HU204915B - Safety banister - Google Patents

Description

A leírás terjedelme: 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 204915 Β

Jelen találmány tárgya olyan biztonsági korlát, amely oszlopokból, és azok által tartott kábelekből áll, amely járművek visszatartására, tiltott vagy balesetveszélyes területre történő áthaladásának megakadályozására szolgál. Előnyösen alkalmazható utak szegélyénél, országutak, autóutak, autópályák középső elválasztó sávjainál, rakpartoknál.

Ismeretes, hogy biztonsági korlátként alkalmazhatóak olyan megfelelő térközökkel elhelyezett, függőlegesen álló oszlopok, melyekhez több feszített vízszintes irányú drótkötélkábel kapcsolódik. Ezek az ismert drótkötél korlátok akkor felelnek meg a célnak, ha a jármű relatíve nagy, 20’-ot meghaladó ütközési szögben közelíti meg a korlátot, ellenben kis, hozzávetőlegesen 10° alatti ütközési szögnél a járműhajlamos megperdülni, vagy a korláton kívülre sodródni, mely veszélyezteti a jármű utasait Ezen kockázatot előidéző tényezők egyike az, hogy az acéloszlopokhoz szabványosan U alakú csapszegekkel, vagy más erős kötést adó szerelvényekkel kapcsolódó kőtelek elég erősek ahhoz, hogy ellenálljanak az ütközés igénybevételének.

Az oszlopokhoz kapcsolódó drótkötelek hátrányát kiküszöböli az 1 103 873 Iajstromszámű angol szabadalom, amely szerint a feszített kábeleket lazán helyezik el a földben rögzített oszlopok függőleges vájataiban. A feszített kábelek szerepe az, hogy folytonos rúdként viselkedve a beleütköző járművet fokozatosan visszatérítsék az úttestre.

Az említett szabadalom lényege, hogy a megtámasztott, egymással párhuzamos kábelek az oszlopok tetején levő vájatokbán, vagy az oszlop mindkét oldalán lévő tartókon vannak.

Ezen szabadalom szerinti biztonsági korlát szerkezetének vizsgálata azt igazolta, hogy az ütközés következtében történő behajlás nagyobb mértékű, mint az ! általában megengedhető. Bizonyították azt is, hogy az oszlopok elhajlása következtében a kábelek kiszabadulása akár az oszlopokon, akár a tartókon levő vájatokből olyan helyzetet idézhet elő, hogy a kábelek túl gyorsan kilazulnak, vagy az ütközés hatására nagyon ^í utánengednek. Ez a kábelek olyan mértékű lazulásához vezet, hogy már nem tudják visszatartani a járművet, aminek következtében a jármű átrohanhat a földön fekvő kábelen, ill. kábeleken.

A fent említett valamennyi kábelkorlát oszlopa egy 4 gerinclemezzel és legalább egy övlemezzel rendelkezik, mint pl. az I keresztmetszetű oszlop, melynek gerinclemeze a kábelek irányára merőlegesen helyezkedik el. Ezért az oszlop kisebb inerciával rendelkezik a kábelek irányában, így ebben az irányban könnyeb- 5 ben elhajlik.

Amennyiben a feszített kábel fixen kapcsolódik az oszlophoz, úgy ez a biztonsági kábelkorlát megfelel a Brit Közlekedési Minisztérium által korábban megállapított követelményeknek. Több mint 16 éve alkalmaz- 5! nak ilyen biztonsági kábelkorlátot az angol M 62-es autópályán Pennine körzetében, és bizonyítottan előnyös a szokványos típussal szemben a középső elválasztó korlátok esetében, különösen azért, mert megelőzi a hótorlasz képződését. 6(

Jelen találmány célja az 1 103 873 lajstromszámú angol szabadalom biztonsági kábelkorlátjánál tapasztalható hátrányok kiküszöbölése, vagyis az ütközés pillanata után a jármű jobb irányíthatóságának biztosítása. 5 A bejelentő azonos dátumú bejelentésében utal egy alternatív biztonsági kábelkorlát rendszerre, amely hasonlóképpen előnyös lehet a körülményektől függcen, és a jelen megoldásból érdemben különbözőnek tekinthető.

A jelen találmány szerinti biztonsági kábelkorlát 10 több oszlop által megtámasztott legalább egy felső feszített kábelből áll. A találmány szerint a korlátnak egy vagy több feszített felső kábele van, a felső kábelek ütközés esetén való kiszabadulását megengedő oszlopai vannak, és a korlátnak legalább egyes szakaszain az 5 oszlopok átellenes oldalain vezetett, az oszlopokat közrefogó feszített alsó kábelpár található, amely egy adott, járművel való ütközés után ledőlt, és legalább az egyik felső kábelétől elvált oszlophoz szintén leváló módon van kapcsolva.

A vezetőszerelvények lehetővé teszik az oszlop mindkét oldalán levő alsó kábelek relatív mozgását az oszlopokhoz képest. Ezek a vezetőszerelvények az oszlopon kialakított vájatok, vagy más megfelelő tartók, gyűrűk vagy kampók lehetnek.

Valamennyi kábelt egy megfelelő rögzítési ponthoz horgonyozzák le és 1-5· 10⁴ N közötti erővel megfeszítik. A vezetőszerelvények által meghatározott kábelmagasság az úttest felett az alsó egymást keresztező kábelek esetében 450—500 mm, a felső kábelek esetében

575-615 mm, ill. az elterjedt magassági érték 495 mm, illetőleg 585 mm.

A feszített biztonsági drótkötélkorlát egy előnyös kivitele olyan, hogy egy első dobról letekeredő, és az oszlopok között váltakozva kívül-belül haladó első > drótkábelből, valamint egy második dobról letekeredő hasonlóan vezetett drótkábelből van kialakítva úgy, hogy az alsó kábelek minden oszlopközben kereszteződnek, valamint egy harmadik dobról letekeredő, egy az egyenesen álló oszlopok tetején lévő vájatokbán elhelyezkedő további drőtkábelből áll, és végül valamennyi kábel egyik végét a földben horgonyozzuk le, és a szabad végüknél megfeszítjük.

A találmány egy másik kivitele szerint a biztonsági kábelkorlát gyors kíoldási mechanizmussal rendelkezhet a kapcsolódó kábelvégeket illetően, az olyan szomszédosán elhelyezett oszlopok között, ahol járművek áthaladása szükséges, így pl. balesetnél lehetőség van a korláton való áthaladásra.

A találmány egy másik kivitele szerint bordás feszített szalagkorlátot egyesítünk egy, vagy több szakaszon folytonos kábelkorláttal úgy, hogy a kábel egyik végét a hagyományos szalagkorláthoz rögzítjük, másik végét pedig megfeszítjük. Egy ilyen feszített szalag- és drótkötélkorlát rendszert össze lehet kapcsolni. Kábelkorláttal lehet folytatni a meglevő sérült bordás szalagkorlátot.

Az oszlopok leginkább S vagy Z keresztmetszetűek, a profil lekerekített sarkai a forgalom irányába nézzenek. Az oszlop ilyen konstrukciója lehetővé teszi a kisebb inercia irányába történő elhajlását, de nem fogja meg mereven a járművet, ha az 90°-os szög

HU 204 915 Β alatt ütközik a kerítésnek, minthogy az oszlop kissé el fog csavarodni és el fog hajolni a kisebb inercia irányába.

Az oszlopokat a talajban lehet rögzíteni, mint levert oszlopot, vagy pl. az oszlop alsó részéhez hegesztett lemezzel, vagy egy beton alaptesttel, amely szintén megelőzi az oszlop kidőlését és megengedi az oszlop elhajlását az ütközés során.

A betonalap előregyártással készülhet, belső üreggel vagy nyílással az oszlop befogadására és ily módon lehetővé válik az oszlop magasságának pontos beállítása. Az ilyen előre gyártott alaptestekkel a laza talaj okozta problémák is orvosolhatóak, valamint az oszlopok telepítése szintén egyszerűbb. Helyszíni betonkiöntés esetén nehezebb az oszlop magassági értelemben történő pontos beállítása, ill. az alapbeton megfelelő szilárdságának biztosítása. Ezenkívül, amikor egy ütközés után az oszlopok visszaállítása válik szükségessé, a kidöntött oszlopok könnyen visszaállíthatok, a visszahelyezett oszlopok közvetlenül beilleszthetők, így a sérült korlát visszaállítása nagyon rövid időn belül elvégezhető.

A biztonsági korlát konstrukciójának köszönhetően a középső elválasztó sávban levő egyetlen korlát mindkét úttestet kiszolgálja. Ütközés után a sérült tartók eltávolítása és újra beillesztése - nem feltétlenül kicserélése - gyors és gazdaságos, a drótkötélkábeleket vissza kell helyezni és lehetőség szerint újra kell feszíteni. A javítás bármelyik oldali úttestről elvégezhető.

A találmány egy másik kiviteli formája szerint egy ismert bordás feszített szalagkorlátot egyesíthetünk vagy párhuzamosan, vagy egy drótkötélkorlát folytatásaként, a drótkötelek a hagyományos szalagkorláthoz csatlakoztathatók. Ily módon biztosítható, hogy a biztonsági drótkötélkorlátnál kevésbé hajlékony korláttal meg lehet akadályozni a középső elválasztó sávban levő útmenti jelzések kidőlését. Az ilyen kombinált rendszer egy elsődleges, vagy kiegészítő korlátot alkot a járműre vonatkoztatva, mielőtt az a szalagkorlátnak ütközne.

Az oszlopok S vagy Z keresztmetszetűek lehetnek, előnyösen 3 és 7 mm közötti vastagságú préselt acéllemezből készülhetnek, hogy alkalmasak legyenek járművel való ütközés során elhajlásra, vagy elferdülésre. A hajlítónyomaték az oszlop elgörbülésekor kb. 6000 Nm, az oszlop kisebb inercia irányának megfelelő tengelyére vonatkoztatva.

A találmány több különböző lehetséges kiviteli alakját a mellékelt rajzok példái írják le.

Az 1. és 2. ábra egy négykábeles biztonsági korlátot ábrázol.

A 3. ábra a kereszteződések módját mutatja be az egyenesen álló oszlopok körül felülnézetben.

A 4. ábra az oszlopok számára előre gyártott alaptestekre ad példát.

Az 5. ábra egy gyors kioldási rendszert mutat be, amely rendkívüli esetben biztosítja a megszakítást.

A 6. ábra az ismert feszített szalagkorlát egyik végéhez kapcsolódó biztonsági kábelkorlátot ábrázol.

A 7. ábra a biztonsági kábelkorlát és bordás feszített szalagkorlát kapcsolatának másik lehetséges megoldását mutatja.

Mint az 1. és 2. ábrán látható, a kábeltartó (6, 7, 8) oszlopok (9, 10, 11) vajatokkal rendelkeznek a tetejükön a (15,16) felső kábelek a (9,10,11) vajatok alján helyezkednek el. A (17, 18) alsó kábelek a (6, 7, 8) oszlopokhoz rögzített (12, 13, 14) külső tartókban futnak úgy, hogy - mint a 2. ábrán látszik - minden (6,7, 8) oszlop oldalán fekszenek fel a (17,18) alsó kábelek és a kereszteződésekből eredően ráfeszülnek azokra a (12,13,14) külső tartók által pozícionálva.

A 3. ábra a jelen találmány kivitelét szemlélteti. Valamennyi oszlopot előre gyártott alaptestekben kiképzett mélyedésekben, vagy más megfelelő módon a földben rögzítünk (az ábrán nem látható). Az alkalmazható előre gyártott alaptestek láthatóak a 4. ábrán. Más, az oszlop megtartására szerkesztett, pl. az alsó végén lemezzel rendelkező öntött vagy préselt üreges, vagy csőszerű acélszerkezeteket is lehet alkalmazni az oszlopok rögzítésére.

A (6, 7, és 8) oszlopokon külön-külön az oszlopok felső végén kialakított (9, 10, 11) vájatok vannak. A vájatok párhuzamos oldalúak, és párhuzamosak az oszlopok hosszanti övlemezével. A (12, 13 és 14) külső tartók az oszlopokhoz vannak rögzítve és kábelek fűzhetők rajtuk át. Hasonló pozicionáló eszközök vannak felszerelve az oszlop másik oldalán, de nincsenek ábrázolva. Az egymáson elhelyezkedőkét (15, 16) kábel a (9, 10, 11) vájatokbán egymáson helyezkedik el, valamint a földhöz van lehorgonyozva, rögzítve és megfeszítve. A (6,7 és 8) oszlopok acélból sajtolással készülnek, és S vagy Z keresztmetszetűek és a lekerekített sarkai a forgalom irányába néznek. Az ilyen, tompa peremmel kivitelezett oszlop a megkülönböztetett gyengébb tengelye mentén hajlik el, de nem jelent merev ütközőelemet akkor sem, amikor a jármű 90°-os szögben ütközik az oszlopnak, minthogy az oszlop kissé megcsavarodva a kisebb inercia irányába fog elgörbülni és elhajolni.

A telepítés alkalmával az alsó (17) és (18) kábeleket (6, 7, 8) oszlopokon átfűzzük, oly módon, hogy alul kereszteződjenek. A korláttal szembeni adott követelményektől függően az alsó (17, 18) kábeleket nem szükséges minden két szomszédos oszlop között keresztezni, hanem csak pl. minden második, vagy minden harmadik oszlop után. Általánosan elmondható, hogy minden egyes oszlop előtti és utáni kereszteződés jobban biztosítja a fékező, visszafogó hatást, és késlelteti az alsó (17,18) kötelek kiszabadulását az oszlopról mindaddig, amíg az oszlop ütközés során el nem hajlik, a felső (15, 16) kábelek ki nem szabadulnak. Ez a késleltetés jelentős abból a szempontból, hogy maximális visszatartó hatást biztosít, miközben csökkenti a jármű sérülését.

A 3. ábra vázlatosan ábrázolja a (6,7,8) oszlopokat, valamint az alsó (17 és 18) kábeleket telepítéskor. Az

HU 204915 Β alsó (18) kábel letekeredve a (21) dobról kereszteződés után a (6, 7, 8) oszlopok váltakozó oldalai mentén halad, míg az alsó (17) káhel letekeredve a (22) dobról a (6,7,8) oszlopok éppen ellenkező oldalain halad, így alakulnak ki a (20) kereszteződések. 5

A kábelmagasság az úttest felett az alsó (17, 18) kábelek esetében előnyösen 450 mm és 500 mm, a felső (15,16) kábelek esetében előnyösen 575 mm és 615 mm között van, amely célszerű arra, hogy védje az autópályákra jellemző, jellegzetesen vegyes jár- 10 múforgalmat. Az alsó (17,18) kábelek magasságát a (6, 7, 8) oszlopok oldalához rögzített hornyokkal vagy kampókkal tudjuk szabályozni és beállítás és feszítés közben a kábel csúszhat az oszlop oldala mentén. 15

A 4. ábra a biztonsági korláthoz megfelelő előre gyártott alaptestek keresztmetszetét ábrázolja. Ezek alkalmazása lehetővé teszi a sérült oszlopok gyors viszszaállítását. Továbbá összehasonlítva a feszített szalagkorlátnál alkalmazott oszlopokkal, a jelen találmány 20 szerinti kábelkorlátnál megkívánjuk az oszlopok föld feletti elhajlását A bordás szalagkorlátok oszlopait gyakran laza talajba verik be és ekkor nem jön létre elhajlás, ütközés során az kifordul a földből és/vagy eltörik. 25

Az 5. ábra egy jellemző gyors kioldási mechanizmust ábrázol, amely alkalmazható a négyes kábelrendszer mind a négy kábel tagjának az összekapcsolására úgy, hogy azok szükség - pl. baleset - esetén szétváIaszthatóak, ezáltal a forgalom keresztező elterelését 30 lehetővé tevőek legyenek.

A 6. ábra bemutatja, hogyan kapcsolódhat egy (25) kábelkorlát rendszer a (26) bordás szalagkorlát végéhez. Ez lehetővé teszi a feszített szalagkorlát helyettesítését, amikor az megsérül, vagy az autópálya bővíté- 35 sénél, ahol a feszített biztonsági (27) kábelkorlát létesítése előnyős költség szempontjából is.

A 7. ábra bemutatja, hogyan helyezkedhet el egy feszített biztonsági (27) kábelkorlát párhuzamosan egy (28) feszített szalagkorláttal úgy, hogy az úttestet 40 elhagyó járműveket a középső elválasztósávban elsődlegesen a (27) kábelkorlát fogja megfékezni, és másodlagosan a (28) feszített szalagkorlát által kialakított zárókorlát. Hasonló módon lehet elhelyezni biztonsági kábelkorlátot különféle jelzőlámpák és út- 45 jelzők számára.

Előnyösen mind a négy (15,16, 17, 18) kábelt egy megfelelő rögzítési ponthoz horgonyozzuk le, valamint 1-5·10⁴Ν erővel megfeszítjük.

A mód, ahogyan a kőteleket rögzíthetjük jól ismert a 50 gyakorlatban, és ez olyan, hogy a rögzítések, kihorgonyzások helye lépcsőzetesen el van osztva a korlát mentén és a rögzített segédelemek visszatartják a megfelelőkábeleket, amikor esetleg azok elszakadnak.

Claims (14)

1. I. Biztonsági korlát, amely oszlopokból és azok által tartott kábelekből áll, azzal jellemezve, hogy egy vagy több feszített felső kábele (15, 16) van, a felső kábelek (15, 16) ütközés esetén való kiszabadulását megengedő oszlopai (6, 7, 8) vannak és a korlátnak legalább egyes szakaszain az oszlopok (6,7,8) átellenes oldalán vezetett, az oszlopokat (6,7,8) közrefogó feszített alsó kábel (17, 18) pár található, amely egy adott járművel való ütközés után ledőlt, és legalább az egyik felső kábelétől (15, 16) elvált oszlophoz (6, 7,8) szintén leváló módon van kapcsolva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti biztonsági korlát, azzal jellemezve, hogy két felsőkábele (15,16) van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti biztonsági korlát, azzal jellemezve, hogy az alsó kábelek (17, 18) minden egyes oszlop (6, 7, 8) átellenes oldalán vannak vezetve.
4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti biztonsági korlát, azzal jellemezve, hogy szükség esetén a korlátot keresztező járműforgalmat lehetővé téve az oszlopok (6,7,8) közötti szomszédos kábelvégek gyors kioldási mechanizmussal vannak összekapcsolva.
5. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti biztonsági korlát, azzal jellemezve, hogy a kábelek (15,16,17, 18) az egyik végükön egy bordás szalagkorláthoz (26) vannak rögzítve.
6. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti biztonsági korlát, azzal jellemezve, hogy az oszlopok (6,7,8)

   S vagy Z keresztmetszetűek, lekerekített sarkukkal a forgalom irányába elhelyezve.
7. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti biztonsági korlát, azzal jellemezve, hogy minden oszlop (6,7, 8) a kidőlést megakadályozó, az alsó végéhez hegesztett lemezzel van ellátva.
8. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti biztonsági korlát, azzal jellemezve, hogy minden oszlop (6,7, 8) egy, az oszlop (6, 7, 8) ütközéskori elgörbülését biztosító betonalapba van beágyazva.
9. 9. A 8. igénypont szerinti biztonsági korlát, azzal jellemezve, hogy a betonalap előre gyártott, és az oszlopot befogadó belső üreggel vagy nyílással rendelkezik.
10. 10. Az előző igénypontok bármelyike szerinti biztonsági korlát, azzal jellemezve, hogy párhuzamosan van alkalmazva egy bordás feszített szalagkorláttal (28), ahol a biztonsági kábelkorlát (27) egy elsődleges, a bordás feszített szalagkorlát (28) pedig egy másodlagos korlátot képez.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti biztonsági korlát, azzal jellemezve, hogy a felső kábel, vagy kábelek (15,16) 575 mm és 615 mm közötti magasságban, az alsó kábelek (17, 18) 450 mm és 500 mm közötti magasságban helyezkednek el.
12. 12. Az előző igénypontok bármelyike szerinti biztonsági kábelkorlát, azzal jellemezve, hogy valamennyi kábel (15,16,17,18) 1000 N és 5000 N közötti erővel van megfeszítve.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti biztonsági korlát, azzal jellemezve, hogy az alsó kábelek (17,
14. 18) magassága a vezetőszerelvények által van meghatározva.