HU197360B - Equipment for introducing materials into liquids and smelt metals - Google Patents

Description

A találmány tárgya berendezés anyagok bevezetésére folyadéktartályban lévő, elsősorban magas hőmérsékletű folyadékokba és olvadt fémekbe, azok felszíne alá, amely berendezésnek a folyadék tartály falában elhelyezett tűzálló teste van, amelyen anyagot a folyadékba bevezető legalább egy csatorna van átvezetve, és a csatornának eltávolítható tűzálló csatorna záróeleme van a test folyadék felőli végén elhelyezve a folyadék csatornába való bejutásának megakadályozására, és a csatorna folyadék felöli végén a csatornában mozgathatóan elrendezett és a záróelemmel összekapcsolt műkődtetöelenie van. A találmány szerinti berendezéssel egyaránt megvalósítható folyadéktartályban tárolt vagy vezetékben vagy csatornában áramló folyadékok kezelése.

Az itt szereplő kezelendő folyadékok, olvadékok hőmérséklete általában olyan nagy, hogy a folyadékok egyértelműen agresszív vagy veszélyes közegnek tekinthetők. A találmány szerinti berendezés teljesen üzembiztos, és újszerű módon kellőképpen védett magától a kezelendő folyadéktól egészen a kezelés kezdetéig. Leírásunk tárgyát képező kezelendő folyadéknak tekinthetők például a kohászat területén keletkező salak és fémolvadékok. Berendezésünkkel vastartalmú és vasat nem tartalmazó olvadékok tetszőleges céllal kezelhetők.

Az alább ismertetendő berendezés elsősorban, de nem kizárólagosan gáznemű, por illetve szilárd anyagok vastartalmú olvadékokba történő bevezetésére szolgál. Berendezésünk eredményesen alkalmazható érceikből kiválasztott fémek kinyerésére vagy dúsítására is. igy ivkemencében történő redukcióval volfram nyerhető ki ércéből vagy annak oxidjából olvadt fém fázisban. A berendezés segítségével frissen porrá őrölt érc vagy ércoxid juttatható be a kemence féniolvadékába.

A példaként, részletesebben ismertetett berendezés elsősorban acél vasból történő előállítására alkalmazható, de vákuum gáztalanításra és ötvözóanyagok bevezetésére is eredményesen felhasználható. A berendezéssel végrehajtható primer és szekunder dúsítás, dezoxidálás és kéntelenités is. Acélok és más fémek összetétele szabályozható illetve módosítható úgy, ha még az olvadék megdermedése előtt gáznemű, por alakú vagy szilárd adalékanyagokat juttatunk be az öntőüstbe. Természetesen az olvadék bármilyen folyadéktartályban lehet, ig.v kemencében, öntőformában, acélgyártó üstökben, különböző típusú óntőüstökben, gáztalanitókban és öntőkádakban is.

Fémek öntése során gyakran szükséges vagy kívánatos, hogy az olvadékot tartalmazó tartályba vagy edénybe, pontosabban a benne lévő olvadékba gázt vezessenek he még a kokillák fémmel történő megtöltése előtt. A különböző célokra bevezetett gázt rendszerint beinjektálják, például az öntőüst alsó részébe, A bejuttatott gáznak öblítő hatása is van: megtisztítja a viszonylag hideg alsó területet a szilárdulási termékektől, azaz elősegíti a salak eltávolítását az edény alján lévő kimeneti nyílás környékéről, amelyen keresztül a féniolvadékot leürítik és kokillákba töltik, továbbá közel egyenletes hőmérsékletet biztosit az olvadékon belül és a különböző bejuttatott ötvöző adalékokat egyenletesen elkeveri az olvadékban. Ilyen célra általában semleges gázt, például argont használnak. Reakcióképes gázokat, például oxigént, széndioxidot vagy szénhidrogéngázokat ritkábban, az olvadék vegyi tulajdonságaitól függően használnak.

Különböző anyagok folyadéktartályba történő bevezetésére alkalmas ismert berendezések kifejlesztése és gyártása során tervezőik általában abból indultak ki, hogy egy öntőüst hőálló bélése likacsos téglából készül, az öntónyílás tolózára szilárd, porózus dugó, továbbá az öntőüst hagyományosan elhasználható lancettákkal rendelkezik. A likacsos téglákkal az öntőüst egyszerűen kifalazható, azonban hátrányos, hogy a likacsos tégla öntőüst belseje felé néző része tönkremegy, ha fémsalak vagy fémoxid rakódik le rá, például az öntőüst ürítése és újratöltése között. Ezenkívül az újratöltés során is károsodhat a tégla az olvadt fém ráömlése vagy hirtelen hőhatás következtében. A béléstégla észrevétlen meghibásodása rendkívül veszélyes következményekkel járhat. A téglabélés károsodásának kezdetét felismerő vizuális vizsgálat igen nehézkes, mivel az öntőüst belseje csak távolról ellenőrizhető.

Biztonságosabbak azok a tolózárak, amelyeket alkalmassá tettek gáz bejuttatására, de ezek csak úgy képesek biztosítani a gáz bevezetését az öntéssel egyidöben, hogy felépítésük, előállításuk túlságosan bonyolult és költséges.

A hagyományos lancetták és simítok meglehetősen ormótlanok, költségesek és használatuk az olvadt fém szétfröccsenéséhez vezethet, aminek veszélyessége közismert.

A találmánnyal célunk az ismert berendezések fenti hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan berendezés létrehozása, amely alkalmas különböző anyagok bevezetésére az olvadt fémbe akár egyidejűleg, akár egymáshoz képest eltérő, meghatározott időben és sorrendben, és az anyagokat a berendezésnek olyan mélységben kell a folyadéktartályba bejuttatnia, hogy azok a fémolvadékkal kellőképpen elkeveredve kivánt hatásukat kifejthessék.

A vaskohászatban a fémolvadékot gyakran dezoxidálják és kéntelenítik alumínium, kalcium vagy ezek ötvözeteinek beadagolásával. Az összetétel beállítását, szakszóval Lríminelését általában szilárd vagy por alakú öt.-özőadalékok olvadékban történő feloldásával érik el. Az olvadékba számos anyag ada3 golható a szennyeződések veszélyes hatásának kiküszőbőléséi'e, vagy az olvadék speciális összetételének megvalósítására. A bejuttatandó anyagok megválasztása az olvadéktól, annak kezdeti és végső összetételétől függ, erről a berendezést alkalmazó szakember ismeretei alapján önállóan határozhat, választását berendezésűnk nem korlátozza. Az olvadt acélba vagy bármely más fémolvadékba beadagolt adalékanyagok hibákat is előidézhetnek, különösen akkor, ha az ötvöző adalék könnyen olvad, oxidálódik vagy párolog. így például alumíniumot annak alacsony olvadáspontja miatt igen bonyolult acélolvadékba beadagolni. Jelentős dezoxidáció sem érhető el, ha az alumíniumot csalt egyszerűen ráöntík az olvadék felszínére, mert az alumíniumot mélyen be kell vezetni az acélolvadékba, hogy legyen ideje megolvadni és az olvadékkal reakcióba lépni ahelyett, hogy az olvadék tetején hatástalanul úszna. Adalékanyagnak használt kalciumdarabokat ugyancsak az olvadék belsejébe kell bejuttatni. Az ismert eljárások és berendezések kivétel nélkül lancettákra vagy bonyolult és drága bejuttató eszközökre támaszkodnak, amelyekkel az ötvöző adalékok az olvadék mélyére sülylyeszthetók. A lancetták használata berendezéstechnikailag egyszerű, de a már fent felsorolt hátrányokkal jár.

A javasolt berendezés megkönnyíti porszerű vagy szilárd ötvöző és kezelóadalékok bevezetését a fémolvadék belsejébe, egyúttal az adalék mennyiségileg pontos adagolása is egyszerűsödik. Egy javasolt továbbfejlesztés értelmében a por alakú vagy szilárd adalékanyagok bevezetése során semleges vagy reakcióképes gázok is bevezethetők a fémolvadékba.

Az SU-289 128 számú szerzői tanúsítvány olyan berendezést ismertet, amelynek testében gázt vagy gá2-por keveréket a fémolvadékba vezető egyetlen csatorna van kialakítva. A csatorna fémolvadék felőli végén az olvadék csatornába jutását meggátló eltávolítható záróelem van elhelyezve, és a berendezés az adalékanyagok bejuttatásának befejezése után az olvadék visszaáramlását meggátló további lezárással is rendelkezik. Ez a berendezés például acélgyártásra egyáltalán nem praktikus; a berendezés szerves részét képező szelep béléscső belső vége minden egyes alkalommal tönkremegy, ha érintkezésbe lép a fémolvadékkal, aminek következtében egyszerűen belehegedhet a berendezés külső csövébe. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó berendezést minden használat után újra kell cserélni. A fémolvadék berendezésbe történő visszajutását meggátló második lezárása az öntőüst és a berendezés méreteihez képest túlságosan nagyra van választva, így a berendezés által bejuttatandó gáznemü vagy por alakú adalékot igen nagy nyomással kell a folyadéktartályba bejuttatni ahhoz, hogy a szóban forgó lezárás helyéről 4 eltávolítható legyen. Ez a berendezés felépítését és energiafelhasználását jelentősen és hátrányosan befolyásolja.

Az US 4 298 192 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan, adalékanyagok folyadéktartályban lévő folyadékba juttatáséra alkalmas berendezést, ismertet, amellyel vagy gáz vagy pedig por alakú adalékanyag juttatható a folyadékba, a leírás szerint a fémolvadékba. Ennek a berendezésnek is az a hátránya, mint az előzőé; nevezetesen a berendezés testében csupán egyetlen bevezető csatorna van kiképezve és ez az egyetlen csatorna van olyan működtetóelenimel ellátva, amely az adalékanyagok olvadékba történő bejuttatása előtt a csatorna- végét lezáró záróelemet helyéről elmozdítja. A berendezés hiányossága az adalékanyag bejuttatása után mutatkozik meg: Ekkor a csatorna vége tartományában elrendezett tárból acélgolyó hull a csatornába és az hivatott elzárni a csatornába belépő fémolvadék útját. Ennek során azonban a csatornában áramló gáz nyomása oly mértékben lecsökken, hogy nem képes az acélgolyót a csatorna végében tartani, azt a csatornába beszivárgó fémolvadék hátratolja, és a beszivárgott fémolvadék bedermedve a csatornába működésképtelenné teszi a berendezést.

A GB 808 145 lajstromszámú szabadalmi leírás gáznemü anyagok vagy gáznemű-por alakú anyagkeverékek fémolvadékba juttatására alkalmas berendezést ismertet. A berendezésnek kezdetben záröleelemmel lezárt alsó kiömlőnyílása van. Az anyagok bejuttatásának megkezdésekor a záróelem szabaddá teszi a kiőnilönyilást és felúszik a fémolvadék tetejére. így a kiőmlőnyílás az anyagok bejuttatása után védtelen, abban a fémolvadék belefolyik és beledermed, ily módon lehetetlenné téve a berendezés további működését.

A GB 1 083 600 lajstromszámú szabadalmi leírás szilárd ötvöző fémtőmb vasolvadékba történő bevezetésére alkalmas berendezést ismertet. Az ötvöző fémtőmb úgy van kiképezve, hogy a bevezető csatorna folyadék felöli nyílását kezdetben lezáró záróelemet helyéről helökí az olvadékba az anyagbevezetés során. A berendezés tűzálló testében egyetlen adalék bevezető csatorna van kialakítva, amely kiképzése révén csupán egyetlen meghatározott adalékanyag bevezetésére alkalmas, így több különböző halmazállapotú adalékanyag meghatározott időben történő beadagolására a berendezés nem használható.

A kitűzött feladat megoldása során olyan, anyagok folyadéktartály bán lévő, elsősorban magas hőmérsékletű folyadékokba és olvadt fémekbe való bevezetésére alkalmas berendezésből indultunk ki, amelynek a folyadék felszíne alatt a folyadéktartály falában elhelyezett tűzálló üstje van, amelyen megválasztható anyagot a folyadékba bevezető csatorna van átvezetve, és a csatornának eltávolítható tűzálló csatorna záróeleme van a test folyadék felőli végén elhelyezve a folya-37 dék csatornába való bejutásának elkerülésére, és a csatorna folyadék felöli végén a csatornában mozgathatöan elrendezett és a záróelemmel összekapcsolt működtetöelemmel rendelkezik. Továbbfejlesztésünk értelmében a testben több, kizárólag átmenő illetve kizárólag por alakú illetve kizárólag szilárd huzalszerű anyagokat bevezető csatorna van kialakítva, amelyek mindegyike olvadék csatornába történő behatolását gátló tűzálló eltávolítható záróelemmel van társítva a test folyadék felőli végén és egy-egy egymástól függetlenül, egymáshoz képest meghatározott időpontban mozgatható működtetöelemet tartalmaz, amely a záróelemmel áll időszakos kapcsolatban és a működtetöelemmel azt a záróelem irányában elmozgató menesztöszerv van társítva.

A javasolt berendezéssel kezelt folyadék elsősorban, de nem kizárólagosan fémolvadék.

Gáznemű anyagok bevezetésére a berendezés testének folyadék felöli vége több kapilláris járattal látható el, amelyek a csatornán át gázzal megtöltött üregből a bejuttatandó gázt az öntőüstbe vezetik. Ebben az esetben a csatornát védő záróelem a berendezés testének folyadékkal érintkező végét fedi, hogy megakadályozza a folyadék bejutását a kapilláris járatokba. A mozgatható működtetőelem a test belsejében elhelyezett gázcső, amelynek végén olyan véglezáró elem van rögzítve, amely a berendezés működése során nekiütközik a záróelemnek, azt a folyadékba löki és a berendezés testének végét szabaddá teszi, úgy, hogy a bejuttatandó anyagok akadálytalanul juthatnak az öntőüst belsejébe. A gázcső falán nyílások vannak kiképezve, melyeken keresztül a gáz a testben kialakított üregből kiképzett gáztérbe jut. Még előnyösebb, ha a test folyadék felőli végén olyan üreg van kialakítva, amelyben kapilláris járatokkal ellátott dugó van behelyezve, és a dugónak az üreg aljától való távolsága határozza meg a gáztér nagyságát.

Darabosabb anyagok folyadékba történő bevezetésére a berendezés megfelelően mozgatható eleme célszerűen fluidizáló csatlakozócső, amelyen keresztül a fluidizáló gazsugárral együtt a darabosabb adalék folyadéktartály belsejébe vezethető. A műkődtetőelem az anyagot közvetlenül a fémolvadékba üríti, és igy tömörítés nélkül egyébként kohászati célra alkalmatlan törmelék is beadagolható, ha szemcsemérete a berendezéshez igazodik. A műkődtetőelemnek előnyösen olyan zárószerelvénye van, amely a fluidizált anyagsugarat hirtelen engedi át a működtetóelemen és így nyitja a csatornát lezáró záróelemet. A zárószerelvény előnyösen olyan fémből készül, amely a fémolvadékkal történő érintkezés hatására azonnal elolvad.

A működtetőelemet fentiektől eltérően más, célnak megfelelő eszközzel is elmozdíthatjuk a csatornákat lezáró záróelem irányában. Erre a célra kézi működtetésű emelőkar is megfelel, de az emelőkart azért célszerű hidraulikus működtető szerkezettel ellátni. Egy további lehetséges kiviteli alak szerint előfeszített, rugós szerkezet van a testben elhelyezve a műkődtetőelem hirtelen eltolására.

Ha a folyadékba bevezetendő anyag szilárd halmazállapotú, akkor az célszerűen hosszú, szál alakú kiszerelésben juttatható be az öntőüstbe, például huzal vagy nyújtott színtereit vagy extrudált rúd alakjában. Darabos anyagok ugyancsak szál alakjában juttathatók be az edénybe, méghozzá előnyösen vékony falú csőbe csomagolva. A bevezetendő szál bármilyen hagyományos huzalelőtoló szerkezettel bejuttatható a fémolvadékba, csak bevezetése során kell ügyelni arra, hogy a szál fémolvadékba jutása előtt ne juthasson be olvadt fém a csatornába és ott ne dermedhessen meg. Ezért célszerű, ha a bevezetendő szál vége szinte egybeesik a csatorna fémolvadék felőli végével, hogy így a zaróelem kilökése és a szál fémolvadékba történő bejutása közötti veszélyes időtartamot lerövidítsük. Ha az adalékanyag szál hosszirányban megfelelően merev, akkor önmaga elláthatja a záróelem elmozdítás! funkcióját. Ha a szál nem eléggé merev, akkor keresztülvezethető egy olyan mozgatható vezetőcsővön, amcdy a záróelem kilökését végző nu kőd tetőelein k é nt szolgál.

A találmány szerinti bejelentés egy előnyös kiviteli alakja értelmében a tűzálló testen az adalékanyag szálat meghatározott hosszúságú szál fémolvadékba jutása után szétvágó vágószerkezet van elhelyezve. A szál a vágószerkezet egymáshoz képest sugárirányban elmozgatható nyiróhüvelyeken van keresztülvezetve, amelyek ollószerűen elmozdulva elnyírják a bejuttatandó szálat.

Az adalékanyag szál oxidációjának megakadályozására a bevezető csatornába inért gáz juttatható, ekkor a berendezés gázbevezetö szerkezettel is ki van egészítve.

A javasolt berendezés használhatóságát jelentősen növeli, ha a tűzálló testben legalább két csatorna van kialakítva, melyek közül az egyik például gáznemű anyagok bevezetésére, mig a másik vagy porszerű anyagok fluidizéit állapotban történő bevezetésére, vagy szilárd anyagok szálként történő bevezetésére szolgál.

Ha az egyik csatorna például szálat továbbit, akkor a másik csatorna célszerűen gázt.

A berendezés javasolt, előnyös kiviteli alakja legalább három, gázt, illetve fluidizált po?-szerű illetve szilárd huzalszerű anyagot a folyadékba bevezető csatornát tartalmaz. A csatornák mindegyike egy-egy záróelemmel van társítva, továbbá a berendezés testének fémolvadék felöli végét alaphelyzetben takaró záróeleni fedi.

A találmány szerinti berendezés tetszőleges folyadék tartályhoz, előnyösen fémolva5 dékot tartalmazó öntőformákhoz, öntőüstökhöz, őntőkádakhoz vagy olvadt fémet tartalmazó csővezetékekhez csatlakoztatható.

A javasolt berendezés olyan kohászati eljárásokat is hatékonyabbá tesz, amelyek során az olvadt fémeket gázneniü vagy szilárd vagy porszerű anyagok bevezetésével kezelik tisztítás, tulajdonságjavitás vagy például a fém dermedés utáni mikrostruktürájának szabályozása céljából.

A találmányt az alábbiakban a rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a berendezés néhány példaképpeni kiviteli alakja látható. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti berendezés egy lehetséges kiviteli alakjának hosszmetszete gáznemű, porszerű és szilárd anyagok egyenként vagy együttes bevezetésére a

2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés öntóüstőn kívüli végének nézete, a

3. ábrán porból és gázból álló keveri anyagsugarat létrehozó berendezés vázlata látható, a

4. ábra olyan öntöüst részmelszete, amelyhez a találmány tárgyát nem alkotó, de abban is felhasználható tulajdonságú berendezés van csatlakoztatva, az

5. ábra a 4. ábra szerinti berendezés egy részletének nagyobb léptékű oldalnézete, a

6. ábrán a 4. és 5. ábra szerinti berendezés öntőüstön kívüli végének nézete látható, a

7. ábra olyan öntöüst részmetszete, amelyhez a találmány tárgyát nem alkotó, de abban is felhasználható tulajdonságú berendezés egy másik lehetséges változata van csatlakoztatva, és a

8. ábra a 7. ábra szerinti berendezés kinagyított részlete.

A találmány szerinti 10 berendezés 1-3. ábrákon látható kiviteli alakja szakember számára jól használható eszközt jelent gázok, szilárd anyagok vagy porok folyadéktartályban, például 15 öntóüstben lévő vagy vezetékben áramló folyadékba, például fémolvadékba történő bevezetésére. Gáznemü anyagok önmagukban, szilárd ötvöző adalékanyagok rúd, vagy W huzal formájában juttatható be általában inertgázzal együtt. Λ rúd lehet huzal jellegű vagy színtereit, fémszál vagy ragasztott fémrészekből képezett szál. A találmány szerinti berendezés kiviteli alakjainak ismertetése során a huzaljellegű, színtereit, ragasztott rudat, szálat is egységes W huzalnak nevezzük.

A 10 berendezés úgy is kiképezhető, hogy kizárólag gáz, vagy huzal és gáz, vagy pedig porszerű anyagok és gáz bevezetésére alkalmas, de az 1. ábrán bemutatott 10 berendezés szerkezeti jellemzői mindegyik ne6 vezett anyag bejuttatását lehetővé teszik. A gyakorlatban nem használják ki mindig egyszerre az említett három lehetőséget, ennek megfelelően a berendezés három részegysége közül csupán egy, vagy egymással kombinálva kettő is alkalmazható a féniolvadék mindenkori aktuális és kívánt kémiai tulajdonságaitól függően. ,

A 10 berendezésnek nyújtott, hengeres tűzálló 11 teste van, amely a .folyadéktartály, jelen esetben 15 öntőüst 14 falában kiképzett 13 nyilasban van lömitetten és szorosan behelyezve 12 lögzítószerelvény révén. A‘^; 15 öntőüstnek fémburkolata és viszonylag vastag tűzálló belső falazása van, és a fémburkolaton a 13 nyílással egybeeső nyílás van kiképezve. A szoros illesztés biztosítására a tűzálló 11 test. belső 16 vége kúpos kialakítású, amely a 13 nyilas ugyancsak kúpos palástjával illeszkedik alakzáróan. A 13 nyílás helye, mélysége a mindenkori folyadéktartálylól függően, kísérleti úton állapítható meg.

A tűzálló 11 test belső 16 végében hengeres 20 üreg van kiképezve. Ebbe a hengeres 20 üregbe tűzálló 21 dugó van a könnyű eltávolithatóság érdekében például hig malterral rögzítve. A 21 dugó belső, 15 őntóüsttel ellentétes vége és a 20 üreg belső fala 22 kamrát határol. A 21 dugó másik, külső vége kis mértékben beljebb fekszik a 11 test külső 16 végénél, így a 11 test 16 végében lapos bemélyedést, alkot. Ebben a bemélyedésben 24 záróelemként vékony, erősen tűzálló tárcsa van beillesztve. A 24 záróelem tárcsa az említett bemélyedésben igen szilárdan ül, és a berendezés működésbe lépésekor löködik csak ki onnan. A 24 záróelem tárcsa célszerűen olyan törékeny, hogy kiesése után darabokra törik. Feladata az, hogy meggátolja a fémolvadék és a 21 dugó közvetlen érintkezését mindaddig, amíg a berendezés működésbe nem lép.

A 21 dugó át van lyukasztva, hogy a kezelendő gáz a fémolvadékba jusson. A 21 dugóban akár egyetlen 25 járat, vagy a rajzon látható módon több kapilláris gázbevezető 25 járat lehet kiképezve.

Ha több kapilláris 25 járat helyett egyetlen gázbevezető 25 járat van kialakítva, és annak fémolvadék felé eső vége ugyancsak eltávolítható dugóval megfelelő módon zárható, akkor a 24 záróelem tárcsára nincs szükség.

Az 1. ábrán látható 10 berendezésnek három különválasztott A, B, C csatornája van, amelyek az adalékanyagokat a fémolvadékba vezetik. A gázbevezető A csatorna a tűzálló 11 test közepén, a W huzalt bevezető B csatorna és porszerű anyagot bevezető C csatorna az A csatorna két oldalán van kialakítva. A 11 testnek három hosszanti furata van, amelyek keresztülnyúlnak a 11 testen egészen a 20 üregig, és ezekben a furatokban vannak az A, B, C csatornák kiképezve.

-511

A furatokat megfelelő 26, 27 és 28 fémcsövek határolják. A 12 rögzltőszerelvény úgy van kiképezve, hogy a benne kiképzett furatok is egybeesnek az említett 26, 27 és 28 fémcsövekkel. A 21 dugóban hasonlóképpen 30, 31 és 32 furat van kialakítva, amelyek ugyancsak egytengelyűek a 26, 27 és 28 fémcsövekkel.

A 27 és 28 fémcső keresztülnyúlik a 22 kamrán, és a 21 dugó 31, 32 furatában van biztosítva. A 31, 32 furatokat ideiglenes tűzálló 34, 35 záróelemek takarják amelyek a 21 dugó fémolvadék felöli végén vannak elhelyezve. A 34, 35 záróelemek ülékükből kinyomhatok. A 26 fémcső a 20 üreg aljába torkollik és a vele egybeeső 30 furatnak nincs a 34, 35 záróelemeknél alkalmazott záróeleme.

Mint az az 1. ábrán látható, az A, B, C csatornák és a velük kapcsolódó 30, 31, 32 furatok egyvonalban húzódnak, ahol az A csatorna központi helyzetű. Az említett A, B, C csatornák természetesen egy kör kerülete mentén is elhelyezhetők, például egymástól 120°-ra eltoltan. Ez a változat akkor előnyös, ha a berendezésnek teljesen különálló bevezetöcsatornái lennének.

Az A csatorna 26 fémcsövében teleszkópszerűen üreges dugattyú vagy 36 gázcső helyezkedik el. A 36 gázcső belső végében szorosan illeszkedő szilárd kúpos rúd, vagy 38 lövedék van csúsztathatóan elhelyezve a 21 dugó 30 furatában. A 38 lövedék közvetlen közelében a 36 gázcsövön gázáteresztő 39 nyílások vannak kiképezve. A 36 gázcső külső vége tartományában kúpos 40 gallérral rendelkezik, amely a 26 fémcső folyadékkal ellentétes kúpos végével együttműködőén tömítőhatást fejt ki. A 36 gázcső kifelé a tűzálló 11 testen és a 12 rögzitőszerelvény nyílásain átnyúlva gázbevezető 41 szerelvényhez csatlakozik, melyen keresztül 42 tápvezetékkel áll összeköttetésben.

Az egymáshoz csatlakozó 36 gázcső, 38 lövedék, 40 gallér és gázbevezető 41 szerelvény az 1. és 2. ábrákból láthatóan kizárólag gáz bevezetésére van kiképezve. A tűzálló 24 záróelemtárcsa is a korábban megadott helyen van, és a 38 lövedék a 24 záróelem tárcsa mögött helyezkedik el közvetlenül, mig a tömítő 40 gallér a 26 fémcső kúpos végétől adott távközzel van elválasztva. Az ebben a helyzetében rögzített 36 gázcsövön keresztül a kiválasztott gáz a 22 kamrába jut, és a gáz bevezetése mindaddig folytatódhat, míg az nagyrészt kiöblíti a levegőt a 10 berendezésből. A 36 gázcső 26 fémcsőben való laza illesztésének valamint a 40 gallér és a 26 fémcső kúpos vége közötti térnek köszönhetően az öblitőgáz számára megfelelő visszaáramlási útvonal van kialakítva, amelyen keresztül az kilép a 10 berendezésből. Ennek az a célja, hogy a bevezetett gáz idő előtt ne lökje ki helyéről a 24 záróelem tárcsát. Az öblítőgáz a 27 fémcsövön át sem távozhat.

jóllehet az ábrázolt kiviteli alakban az öblitőgáz ezen keresztül is bevezethető, mert a 27 fémcső külső végéhez gáztömör 50 nyírószerkezet van csatlakoztatva. A gáz a 28 fémcsőbe nem tud belépni, így rajta keresztül sem szivároghat el. Nem léphet fel szivárgás a 26, 27, 28 fémcsövek és a tűzálló 11 test közötti réseken sem, yiert nincsenek ilyen rések; a 26, 27, 28 fémcsövek gáztömören vannak a 11 testbe cementezve, vagy a 11 testet a felhasználás helyén in situ gaztömören kiöntik.

A gáz bevezetésének kezdetekor a 36 gázcső alkotta dugattyú a 26 fémcső mentén előremozdul a fémolvadék felé, és a 38 lövedéket nekilöki a tűzálló 24 záróelem tárcsának, az széttöri vagy helyéről kilöki, és így fölfedi a kapilláris 25 járatokat. Ennek következtében a gáz a 22 kamrán és a kapilláris 25 járatokon keresztül bejut a fémolvadékba. A 36 gázcső előretolt helyzetében a 40 gallér tömítetten, alakzáróan felfekszik a fémcső külső kúpos végén és elzárja a gáz kiáramlás! útvonalát a 26 fémcső és a 36 gázcső között. így nincs szükség további tömítésre a gázbevezető A csatorna és a 10 berendezés 53 fedőlapja között. A fémolvadékhoz közelebb kerülő 38 lövedék lezárja a 30 furatot és megakadályozza, hogy abba fémolvadók jusson.

A gázbevezetés befejezése után a gázforrást a rajzon nem ábrázolt szelep segítségével egyszerűen lezárjuk, ekkor a fémolvadók bejut a kapilláris 25 járatokba és azokba beledermed.

A 2. ábrán látható, hogy a 36 gázcső alkotta dugattyú mozgatására a 10 berendezésnek 52 működletőkarja van, amely a 12 rögzítőszerelvény 53 fedőlapján van ágyazottan felerősítve és egyik vége a csóbevezető 41 szerelvénnyel van összekötve.

Az 53 fedőlapon ugyancsak ágyazottan 54 biztonsági fék van felszerelve. Ez megakadályozza a 36 gázcső szándékolatlan mozgatását valamint a 24 záróelem tárcsa kilökését vagy idő eiötti széttörését. A 36 gázcső mozgása akkor lehetséges, ha az 54 biztonsági fék az ábrán látható helyezetéből annyira elfordul, hogy kimozdul a 41 szerelvény és az 53 fedőlap közötti helyzetéből.

Huzalszerű adalékanyag bevezetése az 1. ábrán látható berendezés B csatornáján, azaz a 27 fémcsövön és a 21 dugó 31 furatán keresztül történik a 24 záróelem tárcsa és a 34 záróelen, elmozdítása után. A huzalbevezetést általában semleges gáz jelenléte kíséri, amely a 36 gázcsövön és a 22 kamrán keresztül a fémcső falán kiképzett 60 furatokon át áramlik a 27 fémcsőbe.

A 27 fémcső a tűzálló 11 test külső végével egyszintben végződik. Az ide csatlakozó 53 fedőlapon a 27 fémcsővel egybeeső nyilas van kialakítva, amelynél a 27 fémcsőbe bejutó gáz elszivárgását meggátló 62 tömítés van elhelyezve. Az 53 fedőlap és az 50 nyi7

-613 rószerkezet együttműködő nyiróelemeket tartalmaz, amelyek egy huzalvágó rendszer részét alkotják. Az 53 fedőlap 27 fémcsővel egybeeső nyílásában 64 nyiróhüvely van elhelyezve, mig egy második 65 nyiróhüvely az 50 nyirószerkezet 66 lapjában helyezkedik el. A 66 lap az 53 fedőlapból kinyúló 68 csap körül ivelten elmozdíthatóan van felerősítve, ez jól látható a 2. ábrán. A 66 lap az 53 fedőlaphoz 69 anyával rögzített tányérrugóval van nekiszoritva. A 66 lap rajzon nem ábrázolt működtetőkarral történő ' mozgatása során a 64 és 65 nyiróhüvelyek nyugalmi helyzetükhöz képest elcsúsznak egymáson, igy elvágják a rajtuk keresztül vezetett W huzalt.

A 66 laphoz csőszerű 70 kapcsolóegység van a 65 nyiróhüvellyel koncentrikusan csatlakoztatva. Ez a 70 kapcsolóegység köti öszsze a 10 berendezést egy ugyancsak csőszerű 71 vezetéken keresztül a 4. ábrán csupán vázlatosan feltüntetett F huzalelőtoló szerkezettel. A 70 kapcsolóegység és a 71 vezeték 72 csuklóponton keresztül kapcsolódik egymással amely kiegyenlíti a 66 lap kívánt mozgását akadályozó helytelen beállításokat.

Az 1. ábrán a 66 lap huzalbevezető helyzetben látható, a 64 és 65 nyiróhüvelyek alaphelyzetben vannak. A W huzal bevezetésének kezdetéig a 66 lap olyan helyzetű, hogy a 64, 65 nyiróhüvelyek nem esnek egybe és az 53 fedőlapnak nekiszoruló 66 lap lezárja az 53 fedőlapban a 27 fémcsővel egybeeső nyílást, igy a bejuttatott gáz nem tud visszafelé elillanni.

A W huzal bevezetésének kezdetekor az ismertetett módon gázt vezetünk a 27 fémcsőbe. Ekkor a 66 lap elfordul a 68 csap körül, a 64 és 65 nyiróhüvelyek egytengelyűvé válnak és az F huzalelőtoló szerkezet működésbe lép. A 71 vezetéken, 70 kapcsolóegységen át bevezetett W huzal a koaxiális 64, 65 nyiróhüvelyeken keresztül bejut a 27 fémcsőbe, azon keresztülhalad az ugyancsak bevezetett gáz jelenlétében és a 21 dugó 31 furatába jut. Ezután a vége nekiütközik a 34 záróelemnek, azt helyéről kilöki és bejül a fémolvadékba.

Az F huzalelőtoló szerkezet mindaddig működésben marad, amíg meghatározott hoszszúságú W huzal nem jut a fémolvadékba. Ezután a 66 lap visszaáll kiindulási helyzetébe, azaz egymáshoz képest eltolja a 64, 65 nyiróhüvelyeket és azok elvágják a W huzalt. Ezután a gázbevezetés is megszakad. A 21 dugó 31 furatában maradó W huzal abba beledermed és gyakorlatilag lezárja. Ezzel biztosítja, hogy a fémolvadék a 15 öntőüstből a 31 furaton keresztül sem tud elszivárogni.

Por alakú adalékokat a 10 berendezésbe valamint a fémolvadékba hordozó gaz például argon kíséretében juttatunk be. A gáz-porkeverék a 3. ábrán vázlatosan feltüntetett 80 berendezéssel állítható elő. A 80 berendezésnek a fémolvadékba bejuttatni kívánt 82 port tartalmazó 81 töltőtartálya van, melynek alján 8 ürítőcső van kiképezve, amelybe a 82 por szűkített 85 szabályozónyiláson keresztül jut be. A 84 üritöcső belső, koaxiálisán szerelt hordozógázt bevezető 87 tápvezetéket tartalmazó 86 vezeték felső részébe torkollik. További 88 gázvezeték a 81 töltőtartály felső részén van a 81 töltőtartályba csatlakoztatva és a 80 berendezés működése során fluidizálja a 81 töltőtartályban lévő 82 port. A 85 szabályozónyiláson és a 84 ürítőcsövön át a 86 vezetékbe belépő fluidizált 82 pornak nekiütközik a 87 tápvezetékből kilépő hordozó gáznyaláb, és azzal összekeveredik. A gáz-porkeverék a 80 berendezés 90 szállító'csóvébe kerül, amely a 10 berendezés C csatornájához van csatlakoztatva. A kívánt gáz-por keveredési arányt a hordozógáz nyomásának változtatásával szabályozhatjuk a 81 töltőtartályban valamint a 86 vezetékben.

A 10 berendezés C csatornájának 28 fémcsövében acél 91 cső alkotta üreges dugattyú van mozgathatóan elhelyezve, amelynek jelen példában belső mullit bélése van. A 91 cső belső vége a 21 dugó 32 furatában van rögzítve a 35 záróelem közvetlen közelében. A 91 cső fémolvadék felőli vége rézből vagy alumíniumból készült sapkával vagy 92 dugóval van lefedve. A 91 cső másik vége a 11 testből kinyúlva keresztülnyúlik az 53 fedőlapban kialakított nyíláson. A 91 cső az 53 fedőlapra rászerelt, de attól táv közzel elválasztott 94 lapban kialakított furatban végződik. A 94 lap rögzitőszerelvénye az 53 fedőlapba benyúló 95 vezetőcsapot tartalmaz. A 94 lap az 53 fedőlap irányában mozgathatóan van kialakítva, ily módon működtetése során előretolja a 91 csövet, és az felütközik a 35 záróelemen. A 94 lapon lényegében a 66 lap és 53 fedőlap szerelésével azonos módon nekiszorított 96 lap van ágyazva. A 96 lap furatában van a gáz-porkeveréket szállító 90 szállitócsó rögzítve. A 96 lap elforditása révén a bennelévő furat meghatározott helyzetben egybeesik a 94 lap furatával. A 2. ábrán látható módon az 53 fedőlapon 98 működtetőkar van ágyazva, amely az 52 működLetőkarral párhuzamosan helyezkedik el és a 96 laphoz kapcsolódik. A 98 működtetőkar vége villa alakúra van kiképezve, és a 90 szállítócsövet fogja közre.

A 94, 96 lapok és a 91 cső az 1. ábrán feltüntetett helyzetükben készek poi· alakú adalék fémolvadékba juttatására. A 80 berendezés gáz-porkeveréket juttat a 90 szállítócsőbe és a 91 csőbe, ez a gáz-porkeverék azonban a berendezés működtetésének kezdetekor nem tud bejutni a fémolvadékba, mivel a szabad utat a 92 dugó és a 35 záróelem lezárja. Az adalék bejuttatására a 98 müködtetőkar a 91 csövet, a 94 és 96 lapokat egyetlen egységként a 11 test belső 16 vége irányába mozdítja el. Ily módon a 91 cső a 35 záróelemnek ütközik az ülékés kilöki és bemerűl a fémolvadékba. A fémolvadékkal történő érintkezés során az alumínium vagy

-715

1973G0 réz 92 dugó egyszerűen feloldódik az olvadékban. A gáz-porkeverék ily módon hirtelen jut a fémolvadékba és a gáznyomás megakadályozza, hogy a fémolvadék bejusson a 91 csőbe. Amint a gáz-porkeverék bejuttatása befejezettnek tekinthető, a 96 lap a 94 lapon szerelt forgástengelye körül alaphelyzetbe fordul vissza. Ezzel elzárja a gáz-porkeverék útját, mivel a 94 és 96 lapban kialakított furatok a 96 lap alaphelyzetében nem esnek egybe. A 96 lap visszatolása során a 94 és 96 lapokban lévő furatok egybeeséséért felelős 100 nyírópecek eltörik. A gáz-porkeverék szállításának befejezésekor a fémolvadék bejut a 91 csőbe és abba beledermed.

Az 52, 98 működtetőkarok valamint a 66 és 96 lapok működtetése egyszerű esetben megfelelő emelörudak segítségével kézzel történik. Az 54 biztonsági fék meggátolja az 52 és 98 műkődtetőkarok idő előtti működtetését. Ezek csupán az 54 biztonsági fék 2. ábrán feltüntetett záróhelyzetébol való kifordulása után működtethetők.

Az A és C csatornán keresztül történő anyag bevezetés befejezése után fennáll annak a veszélye, hogy a fémolvadék a 36 gázcsövet és a 91 csövet az 1. ábrán feltüntetett helyzetből jobbra, a 11 test külső vége felé elnyomja. Ez ellen tetszőleges, ismert kialakítású biztonsági zárral lehet védekezni, például az 52 és 98 működtetőkarokat társítani lehet olyan rőgzítőkilinccsel, amely azokat a feltüntetett helyzetben tartja.

Szükség esetén az 52, 98 működtetőkarok valamint a 66, 96 lapok működtetése motorikusán vagy hidraulikus elemekkel is történhet, amelyek aztán megfelelő ismert biztonsági záróelemekkel egészíthetők ki.

A fémolvadékba bejuttatandó gáz arányét valamint a szilárd vagy por alakú adalékok mennyiségét természetesen a szakember a mindenkori kivánalmaknak megfelelően határozza meg. Az alábbiakban csupán példaként leírt 10 berendezés 15 t kapacitású 15 öntőüstben lévő olvadt acél keverésére alkalmas.

A 10 berendezés A csatornáján keresztül bevezetett gáz 2,4-2,7 bar nyomás mellett 0,85-20,4 m³/h gázfogyasztás mérhető. A 15 öntőüstbe bevezetett W huzal tömege 1 t acélra vonatkoztatva 1-1,36 kg. A 15 öntőüstbe bejuttatandó por legfeljebb harmincas szemcsenagyságu. Egy tonna acélra 4,5 kg port kell számítani. A kezelés során tíz liter gázhoz 0,16 kg por tartozik. A 80 berendezésben uralkodó gőznyomás 2,4-2,7 bar, a maximális nyomás 6,9 bar lehet. A por-gázkeverék 6,4 mm belső átmérőjű 91 csövön keresztül jut be a fémolvadékba, 0,5 m/s vagy annál nagyobb sebességgel.

A 10 berendezés működésének befejeztével, amikor a 15 öntőüst kiürült, a 10 berendezést leszereljük róla úgy, hogy az 53 fedőlapot eltávolítjuk a 12 rögzitőszerelvényről. A 10 berendezés 11 testéből eltávolítjuk a 36 gázcsövet, 91 csövet és 21 dugót és ezeket újjal pótoljuk. Ugyancsak új 24, 34, 35 záróelemekei szerelünk fel az új 21 dugó behelyezése előtt illetve után. A 11 testet ezután visszaszereljük a 15 őntőüst 14 falába és az 53 fedőlapot helyére illesztjük, ezáltal a 11 testet kúpos ülékékben rözgitjük. A 10 berendezés újabb üzemi ciklusra való előkészítése során az 54 biztonsági féket a rajzon is látható reteszelő helyzetbe állítjuk, meggátolva ezzel az 52 és 98 műkődtetőkarok idő előtti működtetését. A 66 lapot úgy illesztjük helyére, hogy a 64 és 65 nyíróhüvelyek nem esnek egybe. A 94 és 96 lapokat úgy szereljük fel, hogy furataik koncentrikusak lesznek és így u gáz-porkeverék akadálytalanul áthaladhat rajtuk, majd a 94 és 96 lapokba új, 100 nyirópecket helyezünk.

A tűzálló anyagból gyártott 11 test, 21 dugó, 21, 34, 35 záróelein és 38 lövedék kivételével a 10 berendezés többi része közönséges anyagból, például acélból készülhet. A 24 záróelem anyaga nagyszilárdságú alumíniunioxíd, de a 34, 35 záróelemek valamint a 38 lövedék is készülhet hőálló alumíniumoxidból. A 11 test és a 21 dugó sajtolt és kiégetett tűzálló anyagból készült, de előnyös ha legalább a 21 dugó nagyszilárdságú alumínium-oxíd vagy pedig öntött tűzálló beton.

A 10 berendezés 11 teste több kezelési műveletet is kibír de pótlása nem költséges, ha betonból készül. A 21 dugó, a 24, 34, 35 záróelemek és a 38 lövedék pótlásának költségei ugyancsak elhanyagolhatók. A 36 gázcső pótlása minimális költséget vonz, de ismételten felhasználható, ha a fémolvadékkal érintkező 38 lövedék a 36 gázcsőről könnyen leválasztható.

Mint látható, mindegyik tűzálló komponens és az egyes szállitócsövek illetve szükség esetén az összes szállítócső helyettesíthető és pótolható. A találmány szerinti berendezés egyik fő előnye az elhasználódó alkatrészek könnyű cserélhetőségében rejlik. Az üzemeltető akár egy sorozat 11 testet is raktározhat, amelybe már az összes szükséges 21, 92 dugó, 21, 34, 35 záróelem és 26, 27, 28 fémcső előre bele van helyezve, igy a 15 öníőüst újratöltéséhez szükséges előkészítési idő nagymértékben lecsökken.

Igen ritkán fordul eló, hogy a kezelendő fémolvadékba kizárólag valamilyen kezelőgázt kell bejuttatni. Gyakoribb az igény arra, hogy külön-külön vagy együttesen szilárd és por alakú adalékokat juttassunk a 15 öntöüstbe. Ebben az esetben az 52 működtetökar működtetésére nincs szükség, a 98 működtetökar működtetésekor a fémolvadék irányába előrenyomuló W huzal vagy a 91 cső a 34, 35 záróelemeken keresztül nekiütközik a 24 záróelem tárcsának és azt kilöki helyéről vagy összetöri.

A találmány szerinti 10 berendezés mélyen benyúlik a 15 öntőüstben és igy biztosítja, hogy a bejuttatott ótvözőadalékok a 9

-817 fémolvadékban rövid idő alatt egyenletesen eloszlanak. igy minimális a valószínűsége annak, hogy az adalékanyagok a fémolvadék tetején maradjanak és igy kívánt hatásukat ne fejtsék ki.

A 4-8. ábrákon bemutatott berendezések nincsenek közvetlen összefüggésben a találmánnyal, de egyes, itt bemutatott részegységeik előnyösen beépíthetők a találmány szerinti 10 berendezésbe is. A 4-6. ábrán bemutatott 10 berendezés szilárd huzalszerű anyagok bejuttatására alkalmas; ezt általában semleges gáz kíséri. Ebből következik, hogy szükség esetén önmagában gáz is bevezethető az ismertetett 10 berendezéssel. Az ábrákon feltüntetett 10 berendezés korábbi ábrákról ismert és megnevezett elemei megtartották hivatkozási számaikat.

A 11 testet hosszirányban W huzalt befogadó B csatorna szeli át. A B csatornát hossza legalább egy részében 27 fémcső veszi körül, amely a 11 test 112 végétől a 11 test belseje felé nyúlik. A W huzal szorosan csúsztathatóan van a 27 fémcsőben elhelyezve, amely igy huzalvezetöként szolgál.

A 11 testben 115 járat van kialakítva, amely a 11 test külső 112 végétől a B csatornához vezet közvetlenül a 27 fémcső vége alatt. A 115 járat feladata az, hogy gázt juttasson az említett B csatornába valamint a fémolvadékba.

A 11 test belső 111 végén a B csatornával koncentrikus 20 üreg van kialakítva, amelyben tűzálló 34 záróelem tárcsa helyezkedik el, lezárva a B csatorna száját. A 34 záróelem célszerűen gázáteresztö tárcsa, amelyet ülékéből az előrenyomuló W huzal vége kilök. A 11 testet a 12 rögzitőszerelvényhez 116 szerelőgyűrün és 117 betétgyűrűn át kapcsolódó 53 fedőlap zárja le kívülről. A 116 szerelögyűrűt csapok rögzítik a 12 rögzítószerelvényhez. A 117 betétgyűrű illesztetten van a 116 szerelőgyűrűn erősítve és a 11 test 119 vállának 118 ülékét alkotja. A 116 szerelógyűrűbe három 120 rögzitöcsap van belecsavarozva, míg az 53 fedőlapban kétféle átmérőjű hosszúkás 121 nyílások vannak kiképezve, a 6. ábrán látható módon. így a 120 rögzitöcsapok és a 121 nyílások ismert, gyors csatlakozásra lehetőséget adó bajonettzár típust alkotnak, amellyel az 53 fedőlap a 116 szerelőgyűrűhöz erősíthető. Az 53 fedőlap 116 szerelőgyűrűről történő eltávolítása egyben a 10 berendezés 11 testének eltávolítását is jelenti. A 120 rögzítőcsapok ismert eszközként akkora erőt fejtenek ki az 53 fedőlapon át a 11 testre, hogy azt a 15 öntőüst 13 nyílásában szorosan és tömítetten rögzítik.

Az 53 fedőlapban a B csatornával egytengelyű központi 124 furat van kialakítva. Az ugyancsak az 53 fedőlapban kiképzett 126 furat az 53 fedőlap peremétől befelé az annak oldalában kiképzett 127 körcsatornába torkollik, és a 126 furat az ábrán nem látha10 tó gázforrással összekötött 42 tápvezeték csatlakoztatására menetes kiképzésű. A 127 kőrcsatorna biztosítja, a gáz bevezetését a 126 furaton át a 115 járatba, függetlenül a 11 test és az 53 fedőlap egymáshoz viszonyított szőghelyzetétől.

Az 53 fedőlap külső felületén 166 működtetőkar van ágyazva, amely a rajzon nem ábrázolt emelőrúddal, motorral vagy hidraulikus elemmel 130, 131 csap körül illetve mentén eliuozdithatóan van felerősítve. A 130 és 131 csapokon táresarugók vannak elhelyezve, amelyek a 166 működtetőkart rászorítják az 53 fedőlapra. A 166 működtetőkarban edzett acél 65 nyiróhüvely van behelyezve, hasonló 64 nyiróhüvely van az 53 fedőlap 124 furatéba beillesztve. Ha a 166 működtetókart elmozdítjuk abból a helyzetből ahol a 64, 65 nyiróhüvelyek egybeesnek, akkor azok egymáson elcsúszva elnyirják a rajtuk keresztülvezetett W huzalt.

A 166 működtetőkarnak 134 csatlakozója van, amellyel rugalmas 135 csővezetékhez csatlakozik, a 135 csővezeték pedig a W huzalt hagyományos kialakítású F huzalelőtoló szerkezetből a 10 berendezésbe továbbítja.

A 10 berendezés használata előtt az a 4. ábrán feltüntetett helyzetű. A 15 őntőüst kezelendő fémolvadékkal történő feltöltése előtt, alatt vagy után a 126 furaton és 125 járaton, a B csatornán és a 34 záróelemen keresztül gáz, például argongáz vezethető be a 15 öntőüstbe. Ezt segíti elő a 34 záróelem gázáteresztö tárcsaként történő kialakítása. Példaként azért választottunk argongázt, mert az megvédi a W huzalt az oxidációtól, mielőtt az a fémolvadékba jutna. Ha a beáramoltatott gázt a 15 őntőüst feltöltése után, de a W huzal bevezetése előtt juttatjuk be a 15 öntőüst belsejébe, különböző feladatokat lát el, amelyek közül többet leírásunk korábbi részében már ismertettünk.

A kívánt időpontban az F huzalelőtoló szerkezet működésbe lép, a W huzal keresztüljut a flexibilis 135 csövön, a koncentrikus 64 és 65 nyíróhüvelyeken és a B csatornán. Amint eléri a 34 záróeleniet, azt helyéről kilöki, belép a fémolvadékba és abban feloldódik. Amikor az előre meghatározott vagy kiszámított tömegű vagy hosszúságú W huzal bejutott a fémolvadékba, működésbe lép a 166 működtetőkar és a 64, 65 nyíróhüvelyek segítségével kettéválasztja a W huzalt. Á B csatornában maradó huzal az ott uralkodó gáznyomással együtt gondoskodik arról, hogy fémolvadék a 15 öntőüstből a B csatornába ne szivároghasson vissza a 34 záróelem nélkül sem.

A fémolvadék veszélyes beszivárgása elleni további intézkedésként a 166 működtetőkar olyan helyzetben marad, amelyben a 64 és 65 nyíróhüvelyek egymással nem esnek egybe.

Amint a 15 őntőüst kiürült a 10 berendezésben maradt W huzal eltávolítható és a

-919 berendezés újra üzemképessé válik. A B csatornában maradó W huzal a 15 öntóüst aljába is kilökhető. A 10 berendezés szempontjából előnyös, ha az 53 fedőlapot leválasztjuk a 116 szerelőgyűrűröl és a 11 testet lesze- 5 reljük. Ezután a bentmaradó W huzalt kinyomhatjuk általában a W huzal haladási irányában, de nincs akadálya annak se, hogy hátrafelé kihúzzuk. A 11 test visszahelyezése előtt annak 20 üregébe új 34 záróelem kerül. 10

Az ismertetett 10 berendezésben egyedül a W huzal, a tűzálló 11 test és a 34 záróelem használódik el az üzemeltetés során. A testnek ki kell bírnia a 15 öntőüst több töltési és ürítési ciklusát, azonban kicseréié- 15 sének költsége igen csekély, különösen ha önthető tűzálló betonból készítjük.

Meghatározott körülmények között nem szükséges W huzalt bevezetni a fémolvadékba. Az ismertetett 10 berendezés ilyen ese- 20 tekben előnyösen használható gáz bevezetésére, aminek előfeltétele, hogy a 11 test végébe porózus gázáteresztő tárcsa kerüljön 34 zéróelemként.

A találmány szerinti berendezés egy to- 25 vábbi előnyös kiviteli alakját a 7. és 8. ábrán mutatjuk be. Az itt ismertetett 10 berendezés kizárólag gáz bevezetésére van kialakítva. A fentiekhez hasonlóan a már ismert elemek hivatkozási számukat megtartották. 30

A 10 berendezés 11 teste az előzőekhez hasonlóan 19 vállal kiképzett tűzálló alkatrész, például nagyszilárdságú tűzálló betonöntvény. A 11 test belső 111 és külső 112 végei kivételével fémburkolattal van ellátva, 35 és burkolt külseje igen szoros illesztést biztosít a 15 öntőüst 10 berendezést felvevő 13 nyílásával. A 11 testen hosszanti irányban A csatorna húzódik keresztül, amelyet részben a 11 test külső 112 végétől a 11 test belseje 40 felé nyúló 27 fémcső borít, amely 500 dugattyúrúd számára megvezelésként szolgál.

A 11 testben 115 járat van kiképezve, amely a 11 test külső 112 végétől az A csatorna megnövelt keresztmetszetű részét ké- 45 pező mélyedésig vagy 20 üregig a 27 fémcső közelébe nyúlik.

A 115 járat juttatja be a bevezetendő gázt a 20 üregbe azon keresztül a 15 öntőüstben lévő fémolvadékba. 50

A 7. ábrán a 10 berendezés 11 testében központosán kialakított 20 üreg a 11 test belső 111 vége felé nyitott. Az A csatorna 20 ürege gázelosztó tűzálló 21 dugó részére üléket alkot. A tűzálló 21 dugóban kialakított 55 központi 30 furat az A csatornával egytengelyű és az 500 dugattyúrúd az A csatornából a 30 furatba nyúlik bele. Az 500 dugattyúrúd a 21 dugó öntőüst felőli vége előtt, annak közvetlen közelében végződik a 10 be- 60 rendezés alaphelyzetében.

A 21 dugó, amely nagyszilárdságú alumíniumoxidból készül, hosszanti irányban több keskeny gázbevezető 25 járattal van ellátva. 65

Szükség esetén a 21 dugó porózus vagy gázáteresztő anyagból is készülhet, ilyenkor nincs szükség gáz&teresztö 25 járatokra.

A 11 test belső 111 végén a 20 üreggel és az A csatornával koncentrikusan csekély mélyedés van kiképezve. Ebben nagyszilárdságú hőálló, öntött vagy kiégetett aluminiumoxid 24 záróelem tárcsa helyezkedik el és védi a tűzálló 11 testet a fémolvadékkal való érintkezéstől a gázbevezetés megkezdéséig. Az adott időpontban a 24 záróelem tárcsát a fémolvadék irányába elmozduló 500 dugattyúrúd kilöki a mélyedésből vagy eltöri.

A 10 berendezés 11 testét a 13 nyílásban fém alkatrészekből álló szerelvény tartja, amely gyors rögzítésű bajonettzáras 53 fedőlapot tartalmaz. Az alkatrészek és az azokból kialakított szerelvény megegyezik a 4-6 ábrán ismertetett berendezés alkatrészeivel és szerelvényével.

Az 53 fedőlapban gázbevezető 126 furat valamint az A csatornához képest koncentrikusan elhelyezett 127 körcsatorna van kialakítva, melyen keresztül a gáz a 11 test 115 járatán a 20 üregbe jut a 11 test és az 53 fedőlap egymáshoz viszonyított helyzetétől függetlenül.

Az 53 fedőlap külső felületén 266 műkődtetókax· van ágyazva, amely a benne kialakított hüvelybe helyezhető kézikar segítségével határok között ivelten elmozdítható.

A 266 működtetőkar egyik irányba történő elmozdítása működteti az 500 dugattyúrudat, amelyik kinyomja a mélyedésből a 24 zárcelem tárcsát és a gáz a 15 öntöüstbe áramolhat. Ez az 500 dugattyúrúd az ábrázolt esetben hosszúkás alakú elem, amelynek a 24 záróelem tárcsával ellentétes végén nagyobb átmérőjű 506 szakasz van kialakítva. Az 500 dugattyúrúd egy előnyős kiviteli alakja szerint hatszögletű hosszúkás csap, amely a 27 fémcsőben csüsztathatőan van megvezetve.

Az 500 dugattyúrúd növelt átmérőjű 506 szakasza az 53 fedőlap központi nyílásában var. ágyazva abban a helyzetben, amelyben 510 ütőszerkezet, csatlakoztatható hozzá. Az 510 ülőszerkezet feladata, hogy az 500 dugattyúrudat a 7. ábrán jobb irányban eltolja a 24 záróeiem tárcsa felé.

Az 510 ütőszerkezet a 7. és 8. ábrán láthatóan 513 rugóval előfeszített 511 dugattyút tartalmaz, amely a 266 működtetőkarhoz hegesztett vagy más módon rögzített 512 hengerben van mozgathatóan elhelyezve. Az 513 rugó az 511 dugattyú belső felületén és az 512 hengerre rácsavarozható 515 sapka belső felületén fekszik fel. Az 515 sapka beállítására az 515 sapkához rögzített 516 kézikai· szolgál.

Az 500 dugatlúrúd működtetése előtt, tehát mielőtt az helyéről kilöki vagy eltöri a 24 tárcsát, az 500 dugattyúrúd a 7. ábrán látható helyzetben van és nagyobb átmérőjű 106 szakasza távolabb fekszik a 11 test 112 végétől. Az 500 dugattyúrúd másik vége eb11

-1021 ben a helyzetben még nem ütközik fel a 24 záróelemen. Ekkor az 511 dugattyút az 513 rugó feszíti eló. A 266 működtetőkar készenléti helyzetben áll. Ekkor az 511 dugattyú nem esik egybe az 53 fedőlap központi 507 nyílásával. Ez az 507 nyílás csak kis mértékben nagyobb, mint az 511 dugattyú, és az 511 dugattyú ütőfelülete felfekszik az 53 fedőlap külső felületén. Ennek megfelelően az 511 dugattyú és az 513 rugó előfeszített helyzetű marad. Ha a 266 müködtetőkart egyik határhelyzetéből a másik határhelyzetbe mozgatjuk, a vele összekötött 512 henger tengelye és az 53 fedőlap 507 furatának tengelye egybeesik, és az előfeszített 511 dugattyút az 513 rugó hirtelen előrelöki. Az 511 dugattyú nekiütközik az 500 dugattyúrúd nagyobb átmérőjű 506 szakaszának és az 500 dugattyúrudat előrelöki, amelynek vége eltöri vagy kilöki helyéből a 24 záróelemet, A 126 furaton és a 115 járaton keresztül gaz áramlik a 20 üregbe, ahonnan az 502 dugón keresztül a fémolvadékba jut.

Amint a 15 öntőüstből a fémolvadékot kiöntjük, a 10 berendezés felújítható a következő üzemeltetési szakaszra. A felújítás lényegében megegyezik a 4. ábrán ismertetett berendezésnél leírtakkal. A 15 öntőüst minden egyes ürítése után pótolni kell a 24 záróelemet és az 500 dugattyúrudat, de maga a 10 berendezés 11 teste többször felhasználható. Ugyanígy az 502 dugót is minden egyes ürítés után pótolni kell.

A 10 berendezés visszaszerelése előtt az 511 dugattyú előfeszített állapotát vissza kell állítani. Ehhez az 515 sapkát 516 kézikarral kicsavarjuk az 512 hengeren, minek következtében az 513 rugó 511 dugattyúra kifejtett ereje csökken és igy a 266 működtetőkar a készenléti helyzetébe állítható vissza és az 511 dugattyú ütőfelülete újra az 53 fedőlapon fekszik fel. Ezután az 513 rugó nyomását az 515 sapka visszacsa varasa val megnöveljük, majd a 10 berendezést visszaszereljük a 15 öntőüst 13 nyílásába a már korábban ismertetett módon. Vigyázni kell arra, hogy a 266 müködtetőkart a visszaszerelés során ne hozzuk működésbe, különben az 510 ütőszerkezet idő előtt működésbe lép. Ezt elkerülendő célszerű valamilyen leszerelhető biztositózárat felszerelni, amely védi a 266 müködtetőkart az idő előtti elmozdítástól.

Javasolt berendezésünk számos kiviteli változatban megvalósítható a találmány oltalmi körén belül, ezek közül néhányat az alábbiakban vázolunk:

A tűzálló 11 test az ismertetett példákban fémborítással van ellátva, de ha a gyártás során kellő óvatossággal járunk el, úgy, hogy felületük egyenletesen szabályos és sima, akkor a fémbor ítás elhagyható.

Az elsőként ismertetett kiviteli alak A, B és C csatornáinak egymáshoz viszonyított helyzete az ott leírtak szerint változtatható.

Bizonyos esetekben szükség van arra, hogy a huzal vagy porszerű adalékot kis adagokban juttassuk be a fémolvadékba, vagy több mint egy huzal-por kompozíciót kell az olvadékba juttatni. Ebben az esetben a 11 test és a 21 dugó olyan kialakítású, hogy a B és C csatornákkal megegyező további csatornák vannak bennük kialakítva, melyek mindegyikének egy-egy szerelt záróeleme valamint a záróelemet helyéről eltávolító és a csatorna nyílásót szabaddá tevő működletőeleme van.

Szükség esetén még további gázbevezetó A csatornák is kiképezhetek. Az A csatorna vagy csatornák a gázt közvetlenül a fémolvadékba juttatják, ezzel előnyösen szükségtelenné teszi a gázteret alkotó 22 kamrát valamint a kapilláris 25 járatokat. Ilyen elrendezésben a 38 lövedék hosszában hornyolt vagy rovátkolt vagy más arra alkalmas módon kiképzett alakú, hogy a gáz az említett mélyedéseken keresztül a 36 gázcsőből a fémolvadékba jusson. Ilyen kivitelű berendezésnél a gáz a 30 furatból lép ki. Az említett 30 furat elmozdítható rögzitőelemet vagy dugót tartalmaz a gázbevezetés megkezdéséig. Célszerűen a 38 lövedék és a 36 gázcső keskenyebb, mint a 30 furat, mivel ebben az esetben lehetőség nyílik arra, hogy a furatból kiöblítsük a levegőt, ezáltal hűtve magát a furatot és a záróelemet a gázbeveztes művelete előtt.

A 38 lövedék elhagyható, ha a 36 gázcső megfelelően meg van hosszabbítva. Ekkor a 36 gázcső meghosszabbított vége löki ki a 24, 34 záróelemet. Ha az elsőként ismertetett kiviteli alak 22 kamrája szükségtelenné válik, akkor az A csatol na nem tud gázt továbbítani a huzaltovábbitó B csatornába. Ez utóbbi B csatorna ez esetben különálló gázforrással rendelkezik, igy rugalmasabb működés érhető el. A 27 fémcsőbe a gaz bármely alkalmas ponton bevezethető és nem szükséges a 4. ábrán látható kiviteli változat. A gáz magán a 26 fémcsövön át is eljuthat rendeltetési helyére, ha a W huzal a szükséges mértékben vékonyabb, mint a 27 fémcső belső átmérője.

Mint a fentiekből látható, a huzaltovábbító B csatornák távolítják el a 34 záróelemeket. Bizonyos W huzalok nem eléggé merevek ahhoz, hogy az említett 34 záróelemeket félretolják. Ebben az esetben a B csatornákhoz hosszirányban mozgatható huzalvezető csövek vannak társítva. Ilyen csövek alkalmazhatók a 24, 35 záróelemek eltávolítására is. Az említett csöveket rögzítő és mozgató elemek megegyezhetnek a por alakú adalékot szállító C csatornánál leírt és ismertetett elemekkel.

Egy ilyen vezetöcső belső, tűzálló anyagból készült csövet, és azt koaxiálisán körülvevő külső acélcsövet tartalmaz, ahol a belső és külső cső között adott esetben tűzálló töltet van. A vezetőcső az anyagok fém-1123

1973G0 olvadékba juttatásának megkezdésekor benn— rül a fémolvadékba. Mivel a vezetőcsö fémolvadékba merülése és a huzal fémolvadékba jutása között idöeltérés áll fent, a fémolvadék visszaáramolna a vezetőcsőben. Ezt a belső cső végében szorosan illesztett kiriyomórúd gátolja meg, amely a fémolvadékba lökódik, ha a W huzal végének nekiütközik.

Egy további előnyös kiviteli alak értelmében, a gázt a mozgatható vezetőcsőbe vezetjük annak külső végén vagy környezetében, mig a W huzal az elején csupán részben nyúlik bele a vezetőcsőbe. A W huzal bevezetésére ez a vezetőcsö úgy van kiképezve, hogy eltávolítja helyéről a B csatornát elzáró 34 záróelemet és a gáz a csőből közvetlenül a fémolvadékba jut. A 34 záróelem kilökése és a W huzal fémolvadékba érése között itt is idöeltérés áll fenn. A csőbe belépő gáz a W huzal mellett halad el és abban a pontban, ahol a csőben eléri a W huzal végét, lelassul. A fémolvadékba belépő lelassult gázáram kevésnek bizonyulhat a fémolvadék visszafolyásának megakadályozására. Ezért a W huzal végével érintkező ideiglenes dugasz szerelhető a csőbe, amely leszűkíti a gázteret és a gázt olyan sebességre gyorsítja fel, amely biztosítja, hogy az folyamatosan, buborékmentesen jusson a fémolvadékba. Ez az ideiglenes dugasz szilárd hengeres fémelem lehet, amelynek átmérője megegyezik a huzal átmérőjével. Az említett ideiglenes dugasz kiemelkedő pontjai súrlódás útján kapcsolódnak a cső belső falával és megakadályozzák fi dugasz gáz által történő idő előtti elmozdítását. A súrlódó kapcsolat lehetővé teszi a dugasz belökését a fémolvadékba, célszerűen úgy, hogy azt maga a W huzal löki bele a fémolvadékba történő belépésekor. Az ideiglenes dugasz fémrúdból, darabolással állítható elő, és a fémrúdnak négy palástirányú kiemelkedése van, amelynek révén a cső belső falával kapcsolódik.

Gyakran nem célszerű, ha a bevezetendő W huzal átmérőjét az adott átmérőjű B csatorna korlátozza. Az általában felhasznált huzalátmérők 4,5-12,0 mm között változnak. .A kisebb átmérőjű W huzal meggörbülhet, ha neki kell a 34 .záróelemet eltávolítania. Ez üzemzavarhoz vezet, ezért az ismertetett 10 berendezés egyszerű módosításával a W huzal begyűrődésének veszélye elkerülhető.

A módosítás értelmében a 27 fémcső belsejébe belső huzaltartó cső van szerelve. Ez a cső a 27 fémcső külső végéről indulva vagy a 21 dugó közvetlen közelébe, vagy a 22 kamra aljába nyúlik. A 27 fémcsőbe szorosan illesztett és az említett huzalvezető csővel érintkező központosító alátétek koaxiálisán rögzítik a huzalvezetó csövet a 27 fémcső belsejében. A központosító alátétek a huzalvezetócsó végeinek tartományában, szükség esetén a cső közepén is rögzíthetők. A 27 fémcső külső vége adott esetben akkorára van felfúrva, hogy egy a 27 fémcső középső részein·:', tartozó központosító alátétnél nagyobb átmérőjű alátétet tudjon befogadni.

Előnyös a 10 berendezés olyan változata is, ahol minden egyes huzalméret részére külön belső vezetőcső van kiképezve, így mindegyik vezetőcső lehetővé teszi a hozzátartozó méretű W huzal megfelelő és akadálytalan mozgását. Természetesen minden egyes huzalvezető cső központosító alátétje azonos külső átmérőjű, liogy beférjen a 27 fémcsőbe. Ilyen ismertetett belső huzalvezető cső különösen előnyös vékony falu acélcsövekből álló huzalok bevezetésére, ahol a vékony falú acélcsövek szemcsés szerkezetű ötvöző vagy adalékanyagot tartalmaznak.

A 34 záróelem elmozdítására ebben az esetben is elhelyezhető a megfelelő forgatható cső, és különösen az utolsóként ismertetett belső huzalvezető csövek alakíthatók ki előnyösen a fenti feladat végrehajtására.

Ha az elsőként ismertetett kiviteli alak szerinti 10 berendezést alkalmazzuk, gyakorlatilag lehetetlen, hogy csak a gázbevezetést késleltessük a huzal vágj’ por alakú adalékok bejuttatásáig. Mivel már az első bevezetési művelet eltávolítja helyéről a 34 záróelemet és feltárja a kapilláris 25 járatokat, a fémolvadék ezekbe könnyedén bejut és megakadályozza a gáz későbbi bevezetését. Ennek elkerülésére előnyös, ha a gázt közvetlenül a 30 furaton keresztül vezetjük a fémolvadékba. Ekkor minden egyes A, B, G csatolnia az eltávolítható 24 záróelemben végződik, és ily módon az A, B, C csatornák bármelyik fázisban működésbe hozhatók. A 24 záróelem is elhagyható, mivel minden egyes A, B, C csatorna egészen működésbe lépéséig le van zárva, A 24 záróelem jelenléte különösen előolvasztást végző folyadéktartályok esetében indokolt.

A port bevezető C csatornánál a 92 dugó elhagyható, ha a 10 berendezésnek beépített zárószervc van. Ilyen esetben célszerű, ha a 91 csövet a géz-porkeverék bejuttatása előtt átöblítjük.

Előnyös, ha a B és C csatorna méretei megegyeznek és az 56 fedőlap olyan kialakítású, hogy a B és G csatornák funkciói felcserélhetők. Ebben az esetben a 10 berendezés felhasználója akár két különböző fajta W huzalt vagy két különféle por alakú adalékot is bejuttathat a fémolvadékba szükség esetén.

Az 1. és 7. ábrán látható 10 berendezésből elhagyható a 21 dugó, ha a gáz az A csatornából közvetlenül a fémolvadékba jut és a 11 testben nincs 22 kamra kialakítva. A 11 test belső vége ilyenkor közvetlenül érintkezik a fémolvadékkal, és ez a fémolvadéktól függően káros is lehet. Ezért célszerű, ha a 10 berendezés olyan különálló belső véggel van ellátva, amely minden egyes ürítési folyamat után pótolható, míg maga a 11 test újra felhasználható.

-1225

A találmány szerinti berendezés 21 dugót is tartalmazó kiviteli alakja olyanok, hogy a 21 dugóban valamint a 11 testben helyezőtüskéket, befogadó radiális furatok vannak kialakítva.

A találmány szerinti berendezés előnyösen alkalmazható nagy hőmérsékletű agreszszív folyadékok és fémolvadékok különböző anyagokkal történő kezelésére, különösen az említett anyagok fémolvadékba történő bevezetésére. így a találmány szerinti berendezés előnyösen alkalmazható a fémkohászatban gáznemű, szilárd vagy szemcsés anyagok olvadt acélba vagy vasba történő bevezetésére. A berendezés révén könnyebben és takarékosabban adagolhatok a különböző ötvőzöanyagok, könnyen párolgó anyagok, mint például az alumínium, vagy más, erősen veszélyes és könnyen gőzölgő anyagok, mint például az ólom. A berendezés révén egyszerűen bejuttathatok finomításra vagy szénképzódés szabályozására alkalmazott anyagok is. Ugyanígy eredményesen alkalmazható kéntelenítő vagy foszfortalanító anyagok olvadt fémbe történő bevezetésére.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés anyagok bevezetésére folyadéktartályban lévő, elsősorban magas hőmérsékletű folyadékokba és olvadt fémekbe, azok felszíne alá, amelynek a folyadéktartály falában elhelyezett tűzálló teste van, amelyen anyagot a folyadékba bevezető csatorna van átvezetve, amelynek eltávolítható, folyadékcsatornába történő idő előtti behatolását gátló záróeleme van a test folyadék felőli végén elhelyezve, és a csatorna folyadék felöli végén a csatornában mozgathatóan elrendezett és a záróelemmel összekapcsolt működtetóelemmel van társítva, azzal jellemezve, hogy a testben (11) több, kizárólag gáznemű illetve kizárólag por alakú illetve kizárólag szilárd huzalszerű anyagokat bevezető csatorna (A, B, C) van kialakítva, amelyek mindegyike egy-egy tűzálló, eltávolítható záróelemmel (24, 34, 35) van társítva a test (11) folyadék felőli végén, és egy-egy egymástól függetlenül, egymáshoz képest meghatározott időpontban mozgatható müködtetóelemet tartalmaz, amely a záróelemmel (24, 34, 35) áll időszakos kapcsolatban, és a működtetóelemmel azt a záróelem (24, 34, 35) irányában elmozgato menesztőszerv van társítva. (1983. 06. 01.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a záróelemnek (24) a test (11) folyadékkal érintkező végét elfedő tűzálló felülete van (1982. 11. 23.)
3. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a záróelem (24, 34, 35) a berendezés (10) testének (11) végébe (16) illesztett illetve a testben (11) húzódó vsa14 tornák (B, C) végébe illesztett záróelemek (24, 34, 35). (1982. 11. 23.)
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzai jellemezve, hogy a záróelemet (24) eltávolító működtetóelem a csatornában (A! elhelyezett gázcső (36), amely a testből (11) kinyúlva külső, menesztőszervet alkotó csőmozgató működtetőkarhoz (52) van csatlakoztatva. (1983. 06. 01.)
5. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a gázcső (36) gáz keresztüláramlását és folyadékba történő belépését lehetővé tevő ütőszerkezetben végződik. (1983. 06. 01.)
6. 6. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a gázcső (36) ütószerkezdet alkotó lövedékben (38) végződik, amely a test (11) végében (16) kiképzett, a lövedéket (38) a záróelem (24) irányában megvezető furatban (30) van csúsztathatóan elhelyezve, továbbá a gázcső (36) a test (11) végében kialakított kamrába (22) torkollik és a testben (11) a kamrából (22) gázt a folyadékba juttató kapilláris járatok (25) vannak kialakítva. (J983. 06. 01.)
7. 7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a menesztőszerv a csatornában (A) megvezetett működtetőelemként beiktatott dugattyúrud (500) külső végének nagy átmérőjű szakaszával (506) érintkező rugóerótárolós ütőszerkezet (510). (1983. 06. 01.)
8. 8. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy por-gázkeveréket vagy huzalt (W) a folyadékba bevezető csatornában (B) a testből (11) kinyúló cső (91) van a csatornában (C) eltolhatván ágyazva, és a cső (91) fluidizáló berendezés (80) üti tőcsövével (84) összekötött szállitócsóhőz (90) van csatlakoztatva, továbbá a berendezés (10) menesztőszervének a cső (91) testből (11) kinyúló részét hordozó, egymáshoz vezelőcsappal (95) helyezett lapjai (94, 96) vannak. (1983. 06. 01.)
9. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a csőtartó lapokkal (91, 96) forgathatóan ágyazott műkődtetőkar (98) van összekapcsolva. (1983. 06. 01.)
10. 10. A 8. vagy 9, igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a csatornában (C) eitolhatóan ágyazott cső (91) folyadékkal érintkező végén a magas hőmérsékletű folyadékkal érintkezés során elolvadó ideiglenes dugóval (92) van lezárva. (1983. 06. 01.)
11. 11. A 8-10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a csatornában (C) mozgathatóan megvezett csőnek (91) külső fémboritáson belül elhelyezett belső tűzálló csöve és a belső tűzálló csövek közötti teret kitöltő tűzálló töltete van. <1983. 06. 01.)
12. 12. Az 1. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy az anyagot huzal (W) alakjában folyadékba bevezető csatornában

    -1327 (B) a berendezés (10) műkőd tetőeleme maga a bejuttatandó huzal (W), amely menesztőszervként alkalmazott huzalelőtoló szerkezettel (F) van összekötve, és a csatorna (B) huzalt (W) tartalmazó tere a gázbevezető csalóméban (A) elhelyezett gázcső (36) terével és a testben (11) kialakított kamra (22) terével áll összeköttetésben. (1983. 06. 01.)
13. 13. A 8-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a testen (11) huzalvágó szerkezet van kialakítva, amely a berendezés (10) fedőlapjában (53) illetve ahhoz elmozgathatóan nekiszorltott lapban (66) kiképzett és a lap (66) egyik határhelyzetében egybeeső nyíróhü5 velyt (64, 65) Lai’lalmaz, amelyeken a testbe (11) belépő huzal (W) keresztül van vezetve és a huzalvágó szerkezetnek az egyik nyíróhüvelyl (65) a másik nyiróhüvelyhez (64) képest oldalirányban elmozdító és a keresztül10 vezetett huzalt (W) elvágó nyirószerkezete (50) van. (1983. 06. 01.)