HU208877B - Method and apparatus for developing structure of data signal on data carrier - Google Patents

Method and apparatus for developing structure of data signal on data carrier Download PDF

Info

Publication number
HU208877B
HU208877B HU903929A HU392990A HU208877B HU 208877 B HU208877 B HU 208877B HU 903929 A HU903929 A HU 903929A HU 392990 A HU392990 A HU 392990A HU 208877 B HU208877 B HU 208877B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
area
data signal
calibration
areas
signal
Prior art date
Application number
HU903929A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT56979A (en
HU903929D0 (en
Inventor
Johannes Leopoldus Bakx
Original Assignee
Philips Nv
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Philips Nv filed Critical Philips Nv
Publication of HU903929D0 publication Critical patent/HU903929D0/hu
Publication of HUT56979A publication Critical patent/HUT56979A/hu
Publication of HU208877B publication Critical patent/HU208877B/hu

Links

Classifications

    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/12—Heads, e.g. forming of the optical beam spot or modulation of the optical beam
    • G11B7/125—Optical beam sources therefor, e.g. laser control circuitry specially adapted for optical storage devices; Modulators, e.g. means for controlling the size or intensity of optical spots or optical traces
    • G11B7/126—Circuits, methods or arrangements for laser control or stabilisation
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00—Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/19—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00—Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/19—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier
    • G11B27/24—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by sensing features on the record carrier other than the transducing track ; sensing signals or marks recorded by another method than the main recording
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00—Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/19—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier
    • G11B27/28—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording
    • G11B27/30—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording on the same track as the main recording
    • G11B27/3027—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording on the same track as the main recording used signal is digitally coded
    • G11B27/3036—Time code signal
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00—Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/19—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier
    • G11B27/28—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording
    • G11B27/32—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording on separate auxiliary tracks of the same or an auxiliary record carrier
    • G11B27/327—Table of contents
    • G11B27/329—Table of contents on a disc [VTOC]
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00—Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/36—Monitoring, i.e. supervising the progress of recording or reproducing
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/004—Recording, reproducing or erasing methods; Read, write or erase circuits therefor
    • G11B7/0045—Recording
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/007—Arrangement of the information on the record carrier, e.g. form of tracks, actual track shape, e.g. wobbled, or cross-section, e.g. v-shaped; Sequential information structures, e.g. sectoring or header formats within a track
    • G11B7/013—Arrangement of the information on the record carrier, e.g. form of tracks, actual track shape, e.g. wobbled, or cross-section, e.g. v-shaped; Sequential information structures, e.g. sectoring or header formats within a track for discrete information, i.e. where each information unit is stored in a distinct discrete location, e.g. digital information formats within a data block or sector
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00—Record carriers by type
    • G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
    • G11B2220/25—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is based on a specific recording technology
    • G11B2220/2537—Optical discs
    • G11B2220/2545—CDs

Landscapes

  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Optics & Photonics (AREA)
  • Optical Recording Or Reproduction (AREA)
  • Signal Processing For Digital Recording And Reproducing (AREA)
  • Recording Measured Values (AREA)
  • Debugging And Monitoring (AREA)
  • Fax Reproducing Arrangements (AREA)
  • Control Of Amplification And Gain Control (AREA)
  • Multi-Process Working Machines And Systems (AREA)
  • General Factory Administration (AREA)
  • Near-Field Transmission Systems (AREA)

Description

A leírás terjedelme: 16 oldal (ezen belül 7 lap ábra)
HU 208 877 Β struktúra minősége alapján határozzák meg, és a paramétert az említett optimális értékű beállításra szabályozzák az adatjel-struktúra megformálása során.
A találmány továbbá olyan adatrögzítő berendezés, amely tartalmaz valamely információhordozón történő adatjel-struktúrákat megformáló író eszközöket, és ezen író eszközökhöz kapcsolva azokat szabályozó vezérlő egységet.
A találmány értelmében a berendezés jellemzője, hogy az információhordozón (1) lévő számos, előre meghatározott kalibrációs terület (21) közül egy kalibrációs területet (21) kiválasztó olvasó áramkört (9), és ezen olvasó áramkörhöz (9) kötött vezérlő egységet (5) tartalmaz, a kiválasztott kalibrációs területen (21) az író eszközök - célszerűen olvasó/író fejek (3) - különböző beállításaihoz teszt adatjel-kapcsolva, az így megformált teszt adatjel-struktúrák alapján optimális beállítást meghatározó és kiválasztó, az író eszközökhöz kapcsolt vizsgáló áramkört (10) és vezérlő egységet (5) tartalmaz.
A találmány egy eljárás információhordozón adatjelstruktúrák kialakítására, amelynek során legalább egy, az információhordozótól függő, és a megformálandó adatjel-struktúra minőségét befolyásoló paramétert szabályozunk.
A találmány továbbá egy, a fenti eljárás szerint működő adatrögzítő berendezés, amely tartalmaz valamely információhordozón történő adatjel-struktúrákat megformáló író eszközöket, ezen író eszközöket szabályozó vezérlő egységet.
Ilyen eljárások és ilyen berendezések már ismeretesek, többek között az EP-A-0 288 114 lajstromszámú európai szabadalomból.
Az itt leírt eljárás és berendezés olyan információhordozót alkalmaz, mely információhordozók a gyártás során szabályozó adatokkal lettek ellátva, speciálisan ezek az írási stratégia és az írási intenzitás. Az információhordozónak az adatrögzítő berendezésbe történő behelyezése után a szabályozási adatok leolvasásra kerülnek az információhordozóról és az író eszközök az így leolvasott szabályozó adatoknak megfelelően kerülnek szabályozásra. Az előző berendezés típusnak az a hátránya, hogy az író eszközök szabályozása nem találta el mindig az optimumot. Ennek eredményeként a rögzített adatjel-struktúrák méretei szórhatnak, ezért a rögzített adatjelek nem mindig olvashatók le megbízhatóan.
A találmány célja a nyitó bekezdésben definiált eljárás kidolgozása, valamint ennek megfelelő berendezés kialakítása, melyben az író eszközök szabályozása jobb mint az ismert berendezésekénél.
Az eljárás tekintetében a célt úgy érjük el, hogy egy kalibrációs területet számos lehetséges, előre meghatározott kalibrációs terület közül választunk ki, legalább egy bizonyos paraméter különböző beállításaihoz teszt adatjel-struktúrákat formálunk meg a kiválasztott kalibrációs területen, a paraméter optimális beállítását az így megformált adatjel-struktúra alapján előre meghatározott kritériummal összhangban határozzuk meg, a paramétert az említett optimális beállítás szerint szabályozzuk az adatjel-struktúra megformálása során.
A berendezés tekintetében, e célnak az elérésére olyan berendezést konstruálunk, amely az információhordozón levő számos, előre meghatározott kalibrációs terület közül egy kalibrációs területet kiválasztó olvasó áramkört és vezérlő egységet tartalmaz, a kiválasztott kalibrációs területen az író eszközök - célszerűen olvasó/író fejek - különböző beállításaihoz teszt adatjelstruktúrákat megformáló eszközöket tartalmaz, az így megformált teszt adatjel-struktúrák alapján optimális beállítást meghatározó és kiválasztó vizsgáló áramkört és vezérlő egységet tartalmaz, és az adatjel-struktúrák megformálása alatt az író eszközöket optimális beállítás szerint szabályozó, az író eszközökhöz kapcsolt vezérlő eszközei vannak.
A találmány többek között annak a ténynek a felismerésén alapul, hogy az író eszközök optimális beállítása szorosan összefügg a használt információhordozóval és a használt adatrögzítő berendezéssel. Az optimális beállítást azonban az információhordozó és az adatrögzítő berendezés meghatározott kombinációja esetére találjuk meg, hogy az információhordozó egész rögzítési területére állandó maradjon.
Ezért a szabályozó adatok meghatározása a berendezésben a találmány szerint az információhordozó teljes területére nézve optimálisnak tekinthető. Több különböző kalibrációs terület használata továbbá többször teszi lehetővé az optimális beállítás meghatározását, például ahányszor beleteszik az információhordozót az adatrögzítő berendezésbe. Ez különösen akkor előnyös, ha ugyanazt a felülírhatatlan típusú információhordozót használják számos, különböző adatrögzítő berendezésben. Több kalibrációs terület használata minden adatrögzítő berendezésre lehetővé is teszi az optimális beállítás meghatározását. Elvileg a használandó kalibrációs terület aszerint választható ki, hogy melyik rögzítési terület van már ellátva teszt adatjel-struktúrákkal. Ennek az a hátránya, hogy a teszt adatjel-struktúra nem az optimális beállításkor formálódott meg, ezért a teszt adatjel-struktúra jelenlétének megbízható detektálása nem biztosítható. Továbbá a nem használt kalibrációs területek keresése jelentős időt vesz igénybe a kalibrációs területek teljes összmennyiségéből fakadóan.
Ha egy olyan tartalomjegyzék áll rendelkezésre, mely megadja, hogy az információhordozón hány adat50 jelet rögzítettek már, akkor e táblázat tartalmából meghatározható a kalibrációs területek maximális száma, feltéve, hogy az optimális beállítást csak egyszer kell meghatározni minden adatjel rögzítéséhez. A kalibrációs terület egyértelmű kiválasztása e szám alapján min55 dig lehetséges. Az utoljára említett kiválasztási eljárásnak az a hátránya, hogyha az egyszer meghatározott optimális beállítás megtörtént, nem megengedett további ismétlés az adatjel rögzítésétől kezdve. Ez azt jelenti, hogy addigra kell halasztani az optimális beállí60 tás folyamatát, amikorra teljesen biztossá válik, hogy
HU 208 877 Β valamilyen jel rögzítésre kerül. Ez további késésekhez vezethet az adatjelek rögzítésében.
A fenti kiválasztási eljárás hátrányait egy olyan eljárás mérsékelheti, melynél minden kalibrációs területhez járulékos terület kerül hozzárendelésre, járulékos adatjel-struktúrát formálunk mindannyiszor, ahányszor optimális beállítást határozunk meg, ez a járulékos területen történik, melyet az optimális beállításhoz használunk, a kalibrációs területet a járulékos területen rögzített járulékos adatjel-struktúra alapján választjuk ki.
A járulékos terület használata mindig egyértelműen teszi lehetővé annak a kalibrációs területének a meghatározását, amelyiknek a használata már megtörtént. Mivel a járulékos területek mérete lényegesen kisebb lehet, mint a kalibrációs területeké, használatlan kalibrációs terület kiválasztása sokkal gyorsabban játszódhat le a járulékos területek alapján, mint maguknak a kalibrációs területeknek az alapján.
Ha olyan információhordozót használunk, mely címadatokkal volt ellátva a kalibrációs területek megtalálása céljából, előnyös, ha a használt kalibrációs terület olyan terület után következik közvetlenül, melyet teszt adatjel-struktúrákkal még nem láttunk el. Valójában teszt adatjel-struktúrák megformálásakor olyan mértékben mehetnek tönkre a címadatok, hogy ezen címadatok leolvasása többé nem garantált. Elromlott címinformációjú terület után kis távolságra elhelyezett terület megkeresése problémákat okozhat. Ha olyan információhordozót használunk, amelynek kalibrációs területei részét alkotják a teszt adatjel-struktúrákat alkalmazó szervo sávnak, a sáv olyan mértékben romolhat el, hogy a helyes sávkövetés sem biztosított.
Előnyösebb a kalibrációs területek számát az információhordozón rögzíthető adatjelek maximális számánál nagyobbnak, vagy azzal egyenlőnek választani. (Ez a szám CD jelek rögzítésénél száz.) Ez biztosítja, hogy a szabályozás meghatározásához minden rögzítendő adatjelhez rendelkezésre álljon kalibrációs terület.
A továbbiakban a kiviteli alakokat és ezek előnyeit írjuk le részleteiben, hivatkozással az 1-10. ábrákra, melyekben az 1. és a 4. ábra a találmánynak megfelelő berendezés kiviteli alakjait mutatja, a 2. és az 5. ábra a kalibrációs területek rögzítésre megfelelő elhelyezését mutatja az információhordozón, a 3. és 6. ábra az adatrögzítő berendezés vezérlő egységének működését bemutató folyamatábrák, a 7., 8. és a 9. ábra az optimális szabályozás meghatározására alkalmas eljárásokat szemlélteti, a 10. ábra a 4. ábrán bemutatott berendezésben használandó vizsgáló áramkörre mutat példát.
Az 1. ábra példán keresztül szemlélteti a találmánynak megfelelő adatrögzítő berendezés kiviteli alakjait. A jelen kiviteli alak egy olyan rögzítő berendezés, mellyel adatokat lehet rögzíteni az (1) információhordozóra, például egy olyan optikai információhordozóra, amelyik a (2) tengely körül forog. Az adatrögzítő berendezés egy szokásos (3) olvasó/író fejet tartalmaz a forgó (1) információhordozóval szembeni elrendezésben. Szokásos pozicionáló rendszer segítségével, például a (4) motor és (5a) orsó együttesével a (3) olvasó/író fej az (1) információhordozóhoz képest sugár irányban mozgatható az (5) vezérlő egység vezérlése alapján, mely utóbbi például egy mikroprocesszort tartalmaz.
A rögzítendő (Vi) adatjel a (6) bemeneten át adható a szokásos típusú (7) jelfeldolgozó áramkörre, mely az alkalmazott bemenő jelet megfelelő rögzítési formájú (Vop) rögzítési jellé alakítja át, például CD formátumúvá vagy RDAT formátumúvá. A (Vop) rögzítési jelet a szokásos típusú (8) meghajtó áramkörre téve, mely átalakítja a (Vop) rögzítésijeiét egy (Vs) meghajtó jellé a (3) olvasó/író fej számára úgy, hogy a (Vop) rögzítési jelnek megfelelő adatjel-struktúra rögzítődik az információhordozóra. A rögzített adatjel-struktúrák olvasására a (3) olvasó/író fejnek van egy (VI) olvasási jel kimenete, mely (VI) olvasási jel az éppen olvasott adatjel-struktúrát reprezentálja. A (VI) olvasási jel a (9) olvasó áramkörre kerül a (VI) olvasási jel által reprezentált adatjel-struktúra helyreállítására. A (8) meghajtó áramkör szabályozható típusú, lehetővé teszi azt, hogy a szabályozás egy vagy több paraméterrel történjék, melyekkel a rögzített adatjel-struktúra minősége befolyásolható. Amikor az optikai (3) olvasó/író fejet az optikailag detektálható adatjel-struktúra sugárnyalábbal való létrehozására használjuk, a sugárnyaláb intenzitása fontos paraméter, ami nagymértékben megszabja az adatjel-struktúra minőségét. Ha a (3) olvasó/író fej mágneses, vagy olyan magnetooptikai író fej, amely mágneses teret hoz létre adatjelstruktúrák mágneses domének formájában való megformálása céljából, a létrehozott mágneses tér erőssége fontos szabályozó paraméter lehet. Ha az adatjel-struktúrát író impulzusok formálják meg, az impulzus szélessége lehet egy fontos szabályozó paraméter. Meg kell jegyezni, hogy a fent említett szabályozó paraméterek csak példák a lehetséges nagyszámú szabályozó paraméter közül. Ebben a vonatkozásban különösen az NL-A-9 000150 lajstromszámú holland szabadalmi leírásra hivatkozunk, amelyben a szabályozó paraméter a domének megformálási sebességére vonatkozó referencia érték. A domének megformálása alatt az író nyaláb intenzitása úgy vezérlódik, hogy a szabályozott referencia értéken tartsa azt a sebességet, amelyen a domének megformálása történik.
A (8) meghajtó áramkör optimális beállításának meghatározására egy (10) vizsgáló áramkört tartalmaz a berendezés, mely a (VI) olvasási jelből egy (Va) vizsgáló jelet képez, mely az éppen olvasott adatjelstruktúra minőségének mutatója. Az optimális beállítás olyan kalibrációs eljárással határozható meg, melyben egy teszt adatjel-struktúrát formálunk az információhordozón a meghajtó áramkör különböző beállításaihoz, és melyben a (Va) vizsgáló jel alapján az a beállítás kerül kiválasztásra, melynél a (Va) vizsgáló jel optimális minőséget jelez. Elvileg a (Vi) adatjel alkalmazható a teszt adatjel-struktúra írásához. Mindamellett a (11) tesztjel-generátor is alkalmazható erre a
HU 208 877 Β célra, mely például a (7) jelfeldolgozó áramkörhöz is kapcsolható. A (15) vezérlő egység vezérlése szerint történik az optimális beállítás meghatározása, mely ebből a célból össze van kapcsolva a (10) vizsgáló áramkörrel, a (8) meghajtó áramkörrel és a (11) tesztjel-generátorral, ha vannak ilyenek, és a (15) vezérlő egységbe egy alkalmas program kerül betöltésre, vagy egy megfelelő hardver áramkört tartalmaz. Előnyös az optimális beállítás kalibrációs eljáráson belüli meghatározása, mely az információhordozónak az adatrögzítő berendezésbe való behelyezése után hajtódik végre.
Az optimális beállítás meghatározására az (1) információhordozón számos kalibrációs terület kerül kialakításra, melyek elhelyezése az (1) információhordozón előre meghatározott helyeken történik, például a szervo sávok elején, azzal a szándékkal, hogy adatjel-struktúrák legyenek rögzítve. A 2. ábra egyenes vonal formájában kiterítve mutatja a (20) szervo sávot. A (20) szervo sáv egy (PA) területet tartalmaz az adatjelek rögzítésére. A (TA) terület, mely a (PA) területet megelőzi, teszt adatjelstruktúrák alkalmazására van szánva, az optimális szabályozás meghatározása céljából. A (TA) terület (21a, ... 21d) kalibrációs területekre van osztva, mindegyik alkalmas hosszúságú kalibrációs eljárás végrehajtásához. Minden kalibrációs eljárás elején egy használatlan (21) kalibrációs terület van kiválasztva, és ezt követően egy teszt adatjel-struktúrát rögzítünk a kiválasztott (21) kalibrációs területen a szabályozó paraméterek különböző beállításaihoz. Ezek a teszt adatjel-struktúrák leolvasásra kerülnek, és az optimális szabályozás a (Va) vizsgáló jel alapján kerül kiválasztásra. Valamely használatlan (21) kalibrációs terület kiválasztása a kalibrációs folyamat elején számos különböző módon vihető végbe. Például olvashatjuk a (21) kalibrációs területet azért, hogy detektáljuk az adatjel-struktúra jelenlétét az éppen olvasott (21) kalibrációs területen. A kalibrációs terület hossza miatt ez tetemes ideig tarthat. A teszt adatjel-struktúrák olvasása problematikus lehet, mivel a teszt adatjel-struktúrák alkalmazásával a (20) szervo sáv oly mértékben elrontható, hogy a lokális sávkövetés lehetetlenné válik. Amikor a már rögzített adatjelek számának megjelölése a (20) szervo sáv egy részén megtörtént, a már használt (21) kalibrációs területek maximális száma azon az alapon határozható meg, hogy feltételezzük minden adatjelre nézve azt, hogy az optimális beállítás meghatározásához csak egy (21) kalibrációs terület szükséges. Ha a kalibrációs eljáráshoz kiválasztjuk azt a (21) kalibrációs területet, amelynek sorszáma megegyezik a rögzített adatjelek eggyel megnövelt számával, akkor mindig könnyű lesz használatlan kalibrációs területet találni. Mégis vigyázni kell arra, hogy egy aktuálisan rögzített adatjel mindig azután kerüljön sorra, mikor már az optimális beállítás meghatározása megtörtént. Ez azért van, hogy az a (21) kalibrációs terület, mely a tartalomjegyzékben specifikált rögzített adatjelek számához tartozik, aktuálisan használatlan legyen.
A fenti kiválasztási eljárás hátrányai enyhíthetőek azáltal, hogy az (1) információhordozó külön területén nyilvántartjuk a még felhasználatlan (21) kalibrációs területeket. Ez például úgy lehetséges, hogy minden kalibrációs eljárás után egy olyan jel kerül rögzítésre, amely azt jelöli, hogy hány (21) kalibrációs terület volt már felhasználva. Egy (22) járulékos területet is hozzá lehet rendelni minden kalibrációs területhez és járulékos adatjel-struktúrát formálni meg a hozzá tartozó (22) járulékos területen a (21) kalibrációs terület használata után. A 2. ábrán a (CA) területen a kalibrációs területekhez rendelt (21a,... 21d) járulékos területeket látunk. Ebben az esetben használatlan kalibrációs terület akár úgy is kiválasztható, hogy a (22) járulékos területen járulékos adatjel-struktúrát detektálunk. A (21) kalibrációs területek és a (22) járulékos területek elhelyezése a (20) szervo sávon például magán a (20) szervo sávon rögzített címekkel adható meg. Ezen területek elhelyezései azonban más módon is specifikálhatok, például úgy, hogy ezeket a területeket a korong alakú információhordozó forgásközpontjától azonos távolságra rendezzük el.
A (21) kalibrációs terület kiválasztására az (5) vezérlő egységbe megfelelő programot töltünk. A 3. ábra példaként egy ilyen program folyamatábráját közli. A program abban a pillanatban kerül beolvasásra, amikor ismét egy optimális beállítást határoztunk meg, például amikor valamely információhordozót helyezünk az adatrögzítő berendezésbe. A program egy olyan (Bl) lépést tartalmaz, melyben az (5) vezérlő egység vezérlése mellett a (CA) terület kezdetének megkeresése játszódik le. Amikor elérjük a (CA) területet, a (B2) lépésben megkezdődik a (CA) terület olvasása, és megtörténik annak a vizsgálata, hogy léteznek-e járulékos adatjel-struktúrák az éppen olvasott (CA) területen belül. Ha egyszer egy olyan járulékos területet érzékelünk, melyen nem volt rögzítve járulékos adatjel-struktúra, a (B3) lépésben a hozzá tartozó kalibrációs terület kezdetének címét az érzékelt járulékos terület címe alapján származtatjuk, például egy olyan táblázat segítségével, mely a kalibrációs területek és a hozzájuk rendelt járulékos területek közötti kapcsolatot adja meg. Azt követően, a (B4) lépésben megkeressük az így meghatározott című kalibrációs területet az (5) vezérlő egység vezérlésével, és végrehajtjuk a (B5) lépésben a kalibrációs eljárást. A (B5) lépés után a (B6) lépésben járulékos adatjel-struktúra megformálása történik az adott kalibrációs területhez rendelt járulékos területen. Járulékos adatjel-struktúra rögzítésére egy tesztjei vagy egy (Vi) adatjel használható a rögzítő berendezésben.
Meg kell jegyezni, hogy amikor teszt adatjelstruktúra kerül megformálásra, a kalibrációs területen a szervo sáv olyan mértékben csonkulhat meg, hogy a teszt adatjel-struktúrát követő címinformáció nem olvasható többé megbízhatóan. Ezért a (21) kalibrációs területek megválasztása előnyösebb úgy, hogy mindig olyan kalibrációs területet használjunk, melyet teszt adatjel-struktúrákkal még nem láttunk el. Ez könnyen elérhető például úgy, hogy az utolsó (21d) kalibrációs területet használjuk az első kalibrációs eljárásnál, és ezt követően mindig az utoljára használt kalibrációs területet közvetlenül megelőző (21) kalibrációs területet.
HU 208 877 Β
A 4. ábra példa formájában részletesebben mutatja be az adatrögzítő berendezés egy kiviteli alakját. A bemutatott berendezés olyan típusú, amelynek segítségével standard CD jelek optikailag rögzíthetők egy (116) optikai információhordozón. A (116) optikai információhordozó olyan típusú lehet, amely sugárzásra érzékeny réteggel van ellátva - ez lehet például fázisváltó anyag vagy festék -, amely réteg adatjel-struktúrák rögzítésére szánt szervo sávval van kialakítva.
A találmányunkat megvalósító adatrögzítő berendezés tartalmaz valamely információhordozón történő adatjel-struktúrákat megformáló író eszközöket, ezen író eszközöket szabályozó vezérlő eszközöket. A berendezés az (1) információhordozón lévő számos, előre meghatározott (21) kalibrációs terület közül egy (21) kalibrációs területet kiválasztó (9) olvasó áramkört és ezzel együttműködő (5) vezérlő egységet tartalmaz. A kiválasztott (21) kalibrációs területen az író eszközök célszerűen a (3) olvasó/író fejek - különböző beállításaihoz (58) fizikai jelekből és (59) átmeneti területekből álló teszt adatjel-struktúrákat megformáló eszközöket tartalmaz, és az így megformált teszt adatjel-struktúrák alapján optimális beállítást meghatározó és kiválasztó (10) vizsgáló áramkört és (5) vezérlő egységet tartalmaz. A berendezésnek az adatjel-struktúrák megformálása alatt az író eszközöket optimális beállítás szerint szabályozó, az író eszközökhöz kapcsolt (5) vezérlő egységei vannak. Az 1. ábra adja az elrendezés egy célszerű kiviteli alakját a szükséges fizikai összekötések, kapcsolódások feltüntetésével.
A fenti típusú információhordozó átfogóan le van írva többek között az NL-A-8800766 és az NL-A8 901 145 lajstromszámú holland szabadalmi leírásokban. Az említett szabadalmi bejelentésekben leírt információhordozónak sáv végigpásztázás formájában végrehajtott sáv modulációja van, a frekvencia olyan címjel szerint van modulálva, mely egy (ATIP) abszolút időkód formájában címeket reprezentál. Tehát az (ATIP) abszolút időkód az inforámcióhordozón elhelyezkedő adatokat úgy címzi, hogy normál lejátszás melletti kezdési idejüket határozza meg, a lejátszás kezdetéhez képest. A szokásos típusú (105) optikai olvasó/író fej a forgó (116) optikai információhordozóval szemközt van elrendezve, és sugár irányban mozgatható a (116) optikai információhordozóhoz képest, valamely pozicionáló berendezés segítségével, amely például a (103) motor és a (104) orsó lehet. Ha szükséges, a (105) optikai olvasó/író fej alkalmazható az adatjelstruktúrák rögzítésére is és az adatjel-struktúrák olvasására is. Erre a célra a (105) optikai olvasó/író fej egy félvezető lézert tartalmaz a (107a) sugárnyaláb generálására, melynek intenzitása a (107) meghajtó áramkörrel állítható, mely részletesen le van írva például az NL-A-8901591 lajstromszámú holland szabadalmi leírásban. A (107a) sugárnyaláb ismert módon irányul a (116) optikai információhordozó szervo sávjára. A (107a) nyaláb részben visszaverődik a (116) optikai információhordozóról, a visszavert nyaláb a letapogatott sáv szerinti modulációt hordoz, és ha adatjel is van, akkor az adatjel-struktúra szerinti modulációt is. A visszavert nyaláb egy sugárzásra érzékeny (108a) detektor felé van irányítva, mely a nyaláb modulációjának megfelelő (VI) olvasási jelet generál, amely jel olyan összetevőt tartalmaz, melyet a sáv végigpásztázása hoz létre, és amely közelítőleg 22 kHz frekvenciájú, névleges letapogatási sebesség mellett. A (100) motornál a sebesség úgy van vezérelve a (108) motorvezérlő áramkör segítségével, hogy megmaradjon a (VI) olvasási jelben a sáv vobulálásával létrehozott, lényegében 22 kHz komponensű frekvencia. A (VI) olvasási jel a (109) detekciós áramkörre is rákerül, mely egy (ATIP) abszolút időkódot származtat a (VI) olvasási jelbeli sáv vobulálással létrehozott komponensből, és ráteszi ezeket a kódokat egy olyan vezérlőegységre, például a (110) mikroszámítógépre. Továbbá a (VI) olvasási jel egy felüláteresztő karakterisztikájú (lll) erősítőre jut, hogy elnyomjuk a (VI) olvasási jelben a sáv vobulálás által létrehozott jelösszetevőket. A (VI) olvasási jel, melyből az alacsony frekvenciájú összetevők el vannak már távolítva, rákerül a (65) vizsgáló áramkörre, mely jelzi az éppen olvasott adatjel-struktúra minőségét. A (65) vizsgáló áramkörre példát itt írunk le részletesen a továbbiakban. A (Va) vizsgáló jel a (65) vizsgáló áramkör kimenetén a (110) mikroszámítógépre is rákerül. Az adatrögzítő berendezés egy szokásos (112) CIRC kódoló áramkört tartalmaz, melyre a (Vi) rögzítendő jel egy (115) kapcsolón keresztül kerül, melyet a (110) mikroszámítógép vezérel. A (112) CIRC kódoló egy hagyományos EFM modulátorral van sorosan kapcsolva. Az EFM modulátor kimenetei a (107) meghajtó áramkörre vannak kötve. A (107) meghajtó áramkör paraméterekkel vezérelhető szokásos típusú, mellyel szabályozhatóan befolyásolható a rögzített adatjel-struktúra minősége. Ilyen vezérlő paraméter lehet például a sugárnyaláb intenzitása az adatjel-struktúrák megformálása alatt. Abban az esetben, ha az adatjel-struktúrák állandó időtartamú sugárimpulzusokkal vannak megformálva, az impulzus időtartam lehet egy olyan fontos paraméter, mely az alkalmazott adatjek-struktúra minőségét befolyásolja. Magnetooptikai rögzítésnél az a mágneses térerősség lehet fontos paraméter, mely azon az információhordozó területen generálódott, melyet a sugárnyaláb letapogat. Teszt adatjel-struktúra generálása céljából a rögzítő berendezés egy (11) tesztjel-generátort tartalmazhat, mely véletlen digitális jeleket generálhat, vagy olyan jelet, amelyik a nulla értékű digitális jelnek felel meg (digitális csend).
Meg kell azonban jegyezni, hogy elvileg az adatjel is használható adatjel-struktúrák megformálására. A (114) jelgenerátor által generált jel a (115) kapcsolón keresztül a (112) CIRC kódoló áramkörre jut. A (115) kapcsoló olyan szokásos típusú, mely a vezérlő (110) mikroszámítógéptől kapott vezérlő jeltől függően vagy a rögzítendő (Vi) adatjelet, vagy a (114) jelgenerátor kimenő jelét továbbítja.
A fent állítottak értelmében előnyösebb a teszt adatjel-struktúrákat a (116) információhordozón címezhető helyeken rögzíteni. Ha a (116) információhordozó a fent említett NL-A-890 076 lajstromszámú holland sza5
HU 208 877 Β badalmi leírás szerint van konfigurálva, akkor az információhordozón a szervo sáv a következő sorrendben van felosztva; egy PMA terület, egy TTOC ideiglenes tartalomjegyzék, egy Ll (Lead In Area) bevezető terület a definitív TOC tartalomjegyzék tárolására és egy PA program terület, egy PCA terület a kalibrációs területekkel ebben előnyösen egy olyan terület, mely megelőzi a PMA területet a TTOC ideiglenes tartalomjegyzék rögzítésére való. Az 5. ábra mutatja a (117) szervo sáv szerkezetét. Az 5. ábra továbbá a különböző területek címeit mutatja, melyek az (ATIP) abszolút időkóddal vannak jelölve, percben, másodpercben és keretben kifejezve. Az (ATIP) abszolút időkód a (PA) program terület elején például 0.00.00. Az (ATIP) abszolút időkód az (Ll) bevezető terület elején TLI-vel van jelölve. Az (ATIP) abszolút időkód a (TA) terület elején (TLI) mínusz 0.13.25-tel egyenlő, mivel a (TA) terület elején az abszolút időkód (TLI) mínusz 0.35.65-tel egyenlő. Minden (ATIP) abszolút időkód egy szervo sávrészt jelöl, melynek a hossza egy keretnek felel meg. Minden (21) kalibrációs területen szám szerint 15 keret áll rendelkezésre, és minden (22) járulékos területen egy keret áll rendelkezésre. Ha az (1) információhordozót szabványos CD jelek rögzítésére használjuk, a rendelkezésre álló hossz bőségesen elegendő egy kalibrációs ciklus elvégzéséhez, minden rögzítendő adatjelhez. Ez azért van így, mert a CD szabványnak megfelelően a különböző adatjelek - sávok - maximális száma száz.
Mivel az (ATIP) abszolút időkódok kiolvasása azokon a területeken, amelyeken teszt adatjel-struktúra már rögzítésre került, nem mindig biztosítható abban a sorrendben, amelyben a (21) kalibrációs területeket használjuk, alkalmasint hátulról előre irányban, azaz az első használandó (21) kalibrációs terület van a végére helyezve a (TA) területének [azaz a (CA) terület határához közel]. Ezen a módon van biztosítva, hogy azt a területet, amelyiket az optikai írásintenzitás meghatározására használtuk, megelőzze egy olyan viszonylag nagy terület, amelyiken még nem rögzítettünk adatjelstruktúrát. Ez azért előnyös, mert egy szervo sáv részen, amelyen már rögzítettünk teszt adatjel-struktúrát az (ATIP) abszolút időkód nem mindig olvasható megbízhatóan, noha ez szükséges a használni kívánt (21) kalibrációs terület elejének meghatározására. Az optimális írás intenzitás a következő módon határozható meg: mielőtt új adat jel (sáv) kerül rögzítésre, a (22) járulékos terület alapján teszt adatjel-struktúra rögzítésére a kalibrációs terület címét képezzük. Az 5. ábrán szereplő példában öt kalibrációs terület (1-től 5-ig sorszámozva) volt már felhasználva, ezt a vonalkázott területek jelölik. Ez van reprezentálva járulékos adatjel-struktúrákkal az öt 1-től 5-ig sorszámozott járulékos területen. Ezek a járulékos területek szintén vonalkázottak. A következő kalibrációs ciklusra a 6 sorszámú kalibrációs terület használható majd, ami az öt 1-5 járulékos terület járulékos adatjel-struktúráival van jelölve. A kalibrációs terület kiválasztása után teszt adatjel-struktúra kerül rögzítésre számos különböző írás intenzitás beállításával a kiválasztott kalibrációs területre. Miután megtörténik ennek a rögzített adatjelstruktúrának az olvasása, egy (Va) vizsgáló jel segítségével meghatározásra kerül, hogy melyik kalibrációs terület részen optimális a teszt adatjel-struktúra. Később adatjel-struktúra kerül rögzítésre a megfelelő járulékos területen (a 6 sorszámún) olyan írás intenzitással, ami azzal az írás intenzitással egyezik meg, amellyel az optimális adatjel-struktúra rögzítése történt.
A (110) mikroszámítógépbe alkalmas vezérlő programot töltünk a kalibrációs ciklus végrehajtásához. A 6. ábra egy ilyen példaprogramnak a folyamatábrája. Ennek a programnak az (SÍ) lépésében a (105) olvasó/író fej az információhordozón lévő (CA) területtel szembe pozicionálódik a (110) mikroszámítógép vezérlése szerint, a címzés (ATIP) abszolút időkóddal van megvalósítva a (VI) olvasási jelben, melyet a (109) detektor detektál. Az (S2) lépésben a teszt adatjel-struktúrák rögzítésére használandó (22) kalibrációs terület címének meghatározása történik a (22) járulékos területeken rögzített járulékos adatjel-struktúrák alapján. Ez könnyen megvalósítható annak detektálásával, hogy mutat-e nagyfrekvenciás modulációt a (107) visszavert nyaláb a járulékos területének a (107a) sugárnyalábbal való letapogatása alatt. Ilyen nagyfrekvenciás moduláció detektálható a (VI) olvasási jelben lévő nagyfrekvenciás jel összetevő jelenlétének a detektálásával. E célból a rögzítő berendezés a nagyfrekvenciás (120) detektort tartalmazhatja, amely a (105) olvasó/író fej, és a (110) mikroszámítógép közé kerül. Amikor olvasó áramkört alkalmazunk a rögzített adatnak a (VI) olvasási jelből való visszanyerésére, a teszt adatjel-struktúra jelenléte az olvasó áramkör kimenő jelének észlelése alapján detektálható.
Az (S3) lépésben az említett című (21) kalibrációs terület keresése történik a (110) mikroszámítógép vezérlése szerint. Amikor ezt a területet elérjük, az (Is) írási intenzitás az (S4) lépésben az (lo) kezdeti értékre van állítva. Előnyös, ha az (lo) kezdeti érték az információhordozón előre rögzítve van, a fent említett NLA-8901 145 lajstromszámú szabadalmi bejelentésben leírtak szerint. Ez az érték a kalibrációs ciklus előtt is olvasható. Továbbá á (110) mikroszámítógép vezérlése szerint a (114) jelgenerátor össze van kötve a (112) CIRC kódoló áramkörrel a vezérelhető (115) kapcsolón keresztül úgy, hogy ez egy, a jelgenerátor kimeneti jele által meghatározott teszt jel által (EFM) modulált jel, melyet a (113) EFM modulátor generált. Végül az (55) lépésben az (S/L) vezérlő jel úgy állítja a (107) meghajtó áramkört, hogy a (107a) sugárnyaláb intenzitása az (Is) írás intenzitás beállított értéke és az (II) intenzitás közé legyen állítva a (113) EFM modulátor kimeneti (Vefm EFM) modulált jele szerint, mely az éppen rögzített, a maradék adatjel-struktúrával azonos (EFM) jelet eredményezi. Az (S6) lépésben az (ATIP) abszolút időkódot detektálja a (109) detektor, melynek kiolvasása a (110) mikroszámítógéppel történik. Az (S7) lépésben az kerül megállapításra, hogy ez az (ATIP) abszolút időkód változott-e az előzőleg kiolvasotthoz viszonyítva. Ha nem ez az eset áll fenn, akkor az (56) lépés ismétlődik. Ha változott, akkor az (S8) lé6
HU 208 877 Β pésben az éppen olvasott abszolút időkód a kalibrációs terület végét jelzi. Ha nem ez az eset áll fenn, akkor az (S9) lépés hajtódik végre, melyben az (Is) írás intenzitás egy kicsiny (delta) I-vel növelődik, mely után a program az (S6) lépéssel folytatódik. Ha az (S8) lépésben a (21) kalibrációs terület végét elértük, az (S10) lépés hajtódik végre, az (S/L) vezérlő úgy állítja be a (107) meghajtó áramkört, hogy közben a (107a) sugárnyaláb intenzitása (II) állandó szinten van tartva. Az (SÍI) lépésben megkeressük ismét az említett (21) kalibrációs terület elejét és újra olvassuk. Az (S12) lépésben a (Va) vizsgáló jelet a (110) mikroszámítógép olvassa. Az (S13) lépésben a (Va) vizsgáló jel értékének vizsgálata történik, hogy megegyezik-e a teszt adatjel-struktúra optimális minőségével. Ha nem ez az eset áll fenn, akkor a program az (S12) lépéssel folytatódik. Egyéb esetben az (SÍ4) lépésben a (109) detektor által detektált (ATIP) abszolút időkód olvasódik ki. Azután, az (S15) lépésben az (S14) lépésben olvasott abszolút időkódnak megfelelő optimális írás intenzitás kerül kiszámításra. Ez például az utoljára olvasott abszolút időkód és a kalibrációs terület elejének megfelelő időkód közötti különbség meghatározásával lehetséges. Ennek a különbségnek a segítségével lehet meghatározni, hogy hány (Dl) lépéssel növelődött az (Io) kezdeti érték, mielőtt az utoljára olvasott (ATIP) abszolút időkódot elértük a teszt adatjel-struktúra rögzítése alatt. Ez a lépésszám és az (Io) kezdeti érték határozza meg az (Iopt) optimális írási energiát. Ezután az (S16) lépésben az (Is) írás intenzitást az (Iopt) optimális értékre állítjuk.
Az (S17) lépésben a (22) járulékos terület keresése történik, mely a használt kalibrációs területtel áll kapcsolatban. Az (S18) lépésben, ha már elértük az említett területet, egy adatjel-struktúrát forámlunk meg a (22) járulékos területen.
Teszt adatjel-struktúrák megformálása alatt a fent leírt kalibrációs eljárás alatt ez kezdetben kis írás intenzitással történik, azután lépésenként növelődik. Ez azt jelenti, hogy biztosítani lehet azt, hogy a címinformáció mindig olvasható legyen a kalibrációs terület elején, mivel a címinformációt nem csonkítja a kis írás intenzitással megformálódott teszt adatjel-struktúra. Alább megfelelő optimális írás intenzitást meghatározó eljárásokat írunk le példa segítségével. Az optikailag olvasható információhordozó, melyen az adatjel-struktúra kialakítása történt, olyan fizikai jeleket tartalmaz, amelyek változó visszaverési tulajdonságokkal rendelkeznek az információhordozónak olyan sugárnyalábbal való letapogatásánál, melynél az információhordozó letapogatásánál az (I) intenzitás egy alacsony (II) érték, melynél nincs változás a visszaverődésben, és egy (Is) magas írási szint között kapcsolódik át, mely változásokat hoz létre a visszaverésben. A 7. ábrán példa mutatja az ilyen (I) intenzitás változást, és a vele kapcsolatos adatjel-struktúrákat, az (58) fizikai jeleket, melynek visszaverési tulajdonságai megváltozottak, valamint az (59) átmeneti területeket, melyek változatlan tulajdonságúak. Az (58) fizikai jelek adatjel-struktúrája és az (59) átmeneti területek úgy olvashatók, hogy olyan állandó intenzitású olvasó nyalábbal tapogatjuk le, mely elég alacsony szintű ahhoz, hogy kizárjon detektálható változást az optikai tulajdonságokban. A letapogatási folyamat során az információhordozóról visszavert olvasó nyaláb az éppen letapogatott adatjelstruktúra szerint van modulálva. Az olvasó nyaláb modulációja a szokásos módon detektálható sugárzásra érzékeny olyan detektorral, mely olyan (VI) olvasási jelet generál, mely a nyaláb modulációjának jelzője. Ezt a (VI) olvasási jelet szintén mutatja a 7. ábra. A (VI) olvasási jelet újra átalakítjuk kétértékű jellé az olvasási jelnek a (Vref) refenrencia jel szintjével való összehasonlításával, komparálásával. A megbízható átalakításhoz az szükséges, hogy azok a pontok, ahol a (VI) olvasási jel metszi a referencia szintet, legyenek jól definiáltak, más szóval a (VI) olvasási jelben az jitter legyen minimális. Ahogy az ismeretes, a (VI) olvasási jel jittere optikai rögzítésnél akkor minimális, ha az adatjel-struktúra szimmetrikus, azaz, ha az (58) fizikai jelek átlagos hossza egyenlő az (59) átmeneti területek átlagos hosszával. Probléma, hogy az (58) fizikai jelek hossza erősen függ az (Is) írási intenzitástól. Ha az írásintenzitás túlságosan magas, az (58) fizikai jelek túl hosszúak lesznek, és ha az írásintenzitás túlságosan alacsony, az (58) fizikai jelek túl rövidek lesznek. Ezért, szükség van az írásintenzitás pontos szabályozására.
Egyik lehetséges optimális írásintenzitás meghatározási eljárásban teszt adatjel-struktúrákat rögzíthetünk olyan impulzus alakú jelekkel, melyek 50%-os kitöltésűek különböző írásintenzitásoknál, melyek után a rögzített adatjel-struktúrát kiolvassuk. Az optimális beállítás aszerint határozható meg, hogy meghatározzuk azt, hogy melyik beállításra minimális a (VI) olvasási jel második harmonikus torzítása.
Egy másik eljárást írunk le részletesebben az optimális írásintenzitás meghatározására a 8. ábrára való hivatkozással. A 8a, 8b és 8c ábrák mutatják az (I) intenzitás variációkat, az (58) fizikai jelek és az (59) átmeneti területek megfelelő adatjel-struktúráit, a (VI) olvasási jelet abban az esetben, amikor az (Is) írásintenzitás túl alacsony, optimális és túl magas.
A 8. ábrán a (VI) olvasási jel az maximális (Al) és a minimális (A2) szint között változik. A (DC) szint az egyenáram szint értékét reprezentálja a (VI) olvasási jelben. Amint kitűnik a 6. ábrából, a (VI) olvasási jel (DC) egyenáram szintje alapvetően az (Al és A2) szint között középen van, ha az írásintenzitás optimális értékű. Ha az írásintenzitás túl alacsony, a (DC) egyenáram szint az (Al és A2) szintek közötti közép felett helyezkedik el, amikor az az eset áll fenn, hogy az írás-intenzitás szintje túl magas, a (DC) egyenáram szint az (Al és A2) szint közötti közép latt helyezkedik el. így az optimális írásintenzitás beállítás az (Is) írásintenzitás egy olyan (DC) egyenáram szint értékre való szabályozásával jöhet létre, amely alapvetően az (Al és A2) szint között középen helyezkedik el.
A fenti optimális intenzitás beállításra szolgáló eljárás egy tökéletesített változatát írjuk le, utalással a 9a ábrára. Ezen eljárás során egy adatjel-struktúra rögzíté7
HU 208 877 Β se történik optimális intenzitás meghatározása céljából, mely adatjel-struktúra számos (70) rész-adatjel-struktúrát tartalmaz, ezek mindegyike egy rövid (58) fizikai jelből és egy rövid (59) átmeneti területből áll olyan írás jellel rögzítve, amelynek 50%-os kitöltése van. Az adatjel-struktúra továbbá egy második (71) rész-adatjel-struktúrát tartalmaz, mely egy viszonylag hosszú (58) fizikai jelből és egy viszonylag hosszú (59) átmeneti területből áll, mely szintén 50%-os kitöltésű írási jellel került rögzítésre. A (70) rész-adatjel-struktúrák száma lényegesen nagyobbra van választva, mint a (71) rész-adatjel-struktúrák száma. A 9a ábra a (VI) olvasási jelet mutatja, mely optikai olvasó berendezéssel történő olvasással jött létre.
A (70) rész-adatjel-struktúrák méretei úgy vannak megválasztva, hogy a (VI) olvasási jelben az összetevők amplitúdója, mely a (70) rész-adatjel-struktúráknak felel meg, lényegesen kisebb, mint a jelösszetevők amplitúdója, mely a (71) rész-adatjel-struktúráknak felel meg. Ez a (70) részadatjel-struktúrák méreteinek megválasztásával érhető el, hogy ezen adatjel-struktúra első harmonikusa az optikai letapogató eszköz optikai határfrekvenciája alá essen. A (71) rész-adatjel-struktúra méretei úgy vannak megválasztva, hogy ezen adatjel-struktúrának legalább az első és második harmonikusa essen az említett optikai határfrekvencia alá. A (DC) egyenáram szintet a (VI) olvasási jelben főleg a (70) rész-adatjel-struktúráknak megfelelő jelösszetevők szabják meg. A (VI) olvasási jel maximális (Al) és minimális (A2) szint közötti különbséget kizárólag a (71) rész-adatjel-struktúrának megfelelő érték szabja meg. Ahogyan az (Is) írási energia változás lényegesen nagyobb befolyással van a (70) rész-adatjel-struktúra (58) fizikai jeleinek hosszának és (59) átmeneti területeinek arányára, mint az említett hosszoknak a (71) rész-adatjel-struktúrák közötti arányára, a (DC) egyenáram szint a 9a ábrán bemutatott eljárás esetében sokkal érzékenyebb is lesz az írási szint változására, mint a
8. ábrán bemutatott eljárás esetében, ahol a (VI) olvasási jel amplitúdója azonos minden rész-adatjel-struktúrára, mely az adatjel-struktúrában előfordul. Mindez azt jelenti, hogy az optimális írási energia sokkal pontosabban határozható meg a 9a ábrán bemutatott eljárással.
Továbbá a 9a ábrán ahhoz az optimális írásintenzitással rögzített adatjel-struktúrához hasonlókat mutat a 9b és 9c ábra, amelyeket olyan írásszinttel rögzítettek, amely rendre túl alacsony, és amely túl magas. Amint a
9. ábrából nyilvánvaló, a (DC) egyenáramszint optimális írásintenzitás esetében megint a (VI) olvasási jelben alapvetően a maximális jel (Al) és a minimális jel (A2) szintje között középen van, míg abban az esetben, amikor az írási szint túl alacsony vagy túl magas, akkor a (DC) egyenáram szint rendre a közép felett és alatt helyezkedik el. A 9. ábrán bemutatott adatjel-struktúra csak egy a lehetséges adatjel-struktúrák közül, mely viszonylag nagyszámú rész-adatjel-struktúrából áll, melyek rövid fizikai jeleket és átmeneti területeket tartalmaznak, és viszonylag kisszámú rész-adatjelstruktúrából, melyek hosszú fizikai jeleket és átmeneti területeket tartalmaznak. Egy rész-adatjel-struktúra, mely szintén nagyon jól alkalmazható, olyan adatjelstruktúra, mely (EFM) jelnek felel meg a (CD) szabvány szerint. Ilyen adatjel-struktúra legalább 3 bit hosszúságú (13) fizikai jeleket, és legtöbbször 11 bites (111) fizikai jeleket tartalmaz. Közelítőleg az ilyen (EFM) adatjel-struktúrák összes fizikai jeleinek egyharmada (13) fizikai jel, jóllehet az összes fizikai jel 4%-a (111) fizikai jel. Az (13) fizikai jelek méretei olyanok, hogy csak ezen fizikai jelek alapharmonikusai helyezkednek el az optikai olvasó rendszer optikai határfrekvenciája alatt. Az (111) fizikai jeleknek legalább az első, második és harmadik harmonikusai helyezkednek el az optikai határfrekvencia alatt.
A 10. ábra példát mutat a (65) vizsgáló áramkörre, amellyel a (VI) olvasási jelből olyan vizsgáló jel származtatható, mely jelzi, hogy milyen mértékben tér el a (DC) egyenáram szint az optimális írásintenzitásnak megfelelő szinttől. A (10) vizsgáló áramkör a 8. ábrán egy (80) aluláteresztő szűrőt tartalmaz, a (VI) olvasási jelbeli (DC) egyenáram szint meghatározására. A (10) vizsgáló áramkör továbbá egy (81) pozitív-csúcsdetektort tartalmaz a (VI) olvasás jelbeli maximális (Al) szint meghatározására, és egy (82) negatív-csúcsdetektort a (VI) olvasási jelbeli minimális (A2) szint meghatározására. A (81 és 82) csúcsdetektorok kimeneti jelei egy (83) összeadó áramkör nem invertáló bemenetelre vannak téve, míg a (80) aluláteresztő szűrő kimenő jele értékének kétszeresére való erősítése után a (83) összeadó áramkör invertáló bemenetére kerül, így az összeadó áramkör kimenő jele képezi a (Va) vizsgáló jelet, melyre igaz a következő: Va = Al + A2 - 2DC összefüggés, és következésképp jelzi annak mértékét amennyivel eltér a (DC) jel értéke a maximális (Al) szint értékének és a minimális (A2) szint értékének átlagértékétől.
Az vizsgáló áramkörökként alkalmas más megfelelő példákra utal az NL-A-8901591 lajstromszámú holland szabadalmi bejelentés. Ha az olvasási jelben a második harmonikus torzítást alkalmazzuk az alkalmazott adatjel-struktúra minőségének mértékeként, a vizsgáló áramkör tartalmazhat egy második harmonikus detektort.
Meg kell jegyezni, hogy a találmány nem korlátozódik optikai rögzítő berendezésekre, hanem más rögzítő berendezésekre is alkalmazható, mint például mágneses rögzítő berendezésekre, vagy olyan berendezésekre, melyekben az adatokat elektronsugarak rögzítik. Noha a találmány olyan információhordozókra is használható, melyek felülírható típusúak, különösen alkalmas egyszer írható típusú információhordozók vonatkozásában.

Claims (9)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás információhordozón adatjel-struktúrák kialakítására, amelynek során legalább egy, az információhordozótól függő, és a megformálandó adatjelstruktúra minőségét befolyásoló paramétert szabályo8
    HU 208 877 Β zunk, azzal jellemezve, hogy egy kalibrációs területet (21) választunk ki több lehetséges kalibrációs terület (21) közül, a paraméter különböző értékű beállításaihoz teszt adatjel-struktúrákat formálunk meg a kiválasztott kalibrációs területen (21), a paraméter optimális értékű beállítását az így megformált adatjel-struktúra minősége alapján határozzuk meg, és a paramétert az említett optimális értékű beállításra szabályozzuk az adatjel-struktúra megformálása során. (Elsőbbsége: 1989.06. 23.)
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden kalibrációs területhez (21) egy járulékos területet (22) rendelünk hozzá, azon járulékos adatjelstruktúrát formálunk meg, a járulékos területen (22) minden esetben egy olyan optimális beállítást határozunk meg, amely ahhoz a kalibrációs területhez (21) van hozzárendelve, melyet az optimális beállításhoz használunk, és a járulékos területen (22) rögzített járulékos adatjel-struktúra alapján választjuk ki a kalibrációs területet (21). (Elsőbbsége: 1990.02. 12.)
  3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a járulékos területek (22) méreteit kisebbre választjuk a kalibrációs területek (21) méreteinél. (Elsőbbsége: 1990.02. 12.)
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a használt információhordozót (1) címekkel látjuk el, a kalibrációs területeket (21) és a járulékos területeket (22) előre meghatározott címeken alakítjuk ki. (Elsőbbsége: 1990. 02. 12.)
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kalibrációs terület (21) kiválasztása során mindig olyan kalibrációs területet (21) választunk ki, amely előtt közvetlenül egy olyan terület van, ahol még nem formáltunk meg teszt adatjel-struktúrát. (Elsőbbsége: 1989.06.23.)
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan típusú információhordozót (1) használunk, amelyen korlátozott számú különböző adatjel segítségével rögzíthető adatjel-struktúra, és a kalibrációs területek (21) száma legalább akkora, mint az említett különböző adatjelek száma. (Elsőbbsége: 1989.06.23.)
  7. 7. Adatrögzítő berendezés, amely tartalmaz valamely információhordozón történő adatjel-struktúrákat megformáló író eszközöket, és ezen író eszközökhöz kapcsolva azokat szabályozó vezérlő egységet, azzal jellemezve, hogy a berendezés az információhordozón (1) levő számos, előre meghatározott kalibrációs terület (21) közül egy kalibrációs területet (21) kiválasztó olvasó áramkört (9), és ezen olvasó áramkörhöz (9) kötött vezérlő egységet (5) tartalmaz, a kiválasztott kalibrációs területen (21) az író eszközök - célszerűen olvasó/író fejek (3) - különböző beállításaihoz teszt adatjel-struktúrákat megformáló eszközöket tartalmaz az író eszközökhöz kapcsolva, az így megformált teszt adatjel-struktúrák alapján optimális beállítást meghatározó és kiválasztó, az író eszközökhöz kapcsolt vizsgáló áramkört (10) és vezérlő egységet (5) tartalmaz, és az adatjel-struktúrák megformálása alatt az író eszközöket optimális beállítás szerint szabályozó, az író eszközökhöz kapcsolt vezérlő egysége (5) van. (Elsőbbsége: 1989.06.23.)
  8. 8. A 7. igénypont szerinti adatrögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiválasztott kalibrációs területhez (21) rendelt járulékos területen (22) rögzítendő járulékos adatjel-struktúrát létrehozó eszköze van, és a kalibrációs területet (21) a járulékos területen (22) megformált járulékos adatjel-struktúra alapján kiválasztó vezérlő egysége (5) van az író eszközökhöz kapcsolva. (Elsőbbsége: 1990.02. 12.)
  9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti adatrögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy az információhordozón (1) lévő számos, előre meghatározott kalibrációs terület (21) közül egy olyan kalibrációs területet (21) kiválasztó olvasó áramköre (9) van, amely kalibrációs terület (21) előtt olyan terület van, amelyen még nincs teszt adatjel-struktúra kialakítva. (Elsőbbsége: 1989. 06.
    23.)
HU903929A 1989-06-23 1990-06-20 Method and apparatus for developing structure of data signal on data carrier HU208877B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
NL8901591 1989-06-23
NL9000328A NL9000328A (nl) 1989-06-23 1990-02-12 Werkwijze en inrichting voor het aanbrengen van informatiepatronen op een registratiedrager.

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU903929D0 HU903929D0 (en) 1990-11-28
HUT56979A HUT56979A (en) 1991-10-28
HU208877B true HU208877B (en) 1994-01-28

Family

ID=26646544

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU903929A HU208877B (en) 1989-06-23 1990-06-20 Method and apparatus for developing structure of data signal on data carrier

Country Status (13)

Country Link
US (1) US5226027A (hu)
EP (1) EP0404249B1 (hu)
JP (1) JP3179089B2 (hu)
KR (1) KR100255263B1 (hu)
CN (1) CN1024053C (hu)
AT (1) ATE114855T1 (hu)
BR (1) BR9002971A (hu)
CZ (1) CZ283153B6 (hu)
DE (1) DE69014435T2 (hu)
HK (1) HK41496A (hu)
HU (1) HU208877B (hu)
NL (1) NL9000328A (hu)
SK (1) SK280263B6 (hu)

Families Citing this family (60)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JP2809835B2 (ja) * 1990-07-30 1998-10-15 松下電器産業株式会社 光ディスク装置および光ディスク
EP0930614B1 (en) * 1991-12-02 2004-03-31 Philips Electronics N.V. Closed information system with physical copy protection
US5414684A (en) * 1992-01-24 1995-05-09 Pioneer Electronic Corporation Method and apparatus for discriminating type of disks positioned on a CD player
JP3393407B2 (ja) * 1992-01-28 2003-04-07 ソニー株式会社 ディスク状記録媒体のアドレス記録方法、ディスク状記録媒体のアドレス判別回路及びディスク記録再生装置
JP3039099B2 (ja) * 1992-02-14 2000-05-08 ソニー株式会社 光ディスク記録装置およびその方法
JP3075632B2 (ja) * 1992-02-27 2000-08-14 パイオニア株式会社 光ディスクプレーヤ
JP2835250B2 (ja) * 1992-08-10 1998-12-14 シャープ株式会社 光ディスク記録再生装置における光量制御装置
US6529451B2 (en) * 1992-10-05 2003-03-04 Mitsubishi Denki Kabushiki Kaisha Optical disk and optical disk drive device
BE1007029A3 (nl) * 1993-04-22 1995-02-21 Koninkl Philips Electronics Nv Werkwijze voor het afleiden van een kwaliteitssignaal uit een uitgelezen signaal, alsmede een optekeninrichting en een uitleesinrichting waarin een dergelijke werkwijze wordt toegepast.
JP3240016B2 (ja) * 1993-05-11 2001-12-17 ソニー株式会社 光デイスク装置及び光デイスク装置の評価方法
US5537381A (en) * 1993-09-02 1996-07-16 Sharp Kabushiki Kaisha Test-writing recording control method and test-writing recording control apparatus and optical recording medium
JPH07220280A (ja) * 1994-01-26 1995-08-18 Pioneer Electron Corp 追記型光ディスク記録装置におけるキャリブレーション方法及び装置
JP2682439B2 (ja) * 1994-05-10 1997-11-26 日本電気株式会社 データの不正複写防止方法及び不正複写防止機能を有する情報記録制御装置
US5450383A (en) 1994-05-26 1995-09-12 International Business Machines Corporation Monitoring and adjusting laser write power in an optical disk recorder using pulse-width modulated power level checking signals
EP1158500B1 (en) * 1994-05-31 2010-07-14 Sony Corporation Data recording apparatus
JPH0837567A (ja) * 1994-07-26 1996-02-06 Olympus Optical Co Ltd 情報記録媒体及び情報再生装置
WO1996007271A1 (en) * 1994-08-31 1996-03-07 Sony Corporation Still picture system
US5602814A (en) * 1994-10-06 1997-02-11 International Business Machines Corporation Calibration of write-once disks using a single disk sector
US5537264A (en) * 1994-11-04 1996-07-16 Micropolis Corporation Method for optimally selecting media transfer rates for different data heads based on individual data head performance
CA2165532C (en) * 1995-01-23 2005-10-04 Michael L. Mitchell System for encoding a glass master to enable detection of a counterfeit optical cd-rom
JP2999684B2 (ja) * 1995-03-10 2000-01-17 株式会社日立製作所 光学ディスクの記録制御方法および光学ディスク装置
US5548572A (en) * 1995-03-31 1996-08-20 International Business Machines Corporation Spare and calibration sector management for optical WORM media
US5555237A (en) * 1995-05-30 1996-09-10 International Business Machines Corporation Contamination detection apparatus and method using write power calibration values
JPH0916964A (ja) * 1995-06-26 1997-01-17 Pioneer Electron Corp 光学式記録媒体および光ビームの供給パワー設定方法
JPH0963061A (ja) * 1995-08-25 1997-03-07 Pioneer Electron Corp 光記録媒体とその情報記録方法および情報再生方法
US5831943A (en) * 1995-11-07 1998-11-03 Nikon Corporation Stabilized overwriteable optical recording method using laser beam intensity settings
US5719838A (en) * 1996-03-29 1998-02-17 Eastman Kodak Company β compensation using a defocus technique
JPH09320094A (ja) * 1996-05-27 1997-12-12 Nikon Corp 光ディスクの再生方法及び光ディスク
EP0888614B1 (en) * 1996-12-06 2003-11-12 Koninklijke Philips Electronics N.V. Optical recording medium
US7123563B2 (en) * 1996-12-06 2006-10-17 Koninklijke Philips Electronics N.V. Optical recording method and apparatus using this method
WO1998025266A1 (en) * 1996-12-06 1998-06-11 Koninklijke Philips Electronics N.V. Optical recording medium
US5793737A (en) * 1996-12-06 1998-08-11 U.S. Philips Corporation Method and apparatus for writing optical recording media with optimum value of write power
PL185917B1 (pl) * 1996-12-24 2003-08-29 Koninkl Philips Electronics Nv Sposób i urządzenie do zapisu optycznego informacjSposób i urządzenie do zapisu optycznego informacjii
KR100579454B1 (ko) * 1999-04-13 2006-05-12 엘지전자 주식회사 기록매체 및 이에 테스트 기록을 수행하는 장치 및 방법
JP3697962B2 (ja) * 1999-08-20 2005-09-21 ティアック株式会社 光ディスクドライブ装置
KR100326338B1 (ko) * 1999-09-18 2002-03-08 구자홍 광기록매체의 최적 기록방법
TW468162B (en) * 1999-10-13 2001-12-11 Koninkl Philips Electronics Nv Method of hiding areas on a disc like recording of the optically rewritable type
JP3836313B2 (ja) * 1999-11-15 2006-10-25 シャープ株式会社 光記録方法及び光記録装置
US6611927B1 (en) * 2000-05-25 2003-08-26 Oak Technology, Inc. Apparatus and method for ideal value estimation in an optical PRML read channel
US7239586B2 (en) 2000-07-28 2007-07-03 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Optical disk device and recording power determining method
MXPA02012465A (es) * 2000-08-03 2003-04-25 Matsushita Electric Ind Co Ltd Medio para grabar informacion, metodo para grabar y reproducir informacion y aparato para grabar y reproducir informacion.
JP2002056531A (ja) * 2000-08-14 2002-02-22 Ricoh Co Ltd 光ディスク情報記録方法および記録媒体
JP4114767B2 (ja) 2000-10-13 2008-07-09 パイオニア株式会社 情報記録装置及び情報記録方法
PT1338007E (pt) * 2000-11-17 2009-10-01 Koninkl Philips Electronics Nv Processos, aparelho de gravação óptica usando tais processos e um meio de gravação óptica para ser usado pelos processos e pelo aparelho
US7522480B2 (en) 2001-01-25 2009-04-21 Dphi Acquisitions, Inc. Digital tracking servo system with multi-track seek with an acceleration clamp
US7782721B2 (en) * 2001-01-25 2010-08-24 Dphi Acquisitions, Inc. Digital focus and tracking servo system with multi-zone calibration
JP4474813B2 (ja) * 2001-08-20 2010-06-09 ヤマハ株式会社 光ディスク記録方法
US7038982B2 (en) * 2001-09-27 2006-05-02 Koninklijke Philips Electronics N.V. Method and recording device for selecting an optimized write strategy and recording medium for use by the method
US7123562B2 (en) * 2002-06-20 2006-10-17 Koninklijke Philips Electronics N. V. Method and device for determining a set of recording pulse series parameters for optical carrier recording and optical record carrier
KR20040009454A (ko) * 2002-07-23 2004-01-31 삼성전자주식회사 광정보 저장매체 및 그 기록방법
JP4100208B2 (ja) * 2003-03-20 2008-06-11 株式会社日立製作所 ディスク管理情報の認証方法およびディスク装置
JP4871122B2 (ja) * 2003-05-09 2012-02-08 コーニンクレッカ フィリップス エレクトロニクス エヌ ヴィ 最適パワーレベルを決定する方法及び装置
EP1710790B1 (en) * 2004-01-28 2011-06-08 Panasonic Corporation Recording power determination method and device
US7839740B2 (en) 2004-12-22 2010-11-23 Koninklijke Philips Electronics N.V. Recordable optical storage systems
US7006420B1 (en) * 2005-02-17 2006-02-28 Mediatek Incorporation Method for tuning write strategy parameters of an optical storage device, and system thereof
TWI257620B (en) * 2005-04-08 2006-07-01 Benq Corp System for recording image onto label layer of optical disc
US7778122B2 (en) * 2005-05-18 2010-08-17 Mediatek Incorporation Methods for tuning write strategy parameters utilizing data-to-clock edge deviations, and systems thereof
TW200731254A (en) * 2006-02-10 2007-08-16 Daxon Technology Inc Optical disc
JP4589894B2 (ja) * 2006-05-31 2010-12-01 東芝ストレージデバイス株式会社 磁気ディスク装置および磁気ディスク装置製造方法
US11417363B1 (en) * 2021-06-25 2022-08-16 Western Digital Technologies, Inc. Data storage device calibrating write parameter by pressing actuator against crash stop

Family Cites Families (11)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4189746A (en) * 1978-03-23 1980-02-19 Rca Corporation Method and apparatus for determining focus conditions
AU513008B2 (en) * 1978-11-13 1980-11-06 Discovision Associates Monitoring apparatus and method for monitoring
JPS58185066A (ja) * 1982-04-23 1983-10-28 Hitachi Ltd 磁気デイスク制御装置
FR2546325B1 (fr) * 1983-05-20 1988-07-08 Thomson Csf Procede et dispositif de calibration de la puissance optique appliquee a un disque optique pour l'enregistrement de donnees
US4578786A (en) * 1984-07-06 1986-03-25 Storage Technology Partners Ii Track pitch calibration system for use in optical storage devices
DE3546718C2 (hu) * 1984-12-29 1990-06-28 Canon K.K., Tokio/Tokyo, Jp
JPS62245530A (ja) * 1986-04-18 1987-10-26 Hitachi Ltd 微細ビ−ム利用超高密度記録方式
JPS62248174A (ja) * 1986-04-22 1987-10-29 Konika Corp ヘツド移送装置
JPH07111782B2 (ja) * 1986-08-13 1995-11-29 ソニー株式会社 光デイスクの記録再生装置
JPS63148426A (ja) * 1986-12-12 1988-06-21 Hitachi Ltd 光学的記録再生装置
JP2634827B2 (ja) * 1987-12-10 1997-07-30 株式会社日立製作所 光ディスクの多値記録再生方法

Also Published As

Publication number Publication date
HUT56979A (en) 1991-10-28
HU903929D0 (en) 1990-11-28
CZ283153B6 (cs) 1998-01-14
CS9003068A2 (en) 1991-12-17
DE69014435D1 (de) 1995-01-12
HK41496A (en) 1996-03-15
CN1024053C (zh) 1994-03-16
SK280263B6 (sk) 1999-10-08
US5226027A (en) 1993-07-06
BR9002971A (pt) 1991-08-20
DE69014435T2 (de) 1995-06-01
JP3179089B2 (ja) 2001-06-25
EP0404249B1 (en) 1994-11-30
EP0404249A1 (en) 1990-12-27
ATE114855T1 (de) 1994-12-15
JPH03102679A (ja) 1991-04-30
NL9000328A (nl) 1991-01-16
CN1048945A (zh) 1991-01-30
KR910001664A (ko) 1991-01-31
KR100255263B1 (ko) 2000-05-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU208877B (en) Method and apparatus for developing structure of data signal on data carrier
US5072435A (en) Information recording device which adjusts its recording parameters to the record carrier to be recorded
US7760597B2 (en) Optimal recording apparatus and method for determining an optical recording condition
KR100236888B1 (ko) 정보기록 시스템과 이 정보기록 시스템에 사용되는 기록장치 및 기록캐리어
US5559785A (en) Optimum recording laser power control by testing an EFT signal's asymmetry with a frame synchronization circuit
US20020136123A1 (en) Optical disc drive
EP0709837A2 (en) Optical disks and recording/reproduction thereof
US5978351A (en) Optical recording medium with recording control information
EP0431185B1 (en) Optical recorder
US7362673B2 (en) Optical recording method and apparatus using this method
EP0709842B1 (en) Recording and reproduction of data
US6584051B1 (en) Methods of determining the optimal erase and write power, and recording apparatus with devices for said methods
HU210013B (en) Device for recording information on optical data carrier
JP3477856B2 (ja) 光ディスク記録装置
EP0904586B1 (en) Optical recording method and apparatus using this method
US5796691A (en) Spindle servo system for adjusting rotational speed in optical disk player
JPH10134352A (ja) 光ディスク装置
JP2000155941A (ja) 記録装置
JPH08279205A (ja) データ再生装置