HU205304B - Actuator - Google Patents

Actuator Download PDF

Info

Publication number
HU205304B
HU205304B HU891321A HU132189A HU205304B HU 205304 B HU205304 B HU 205304B HU 891321 A HU891321 A HU 891321A HU 132189 A HU132189 A HU 132189A HU 205304 B HU205304 B HU 205304B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
sleeve
driven
locking spring
control
electric motor
Prior art date
Application number
HU891321A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT49531A (en
Inventor
Lars Mattis Severinsson
Original Assignee
Wabco Holdings Sab
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Wabco Holdings Sab filed Critical Wabco Holdings Sab
Publication of HUT49531A publication Critical patent/HUT49531A/hu
Publication of HU205304B publication Critical patent/HU205304B/hu

Links

Classifications

    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
    • F16D—COUPLINGS FOR TRANSMITTING ROTATION; CLUTCHES; BRAKES
    • F16D65/00—Parts or details
    • F16D65/14—Actuating mechanisms for brakes; Means for initiating operation at a predetermined position
    • F16D65/28—Actuating mechanisms for brakes; Means for initiating operation at a predetermined position arranged apart from the brake
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B61—RAILWAYS
    • B61H—BRAKES OR OTHER RETARDING DEVICES SPECIALLY ADAPTED FOR RAIL VEHICLES; ARRANGEMENT OR DISPOSITION THEREOF IN RAIL VEHICLES
    • B61H7/00—Brakes with braking members co-operating with the track
    • B61H7/02—Scotch blocks, skids, or like track-engaging shoes
    • B61H7/04—Scotch blocks, skids, or like track-engaging shoes attached to railway vehicles
    • B61H7/06—Skids
    • B61H7/08—Skids electromagnetically operated
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B60—VEHICLES IN GENERAL
    • B60T—VEHICLE BRAKE CONTROL SYSTEMS OR PARTS THEREOF; BRAKE CONTROL SYSTEMS OR PARTS THEREOF, IN GENERAL; ARRANGEMENT OF BRAKING ELEMENTS ON VEHICLES IN GENERAL; PORTABLE DEVICES FOR PREVENTING UNWANTED MOVEMENT OF VEHICLES; VEHICLE MODIFICATIONS TO FACILITATE COOLING OF BRAKES
    • B60T13/00—Transmitting braking action from initiating means to ultimate brake actuator with power assistance or drive; Brake systems incorporating such transmitting means, e.g. air-pressure brake systems
    • B60T13/74—Transmitting braking action from initiating means to ultimate brake actuator with power assistance or drive; Brake systems incorporating such transmitting means, e.g. air-pressure brake systems with electrical assistance or drive
    • B60T13/741—Transmitting braking action from initiating means to ultimate brake actuator with power assistance or drive; Brake systems incorporating such transmitting means, e.g. air-pressure brake systems with electrical assistance or drive acting on an ultimate actuator
    • B60T13/743—Transmitting braking action from initiating means to ultimate brake actuator with power assistance or drive; Brake systems incorporating such transmitting means, e.g. air-pressure brake systems with electrical assistance or drive acting on an ultimate actuator with a spring accumulator
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B61—RAILWAYS
    • B61H—BRAKES OR OTHER RETARDING DEVICES SPECIALLY ADAPTED FOR RAIL VEHICLES; ARRANGEMENT OR DISPOSITION THEREOF IN RAIL VEHICLES
    • B61H13/00—Actuating rail vehicle brakes
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
    • F16D—COUPLINGS FOR TRANSMITTING ROTATION; CLUTCHES; BRAKES
    • F16D28/00—Electrically-actuated clutches
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
    • F16D—COUPLINGS FOR TRANSMITTING ROTATION; CLUTCHES; BRAKES
    • F16D65/00—Parts or details
    • F16D65/14—Actuating mechanisms for brakes; Means for initiating operation at a predetermined position
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
    • F16D—COUPLINGS FOR TRANSMITTING ROTATION; CLUTCHES; BRAKES
    • F16D65/00—Parts or details
    • F16D65/38—Slack adjusters
    • F16D2065/386—Slack adjusters driven electrically
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
    • F16D—COUPLINGS FOR TRANSMITTING ROTATION; CLUTCHES; BRAKES
    • F16D66/00—Arrangements for monitoring working conditions, e.g. wear, temperature
    • F16D2066/003—Position, angle or speed
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
    • F16D—COUPLINGS FOR TRANSMITTING ROTATION; CLUTCHES; BRAKES
    • F16D66/00—Arrangements for monitoring working conditions, e.g. wear, temperature
    • F16D2066/005—Force, torque, stress or strain
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
    • F16D—COUPLINGS FOR TRANSMITTING ROTATION; CLUTCHES; BRAKES
    • F16D2121/00—Type of actuator operation force
    • F16D2121/18—Electric or magnetic
    • F16D2121/24—Electric or magnetic using motors
    • F16D2121/26—Electric or magnetic using motors for releasing a normally applied brake
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
    • F16D—COUPLINGS FOR TRANSMITTING ROTATION; CLUTCHES; BRAKES
    • F16D2125/00—Components of actuators
    • F16D2125/18—Mechanical mechanisms
    • F16D2125/20—Mechanical mechanisms converting rotation to linear movement or vice versa
    • F16D2125/34—Mechanical mechanisms converting rotation to linear movement or vice versa acting in the direction of the axis of rotation
    • F16D2125/40—Screw-and-nut
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
    • F16D—COUPLINGS FOR TRANSMITTING ROTATION; CLUTCHES; BRAKES
    • F16D2127/00—Auxiliary mechanisms
    • F16D2127/06—Locking mechanisms, e.g. acting on actuators, on release mechanisms or on force transmission mechanisms
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T74/00—Machine element or mechanism
    • Y10T74/18—Mechanical movements
    • Y10T74/18568—Reciprocating or oscillating to or from alternating rotary

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Electromagnetism (AREA)
  • Transportation (AREA)
  • Braking Arrangements (AREA)
  • Valve Device For Special Equipments (AREA)
  • Fluid-Damping Devices (AREA)
  • Vehicle Body Suspensions (AREA)
  • Fluid-Driven Valves (AREA)
  • Actuator (AREA)
  • Reciprocating, Oscillating Or Vibrating Motors (AREA)
  • Connection Of Motors, Electrical Generators, Mechanical Devices, And The Like (AREA)
  • Mechanical Operated Clutches (AREA)

Description

A találmány tárgya működtetőszerkezet, amelynek házában hajtott hüvely van forgathatóan ágyazva, és utóbbi forgómozgást a működtetőszerkezetből kihajtó hajtott gyűrűvel áll kapcsolatban.
Jóllehet a javasolt működtetőszerkezetet elsősorban vasúti járművek fékberendezéséhez csatlakoztatva, fék működtetésére alkalmas kiviteli alakok kapcsán ismertetjük, a működtetőszerkezet éppúgy felhasználható ettől eltérő kiviteli alakban és felhasználási területen olyan esetekben, amikor szabályozott erőkifejtésre van szükség vagy pedig külső teher meghatározott helyzetbejuttatása a cél. A működtetőszerkezet amellett, hogy forgó mozgást haladó mozgássá átalakító eszköz, például golyórecirkulációs csavarhajtás közbeiktatásával tengelyirányú, haladó mozgás vagy erő leadására alkalmas.
A vasúti járművek fékezése hagyományosan úgy történik, hogy sűrített levegővel feltölthető fékhengerben tengelyirányban mozgó dugattyú fejt ki az ugyancsak tengelyirányú fékezőerőt. Ennek a módszernek az egyik lehetséges változata szerint, amelyet leggyakrabban rögzítő fékezéskor vagy vészfékezéskor, de néha üzemi fékezés gyanánt is alkalmaznak, a berendezés egy, a sűrített levegő által megfeszített, összenyomva tartott nagy erejű rugóval rendelkezik, és a fékerő csak a légnyomás csökkenésével kezd hatni.
Napjainkban fokozott törekvés tapasztalható, hogy a modem vasúti járműveknél a sűrített levegős rendszereket kiiktassák, azaz sem a vezérlés sem az energiatermelés ne sűrített levegő felhasználásával történjen. Ennek megfelelően inkább elektromos energiát kívánnak alkalmazni mind energiatermelésre, mind vezérlésre, egyrészt mivel a szabályozórendszer amúgy is elektronikára épül, másrészt mivel az energiának elektromosság formájában történő közvetítése az energiatovábbító szerkezetek egyszerűsödését vonja maga után, és így azok a modem vasúti járművek fedélzetén más célra is alkalmazhatók.
Egyre nő az érdeklődés az újonnan kifejlesztett módszer iránt, melynek során az elektromos erőt alakítják át mechanikus fékezőerővé a vasúti jármű vezetőjétől érkező elektromos vezérlőjel alapján. Az ilyen rendszerekkel szemben támasztott követelmények szintje igen magas, például a pontosságot és a reakcióidőt illetően az esetlegesen fellépő csúszásgátló funkció tekintetében, de ez éppígy vonatkozik az egyszerűségre, megbízhatóságra és a vasúti járművek alján érvényesülő rendkívüli környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képességre is.
Az irodalomban számos megoldás jelent meg az elektromechanikus működtetőszerkezetek vagy fékberendezések különböző követelményeinek kielégítésére, így például az US-A 874219, US-A 2218 605, US-A 4033 435, US-A 4202 430, DE-A 3010335, GB-A 2141500 és az EP-A 166 156 lajstromszámú szabadalmi leírások olyan működtetőszerkezeteket mutatnak be, ahol a kívánt fékezőerőt közönséges tekercsrugő biztosítja, melynek felhúzására villamos motort alkalmaznak. Olyan megoldásokat is megismerhetünk például az US-A 3 131788, US-A 3 217 843 és az US-A
280 944 számú szabadalmi leírásokból, ahol a villamos motor energiáját tekercs- vagy órarugó tárolja. Ezeknél az azonos tőről fakadó megoldásoknál a fék működését ugyanaz a villamos motor vezérli, amelyik az energiatároló megfeszítésére, felhúzására szolgál. Ezeknek a megoldásoknak közös hiányossága, hogy gyakorlatilag lehetetlen a modem rendszerek által megkívánt kis reakcióidő és pontos szabályozás biztosítása.
A találmánnyal célunk olyan működtetőszerkezet kifejlesztése, amely a fenti megoldások felsorolt hiányosságait kiküszöbölve nagy megbízhatósággal, minimális reakcióidővel és nagy szabályozási pontossággal képes a hozzá csatlakoztatott mechanikai berendezések, így például vasúti járművek fékberendezésének mechanikus működtetésére, mozgatására
A kitűzött feladat megoldása során olyan működtetőszerkezetből indultunk ki, amelynek házában hajtott hüvely van forgathatóan ágyazva, és utóbbi forgómozgást a működtetőszerkezetből kihajtó hajtott gyűrűvel áll kapcsolatban.
Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a hajtott hüvely és a ház közé· a hajtott hüvellyel egyirányú hajtáskapcsolatban álló zárórugó van beiktatva, és a hajtott hüvely és a hajtott gyűrű között azokat összekötő további zárórugó van koaxiálisán behelyezve, valamint a hajtott gyűrű ellentétes irányú szabadon futását biztosító kioldószerkezet van a zárőrugóval társítva.
A találmány szerinti működtetőszerkezet egy előnyös kiviteli alakja értelmében a kioldószerkezetet a zárórugó egyik végéhez csatlakoztatott vezérlőhüvely alkotja, amely a hajtott hüvellyel és a hajtott gyűrűvel koncentrikusan van elhelyezve.
A találmány szerinti működtetőszerkezet egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a hajtott hüvely villamos motorral hajtáskapcsolatban álló tekercsrugóval áll összeköttetésben, a hajtott hüvely egyirányú hajtáskapcsolatát biztosító zárórugó egyik vége a vezérlőhüvelyhez van rögzítve.
Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a vezérlőhüvely vezérlőmotorral áll egyirányú hajtáskapcsolatban.
A találmány szerinti működtetőszerkezet egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a hajtott gyűrűhöz forgómozgást haladó mozgássá alakító golyórecirkuláciős csavarhajtást képező orsó és golyóshüvely van csatlakoztatva.
Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a kihajtó hajtott gyűrűvel vezérlő motor áll a hajtott gyűrű üzemi forgásirányával ellentétes értelmű hajtáskapcsolatban.
A találmány szerinti működtetőszerkezet egy előnyös kiviteli alakja értelmében a hajtott hüvely forgató, villamos motorral áll hajtáskapcsolatban és egyirányú forgómozgást biztosító zárőrugóval van társítva, amely a hajtott hüvely belsejében van elhelyezve. ·
A találmány szerinti működtetőszerkezet egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a hajtott hüvely és a villamos motor közé egyirányú hajtáskapcsolatot biztosító tengelykapcsoló van beiktatva.
HU 205 304 Β
Előnyös végül a találmány szerinti működtetőszerkezet olyan kiviteli alakja, amelyben a hajtott hüvely villamos motorral társított tekercsrugóval, valamint egyirányú hajtáskapcsolatot biztosító tengelykapcsolóval érintkezik, melyet a hajtott hüvelyt körülvevő külső zárórugó képez, és a hajtott hüvely és a hajtott gyűrű között a külső zárórugót vezérlő belső zárórugó van elrendezve, amely két elektromágnes között tengelyirányban eltolhatóan ágyazott vezérlőegységgel áll működtető kapcsolatban.
' A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt működtetőszerkezet néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az
1. ábra elektromechanikus fékberendezésként alkalmazott működtetőszerkezet egy lehetséges kiviteli alakjának oldalnézeti részmetszete, a
2. ábrán egy további lehetséges kiviteli alak oldalnézetének részmetszete látható, és a 3 ábra egy további lehetséges kiviteli alak oldalnézetének részmetszete.
Az 1. ábrán bemutatott elektromechanikus fékberendezés (1) háza az ábra bal oldalán (2) rugófedéllel és jobb oldalán (3) szerkezetfedéllel van ellátva, amelyek az (1) házon csavarozással vannak rögzítve. A berendezés továbbá (4) erőátviteli taggal rendelkezik, amely az (1) házhoz viszonyítva tengelyirányban mozgatható. Az (1) ház és a(4) erőátviteli tag (5) rögzítőtoldalékkal van ellátva, melynek révén például vasúti járművek hagyományos felépítésű tárcsafékének nyergére szerelhető. Ilyen fékszerkezetet a rajzon ugyan nem ábrázoltunk, de szakember számára ismertnek tételezzük fel. Ily módon az ábrán balra látható (4) erőátviteli tag működése fékezést vált ki.
Az (1) házban nagy erejű (6) tekercsrugó van elrendezve, amelynek külső vége (10) villamos motor forgathatóan ágyazott (7) hajtóhüelyéhez van rögzítve, míg belső vége az (1) házban becsapolt, forgathatóan ágyazott (8) hajtott hüvelyhez csatlakozik.
Az (1) házhoz 10 villamos motor van rögzítve, amely hajtókapcsolatban áll a (7) hajtóhüvely külső felületén kiképzett (7’) fogaskoszorúval. Egyirányú kapcsolat, például szabadon futó vagy az (1) ábrán is látható (12) zárórugó biztosítja, hogy a (10) villamos motor által hajtott (7) hajtóhüvely csupán egyetlen, a (6) tekercsrugót megfeszítő irányban foroghat.
A (8) hajtott hüvellyel egytengelyűén (13) hajtott gyűrű van forgathatóan ágyazva, amely (15) orsón rögzített (14) orsógyűruvel áll bordás kapcsolatban.
A (8) hajtott hüvely és a (13) hajtott gyűrű, és a (14) orsógyűrűn keresztül pedig a (15) orsó közötti forgatónyomaték átvitelére három, koncentrikusan elrendezett tagból álló eszköz szolgál, amely jelen esetben külső (16) zárórugóból, (17) vezérlőhüvelyből, valamint felső (18) zárórugóból van összeállítva.
A (17) vezérlőhüvely külső, az 1. ábrán jobb oldalon látható végén (17’) fogaskoszorú van kialakítva, amely a (3) szerkezetfedélen felerősített villamos (20) vezérlőmotor (19) tengelyével áll áttételezett hajtáskapcsolatban. A (20) vezérlőmotor, amely célszerűen egyenáramú motornál vagy léptetőmotorral valósítható meg, (19) tengelyén (21) tárcsát tart, amely a (20) vezérlőmotoron rögzített (22) kengyelbe ér bele és külső kerülete mentén például vezérlőfuratokkal van ellátva. A (21) tárcsa és a (22) kengyel együtt ismert felépítésű szöghelyzetjeladót alkot, amellyel a 20 vezérlőmotor forgása, illetve helyzete ellenőrizhető.
A (4) erőátviteli taghoz (23) erőátviteli hüvely van csatlakoztatva, amelyhez a (15) orsóval együttműködve golyórecirkulációs csavarhajtást alkotó (25) golyós hüvely van elfordíthatatlanul hozzáerősítve. A (15) orsó a (23) erőátviteli hüvelyhez radiális (26) golyóscsapágyon át, erőérzékelő (27) csapágycsészéhez pedig radiális (28) golyóscsapágyon át kapcsolódik. A (28) golyóscsapágy úgy van megválasztva, hogy alkalmas a (15) orsó és a (27) csapágycsésze közötti tengelyirányú erők átadására is.
A (3) szerkezetiedéi és az erőérzékelő (27) csapágycsésze között gumiból vagy más elasztikus anyagból készült rugalmas (3) korong van beszorítva. A (3) szerkezetiedéiben (31) nyomástávadó van beépítve, amely a (30) koronggal érintkezik. Az ismertetett felépítés szerint a (31) nyomástávadó erőrézékelő felülete kisebbre van megválasztva a (27) csapágycsésze erőérzékelő felületénél, így a (15) orsó által kifejtett erőnek csupán töredéke adódik át a tetszőleges, akár hagyományos felépítésű (31) nyomástávadóhoz, mely ismert módon a ráható nyomás vagy erő nagyságától függő értékű villamos jelet szolgáltat.
A leírt működtetőszerkezet egyes elemei, különösen a (16, 18) zárórugók és a (17) vezérlőhüvely közötti egymásra hatásokat az alábbiakban ismertetjük.
A külső (16) zárórugó elsősorban arra szolgál, hogy megakadályozza a (8) hajtott hüvely (1) házhoz viszonyított egyik irányú elforgását. Ez a (16) zárórugó az ábrából is látható módon tengelyirányban nyomódik össze, és bal oldali vége a (8) hajtott hüvelyhez van rögzítve. A (16) zárórugó úgy van elhelyezve, hogy külső felületének túlnyomó része érintkezik a (8) hajtott hüvely és az (1) ház koaxiálisán húzódó hengeres belső felületével. A (16) zárórugó egyes meneteinek átmérője kisebb a többi menet átmérőjéhez viszonyítval, és a kisebb átmérőjű menetek belső felületükkel a hengeres (17) vezérlőhüvely külső hengerpalástjával állnak kapcsolatban. A belső (18) zárórugó, melyet kioldórugónak is nevezhetünk, elsősorban a (8) hajtott hüvely és a (13) hajtott gyűrű közötti egyirányú forgómozgás továbbítására szolgál, de a (17) vezérlőhüvely és a (13) hajtott gyűrű közötti, ugyancsak egyirányú forgómozgás átadására is alkalmas. A (18) zárórugó belső felszíne a (8) hajtott hüvely és a (13) hajtott gyűrű egytengelyűén húzódó külső palástfelületével áll érintkezésben. A (18) zárórugó jobb oldali vége ezen túlmenően a (13) hajtott gyűrűhöz van rögzítve, míg bal oldali végén az ábrán felfelé mutató (18’) végződése van, amely a (17) vezérlőhüvely bal oldali axiális (17”) nyúlványához van csatlakoztatva.
A fent ismertetett működtetőszerkezet működése a következő:
HU 205 304 Β
Abból kiindulva, hogy a (10) villamos motor a (6) terercsrugót felhúzta és annak fellazulását a (12) zárórugó megakadályozza, a (8) hajtott hüvelyre azt egy kiválasztott irányban elforgatni kívánó nagy forgatónyomaték hat. A (8) hajtott hüvelyt ez ellen az elfordulás ellen a (16) zárórugó rögzíti. A (17) vezérlőhüvely (20) vezérlőmotor segítségével elvégzett elfordítása révén a (16) zárórugó „nyit”, azaz a (17) vezérlőhüvelylyei érintkező rugómenetei a rögzítés irányával ellentétes irányban fellazulnak. Ekkor a (8) hajtott hüvely a (6) tekercsrugó hatására szabadon elforoghat mindaddig, míg a (16) zárórugó a (8) hajtott hüvelyt ismét az (1) házhoz nem rögzíti. így a (8) hajtott hüvely elfordulása megfelel a (17) vezérlőhüvely elfordulásának. E forgómozgás ideje alatt a belső (18) zárórugó - mivel egyik irányban mozgást gátol, a másik irányban pedig szabadon fut, a forgatónyomatékot és a forgómozgást átadja a (13) hajtott gyűrűnek.
A (13) hajtott gyűrű forgatónyomatéka a golyórecirkulációs csavarhajtásban, a (15) orsón keresztül tengelyirányú, hosszanti mozgássá alakul át, amely a (15) orsón eltolódó (25) golyós hüvelyen, a (23) erőátviteli hüvelyen át a (4) erőátviteli tagra jut. A (4) erőátviteli tag működés során az 1. ábrát alapul véve jobbról balra mozog.
Megjegyezzük, hogy a (8) hajtott hüvely csak akkor tudja forgatónyomatékát a belső (18) zárőrugón át a (13) hajtott gyűrűnek átadni és olyan mértékben, ahogyan a villamos (20) vezérlőmotor a (16) zárórugó fellazult helyzetében a (17) vezérlőhüvelyt forgatni tudja. Megjegyezzük tovább, hogy magára a (17) vezérlohüvelyre a (8) hajtott hüvely forgatónyomatéka nem hat, és a (16) zárórugó ellenállásának leküzdésére a (17) vezérlőhüvelynek csak kis nyomatékra van szüksége.
A (4) erőátviteli tag, valamint a (23) erőátviteli hüvely kioldási üteme vagy jobbra történő mozgása két lépésre bontható, az első lépésben a (4) erőátviteli tagra és a (23) erőátviteli hüvelyre ezeket jobbra mozgató visszatérítő erő hat, a féktárcsára szoruló fékbetétek vagy más, fékezést kiváltó elemek révén, és a fékbetétek éppen elhagyni készülnek a féktárcsát, miáltal a visszatérítő erő nullára csökken, a második lépés során pedig a fékpofák már megfelelő távolságra húzódtak vissza a féktárcsától.
Az első lépés során a kioldási ütem úgy jön létre, hogy a (17) vezérlőhüvely a fent ismertetett munkaütem mozgásirányával ellentétes, a ráhelyezett külső (16) zárórugó szorítását oldó irányban forog, így ezt a forgást a (16) zárórugó nem gátolja.
A (17) vezérlőhüvely tengelyirányú (17”) nyúlványa, valamint a belső (18) zárórugó felfelé mutató (18') végződése közötti kapcsolat révén a (18) zárórugő a (13) hajtott gyűrűt nem gátolja meg abban, hogy az a golyórecirkulációs csavarhajtás (15) orsójáról érkező forgatónyomaték hatására forogjon, de csupán abban az esetben, ha maga a (17) vezérlőhüvely is forog.
Eközben a (8) hajtott hüvely, amely állandóan a (6) tekercsrugó által létrehoztott forgatőnyomaték hatása alatt áll, nem tud forogni, mert forgását az (1) házzal kapcsolatban álló külső (16) zárórugó gátolja.
rsmét megjegyezzük, hogy a (13) hajtott gyűrű forgása lényegében megfelel a (17) vezérlőhüvely forgásának, és a (10) villamos motor nem a (17) vezérlőhüvely átfordításához, hanem csupán a belső (18) zárórugó elöfeszítésének leküzdéséhez szükséges.
A kioldási ütem második lépésében a fékberendezéstől semmilyen forgatónyomaték nem érkezik (15) orsón keresztül a (13) hajtott gyűrűhöz. A féktárcsa és a fékbetétek közötti megfelelő mértékű oldás létrehozására a fékrudazatban a (13) hajtott gyűrűre más forgatóerőt kell kifejteni, hogy a fékbetétek visszahúzódjanak a féktárcsától. Ezt a forgatóerőt, mely az eddigiekhez képest viszonylag kis értékű, a villamos (20) vezérlőmotor szolgáltatja. Ennek forgásakor a kioldás irányában ható forgatóerő a (18) zárórugón keresztül a (13) hajtott gyűrűre hat és eközben a (8) hajtott hüvelyt a forgással ellentétes irányban a külső (16) zárórugó tartja megfeszített helyzetben.
A találmány szerinti működtetőszerkezet eddig ismertetett mechanikus részét erősáramú valamint elektronikus rendszer egészíti ki, amelyet az ábrákon részletesebben nem ismertettünk, hiszen a működtetőszerkezet működéséből ezek funkciója és ezen keresztül kialakítása is szakember számára egyértelművé válik. Ennek a rendszernek alapfeladata, hogy a (10) villamos motort és a 20 vezérlőmotort ellássa energiával, és működésüket az alábbiak szerint vezérelje.
Mint ahogy az a fentiekből világosan kitűnik, a (10) villamos motor egyedüli feladata az, hogy energiával lássa el a (6) tekercsrugó által képviselt energiatárolót, azaz, hogy a (6) tekercsrugót megfeszített helyzetben tartsa. A (10) villamos motor működése szakaszos üzemű. A rendszert úgy terveztük meg, hogy a (10) villamos motor akkor kezd forogni, ha a rendszer bármilyen oknál fogva tápellátás nélkül marad, valamint, miután a (20) vezérlőmotor bekapcsol.
A (10) villamos motor túláramvédelméről ismert felépítésű automatika gondoskodik, amely a (6) tekercsrugó megfeszűlése után egy előre beállított értéket meghaladó motoráramnál kikapcsolja a (10) villamos motort.
Általánosságban véve a (20) vezérlőmotor a vele együttműködő (17) vezérlőhüvellyel a (15) orsóhoz hozzárendelt rásegítőegységként működik. Ez az alábbi módon történik különböző feltételek esetén.
Mint azt fent leírtuk, a működtetőszerkezet munkaüteme, azaz a (4) erőátviteli tag jobbról balra irányuló mozgása a (20) vezérlőmotor által forgatott (17) vezérlőhüvely segítségével megy végbe. Amikor a (31) nyomástávadó jelzi, hogy a fékerő a kívánt értéket elérte, megfelelő nagyságú visszaható erő hat a (15) orsótól a (14) orsógyűrun, a (28) golyóscsapágyon, a (27) csapágycsészén és a (30) korongon át a (31) nyomástávadőra, utóbbi kikapcsolja a (20) vezérlőmotort. Ennek nyomán nem hat további forgatóerő a (8) hajtott hüvelytől a (18) zárőrugón át a (13) hajtott gyűrűre. Miután a (20) vezérlőmotor például kettőt fordult az előzőleg kikapcsolt (10) villamos motor ismét működésbe lép.
HU 205 304 Β
A kioldási ütemben (20) vezérlőmotor ellentétes irányban - kioldási irányban - forog.
A (20) vezérlőmotor addig forog, míg a (31) nyomástávadó a (15) orsóra ható igen kis értékű visszaható erőt nem mutat, például 2 kN-t. A (31) nyomástávadó eme jelzésétől számítva a (20) vezérlőmotor néhány, a (21) tárcsa és a (22) kengyel által meghatározott fordulatot tesz és ezzel biztosítja a fékberendezésben a fékbetétek és a féktárcsa közötti kívánt mértékű rés kialakulását.
Természetesen a találmány szerinti működtetőszerkezet 1. ábrán bemutatott kiviteli alakja csupán egyetlen előnyös kiragadott péla, amelynek számos azonos értékű kiviteli változata is elképzelhető.
így általánosságban a (10) villamos motor máshol is elhelyezhető, ha például rövidebb kialakítású működtetőszerkezetre van szükség, vagy más energiaforrrással pótolható, ami a (6) tekercsrugó megfeszítéséhez szükséges. így a (10) villamos motor helyettesíthető légmotorral vagy hidraulikus munkahengerrel is, csak az ellátandó feladat, azaz a (6) tekercsrugó megfelelő előfeszítése lényeges. Éppígy a (6) tekercsrugó bármilyen típusú rugó vagy más energiatároló eszköz lehet.
A különböző mechanikus alkatrészek, például a forgó alkatrészek ágyazása vagy az alkalmazott golyórecirkulációs csavarhatjás típusa szakember számára ismert módon széles körben változtatható.
így például a belső (18) zárórugó bal oldali vége ugyanúgy képezhető ki, mint a külső (16) zárórugó jobb oldali vége.
Egy további lehetséges kiviteli alak szerint a (4) erőátviteli tagban vagy a (15) orsóban, azaz a (17) csapágycsészében, a (30) korongon és a (31) nyomásátalakítón fellépő, a jelenetkező tengelyirányú erő nagyságától függő villamos vezérlőjel képzéséhez más eszközök, például megfelelően felhelyezett nyúlásmérő bélyegek is alkalmazhatók. Ez a vezérlőjel egyébként a fékberendezés más egységeiről is nyerhető.
A találmány szerinti működtetőszerkezet egy további kiviteli alakját mutatjuk be a 2. ábrán. Ez a kiviteli alak sokban hasonlít az 1. ábrán bemutatott és fent ismertetett kiviteli alakkal, és attól leginkább a fékegység vezérlőrendszerének kialakításában különbözik, mely különbséget az alábbiakban részletesen ismertetjük.
A (40) ház a rajz bal oldalán (41) rugófedéllel, továbbá a (40) házhoz képest tengelyirányban mozgathatóan elrendezett (42) erőátviteli taggal rendelkezik. A (40) ház és a (42) erőátviteli tag az elektromechanikus fékberendezés felszerelését lehetővé tevő (43) toldalékokkal van ellátva. A (40) ház belsejében tekercs alakú (44) tekercsrugó van elrendezve, amelynek külső vége (47) villamos motor (45) hajtóhüvelyéhez van rögzítve, belső vége a (40) házon becsapolt (46) hajtott hüvelyhez csatlakozik. A (40) házon felerősített (47) villamos motor a (45) hajtóhüvelyen elhelyezett (45’) fogaskoszorúval áll hajtáskapcsolatban. A (48) rögzítőrugó biztosítja, hogy a (47) villamos motor (45) hajtóhüvelye csak egy irányban, a )44) tekercsrugó megfeszítésének irányában tud forogni. A (46) hajtott hüvellyel koaxiálisán együtt forgó (49) hajtott gyűrűvel forgó (51) orsóhoz rögzített (50) orsógyűrű áll bordás hajtáskapcsolatban, A (42) erőátviteli taghoz (52) erőátviteli hüvely van csatlakoztatva, amelyhez az (51) orsóval együttműködve golyórecirkulációs csavarhajtást alkotó (53) golyós hüvely van elfordíthatatlanul hozzáerősítve. Az (51) orsó az (52) erőátviteli hüvelyhez radiális (54) golyóscsapágyon át, az erőérzékelő (55) csapágycsészéhez pedig radiális (56) golyóscsapágyon át kapcsolódik. Az (56) golyóscsapágy úgy van megválasztva, hogy alkalmas az (51) orsó és az (55) csapágycsésze közötti tengelyirányú erők átadására is. A (40) ház és az erőérzékelő (55) csapágycsésze között gumiból vagy más elasztikus anyagból készült rugalmas (57) korong van beszorítva, és vele a (40) házba beépített (58) nyomástávadó érintkezik. Ennek erőérzékelő felülete kisebbre van megválasztva az (55) csapágycsésze erőérzékelő felületénél, így az (51) orsó által kifejtett erőnek itt is csupán töredéke adódik át a tetszőleges felépítésű (31) nyomástávadóhoz, mely ismert módon a ráható nyomás vagy erő nagyságától függő értékű villamos jelet szolgáltat.
Ennél a kiviteli alaknál a meghosszabbított (51) orsó (59) szöghelyzettávadót képező tárcsával és azzal együttműködő rögzített (60) kengyellel van ellátva, hasonlóan az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alak (21) tárcsájához és (22) kengyeléhez.
Külső (61) zárórugó és belső (62) zárórugó funkciójában megegyezik a már korábban leírtakkal, kialakításuk azonban az előzőtől teljesen eltérő. A külső (61) zárórugó úgy van elrendezve, hogy feszített állapotában külső felületével a (40) ház és a (46) hajtott hüvely koaxiális hengeres belső felületével érintkezik. A belső (62) zárórugó pedig feszített állapotában belső felületével a (46) hajtott hüvely és a (49) hajtott gyűrű koaxiális hengeres külső felületével érintkezik.
A külső (61) zárórugónak a rajzon jobb oldali végével elforgás ellen biztosított, de tengelyirányban eltolható első (63) tengelykapcsoló alátét kapcsolódik. Ez a (63) tengelykapcsoló alátét a (40) házon rögzített (64) vállal összeakadva fogazott hajtáskapcsolatot hoz létre.
Ugyanígy, a külső (62) zárórugónak az ábrán jobb kéz felőli végével elforgás ellen biztosított, de tengelyirányban eltolható második (65) tengelykapcsoló alátét kapcsolódik, amely a (49) hajtott gyűrű (66) vállába akad bele és így egy második fogazott hajtáskapcsolatot hoz létre.
A (63,65) tengelykapcsoló alátéteket (67) nyomórugó feszíti szét egymástól úgy, hogy azok a feléjük eső (64, 66) vállakkal kapcsolódnak. A (67) nyomórugó ismert módon (68, illetve 69) nyomógyűrű között helyezkedik el.
A tengelyirányban mozgathatóan ágyazott, hengeres (70) vezérlőegység (71) palástja a (40) házon rögzített két, egymással szemben elhelyezkedő (72) elektromágnes között helyezkedik el. A (70) vezérlőegységen a (68, 69) nyomógyűrűk tartományában hengeres bevágás van kiképezve, melynek szélessége meghaladja a (68 és 69) nyomógyűrű közötti távolságot. A bevágás végei úgy helyezkednek el, hogy a megfelelő (68, 69)
HU 205304 Β nyomógyűrűvel működnek együtt. A 2. ábrán feltüntetett semleges helyzetben, tehát amikor a két (72) elektromágnes egyike sem fejt ki erőt, a két fent említett fogazott hajtáskapcsolatot a (67) nyomórugó tartja összekapcsolt helyzetben a (68 és 69) nyomógyűrűkön keresztül.
A 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál, amely lényegében ugyanazt a feladatot valósítja meg, mint az 1. ábra szerinti kiviteli alak, a (44) tekercsrugó kiindulási helyzetben meg van feszítve, azaz fékezéshez készülődünk. Ennek érdekében a (46) hajtott hüvely külső (61) zárórugójának rögzítőerejét le kell győzni. A (72) elektromágnes bekapcsolásakor a (70) vezérlőegység a
2. ábrán balra mozdul el, megszüntetve ezzel a (63) tengelykapcsoló alátét és a (64) váll közötti fogazott hajtáskapcsolatot és nyugalmi helyzetbe hozva a (61) zárórugót, amely így a (40) házzal kerül kapcsolatba. A (46) hajtott hüvelyről a forgatónyomaték a belső (62) zárórugón át a (49) hajtott gyűrűre a korábban az 1. ábránál már részletesebben ismertetett módon a további egységekhez jut.
Ez a hatás mindaddig fennáll, amíg a bal oldali (72) elektromágnes bekapcsolt állapotban van. Ennek vezérlése ugyanúgy történik, mint az 1. ábránál a (20) vezérlőmotor által forgatott (17) vezérlőhüvely esetében. Amikor a (72) elektromágnes kikapcsol a (63) tengelykapcsolőalátét újból kapcsolódik a (64) vállal és a (61) zárórugó ismét megfeszített állapotba kerül és így kapcsolatba lép a 40 ház belső felszínével, megakadályozva ezzel a (46) hajtott hüvely további forgását.
A kioldást ütem során a másik, azaz a rajzon a jobb oldali (72) elektromágnes bekapcsolásával a (70) vezérlőegység jobb irányban mozdul el, így megszűnik az eddigi kapcsolat a (65) tengelykapcsoló alátét és a (66) váll között. Ezáltal a belső (62) zárőrugő nyugalmi helyzetbe kerül, megszűnik kapcsolata a (49) hajtott gyűrűvel és így sz-abadon forog a kioldás irányában ugyanúgy, mint ahogy azt az 1. ábrával kapcsolatban leírtuk.
Atalálmány szerinti műkődtetőszerkezet egy'további lehetséges kiviteli alakját a 3. ábrán tüntettük fel. Ez az előzőleg ismertetett kiviteli alakoktól annyiban különbözik, hogy kimaradt belőle az energiát tároló tekercsrugó. Mint látható, a működtetőszerkezetnek (80) háza, bal oldali (81) házfedele és jobb oldali (82) szerkezetfedele van, amelyek csavarokkal vannak a (80) házon rögzítve. A működtetőszerkezet tengelye irányában mozgathatőan elrendezett (83) erőátviteli tagot tartalmaz, amelyhez (84) fékbetét csatlakozik. A fékezőegység a vasúti jármű féktárcsájához szakember számára ismert távolságban van elhelyezve, így tehát a (83) erőátviteli tag rajzon bal oldali irányú mozgása eredményezi a fékezést.
A (80) házban (85) hajtott hüvely van forgathatóan ágyazva, és a (81) házfedélen rögzített (86) villamos motorral áll hajtáskapcsolatban. Ez a hajtáskapcsolat (86) villamos motor (88) tengelyének megnagyobbított (87) részén, a (85) hajtott hüvellyel kapcsolatban álló (89) bordázaton és a (89) bordázat és a megnagyobbított (87) rész között (90) zárórugó formájában elhelyezettegyirányú tengelykapcsolón keresztüljön létre. így tehát a (86) villamos motor csak a fékezés irányában való forgásakor forgatja a (85) hajtott hüvelyt, ellenkező irányú forgása az egyirányú tengelykapcsoló jelenléte miatt hatástalan marad a (85) hajtott hüvelyre.
A (85) hajtott hüvellyel koaxiálisán, forgathatóan elrendezett (91) hajtott gyűrű ugyancsak bordásán kapcsolódik a forgatható (93) orsóhoz csatlakoztatott (92) orsógyűrűhöz.
A forgatóerő a (85) hajtott hüvelyről a (91) hajtott gyűrűre [és a (92) orsógyűrűn át a (93) orsóra] három koncentrikus tagból álló egység révén adódik át, mely külső (94) zárórugóból, (95) vezérlőhüvelyből és belső (96) zárórugóból van összeállítva.
A (95) vezérlőhüvely külső, vagyis a 3. ábrán jobb oldalon látható vége (97) fogaskerékkel kapcsolatban álló (95’) fogaskoszorúval van ellátva. A (97) fogaskerék a (86) villamos motor (88) tengelyének vele egy darabból készült megnagyobbított (87) részén van felékelve. A (86) villamos motor bal oldalon kinyúló (88) tengelye a (86) villamos motor házán rögzített (99) kengyellel együttesen szöghelyzettávadót képező (98) tárcsában végződik. A szöghelyzettávadő a (86) villamos motor elfordulását vezérli. A (97) fogaskerék lehetővé teszi, hogy a (86) villamos motor mindkét irányban forgatni tudja a (95) vezérlőhüvelyt.
A (83) erőátviteli taghoz (100) erőátviteli hüvely van csatlakoztatva. A (93) orsóval golyórecirkulációs csavarhajtást alkotó (101) golyóshüvely elfordulásmentesen csatlakozik a (100) erőátviteli hüvelyhez. A (93) orsó a (100) erőátviteli hüvelyben radiális (101A) golyőscsapággyal, az erőérzékelő (102) csapágycsészében pedig a (93) orsóról a (102) csapágycsészéhez tengelyirányú erőket is továbbító (103) golyóscsapággyal van ágyazva.
A (82) szerkezetfedél és az erőérzékelő (102) csapágycsésze között gumiból vagy hasonló rugalmas anyagból készült (104) korong van beszorítva. A (82) szerkezetiedéiben a rugalmas (104) koronggal érintkező (105) nyomástávadó van elhelyezve. Utóbbi úgy van kialakítva, hogy erőérzékelő felülete kisebb, mint az erőérzékelő (102) csapágycsésze felülete, így a (93) orsó által közvetített teljes erőnek csupán egy része jut el a (105) nyomástávadó felületére. A (115) nyomástávadó bármilyen ismert felépítésű és működésű jelátalakító lehet, amely a rá ható nyomás vagy erő függvényében kimenetén villamos jeleket állít elő.
A (94,96) zárórugók és a (95) vezérlőhüvely lényege az, hogy a külső (94) zárórugó [melynek bal oldali vége a (85) hajtott hüvelyre kapcsolódik] feladata az, hogy megakadályozza a (85) hajtott hüvelynek a (80) házhoz viszonyított egyik irányú forgását. A (94) zárórugó úgy van elhelyezve, hogy külső felületével a (80) ház és a (85) hajtott hüvely koaxiális, hengeres belső felületével érintkezik.
A belső (96) zárőrugő elsődleges feladata az, hogy a (91) hajtott gyűrű és a (85) hajtott hüvely között egyirányú kapcsolatot létesítsen és egyirányú forgómozgást továbbítson, de mint azt később láthatjuk, elősegíti a (95) vezélőhüvely és a (91) hajtott gyűrű közötti
HU 205 304 Β ellentétes irányú forgást is. A (96) zárórugó nagyobb része belső felületén át a (91) hajtott gyűrű és a (85) hajtott hüvely koaxiális, hengeres külső felületével érintkezik. A (96) zárórugó, a rajzon a jobb oldali vége a (91) hajtott gyűrűre záródik rá, míg bal oldalt a (96) zárórugó néhány menete nagyobb átmérőjűre van kialakítva és külső felülete a (95) vezérlőhüvely hengeres belső felületével áll kapcsolatban.
A fent leírt elrendezés a következőképpen működik.
Tételezzük fel, hogy a 3. ábrán látható alapállapotú működtetőszerkezet (86) villamos motorja kikapcsolt állapotban van. A fékezés elvégzéséhez a (86) villamos motort olyan forgásirányba kell állítani, hogy beindításkor a (90) zárórugón és a (89) bordázaton keresztül a (85) hajtott hüvelyt a külső (94) zárórugó által megengedett irányban forgassa el. A forgás alatt a belső (96) zárórugó reteszelő helyzeténél fogva a forgómozgást a (91) hajtott gyűrűnek adja át.
A (86) villamos motor nemcsak (85) hajtott hüvelyt forgatja, hanem a (97) fogaskeréken keresztül a (95) vezérlőhüvelyt is, mégpedig legalább akkora sebességgel, mint a (85) hajtott hüvelyt, és ennek következtében a belső (96) zárórugó menetei a forgómozgás hatására fellazulnak.
A (86) villamos motor (91) hajtott gyűrűre átadott forgása és nyomatéka a (93) orsón keresztül tengelyirányú erővé átalakulva érkezik a (101) golyóshüvelyhez, a (100) erőátviteli hüvelyhez és a (83) erőátviteli taghoz. A leírtak alapján a létrejövő mozgás az ábrán bal irányú.
A (86) villamos motor kikapcsolása után az egész szerkezet a kialakult helyzetben marad, és a fékkioldás csakis a (86) villamos motor ellentétes értelmű forgatásával hozható létre. Ez a helyzetrögzítés a (94, 96) zárórugóknak köszönhető.
A (83) erőátviteli tag és a (100) erőátviteli hüvely kioldási üteme az ábrán jobb irányú lesz, és két lépésre osztható. Az első lépésben a (83) erőátviteli tag és a (100) erőátviteli hüvely a féktárcsától vagy más fékezett szerkezeti elemtől jobb irányban visszaható erő hatása alatt áll, és ez addig a pillanatig tart, amíg a (84) fékbetét a visszaható erőt nullára csökkentve éppen elhagyja a féktrácsát. A második lépésben a (84) fékbetét a féktárcsától a kívánt távolságra húzódik vissza, ezt a távolságot az adott szakterületen fékhézagként nevezik.
A kioldás irányú mozgást az első lépésben úgy érjük el, hogy a (95) vezérlőhüvelyt a fékezés üteme alatt létrehozott forgással ellentétes irányban forgatjuk el. Ezt a forgatást a (86) villamos motorral, a (97) fogaskerék segítségével végezzük, amikor is a (90) zárórugónak köszönhetően a forgómozgás nem jut el a (85) hajtott hüvelyhez.
A 3. ábrán balra látható belső (96) zárórugó meneteinek a (95) vezérlőhüvellyel való érinkezése következtében a (95) vezérlőhüvely fent említett, visszafelé irányuló forgómozgása oldja a (96) zárórugót és lehetővé teszi, hogy a (91) hajtott gyűrű a (101) golyóshüvelyben tengelyirányban ható és a (93) orsón forgómozgássá alakuló erő hatása alatt elforogjon, de csak addig, míg maga a (95) vezérlőhüvely is forog.
A kioldási ütem második lépése során a (91) hajtott gyűrűre nem hat nyomaték a (93) orsón át a (84) fékbetét felől. A (84) fékbetét és a féktárcsa közötti kívánt fékhézag elérése érdekében, azaz a (84) fékbetétnek a féktárcsától való visszahúzódása érdekében a (91) hajtott gyűrűre más forgatóerőt kell kifejteni. Ez a viszonylag kis értékű forgatóerő a (97) fogaskeréken és a (95) vezérlőhüvelyen át magától a (86) villamos motortól vehető át. A (95) vezérlőhüvely visszafelé vagy kioldás irányában történő forgásakor a forgómozgás a belső (96) zárórugón át hat a (91) hajtott gyűrűre, de a (85) hajtott hüvely még ekkor sem vesz részt a forgómozgásban.
A találmány szerinti működtetőszerkezet ábránkon bemutatott különböző szerkezeti felépítésű kiviteli alakjai természetesen elektromos, illetve elektronikus rendszerekkel működnek együtt, melyeknek az a feladata, hogy a (86) villamos motort a megfelelő irányú forgómozgás biztosításához energiával lássák el. Az elektromos, illetve elektronikus részeket részben, mert szakember számára ismertek, és részben mert nem képezik a találmány tárgyát, sem leírásunkban sem az ábrákon nen ismertetjük.
A fékezés üteme a (86) villamos motor és a (95) vezélőhüvely egyik, fékezés irányában ható forgatásával valósítható meg.
A (86) villamos motor akkor kapcsol ki, amikor a (105) nyomástávadó jelzi, hogy a kívánt fékerő, vagyis a (93) orsótól a (92) orsógyűrűn, (103) golyóscsapágyon, erőérzékelő (102) csapágycsészén és a rugalmas (104) korongon át a (105) nyomástávadóhoz érkező ellenható erő elérte az előre meghatározott, beállított értéket.
A kioldási ütem a (86) villamos motor előzővel ellentétes irányú, azaz kioldás irányú forgatásával érhető el. A (86) villamos motor ebben az irányban addig forog, míg a (105) nyomástávadó elég alacsony ellenható erőt nem jelez a (93) orsó felől. A (86) villamos motor a (105) nyomástávadó jelzését követően még a szöghelyzettávadó által megengedett számú néhány fordulatot tesz a (84) fékbetét és a féktárcsa közötti megfelelő fékhézag elérése érdekében.
Természetesen a kívánt fékhézag a szöghelyzettávadóval vezérelt fenti módszeren kívül más ismert módon is elérhető, példái a (86) villamos motor idővezérlésével.
A 3. ábrán bemutatott kiviteli alak egy további lehetséges változata szerint a belső (96) zárórugó vezérlése az itt bemutatott módszer, tehát a (86) villamos motor, annak megnövelt átmérőjű (87) részére felékelt (97) fogaskerék és (95) vezérlőhüvely helyett a 2. ábránál ismertetett módon, vagyis elektromágnessel is megvalósítható.
Ily módon a vezérlés sebessége fokozható, továbbá e változtatás eredményeként a feszültségforrás megszakadása esetén a működtetőszerkezet által közölt fékerő továbbítása automatikusan megszakad, ami bizonyos esetekben kívánatos lehet. Az ellenkező eset tehát az, hogy a feszültségforrás megszűnése esetén a működtetőszerkezet automatikusan működésbe lépjen, a fentiek értelemszerű átdolgozásával ugyancsak megvalósítha-

Claims (9)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Működtetőszerkezet, amelynek házában hajtott hüvely van forgathatóan ágyazva, és utóbbi forgómozgást a működtetősze±ezetből kihajtó hajtott gyűrűvel áll kapcsolatban, azzal jellemezve, hogy a hajtott hüvely (8, 46, 85) és a ház (1, 40, 80) közé a hajtott hüvellyel (8, 46,85) egyirányú hajtáskapcsolatban álló zárógugó (16, 61,94) van beiktatva, és a hajtott hüvely (8,46,85) és a hajtott gyűrű (13, 49, 91) között azokat összekötő további zárórugó (18,48,90) van koaxiálisán behelyezve, valamint a hajtott gyűrű (13, 49, 91) ellentétes irányú szabadon futását biztosító kioldószerkezet van a zárórugóval (18,48,90) társítva.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti működtetőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a kioldószerkezetet a zárórugó (18,96) egyik végéhez csatlakoztatott vezérlőhüvely (17, 95) alkotja, amely a hajtott hüvellyel (8, 85) és a hajtott gyűrűvel (13,91) koncentrikusan van elhelyezve.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti működtetőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a hajtott hüvely (8) villamos motorral (10) hajtáskapcsolatban álló tekercsrugóval (6) áll összeköttetésben, a hajtott hüvely (8) egyirányú hajtáskapcsolatát biztosító zárórugó (16) egyik vége a vezérlóhüvelyhez (17) van rögzítve.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti működtetőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a vezérlőhüvely (17) vezérlőmotorral (20) áll egyirányú hajtáskapcsolatban.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti működtetőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a hajtott gyűrűhöz (13, 49, 91) forgómozgást haladó mozgássá alakító golyórecírkulációs csavarhajtást képező orsó (15, 51, 93) és golyóshüvely (25,53,101) van csatlakoztatva.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti működtetőszerkezet, azzaljellemezve, hogy a kihajtó hajtott gyűrűvel (13) vezérlőmotor (20) áll a hajtott gyűrű (13) üzemi forgásirányával ellentétes értelmű hajtáskapcsolatban.
  7. 7. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti működtetőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a hajtott hüvely (85) forgató, villamos motorral (86) áll hajtáskapcsolatban és egyirányú forgómozgást biztosító zárórugóval (94) van társítva, amely a hajtott hüvely (85) belsejében van elhelyezve.
  8. 8. A 7. igénypont szerinti működtetőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a hajtott hüvely (85) és a villamos motor (86) közé egyirányú hajtáskapcsolatot biztosító tengelykapcsoló van beiktatva.
  9. 9. Az 1. igénypont szerinti működtetőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a hajtott hüvely (46) villamos motorral (47) társított tekercsrugóval (44) valamint egyirányú hajtáskapcsolatot biztosító tengelykapcsolóval érintkezik, melyet a hajtott hüvelyt (46) körülvevő külső zárórugó (61) képez, és a hajtott hüvely (46) és a hajtott gyűrű (49) között a külső zárórugót (61) vezérlő belső zárórugó (62) van elrendezve, amely két elektromágnes (72) között tengelyirányban eltolhatóan ágyazott vezérlőegységgel (70) áll működtető kapcsolatban.
HU891321A 1988-03-21 1989-03-20 Actuator HU205304B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
SE8801027A SE460783B (sv) 1988-03-21 1988-03-21 Aktuator

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT49531A HUT49531A (en) 1989-10-30
HU205304B true HU205304B (en) 1992-04-28

Family

ID=20371764

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU891321A HU205304B (en) 1988-03-21 1989-03-20 Actuator

Country Status (15)

Country Link
US (1) US4953668A (hu)
EP (1) EP0334435B1 (hu)
KR (1) KR960003318B1 (hu)
CN (1) CN1015430B (hu)
AT (1) ATE80840T1 (hu)
AU (1) AU607849B2 (hu)
BR (1) BR8901274A (hu)
CA (1) CA1302307C (hu)
CZ (1) CZ280410B6 (hu)
DE (1) DE68902940T2 (hu)
ES (1) ES2035521T3 (hu)
HU (1) HU205304B (hu)
PL (1) PL159788B1 (hu)
SE (1) SE460783B (hu)
ZA (1) ZA892132B (hu)

Families Citing this family (25)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
SE460782B (sv) * 1988-03-21 1989-11-20 Sab Nife Ab Elektromekanisk bromsenhet
SE464933B (sv) * 1989-12-21 1991-07-01 Wabco Holdings Sab Kraftaktuatorarrangemang
SE464932B (sv) * 1989-12-21 1991-07-01 Wabco Holdings Sab Anordning i en kraftaktuator foer omvandling av en oscillerande axiell roerelse
SE467983B (sv) * 1991-04-08 1992-10-12 Wabco Holdings Sab Anordning i en bromsenhet
DE19503137C1 (de) * 1995-02-01 1996-09-26 Fichtel & Sachs Ag Betätigungsvorrichtung, insbesondere für ein Fahrzeug
DE19654729A1 (de) * 1996-12-30 1999-07-22 Bosch Gmbh Robert Elektromotorische Bremsvorrichtung
SE511851C2 (sv) * 1997-04-24 1999-12-06 Sab Wabco Ab Bromsaktuator
EP1032520B1 (de) * 1997-11-22 2002-05-08 Continental Teves AG & Co. oHG Verfahren und system zur ansteuerung einer elektromechanisch betätigbaren feststellbremse für kraftfahrzeuge
DE50003833D1 (de) * 1999-04-13 2003-10-30 Continental Teves Ag & Co Ohg Teilbelagscheibenbremse mit elektromechanischer betätigungseinheit
DE19945702A1 (de) * 1999-09-23 2001-04-19 Knorr Bremse Systeme Zuspannvorrichtung für eine Fahrzeugbremse
SE520255C2 (sv) * 2000-12-20 2003-06-17 Haldex Brake Prod Ab Sätt och anordning för servicebromsning
SE520546C2 (sv) * 2000-12-20 2003-07-22 Haldex Brake Prod Ab Fjäderbromsaktuator
SE524118C2 (sv) 2001-05-30 2004-06-29 Haldex Brake Prod Ab Anordning i ett fordonsbromsarrangemang
SE0104279D0 (en) * 2001-12-18 2001-12-18 Haldex Brake Prod Ab A parking brake arrangement in an electrically operated brake
US20050110339A1 (en) * 2003-11-26 2005-05-26 Kolberg David A. EMAC arrangement for reducing wiring requirements
DE102004009767A1 (de) * 2004-02-28 2005-09-15 Bayerische Motoren Werke Ag Schwenkvorrichtung zum Bewegen eines schwenkbaren Karosseriebauteils
DE202005011280U1 (de) * 2005-07-18 2006-11-23 Kinshofer Greiftechnik Gmbh & Co. Kg Hub-/Schwenkvorrichtung für Ladebordwände und/oder -rampen
DE102005046607A1 (de) * 2005-09-29 2007-04-05 Robert Bosch Gmbh Vorrichtung und Verfahren zur Betätigung einer Feststellbremse eines Fahrzeugs
US20100258390A1 (en) * 2009-04-14 2010-10-14 Culbertson Michael O Hybrid electromechanical actuator brake for wind turbines
JP5795908B2 (ja) * 2011-01-07 2015-10-14 Ntn株式会社 電動ブレーキ装置
US9616875B2 (en) 2014-09-11 2017-04-11 Westinghouse Air Brake Technologies Corporation Piston stroke sensor arrangement for a brake unit
US10119873B2 (en) 2014-09-15 2018-11-06 Westinghouse Air Brake Technologies Corporation Brake force sensor arrangement for a brake unit
JP6569644B2 (ja) * 2016-11-07 2019-09-04 株式会社アドヴィックス 車両の電動制動装置
JP2020534200A (ja) * 2017-09-06 2020-11-26 北京天佑新轡高新技術有限公司Ｂｅｉｊｉｎｇ Ｔｉａｎｙｏｕｘｉｎｐｅｉ ｈｉｇｈ−ｔｅｃｈ Ｃｏ．，Ｌｔｄ． 鉄道車両電動機駆動のメカニカルブースター式摩擦制動装置
JP2023120925A (ja) * 2022-02-18 2023-08-30 ナブテスコ株式会社 制動装置、予備ブレーキ制御装置

Family Cites Families (19)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US874219A (en) * 1905-10-30 1907-12-17 James D Leys Brake for power-driven vehicles.
US2218605A (en) * 1939-08-31 1940-10-22 Westinghouse Air Brake Co Electrically controlled brake
US3131788A (en) * 1962-01-22 1964-05-05 Westinghouse Air Brake Co Electrically controlled brake systems for railway cars employing spring-applied power-released unit brake assemblies
US3217843A (en) * 1964-01-02 1965-11-16 Westinghouse Air Brake Co Spring-applied electric power released tread brake unit
US3280944A (en) * 1964-11-27 1966-10-25 Westinghouse Air Brake Co Spring-applied power released vehicle wheel tread brake assembly
GB1491486A (en) * 1975-09-22 1977-11-09 Girling Ltd Brake actuators for vehicles
GB1585412A (en) * 1977-03-03 1981-03-04 Twiflex Couplings Brake actuating mechanisms
US4567967A (en) * 1979-07-30 1986-02-04 Goodyear Aerospace Corporation Electrically actuated aircraft brakes
DE3010335C2 (de) * 1980-03-18 1982-12-09 Helmut 5600 Wuppertal Korthaus Arbeitsverfahren für eine elektromotorische Bremsbetätigungsvorrichtung insbesondere bei Schienenfahrzeugen und Vorrichtung zur Durchführung des Verfahrens
GB8407178D0 (en) * 1984-03-20 1984-04-26 Westinghouse Brake & Signal Braking systems
IN161423B (hu) * 1983-06-17 1987-11-28 Westinghouse Brake & Signal
SE442541B (sv) * 1984-05-22 1986-01-13 Severinsson Lars M Anordning for att mekaniskt omvandla ett vridmoment till en axiell kraft
DE3423509A1 (de) * 1984-06-26 1986-01-02 Knorr-Bremse GmbH, 8000 München Elektromechanische betaetigungseinrichtung fuer eine scheibenbremse von fahrzeugen, insbesondere schienenfahrzeugen
FR2595078B1 (fr) * 1986-02-28 1990-03-16 Wabco Westinghouse Bloc de commande de frein a ressort d'actionnement et son application a un systeme de freinage
EP0247733A3 (en) * 1986-05-17 1988-09-07 Westinghouse Brake And Signal Holdings Limited Electric actuators
US4793447A (en) * 1986-12-23 1988-12-27 Allied-Signal Inc. Electrically operated disc brake
FR2610053B1 (fr) * 1987-01-22 1989-03-31 Bendix France Procede et dispositif d'actionnement d'un mecanisme de freinage par un moteur electrique rotatif
SE460782B (sv) * 1988-03-21 1989-11-20 Sab Nife Ab Elektromekanisk bromsenhet
US4836338A (en) * 1988-04-19 1989-06-06 Allied-Signal Inc. Electrically operated disc brakes

Also Published As

Publication number Publication date
ZA892132B (en) 1989-11-29
ES2035521T3 (es) 1993-04-16
AU607849B2 (en) 1991-03-14
ATE80840T1 (de) 1992-10-15
EP0334435A2 (en) 1989-09-27
DE68902940D1 (de) 1992-10-29
CN1037684A (zh) 1989-12-06
CA1302307C (en) 1992-06-02
SE460783B (sv) 1989-11-20
SE8801027D0 (sv) 1988-03-21
DE68902940T2 (de) 1993-01-07
PL159788B1 (en) 1993-01-29
KR960003318B1 (ko) 1996-03-08
EP0334435A3 (en) 1990-08-08
BR8901274A (pt) 1989-11-07
HUT49531A (en) 1989-10-30
SE8801027L (sv) 1989-09-22
PL278430A1 (en) 1989-11-27
CN1015430B (zh) 1992-02-12
AU3152189A (en) 1989-09-21
US4953668A (en) 1990-09-04
CZ172589A3 (en) 1995-08-16
KR890014319A (ko) 1989-10-23
EP0334435B1 (en) 1992-09-23
CZ280410B6 (cs) 1996-01-17

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU205304B (en) Actuator
HU205310B (en) Electromechanical brake assembly first for railway vehicles
US5309786A (en) Self-adjusting parking brake actuator
JP2004517269A (ja) 電動パーキングブレーキ
US7540571B2 (en) Motor-driven disk brake system
US7648006B2 (en) Regulating device for a motor vehicle parking brake
KR101876596B1 (ko) 전자기적으로 작동가능한 브레이크 및 전자기적으로 작동가능한 브레이크의 작동 방법
EP1117582B1 (en) A device at an operating handle for parking brakes
CA2570736C (en) Release holding mechanism for asr hand brake
HU221051B1 (hu) Fékkar szabályozószerkezettel
US6446768B2 (en) Brake device actuator and brake device having the same
US4321986A (en) Brake actuators
US6655506B2 (en) Electromechanical parking brake
JP2926271B2 (ja) ブレーキ装置
JPH02266130A (ja) ブレーキ装置
JP2926238B2 (ja) 作動装置
JPH0123877Y2 (hu)
SU1762745A3 (ru) Тормозное устройство
JPS58224840A (ja) パ−キングブレ−キ装置
TH21718A (th) เครื่องจักรกว้านและฉุดลาก

Legal Events

Date Code Title Description
DGB9 Succession in title of applicant

Owner name: SAB WABCO HOLDINGS BV,NL

HPC4 Succession in title of patentee

Owner name: SAB WABCO AB, SE

HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee