HU213847B - Processes for the treatment of water containing sulphur compounds - Google Patents

Processes for the treatment of water containing sulphur compounds Download PDF

Info

Publication number
HU213847B
HU213847B HU913895A HU389591A HU213847B HU 213847 B HU213847 B HU 213847B HU 913895 A HU913895 A HU 913895A HU 389591 A HU389591 A HU 389591A HU 213847 B HU213847 B HU 213847B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
sulfide
sulfur
process according
water
load
Prior art date
Application number
HU913895A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT66639A (en
HU913895D0 (en
Inventor
Cees Jan Nico Buisman
Original Assignee
Pacques Bv
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from NL9000880A external-priority patent/NL9000880A/nl
Priority claimed from NL9000878A external-priority patent/NL9000878A/nl
Priority claimed from NL9000879A external-priority patent/NL9000879A/nl
Priority claimed from NL9000877A external-priority patent/NL9000877A/nl
Application filed by Pacques Bv filed Critical Pacques Bv
Publication of HU913895D0 publication Critical patent/HU913895D0/hu
Publication of HUT66639A publication Critical patent/HUT66639A/hu
Publication of HU213847B publication Critical patent/HU213847B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F3/00Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • C02F3/02Aerobic processes
    • C02F3/06Aerobic processes using submerged filters
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F3/00Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • C02F3/30Aerobic and anaerobic processes
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C01INORGANIC CHEMISTRY
    • C01BNON-METALLIC ELEMENTS; COMPOUNDS THEREOF; METALLOIDS OR COMPOUNDS THEREOF NOT COVERED BY SUBCLASS C01C
    • C01B17/00Sulfur; Compounds thereof
    • C01B17/02Preparation of sulfur; Purification
    • C01B17/06Preparation of sulfur; Purification from non-gaseous sulfides or materials containing such sulfides, e.g. ores
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F3/00Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • C02F3/28Anaerobic digestion processes
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C02TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02FTREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
    • C02F3/00Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • C02F3/34Biological treatment of water, waste water, or sewage characterised by the microorganisms used
    • C02F3/345Biological treatment of water, waste water, or sewage characterised by the microorganisms used for biological oxidation or reduction of sulfur compounds
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02WCLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO WASTEWATER TREATMENT OR WASTE MANAGEMENT
    • Y02W10/00Technologies for wastewater treatment
    • Y02W10/10Biological treatment of water, waste water, or sewage
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10STECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S210/00Liquid purification or separation
    • Y10S210/902Materials removed
    • Y10S210/903Nitrogenous
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10STECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S210/00Liquid purification or separation
    • Y10S210/902Materials removed
    • Y10S210/911Cumulative poison
    • Y10S210/912Heavy metal

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Biodiversity & Conservation Biology (AREA)
  • Hydrology & Water Resources (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Water Supply & Treatment (AREA)
  • Geology (AREA)
  • General Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Purification Treatments By Anaerobic Or Anaerobic And Aerobic Bacteria Or Animals (AREA)
  • Removal Of Specific Substances (AREA)
  • Physical Water Treatments (AREA)
  • Treatment Of Water By Oxidation Or Reduction (AREA)
  • Water Treatment By Sorption (AREA)
  • Treatment Of Water By Ion Exchange (AREA)
  • Medicines Containing Material From Animals Or Micro-Organisms (AREA)
  • Medical Preparation Storing Or Oral Administration Devices (AREA)
  • External Artificial Organs (AREA)
  • Heterocyclic Carbon Compounds Containing A Hetero Ring Having Nitrogen And Oxygen As The Only Ring Hetero Atoms (AREA)
  • Nitrogen And Oxygen Or Sulfur-Condensed Heterocyclic Ring Systems (AREA)
  • Production Of Liquid Hydrocarbon Mixture For Refining Petroleum (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)

Abstract

A találmány eljárást ismertet szűlfidőt tartalmazó víztisztítására, melynek sőrán a szűlfidőt aerőb baktériűmőkat tartalmazóiszapőt alkalmazó egy vagy több reaktőrban őxidálják, hől kívántesetben ezt megelőzően a tisztítandó víz kéntartalmú vegyületeitanaerőb kezeléssel szűlfiddá redűkálják, tővábbá kívánt esetben azőxidálás sőrán keletkező ként és a maradék szűlfidőt szű fáttáőxidálják. A találmányra jellemző, hőgy az egy vagy több reaktőrbanőlyan iszapterhelést alkalmaznak, melynél óránként legalább 10 mgszűlfid jűt az iszapban jelenlévő nitrőgén mg-jaira számítva, ahől aziszapt rhelést az iszap szűlfidőt őxidáló része alapján számítják. ŕ

Description

A találmány tárgya szulfidot vagy magasabb oxidációs állapotú kénvegyületeket, mint pl. szulfátot, szulfitot vagy tioszulfátot, adott esetben szerves anyagokat is tartalmazó vízkezelési eljárása, melynek során a kénvegyületeket egy reaktorban oxidáljuk aerob baktériumokat tartalmazó iszap (biomassza) felhasználásával. Továbbá a találmány nehézfémek eltávolítási eljárásával is kapcsolatos, melyek során a folyadékokból a nehézfémeket szulfidként választjuk le.
Kénvegyületeknek, mint pl. szulfidnak, a szennyvízben való jelenléte számos káros következménnyel jár, mint pl.:
- beton vagy acél korróziója,
- magas oxigénigény (COD), mely a szennyvíz elvezetése után a fogadóvíz oxigénhiányához vezet, ezzel környezetszennyeződést és/vagy magas kömyezetszennyeződési bírságot von maga után,
- toxikus hatású emberre és az állatokra,
- nagyon rossz szagú.
Bár a szulfíd szennyvízből való eltávolítása megoldható kémiai oxidációval, „sztrippin”-gel (kigőzöléssel) és precipitációval, a biológiai tisztítási eljárások egyre jelentősebbekké válnak. A szulfidok biológiai eltávolítását elvégezhetjük fototróp kénbaktériumokkal (kéntermeléssel is együtt jár), és denitrifikáló baktériumokkal is. A szulfidok szulfáttá is alakíthatók oxigént felhasználó baktériumokkal aktivált iszapban. A kéntermelés oxigént fogyasztó baktériumokkal előnyösebb, mint a fototróp baktériumok alkalmazása, mivel az aerob átalakulás sokkal gyorsabban megy végbe, mint az anaerob (fototróp) átalakítás, és egy zavaros kénreaktor fénnyel való ellátása nem könnyű feladat, míg egy aerob reaktor oxigénellátása problémák nélkül könnyen megoldható. Denitrifikáló baktériumok esetében nitrát szükséges.
A szulfíd kénné való átalakítása előnyösebb, mint szulfáttá történő konverziója, mivel:
- kevesebb oxigén, így kevesebb energia szükséges,
- az eljárás sokkal gyorsabban megy végbe,
- kevesebb biológiai iszap termelődik,
- szulfát vagy tioszulfát kibocsátásra nem kerül sor,
- lehetőség van a kén újrahasznosítására.
A szulfíd szennyvízből való eltávolításának eljárása a szulfíd elemi kénné történő oxidációjával a 8801009 számú holland szabadalmi bejelentésből ismert, amely szerint a kéntermelődést úgy lehet elősegíteni, hogy a szulfát képződéséhez szükséges sztöchiometrikus mennyiségnél alacsonyabb oxigénellátást alkalmazunk. Bár lényegesen nagy mennyiségű kén termelődik ezen ismert eljárást felhasználva, e termelés javítása szükséges azért, hogy minél kisebbre csökkentsük az oldható kénvegyületek, mint a szulfit vagy szulfát kibocsátását.
A biológiai szennyvíztisztító rendszerekkel kapcsolatos másik probléma az, hogy a szulfíd károsan hat a tisztítás hatékonyságára ill. az iszap retenciójára a szennyvíz olyan aerob tisztítása közben, mely aktivált iszap felhasználásával jellemezhető eljáráson alapul. Egyik oka az, hogy szulfidot oxidáló fonalas baktériumok, mint pl. A Thiothrix vagy a Beggiatoa törzsekhez tartozók, jelennek meg a kezelő berendezésekben. Ezek a fonalas baktériumok akadályozzák az iszap megfelelő leülepedését, ezáltal az iszap kimosódását okozzák. Ennek két nem kívánatos következménye van:
a. szennyvíztisztító berendezések aktivitásának csökkenése, ennek következtében alacsonyabb tisztítási hatékonyság,
b. a kimosott iszap hatására megnövekedett COD miatt a bírság növekedése.
Más kénvegyületek nagy mennyiségének jelenléte, pl. 350-500 mg S/l értéknél nagyobb kéntartalom, vagy ha kénnel kapcsolatos kémiai oxigénigény (COD/S) kisebb, mint 10, szintén problémákat okoz a szennyvíz anaerob kezelésében, mivel a keletkező szulfíd gátolja a metántermelő baktériumokat. Mégis a szennyvíz anaerob tisztítása általában előnyösebb, mint az aerob tisztítás: alacsonyabb az energiafogyasztás, kevesebb iszap termelődik, metántermelődés stb. Ezért nagy szükség van egy olyan eljárásra, mely a szerves kifolyó szennyvizek anaerob tisztítását teszik lehetővé, még abban az esetben is, ha ezek nagy mennyiségű kénvegyületeket tartalmaznak.
Kénvegyületeket tartalmazó szennyvíz anaerob tisztításának eljárása a 0.241.999. számú európai szabadalmi bejelentésből ismert, mely szerint a szulfátot tartalmazó szennyvizet anaerob körülmények között tisztítják a szulfát szulfiddá való redukciójával. A szulfidot ezután hidrogén-szulfíd (H2S) formában eltávolítják a szennyvízből. Az eljárás hátránya abban rejlik, hogy egyrészt méréseket kell végezni (pH-beállítás) azért, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a szulfidot megfelelő mértékben eltávolítottuk-e a vízből, másrészt az, hogy a hidrogén-szulfídot ezt követően el kell választani a metántól és más gázoktól, melynek következtében a kifolyó vizet nem lehet könnyen hasznosítani. Továbbá, ha szulfidterhelés túl magas, az anaerob baktériumok intoxikációja is bekövetkezik.
Általánosan ismert, hogy a nehézfémek jelenléte, még nagyon kis koncentrációban is, nem kívánatos, mivel az emberre, a növényekre és állatokra erősen toxikus hatású. A hagyományos eltávolítási eljárások, mint pl. hidroxidképzés és elválasztás, reverz ozmózis és ioncsere, bonyolultak, és nem eredményezik a kívánt hatást.
Kénvegyületek és nehézfém ionok vízből való eltávolításának eljárása a WO 80/02281 számon publikált nemzetközi szabadalmi leírásból ismert. Ezen eljárás szerint a szulfát-redukáló baktériumokat egy fermentorban tenyésztik tápanyagokat tartalmazó oldat és a kezelendő szennyvíz egy kis részének jelenlétében. A keletkező vizes szulfit oldatot egy kicsapató tartályba vezetik a szennyvíz megmaradó nagyobb részével együtt. A fémszulfidok flokkuláló csapadék formájában leülepednek a kicsapató tartályban, különösen akkor, ha szennyvíz vas(III) ionokat tartalmaz. A Pb, Hg, Cd, Fe, Cu, Ni, Zn, Co, Mn és Ag ionokat szintén a precipitálható fémek között említik.
Úgy találtuk, hogy egy szulfidot tartalmazó víz tisztítására alkalmazható eljárásban a kéntermelődést elő lehet segíteni úgy, hogy a szulfidot egy reaktorban oxidáljuk aerob baktériumokat tartalmazó iszapot felhasználva, mely eljárás során egy minimális szulfidterhelést tartunk fenn az aerob reaktorban.
HU 213 847 Β
A találmány tárgya tehát elsősorban eljárás szulfidot tartalmazó víz tisztítására, melynek során a szulfidot aerob baktériumokat tartalmazó iszapot alkalmazó egy vagy több reaktorban oxidáljuk, ahol kívánt esetben ezt megelőzően a tisztítandó víz kéntartalmú vegyületeit anaerob kezeléssel szulfíddá redukáljuk, továbbá kívánt esetben az oxidálás során keletkező ként és a maradék szulfidot szulfáttá oxidáljuk. Az iszapterhelés legalább 10 mg szulfid/óra, mgN.
A találmány további aspektusa, hogy az eljárást két lépésben végezzük, az első lépés a szulfid legalább egy részének elemi kénné való oxidációjából áll, melyet az első aerob reaktorban végzünk minimális szulfídterhelést alkalmazva, a második lépés pedig a második aerob reaktorban végbemenő, szulfáttá történő további oxidációból áll.
A találmány további tárgyát képezi nagy mennyiségű kénvegyületet tartalmazó víz kezelésére használható eljárás, mely azzal jellemezhető, hogy a kénvegyületeket először anerob körülmények között szulfíddá redukáljuk, majd a termelődött szulfidot az aerob reaktorban egy minimális szulfidterhelést alkalmazó aerob reaktorban oxidáljuk.
A találmány egy további vonatkozása egy nehézfém ionok eltávolítására használható eljárás, melyre az jellemező, hogy a vízben kialakított szulfid ionok a nehézfém ionokkal reagálva fémszulfidokat képeznek, a megmaradó szulfidot ezután az aerob reaktorban elemi kénné oxidáljuk egy minimális szulfidterhelést alkalmazó aerob reaktorban.
A találmány szerinti eljárásban a szükséges minimális szulfidterhelést előnyös szulfid-iszap terhelésként kifejezni, azaz az aerob reaktorban lévő szulfid mennyiségét (S20) az időegységgel elosztani és az iszapban lévő, a szulfidot oxidáló baktériumok tömegére vonatkoztatni. Az iszapterhelés legalább óránként 10 mg S20/mg N. A baktériumok mennyiségét (biomassza) a továbbiakban a nitrogéntartalmuk (N) alapján határozzuk meg. Megállapítottuk, hogy 10 mg S20/(mg N.óra)-nél kisebb szulfidterhelés kizárólag szulfátképződéshez vezet, ami általában nem előnyös, hiszen a szulfátot nem lehet kényelmesen elválasztani a kezelt kifolyó vízből, míg a nagyobb szulfidterhelés esetén keletkező elemi kén könnyen szeparálható. Előnybe részesítjük a legalább 20 mg S20/(mg N.óra) szulfidterhelés alkalmazását, és még előnyösebb a legalább 30 mg S20/(mg N.óra) szulfidterhelés alkalmazása. A kb. 35 mg S20/(mg N.óra), vagy ettől nagyobb szulfidterhelés kizárólag elemi kén képződését eredményezi a legtöbb esetben.
A jelen találmányban „szulfid” kifejezés alatt a kétértékű kénvegyület összes szervetlen, ionos és nemionos fajtáját értjük, mint pl. szulfid (S20)’ hidroszulfid (HS0), hidrogénszulfid (H2S) és a megfelelő poliszulfidok.
A szennyvíz elnevezés alatt bármely vizes folyadékot érthetünk, mely legalább egy olyan összetevőt tartalmaz, mint pl. egy kénvegyület, amit el akarunk távolítani belőle.
Az aerob reaktorban alkalmazott iszap kénoxidáló baktériumokat tartalmaz, pl. Thiobacillus és Thiomicrospira törzseket.
A találmány szerinti eljárásban az iszapterhelést megvalósíthatjuk a szennyvíz aerob reaktorbeli retenciós idejének megfelelő megválasztásával vagy más paraméterek, pl. a reaktorban lévő iszap mennyiségének, a szennyvíz szulfid koncentrációjának, vagy az oxigén koncentráció beállításával.
A jelen találmányban az oxigénkoncentrációnak nincs kritikus szerepe. Széles tartományban változhat, előnyösen 0,1-9,0 mg O2/l liter reaktorban jelenlévő anyag, még előnyösebben kb. 4 mg O2/l liter reaktorban jelenlévő anyagtartományban van jelen.
A találmány szerinti eljárásban az iszapterhelés meglepően magas, ha összehasonlítjuk más, ismert eljárásokkal. Ezt az A. táblázat illusztrálja. Hagyományos aerob eljárásokban az iszapbevitel 0,1 mg S20/mg N.óra értéknél kisebb.
A. táblázat
szulfid iszapbevitel [(mg S20/(mg N.h)] kéntermelődés a teljes szulfidbevitel %-ában
0-10 0
10-20 0-75
20-30 75-95
30-35 95-100
>35 100
Az A. táblázatban az iszap mennyiségét (biomassza) a baktériumok nitrogén tartalmában fejezzük ki. Ebből a szárazanyag-tartalom számításához a kapott számokat 8,3-as faktorral kell beszorozni. Az A. táblázatból világosan látható, hogy a teljes szulfidmennyiséget kénné lehet alakítani, ha 35 mg S20/(mg N.óra) értéknél nagyobb iszapbevitelt alkalmazunk.
A találmány szerinti eljárást előnyösen olyan úton valósíthatjuk meg, melyben a reaktorban alkalmazott biomassza biofilmek formájában egy hordozó anyaghoz kötött. A megfelelő hordozó anyagok lehetnek polimerek vagy más ilyen célra alkalmazható ismert anyagok pl. poliuretán, polietilén, polipropilén, PVC stb.
Az eljárás során előnyösen egyedüli, vagy lényegében véve egyedüli kéntermékként csak elemi kén termelődik. Ezt szűréssel, centrifugálással, ülepítéssel stb. kényelmesen elválaszthatjuk a vizes kifolyóból. A magasabb oxidációs állapotú kénvegyületek keletkezésének elkerülése érdekében a szulfidkoncentrációt a kéntermelő reaktor kifolyó vizében a még elfogadható minimális szinten tartjuk, lehetőleg a kifolyó víz litereiként 0,5-30 mg S20 koncentrációtartományban.
Az A táblázatban közölt értékeket csak olyan szennyvizek esetén alkalmazhatjuk, melyek nem tartalmaznak szerves vegyületeket. Ha a szennyvízben szerves anyagok vannak jelen, egy további, szulfidot nem oxidáló biomassza fog megjelenni, ezáltal a teljes biomassza nitrogéntartalma magasabb lesz, mint az, amelyen az A. táblázat adatai alapulnak. Szerves vegyületek szennyvízben való jelenléte esetén a felszíni szulfidterhelést (ahol a felszín alatt a biofilm felszínét értjük) használhatjuk
HU 213 847 Β paraméterként a szulfid elemi kénné történő konverziójának meghatározására. Ezen paraméterek értékeit a B. táblázatban közöljük.
B. táblázat
felszíni szulfidterhelést (g S20/m2.nap) kéntermelődés a teljes szulfid bevitel %-ában
0-10 0-80
10-20 80-95
20-25 95-100
>25 100
így a találmány szerint eljárást előnyösen legalább 10 g S2O0/m2.nap felszíni szulfidterhelésnél, még előnyösebben 20 g S20/m2.nap és 25 g S20/m2.nap közötti értéknél valósíthatjuk meg. Ha nincs szerves anyag jelen, akkor az A. táblázatban megadott értékeket használhatjuk.
A találmány szerinti eljárásban az aerob reaktorban fennálló pH-érték nem haladhatja meg a 9,0 értéket. A pH alsó határa nem meghatározó jelentőségű, lehet jóval 5 alatt is, hiszen a szulfid-oxidáló baktériumokról tudjuk, hogy pH = 0,5 értéknél is növekednek.
Egy hatékony szulfid konverzió megvalósításához szükséges minimális szulfidterhelést a reaktorban megvalósíthatjuk egy két lépéses eljárásban is:
a) az első aerob reaktorban a szulfid legalább egy részét elemi kénné oxidáljuk,
b) az a) lépésben kapott oldatot, mely elemi ként és feltehetőleg szulfidot és más komponenst tartalmaz, egy második aerob reaktorba vezetjük, ahol a ként és a szulfidot szulfáttá oxidáljuk. Az a) és b) lépés közé egy elválasztási lépést iktathatunk be, mellyel eltávolítjuk az elemi kén nagy részét.
Ez különösen kedvező akkor, amikor olyan vizet tisztítunk, melyben normális kezelési körülmények között filament baktériumok pl. Thiothrix vagy Beggiatoa törzsekhez tartozók, nem kívánatos növekedése következik be. Ez olyan esetekben lehetséges, amikor a víz viszonylag magas koncentrációban szerves anyagot és ráadásul szulfidot is tartalmaz. Mint ahogy az előzőekben meghatároztuk, a minimális szulfidterhelés kifejezhető úgy, hogy az óránkénti minimális szulfid mennyiséget a biomassza tömegére vonatkoztatjuk. Kifejezhető azonban úgy is, mint az óránkénti minimális szulfid mennyiség az első aerob reaktorban jelenlévő anyag litereire vonatkoztatva. Ebben az esetben a minimális szulfidterhelés 25 mg S20/l.óra.
Meglepő, hogy a szulfidterhelés növekedése az első aerob reaktorban, azaz a szulfid koncentráció növekedése, a kezelési idő csökkenése és/vagy a kezelt térfogat csökkenése, javítja mind a szulfid eltávolítás hatékonyságát, mind az egyéb szennyezők eltávolításának hatékonyságát a második aerob reaktorban. A jelen eljárás különösen a második aerob tisztítási lépésben tesz lehetővé egy kedvezőbb iszapretenciót. Ezt a C. táblázatban láthatjuk, mely a 8801009 számú holland szabadalmi bejelentésben (a szulfid kénné való konverziójára) leírt reaktor felhasználásával kapott vizsgálati eredményeket mutatja.
C. táblázat
két hét utáni eredmények
COD-hatékonyság kimosódás
kétlépéses eljárás (találmány szerinti) 76 nagyon kicsi
egylépéses eljárás (hagyományos) 52 nagymértékű
Az eljárás paramétereinek változásának a szulfid-eltávolítás hatékonyságára és a filament baktériumok növekedésére gyakorolt hatása látható a D. táblázatban.
A D. táblázatból jól követhető, hogy a hidraulikus retenciós idő magában, vagy a szennyvíz szulfid koncentrációja magában nem határozza meg közvetlenül az első aerob tisztítás hatékonyságát. Ezzel ellentétben kb. 20 mg S20/(l. óra) értéknél kisebb szulfidbetáplálás esetén jelentős mennyiségű, nemkívánatos, fonalas kénoxidáló baktériumnövekedés tapasztalható. így a minimális szulfidterhelésnek a jelen eljárásban 25 mg S20/(l. óra) értéknek ajánlatos lennie. A szulfidterhelés előnyösen legalább 50 mg S20/(l. óra), még előnyösebben 100 mg S20/(l. óra). Általában 1000 mg S20/(l. óra) szulfidterhelés értéket meghaladót nem használunk, mivel ez elfogadhatatlan folyási sebességet eredményezne. így nagyon koncentrált szennyvizeket tisztítás előtt előnyös hígítani.
D. táblázat
áram- lási seb. (1/óra) hidrau- likus retenciós idő (óra) befolyó szulfid konc. (mg S20/l) kifolyó szulfid konc. szulfid- bevitel [mgS20/ (1. óra)] Thiotrix/ Beggiato a növ.
75 0,3 140 14 525 -
15 1,3 140 25 105 -
1,5 13,3 140 0,5 10,5 +
15 1,3 25 2,0 18,8 +
71 0,3 3,0 0,0 10,5 +
A retenciós idő és az oxigén koncentrációtól függően a szulfid oxidációja eredményezhet elemi ként és/vagy szulfátot a két lépéses eljárásban. A legtöbb esetben előnyös a szulfid kénné való oxidációja, mivel ez utóbbit kényelmesen el lehet távolítani ülepítéssel, centrifugálással, flokkulálással vagy szűréssel. E célból egy limitált oxigénmennyiséget alkalmazunk.
A szulfidot az első aerob reaktorban oxidáljuk, mely viszonylag kis méretű, és nagy folyási sebesség jellemzi (retenciós idő: néhányszor tíz perctől néhány óráig), és az egyéb oxidálható termékeket ezt követően távolítjuk el a második, viszonylag nagy méretű és hosszabb retenciós idejű (pl. 24 óra) aerob reaktorban.
Az elemi kén elválasztására szolgáló berendezést a két reaktor közé helyezhetjük el. Eredményeképpen egy olyan szennyvíz kifolyóvizet kapunk, mely nagymértékben vagy teljesen kénvegyületektől mentes.
HU 213 847 Β
A találmány szerinti eljárást alkalmazhatjuk szennyvizek anaerob kezelésére is, még akkor is, ha nagy mennyiségű kénvegyületet tartalmaz, mivel azt a kénvegyületek nagy részétől megszabadítjuk. Az anaerob reaktorban a kénvegyületeket szulfiddá redukáljuk, és a szulfidot ezt követően eltávolítjuk elemi kénné történő oxidálásukkal, ahogy azt a fentiekben leírtuk. Mikor a kénvegyületek koncentrációja nagyon magas a kezelendő vízben, a tisztított víz egy részét előnyös visszavezetni a kezelendő vízbe. Előnyösen a visszakeverési arányt (az anaerob reaktorba visszavezetett tisztított víz és az elvezetésre kerülő tisztított víz mennyisége közötti arány) úgy választjuk meg, hogy az anaerob reaktor kéntartalmát 800 mg S20/l alatt, még előnyösebben 500 mg s/1 alatt, még előnyösebben 500 mg S26/l alatt, és legelőnyösebben 350 mg S2e/1 alatt tartsuk.
Az eljárás alkalmazható szinte bármely koncentrációban különböző kénvegyületeket tartalmazó szennyvizek kezelésére. A kénvegyületek lehetnek szervetlen kénvegyületek, mint pl. szulfát, szulfit, tioszulfát, tetrationát, elemi kén és ezekhez hasonlók, vagy szerves kénvegyületek, mint pl. szén-diszulfid, dialkil-szulfidok, dialkil-diszulfidok, merkaptánok, szulfonok, szulfoxidok, szulfonsavak és ezekhez hasonlók. Az eljárás különösen előnyös szulfátot, szulfitot és tioszulfátot tartalmazó víz kezelésére.
A kénvegyületek szulfiddá való redukálására alkalmas baktériumok, beleértve különösen a kén- és szulfátredukáló baktériumokat, lehetnek a Desulfovibrio, Desulfotomaculum, Desulfomonas, Desulfobulbus, Desulfobacter, Desulfococcus, Desulfonema, Desulfosarcina, Desulfobacterium és Desulforomas törzsek fajai. Általában ezen baktériumok hozzáférhetők különböző anaerob tenyészetekből és/vagy spontán növekednek az anaerob reaktorokban.
A tisztított kifolyóvíz részleges visszakeverése a befolyóvízhez azt eredményezi, hogy az anaerob kezelésben a szulfidkoncentráció úgy csökken, hogy az anaerob flóra (különösen a metántermelő baktériumok) működése nem gátolt.
Jelen megvalósítás további előnye, hogy a részlegesen tisztított szennyvíz pH-ját nem szükséges lecsökkenteni a szulfid eltávolítása végett. Továbbá nincs szükség gáztisztításra, mely másodlagos kifolyóvizeket eredményezne.
Megfelelő visszakeverési arány megválasztásával bármilyen típusú és kénkoncentrációjú szennyvíz kezelhető. A visszakeverési arány széles tartományban változhat, lehet pl. 1-10. Mikor egy magas kénterhelésü szennyvizet kezelünk, a tisztított víz viszonylag nagy részét keveijük vissza, így például 30 g/1 COD-jű és 2 g/1 kénvegyületeket (kénnek számítva) tartalmazó szennyvíz hatékonyan kezelhető a találmány szerinti eljárással.
A tisztítási eljárás kivitelezésére alkalmas berendezés egy anaerob kezelést végző reaktorból áll, amit összekapcsolunk egy másik, a szulfid elemi kénné történő oxidálását végző reaktorral, egy szeparátorral, ahol az elemi kén elválasztása történik, továbbá egy vezetékkel, mely a szeparátor kifolyóvizének egy részét az anerob reaktorba vezeti.
Kénvegyületek eltávolítására alkalmas eljárás kivitelezhető pl. egy olyan kezelő berendezésben, melyet a csatolt 1. ábrán mutatunk be vázlatosan. Az 1. ábrának megfelelően az 1 szennyvizet a 2 anaerob reaktorba tápláljuk, ahol a szerves szennyező anyagokat elsősorban metánná, és a kénvegyületeket szulfiddá alakítjuk. A keletkező gázokat egy vezetéken keresztül elvezetjük az anerob reaktorból (nincs ábrázolva). Az anaerob reaktor a 3 vezetéken keresztül van a 4 oxidációs reaktorhoz kötve, ahol a keletkezett szulfidokat elemi kénné alakítjuk kénoxidáló baktériumokkal olyan körülmények között (minimális szulfidterhelés, oxigénkoncentráció), mely oxidáció szükségszerűen kénhez vezet. Az oxigént az 5 vezetéken át vezetjük be megfelelő sebességgel. A reaktor tartalmazhat egy támasztékot is a kénoxidáló baktériumok számára. A 4 reaktor retenciós ideje viszonylag rövid (pl. kevesebb, mint 20 perc). A 6 vezeték juttatja át a 4 reaktorban kezelt vizet a 7 szeparátorba, ahol a termelődött ként a 8 vezetéken át választjuk el. A kezelt vizet ezt követően szétosztjuk a 10 termék áramra és a 11 visszakeverő áramra; a kettő közötti arányt az 1 pontnál állítjuk be a kezelendő szennyvíz tulajdonságainak megfelelően.
A találmány szerinti, a nehézfém ionok vízből való elválasztására alkalmas eljárásban, mely víz esetleg kénvegyületeket is tartalmaz, a vízben esetleg jelenlévő szulfidionok a fémionokkal reagálva fémszulfidokat képeznek, a megmaradó szulfidokat elemi kénné oxidáljuk egy aerob reaktorban minimális szulfidterhelést használva, amint azt fent említettük.
A fémszulfidok termeléséhez szükséges szulfidionokat a reaktor befolyó vizéhez adagolhatjuk. Előnyösen a szulfidionokat a kezelendő eljárásban, mely víz esetleg kénvegyületeket is tartalmaz, a vízben esetleg jelenlévő szulfidionok a fémionokkal reagálva fémszulfidokat képeznek, a megmaradó szulfidokat elemi kénné oxidáljuk egy aerob reaktorban minimális szulfid terhelést használva, amint azt fent említettük.
A fémszulfidok termeléséhez szükséges szulfidionokat a reaktor befolyó vizéhez adagolhatjuk. Előnyösen a szulfidionokat a kezelendő vízben már eredetileg jelenlévő, vagy az ahhoz hozzáadott kénvegyületek anaerob redukciójával állítjuk elő. Ha kénvegyületek adagolása szükséges, az elemi ként részesítjük előnyben.
Előnyösen az anaerob lépésben olyan kén/fémarányt alkalmazunk, mely elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a következőkben a nehézfémek teljes precipitációját. így az összes nehézfémiont szulfidok formájában fogjuk meg az anaerob lépésben.
Előnyös az, ha a tisztítási eljárásban keletkezett fémszulfidokat és elemi ként együtt választjuk el pl. ülepítéssel, szűréssel, centrifugálással vagy dotálással.
Kívánatos lehet tápanyagot (elektrodonor) adagolni a kénvegyületek szulfiddá való redukálása céljából. Ilyen elektron donor adagolása szerves anyagot nem tartalmazó víz tisztításakor szükséges. Az egyedi esetektől függően a következő tápanyagokat adagolhatjuk: hidrogén, szén-monoxid, szerves vegyületek, mint pl. hangyasav, cukrok, zsírsavak, alkoholok és keményítők. Ha szükséges, a tápelemek nitrogén, foszfát vagy nyomelemek formájában is adhatók.
HU 213 847 Β
E táblázat
A fő komponensek koncentrációi a nehézfémionok eltávolítása során
Azok szennyvizek, amelyek nehézfémionokat tartalmaznak és tisztításukra a találmány eljárását alkalmazhatjuk, lehetnek talajvizek, bányavizek, ipari szennyvizek, pl. fényképészeti ipar vagy metallurgia vizei, és gáztisztítók szennyvíz kifolyói. A találmány eljárással eltávolítható fémionok lehet az összes olyan fém, melyek szulfidjai kis oldhatóságú termékek, pl. ólom, ón, bizmut, kadmium, higany, ezüst, cink, réz, nikkel, kobalt, vas, mangán, króm, vanádium és titán.
A fémszulfidok retenciós ideje az aerob lépésben elég rövidnek kell ahhoz lenni, hogy megakadályozzuk a túlzott oxidációt: ha a szulfidoxidációt a teljes oxidáció eléréséig vezetjük, a fémszulfidok nem tarthatók csapadék formában.
Egy alacsony maradék szulfidkoncentráció fenntartásával az aerob lépésben (mikro-aerofíl szulfid oxidáció) és az elválasztási lépésben, ahol az elemi ként és a biomasszát választjuk el a vízáramtól, a fémek újraoldódását megakadályozhatjuk. Ez a koncentráció széles tartományban változhat, lehet pl. 0,1-50 mg/1, előnyösen 1-10 mg szulfíd/1. A kívánt szulfidkoncentráció fenntartását ellenőrizhetjük pl. a szulfidkoncentráció vagy a redox potenciál mérésével az aerob reaktorban vagy a szeparátorban. A redox potenciálnak előnyösen negatív értéknek kell lennie a szulfidoxidáció és szeparálás közben, pl. -100 mV alattinak. Megjegyezzük, hogy aredox potenciál az első lépésközben, azaz az anaerob kénredukáló lépésben, általában -200 és -400 mV közötti értéknek kell lenni.
Bármilyen megmaradó szulfidion a szeparációs lépés után szulfáttá oxidálható per se (pl. levegőztetéssel vagy peroxid adagolással) az elvezetés előtt.
A nehézfémek eltávolításának eljárását a találmány szerint megvalósíthatjuk egy olyan berendezésben, amit vázlatosan a 2. ábrán mutatunk be. A 2. ábra szerint a kezelendő 1 szennyvíz áramot 12 egy puffer/keverő tartályba vezetjük. A tápanyagokat és elektron donorokat a 13 vezetéken keresztül adagoljuk. A puffertartályból a folyadékot a 14 vezetéken át távolítjuk el és tápláljuk egy 2 anaerob reaktorba, ahol a kénvegyületeket szulfiddá redukáljuk és fémszulfidokat képzünk. Ezeket a 2 reaktor alján vezetjük el (nincs jelölve). Az anaerob eljárás során keletkező gázokat a 15 vezetéken keresztül juttatjuk a 16 gázkezelő berendezésbe, ahol a H2S égetését vagy eliminációját befolyásolhatjuk. A 2 reaktorban termelődött, szulfídot tartalmazó folyadékot a 3 vezetéken keresztül egy 4 aerob reaktorba tápláljuk, ahol a szulfid elemi kénné való oxidációja következik be. Az aerob reaktorba az 5 vezetéken átjuttatunk levegőt. A gázt a 17 vezetéken keresztül vezetjük egy 18 szagtalanító berendezésbe.
A ként tartalmazó folyadékot az aerob reaktorból a 6 vezetéken keresztül tápláljuk a 7 szeparátorba a kén elválasztása végett. A ként a 8 vezetéken keresztül szeparáljuk, míg a tisztított kifolyóvíz a 10 vezetéken keresztül hagyja el a szeparátor berendezést.
A találmány eljárásával működő tisztító rendszerrel kapcsolatos mérési eredményeket az E. és F. táblázatban foglaljuk össze.
2. ábra lépése cink szulfid kén etanol redox pót
(mg/1) (mV)
befolyó (1) 145 960 0 0 500 +150
a (3) 0,5 10 245 0 < 10 -410
b (6) <0,1 15 4 205 < 1 -300
kifolyó (10) <0,1 15 3 5 < 1 -200
a=anaerob lépés után; b=aerob lépés után A befolyó vízbe etanolt adagoltunk; kb. 350 mg/1 fémszulfid csapadék is képződött.
F táblázat
Más fémionok koncentrációja a befolyó- és kifolyóvízben
fémion befolyóvízben (mg/1) kifolyóvízben (mg/1)
kadmium 0,95 <0,01
vas 25 0,05
ólom 46 <0,01
réz 0,57 <0,02
kobalt 0,10 <0,015
nikkel 0,10 <0,015
mangán 7,0 3,5
magnézium 15 7,0
kalcium 410 275
alumínium 10 1
PÉLDA
Annak érdekében, hogy megvizsgáljuk a kapcsolatot a kén- és/vagy szulfáttermelés és a szulfid-iszap terhelési arány között egy szulfid eltávolító berendezésben, a kéntermelődést mérjük számos állandósult állapotban.
Ebben a kísérletben csak szulfidot és tápanyagokat juttatunk a reaktorba és szerves anyagok nincsenek jelen, így a nitrogéntartalom csak a szulfidot oxidáló biomassza nitrogén tartalma.
Az eredményeket a 3. ábrán mutatjuk be. 10 mg S20/mg N.óra alatt csak szulfát képződik. 10 mg S20/mg N.óra értéket meghaladó iszapterhelés aránynál a kéntermelődés növekszik.
A szulfidot oxidáló baktériumok nitrogéntartalmát egy módosított Kjeldahl-módszerrel mérjük, amit Novozamsky és mtsai fejlesztettek ki [Comm. Scil. Science Plánt Anal. 14, 239-249 (1983)].

Claims (24)

1. Eljárás szulfidot tartalmazó víz tisztítására, melynek során a szulfidot aerob baktériumokat tartalmazó iszapot alkalmazó egy vagy több reaktorban oxidáljuk, ahol kívánt esetben ezt megelőzően a tisztítandó víz
HU 213 847 Β kéntartalmú vegyületeit anaerob kezeléssel szulfiddá redukáljuk, továbbá kívánt esetben az oxidálás során keletkező ként és a maradék szulfidot szulfáttá oxidáljuk, azzaljellemezve, hogy az egy vagy több reaktorban olyan iszapterhelést alkalmazunk, melynél óránként legalább 10 mg szulfidjut az iszapban jelenlévő nitrogén mg-jaira számítva, ahol az iszapterhelést az iszap szulfidot oxidáló része alapján számítjuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan iszapterhelést alkalmazunk, melynél legalább óránként 20 mg szulfidjut az iszapban jelenlévő nitrogén mg-jaira számítva.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan iszapterhelést alkalmazunk, melynél legalább óránként 35 mg szulfidjut az iszapban jelenlévő nitrogén mg-jaira számítva.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy a reaktorban az iszapot biofilmek formájában egy hordozó anyaghoz kötve alkalmazzuk.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oxigénkoncentrációt a reaktorban 0,1-9,0 mg/1 tartományban lévő értékre, előnyösen 4 mg/l-re állítjuk be.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szulfidot fő tömegében elemi kénné oxidáljuk.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szulfidkoncentrációt az aerob reaktor kifolyó vizében 0,5-30 mg S2®/1 tartományban tartjuk.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy legalább 10 g/(m2 nap) felületi szulfidterhelést alkalmazunk.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább 50 mg S2®/(1. óra) szulfidterhelést alkalmazunk.
10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább 100 mg S2®/(1. óra) szulfidterhelést alkalmazunk.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szulfid oxidációját két reaktorban végezzük úgy, hogy
a) a szulfid egy részét elemi kénné oxidáljuk az első aerob reaktorban;
b) az a) lépésben kapott folyadékot, mely elemi ként és esetleg szulfidot és más komponenseket tartalmaz, egy második aerob reaktorba vezetjük, ahol a ként és szulfidot szulfáttá oxidáljuk.
12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépésben legalább 25 mg S2®/(1. óra) szulfidterhelést alkalmazunk.
13. All. vagy 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépésben legalább 50 mg S20/(l.óra) szulfidterhelést alkalmazunk.
14. A 11. vagy 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépésben legalább 100-1000 mg S2®/(1. óra) szulfidterhelést alkalmazunk.
15. Az 1-14. igénypont szerinti eljárás magas kénvegyület tartalommal rendelkező szennyvíz kezelésére, azzal jellemezve, úgy hogy előzetesen anaerob kezeléssel a vízben található kénvegyületeket szulfiddá redukáljuk, és ezt követően a szulfidot eltávolítjuk az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárást alkalmazva.
16. A 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szulfid eltávolítása után a tisztított víz egy részét visszavezetjük a tisztítandó szennyvízbe.
17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a visszavezetett tisztított víz arányát úgy választjuk meg, hogy az anaerob kezelés során a kéntartalom 800 mg S2®/1 alatti, előnyösen 350 mg S2®/1 alatti érték.
18. A 15-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szulfátot tartalmazó vizet kezelünk.
19. A 15-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szulfitot tartalmazó vizet kezelünk.
20. A 15-17. igénypontok bármelyike szerinti élj árás, azzal jellemezve, hogy tioszulfátot tartalmazó vizet kezelünk.
21. Élj árás nehézfémionok eltávolítására kénvegyületeket is tartalmazó vízből, ahol a vízben kialakított szulfidionok a fémionokkal reagálva fémszulfidokat eredményeznek, azzal jellemezve, hogy a megmaradó szulfidot elemi kénné oxidáljuk egy aerob lépésben az 1-14. igénypontok szerinti eljárások bármelyikét alkalmazva.
22. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a víz olyan szulfidionokat tartalmaz, melyek a vízben már előzőleg jelenlévő vagy a vízhez adott kénvegyületek anaerob redukciójából származnak.
23. A 21. vagy 22. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy -100 V alatti negatív redox-potenciált tartunk fenn az aerob lépésben.
24. A 21-23. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy 0,1-50 mg/1, előnyösen 1-10 mg/1 szulfidion koncentrációt tartunk fenn az aerob lépésben.
HU913895A 1990-04-12 1991-04-11 Processes for the treatment of water containing sulphur compounds HU213847B (en)

Applications Claiming Priority (4)

Application Number Priority Date Filing Date Title
NL9000880A NL9000880A (nl) 1990-04-12 1990-04-12 Werkwijze voor het verwijderen van zwavelverbindingen en ionen van zware metalen uit water.
NL9000878A NL9000878A (nl) 1990-04-12 1990-04-12 Werkwijze voor de zuivering van sulfidehoudend afvalwater.
NL9000879A NL9000879A (nl) 1990-04-12 1990-04-12 Werkwijze voor de zuivering van sulfidehoudend afvalwater.
NL9000877A NL9000877A (nl) 1990-04-12 1990-04-12 Werkwijze voor het anaeroob zuiveren van afvalwater met een hoog gehalte aan zwavelverbindingen en inrichting voor het uitvoeren van deze werkwijze.

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU913895D0 HU913895D0 (en) 1992-04-28
HUT66639A HUT66639A (en) 1994-12-28
HU213847B true HU213847B (en) 1997-11-28

Family

ID=27483929

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU913895A HU213847B (en) 1990-04-12 1991-04-11 Processes for the treatment of water containing sulphur compounds

Country Status (24)

Country Link
US (2) US5366633A (hu)
EP (1) EP0477338B1 (hu)
KR (1) KR100196556B1 (hu)
AT (1) ATE108422T1 (hu)
AU (1) AU639561B2 (hu)
BG (1) BG61072B1 (hu)
BR (1) BR9105710A (hu)
BY (1) BY2005C1 (hu)
CA (1) CA2057861C (hu)
CZ (1) CZ284751B6 (hu)
DE (1) DE69102848T2 (hu)
DK (1) DK0477338T3 (hu)
ES (1) ES2056647T3 (hu)
FI (1) FI101290B1 (hu)
HU (1) HU213847B (hu)
LV (1) LV11024B (hu)
NO (1) NO302942B1 (hu)
PL (1) PL168378B1 (hu)
RO (1) RO108674B1 (hu)
RU (1) RU2079450C1 (hu)
SI (1) SI9110668B (hu)
SK (1) SK280745B6 (hu)
WO (1) WO1991016269A1 (hu)
YU (1) YU66891A (hu)

Families Citing this family (33)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
RU2108982C1 (ru) * 1992-05-26 1998-04-20 Паквес Б.В. Способ удаления соединений серы из воды (варианты) и способ обработки серусодержащего дымового газа
GB9216457D0 (en) * 1992-08-03 1992-09-16 Wrc Plc Treatment of sewage sludge
NO176837B1 (no) * 1992-12-30 1995-06-07 Yara Int Asa Fremgangsmate for a fjerne hydrogensulfid fra oljeholdig vann
NL9301000A (nl) * 1993-06-10 1995-01-02 Pacques Bv Werkwijze voor de zuivering van sulfidehoudend afvalwater.
FR2717460B1 (fr) * 1994-03-21 1996-05-15 Omnium Traitement Valorisa Procédé et installation de traitement d'effluents chargés en matière organique, notamment par oxydation en milieu humide, avec recyclage interne des résidus solides.
NL9401036A (nl) * 1994-06-23 1996-02-01 Tno Anaerobe verwijdering van zwavelverbindingen uit afvalwater.
NL9500577A (nl) * 1995-03-24 1996-11-01 Pacques Bv Werkwijze voor het reinigen van gassen.
US5587079A (en) * 1995-04-21 1996-12-24 Rowley; Michael V. Process for treating solutions containing sulfate and metal ions.
WO1997029055A1 (en) * 1996-02-06 1997-08-14 Thiopaq Sulfur Systems B.V. Process for the treatment of water containing heavy metal ions
CA2253936C (en) * 1996-05-10 2006-01-31 Paques Bio Systems B.V. Process for the purification of gases containing hydrogen sulphide
US6045695A (en) * 1996-07-29 2000-04-04 Paques Bio Systems B.V. Biological treatment of spent caustics
US6136193A (en) * 1996-09-09 2000-10-24 Haase; Richard Alan Process of biotreating wastewater from pulping industries
EP0845288A1 (en) * 1996-11-27 1998-06-03 Thiopaq Sulfur Systems B.V. Process for biological removal of sulphide
RU2107042C1 (ru) * 1997-01-22 1998-03-20 Галина Александровна Шугина Способ очистки загрязненных подземных вод
US5705072A (en) * 1997-02-03 1998-01-06 Haase; Richard Alan Biotreatment of wastewater from hydrocarbon processing units
DE19716939C2 (de) * 1997-04-23 2002-06-27 Bernd Diering Verfahren und Abwasserbehandlungsanlage zur biologischen Aufbereitung von farbstoffhaltigen Abwässern aus der Textil- und Lederindustrie
US6852305B2 (en) * 1998-11-16 2005-02-08 Paques Bio Systems B.V. Process for the production of hydrogen sulphide from elemental sulphur and use thereof in heavy metal recovery
DE10221362C5 (de) * 2002-05-07 2009-05-07 Friedrich, Michael, Dipl.-Ing. Verfahren zur Oxidation von in Abwasser gelöstem Sulfid
US7285216B2 (en) * 2002-05-17 2007-10-23 Water Research Commission Treatment of water
US20080190844A1 (en) * 2007-02-13 2008-08-14 Richard Alan Haase Methods, processes and apparatus for biological purification of a gas, liquid or solid; and hydrocarbon fuel from said processes
CA2713265A1 (en) * 2008-02-13 2009-08-20 Shell Internationale Research Maatschappij B.V. Method and apparatus for biological treatment of spent caustic
US8277648B2 (en) * 2010-05-24 2012-10-02 Safe Mines And Waterways, Llc Remediation system for transition metal ions and method for same
US20130157334A1 (en) * 2011-12-19 2013-06-20 Shell Oil Company Process for converting a lignocellulosic biomass
JP6164102B2 (ja) * 2014-01-24 2017-07-19 新日鐵住金株式会社 排水処理方法
US9902975B2 (en) * 2014-02-03 2018-02-27 Paqell B.V. Process for the biological conversion of bisulphide into elemental sulphur
US10414680B2 (en) 2014-07-18 2019-09-17 Water Research Commission Method for the biological treatment of sulphate containing waste water, via reduction of sulphate to sulphide then its oxidation to elemental sulphur
CN108602704B (zh) * 2016-04-20 2022-01-18 环球油品公司 用于含硫化氢的废水和地下水的生物硫化物氧化的非汽提式生物反应器
US10538444B2 (en) * 2016-12-21 2020-01-21 Uop Llc Digestion of elemental sulfur in bioreactor during biological oxidation of sulfide in wastewater and groundwater
CA3134120A1 (en) 2018-06-28 2020-01-02 Aquacycl Llc Scalable continuous flow microbial fuel cells
FI3824136T3 (fi) * 2018-07-19 2023-05-25 Stora Enso Oyj Menetelmä natriumin ja rikin pitoisuuksien hallitsemiseksi selluloosatehtaassa
US11552322B2 (en) 2018-07-24 2023-01-10 Aquacycl, Inc. Branched anodes for microbial fuel cells
EP3931311A4 (en) 2019-02-27 2022-12-14 Aquacycl LLC SCALABLE FLOATING MICRO-AERATION UNIT, DEVICES AND METHODS
US11604482B2 (en) 2020-03-16 2023-03-14 Aquacycl, Inc. Fluid flow control for water treatment systems

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
NL7908138A (nl) * 1979-11-07 1981-06-01 Gist Brocades Nv Werkwijze voor het bereiden en in stand houden van biomassa op drager.
NL8006094A (nl) * 1980-11-07 1982-06-01 Landbouw Hogeschool Werkwijze voor het zuiveren van afvalwater en/of afvalwaterslib.
US4537682A (en) * 1982-01-29 1985-08-27 Environmental Research & Technology Activated sludge wastewater treating process
US4584271A (en) * 1983-09-28 1986-04-22 Joy Manufacturing Company Bacterial regeneration apparatus and process
US4522723A (en) * 1984-06-01 1985-06-11 Kerr-Mcgee Corporation Process for the removal and recovery of heavy metals from aqueous solutions

Also Published As

Publication number Publication date
HUT66639A (en) 1994-12-28
ATE108422T1 (de) 1994-07-15
SK280745B6 (sk) 2000-07-11
SI9110668A (en) 1996-02-29
SI9110668B (sl) 1999-08-31
CZ284751B6 (cs) 1999-02-17
NO914804D0 (no) 1991-12-06
PL168378B1 (pl) 1996-02-29
PL293028A1 (en) 1992-06-01
US5366633A (en) 1994-11-22
BG61072B1 (bg) 1996-10-31
YU66891A (sh) 1993-11-16
ES2056647T3 (es) 1994-10-01
NO302942B1 (no) 1998-05-11
AU639561B2 (en) 1993-07-29
LV11024B (en) 1996-10-20
NO914804L (no) 1991-12-10
DE69102848T2 (de) 1994-12-22
CA2057861C (en) 1998-11-10
BY2005C1 (hu) 1997-12-30
DE69102848D1 (de) 1994-08-18
AU7683791A (en) 1991-11-11
CS9101039A2 (en) 1991-11-12
BR9105710A (pt) 1992-08-04
RU2079450C1 (ru) 1997-05-20
US5449460A (en) 1995-09-12
WO1991016269A1 (en) 1991-10-31
EP0477338B1 (en) 1994-07-13
BG95615A (bg) 1993-12-24
KR100196556B1 (ko) 1999-06-15
CA2057861A1 (en) 1991-10-13
FI101290B (fi) 1998-05-29
FI101290B1 (fi) 1998-05-29
RO108674B1 (ro) 1994-07-29
EP0477338A1 (en) 1992-04-01
KR920702670A (ko) 1992-10-06
DK0477338T3 (da) 1994-08-15
LV11024A (lv) 1996-02-20
FI915681A0 (fi) 1991-12-02
HU913895D0 (en) 1992-04-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU213847B (en) Processes for the treatment of water containing sulphur compounds
RU2178391C2 (ru) Способ обработки воды, содержащей ионы тяжелых металлов
CN1064026C (zh) 含硫化物废水的净化方法
JP2001508285A (ja) 硫黄還元細菌及び生物的脱硫黄プロセスにおけるその使用
JPH09308895A (ja) セレン含有排水の処理方法及び装置
SK279922B6 (sk) Spôsob odstraňovania zlúčenín síry z vody
NL9000876A (nl) Werkwijze voor het verwijderen van zwavelverbindingen uit water.
AU662828B2 (en) Process for removing sulphur compounds from water
JP2603392B2 (ja) 硫黄化合物含有水の処理方法
JPH0425079B2 (hu)
CA1329957C (en) Process for removing metal contaminants from liquids and slurries
PL169170B1 (pl) Sposób usuwania jonów metali ciężkich z wody zawierającej związki siarki
PL169127B1 (pl) Sposób beztlenowego oczyszczania ścieków o wysokiej zawartości związków siarki
NL9000880A (nl) Werkwijze voor het verwijderen van zwavelverbindingen en ionen van zware metalen uit water.
LT3624B (en) Process for the treatment of water containing sulphur compounds
JPH06106188A (ja) 無機系凝集剤添加による硫黄酸化細菌の馴養・増殖方法と還元性硫黄化合物を含む排水の生物学的処理方法
JP2001212591A (ja) 排水からの窒素の除去方法

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees