HU187458B - Tool holder for boring and percussion boring equipments - Google Patents

Description

A találmány fúró és ütvefúró berendezéshez szefszámbefogóra, illetve a hozzá tartozó szerszámra vonatkozik olyan megoldásnál, amelynél a szerszám szárán lévő, tengelyirányban zárt mélyedésekbe benyúló rögzítőelemek fogják meg tengelyirányú játékkal a szerszámbefogóban.

Ütvefúrásnál a szerszám szárára a tiszta forgómozgás mellett tengelyirányba ható ütések adódnak át. Azért, hogy az ütésátadás lehetőleg veszteségmentesen történjen, szokásos az, hogy a szerszámbefogóban a szerszám szára tengelyirányú játékkal van befogva. Ily módon a szerszám szára a szerszámbefogóban korlátozottan tengelyirányban eltolódhat úgy, hogy a hátsó vége közvetlen érintkezésbe kerül az ütőfej első részével. Ily módon az ütőfej az ütéseket közvetlenül a szerszámnak adja át. A szerszámbefogó maga ennek következtében gyakorlatilag nem vesz részt az ütésátadásban.

Számos ütvefúró berendezés az ütvefúrás mellett tiszta fúróüzemre is alkalmas. A fúróüzem esetén azonban a szerszám tengelyirányú játéka hátrányosan hat. így például olyan lágy anyagokban, mint a fa, a fúrószerszám a szerszámbefogóból részben kihúzódhat. Ezáltal a fúró pontos vezetése nem lehetséges. Különösképpen nem lehet ez esetben az előre meghatározott furatmélységet betartani.

A találmány feladata olyan szerszámbefogó megvalósítása, amely az előzőleg vázolt hátrányok kiküszöbölése mellett úgy az ütvefúráshoz, mint a szokásos fúráshoz is optimálisan alkalmas.

Ez a találmány szerint azáltal érhető el, hogy a szerszámbefogóban a szerszám a tengelyirányú megfogásnál két ütköző között rögzíthető tengelyirányban úgy, hogy az egyik ütköző a szerszámbefogóhoz csatlakozik, a másik ütköző pedig a szerszámbefogóhoz képest tengelyirányban eltolható és rögzíthető, e mellett legalább az ütközők egyike és a szerszám szára között legalább egy rögzítőelem szorítható meg.

Ütvefúrásnál ily módon a szerszámnak a szerszámbefogóhoz képest a szokásos tengelyirányú játéka van. Szokásos fúrás esetén azonban a szerszám a két ütköző között tengelyirányban megfogható. Ilyenkor az egyik ütköző szilárdan össze van kötve a szerszámbefogóval. Ez például egy vállal vagy egy kiugrással lehet kiképezve. A megfogás a másik ütköző eltolásával és rögzítésével oldható meg a szerszámbefogóhoz képest. Azáltal, hogy legalább egy rögzítőelem tengelyirányban megfogható legalább az egyik ütköző és a szerszám között, a rögzítőelemek részt vesznek a forgatónyomaték átadása mellett a szerszám tengelyirányú megfogásában is. Ily módon a szerszám tengelyirányú megfogásához semmiféle további segédeszköz nem szükséges.

A szerszám befogásához a másik ütközőt a szerszámbefogóhoz képest tengelyirányban eltoljuk és rögzítjük. Ennek megkönnyítésére célszerű az, ha a másik, a szerszámbefogóhoz képest tengelyirányban eltolható és rögzíthető ütköző egy működtető elemre van szerelve. A működtető elemet például az ütvefúró berendezés üzemállapotától függetlenül lehet működtetni. A hibás kezelés elkerülésére a működtető elemet össze lehet kapcsolni az ütvefúró üzemmódról a szokásos fúrásra átkapcsoló szerkezettel. Ezáltal egyfelől megakadályozzuk azt, hogy az ütvefúró üzemmódban tengelyirányban megszorított szerszámmal dolgozzunk, másfelől pedig biztosítva van az, hogy a szerszám a szokásos fúrásnál tengelyirányban meg van szorítva.

A zömök felépítés érdekében célszerű az, ha a működtető elem tolóhüvelyként van kiképezve. A működtető elem tolóhüvelykénti kialakításával mindenekelőtt a szerszámbefogó kiegyensúlyozatlansága kerülhető el. Ezenkívül a tolóhüvely működtetése a szerszámbefogó mindegyik forgási helyzetében lehetséges.

A szerszámbefogó egyszerű kiképzése érdekében célszerű az, ha legalább egy rögzítőelem van a tengelyirányban eltolható ütköző és a szerszám szárán lévő tengelyirányban zárt mélyedés egyik válla között megfogva. A szerszám megfogásához ekkor a többi eltolható és rögzíthető ütközőn keresztül a szerszám szárán lévő tengelyirányban zárt mélyedés vállának először a rögzitőelem, majd ezt követőleg a rögzített ütközőnek a rögzítőelemen keresztül tolódik neki a szerszám. A tengelyirányban eltolható ütköző és a szerszám szárán levő tengelyirányban zárt mélyedés válla közé befogott rögzítőelem segítségével hozható létre a szerszám szára és a tengelyirányban eltolható ütköző közötti alakzárás úgy, hogy a szerszám szárával az eltolható és rögzíthető ütköző közvetlen kapcsolata nem szükséges.

További előnyös lehetőséget nyújt az, hogy legalább egy rögzítőelem van befogva a szerszámbefogóval összekötött ütköző és a szerszám szárán lévő, tengelyirányban zárt mélyedés egyik válla közé. Ebben az esetben is létrehozható a rögzítőelem alakzáró kapcsolata az ütköző és a szerszám szára között úgy, hogy az ütközőnek magának nem kell a szerszámnyélnek megfelelő térbe benyúlni.

Lehetséges továbbá az, hogy a szerszámbefogóval összekötött ütköző és a szerszám szára között úgy, mint a szerszám szára és a másik, tengelyirányban eltolható és rögzíthető ütköző között rögzítőelemek legyenek elhelyezve. Ezzel gyakorlatilag a szerszám szára legalább két rögzitőelem között van tengelyirányban megfogva. Ilyenkor a rögzítőelemek az egyik vagy a másik irányban a szerszám szárán lévő tengelyirányban zárt mélyedések vállalnak lehetnek nekiszorítva.

A fellépő erők egyenletes elosztása é rdekében, úgy a szerszámbefogónál, mint a szerszám száránál, célszerű az, ha az átmérő irányában egymással szemben mindig két rögzítőelem van elhelyezve. A rögzitőelemek ilyen elrendezésével a szerszámbefogó kiegyensúlyozatlansága nagymértékben kiküszöbölhető. Ezenkívül a befogandó szerszámot minden helyzetben 180 °C-nát kisebb elforgatás!

187 458 szöggel lehet rögzíteni.

A szerszámbefogó kezelésének további egyszerűsítése érdekében célszerű módon négy rögzítőelem nyer alkalmazást. Négy rögzítőelem esetében a befogandó szerszámot minden helyzetében 90°-nál kisebb szögön belül lehet rögzíteni. Ezenkívül a négy befogóelem csökkenti úgy a szerszám szárának, mint a szerszámbefogónak is az elhasználódását.

Azért, hogy ütvefúrásnál lehetséges legyen a szerszám tengelyirányú mozgása a szerszámbefogóhoz képest, a szerszám szára és a szerszámbefogó között egy kis sugárirányú játék elkerülhetetlen. Ez a játék a kopás következtében a használat során megnövekszik. A szerszám szárának egyoldalú tengelyirányú befogása esetén ezért a szerszám a szerszámbefogóban ferdén állhat. Ennek az a következménye, hogy a szerszám hegye többé nem körben forog.

A szerszámbefogóban a szerszám ferde állásának elkerülésére, a találmány egy további javaslata szerint, a működtető elem segítségével mindig két, egymással szemben átlósan elhelyezett rögzitőelem tolható el tengelyirányban és rögzíthető. A tengelyirányban fellépő erők ily módon mindig párosán lépnek fel. Négy rögzitőelem esetében például ezeket váltakozó módon lehet megfogni a szerszám szárán lévő mélyedések első illetve hátsó vállalnál. A fellépő tengelyirányú erők ily módon a kerület mentén eloszlanak és elkerülhető a szerszám ferde állása a szerszámtartóban.

Ily módon a rögzítőelemek egyfelől a forgatónyomaték átadására szolgálnak a szerszámbefogóról a szerszámra, másfelől pedig a szokásos fúróüzemnél a szerszám tengelyirányú rögzítését végzik a szerszámbefogóban. A forgatónyomaték átvitelnél a nagy kerületi erők következtében a rögzítőelemek megtámaszkodó felületein viszonylag nagy felületi nyomás lép fel. Ezeknek a felületi nyomásoknak a csökkentése céljából a rögzítőelemek az önmagában ismert módon hengeres görgőként vannak kiképezve. Amennyiben azonban egynél több rögzítőelem kerül alkalmazásra, a forgatónyomaték átadásának feladatát és a rögzítőelemnek tengelyirányú megfogását megosztva lehet megoldani.

Azokat a rögzítőelemeket, amelyek csak a szerszám tengelyirányú megfogására szolgálnak, ebben az esetben nem kell görgőként kiképezni, hanem például golyók alkalmazhatók helyettük. A golyóként kiképzett rögzitőelemek gazdaságosak és ezenkívül lehetővé teszik a szerszámbefogó tömörebb kiképzését.

Az alábbiakban a találmányt a példaként bemutatott rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A rajzok a következők:

1. ábra. A találmány szerinti szerszám befogó ütvefúrási állásban, azaz tengelyirányban szilárdan meg nem fogott szerszámmal,

2. ábra. az 1. ábrán ábrázolt szerszámbefogónak a II—II vonal mentén vett metszete,

3. ábra. az 1. ábra szerinti szerszámbefogó a szokásos fúrásnak megfelelő állásban, azaz tengelyirányban szilárdan megfogott szerszámmal,

4. ábra a találmány szerinti szerszámbefogó egy további kiviteli alakja ütvefúrási állásban,

5. ábra. a 4, ábra szerinti szerszám befogó a szokásos fúrásnak megfelelő állásban,

6. ábra. az 5. ábrán ábrázolt szerszámbefogó kiterített nézete a feltüntetett rögzítőelemekkel.

Az összességében 1-gyei jelölt szerszámszár hátsó szakaszán tengelyirányban zárt la mélyedések vannak. A berendezéshez tartozó, összességében 2-vel jelölt ütőfejen a 2a hornyok vannak kiképezve és hozzá tartozik az 1 szerszámszár átmérőjének megfelelő 2b nyúlvány. Az 1 szerszámszárat és a 2 ütőfejet az összességében 3-mal jelölt befogóhüvely veszi körül. A 3 befogóhüvelyen a 3a, 3b és 3c ablakok vannak kiképezve. A 3a ablakokban a 4 menesztőelemek vannak, amelyek belenyúlnak a 2 ütőfej 2a hornyaiba és ily módon biztosítják a 2 ütőfej és a 3 befogóhüvely közötti kapcsolatot. A 3b és 3c ablakokban azok az 5 és 6 rögzitőelemek helyezkednek el, amelyek az 1 szerszámszár la mélyedéseibe nyúlnak be. Az la mélyedések valamivel hosszabbak, mint az 5 és 6 rögzítőelemek, úgyhogy az 1 szerszámszárnak ebben az állásában a 3 befogóhüvelyhez képest tengelyirányú játéka van.

A 3 befogóhüvelyre az összességében 7-teI jelölt tolóhüvely van felhúzva. A 7 tolóhüvelynek olyan befelé nyúló 7a csapja van, amely a 3d kulisszával együtt a 3 befogóhüvelyen lehetővé teszi az 7 tolóhüvely rögzítését. A 7 tolóhüvely a tengelyirányban eltolható 8 befogóhüvelyt vezeti. A 8 befogóhüvely visszatolásakor a 5 és 6 rögzítőelemeket sugárirányban ki lehet ugratni az la mélyedésekből és ily módon a szerszámbefogóból ki lehet venni a szerszámot. A 7 tolóhüvelynek ezenkívül a 6 rögzitőelemhez csatlakozó 7b ütközője van. A 3 befogóhüvellyel össze van csavarozva a 9 takarótárcsa. A 7 tolóhüvely és a 8 befogóhüvely között van elhelyezve a 10 nyomórugó. A 10 nyomórugó a 7 tolóhüvelyt és a 8 befogóhüvelyt az ábrázolt állásba tolja el, és ezzel az 1 szerszámszárat a szerszámbefogóban tengelyirányú játékkal rögzíti.

Az 1. ábra szerinti szerszámbefogónak a 2. ábrán feltüntetett metszete a. 3 befogóhüvelyen lévő 3d kulisszát ábrázolja. Ennek egy tengelyirányban haladó 3e szakasza és egy, a kerület irányában haladó 3f szakasza van. Az ábrázolt helyzetben a 7a csap és ezzel a 7 tolóhüvely a 3 befogóhüvellyel szemben tengelyirányban eltolható. A 3 befogóhüvelyhez képest a 7 tolóhüvely elforgatása után a 7a csap a 3d kulisszának a kerület irányában haladó 3f szakaszába jut. Ezáltal a 7 tolóhüvely tengelyirányban a 3 befogóhüvelyhez képest el van tolva tengelyirányban a 10 nyomórugó erejének ellenében. Ekkor a 6 rögzítőelem a 7b ütköző hatására az 1 szerszámszáron lévő la mélyedés első vállához nyomódik és ezzel az 1 szerszámszár a 3 befogóhüvelyből addig tolódik ki, amíg az 5 rögzitőelem érintke-32

187 458 zésbe nem kerül egyfelől az la mélyedés hátsó vállával, másfelől pedig a 3b ablakkal. A 3b ablak első vége ily módon a szerszámbefogóhoz csatlakozó szilárd 3g ütközőt képezi az 5 rögzítőelem számára. 5 Az l szerszámszár most tengelyi rányban meg van fogva a két 5 és 6 rögzltöelem között. Ezáltal az ütvefúrásnál alkalmazott tengelyirányú játék megszűnt. A 7a csap a 3d kulissza sugárirányú 3f szakaszával együtt megakadályozza a 7 tolóhüvely visz- 10 szatolódását a 10 nyomórugó hatására. Az 1 szerszámszár ezáltal mindaddig megfogva marad, amíg a 3 befogóhüvelyhez képest a 7 tolóhüvelyt visszafelé el nem forgatjuk és a 10 nyomórugó ezt az

1. ábrán feltüntetett helyzetbe vissza nem juttatja. 15 Amint az ábrán látható, a 3c ablak hosszabb, mint a 3 befogóhüvely 3b ablaka, úgyhogy a 6 rögzítőelem az la mélyedés első vállához ér hozzá és nem a 3c ablakhoz.

A 4- 6. ábrákon látható szerszámbefogó lényegé- 20 ben megfelel az 1-3. ábrákon bemutatott kivitelnek. A megfelelő alkatrészek ezért azonos hivatkozási jelekkel vannak jelölve. A különbség lényegében abban áll, hogy a 11 szerszámszáron négy 11a mélyedés van és hogy ennek megfelelően négy 5 és 25 6 rögzítőelem van behelyezve. A 13 befogóhüvelynek is megfelelő módon négy 13b és 13c ablaka van az 5 és 6 rögzítőelemek részére, a 4 rögzítöelemek részére pedig két 13a ablaka. Emellett a 13c ablakok ismét hosszabbak, mint a 13b ablakok. A 17 30 tolóhüvelynek két egymással átlósan szemben elhelyezkedő 17b ütközője van. A 17b ütközők az egymáshoz képest átlósan elhelyezett két 6 rögzítőelemre hatnak. A 4. ábrán ábrázolt ütvefúrási állásban a 13 befogóhüvelyhez képest a 11 szerszám- 35 szárnak tengelyirányú játéka van. A szerszámbefogót határolva a fúróberendezés 14 házának egy részlete látszik a 15 rugóval.

Az 5. ábrán a fúróberendezés a szokásos fúróüzemre van átállítva. Ez az ismert, közelebbről le 4Q nem írt módon történik a 14 ház egyik alkatrészének eltolásával a 2 ütőfejhez képest a 15 rugó segítségével. Ilyenkor először a 17 tolóhüvely ér hozzá a 14 házhoz és tolódik el a 13 befogóhüvelyhez képest tengelyirányban. A 17b ütköző ekkor a 6 45 rögzítöelemet eltolja az 5 rögzítőelemhez képest, ez pedig a 13b ablaknak a 13g ütközőt képező végéhez ér hozzá. A 11 szerszámszár ily módon a 3. ábrának megfelelő módon tengelyirányban meg van fogva az 5 és 6 rögzltöelem között. Mivel azonban az 5 és 6 rögzítőelem párosán van alkalmazva, a 13 befogóhüvelyben a 11 szerszámszár ferde állása nem lehetséges.

Amint a tengelyirányban befogott 11 szerszámszárnak a 6. ábrán látható kiterített képe mutatja, -c az 5 és 6 rögzítőelemek váltakozva helyezkednek el a Ila mélyedések első, illetve hátsó végénél. Ily módon van a szerszám 11 szára megfogva tengelyirányban az 5 és 6 rögzítőelemek között. A szerszám 11 szárára ható tengelyirányú erők szimmetrikus átadása következtében billentő hatású forgató- ⁶⁰ nyomaték nem lép fel.

Claims (8)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Szerszámbefogó a hozzátartozó szerszámmal, fúró és ütvefúró berendezéshez, amelynél a szerszámot a szerszámbefogóban a szerszám szárának tengelyirányban zárt mélyedéseibe benyúló rögzítőelemek fogják meg, azzal jellemezve, hogy a szerszámbefogóban a szerszám tengelyirányú rögzítéséhez a szerszámot két ütköző között lehet megfogni úgy, hogy az egyik ütköző (3g, 13g) a szerszámbefogóhoz csatlakozik, a másik ütköző (7b; 17b) pedig a szerszámbefogóhoz képest tengelyirányban eltolható és rögzíthető, továbbá, hogy legalább az egyik ütköző (3g, 13g, 7b, 17b) és a szerszám szára (1, 11) között legalább egy megszorítható rögzítőelem (5, 6) van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szerszámbefogó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerszámbefogóhoz képest tengelyirányban eltolható és rögzíthető ütköző (7b, 17b) egy működtető elemen van elhelyezve.
3. 3. A 2. igénypont szerinti szerszámbefogó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a működtető elem tolóhüvelyként (7, 17) van kiképezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerszámbefogó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tengelyirányban eltolható és rögzíthető ütköző (7b, 17b) és a szerszám szárán (1, 11) lévő tengelyirányban zárt mélyedés (la, 11a) egyik válla között legalább egy megszorítható rögzítőelem (6) van.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szerszámbefogó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerszámbefogóhoz csatlakozó ütköző (3g, 13g) és a szerszám szára (1, 11) tengelyirányban zárt mélyedésének (la, 1 la) válla között legalább egy megszorítható rögzítőelem (5) van.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szerszámbefogó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egymással átlósan szemben mindig két rögzítőelem (5, 6) van elhelyezve.
7. 7. A 6. igénypont szerinti szerszámbefogó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy összesen négy rögzítőeleme (5, 6) van.
8. 8. A 6. és 7. igénypont szerinti szerszámbefogó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindig két egymással szemben lévő rögzítőelem (6) a szerszámbefogóhoz képest a másik ütköző (17b) segítségével tengelyirányban eltolható és rögzíthető.

   2 db ábra