HU221051B1 - Fékkar szabályozószerkezettel - Google Patents

Description

A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 221 051 Bl

A találmány tárgya fékkar szabályozószerkezettel, amely a szabályozóelmozdulást egy referenciapontról a kapcsolókerékre adja át. A kapcsolókerék a csigaorsón elfordíthatóan van elrendezve. Ennek elmozdulása a fékkar íves elmozdulásának függvényében történhet, és a csigaorsóval együtt kapcsolót képez, amelyet egy erős nyomórugó alaphelyzetben összekapcsolva tart. A szabályozószerkezetnek szabályozótárcsája van, amely a csigakerékkel koaxiálisán és forgathatóan van elrendezve. Ez szabályozógyűrűvel van kapcsolatban, amelynek szabályozókaija van, amely a járműalváz rögzített részéhez kapcsolódva referenciapontot képez. Ezen túlmenően, a szabályozótárcsa fogazott kerületével kapcsolódó fogaskereke, valamint állítócsavaija van, ez a fogaskerékkel koaxiálisán van elrendezve és a kapcsolókerék fogaival kapcsolódik. A csigaorsó tengelye merőleges a fogaskerék és az állítócsavar tengelyére.

Fékkarhoz való szabályozószerkezetet ismertet, például az EP-598290 számú szabadalmi leírás. Jóllehet, a fenti szerkezet a gyakorlatban bevált és a kereskedelemben is sikeresnek mondható, bizonyos hiányosságai is vannak. Ilyen hiányosság például, hogy a szabályozószerkezet bizonyos részei körülményesen és nehezen gyárthatók és szerelhetők. További hiányosság, hogy az előírt szabályozási hézag pontos beállítása csak a szabályozószerkezet részének cseréjével történhet, ami előfeltételezi, hogy több szerkezeti egységet raktáron kell ehhez tartani. További probléma, hogy a szabályozószerkezetben növekvő rugóterhelésre van ahhoz szükség, hogy biztosítható legyen a szerkezet előírt működésmódja.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz fékkarokhoz olyan tökéletesített szabályozószerkezet létrehozása, amely kevesebb szerkezeti elemből áll, olcsóbban gyártható és könnyebben beszerelhető, valamint lehetőséget nyújt az automatizált szerelésre is.

A kitűzött feladatot a bevezetőben ismertetett fékkar továbbfejlesztésével oldottuk meg, amelynek szabályozószerkezete a szabályozási elmozdulást a referenciapontról a kapcsolókerékre adja át, ahol a kapcsolókerék a csigaorsón elfordítható. Ennek elmozdulása a fékkar íves elmozdulásának függvényében történhet, és a csigaorsóval együtt kapcsolót képez, amelyet erős nyomórugó alaphelyzetben összekapcsolva tart. A szabályozószerkezetnek szabályozótárcsája van, amely a csigakerékkel koaxiális és forgatható. Ez szabályozógyűrűvel van kapcsolatban, amelynek szabályozókaija van, amely a járműalváz rögzített részéhez kapcsolódva referenciapontot képez. Ezen túlmenően a szabályozótárcsa fogazott kerületével kapcsolódó fogaskereke, valamint állítócsavarja van, ez a fogaskerékkel koaxiálisán van elrendezve és a kapcsolókerék fogaival kapcsolódik. A csigaorsó tengelye merőleges a fogaskerék és az állítócsavar tengelyére. Lényege, hogy olyan menesztőhüvelye van, amely axiálisan elmozdíthatóan, de el nem fordíthatóan és koaxiálisán van elrendezve a fogaskerékhez képest, és ez az állítócsavarral képzett szerkezeti egységből álló egyirányú kapcsolót képez. Az állítócsavar axiális irányban a fékkar előírt szabályozótávközének megfelelő távközzel elmozdítható, és az egyirányú kapcsolót rugóterhelés tartja meg az összekapcsolt állapotában.

Előnyösen a fogaskerék, a menesztőhüvely, valamint az állítócsavart magában foglaló egység közös tengelyen elfordíthatóan vannak elrendezve.

Célszerűen a fogaskerék hüvelyes kialakítású, amely befogadja a menesztőhüvelyt, továbbá a nyomórugó a fogaskerék és a menesztőhüvely között van elrendezve.

Előnyösen az egyirányú kapcsoló a menesztőhüvely és az állítócsavarhoz kapcsolódó fogazott alátét között van kialakítva.

Célszerűen az állítócsavar a tengelyen a tengely válla és a tengely végéhez rögzített ellenanya között axiálisan elmozdítható.

Előnyösen az ellenanya a háznak a tengelyt ágyazó furatában van elrendezve.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

- az 1. ábra a találmány szerinti fékkarelrendezés oldalnézete, részben metszve;

- a 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás oldalnézete;

- a 3. ábra az 1. ábrán III—III vonal mentén vett metszet, kissé nagyobb léptékben;

- a 4. ábra az 1. ábrán IV-IV vonal mentén vett keresztmetszet;

- az 5. ábra a 4. ábra V-tel jelölt részletének viszonylag nagyobb léptékű képe.

Az általánosan használt fékkar a szakmában széles körben ismert. Ez például nehéz közúti járművek fékrendszerében összeköttetést képez a fékhenger toiórúdja és a dobfék S-bütykös csapja között. A dobfékes elrendezés fékdobból és a fékezéskor a fékdobra rászorított fékpofákból áll.

Az 1. ábrán a fékkamak 1 háza van, amely a felső végén 2 nyílásokkal van ellátva, ezek közül az egyik a külön nem ábrázolt fékhengertolórúdhoz csuklósán kapcsolódik. A fékkar a másik vége közelében elfordítható 3 csigakerékkel van ellátva, amelynek belső 3’ homyolása a külön nem ábrázolt S-bütykös csappal való kapcsolódáshoz van kialakítva. A 3 csigakerékkel 4 csigaorsó kapcsolódik, amely a fékkar 1 házában keresztirányban és forgathatóan van elrendezve.

Az 1. ábra bal oldali részén látható, hogy a 4 csigaorsó vége kinyúlik az 1 házból és itt hatlapú 4’ fejjel van ellátva (ez a 2. ábrán is látszik), amelynél fogva szerszámmal a 4 csigaorsó elfordítható. Ezen a végen fedélről gondoskodtunk, amely az 1 házba a 4 csigaorsó körül kialakított menetes furatba menetesen becsavarható. A 4 csigaorsón 6 kapcsolókerék van elrendezve, amely az 5 fedéllel szomszédosán helyezkedik el. A 4 csigaorsón kialakított fogazott felületek, valamint a kapcsolókerék együttműködve kúpos 7 kapcsolót képeznek. Mivel a fogazott felületek általában kúposak, ezért az alábbiakban a 7 kapcsolót „kúpos kapcsoló”nak is nevezzük.

A 4 csigaorsót az 1. ábrán balra, vagyis más szavakkal, a kúpos 7 kapcsolóval való kapcsolódás értelmében terheli a 8 nyomórugó, amely a 4 csigaorsó végénél

HU 221 051 Bl elrendezett 9 rugótányér és az 1 házba menetesen becsavart 10 rugófedél között van elrendezve.

Az 1 háznak a 3 csigakereket befogadó furatában van a találmány szerinti szabályozószerkezet is, de ez nem kapcsolódik hozzá. A szabályozószerkezetnek elfordítható 11 szabályozótárcsája van, ennek fogazott kerülete külső 12 szabályozógyűrűvel van kapcsolatban, amelynek 12’ szabályozókaqa kinyúló elrendezésű. A 11 szabályozótárcsa és a 12 szabályozógyúrú között a 13 fedél van elrendezve, és ez az 1 házhoz van csavarozva, mégpedig úgy, hogy elfordíthatóan kapcsolódjék a szabályozószerkezettel.

A 12’ szabályozókar a jármű alvázának fix részéhez (mint referenciaponthoz) rögzítendő, amelyen a fékkar elfordítható. A szabályozószerkezetnek az a rendeltetése, hogy megfelelő referencia- vagy szabályozójelet adjon a fék számára, de erre részletesebben alább térünk ki.

A fogazott 11 szabályozótárcsával 14 fogaskerék kapcsolódik, amely az 1 házban elfordíthatóan van ágyazva. A 14 fogaskerék jól látható a 4. vagy az 5. ábrán, amelyre még utalni fogunk. A 14 fogaskerék 15 tengelyen forgathatóan van ágyazva, amely pedig az 1 házban van forgathatóan ágyazva. A 14 fogaskerék hüvelyes kialakítású, és a találmány szerinti hengeres 17 menesztóhúvelyt fogadja be, amely a 15 tengelyen eltolható. A 17 menesztőhüvely a 14 fogaskerék hüvelyével axiális nyúlványok és hornyok révén olyan értelmű kapcsolatban van, amely kizárólag a közöttük lévő viszonylagos axiális elmozdulást engedi. A 14 fogaskerék és a 17 menesztőhüvely között 18 nyomórugó a 17 menesztőhüvelyt az 5. ábrán jobbra igyekszik téríteni.

A 15 tengelyen, a 17 menesztőhüvelytől jobbra lévő fogazott 19 alátét elmozdítható (5. ábra). A 17 menesztőhüvelynek és a fogazott 19 alátétnek az egymás felé néző fogazott felületei együttesen egyirányú 20 kapcsolót képeznek, amely összekapcsolt helyzetben látható az 5. ábrán. A fogazott 19 alátét a 15 tengelyen 15’ vállon támaszkodik.

A 4 csigaorsón elrendezett 6 kapcsolókerékkel kapcsolatban lévő 21 állítócsavar kapcsolódik a fogazott 19 alátéthez, hogy azzal együtt mint közös szerkezeti egység legyen képes elmozdulni. Olyan kivitel is lehetséges, amelynél a 21 állítócsavart és a fogazott 19 alátétet kombináljuk, azaz egyetlen darabként alakítjuk ki.

Az 5. ábra jobb oldali részén látható, hogy a 15 tengely az 1 házban kialakított 1 ’ furatban van ágyazva a jobb oldali végén, mégpedig 22 ellenanya segítségével, amely menetesen kapcsolódik a 15 tengelyhez. A 21 állítócsavar és a 22 ellenanya egymás felőli homlokfelületei között a fékkar számára jellegzetes 23 szabályozótávköz képződik. Ez a 23 szabályozótávköz radiális irányban állítható a 22 ellenanyának a 15 tengelyen való viszonylagos elfordítása révén. Ha a 23 szabályozótávközt beállítottuk, a 22 ellenanyának a 15 tengelyen beállított helyzetét rögzíteni kell, hogy azt megőrizzük a jármű bármilyen üzemi körülményei között fellépő esetleges vibrációk esetén is. A fogazott 19 alátétből és a 21 állítócsavarból álló szerkezeti egység a 15 tengelyen elmozdítható szélső helyzetek között, amelyeket a 15 tengely 15’ válla és a 22 ellenanya határoznak meg.

A 22 ellenanya adott esetben rögzíthető a 15 tengelyen, és ilyen esetben a 23 szabályozótávköz úgy állítható be, hogy a 22 ellenanyát megfelelő hosszúságú másik 22 ellenanyára cseréljük.

Az ilyen típusú fékkamak tehát az a rendeltetése, hogy a fékhengertől átadódó fékezőerőt átadja a fék Sbútykös tengelyére, de a találmány szerinti fékkarban elrendezett szerkezet segítségével az is a célja és rendeltetése, hogy ezáltal az előírt értékre beállítható legyen a fékdob és a fékpofák közötti hézag.

A fékkamak a találmány szerinti beépített szerkezettel történő hézagállítási funkciójára alább térünk ki részletesebben. A magyarázathoz először tételezzük fel, hogy a hézag túl nagy. A különböző szerkezeti elemek kezdetben az 5. ábrán feltüntetett helyzetben vannak.

A fékmúködtetésnek az 1. ábrán balra történő kezdeti szakaszában a 14 fogaskerék legördül all szabályozótárcsán. Ez a forgómozgás átadódik a 21 állítócsavarra, amely viszont a 6 kapcsolókerékkel való kényszerkapcsolata miatt az 5. ábrán tengelyirányba tekintve jobbra mozdul el, és kapcsolódásba kerül a 22 ellenanyával, és ilyenkor a 23 szabályozótávközön áthalad.

Ha a 23 szabályozótávközt megteszi, akkor a 21 állítócsavar többé már nem képes elfordulni, így viszont a 14 fogaskerék folytatja az elfordulását, vagyis az egyirányú 20 kapcsoló elkezd oldani.

A következő szakaszban a fékpofák kapcsolódnak a fékdobbal, ezért a reakcióerő nő, és a 4 csigaorsó a 8 nyomórugó hatására axiális irányba elmozdul, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a kúpos 7 kapcsoló szétkapcsolódik. A 6 kapcsolókerék elfordulási ellenállása ezáltal jelentősen csökken, így az könnyen elfordítható a 21 állítócsavarral, anélkül azonban, hogy a folytonos fékmúködtetésnél eközben hajtaná a 4 csigaorsót, mindaddig, amíg a fékkar elmozdulása be nem fejeződik.

A fékszerkezet kioldásának kezdetén - amelyet „elasztikus löket”-nek is neveznek a gyakorlatban - a 7 kapcsoló oldott állapotban van. A kúpos 7 kapcsoló akkor zár, ha az erő csökken, azaz elvileg ez akkor következik be, ha a fékpofák elválnak a fékdobtól. Az ezt követő oldási műveletnél a 21 állítócsavart a 6 kapcsolókerék érintkezésbe hozza a 15 tengely 15’ vállával. Ezt az állapotot szemlélteti az 5. ábra.

A fékoldási művelet mindaddig folytatódik, amíg a 6 kapcsolókereket a 21 állítócsavar úgy el nem fordítja, hogy az S-bütykös tengely el nem fordul a kúpos 7 kapcsoló, a 4 csigaorsó és a 3 csigakerék együttműködése révén. A fékpofák és a fékdob közötti túl nagy hézagot tehát ezáltal lecsökkentettük.

A fenti leírás és működésmód ismertetésénél előfeltételeztúk, hogy a hézag túl nagy. Ha nem ez a helyzet, a fékmúködtetés akkor is elvileg ugyanígy történik, de azzal a lényeges különbséggel, hogy a fékoldási löket közben a 21 állítócsavar kapcsolatban van a 15 tengely 15’ vállával, egészen a fékkioldási művelet végéig.

Az 1 -5. ábrákon feltüntetett példakénti kiviteli alak olyan változata is lehetséges, amelynél a 22 ellenanya fixen rögzítve van a 15 tengelyhez, például hegesztés3

HU 221 051 BI sel, de ehhez a kívánt 23 szabályozótávközt előre pontosan meg kell határozni. Ilyen kivitelnél tehát nincs menetes kapcsolatra szükség. Megjegyezzük továbbá, hogy a fentebb ismertetett példakénti kiviteli alaknál a fogazott 19 alátét balról támaszkodik a 15 tengely 15’ vállán, de olyan kivitel is elképzelhető, amelynél a fogazott 19 alátét szabadon elmozdítható a 15 tengelyen és a 21 állítócsavart támasztja a 15 tengely 15’ válla (ez esetben ez az 5. ábra jobb oldali részén helyezkedik el).

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Fékkar gépjárművek dobfékének S-bütykös tengelyével és fékhenger tolórúdjával való kapcsolódáshoz, amelynek csigakereke (3) van, ez a fékkar házában (1) elfordíthatóan van elrendezve és belső homyolással (3’) van ellátva, amely az S-bütykös tengellyel együttműködő kapcsolatban van, valamint csigaorsója (4) van, amely a fékkar házában (1) a csigakerékre (3) keresztirányban és azzal kapcsolódóan van ágyazva, továbbá szabályozószerkezete van, amely a szabályozóelmozdulást referenciapontról kapcsolókerékre (6) továbbítja, ahol a kapcsolókerék (6) a csigaorsón (4) elfordíthatóan van elrendezve, és amely a csigaorsóval (4) együtt kapcsolót (7) képez, amelyet a nyomórugó (8) alaphelyzetben összekapcsolva tart, továbbá a szabályozószerkezetnek szabályozótárcsája (11) van, amely a csigakerékkel (3) koaxiálisán és forgathatóan van elrendezve, ez a szabályozógyűrűvel (12) van kapcsolatban, amelynek szabályozókarja (12’) van, amely a járműalváz rögzített részéhez kapcsolódva referenciapontot képez, továbbá a szabályozótárcsa fogazott kerületével kapcsolódó fogaskereke (14), valamint állítócsavaija (21) van, ez a fogaskerékkel (14) koaxiálisán van elrendezve és a kapcsolókerék (6) fogaival kapcsolódik, továbbá a csigaorsó (4) tengelye merőleges a fogaskerék (14) és az állítócsavar (21) tengelyére, azzal jellemezve, hogy olyan menesztőhüvelye (17) van, amely axiálisan elmozdíthatóan, de el nem fordithatóan és koaxiálisán van elrendezve a fogaskerékhez (14) képest, és ez az állítócsavarral (21) képzett szerkezeti egységgel egyirányú kapcsolót (20) képez, továbbá az állítócsavar (21) axiális irányban a fékkar előírt szabályozótávközének (23) megfelelő távközzel elmozdítható elrendezésű, és az egyirányú kapcsoló (20) rugóterheléssel van az összekapcsolt állapotában megtartva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti fékkar, azzal jellemezve, hogy a fogaskerék (14), a menesztőhüvely (17), valamint az állítócsavart (21) magában foglaló egység közös tengelyen elfordíthatóan vannak elrendezve.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti fékkar, azzal jellemezve, hogy a fogaskerék (14) hüvelyes kialakítású, amely befogadja a menesztőhüvelyt (17), továbbá a nyomórugó (18) a fogaskerék (14) és a menesztőhüvely (17) között van elrendezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fékkar, azzal jellemezve, hogy az egyirányú kapcsoló (20) a menesztőhüvely (17) és az állítócsavarhoz (21) kapcsolódó fogazott alátét (19) között van kialakítva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti fékkar, azzal jellemezve, hogy az állítócsavar (21) a tengelyen (15) a tengely válla (15’) és a tengely (15) végéhez rögzített ellenanya (22) között axiálisan elmozdíthatóan van elrendezve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti fékkar, azzal jellemezve, hogy az ellenanya (22) a háznak (1) a tengelyt (15) ágyazó furatában van elrendezve.