HU208619B - Method and apparatus for producing of dough particularly of dough products - Google Patents

Method and apparatus for producing of dough particularly of dough products Download PDF

Info

Publication number
HU208619B
HU208619B HU886716A HU671688A HU208619B HU 208619 B HU208619 B HU 208619B HU 886716 A HU886716 A HU 886716A HU 671688 A HU671688 A HU 671688A HU 208619 B HU208619 B HU 208619B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
dough
kneading
pasta
water
liquid
Prior art date
Application number
HU886716A
Other languages
English (en)
Other versions
HU886716D0 (en
HUT55971A (en
Inventor
Josef Manser
Friedrich Egger
Werner Seiler
Original Assignee
Buehler Ag Geb
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Buehler Ag Geb filed Critical Buehler Ag Geb
Publication of HU886716D0 publication Critical patent/HU886716D0/hu
Publication of HUT55971A publication Critical patent/HUT55971A/hu
Publication of HU208619B publication Critical patent/HU208619B/hu

Links

Classifications

    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A21—BAKING; EDIBLE DOUGHS
    • A21C—MACHINES OR EQUIPMENT FOR MAKING OR PROCESSING DOUGHS; HANDLING BAKED ARTICLES MADE FROM DOUGH
    • A21C1/00—Mixing or kneading machines for the preparation of dough
    • A21C1/006—Methods
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A21—BAKING; EDIBLE DOUGHS
    • A21C—MACHINES OR EQUIPMENT FOR MAKING OR PROCESSING DOUGHS; HANDLING BAKED ARTICLES MADE FROM DOUGH
    • A21C1/00—Mixing or kneading machines for the preparation of dough
    • A21C1/003—Plant; Systems, i.e. flow charts or diagrams
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A21—BAKING; EDIBLE DOUGHS
    • A21C—MACHINES OR EQUIPMENT FOR MAKING OR PROCESSING DOUGHS; HANDLING BAKED ARTICLES MADE FROM DOUGH
    • A21C1/00—Mixing or kneading machines for the preparation of dough
    • A21C1/06—Mixing or kneading machines for the preparation of dough with horizontally-mounted mixing or kneading tools; Worm or screw mixers
    • A21C1/065—Worm or screw mixers, e.g. with consecutive mixing receptacles
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A21—BAKING; EDIBLE DOUGHS
    • A21C—MACHINES OR EQUIPMENT FOR MAKING OR PROCESSING DOUGHS; HANDLING BAKED ARTICLES MADE FROM DOUGH
    • A21C11/00—Other machines for forming the dough into its final shape before cooking or baking
    • A21C11/16—Extruding machines
    • A21C11/20—Extruding machines with worms
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23L—FOODS, FOODSTUFFS, OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT COVERED BY SUBCLASSES A21D OR A23B-A23J; THEIR PREPARATION OR TREATMENT, e.g. COOKING, MODIFICATION OF NUTRITIVE QUALITIES, PHYSICAL TREATMENT; PRESERVATION OF FOODS OR FOODSTUFFS, IN GENERAL
    • A23L7/00—Cereal-derived products; Malt products; Preparation or treatment thereof
    • A23L7/10—Cereal-derived products
    • A23L7/109—Types of pasta, e.g. macaroni or noodles
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01F—MIXING, e.g. DISSOLVING, EMULSIFYING OR DISPERSING
    • B01F27/00—Mixers with rotary stirring devices in fixed receptacles; Kneaders
    • B01F27/21—Mixers with rotary stirring devices in fixed receptacles; Kneaders characterised by their rotating shafts
    • B01F27/2123—Shafts with both stirring means and feeding or discharging means
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C48/00—Extrusion moulding, i.e. expressing the moulding material through a die or nozzle which imparts the desired form; Apparatus therefor
    • B29C48/001—Combinations of extrusion moulding with other shaping operations
    • B29C48/0022—Combinations of extrusion moulding with other shaping operations combined with cutting
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C48/00—Extrusion moulding, i.e. expressing the moulding material through a die or nozzle which imparts the desired form; Apparatus therefor
    • B29C48/022—Extrusion moulding, i.e. expressing the moulding material through a die or nozzle which imparts the desired form; Apparatus therefor characterised by the choice of material
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C48/00—Extrusion moulding, i.e. expressing the moulding material through a die or nozzle which imparts the desired form; Apparatus therefor
    • B29C48/03—Extrusion moulding, i.e. expressing the moulding material through a die or nozzle which imparts the desired form; Apparatus therefor characterised by the shape of the extruded material at extrusion
    • B29C48/05—Filamentary, e.g. strands
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C48/00—Extrusion moulding, i.e. expressing the moulding material through a die or nozzle which imparts the desired form; Apparatus therefor
    • B29C48/25—Component parts, details or accessories; Auxiliary operations
    • B29C48/285—Feeding the extrusion material to the extruder
    • B29C48/287—Raw material pre-treatment while feeding
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C48/00—Extrusion moulding, i.e. expressing the moulding material through a die or nozzle which imparts the desired form; Apparatus therefor
    • B29C48/25—Component parts, details or accessories; Auxiliary operations
    • B29C48/30—Extrusion nozzles or dies
    • B29C48/345—Extrusion nozzles comprising two or more adjacently arranged ports, for simultaneously extruding multiple strands, e.g. for pelletising
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C48/00—Extrusion moulding, i.e. expressing the moulding material through a die or nozzle which imparts the desired form; Apparatus therefor
    • B29C48/25—Component parts, details or accessories; Auxiliary operations
    • B29C48/36—Means for plasticising or homogenising the moulding material or forcing it through the nozzle or die
    • B29C48/395—Means for plasticising or homogenising the moulding material or forcing it through the nozzle or die using screws surrounded by a cooperating barrel, e.g. single screw extruders
    • B29C48/40—Means for plasticising or homogenising the moulding material or forcing it through the nozzle or die using screws surrounded by a cooperating barrel, e.g. single screw extruders using two or more parallel screws or at least two parallel non-intermeshing screws, e.g. twin screw extruders
    • B29C48/402—Means for plasticising or homogenising the moulding material or forcing it through the nozzle or die using screws surrounded by a cooperating barrel, e.g. single screw extruders using two or more parallel screws or at least two parallel non-intermeshing screws, e.g. twin screw extruders the screws having intermeshing parts
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C48/00—Extrusion moulding, i.e. expressing the moulding material through a die or nozzle which imparts the desired form; Apparatus therefor
    • B29C48/25—Component parts, details or accessories; Auxiliary operations
    • B29C48/36—Means for plasticising or homogenising the moulding material or forcing it through the nozzle or die
    • B29C48/395—Means for plasticising or homogenising the moulding material or forcing it through the nozzle or die using screws surrounded by a cooperating barrel, e.g. single screw extruders
    • B29C48/40—Means for plasticising or homogenising the moulding material or forcing it through the nozzle or die using screws surrounded by a cooperating barrel, e.g. single screw extruders using two or more parallel screws or at least two parallel non-intermeshing screws, e.g. twin screw extruders
    • B29C48/405—Intermeshing co-rotating screws
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01F—MIXING, e.g. DISSOLVING, EMULSIFYING OR DISPERSING
    • B01F27/00—Mixers with rotary stirring devices in fixed receptacles; Kneaders
    • B01F27/05—Stirrers
    • B01F27/11—Stirrers characterised by the configuration of the stirrers
    • B01F27/114—Helically shaped stirrers, i.e. stirrers comprising a helically shaped band or helically shaped band sections
    • B01F27/1143—Helically shaped stirrers, i.e. stirrers comprising a helically shaped band or helically shaped band sections screw-shaped, e.g. worms
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01F—MIXING, e.g. DISSOLVING, EMULSIFYING OR DISPERSING
    • B01F27/00—Mixers with rotary stirring devices in fixed receptacles; Kneaders
    • B01F27/60—Mixers with rotary stirring devices in fixed receptacles; Kneaders with stirrers rotating about a horizontal or inclined axis
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C48/00—Extrusion moulding, i.e. expressing the moulding material through a die or nozzle which imparts the desired form; Apparatus therefor
    • B29C48/03—Extrusion moulding, i.e. expressing the moulding material through a die or nozzle which imparts the desired form; Apparatus therefor characterised by the shape of the extruded material at extrusion
    • B29C48/04—Particle-shaped

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Food Science & Technology (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Nutrition Science (AREA)
  • Botany (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Manufacturing & Machinery (AREA)
  • Noodles (AREA)
  • Manufacturing And Processing Devices For Dough (AREA)
  • Bakery Products And Manufacturing Methods Therefor (AREA)
  • Grain Derivatives (AREA)
  • Cereal-Derived Products (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés tészta, főként tésztaáru előállítására keményítő- és sikértartalmú nyersanyagokból, mint például lisztből, dercéből vagy darából nedvesítés, keverés és gyúrás révén, oly módon, hogy az anyag hőmérséklete az 50 °C-ot legalábbis lényegesen ne haladja meg, és hogy a tésztában teljes mértékben kialakuljon a sikérváz.
Az emberi táplálkozás céljait szolgáló szemes termények jelentős részét a hagyományos feldolgozás során lisztté, dercévé vagy darává őrölt állapotukban először tésztává dolgozzák fel és csak ezt követően készítenek belőle (vízben kifőzhető) száraz tésztaárut. Erre a termékcsoportra az úgynevezett siker-, illetve proteinváz a jellemző, amelyet a tésztaképzési szakaszban kell kialakítani, hogy biztosítsa a kellő szilárdságot a rákövetkező feldolgozáshoz, valamint a késztermékek megfelelő állagához.
Nagyon kedvelt emellett egy egész sor speciális termék, amelyeket szintén tésztaállagból kiindulva, például pirítással, pattogatással vagy kisütéssel hoznak fogyasztható állapotba. A speciális termékek ezen kategóriájában szóba jöhetnek sikérmentes vagy alacsony sikértartalmú nyersanyagok, mint például kukorica, rizs vagy burgonya felhasználása is. Ezeknél a sikérváz helyett például a hókezelt keményítő tulajdonságait használják ki a késztermék konzisztenciájának biztosítására. Azonban a tésztafázisban végzett műveleteknél ez utóbbiak esetében is 100 ’C hőmérsékletnél lényegesen alacsonyabb hőmérsékleteket alkalmaznak, tehát nincs főzési folyamat.
Közösnek tekinthető mindkét, főként a szemes terményekből nyert termékcsoportnál, hogy ezeket az emberi fogyasztás számára előzetesen valamilyen hőkezelésnek vetik alá, aminek révén feltárják a természetes keményítőt, miáltal az az emésztés révén maximálisan hasznosítható.
Egy gabonamag a maga természetes, teljes állapotában cellás szerkezeti felépítéssel rendelkezik. Ez a szerkezet, ami a liszttestet (magbelet) illeti, túlnyomórészt kristályos állapotú keményítőből (70-75%) és proteinből (10-15%) áll, ahol a protein különböző módon fordul elő, részben a keményítő kristályokra rátelepedve, részben pedig az egyes keményítőszemcsék közé ágyazódva, emellett a liszttest 10-15% vizet is tartalmaz. Egy természetes állapotú gabonamag mikroszkopikus metszetében speciálisan erre a célra alkalmazott színezési eljárásokkal egyértelműen felismerhetővé válik a protein-, illetve sikérváz, amely az egész mag nagy szilárdságát biztosítja. Az őrlési folyamat során a néhány milliméter nagyságú gabonamagvakról eltávolítják a sötét héjrészeket, és a liszttestet a mindenkori követelményeknek megfelelően maximum 500 μ szemcseméretű őrleménnyé dolgozzák fel, ezen belül adott szemcseméretű őrlemény-tartományokkal. Az őrlés során a liszt-, illetve dararészecskék közötti, természetes módon meglevő kapcsolatok szétroncsolódnak.
Egy klasszikus tésztaárutól, mint például a spagetti, makaróni, metélt tészta stb., elvárja a vásárló, hogy az vízben 7-15 perc alatt kifőjön anélkül, hogy a keményítő nagy része a főzővízbe jusson és azzal kiöntésre kerüljön. Ezt úgy lehet megakadályozni, ha az ipari feldolgozás során lehetőleg minél kevesebb keményítőszemcse külső burkolata sérül meg, főként pedig azáltal, ha a tésztaáruban a tésztaképzés során egy jó proteinvázat alakítanak ki, illetve a fehérjetestek nagy része hálószerű kötésekbe épül be és körülzárja a keményítőszemcséket. Ahhoz azonban, hogy a kívánt sikérváz létrejöjjön, gondoskodni kell arról, hogy a még megmaradt természetes kötések ne roncsolódjanak szét, illetve ne sérüljenek meg, és hogy a tésztafeldolgozás során a liszt- és dararészecskék valamennyi érintkezési helyén új kötések létesüljenek. Ez a követelmény adja meg a tésztaáruk, tésztaféleségek tésztaképzésének sajátosságát. Napjainkban a tésztaáru tésztájának készítésénél két széles körben elismert modell elképzelés létezik. Az egyik inkább a gyártás berendezésoldali megvalósításával foglalkozik. Egy több száz, sőt adott esetben 1000-2000 literes keverőteknőbe darát és vizet, valamint a mindenkori terméknek megfelelő további hozzávalókat öntenek. Ezt a nyersanyagot 10-15 percen keresztül egy lapáttengellyel mozgatják és keverik, hogy a víz, valamint az egyéb hozzávalók az egész terméktömegben egyenletesen eloszoljanak, és hogy az egyes liszt-, illetve dararészecskéknek elegendő idejük legyen a víz tényleges felvételére, amelynek során a víz az egyes részecskék közé hatol. Az egyenletes eloszlatás valamint a vízfelvétel tehát feltétlenül szükségessé teszi az említett 10-15 perces tartózkodási időt a keveróteknőben. A keverőteknóből áthordóelemek révén kiveszik a már megnedvesített terméket és egy szállítócsigán keresztül egy sajtoló- és gyúrócsigába (csigásprésbe) vezetik, amelynek a tésztaképzés során fel kell építenie a sikérvázat és egyidejűleg létre kell hoznia a formázó sajtoláshoz szükséges 70-100 bar nagy nyomást. Minden tapasztalat azt igazolta, hogy a jó sikérváz képződéséhez az áru hőmérséklete a tésztaképzés egyetlen időpontjában sem haladhatja meg az 50 °C-ot, mimellett a kifogástalan minőségű nyersanyag alapkövetelménynek tekintendő.
A második, inkább tudományosnak tekinthető modellnél a sikérváz felépülését a tészta csigásprésben való viszonylag nagy nyomás alatti megmunkálásának eredményeként részben biokémiai folyamatnak tételezik fel, mivel élő fehérjetestek közötti kötések jönnek létre, részben azonban egy mechanikus kényszermozgási folyamatnak is, ahol a részecskék térbeli eltolódása révén a fehérjetestek új kötések számára kedvező helyezetei alakulnak ki. A biokémiai folyamat a hőmérséklettől és kellő mennyiségű víz rendelkezésre bocsátásától függ. Részben még máig is vitatott, hogy milyen specifikus proteinfajták fejtenek ki elsősorban aktív szerepet az új kötések létrehozásánál. A sikérfehérje már a természetes állapotú magban is rostszerű molekulaképződményekből áll, amelyek a kötések nagy számának köszönhetően biztosítják az egész mag számára annak mechanikai szilárdságát. Ezen kötések egy része azonban az őrlési folyamat, illetve a liszt- és dararészecskék előállítása következtében szétroncsolódik, megsemmisül. Ha a lisztből, darából vagy dercéből stb. álló, 10-15% víztartalmú száraz nyersanyag2
HU 208 619 Β hoz további 10-20% vizet adnak és ezt a masszát mechanikus sajtoló-alakító folyamatnak vetik alá, akkor a rostszerű fehérjemolekulák megnyúlnak és egyidejűleg a kén- és hidrogéncsoportokon keresztül, melyek részben a fehérjemolekulákhoz kapcsolódnak, új kötések jönnek létre. Minél inkább lehetőség van új kötések minél tökéletesebb létrehozására, adott esetben a kéncsoportokon keresztül, annál inkább átvihető az eredeti mag szilárdsága az újonnan összeállított tésztadarabra, például mint tésztaárura, annak teljes keresztmetszetében. Az őrlési folyamat által megsemmisített természetes kötések helyett így nem csak egyszerűen újak jönnek létre, hanem ezek egy másféle, a mechanikai megmunkálás (sajtolás) és a későbbi hőkezelés (kifőzés) számára megfelelőbb, mintegy térbeli gumiszalagszövetként elképzelhető állapotba kerülnek. Csak ez adja meg a tésztának a rá jellemző tipikus, rugalmas és képlékeny, emellett nem ragadó tulajdonságát. Ha a tésztát mindössze 20% víztartalommal próbálják meg előállítani, akkor elegendő vízmolekula hiányában a gyúrásig intenzitástól függetlenül csak hiányos, tökéletlen sikérvázat lehet felépíteni. Az ebből készített tésztaáru kifőzésekor rövid idő alatt egy tésztacsomóvá áll össze és ebben a formában nemigen lehet szokásos tésztaételként elkészíteni. Emellett a nem megfelelő proteinvázzal rendelkező tésztaárunál túlságosan sok keményítő jut az áru felületéről veszteségként a főzővízbe, és az ilyen kifőzött tésztaáru a felületén nyálkássá és ragacsossá válik.
Az elmúlt évtizedekben nagyon sokat kísérleteztek azzal, hogy egyszerűbbé tegyék a tésztakészítés technológiáját tésztaáruk számára. A tésztaáruk tésztája, ellentétben a klasszikus kenyértésztával, száraztésztának nevezhető 28-35% átlagos tésztanedvességgel. A formázó sajtolás után fölöslegesen megmaradó vizet (a 12-13%-ot meghaladó vízmennyiséget) szárítással el kell távolítani, hogy a termék tárolható legyen. A kenyértészta átlagos víztartalma 50-65%. Ezen víz nagy része sütésnél elgőzölög. A kenyérben azonban még így is viszonylag nagy százalékban marad víz, ami miatt a hagyományos kenyér zárt csomagolásban szobahőmérsékleten csak néhány napig tartható el. Az 5065%-os víztartalmú kenyértésztát így a jelen leírás összefüggéseiben nedves tésztának nevezhetjük. Egyébként személyes tapasztalat is lehet, hogy a kenyértészta gyúrása, dagasztása a nagy víztartalom miatt egyszerűbb, főként pedig kevesebb erőt (energiát) igényel.
A nedves tésztánál tapasztalható „könnyebb” tésztaképzés átvétele tésztaáruk készítéséhez gazdasági szempontból értelmetlen lenne, mivel minden járulékos vizet a sikérváz kialakításához és a foimaképzéshez szükséges vízmennyiségen felül energiaigényes szárítási folyamatban ismét el kellene párologtatni. Valamennyi eddigi kísérlet a tésztaáruk rövidebb, egyszerűbb előállítási technológiájának kidolgozására kudarcot vallott, legalábbis a bejelentő ismeretei szerint, hol a folyamat műszaki kézbentarthatatlansága, hol pedig a végtermék elfogadhatatlan minőségromlása miatt. Már csak a biokémiai és fizikai adottságok következtében sem lehetséges egy a formázó sajtolás után nem megfelelően kialakult vagy megsérült sikérvázat valamilyen ráhatással ismét „kijavítani”. Ha a termék emellett még hőkárokat is szenvedett, vagyis a termék hőmérséklete a tésztaképzés során jelentősen 50 °C fölé emelkedett, akkor már arra sincs lehetőség, hogy ugyanazt az árut még egyszer normál tésztaállapotba hozzák és ismét kisajtolják. Ezért például a már kisütött kenyérből készült panírozóliszt (zsemlemorzsa) nem alkalmas arra, hogy kenyérsütéshez vagy tésztaáru nyersanyagként ismét felhasználják. A tésztaképzésnél, főként tésztaáruk esetében feltétlenül figyelembe kell venni a biológiai törvényszerűségeket. Ez azt jelenti, hogy magas követelményeket kell állítani mind a nyersanyagokkal, mind a berendezések üzemeltetésével szemben, hogy ne keletkezhessenek fertőző gócok a káros mikroorganizmusok számára, illetve ezek ne szaporodhassanak. Különösen magas követelményeket kell a tésztaáru előállításánál ott kielégíteni, ahol a tésztaáruhoz hozzáadják a tojást. Ebben a vonatkozásban a kritikus pontot mindeddig a teknőskeverő jelentette, mégpedig az anyag részben ellenőrizetlen tartózkodása miatt a meglehetősen nedves és a káros mikroorganizmusok számára is kedvező klímában. A teknőskeverővei szemben ezért a legmagasabb higiéniai követelményeket állítják. A gyakori tisztítás azonban nagyon időigényes. Vegyi tisztítószerek alkalmazása esetén a tisztítási folyamat csupán áttevődik a mosóvíz tisztítására. Mindegyik esetben megnövekedett üzemeltetési költségekkel és ezzel együtt nagyobb termékköltségekkel és termelési veszteségekkel kell számolni.
A fentiekhez hasonló problémák jellemzők az US 4269582 szabadalmi leírásban ismertetett megoldásra is, ahol a gyúrást egy gyúrókamrában két egymással párhuzamos és egymással ellentétes irányba forgó gyúrótengely végzi, amelyek alatt vagy fölött velük azonos irányban az alakítást végző csigásprés van elrendezve. Erre a szerkezetre is az jellemző, hogy a gyúrási művelet szakaszos, hosszú időt vesz igénybe és a gyúrókamra fertőző gócok kialakulásának van kitéve, öntisztulása nincs biztosítva.
A találmány által megoldandó feladat elsősorban a formázott tésztaáruk előállításánál a vázolt problémák kiküszöbölése és egy gazdaságosabb üzemvitel megvalósítása minél jobb sikérváz egyidejű megőrzése mellett az előállított tésztában.
A kitűzött feladatot olyan eljárással oldjuk meg tészta, főként formázott tésztaáru előállítására keményítő- és sikértartalmú nyersanyagokból, mint például lisztből, dercéből vagy darából szilárd és/vagy folyékony és/vagy pépes adalékanyagok felhasználásával, nedvesítés, keverés és gyúrás révén, oly módon, hogy a tésztaanyag hőmérsékletét 50 °C, de legfeljebb a 60 °C alatt tartjuk, és amely eljárás végén adott esetben a tésztaárut megszárítjuk, amely eljárásra a találmány értelmében az jellemző, hogy egy folyamatos áthaladásos eljárásban
- a nyersanyagot 25-40% víztartalmúra felnedvesítjük, ezután
- egy kényszerszállítást végző, együttforgó vágó3
HU 208 619 Β és gyúrószerszámokkal ellátott két öntisztító munkatengellyel rendelkező gyúrószerkezet révén vágási és gyúrási folyamatnak vetjük alá, ahol kevesebb mint 60 másodperc alatt formázó- és sajtolónyomástól mentesen száraztésztává gyúrjuk, majd ezt követően
- a száraztésztát sajtolónyomás alatt homogenizáljuk és a kívánt formába préseljük.
Valamennyi szakember számára, akik ismerték az évek óta sikertelen kísérletek sorát vagy abban résztvettek, meglepetést jelentett, hogy a jelen találmány szerint kiváló sikérvázzal rendelkező morzsalékos tészta állítható elő, amihez például összesen kevesebb mint 1 perc szükséges, tehát szinte elhanyagolható a hagyományos értelemben vett tartózkodási idő.
Amint azt a későbbiekben még bemutatjuk, különösen előnyös kiviteli alakok révén még az is lehetséges, hogy egy kiváló minőségű tésztaárut a nyersanyagból kiindulva az áru frissen kisajtolt állapotáig 20-30 másodperc alatt állítsunk elő, ami minden vonatkozásban lényeges műszaki előrelépést jelent a tésztaárugyártásban, különös tekintettel a higiéniára. Az új felismerések alapján biztonsággal következtethetünk arra, hogy az eddigi tésztaképzési modellelképzelések a tésztaáruk tésztája vonatkozásában legalábbis hiányosak és pontatlanok voltak.
A nedves tészták előállításánál már ismert volt, hogy a sikérvázat egy 10-30 másodperces időtartományban fel lehet építeni, ami azonban csak a feleslegben jelen levő víz miatt volt lehetséges. Nem így azonban a száraztésztáknál. A jelen találmány alapján ki lehet következtetni, hogy a sikérváz kialakulásánál egy száraztésztában a biológiának csak annyiban van szerepe, hogy az életfolyamatokat a felhasznált nyersanyagokban minőségileg nem szabad károsan befolyásolni. Az optimális sikérváz felépülése ezen határokon belül csak egy kémiai-fizikai folyamat. Mindkét folyamat, amennyiben ezeket kézben tudjuk tartani, néhány másodperc alatt lezajlik. A kémiai folyamat azonban csak akkor zajlik le ebben a tempóban, ha optimális feltételeket teremtünk a kötések újbóli létrejöttéhez, főként a kén- és hidrogéncsoportok számára. A fizikai folyamatok képezik az új vegyi kötések alapfeltételét. Ha a fizikai folyamatok, vagyis a részecskék mozgásai a tésztamasszán belül elég gyorsan mennek végbe, akkor a kémiai kötésképződési folyamatok szinte semmi időt nem igényelnek.
Az az eddigi elképzelés, hogy a vízeloszlás és a proteintest általi vízfelvétel időt igényel, a találmány eredményei alapján hamisnak bizonyult. Az alapkérdés nem 12-20% víz felvétele, például a kapillárisokon keresztül, és ennek behatolása a liszt- vagy dararészecskékbe és a fehérjetestbe, hanem csak az, hogy a víz milyen gyorsan oszlatható el valamennyi liszt- vagy dararészecskén, ami ismert módon annál nehezebb, minél kisebb a hozzáadott vízmennyiség. Ennek megfelelően a lisztek és darák gyors és egyenletes felnedvesítésének újszerű ötlete az úgynevezett áteresztő örvénynedvesítőkben, más néven örvénykeverőkben, ahol tulajdonképpen nincs is tartózkodási és gyúrási idő, sokkal célszerűbbnek bizonyult a hagyományos teknőskeverővei üzemelő modellnél. A homogén nedvességű laza morzsák liszt- vagy dararészecskékből való képződéséhez elég, ha a víz csupán megtapad a liszt- vagy dararészecskék felületén. A víznek az anyagrészecskék felületén való puszta megtapadásához egy folyamatos áteresztő rendszer érzékelhetően sokkal megfelelőbb, mint a keverőteknős rendszer. Feltételezhetően a kenyértészta-gyártásban tapasztalható legutóbbi fejlődési irány hatására fogadta el a szakma a száraztészta-gyártásban is a nagy keverőteknő változatlan alkalmazását, annak jól ismert hátrányai ellenére is.
A találmány emellett azonban nem várt módon két további, eddig meglévő problémakörben is javulást eredményez. Az egyik a végtermék inhomogenitásával kapcsolatos, míg a másik probléma, amely részben az előzővel összefügg, a tésztaszálak egyenletes kilépésének biztosítása a sajtolóformából.
Az új találmány szerinti gondolat értelmében a proteinvázat a végső alakításhoz szükséges nagy sajtolónyomás kifejtése előtt kell felépíteni.
A formázáshoz használt sajtolóegységnek, például csigásprésnek csupán a száraztészta homogenitását kell biztosítania és a szükséges nyomást létrehoznia. Ezáltal viszont a sajtolóformánál kilépő tésztaáru csaknem egyenletes hőmérséklettel rendelkezik, így a kilépési sebesség is lényegesen egyenletesebb a teljes sajtolóforma-keresztmetszetben. Ennek megfelelően jelentősen csökkenthető az áru, például spagetti eltérő hossza miatti vágási hulladék mennyisége.
A találmány emellett számos előnyös foganatosítási módot, illetve kiviteli alakot is tartalmaz.
Előnyös például, ha a tésztaanyagot a száraztészta sikérvázának létrehozása során egy azonos irányban forgó öntisztító munkatengelyekkel rendelkező kéttengelyes gyúrószerkezetben kevesebb mint 40, előnyösen kevesebb mint 20 másodpercig gyúrjuk. Ez a találmány konstrukciós megvalósítása szempontjából egy jelentős előrelépést tesz lehetővé azáltal, hogy az eddigi intenzív tisztítást igénylő keverőteknő helyett egy öntisztító berendezés alkalmazható. Ezáltal nemcsak az ezzel kapcsolatos ráfordítások válnak feleslegessé, de az eddigi technológia higiéniai szempontból legproblematikusabb része is kiküszöbölődik.
A tészta hőmérsékletét célszerű a kéttengelyes gyúrószerkezet végén mérni, és a nedvesítés során megfelelő hőmérsékletű víz hozzáadásával a kívánt értékre, de legfeljebb 50-60 °C-ra beállítani, míg a gyúrási folyamat intenzitását a gyúrószerkezet munkatengelyeinek fordulatszámával szabályozhatjuk.
A tésztaképzés előtt és után célszerű termékmintát venni és azt közvetlenül vagy laboron keresztül megvizsgálni és ennek megfelelően elvégezni specifikus korrekciós beavatkozásokat a feldolgozás során.
A találmány értelmében előnyös, ha a száraztésztát a kéttengelyű gyúrószerkezetből közvetlenül egy vagy több, homogenizáló sajtolónyomást létrehozó és a száraztésztát egy sajtolóformán keresztül végleges formájára sajtoló csigásprésbe tápláljuk be. A termékátadást a kéttengelyű gyúrószerkezetből a csigásprésbe célszerűen nyomásmentesen, előnyösen gravitációs úton végezzük, ami még inkább megkönnyíti a mintavételt és
HU 208 619 Β az eljárás lefolyásának ellenőrzését, illetve tulajdonképpeni kézbentartását.
A találmány értelmében a nyersanyagok nedvesítéséhez vizet, folyékony tojást, és adott esetben egyéb folyékony adalékanyagokat, valamint pépes adalékanyagokat, mint például zöldség- vagy gyümölcspépet használunk fel. A találmány egyik lehetséges megvalósítási módja értelmében a folyékony adalékanyagok teljes mennyiségét közvetlenül a kéttengelyes gyúrószerkezetbe tápláljuk be, míg abban az esetben, amikor a nyersanyagokat egy legalább 250 percenkénti fordulatszámmal forgó keverőtengellyel rendelkező örvénykeverőben nedvesítjük fel, akkor a vizet az örvénykeverőbe való belépésnél, míg a többi folyékony adalékanyagot, például folyékony tojást közvetlenül a kéttengelyű gyúrószerkezetbe tápláljuk be.
A találmány ugyanakkor lehetővé teszi a különböző szilárd vagy pépes adalékanyagok, mint például paradicsom, spenót, csípős paprika stb. felhasználásával készülő tésztaáruk előállításánál ezen anyagok betáplálását is a kéttengelyű gyúrószerkezetbe vagy közvetlenül egy ehhez csatlakozó csigásprésbe.
A különösen előtérben álló klasszikus kifőzetlen tésztaáruk, mint a spagetti, metélt tészta, makaróni stb. előállításánál célszerű a morzsalékos tésztát közvetlenül egy csigásprésbe betáplálni, a szükséges nyomás létrehozásával egy sajtolóformán keresztül végső alakjára sajtolni, majd ezt követően az árut kiszárítani. Természetesen lehetséges az is, hogy a frissen kisajtolt tésztaárut például gőzöléssel legalábbis részben vagy teljesen kifőzött áruvá, azonnali fogyasztásra szolgáló áruvá dolgozzuk fel, és csak ezután vetjük alá a szárítási folyamatnak.
A találmány tárgyát képezi egy berendezés is az előzőekben ismertetett eljárás megvalósítására a szilárd nyersanyagok, valamint a folyékony és/vagy pépes adalékanyagok beadagolására alkalmas adagolóegységekkel, adott esetben egy keverőegységgel, továbbá gyúróegységgel, sajtolóformával ellátott sajtolóegységgel, valamint adott esetben szárítóval. Erre a berendezésre a találmány értelmében az jellemző, hogy a gyúróegység egy önálló kéttengelyes gyúrószerkezetként van kialakítva, amelynek két öntisztító, azonos irányban forgó, vágó- és gyúróelemekkel, valamint behúzó csigaelemekkel ellátott munkatengelye van. Meglepő előnyök mutatkoztak, főként a tésztaminőség vonatkozásában, ha a morzsalékos tészta (száraztészta) képzéséhez kéttengelyes gyúrószerkezetet, míg a sajtolónyomás létrehozásához sajtolóegységként legalább egy, egytengelyes csigásprést alkalmaztunk.
A találmány szerinti berendezéssel lehetőség van gazdaságosan, ugyanakkor a magas higiéniai követelményeknek eleget téve nagyon jó minőségű tésztaárut előllítani, ahol a gyártási folyamat minden szakaszban külön is ellenőrizhető és az eddigieknél könnyebben lehet az esetleg szükséges beavatkozásokat elvégezni.
A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.
A rajzon az 1. ábra a tésztakészítés folyamatát és eszközeit tünteti fel (száraz) tésztaáru előállításához, vázlatos távlati ábrázolásban, a 2. ábra az 1. ábra szerinti gyúrószerkezet metszetét mutatja nagyobb méretarányban, gravitációs anyagbeadagolással és -kiadagolással, a 3. ábra a 2. ábra szerinti gyúrószerkezet egyik lehetséges változatát tünteti fel, közvetlen anyagátadással a gyúrási szakaszból a formázó csigásprésbe, a 4. ábra a tésztagyártási eljárás vázlatos lefolyását mutatja a nyersanyagoktól a frissen kisajtolt rövid tésztaáruig;
az 5. ábra egy komplett tésztaárugyártó vonalat tüntet fel rövid tésztaáruk számára, míg a 6. ábra egy komplett tésztaárugyártó vonalat szemléltet, hosszú (szálas) tésztaáruk számára.
A következőkben a találmányt az 1. és 2. ábrára hivatkozva ismertetjük. A nyersanyagot dara formájában egy (1) silóból vételezzük és egy pneumatikus (2) szállítóvezetéken keresztül egy (3) előtárolóba, illetve közvetlenül egy (4) adagolószerkezetbe tápláljuk. A vizet egy (5) tartályból (6) vezetéken és (7) mennyiségszabályozón keresztül közvetlenül egy (8) örvénykeverőbe adagoljuk. A (4) adagolószerkezetből egy (9) etetőfejen keresztül egyenletesen száraz nyersanyagot juttatunk a (8) örvénykeverőbe. A (8) örvénykeverőben a száraz nyersanyag egyenletesen benedvesedik és az ennek során képződő morzsaszerűen laza anyagot a 2. ábrán látható módon egy (11) gyúrószerkezet (10) beadagoló garatéba továbbítjuk. A (11) gyúrószerkezet a laza (12) morzsákból (ugyancsak a 2. ábrán jelzett módon) gyúrással (13) morzsalékos tésztát készít. A morzsalékos tészta, amennyiben a (11) gyúrószerkezet (14) kilépő vége teljesen szabad, részint 1-5 cm-es tésztadarabokból, részint pedig csaknem ököl nagyságú darabokból áll és morzsolódó, szétmálló benyomást kelt, hasonlóan egy kisütött kenyér belsejéhez. Ha azonban a (14) kilépő véget fúvókaszerűen összeszűkítjük, akkor hasonló állagú „kolbász” képződik, végtelen extrudált formában. A morzsalékos tészta azonban még egyik esetben sem rendelkezik egy kompakt tészta tulajdonságaival. Ha viszont egy darab morzsalékos tésztát kettészakítunk, könnyen megállapítható a tulajdonképpeni tésztaminőség a képlékeny-rugalmas és nem ragacsos tulajdonság alapján. A mikroszkopikus vizsgálat is azt mutatja, hogy a (13) morzsalékos tészta valóban már teljesen kialakult proteinvázzal rendelkezik. Mivel azonban itt száraztésztáról van szó és a tulajdonképpeni, például 50-100 bar nagyságú formázónyomást még nem alkalmaztuk, így látszólag a szétmálló, morzsálódó tészta benyomását kelti.
A morzsalékos tészta készítése a következőképpen történik: A laza, egyenletes (homogén) nedvességű (12) morzsákat a (10) beadagoló garaton keresztül egy kéttengelyes (11) gyúrószerkezetbe tápláljuk be. A könnyebb érthetőség kedvéért a 2. ábrán a célszerűen vízszintes helyzetű, tulajdonképpeni (11’) gyúrógéptest felülnézetben van ábrázolva, ezzel szemben a (10) beadagoló garat és a (14) kilépő vég oldalról, függőleges metszetben. Más szóval a (11’) gyúrógéptest 9O’-kal a
HU 208 619 Β függőleges képsíkba billentetten van ábrázolva, amit (15) metszetvonalakkal érzékeltettünk. A (12) morzsákat (16’) behúzócsigákkal, illetve két (17, illetve 18) munkatengely (16) behúzótartományával gyűjtjük be és jobbfelé, a (19) nyíl irányában egy első (20) gyúrótartományba szállítjuk.
A (20) gyúrótartományban mindegyik (17, illetve 18) munkatengelyen 3-3 pár együttforgó (21) gyúróujj van elrendezve. Mindkét (17, illetve 18) munkatengely azonos irányban (a 21’ nyilak irányában) forog és két csigakerékhez hasonlóan illeszkednek egymásba. Ezáltal kettős hatás jön létre: egyrészt az anyag továbbítása (a (19) nyíl irányában) és egy tömörítés, amelynek során tömör massza képződik. Ezt a masszát az első tulajdonképpeni (20) gyúrótartományban a (21) gyúróujjak előgyúrják.
A (21) gyúróujjak is alakíthatók úgy, hogy némi torlasztóhatásuk, emellett pedig még szállító hatásuk is legyen. A (20) gyúrótartományt elhagyó massza egy (22) közbenső szállítótartományon keresztül egy második (23) gyúrótartományba préselődik a (22’) csigaelemek általi pozitív irányú kényszerszállítás következtében. A (23) gyúrótartományban történik a tésztamassza fő gyúrási folyamata és ennek megfelelőn a proteinváz (sikérváz) kialakulása. A (23) gyúrótartományban az előzőekhez hasonlóan vagy másféle gyúrószerszámokat is alkalmazhatunk, akár váltakozva. Összességében a mechanikus nyomó- és szállítóerők hatása szándékosan viszonylag nagyon kis tésztaadagokon érvényesül, így csaknem egyáltalán nem lépnek fel felesleges nyomóerők és súrlódási hatások. Ez az oka annak, hogy miért tapasztalható a hőmérséklet csupán csekély mértékű emelkedése, összehasonlítva a régebbi gyúrószerkezetekkel. A (23) gyúrótartomány végén a tésztamasszát egy (25’) kilökőcsigába, illetve egy megfelelő (25) kilökőtartományon keresztül vezetjük, majd a (14) kilépő végen át a további feldolgozáshoz juttatjuk. Az ábrán bemutatott kéttengelyes (11) gyúrószerkezet azzal a különleges előnnyel rendelkezik, hogy nagymértékben öntisztító módon működik. A tészta kibocsátása a (14) kilépő vég mindenkori kialakítása szerint történhet tésztadarabkák formájában vagy enyhe szűkítés és megfelelő nyomás megléte esetén végtelen szálszerű („hurkaszerű”) képződményként.
Az 1. ábrán a morzsalékos tésztát egy (30) ejtőaknán keresztül közvetlenül, gravitációs úton egy (31) csigásprésbe juttatjuk, ahol egy (32) kontroliajtón keresztül tésztamintát vehetünk.
A (30) ejtőakna azonban további ellenőrző eszközökkel is rendelkezhet, illetve közvetlenül ezekhez csatlakoztatható, például a hőmérséklet ellenőrzése céljából. Ezáltal minden egyes eljárási szakasz különkülön is jól ellenőrizhető és azonnal a kellő helyen lehet beavatkozni.
Az 1. ábrán látható (31) csigásprés végén egy megfelelő alakú (33) sajtolófej van. Alatta szimbolikusan egy forgó (34) vágókés van ábrázolva, amely rövid tésztaáruk, mint például kifli előállításánál használatos.
A 3. ábrán a 2. ábra szerinti szerkezet egyik lehetséges változata látható. Itt az egyes munkatartományok a
2. ábrához hasonlóan vannak kialakítva, ahol ugyanakkor természetesen a kialakítás sokfélesége jelenhet meg, főként a gyúrószerszámok tekintetében, melyek lehetnek lyukas tárcsák, kívülről befelé irányuló ellenállástestek, csapok stb.
A 3. ábra a gyúrószerkezetet felülről mutatja. A lényeg ennél a változatnál a morzsalékos tészta közvetlen átadása egy (31’) csigatengellyel rendelkező csatlakozó (30’) szállítócsigába, amelynek lehet tisztán szállító funkciója, vagy lehet az 1. ábrához hasonlóan a tulajdonképpeni csigásprés is. Fontos azonban az, hogy a (30’) szállítócsigának nagyobb legyen a szállítási teljesítménye, mint a (11) gyúrószerkezeté, mivel ily módon elkerülhető, hogy a gyúrószerkezetben ellenőrizhetetlen nyomás alakuljon ki és így egyúttal kiküszöböljük az ellenőrizetlen hőmérsékletemelkedés veszélyét is. A morzsalékos tészta átadása a (11) gyúrószerkezetből a (30’) szállítócsigába azáltal történik, hogy a (31’) csigatengely levágja a belépő tésztaképződményt.
A 4. ábrán a találmány szerinti berendezés további elemei láthatók, így egy (40) számítógép (41) képernyővel.
Itt is rövid tésztaáruk gyártási technológiáját ábrázoltuk, ahol a tésztamasszát egy (33) sajtolófejen és egy (42) formán keresztül préseljük tésztaáruvá. A levágott termék közvetlenül egy (43) szállítószalagra esik, amelyet közvetlenül egy szárítóba vagy (44) gőzölőbe vezetünk be. A 4. ábrán a szakaszonkénti, illetve tartományonként! kezelés is jól kifejezésre jut, ahol az első eljárási szakaszban a morzsalékos tésztát állítjuk elő, a második eljárási szakaszban pedig a morzsalékos tésztát egy (31) csigásprés révén 50-100, vagy még több bar nyomáson kompakt homogén tésztamasszává dolgozzuk fel, majd ezt követően formázzuk.
Az ábrázolt (8) örvénykeverőnek (50) behúzócsigája van, amely (51) tengelyen előnyösen 200-500 percenkénti fordulatszámmal forog. A tulajdonképpeni nedvesítés és morzsaképzés azonban az (50) behúzócsigához csatlakozó kerek (53) házban megy végbe, amely folyamatokat nagyobb számú együttforgó (52) örvényeltető elemmel váltjuk ki. A (8) örvénykeverőbe így a szilárd anyagot a száraz nyersanyag tulajdonképpeni sajtolása nélkül tápláljuk be. Hasonlóképpen, sajtolónyomás nélkül hagyják el a morzsák a (8) örvénykeverőt, miután szabadeséssel közvetlenül a (11) gyúrószerkezetbe kerülnek. A 4. ábrán a (11) gyúrószerkezet a 2. ábrához hasonlóan két egymás felett elrendezett munkatengellyel (gyúrótengellyel) van ábrázolva. A gyakorlatban azonban az esetek többségében előnyösebb, ha mindkét munkatengely vízszintesen vagy egymáshoz képest magassági irányban legfeljebb csekély mértékben eltoltan van elrendezve. A (11) gyúrószerkezetet elhagyó (13) morzsalékos tészta szabadon lép ki egy (54) vákuumtérbe. Itt a gyakorlati alkalmazás számos eseténél megmutatkoznak a találmány szerinti megoldás jelentős előnyei.
Légelszíváskor az (54) vákuumtéren keresztül viszonylag porózus, mindenesetre még nem kompakt morzsalékos tészta hullik át, ami nagyon hatékonyan meg6
HU 208 619 Β szabadítható a fölösleges légzárványoktól. A biztonságos anyagadás és egyúttal a szellőztetés elősegítésének céljából az (54) vákuumtérbe egy hajtott (55) motolla telepíthető. Megfelelő on-line mérőeszközökkel valamennyi lényeges paraméter (hőmérséklet, nedvesség, klíma, nyomás stb.) ellenőrizhető és egy (40) vezérlőberendezésen (számítógépen) keresztül optimális értéken tartható.
Az 5. ábrán a 4. ábra szerinti megoldást egy teljes tésztaáruvonallal való kombinációban ábrázoljuk. A rövid tésztaárut egy (60) ejtőaknán keresztül közvetlenül egy első (61) rázó előszárítóra vezetjük a tésztaáru-darabok alakszilárdítása érdekében.
A (61) rázó előszárító többnyire egyszerű szellőztetéssel, illetve (62) klímaberendezéssel van felszerelve. A fő szárítási folyamat itt egy forgó (63) szárítóban történik, amely igen intenzív (64) szellőztető és klímaberendezéssel van ellátva. Az árut ezt követően készre szárítás és alaktartósítás céljából egy (65) végső szárítóba, majd közvetlenül egy (66) hűtőzónába, végül a csomagolóberendezésbe juttatjuk.
A 6. ábra szintén egy előnyös kiviteli alakot mutat. Itt egyetlen (31) csigásprés helyett kettőt alkalmazunk. A morzsalékos tésztát egy (70) elosztószerkezet útján, amely szintén csatlakoztatható egy vákuumszivattyúhoz, adjuk át egyenletesen a két (31) csigásprésnek. Ennek során az egyes csigásprések betáplálását például a csigásprések (33) sajtolófejében jelentkező nyomás függvényében kialakuló motorteljesítmény-felvétel függvényében lehet vezérelni.
A 6. ábra egy nagyon nagy teljesítményű (71) szárítóvonalat is bemutat, amely kifejezetten hosszú (szálas) áruk szárítására szolgál.
Végezetül a találmány szerinti eljárás megvalósítási lehetőségeinek bemutatására négy laboratóriumi kísérleteken alapuló példát ismertetünk:
1. példa
Kiindulási anyagok:
100 rész lágybúzaliszt 14% H2O-tartalommal
hozzáadva: 40 együtt adagoltuk be.
14 rész víz Teljesítmény: 300 kg liszt/h
4 tojás/1 kg liszt Gyúrószerkezet adatai:
Teljesítmény: 1500 kg liszt/h munkatengelyek 35 ford./perc
Gyúrószerkezet adatai: köpenyhőmérs. 40’C
gyorskeverő 485 fordJperc 45 tésztahőmérs. 40’C
munkatengelyek 67 fordVperc terméknedvesség 31%H2O
forgatónyomaték <10% alakítás: lasagna forma 60 mm
terméknedvesség 31%H2O vákuum 0,92 bar
alakítás: spagetti forma 0 1,8 mm csigásprés 21 ford./perc
vákuum 0,92 bar 50 henger hőmérs. 40’C
csigásprés 24 fordVperc fej hőmérs. 40’C
henger hőmérs. 39 ’C sajtolónyomás 109 bar
(prés-)fej hőmérs. 39 ’C Szárítás: mint az 1. példában
(prés-)sajtolónyomás 100 bar
Szárítás: 55 4. példa
l.zóna 5-55’C 55% rel. légnedvesség-tart. Kiindulási anyagok:
2. zóna 65 ’C 60% rel. légnedvesség-tart. 100 rész durumliszt
3. zóna 75 ’C 65% rel. légnedvesség-tart. hozzáadva:
4. zóna 85 ’C 72% rel. légnedvesség-tart. 4 rész paradicsompor
5.zóna 88 ’C 72% rel. légnedvesség-tart. 60 17 rész víz
6.
7.
8, 9,
zóna 90 ’C 75% rel. légnedvesség-tart.
zóna 90 ’C 80% rel. légnedvesség-tart.
zóna 80 ’C 92% rel. légnedvesség-tart.
zóna 30 ’C 90% rel. légnedvesség-tart.
terméknedvesség 11,9% H2O
2. példa
Kiindulási anyagok:
100 rész durumliszt, 14,5% H2O-tartalommal hozzáadva:
16,5 rész víz
Teljesítmény: 750 kg liszt/h
Gyúrószerkezet adatai:
A durumlisztet és a vizet közvetlenül a gyúrószerkezetbe tápláltuk, előkeverés nélkül.
munkatengelyek: forgatónyomaték terméknedvesség tésztahőmérséklet alakítás: kifli forma vákuum: csigásprés henger hőmérs. fej hőmérs. sajtolónyomás Szárítás:
l.zóna 65 ’C ford./perc 10%
31%H2O 40’C
5x3 mm 0,92 bar ford./perc 39’C 40’C
105 bar
55% rel. légnedvesség-tart. 72% rel. légnedvesség-tart. 78% rel. légnedvesség-tart. 12,10% H2O
2. zóna
3. zóna terméknedvesség
3. példa
Kiindulási anyagok:
rész durumliszt
50 rész lágybúzaliszt hozzáadva:
rész spenót finomra aprítva 12 rész víz
A vizet és a spenótot folyadékkeverékként a liszttel
HU 208 619 Β
A vizet és a paradicsomport folyadékkeverékként adagoltuk be.
Teljesítmény: 1050 kg liszt/h
Gyúrószerkezet adatai:
(gyorskeverő nélkül) munkatengelyek 70 ford/perc forgatónyomaték 010% tésztahőmérs. 35% köpenyhőmérs. 40 °C tésztanedvesség 30% H2O alakítás: csigatészta forma vákuum 0,92 bar csigásprés 22 ford/perc henger hőmérs. 35 °C fej hőmérs. 40 °C sajtolónyomás 118 bar
Szárítás: mint a 2. példában
A végtermékek minősége Főzési teszt:
vízfelvétel % főzési veszteség%
1. példa vizes áru 233,7 5,5
2. példa 4 tojásos áru 230,9 4,7
3. példa spenótos áru 239,2 6,2
4. példa paradicsomos áru 231,9 4,8
Érzékszervi bírálati eredmény összpontszám
1. példa vizes áru 32
2. példa 4 tojásos áru 35
3. példa spenótos áru 35
4. példa paradicsomos áru 34
A pontértékelés az alábbi értékelési tényezőkből tevődik össze: szín - nyálkásság - főzésállóság - harapást szilárdság és általános benyomás.
A fentiek alapján az 1-4. példák szerinti mind a négy terméktípusnál tényezőnként 6-7 pontos átlagértékek adódtak, ami egy hibátlan, jó piaci minőségnek felel meg.

Claims (12)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás tészta, főként formázott tésztaáru előállítására keményítő- és sikértartalmú nyersanyagokból, mint például lisztből, dercéből vagy darából szilárd és/vagy folyékony és/vagy pépes adalékanyagok felhasználásával, nedvesítés, keverés és gyúrás révén, oly módon, hogy a tésztaanyag hőmérsékletét 50 °C, de legfeljebb a 60 °C alatt tartjuk, és amely eljárás végén adott esetben a tésztaárut megszárítjuk, azzal jellemezve, hogy egy folyamatos áthaladásos eljárásban
    - a nyersanyagot 25-40% víztartalmúra felnedvesítjük, ezután
    - egy kényszerszállítást végző, együttforgó vágóés gyúrószerszámokkal ellátott két öntisztító munkatengellyel rendelkező gyúrószerkezet révén vágási és gyúrási folyamatnak vetjük alá, ahol kevesebb mint 60 másodperc alatt formázó- és sajtolónyomástól mentesen száraztésztává gyúrjuk, majd ezt követően
    - a száraztésztát sajtolónyomás alatt homogenizáljuk és a kívánt formába préseljük.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tésztaanyagot a száraztészta sikérvázának létrehozása során egy azonos irányban forgó öntisztító munkatengelyekkel rendelkező kéttengelyes gyúrószerkezetben kevesebb mint 40, előnyösen kevesebb mint 20 másodpercig gyúrjuk.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gyúrási folyamat intenzitását a gyúrószerkezet munkatengelyeinek fordulatszámával szabályozzuk.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tészta hőmérsékletét előnyösen a kéttengelyes gyúrószerkezet végén mérjük, és a nedvesítés során megfelelő hőmérsékletű víz hozzáadásával a kívánt értékre, de legfeljebb 50-60 °C-ra állítjuk be.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a száraztésztát a kéttengelyes gyúrószerkezetből közvetlenül egy vagy több, homogenizáló sajtolónyomást létrehozó és a száraztésztát egy sajtolóformán keresztül végleges formájára sajtoló csigásprésbe tápláljuk be.
  6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a termékátadást a kéttengelyű gyúrószerkezetből a csigásprésbe nyomásmentesen, előnyösen gravitációs úton végezzük.
  7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyersanyagokat egy legalább 250 percenkénti fordulatszámmal forgó keverőtengellyel rendelkező örvénykeverőben nedvesítjük fel.
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nedvesítéshez vizet, folyékony tojást, és adott esetben egyéb folyékony adalékanyagokat, valamint pépes adalékanyagokat, előnyösen zöldség- vagy gyümölcspépet használunk fel.
  9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizet mint első folyékony adalékanyagot az örvénykeverőbe való belépésnél, míg a többi folyékony adalékanyagot, például folyékony tojást közvetlenül a kéttengelyes gyúrószerkezetbe tápláljuk be.
  10. 10. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyékony adalékanyagok teljes mennyiségét közvetlenül a kéttengelyes gyúrószerkezetbe tápláljuk be.
  11. 11. Berendezés az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítására, a szilárd nyersanyagok, valamint a folyékony és/vagy pépes adalékanyagok beadagolására alkalmas adagolóegységekkel, adott esetben egy keverőegységgel, továbbá gyúróegységgel, sajtolóformával ellátott sajtolóegységgel, valamint adott esetben szárítóval, azzal jellemezve, hogy a gyúróegység egy önálló kéttengelyes gyúrószerkezetként (11) van kialakítva, amelynek két öntisztító, azonos irányban forgó, vágó- és gyúróelemekkel, valamint behúzó csigaelemekkel (16’) ellátott munkatengelye (17, 18) van.
  12. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy kéttengelyes gyúrószerkezetéhez (11) legalább egy, sajtolónyomást létrehozó egytengelyes csigásprésként (31) kialakított sajtolóegység van csatlakoztatva.
HU886716A 1987-11-27 1988-11-18 Method and apparatus for producing of dough particularly of dough products HU208619B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
CH4627/87A CH677309A5 (hu) 1987-11-27 1987-11-27

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU886716D0 HU886716D0 (en) 1990-11-28
HUT55971A HUT55971A (en) 1991-07-29
HU208619B true HU208619B (en) 1993-12-28

Family

ID=4279667

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU886716A HU208619B (en) 1987-11-27 1988-11-18 Method and apparatus for producing of dough particularly of dough products

Country Status (15)

Country Link
US (2) US5126159A (hu)
EP (1) EP0351423B1 (hu)
JP (1) JPH0775503B2 (hu)
CN (1) CN1037400C (hu)
AT (1) ATE92722T1 (hu)
BR (1) BR8807328A (hu)
CH (1) CH677309A5 (hu)
CZ (1) CZ277843B6 (hu)
DD (1) DD283554A5 (hu)
DE (1) DE3883230D1 (hu)
ES (1) ES2009411A6 (hu)
HU (1) HU208619B (hu)
PL (1) PL159849B1 (hu)
SK (1) SK778388A3 (hu)
WO (1) WO1989004610A1 (hu)

Families Citing this family (45)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
MX171785B (es) † 1988-11-18 1993-11-15 Buehler Ag Geb Dispositivo amasador-mezclador y procedimiento para la preparacion de pastas
ES2097675B1 (es) * 1990-06-18 1997-11-16 Blazquez Igual Antonio Procedimiento y maquina de laminar pastones para pasteleria.
ES2057296T3 (es) * 1990-08-16 1994-10-16 Nestle Sa Procedimiento de fabricacion por extrusion de pastas alimenticias y dispositivo para la realizacion del procedimiento.
IT1245361B (it) * 1991-03-26 1994-09-20 Barilla Flli G & R Metodo e relativa apparecchiatura per la estrusione di pasta alimentare
CH682619A5 (de) * 1991-06-18 1993-10-29 Buehler Ag Verfahren und Vorrichtung zur Herstellung eines knöllchenförmigen Produktes.
CH687842A5 (fr) * 1994-04-28 1997-03-14 Nestle Sa Procédé de fabrication de pâtes alimentaires.
DE4417357C2 (de) * 1994-05-18 2003-10-30 Buehler Ag Verfahren und Vorrichtung zur Reinigung von Teigwarenpressen
DE4426702A1 (de) * 1994-07-19 1996-01-25 Uwe Trockels Vorrichtung zum kontinuierlichen Kneten von Teigen
DE19512230A1 (de) * 1995-03-24 1995-12-07 Robert Klingler Vorrichtung für Doppelschraubenspindelpumpen zur Strukturbeeinflussung bei der Lebensmittelproduktion
IT1281436B1 (it) * 1995-10-20 1998-02-18 Pavan Mapimpianti Spa Procedimento per la produzione di pasta alimentare e relativo dispositivo
IT1296382B1 (it) * 1997-08-19 1999-06-25 Waltzing Limited Liability Com Procedimento ed attrezzatura per la produzione di pizze.
US6915734B2 (en) * 1997-08-19 2005-07-12 Arios, S.A. Pizza making method and system
AU3252999A (en) * 1998-02-06 1999-08-23 Societe Des Produits Nestle S.A. Method for continuous preparation of a garnished pastry
DE59800008D1 (de) 1998-04-16 1999-08-12 Lihotzky Vaupel Wolfram Verfahren und Vorrichtung zur Herstellung von Teigprodukten
ES2237030T3 (es) * 1999-03-16 2005-07-16 Societe Des Produits Nestle S.A. Pasta moldeada por inyeccion y procedimiento para su obtencion.
DE19936827A1 (de) * 1999-08-05 2001-03-08 Hosokawa Bepex Gmbh Vorrichtung zum Extrudieren plastischer Massen
FR2821525B1 (fr) * 2001-03-02 2004-06-25 Clextral Procede et installation de preparation en continu de produits alimentaires sous forme de pellets expansables
US6863429B2 (en) * 2002-01-07 2005-03-08 Artos, S.A. Dough mixer with metering device
DE10306438A1 (de) * 2003-02-15 2004-08-26 Werner & Pfleiderer Lebensmitteltechnik Gmbh Teigbearbeitungsanlage
DE10306437A1 (de) * 2003-02-15 2004-08-26 Werner & Pfleiderer Lebensmitteltechnik Gmbh Teigbearbeitungsanlage
US8002534B2 (en) * 2004-09-15 2011-08-23 Lowry Stanley N Methods and apparatuses for cutting dough utilizing a shaped opening
ITMI20050225A1 (it) * 2005-02-16 2006-08-17 Fava S P A Impastatrice omogeneizzatrice
DE102006046635A1 (de) * 2006-09-29 2008-04-03 Bühler AG Verfahren und Vorrichtung zur Herstellung von Teigwaren
ITPD20070054A1 (it) * 2007-02-21 2008-08-22 Isolteck Cusinato Srl Apparecchiatura per la pastificazione di farine alimentari alternative o simili
US9272468B1 (en) * 2008-04-03 2016-03-01 Purdue Research Foundation Apparatus and method for producing biobased carriers from byproducts of biomass processing
SG174634A1 (en) 2009-04-17 2011-10-28 Zimplistic Pte Ltd Compact appliance for making flat edibles
IT1395664B1 (it) * 2009-09-02 2012-10-16 Cmt Costr Mecc & Tec Apparato per la filatura di cagliata di latte per la produzione di formaggi a pasta filata
US20110174168A1 (en) * 2010-01-21 2011-07-21 AMF Automation Technologies, LLC d/b/a AMF Bakery Systems Dough Pump and Developer
US9603370B2 (en) * 2010-04-14 2017-03-28 Zimplistic Pte. Ltd. Method of making flat edible using a compact apparatus
CN102396578B (zh) * 2010-09-10 2016-05-04 三洋食品株式会社 面条块解开装置
KR101256803B1 (ko) * 2010-12-29 2013-04-22 주식회사 성우하이텍 탄산가스 용접장치용 용접 와이어 접합장치
ITPD20110312A1 (it) * 2011-10-03 2013-04-04 Suba Alimentare Srl Impianto per la produzione di cous cous
US8322272B1 (en) * 2011-10-18 2012-12-04 Wenger Manufacturing, Inc. Method for positive feeding of preconditioned material into a twin screw extruder
DE102012216912B4 (de) * 2012-09-20 2018-07-26 Vemag Maschinenbau Gmbh Lebensmittelfördervorrichtung, sowie Verfahren zum Fördern eines Lebensmittels
CN104286949A (zh) * 2014-07-22 2015-01-21 吉林厚德食品有限公司 一体化蛋片加工装置及蛋片加工方法
CN105432704B (zh) * 2015-04-03 2018-05-11 九阳股份有限公司 一种出面快速的面条机
US20190327980A1 (en) * 2016-02-20 2019-10-31 Miraj Business Development Pvt Ltd Automatic machine for making flat edibles
US10888107B2 (en) * 2017-02-28 2021-01-12 General Mills, Inc. Pump feeder and method of mixing edible material
CN107197900A (zh) * 2017-05-25 2017-09-26 贵州省榕江县盛源天然食品开发有限公司 一种葛根面条生产用原料混合装置
CN107811013A (zh) * 2017-11-07 2018-03-20 浙江科技学院 白茶酥饼及其制作方法
CN108633950B (zh) * 2018-05-18 2020-11-24 江苏食品药品职业技术学院 一种用于面条生产的具有干燥的功能的面条机
CN109588428B (zh) * 2018-12-20 2021-03-19 南宁市晋江福源食品有限公司 一种利用静电力均匀揉压混合蔬菜榨汁面包和面机
IT201900009801A1 (it) * 2019-06-21 2020-12-21 Wealth & Res Trading Ltd Apparato e metodo per produrre pasta secca alimentare
CN113907104A (zh) * 2021-09-20 2022-01-11 湖南裕湘食品有限公司 一种生产挂面的智能浆化机
US11986979B2 (en) 2021-09-24 2024-05-21 Aaron Engineered Process Equipment, Inc. Double arm mixer extruder

Family Cites Families (26)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US1083275A (en) * 1913-01-30 1914-01-06 Otto Eberhard Process for the continuous mechanical manufacture of objects from plastic substances.
US2026667A (en) * 1933-01-18 1936-01-07 Braibanti Mario Machine for preparing pastes
US2620752A (en) * 1940-12-18 1952-12-09 Braibanti Giuseppe Kneading and pressing device for machines for making alimentary pastes
DE1075511B (de) * 1954-12-02 1960-02-18 Ambrette Machinery Corporation, Brooklyn, N. Y. (V. St. A.) Vorrichtung zum Herstellen und Entlüften von Nahrungsmittelpasten, Teig od. dgl
US2914807A (en) * 1955-03-23 1959-12-01 Robbins Floor Products Inc Extrusion graining process
US2857624A (en) * 1956-07-19 1958-10-28 American Viscose Corp Continuous densification of thermosetting powder
BE622870A (hu) * 1961-10-11
CH453257A (de) * 1965-05-28 1968-06-14 Buehler Ag Geb Teigwarenpresse
DE1604396A1 (de) * 1966-03-26 1970-09-17 Werner & Pfleiderer Verfahren und Vorrichtung zur Herstellung thermoplastischer Mischungen durch kontinuierliches Homogenisieren mehrerer Mischungsteile
US3423074A (en) * 1967-01-12 1969-01-21 Baker Perkins Inc Multipurpose continuous mixing and/or kneading apparatus
US3843757A (en) * 1967-11-15 1974-10-22 Hercules Inc Process for extruding foamed thermoplastics by utilizing an intermeshing co-rotating twin screw extruder
JPS4943594B1 (hu) * 1968-10-28 1974-11-21
JPS4510873Y1 (hu) * 1968-11-22 1970-05-16
US3632256A (en) * 1969-03-19 1972-01-04 Union Carbide Corp Extrusion-compounding apparatus
US3719350A (en) * 1971-03-22 1973-03-06 Baker Perkins Inc Self-cleaning venting section for continuous mixers
GB1404391A (en) * 1972-01-10 1975-08-28 Andouart Soc D Ets Extrusion machine
CH570780A5 (hu) * 1972-05-16 1975-12-31 Buehler Ag Geb
JPS5161676A (en) * 1974-11-21 1976-05-28 Nippon Beet Sugar Mfg Nenseifunryutaino jukuseisochi
US4269582A (en) * 1978-11-21 1981-05-26 Mario Mella Pasta-making machine
DE2924317C2 (de) * 1979-06-15 1984-07-19 Hermann Berstorff Maschinenbau Gmbh, 3000 Hannover Zweistufige Strangpreßvorrichtung für thermoplastische Formmassen, insbesondere für pulverförmige Kunststoffe
DE3014643A1 (de) * 1980-04-16 1981-10-22 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Gleichsinnig rotierbare doppelschnecke
DE3400300C2 (de) * 1983-06-24 1986-01-23 Gebrüder Bühler AG, Uzwil Verfahren zur Herstellung von langen Teigwaren und Vorrichtung zur Durchführung eines solchen Verfahrens
US4744669A (en) * 1986-10-23 1988-05-17 Baker Perkins, Inc. Mixing and extruding apparatus and methods
JPS63207612A (ja) * 1987-02-24 1988-08-29 日本碍子株式会社 セラミツク押出法及びそれに用いる装置
US4826323A (en) * 1988-05-23 1989-05-02 Apv Chemical Machinery Inc. Self-wiping continuous mixer with enlarged bore section
US4960043A (en) * 1989-06-07 1990-10-02 Nabisco Brands, Inc. Extruder and continuous mixer arrangement for producing an at least partially baked product having a cookie-like crumb structure

Also Published As

Publication number Publication date
SK277852B6 (en) 1995-04-12
WO1989004610A1 (en) 1989-06-01
HU886716D0 (en) 1990-11-28
JPH0775503B2 (ja) 1995-08-16
HUT55971A (en) 1991-07-29
BR8807328A (pt) 1990-03-13
CZ277843B6 (en) 1993-06-16
JPH02502336A (ja) 1990-08-02
ATE92722T1 (de) 1993-08-15
CN1033233A (zh) 1989-06-07
ES2009411A6 (es) 1989-09-16
EP0351423B1 (de) 1993-08-11
US5126159A (en) 1992-06-30
CZ778388A3 (en) 1993-02-17
SK778388A3 (en) 1995-04-12
EP0351423A1 (de) 1990-01-24
US5993187A (en) 1999-11-30
CH677309A5 (hu) 1991-05-15
DE3883230D1 (de) 1993-09-16
PL159849B1 (pl) 1993-01-29
PL276001A1 (en) 1989-08-07
DD283554A5 (de) 1990-10-17
CN1037400C (zh) 1998-02-18

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU208619B (en) Method and apparatus for producing of dough particularly of dough products
LT3453B (en) Kneading machine for the preparation of dough and method for making dough, in particular for macaroni
US4344975A (en) Process for the production of agglomerated bread crumbs
US5558886A (en) Extrusion apparatus for the preparation of instant fresh corn dough or masa
US5532013A (en) Method for the preparation of instant fresh corn dough or masa
RU2170031C2 (ru) Способ получения рисовой лапши быстрого приготовления
US4104958A (en) Method and apparatus for processing vegetable foodstuffs
US5447742A (en) High temperature/short time process for the production of lime cooked corn derivatives
US5415884A (en) Process and apparatus for the production of a product in the form of small lumps
US6387437B1 (en) High pressure process and system for the production of fresh whole corn masa, nixtamalized whole corn flour, and derived products
KR200384226Y1 (ko) 반죽기 및 그 반죽기를 갖는 생면제조장치
RU2370104C2 (ru) Получение макаронных изделий
EP0272502A2 (en) Process for the preparation of instant pasta
KR20060091364A (ko) 반죽기 및 그 반죽기를 갖는 생면제조장치
RU2005379C1 (ru) Месильное устройство и способ приготовления макаронных изделий из теста
RU2460302C1 (ru) Способ производства хлеба
EP2074892B1 (en) Process and plant for the production of precooked and gelatinized flour for food products specification
JPH0419826B2 (hu)
RU2466538C1 (ru) Способ производства макаронных изделий и установка для его осуществления
KR20000019384A (ko) 저응집력의 곡물가루를 이용한 국수제조장치및 그 방법
RU2095997C1 (ru) Способ производства макаронных изделий
JPS60120953A (ja) 即席押出成形麺類の製造法
CN110973482A (zh) 一种桑叶面及其制备方法
SU1142090A1 (ru) Способ получени сухого полуфабриката кулинарного соуса
CN110973484A (zh) 一种荷叶面及其制备方法

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee