HU200066B - Method for growing morchella - Google Patents

Description

A jelen találmány a Morchella fajhoz tartozó kucsmagomba - beleértve érett, ehető süvegét - termesztésére vonatkozik.

A Morchella nem magába foglalja a kucsma- vagy szivacsgomba fajokat, melyek a töltőgombákhoz (Ascomycetes) tartoznak. A valódi kucsmagomba ehető és ízletes. Valóban, sokan úgy gondolják, hogy minden gomba közül ezek a legélvezetesebbek. Mig azok, akik kora tavasszal fürkészik az erdőket és ennek a gombának az izét ismerik és szeretik, addig az átlag lakosság számára a kucsmagomba hozzáférhetetlen, mivel mindeddig ellenállt az olyan fajta termesztésbe vonásnak, ami egész éven át tartó kereskedelmi célra való termeléshez célszerű lenne.

A gombázók a kucsmagombát süvege vagy termőteste (ascocarp or fruitbody) alapján (a látható gomba) ismerik. Az ember feltételezhetné, hogy ha ezek a gombák szabadon, termesztés nélkül vadon, természetes állapotukban nőnek, akkor ki lehetett volna fejleszteni termesztési módszereket termelésük növelése érdekében. Azonban nem ez a helyzet. Vannak közlemények, amelyek a kucsmagomba szabadban való termesztéséről számolnak be, de a kucsmagomba termesztésbe vonása senkinek nem sikerült úgy, ahogy az a közönséges Agaricus (csiperke) fajoknál vagy más ehető gombáknál történik, azaz hogy szabályozott körülményekkel rendelkező helyiségekben egész éven át lehetett volna szedni.

A süveg vagy termőtest előállítása a kucsmagomba szexuális szaporodási ciklusának az érett megtestesülése. Az aszkospórákat vagy csírázó spórákat tartalmazó érett süveg egy olyan életciklus betetőzését jelenti, amely akkor történik, ha két haploid nukleusz (sejtmag) belső párosodása révén egy diploid nukleusz keletkezik, ami meiózissal új haploid aszkospórákat hoz létre. A Morchella esetében mind autogén·, mind heterogám meiózis előtti párosodásról vannak közlések. Alternatív életciklus az aszexuális folyamat, amikor konídiumok (aszexuális spórák) képződnek és ezekből haploid nukleuszokat tartalmazó új inicélium keletkezhet.

Továbbá, a faj védelme érdekében, bizonyos körülmények között, a vegetatív micéliumok szklerociumoknak nevezett megkeményedett testekké egyesülnek, s ebben mintegy átalusszák a kedvezőtlen körülményeket. Tehát a kucsmagomba termővé válása csak megfelelően megválasztott feltételek mellett jön létre. Ismerik ezt a tényt a gombázók, akik tapasztalatból tudják, hogy vannak a gombaszedésnek .rossz évei.

A találmány fő tárgya a kucsmagomba termesztésének olyan módszere, amely a termőtest megfelelő kereskedelmi termesztését teszi lehetővé egész éven át, ellenőrzött feltételek mellett.

Á világos értelmezhetőség kedvéért az ebben a bejelentésben használt fogalmakat főként C. J. Alexopoulos és C. W. Mims: .Introductory Mycology’ című munkája (3. kiadás, John Wiley and Sons, New York, 1979) nyomán határoztuk meg.

Ascocarpra - aszkuszokat (tömlőket) tartalmazó termőtest (süveg).

Aszkospóra - aszkuszban keletkezett meiospóra.

Aszkusz (ascus, asci) - gombaöló, azaz tömlő alakú sajt, amely általában meghatározott számú aszkospórát (jellemezhetően nyolcat) tartalmaz, e spórák rendszerint kariogámía és meiózis után szabad sejt fejlődés révén alakulnak ki; ez jellemzi az Ascomycetes osztály.

Kanidiophor - szomatikus hifából eredő egyszerű, vagy elágazó hifa, amely a csúcsán vagy az oldalán egy vagy több konidiogén sejtet (ivartalan szaporító sejtet) képes létrehozni.

Konídiuin (conidium, conidia) - néha konidiospóráknak nevezik; nem mozgékony ivartalan spórafajta, amely rendszerint a sejt csúcsán vagy oldalán képződik; bizonyos körülmények között egy elő-hifa sejt konídiummá változhat.

Hifa (hypha, hyphe) - a legtöbb gomba vegetatív szerkezetének az egysége; csöves, fonalas alakú sejt, amelyben aszexuális sejtmagok vannak.

Micélium (mycelium, mycelia) - hifák tömege, amely a gomba testét (tallus) alkotja.

Primordium (primordia) - minden struktúra kezdeti formája (kezdemény).

Szklerocium (sclerotis) - ebben a bejelentésben a szklerociumok definíciója a kővetkező: hifák, amelyek táplálékokat tárolnak, aggregálódhatnak, beágyazott szubsztrátum mennyiségeket tartalmazhatnak és megkeményedett struktúrákat alkothatnak, melyeket a következőkben megkeményedett szklerociumoknak nevezünk.

Szubsztrátum (substratum, substrata) ebben a bejelentésben a szubsztrátum definíciója a következő: termőtalajszerű anyag, amely olyan termőhelyül szolgál, amiben a gomba nő és amiből a gomba a termőtesteket kitermeli.

A találmány tárgya módszer Morchella nembéli faj termesztésére, érett süvegek vagy termőtestek termelése céljára. Vegetatív micéliumokat táplálunk tápanyagokkal, hogy szklerociumokká alakuljanak, amelyek bizonyos termesztési feltételek mellett megkeményedett szklerocium alakot vehetnek fel. A tápanyagban gazdag szklerociumok elégséges tárolt tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy a termőtestek ezután következő fejlődéséhez a teljes táplálék szükségletet alapvetően biztosítsák. A táplálás után a micélium képződmények és a kísérő szklerociumok környezetét lényegesen megváltoztatjuk, hogy a növekedés szexuális ciklusát elősegítsük, melynek folyamán a termőtest (a látható gomba) kifejlődik. Az eljáráshoz hozzátartozik a hozzá3 férhető külső tápanyagok eltávolítása. Szintén az eljáráshoz tartozik, hogy a micélium képződményeket és a kísérő szklerociumokat nagymennyiségű vízzel árasztjuk el. A szexuális növekedési ciklus először abban nyilvánul meg, hogy primordiumok (kezdemények) jelennek meg, majd az érett termőtestekben csúcsosodik ki. A kezdemények megjelenésétől a termőtestek érési idejéig tartó növekedési szakasz a fejlődésnek egy különösen kritikus időtartama és a feltételeket gondosan kell ellenőrizni, hogy a fejlődő termőtestek elcsenevészesedését a minimálisra csökkentsük. A fejlődő süveg elvetélése a csökkentésének egy fontos tényezője az, hogy előzőleg biztosítanunk kell a megfelelő tápanyag készletet a micélium képződmények és a kísérő szklerociumok részére, különösen semleges lipidekból, hogy a termőtest érését biztosítsuk. Más fontos tényezők közé tartozik a levegő megfelelő nedvességtartalmának a fenntartása és a jó ventiláció biztosítása a termetest fejlődése folyamán. Az egyéb faktorok közt említendő a levegőztetés optimális sebessége és a termesztő közegből a napi vízvesztés fenntartása.

A találmány egy előnyös megvalósítási változata módszert szolgáltat a kucsmagomba termesztésbe vonására a süveg vagy termőtest termelése céljából. A kucsmagomba termesztésre használt gombacsirák tápanyagban gazdag micélium képződmények a kísérő szklerociumokkal együtt - beleértve a megkeményedett szklerociumokat is - melyek nyugvó gombatestek és tápanyag raktárak, s így bizonyos fokig ellenállóak a kedvezőtlen körülményeknek. A tápanyagban gazdag micélium képződmények és a kísérő szklerociumok a külső körülményektől függően részben fenntarthatják a micéliumok további vegetatív növekedését vagy pedig a szexuális ciklusra és az érett süvegek létrehozására indukálhatok. A tápanyagok, különösen a triglicerid típusú neutrális lipidek, a micélium képződményekben és a kísérő szklerociumokban tárolódnak, majd a szexuális ciklus folyamán lényegében minden táplálék kivonódik ezekből és az egyéb tápanyag raktárakból a termötest kifejlesztése érdekében.

Tehát a találmány a micélium képződmények és a kísérő szklerociumok termelésére vagy termesztésére ad módszert. E módszerrel ezeknek tápanyaggal való ellátását úgy biztosítjuk, hogy elégséges tápanyagot halmozunk fel a micélium képződményekben és a kísérő szklerociumokban a gombasüvegek későbbi kifejlesztése érdekében. A feltételeket ezután annak megfelelően állítjuk be, hogy meginduljon a micélium képződményekben és a kísérő szklerociumokban a szexuális szaporodási ciklus. Alapos gondossággal kell eljárni a fejlődés folyamán a kezdemények megjelenésétől a süveg éréséig és fenn kell tartsuk azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a süvegek fejlődése ne álljon le. 4

Különösen a talaj nedvességét, a páratartalmát és a levegő cserét úgy kell beállítani, hogy ezek elősegítsék a termötest kifejlődését és csökkentsék a betegségek előfordulá5 sát.

A kucsmagomba termesztés első lépése a szklerociumos gombacsírák kifejlesztése. A szklerociumnak, mint gombacsírának a használata a találmány egyik előnyös vonását képviseli a kucsmagomba hatékony termesztése szempontjából. Bár a kucsmagomba hatékony termesztését meg lehet úgy is oldani, hogy minden ciklust spórákkal kezdünk el, de ekkor a termelés sokkal lassúbb és ezért a ciklusok spórákkal való indítása nem célszerű kereskedelmi termesztésnél. Ezenkívül, a gombacsírának a szubsztrátuin oltóanyagául való tradicionális használata általában nem megfelelő, mivel a gombacsirákkal való oltás azt eredményezi, hogy a tenyészetek erősen szennyeződnek más gombákkal és baktériumokkal.

Az oltásra szolgáló gombacsiraként használt megkeményedett szklerociumok ter25 melésének egyik változata szerint úgy járunk el, hogy megtöltünk búzával vagy más vegetatív anyaggal egy tartályt, térfogatának 40-80%-áig. A búzát ezután perforált takaróval fedjük le, ami rendszerint egy műanyag film vagy fém-fólia - bér más anyagokat is fel lehet használni - és a tartály térfogatából fennmaradt 20-60%-ot majdnem egészen megtöltjük nedves talajjal. A tartály térfogata körülbelül 50 ml-tól több literig terjedhet, de rendszerint mintegy 500 ml. A búzaszemeket vagy az egyéb vegetatív anyagokat kiegészíthetjük egyéb tápanyagokkal, amelyek olyan szerves és szervetlen nitrogén forrásokat, más ásványi anyagokat, vitaminokat és szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek annak a tápanyagnak a tárolásában segítenek, melyet később a süveg fejlődése megkövetel. A tartályt lezárjuk és autoklávozzuk, hogy az esetleges szennyező mikroorganizmusokat el45 pusztítsuk. A sterilizált tartályban lévő talajréteget aszkospórákkal, vegetatív hifákkal vagy a szklerociumok kis darabkáival oltjuk be és az edényt újra lezárjuk. A tartályt körülbelül 10-30 °C között, előnyösen kb.

18-22 °C között tartjuk.

Az inokuluin hifái keresztültörnak a talajrétegen és megtelepszenek a búzán. Körülbelül egy hét múlva a hifák laza szövedéke jelenik meg a talajrétegben. Mikroszkóppal nézve, a hifa sejtek erősen elágazóakká és válaszfallal ellátott duzzadt csóformájü képletekké válnak. Ezután a szomszédos sejtek egymáshoz tapadnak, s így egy szabad szemmel látható szilárd massza képződik. Ezek a szklerociumok hifa sejtjei, amelyek azt az anyagot tárolják, amelyet a betelepült búzaszemektől kaptak. Az ilyen módon termelt szklerociumok, amikor megérnek, megkeményedett szerkezetekké válnak, amelyek meg65 lehetősen nagyra nőhetnek. Jóformán az

-3HU 200066 B egész talajréteg behálózott, megkeményedett szklerociummá válik.

Ekkor a megkeményedett szklerociumokat leszüreteljük gombacsíra gyanánt való felhasználás céljára. A kialakult szklerociumok egy részét megtartjuk .edény inokulum'-nak, további szklerociumok előállítására vagy egyéb felhasználás céljára.

A szklerociumok gombacsíraként való felhasználásának számos előnye van a hatékony kucsmagomba termesztés szempontjából. Amellett, hogy a növekedéssel arányosan egy állandó inokulum forrásként szolgálnak, a szklerociumok hosszú időn át tartósíthatok. A természetben lehetséges, hogy a szklerociumok hosszú időn át szunnyadnak, például a téli hónapok alatt, amíg a körülmények kedvezővé válnak a növekedés megindulásához. Úgy találtuk, hogy 5 °C-on való tárolás elégséges a hosszú ideig tartó tartósításhoz.

Az érett szklerociuniokat használjuk gombacsíraként a szubsztrátum beoltásához, A találmány szerinti módszernek két változatát követhetjük. Az első változatban az érett szklerociumokat feldaraboljuk és ezekkel oltjuk be a szubsztrátumot; ezek a szklerocium darabok termelik a hifákat, amelyek tápanyag adagolásra a szubsztrátumon belül a további micélium kezdeményeket és a kísérő szklerocium tömeget termelik ki a szexuális ciklus beindítása előLt. A második változatban a szklerociumokat, azaz a megkeményedett szklerociuniokat, amelyek az edényekben keletkeznek, közvetlenül oltjuk be a szubsztrátumba és az ebből kinőtt új micéliumoknál beindítjuk a szexuális ciklust anélkül, hogy tápanyagot adagolnánk.

A találmány egyik fontos vonása az, hogy a gombát szexuális növekedési ciklusra indukáljuk, illetve késztetjük, amelyben a süvegek kifejlődnek. Egyik fontos kiegészítő tényezője az indukciónak, hogy a gombétól megvonjuk a rendelkezésre álló külső tápanyagokat s igy a gomba asszimilációja és táplálék felhalmozása megszűnik vagy jelentősen lelassul. Ennek megfelelően a gomba környezetét tápanyagban gazdag környezetből táplálék szegény környezetté változtatjuk. A találmány szerinti .tápanyag szegény’ környezet egy olyan környezet, amelyben nincsenek könnyen hozzáférhető tápanyagok, amelyek a süveg kifejlődését szolgálják, s igy az ilyen módon fejlődő süvegek táplálékául azok a tápanyagok szolgálnak, amelyeket a micéliumok és a kísérő szklerociumok az indukció előtt felhalmoztak.

Egy másik fontos tényező, amely úgy tűnik, hogy hozzájárul az indukcióhoz az, hogy a gombát nagymennyiségű vízzel látjuk el a szubsztrátumban, amelyben a gomba nő. Általában a szubsztrátumot alaposan, telítésig hidratáljuk abból a célból, hogy a tápanyagban gazdag micéliumoknak és a kísérő szklerociumoknak a szexuális ciklusra való indukálódását elősegítsük. Az alapos telítés a szubsztrátum kapacitásának legalább 90%-át, előnyösen a 100% megközelítését jelenti. Előnyős, ha a nagymennyiségű vízzel való ellátás folyamán folyamatosan cseréljük a vizet. Ennek kivitelezése például úgy történik, hogy a szubsztrátumot - amelyben a gomba növekszik - vízzel perkoláljuk. A bejelentőknek ugyan nincsen semmiféle elméletük arra vonatkozóan, hogy a nagymennyiségű víz miért látszik elősegíteni az indukciót, mégis, a víz sokk kiváltó szerepet játszhat a rendszerben, például az ozmózis nyomás megváltoztatása révén.

Az első változatban a szklerociumokat körülbelül 0,5-4 cm³ nagyságú darabokra osztjuk és beoltjuk egy vékony réteg, szokásosan 1-4 cm vastag szubsztrátumba. Jó eredményeket kapunk, ha kb. 6-30 cm³ szklerocium darab jut a szubsztrátum felületének 1 m^re. Ha megkeményedett szklerociumokat használunk, az inokulumból a micéliumok növekedését úgy fokozhatjuk, hogy a szklerocium darabokat átitatjuk vízzel közvetlenül a szubsztrátumba való inokulálás előtt.

Az előnyös fenntartó szubsztrátum tápanyagban szegény, s ez lehetővé teszi, hogy a tápanyag ellátás ellenőrzött adagolással történjék és ezt követően a külső tápanyagforrást eltávolíthatjuk a szubsztrátuinból. Az alkalmas szubsztrátum tartalmazhat bármilyen standard fakérget, talaj- vagy fűrészporkomposztot vagy agyagt.alajt (potter’s soil), a szakember által ismert ásványok hozzáadásával vagy anélkül. A Supersoil^R (R. McL. Co., San Francisco, USA) például eredményesen használható akár közvetlenül a kereskeelemben kapható zsákból, vagy kétszer beáztatva kétszer azonos mennyiségű (tf/tf) vízzel. A szubsztrátum legyen megfelelő vízteleníthető, legyen puffer kapacitása, legyen jó a víz-visszatartó képessége és legyen megfelelően levegőztethető, hogy a kellő gázcserét biztosítsa. Annak a szubsztrátumnak, amit jelenleg használunk, kb. 25%-a homok és kb. 75%-a szerves anyag. Kis adag meszet is adunk hozzá. A talaj szerves része főleg őrölt fenyő-kéreg (85%), tartalmaz még 10% tózegmohát és 5% vörösfenyő kérget. A talajkeverék hozzáférhető víztartalma 55% és levegő kapacitása 25%. Azonban ennél sokkal optimálisabb szubsztrátum is kifejleszthető.

A szubsztrátumot gőzzel vagy forró vízzel pasztörizáljuk vagy autoklávozzuk. A pasztörizált szubsztrátumot ezután általában vízzel keverjük és igy egy megmunkálható iszapot készítettünk. Az iszapot beöntjük egy tálcába, aminek az alján lyukak vannak a víz elvesztése céljából. Miután az iszapot a kívánt mélységig beadagoltuk a tálcába, addig hagyjuk kifolyni belőle a vizet, amíg a talajból kifogy a gravitációs víz; azaz a víz a térkapacitás alatt van a maximális levegőtér biztosítása érdekében. Ez legalább kétféle előnnyel jár. Először, növekszik a micéliu5 mok és a kísérő szkerociumok képződése, vagyis a micéliumok és a kísérő szklerociumok behálózzák az egész szubsztrátumot. Másodszor, az álló víz etávolitása azt eredményezi, hogy csökkennek a későbbi bakteriális fertőzés okozta problémák. A tálcák készítésének egy másik változatában a tálcákat először megtöltjük a szubsztrátummal, mint fent, és ezután pasztörizáljuk.

Miután a kiöntött szubsztrátumot beoltottuk a szklerociumdarabokkal, a tálcák környezetének hőmérsékletét kb. 10-22 °C közt tartjuk, a relatív páratartalmát kb. 75-90% között és a szubsztrátum víztartalmát kb. 50-75% között tartjuk. Nem sokkal az inokuláció után a szklerociumokból hifák nőnek ki és teljesen benövik a tálcát kb. 1 hét alatt. Ahogy a micéliumok és a kísérő szklerociumok fejlődnek, további vizet nem adagolunk, igy a szubsztrátumot hagyjuk kiszáradni, előnyösen annyira, hogy a szubsztrátum nedvesség tartalma kb. 75% alatt legyen. A szubsztrátum táplálás előtti kiszárításáról azt gondoljuk, hogy ez fontos tényező a baktériumok és más gombák növekedésének a meggátlásában, mivel ezek a kucsmagomba kárára lennének és fejlődésével versenyre kelnének.

A kucsmagombák, mivel gombák, nem állítják elő a saját táplálékukat, mint a növények fotoszintézis révén, hanem teljes táplálék szükségletüket inkább teljes egészében külső forrásokból szerzik meg. Minthogy szándékosan tápanyagszegény szubsztrátum áll rendelkezésre, a kucsmagomba szövedéket bizonyos ideig el kell látni a feltétlenül szükséges táplálékkal és ebben a változatban az inokulumból kinövő micéliumoknak táplálékot adunk. Az új micéliumoknak és a szklerociumban lévő micéliumoknak, amelyek a tápanyag adagolás után fejlődtek ki vegetatív növekedéssel, tartalmaznánk kell alapjában véve készlet formájában minden olyan tápanyagot, ami a termőtestek hatékony fejlődéséhez szükséges.

A micélium képződményekhez olyan módon kell a tápanyagot eljuttatni, hogy a táplálékot később el lehessen vonni, hogy a szubsztrátum újra tápanyag szegény legyen. A tápanyagok elvonása a szexuális ciklusra való differenciálódásra serkent és csökkenti a fertőződés előfordulását.

Kényelmes módja az elvonható tápanyag adagolásának az, hogy a tápanyagban gazdag közeget a szubsztrátumra helyezzük, s ebbe a forrásba be tudnak nőni a hifák és ebből a forrásból tudják a hifák szétosztani a táplálékot a micélium telepekhez. Egyik módja az ilyen forrás előállításának, hogy ahhoz hasonlóan készítünk el edényeket, mint amiket a megkeményedett szklerociumok tenyésztéséhez készítettünk. Az edényeket általában majdnem teljesen megtöltjük szerves anyaggal; egy perforált hőálló takarót (rendszerint fém-fólia) helyezünk a szerves anyagra, majd 6 a takarót befedjük talajjal az edény tetejéig. Az edényt megint befedjük egy másik perforált fólia réteggel, majd lezárjuk fémfólia lappal és sterilizáljuk.

A tápanyag forrást az a szerves anyag szolgáltatja, amivel megtöltöttük. A szerves anyag metabolizálódik és végül a miléciumokban és a kisérő szklerotiumokban tárolódik szénhidrátok és lipidek alakjában. A tárolt anyag végulis a süveg kifejlődéséhez használódik fel. Az a tápanyag forrás, amit a legáltalánosabban használunk ebben a termesztési módszerben a termötestek kifejlesztéséhez, az a búza; azonban más vegetatív anyag is - a kevert komposztot beleértve megfelel. Ha búza a tápanyagforrás, akkor ebből 1 m² szubsztrátumhoz kb. 1000-8000 g-ot (száraz súly) kell számítani. Ez az arány azonban jelentősen változhat és csak általános közelítésnek tekinthető.

Kívánatos, hogy ennek a lépésnek a folyamán annyi tápanyagban gazdag micélium és kísérő szklerocium termelődjék a szubsztrátumon belül, amennyi csak lehetséges, mivel úgy tűnik, hogy a szubsztráturaban lévő micéliumok és kísérő szklerociumok mennyisége és a szubsztrátum egységnyi területén kifejlődött süvegek összsúlya között közvetlen összefüggés van. A szubsztrátumban lévő micéliumok és kísérő szklerociumok növekedése párhuzamos az edényben lévő megkeményedett szklerociumok növekedésével és ugyanazok a tápanyag faktorok, amelyek az edényben serkentik a növekedést, a szubsztrátumokban lévő növekedést is elősegítik. A szerves anyagot kiegészítjük vitaminokkal, ásványokkal, fehérje adagolással és más anyagokkal.

A módszer első változatában a felső fólia réteget eltávolítjuk a lehűtött sterilizált edényekről, és ezeket az edényeket ráfordítjuk a szubsztrátum felületére. A hifák a második fólia réteg lyukain keresztül felfelé nőnek, ott magukhoz veszik a táplálékot és e táplálékot szétosztják a micélium telepeknek. A táplálás folyamán a talaj nedvesség tartalmát kb. 45-70% szinten tartjuk, a relatív páratartalmat kb. 85-95% között és a hőmérsékletet kb. 10-22 °C között tartjuk. A táplálást 7-40 napon át folytatjuk, de általában 16 napig. A táplálási szakasz végén tekintélyes mennyiségben konidiuinokat és szklerociumokat figyelhetünk meg a szubsztrátum felületén.

Amikor a micélium telepek és az újonnan kialakult kisérő szklerociumok alapjában véve el vannak látva minden szükséges tápanyaggal a termőtestek ezt követő kifejlődéséhez, a tápanyag forrást eltávolítjuk. A tápanyag eltávolítása a termesztésnek egy szükséges lépése, mivel a szexuális ciklus nem kezdődik el semmilyen észlelhető mértékben, ha táplálék felesleg van jelen a micéliumon kívül. A tápanyagot tartalmazó fordított edény vagy ehhez hasonló, a ren-59 delkezésre álló tápanyag nagy részének azonnali eltávolítását teszi lehetővé, s így a micéliumok tápanyag szegény szubsztrátumban maradnak.

A tápanyag forrás eltávolítását követően a szubsztrátumhoz egy kis mennyiségű kiegészítő nedvességet adunk, azaz 1 litert a szubsztrátum felületének 1 ingéhez és hagyjuk, hogy a vegetatív növekedés folytatódjék még 10 napon át. Ezen időtartam alatt a szubsztrátum nedvesség tartalmát kb. 45-70% között tartjuk, a relatív páratartalmat kb. 85-95% között és a hőmérsékletet kb. 10-22 °C között tartjuk. Ezután a szakasz után a szklerociumok már érettek.

Az érett micéliumok és kísérő szklerociumok, amelyek a felhalmozott táplálékban gazdagok, de meg vannak fosztva a külső tápanyagoktól, készen állnak, hogy eláraszszuk őket nagymennyiségű vízzel, amely a szexuális ciklus indukciójához járul hozzá. Előnyös, ha a szubsztrátumot és a kucsmagomba micéliumokat úgy hidratáljuk, hogy a vizet lassan perkoláljuk a szubsztrátumon át, kb. 12-36 órán keresztül. A szubsztrátumhoz adott víz mennyisége 250-1000 ml/óra/m² szubsztrátum felület. A szubsztrátum és a perkoláló víz hőmérsékletét kb. 10-22 °C között tartjuk.

A második változatban az érett szklerociumok - ilyenek a megkeményedett szklerociumok - amelyek az edényekben termelődtek, sokkal nagyobb mennyiségével oltjuk be a nedvesített, tápanyagszegény szubsztártumot, azaz általában 1 500-4 000 cm³-t adunk szubsztrátum felületre. Ezek a szklerociumok annyi tápanyag készletet tartalmaznak, amennyi a hifák proliferációjóhoz és ezt követően a termötest kifejlődéséhez szükséges. A szklerociumot egybe, vagy felosztva olthatjuk be a szubsztrátumba; be lehet oltani közvetlenül az edényből is, vagy úgy is, ha először vízzel nedvesítjük (például 18-24 órás merítéssel). A tápanyagszegény szubsztrátumba való beoltás azt jelenti, hogy a szklerociumokat megfosztjuk a külső tápanyagoktól, mivel úgy találtuk, hogy ez egy olyan tényező, amely a növekedés szexuális ciklusának beindításához hozzájárul.

Egy másik faktor, amely az indukcióhoz nagymértékben hozzájárul, a nagymennyiségű vízzel való kezelés, amely a szubsztrátum beoltásával egyidőben kezdődhet, vagy rövid idő múlva ezután. A szubsztrátumot a beoltás idején alaposan át kell nedvesíteni, hogy el tudják látni nagymennyiségű vízzel, ami elősegíti az indukciót. Azonban jobb eredményeket kapunk, ha a szklerociumokat a szubsztrátumban tartjuk fenn és hagyjuk, hogy a micéliumok megtelepedjenek a szubsztrátumon kb. 7 nap alatt, hasonló körülmények között, mint amilyen körülményeket az első változatnak ebben a periódusában alkalmaztunk, amikor a szklerociumokat a tápanyagszegény szubsztrátumban tartottuk, de még mielőtt vízzel perkoláltuk volna a szubsztrátumot. Ezután, hasonló módon az első változathoz, vízzel perkoláljuk a szubsztrátuinot, hogy a micéliumokból a primordiális kezdemények kifejlődjenek.

A második változatnak számos előnye van az első változathoz képest. A második változat jelentősebb előnyének egyike a szubsztrátum megengedhető mélysége. Ennél 10 a módszernél a szubsztrátum lényegesen vastagabb lehet, általában kb. 6-16 cm. Mélyebb szubsztrátumban a tenyészetek több szklerociumot tartalmazhatnak és így feltehetően több termőtestet tud eltartani a 15 szubsztrátum egységnyi felülete, mint egy vékonyabb szubsztrátum réteg tudna.

Azonban az első változat is előnyös lehet, mivel az sokkal inkább analóg azokkal az eljárásokkal, ameyeket más gomba fajok 20 termeléséhez használnak és ezért talán inkább adaptálható, mivel a termesztéshez megvannak a helyiségek vagy beszerezhetők hozzá az eszközök.

Akár az első, akár a második változatot 25 követjük, a hidratálás után a szubsztrátumot lecsapoljuk és a tenyészetekből a vizet némileg jobban leszivatjuk. A relatív páratartalmat kb. 85-95% között és a hőmérsékletet kb. 10-22 °C között tartjuk. Ezalat a szubsztrá30 tűm nedvesség tartalmát kb. 55-65% között tartjuk.

Ennek a periódusnak a végén, azaz a hidratálás után, mintegy 1-3 nap múlva, kucsmagomba primordiumok kezdenek kiala35 kulni. A primordiumok gömbölyű hifa-aggregátumok, amelyek átmérője kb. 1 mm. Néhány nap múlva a primordiumok dudorokká formálódnak, s ezek a termötest kezdemények kialakulásának első jelei.

A növekedési periódus, amely a primordiumok első megjelenésétől addig terjed, amíg a kucsmagomba süvege el nem éri a 30 mm-es magasságot, egy igen fontos szakasza a süveg kifejlődésének. Ez alatt az idő45 szak alatt a hőmérsékletet kb. 10-22 °C között tartjuk, előnyösen 18 °C-on, a relatív páratartalmat kb. 85-95% közé és a szubsztrátum nedvesség tartalmát kb. 50-60% közé állítjuk be. Hacsak nem tartunk fenn nagyon kedvező növekedési feltételeket, az éretlen termőtestek hajlamosak lesznek arra, hogy ne fejlődjenek ki.

Azt találtuk, hogy a süvegekből akkor kapunk maximális kihozatalt, ha a szubsztrá55 tűm közelében a levegőztetés sebessége állandó és kb. 20-40 cm/perc között van.

Miután a kucsmagomba süvege elérte a 30 mm-es magasságot, a körülményeket úgy állítjuk be, hogy az a folyamatos fejlődés és 60 érés szempontjából kedvező legyen. Az érésnek ebben a szakaszában a hőmérséklet kb. 10-27 °C között is lehet, a relatív páratartalom kb. 80-95% és a talaj nedvessége kb. 30-55% közötti lehet. A termőtestek további 65 fejlődésük során sötétszürkévé változnak és 7

-611 ha elérik az érettséget, a süvegek színe szürkéről aranybarnára változik és akkor a kucsmagonibák érettek. Miután az első süvegterniést megszedtük, a tenyészeteket újra indíthatjuk a következő termés előállításához.

A fent leírt módszer használatával Morchella esculenta termesztésénél 25-500 süveget kapunk négyzetméterenként.

Bár a kifejlesztett módszer leginkább a Morchella esculenta egyedelre vonatkozik, a találmány szerinti eljárás általában felhasználható a Morchella nem más fajainál is. Például sikeres kísérleti eredményeket kapunk a Morchella crassipes és Morchella costata fajoknál.

Jóllehet a találmányt egy különösen előnyös változat szempontjai szerint irtuk le, a szakterületen szokványos jártassággal rendelkezők kézenfekvő módosításokat végezhetnek anélkül, hogy a jelen találmány oltalmi körétől eltérnének. Például leírjuk azokat a feltételeket, amelyek különösen kedvezőek a kucsmagomba növekedésének fokozásánál a növekedés különböző fázisai folyamán. Ezek közé a tényezők közé tartozik a szubsztrátum nedvessége, a hőmérséklet, páratartalom, levegőztetés, stb. Magától értetődik, hogy a növekedés jól haladhat kevésbé kedvező ütemben is olyan körülmények mellett, amelyek eltérnek az előnyösnek megállapított feltételektől és hogy az előnyös feltételektől való kis eltérések nem befolyásolhatják lényegesen a kucsmagomba növekedési ütemét. Jóllehet például a süveg növekedésének számos szakaszára vonatkoztatva fel van tűntetve egy kedvező hőmérséklet, azonban a rövid hőmérséklet eltérések a víz fagyáspontját megközelítő hőmérsékletek felé nincsenek ellentétben a süvegek folytatólagos túlélésével.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás Morchella nemhez tartozó gombafaj termőtestjeinek termesztésére oltásra szolgáló gombacsírák képzésével, azoknak szubsztrátumra való oltásával, majd a kifejlődött micéliumnak a kísérő szklerociumokkal együtt érett termótestek kifejlődéséig való tenyésztésével azzal jellemezve, hogy szerves és szervetlen tápanyagot tartalmazó tápforrást a szklerociumok darabjaival, aszkospórákkal, vegetatív hifákkal és/vagy konidiumokkal oltunk be és tápanyaggal telített micéliumokat vagy micéliumokat a kísérő szklerociumokkal együtt tartalmazó, oltásra szolgáló gombacsirákat képzünk; az oltásra szolgáló gombacslrákat tápanyagban szegény szubsztrátumra oltjuk és külső forrásból szerves és szervetlen tápanyaggal látjuk el, igy a termőtestek fejlődéséhez szükséges tápanyaggal telített micéliumokat és kísérő szklerociumókát hozunk létre; ezt követően a szubsztrátumban a tápanyaggal telített micéKiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest R 4923 liumokból a további tápanyagokat megvonjuk, és a micéliumokat a szubszlrátum nedvességtartalmát lényegében 45 és 75% között tartva magas relatív páratartalom mellett érleljük;

   1 majd az érett micéliumokat és a kísérő szklerociumokat tartalmazó szubsztrátumot víz-kapacitásának legalább 90%-áig nagymennyiségű vízzel telítjük, de a priinordiumok megjelenése után a szubsztrátum víztartalmát legalább

   0 65%-ra csökkentjük, miközben magas relatív páratartalmat tartunk fenn legalább 10 °C hőmérsékleten, továbbá a priinordiumok megjelenésétől a süvegek mintegy 30 mm-es magasságáig való kifejlődése alatt a szubsztrá5 tűm környezetében legalább 20 cm/perc levegőztetési sebességet hozunk létre, végül a teljes érésig terjedő időszakban a szubsztrátum víztartalmát legfeljebb 55%-on tartjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal

   0 jellemezve, hogy a tápanyaggal telített micéliumoknak vagy az oltásra szolgáló gombacsíráknak a tápanyagban szegény szubsztrátumon való fejlődését a szubsztrátum nedvességtartalmának 50% és 75% között, a relatív ;5 páratartalomnak 75 és 95% között és a hőmérsékletnek 10 °C és 22 °C között való tartásával serkentjük.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a tápanyaggal telített micéiO liumok vagy az oltásra szolgáló gombacsírák tápanyagban szegény szubsztrátumához külső forrásból a semleges lipidek feldúsulasát serkentő szerves adalékot, szervetlen adalékot vagy keveréküket tartalmazó tápanyagot

   15 adunk.
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a tápanyaggal telített micéliuinok vagy az oltásra szolgáló gombacsírák tápforrásul a szubsztrátum felületére vonat10 koztatva 800-1000 g/m^z száraz búzaszemet alkalmazunk.
5. 5. Az 1, igénypont szerinti eljái'ás azzal jellemezve, hogy a tápanyaggal telített micéliumok vagy az oltásra szolgáló gombacsírák

   45 külső tápanyag feldúsítását a küső tápanyagellátás során a szubsztrátum nedvességtartalmának 45% és 70% között, a relatív páratartalomnak 85% és 95% közötti és a hőmérsékletnek 10 °C és 22 °C között való tar50 tásával serkentjük.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a tápanyaggal telített micéliumok vagy az oltásra szolgáló gombacsírák érését kis mennyiségű vízadalékkal és a

   55 szubsztrátum nedvességtartalmának 45% és 70% között, a relatív páratartalom 85% és 95% között és a hőmérsékletnek 10 °C és 22 °C között való tartásával serkentjük.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal

   60 jellemezve, hogy az érett, tápanyaggal telített micéliumokat vagy oltásra szolgáló gombacsirákat tartalmazó szubsztrátumot felületére vonatkoztatva 250-1000 ml/m² · óra vízzel 10-22 °C-on 12-36 óra hosszat perkoláljuk.