HU204977B - Synergetic herbicidal combination of sulfonylurea formed with isoproturon or monolinuron and process for weed control - Google Patents

Description

A találmány tárgya herbicidkombináció, amely (I) képletű 3-(4,6-dimetoxi-2-pirimidiniI)-l-[(N-metil-N-metilszulfonil)-aminoszulfonil]-karbamidot és egy (Ha) képletű 3-(4-izopropiI-feníl)-l, l-dimetil-karbamidot (izoproturon) vagy (Hb) képletű 3-(4-klór-feniI)-l-metoxi-l-metil-karbamidot (monolinuron) tartalmaz.

A (Ha) és (Hb) képletű vegyületek megtalálhatók a

Pestícide Manual 7. kiadásában (1983), vagy 8. kiadásában (1987), The British Crop Protection Council, London, és az (I) képletű hatóanyag pedig a 131258 számú európai szabadalmi bejelentésből, illetve a 4601747 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból ismert.

Meglepő módon az igényelt hatóanyag-kombinációk szinergetikus hatással rendelkeznek, és ez a hatás az egyes komponensek hatásából nem következett.

A találmány szerinti hatóanyag-kombináció segítségével az évelő és az egyéves gyomok széles spektrumát irthatjuk. Alkalmasak például a következő gyomok irtására: Melde (fehér libatop), Sinapis sp. (vadrepce), Stellaria média (tyúkhúr), Capsella bursa pastoris (pásztortáska), Alopecurus myosuroides (parlagi ecsetpázsit), Apera spica venti (nagy széltippan) stb. Mivel a haszonnövényeket nem károsítják, ezért a találmány szerinti kombinációk számos haszonnövény-kultúrában, például gabonában, mint búzában és árpában alkalmazhatók kikelés előtt és után, valamint burgonyában és kukoricában kikelés előtt.

Az (I) és (Ha) illetve (Hb) hatóanyagok keverési tömegaránya széles határok között változhat, és rendszerint 1:10 és 1:400 között változik. A keverési arány megválasztása függ különböző paraméterektől, például a (Ha) illetve (Hb) képletű keverőpartner fajtájától, a gyomok fejlődési stádiumától és a gyom spektrumától. A keverési tömegarányt előnyösen 1:20 és 1:300 között választjuk, a hatóanyag-keverékek felhasználási mennyisége rendszerint 0,06 és 4 kg/hektár, előnyösen 0,1 és 4 kg/hektár között változik. A hatóanyag-keverékek felhasználási mennyisége szabadföldi alkalmazásnál rendszerint 0,4 és 4 kg/hektár között változik.

A találmány szerinti készítmények a szokásos, szakember számára ismert készítmények formájában, például nedvesíthető porok, porozószerek, granulátumok, diszperziós koncentrátumok, emulgeálható koncentrátumok vagy permetezhető oldatok formájában kerülnek keres- ‘ kedelmi forgalomba. A készítmények a hatóanyagot általában 2-95 tömeg% koncentrációban tartalmazzák.

Az egyes formálási típusok elvben ismertek és például a következő irodalmi helyeken található meg ismertetésük: Winnacker-Küchler, „Chemische Techno- £ logie”, 7. kötet, C. Hauser Verlag, München, 4. kiadás, 1986; van Falkenberg, „Pesticides Foimulations”, Marcel Dekker, N. Y., 2. kiadás, 1972-73; K. Martens, „Spray Drying Handbook”, 3. kiadás, 1979, G. Goodwin Ltd., London. £

A szükséges formálási segédanyagok lehetnek inért anyagok, tenzidek, oldószerek és további adalékok. Ezek is ismertek és például a következő irodalmi helyen találhatók: Watkins, „Handbook of Insecticide Dúst Diluents and Camers”, 2. kiadás, Darland Books, 6

Caldwell, N. J.; H. v. Olpben, „Intro-duction to Clay

Colloid Chemistry”, 2. kiadás, J. Wiley and Sons, N.

Y.; Marschen, „Solvents Guide”, 2. kiadás, Interscience, N. Y. 1950; McCutcheon’s, „Detergents and Emul5 sifiers Annual”, MC Publ. Corp., Ridgewood N. I;

Sisley and Wood, „Encyclopedia of Surface Active

Agents”, Chem. Publ. Co. Inc., N. Y. 1964; Schönfeldt, „Grenzfláchenaktive Áthylenoxid-addukte”, Wiss.

Verlagsgesell, Stuttgart 1976; Winnacker-Küchler, 10 „Chemische Technologie”, 7. kiadás, C. Hauser Verlag,

München, 4. kiadás, 1986.

A készítmények alapján más peszticid-hatóanyagokkal, trágyákkal és/vagy növekedésszabályzókkal is kombinálhatjuk a készítményeket, például kikészített formában vagy tankelegy formájában.

A nedvesíthető porok vízzel egyenletesen diszpergálható készítmények, amelyek a hatóanyagon kívül hígítószert, és egy hígítószer vagy inért anyagon kívül még nedvesítőszeit, például polioxietilezett alkilfeno:0 lókat, polioxietilezett zsíralkoholokat vagy polioxietilezett zsíraminokat, alkánszulfonátokat vagy alkilbenzolszulfonátokat és diszpergálószert, például nátriumligninszulfonátot, 2,2’-dínaftilmetán-6,6’-diszulfonsav-nátriumsót, dinaftílmetán-diszulfonsav-nátri5 umsót, dibutilnaftil-szulfonsav-nátriumsót vagy oleilmetil-taurinsav-nátríumsót tartalmaznak.

Az emulgeálható koncentrátumok előállítása úgy történik, hogy a hatóanyagot szerves oldószerben feloldjuk, például butanolban, ciklohexanonban, dimetil-forma0 midban, xilolban, vagy magas forráspontú aromás anyagokban, vagy szénhidrogénekben, egy vagy több emulgeátor hozzáadása mellett. Emulgeátorként használhatunk például alkil-aril-szulfonsav-kalciumsőkat, például kalcium-dodecil-benzolszulfonátot vagy nem ionos 3 emulgeátorokat, például zsírsav-poliglikolésztert, alkilaril-poliglikolétert, például polioxietilezett alkilfenolokat, zsíralkohol-poliglikolétert, propilénoxid-etilénoxídkondenzációs terméket, alkilpoliétert, polietoxilezett zsíraminokat, például polietoxilezett oleil- vagy sztearila) mint, szorbitánzsírsavsavésztert, polioxietilén-szorbitánzsírsavésztert vagy polioxietilén-szorbitésztert.

A porozőszert úgy kapjuk, hogy a hatóanyagot finom részecskéjű szilárd anyagokkal, például talkummal, természetes agyaggal, például kaolinnal, bentoniti tál, pirofillittel vagy diatomafölddel megőröljük. A talaj- vagy szórógranulátumot úgy kapjuk, hogy a hatóanyagot adszorpcióképes granulált inért anyagra pontjuk, vagy felvisszük a hatóanyag koncentrátumot ragasztószer, például polivinil-alkohol, poli-akrilsav-nátriumsó vagy ásványi olajok segítségével a hordozók, például homok, kaolinit vagy granulált inért anyag felületére. A megfelelő hatóanyagokat a trágyagranulátumoknál szokásos módon, kívánt esetben trágyákkal összekeverve granulálhatjuk.

A nedvesíthető porokban a hatóanyag összkoncentráciőja 10 és 95t% között változik, a maradék a fent megadott formálási adalékokból áll. Az emulgeálható koncén trátumoknál a hatóanyag koncentráció 10-801% közötti. A por formájú készítmények többnyire 5-201% hatóanyagot, a permetezhető oldatok 2-201% hatóanyagot

HU 204 977 Β tartalmaznak. A granulátumoknál a hatóanyag-tartalom részben attól függ, hogy a hatóanyag szilárd vagy folyékony formában fordul elő, és hogy milyen granulálási segédanyagot vagy töltőanyagot stb. használunk.

Általában a vízben diszpergálható granulátumoknál a hatóanyag-tartalom 10-90 tömeg%, emellett a fent megadott hatóanyag-készítmények adott esetben a szokásos tapadást elősegítő nedvesítő-, diszpergáló-, emulgeáló-, behatolást elősegítő szert, oldószert, töltővagy hordozóanyagot tartalmaznak.

A felhasználáshoz a kereskedelmi formában lévő készítményeket adott esetben szokásos módon hígítjuk, például a permetporoknál, az emulgeálható koncentrátumoknál, diszperzióknál és vízben diszpergálható granulátumoknál a hígítás vízzel történik. A porformájú készítményeket a talaj- illetve szórógranulátumokat, valamint a permetezhető oldatokat felhasználás előtt rendszerint már nem hígítjuk további inért anyagokkal.

A találmány szerinti kombinációk, azaz az (I), (Ila) illetve (Hb) képletű vegyületek kombinációja preemergens vagy posztemergens eljárással alkalmazható. Az (I), és (Ha) és (Ilb) képletű hatóanyagokat egymás után vagy együtt is felvihetjük a növényekre vagy a termesztési felületre. Előnyös a posztemergens felhasználás.

A külső körülmények függvényében, például hőmérséklet, nedvességtartalom, a felhasznált herbicid fajtája függvényében változik az (I) képletű vegyületek szükséges felhasználási mennyisége.

Adott esetben más hatóanyagokkal, például inszekticidekkel, akaricidekkel, herbicidekkel, trágyákkal, növekedésszabályzókkal vagy fungicidekkel is kombinálhatjuk az elegyet.

Az alábbi példák a találmány részleteit világítják meg.

A) Formálási példák

a) Porozószert kapunk, ha 10 tömegrész hatóanyagelegyet és 90 tömegrész talkumot inért anyagként öszszekeverünk és kalapácsos malomban megőrlünk.

b) Egy vízben könnyen diszpergálható nedvesíthető port kapunk, ha 25 tömegrész hatóanyagelegyet 64 tömegrész hatóanyag-tartalmú kvarcot, mint inért anyagot és 10 tömegrész ligninszulfonsav káliumsót és 1 tömegrész oleoil-etiltaurinsav nátriumsót nedvesítés diszpergálószerként összekeverünk és szeges malomban megőrlünk.

c) Vízben könnyen diszpergálható diszperziós koncentrátumot kapunk, ha 20 tömegrész hatóanyagelegyet összekeverünk 6 tömegrész alkilfenol-poliglikoléterrel (^RTriton X 207), 3 tömegrész izotridekanol poliglikoléterrel (8 AeO) és 71 tömegrész paraffin-ásványolajjal (forrásponttartomány: 255-377 °C) és golyósmalomban 5 mikron alatti finomságúra őröljük.

d) Emulgeálható koncentrátumot kapunk 15 tömegrész hatóanyagelegyből 75 tömegrész ciklohexanon oldószerből és 10 tömegrész oxetilezett nonilfenolból (10 AeO) mint emulgeátorból.

e) Egy vízben diszpergálható granulátumot kapunk, ha 75 tömegrész hatóanyagelegyet, 10 tömegrész ligninszulfonsav kalciumsót, 5 tömegrész nátrium-laurilszulfátot, 3 tömegrész polivinil-alkoholt és 7 tömegrész kaolint összekeverünk és egy szeges malomban megőrlünk, és a port forgóágyban víz, mint granuláló folyadék felszórásával granuláljuk.

f) Vízben diszpergálható granulátumot kapunk, ha 25 tömegrész hatóanyagelegyet, 5 tömegrész 2,2’-dinaftil-metán-6,6’-diszulfonsav nátriumsót, 2 tömegrész oleoil-metiltaurinsav nátriumsót, 1 tömegrész polivinil-alkoholt, 17 tömegrész kalcium-karbonátot és 20 tömegrész vizet egy kolloidmalomban homogenizálunk és előaprítunk, majd ezt követően egy gyöngymalomban megőröljük, és az így kapott szuszpenziót egy permetező toronyban porítjuk és szárítjuk.

g) Egy extrudáló granulátumot kapunk, ha 20 tömegrész hatóanyagelegyet, 3 tömegrész ligninszulfonsav-nátriumsót, 1 tömegrész karboxi-metil-cellulózt és 76 tömegrész kaolint összekeverünk, megőrlünk és vízzel nedvesítjük. Az elegyet extrudáljuk, majd levegőáramban szárítjuk.

B) Biológiai példák

Az alábbi alkalmazási példákban a tesztnövényeket melegházban neveltük cserepekben.

A vízben hígított koncentrátumokat akkor alkalmaztuk, miután az egyszikű Apera spica venti, Triticum aestivum és Hordeum vulgare növények elérték a 3-4 leveles stádiumot és a kétszikű Chenopodium album és Sinapis arvensis 5-10 cm magasra nőttek.

hét múlva kiértékeltük a károsítás fokát. Az alábbi táblázatok szemléltetik a kísérleti eredményeket. A szinergizmus bizonyítását úgy végeztük, hogy összevetettük az egyes komponensek hatásából számított additív hatásfokot a kísérletileg talált hatóanyag-kombináció hatásfokával.

Az additív hatásfok számítását S. R. Colby-egyenlettel végeztük (Calculating synergistic and antagonistic responses of herbicide combinations, Weeds, 75, 1967,20-22. oldal).

A képlet a következő:

ahol

X jelentése az (I) herbicid károsítást foka százalékosan X kg/hektár felhasználási mennyiségnél.

Y jelentése a (II) herbicid károsítást foka százalékosan Y kg/hektár felhasználási mennyiségnél.

E jelentése a várt károsítás I+II herbicidek esetén X+Y kg/hektár felhasználási mennyiségnél.

Ha a valóságos károsítás nagyobb mint a számított, akkor a hatóanyag kombinációja több mint additív, azaz szinergetikus hatásról van szó. Ezt a biológiai példák nyomán az alábbi táblázatokban szemléltetjük. A jobb oszlopban a kombinációs kezelésekből adódó eredmények után zárójelben a fenti képletből számított additív hatást adjuk meg.

HU 204977 Β

1. táblázat Károsítás %-ban

Hatóanyag	Dózis (g) hatőanyag/ha	Chenopodium album	Sinapis arvense	Apera spica venti	Triticum aestivum	Hordeum vulgare
I	3	15	30 '	0	0	0
	4,5	20	35	0	0	0
	6	25	40	0	0	0
	9	30	65	10	0	0
	12	35	90	25	0	0
Ila	120	0	10	15	0	0
	180	0	15	25	0	0
	240	20	18	40	0	0
	360	40	35	• 60	0	0
	720	75	60	90	0	0
Ilb	60	0	0	10	0	0
	90	0	10	15	0	0
	120	15	15	25	0	0
	180	25	25	40	0	0
	240	30	35	50	0	0
	600	80	90	80	0	0

2. táblázat

Hatóanyag	Dózis (g) hatőanyag/ha	Chenopodium album	Sinapis arvense	Apera spica venti	Triticum aestivum	Hordeum vulgare
I+Ua	6 +120	35 (25)	60 (46)	25 (15)	0	0
	9 +180	46 (30)	85 (71)	45 (33)	0	0
	12 +240	65 (48)	100 (92)	70 (55)	0	0
	3 +120	25 (15)	50 (37)	20 (15)	0	0
	4,5+180	40 (20)	60 (45)	35 (25)	0	0
	3 +240	40 (32)	60 (43)	45 (40)	0	0
	4,5+360	65 (52)	80 (58)	75 (60)	0	0
	3 +360	60 (49)	68 (55)	70 (60)	0	0
	3 +720	100 (79)	100 (72)	95 (90)	0	0
Mb	6+60	35 (25)	50 (40)	30 (10)	0	0
	9+90	45 (30)	85 (69)	40 (24)	0	0
	12 +120	60 (45)	100 (92)	65 (44)	0	0
	3+60	25 (15)	40 (30)	25 (10)	0	0
	4,5+ 90	35 (20)	65 (42)	38 (15)	0	0
	6 +120	50 (37)	80 (49)	60 (25)	0	0
	3 +120	45 (28)	45 (41)	55 (25)	0	0
	4,5+180	55 (40)	75 (52)	70 (40)	0	0
	6 +240	70 (48)	95 (61)	85 (50)	0	0
	3 +240	60 (41)	80 (55)	80 (50)	0	0
	3 +600	100 (83)	100 (93)	90 (80)	0	0

Claims (3)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1-95 tömeg% (I) képletű 3-(4,6-dimetoxi2-pirimidinil)-l-[(N-metil-N-metilszulfonil)-aminoszulfonil]-karbamidot tartalmaz 3-(4-izopropil-fenil)1,1-dimetil-karbamiddal [izoproturon (Ila)] vagy 3-(4klór-fenil)-l-metoxi-l-metil-karbamiddal (Kb), mint herbiciddel kombinálva, ahol az (I) és (Ha) illetve az (I) és (Hb) komponensek tömegaránya 1:10- 1:400, a szokásos segédanyagok mellett.

2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 2-95 tömeg% hatóanyagelegyet és 98-5 tömegbe szokásos segédanyagot tartalmaz, melyek nedvesíthető porok, porozószerek, granulátumok vagy emulgálható koncentrátumok, diszperziós koncentrátumok, permetezhető oldatok előállításánál használatosak.

3. Eljárás gyomirtásra, azzal jellemezve, hogy a kezelendő felületet 0,06-4,0 kg/ha (I) és (na) vagy (I) és (Hb) komponensekből álló szinergetikus eleggyel kezeljük, amelyben a hatóanyagok tömegaránya 1:10 és 1:400 közötti.