletü közbenső terméket - ahol n és m értéke a fenti, és Q-™ jelentése a P-csoport hasítására alkalmazott körülményeknek megfelelő anion - NOj aniont tartalmazó vegyülettel reagáltatjuk valamilyen oldószerben, mint vízben vagy alkoholban;

(4) a kapott V általános képletü közbenső terméket, amelyben n értéke a fenti, 1:0,5 mólarányban olyan transzplatinnal reagáltatjuk, amelyet előzőleg 2 mól dimetil-formamiddal ezüst-nitrát jelenlétében aktiváltunk, s így olyan I általános képletü vegyületet kapunk, ahol n és m értéke a fenti, és Z^m jelentése nitrátion; és kívánt esetben a kapott vegyületet ismert módon

Z~^m helyében klorid-, bromid- vagy jodidiont tartalmazó I általános képletü vegyületté alakítjuk; vagy

b) (1) egy II általános képletü amint - ahol n értéke a fenti, és P jelentése amino-védőcsoport 2:1 mólarányban olyan transzplatinnal reagáltatunk, amelyet előzőleg ezüst-nitrát jelenlétében 2 mól dimetil-formamiddal aktiváltunk;

(2) a kapott VI általános képletü közbenső termékből - ahol n és P jelentése a fenti - a P-védőcsoportot lehasítjuk;

(3) a kapott VII általános képletü közbenső terméket - ahol n értéke a fenti és Q~^m jelentése a P-csoport hasítására alkalmazott körülményeknek megfelelő anion - NOj aniont tartalmazó vegyülettel reagáltatjuk;

(4) a kapott VIII általános képletü közbenső terméket - ahol n értéke a fenti - 1:2 mólarányban olyan transzplatinnal reagáltatjuk, amelyet előzőleg 1 mól dimetil-formamiddal ezüst-nitrát jelenlétében aktiváltunk, s így olyan I általános képletü vegyületet kapunk, ahol n és m értéke a fenti, és Z ^,n jelentése nitrátion; és kívánt esetben a kapott vegyületet ismert módon Z~^m helyében klorid-, bromid- vagy jodidiont tartalmazó I általános képletü vegyületté alakítjuk.

Az alábbiakban részletezzük a találmány szerinti a) és b) eljárásváltozatokat.

Az I általános képletü vegyületek a) előállítási eljárása szerint egy III általános képletü közbenső terméket állítunk elő úgy, hogy előzőleg egyik klóratomjának dimetil-formamiddal végzett kicserélése útján aktivált transzplatint II általános képletü aminnal reagáltatunk (lásd az 1. reakció vázlatot), ahol P jelentése ismert amino-védőcsoport, például terc-butoxi-karbonil-csoport, és n értéke a fenti.

A P-védőcsoport lehasítása után a III általános képletü közbenső termékből IV általános képletü közbenső terméket kapunk, ahol n értéke a fenti, és Q^m elleniont jelent, mely a P-csoport lehasításának körülményeitől függ. így például, ha P jelentése terc-butoxi-karbonilcsoport, akkor Q~^m klorid- vagy trifluor-acetát-aniont jelenthet.

Ezt követően a IV általános képletü közbenső terméket az V általános képletü közbenső termékké alakítjuk, ahol az V általános képletben n értéke a fenti. Ez az átalakítás abban áll, hogy a Q_^m-iont nitrátionra cseréljük. Ezt a kicserélési reakciót - ha Q-^m jelentése kloridanion - ezüst-nitrát jelenlétében, oldószerként például víz vagy alkoholok (metanol vagy etanol) alkalmazásával végezhetjük.

Ezt követően - amint a 2. reakcióvázlat szemlélteti - az V általános képletü közbenső terméket olyan transzplatin 0,5 mól mennyiségével reagáltatjuk, amelyet előzőleg mindkét klóratomjának dimetilformamidra való cseréjével aktiváltunk, s így olyan I általános képletü vegyülethez jutunk, amelyben Z~^m

HU 215 129 Β nitrátaniont jelent. Az így kapott I általános képletű vegyületek olyan I általános képletű vegyületekké alakíthatók - a szokásos kicserélési reakciók útján ahol Z“^m jelentése klorid-, bromid- vagy jodidion. Ilyen kicserélési reakciókat az irodalom bőségesen ismertet: ilyen például egy alkálifém-halogeniddel vagy alkáliföldfém-halogeniddel végzett kezelés.

A Z^m helyén kloridaniont tartalmazó I általános képletű vegyületek egyik előnyös előállítási módszere abban áll, hogy egy I általános képletű vegyületet - ahol nitrátaniont jelent - 0 °C és 50 °C közötti hőmérséklettartományban sósav moláris feleslegével reagáltatunk.

Az I általános képletű vegyületek előállításának b) eljárásváltozatában először 2 mól II általános képletű amint reagáltatunk olyan transzplatinnal, amelyet előzőleg a két klóratomjának két molekula dimetilformamiddal végzett helyettesítése útján aktiváltunk, s így VI általános képletű közbenső termékhez jutunk, ahol P jelentése a fentiekben meghatározott. A P-csoportok lehasításával VII általános képletű közbenső terméket kapunk, ahol Q^_m jelentései a fentiekben meghatározottak; és ezt a terméket - amint a 3. reakció vázlat feltünteti — a VIII általános képletű közbenső termékké alakítjuk. Ez az utóbbi átalakítás a Q“^m-ion és a nitrátion között végbemenő kicserélődési reakció. Ha Q“^mjelentése kloridanion, akkor ez a kicserélési reakció ezüst-nitrát jelenlétében, oldószerként például víz vagy alkoholok (metanol vagy etanol) alkalmazásával végezhető.

Ezután a VIII általános képletű közbenső terméket 2 mól olyan transzplatinnal reagáltatjuk, amelyet előzőleg egyik klóratomjának dimetil-formamiddal végzett szubsztitúciója útján aktiváltunk, s így I általános képletű vegyületeket kapunk, ahol Z^_m nitrátaniont jelent. E vegyületek az irodalomban nagy számban közölt szokásos kicserélési reakciók útján - így például alkálifémvagy alkáliföldfém-halogeniddel kezelve - olyan I általános képletű vegyületekké alakíthatók, ahol Z^_m jelentése halogenidion.

Az I általános képletű vegyületek - ahol Z^_m jelentése kloridion - előnyösen állíthatók elő olyan I általános képletű vegyületekből, ahol Z~^m jelentése nitrátion, úgy, hogy azokat 0 °C és 50 °C közötti hőmérséklettartományban sósav moláris feleslegével reagáltatjuk.

A P-csoportok eltávolíthatók például szervetlen savval (így vizes vagy alkoholos vagy éteres oldatban sósavval) vagy szerves savval (például trifluor-ecetsawal). Ha P jelentése terc-butoxi-karbonil-csoport, akkor eltávolítása alkoholos oldatban hidrogén-klorid alkalmazásával előnyösen elérhető. Ebben az esetben - amint fentebb megállapítottuk - Q“^m-ellenion a kloridion.

A találmány szerinti eljárásban alkalmazott transzplatint [PtCl₂(NH₃)₂] és előállítási eljárást a következő irodalmi helyen ismertetik: Inorganic Synthesis, 7, 239 (1963).

A találmány szerinti vegyületek vízben, továbbá fiziológiailag elfogadható és vízzel elegyedő oldószerekben általában jól oldódnak.

A találmány szerinti vegyületek nemcsak kifejezett daganatellenes hatással rendelkeznek, hanem toxicitásuk is csekély, és így terápiás indexük (biztonsági indexük) különösen kedvező.

Ezen túlmenően a találmány szerinti triplatina-komplexek nagy vízoldhatósága megkönnyíti mind a parenterális, mind az orális gyógyszerformák előállítását.

A találmány szerinti vegyületek in vitro körülmények közötti citotoxikus hatását különböző daganatsejttörzseken vizsgáltuk; többek között az egérleukémia L-1210, az A2780 emberi petefészek-karcinóma sejtjeit, illetve a megfelelő, ciszplatinnal szemben ellenálló L-1210/CDDP és A2780/CDDP altörzseket teszteltük. Az A2780 sejttörzsön végzett tesztelés platinakomplexek daganatgátló szerként való kiértékelésére kidolgozott módszer. A találmány szerinti vegyületeket továbbá in vivő körülmények között is kiértékeltük: ennek során L-1210 daganatsejteket intraperitoneálisan egerekbe oltottunk, majd a vegyületet a daganat oltása után 24,120, illetve 216 órával intraperitoneálisan adagoltuk. A fenti kísérleti modelleken beigazolódott a találmány szerinti vegyületek erős daganatellenes hatása.

Ha az I általános képletű vegyületeket platinakomplexekkel kezelhető daganatokat hordozó embereknek vagy állatoknak a testfelszín 1 m²-ére számítva 0,1 mgtól 1,2 g-ig terjedő dózisokban adagoltuk, akkor e vegyületek képesek voltak az említett daganatok visszafejlődésének a kiváltására.

Ennek alapján a találmány további tárgya az I általános képletű vegyületek alkalmazása daganatok kezelésére alkalmazható gyógyszer előállítására.

A találmány szerinti vegyületek hatékony adagját a tapasztalt klinikus a szokásos módszerekkel meghatározhatja. A különböző fajtájú és méretű állatokon, valamint embereken alkalmazott adagok közötti arányokat (mg/m^J testfelszín alapon) E. J. Freirech és munkatársai közölték [„Quantitative Comparison of Toxicity of Anticancer Ágenst in Mouse, Rat, Hamster, Dog, Monkey and Mán” („Rákellenes hatóanyagok toxicitásának kvantitatív összehasonlítása egéren, patkányon, hörcsögön, kutyán, majmon és emberen”); Cancer Chemother. Rep., 50, 219-244 (1966)].

Általában azonban a betegnek 0,1 mg/kg-tól 1200 mg/testtömegkg-ig terjedő mennyiségű komplexet adagolunk különböző tényezőktől függően, változó adagolási rend szerint; ezek a tapasztalt klinikus számára jól ismertek.

Időnként előnyösnek bizonyulhat a találmány szerinti platinakomplexek adagolása kombináltan egy vagy több olyan hatóanyaggal, amelyek a platinakomplex daganatellenes hatását fokozzák, vagy nemkívánt mellékhatásait enyhítik.

A jelen találmány szerinti platinakomplexek például együttesen adagolhatok redukált glutationnal (lásd a 2174905 számú angol és a 4 871 528 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást).

Előnyös lehet továbbá a találmány szerinti platinakomplexek adagolása más, daganatellenes hatással rendelkező platinakomplexekkel, így például: ciszplatinnal vagy karboplatinnal alkotott kombinációban.

A találmány egy további tárgyát képezik olyan gyógyászati készítmények, amelyek legalább egy I álta4

HU 215 129 Β lános képletű vegyület és egy daganatellenes hatású platinakomplex - mely az I általános képletű hatóanyaggal nem mutat szinergizmust - kombinációját tartalmazzák.

A találmány szerinti platinakomplexekkel a betegeken olyan daganatok kezelhetők, amelyek ciszplatin terápiával szemben érzékenyek. A találmány szerinti komplexek egyes ciszplatinnal szemben ellenáló daganatokra is hatásosak.

Általánosságban kifejezve, a találmány szerinti vegyületek ugyanolyan kórformák kezelésére alkalmazhatók, amelyek esetében ciszplatint alkalmazunk. Ilyen lehetőségek: daganatok kezelése; érzékenyítés besugárzással szemben, vagy a besugárzás hatásának fokozása [Douple és munkatársai: Cisplatin Current Status and Developments („A ciszplatin jelenlegi helyzete és fejlesztési irányai”), szerk. A. W. Prestaykés munkatársai, Academic Press, 125 (1980); Douple és munkatársai: Platinum Metals Rés., 29, 118 (1985)]; valamint parazitabetegségek, így az afrikai álomkór kezelése [Farrel és munkatársai: Biochem. Pharmacol, 33, 961 (1984)].

A tapasztalt klinikus számára jól ismert, hogy a kezelési rend a kezelendő tumor típusának és a beteg állapotának megfelelően célszerűen változtatható.

A találmány egy további tárgyát képezik azok a gyógyászati készítmények, amelyek legalább egy I általános képletű vegyület terápiásán hatásos mennyiségét a szokásos vivőanyagokkal és segédanyagokkal összekeverve tartalmazzák.

A találmány szerinti vegyületek előnyösen steril vizes oldatokban adagolhatok, amelyek adott esetben megfelelő koncentrációban (0,1-0,9 mg/ml koncentrációban) nátrium-kloridot tartalmaznak. Ezeket az oldatokat előnyösen intravénás vagy intraartériás úton adagoljuk, jóllehet különleges esetekben más adagolási módok is számbavehetők.

A parenterális célra szánt gyógyászati készítmények steril fiziológiás konyhasóoldatok (amint ezt fentebb definiáltuk) vagy steril porok, amelyekből felhasználás előtt oldatok készíthetők; valamint intramuszkuláris vagy intraperitoneális adagolásra alkalmas olajos készítmények.

További alkalmazható gyógyászati készítmények lehetnek a szirupok vagy hasonló folyékony formák, valamint szilárd gyógyszerformák, például tabletták és kapszulák.

A találmány szerinti gyógyászati készítmények ismert módszerekkel előállíthatok; ezek ismertetése megtalálható például a következő helyen: Remington’s Pharmaceutical Sciences Handbook, XVII. kiadás, kiadója: Mack Pub. (Ν. Y., USA).

A találmányt az alábbi, nem korlátozó jellegű példákban részletesen ismertetjük.

1. előállítás

N-(terc-Butoxi-karbonil)-hexán-diamin előállítása

Az N-BOC-hexán-diamint kereskedelmi forgalomból beszerezhető sósavas sójából készítjük.

2,1 g N-BOC-hexán-diamin-hidrokloridot 20 ml dietil-éterben oldunk, és keverés közben 16 ml 1 N vizes nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük. Ezt követően a szerves fázist konyhasóoldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, és az oldószert vákuumban bepároljuk, így az N-BOC-hexán-diamin bázis formáját elméleti hozammal kapjuk.

1. példa t-[PtCl(NH₃)₂H₁N-(CH₁)₆-NH-BOC]⁺NO-₃ előállítása g transzplatint 133 ml vízmentes dimetilformamidban (a továbbiakban DMF) oldunk, és egyszerre 1,13 g ezüst-nitrátot adunk hozzá. A reakcióelegyet 18 órán át tovább keverjük, közben fénytől védjük. Ezt követően a kicsapódott ezüst-kloridot szüljük, a tiszta szűrletet -20 °C-ra hűtjük, és 1,36 g N-BOC1,6-hexán-diamin 40 ml vízmentes DMF-dal készült oldatát adjuk hozzá. Ez az adagolás körülbelül 30 percig tart. Az oldatot -20 °C hőmérsékleten 3 órán át, majd szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, azután az oldószert vákuumban, 40 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten bepároljuk. A maradékot 200 ml dietiléterben felvesszük, 20 percig keveijük, majd szüljük. Az így kapott szilárd terméket 200 ml etanolban oldjuk, és a transzplatin nyomainak kicsapása céljából 15 órán át keveijük. A kivált transzplatint szüljük, az oldatot 1 g aktívszénnel kezeljük, ismét szüljük, végül az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot úgy tisztítjuk, hogy 100 ml acetonban szuszpendáljuk, és 30 percig keverjük. Szűrés után 2,3 g terméket kapunk.

Elemzés:

számított: C% = 24,33, H% = 5,57, N%= 12,90,

Cl% = 6,53, Pt% = 35,93;

talált: C% = 24,05, H% = 5,64, N%= 12,84,

Cl% = 6,40, Pt% = 36,06.

'«Pt-NMR (DMF/D₇-DMF) δ: -2433 ppm.

2. példa t-[PtCl(NH₃)₂HfrI-(CH₂)₆-NH^2NO-₃ előállítása

1,5 g t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₆-NH-BOC]⁺NO₃és 150 ml metanol oldatához 21 ml 6,5 mólos etanolos hidrogén-klorid-oldatot adunk. A reakcióelegyet 24 órán át szobahőmérsékleten keveijük, utána a szilárd terméket szüljük, a szűrőn metanollal, utána dietil-éterrel mossuk, majd szárítjuk.

Az így kapott szilárd terméket 180 ml metanolban oldjuk, és 45 ml metanolban oldott 0,825 g ezüst-nitrát-oldatot adunk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 30 percig keveijük, utána az ezüst-kloridot szüljük, és a tiszta, átlátszó szűrletet szárazra pároljuk. A maradékot acetonnal felvesszük, 15 percig keverjük, szűrjük és szárítjuk. így 0,925 g terméket kapunk.

Elemzés:

számított: C%= 14,65, H% = 4,71, N%= 14,24, Cl% = 7,21, Pt% = 39,67;

talált: C%= 14,19, H% = 4,66, N%= 16,62,

Cl% = 6,91, Pt% = 36,10.

¹⁹⁵Pt-NMR (DMF/D₇-DMF) δ: -2433 ppm.

HU 215 129 Β

3. példa t, t, t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₁)₆-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₆-NH₂PtCl(NHj)₂]^4NO-₃ előállítása mg transzplatint 2 ml vízmentes DMF-bán szuszpendálunk, 79,1 g ezüst-nitrátot adunk hozzá, és a reakcióelegyet keverés közben 65 °C hőmérsékleten 6 órán át keverjük, majd szobahőmérsékletre hűtjük. Az ezüst-klorid csapadékot szűrjük, és a szűrlethez 2 ml DMF-ban oldott 200 mg t-[PtCl(NH₃)₂H₂N(CH₂)₆-NH₃]²⁺2NO₃-t adunk, majd 0,4 ml 1 N metanolos nátrium-hidroxid-oldatot adunk. Az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten tartjuk másnapig, majd dietil-éterrel hígítjuk, míg szilárd anyag el nem különül, ezt az utóbbit szűrjük, dietil-éterrel, majd acetonnal mossuk, végül szárítjuk. így 220 mg termékhez jutunk.

A kapott terméket 5 ml DMF-ban szuszpendáljuk, 10 percig keveijük, majd szűrjük, és a csapadékot 10 ml acetonban ismét szuszpendáljuk. A szuszpenziót további 30 percig keveijük, majd szűrjük, szárítjuk, s így 150 mg terméket nyerünk.

Elemzés:

számított: C%= 11,63, H% = 4,07, N% = 15,83, Cl% = 5,72, Pt% = 47,24;

talált: C%= 11,70, H% = 3,95, N%= 15,20,

Cl% = 4,60, Pt% = 47,10.

’⁹⁵Pt-NMR (0,3%-os vizes NaCl-oldatban) δ:

-2416 ppm, -2667 ppm.

’H-NMR (200 MHz, D₂O), δ (ppm): 1,35 (m, 8H),

1,68 (m, 8H), 2,65 (széles m, 8H).

4. példa t-lBOC-NH-fCHfia-NHr-PtfNH^^N-ÍCH^eNH—B0CP⁺2N0] előállítása

1,028 g transzplatin és 35 ml vízmentes DMF szuszpenziójához 1,16 g ezüst-nitrátot adunk. A reakcióelegyet fénytől védve 5 órán át 60 °C hőmérsékleten melegítjük, majd az ezüst-kloridból álló csapadékot szüljük. Ezután a szűrlethez 1,48 g N-BOC-l,6-hexán-diamin 5 ml DMF-dal készült oldatát adjuk, és az így kapott reakcióelegyet másnapig szobahőmérsékleten tartjuk. 300 ml dietil-éterrel végzett hígítás után fehér, szilárd anyag válik le, amelyet szűrünk, ismét feloldjuk metanolban, és 0,2 mikron szűrőnyílású Millex-szűrőn szűrjük az ezüstsó nyomainak eltávolítására. Ezután a metanolos oldatot dietil-éterrel hígítjuk. Fehér, szilárd termék kristályosodik ki, amelyet szűrünk és szárítunk, így 1,94 g terméket kapunk.

Elemzés:

számított: C% = 33,63, H% = 6,93, N% = 14,26, Pt% = 24,83;

talált: C% = 33,44, H% = 7,00, N%= 14,30,

Pt% = 25,06.

’⁹⁵Pt-NMR (DMF/D₇-DMF) δ: -2687 ppm.

5. példa tfNH^CH^-NH^NH^NffCH^-NH^

4Cl~ előállítása

500 mg t-[BOC-NH-(CH₂)₆-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₆-NH-BOC]²⁺2NO₃ és 50 ml metanol oldatához

6,5 mólos etanolos hidrogén-klorid-oldatot adunk.

A reakcióelegyet 42 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd a szilárd terméket szüljük, dietil-éterrel mossuk, így 340 mg terméket kapunk.

Elemzés:

számított: C% = 23,81, H% = 6,66, N%= 13,88,

Cl% = 23,42, Pt% = 32,23;

talált: C% = 23,14, H% = 6,73, N% = 13,51,

Cl% = 22,03, Pt% = 31,68.

’⁹⁵Pt-NMR (víz) δ: -2674 ppm.

6. példa

t.t.t-ÍPtClfNH^^N-fCHfi^NHT-PtfNH^THTN(CH₂)₆-NH₂PtCl(NH₂)₂]^4NO-_} előállítása

200 mg t-[NH₃-(CH₂)₆-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₆-NH₃]⁴⁺4CE és 10 ml desztillált víz oldatát 224 mg ezüst-nitráttal kezeljük. A kapott szuszpenziót szobahőmérsékleten 10 percig keveijük, majd az ezüstklorid csapadékot szűréssel eltávolítjuk. A szűrletet majdnem szárazra töményítjük, majd a maradékot acetonnal hígítjuk. A fehér, szilárd csapadékot szüljük, acetonnal mossuk, szárítjuk, s így 204 mg t-[NH3-(CH2)6NH2-Pt(NH3)2H2N-(CH2)6-NH3]⁴⁺4NO3-t kapunk.

172 mg transzplatin és 21,5 ml vízmentes DMF oldatát 98 mg ezüst-nitráttal kezeljük, a kapott szuszpenziót keverés közben másnapig szobahőmérsékleten tartjuk, közben fénytől védjük. Az ezüst-klorid csapadékot szűrjük. 204 mg t-[NH₃-(CH₂)₆-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₆-NH₃]⁴⁺4NO₃ és 7 ml DMF oldatához 0,57 ml 1 N metanolos nátrium-hidroxid-oldatot adunk, és az így kapott oldatot szobahőmérsékleten az előbbi szűrlethez adjuk, amely a DMF-dal aktivált transzplatint tartalmazza. Hat órás állás után az oldatot 0,2 mikron szűrőnyílású Millex-szűrőn szűrve az ezüstsók nyomait eltávolítjuk, majd a szűrletet dietil-éterrel hígítjuk. A szilárd csapadékot szűréssel elkülönítjük, s így 326 mg termékhez jutunk.

’⁹⁵Pt-NMR (0,3%-os vizes NaCl-oldatban) δ:

-2416 ppm, -2667 ppm.

’H-NMR (200 MHz, D₂O), δ (ppm): 1,35 (m, 8H),

1,68 (m, 8H), 2,65 (széles m, 8H).

7. példa

t.t.tfPtClfNHfi^NffCH^-NHr-Pt^Hfi^N(CH₂)_s-NH₂PtCl(NH₃)₂]^⁺4Cl- előállítása

326 mg t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₆-NH₂Pt(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₆-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4NO₃ és 0,9%-os konyhasóoldat elegyét 0,2 mikron szűrőnyílású Millex-szűrőn szűrjük, majd addig töményítjük, amíg fehér, szilárd csapadék el nem különül, melyet szűrünk, s így 187 mg terméket kapunk.

Elemzés:

számított: C%= 12,73, H% = 4,45, N%= 12,37, Cl%= 18,78, Pt% = 51,68;

talált: C%= 12,60, H% = 4,45, N%= 12,85,

Cl%= 14,77, Pt% = 48,33.

’⁹⁵Pt-NMR (0,3%-os vizes NaCl-oldatban) δ:

-2416 ppm, -2671 ppm.

’H-NMR (200 MHz, D₂O), δ (ppm): 1,40 (m, 8H),

1,70 (m, 8H), 2,70 (széles m, 8H).

HU 215 129 Β

8. példa

Az 1., 2., illetve 3. példákban - vagy más módszer szerint a 4., 5., illetve 6. példákban - leírt eljárások követésével, a megfelelő, egy védőcsoportot tartalmazó diaminból kiindulva állítjuk elő az alábbi transz-triplatina-vegyületeket:

t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₅-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₅-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4NO₃;

t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₄-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₄-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4NO₃;

t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₃-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₃-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4NOj;

t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₂-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₂-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4NO₃-;

t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₇-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)^NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4NO₃~.

¹⁹⁵Pt-NMR (0,3%-os vizes NaCl-oldatban) δ:

-2422 ppm, -2670 ppm.

9. példa

A 7. példában leírt eljárást követve, a 8. példa szerint kapott transz-triplatina-komplexekből kiindulva állítjuk elő a következő vegyületeket:

t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)5-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₅-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4Cl-;

t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₄-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₄-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4Cl-;

t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₃-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₃-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4Cl-;

t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₂-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₂-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4Cl-;

t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₇-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₇-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4Cl.

¹ H-NMR (200 MHz, D₂O), δ (ppm): 1,39 (s, 12H),

1,68 (széles m, 8H), 2,67 (széles m, 8H).

10. példa t, t, t-[PtCl(NH_ij₂H₂N-(CH₂)_s-NH_r-Pt(NH₂)₂H₂N(CH₂)_(rNH₂PtCl(NH₂)₂]^4Cl- előállítása

1,3 g t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₆-NH₂Pt(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₆-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4NO₃ -b ól és 65 ml 0,1 N vizes sósavoldatból nitrogénatmoszférában szuszpenziót készítünk, majd 54 °C hőmérsékleten szolubilizáljuk. E hőmérsékleten tartjuk az oldatot 1 órán át, majd 20 °C-ra hűtjük, és mechanikai szennyezések eltávolítása céljából üvegrostos szűrőn szűrjük. A tiszta oldathoz 7,8 ml 4 N vizes sósavoldatot adunk, néhány perc múlva csapadék kiválása kezdődik. A szuszpenziót 20 °C-on 30 percig, további 30 percen át 10 °C hőmérsékleten keveijük, majd a csapadékot Büchner-tölcséren szüljük, és 0,5 ml 0,4 N vizes sósavoldattal, utána acetonnal mossuk. A fehér csapadékot összegyűjtjük, másnapig vákuumban szárítjuk 40 °C hőmérsékleten, így 1,03 g terméket kapunk.

Elemzés (az anyag két molekula kristályvizet tartalmaz):

számított: C%= 12,33, H% = 4,65, N%= 11,98,

Cl%= 18,21, Pt% = 50,07;

talált: C%= 12,34, H% = 4,73, N%= 12,05,

Cl%= 17,55, Pt% = 49,97.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Az (I) általános képletű vegyületek, ahol n értéke 2-től 7-ig terjedő egész szám;

Z~^m jelentése klorid-, bromid-, jodid- vagy nitrátion; és m értéke 1.

2. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, ahol n értéke 6, Z~^m és m jelentése az 1. igénypontban megadottakkal azonos.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vegyületek, ahol Z jelentése klorid- vagy nitrátion, m és n értéke az 1. igénypontban megadottakkal azonos.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₆-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₆-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4NO₃;

t,t,t-[PtCl(NH₃)₂H₂N-(CH₂)₆-NH₂-Pt(NH₃)₂H₂N(CH₂)₆-NH₂PtCl(NH₃)₂]⁴⁺4Cl5. Eljárás az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol n értéke 2-től 7-ig terjedő egész szám;

Z^_m jelentése klorid-, bromid-, jodid- vagy nitrátion; és m értéke 1, azzal jellemezve, hogy

a) (1) transzplatint ezüst-nitrát jelenlétében 1 mól dimetil-formamiddal aktiválunk;
(2) a kapott aktivált közbenső terméket egy (II) általános képletű diaminnal - ahol n értéke a fenti és P jelentése amino-védőcsoport - reagáltatjuk, és a védőcsoportot lehasítjuk;
(3) a kapott (IV) általános képletű közbenső terméket - ahol n és m értéke a fenti, és Q~^m jelentése a P-csoport hasítására alkalmazott körülményeknek megfelelő anion - NO₃ aniont tartalmazó vegyülettel reagáltatjuk valamilyen oldószerben, mint vízben vagy alkoholban;
(4) a kapott (V) általános képletű közbenső terméket, amelyben n értéke a fenti, 1:0,5 mólarányban olyan transzplatinnal reagáltatjuk, amelyet előzőleg 2 mól dimetil-formamiddal ezüst-nitrát jelenlétében aktiváltunk, s így olyan (I) általános képletű vegyületet kapunk, ahol n és m értéke a fenti, és Z ^m jelentése nitrátion; és kívánt esetben a kapott vegyületet ismert módon Z-^m helyében klorid-, bromid- vagy jodidiont tartalmazó I általános képletű vegyületté alakítjuk; vagy

b) (1) egy (II) általános képletű amint - ahol n értéke a fenti, és P jelentése amino-védőcsoport 2:1 mólarányban olyan transzplatinnal reagáltatunk, amelyet előzőleg ezüst-nitrát jelenlétében 2 mól dimetil-formamiddal aktiváltunk;

(2) a kapott (VI) általános képletű közbenső termékből - ahol n és P jelentése a fenti - a P-védőcsoportot lehasítjuk;

(3) a kapott (VII) általános képletű közbenső terméket - ahol n értéke a fenti és Q~^m jelentése a P-csoport hasítására alkalmazott körülményeknek megfelelő anion - NO₃ aniont tartalmazó vegyülettel reagáltatjuk;

(4) a kapott (Vili) általános képletű közbenső terméket — ahol n értéke a fenti -1:2 mólarányban

HU 215 129 Β olyan transzplatinnal reagáltatjuk, amelyet előzőleg 1 mól dimetil-formamiddal ezüst-nitrát jelenlétében aktiváltunk, s így olyan (I) általános képletű vegyületet kapunk, ahol n és m értéke a fenti, és Z ^m jelentése nitrátion; és kívánt esetben a kapott vegyületet ismert módon

Z“^m helyében klorid-, bromid- vagy jodidiont tartalmazó (I) általános képletű vegyületté alakítjuk.

6. Az 5. igénypont szerinti a) eljárás, azzal jellemezve, hogy P-csoportként terc-butoxi-karbonil-csoportot alkalmazunk.

7. Az 5. igénypont szerinti a) eljárás, azzal jellemezve, hogy P-csoportként terc-butoxi-karbonil-csoportot alkalmazunk, és ennek lehasítását sósavval végezzük.

8. Az 5. igénypont szerinti a) eljárás, Z“^m helyében kloridiont tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására, azzal jellemezve, hogy a (4) lépésében kapott nitrátiont tartalmazó (I) általános képletű vegyületet vizes sósavoldattal reagáltatjuk, amelyet moláris feleslegben, 0 °C és 50 °C közötti hőmérséklettartományban alkalmazunk.

9. Az 5. igénypont szerinti b) eljárás, azzal jellemezve, hogy P-csoportként terc-butoxi-karbonil-csoportot alkalmazunk.

10. Az 5. igénypont szerinti b) eljárás, azzal jellemezve, hogy P-csoportként terc-butoxi-karbonil-csoportot alkalmazunk, és ennek lehasítását sósavval végezzük.

11. Az 5. igénypont szerinti b) eljárás, Z~^m helyében kloridiont tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására, azzal jellemezve, hogy a (4) lépésében kapott nitrátiont tartalmazó (I) általános képletű vegyületet vizes sósavoldattal reagáltatjuk, amelyet moláris feleslegben, 0 °C és 50 C közötti hőmérséklettartományban alkalmazunk.

12. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti vegyületek alkalmazása daganatok kezelésére alkalmazható gyógyszer előállítására.

13. Gyógyászati készítmény, amely hatóanyagként az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti, legalább egy (I) általános képletű vegyületet, ahol n, m és Z^_m jelentése az 1. igénypont szerinti, a szokásos vivőanyagokkal, segédanyagokkal, és kívánt esetben egyéb, szinergizmust nem mutató daganatellenes hatású platinakomplexszel összekeverve tartalmazza.

14. A 13. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, ahol a hatóanyag mennyisége 0,1-tői 1200 mg/testtömegkg-ig teqedő dózisok adagolására megfelelő.

15. A 13. vagy 14. igénypontok szerinti, parenterális adagolásra alkalmazható gyógyászati készítmény.

16. A 13—15. igénypontok bármelyike szerinti gyógyászati készítmény, amely legalább egy, az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű vegyületet - ahol a képletben n, m és Z“^m jelentése az 1. igénypont szerinti -, egy daganatellenes hatású platinakomplexszel, mely az (I) általános képletű hatóanyaggal nem mutat szinergizmust, kombinálva tartalmaz.