HU215024B - Hajlékony konténer, főleg ömlesztett anyagokhoz - Google Patents

Description

A találmány tárgya hajlékony konténer, amely főleg ömlesztett anyagok, különösen porított, illetve granulált anyagok befogadására, szállítására és raktározására való.

Ömlesztett anyagokhoz használt hajlékony konténerek általában külső zsákszerű tartállyal rendelkeznek, amely emelőhurokkal és töltőnyílással van ellátva. Az ilyen hajlékony konténerek alkalmazásánál általában a szállítandó árut szennyeződésektől, víztől stb. védeni kell, amit általában vízhatlan bélés alkalmazásával érnek el, amely műanyag lapból, papírból vagy hasonló anyagból készül. Ezt a bélést a tartályon belül tájolják és rögzítik, általában annak a belső falán. így tehát a szállítandó és/vagy tárolandó anyagot magába a bélésbe kell betölteni.

A gyakorlati tapasztalatok szerint célszerűnek mutatkozott a belső bélésnek a külső zsákszerű tartályhoz való rögzítése a konténerkészítés során. Ennek egyik módja volt az olyan gyártástechnológia, amelynél a külső tartály kialakítása során rögzítették például ragasztással vagy ragasztószalaggal ahhoz a belső bélést, mégpedig a hajlékony konténer összeállítása közben. Ezt követően készítették el a külső tartály végső varrási műveletét.

Azonban azt tapasztalták, hogy igen körülményes a külső tartályban a bélés elrendezése a fenti módon anélkül, hogy a külső tartály eközben ne sérülne, vagy ne deformálódna. Továbbá a bélés gyakran kedvezőtlen irányban deformálódott, amikor beletöltötték az ömlesztett anyagot. További hiányosságként említhető meg, hogy a bélés elmozdulóképessége és nem kellően rögzített helyzete azzal járhat, hogy az nem a megfelelő helyzetbe kerül a hajlékony konténer gyártása során, és ilyenkor az sem segít, ha azt az előírt helyére mozdítjuk el a betöltési művelet előtt vagy közben.

A bélésnek a külső tartályban való tájolására javasoltuk már a saját EP-141;429 számú szabadalmi leírásunkban olyan eljárást, amelynél a külső tartályt alagútszerű hajtogatóegységbe helyezzük, amelynek négyzetes keresztmetszete van. Ezután a bélést behelyezzük a már kész külső tartályba, és megfelelően hajtogatjuk. A hajtogatóegységnek a hosszirányú oldalfalai osztottak és csuklókkal vannak egymáshoz kapcsolva. A hajtogatást követően a hajtogatóegységet összenyomjuk, és ezen művelet közben a csuklós oldalfalak merevítéseket képeznek a bélésben és a külső tartályban. A tartályt és a bélést összelapítva - adott esetben hosszirányra merőlegesen hajtogatva — kihúzzuk a hajtogatóegységből, majd az ömlesztett anyag betöltési helyére szállítjuk.

A külső zsákszerű tartály légáteresztő szerkezetű szövetből készítése esetén a külső tartály és a belső bélés közé rekedt fölösleges levegő eltávozhat, így tehát a végső, összehajtogatott alakban gyakorlatilag nincs levegő a bélés és a külső tartály között. Ezáltal a későbbi betöltési művelet során nem léphetnek fel nehézségek, másrészt biztosítható, hogy a bélés és a külső tartály egymással megfelelő módon érintkezzenek.

A fenti eljárás tehát gyűrődésmentes illeszkedést biztosít a belső bélés és a külső tartály között, azonban mindez járulékos gyártási műveletet igényel a flexibilis konténer gyártási helyén. A fenti eljárás azonban nem old meg olyan további problémát, mint például a hajtogatott bélés belsejében maradó levegő problémáját, amely levegő a konténer granulált, ömlesztett anyaggal való feltöltése közben bezárva visszamarad. A bélésben visszamaradó levegő a tartály feltöltése után akár az ömlesztett anyag 10-15%-át is kiteheti, ha például a bélés töltőnyaka tömített, ami pedig a jó záráshoz kívánatos. Ha ez a bezárt levegő idővel fokozatosan szökik meg, problémákat okozhat a megtöltött konténerek kezelésében, szállításában és tárolásában.

Ha a megtöltött hajlékony konténereket egymásra rakjuk, azok tartalma ülepedik, és ezáltal lehetővé válik, hogy a konténerekben lévő levegő deformálható légpárnákat képezzenek. Ez pedig azzal járhat, hogy a konténer gömbölyű alakzatot vesz fel, ezzel romlik annak stabilitása és nehézkesebbé válik a manipulálószerkezetekkel való megfogása, átrakása. További hiányosság, hogy a bezárt levegő a környezeti hőmérséklettől függően kiterjed vagy összehúzódik, ezáltal a légpárna kitágul, illetve zsugorodik. Rendkívüli esetben előfordulhat az is, hogy a konténer fala kireped, mivel a légpárna okozta feszültség túllépi a fal anyagának szakítószilárdságát.

A jelen találmánnyal célunk a hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített megoldás létrehozása, amellyel a bélés megfelelően tájolható a külső tartályban, ugyanakkor a bezárt levegővel kapcsolatos fent említett problémákat teljesen kiküszöböli.

További célunk a jelen találmánnyal az is, hogy olyan béléssel ellátott hajlékony konténert hozzunk létre, amely többszöri töltési és ürítési ciklus után sem engedi fellépni a bezárt levegővel kapcsolatosan fentebb említett problémákat.

A jelen találmánnyal célunk az is, hogy a hajlékony konténer gyártásának hatékonyságát javítsuk.

A kitűzött feladatot a jelen találmány szerint olyan hajlékony konténerrel oldottuk meg, amelynek hajlékony külső tartálya és ebben elrendezett hajlékony bélése van. A bélésnek legalább egy, a tartályhoz az előírt helyzetében kapcsoló fiiggesztőegysége van, továbbá, a bélés kiszellőztetőegységgel van ellátva.

A hajlékony konténer előalakítható hajtogatott alakzatára, amely lényegében levegőmentesnek mondható. Ezután rögzíthető a külső tartályon belül a bélés valamennyi fiiggesztőegysége, amelyek a tartály belső részéhez kapcsolódnak.

A konténer célszerűen úgy van méretezve, hogy az a tartály méreteihez igazodjék, valamint a függesztőegységek tartályhoz való kapcsolata révén a bélés betöltéskor teljesen felfeküdjön a tartály belső felületén.

Célszerűen a függesztőegység a bélés anyagából készült, hengeres szalagként van kialakítva.

Ha a hajlékony konténert megtöltöttük, a beöntőnyakat lezárjuk, de a bélésben rekedt levegő a hengeres fiiggesztőegységen és/vagy járulékos kilevegőztetőegységen keresztül távozhat. A nedvesség behatolásának megakadályozására egyirányú szelepet használhatunk a kilevegőztetőegységen keresztüli közegáramlás szabályzására.

HU 215 024 Β

Ilyen egyirányú szelep a hajlékony konténer szemközti falain is kialakítható, illetve elrendezhető, amelyek egymáshoz képest is tömítenek. Az ilyen egyirányú szelep különösen hatásos lehet, ha azt a hengeres függesztőegységben rendezzük el.

Járulékosan, és különösen akkor, ha kilevegőztetőegységekként nyílásokat alakítunk ki a tartály felső sarkának körzetében, a kilevegőztetőnyílásokon keresztüláramló levegő szabályozható olyan egyutas szeleppel, amely labirintustömítést foglal magában.

A találmány szerint olyan kivitel is lehetséges, amelynél a hajlékony konténerhez használt bélésnek az egyik végén beömlése van, továbbá a beömlésnél, vagy azzal szomszédosán egy vagy több kilevegőztetőszelep van elrendezve. Ezeknél legalább két, hosszúkás tömítés helyezkedik el a bélés szemközti falai között a kilevegőztetőegység oldalával szomszédosán. Ezek a hosszúkás tömítések, illetve vonalvarratok átfedik egymást, és a bélés belseje és a szelepek között labirintusjáratot képeznek.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakjait tüntettük fel. A rajzon: az 1. ábra a találmány szerinti bélés első példakénti kiviteli alakjának vázlatos képe; a 2. ábra az 1. ábra szerinti bélés keresztirányú hajtogatás utáni felülnézete;

a 3. ábra a 2. ábra szerinti bélés hosszhajtogatás utáni oldalnézete;

a 4. ábrán az 1-3. ábrák szerinti béléssel ellátott tartályból álló hajlékony konténer vázlatos oldalnézete látható betöltésre kész állapotban; az 5. ábra a 4. ábrán V-V vonal mentén vett keresztmetszet;

a 6. ábra az 1-3. ábrák szerinti bélés olyan változatát mutatja, amely labirintus tömítéssel rendelkezik, továbbá a függesztőegységben egyirányú szelep szabályozza a kilevegőztetést;

a 7-10. ábrákona 6. ábra szerinti megoldás néhány további kiviteli változata látható;

all. ábrán olyan bélést ábrázoltunk vázlatosan, amely betöltőnyakkal és kilevegőztetőegységgel van ellátva;

a 12. ábrán az 1-3. ábrák szerinti bélés változatának felső vége látható, a megfelelő hegesztőszerszámmal.

Amint az 1-3. ábrákon látható, a találmány szerinti hajlékony konténer belső 100 bélése a jelen esetben két folyadék tömör, hajlékony, előnyösen műanyag lapból van kialakítva, amelyek hegesztési 102, 104 és 106 varratokkal vannak alul és kétoldalt egymáshoz rögzítve. Ezáltal a 100 bélés zsákszerű kialakítású, amely a felső végén nyitott. Továbbá, 110 és 112 kivágásokkal van ellátva a felső végén, az 1. ábrán látható módon.

A 110 és 112 kivágások kerülete mentén további hegesztési 116 és 118 varratok vannak kialakítva, ezáltal lényegében három hengeres béléselem jön létre, amely közül a középső a 100 bélés 120 töltőcsonkját képezi, ugyanakkor a két oldalsó hengeres béléselem 122 és 124 függesztőegységet képez. Ezeknek az a feladatuk, hogy a 100 bélést a hajlékony konténernek az itt külön nem ábrázolt külső tartályához rögzítsék. A 122 és 124 függesztőegységeknek egyúttal levegőkieresztő szerepük is van, erre azonban majd alább térünk ki részletesebben.

A 100 bélést a kiszabása után úgy összehajtogatjuk, hogy az a 3. ábrán látható 130 csomagnak megfelelő alakot vegye föl. Ilyenkor abból a levegőt kipréseljük. Ehhez az összehajtáshoz a 100 bélést először az 1. ábrán vékony eredményvonallal jelölt Ll, L2, L3 és L4 hajtásvonalak mentén hajtogatjuk, hogy a 2. ábrán látható alakzatot nyeqük. Ezt követően a 100 bélést keresztirányban is hajtogatjuk, mégpedig L5, L6 és L7 hajtásvonalak mentén (lásd 3. ábra). így kapjuk végül is a 3. ábrán látható, összehajtogatott 130 csomagot.

Használhatunk például 132 ragasztószalagot ahhoz, hogy ebben az összehajtogatott alakban ideiglenesen megtartsuk a 100 bélést.

Ezután az összehajtogatott 130 csomag alakban lévő 100 bélést a hajlékony konténer külső 140 tartályának belsejébe helyezzük, amint azt vázlatosan szemléltettük a 4. és 5. ábrán.

A külső 140 tartály a jelen esetben szövött polipropilénből van kialakítva, és az ábrázolt „használatra kész” állapotában mellső 142 oldala, hátsó 144 oldala, valamint belső 146 és 148 hajtogatásai vannak.

A külső hajlékony 140 tartály a saját anyagából kialakított emelőfüllel van ellátva a felső részén, amely önmagában ismert módon van hajtogatva és varrva. Az emelőfül lehet egypontos vagy többpontos kialakítású. A 140 tartály fenékrésze lehet a 4. ábrán látható módon hajtogatásmentes, csúcsos kialakítású, de adott esetben lehet csillag alakú vagy kettősnégyzet-alakú.

Az összehajtogatott 130 csomagként behelyezett belső 100 bélés a konténer 140 tartályában a 142 és 144 oldalak, valamint a 146 és 148 hajtogatások között helyezkedik el. A külső 140 tartályhoz a 100 bélés a 122 és 124 függesztőegységeken keresztül kapcsolódik, amelyek külön nem ábrázolt rögzítőegységekkel vannak ellátva, és a 140 tartály felső 150 szélével egy vonalban elrendezve kapcsolódnak a 142 és 144 oldalak szemben fekvő sarkaihoz, amint az látható a 4. ábrán.

Használat közben adott esetben a hajlékony konténer töltéséhez ajánlatos töltőberendezést használni, amelyek külön nem ábrázolt töltőcsöve a belső 100 bélés 120 töltőcsonkjába illeszthető. A töltés közben a 100 bélés szétnyílik és ráncmentesen felfekszik a külső 140 tartály belső felületén.

Adott esetben eljárhatunk úgy is, hogy az ömlesztett anyag betöltésekor az összehajtogatott 130 csomag alakban lévő belső 100 bélés nyílik széjjel. Csak annyi levegő marad viszont a 100 bélésben a betöltés után, amennyi magában az ömlesztett anyagban marad.

A betöltés után a 120 töltőcsonkot tömítetten lezáquk.

A hengeres elemként kialakított 122 és 124 függesztőegységek a találmány értelmében további funkciót is kapnak, nevezetesen egyirányú szelepként kilevegőztetőegységekként szerepelnek, amelyek az ömlesztett anyagba visszamaradt levegő távozását teszik lehetővé. Az egyirányú szelepműködést a hajlékony fal3

HU 215 024 Β anyag részeivel érjük el, amelyek a csőszerű 122 és 124 függesztőegységek oldalait képezik és általában egymáson folfekszenek. Nagyobb belső nyomás esetén azonban ezek az oldalfalak egymástól eltávolodva utat engednek a távozni akaró levegőnek.

A levegőnek ez a célzott kieresztése segíthető járulékos 152 szellőztetőnyílások alkalmazásával, amelyek kialakíthatók a 122 és 124 függesztőegységek csőszerű oldalfalaiban. Mihelyt a levegő távozik a belső 100 bélésből, a 122 és 124 függesztőegységek oldalfalai egymáson felfekve újból záródnak, ezáltal megakadályozzuk, hogy a 152 szellőztetőnyílásokon keresztül levegő vagy víz juthasson be a belső 100 bélésbe.

A 101 bélés anyaga lehet például mono-extrudált polietilén, 8006100 mikronos falvastagsággal. Adott esetben a belső 101 bélés készülhet vastagabb, többréteges polipropilén anyagból, például 80-85 mikron falvastagsággal, ahol a különböző rétegeknek különböző tulajdonságaik lehetnek. így például a külső rétege lehet erősebb és áteresztő, ugyanakkor a belső rétege lehet vízzáró és jól hegeszthető. Célszerű, ha a belső 101 bélés anyaga kellően erős, kilyukadással szemben kellően ellenálló. Lég- vagy vízáteresztő réteg alkalmazása természetesen csak többréteges kivitel egyik rétegénél jöhet szóba. Továbbá, laminált konténer anyagok is alkalmazhatók a 100 béléshez.

A találmány természetszerűleg nem korlátozódik az ábrázolt példakénti kiviteli alakokra. Például a két csőszerű 122 és 124 függesztőegység helyett alkalmazhatunk egyet, hármat, vagy akár többet, is. Továbbá, a 120 töltőcsonk alakja, mérete vagy száma a mindenkori felhasználási igényeknek megfelelően változhat, adott esetben a 152 szellőztetőnyílások méretének és elrendezésének függvényében is. Adott esetben a 152 szellőztetőnyílások akár el is hagyhatók.

Megjegyezzük továbbá, hogy a belső 101 bélés az ábrázolt példakénti alakoknál két lapból készült ugyan, de adott esetben készíthető az egyetlen csőszerű anyagból is, ilyenkor az oldalsó hegesztési 104 és 106 varratok elmaradnak.

Továbbá, a hajlékony konténer belső 100 bélése a külső 140 tartállyal adott esetben egyesítve is kialakítható, amikor is alternatív kiszellőztetés céljára speciális labirintus szelepet használhatunk a találmány szerint. Különösen akkor, ha a hajlékony konténer kis méretű 140 tartálya vízzáró anyagból készül, a kiszellőztetési problémát utólag kell megoldani a találmány szerinti módon.

A találmány szerinti hajlékony konténer alkalmazásának főbb előnyei a következőek:

- A 101 bélése összehajtott állapotában pontosan tájolt elhelyezésű a külső 140 tartályában;

- A 101 bélés megtartja a külső 140 tartályhoz képesti, pontosan tájolt helyzetét akkor is, ha a konténert üres állapotban szállítjuk vagy átrakjuk, továbbá töltés és ürítés közben is. A belső 101 bélés még akkor sem mozdul el helyzetéből, ha véletlenül víz kerül a külső 140 tartályba;

- A hagyományos technológiáknál alkalmazott, járulékos hajtogatási műveletet kiküszöböltük, ezáltal a gyártást egyszerűsítettük;

- A találmány szerinti 101 bélésben a hajtogatás után lényegében nem marad levegő vissza, ami az ismert megoldásoknál elkerülhetetlen volt. A belső 100 bélés légnyomás hatására történő kiszakadásának veszélyét tehát kiküszöböltük tárolás, illetve rakodás közben. A raklapra rakott konténerrakomány lényegesen stabilabb, mint az ismert megoldásoknál.

- A 100 bélés kilevegőztetőszelep-egységeinek köszönhetően a betöltés után a felesleges levegő távozhat a konténerből, így a betárolt ömlesztett anyag fölötti „légpárna” a 100 bélés tömített lezárása után kiküszöbölhető. Ezáltal kiküszöböltük a 100 bélés kiszakadásának veszélyét olyan esetekben is, amelyeknél a konténereket egymásra rakjuk.

A 6. ábrán a találmány szerinti megoldás olyan további változata látható, ahol a kilevegőztető/tömítő egység a 122 és 124 függesztőegységek falában lyukasztással kialakított 152 és 154 szellőztetőnyílásként vannak kialakítva. Ezek átmérőjét a jelen esetben 5,0 mm-re választottuk, az elhelyezésük pedig a 6. ábrán láthatóan az oldalrész felső, illetve alsó körzetében történt. A 122 és 124 függesztőegység alsó részén 156 és 158 vonal varratok vannak hegesztéssel kialakítva, amelyek azonban a jelen esetben szakaszos hegesztési varratok. A 156 és 158 vonalvarratok közötti hézagokat és a kettő közötti távközt részletesebben mutatja a

7. ábra, amely egyesített kialakítású belső bélést a külső tartályt szemléltet.

A 152 szellőztetőnyílások társíthatok egy vagy több olyan nyílással, amelyek a külső 140 tartály falában vannak kialakítva, például hasítékként vagy körkörös nyílásként. Adott esetben a fal anyagából olyan nyelv alakítható ki, amely lefedi a nyílást és megakadályozza, hogy víz vagy nedvesség juthasson a hajlékony konténerbe. Általában az ilyen nyílás keresztmetszete kisebb, mint 3-15 mm² és a maximális mérete kisebb mint 10 mm. Általában célszerű, ha 5-7,5 mm-es átmérőjű körkörös nyílásokat alkalmazunk.

Célszerű, ha a 152 szellőztetőnyílások egyike a 101 bélés falában lejjebb van kialakítva, ezáltal a felső 152 szellőztetőnyíláson keresztül a felső holttérbe esetleg bejutó víz az alsón kifolyhat, amivel megakadályozható, hogy a víz a konténer tárolórészébe jusson.

Labirinttömítést alkalmazhatunk a fent említett kiszellőztetés céljából, ezek készülhetnek a 140 tartály falai közötti hegesztéssel, például a gyártás során melegítéssel történő hegesztéssel. De erre a célra alkalmaztunk például a megfelelő helyeken ragasztót is. Ezek a ragasztási helyek vagy hegesztési varratok lehetnek egyenesvonalúak, íveltek, hullámvonal alakúak, vagy bármely más alakzatnak. Az egyszerűség kedvéért az alábbiakban a találmányt az alábbiakban egyenesvonalú tömítő, illetve lezáró varratokkal ismertetjük.

A labirintusszerű alakzatot legalább két vonalvarrat egymást átfedő elrendezésével valósítjuk meg, ahol ez az átlapolás legalább a hossz 10—50%-án történik. Szükség esetén kettőnél több varratot is alkalmazhatunk, úgyhogy többszörös átlapolással több kilevegőz4

HU 215 024 Β tetőjáratot hozhatunk létre a 101 bélés belső tere és a kilevegőztetőegység között. Adott esetben a vonalvarrat megszakítható, ezáltal szakaszos varratrészek alakíthatók ki, amelyek között hézagok képződnek. A második vonalvarrat varratszakaszai értelemszerűen átlapolhatják az első vonalvarrat varratszakaszait. Célszerűen ezek a varratvonalak a külső 140 tartály külső széléig terjednek. A varratvonalak közötti járat keresztmetszete általában kisebb, mint 0,5-5,0 mm². Célszerűen a varratvonalak egymástól való távköze kisebb, mint 20 mm, például 5-10 mm. Ezzel a méretmegválasztással megakadályozhatjuk, hogy az ömlesztett anyag szemcséi kijuthassanak a járatokon keresztül a 101 bélésből, ha például a konténer szállítása, illetve rakodása közben nagyobb külső nyomásnak van kitéve.

Ha szakaszos varratot alkalmazunk, akkor a vonalvarratban hézagok is képződnek, ezek legfeljebb 10-50%-át teszik ki a vonalvarrat teljes hosszának. Ezeknek a hézagoknak a hossza lehet 10-15 mm közötti, ugyanakkor a varratszakaszok hossza célszerűen 25-50 mm közötti értékű.

A 7. ábrán feltüntetett kivitelnél a 156 és 158 vonalvarratok szakaszos varratként vannak kialakítva, amelyek 160a, 160b, 160c stb. valamint 162a, 162b, 162c stb. varratszakaszokból állnak. Ezek között 164 és 166 hézagok vannak hagyva. A 160a, 160b, 160c és a 162a, 162c varratszakaszok egymást átlapolják megközelítőleg 20-30%-os hosszban. A 164 és 166 hézagok hosszát 10-15 mm közöttire, a 156 és 158 vonalvarratok egymástól való távolságát pedig 10-30 mm közöttire választottuk.

A 7. ábrán látható, hogy a 160a, 160b, 160c és a 162a, 162b, 162c varratszakaszok feletti részen 168 holttér alakul ki, amelyben körkörös 152 és 154 szellőztetőnyílások a fal átlyukasztásával vannak kialakítva.

A labirinttömítések, illetve a varratok elrendezhetők úgy is, amint azt a 8. ábrán feltüntettük. Ez az elrendezés különösen akkor célszerű, ha a 152 szellőztetőnyílások a 100 bélés felső sarkaihoz közel vannak kialakítva, például olyan kiviteleknél, ahol központi, egyetlen 120 töltőcsonkot alkalmazunk (lásd 11. ábra). Természetesen ezek a tömítések, vagy varratelrendezések olyan 101 béléseknél is alkalmazhatók, amelyek szellőztetéssel rendelkező 122, 124 fuggesztőegységekkel vannak ellátva.

A 9. ábrán olyan kiviteli változatot tüntettünk fel, amelynél a 156 és 158 vonalvarratok ívelt kialakításúak. A 10. ábra viszont olyan további kiviteli alakot szemléltet vázlatosan, amelynél hullámvonal alakú a vonalvarratok kialakítása.

Ez utóbbi esetben a kiszellőztető járat kialakítása még kevésbé érzékeny a méretpontosság betartására.

Ha a 100 béléseket különböző méretekben készítjük, akkor is célszerűnek mutatkozott, ha a központi 120 töltőcsonk és az oldalsó 122 és 124 fuggesztőegységek közötti 110 és 112 kivágásokat U alakúra és mindig azonosra készítjük. Ezáltal lehetővé válik, hogy valamennyi béléstípushoz ugyanazt a hegesztőszerszámot használjuk, amelynek belső szerszámrészét a 12. ábrán 170 hivatkozási számmal jelöltük.

Ha a 122 és 124 fuggesztőegységek külső 172 széle lényegében egy vonalba esik a 100 bélés megfelelő 174 oldalvarrataival, akkor nincs szükség külön hegesztési varratra a 122 és 124 fuggesztőegységek külső szélén, hiszen ezek már elkészülnek a belső 101 bélés készítésekor. Ha viszont a 101 bélés szélesebb, azaz a 100 bélés 174 oldalvarrata megfelelő távközre helyezkedik el a 122 fuggesztőegység külső 172 szélétől (ami elegendő ahhoz, hogy kiszellőztetőszelepként működjék, például ha ez a távköz 40-80 mm), akkor le kell hegeszteni a 101 bélés anyagszélét ívelt 176 vonal mentén.

Ez utóbbi esetben a 12. ábrán látható hegesztőszerszám belső 170 szerszámrésze arra használható, hogy a külső 172 szélet kialakítsa, az ívelt 176 vonalat pedig csak akkor alkalmazzuk, ha az szükséges. Ha arra nincs szükség, akkor ez a rész hidegen is hagyható.

Az itt feltüntetett szerszám alkalmazásával a kísérleti tapasztalataink szerint a 100 bélések 1270 és 2030 közötti szélességi mérettel megbízhatóan gyárthatók.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Hajlékony konténer, főleg ömlesztett anyagokhoz, amelynek hajlékony külső tartálya és ebben elrendezett hajlékony bélése van, azzal jellemezve, hogy a bélésnek (100) legalább egy, a tartályhoz (140) a bélést (100) előírt helyzetében kapcsoló függesztőegysége (122, 124) van, továbbá, a bélés (100) kiszellőztetőegységgel van ellátva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti hajlékony konténer, azzal jellemezve, hogy a fuggesztőegység (122, 124) a béléssel (100) egyetlen darabként van kialakítva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hajlékony konténer, azzal jellemezve, hogy a fuggesztőegység (122, 124) csőszerű szalagként van kialakítva.
4. 4. A 3. igénypont szerinti hajlékony konténer, azzal jellemezve, hogy a kiszellőztetőegység a függesztőegység (122, 124) falában legalább, egy szellőztetőnyílásként (152) van kialakítva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti hajlékony konténer, azzal jellemezve, hogy a betöltés előtti állapotában a bélés (100) légmentesen összehajtott alakzatú.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti hajlékony konténer, azzal jellemezve, hogy a bélés (100) lapos csomagként (130) van hajtogatva, amely a külső tartályhoz (140) kapcsolható kialakítású.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti hajlékony konténer, azzal jellemezve, hogy a függesztőegységek (122, 124) mindegyike a bélést (100) a hajlékony tartályhoz (140) rögzítő egységgel van ellátva.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti hajlékony konténer, azzal jellemezve, hogy a kiszellőztetőegység egyirányú áramlást biztosító szelepként van kialakítva.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti hajlékony konténer, azzal jellemezve, hogy kiszellőztetőegység a fuggesztőegységben (122, 124) és/vagy az azzal szomszédos béléssarok körzetében szellőztetőnyí5

   HU 215 024 Β lásként (152) van kialakítva, amely előnyösen áramlásszabályzó, egyirányú szeleppel van társítva.
10. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti hajlékony konténer, azzal jellemezve, hogy a kiszellőztetőegységként szereplő egyirányú szelep a fiiggesztőegység (122,124) falában van kialakítva.
11. 11. A 8. vagy 9. igénypont szerinti hajlékony konténer, azzal jellemezve, hogy a kiszellőztetőegység, például a szellőztetőnyílás (152) labirintustömítő egységgel van ellátva, amely labirintusjáratot képező, 5 egymást átlapoló vonal varratokkal (156, 158) van kialakítva.