HU184678B - Resin compositions for foaming on the basis of polyvinyl chloride - Google Patents

Resin compositions for foaming on the basis of polyvinyl chloride Download PDF

Info

Publication number
HU184678B
HU184678B HU79SI1727A HUSI001727A HU184678B HU 184678 B HU184678 B HU 184678B HU 79SI1727 A HU79SI1727 A HU 79SI1727A HU SI001727 A HUSI001727 A HU SI001727A HU 184678 B HU184678 B HU 184678B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
resin
weight
blowing agent
parts
foam
Prior art date
Application number
HU79SI1727A
Other languages
German (de)
English (en)
Inventor
Hajime Kitamura
Kiyoshi Imada
Tadashi Hosaka
Yoshitsugu Eguchi
Original Assignee
Shinetsu Chemical Co
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from JP13870478A external-priority patent/JPS5565241A/ja
Priority claimed from JP14516878A external-priority patent/JPS5571727A/ja
Priority claimed from JP4671179A external-priority patent/JPS6010540B2/ja
Priority claimed from JP5992579A external-priority patent/JPS6010541B2/ja
Application filed by Shinetsu Chemical Co filed Critical Shinetsu Chemical Co
Publication of HU184678B publication Critical patent/HU184678B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J9/00Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof
    • C08J9/0061Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof characterized by the use of several polymeric components
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J9/00Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof
    • C08J9/04Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent
    • C08J9/12Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent by a physical blowing agent
    • C08J9/14Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent by a physical blowing agent organic
    • C08J9/141Hydrocarbons
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J9/00Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof
    • C08J9/04Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent
    • C08J9/12Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent by a physical blowing agent
    • C08J9/14Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent by a physical blowing agent organic
    • C08J9/143Halogen containing compounds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J2327/00Characterised by the use of homopolymers or copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, each having only one carbon-to-carbon double bond, and at least one being terminated by a halogen; Derivatives of such polymers
    • C08J2327/02Characterised by the use of homopolymers or copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, each having only one carbon-to-carbon double bond, and at least one being terminated by a halogen; Derivatives of such polymers not modified by chemical after-treatment
    • C08J2327/04Characterised by the use of homopolymers or copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, each having only one carbon-to-carbon double bond, and at least one being terminated by a halogen; Derivatives of such polymers not modified by chemical after-treatment containing chlorine atoms
    • C08J2327/06Homopolymers or copolymers of vinyl chloride
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J2433/00Characterised by the use of homopolymers or copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, each having only one carbon-to-carbon double bond, and only one being terminated by only one carboxyl radical, or of salts, anhydrides, esters, amides, imides, or nitriles thereof; Derivatives of such polymers

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Manufacture Of Porous Articles, And Recovery And Treatment Of Waste Products (AREA)

Description

A találmány tárgyát habosítható poli(vinil-klorid) alapú gyantakompozíciók képezik.
Poli(vinil-klorid) alapú gyantahabokat különféleképpen állítanak elő.
1. Egyik eljárás szerint a gyantát bomlékony habosítószerrel — mely emelt hőmérsékleten gázfelszabadulással bomlik — keverik össze vagy impregnálják, majd a gyantakeveréket megfelelő hőmérsékleten extrudálással, fröccsöntéssel vagy egyéb szokásos eljárással dolgozzák fel. Ennek során'a habosítószerből felszabaduló gáz hatására a gyanta habbá alakul (J.H.L. Henson és A. Whelan: Developments in PVC technology, Applied Science Publishers Ltd., 133 144 oldal, 48-22835, 48-24819 és 53-16423 számú japán közrebocsátási irat).
2. Másik isihert eljárás szerint először pépes konzisztenciájú, úgynevezett plasztiszólt készítenek a gyantának valamilyen lágyítóval történő összekeverésével. Az így előállított plasztiszólt dolgozzák fel habbá, mégpedig levegő bevezetésével vagy más megfelelő mechanikai módszerrel. Másik változat szerint a plasztiszólt összekeverik a bomlékony habosítószerrel és a keveréket hőkezelik. Ennek során a habosítószer elbomlik, így gáz szabadul fel belőle és ezzel egyidejűleg a plasztiszól zselizálódik (2 666 036 és 2 763 475 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás, 32-4742 és 40-17143 számú japán közrebocsátási irat).
3. További ismert eljárás, mely szerint a bomlékony habosítószert is tartalmazó gyantakeveréket először lemezekké, lapokká, pálcákká vagy csövekké dolgozzák fel például hengerszéken vagy más megfelelő berendezésen olyan hőmérsékleten, mely alacsonyabb, mint a habosítószer bomlási hőmérséklete. Ezt követően az anyagot hőhatásnak teszik ki, mely így a habosítószer bomlásának következtében habbá alakul (42-18828 és 43-13874 számú japán közrebocsátási irat).
4. Ismert olyan eljárás is, mely szerint a bomlékony habosítószert és adott esetben illékony habosítószert, szerves oldószert — melyben a gyanta duzzad —, lágyítót is tartalmazó gyantakeveréket fémformába töltik és a gyantakeveréket a fémformában nyomás alatt felmelegítik és zselizálják, majd ugyancsak fémformában és nyomás alatt szobahőmérsékletre hűtik le. Ezután a keveréket ismét felmelegítik, mégpedig olyan hőmérsékletre, mely magasabb a gyanta lágyuláspontjánál. Ekkor a gyantakeverék a habosítószer bomlása, illetve elpárolgása révén habbá alakul (30-6134, 39-22370, 41-12632, 34-4989 és 46-2184 számú japán közrebocsátási irat).
A fentiek alapján a gyantakeverék expanzióját eredményező gáz a poli(vinil-klorid) gyantahabba be van zárva. Ez a gáz vagy a mechanikai úton bevezetett atmoszférikus levegő, vagy a bomlékony habosítószer bomlásterméke. Az atmoszférikus levegő mechanikai úton való bevezetése nem teljesen megfelelő, mert csak nehezen állíthatók elő finom és egyenletes cellaszerkezetű, nagy expanziójú habok még abban az esetben is, ha rendkívül jó keverőberendezést alkalmazunk. A bomlékony habosítószer alkalmazása hátrányos abban az esetben, ha nagyon fehér poli(vinil-klorid) gyantahabot akarunk előállítani. A gyakorlatban alkalmazott bomlékony habosítószerek ugyanis azo-vegyéletek, melyek bomástermékei színesek és így a velük előállított gyantahab szükségszerűen sárgára vagy barnára színeződik. Emellett a bomlékony habosítószerrel előállított gyantahab cellaszerkezete sem mindig eléggé finom és egységes, ha nagy exponaziójú habot állítanak elő.
A fenti eljárások hátránya továbbá, hogy ezekkel az eljárásokkal nem állítható elő nagy expnziójú kemény vagy félkemény habok (1—3 eljárás), valamint nem hatékonyak és nem gazdaságosak, mivel az eljárást kis adagokban hajtják végre, és a folyamat összetettsége következtében egy adag elkészítése nagyon időigényes.
A habosodást eredményező gáz származhat valamilyen illékony habosítószerből is. Ezek a habosítószerek olyan vegyületek, melyeknek olvadáspontja viszonylag alacsony, és könnyen gázhalmazállapotúvá válnak, ha az azokat tartalmazó gyantakeveréket a gyanta lágyuláspontja fölé melegítjük. így ilyen típusú habosítószerek jól alkalmazhatók, mivel nem szolgáltatnak színes bomlásterméket, melyek a gyantahab elszíneződését okoznák. A gáz ugyanis nem bomlás során, hanem elpárolgás révén keletkezik.
Az illékony habosítószerek sikeresen alkalmazhatók sokféle műanyaghab — például polisztirol hab — előállítására, de még nem fejlesztettek ki megfelelő eljárást ezeknek a habosítószereknek poli(vinil-klorid)-nál történő alkalmazására.
A találmány tárgyát új kompozíciók képezik, melyek alkalmasak illékony habosítószert tartalmazó poli(vinil-klorid)-gyantából hab előállítására. Az illékony habosítószerrel nagy expanziöjú gyantahabok állíthatók elő, melyek finom és egyenletes cellaszerkezetűek és könynyen előállíthatók észrevehető elszíneződés nélkül.
A találmány szerinti habosítható gyantakompozíció legfeljebb 2000 átlagos polimerizáció fokú és legfeljebb 0,20 ml/g gyanta pórustérfogatú poli(vinil-klorid)-gyantából és valamilyen illékony habosítószerből áll, melynek forráspontja legfeljebb 90 °C és mely valamilyen szénhidrogén vagy valamilyen halogénezett szénhidrogén, és a fenti gyanta a habosítószerrel impregnálva van.
A fenti gyantakompozíció legtöbb esetben megfelelően finom és egyenletes cellaszerkezetű, nagy expanziójú habbá alakítható. Ennek ellenére a cellaszerkezet nem mindig olyan finom és egyenletes, ha például 0,10 g/cm3 vagy kisebb térfogatsúlyú gyantahabok előállítása céljából az expanzióarány rendkívül nagy.
További kísérleteket végeztünk arra vonatkozóan, hogy olyan gyantakompozíciót hozzunk létre melyből rendkívül nagy expanziójú gyantahabok állíthatók elő, és melyekből előállított hab még mindig nagyon finom és egyenletes cellaszerkezetű. így jutottunk el a fenti kompozíció egyik továbbfejlesztett változatához, melyben az illékony habosítószerrel átitatott poli(vinil-klorid)-gyanta 100 súlyrész illékony habosítószerrel impregnált poli(vinil-klorid)-gyanta kompozícióra vonatkoztatva 0,5—30 súlyrész habszabályozó gyantával van összekeverve. Ez a habszabályozó gyanta vagy valamilyen akril-gyanta vagy sztirol-alapú gyanta, melynek redukált viszkozitása legalább 3,0 dl/g. A fenti habszabályozószer hatása jobban megmutatkozik, ha a gyantakompozícióba kis mennyiségben valamilyen gócképző anyagot is bekeverünk. Ez a gócképző anyag finom eloszlású szervetlen gócképző anyag vagy szilárd anyagok keveréke, melyek reakciójuk révén a gyantakompozícióban szén-dioxidot fejleztenek.
A találmány szerinti kompozíció fő alkotója a poli(vinil-klorid)-gyanta, mely lehet homopolimer vagy főként vinil-kloridot tartalmazó kopolimer. Amennyiben a poli(vinil-klorid)-gyanta kopolimer, úgy a vinil-kloriddal kopolimerizált monomer vagy monomerek mennyisége célszerűen nem halaja meg a 40 súly %-ot, vagy más szavakkal a kopolimernek legalább a 60 súly %-a vinil-klorid.
184 678
Ez azért szükséges, hogy a kapott gyantahab kitűnő lángállóságú legyen, nagy legyen a mechanikai szilárdsága és egyéb, a vinil-kloridra jellemző tulajdonságai jók legyenek.
A vinil-kloriddal kopolimerizálható etilén kettős kötést tartalmazó monomerek jól ismertek, mint például vinil-észterek — mint vinil-acetát és vinil-propionát —, vinilidén-halogenidek — mint vinilidén-klorid és vinilidén-fluorid —, vinil-kloridtól eltérő vinil-halogenidek — mint vinil-fluorid — akrilsav és akril-észterek — mint etil-akrilát —, metakrilsav és metakrilsav-észterek — mint metil-metakrilát-, akril-nitril, metakril-nitril, maleinsav, maleinsav-észterek, maleiusavanhidrid, fumársav, fumársav-észterek és olefinek — mint etilén és propilén —.
A fent megjelölt komonomerek közül különösen előnyös a vinil-acetát. A vinil-kloridból és vinil-acetátból álló kopolimer nemcsak alkalmas a habosítószerrel történő impregnálásra, hanem lényegesen alacsony az olvadt állapotban mért viszkozitása, mely biztosítja az egyenletes habosodást és így még finomabb és egyenletesebb cellaszerkezetű gyantahabok keletkeznek. Ahhoz, hogy ezt a kedvező hatást a kopolimer alkalmazásával elérjük, a kopolimergyanta vinil-acetát tartalma legalább 3 súly %. A vinil-acetát tartalom felső határa természetesen a lángállóságot és a mechanikai tulajdonságokat figyelembe véve meghatározott 40 súly%.
A találmány szerinti gyantakompozícióban alkalmazott poli(vinil-klorid)-gyanták fő jellemzői az átlagos polimerizáció fok és a pórustérfogat. Az átlagos polimerizáció fok — melyet könnyen meghatározhatunk a gyanta oldatban mért viszkozitásából — előnyösen legfeljebb 2000, mivel az ennél nagyobb polimerizáció fokú poli(vinil-klorid)-gyanta olvadt állapotban mért viszkozitása rendkívül nagy és kicsi a zselizálódásra való hajlama, ezért még nagy mennyiségű habosítószerrel impregnált gyanták esetén is csak nehezen állíthatók elő belőlük nagy expanziójú gyantahabok, Az átlagos polimerizáció fok alsó határát a gyantából előállított gyantahabok mechanikai tulajdonságai határozzák meg. 300 alatti átlagos polimerizáció fokú poli(vinil-klorid)-gyantákból törékeny, mechanikai szempontból gyenge gyantahabok állíthatók elő.
A találmány szerinti kompozícióban alkalmazót) poli(vinil-klorid)-gyanta másik lényeges tulajdonsága a pórustérfogat, mely célszerűen nem haladja meg a 0,20 ml/g gyanta, előnyösen a 0,10 ml/g gyanta értéket. Ez a pórustérfogatérték a poli(vinil-klorid)-gyanták általában szokásos 0,25 ml/g vagy ennél nagyobb pórustérfogatához viszonyítva rendkívül kicsi. Ebben az esetben a gyanta vinil-klorid homopolimer. A pórustérfogatot higany-nyomásos poroziméterrel határozzuk meg. A nyomást 1 kg/cm2 értékről 100 kg/cm2 értékre növeljük és úgy a higany bepréselődik a mintegy 30 μτη vagy annál kisebb pórusátmérőjű gyantarészecskékbe.
A pórustérfogatnak fenti korlátozása nagyon lényeges, mivel nagyobb pórustérfogatú poli(vinil-klorid)-gyanta esetén a habosítószer szétoszlása nemcsk a habosítószerrel impregnált gyantakompozíció tárolása során, hanem az alakító folyamatok során is bekövetkezik, így csak nehezen állíthatók elő nagy exponziójú habosított testek.
A fenti követelményket kielégítő poli(vinil-klorid)-gyanták előállíthatók vinil-klorid monomernek vagy főként vinil-klorid monomert tartalmazó monomer-keveréknek szuszpendálószert is tartalmazó vizes közegben a monomerfázisban oldódó szabad-gyökös polimerizációs iniciátor jelenlétében végzett szuszpenziós polimerizációjával.
A fenti poli(vinil-klorid)-gyanta impregnálására alkalmazott illékony habosítószer — mint már említettük — valamilyen szénhidrogén vagy valamilyen halogénezett szénhidrogén, melynek forráspontja legfeljebb 90 °C, előnyösen legfeljebb 70 °C. Ha a habosítószer forráspontja 90 °C-nál magasabb, úgy a már egyszer expandált gyantahab állás közben észrevehetően zsugorodik és így a habosított test cellaszerkezete nem lesz elég finom és egységes.
A találmány szerinti kompozícióban alkalmazható szénhidrogén vagy halogénezett szénhidrogén típusú habosítószerek például a következők lehetnek: propán, bután, i-bután, pentán, neopentán, n-hexán, n-heptán, metil-klorid, metilén-klorid, kloroform, széntetraklorid, etilidén-klorid, etilidén-fluorid, triklór-etilén, 1,2-diklór-etán, triklórfluor-metán, diklór-difluor-metán, klór-trifluor-metán, bróm-trifluor-metán, tetra-fluor-metán, diklórfluor-metán, klór-difluor-metán, trifluor-metán, triklór-trifluor-etán, diklór-tetrafluor-etán, dibróm-tetrafluor-etán, klór-pentafluor-etán, hexafluor-etán, l-klór-l,l-difluor-etán. A felsorolt illékony habosítószereket természetesen alkalmazhatjuk egymással kombinálva is.
Az illékony habosítószemek a poli(vinil-klorid)-gyanta impregnálására alkalmazott mennyisége attól függ, hogy milyen expanziójú gyantahabot kívánunk előállítani. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy nagy expanziójú habok előállításához nagy mennyiségű anyaggal való impregnálás szükséges és kis expanziójú hab előállításához 3 súly% vagy annál kevesebb mennyiségű habosítószerrel történő impregnálás megfelelő. A habosítószer mennyisége a legtöbb esetben 1—30 súly%, és ezzel a mennyiséggel megfelelő expanziójú habok állíthatók elő.
A poli(vinil-klorid)-gyantának az illékony habosítószerrel történő impregnálását egymással való érintkeztetéssel hajtjuk végre. Poralakú poli(vinil-klorid)-gyanta alkalmazása esetén a gyantát csak összekeverjük a habosítószerrel, mely abszorbeálódik a gyanta részecskékben. Ha a habosítószer szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson gázhalmazállapotú, úgy a poli(vinil-klorid)-gyantát, vizet és diszpergálószert nyomás alatt álló, keverővei felszerelt edénybe — például autoklávba — viszszük és a gyanta-porból a vizes közegben szuszpenziót készítünk, majd nyomás latt bevezetjük a habosítószert a szuszpenzióba és az elegyet a hőmérsékletnek 30— —90 °C-ra történő emelése közben 3—20 órán keresztül keverjük. Amikor az edényben beáll az abszorpciós egyensúly, a reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre, a habosítószert abszorbeált gyantát kivesszük az edényből, megfelelő módszerrel — például centrifugálással történő elválasztással — dehidratáljuk és viszonylag alacsony hőmérsékleten — 50 °C-on van ennél alacsonyabb hőmérsékleten — levegő átáramoltatással szárítjuk és így kapjuk a kívánt, habosítószerrel impregnált poli(vinil-klorid)-gyantát.
Az illékony habosítószerrel fentiek szerint impregnált gyantakompozíciót ismert eljárásokkal — mint fröccsöntés, extrudálás, sajtolás — fémformákban alakíthatjuk a kívánt formájú habosított gyantákká. A fémformában egyidejűleg játszódik le a gyanta zselizálódása és a zselizált gyantának a habosítószer elpárolgása révén keletkező 3
184 678 gáz hatására történő expanziója. A gyantakompozíciót feldolgozás előtt célszerűen összekeverjük a poli(vinil-kloridj-gyantáknál általában alkalmazott adalékanyagokkal — mint lágyítók, lángálló adalékok, antioxidánsok, antisztatikus adalékok —, viszonylag alacsony hőmérsékleten, hogy elkerüljük a habosítószer idő előtti elpárolgását.
Mint már említettük, a poli(vinil-klorid)-gyantából előállított haboknál a legnagyobb nehézség a gyantahab megfelelő finomáságának és egységességének biztosítása. Ez különösen abban az esetben okoz problémát, ha rendkívül nagy expanziójú habot állítunk elő, vagy ha a hab térfogatsúlya például 0,10 g/cm3 vagy kisebb. A hab térfogatsúlya feldolgozás körülményeitől függően természetesen lehet 0,30 g/ cm3 körüli érték is. Vizsgálatokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy hogyan szabályozható a cellaszerkezet valamilyen habszabályozó szernek a gyantakompozícióba való bevitelével. Azt tapasztaltuk, hogy ilyen célra különösen alkalmasak bizonyos fajta termoplasztikus gyanták.
A találmány szerinti habszabályozó gyanták lehetnek akril-gyanták vagy sztirol-alapú gyanták. Ezek a gyanták különösen hatásosak, ha 0,1 g/100 ml koncentrációjú kloroformos oldatban 25 °C hőmérsékleten mért redukált viszkozitásuk legalább 3,0 dl/g. A fenti habszabályozó gyantákat 100 súlyrész habosítószerrel impregnált poli(vinil-klorid)-gyantára számítva 0,5—30 súlyrész menynyiségben keverjük össze az illékony habosítószerrel impregnált poli(vinil-klorid)-gyantával mielőtt a gyantakompozíciót olvadt állapotban a kívánt alakú gyantahabbá alakítjuk.
Habszabályozó gyantaként alkalmazható akril-gyanta vagy poli(metil-metakrilát)-gyanta vagy főleg metil-metakrilátból és egy vagy több akril-észterből — mint metil-akrilát, etil-akrilát, n-butilát, i-butil-akrilát, 2-etilhexil-akrilát — álló kopolimer gyanta. Az akril-gyanta a fent felsoroltaktól eltérő komonomereket — mint sztiril, akril nitril, vinil-észterek — és metil-metakriláttól eltérő metakrilsav-észtereket — mint etil-metakrilát, n-butil-metakrilát, 2-etilhexil-metakrilát — is tartalmazhatnak. A kopolimerekben a komonomerek mennyisége korlátozott, mégpedig az akril-gyanta metil-metakrilát tartalma előnyösen 60—95 súly%.
A habszabályozó gyantaként alkalmazott akril-gyanta 0,1 g/100 ml koncentrációjú kloroformos oldatban 25 °C hőmérsékleten mért redukált viszkozitása 3,0 dl/g, előnyösen 5,0 dl/g.
Amennyiben az alkalmazott poli(vinil-klorid)-gyanta átlagos polimerizáció foka nagyon nagy — megközelíti a felső határt, a 2000-t —, úgy célszerűen nagyobb redukált viszkozitású, azaz nagyobb átlagos polimerizáció fokú akril-gyantát alkalmazunk. Előnyös továbbá emulziós polimerizációval előállított akril-gyanta alkalmazása, mivel ebben az esetben javulást értünk el a gyantakeveréknek a feldolgozó berendezésbe való betáplálásának egyenletességében, valamint az eltömődés veszélyének csökkentésében, emellett nő az egyenletes zselizálódás sebessége, valamint javul a zselizált, olvadt állapotú gyantakompozíció expandálhatósága.
A habszabályozó gyantaként alkalmazott akril-gyanta mennyisége 100 súlyrész habosítószerrel impregnált poli(vinil-klorid)-ra vonatkoztatva 0,5—30 súlyrész, előnyösen 3—20 súly rész. Ennél nagobb mennyiségű akril-gyanta alkalmazása nem jelent további javulást, sőt a poli(vinil-klorid)-gyantára jellemző tulajdonságokban — például a lángállóságban — romlás tapasztalható.
A habszabályozó gyanták másik típusa a sztirol-alapú gyanták. Ezek a gyanták lehetnek sztirol homopolimerek, de előnyösen főként sztirilt és kis mennyiségben akril-nitrilt tartalmazó kopolimerek. A kopolimer tartalmazhat természetesen egy vagy több, a sztirollal vagy az akril-nitrillel kopolimérizálható komonomert is. A sztirol-alapú gyantának 0,10 g/100 ml koncentrációjú kloroformos oldatban 25 °C hőmérsékleten mért redukált viszkozitása legalább 3,0 dl/g. Amennyiben a vinil-klorid alapú gyanta átlagos polimerizáció foka megközelíti a 2000 felső határt, úgy a sztirol-alapú gyanta redukált viszkozitása célszerűen a lehető legmagasabb.
A sztirollal és az akril-nitrillel kopolimérizálható komonomerek például akrilsav-észterek — mint metil-akrilát, etil-akrilát, n-butil-akrilát, i-butil-akrilát, 2-etilhexil-akrilát —, metakrilsav-észterek — mint metil-metakrilát, etil-metakrilát, n-butil-metakrilát, 2-etilhexil-metakrilát — maleinsav és ftimársav, valamint ezek észterei és maleinsavanhidrid.
A fent említett sztirol-alapú gyanták ismert polimerizációs módszerekkel állíthatók elő, de célszerűen vizes közegben emulziós polimerizációval állítjuk elő.
A sztirol-alapú gyantát ugyanolyan mennyiségben alkalmazzuk, mint az akril-gyantákat, azaz 100 súlyrész illékony habosítószerrel impregnált poli(vinil-klorid)-gyantára vonatkoztatva 0,5—30 súlyrész, előnyösen 3—20 súlyrész mennyiségben.
A habszabályozó gyanták alkalmazásával elért minőségi javulkás oka feltételezhetően az, hogy a habszabályozó ganta meggyorsítja a poli(vinil-klorid)-gyanta zselizálódását, valamint a habszabályozó gyanta adagolásával kellő mértékben szabályozható illetve növelhető a poli(vinil-klorid)-gyanta viszkozitása a feldolgozási folyamatban és ezáltal nő a hab expandálhatósága, a hab cellafalai erősebbek lesznek és kevésbé lesznek hajlamosak összeesésre, valamint a már egyszer kialakult hab magasabb hőmérsékleten létrejövő zsugorodása visszaszorul azáltal, hogy a habosítószer elpárolgásánál keletkező gáz a habba bezárva marad.
Az említett habszabályozó gyanták habszabályozó hatása növelhető, ha a habszabályozó gyanta mellett valamilyen gócképző anyag is jelen van. A találmány szerint alkalmazható gócképző anyagok finom eloszlású szervetlen anyagok — mint kalcium-karbonát, talkum, bárium-szulfát, égetett szilícium-dioxid, titán-dioxid, kréte, alumínium-oxid, bentonit, diatomaföld —, melyeknek átlagos részecske átmérője 30 μιη vagy kisebb, előnyösen 10 μτη vagy kisebb. Amennyiben a szervetlen anyagok durvább szemcséjűek, úgy a feldolgozás során ellentétes irányban befolyásolják az olvadt anyag fluiditását. így a durvább szemcséjű anyag használatával előállított habosított testek fényessége nem megfelelő, esetenként barázdák jelennek meg és a cellák egységessége nem kielégítő.
A gócképző szerek másik csoportját valamilyen sav, például bórsav vagy szerves savak — mint citromsav, borkősav és oxálsav -(nátrium-, kálium- vagy ammónium-karbonát vagy — hidrogénkarbonát — mint nátrium-karbonát, kálium-karbonát, nátrium-hidrogénkarbonát, ammónium-hidrogénkarbonát — kombinációja alkotja.
A habszabályozó gyantával együtt alkalmazott gócképző anyag mennyisége 100 súlyrész habosítószerrel impregnált poli(vinil-klorid)-gyantára vonatkoztatva 0,01—20
184 678 súly rész. Amennyiben a gócképző anyag mennyisége 20 súlyrész feletti, úgy a habosított gyanta expanziója csökken és a kialakított habosított test tulajdonságai rosszabbak lesznek, felülete is kevésbé lesz sima.
A találmány szerinti gyantakompozíciót célszerűen va- 5 lamilyen bomlékony habosítószerrel is összekverjük, melynek mennyisége 100 súlyrész illékony habosítószerrel impregnált poli(vinil-klorid)-gyantára vonatkoztatva legfeljebb 5 súly rész. Az alkalmazható bomlékony habosítószerek például azo-vegyületek — mint azo-dikarbon- ·, q amid, azo-i-butiro-nitril, diazo-amino-benzol, dietil-azo-dikarboxilát, di-i-propil-azo-dikarboxilát —, nitrozo-vegyületek — mint N,NLdinitrozo-pentametilén-tetramin, N,N-dimetil-N,N-dinitrozo-tereftálimid —, szulfinil-hidrazid-vegyületek — mint benzol-szulfonil-hid- 15 razid, toluol-szulfonil-hidrazid, 4,4-oxi-bisz(benzol-szulfonil-hidrazid), 3,3-di(szulfon-hidrazid-fenil)szulfon, toluol-diszulfonil-hidrazon, tio-bisz(benzol-szulfonil-hidrazid), toluol-szulfonil-azid, toluol-szulfonil-szemikarbazid, 4,41oxi-bisz(benzol-szulfonil-hidrazid) —, 20 valamint nátrium-hidrogén-karbonát.
A fenti bomlékony habosítószerek használata azért célszerű, mert így javítható a habosított testek zsugorodása, melyek ezáltal megőrzik eredeti alakjukat. Túl sok bomlékony habosítószer alkalmazása azonban nem célszerű, 25 mivel ilyenkor a habosított testek a színes bomlástermékek következtében elszíneződnek, valamint durvább lesz felületük, anélkül, hogy egyéb előnyös tulajdonságok jelentkeznének. Célszerűen ismert bomlást-elősegítő promotort — mint cink — és rézvegyületek — is adagolunk, 30 melyek az olvadt állapotú gyantakompozíció hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékleten elősegítik a bomlékony habosítószer bomlását, valamint a gázfejlődést.
A fenti expandálható, habszabályozó gyantát tartalmazó gyantakompozíciók előnyösen alkalmazhatók külön- 35 böző formájú poli(vinil-klorid)-gyanta habok előállítására. Ezzel a kompozícióval nagy expanziójú, finom és egyenletes cellaszerkezetű gyantahabok állíthatók elő, előállíthatok lágy, rugalmas, kemény és merev habok is.
A különböző habokat bármilyen ismert eljárással — mint 40 extrudálás, fröccsöntés, sajtolás — előállíthatjuk különösebb kötlségnövekedés nélkül.
Az alábbi kiviteli példákkal részletesen ismertetjük találmányunkat. A példákban megadott „rész” mennyiségek súlyrészeket jelölnek. A poli(vinil-klorid)-gyantában 45 jelenlévő impregnáláshoz alkalmazott illékony habosítószer mennyiségét valamint a gyanta pórustérfogatát az alábbiak szerint határozzuk meg.
Impregnáláshoz felhasznált illékony habosítószer menynyiségének meghatározása: az illékony habosítószerrel 50 impregnált poli(vinil-klorid)-gyantát légcserés kemencében 2 órán keresztül 130 °C hőmérsékleten melegítjük; az impregnáláshoz felhasznált anyag mennyiségét a (W, — — W2) / W2 x 100 (%) képlet alapján számítjuk, melyben W, és W2 a sorrendnek megfelelően a hevítés előtt és után 55 mért súlyok.
A poli(vinil-klorid)-gyanta pórustérfogatának meghatározása: a pórustérfogatot higany-nyomásos poroziméterrel (Model 70H, Cári Erba Co. gyártmánya) határozzuk meg, a vizsgálat során a nyomást 1 kg/cm2 értékről 100 kg/cm2 60 értékre emeljük és a pórustérfogatot ml/g gyanta mennyiségben adjuk meg.
/. példa (1—13 számú kísérlet)
1-es, keverővei felszerelt autoklávba nyomás alatt beviszünk 1000 g vinil-klorid homopolimert vagy vinil-klo- ^5 ridból és vinil-acetátból álló kopolimert (1. táblázt), 2000 g tisztított vizet és 150 g triklór-fluor-metánt, valamint 200 g butánt, és keverés közben a hőmérsékletet 70 “C-ra emeljük. A keverést 70 UC hőmérsékleten még 8 órán keresztül folytatjuk, mialatt a gyanta impregnálódik az illékony habosítószerként alkalmazott triklór-fluor-metánnal és butánnal.
Miután a reakcíóelegy szobahőmérsékletre lehűlt, a feleslegben levő habosítószert eltávolítjuk, majd kivesszük az autoklávból az impregnált gyantát, dehidratáljuk és 40—50 °C hőmérsékleten levegő átáramoltatásával 8 órán keresztül szárítjuk.
A gyanta impregnálásához alkalmazott habosítószer mennyiségét közvetlenül annak elkészítése után, valamint 20 °C hőmérsékleten 1 hétig való tárolás után határozzuk meg (1. táblázat).
100 rész fentiek szerint kapott, habosítószerrel impregnált gyantát összekeverünk 2 rész óntartalmú stabilizátorral és 1 rész kalcium-sztearáttal, majd a gyantakeveréket az alábbiakban megadott jellemzőkkel rendelkező extrudercn habosított hengeres rudakká dolgozzuk fel. Az így előállítót habosított testek térfogatsúlyát az 1. táblázatban adjuk meg. _
A táblázat P a polimer átlagos polimerizáció foka, Vp a gyanta pórustérfogata.
Az extruder jellemzői: csigaátmérő csigahossz a csiga kompresszióaránya szerszám sziták mm 400 mm 3,0 mm átmérőjű nyílás és 70 mm hosszú szerszámüreg egy 80 mesh finomságú és egy 100 mesh finomságú nyílás c, = 60-120 °C c2 = 100-160 °C c3 = 120-180 °C mintegy 130 °C 50 ford/nerc a henger hőmérséklete a szerszám hőmérséklete fordulatszám
A 9. számú kísérlet szerinti habosított test nagyon törékeny. A II. számú kísérlet szerinti habosított test bár nagy expanzióarányú, lángállósága azonban gyenge.
2. példa
Az 1. példa szerinti autoklávba nyomás alatt beviszünk 1000 g 88 súlv% vinil-kloridot és 12 súly% vinil-acetátot tartalmazó, Vp = 0,10 ml/g pórustérfogatú és P = mintegy ö5(J átlagos polimerizáció toku kopolimert, 2UU<J g tisztított vizet és 1,0 g részlegesen elszappnosított poli(vinil-alkohol)-t, továbbá illékony habosítószert az alább megadott mennyiségekben (2. táblázat) és a reakcióelegyet ezt követően 8 órán keresztül keverjük 70 °C hőmérsékleten, mialatt a gyanta impregnálódik a habosítószerekkel.
A 2. táblázatban, valamint ezt követően a további táblázatokban is alkalmazott rövidítések a habosítószerekre vonatkozóan az alábbiak:
PR = propán
PE = pentán
HE = n-hexán.
TCFM = triklór-fluor-metán
MC = metil-klorid
BU = bután
MEC = metilán-klorid
184 678
o 1000 0,35 Cb 0,3 co
cn 700 0,25 ι/γ rí 0,8
a 810 0,020 9,5 8,5 0,10
g 2500 0,20 Tt 5,6 7Ί co
Cb 2 270 010*0 9,0 8,0 0,14
QO 40 1800 0,12 6,0 0,25
r- 40 1300 080*0 ©^ Γ'*' 6,5 0,23
30 0001 0,020 7,5 ©^ 0,21
20 800 0,015 9,5 8,8 0,11
Tj- © 700 0,035 9,4 8,5 0,19
m 520 0,009 © 0,060
<3 400 0,010 10,1 9,4 0,065
ki © § 0*8 073
CO ©
ε Λ való
1 on
u
vinil-acetát I* Vp, ml/g előállítás ut 1 hétig 20 1 tárolás után •g
1 3 £ 03 bO <s
5
Kísérlet száma polivinil-klorid-g impregnálás a habosítószerrel súly% a habosított test
DCTFE = diklór-tetrafluor-etán
DCDFM = diklór-difluor-metán
DCFM = diklór-fluor-metán
TCE — 1,1,2-triklór-etán
TCDFE = tetraklór-difluor-etán
ISO = i-oktán
Az impregnáláshoz alkalmazott habosítószer mennyiségét, a habosított hengeres rudak — melyeket az 1. példában leírtakkal azonos módon állítunk elő — térfogatsúlyát a 2. táblázatban adjuk meg. A 24. és 26. kísérleti habosított testek feldolgozás után nagy mértékben zsugorodnak.
3. példa (27—33 számú kísérletek)
1001-es, rozsdamentes acélból készült, keverővei felszerelt autoklávba nyomás alatt beviszünk 30 kg 2. példa szerinti kopolimert, 50 kg tisztított vizet és 15 g részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t, továbbá bután ' és triklór-fluor-metán habosítószerek 2:1 arányú keverékét az alább megadott mennyiségekben (3. táblázat). A rekacióelegyet 8 órán keresztül keverjük a 3. táblázatban megadott hőmérsékleten, mialatt a gyanta impregnálódik a habosítószerrel. Az impregnált gyantát az 1. példában leírtakkal azonos módon dehidratáljuk és szárítjuk. Az impregnáláshoz felhasznált habosítószer mennyiségét a 3. táblázatban adjuk meg.
100 rész fentiek szerint készített, habosítószerrel impregnált gyantát, 2 rész óntartalmú stabilizátort és 1 rész kalcium-sztearátot összekeverünk és a keverékből extruderen lemezeket készítünk. Az extruder jellemzőit az alábbikban adjuk meg.
Az előállított habosított testeken az alábbi vizsgáitokat végezzük el: térfogatsúly hővezetőképesség 20 °C-on (JIS A 1413 szerint) nyomószilárdság 20 °C-on (ASTM D 1621 szerint)
Az eredményeket a 3. tábláztban foglaljuk össze.
Az exturder jellemzői:
csigaátmérő 65 mm
csigahossz 1300 mm
a csiga kompressióaránya 2,0
szerszám 100 mm széles és 8 mm
sziták magas egy 80 mesh finomságú és
a henger hőmérséklete egy 100 mesh finomságú nyílású c, = 80 °C
a szerszám hőmérséklete c2 = 120 °C c3 = 150 °C 120 °C
fordulatszám 30 ford/perc
4. példa
Az 1. példában leírtakkal azonos módon állítunk elő
triklór-fluor-metán és bután habosítószerek keverékével
impregnált vinil-kloridból és vinil-acetátból álló kopolimert. A kopolimer átlagos polimerizáció foka és a pórustérfogat a 4. táblázatban megadott. Ugyancsak a táblázat tartalmazza a habosítószer mennyiségét, melyet közvetlenül az impregnálás után és 1 hétig 20 °C hőmérsékleten való tárolás után határozunk meg.
100 g fentiek szerint előállított, habosítószerrel impregnált kopolimer gyantából, 2 rész óntartalmú stabilizátorból és 1 rész kalcium-sztearátból expandálható gyantakompozíciót állítunk elő. A kompozícióba egyik esetben 1 rész talkumot — gócképzőszerként —, 1 rész azo-di-61
184 678 karbonamidot (celmic 133, Sankyo Kaséi Co. [Japán] terméke) — bomlékony habosítószerként — es az alábbiakban megadott E-l vagy E-2 akrilgyantát is adagolunk; a másik esetben ezeket a komponenseket nem tartalmazza a keverék. Az adagolási mennyiségeket a 4. táblázat tar-' g tál mázzá.
Az E-l és E-2 akrilgyanták összetétele a következő:
E-l : 90 súly % metil-metakrilátból és 10 súly% etil-akrílátból álló kopolimer gyanta, melynek redukált viszkozitása 0,1 g/100 ml koncentrációjú kloroformos oldatban 25 °C hőmérsékleten 10 dl/g.
E-2 : kereskedelmi akrilgyanta, márkaneve Paraloid K-120, Rohm és Haas Co. terméke.
A fenti gyantkeverékből az 1. példában megdott jellemzőkkel rendelkező extruderrel és az ott megadottakkal 15 azonos módon habosított testeket állítunk elő. A habosított testeken vizsgáljuk a térfogatsúlyt és a cellaszerkezetet.
Az eredményeket a 4. táblázatban foglaljuk össze. A cellaszerkezetet az lábbik szerint adjuk meg:
A típusú cellaszerkezet: a celák átmérője legfeljebb 500 fim 20 B típusu cellaszerkezet: a cellák átmérője 500—2000 fim
A 40. kísérlet szerinti habosított test észrevehetően törékeny. A 43. kísérletben a gyantakompozíció korai expanziója következik be még a szerszámban, melynek következtében a habosított test felületén folyási nyomok 25 keletkeznek.
5. példa (46—56 számú kísérlet)
A 4. példa szerinti autoklávba nyomás alatt beviszünk
1000 g 2. példa szerinti kopolimert, 2000 g tisztított vizet 30 és 1,0 g részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkoholl-t. valamint az 5. táblázatban megadott minőségű és mennyiségű egy, vagy két illékony habosítószert. A reakcioelegyet 8 órán keresztül 70 “C hőmérsékleten kever- ~ jük, mialatt a gyanta impregnálódik a habosítószerrel. 35 Az impregnáláshoz felhasznált habosítószer mennyiségét az 5. táblázatban adjuk meg.
100 rész fentiek szerint előállított, illékony habosítószerrel impregnált kopolimer gyantából, 1 rész (46—48 számú kísérletek) vagv 3 rész Í49—56 számú kísérletek) 40 5. táblázatban'megadott minőségű gócképzőszerből, valamint habositoszerkent 6 rész aknlgyantából (Metablen P551, Mitsubishi Rayon Co. [Japán] terméke) illetve akrilgyanta nélkül expandálható gyantakompozíciót állítunk elő. 45
A kísérletek során alkalmazott gócképzőszerek az alábbiak:
Őrben = kolloid állapotú hidratált alumíniumszilikát szerves komplexe, melynek átlagos részecskeátmérője 0,5 fim (Shiraishi Calcium Co. [Japán] terméke) 50
Hakuenka O = kalcium-karbonát töltőanyag, melynek átlagos részecskeátmérője 0,02—0,3 fim (Shiraishe Calcium Co. [Japán] terméke)
Titanium Dioxide A-100 = töltőanyag minőségű titán-dioxid, melynek átlagos részecskeátmérője 0,15— 55 —0,25 fim (Ishihara Sangyo Co. [Japán] terméke)
Aerosil 200 = égetett szilícium-dioxid töltőanyag, fajlagos felülete mintegy 200 m2/g, átlagos részecskeátmérője 0,012 fim (Nippon Aerosil Co. [Japán] terméke)
Aerosil 380 = égetett szilícium-dioxid töltőanyag, θθ fajlagos felülete mintegy 380 m2/g, átlagos részecskeátmérője 0,002 μ (Nippon Aerosil Co. [Japán] terméke)
ALOjC = alumínium-oxid töltőanyag, átlagos részecskeátmérője 0,005—0,02 fim, (Nippon Aerosil Co.
[Japán] terméke) 55 \o
Og ss R w
qS U Cf H ω s u ©
Η CJ.
© VO + * VO r λ ι-H
Q tj ΰ 5
-S + E8
J ’-t U N
Z—\
Ég + wg tj CM °-i CM El ~
SS ffl CM
O © + gs
2§ o
SS ffl en
2© u- g U co
Ε- ~
SS £8 ro £8 O- ro öt>
-7184 678
en © 00 un Os s © ©
en © r-» © © ©* <n Tt
<S en SO un 00 Os s en ©„ 00
© ©
in
SO un r> en en
en en os Q Os*
© ©
© © en 00 in en en
en r> a 0,0 ©„ © scT
Os un ©^
Os 00 © J—1k un en
es a ©„ ©„
© ©
00 SO © es s cq
es r- 00 ©„ © © ©
27 en 70 5,0 00 ©' 0,043 39,0
•g 00
Έ 'ob szilárdság
sított te tsúlya, tőképes .ó., °C
öi> Ό CA g* rrel, sú a habo térfoga hőveze kcal/m '8 s o
G ítésze
44 CA
Ό O
ed u £ J2 u o a hab 03 2
a 1-4 <Ü N CA w <υ 2 43 53 i’l is 'cd cA
w 'S Ό fi £ c
<ZJ © X) ΪΛ i 00 s g, il á -S?
2 cd Λ *o -C s
45 810 0,020 9,5 8,5 igen nem egyik sem £3 ©* «
es 800 0,060 6‘9 un nem nem egyik sem 0,23 BQ
© en 0091 0,050 6,0 4,0 nem nem egyik sem 0,30 «
© 270 0,010 0‘6 8,0 nem nem egyik sem 2 © m
40 1300 0,023 © l> 6,6 igen igen ín ©· 1 ®- 0,20 <
30 1 0,020 un r- Q r- igen igen E-2 (6,0) s ©* <
20 700 0,012 10,3 r- Os igen igen <s 1 °- 0,051 <
un 350 § 8,0 K igen G O op <s © 1 J, © un © <
θ' ©
es © © <o en c G ’T © 0,045
es un © © g 4) .2? O op 1 ©* tó o <
es © S ©^ un G a Ύ o © in
^4 es un © © s' U •SP o G wB © © <
lom, való
i Ί § 1 test ml 2 ©
'3 8 3 0% tán e 'Sb o 1
llítás ÍN 5 Έ 2 u 1)
? & 3 ÖŰ Vi ·© 'Λ Ö kJ .g 60 s IX
vinil súly |&4 CL :> előál 1 hé tárol « <2 j= t w '2 73 o
3 *-
fi 4>
N CA
00 Ό
<fi
© 3 1 1 nálás irtószerre zőszer my habos s s 2 ott test
60 O _ CL o
1 imnre a habi súly% gócké hajlék CA 5 cd 43
55 56 TCDFE ISO (200) (200) 9,8 7,4 Aerosil Hakuenka 380 0 igen igen nem nem 0,70 0,81
54 TCFM (200) + BU (100) 15,0 Clay igen igen 0,030
cn un TCFM (100) + BU (100) CM OO Talc igen igen 0,073
CM [I, Ο i 5 y C- « © Tt arium ulfate 100 fi fi <υ un
un cn cn .SP 00 θ'
A m CO
un TCFM (200) + PE (100) 12,4 y ro o < fi .SP igen 0,059
50 BU (200) + MEC (100) 11,0 Aerosi 200 nem igen 0,039
49 BU (300) 7,3 Titanium Dioxide A-100 c igen 0,080
48 fc g 15,4 ε § igen Γ-- B ©
K
47 PE (300) 7,0 Őrben nem igen 0,093
46 PR (300) 6,5 Őrben nem igen 0,089
o C/5 E
rrel, 'ob
Λ
N l?
03 fc-i O N τΛ :§ C/5 © a habosító iá C/5 í st térfogats
X) <z>
JS álá N iA O 1 +->
c 00 M CL & o +->
£ CL s ócké omlé krilg abos
Γ3 oo C3 -C
Bárium Sulfate 100 = átlagos részecskeátmérője mintegy 0,6 /tm (Sakai Chemical Co. [Japán] terméke)
Satenton No. 5 = kréta (Tsuchiya Kaolin Co. [Japán] terméke)
Az expandálható gyantakompozíciót a 4. példa szerinti jellemzővel rendelkező extruderen hengeres rúd alakú habosított testekké dolgozzuk fel. A habosított testeken vizsgáljuk a térfogatsúlyt. Az eredményeket az 5. táblázat tartalmazza.
példa
100 1-es, rozsdamentes acélból készült, keverővei felszerelt autoklávba nyomás alatt beviszünk 30 kg — 88 súly % vinil-kloridból és 12 súly% vinil-acetátból álló — mintegy 850 átlagos polimerizáció fokú, 0,015 ml/g pórustérfogatú kopolimert, 50 kg tisztított vizet, 15 g részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t és 6 kg triklór-fluor-metánt, valamint 3 kg butánt. A reakcióelegyet 8 órán keresztül keverjük 70 °C hőmérsékleten, mialatt a gyanta impregnálódik az illékony habosítószerként alkalmazott triklór-fluor-metánnal és butánnal. az impregnálás befejezése után a reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre, a feleslegben lévő habosítószert eltávolítjuk, a gyantát centrifugálással dehidratáljuk és 40—50 °C hőmérsékleten levegő átáramoltatása közben szárítjuk. \z impregnáláshoz felhasznált habosítószer mennyisége 11,8 súly%.
100 rész fentiek szerint előállított, illékony habosítószerekkel impregnált gyantából, 2 rész óntartalmú stabilizátorból, 1 rész kalcium-sztearátból, valamint gócképzőszerként a 6. táblázatban megadott mennyiségű talkumból (a 62. kísérlet kivételével), illetve talkum nélkül és 0,5 rész nátrium-hidrogén-karbonát és 0,4 rész citromsav keverékéből (62. kísérlet), továbbá habszabályozó szerként akrilgyantából és bomlékony habosítószerből (6. táblázat) expandálható gyantakompozíciót állítunk elő.
A 6. táblázatban alkalmazott — az akrilgyantákra és bomlékony habosítószerekre vonatkozó — rövidítések az alábbiaknak felelnek meg:
AIBN = aaLazo-i-butiron-nitril
PTS = p-toluol szulfonil-hídrazid
OBS = 4,41οχϊ-0ΐ8ζφ6ηζυ1-χζυ11οηι1-1ύάΓ3ζίό)
DNM = dinitrozo-pentametilén-tetramin
Celmic 133 = lásd 3. példa
E-3 = 80 súly% metil-metakrilátból, 10 súly% melil-akrilátból, 10 súly% etil-akrilátból álló kopolimergyanta, melynek redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 5,5 dl/g
E-4 = 85 súly% metil-metakrilátból, 15 súly % butil-akrilátból álló kopolimergyanta, melynek redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 5,0 dl/g
E-5 = kereskedelmi akrilgyanta, márkaneve Paraloid K-125, Rohm és Haas Co. terméke
E-6 = kereskedelmi akrilgyanta, márkaneve Paraloid K-147, Rohm és Haas Co, terméke
A gyantakompozíciókból a 3. példa szerinti jellemzőkkel rendelkező extruderen, a 3. példában megadott körülmények között lemez alakú habosított testeket állítunk elő. A habosított testeken vizsgáljuk a térfogatsúlyt, cellaszerkezetet, a testek külső megjelenését, nyomószilárdságot, egyéb mechanikai tulajdonságokat és hővezetőképességet. A nyomószilárdság meghatározását az ASTM D 1621 szerint, a hővezetőképesség meghatározását a JIS A 1413 szerint végezzük. Az eredményeket a 6. táblázat tartalmazza.
184 678
A 70. és 71. kísérlet szerinti gyantakompozícióknál korai expanzió lépett fel még a szerszámban, melynek következtében a habosított test felületén folyási nyomok keletkeznek. A 69. kísérlet szerinti habosított test külső megjelenésében nem megfelelő. A cellaszerkezet a 68. kísérlet kivételével minden esetben megfelelő, a 68. kísérlet szerinti habosított test cellaszerkezete kevésbé egységes.
példa (72—92 számú kísérlet)
1-es, rozsdamentes acélból készült, keverővei felszerelt autoklávba nyomás alatt beviszünk 1000 g homopolimer poli(vinil-klorid)-gyantát vagy vinil-kloridból és vinil-acetátból álló. a 7. táblázatban megadott összetételű kopolimert, 2000 g tisztított vizet, egy, vagy több, a 7. táblázatban megadott minőségű és mennyiségű illékony habosítószert. A reakcióelegyet 8 órán keresztül keverjük 70 °C hőmérsékleten, mialatt a gyanta impregnálódik az illékony habosítószerrel. Az impregnálás befejezése után a reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre, a feleslegben lévő habosítószert eltávolítjuk, a gyantát szűréssel dehidratáljuk és 5 órán keresztül 40—50 °C hőmérsékleten levegő átáramoltatása közben szárítjuk. Az így előállított gyantában vizsgáljuk az impregnálószer mennyiségét. A kapott adatokat a 7. táblázat tartalmazza. A gyantát ezen kívül 1 hétig 20 °C hőmérsékleten tároljuk, majd vizsgáljuk a tárolási veszteséget. A habosítószer mennyiségének csökkenése minden vizsgált gyantánál 6-9%.
100 g fentiek szerint előállított, illékony habosítószerrel impregnált gyantából, 2 rész óntartalmú stabilizátorból és 1 rész kalcium-sztearátból, valamint gócképzőszerből, bomlékony habosítószerből és akrilgyantából (E-l), mint habosítószerből, illetve ez utóbbi komponensek nélkül — mint azt a 7. táblázatban megadjuk — expandálható gyantakompozíciót állítunk elő. A gyantakompozíciókból hengeres rudakat extrudálunk.
Az extruder jellemzői: csigaátmérő csigahossz a csiga kompresszióaránya szerszám sziták a henger hőmérséklete mm
750 mm
3,0 mm átmérőjű nyílás és 100 mm hosszú szerszám üreg egy 80 mesh finomságú és egy 100 mesh finomságú nyílású c, = 60-120 °C c2 = 100—160 °C c3 = 120-180 °C a szerszám hőmérséklete 100—130 °C fordulatszám 50 ford/perc
Az előállított habosított testeknek vizsgáljuk a térfogatsúlyát és cellaszerkezetét. Az eredményeket a 7. táblázatban adjuk meg.
Az alkalmazott illékony és bomlékony habosítószerek jelölése az előző példákban megadottakkal megegyezik.
A cellaszerkezetet A, B és C típussal jelöljük. Az A és B típus jelentését a 4. példában már megadtuk C típusú szerkezet az alábbi:
C típusú cellaszerkezet: a cellák átmérője 1 mm feletti, a szerkezet durva és nem egységes
A 87. kísérlet szerinti habosított test törékeny, a 91. és 92. kísérlet szerinti habosított test észrevehetően zsugorodik előállítása után.
& példa
100 I-es, rozsdamentes acélból készült, keverővei felszerelt autoklávba nyomás alatt beviszünk 30 kg — 90 súly% vinil-kloridból és 10 súly% vinil-acetátból álló — kopolimert, melynek átlagos polimerizáció foka 1050 és pórustérfogata 0,023 ml/g, 50 kg tisztított vizet, 15 g részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t és 6 kg triklór-fluor-metánt, továbbá 3 kg butánt. A rekacióelegyet 8 órán keresztül keverjük 70 °C hőmérsékleten, mi1 q alatt a gyanta impregnálódik az illékony habosítószerekkel. Az impregnálás befejezése után, a reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre, a feleslegben lévő habosítószert eltávolítjuk, a gyantát centrifugálással dehidratáljuk és levegő átáramoltatás közben 40—50 °C hőmérsék15 létén szárítjuk. Az impregnáláshoz alkalmazott triklór-fluor-metán és bután összmennyisége 12,0 súly%.
100 rész fentiek szerint előállított, illékony habosítószerrel impregnált gyantából, 2 rész óntartalmú stabilizátorból és 1 rész kalcium-sztearátból, valamint 1 rész tal20 komból — mint gócképzőszerből —. 0.5 rész Celmic 133-ból — mint bomlékony habosítószerből és egy, vagy több, E-7 — E-13 akrilgyantából, illetve ez utóbbi komponensek nélkül a 8. táblázatban megadottaknak megfelelően expandálható gyantakompozíciót állítunk elő. Á gyan25 takompozícióból az alább megadott jellemzőkkel rendelkező extruderen lemez alakú habosított testeket állítunk elő.
A 106. és 107. kísérletben nem alkalmazunk gócképzőszert, míg a 106. és 108. kísérletek szerinti kompozíciók nem tartalmaznak bomlékony habosítószert.
Az alkalmazott akrilgyanták az alábbiak:
E-7 = 90 súly% metil-metakrilátból és 10 súly% etilakrilátból álló kopolimergyanta, melynek redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 4,5 dl/g
E-8 = 90 súly% metil-metakrilátból és 10 súly % etilakrilátból álló kopolimer gyanta, melynek redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 7,0 dl/g
E-9 = 90 súly% metil-metakrilátból és 10 súly% etilakrilátból álló kopolimer gyanta, melynek redu40 kált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 11,0 dl/g
E-10 = 90 súly% metil-metakrilátból és 10 súly% etil-akrilátból álló kopolimer gyanta, melynek redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 15,3 dl/g
E-ll = 95 súly% metil-metakrilátból és 5 súly % butil45 -akrilátból álló kopolimer gyanta, melynek redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 10,7 dl/g
E-12 = 80 súly% metil-metakrilátból, 5 súly% etil-akrilátból és 5 súly% butil-akrilátból álló kopolimer gyanta, melynek redukált viszkozitása
25 °C hőmérsékleten 11,0 dl/g
E-13 = 80 súly% metil-metakrilátból és 20 súly% etil-akrilátból álló kopolimer gyanta, melynek redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 2,0 dl/g
Az extruder jellemzői:
csigaátmérő 65 mm csigahossz 1950 mm a csiga kompresszióaránya 3,0 szerszám 100 mm széles és 8 mm
6° magas sziták egy 80 mesh finomságú és egy 100 mesh finomságú nyílású
-10184 678 ©„ o
-c>
'2
T3 :5 Om n
KO o„ σκ <υ (Λ
CJ,
Ό
O.
E <*> © -5 2 o — O U
B S o. u — SS U
G eo © X eo o-35 o
<u
U
Is — ε 1?« « Q 3 1g§ <u Ου z'
Q
CO S υ e o
X
X £
.s
S>
O
XI
ΜΊ β
Ο — _ 3 ο ο
Ο η .
©„
Μ ra £
α\ m
©„
Ο ιη a
ο eo
CO ο„ ο
’Ί’ eo ©„
Ο ιη co
Q ο
eo
Ο
Ο
Ο eo
1ΖΊ eo ©
Ο ιη co
TjCO ©^ ©
£ te 'öű
X jo S 3 « % ο λ £ S? Λ ,Ρ X Λ '<υ
Tt eo
04 ©
1-Η 04 04
eo ©* 00
r-~ eo KO
ο* oo* ©*
X 00 o\
eo eo in
Ο- © ©
τ—1 —l
©* 00*
ιη 00 r-
eo IQ co*
eo V? •n
00* 00* ©
r- θ'
χ* Q
eo X in
00* θ' in
eo KO in
τζ CO*
eo in in
©* 00* 00
eo '’t
»n Tt eo*
eo V? «η
»n 04
eo n in
fO* H ©*
eo in in
(S rs
ε rs £
o s u
kg/ci >
«Γ
CZ3 $ ce
o t-, ’S Ό u
k- 42 42
‘n 5Λ ‘n ‘5 ce
Ό ε 1 kító
§, ’c? Λ N
e X ce
Ó 'Λ <S «Λ 33 G £-8 2 3 «’S
ΓΟ ©
©
ΙΤ>
CO ©^ ©
ϊο
CO ©
© ©
© ακ ©
© ©
ιη ©,
Ο κο ©
©
X
Q ©
m
Q, ©
J3
ÖJQ
-11184 678 £8
Őrt ffl <n *g
Őrt fTi öS+'SÍ s ~ ~ 68 + 38
Ss + gg
7. táblázat s
Uh *S + g8 s — ~ S§+§§ + SS lí + 38 'S .
© r© S 3 Ö é 73 £ § > 2 a
c öo x—\ a
’C o
© cu ,GŰ ’g $
o §
X £
©
5>
cn 3 & S mo' «ΖΊ
otf le ÍSn U
m l> fSS- egyik sem g
6,5 lg egyik sem © τ“1
cn o< S ~ Η O egyik sem © r—
9,7 Talc (0,05) SHC 2
+
9,7 Tal< (0,5 33 O
CZ3
9,7 fi e U ín sS- © ^rt
o
z ~
r- © <c QQ >Λ ©
Os —: ©~ <c —-
35
00 S Talc (1,0) PTS 0,03 2
©
10,8 Talc (1,0) *3 <r P cn λ 43 cn 22 © o υ 2
c Talc (1,0) egyik sem 2
o
ts
£ ész
©
tS U4 /—s
Ό ♦»* © N CO N CO '2
habo x—s N CO Έ ,§ co O fi x /—s 7
ee szer ( w
s* a
*3 C Ό N c s g
00 Cu 44 >,
u M
u. cu ε <8 o Γ3 £
X 3
©
X)
X tí p
-12184 678
OS
Os
CM w
qS |g+§t |a+S| |s+S| h+si
Cl
3S Η O is r*
- ε I? 8 >, ε §58 o s
Λ 2 t-> Q.
E £2 Ϊ3 S cT U y
'fi <2 «9 ő- = υ f,S §58 z ©
CQ *S ?sa s
§58
CQ
CQ a 7. táblázat folytatása gí+§!
© /s |§+g§
A* ^8+58 tO, w Q, •a c? £g •a 2 3 g
3§ •a o. É2 g fi cc in 42 r*1 _O »—* G, U g re V) y 2 ó U fi C> Wi oSd U fi £2 >n u — o ü
JK 'S * c o c Λ 0 is > 3 'S?
g £* 'U ?<
£
I a
α öí) a
I
CL.
a o
I
I
221
S e
U3 s
-131
184 678 a henger hőmérséklete c, = 95 °C c2 = 130 °C c3 = 150 °C a szerszám hőmérséklete 120 °C fordulatszám 20 ford/perc g
A fentiek szerint előállított habosított testeknek vizsgáljuk a térfogatsúlyát, cellaszerkezetét, nyomószilárdságát (ASTM D 1621 szerint) és hajlítószilárdságát (ISO R 1209 szerint). Az eredményeket a 8. táblázatban adjuk meg. 10
A 104. és 105. kísérletek szerinti gyantakompozícióknál korai habosodás lép fel még a szerszámban, melynek következtében nagymértékben töredezett habot kapunk, a habosított test előállítása után zsugorodik. így egyenetlen lesz a cellaszerkezete. A 108. és 109. kísérletek szerinti ha- 15 bosított testek cellaszerkezete sem teljesen egységes, annak ellenére, hogy idő előtti expanzió nem következik be.
A táblázat eredményeiből látható, hogy nagyobb redukált viszkozitású akrilgyanta alkalmazása előnyös, mivel ilyenkor kisebb mennyiségű akrilgyanta is jobban vissza- 20 tartja a habképzéshez szükséges gázt, stabilizálja a hab celláit és csökkenti a zsugorodást. Amennyiben kis redukált viszkozitású akrilgyantát alkalmazunk, vagy nem alkalmazzuk elegendő mennyiségben az akrilgyantát, úgy nagymértékben töredezett habot kapunk, a hab előállító- 25 sa után nagyon zsugorodik, celiaszerkezete durva.
9. példa (110—117 számú kísérlet)
1-es, rozsdamentes acélból készült, keverővei poli(vinil-klorid)-gyantát vagy — vinil-kloridot és vinil- 30 -acetátot tartalmazó — a 9. táblázatban megadott összetételű átlagos polimerizáció fokú és pórostérfogatú kopolimert, 5 kg tisztított vizet, 1,5 kg részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t és 600 g triklór-fluor-metánt, továbbá 300 g butánt. A reakcióelegyet 8 órán keresztül 35 keverjük 70 °C hőmérsékleten, mialatt a gyanta impregnálódik az illékony habosítószerként alkalmazott triklór-fluor-metánnal és butánnal. Az impregnálás befejezése után a reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre, a feleslegben lévő habosítószert eltávolítjuk, a gyantát szű- 40 réssel dehidratáljuk és 5 órán keresztül levegő átáramoltatás közben 50 °C hőmérsékleten szárítjuk. Az impregnáláshoz alkalmazott habosítószer összes mennyiségét az alábbi táblázatban adjuk meg.
100 rész fentiek szerint előállított, illékony habosító- 45 szerrel impregnált gyantából, 2. rész óntartalmú stabilizátorból, 1 rész kalcium-sztearátból, 1 rész talkumból — mint gócképzőszerből —. 10 rész E-7. E-10 vagy E-13 akrilgyantából (lásd 8. példa) — mint habszabályozószerből — expandálható gyantakompozíciót állítunk elő. A gjan- 50 takompozícióból a 7. példában leírtakkal azonos módon hengeres rúd alakú habosított testeket állítunk elő. Az előállított habosított testek térfogatsúlyát és cellazerkezetét a 9. táblázatban tüntetjük fel. A 115. és 116. kísérletek szerinti habosított testek előállításuk után enyhén zsugo- 55 rodnak.
A 9. táblázat adatai alapján látható, hogy amennyiben nagy polimerizáció fokú vinil-klorid alapú gyantát alkalmazunk, úgy olyan akrilgyantát kell alkalmaznunk, melynek nagy a redukált viszkozitása. így nagy expan- 60 ziójú, egyenletes cellaszerkezetű habosított testek állíthatók elő még abban az esetben is, ha a gyanta vinil-acetát tartalma alacsony — ilyen gyanták alkalmazása esetén ♦^4 oö
§ egyik sem
OO s egyik sem
§ E-7 (10)
106 E—7 (10)
in © cn 1 S
1 E—10 (0,3)
103 0 1 1 04 w
§ © C
2 © 1 Ct
w
§ 1 s
w
© © E—11 (6)
00 © © ~ 1 ís ω
& 00 1 ® w
© w —
rt (rész)
co akrilgyanta
Kísérlet
£ θ'
Cf £
© £3 o
© cn ©
© ©
a ©
s ©
© ©
© in ©
© cn ©
3, ©
3.
©
U 1
U 1
m 1
m 1
« 22,3
21,0
< 3,6
< 3,0
< 6,3
< 4,4
< 4,5
C ©r cn
< 3,4
< Tt cn
ε υ
g N £ ftj co Ό ^rt N
N ζΛ — 73 u '© E 1
© 'rt S2 co β cS 3 hajlítószilárdság, kg/cm2 5,7 5,6 5,0 6,3 6,0 9,3 5,1 6,5 29,3 30,4
-141
184 678 különben magas hőmérsékleten kellene dolgozni — amennyiben megfelelő habszabályozó akrilgyantát alkalmazunk.
•ο
Β
Os <υ >
0Ű ;>
3„ ο
poli(vinil-klorid)-gyanta
J3
70. példa (118—133 számú kísérletek)
1-es, rozsdamentes acélból készült, keverővei felszerelt autoklávba nyomás alatt beviszünk 1000 g homopolimer poli(vinil-klorid)-gyantát vagy — vinil-kloridból és vinil-acetátból álló — a 10. táblázatban megadott összeté1Q telű, átlagos polimerizáció fokú és pórusméretű kopolimert, 200 g tisztított vizet, 1,0 g részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t és 150 g triklór-fluor-metánt, továbbá 100 g butánt. A rekacióelegyet 8 órán keresztül keverjük 70 °C hőmérsékleten, mialatt a gyanta impreg15 nálódik az illékony habosítószerként alkalmazott triklór-fluor-metánnal és butánnal. Az impregnálás befejezése után a reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre, a feleslegben lévő habosítószert eltávolítjuk, a gyantát szűréssel dehidratáljuk és 5 órán keresztül levegő átáramol20 tatása közben 40—50 °C hőmérsékleten szárítjuk.
Az impregnáláshoz alkalmazott habosítószer mennyiségét a 10. táblázatban adjuk meg. Vizsgáljuk a habosítószer-veszteséget 1 hétig 20 °C hőmérsékleten való tárolás után, mely az összes gyanta esetén 6—9%.
100 rész lentiek szerint előállított, habosítószerrel impregnált gyantából, 2 rész óntartalmú stbilizátorból és 1 rész kalcium-sztearátból, valamint a 10. táblázatban megadott minőségű és mennyiségű góc képzőszerből, bomlékony habosítószerből és S-l típusú sztirol-alapú habszabályozó gyantából, illetve ez utóbbi komponensek bekeverése nélkül expandálható gyantakompozíciót állítunk elő. Az S-l gyanta 70 súly % sztirolból és 30 súly % akrilnítrilből áll, redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 12,0 dl/g. Az így kapott gyantakompozíciót a 7. pél35 dában megadott körülmények között hengeres rudakká extrudáljuk.
A kapott habosított testeknek vizsgáljuk a térfogatsúlyát és cellaszerkezetét. Az eredményeket a 10. táblázatban adjuk meg.
11. példa (132—143 számú kísérletek)
1-es, rozsdamentes acélból készült, keverővei felszerelt autoklávba nyomás alatt beviszünk 1000 g — 90 súly% vinil-kloridból és 10 súly % vinil-acetátból álló — 850 át45 lagos polimerizáció fokú és 0.015 ml/g pórustérfogatú kopolimert, 2000 g tisztított vizet és 1,0 g részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t, továbbá egy, vagy több, a 11. táblázatban megadott minőségű és mennyiségű illékony habosítószert. A reakcióelegyet 8 órán keresztül keverjük 70 °C hőmérsékleten, mialatt a gyanta impregnálódik a habosítószerrel.
Az impregnálás befejezése után a reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre, a feleslegben lévő habosítószert eltávolítjuk, a gyantát centrifugálással dehidratáljuk és levegő áramoltatása közben szárítjuk. Az impregnáláshoz alkalmazott habosítószer mennyiségét a 11. táblázatban adjuk meg.
100 rész fentiek szerint előállított, habosítószerrel impregnált gyantából, a 11. táblázatban megadott mennyisé60 gű talkumból — mint gócképzőszerből —, Celmic 133ból — mint bomlékony habosítószerből — és S-l típusú sztirol-alapú kopolimergyantából — mint habszabályozószerből — expandálható gyantakompozíciót készítünk. A gyantakompozíciót az előző példában megadottakkal azonos módon alakítjuk habosított testekké. A kapott ha15
-15184 678 ο
S cs
θ'
Κ)
ΓΟ
© οο σ\ ©
© οο
Γ*
Ώ οο ©„ ο ο ~
ο.
>ο
S,
W)
-16184 678 (Ν ο„ \ο
1!
>, ε §?8 |ι
1ι ·?,6
8^ •Ι,ε
-|,s * Ε §?“
-¾ ε 8>>, ε g>
£ ε |?8 '3 λ
'3
Ο σ\
ΓΜ
©.
© >» ao
-a Q Η Ο
Ί®. Ρ ο c
οο£ ο 50
Γ* £ ε 8>
Ο.
© οί) ο
£i
C3
JZ r
CX
S *ο &.
οο
Χ3 ί
Λ
I g
•β a
« <§
V3
-171
184 678 bosított testek térfogatsúlyát a 11. táblázatban adjuk meg.
A 139. és 140. kísérlet szerinti habosított testek előállításuk után észrevehető mértékben zsugorodnak.
12. példa (142—148 számú kísérletek) 5
100 1-es, rozsdamentes acélból készült, keverővei felszerelt autoklávba nyomás alatt beviszünk 30 kg — 90 súly% vinil-kloridból és 10 súly% vinil-acetátból álló —
1050 átlagos polimerizáció fokú, 0,023 ml/g pórustérfogatú kopolimert, 50 kg tisztított vizet, 15 g részlegesen iq elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t és 6 kg triklór-fluor-metánt, továbbá 3 kg butánt. A rekacióelegyet 8 órán keresztül keverjük 70 °C hőmérsékleten, mialatt a gyanta impregnálódik az illékony habosítószerként alkalmazott triklór-fluor-metánnal és butánnal. Az impregná- 15 lás befejezése után a reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre, a feleslegben lévő habosítószert eltávolítjuk, a gyantát centrifugálással dehidratáljuk, majd 40—50 °C hőmérsékleten levegő átáramoltatásával szárítjuk. Az impregnáláshoz alkalmazott habosítószer mennyisége 20 12,0 súly%.
100 rész fentiek szerint előállított, habosítószerrel impregnált gyantából, 2 rész óntartalmú stbilizátorból, 1 rész kalcium-sztearátból, 1 rész talkumból — mint gócképzőszerből —, 0,5 rész Celmic 133-ból — mint bomlékony 25 habosítószerből — és az alább felsorolt S-2 — S-5 jelű sztirol-alapú gyantákból — mint habszabályozószerből — expandálható gyantakompozíciót állítunk elő. Az alkalmazott sztirol-alapú gyanták minőségét és mennyiségét a 12. táblázat tartalmazza. A fentiek szerint előállított 30 gyantakompozíciókból a 8. példákban megadott jellemzőkkel rendelkező extruderen lemez alakú habosított testeket állítunk elő.
A lemez alakú habosított testeken vizsgáljuk a térfogatsúlyt, cellaszerkezetet, nyomószilárdságot és hajlítószi- 35 lárdságot. Az eredményeket a 12. táblázatban tűntetjük fel. A 147. és 148. számú kísérleteknél a gyantakompozíciók korai habosodása következik be még a szerszámban, ennek következtében a hab töredezett, és a habosított test előállítása után észrevehető mértékben zsugorodik. 40
Az alkalmazott sztirol-alapú gyanták:
S-2 = 70 súly% sztirolt és 30 súly% akril-nitrilt tartalmazó kopolimer gyanta, melynek redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 2,0 dl/g
S-3 = 70 súly% sztirolt és 30 súly% akril-nitrilt tártál- 45 mazó kopolimer gyanta, melynek redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 4,0 dl/g
S-4 = 70 súly% sztirolt és 30 súly% akril-nitrilt tartalmazó kopolimer gyanta, melynek redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 10,0 dl/g 50
S-5 = 75 súly% sztirolt és 25 súly% akril-nitrilt tartalmazó kopolimer gyanta, melynek redukált viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 14,6 dl/g
Mint a 12. táblázat eredményeiből kitűnik, nagy redukált viszkozitású sztirol-alapú kopolimer gyanta alakal- 55 mazása habszabályozószerként előnyös, mivel a hab jobban visszatartja a keletkező gázt, stabilabb hab keletkezik, és még abban az esetben is kevésbé zsugorodik a hab, ha a bekevert gyanta mennyisége viszonylag kicsi. Kisebb redukált viszkozitású gyanta alkalmazása töredezett ha- θθ bot eredményez, a hab előállítása után nagymértékben zsugorodik, durva a cellaszerkezet, különösen abban az esetben, ha az adagolt mennyiség kevés.
U, © ©
•’t
OS co
SO
CM h+§ |g+3g §
©
G <υ a habosított test térfogatsúlya, g/ml 0,075 0,064 0,084 0,052 0,088 0,068 0,041 0,79 0,94
-181
184 678
13. példa (149—154 számú kísérletek)
101-es, rozsdamentes acélból készült, keverővei felszerelt autoklávba nyomás alatt beviszünk 3 kg homopolimer poli(vinil-klorid)-gyantát vagy a 13. táblázatban megadott mennyiségű és minőségű, átlagos polimerizáció fokú és pórustérfogatú — vinil-kloridból és vinil-acetátból álló — kopolimert, 5 kg tisztított vizet, 1,5 g részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t és 600 g triklór-fluor-metánt, valamint 200 g butánt. A reakcióelegyet 8 órán keresztül keverjük 70 °C hőmérsékleten, mialatt a gyanta impregnálódik az illékony habosítószerként alkalmazott triklór-fluor-metánnal és butánnal. Az impregnálás befejezése után a reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre, a habosítószer feleslegét eltávolítjuk, a gyantát szűréssel dehidratáljuk és 5 órán keresztül levegő átáramoltatása közben szárítjuk 50 °C hőmérsékleten. A gyanta impregnálásához alkalmazott habosítószer mennyiségét a 13. táblázatban adjuk meg.
100 rész fentiek szerit előállított, illékony habosítószerrel impregnált gyantából, 2 rész óntartalmú stabilizátorból, 1 rész kalcium-sztearátból, 1 rész talkumból — mint gócképzőszerből —, 0,5 rész Celmic 133-ból mint bomlékony habosítószerből — és a 13. táblázatban megadott minőségű és mennyiségű sztirol-alapú gyantából — mint habszabályozószerből — expandálható gyantakompozíciót állítunk elő. A gyantakompozíciót a 10. példában leírtakkal azonos módon dolgozzuk fel habosított testté. A habosított testek térfogatsúlyát, valamint cellaszerkezetére jellemző jelöléseket a 13. táblázatban adjuk meg. A 153. kísérlet szerinti habosított test előállítása utá bizonyos mértékben zsugorodik, míg a 154. kísérlet szerinti habosított test töredezik és előállítása után nagymértékben zsugorodik.
Mint a 13. táblázat eredményeiből látható, a habszabályozószerként alkalmazott sztirol-alapú gyanta redukált viszkozitása nagy kell legyen, ha a vinil-klorid alapú gyanta átlagos polimerizáció foka viszonylag nagy. Nagy expanziójú, egyenletes cellaszerkezetű hab állítható elő vinil-acetátot egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmazó vinil-klorid alapú gyantából — melyet különben viszonylag magas hőmérsékleten kell feldolgozni — a habszabályozószer megfelelő megválasztásával.
Ugyanakkor viszonylag alacsony polimerizáció fokú kopolimer gyantából nagy expanziójú hab állítható elő habszabályozó gyantaként viszonylag alacsony redukált viszkozitású sztirol-alapú gyanta alkalmazásával abban az esetben, ha a kopolimer gyanta vinil-acetát tartalma nagy, de csak nehezen állítható elő nagy expanziójú hab olyan kopolimer gyantából, melynek vinil-acetát tartalma alacsony.

Claims (2)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Hő hatására habosított anyaggá expandálható gyantakompozíció, azzal jellemezve, hogy
    a) 100 súlyrész 300—2000 átlagos polimerizáció fokú és legfeljebb 0,20/g pórustérfogatú poli(vinilklorid)-gyantából vagy 60—97 súly % vinil-kloridot és 40 súly % vinil-acetátot tartalmazó kopolimer gyantából,
    b) a gyantát impregnáló 1—25 súlyrész, legfeljebb 90 °C forráspontú, 25 °C hőmérsékleten 0,1 g/100 ml koncentrációjú kloroformos oldatban 3,0—20,0 dl/g redukált viszkozitású, alifás szénhidrogén vagy halogénezett alifás szénhidrogén típusú illékony habosítószerből,
    148 Ji e Ch ©* u 28,4 12,4 147 CN 1 1 t/“j oo <3· 0,16 u 22,4 31,6 146 S-5 (5,0) 0,042 < 2,6 6,6 V) cn </7 cn J, a ©. © < cn 00 3 < cn á a ©* 143 S^l (2,0) 0,059 < cn 10,3 142 S-3 (8,0) 0,045 < 2,9 Tt rí ε 6 § oh &> TO '8 ^3 8 Ή το •g TO 73 § g> ^m W 1 s ti s Έ 1 ’a £3 C | 'g. V a £ • g, s 0b 73 ü L* o 2 § Lm •ű 2
    -191
    184 678
    13. táblázat
    Kísérlet száma 149 150 151 152 153 154 vinil-acetát tartalom, 5 10 0 10 10 0 súly% poli(vinil-ldorid)-gyanta — 700 1500 750 800 1500 850 Vp, ml/g 0,021 0,033 0,037 0,021 0,033 0,038 impregnálás a habosítószerrel, súly% 11,5 10,5 10,1 11,5 10,5 10,0 S—5 S—5 S-5 S—3 S—3 S-2 sztirol-alapú gyanta (rész) (6) (10) (10) (10) (10) (10) térfogatsúlya, g/ml 0,043 0,059 0,055 0,050 0,073 0,15 a habosított test cellaszerkezete A A A A A C
    c) 0,5—30 súlyrész 1—4 szénatomos alkil-akrilát/1—4 szénatomos alkil-metakrilát gyanta vagy sztirol/akril-nitril gyanta típusú habszabályozószerből,
    d) 0.1—20 súlyrész. a periódusos rendszer TT.. ΤΠ. vagy IV. csoportjába tartozó fémoxidjából vagy szervetlen savval képzett sójából vagy alkaliíém-hidrogenkarbonátnak vagy alkálifém-karbonátnak és 4—6 szénatomos, 1—3 hidroxilcsoportot vagy karboxilcsoportot tartalmazó telített alifás karbonsavnak a keverékéből álló gócképzőszerből, és
    e) 0—5 súlyrész azo- vagy nitrozo-vegvület vagy aromás szulfonil-hidrazid vagy nátrium-hidrogén-karbonát bomiékony habosítószerből áll.
    (Elsőbbsége: 1979. 11. 09.)
  2. 2. Hő hatására habosított anyaggá expandálható gyantakompozíció, azzal jellemezve, hogy
    a) 100 súly rész, 300—2000 átlagos polimerizáció fokú és legfeljebb 0,20 dl/g pórustérfogatú poli(vinil-ldorid)-gyantából vagy 60—97 súly% vinil-kloridot és 40—3 súly% vinil-acetátot tartalmazó kopolimer gyantából,
    b) a gyantát impregnáló 1—25 súly rész, legfeljebb 90 °C forráspontú, 25 °C hőmérsékleten 0,1 g/100 ml koncentrációjú kloroformos oldatban 3,0—20,0 dl/g redukált viszkozitású, alifás szénhidrogén vagy halogénezett alifás szánhidrogén típusú illékony habosítószerből,
    c) 0,5—30 súlyrész 1—4 szénatomos alkil-akrilát/1—4 szénatomos alkil-metakrilát gyanta típusú habszabályozószerből,
    d) 0,1—20 súlyrész, a periódusos rendszer II., III. vagy IV. csoportjába tartozó fém oxidjából vagy szervetlen savval képzett sójából vagy alkálifém-hidrogén-karbonátnak vagy alkálifém-karbonátnak és 4—6 szénatomos, 1—3 hidroxilcsoportot vagy karboxil-csoportot tartalmazó telített alifás karbonsavnak a keverékéből álló gócképzőszerből, és
    e) 0—5 súlyrész azo- vagy nitrozo-vegyület vagy aromás szulfonilhidrozid vagy nátrium-hidrogén-karbonát bomlékonv habosítószerből áll.
    (Elsőbbsége: 1979. 05. 16.)
    20 4. Az 1. igénypont szerinti gyantakompozíció kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a habszabályozószer 25 °C hőmérsékleten 0,1 g/100 ml koncentrációjú kloroformos oldatban mért redukált viszkozitása legalább 3,0 dl/g. (Elsőbbsége: 1979. 11. 09.)
    25 5. A 3. igénypont szerinti gyantakompozíció kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a habszabályozószer 25 °C hőmérsékleten 0,1 g/100 ml koncentrációjú kloroformos oldatban mért redukált viszkozitása legalább 3,0 dl/g. (Elsőbbsége: 1978. 11. 24.)
    30 6. A 4. igénypont szeriti gyantakompozíció kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a habszabályozószer 25 °C hőmérsékleten 0,1 g/100 ml koncentrációjú kloroformos oldatban mért redukált viszkozitása legalább 3,0 dl/g. (Elsőbbsége: 1979. 05. 16.)
    35 7. Az 1 igénypont szerinti gyantakompozíció kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gócképzőszer legfeljebb 30 μιη átlagos szemcseméretű szervetlen porszerű anyag. (Elsőbbsége: 1979. 11. 09.)
    8. A 3. igénypont szerinti gyantakompozíció kiviteli
    40 alakja, azzal jellemezve, hogy a gócképzőszer legfeljebb
    30 μηι átlagos szemcseméretű szervetlen porszerű anyag. (Elsőbbsége: 1978. 11. 24.)
    9. A 4. igénypont szeriti gyantakompozíció kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gócképzőszer legfeljebb
    45 30 gm átlagos szemcseméretű szervetlen porszerű anyag. (Elsőbbsége: 1979. 05. 16.)
    10. Az 1. igénypont szerinti gyantakompozíció kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az akrilgyanta poli(metilmetakrilát). (Elsőbbsége: 1979. 11. 09.)
    50 11. A 3. igénypont szerinti gyantakompozíció kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az akrilgyanta poli(metilmetakrilát). (Elsőbbsége: 1978. 11. 24.)
    12. A 4. igénypont szerinti gyantakompozíció kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogv az akrilgyanta poli(metil55 metakrilát). (Elsőbbsége: 1979. 05. 16.)
HU79SI1727A 1978-11-10 1979-11-09 Resin compositions for foaming on the basis of polyvinyl chloride HU184678B (en)

Applications Claiming Priority (4)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP13870478A JPS5565241A (en) 1978-11-10 1978-11-10 Foaming vinyl chloride resin composition
JP14516878A JPS5571727A (en) 1978-11-24 1978-11-24 Foamable vinyl chloride resin composition
JP4671179A JPS6010540B2 (ja) 1979-04-18 1979-04-18 発泡性塩化ビニル系樹脂組成物
JP5992579A JPS6010541B2 (ja) 1979-05-16 1979-05-16 発泡性塩化ビニル系樹脂組成物

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU184678B true HU184678B (en) 1984-09-28

Family

ID=27461916

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU79SI1727A HU184678B (en) 1978-11-10 1979-11-09 Resin compositions for foaming on the basis of polyvinyl chloride

Country Status (22)

Country Link
AR (1) AR221908A1 (hu)
AU (1) AU531655B2 (hu)
BE (1) BE879945A (hu)
BR (1) BR7907291A (hu)
CA (1) CA1122350A (hu)
CH (1) CH642985A5 (hu)
DD (1) DD146960A5 (hu)
DE (1) DE2944068A1 (hu)
DK (1) DK475079A (hu)
ES (1) ES8101096A1 (hu)
FI (1) FI793501A (hu)
FR (1) FR2440965B1 (hu)
GB (1) GB2034322B (hu)
HU (1) HU184678B (hu)
IN (1) IN152984B (hu)
IT (1) IT1127209B (hu)
MX (1) MX150950A (hu)
NL (1) NL7908221A (hu)
NZ (1) NZ191999A (hu)
PL (1) PL219511A1 (hu)
PT (1) PT70435A (hu)
SE (1) SE7909171L (hu)

Families Citing this family (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4415514A (en) * 1980-04-26 1983-11-15 Stamicarbon B.V. Method for the preparation of rigid polyvinyl chloride foams
JPS59190836A (ja) * 1983-04-13 1984-10-29 Shin Etsu Chem Co Ltd 塩化ビニル系樹脂発泡成形体の製造方法
JPH0670154B2 (ja) * 1985-09-09 1994-09-07 鐘淵化学工業株式会社 ビーズ発泡成形用発泡性塩化ビニル系樹脂粒子の製造方法
JPH0670153B2 (ja) * 1985-09-09 1994-09-07 鐘淵化学工業株式会社 ビーズ発泡成形用発泡性塩化ビニル系樹脂粒子
DE3931917A1 (de) * 1989-09-25 1991-04-04 Robra Chem Brandenburger Gmbh Pastenfoermige aufschaeumbare zusammensetzung auf basis von vinylchloridcopolymeren, weichmachern und festen treibmitteln und verfahren zur herstellung und verwendung dieser zusammensetzung
AU7306691A (en) * 1990-03-23 1991-10-21 E.I. Du Pont De Nemours And Company Polymer foams containing gas barrier resins
KR100512355B1 (ko) * 2003-02-19 2005-09-02 주식회사 엘지화학 폴리염화비닐 발포체
EP3639997A1 (de) * 2018-10-15 2020-04-22 Linde Aktiengesellschaft Verfahren zum imprägnieren von polymergranulat

Family Cites Families (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE1261670B (de) * 1957-08-19 1968-02-22 Gruenzweig & Hartmann Verfahren zur kontinuierlichen Herstellung von Zellkoerpern aus Polymerisaten von Vinylchlorid oder vinylaromatischen Monomeren
FR1534299A (fr) * 1966-08-18 1968-07-26 Shell Int Research Procédé de production de mousse à partir de polymères ou de copolymères de chlorure de vinyle
FR1600621A (hu) * 1968-12-30 1970-07-27
DE2441782A1 (de) * 1974-08-31 1976-03-18 Hoechst Ag Herstellung von schaumkoerpern aus polyvinylchlorid

Also Published As

Publication number Publication date
DK475079A (da) 1980-05-11
CH642985A5 (de) 1984-05-15
PT70435A (pt) 1979-12-01
AU5257279A (en) 1980-05-15
AR221908A1 (es) 1981-03-31
ES485792A0 (es) 1980-12-01
NZ191999A (en) 1981-10-19
GB2034322A (en) 1980-06-04
FI793501A (fi) 1980-05-11
PL219511A1 (hu) 1980-09-08
IT7927170A0 (it) 1979-11-09
DD146960A5 (de) 1981-03-11
FR2440965A1 (fr) 1980-06-06
IT1127209B (it) 1986-05-21
AU531655B2 (en) 1983-09-01
FR2440965B1 (fr) 1986-06-20
IN152984B (hu) 1984-05-19
CA1122350A (en) 1982-04-20
ES8101096A1 (es) 1980-12-01
MX150950A (es) 1984-08-24
BR7907291A (pt) 1980-07-22
BE879945A (fr) 1980-03-03
GB2034322B (en) 1983-01-19
NL7908221A (nl) 1980-05-13
SE7909171L (sv) 1980-05-11
DE2944068A1 (de) 1980-05-22

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US4402893A (en) Method for the preparation of a cellular foamed body of a vinyl chloride-based resin
HU184678B (en) Resin compositions for foaming on the basis of polyvinyl chloride
JP4990438B2 (ja) 発泡性プロピレン重合体ビーズの製造方法
JPH0386736A (ja) ポリオレフィン系樹脂発泡粒子の製造方法
EP0074647B1 (en) Foamed chlorinated polyvinyl chloride and compositions for making same
US3366580A (en) Chlorinated polyvinyl chloride foam
JPH0326704B2 (hu)
US4722944A (en) Expandable particles of vinyl chloride resin composition for beads-foaming
JP2000017079A (ja) 無架橋ポリエチレン系樹脂発泡粒子及びその成型体
JPS6010540B2 (ja) 発泡性塩化ビニル系樹脂組成物
US3351569A (en) Process for the preparation of expandable polymeric products
JPS5840986B2 (ja) 塩化ビニル系樹脂発泡成形体の製造方法
US4721731A (en) Process for preparing expandable particles of vinyl chloride resin composition
JPS6242932B2 (hu)
JPS6326770B2 (hu)
JPS6124974B2 (hu)
KR830002456B1 (ko) 염화비닐 기재수지의 셀형 발포체 제조방법
KR840000397B1 (ko) 폴리염화비닐 수지 발포체 조성물
JPH0449863B2 (hu)
JPS6010541B2 (ja) 発泡性塩化ビニル系樹脂組成物
US3122515A (en) Process for the preparation of vinyl chloride polymer foams
NO793568L (no) Harpikssammensetning egnet for fremstilling av skum fra polyvinylkloridharpiks.
JPS60179429A (ja) 塩化ビニル系樹脂発泡成形体
JPS6234334B2 (hu)
JPH05287113A (ja) 塩化ビニリデン系樹脂発泡粒子