HU200540B

HU200540B - Process for producing dihalogen-substituted thiocyanopyrimidine derivatives and fungicidal compositions comprising such compounds as active ingredient

Info

Publication number: HU200540B
Application number: HU871851A
Authority: HU
Inventors: Junya Fujiwara; Noboru Iida; Katsutoshi Ishikava; Toshiaki Kuwatsuka; Takeshi Sekino; Hitoshi Shimotori; Yuji Yanage
Original assignee: Mitsui Toatsu Chemicals
Priority date: 1986-04-28
Filing date: 1987-04-27
Publication date: 1990-07-28
Also published as: HUT43929A; ES2037711T3; PL148744B1; EP0244193A3; RU1787009C; JPS6345269A; RO104072B1; US4814337A; KR870010013A; PL150134B1; EP0244193B1; JPH0587067B2; RO104073B1; DE3775818D1; CA1267144A; KR900001199B1; PL265398A1; EP0244193A2; SU1538894A3; BR8702039A

Description

leírás terjedelme: 12 oldal, 2 rajz, ti ábra

HU 200540 Β

Találmányunk (I) általános képletű - a képletben X és Y jelentése halogénatom - dihalogén-tiociano-pirimidin-ezármazékok előállítására, valamint hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó, mezőgazdaságban és kertművelésben használható, fungicid készítményekre vonatkozik.

Napjainkig számos pirimidin-származékot tanulmányoztak és állítottak elő, ezek közül számos vegyületnél tapasztaltak fiziológiai hatást agrokémiai vagy gyógyászati területen. Azonban még nem ismeretes, hogy azoknak a vegyületeknek, amelyekben a pirimidingyűrűhöz tiociano-csoport kapcsolódik, van-e gyakorlati jelentősége. Nagyon kevés, tiociano-csoportot tartalmazó pirimidinszármazékot állítottak eddig elő, és nagyon kevés ismeretünk van ezek biológiai hatásáról. A tiociano-pirimidin-származékok kutatására és in vitro mikrobaelleni hatásának vizsgálatéra példaként megemlítjük a Journal of the Pharmacological Society of Japan, 83, 1086 (1963) cikket. A cikkben tizenöt tiociano-pirimidin-származékot ismertetnek és bemutatják ezek mikrobaellenes hatását. A szerzők azt állítják, hogy a legaktívabbak a 2(vagy 4 )-klór-6-metil-4(vagy 2)-tiociano-pirimidin-származékok, és az 5-helyzetben helyettesített tiociano-pirimidin-származékok mikrobaelleni aktivitása kisebb. Az 5-helyzetben klóratommal helyettesített tiociano-pirimidin-származékokat a szerzők nem ismertetik.

A 193 970 számon nyilvánosságra hozott japán szabadalmi bejelentésünk olyan 2,4-dihalogén-5-alkiltio-6-tiociano-pirimidin-származékokra vonatkozik, amelyek nagy hatású, mezőgazdaságban és kertgazdaságban alkalmazható fungicidek. Azonban ezeknek a vegyületeknek a hátránya, hogy hatásuk nem elég hosszú idejű. Ennek következtében a növényi kórokozók továbbra is nagy mértékben befolyásolják a mező- és kertgazdasági termelést.

Az utóbbi időben a gombaölő szerek olyan nagy választékban kaphatók, hogy elérhető a termelés bizonyos fokú stabilizálása, azonban még mindig van javítani való. Például az algaszerű gombák (Phycomycetek osztálya) által okozott késői üszög, valamint a különböző növényeknél fellépő bolyhos penész ellen a jelenleg kapható gombaölő szereket nagyon nagy mennyiségben kell alkalmazni. Ezen túlmenően hatásukat többek között az alkalmazás ideje és az időjárás is befolyásolják, és nem tekinthetők stabilnak. Továbbá szürkerothadás (a Sclerotinia Sclerotiorum által okozott betegség) és a különböző növények hasonló betegségei kezelésére használt benzimidazol és dikarboxilsav-imid típusú gombaölö szerekkel szemben fellépő rezisztencia ezeket a szereket teljesen hatástalanná tette.

Az előzőekben ismertetett problémák megoldására behatóan tanulmányoztuk a piriniidinszármazékokat, figyelmünket a biológiai rendszerekben sajátos szerepet játszó pirimidingyűrűre irányítottuk.

Munkánk eredményeként úgy találtuk, hogy bár az irodalom szerint az 5-helyzetben helyettesített tiociano-pirimidin-származékok mikróbaellenes hatása kicsi, az 5-helyzetben halogénatomot tartalmazó 2,5-dihalogén-4-tiociano-pirimidin-származékok nagyon hatásosak a késői üszög és számos növényi kórokozó által okozott növényi betegségek ellen. Az- 5-helyzetben lévő balogénatom fokozza e vegyületek hatását, és hatásidejük megnő az előzőekben említett, 193 970 számú 1985-ben nyilvánosságra hozott szabadalmi bejelentés szerinti, 5-helyzetben metil-tio-csoportot tartalmazó 4-tiociano-pirimidin származékokhoz képest.

Találmányunk egyik célkitűzése új tiociano-pirimidin-származékok előállítása.

Célunk volt továbbá olyan új, a mezőgazdaságban és kertgazdaságban alkalmas gombaölő kompozíciók kialakítása is, amelyek új hatásmechanizmusuk következtében alkalmasak a gombabetegségek széles tartományának kezelésére. Célunk volt, hogy ezek a készítmények a rendkívül nagy gazdasági károkat okozó késői üszög és bolyhos gomba, valamint a hagyományos gombaölő szerekre rezisztens gomba kórokozók ellen is legyenek hatásosak és hatásidejük legyen hosszú.

Találmányunk előzőekben ismertetett célkitűzései mellett találmányunk tárgyát képezi az (I) általános képletű dihalogén-tiociano-pirimidin-származékok előállítása - a képletben X és Y jelentése halogénatom. Az eljárás során (II) általános képletű trihalogén-származékot - a képletben X és Y jelentése halogénatom - reagáltatjuk (III) általános képletű tiocianáttal - a képletben M jelentése alkálifém vagy ammóniumcsoport.

Találmányunk tárgyát képezi a hatóanyagként (I) általános képletű dihalogén-tiociano-pirimidin-származékokat tartalmazó, mezőgazdaságban és kertgazdaságban alkalmazható gombaölő kompozíciók is.

A találmányunk szerinti eljárással előállított dihalogén-tiociano-pirimidin-származékok közül megemlítjük a következőket:

2.5- difluor-4-tiociano-pirimidin,

5-klór-2-fluor-4-tiociano-pirimidin,

5-bróm-2-fluor-4-tiociano-pirimidin,

2—fi uor-5-jód-4-tiociano- pirimidin, 2-klór-5-fluor-4-tiociano-pirimidin,

2.5- diklór-4-tioeiano-pirimidin,

5-bróm-2-klór-4-tiociano-pirimidin,

2-klói—5-jód-4-tiociano-pirimidin,

2-bróm-5-fluor-4-tiociano-pirimidin, 2-bróm-5-klór-4-tiociano-pirimidin,

2.5- dibróm-4-tiociano-pirimidin,

2-bróm-5-jód-4-tiociano-pirimidin,

5-fluor-2-jód-4-tiociano- pirimidin,

5-klór-2-jód-4-tiociano-piriniidin,

5-bróm-2-jód-4-tiociano-pirimidin, és

2.5- dijód-4-tiociano-pirimidin.

HU 200540 Β

A találmányunk szerinti eljárással előállított, (I) általános képletű dihalogén-tiociano-pirimidin-származékok új vegyületek, és kiválóan alkalmazhatók nagyszámú növényi gombabetegség, például késői üszög, bolyhos penész, lisztharmat, szürkepenész és különböző növények hasonló betegsége ellen.

Ezen túlmenően a vegyületek alkalmazása növényeknél biztonságos, mivel nem fitotoxikusak például a paradicsom, uborka, burgonya és hasonló növényekre. További előny, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek nagyon kis mértékben toxikusak az állatokra.

A következőkben az (I) általános képletű dihalogén-tiociano-pirimidin-származékok találmányunk szerinti előállítási eljárását részletesen bemutatjuk.

A találmányunk szerinti eljárást az A/ reakcióvázlat szemlélteti.

Kiindulási anyagként hatásosan alkalmazhatók az olyan (II) általános képletű diklór-vegyületek, amelyekben X jelentése klóratom. Ezeket a vegyületeket 5-halogén-uracil és foszfor-oxi-klorid reag&ltatásával állíthatjuk elő. A reakció, dimetil-anilin jelenlétében játszódik le. Kiindulási anyagként alkalmazhatók olyan (II) általános képletű dibróm-vegyületek is, amelyekben X jelentése brómatom. Ezeket 5-halogén-uracil és foszfor-oxi-bromid reagáltatásával állíthatjuk elő. A reakció dimetil-anilin jelenlétében játszódik le. Alkalmazhatók továbbá olyan (II) általános képletű dijód-vegyületek, amelyekben X jelentése jódatom, és olyan (II) általános képletű difluor-vegyületek, amelyekben X jelentése fluoratom. Ezeket úgy állíthatjuk elő, hogy a diklór-vegyületet hidrogén-jodiddal, illetve kálium-fluoriddal reagáltatjuk. A fenti reakciókat a B/ reakcióvázlattal szemléltetjük.

A következőkben a (II) általános képletű

2,5-dihalogén-4-tiociano-pirimidin-származékok találmány szerinti eljárással történő előállítását részletesen bemutatjuk.

Az eljárás során (II) általános képletű trihalogén-vegyületet reagáltatunk (III) általános képletű tiocianáttal, előnyösen oldószerben - a képletekben X és Y jelentése a fentiekben megadott.

Hatásosan alkalmazhatók például a következő tiocianót-vegyületek: kálium-tiocianát, nátrium-tiocianát, ammóniuin-tiocianát.

A találmányunk szerinti reakciót a legnagyobb mértékben az alkalmazott oldószer befolyásolja. Ha a reakciót alkoholban, például metanolban vagy etanolban játszatjuk le, a reakciósebesség kicsi lesz, még visszafolyató hűtő alkalmazásával történő forralás mellett is.

Ezen túlmenően melléktermékként egy gyantaszerü anyag képződik, ami nagyon rossz kihozatalt eredményez. Ha a reakciót aprotikus oldószerben, mint például acetonban, dimetil-szulfoxid bán, Ν,Ν-dimetil-for mamid bán 4 vagy l,3-dimetil-2-iniidazolidonban játszatjuk le, melléktermékként két tiociano-csoport vagy a tiociano-csoport átrendeződése miatt két izotiocianátot tartalmazó vegyűlet képződik és igy az (1) általános képletű céltermék csak kis mennyiségben képződik.

Azt tapasztaltuk, hogy az előbbi oldószerekkel ellentétben a kihozatal jelentékenyen megnő, ha a reakciót valamilyen szerves savban, mint például hangyasavban, ecetsavban vagy propionsavban játszatjuk le. A hangyasav, ecetsav és propionsav csökkenti a reakcióképességet az előzőekben említett mellékreakciók irányába. Legjelentősebb a hangyasav hatása. Például ecetsavban a teljes reakció lejátszódása 5 órát vagy még többet vesz igénybe 50 °C-on, azonban ugyanezen a hőmérsékleten a reakció 1 órán belül teljesen lejátszódik, ha hangyasavat alkalmazunk. Bár a reakció hőmérséklettartománya 10 °C-tól az oldószer forráspontjáig terjedhet, a melléktermékek keletkezésének minimalizálására és a megbízható reakcióidő elérésére az előnyösen alkalmazott hőmérséklettartomány 20-60 °C. igy állíthatjuk, hogy mind a reakció szelektivitása, mind a folyamat gyorsasága a hangyasav találmányunk szerinti reakcióban való kiváló alkalmazhatóságát bizonyítja és összehasonlítva egyéb szerves oldószerekkel, főleg szerves savakkal, a hangyasav jobb tulajdonságokat mutat.

A reakció befejeződése után a reakcióelegyet nagy mennyiségű vízbe öntjük. Amikor a szilárd csapadék kiválik, leszűrjük, majd megszáritjuk. így nyers, kristályos, kivánt terméket kapunk, 90% vagy e feletti hozammal. Ha olajos termék válik ki, azt valamilyen inért oldószerrel, például etil-acetáttal, benzollal vagy toluollal extraháljuk, vízzel mossuk, majd vizmentesítjük és igy nyers olajos formájú anyagot kapunk. A nyers termék már eleve olyan tiszta, hogy további tisztítás nélkül felhasználható gombaölő szerként. A nyers terméket szükség szerint szokásosan alkalmazott oldószerek, például izopropil-éter, kloroform, szén-tetraklorid, etil-acetát, etanol, metanol valamelyikéből átkristályosíthatjuk vagy kromatográfiás oszlopon tisztíthatjuk.

A következő szintézis példákban a találmányunk szerinti hatóanyagok előállítását ismertetjük részletesen.

1. példa

2-Klói—5-jód-4-tiociano-piríinidin előállítása (I. számú hatóanyag)

300 ml-es, négynyakú, hőmérővel és keverővei felszerelt lombikba 35,0 g 2,4-diklór-5-jód-pirimidint, 15,0 g kálium-tiocianátot es 150 ml hangyasavat mérünk be. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten (Σ0 °C-on) 3 órán át kevertük. A reakció befejezése után a re-35

HU 200540 Β akcióelegyet nagy mennyiségű vízbe öntöttük, a kapott csapadékot leszűrtük, majd meg szárítottuk és igy nyers, kristályos anyagot kaptunk. Ezután a kristályos anyagot toluolból átkristályositottuk, így 28,5 g, 185-186,5 °C olvadáspontú 2-klór-5-jód-4-tiociano-pirimidint kaptunk. Hozam: 75,4%.

2. példa

2-Klói—5-fluov-4-tiociano-pirimidin előállítása (2. számú hatóanyag)

Az 1. példában leírtaknak megfelelő módon 50 ml hangyasavban 10,0 g 2,4-diklór-5-fluor-pirimidint és 5,8 g kálium-tiocianátot reagáltattunk szobahőmérsékleten (20 °C) 5 órán át. A reakcióelegyet a továbbiakban az 1. példában leírt módon kezeltük és így 103-104 °C dvadáspontú 2-klór-5-fluor-tiociano-pirimidint kaptunk. Hozam: 68,0%.

3. példa

2,5-Diklói—4-tiociano-pirimidin előállítása (3. számú hatóanyag)

Az 1. példában leírtaknak megfelelő módon 100 ml hangyasavban 17,0 g 2,4,6-triklór-pirimidint és 9,7 g kálium-tiocianátot reagáltattunk szobahőmérsékleten (20 °C) 4 órán keresztül.

A továbbiakban a reakcióelegyet az 1. példában leírt módon kezeltük, és igy 2,5-diklór-4-tiociano-pirimidint kaptunk, aminek olvadáspontja: 160,5-161,5 “C. Hozam: 65,0%.

4. példa

5-Bróm-2-klói—4-tiociano-pivimidin előállítása (4, számú hatóanyag)

Az 1. példában leírtaknak megfelelő módon 100 ml hangyasavban 23,0 g 5-bróm-2,4-diklór-pirimidint és 10,0 g kálium-tiocianátot reagáltattunk szobahőmérsékleten (20 °C), 4 órán át. A reakcióelegyet a továbbiakban az 1. példában leírt módon kezeltük, és így

166,5-170 °C olvadáspontú 5-bróm-2-klór-4-tiociano-pirimidint kaptunk. Hozam: 80%.

5. példa

5-Klói—2-jód-4-tiociano-pirimidin előállítása (5. számú hatóanyag)

Az 1. példában leírtaknak megfelelő módon 100 ml hangyasavban 18,4 g 5-klór-2,4-dijód-pirimidint és 6,0 g kálium-tiocianátot reagáltattunk 60 “C-on, 1 órán át. A reakcióelegyet a továbbiakban az 1. példában leirt módon kezeltük és így 183-186 °C olvadáspontú 5-klór-2-jód-4-tiociano-pirimidint kaptunk. Hozam: 62,5%.

A kiindulási anyagként alkalmazott 5-klór-2,4-dijód-pirimidint úgy állíthatjuk elő, hogy 2,4,5-triklór-pirimidint adunk hidrogén-jodidhoz és ezt az elegyet szobahőmérsékleten keverjük 4 órán át.

6. példa

5-Bróm-2-jód-4-tiociano-pirimidin előállítása (6. számú hatóanyag)

Az 1. példában leírtaknak megfelelő módon 30 ml hangyasavban 4,11 g 5-bróm-2,4-dijód-pirimidint is 1,17 g kálium-tiocianátot reagáltattunk szobahőmérsékleten (20 °C), 5 órán át. A reakcióelegyet a továbbiakban az 1. példában leirt módon kezeltük és így 5-bróm-2-jód-4-tiociano-pirimidint kaptunk, aminek olvadáspontja: 199-202 “C.

Hozam: 82,4%.

7. példa

2,5-Dijód-4-tiociano-pii-imidin előállítása (7. számú hatóanyag)

Az 1. példában leírtaknak megfelelő módon 150 ml hangyasavban 19,0 g 2,4,5-trijód-pirimidint és 5,0 g kálium-tiocianátot reagáltattunk szobahőmérsékleten (20 °C), 3 órán át. A reakcióelegyet a továbbiakban az 1. példában leirt módon kezeltük, és így 183-185 °C olvadáspontú 2,5-dijód-4-tiociano-pirimidint kaptunk. Hozam: 84,7%.

8. példa

2-Klór-5-jód-4-tiociano-pirimidin előállítása (1. számú hatóanyag)

150 ml hangyasavat, 35,0 g 2,4-diklór-5-jöd-pirimidint és 11,6 g ammónium-tiocianátot tartalmazó reakcióelegyet 20 °C hőmérsékleten, 3 órán át az 1. példában ismertetett módon kezeltünk. A reakcióelegyet ugyancsak az 1. példában ismertetett módon dolgoztuk fel. A cím szerinti vegyületet 78,0%-os hozammal kaptuk. Olvadáspont: 185-186,5 “C.

A találmányunk szerinti eljárással előállított hatóanyag nagyon hatásosan alkalmazhatók számos különböző gombabetegség ellen, mint például a késői üszög, bolyhos penész, lisztharmat vagy szürkepenész elleni kezelésre.

A találmányunk szerinti hatóanyagokat számos különböző módon alkalmazhatjuk, például végezhetünk mag fertőtlenítést, szár, törzs és levélzet permetezést, talajkezelést 5

HU 200540 Β és hasonló, a szakterületen szokásosan alkalmazott, bármely olyan eljárást, amely segítségével hatásukat a legnagyobb mértékben kifejthetik.

A találmányunk szerinti, mezőgazdaságban és kertgazdaságban alkalmazható gombaölő szerek hatóanyag-tartalma 0,01-90 tömegX, ezen belül a különböző készítmények hatóanyag-tartalmát az alábbiakban adjuk meg:

Gombaölö szer Hatóanyag-tartalom

por készítmények	1-10	tömeg%
füstölő készítmények	1-10	tömeg%
mikrogranulátumok	1-25	tömeg%
granulátumok	2-30	törne g%
nedvesíthető porok	20-80	tőmeg%
mikrokapszulák	10-80	tömegX
folyékony készítmények	20-60	törne g%

A készítmények a hatóanyagon kívül hordozóanyagot és szükség esetén egyéb adalékanyagokat is tartalmaznak.

Az itt alkalmazott .hordozóanyag kifejezés olyan szintetikus vagy természetes, szervetlen vagy szerves anyagot jelent, amelyet azért adunk a mezőgazdaságban vagy kertgazdaságban alkalmazandó gombaölö szerhez, hogy elősegítse a hatóanyagnak a kezelendő helyre történő eljutását, valamint tárolását, szállítását és kezelését.

A találmányunk szerinti készítményben a következő szilárd anyagokat használhatjuk hordozóanyagként: agyagféléket, például montmorillonitot és kaolinitet; szervetlen anyagokat, mint például diatomaföidet, fehér anyagot, talkumot, porózus követ, gipszet, kalcium-karbonátot, szilikagélt, ammónium-szulfátot, zöldség vagy egyéb növényi eredetű anyagokat, mint például szójalisztet, fürészport vagy fehér lisztet, valamint karbamidot.

A találmányunk szerinti eljárással előállított hatóanyagok hatásának fokozására a következőkben felsorolt adalékanyagokat használhatjuk még a felhasználási célnak megfelelően, figyelembe véve a kiszerelést és az alkalmazási területet.

Az adalékanyagokat alkalmazhatjuk egyedül vagy kombinációban.

így alkalmazhatunk anionos felületaktív anyagokat, például alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat, szukcinátokat vagy poli(etilén-glikol)-alkil-aril-éter-szulfátokat, kationos felületaktív anyagokat, például alkil-aminokat, poli(oxi-etilén)-alkil-aminokat; nemionos felületaktív anyagokat, például polifoxi-elilén)-glikol-étereket, poli(oxi-etilén)-glikolésztereket vagy poliolésztereket, valamint amfoter felületaktív anyagokat.

Stabilizátorként, sűrítőanyagként, kenőanyagként és hasonló célra alkalmazhatunk izopropil-hidrogén-foszfátot, kalcium-szteará6 tót, viaszt, mészkazeint, nátrium-alginátot, metil-cellulózt, karboxi-metil-eellulózt, arab mézgáL, stb.-t.

Megjegyezzük, hogy az alkalmazható adalékanyagok nem korlátozódnak az előzőekben példaként felsorolt anyagokra.

A találmányunk szerinti gombaölő készítmények egyidejűleg vagy keverék formában más agrokémiai anyagokkal együtt is alkalmazhatók, mint például inszekticidekkel, más gombaölő szerekkel, akaricidekkel, nemotocidekkel, vírusölő szerekkel, herbicidekkel, növényi növekedés szabályozókkal és attraktánsokkal, ezek képviselői például a szerves foszforsav-származék típusú hatóanyagok, karbamát típusú hatóanyagok, ditio-karbamát típusú hatóanyagok, tiol-karbamát típusú hatóanyagok, szerves klór-vegyület típusú hatóanyagok, a dinitro-származék típusú hatóanyagok, antibiotikumok, karbamidbázisú hatóanyagok, triazin típusú hatóanyagok műtrágyák és egyéb anyagok.

A különböző, találmányunk szerinti készítmények vagy kompozíciók felhasználása a mezőgazdaságban alkalmazott kémiai anyagoknak megfelelően, a szokásos alkalmazási módok valamelyikével történik.

Ilyen alkalmazási módok például a föld felszínre, a növényekre történő alkalmazás (köd vagy porlasztó permetezéssel, porozással, granulátum formában vagy elárasztásos formában); talaj kezelése (például keveréssel, talaj locsolással); felület kezelése (például bevonás, csávázási; bemártás; és egyéb, szokásosan használt alkalmazási módok.

Az alkalmazott mennyiség változhat a betegség típusa és a növény fejlettségi állapota függvényében. A hatóanyag alkalmazandó mennyisége általában 0,2-20 kg/ha, szokásosan 0,5-10 kg/ha.

A következőkben néhány példát mutatunk be a találmányunk szerinti, mezőgazdaságban és kertgazdaságban alkalmazható, gombaölő készítmények előállítására. Természetesen találmányunk nem korlátozódik csak a következőkben ismertetésre kerülő adalékanyag fajtákra, mennyiségűkre; hatóanyag fajtára és mennyiségére.

A találmányunk szerinti gombaölő készítményekben alkalmazott hatóanyagokat az előzőekben ismertetett szintézis példákban megadott számokkal jelöljük meg.

Formálási példák

Az 1-8. példák szerint előállított vegyületeket hatóanyagként alkalmazva az alábbi készítményeket állítottuk elő. Ezek a készítmények bármelyik fenti vegyületet hatóanyagként alkalmazva elkészíthetők, ezért a példákban a hatóanyag meghatározásaként az (I) általános képletü vegyület megjelölést alkalmazzuk.

1. formálási példa Nedvesíthető por

Az 1-5. nedvesíthető porkészitmények 17 Löiueg%-ban (I) általános képletű hatóanyagot 5 tartalmaznak. A készítmény előállításánál A tömegrész diatomaföldet, C tömegrész fehér agyagot, D tömegrész bentonitot, E tömegrész kaolinitet, F tömegrész nátrium-lignoszulfonátot, G tömegrész nátrium-alkil-benzol-szul- 10 fonatot és H tömegrész poli(oxi-etilén)-nonil-fenil-étert őrléssel összekeverünk.

Az A-H jelű mennyiségeket minden egyes nedvesíthető porkészitményhez a következő táblázat tartalmazza. 15

1. táblázat

A	Hordozóanyag	Adalékanyag
B	C	D	E	F	G	H
Nedvesíthető	1.	300	440	200	0	0	25	15	20
por	2.	500	250	200	0	0	20	0	30
	3.	800	20	150	0	0	15	0	15
	4.	500	0	200	250	0	20	0	30
	5.	500	0	200	0	250	20	0	30

2. formálási példa

1, Porkészitmény

Hatóanyagként 2 tömegX (I) általános képletű vegyületet tartalmazó porkészítmény készítésénél niegóröltünk 20 tömegrész (I) általános képletű hatóanyagot, 5 tömegrész kalcium-sztearátot, 5 tömegrész szilikagél 40 port, 200 tömegrész diatomaföldet, 300 tömegrész fehér agyagot és 470 tömegrész talkumot.

3, formálási példa

2. Porkészitmény

Hatóanyagként 5 tömegX (I) általános képletű vegyületet tartalmazó porkészitményt 50 úgy készítettünk, hogy V-keverőben összekevertünk 5 tömegrész sugármalomban megőrölt (I) általános képletű hatóanyagot, 94,5 tömegrész granulált kalcium-karbonátot (szemcseméret: 0,1-0,25 mm) és 0,5 tömegrész 55 szójaolajat.

/. formálási példa

Folyékony készítmény θθ

Hatóanyagként 40 tömegrész (I) általános képletű vegyületet tartalmazó folyékony készítményt úgy készítettünk, hogy homokőrlőben finomra őröltünk 40 tömegrész (1) ál- θ5 talános képletű hatóanyagot, 15 tömegrész etilén-glikolt, 0,1 tömegrész Deltop márkanevű anyagot (szerves imid-vegyület; Takeda Chem. Ind., Ltd. gyártmány), 3 tömegrész Demol-N márkanevű anyagot (speciális naftalin kondenzát.um, Kao Corporation gyártmány), 0,2 tömegrész poli( vinil-pirrolidon)-t és 41,7 tömegrész vizet.

A találmányunk szerinti eljárással előállított hatóanyagok gomhaellenes hatását a következő vizsgálatokkal minősítettük.

A vizsgálatoknál kontroll hatóanyagként a következő vegyületeket használtuk:

A: 2-klór-6-metil-4-tiociano-pirimidin,

B: tetraklór-izoftalon-nitril (Dakonil),

C: l-(butil-karbainoil)-2-benzimidazol-il-karbaminsav-metilészter (Benlat),

D: 2,4-diklór-5-metil-tio-6-tiociano-pirimidin.

Az A hatóanyag a fentiekben említett Journal of the Pharmacological Society of Japan, 83, 1086 (1963) cikkben ismertetett vegyület, a B a burgonya késői üszög, uborka bolyhos penész és hasonló betegségek kezelésére használható, kereskedelemben kapható gombaölő szer, a C a szürkepenész és hasonló betegségek kezelésére használható, kereskedelemben kapható gombaölő szer, a D az 193 970 számon nyilvánosságra hozott, japán szabadalmi bejelentésben ismertetett hatóanyag.

-611

HU 200510 Β

1. Vizsgálat

Paradicsom késői üszög elleni kontroll vizsgálata (a Phytophtora infestans által okozott betegség)

Üvegházban, cserepekben nevelt paradicsom palántákat (Sekaiiciii fajta; körülbelül 25 cm magas) permeteztünk be úgy permetező pisztoly segítségével, hogy minden három cserépre 50 ml, 200 ppm hatóanyag-koncentrációjú készítményt használtunk (a vizsgált hatóanyagok mindegyikéből az 1. vagy 4. készítmény példáknak megfelelő nedvesíthető por illetőleg folyékony készítményt készítettünk, majd ezt vizzel 200 ppm koncentrációjúra hígítottuk). A növényeket ezután levegőn megszárítottuk. A 2. vagy 3. készítmény károsodási index: a relatíve fertőzött terület károsodási index: a relatíve fertőzött terület károsodási index: a relatíve fertőzött terület károsodási index: a relatíve fertőzött terület károsodási index: a relatíve fertőzött terület példák szerinti porkészitményekkel is végeztünk kezelést, az alkalmazott dózis 1,1 kg h.a./ha volt. Előzőleg burgonyadarabokon 7 napon át tenyésztett Phytophthora infestans gombából zoospóra szuszpenziót készítettünk. A kémiai készítményekkel bepermeLezett paradicsom palántákat zoospóra szuszpenzióval permeteztük be. A beoltott növényeket ezután, 6 napon át 17-19 ^űC-on és 95% vagy ennél nagyobb relatív nedvességtartalom mellett inkubáltuk. Ezután megvizsgáltuk a kialakult károsodás mértékét.

Vizuálisan minden egyes levélnél megállapítottuk a relatíve fertőzött területet, és a következő kritérium szerint meghatároztuk a károsodási indexet:

= 0% = 1-5% = 6-25% = 26-50% = 51% vagy nagyobb.

Az így kapott károsodás) indexekből minden vizsgált csoportra meghatároztuk a károsodás fokát a következő egyenlet segítségével:

Károsodás fok =

4n4 + 3n3 + 2n2 + lm + Ono ------ ; ahol

N no: a 0 károsodási indexű levelek száma, ni: az 1 károsodási indexű levelek száma,

Π2: a 2 károsodási indexű levelek száma, na: a 3 károsodási indexű levelek száma, n«: a 4 károsodási indexű levelek száma,

N = no + ni + n2 + n3 + n«

A vizsgálatnál összehasonlításra a korábban bemutatott A és B kontroll hatóanyagokat használtuk. Az eredményeket a II. táb- 45 lázatban foglaljuk össze.

-713

HU 200510 Β

II. táblázat

Vizsgált hatóanyag	Károsodás! index	Folyékony készítmény
Nedvesíthető por	Porzószer
1	o	3	4	5	1	2
1	0	0	0	0	0	0	0	0
2	0,12	0,18	0,24	0,32	0,28	0,24	0,24	0,20
3	0	0	0	0	0	0	0	0
4	0	0	0	0	0	0	0	0
5	0	0	0	0	0	0	0	0
6	0	0	0	0	0	0	0	0
7	0	0	0	0	0	0	0	0
A kontroll hatóanyag	3,83	4,00	4,00	4,00	4,00	4,00	3,90	3,75
B kontroll hatóanyag	1,60	1,83	1,83	2,15	1,96	2,15	2,36	1,54
Kezeletlen					4,00

Λ hatóanyag mennyisége:

Nedvesíthető

Porzószer:

Megjegyzés:

por és folyékony készítmény: minden 3 edényre 50 ml, 30 200 ppm hatóanyag koncentrációjú kémiai készítményt permeteztünk;

az alkalmazott hatóanyag dózis: 1,1 kg/ha volt. 35 egyik esetben sem figyeltünk meg fitotoxíkus hatást.

2. Vizsgálat 40

Uborka bolyhos penész elleni kontroll vizsgálat (a betegség kórokozója a Pseudoperonospora cubensis)

Uborka palántákat (Sagami-hanjiro fajta) neveltünk üvegházban, cserepekben kétleveles állapotig. Ezután permetező pisztollyal (10° Pa) minden vizsgálandó, előzőleg már ismertetett koncentrációjú hatóanyag szusz- 50 penzióval (amelyet az előzőekben ismertetett

1. készítmény példa szerinti, 1. nedvesíthető porkészítményból csináltunk úgy, hogy vizes hígítással az előzőleg megadott koncentrációjú szuszpenziót nyerjük, bepermeteztük a palántákat úgy, hogy minden három cserépre 30 ml mennyiséget vittünk fel. A növényeket ezután levegőn megszáritottuk, majd 5 napon át üvegházban tartottuk. Közben bolyhos penésszel megfertőzött uborka levelekről kórokozó gomba spórákat gyűjtöttünk, ezeket ionmentes vízben szuszpendáltuk, majd a spóra szuszpenziót az uborka palántákra permeteztük. Rögtön ezután a beoltott palántákat 18-20 °C hőmérsékletű, 95% vagy efeletti nedvességtartalmú helyen tartottuk, 24 órán át, majd az üvegházba tettük vissza (18-27 °C-on>. 7 nap múlva kiértékeltük a növényeken kifejlődött foltokat. Az eredményeket a III. táblázatban foglaljuk össze.

Az értékelési kritériumok és a károsodás mértékének kifejezésére alkalmazott módszer megegyezik az 1. vizsgálatnál alkalmazottak Icai.

-815

HU 200540 Β

III. táblázat

Uborka bolyhos penész elleni ellenőrző vizsgálat eredménye

Vizsgált hatóanyag	Hatóanyag koncentráció	Károsodási fok	Fitotoxikusság
Hatóanyag szám: 1	200 ppm	0	nincs
Hatóanyag szám: 2	200 ppm	0,41	nincs
Hatóanyag szám: 3	200 ppm	0	nincs
Hatóanyag szám: 4	200 ppm	0	nincs
Hatóanyag szám: 5	200 ppm	0,13	nincs
Hatóanyag szám: 6	200 ppm	0	nincs
Hatóanyag szám: 7	200 ppm	0,18	nincs
Összehasonlító
hatóanyag A	200 ppm	3,65	nincs
Összehasonlító
hatóanyag B	200 ppm	1,68	nincs
Összehasonlító
hatóanyag D	200 ppm	0,93	nincs
Kezelés nélküli	-	3,45	-

3. Vizsgálat

Uborka szürkepenész elleni kontroll vizsgálata (a betegség kórokozója a Botrytis ciné- jq reá)

Uborka palántákat (Sagami-hanjiro fajta) neveltünk üvegházban, cserép edényekben a szikleveles állapotig. Ezután permetező 35 pisztollyal (10⁵ Pa) minden vizsgálandó, előzőleg már ismertetett koncentrációjú hatóanyag szuszpenzióval (amelyet az 1. készítmény példa szerinti, 1. nedvesíthető porból készítettünk úgy, hogy vizes hígítással az jq előzőleg megadott koncentrációjú oldatot károsodási index: a relatíve fertőzött terület = károsodási index: a relatíve fertőzött terület = károsodási index: a relatíve fertőzött terület = károsodási index: a relatíve fertőzött terület = károsodási index: a relatíve fertőzött terüleL = nyerjük) bepermeteztük a palántákat. A permetezés folyamán minden három edényre 20 ml mennyiséget, vittünk fel. A növényeket levegőn megszárítottuk, majd 5 napon át üvegházban tartottuk. Közben spóra szuszpenziót készítettünk PDA tápközegen tenyésztett szürkepenész kórokozó gombákból, majd ezt a szuszpenziót az uborka palántákra permeteztük. Rögtön ezután a beoltott palántákat 22-24 °C hőmérsékletű, 95% vagy efeletti nedvességtartalmú helyen 5 napon át tartottuk. Ezután megvizsgáltuk a szikleveleken kifejlődött fertőzött foltokat. Az eredményeket a IV. táblázatban foglaljuk össze.

Az értékelésnél a kővetkező kritériumokat alkalmaztuk:

0%

1-10%

11-25%

26-50%

51% vagy nagyobb.

-917

HlJ 200540 Β

Ezen kritériumok alapján az összes sziklevélre meghatároztuk a károsodás! indexet és minden vizsgált ‘csoportra kiszámoltuk a károsodás fokát az 1. vizsgálatban leírt módon.

ÍV. táblázat

Uborka szürkepenész elleni ellenőrző vizsgálat eredményei

Vizsgált hatóanyag	Hatóanyag koncentráció	Károsodást fok	Fitotoxicitás
Hatóanyag szám: 1	500 ppm	0	nincs
Hatóanyag szám: 2	500 ppm	0	nincs
Hatóanyag szám: 3	500 ppm	0,34	nincs
Hatóanyag szám: 4	500 ppm	0,15	nincs
Hatóanyag szám: 5	500 ppm	0,26	nincs
Hatóanyag szám: 6	500 ppm	0,15	nincs
Hatóanyag szám: 7	500 ppm	0,38	nincs
Kontroll
hatóanyag A	500 ppm	3,10	nincs
Kontroll
hatóanyag B	500 ppm	1.41	nincs
Kontroll
hatóanyag D	500 ppm	1,00	nincs
Kezeletlen	-	4,00	-

4. Vizsgálat

Paradicsom késői üszög elleni kontroll vizsgálata (a kórokozó Phytophthora in festans)

Paradicsom palántákat (Sekaiichi fajta) neveltünk üvegházban, cserépedényekben a 25 cm-es állapot eléréséig. Ezután permetező pisztollyal (10⁵ Pa) minden vizsgálandó, előzőleg már ismertetett koncentrációjú hatóanyag szuszpenzióval (amelyet az 1. készítmeny példa szerinti, 1. nedvesíthető porból készítettünk ügy, hogy vizes hígítással az előzőleg megadott koncentrációjú oldatot nyerjük) bepermeteztük a palántákat. A permetezés folyamán minden három edényre ml mennyiséget vittünk fel. A növényeket levegőn megszorítottuk. Paradicsom növény darabokon 7 napon át tenyésztett paradicsom késői üszög kórokozó gombákból zoospóra szuszpenziót készítettünk, és ezzel a megfelelő hatóanyaggal kezelt paradicsom palántákat bepermeteztük. A beoltás után a növényeket 17-19 °C-on, 95% vagy efeletti relatív nedvességtartalmú helyen tartottuk 6 napon át, ezután megvizsgáltuk a kifejlődött foltokat.

Az értékelésnél alkalmazott kritériumok és a károsodás mértékének kifejezésére alkalmazott módszer megegyezik az 1. vizsgálatoknál alkalmazottakkal.

Az eredményeket az V. táblázatban foglaljuk össze.

-1019

HU 200510 Β

V. táblázat

Paradicsom késői üszög elleni ellenőrző vizsgálat eredményei

Vizsgált hatóanyag	Hatóanyag koncentráció	Károsodási fok	Fitotoxicitás
Hatóanyag száma: 1	100 ppm	0	nincs
Hatóanyag száma: 2	100 ppm	0	nincs
Hatóanyag száma: 3	100 ppm	0	nincs
Hatóanyag száma: 4	100 ppm	0	nincs
Hatóanyag száma: 5	100 ppm	0	nincs
Hatóanyag száma: 6	100 ppm	0	nincs
Hatóanyag száma: 7	100 ppm	0	nincs
Kontroll
hatóanyag B	100 ppm	1,6	nincs
Kontroll
hatóanyag D	100 ppm	0,5	nincs
Kezeletlen		2,6	—
5. Vizsgálat		lántákat. A permetezés folyamán minden 3
Búzalevél rozsda elleni	kontroll vizsga- ,	_r edényre 30 ml-t v	ittunk fel, majd levegőn
lata		szárítottuk. Ezeket	a búzapalántákat azután
(kórokozó: Puccinia recondita)	búzalevél rozsda	kórokozó gombaspórákkal
		oltottuk be. Beoltás után a palántákat 10
Búza palántákat (Norin	61. fajta) nevel-	napig üvegházban	tartottuk, majd megvizs-

tünk üvegházban, cserépedényekben az 5 vagy 6 leveles állapot eléréséig. Ezután permetező pisztollyal (10⁵ Pa) minden vizsgálandó, előzőleg már ismertetett koncentrációjú hatóanyag szuszpenzióval (amelyet úgy készítettünk, hogy az előzőekben ismertetett 1. példa szerinti, 1. nedvesíthető porból vizes hígítással az előzőekben megadott koncentrációjú oldatot nyerünk) bepermeteztük a pagáltuk a kifejlődött foltokat. Minden egyes növénynél vizuálisan értékeltük a relatíve fertőzött területet, és meghatároztuk a károsodás! indexet. Ezután minden vizsgált csoportnál meghatároztuk a károsodás fokát az 1. vizsgálatnál leírt módon. Az így kapott eredményeket a VI. táblázatban foglaltuk össze.

VI. táblázat

Búzalevél rozsda elleni ellenőrző vizsgálat eredményei

Vizsgált hatóanyag	Hatóanyag koncentráció	Károsodási fok	Fitotoxiciás
Vegyület száma: 1	200 ppm	0	nincs
Vegyület száma: 2	200 ppm	0,93	nincs
Vegyület száma: 3	200 ppm	0	nincs
Vegyület száma: 4	200 ppm	0	nincs
Vegyület száma: 5	200 ppm	0,5	nincs
Vegyület száma: 6	200 ppm	0	nincs
Vegyület szama: 7	200 ppm	0,37	nincs
Kontroll
hatóanyag A	200 ppm	3,00	nincs
Kontroll
hatóanyag D	200 ppm	1,53	nincs
Kezeletlen	-	3,20	nincs

-1121

HU 200540 Β

Az 1-5. vizsgálatok eredményeiből nyilvánvaló, hogy a találmányunk szerinti eljárással készített hatóanyagok a legkülönbözőbb típusú növényi betegségek, például paradicsom késői üszög, uborka bolyhos pe- 5 nesz, uborka szürkepenész és búzalevél rozsda ellen sokkal hatásosabbak, mint a kereskedelemben kapható, szokásosan alkalmazott gombaölő szerek. Megjegyezzük azt is, hogy bár a fentiekben említett cikkben is- 10 niertetett 2-klór-6-metil-4-tiociano-pirimidin kémiai szerkezete nagyon hasonló, ez a vegyület ezek ellen a növényi betegségek ellen gyakorlatilag mégis hatástalan. Ezen túlmenően, ha az általunk korábban bejelentett sza- 15 badalmi leírásban (az 1985-ben nyilvánosságra hozott, 193 970 számú japán szabadalmi leírás) ismertetett egyik vegyülethez - a 2,4-diklór-5-metil-tio-6-tiociano-pirimidinhez (itt a D kontroll hatóanyag) hasonlítjuk a je- 20 len találmányunk szerinti eljárással készült hatóanyagokat, megállapítható, hogy ez utóbbiak sokkal erőteljesebb hatásúak, és hatásidejük is jóval hosszabb (ez abból a tényből látható, hogyha a találmányunk szerinti eljá- 25 rással készült hatóanyaggal kezelt növényeket csak a kezelés után 5 nappal oltottuk be a kórokozóval, a védelem akkor is kiváló volt), igy nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárással készített hatóanyagok olyan 30 kitűnő tulajdonságokkal rendelkeznek, amely a szakterületen meglévő, korábbi ismeretek alapján nem volt várható.

A találmányunk szerinti eljárással készített dihalogén-tiociano-pirimidin-származék 35 hatóanyagokat a kereskedelemben kapható gombaöló szerekhez hasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a legkülönbözőbb növényi betegségek, például a paradicsom késői üszög, uborka bolyhos penész, uborka 40 szürkepenész és búzalevél rozsda ellen a találmányunk szerinti hatóanyagok sokkal hatásosabbak, és hatásidejük is jóval hosszabb. Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárással előállított 45 vegyületek a mezőgazdaságban és kertgazdaságban hatásosan alkalmazható gombaölő szerek.

A dihalogén-tiociano-pirimidin-származékok találmányunk szerinti előállítása során a 50 tiocianocsoport bevitelénél oldószerként alkalmazott szerves sav (főleg hangyasav) korszakváltást jelent az eljárás kivitelezésében, mivel lehetővé teszi a kívánt termék egyszerű, nagy hozamú előállítását. 55

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás (I) általános képletű dihalogén-tiociano-piriniidin-származékok előállítására - a képletben X és Y jelentése halogénatom, azzal jellemezve, hogy (II) általános képletű trihalogén-pirimidin-származékot - a képletben X és Y jelentése halogénatom (III) általános képletű tiocianátvegyülettel a képletben M jelentése alkálifématom vagy ammóniumcsoport - reagáltatunk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót szerves sav jelenlétében végezzük.
3. Fungicid készítmények, amelyek biológiailag aktiv hatóanyagból, valamint szilárd hordozóanyagból - előnyösen diatómaföld ból és/vagy fehér anyagból és/vagy bentonitból és/vagy kaolinitból és/vagy talkumból és/vagy kalcium-karbonátból - vagy cseppfolyós vivőanyagból - előnyösen vízből - és adott esetben felületaktív anyagból - előnyösen nátrium-lignoszulfonátból és/vagy nátrium-alkil-benzol-szulfonátból és/vagy poli(oxi-etilén)-nonil-fenil-éterból - állnak, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,01-80 tömeg%-ban olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaznak, amelynek képletében X és Y jelentése halogénatom.