HU192118B - Method for continuous moulding objects made of material of high viscosity and mould for slide moulding - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás nagy viszkozitású öntőkeverékből levő tárgyak folyamatos öntésére és esdszóöiitésliez való öntőforma, amelyek révén a nagy viszkozitású öntó'keverék tömörítése által nagyméretű beton tárgyakat és hasonló elemeket lehet előállítani.

A találmány szerinti, csúszóöntéshez való öntőformának fenéklapja, oldalfalai és a nagy viszkozitású öntőkeveréket mechanikusan nyomás alá helyező szerkezetrésze van.

A betonkeverékek tömörítése már ismert. Az ismert eljárások egy részénél a tömörítést vibrálással, másrészénél az öntőformában levő keverék mechanikusan nyomás alá való helyezésével végzik. Az utóbbi esetben a nyomást úgy hozzák létre, hogy az öntőforma egyik falát a betonkeverékhez nyomják. A nyomó hatás kifejtésével egyidejűleg a fai különböző szöghelyzeteket is felvehet. Ismert olyan eljárás is, amely révén csúszóöntéses módszerrel nagy viszkozitású betonkeverékből üreges betonlemezeket öntenek. Ilyen esetben az üreges betonlemez mélyedéseit a csúszóöntéshez használt géppel alakítják ki úgy, hogy a betonlemezben vastagfalú merevítő részek nem maradhatnak. Az ilyen csúszóöntéses módszernél a nagy viszkozitású betonkeverék tömörítését a mélyedések, üregek jelenléte teszi lehetővé. Az ismert eljárásoknál nincs lehetőség olyan erős betontárgyak vagy elemek öntésére, amelyek nagy viszkozitású betonkeverékből (víz)cement arány 0,28-0,33) készülnek és amelyek legkisebb mérete legalább tíz, azonban lehetőleg néhányszor 100 milliméter.

A találmány feladata nagy viszkozitású betonkeverékből levő nagyméretű betontárgyak vagy hasonló elemek csúszóöntésére olyan eljárás létrehozása, amely lehetővé teszi ilyen nagyméretű, erős tárgyaknak igen jó minőséggel, termelékenyen és gazdaságosan való előállítását.

A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amely révén a nagyméretű betontárgyak van hasonló elemek öntése során a keverék tömörítését végezzük, és amelynek jellemzője, hogy az öntőformában levő, mechanikusan nyomás alatt tartott, nagy viszkozitású öntőkeverék különböző tereiben, főként az öntőkeveréknek az öntésalap hosszirányára merőlegesen elhelyezkedő, egymással párhuzamos elmozgatásokat végzünk úgy, hogy a csúszóöntéses öntőformának legalább két szemben levő falát vagy falrészét szinkronban és egymáshoz viszonyítva mindig ugyanabban az irányban elfordítjuk, amely elfordítási gyakorlatilag olyan függőleges tengelyek körül végezzük, amelyek egymástól térközzel elválasztva vannak elhelyezve és az öntőforma falainak síkjaiban azz öntésalap hosszirányában egymás mellett vannak rögzítve.

A találmány további feladata nagy viszkozitású betonkeverékből levő nagyméretű betontárgyak vagy hasonló elemek csúszóöntéséhez olyan csúszóöntéses öntőforma létrehozása, amely a keveréket öntés közben tartja, vezeti és magát a tömörítést is végzi.

A találmány a kitűzött feladatot olyan csúszóöntéses öntőforma létrehozása révén oldja meg, amely beton tárgyak vagy hasonló elemek nagy viszkozitású öntőkeverékből való folyamatos csúszóöntéséhez és a nagy viszkozitású öntőkeverék tömörítéséhez alkalmazható, és amelynek feneke, oldalfalai, valamint a nagy viszkozitású öntőkeveréket mechanikusan nyomás alá helyező szerkezetrésze van, és amelynek jellemzője, hogy a csúszóöntéses öntőforma kimeneti végénél levő, állandó helyzetű oldalsó falrészek előtt, az öntővonalon belül egymáshoz illeszkedő falai vagy falrészei vannak, ezek páronként egymással szemben, a síkjaikban levő és gyakorlatilag párhuzamos tengelyek körül mindig ugyanabban az irányban elfordíthatóan vannak ágyazva, és hogy a falrészekkel kapcsolódó, hengerekből és dugattyúkból álló munkahengerei vannak.

A találmány szerinti eljárást és öntőformát részleteiben az öntőformának rajzokon vázolt példaképpen» kiviteli alakjaival kapcsolatban ismertetjük.

Az 1. ábra a betonkeverék tömörítésére szolgáló eljárás elvi alapgondolatát szemléltető vázlat.

A 2. ábra azt szemlélteti, hogy egy kocka alakú öntött tárgyban az egymás fölött képzelt, lap alakú elemi részek hogyan csúsznak el egy masíroz viszonyítva a batonkeverék tömörítése közben.

A 3. ábra az öntőforma egy példaképpeni kiviteli alakjának felülnézeti vázlalta.

A 4. ábra a 3. ábrán feltüntetett A-A vonal menti vázlatos metszet, részben nézet.

Az 5. ábra a találmány szerinti csúszóöntéses öntőforma egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos felüli,ézete, amely az öntőformát kiinduló, kezdeti helyzetében mutatja, \ 6. ábra az 5. ábrán látható öntőformát működés közbeni egyik helyzetében, felüinézetben szemlélteti.

A 7. ábra az 5. és 6. ábrákon látható öntőforma működés közben elfoglalt további helyzetét felülnézetben szemléltető vázlat.

A 8. ábra a csúszóöntéses öntőforma részleteit felülnézetben mutató vázlat.

A 9. ábra a 8. ábrán feltüntetett B-B vonal menti vázlatos nézet, részben metszet.

A 10. ábra a 8. és 9. ábrákon látható öntőforma oldalnézeti vázlata.

A nagy viszkozitású betonkeverék feldolgozásának folyamatát az 1-4. ábrákkal kapcsolatban ismertetjük.

Az 1. ábrával kapcsolatban feltételezzük, hogy a tömöríteni kívánt, nagy viszkozitású betonkeverékből levő tárgy kocka alakú. A tárgyat az 1. ábrán teljes vonalakkal kihúzva tüntettük fel. Annak érdekében, hogy a nagy viszkozitású betonkeverék a beton tárgy minden részében valóban tömörítve legyen, a betonkeverékben levő valamennyi anyagrészt hatásosan kell egymáshoz viszonyítva elmozgatni. A találmány szerint az 1-4, ábrákon vázolt esetben ezt azáltal éljük el, hogy a betonkeverékei: először mechanikusan nypmás alá helyezzük és ezután a betonkeverékben levő elmozdulási síkokban isméteken ide-oda mozgást hozunk létre azáltal, hogy az öntőforma szemben levő két falát egymáshoz viszonyítva szinkron elfordítjuk. Az í. ábrán a két fal síkjának elfordítási határait szaggatott vonalakkal jelöltük.

Az elmozgatás jelenségének szemléltetése céljából a 2. ábrán úgy tüntettük fel, mintha a tömöríteni kívánt 1 tárgy vékony 2 lapokból állna, amelyek egymás fölött helyezkednek el. Amikor tömörítés közben az 1 tárgy az alakját átlóirányban változtatja, akkor a 2 lapok a közöttük levő elmodulási síkok mentén egymáshoz viszonyítva eltolódnak, A 2. ábrán az alakváltozás, az elmozdulás szélső helyzete teljes vonalakkal van feltüntetve, a másik szélső helyzetet pedig szaggatott vonalak mutatják. Tömörítő művelet közben ide-oda mozgások száma másodpercenként Í0-20, előnyösen másodpercenként 1 -5. Tömörítő elmozgatás közben az egymás fölött levő 2 lapok úgy viselkednek, mintha egymástól teljesen el lennének

192.118 vágva. Az elvágás menti elmozdulási síkok az egész 1 tárgyon keresztül párhuzamosak. A 2 lapoknak egymáshoz viszonyított ismételt elcsúszása az 1 tárgy falainak nyomásával együtt létrehozza a tömörödést. A c nagy viszkozitású betonkeveréket úgy helyezzük nyo- ° más alá, hogy például az öntőforma fedelét benyomjuk az öntőformába és ezáltal rányomjuk az öntőformában levő betonkeverékre. Természetesen a 2. ábra csak szemléltetés céljaira szolgál, amely a betonkeverékben a tömörítés közbeni folyamatot kívánja érzé- ·, q keltetni. A gyakorlatban az öntőforma oldalfalai tömörítő mozgásuk közben is síkok maradnak, ezért feltételezzük, hogy a 2 lapok vastagsága közel nulla, vagy legalább is ehhez közeli nagyságú. Ennek ellenére a tömöríteni kívánt 1 tárgy egészében a betonkeverék hatásos ''nyírásnak van alávetve. 15

A 3. és 4. ábra a találmány szerinti öntőformának egy olyan példaképpen! kiviteli alakját szemlélteti, amely nagyméretű betontárgyak vagy hasonló elemek helyszínen való öntésére és a nagy viszkozitású betonkeverék tömörítésére használható. A 3 öntőformának álló 6 és 7 oldalfalai, 8 feneke és egy vízszintes 9 *0 fedele van, amely utóbbi hengerből és dugattyúból álló 12 munkahenger segítségével függőleges irányban mozgatható. A 3 öntőforma 8 fenekének síkjában a 3 öntőforma 4 és 5 falait vízszintes 10 és 11 tengelyek elfordíthatóan tartják. A 3 öntőforma 4 és 5 falai a felső részükön 14 és 15 csuklós kötések révén 13 kötőrúdhoz vannak erősítve. A 13 kötőrúd külső vége vízszintes hengerből és dugattyúból álló 16 munkahengerhez csatlakozik, amely a 13 kötőrúdon keresztül létrehozza a 3 öntőforma elfordítható 4 és 5 falainak szinkronizált ide-oda mozgását, elfordulását. így 30 a 16 munkalienger a 13 kötőrúd segítségével a 4 és 5 falakat a 10 és 11 tengelyek körül elfordítja olyan úton, amilyet a 4. ábrán szaggatott vonalakkal feltüntetett két szélső helyzet között fut be, így amikor a betontárgyat öntjük, akkor a 3 öntőformába nagy viszkozitású betonkeveréket töl- 35 tünk és a betöltött betonkeveréket felülről nyomás alá helyezzük azáltal, hogy az öntőforma 9 fedelét a hengerből és dugattyúból álló 12 munkahenger révén lefelé nyomjuk. Ezáltal a nagy viszkozitású betonkeverék a 3 öntőformában mechanikusan nyomás alá .. kerül. Ezt követően a nagy viszkozitású betonkeverék elmozdulási síkjaiban ismételten ide-oda való elmozdulásokat hozunk létre azáltal, hogy a két szemben levő 4 és 5 falat a 16 munkahenger és a 13 kötőrúd segítségével a 10 és 11 tengelyek körül szinkronban, mindig azonos irányokba, együtt fordítjuk el. A 45 12 munkahenger a 3 öntőforma 9 fedelét egyenletes erővel nyomja, miközben a tömöríteni kívánt betonkeverékben körülbelül 0,5—1 bar nyomás jön létre. Miután a beton tárgyat kellő mértékben tömörítettük, a beton olyan szilárd, hogy az öntött tárgy az ismertetett tömörítési folyamat befejezése után köz- 50 vétlenül eltávolítható a 3 öntőformából.

Az előbbiek során a betonkeverék feldolgozását olyan esetre vonatkoztatva ismertettük, amelynél az öntőforma áll és alakja egészében azonos a tárgy alakjával. Csúszóöntésnél az eljárás lényegében azonos, de természetesen az öntőkeverék elmozdulási síkjai me- 55 rőlegesek az öntésalap hosszirányára, és csúszóöntésnél egymás után következő több öntőkeveréket tömörítő térrész Is van.

Amikor csúszóöntéssel hosszú tárgyat állítunk elő, akkor az öntőforma 34 feneke több száz méter hosz- θθ szú is lehet. Az öntőgép a 34 fenék mentén, ennek egyik végétől a másikvégéig mozog, miközben a beton tárgyat, illetve betonkeveréket alakítjuk és tömörítjük. A csúszóöntéses öntőformát részben a 34 fenék képezi, amely mentén az öntőgép oldalfali érintkeznek az öntőkverékkel. A tárgy vagy tárgyak hosszirányú 36 merevítői a 34 fenék teljes hosszán folyamatosan nyúlnak el. Az öntőgép a 34 fenéken 67 sínek mentén mozog és a síneken 66 kerekek tartják. Az öntőgépnek 65 keretteste, a csúszóöntéses 33 öntő formának 38 és 39 oldalfalai, 37 fedele, az öntőforma 38 és 39 olfalfali 40-43 és 50-53 falrészeinek mozgását vezérlő, hengerből és dugattyúból álló 60-63 munkahengere, valamint a csúszóöntéses 33 öntőformához tartozó 64 betápláló szerkezete van. A csúszóöntéses 33 öntőforma kibocsátó végénél levő párhuzamos 44 és 54 falrészek előtt, az öntővonalon belül olyan 40—43 és 50—53 falrészek vannak, amelyek agy mához vagy megfelelő részeikhez illeszkednek, páronként helyezkednek el, és a síkjaikban levő, lényegében függőleges 45-49 és 55-59 tengelyek körül páronként mindig ugyanabban az irányban fordíthatók el. A csúszóöntéses 33 öntőforma 40 -43 és 50-53 falrészeinek 61-63 munkahengerekkel történő elfordítása révén párhuzmos, ismételt ide-oda való elmozgásokat lehet létrehozni a 33 öntőforma oldalfalaihoz viszonyítva előre haladó 35 betonkeverékben. Ezek az elmozdulások egymással párhuzamos, a hosszirányára merőleges síkokban jönnek létre a 35 betonkeverékben. Például amint a 8. cs 9. ábrákból kitűnik, a 63 munkahenger és az ehhez erősített 68 tartó révén keresztirányú mozgást lehet átvinni a 48 cs 58 tengelyekre, valamint a 42,43, 52, 53 falrészekre A 61, 61 és 62 munkahengerek 68 tartókon keresztül ugyanúgy kapcsolódnak a 33 öntőforma falaiban levő megfelelő tengelyekhez, mint a 63 munkahengerrel kapcsolatban ismerteti ük.

Amikor csúszóöntcst végzünk, akkor a 64 betápláló szerkezet segítségével nagy viszkoz.itású betonkeveréket juttatunk a csúszóöntéses 33 öntőforma 38 és 39 oldalfalai között a 34 fenékre. A csúszóöntéses 33 öntőforma 37 fedele a 33 öntőforma előrehaladási irányában lefelé és hátrafelé enyhén lejt, minek eredményeként a 33 öntőformában levő nagy viszkozitású betonkeverék a 37 fedél és/vagy a 64 betápláló szerkezet révén mechanikusan nyomás alá helyezhető. Amikor a csúszóöntéses 33 öntőforma 40-43 és 50-53 falrészei középhelyzeteikből elmozdulnak, akkor a falrészek közötti betonra úgy hatnak, hogy a betonrészecskék egymáshoz viszonyítva elcsúsznak. A betonrészecskék elcsúszásának az a következménye, hogy ezek egymással szoros érintkezésbekerülnek és a levegő a részecskék közötti terekből eltávozik. A találmány szerinti csúszóöntéses eljárásnak fontos jellemzője, hogy a nagy viszkozitású 35 betonkeverék töntörödése kettőnél több térben jön létre. E terek az öntési folyamat során a tárgy hosszirányában vannak eltolva. A tömörítő mozgás az öntés kezdeti szakaszában a legnagyobb, azaz az első szakaszon belül, és a tömörítő mozgás az öntés vége felé csökken, úgyhogy íz utolsó szakaszban, azaz a 43 és 53 falrészek, mint utolsó tömörítő pár között a tömörítő mozgás megközelítően egyenlő a tömörített nyers beton rugalmas nyúlóképességével. A tömörítő mozgást mindéi tárgynál tízszer vagy százszor ismételtetjük. A csúszóöntéses 33 öntőforma első tömörítő tere, szakasza belsejében, azaz az első pármozgatható falrészen belül a legnagyobb a falrész.ek oldalirányú elmodvlása és előnyösen olyan, hogy e falrész párt

192.118 körülbelül 10-15°-kal mozgatjuk el középhelyzet· bői, a merevítők által engedett határokon belül. A csúszóöntéses 33 öntőforma 38 és 39 oldalfali mozgó 40-43 és 50-53 falrészelnek eímozgási frekvenciája g másodpercenként maximálisan 10-20, előnyösen 2-10.

Az ismert eljárások alkalmazásával csak olyan tárgyakat lehet önteni, amelyek falának keresztmetszeti vastagsága általában száz milliméternél jelentősen kevesebb. A nagyobb vastagságok esetén a tömörítés 10 nehézségekbe ütközik, vagy jelentősen kisebb viszkozitású betonkeveréket kell használni, amely esetben azonban a tárgyat az öntés után valamilyen módon tartani - kell ahhoz, hogy alakját megtarthassuk. Az ismert eljárásoktól eltérően találmányunknál csúszóöntést alkalmazunk és eközben felhasználjuk a nyírá- 15 si és tömörítési elvet. Eljárásunk foganatosítása során a mechanikailag nagy nyomás alá helyezett nagy viszkozitású betonkeverék különböző szakaszaiban, tereiben egymással párhuzamosan ismételt ide-oda való elmozdulásokat hozunk létre, főként az öntőforma oldalfalaihoz viszonyítva előre haladó betonkeverékben a fenék hosszirányára merőleges elmozdulási síkokban, a tömörítés folyamán a betonkeveréket az öntés helyén olyan falrészek révén kezeljük, amelyek a 33 öntőforma mozgási irányához viszonyítva keresztirányban mozgathatók. E falrészek a csúszóönté- 25 ses 33 öntőforma 38 és 39 oldalfalaiban vannak kialakítva. Az öntési tér olyan alakú és/vagy a beton betáplálását úgy végezzük, hogy a nyomás az egész tömörítő térben legalább 0,3 bar legyen, így például az öntőtér a tömörödés előrehaladásával keskenyebbé válik. Természetesen a találmány szerinti csúszóöntéses 30 eljárásnál a tömöríteni kívánt tárgynak nem kell négyzet vagy négyszög alakúnak lenni, mert ezektől eltérő, sokféle más keresztmetszeti alakú tárgy is elkészíthető a találmány szerinti eljárással. A tömöríteni kívánt tárgy határoló felületei íveltek is lehetnek. A tárgyon lehetnek a tárgy hosszirányában elnyúló hornyok 35 vagy hasonlók is. A betonkeverék helyezett az öntő. keverék más nagy viszkozitású keverék is lehet és a tömörítés ilyen esetekben is hatásosan végezhető.

Claims (4)

1. Eljárás nagy viszkozitású öntőkeverékből levő tárgyak folyamatos öntésére, amely révén a nagymére· tű betontárgyak vagy hasonló elemek öntése során a keverék tömörítését végezzük,a zzal jellemezv e , hogy az öntőformában levő, mechanikusan nyomás alatt tartott, nagy viszkozitású öntőkeverék különböző tereiben, főként az öntőkeveréknek az öntésalap hosszirányára merőlegesen elhelyezkedő, egymással párhuzamos elmozdulási síkjaiban ismételten ideoda való, páhuzamos elmozgatásokat végzünk úgy, hogy a csúszóöntéses öntőformának legalább két szemben levő falát vagy falrészét szinkronban és egymáshoz viszonítva mindig ugyanabban az irányban elfordítjuk, amely elfordítási gyakorlatilag olyan függőleges tengelyek körül végezzük, amelyek egymástól távközzel vannak elválasztva és az öntőforma falainak síkjaiban, az öntőalap hosszirányában egymás mellett vannak elhelyezve.

2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a csúszóöntéses öntőforma oldalfalainak mozgatható falrészeit másodpercenkénti 10-20, előnyösen másodpercenként 2-10 ide-oda mozgással térítjük ki.

3. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a csúszóöntéses öntőrforma mozgatható falrészei.nek elfordító mozgása során az első tömörítő térben, illetve szakaszban a falrészeket a középhelyzetből 10-15°-kal mozdítjuk ki a merevítők által megengedett határokon belül, és hogy a kimozdítás mértékét a következő tömörítő szakaszokban előnyösen egyenletesen csökkentjük.

4. Csúszóöntéshez való öntőforma, amely beton tárgyak vagy hasonló elemek nagy viszkozitású öntőkeverékből való folyamatos csúszóöntéséhez és a nagy viszkozitású öntőkeverék tömörítéséhez alkalmazható, és amelynek feneke, oldalfalai, valamint a nagy viszkozitású öntőkeveréket mechanikusan nyomás alá helyező szerkezetrésze van, azzal jellemezve, hogy a csúszóöntéses öntőfonna (33) kimeneti végénél levő, párhuzamos oldalsó falrészek (44, 54) előtt, az öntővonalon belül egymáshoz vagy megfelelő részeikhez illeszkedő falai vagy falrészei (40-43, 50-53) vannak, ezek páronként egymással szemben, a síkjaikban levő és gyakorlatilag párhuzamos tengelyek (45-49, 55-59) körül mindig ugyanabban az irányban elfordíthatón vannak ágyazva, és hogy a falrészekkel kapcsolódó, hengerekből és dugattyúkból álló munkahengerei (61-63) vannak.