HU214817B - Eljárás és berendezés szemcsés anyagok vákuumcsomagolására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás szemcsés anyag vákűűm-csőmagőlására,amelynek sőrán a szemcsés anyagőt tartalmazó, vékőnyfalú és flexibiliscsőmagőlófóliából készített csőmagőt (15) a csőmag (15) alját ésőldalfalait körülvevő őlyan tartóba (10) helyezzük, amely sík,párhűzamős falakkal rendelkezik, és amelyben a csőmag tartalmátlégritkításnak vetjük alá, majd ezt követően hermetikűsan vákűű zárómódőn lezárjűk. A találmány értelmében a csőmag tartalmát alégritkítás legalább egy részidőtartama alatt összenyőmjűk őly módőn,hőgy a tartó (10) legalább egy egymással szemben lévő őldalfalpárjának sík és párhűz mős lemezeit (11, 12) egymással párhűzamősan acsőmag (15) felé mőzgatjűk. A találmány tárgya tővábbá berendezésszemcsés anyag vákűűmcsőmagőlására, belehelyezett, szemcsés anyagőttartalmazó csőmag (15) alját és őldalfalait körülvevő párhűzamős falútartóval (10), ahől a csőmag (15) vékőnyfalú rűgalmascsőmagőlófóliából van készítve, tővábbá a csőmag (15) tartalmátlégritkításnak alávető depressziót létrehőzó vákűűmelemekkel tővábbá acsőmagőt (15) herme ikűsan vákűűmlezáró lezáró elemekkel. A találmányértelmében a tartó (10) legalább egy egymással szemben lévő sík éspárhűzamős falat képező lemez (11, 12) párja a tartóba (10) helyezettcsőmag (15) tartalmát a légritkítást legalább rész dőtartama alattösszenyőmó irányú mőzgást biztősítóan van kiképezve. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás szemcsés anyag vákuumcsomagolására, amelynek során a szemcsés anyagot tartalmazó, vékonyfalú és flexibilis csomagoló fóliából készített csomagot a csomag alját és oldalfalait körülvevő olyan tartóba helyezzük, amely sík, párhuzamos falakkal rendelkezik, és amelyben a csomag tartalmát légritkításnak vetjük alá, majd ezt követően hermetikusan vákuumzáró módon lezárjuk, továbbá a találmány tárgya berendezés szemcsés anyag vákuumcsomagolására, belehelyezett, szemcsés anyagot tartalmazó csomag alját és oldalfalait körülvevő párhuzamos falú tartóval, ahol a csomag vékonyfalú rugalmas csomagoló fóliából van készítve, továbbá a csomag tartalmát légritkításnak alávető, depressziót létrehozó vákuumelemekkel továbbá a csomagot hermetikusan vákuumlezáró elemekkel.

Az említetthez hasonló eljárás ismerhető meg az US-PS 4.845.927 számú szabadalmi leírásból, amely pontosabban olyan eljárást ismertet, amelyben a tetején nyitott csomagot flexibilis síkfóliából állítják elő, majd ezt a csomagot elsősorban alaktartás céljára szolgáló tartóba helyezik. A tartóban lévő nyitott csomagot megtöltik a csomagolandó szemcsés anyaggal, ezt követően a tartót a csomaggal és a benne lévő szemcsés anyaggal együtt ismert vibrációs eszközökkel vibrálják, hogy a csomagban lévő szemcsés anyag egyenletesen oszoljon el a csomagban és tömörödjön. Ezt követően szerszámmal a csomagban lévő szemcsés anyagot tovább tömörítik. A szerszám eltávolítása után a csomagot olyan vákuum állomáshoz továbbítják, ahol a csomag tartalmát vákuumnak vetik alá, azaz a csomagban lévő anyagban lévő gázokat leszívás útján légritkítják. A vákuum állomáson való áthaladása során a csomagot lezárják, mihelyt a csomagban lévő vákuum szintje eléri az előírt mértéket.

Az így kialakított vákuumcsomag hátrányául róható fel, hogy külső felülete nem sík és nem sima. Ez a kellemetlen tulajdonság annak ellenére jön létre, hogy a csomagot sík csomagolófóliából állítják elő, és a csomag maga tartóba van behelyezve a vákuumcsomag készítése során. Az említett probléma azáltal jön létre, hogy a vékony csomagoló anyag a légritkítás során a csomag tartalmát képező szemcsés anyagra rászívódik és ezért kívülről maga a csomagoló anyag is szemcsés jelegűnek látszik. Ezen túlmenően a légritkítás gyakran szabálytalan alakú gyűrődéseket hoz létre a csomag falában, ami a kész vákuumcsomag külső esztétikai képét is rontja.

További hátrányként hat, hogy az ilyen rücskös felületű csomagra rányomott szöveg vagy ábra nehezen olvasható vagy érthető, és esztétikailag is kezdetleges képet nyújt. Ezen túlmenően a csomag szemcsés, durva felülete fokozottan érzékeny a sérülésre, ami vákuumcsomagok esetében abszolút megengedhetetlen, hiszen a csomag legkisebb mértékű sérülése is a vákuum megszűnéséhez vezet.

Az ismert és felsorolt hiányosságok kiküszöbölése érdekében gyakorta alkalmazzák azt a megoldást, hogy az említett módon készített vákuumcsomag köré egy második burkolatot helyeznek. Mivel a két csomag, tehát a belső, szemcsés anyagot tartalmazó csomag és a külső burkolat közötti tér légköri nyomású, a külső burkolat nem simul szorosan a belső csomag szemcsés tartalmához, mint a belső csomag, így a csomag végső külső megjelenése sima felületeket mutat.

Az EP-A 361.711 számú szabadalmi leírás olyan egyetlen csomagból álló vákuumcsomaggyártást javasol, amely ugyan egyetlen csomag, de a csomag két különálló anyagrétegből van összeállítva. A két réteg helyenként össze van kötve egymással, de egyébként egymástól teljes mértékben különáll. A belső réteg a fent ismertetetthez hasonló módon szorosan rásimul a csomag szemcsésanyag-tartalmára, míg a két réteg közötti tér légköri nyomású, így a külső réteg a belső réteg felületi egyenetlenségeit eltünteti és sima marad.

A kettős csomagolás valamint a több rétegből összeállított csomag alkalmazása legtöbb esetben igen költséges, mind az anyagköltséget mind pedig a gyártást tekintve.

Hasonló hátrányt jelent, ha vastagabb fóliát használunk azért, hogy a kész csomag külső megjelenését javítsuk, és a csomag oldalainak egyenetlenségét ezáltal csökkentsük.

Az elmondott hiányosságok kiküszöbölésére a szakterületen olyan javaslatok is elhangzottak, hogy a csomagot kisebb vákuum alkalmazásával tegyük kevésbé szemcsézetté. Ez a módszer azonban elfogadhatatlan, ha a csomagolandó termék minőségi szempontok következtében jelentős vákuumszintet igényel. Erre igen jó példa az őrölt kávé, amelyet feltétlenül igen nagy vákuummal, például 50 mbar szintű vákuummal kell csomagolni annak érdekében, hogy a kávé minőségi paraméterei hosszabb időn át változatlanok maradjanak, hiszen a kávé egyike azoknak az anyagoknak, amelyek egy sikeres vákuumcsomagolás után is gázokat bocsátanak ki, így eleve nagyobb vákuummal kell a kellő átlagos vákuumértéket biztosítani.

A találmánnyal célunk olyan eljárás kialakítása, amely lehetővé teszi szemcsés anyagok vákuum csomagolását úgy, hogy a vákuumcsomag viszonylag összefüggő sík felületű legyen, ez a sík felület egyszerű módon legyen biztosítható abban az esetben is, ha a csomagoláshoz csupán egyetlen fóliát használunk.

A kitűzött feladat megoldása során olyan, szemcsés anyag vákuumcsomagolására alkalmas eljárást vettünk alapul, amely során a szemcsés anyagot tartalmazó, vékonyfalú és flexibilis csomagoló fóliából készített csomagot a csomag alját és oldalfalait körülvevő olyan tartóba helyezzük, amely sík, párhuzamos falakkal rendelkezik, és amelyben a csomag tartalmát légritkításnak vetjük alá, majd ezt követően hermetikusan vákuumzáró módon lezáijuk. Ezt az eljárást úgy fejlesztettük tovább, hogy a csomag tartalmát a légritkítás legalább egy részidőtartama alatt összenyomjuk oly módon, hogy a tartó legalább egy egymással szemben lévő oldalfal párjának sík és párhuzamos lemezeit egymással párhuzamosan a csomag felé mozgatjuk.

A kitűzött feladatot ezen túlmenően szemcsés anyagok vákuumcsomagolására alkalmas berendezéssel oldottuk meg, amely belehelyezett, szemcsés anyagot tartalmazó csomag alját és oldalfalait körülvevő párhuza2 mos falú tartóval, ahol a csomag vékonyfalú rugalmas csomagoló fóliából van készítve, továbbá a csomag tartalmát légritkításnak alávető, depressziót létrehozó vákuumelemekkel, továbbá a csomagot hermetikusan vákuumlezáró lezáró elemekkel rendelkezik. A berendezés találmány szerinti továbbfejlesztésénél a tartó legalább egy egymással szemben lévő sík és párhuzamos falat képező lemez párja a tartóba helyezett csomag tartalmát a légritkítást legalább részidőtartama alatt összenyomó irányú mozgást biztosítóan van kiképezve.

A találmány értelmében a levegő kiszívása során a tartó egy vagy több egymással szemben lévő sima oldalfal párja egymás felé mozdul, azaz összenyomja a csomag tartalmát. A korábban említett US-PS 4.845.927 számú szabadalmi leírásban a betöltött anyag tömörítésére külön szerszámot használnak, amely a tetején nyitott csomagba besüllyedve a szemcsés anyagot kizárólag felülről lefelé nyomja össze. Ezt a lefelé ható nyomást még a csomagban lévő levegő, gázok kiszívása előtt végzik és fejezik be. További eltérés, hogy az ismert megoldás szerinti tartó oldalfalai rögzítettek, nem képesek egymás irányában elmozdulni.

A töltelék szemcsés állagából fakadóan a betöltött anyagra ható függőleges irányú nyomás igen kis hatással jelentkezik a függőlegesen merőleges irányokban, különösen akkor, ha a függőleges irányú nyomás viszonylag csekély mértékű annak érdekében, hogy a nyitott csomagban lévő szemcsés anyag ne sérüljön meg. Találmányunk értelmében a tartó oldalfalai a benne lévő csomag megfelelő oldalfalainak nyomódnak, méghozzá viszonylag nagy, 2-4 bar értékű nyomással úgy, hogy a csomag oldalfalai teljesen simák lesznek.

A levegő kiszívása során a csomagból a csomagban lévő nyomást mindaddig fenn kell tartani, amíg a csomag tartalma kellőképpen merevvé nem válik, hogy az említett nyomás megszűnése után se változtassa meg kapott alakját. A csomagban lévő gázok levegő kiszívása a csomagra ható nyomással egyidejűleg vagy annak befejezése után is elvégezhető. Amennyiben szükséges, az összenyomás röviddel a levegő kiszívásának megkezdése után megkezdhető mindaddig, amíg a csomag tartalma egyáltalán összenyomható.

Csomagolásra használt fóliaként az ismert hagyományos anyagok használhatók. A találmány szerinti eljárás illetve berendezés nem teszi szükségessé az első csomag körül egy második külső réteg elhelyezését. A találmány szerinti csomagoláshoz használt fólia közönséges laminátum lehet, például papírfólia, amelyre egyik oldalán vékony alumíniumréteg van rágőzölögtetve. Mivel azonban egy laminátum különböző rétegeit gyakran igen nehéz szétválasztani egymástól a csomag használata után, ilyen laminátumok alkalmazása környezetvédelmi szempontból egyre kevésbé ajánlatos. Találmányunk egyik fontos előnyeként tekinthető, hogy vékonyfalú nemlaminált tehát sima fólia is sikeresen használható csomagolás céljára olyan anyagból, amely hulladékként felbomlik vagy teljes egészében visszanyerhető, mint a már előzőleg említett alumínium fólia.

A találmány alkalmas a legtöbb ismert szemcsés anyag vákuumcsomagolására. Tapasztalataink szerint különösen alkalmas őrölt kávé vákuumcsomagolására.

Olyan szemcsés anyagok, mint például a szárított leves is, igen előnyösen csomagolható a találmány szerinti vákuumcsomagolással, és a kialakított vákuumcsomag sima külső határoló felületekkel fog rendelkezni.

A találmány szerinti eljárással és berendezéssel előállított vákuumcsomagok külső felülete igen jellemző találmányunkra nézve. Az ismert vákuumcsomagoknál ha (az elsődleges) csomag felülete kis dudorokat és bemélyedéseket tartalmaz, azaz két ellentétes irányban ható egyenetlenségekkel rendelkezik. Ezzel ellentétben a találmány szerinti vákuumcsomag teljes mértékben sima falú, és az esetlegesen fellépő egyenetlenségek minimális bemélyedések, beszúrások alakjában kizárólag a csomag belseje felé esnek.

Előnyösen a tartó egymással szemben elhelyezkedő sík oldalfalai közül mindkét szemben lévő falpár egymás felé mozgatható a fent ismertetett módon. Ennek köszönhetően az általában négyszögletes alakú csomag mindegyik oldalfala sima lesz. Lehetőség van természetesen arra, hogy a csomagot ezzel együtt függőleges irányban is megnyomjuk, például úgy, hogy a tartó fenéklemezét a csomag tetején elhelyezett támaszelem irányában felfelé megnyomjuk, miközben a tartó oldalfalait is egymás felé kényszerítjük. Ily módon a csomagot tulajdonképpen mind a hat oldalán egyidejűleg tudjuk összenyomni.

A csomag összenyomása alatt a tartó egymással szemben elhelyezkedő oldalfalai egymás felé mozdulnak el. Erre a célra a tartó oldalfalait olyan különálló lemezekként alakíthatjuk ki, amelyek néhány mm-es távolságon előre-hátra tudnak elmozdulni, és elmozdításuk mechanikus, pneumatikus vagy bármely más ismert, alkalmas módon elvégezhető. Természetesen arra is lehetőség van, hogy a tartó fenéklemezét a csomag tetején elhelyezett támaszelem irányában is elmozdítsuk a tartó oldalfalainak egymás felé történő mozgatásával egyidejűleg.

Célszerű, ha a csomag összenyomásánál a csomagot előzőleg tetejénél is hajtogatással lezártuk. Ilyen esetekben előnyös, ha a csomag tetején egy kis nyílás továbbra is megmarad, például egy keskeny rés formájában, amely a csomag tetején húzódik, mely nyílás lehetővé teszi a csomagban lévő gázok és levegő eltávozását, leszívását. Az összenyomás után, a levegő leszívása közben a csomagot bármely más ismert módon hermetikusan lezárjuk, például a csomagolóiparban használatos lezárópofák alkalmazásával.

A fentiektől eltérően lehetőség van arra is, hogy a csomagot még összenyomása előtt hermetikusan lezárjuk. Ilyen esetekben a csomagnak kifelé nyúló nyílással, pontosabban ebben a nyílásban elhelyezett szeleppel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi, hogy rajta keresztül a lezárt csomagban maradt gázok és levegő a csomag összenyomása és leszívása során el tudjanak távozni.

Az összenyomást célszerűen úgy végezzük, hogy a tartót egy vékonyfalú zacskó alakú házban helyezzük el, majd a házba ezt követően sűrített levegőt vezetünk úgy, hogy a sűrített levegő hatására a ház a tartó oldal3

HU 214 817 Β falait és fenéklemezét befelé, a benne lévő csomagnak nyomja. A tartó ebben a házban attól különálló elemként, behelyezhetően képezhető ki, de lehetőség van arra is, hogy a tartót állandóan házon belül helyezzük el, például annak belső felületéhez ragasszuk.

A házat merev harangban vagy kamrában helyezhetjük el, amelynek egyik végét úgy képezzük ki, hogy be tudja fogadni a csomagokat vagy pedig a csomagot tartalmazó tartót. Miután a csomagot elhelyeztük a ház belsejében, a kamrát hermetikusan elzárjuk egy véglemez segítségével, miáltal a zacskó alakú ház által a kamrában körülvett teret ugyancsak elkülönítjük a kamrában fellelhető egyéb térből. A házon belül azt a teret, amelyben a csomag van elhelyezve, összekötjük egy megfelelő vákuumszivattyúval, hogy a csomag tartalmát légritkításnak vessük alá. Amint a ház a légritkítási lépés nagy részén már túljut annak eredményeképpen a ház a tartóval kis mértékben már nekiszorul a csomagnak a külső környezeti levegő nyomása révén. A kamrához sűrített levegőt szállító vezetéket csatlakoztatunk, melyen keresztül kívülről sűrített levegőt juttatunk a házba, és ennek eredményeképpen a csomag tartalma kellőképpen összetömörödik. Erre a célra általában 2-4 bar értékű nyomás kielégítő. A házat akár egyszerű zacskóként, akár kettősfalú zacskóként kiképezhetjük, mely utóbbi esetben a sűrített levegőt szállító vezetéket a zacskó két fala közötti térrel kötjük össze. Ezt követően a betáplált levegő hatására a csomag úgy viselkedik, hogy teljes egészében kitölti a merev kamra belső fala valamint a csomag közti teret.

A zacskó a tartó oldalfalait befelé nyomja ügy, hogy ennek hatására a zacskó tartalma összetömörödik. Ezzel egyidőben a zacskó a tartó fenéklemezét ugyancsak befelé, felfelé nyomja, ahol a kamra véglemeze a tartó nyitott végénél támaszelemként szolgál.

A tartó oldalfalai és fenéklemeze célszerűen egymással össze van kötve, természetesen úgy, hogy ez a kapcsolat lehetővé tegye az említett elemek egymáshoz viszonyított elmozdulását, például fülek, gumiszalagok vagy rugók révén.

Egy továbbfejlesztett kiviteli alak szerint a készregyártott vákuumcsomagot követlenül ellenőrizhetjük esetleges szivárgásokra, míg a vákuumcsomag mindig a merev kamrában helyezkedik el. Erre a célra a tartót tartalmazó házat továbbra is a csomagnak szorítva tartjuk. Ha a házat időközben eltávolítottuk a csomagtól, akkor ismételten a csomagnak kell szorítani. Az az igen kis maradék tér, amely a tartót tartalmazó ház valamint a csomag között alakul ki ilyen esetben összeköttetésbe kerül a környezeti levegővel és a környező légnyomással. Ezt követően ezt a teret újra lezárjuk a környező levegőtől. Előre meghatározott ideig, például 10 másodpercen keresztül mérjük az így leválasztott térben fennálló nyomást. Ha a kész csomag nem szivárog, akkor a nyomás ebben a térben nemigen változik. Ha azonban a nyomás egy a gyakorlatban meghatározott és elfogadott határértéknél nagyobb mértékben csökken, ez azt jelzi, hogy a csomag nem vákuumtömör, és szivárgás lépett fel. A mért tér térfogatának a csomagban lévő szemcsés anyag közötti térhez viszonyított igen kis térfogata következtében a csomagban fennálló igen kis perforációs hiba is jól észrevehető nyomásesésként j elentkezik.

A találmány további igen lényeges előnyeként tekintjük, hogy a vákuumcsomag előállítását valamint szivárgásra történő ellenőrzését egy és ugyanazon berendezésben tudjuk elvégezni.

A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt eljárással előállított vákuumcsomag néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az

1. ábra összerősített tartót mutat, amelyben tetején még nyitott csomag van elrendezve, a

2. ábrán az 1. ábra szerinti tartó látható azután, hogy a csomagot tetején összehajtogatással lezártuk, a

3. ábra olyan dobozszerű kamrát mutat, mely felett sorrendben csomagalakú ház, fedél, valamint a találmány szerint használható vákuumelem található, a

4. ábrán a 3. ábra szerinti fedéllel ellátott kamra figyelhető meg, miután a csomagalakú házat és a csomagot tartalmazó, 2. ábra szerint kiképzett tartót elhelyeztük benne és az

5. ábrán a kész vákuumcsomag látható a kamrából való eltávolítása után.

Az 1. ábrán olyan 10 tartó látható, amely jelen esetben téglalapalakú merev és lapos 11 lemez párt valamint azzal egyezően kialakított második, az 1. ábra elrendezése miatt a rajzon nem látható, így csupán nyíllal jelzett 12 lemez párt tartalmaz. All és 12 lemezek négyszögletes keresztpietszetű üreget fognak közre. A szomszédos 11 és 12 lemezeket rugalmas 14 fülek kapcsolják össze egymással. Mindegyik 14 fül két nyúlvánnyal rendelkezik, melyek all vagy 12 lemezekhez vannak erősítve, és egymással rugalmas vagy más alkalmas flexibilis csatlakozódarabbal vannak összekötve. A 14 fülek lehetővé teszik, hogy a velük összekötött 11,12 lemezeket azok síkjára merőleges irányban kismértékben elmozgassuk. A 11, 12 lemezek alsó végei ugyancsak merev és sík 13 fenéklemezt fognak közre, mely a 10 tartó alját képezi. Mint a 2. ábrán látható, a 13 fenéklemez a 11,12 lemezek alsó széléhez olyan 14 fülekkel van rögzítve, amelyek hasonlóak all, 12 lemezeket összefogó 14 fülekhez. Megjegyezzük, hogy az 1. ábrán a 13 fenéklemez még abban a helyzetben van feltüntetve, mielőtt a 10 tartóban elfoglalná végleges helyét, így az őt tartó 14 fülek is csak a 2. ábrán figyelhetők meg. A 14 fülek ismertetett felépítésükből adódóan lehetővé teszik a 13 fenéklemez függőleges irányú természetesen kismértékű - elmozdítását, beállítását a 11,12 lemezek között.

A 10 tartó méretei úgy vannak meghatározva, hogy lehetőleg súrlódás nélkül, lazán előre kialakított 15 csomag helyezhető bele, amelynek alja a 13 fenéklemezen fog nyugodni.

A 3. ábrán, pontosabban annak alsó részén olyan merev négyszögletes 16 kamra látható, amelynek alja zárt, teteje pedig nyitott. A 16 kamra egyik külső falán sűrített levegőt aló kamra belsejébe bevezető 17 csatlakozás van kiképezve. Ennek megfelelően méretezett és kialakított vékonyfalú és flexibilis 18 zacskó, például gumifalú 18 zacskó előnyösen ugyancsak lazán behelyezhető a 16 kamrába. Miután a 18 zacskó a 16 kamrában teljesen helyére került, felső vízszintes 19 pereme felfekszik a 16 kamra felső peremén, míg alja a 16 kamra alján nyugszik. A 18 zacskó tetszés szerint eltávolítható, vagy állandó jelleggel a 16 kamrába építhető. A 18 zacskó 19 pereme egyben légzáró tömítésként szolgál a 16 kamra felső pereme valamint egy, a 16 kamrára ráhelyezhető 20 fedél között, amelynek közepén egyébként hosszanti 21 hasíték van kiképezve. A 20 fedélen vákuumszivattyúval való összekapcsolást lehetővé tevő 23 csatlakozóval ellátott 22 vákuumelem van hermetikusan rögzítve.

A találmány szerinti eljárás megvalósítása során, például 250 grammos kávé vákuumcsomag előállításánál az üres, előre kialakított 15 csomagot beillesztjük a 10 tartóba, míg annak alja le nem ér a 10 tartó 13 fenéklemezére. A 15 csomag felső része felfelé túlnyúlik a 10 tartó felső peremén. Ezt követően a 15 csomagba az

1. ábrán szaggatott vonallal jelzett a szintig kávét töltünk. Természetesen az üres 15 csomag 10 tartóba helyezése helyett olyan 15 csomagot is behelyezhetünk a 10 tartóba, amely már előzőleg fel lett töltve az a szintig szemcsés anyaggal, jelen esetben kávéval. A megtöltött 15 csomagot tartalmazó 10 tartót ismert berendezéssel vibrációnak tesszük ki, minek következtében a 15 csomagba betöltött kávé szintje a szintről hozzávetőlegesen a 10 tartó felső pereme körzetében kialakuló b szintre csökken le.

A 15 csomag felső végét ezt követően összehajtjuk a 2. ábrán látható módon úgy, hogy a lényegében vízszintes tető közepén függőleges 24 él alakul ki. Jóllehet a 15 csomag le van zárva, a nyílás lezárása nem légtömör, mivel a 15 csomag belsejébe illetve belsejéből a levegő a 24 élt határoló falak között akadálytalanul tud áramolni.

A 2. ábra szerinti, az ismertetett mértékig készregyártott 10 tartót ezt követően behelyezzük abba a 18 zacskóba, amelyet előzőleg behelyeztünk a 16 kamrába vagy állandó jelleggel rögzítettük abban. A 10 tartó valamint a 18 zacskó méretei előnyösen úgy vannak meghatározva, hogy a 15 csomagot tartalmazó 10 tartó könnyen, akadálymentesen, mindazonáltal lötyögésmentesen illeszkedik a 18 zacskóba és alja a 18 zacskó alján fekszik fel. A 10 tartó felső pereme, ezzel együtt a 15 csomag felső végének vízszintes része a 16 kamra felső peremével egyszintben helyezkedik el, melyen már említett módon a 18 zacskó 19 pereme terül végig.

A 16 kamrát ezt követően a 20 fedéllel lezáquk. A 20 fedél alsó oldala a 15 csomag felső felületével érintkezőén vagy azt szorosan megközelítően húzódik. A 15 csomag felfelé álló függőleges 24 éle a 20 fedél hosszanti 21 hasítékján keresztül kinyúlik a 20 fedélen kívülre. Ezt a helyzetet tüntettük fel a 4. ábrán.

Ezt követően a légzárást biztosító tömítéssel ellátott 22 vákuumelemet felhelyezzük a 20 fedélre.

Az elrendezés ebben az állapotában készenáll arra, hogy a 17 csatlakozón keresztül sűrített levegőt juttassunk a 16 kamra belső fala valamint a 18 zacskó külső fala közötti zárt térbe. Ennek eredményeképpen a 18 zacskó belső falát nekinyomja a 10 tartó falának és aljának, például a gyakorlati megvalósítás során is alkalmazott 2 bar nyomással. Ennek hatására a 11 és 12 lemezek igyekeznek egymás felé mozogni, összeszorulni, és ily módon nyomást fejtenek ki a 10 tartóba helyezett 15 csomagra is, és annak tartalmára így két vízszintes irányból is nyomás hat. A 11, 12 lemezek elmozdulása során a 10 tartó 13 fenéklemezét a 18 zacskó alja ugyancsak felnyomja. A 15 csomag felső felülete ennek hatására felfekszik vagy rászorul a 20 fedél belső oldalára, amely e művelet során támaszként szolgál. így a 15 csomagra függőleges irányban is, azaz minden irányból nyomás hat. A nyomás alatt, melynek hatására a 15 csomag térfogata tovább csökken, a levegő a 15 csomagból a 24 él résein, nyilain keresztül eltávozik.

A sűrített levegő 17 csatlakozón keresztül történő bevezetésével egyidejűleg vagy közel egyidejűleg a 15 csomag belsejéből kiszivattyúzzuk a levegőt a 23 csatlakozóra kötött vákuumszivattyú segítségével. Ez is elősegíti, hogy a levegő a 15 csomagból a 24 élek mentén el tudjon távozni.

Az összenyomott 15 csomag külső oldalára ható nyomást mindaddig fenntartjuk, míg a 15 csomag a levegő kiszívásának eredményeképpen keménnyé, merevvé válik. A gyakorlatban az említett nyomást mindaddig célszerű fenntartani, amíg a csomagoláshoz szükséges vákuum szintjét, például 50 mbart el nem éljük. Ekkor a 22 vákuumelemben elhelyezett termoelektromos hegesztő pofákkal légmentesen lezáquk a 15 csomag 24 élét. Miután a 17 és 23 csatlakozásokról a sűrítettlevegő-forrást illetve a vákuumszivattyút lecsatlakoztattuk, a 22 vákuumelem valamint a 16 kamra 20 fedele eltávolítható és a 15 csomag kivehető a 18 zacskóból és a 10 tartóból. A következő vákuumcsomagot az itt leírt és ismertetett módon lehet előállítani.

A hasonló módon, de nem a találmány értelmében gyártott vákuumcsomagokkal történő összehasonlítás során megfigyeltük, hogy a találmány szerinti eljárással gyártott vákuumcsomag lényegesen keményebb, simább falakkal bír, és a vákuumcsomag „hasáb” jellegét a rányomtatott szöveg vagy ábra sem teszi tönkre. További járulékos előny, hogy az 5. ábrán látható végső alakú 15 csomag függőleges 25 élei tovább merevítik a 15 csomagot. Ezek a 25 élek ott jönnek létre, ahol a 11, 12 lemezek folytonossága a 15 csomag összenyomása során megszakad, azaz all, 12 lemezek csatlakozó éleinél.

Egy további lehetséges kialakítás értelmében a vákuumcsomagot közvetlenül gyártása után ellenőrizhetjük, esetleges szivárgás tekintetében, amíg a vákuumcsomag még mindig a 20 fedéllel lezárt kamrában van, és a 22 vákuumelem ugyancsak a 20 fedélen van felszerelt állapotban. Az említett célból a 23 csatlakozást összeköttetésbe hozzuk a környező levegővel, úgy, hogy a 15 csomag és a 18 zacskó közötti térben uralkodó nyomás megegyezik a légköri nyomással. Ezt követően a 23 csatlakozó és a környező levegő között összeköttetést megszakítjuk úgy, hogy a légköri nyomású teret teljes mértékben lezárjuk. A nyomást ezt követően rövid ideig megfelelő méréshatárú, érzékeny nyomás5

HU 214 817 Β mérő eszközzel megmérjük, amelyet a 23 csatlakozóra kötünk rá. Ezalatt a szivárgási ellenőrzés alatt a 18 zacskóra ható levegőnyomást fenntartjuk úgy, hogy a 10 tartóban elhelyezkedő 18 zacskó továbbra is a 15 csomagnak szorítva marad. A 18 zacskó és a 15 csomag közötti lezárt tér térfogata ezért a 15 csomag belső térfogatához viszonyítottan igen kicsi. Ezért a 15 csomagban fellelhető mégoly csekély szivárgás is rögtön nyilvánvalóvá válik a mérhető nyomáscsökkenés révén, amely kizárólag ilyen, a 15 csomagban fellelhető szivárgás esetén jön létre.

A bemutatott kiviteli alaknál a 15 csomaghoz külön 10 tartót használtunk. Természetesen találmányunk oltalmi körébe esik az a kialakítás is, ahol a 10 tartó 11, 12 lemezei valamint 13 alja, akár egymáshoz kapcsolva, akár különállóan állandóan a 18 zacskó megfelelő falaihoz és aljához rögzíthető, például ragasztás útján.

Claims (15)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás szemcsés anyag vákuumcsomagolására, amelynek során a szemcsés anyagot tartalmazó, vékonyfalú és flexibilis csomagolófóliából készített csomagot a csomag alját és oldalfalait körülvevő olyan tartóba helyezzük, amely sík, párhuzamos falakkal rendelkezik és amelyben a csomag tartalmát légritkításnak vetjük alá, majd ezt követően hermetikusan vákuumzáró módon lezáijuk, azzal jellemezve, hogy a csomag tartalmát a légritkítás legalább egy részidőtartama alatt összenyomjuk oly módon, hogy a tartó (10) legalább egy egymással szemben lévő oldalfal páqának sík és párhuzamos lemezeit (11, 12) egymással párhuzamosan a csomag (15) felé mozgatjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a csomag (15) összenyomása során a tartó (10) két egymással szemben lévő oldalfal páqának sík lemezeit (11,12) mozgatjuk egymás felé.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a csomag (15) összenyomását a csomag (15) tartalmának légritkítása után végezzük.

4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a csomag (15) összenyomását a csomag tartalmának légritkításával egyidejűleg végezzük.

5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a csomagot (15) előbb összenyomjuk, majd azt követően, összenyomott állapotban végezzük el a csomag (15) tartalmának légritkítását.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a csomagra (15) ható nyomást mindaddig fenntartjuk, amíg a vákuumcsomagban a csomagolt szemcsés anyagra előírt mértékű vákuumszintet el nem éqük.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a tartó (10) oldalfalakat alkotó lemezeinek (11, 12) egymás felé történő mozgatásával egyidejűleg a tartó (10) fenéklemezét (13) a csomag (15) tetején elhelyezett tartóelem felé mozgatjuk.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a tartót (10) vékonyfalú zacskóalakú házba helyezzük, majd a csomagot (15) oly módon nyomjuk össze, hogy az említett ház külső felületeire sűrített levegőt adagolunk, és ezáltal a tartó (10) oldalfalait befelé, egymás irányába mozdítjuk el.

9. A 8. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a zacskó alakú házat egy kamrába (16) behelyezett kettősfalú zacskóként (18) alakítjuk ki, és a sűrített levegőt a zacskó (18) két fala közé vezetjük be.

10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a csomag (15) légritkításának befejezése után a tartóval (10) összenyomott, hermetikusan lezárt csomag (15) és a szorosan a tartó (10) körül elhelyezkedő zacskó (18) közötti gyűrűrés alakú teret összeköttetésbe hozzuk a környező levegővel, majd ezt a teret a környezeti levegőtől lezáquk, majd a térben uralkodó nyomás nagyságát és az esetleges nyomásváltozás mértékét előre meghatározott ideig méqük, és a nyomásváltozás tényéből következtetünk a csomag (15) szivárgására.

11. Berendezés szemcsés anyag vákuumcsomagolására, belehelyezett, szemcsés anyagot tartalmazó csomag alját és oldalfalait körülvevő párhuzamos falú tartóval, ahol a csomag vékonyfalú rugalmas csomagoló fóliából van készítve, továbbá a csomag tartalmát légritkításnak alávető depressziót létrehozó vákuumelemekkel továbbá a csomagot hermetikusan vákuumlezáró lezáró elemekkel, azzal jellemezve, hogy a tartó (10) legalább egy egymással szemben lévő sík és párhuzamos falat képező lemez (11, 12) páqa a tartóba (10) helyezett csomag (15) tartalmát a légritkítást legalább részidőtartama alatt összenyomó irányú mozgást biztosítóan van kiképezve.

12. A 11. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a tartó (10) mozgatható oldalfalakat alkotó lemezei (11, 12) egymáshoz viszonyított elmozdulást lehetővé tevő módon vannak egymással összekapcsolva.

13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a tartó (10) vékonyfalú zacskóalakú házba van behelyezve, és a házhoz a tartó (10) oldalfalakat képező lemezeit (11, 12) befelé, egymás felé mozgató sűrített levegőt bejuttató sűrített levegő forrás van csatlakoztatva.

14. A 11. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a tartó (10) a házat képező zacskó (18) belső oldalához van rögzítve.

15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a házat alkotó zacskó (18) egyik végén nyitott kamrába (16) van behelyezve, mely kamra (16) a csomagot (15) tartalmazó tartó (10) zacskóba (18) helyezése esetén a kamrát (16) hermetikusan lezáró, eltávolítható fedelet (20) tartalmaz, továbbá a sűrített levegő forrás a tartó (10) oldalfalait alkotó lemezeket (11, 12) befelé, egymás felé valamint a tartó (10) fenéklemezét (13) a fedél (20) felé mozgató sűrített levegő bejuttatására a kamrához (16) van csatlakoztatva, és a vákuumelem a zacskóban (18) lévő térben lévő levegő kiszívására ugyancsak a kamrához (16) van csatlakoztatva.