HU184077B - Refractory body for slide-plate closing devices of vessels of metallurgy of non-ferrous metals, closing device formed with same and method for producing the refractory body - Google Patents

Description

A találmány tárgya tűzálló test fémkohászati edények csuszólapos zárószerkezeteihez, ezzel kialakított zárószerkezet és eljárás a tűzálló test előállítására, amely révén a tűzálló test és az egész zárószerkezet élettartama nagymértékben megnövelhető.

- A találmány szerinti tűzálló test és csuszólapos zárószerkezet kohászati üstök, például öntőkádak és öntőüstök kibocsátó nyílásainak zárásra és nyitására alkal mazható. A tűzálló test egy nyomásnak, kopásnak kitett alkatrész, amely a csuszólapos zárószerkezetbe van beépítve.

A találmány szerinti tűzálló test és csuszólapos zárószerkezet főként acélöntéshez alkalmazható, azonban t használható más olyan fémek öntéséhez is, amelyek magas olvadáspontjuk és korrodeáló tulajdonságaik miatt nagymértékű kopást okoznak.

*. A hasonló célokra szolgáló, ismert szerkezeteknél a folyékony fémet kibocsátó csatorna egy tűzálló, rögzített helyzetű fölső lapba van, amely az öntőüstön kívül úgy van elhelyezve, hogy a kibocsátó csatorna egyvonalban van az öntőüst kibocsátó nyílásával, például annak következtében, hogy a fölső lap egy az öntőüst burkolatához erősített fémkeretben van tartva. Az álló fölső lap alatt egy mozgatható, tűzálló csuszólap van, amelyben szintén kibocsátó csatorna van kiképezve. A csuszólap egy nyitó és egy záró helyzet között mozgatható. Nyitó helyzetben a csuszólapban levő kibocsátó csatorna egy vonalban van a fölső lapban levő kibocsátó csatornával, záró helyzetben pedig a csuszólap a fölső lapban levő kibocsátó csatornát lezárja.

Az ismert csuszólapos zárószerkezetek egyik típusánál a csuszólap forgathatóan van ágyazva, másik típusánál egyenes vonal mentén mozgatható. Az utóbbi előnyösebb megoldás.

Az ismert szerkezetek egy részénél két tűzálló lap, helyben maradó fölső lap és mozgatható, alsó lap, csuszólap van a zárószerkezetben. Ez a típus a két lapból álló csuszólapos zárószerkezet. A mozgatható csuszólap előnyösen fémkeretbe van építve és egy kibocsátó csatornája van, vagy egy ilyennel dolgozik együtt, amely szintén mozgathatóan van a fémkeretbe szerelve.

Az ismert szerkezetek vagy további típusánál rögzített fölső és alsó lapok között mozgatható csuszólap van, a lapok egymás felé levő felületei egymással párhuzamosak és az alsó, rögzített lapban kibocsátó nyílás van, vagy egy ilyennel dolgozik együtt. Az ilyen kialakítású szerkezeteket három lapból álló csuszólapos zárószerkezetnek nevezik.

» A szokásos tűzálló, lapalakú testeket és kibocsátó csatornákat úgy készítik, hogy valamilyen tűzálló szemcsés anyagot össze sajtó Inak, magas hőmérsékleten kiégetik, azután a kibocsátó csatornát kifúrják.

Az ismertetett típusú tűzálló alkatrészek használat közben nagyon változó hőokozta feszültségeknek vannak kitéve. A tűzálló, koptatott alkatrészek öntés folyamán nagyon magas hőmérsékleteknek vannak kitéve, amelyeknél a fémek a tűzálló anyagokat nagymértékben korrodeálják, koptatják. Az ilyen tűzálló, koptatott alkatrészek az öntés megindulásakor rendkívül nagy és hirtelen hőlökést kapnak, minek eredményeként — a kü4 lönböző hőtágulások következtében — megfelelően nagy mechanikai feszültségek lépnek föl. Mindezek hatására az ismertetett típusú és szerkezetű hőálló, koptatott alkatrészek élettartama rövid. Például egy ismert kivitelű csuszólapot átlagosan két öntés után már ki kell cserélni, és a teljes öntési idő csak két óra.

A találmány feladata fémkohászati edényekhez olyan csuszólapos zárószerkezet és ehhez olyan tűzálló test létrehozása, amelynek élettartama az eddig ismert hasonló zárószerkezetek, illetve tűzálló testek élettartamának sokszorosa és amely olcsón és méretpontosan készíthető el.

A találmány a kitűzött feladatot olyan tűzálló test létrehozása révén oldja meg, amely fémolvadékot tartal15 mazó fémkohászati edények csuszólapos zárószerkezeteihez használható, és amelynek jellemzője, hogy tűzálló beton anyagból van kialakítva és a fémolvadékhoz legalább egy kibocsátó csatornája van.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a tűzálló beton anyagban legalább egy gázt vagy folyadékot vezető csatornája, fémcsöve, gázt vagy folyadékot keringtető csatornái vannak.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy egy zárószerkezet kopó alkatrészét képező csuszó75 lapjaként van kialakítva, és hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatorna, a fémcső és a gázt vagy folyadékot keringtető csatornák egy lényeges része a csuszólap fő síkjával párhuzamosan van kialakítva.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatorna, valamint a gázt vagy folyadékot áramoltató csatornák ívelt alakúak.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatorna, a fémcső és a gázt vagy folyadékot keringtető csatornák kör kereszt55 metszetűek.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatorna, a fémcső és a gázt vagy folyadékot keringtető csatornák négyszög, ellipszis vagy hasonló keresztmetszet űek.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy legalább a gázt vagy folyadékot vezető csatornához, a fémcsőhöz és a keringtető csatornákhoz tartozó beömlőnyílás fém anyagú betét révén van kialakítva.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a csuszólap fősikjára merőleges irányban kialakított kibocsátó csatornát legalább 180°-os szögben, és előnyösen 360°-os szögben körülfogó gázt vagy folyadékot vezető csatornája és/vagy keringtető csatornái vannak.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a kibocsátó csatorna aszimmetrikus elhelyezése esetén a gázt vagy folyadékot vezető csatorna és a keringtető csatornák legalább a csuszólap közepén, azonban előnyösen a csuszólapnak a kibocsátó csatornától távoli végén kezdődnek, legalább 180°-os szögben körülveszik a kibocsátó csatornát, majd visszafelé haladnak a csuszólapnak legalább közepéig, előnyösen azonban a csuszólapnak addig a végéig, ahonnan kiindulnak.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a kibocsátó csatornát kör alakban körülfogó ke60 ringtető csatornáknál a keringtető csatornákba érintőle3

-2184 077 gesen torkolló beömlőnyílása, illetve beömlőnyílásai vannak.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatorna és a keringtető csatornák előnyösen hőálló fém vagy kerámia csövekből vannak kiképezve.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a csúszólap két részből van kialakítva, a két rész választósíkja párhuzamos a csuszólap fő síkjával, és hogy a csuszólap egyik részében, testében a gázt vagy folyadékot vezető csatorna felületen levő része nyitott, továbbá a gázt vagy folyadékot vezető csatorna nyitott oldalára helyezhető fedőlapja van.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a csuszólap második részét képező fedőlap kerámia anyagból van.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a csuszólapnak acélból levő fedőlapja van.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy lyukacsos, illetve gázt átbocsátó, a tűzálló beton anyagba ágyazott betéte van.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betéthez gázt vezető, szintén a tűzálló beton anyagban kialakított csatornája van.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a tűzálló test fémolvadékot tartalmazó fémkohászati edény háromlapos csúszólapos zárószerkezetének csúszólapjaként van kialakítva, és hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét a csuszólap záró helyzetében egyvonalban van a fölső lapban és rögzített alsó lapba levő kibocsátó csatornával.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy ebbe erősített lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betéte, valamint cső formájában kialakított, gázt a betétbe vezető szerkezetrésze van, amelyek a csúszólap alsó felületével egy síkban vannak elhelyezve.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betéthez gázt vezető, a csúszólap alján levő fémlapban kialakított nyílása, a nyílással kapcsolódó, a rögzített alsó lap felületében levő mélyedése, valamint a mélyedéshez csatlakozó és a külső gázcsővel összeköttetésben levő betápláló csatornája van.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betéthez gázt vezető, a csúszólap fölső felületében levő nyílása, a nyílással kapcsolódó, a rögzített fölső lap alsó felületében levő mélyedése, valamint a mélyedéshez csatlakozó, külső gázcsöve van.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét kibocsátó csatorna alatti munkahelyzetében a gáznak mélyedés és lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét közötti útját szabadon hagyó, és a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét kibocsátó csatornától távoli helyzetében a gáz útján elzáró és az olvadék útján szabadon hagyó méretű és helyzetű mélyedése van.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a tűzálló testként kialakított, mozgatható csúszó4 lap tűzálló beton anyagból van kiképezve, csúszó felületével ellentétes oldalán hozzá habarcsmentesen kapcsolódó, a csúszólaphoz a fellépő húzó,nyomó és toló erők ellenére elmozdíthatatlanul erősített fém erősítője van, és hogy a csúszólap a hozzá tartozó fémkeretben, illetve tartókeretben habarcsmentesen van elhelyezve, valamint a fémkeret, illetve tartókeret és a fém erősítő a csúszólap mozgásakor fellépő tolóerőket átvivő szerkezetelemekkel van kialakítva.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a fém erősítőnek fém lapja, valamint a fém lap fő síkjából kinyúló, a fém lappal mereven összeerősített, a fém erősítőt a csúszólappal mereven összekötő szerkezetelemei vannak.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a fém erősítő fő síkjából kinyúló szerkezetelemek a fém lappal egy munkadarabként kialakított fülek, amelyek úgy vannak kihajlítva, hogy ezek a csúszólap oldalait és végeit kívül körülfogják.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a fém erősítő fő síkjából kinyúló szerkezetelemek a fém lapból kihajlított laprészek.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a fém erősítő fő síkjából kinyúló szerkezetelemek a fém lapban kialakított mélyedések.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a fém erősítő fő síkjából kinyúló szerkezetelemek a fém lappal összehegesztett nyúlványok, például csapszerű nyúlványok.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a fém lap lyuggatva van.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a csúszólap mozgása során fellépő tolóerőket átvivő szerkezetelemeknek a kibocsátó csatorna mindkét oldalán a fémkereten kialakított kiemelkedő részei vannak, amelyek a fém erősítőn kiképzett vállakkal kapcsolódnak.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a fémkereten levő kiemelkedő részek a csúszólap mozgásirányára merőlegesen és gyakorlatilag a csúszólap szélességének megfelelő hosszúságban elnyúló bordák, amelyek a fém erősítőn levő, kiegészítő alakú vállakkal kapcsolódnak.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a csúszólap mozgásakor fellépő tolóerőket átvivő szerkezetelemek a kibocsátó csatornától térközzel elválasztva levő helyeken a tartókereten levő fém csapok, amelyek a csúszólapban levő, megerősített mélyedésekbe nyúlnak be.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a fém erősítő a fémkeret, illetve tartókeret szemben levő felületéhez, legalább három, azonban előnyösen hat tartórészhez fekszik.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy az ágyazó felületet képező legalább három, azonban előnyösen négy tartórész a kibocsátó csatorna körül, ettől térközzel elválasztva és szimmetrikusan úgy van elhelyezve, hogy a csúszólap a kibocsátó csatorna körül, illetve ennek terében tengelyirányban szabadon hajlítható.

-3184 077

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a csuszólap kibocsátó csatornájának terében a fém erősítőnek nyílása van, melynek átmérője nagyobb a kibocsátó csatorna átmérőjénél.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a fém erősítő nyílásának átmérője 120-300 %-kal nagyobb, mint a kibocsátó csatorna átmérője.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy ez fémolvadékot tartalmazó fémkohászati edényhez tartozó csuszólapos zárószerkezetbe van beépítve.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a kibocsátó idom tűzálló része egy fémkohászati edény fenéktéglájában van elhelyezve.

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét maga hüvely alakú és a kibocsátó idom középrészébe van beöntve .

A találmány szerinti tűzálló test további jellemzője, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét egy fémhengerben van elhelyezve, és hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét külső köpenyfelülete és a fémhenger belső felülete között elosztó kamraként szolgáló térköz van.

A találmány szerinti eljárás révén a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy egy külső öntőformából és ezzel egytengelyűén elhelyezett magokból álló, maguk között hüvely alakú kibocsátó idomnak helyet hagyó öntőformát hozunk létre, a magok egyikére ráhúzzuk a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betétet, ezt a mag révén az öntőforma megfelelőhelyén tartjuk, majd a kibocsátó idom anyagát az öntőformába öntjük.

A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a külső öntőforma palástja alakjának megfelelő alakú, tűzálló nemez hüvelyt helyezünk öntés előtt a külső öntőformába és öntés révén ezt a hüvelyt a hüvely alakú tűzálló testtel összeerősítjük.

A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a lyukacsos, illetve gázt árbocsátó betétet a tűzálló beton anyag beöntése előtt vízzel itatjuk át.

A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatornát és a keringtető csatornákat azáltal képezzük ki, hogy a tűzálló beton anyag beöntése előtt a gázt vagy folyadékot vezető csatornának vagy keringtető csatornáknak alakjában eltávolítható anyagot helyezünk az öntőformába.

A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy eltávolítható anyagként elégő anyagot, például papírt vagy műanyagot helyezünk az öntőformába.

A találmány szerinti eljárás jellemzője az is, hogy eltávolítható anyagként alacsony olvadáspontú anyagot, például ónötvözetet, Rose fémet vagy hasonlót helyezünk az öntőformába.

A találmány szerinti, fémkohászati edényekhez használható tűzálló testet és csuszólapos zárószerkezetet, valamint a tűzálló test előállítására szolgáló eljárást részleteiben a tűzálló test és csuszólapos zárószerkezet rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakjaival kapcsolatban ismertetjük.

Az 1. ábra egy három lapos csuszólapos zárószerkezet középső lapjának, csuszólapjának 2. ábrán föltünte8 tett I—I vonal menti vázlatos keresztmetszete, amelyen a csuszólapban kialakított csatorna egy példaképpeni kiviteli alakja is föl van tüntetve.

A 2. ábra az 1. ábrán föltüntetett csuszólap II—II vonal menti metszete.

A 3. ábra a középső lap, csuszólap egy további kiviteli alakjának fölülnézeti vázlata, amelyen a csuszólapban kialakított csatorna és egy lyukacsos betét is látható.

A 4. ábra a 3. ábrán föltüntetett csuszólap IV—IV vonal menti metszete.

Az 5. ábra a 3. és 4. ábrákon látható kiviteli alak egy módosított kivitelének a 5. ábrán föltüntetett V—V vonal menti metszete.

A 6. ábra a középső lapnak, illetve csuszólapnak 5. ábrán föltüntetett IV—IV vonal menti vázlatos metszete és az 5. ábrán látható kiviteli alak alsó lapja egy részének fölülnézete.

A 7. ábra a találmány szerinti középső lap, csuszólap harmadik kiviteli alakjának 8. ábrán föltüntetett VII—VII vonal menti vázlatos metszete.

A 8. ábra a csuszólap 7. ábrán föltüntetett VIII—VIII vonal menti metszete.

A 9. ábra a középső lap, csuszólap negyedik példaképpeni kiviteli alakjának hosszirányú szimmetria síkja menti vázlatos metszete, amelyen a találmány szerinti kialakítású, rögzített alsó lap egy része is föl van tüntetve.

A 10. ábra a 9. ábrán föltüntetett kiviteli alak X—X vonal menti metszete.

All. ábra a 9. ábrán föltüntetett kiviteli alak rögzített alsó lapja fölső felületének vázlatos fölülnézete.

A 12. ábra egy három lapos csuszólapos zárószerkezetben levő középső lap, illetve csuszólap ötödik példaképpeni kiviteli alakjának 13. ábrán föltüntetett XIVXIV vonal menti vázlatos metszete, amelyen a közvetlenül fűthető csatorna is föl van tüntetve.

A 13. ábra a csúszólap 12. ábrán föltüntetett XIII— XIII vonal menti metszete.

A 14. ábra egy három lapos csuszólapos zárószerkezet középső lapja, illetve csúszólapja hatodik példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos metszete, amelyen föl van tüntetve a csuszólapba ágyazott, találmány szerinti gázt átbocsátó betét is.

A 15. ábra a 14. ábrán föltüntetett csuszólap fölülnézete.

A 16. ábra egy három lapos, olvadt fémet tartalmazó kohászati edényhez erősíthető, csuszólapos zárószerkezet metszete, amelyen a találmány szerinti középső lap, illetve csuszólap hetedik példaképpeni kiviteli alakja látható, amely nyitó helyzetben van föltüntetve és amelybe egy gázt átbocsátó betét van ágyazva.

A 17. ábra a 16. ábrán látható csuszólapos szerkezetet metszetben mutatja. Az ábra a csuszólapot részben záró helyzetben szemlélteti.

A 18. ábra aló. ábrán látható csuszólapos zárószerkezetet metszetben szemlélteti, ezen az ábrán azonban a csuszólap záró helyzetben van.

A 19. ábra egy két lapos csuszólapos zárószerkezet metszete, amelyen a csuszólap nyolcadik példaképpeni kiviteli alakja van föltüntetve, amely csuszólapba egy gázt átbocsátó betét van ágyazva.

-4184 077

A 20. ábra egy olvadt fém tartására alkalmas kohászati edény fémet kibocsátó csatornájában levő, gázt átbocsátó betét és a hozzá tartozó szerkezetrészek metszete.

A 21. ábra a 20. ábrán föltüntetett szerkezetrész létrehozási, előállítási módját szemléltető metszet, részben nézet.

A 22. ábra a 21. ábrán föltüntetett, gázt átbocsátó betét XXII-XXII vonal menti metszete.

A 23. ábra a találmány szerinti tűzálló test, illetve csuszólapos zárószerkezet fém erősítővel ellátott csuszólapját szemléltető metszet.

A 24. ábra a 23. ábrán szemléltetett szerkezet egy módosított kiviteli alakjának metszete.

A 25. ábra a találmány szerinti csuszólap tizenegyedik példaképpeni kiviteli alakjának fölülnézete.

A 26. ábra a 25. ábrán föltüntetett csuszólap hosszirányú metszete.

A 27. ábra a találmány szerinti csuszólap tizenkettedik példaképpeni kiviteli alakjának hosszmetszete.

A 28. ábra a találmány szerinti csuszólap tizenharmadik példaképpeni kiviteli alakjának hosszmetszete.

A 29. ábra a találmány szerinti csuszólap tizennegyedik példaképpeni kiviteli alakjának hosszmetszete.

A 30. ábra a találmány szerinti csuszólapos zárószerkezet tizenötödik példaképpeni kiviteli alakjának hosszmetszete.

A 31. ábra a találmány szerinti csuszólap tizenhatodik példaképpeni kiviteli alakjának hosszmetszete.

A 32. ábra a 31. ábrán föltüntetett csuszólap fölülnézete.

A 33. ábra a 32. ábrán föltüntetett XXXIII—XXXIII vonal menti metszet, részben nézet.

A 34. ábra a találmány szerinti csuszólap tizenhetedik példaképpeni kiviteli alakjának fölülnézete.

A 35. ábra fém erősítővel kialakított csuszólap előállítását szemléltető metszet, részben nézet.

A 36. ábra a csuszólap előállításának kilökési fázisát szemléltető metszet, részben nézet.

A 37. ábra csuszólaphoz való fém erősítőt és ennek előállítását szemléltető metszet, részben nézet.

A 38. ábra csuszólaphoz való fém erősítő metszete, részben nézete.

A 39. ábra fém erősítővel ellátott csuszólap metszete.

Az 1. és 2. ábra szokásos három lapos csuszólapos zárószerkezet 112 csuszólapját mutatja. A csuszólapos zárószerkezet többi része az ábrákon nincs föltüntetve, mivel ezek ismertek.

A gázt vagy folyékony közeget vezető 150 csatorna 151 beömlőnyilástól indul ki, amely megközelítően a hosszú oldalak egyikének közepén van. A csatorna innen továbbhaladva megkerüli a 106 kibocsátó csatornát és a másik hosszú oldalon levő 152 kiömlőnyílásig tart.

Az ábrán 153 pont-vonallal föltüntetett másik kiviteli alaknál a 150 csatorna nagyobb szögben fogja körül a 106 kibocsátó csatornát.

Egy további kiviteli alaknál a csatorna 151 beömlőnyílása és 152 kiömlőnyílása a 112 csuszólap egyik végében lehet kialakítva, előnyösen abban a végében, amelynél a csuszólapot működtető szerkezet van.

A 150 csatorna előnyösen a 112 csuszólap fölső felében van kialakítva, azaz abban a felében, amely az olvadt fém felé van. A 150 csatorna például a 122 csuszólap 141 fölső felületétől olyan távolságban van, amely megfelel a csuszólap vastagsága 20-50 %-ának.

A 112 csuszólap megfelelő összetételű, tűzálló beton anyagból van. Ennek összetételére a következőkben ismertetésre kerülő 1,2,3 példák adnak útmutatást.

A 150 csatorna például úgy van kialakítva, hogy egy acélcsövet helyezünk az öntőformába és a tűzálló beton anyagot az acélcső köré öntjük. Ezt követően a tűzálló beton anyagot például 12 órán keresztül állni, megszilárdulni hagyjuk, majd a csuszólapot kiemeljük az öntőformából és a teljes megszilárdulás elérésére további 48 órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk.

A csatorna kialakításához acélcső helyett elhasználódó anyagot is alkalmazhatunk. így a cső készíthető kartonlemezből vagy műanyagból, amely az öntési folyamat elején elég. Használható azonban alacsony olvadáspontú fémből, például valamilyen ónötvözetből vagy Rose fémből levő mag is. Az ilyen anyagnak előnye, hogy bármilyen keresztmetszetű, körtől eltérő alakú, például négyszög vagy ellipszis keresztmetszetű csatornák is könnyen előállíthatok.

Az ónötvözetű anyagok hőhatás révén távolíthatók el, például a csuszólap hevítése folyamán. Ekkor az ötvözet megolvad és kiömlik. A folyamat meggyorsítható azáltal, hogy alacsony nyomáson gőzt füvünk keresztül a csatornán.

A 106 kibocsátó csatorna a tűzálló beton anyag megszilárdulása után előállítható gyémánt szerszámmal való fúrás révén, azonban a kibocsátó csatorna előnyösen elkészíthető úgy is, hogy egy eltávolítható magot helyezünk az öntőformába és ezt a tűzálló beton anyaggal körülöntjük. Ha a kibocsátó csatorna hengeres, akkor a mag az eltávolítás megkönnyítésére osztott szerkezetű is lehet.

A 3. és 4. ábra a középső lap, illetve 112 csuszóap egy további konstrukciós kiviteli alakját mutatja. E csuszólapban fűtő vagy hűtő 150 csatorna és lyukacsos vagy gázt átbocsátó 156 betét van.

A 112 csuszólap két részből tevődik össze, 160 testből és egy külön munkadarabot képező 161 fedőlapból. Először a 160 testet állítjuk elő úgy, mint az előzőkben az 1. és 2. ábrával kapcsolatban ismertettük, tehát a tűzálló beton anyagot egy öntőformába öntjük, amelyben a 150 csatornának megfelelő mag vagy hasonló is benne van. A 3. és 4. ábrán vázolt kiviteli alaknál a 150 csatorna részére egy nyitott hornyot, a 161 fedőlaphoz pedig sarkos 162 és 163 vállrészeket képezünk ki. A 163 vállrész további mélyített 164 részhez csatlakozik, amely mélyebben nyúlik be a 160 testbe abból a célból, hogy egy a lyukacsos és gázt átbocsátó 156 betétet körülfogó gázelosztó kamra jöjjön létre. A 156 betét magassága előnyösen valamivel kisebb a 163 vállrész és a csuszólap fölső széle közötti távolságnál, úgyhogy a 161 fedőlap és a 156 betét belső felülete között 167 rés marad.

Alól fedőlap különállóan, ugyanabból az anyagból készíthető, mint a 160 test és a fedőlap tűzálló beton anyaggal ragasztható helyére. A tűzálló beton anyagú

-5184 077

168 beerősítő réteg a 4. ábrán látható. A 161 fedőlap megerősíthető azáltal, hogy ebbe fémlapot öntünk.

Fedőlapként acél, előnyösen rozsdamentes acél is használható minden olyan esetben, ahol nem fordulnak elő túlságosan nagymértékű hőtágulási eltérések.

A 106 kibocsátó csatorna, 151 beömlőnyílás és 152 kiömlőnyílás ugyanolyan módon készíthető, mint az 1. és 2. ábrával kapcsolatban ismertettük. Ezek azonban lehetnek olyan lyukak, amelyeket a 160 testbe gyémánt fúróval fúrunk.

Gáznak, például levegőnek vagy nitrogénnek 151 beömlőnyíláson való beáramoltatására és a csuszólap nyitott helyzetében a 152 kiömlőnyíláson keresztül való kiáramoltaíására előnyösen egy külső szelepet alkalmazunk. Egy az ábrán nem látható rögzített fölső lap révén akadályozzuk meg a gáznak 156 betéten keresztüli elszivárgását. A csuszólapos zárószerkezet zárt állapotában a 152 kiömlőnyílás zárt állapotban van és valamilyen gázt, előnyösen argont terhelünk a 156 betétbe, ahonnan a rögzített fölső lapban levő kibocsátó csatornán keresztül eláramlik és az olvadt fémbe jut.

Egy további kiviteli alaknál a 170 beömlőnyílás és 171 kiömlőnyílás a 161 fedőlapban alakítható ki úgy, hogy a rögzített alsó lapban megfelelően kiképzett hornyokon keresztül a gázt betápláló és visszavezető szerkezetrészekkel vannak összeköttetésben. A rögzített alsó lap az ábrákon nincs föltüntetve. Egy ilyen szerkezeti kialakítást a következőkben a 9.-11. ábrákkal kapcsolatban részletesen ismertetünk.

Ennek a kialakításnak egy különleges formáját mutatja az 5. és 6. ábra. Ennél a kivitelnél a 112 csuszólapban levő 150 csatorna 171 kiömlőnyílása a 161 fedőlapban van kiképezve és a 112 csuszólap alsó felületétől kifelé nyílik. A 171 kiömlőnyílás a rögzített alsó lap fölső felületében levő hosszirányú 172 horonynyal van összeköttetésben. Amikor a 112 csuszólap öntési, azaz nyitott helyzetben van, a 172 horony egyik, 173 vége túlnyúlik a 112 csuszólap végén és ezáltal lehetővé válik, hogy a 150 csatornában levő forró gázok innen, illetve a 111 rögzített alsó lapban levő 172 horony 173 végéből kiáramoljanak. A 172 horony hossza úgy van meghatározva, hogy amikor a 112 csuszólap nyitott, illetve nyitó állásából záró állása felé mozog, a 172 hornyot a 112 csuszólap teljesen fedi és a 150 csatornában levő gáz arra kényszerül, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó 156 betéten keresztül a kohászati edényben levő olvadékba áramoljon. Az ilyen konstrukciós kialakítás előnyös tulajdonsága, hogy a 3. és 4. ábrákon föltüntetett szerkezeti kialakításnál sokkal egyszerűbb és a gáz áramlása önműködően van vezérelve.

A 7. és 8. ábrák az 1. és 2. ábrákon föltüntetett konstrukció egy módosított alakját mutatják. A csuszólapban itt is egy lyukacsos, illetve gázt átbocsátó 156 betét van. Ennél a kialakításnál a 112 csuszólapban normál kerámia anyagból van acélból (általában szénacélból vagy rozsdamentes acélból) levő 175 betét van, amely a csuszólap hosszú oldalának 142 végén van elhelyezve. Ez megkönnyíti a gáz betáplálásához szükséges alkatrészek csuszólapos csatlakozását és a csuszólap készítése folyamán a lyukacsos 156 betét és a 150 csatornához való mag tartására is szolgál. Mindezek például bitumenes ragasztószerrel vannak a betéthez erősítve, miközben a tűzálló beton anyagot az öntőformába öntjük. A 150 csatorna a 106 kibocsátó csatorna közvetlen közelébe nyúlik, vagy — egy másik konstrukciós kivitelnél - a 150 csatorna a 106 kibocsátó csatornát a 153 pont-vonalnak megfelelő módon fogja körül.

A 150 csatorna lapított keresztmetszetű és olyan magas, hogy fölső széle és a 112 csuszólap 141 fölső felülete közötti távolság a csuszólap vastagsága 20-80 %ának felel meg. A lyukacsos 156 betét négyszögű és a 150 csatorna karjai között van elhelyezve.

Ennél a szerkezeti kialakításnál az előzőkben ismertetett ónötvözet anyagot lehet használni. A 175 betétet az öntőforma aljára helyezzük, a 150 csatorna alakját meghatározó, ónötvözet anyagú magot megformáljuk és a lyukacsos 156 betétet úgy helyezzük a csatorna karjai közé, hogy az ónötvözet anyag megakadályozza az ömleszthető, tűzálló beton anyagnak lyukacsos 156 betétbe való hatolását. Ezt követően a tűzálló beton anyagot az öntőformába öntjük. Az öntvény szilárdulása és öntőformából való eltávolítása után eltávolítjuk az ónötvözetű anyagot is azáltal, hogy az öntvényt fölmelegítjük vagy gőzzel kifújjuk.

A 106 kibocsátó csatornát az előzőkben ismertetett módon állítjuk elő és a csuszólap fölső és alsó felületeit — ha szükséges - gépi utón megmunkáljuk.

A 9.—11. ábrák a három lapos csuszólapos zárószerkezet egy további kiviteli alakját mutatják, amelynél a középső 112 csuszólap és a 111 rögzített alsó lap konstrukciós kialakítása eltér az eddig ismertetettektől.

A középső, 112 csuszólap hosszú részében lyukacsos 156 betét van elhelyezve, amely 180 csőből fölfelé nyíló 181 nyíláson keresztül gázzal táplálható. A 156 betét és 180 cső 182 fémlapon van elhelyezve, amely egy a 180 cső végénél levő, lefelé nyíló 189 nyílással szemben 188 nyílással van kialakítva. A 184 fémcső a 112 csuszólap belsejében erre keresztirányban van elhelyezve a 156 betét és 106 kibocsátó csatorna között. A 184 fémcső két végén egy 185 beömlőnyílás és egy 186 kiömlőnyílás van, amelyek a fémcső alsó részén vannak kiképezve. A 185 beömlőnyílás 184a csatornával, a 186 kiömlőnyílás pedig 180b csatornával van összeköttetésben, amely csatornák kimeneti nyílása a 112 csuszólap alsó felületében van.

Mint a 10. és 11. ábrából kitűnik, a 111 rögzített alsó lap fölső felületében két párhuzamos 190 és 191 horony van, amelyek gázt vezető csatornaként szolgálnak és amelyeket a 112 csuszólap alsó felülete fed. A 190 horony egy fém vagy kerámia anyagú 192 betéttől nyúlik ki, amely a 111 rögzített alsó lap végén levő beömlőnyílásként szolgál. A 190 horony keresztirányú 193 horonyban folytatódik, amely a 111 rögzített alsó lapnak csupán mintegy fél szélességéig nyúlik. A másik, 191 horony a 193 horonnyal szemben kezdődik és 194 kiömlőnyflásig nyúlik. Alii rögzített alsó lap és 112 csuszólap nyitási helyzetében a hideg gáz keresztüláramlik a 192 betéten, 190 hornyon és 184a csatornán, bejut a 184 fémcsőbe, ahonnan ez a fémcső másik végénél levő 184b csatornán és 191 hornyon keresztül a 194 kiömlő7

-6184 077 nyíláshoz áramlik. A gáz áramlása közben hűti a csuszólapot és fölmelegedett állapotban szabadon ki tud jutni a külső légtérbe.

A 180 cső úgy van elhelyezve, hogy amikor a 111 rögzített alsó lap és 112 csuszólap zárási helyzetben vannak (ami megfelel a 112 csuszólap balról jobbra mozgásának), a 188 nyílás összeköttetésben van a 193 horonnyal és a 192 betétből gáz jut keresztül a 156'betéten. Ebben a helyzetben a 184 fémcső zárva van.

A 12. és 13. ábrán látható 112 csuszólapnak egy középső, illetve központos elhelyezésű 260 csatornája van, amely a 112 csuszólap egyik végétől a 106 kibocsátó csatorna közeiéig nyúlik, ahol két ovális keresztmetszetű 261 és 262 csatornára válik szét, amelyek körülölelik a 106 kibocsátó csatornát és amelyeknek kivezető nyílásai a 112 csuszólap másik végén vannak. A kétoldalról összenyomott, lapított kör keresztmetszetű 260 csatorna bevezető nyílásába 264 égőfúvóka (vagy levegőt beáramoltató fúvóka) van helyezve, amely lehetővé teszi, hogy a 112 csuszólapot forró égéstermékekkel vagy hasonló gázokkal fűtsük. Amikor levegőt bebocsátó fúvókát használunk, a 112 csuszólapon túlnyomású levegőt füvünk át és ezáltal a csuszólapot hűtjük.

Bár az ábrákon nincs föltüntetve, a csatornába vagy csatornákba bevezető nyílások előnyösen úgy vannak kiképezve, hogy ezek érintőlegesen csatlakoznak a csatornákhoz. Ez a kialakítás javítja a fűtő vagy hűtő közeg körben áramlását. Ez a kiképzés különösen előnyös és hasznos akkor, ha a csatorna vagy csatornák körülveszik a kibocsátó csatornát.

A következőkben a tűzálló beton anyaggal kapcsolatban néhány példát ismertetünk. Ezek az anyagok az előzőkben ismertetett, koptató hatásnak kitett alkatrészek és gázt átbocsátó betétekkel ellátott, tűzálló testek, főként olvadt fémet tartalmazó kohászati edényekhez erősített csuszólapos zárószerkezetek alkatrészeinek előállítására használhatók.

1. példa súlyszázalék Al₂O₃-ot tartalmazó és 0—5 mm szemcsenagyságú, 80 súlyszázalék mennyiségű töltőanyagot 20 súlyszázalék ömlesztett bauxitcementtel kevertünk össze, amely bauxitcementben 40 súlyszázalék A1₂O₃ volt. Minden 100 kg száraz keverékhez 12 liter vizet adagoltunk.

A koptatásnak kitett, tűzálló beton anyagú test előállításához a keveréket egy öntőformába öntöttük és vibrálás révén kívánt mértékben tömörítettük. Kellő megszilárdulás után a tűzálló beton anyagú testet, illetve lapot vagy csuszólapot kiemeltük az öntőformából, nedves kezelés céljából tároltuk, majd megszárítottuk.

2. példa súlyszázalék Al₂O₃-ot tartalmazó és 0-5 mm szemcsenagyságú, 80 súlyszázalék bauxitot 20 súlyszázalék bauxitcementtel kevertünk össze, amely bauxitcementben 70 súlyszázalék A1₂O₃ volt. A száraz keverék minden 100 kg-jához 10 liter vizet adagoltunk. Ezt 8 a keveréket a továbbiakban úgy kezeltük, mint az 1 példával kapcsolatban ismertettük.

Ha a lapokat, illetve csuszólapokat olyan acélok öntéséhez kívánjuk fölhasználni, amelyek olvadáspontja 1500 C° fölött van, és amelyek olvadáspontjuk fölött 50 C°-60 C°-kal magasabb hőmérsékleten önthetők, azok az igénybevételek, amelyeknak a lapoknak ellen kell állni, rendkívül nagyok. Az élettartam biztosítására megfelelő összetételű anyagkeverékeket kell használni.

Az igénybevételek között nagy jelentőségű az a mechanikai koptató és kémiai korrodeáló hatás, ami a lapok, illetve csuszólapok kibocsátó csatornáinak széleit rongálja, amihez hozzátevődik egy nagymértékű hőlökés, núvel a lapok, illetve csuszólapok az öntés indulása előtt csupán 200 C°—300 C° hőmérsékleten vannak.

Az ilyen nagymértékű igénybevételek esetén előnyös olyan tűzálló beton anyag használata, amelyben 5-8 súlyszázalék bauxitcement, 2,5—4 súlyszázalék porszerű tűzálló anyag (melynek szemcsenagysága 50 mikronnál kisebb és előnyösen 1 mikronnál is kisebb), például kaolin vagy bentonit, finomra őrölt sziliciumdioxid, timföld, magnéziumdioxid, krómvasérc vagy foszterit, valamint 0,01—0,30 súlyszázalék olyan vegyszer van, amely növeli a keverék folyóképességét, illetve formakitöltő képességét. Ilyen vegyi hatóanyagban lehet alkálifém foszforsav-só, alkálifém polifoszfát, alkálifém karbonát, alkálifém karbonát vagy alkálifém humát, és még 87,7—92 súlyszázalék kívánt, 30 mm-nél nem nagyobb szemcsenagyságú adalékanyag, illetve töltőanyag lehet a keverékben. A keverék szemcsenagysága előnyösen úgy van megválasztva, hogy az egész keverék keresztülesik egy 10 mm-es lyukbőségű szitán és a keveréknek körülbelül 25 %-a egy 0,5 mm-es lyukbőségű szitán is áthull. A tűzálló töltőanyagban lehet égetett tűzálló agyag, bauxit, kianit, szillimanit, andaluzit, korund, lemezes timföld, sziliciumkarbid, magnéziumoxid, krómvasérc, cirkon vagy ezek keverékei.

Egy ilyen tűzálló beton anyagot ismertet a következő példa.

3. példa

87,8—92 súlyszázalék, 0-6 mm szemcsenagyságú lemezes timföldet 3-8 súlyszázalék bauxitcementtel kevertünk össze, amelyben körülbelül 80 súlyszázalék Al₂O₃, 2,5-4 súly százalék finoman porított timföld és 0,01—0,3 súlyszázalék alkálifém polifoszfát volt. A száraz keverék minden 100 kg-jához 5 liter vizet adagoltunk. A keveréket az öntőformába öntöttük és vibrálás révén tömérítettük.

A 14. és 15. ábrán egy három lapos csuszólapos zárószerkezet tűzálló beton anyagból levő középső lapja, illetve 112 csuszólapja van föltüntetve, amelybe egy gázt átbocsátó 156 betét van ágyazva. A 156 betét egy lyukacsos, gázt átbocsátó test, amely durva szemcséjű korund vagy mullit anyagtömegből van színtéréivé egy kis menynyiségű cementáló vegyszerrel, és amelynek gázt átbocsátó képessége legalább 100 nanoperm.

A 112 csuszólap fő alkatrésze egy sajtolt vagy öntött 200 test, amelyben központos elhelyezésű, négyszögű

-7184 077

201 ablak van. Az öntésnek a betöltés kezdetétől a kohászati edény teljes kiürüléséig tartó, aránylag rövid időtartama következtében ez a test csak aránylag alacsony hőmérsékletre, például 400—500 C°-ra melegszik fel (ha a kibocsátó csatorna falait fölmelegítő acél ömledék .hőmérséklete 1500 C° fölött van). Ennek eredményeként nem föltétlenül szükséges, hogy a 200 test valamilyen tűzálló anyagból készüljön. Sokkal fontosabb, hogy olyan anyagot válasszunk, amely méreteit biztosan tartja és az ismertetett hőlökésekkel szemben érzéketlen, úgyhogy ez a 200 test a 112 csuszólap tényleges záró része számára tartós keretként szolgálhat.

A 201 alakban 202 idom van, amely a 200 testtel azonos vastagságú. Közöttük a csere megkönnyítése céljából egy kis rés van kialakítva.

A 202 idom 203 sarkai le vannak vágva és a csuszólapon hengeres, beöntött 205 hüvely nyúlik keresztül, amely a megolvadt fém 106 kibocsátó csatornájául szolgál. Ez a hüvely egy nagymértékben hőálló anyag sajtolása és kiégetése, vagy öntése révén állítható elő. A hüvely anyaga nagyon jó minőségű anyag, például cirkon lehet, amely nagyság és alak szempontjából szabványosítható és amely a csuszólap egész tömegének csupán kis részét alkotja.

A 202 idom olyan minőségű tűzálló beton anyagból van, amely az olvadt fém károsító hatásainak figyelembevételével választható. Az esetek legnagyobb részében kielégítő egy olyan tűzálló beton anyag alkalmazása, amilyet a 3 példában, előzőleg határoztunk meg. Ha előnyös módon alkalmazunk 205 hüvelyt, akkor a 202 idom anyaga gyöngébb minőségű lehet, olyan, amilyet előzőleg az 1 és 2 példákban ismertettünk.

A 202 idomban ebbe ágyazott, gázt átbocsátó 156 betét van, amelyet 182 fémlap tart. A fémlapban levő 188 nyílás összeköttetésben áll a 180 cső egyik végén levő 189 nyílással. A 180 cső másik vége 208 elosztó kamrába torkollik, a gázt átbocsátó 156 betét aljánál.

A gázt átbocsátó 156 betét, 180 cső és 182 fémlap össze van illesztve és ragasztással vagy valamilyen más módon össze van erősítve, még mielőtt a tűzálló beton anyagot az öntőformába öntenénk. Az összeerősítés 209 összeerősítő rétegek segítségével végezhető.

A 16., 17. és 18. ábrákon egy három lapos csuszólapos zárószerkezet van föltüntetve, amelynek 112 csuszólapja megfelel a 14, és 15. ábrákon látható csuszólapnak. Ezenkívül rögzített 110 fölső lap és 111 rögzített alsó lap van a csuszólapos zárószerkezetben.

Alii rögzített alsó lap 131 tartókeretben előkészített 131’ habarcságyban van tartva. A három lapos csuszólapos zárószerkezetben a megolvadt fémet kibocsátó csatorna, 106 kibocsátó csatorna van, azonban ebben nincs burkoló hüvely.

Alii rögzített alsó lap fölső felületében 154 mélyedés van, amely 155 betápláló csatornával és ehhez csatlakozó 157 gázcsővel van összeköttetésben. Ezek együtt gázt vezetnek a gázt átbocsátó 156 betétbe. Amikor a csuszólapos zárószerkezet a 16. ábrán látható nyitó helyzetben van, nem tud gáz a betétbe áramlani.

Amikor a csuszólapos zárószerkezet a 17. ábrán látható, részben záró helyzetben van, a gáz beáramlásához szükséges út egy része nincs lefedve és valamennyi gáz már beáramlik a 106 kibocsátó csatornába.

Végül ha a csuszólapos zárószerkezet a 18. ábrán látható, teljesen zárt helyzetben van, a gáz beáramlási útja teljesen nyitott és a gáz maximális mennyiségben áramlik a 106 kibocsátó csatornába.

A 154 mélyedés a 111 rögzített alsó lapban úgy van elhelyezve és olyan hosszú, hogy a 112 csuszólap záró mozgása folyamán a 157 gázcsövön, 155 betápláló csatornán, 154 mélyedésen és 180 csövön keresztül gáz kezd beáramlani a 106 kibocsátó csatornába belépő, gázt átbocsátó 156 betétbe és amikor a gázt átbocsátó 156 betét egészében a 106 kibocsátó csatornába, a 112 csuszólap pedig záró helyzetébe kerül , a gáz teljes sebességgel áramlik be a 156 betétbe.

A 19. ábra egy két lapos csuszólapos zárószerkezet kiviteli alakját mutatja, amelyben 165 csuszólap és ezzel együttdolgozó, rögzített 169 lap van. A 169 lap alsó felületében 177 mélyedés van, amelybe 183 csatornán és 183a gázcsövön keresztül gáz táplálható.

A két lapos csuszólapos zárószerkezetben a megolvadt fém részére 106 kibocsátó csatorna van. A 165 csuszólapban gázt átbocsátó 156 betét van, amelybe a gáz 179 csövön és 178 elosztókamrán keresztül áramlik. A 178 elosztókamrát 178a fémlap fedi. A gázt ugyanúgy tápláljuk be, mint a 16., 17. és 18. ábrákon látható, három lapos csuszólapos zárószerkezettel kapcsolatban ismertettük.

A rögzített 169 lap 174 tartóban van tartva és 176 habarcsba van ágyazva.

A 20,—22. ábrák a találmány szerinti, kibocsátó csatorna körül elhelyezett és kibocsátó csatornát képező hüvely egy példaképpeni kiviteli alakját mutatják.

A 20. ábrán látható 212 kibocsátó idom az olvadt fém tartására alkalmas kohászati edény 54 fenéktéglájában levő 213 habarcsrétegben van ágyazva.

A 213 habarcsréteg helyettesíthető tűzálló nemez vagy szálas kerámia anyagból levő burkolattal is. Különösen előnyös, ha a burkolatot a 212 kibocsátó idom külső kúpos felületében erősítjük addig, míg a tűzálló beton anyagot öntjük. így kettős előny érhető el, Bár jó tömítést kapunk, a burkolat nem tapad az 54 fenéktégla belső falához. Ennek eredményeként a gyorsabban kopó 212 kibocsátó idom, illetve hüvely könnyen eltávolítható anélkül, hogy az 54 fenéktégla megsérülne. Másrészt a burkolat és a kibocsátó idom, illetve hüvely közötti, előre elkészített kötés a kibocsátó idom pontos elhelyezését biztosítja és lehetővé teszi a burkolat könynyű eltávolítását akkor, amikor a 212 kibocsátó idomot, illetve hüvelyt ki akarjuk emelni.

Lényeges, hogy a 212 kibocsátó idom szilárd anyagból, tűzálló beton anyagból legyen, mivel a 212 kibocsátó idom kerületi felületén levő burkolat rétegvastagságának a kellő működés biztosításához állandónak kell lenni. További követelmény, hogy a kibocsátó idom gyártása folyamán a méreteket és szögeket szűk tűréshatárok között kell elkészíteni. Ez tűzálló beton anyag alkalmazása esetén biztosítva van. Égetett anyag esetében a tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen szűk mérettűréshatárokat csak úgy lehet elérni, ha utólag költséges gépi 9

-8184 077 megmunkálást alkalmaznak.

A tűzálló szálas kerámia és nemez anyag előnyösen 3—4 mm vastag. Súlya 170-210 kg/m³, például 192 kg/m³ és a szálak vastagsági mérete körülbelül 3-4 mikron. Az anyag előnyösen vastagságának felére összenyomható. Ha a csuszólapos zárószerkezetet olyan olvadt fém öntésére használjuk, melynek hőmérséklete körülbelül 1260 C°, egy megfelelő nemezanyag körülbelül 52 súlyszázalék SiO₂ -ot és 48 súlyszázalék al₂ O₃ ot tartalmaz. Magasabb, körülbelül 1500 C° hőmérséklet esetén tanácsos olyan nemez használata, amely króm alumíniumszilikát bázisú és amelyben például 54,5 súlyszázalék SiO₂,42,3 súlyszázalék A1₂O₃ és 3,2 súlyszázalék Cr₂ O₃ van. Az olvadáspont ekkor meghaladhatja az 1650 C°-ot.

A 212 kibocsátó idomban, illetve hüvelyben gázt átbocsátó 211 betét van, amelyet előnyösen 216 fémhenger vesz körül, amelyik a gáz számára önmaga és a 215 betét között 217 elosztó kamrát hagy szabadon. A 216 fémhenger vége, illetve széle eléggé messze van a folyékony fémet magán átengedő 55 kibocsátó csatornától azért, hogy a tűzálló beton anyag szigetelő hatása védje. A gáz bevezetése céljából 218 gázcsatorna van a 212 kibocsátó idomban kialakítva, esetleg ebbe befúrva. A gázt a lyukacsos, gázt átbocsátó betéthez 219 csövön keresztül vezetjük, amely az öntőüst 52 feneke és az 54 fenéktégla burkolata között van elhelyezve és az 52 fenéken keresztül, ennek fölső felületéig nyúlva gyakorlatilag 90°-os szögben meghajlítva halad tovább az 58 keret fölső felületével párhuzamosan a 218 gázcsatorna felé. Egyes esetekben előnyös, ha a 219 cső az 52 fenék és a rögzített 67 lap fölötti 58 keret között van elhelyezve.

A 21. ábrán látható szerkezetben állítható elő a 212 kibocsátó idom, illetve hüvely. A kibocsátó idomot 222 öntőformában készítjük azáltal, hogy ebbe behelyezzük a 220 és 221 magot, majd a 212 kibocsátó idom ömleszthető kiinduló anyagát a 222 öntőformába öntjük. A 220 magot a 180°-kai elfordított 222 öntőforma fenekén keresztül toljuk be az öntőformába, a 216 fémhengert a 215 betéttel együtt 216a fémtárcsára helyezzük, amelyet a mag 223 kúpos része tart. Ha tömítés céljából valamilyen tűzálló nemezanyagból levő burkolatot, illetve köpenyt kell helyezni a 212 kibocsátó idom és az 54 fenéktégla közé, akkor az öntőformába előre elkészített, nemez anyagú 213a burkolatot is helyezünk. A 221 magot ezután a 220 mag végén a kívánt helyzetbe hozzuk. A tűzálló beton anyagot az öntőformába öntjük és az öntvényt megszilárdulása után kiemeljük az öntőformából, majd a teljes megszilárdulás eléréséig tároljuk. Végül a 20. ábrán látható 218 gázcsatornát fúrás révén elkészítjük.

A 22. ábra a gázt bebocsátó 215 betét egy különösen előnyös geometriai alakját mutatja. Ennél a kivitelnél a 215 betét keresztmetszete gyakorlatilag négyszög alakú, melynek sarkai le vannak vágva annak érdekében, hogy a 216 fémhengerbe illeszthetővé váljon. Az így előállított négy üreg 217 elosztó kamrát képez. Az üregek, illetve 217 elosztó kamrák közötti összeköttetést kerületi 224 és 225 hornyok hozzák létre.

4. példa

Öntőüsthöz használható csuszólapos zárószerkezetben levő, gázt átbocsátó, illetve lyukacsos betéteket a következőképpen lehet előállítani:

Nyersanyagként nagy tisztaságú korundot választunk, . melynek szemcsenagysága 0,5-3 mm között, előnyösen 1—3 mm között van. Kötőanyagként használhatunk 5 súly százalékot is elérő mennyiségű és 0-0,25 mm szemcsenagyságú, 43 %-nál nem kevesebb Al₂0₃-ot tartalmazó agyagot, illetve 1,5 vagy ennél kisebb súlyszázalék mennyiségű alumínium monofoszfát 50 %-os vizes oldatát.

Ebből a keverékből 500-600 kp/cm² nyomás alatt idomokat állítunk elő, majd a tömörített idomok anyagát 4 óránál nem kevesebb ideig 1600 C°-on égetjük.

A nyert idomok fizikai tulajdonságai a következők:

Gázt átbocsátó képesség 500—700 nanoperm

Hideg állapotban a nyomószilárdság 250—350 kp/cm²

A nyert idomokban a nyitott pórusok térfogatszázalékának arányát „Washburn” eljárás révén határoztuk meg. Az átbocsátó pórustérfogat az ossz pórustérfogatnak csupán egy része.

A gázt átbocsátó képességet nanoperm értékekben mértük. 1 nanoperm 10'⁹ perm-nek felel meg. Az 1 perm értékű gázátbocsátó képességet a gáz 1 cm³/cm²/ sec képlettel kifejezett átáramlási sebessége határozza meg akkor, ha az átbocsátó test vastagsága 1 cm, a nyomáskülönbség 1 din/cm² és a gáz viszkozitása 1 poise.

A 23. ábra olvadt fém tartására alkalmas kohászati edényekhez használható két lapos csuszólapos zárószerkezet mozgatható 63 csuszólapját mutatja. A csuszólapos zárószerkezetek önmagukban ismertek és ezért a zárószerkezet rögzített lapja nincs ábrázolva. A 63 csuszólapban 55 kibocsátó csatorna van, amely a megolvadt fémet magán átbocsátja. A csuszólapot 64 fémkeret tartja.

A 63 csuszólapnak csúszó felülettel ellentétes oldalán fém anyagú 229 erősítő van, amely fémlemez vagy fémlap lehet. A 229 erősítő a 63 csuszólap teljes alsó felületén végignyúlik és úgy van a csuszólaphoz erősítve, hogy erről sem húzó, sem nyomó, sem nyíró erők nem tudják leválasztani.

A csuszólapos zárószerkezet működése közben fellépő nyomóerőknek, illetve tolóerőknek 64 fémkeretről 63 csuszólapra való átviteléhez a tartó 64 fémkereten 232 és 233 kiemelkedő részek vannak, amelyek a 229 erősítőn kialakított és megfelelő alakú 230 és 231 vállakkal dolgoznak együtt. A tartó 64 fémkereten levő 232 és 233 kiemelkedő részek bordák lehetnek, amelyek a 63 csuszólap mozgásának irányára keresztben nyúlnak el és a bordák hossza gyakorlatilag egyenlő a 63 csuszólap szélességével.

A 232, 233 kiemelkedő részeknek vagy bordáknak hossza és szélessége úgy van meghatározva, hogy alkalmazkodjanak a csuszólapos zárószerkezeteknél fölmerülő követelményekhez. A 23. ábrán a 64 fémkereten

-9184 077 levő 232 és 233 kiemelkedések aránylag kis távolságra vannak kialakítva a fémet magán átengedő 55 kibocsátó csatornától, úgyhogy használat közben a 63 csuszólap csupán aránylag kismértékben van hajlító igénybevételnek kitéve.

Ha arra van szükség, hogy a 63 csuszólap nagyobb mértékben be tudjon hajolni, a tartó 64 fémkereten a 232 és 233 kiemelkedő részek és az ezekkel együttdolgozó, 63 csuszólapon levő 230 és 231 vállak távolabb helyezhetők el, és főként a 232 kiemelkedő rész és a 230 váll sokkal közelebb helyezhető el a 63 csuszólap végéhez úgy, mint ahogyan ezt a 24. ábra mutatja.

A tartó 64 fémkereten levő 232 és 233 kiemelkedő részek és a 229 erősítő 230 és 231 vállai a csuszólap működése közben közvetlenül kapcsolódnak egymással.

A 25. és 26. ábrákon látható példaképpeni kiviteli alaknál a 235 lap ismét fémlemezből vagy fémlapból van és erősítés céljára szolgál. Az erősítő lap a 112 csuszólap alsó oldalának egy részére teljed ki és a lapban 236 nyílás van, melynek átmérője nagyobb az olvadt fémet átengedő 106 kibocsátó csatorna átmérőjénél. A lapban levő 236 nyílás átmérője előnyösen 120-300 %-kal, még előnyösebben 140—200 %-kal nagyobb a 106 kibocsátó csatorna átmérőjénél. Következésképpen amikor a csuszólap készítése folyamán a tűzálló beton anyagot öntjük, a 236 nyílás és 106 kibocsátó csatorna közötti rés megtelik tűzálló beton anyaggal és így az erősítő 235 lap öntés közben eléggé el van szigetelve az öntött fémtől.

Az erősítő 235 lapon hat 237 fül van, amelyek a lap szélein, ezzel egy munkadarabként vannak kialakítva és fölfelé vannak hajlítva úgy, hogy kívülről körülfogják a csuszólap oldalait és végeit.

A 27., 28. és 29. ábra az erősítőnek három különböző kiviteli alakját mutatja, amely erősítő lapok mindegyikében olyan 236 nyílás van, melynek átmérője - az előzőkben ismertetett módon - nagyobb a 106 kibocsátó csatorna átmérőjénél.

A 27. ábrán vázolt példaképpeni kiviteli alaknál az erősítő lapnak 238 és 239 laprészei vannak, amelyek a lap fő síkjából ki vannak hajlítva. A 25. és 26. ábrán föltüntetett 237 fülekhez hasonlóan ezek a kihajlított laprészek a húzó, nyomó és nyíró erők felfogására erős kötést hoznak létre az erősítő lap és a csuszólap tűzálló beton anyaga között. A 112 csuszólap tűzálló beton anyaga és az erősítő lap közötti mechanikus kötés akkor jön létre, amikor a csuszólapot a tűzálló beton anyag öntése révén előállítjuk.

A 28. ábrán vázolt kiviteli alaknál az erősítőben 240 mélyedések vannak, amelyek az előbbiekhez hasonló módon szoros kötést hoznak létre az erősítő lap és a csuszólap tűzálló beton anyaga között. Ennek a kivitelnek egy változtatott kiviteli alakjánál a 240 mélyedéseket lyukasztott mélyedések vagy hasonlók helyettesíthetik, amelyeknél a tűzálló beton anyag ezekbe a mélyedésszerű idomokba be tud hatolni és egy sík alsó felületet képez, minek következtében a fém anyagú erősítő lap és a tűzálló beton anyag közötti kapcsolódás még erősebbé válik.

A 29. ábrán látható kivitelnél csak az az eltérés, hogy az erősítő lap 241 lyukakkal van kiképezve.

Mindezeknél a példaképpeni kiviteleknél a csuszólap fölső csúszó felülete úgy van kialakítva, hogy párhuzamos az erősítő lap alsó felületével.

A 30. ábra egy három lapos csuszólapos zárószerkezet kivitelt szemléltet, amelynél a 112 csuszólap alakja megegyezik a 25. és 26. ábrán látható csuszólap alakjával. A csuszólapos zárószerkezet rögzített 110 fölső lapja és 111 rögzített alsó lapja olyan fémlemez erősítővel van kialakítva, amely hasonlít a 235 laphoz. Az erősítő lap a rögzített 110 fölső lap fölső felületén, a 111 rögzített alsó lapnak pedig alsó felületén van.

A fémlemezből levő erősítő lapok mindegyike a 25. és 26. ábrákon látható 237 fülekkel van kiképezve és ezek kívülről körülveszik a. 112 csuszólap, 110 fölső lap és 111 rögzített alsó lap oldalait és végeit, amelyek az erősítő lapban vannak tartva.

A rögzített 110 fölső laphoz 118 tartókeret, a 111 rögzített alsó laphoz pedig 131 tartókeret tartozik. A 118 és 131 tartókereteken, ezeknek rögzített 110 fölső lap, illetve 111 rögzített alsó lap felé levő oldalain több 245 felfekvő felület van és a fémlemez anyagú erősítő 235 lapok ezekhez a fölfekvő felületekhez támaszkodnak. Ez biztosítja, hogy a rögzített 110 fölső lap és 111 rögzített alsó lap önműködően, erősen és pontosén illeszkedjen anélkül, hogy habarcsot kellene használni.

Egyes esetekben kívánatos lehet, hogy a csúszólap vastagságát kisebbre válasszuk, mint a szokásos sajtolt és égetett csuszólapok vastagsága. Ez a találmány szerinti, erősítő lapokkal kiegészített csuszólapoknál lehetővé válik. így például a hossznak és vastagságnak aránya meghaladja a 15:1 értéket, lehet 20:1, sőt 25:1 vagy még ennél nagyobb is.

A 31.-33. ábrák olyan öntött 63 csuszólapot mutatnak, amelyben hosszirányú és keresztirányú erősítő szerkezetelemek vannak. Ezek a csúszólap alsó oldalán például T keresztmetszetű 250 és 251 idomokként képezhetők ki, amelyek a csuszólap mindkét oldala mentén végignyúlnak és ezeket három hegesztett, keresztirányú 252, 253 és 254 lap köti össze.

A 34. ábra a 312 csuszólap fölülnézetét mutatja, amelyben — az előzőkben ismertetett csus zólapokhoz hasonlóan fém erősítő van, bár ezt az erősítőt a fölülnézeti ábrán nem lehet látni. Csupán egy 314 nyílás látható, amely fémlemezzel van erősítve olyan módon, ahogyan a következőkben a 35.-39. ábrákkal kapcsolatban még részletesen ismertetjük.

A 315 tartórészt, illetve tartórészeket szaggatott vonallal tüntettük fel és ezek megfelelő kiemelkedésekként vagy válakként vannak kiképezve. Ezek a tartókeretnek azon az oldalán vannak, amely a csuszólappal szemben van. A 312 csuszólap erősítő lapja ezeken a tartórészeken támaszkodik. Következésképpen az erősített 312 csúszólap szabadon támaszkodik az 55 kibocsátó csatorna terében. A csuszólap így kismértékű alakváltoztatásra képes akkor, amikor használat közben rá erők hatnak.

A találmány szerinti csuszólap előállítását a következőkben a 35.-39. ábrákkal kapcsolatban részletesen ismertetjük.

-10184 077

A 35. ábrán látható 401 öntőformába először a 37. ábrán látható módon előre elkészített 402 erősítőt helyezzük be. A szemléltetett esetben a 402 erősítő fémlemezből vagy fémlapból levő 403 lapból áll, amelyre, illetve amelybe fémlemez anyagú, cső alakú 404 betét van erősítve. A 404 betétet 405 fedél zárja el. A fémlemez anyagú, erdősítő 403 lapra fém anyagú 406 csapok vannak hegesztve. Ezek a 406 csapok mechanikus kötés létrehozására szolgálnak és így szoros kapcsolatot hoznak létre a 402 erősítő és a csuszólapot képező, tűzálló beton anyagú test között. Egy további változtatott kiviteli alaknál a 406 csapokat kiszélesedő fejekkel, csapokkal vagy mélyedésekkel látjuk el, ami révén a fém anyagú erősítő és a tűzálló beton anyagú test közötti kapcsolatot még erősebbé tesszük.

A 401 öntőforma fenekében 407 lyukak vannak, amelyeken 408 kilökőcsapok tolhatok az öntőformába a kész csuszólapnak 401 öntőformából való kiemelése céljából. A kiemelés folyamatát a 36. ábra vázlatosan szemlélteti.

A 35. ábrán föltüntetett esetben a 401 öntőformát a csuszólap előállítására úgy készítettük el, hogy a tűzálló beton anyagot ebbe be tudjuk önteni és vibrálással tömöríteni tudjuk. A tűzálló beton anyaggal megtöltött 401 öntőforma tetejéről a fölösleges anyagot az öntőforma széle fölött lesodorjuk. Az öntőforma széle a 401 öntőforma aljával párhuzamosra van lemunkálva.

A 405 fedél bármilyen megfelelő anyagból lehet, mivel ennek feladata csupán annak megakadályozása, hogy tűzálló beton anyag jusson a cső alakú erősítő 404 betétbe. Ha egy hegesztett acél fedelet alkalmazunk, ez növelheti a mechanikus kapcsolatot.

A 36. ábra az előzőkben ismertetett módon vázlatosan azt mutatja, hogy a tűzálló beton anyag kezdeti megszilárdulása után a csuszólapot hogyan toljuk ki az öntőformából. A 402 erősítő tartóul szolgál és a csuszólap tárolása és további kezelés, nedves kezelés, szárítás stb. közbeni vetemedését megakadályozza. A 401 öntőforma így a következő felhasználáshoz gyorsan üressé, szabaddá tehető.

A 38. ábra egy szokásos típusú 411 tartókeret metszetét mutatja. A találmány szerint ez a 411 tartókeret is egy ebben mereven illeszkedő 409 csappal egészíthető ki, melynek átmérője úgy van meghatározva, hogy ez a 402 erősítőben levő, cső alakú 404 betétbe csúszó illesztéssel betolható. A 409 csapot sík 411 tárcsa veszi körül.

A 39. ábra erősített 413 csuszólapot szemléltet, amely a 411 tartókerettel van összeszerelve. Az előzőkben ismertetett, fémlemez anyagú 402 erősítő a 412 tárcsán fekszik, amely a függőleges irányú erőket fölfogja és ezeket a 411 tartókereten keresztül átviszi egy a rajzon nem látható tartó felületre. A 404 betét belsejében levő 409 csap megakadályozza, hogy a csuszólap a 411 tartókeretben vízszintes irányban elmozduljon, azonban nem akadályozza meg a vízszintes irányú hőtágulást. Amikor a csuszólap működik, a 409 csap fogja föl az egész keletkező tolóerőt. A 409 csap a tolóerőt a 402 erősítőn keresztül viszi át a 413 csuszólap tűzálló beton anyagára. Az átvitelben résztvesznek a kiemelkedő részek,406 csapok és a 404 betét is.

A csuszólap hosszoldalán föltüntetett 412 tárcsa a rövid oldalon levő legalább egy felfekvő felületnek felel meg, amely a rajzon nincs föltüntetve. Ez a fölfekvő felület hasonló a 30. ábrán látható 245 fölfekvő felülethez és a 34. ábrán látható 315 tartórészhez.

Az előzőkben ismertetett kivitelnél a hajlításból eredő feszültségeket, illetve erőket az erősítő fogja föl. A 34. ábrán látható kiviteli alaknál ismertetetthez hasonló módon ez azzal az előnnyel jár, hogy a csuszólap a hajlítás révén megszabadul a hőtágulások következtében létrejövő, meg nem engedhető nagyságú nyomóerőktől. A hőtágulások azáltal jönnek létre, hogy a kibocsátó csatorna szomszédságában levő anyagrészek helyileg fölmelegednek. Ezenkívül ezeknek a fölfekvő felületeknek alkalmazása az erősítőt alkalmassá teszi arra, hogy pontos statikai számítást végezhessünk.

Szükség esetén a 409 csapban egy központos helyzetű furat képezhető ki, amelyen keresztül gáz vezethető be.

A tűzálló beton anyaga testhez használható anyagok összetételére vonatkozó adatokat az előzőkben az 1, 2 és 3 példával kapcsolatban ismertettük.

A 35.-39. ábrákon ismertetett kiviteli alak egy változtatott kivitelénél a 411 tartókeretbe egy lyuk van fúrva, amelynek nagysága megfelel a 402 erősítőn keresztül lefelé nyúló 404 betétnek úgy, hogy kapcsolódik a 411 tartókeretben levő lyukkal. Ez a csőalakú betét azután arra is használható, hogy a fűtő vagy hűtő közeg bevezetésére szolgáljon és a csuszólap belsejében összeköttetésben lehet a fűtő, illetve hűtő közeget vezető csatornával.

A találmány szerinti tűzálló test és ezzel dolgozó csuszőlapos zárószerkezet előnyös túlajdonsága, hogy a tűzálló test és az egész zárószerkezet élettartama, használhatósági ideje jelentősen nagyobb, mint az eddig ismert, hasonló célokra szolgáló tűzálló testek, illetve zárószerkezetek élettartama, ezenkívül a kohászati edényekben kezelt és ezekből kiöntött fémek vesztesége is minimálisra csökken.

Claims (5)

Szabadalmi igénypontok

1. Tűzálló test fémkohászati edények csuszólapos zárószerkezeteihez, azzal jellemezve, hogy tűzálló beton anyagból van kialakítva és a fémolvadékhoz legalább egy kibocsátó csatornája (55, 106) van.

2. Az 1. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tűzálló beton anyagban legalább egy gázt vagy folyadékot vezető csatornája (150), fémcsöve (184), gázt vagy folyadékot keringtető csatornái (260, 261,262) vannak.

3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy zárószerkezet kopó alkatrészét képező csuszólapjaként (63, 112, 165, 312,413) van kialakítva, és hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatorna (150), a fémcső (184) és a gázt vagy folyadékot keringtető csatornák (260, 261, 262) egy lényeges része a csuszólap (63, 112, 165, 312,413) fő síkjával párhuzamosan van kialakítva.

4. Az 1.-3. igénypontok bármelyikében meghatáro-11184 077 zott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatorna (150), valamint a gázt vagy folyadékot keringtető csatornák (260, 261, 262) ívelt alakúak.

5. Az 1,—4. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatorna (150), a fémcső (184) és a keringtető csatornák (260, 261, 262) körkeresztmetszetűek.

6. Az 1.^4. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatorna (150), a fémcső (184) és a gázt vagy folyadékot keringtető csatornák (260, 261, 262) négyszög, ellipszis vagy hasonló kereszt metszetűek.

7. Az 1 .—6. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább a gázt vagy folyadékot vezető csatornához (150), a fémcsőhöz (184) és a keringtető csatornákhoz tartozó beömlőnyílás fém anyagú betét (192) révén van kialakítva.

8. Az 1.—7. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csuszólap (112) fő síkjára merőleges irányban kialakított kibocsátó csatornát (55, 106) legalább 180°-os szögben és előnyösen 360°-os szögben körülfogó gázt vagy folyadékot vezető csatornája (150) és/vagy keringtető csatornái (260,261,262) vannak.

9. Az 1.-8. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kibocsátó csatorna (106) aszimmetrikus elhelyezése esetén a gázt vagy folyadékot vezető csatorna (150) és a keringtető csatornák (260,261,262) legalább a csuszólap (112) közepén, azonban előnyösen a csuszólapnak a kibocsátó csatornától (106) távoli végén kezdődnek, legalább 180°-os szögben körülveszik a kibocsátó csatornát (106), majd visszafelé haladnak a csuszólapnak legalább közepéig, előnyösen azonban a csuszólapnak (112) addig a végéig, ahonnan kiindulnak.

10. Az 1., 8. vagy 9. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kibocsátó csatornát (106) kör alakban körülfogó keringtető csatornáknál (260, 261, 262) a keringtető csatornákba (260 , 261,262) érintőlegesen torkolló beömlőnyílása, illetve beömlőnyílásai vannak.

11. Az 1.-6. és 8.-10. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatorna (150) és a keringtető csatornák (260, 261, 262) előnyösen hőálló fém vagy kerámia csövekből vannak kiképezve.

12. Az l.-ll. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csuszólap (112) két részből van kialakítva, a két rész választósíkja párhuzamos a csuszólap fő síkjával, és hogy a csuszólap egyik részében, előnyösen fő testében (160) a gázt vagy folyadékot vezető csatorna (150) felületen levő része nyitott, továbbá a gázt vagy folyadékot vezető csatorna (150) nyitott részére helyezhető és ezt lezáró fedőlapja (161) van.

13. Az 1. vagy 12. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a csuszólap második részét képező fedőlap (161) kerámia anyagból van.

14. Az 1. vagy 12. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fedőlap (161) acélból van.

15. Az 1,—14. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betéte (156) van, amely lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét a tűzálló beton anyagba van beformázva.

16. Az 1. vagy 15. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betéthez (156) gázt vezető, szintén a tűzálló beton anyagban kialakított csatornája van.

17. Az 1., 15. vagy 16. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a tűzálló test fémolvadékot tartalmazó fémkohászati edény három lapos csuszólapos zárószerkezetének csuszólapjaként (112) van kialakítva, és hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét (156) a csuszólap záró helyzetében egyvonalban van a rögzített fölső lapban (110) és rögzített alsó lapban (111) levő kibocsátó csatornával (106).

18. Az 1. vagy 17. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét (156) és az ehhez gázt vezető gázvezeték előnyösen cső (180) alakjában van kiképezve, amely a csuszólap (112) alsó felületével egy síkban van elhelyezve.

19. Az 1. vagy 18. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betéthez (156) gázt vezető, a csuszólap (112) alján levő fémlapban (182) kialakított nyílása (188), a nyílással kapcsolódó, a rögzített alsó lap (111) felületében levő mélyedése (154), valamint a mélyedéshez (154) csatlakozó, külső gázcsöve (157) van.

20. Az 1. vagy 17. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betéthez (156) gázt vezető, a csuszólap (112) fölső felületében levő nyílása, a nyílással kapcsolódó, a rögzített fölső lap (110) alsó felületében levő mélyedése, valamint a mélyedéshez csatlakozó, külső gázcsöve van.

21. Az 1., 19. vagy 20. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét (156) kibocsátó csatorna (106) alatti munkahelyzetében a gáznak mélyedés (154) és lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét (156) közötti útját szabadon hagyó, és a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét (156) kibocsátó csatornától (106) távoli helyzetében a gáz útját elzáró és az olvadék útját szabadon hagyó méretű és helyzetű mélyedése (154) van.

22. Az 1., 14. vagy 15. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a tűzálló testként kialakított, mozgatható csuszólap (63, 112, 165, 312, 413) tűzálló beton anyagból

-12184 077 van kialakítva, csúszó felületével ellentétes oldalán hozzá habarcsmentesen kapcsolódó, a csuszólaphoz (63, 112, 165, 312, 413) a fellépő huzó, nyomó és toló erők ellenére elmozdíthatatlanul erősített fém erősítője (229, 402) van, és hogy a csuszólap (63, 112, 165, 312, 413) a hozzá tartozó fémkeretben (64), illetve tartókeretben (411) habarcsmentesen van elhelyezve, valamint a fémkeret (64), illetve tartókeret (411) és a fém erősítő (229,402) a csuszólap (63,112,165, 312, 413) mozgásakor fellépő tolóerőket átvivő szerkezetelemekkel van kialakítva.

23. Az 1. vagy 22. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fém erősítőnek (229 , 402) lényegében egy fém lapja, valamint a fém lap (235, 403) fő síkjából kinyúló, a fém lappal (235, 403) mereven összeerősített, a fém erősítőt (229, 402) a csuszólappal (63, 112, 312, 413) mereven összekötő szerkezetelemei vannak.

24. Az 1. vagy 23. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fém erősítő (229) fő síkjából kinyúló szerkezetelemek a fém lappal (235) egy munkadarabként kialakított fülek (237), amelyek úgy vannak kihajlítva, hogy ezek a csuszólap (63, 112) oldalait és végeit kívül körülfogják.

25. Az 1. vagy 23. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fém erősítő (229) fő síkjából kinyúló szerkezetelemek a fém lapból (235) kihajlított laprészek (238, 239).

26. Az 1. vagy 23. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fém erősítő (229) fő síkjából kinyúló szerkezetelemek a fém lapban (235) kialakított mélyedések (240).

27. Az 1. vagy 23. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fém erősítő (229) fő síkjából kinyúló szerkezetelemek a fém lappal (235) összehegesztett nyúlványok, például csapszerű nyúlványok.

28. Az 1., 22. vagy 23. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fém lap lyuggatva van.

29. Az 1., 22.-28. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csuszólap (63) mozgása során fellépő tolóerőket átvivő szerkezetelemeknek a kibocsátó csatorna (55) mindkét oldalán a fémkereten (64) kialakított kiemelkedő részei (232, 233) vannak, amelyek a fém erősítőn (229) kiképzett vállakkal (230, 231) kapcsolódnak.

30. Az 1. vagy 29. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fémkereten (64) levő kiemelkedő részek (232,233) a csuszólap (63) mozgásirányára merőlegesen és gyakorlatilag a csuszólap (63) szélességének megfelelő hosszúságban elnyúló bordák, amelyek a fém erősítőn (229) levő, kiegészítő alakú vállakkal kapcsolódnak.

31. Az 1. vagy 22.-28. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csuszólap (413) mozgásakor fellépő tolóerőket átvivő szerkezetelemek a kibocsátó csatornától (55) térközzel elválasztva levő helyeken a tartókereten (411) levő fém csapok (406), amelyek a csuszólapban (413) 14 levő, megerősített mélyedésbe nyúlnak be.

32. Az 1. vagy 22.—31. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fém erősítő (402) a fémkeret (64), illetve tartókeret (411) szemben levő felületéhez, legalább három, azonban előnyösen hat tartórészhez (315) fekszik.

33. Az 1. vagy 32. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ágyazó felületet képező legalább három, azonban előnyösen négy tartórész (315) a kibocsátó csatorna (55) körül, ettől térközzel elválasztva és szimmetrikusan úgy van elhelyezve, hogy a csuszólap (312) a kibocsátó csatorna (55) körül, illetve ennek terében tengelyirányban szabadon hajlítható.

34. Az 1. vagy 22.-33. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteb alakja, azzal jellemezve, hogy a csuszólap (112) kibocsátó csatornájának terében a fém erősítőnek (229) nyílása (236) van, amelynek átmérője nagyobb a kibocsátó csatorna (106) átmérőjénél.

35. Az 1. vagy 34. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fém erősítő nyílásának (236) átmérője 120—300 %-kal nagyobb, mint a kibocsátó csatorna (106) átmérője.

36. Az 1. vagy 22,-33. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy ez a fémolvadékot tartalmazó fémkohászati edényhez tartozó csuszólapos zárószerkezetbe van beépítve.

37. Az 1., 15. vagy 16. igénypontok bármelyikében meghatározott tűzálló test kiviteb alakja, azzal jellemezve, hogy a kibocsátó idom (212) tűzálló része egy fémkohászati edény fenéktéglájában (54) van elhelyezve,

38. Az 1. vagy 37. igénypontban meghatározott tűzálló test kiviteb alakja, azzal jellemezve, hogy maga a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét (215) hüvely alakú és a kibocsátó idom (212) középrészbe van beöntve.

39. Az 1. vagy 38. igénypontban meghatározott tűzábó test kiviteb alakja, azzal jellemezve, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét (215) beformázás előtt egy fémhengerben (216) van elhelyezve, és hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betét (215) külső köpenyfelülete és a fémhenger (216) belső felülete között egy elosztó kamraként (217) szolgáló térköz van.

40. Eljárás a tűzálló test előállítására, azzal jellemezve, hogy hüvely alakú kibocsátó idom és betét előállításánál egy külső öntőformából és központosán, az öntőformával egytengelyűén elhelyezett magokból álló és ezek között hüvely alakú kibocsátó idomok helyet hagyó öntőformát hozunk létre, a magok egyikére ráhúzzuk a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betétet, ezt a mag révén az öntőforma megfelelő helyén tartjuk, majd akibocsátó idom anyagát az öntőformába öntjük.

41. A 40. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a külső öntőforma palástja alakjának megfelelő alakú, tűzálló nemez hüvelyt helyezünk öntés előtt a külső öntőformába és öntés révén ezt a hüvelyt a hüvely alakú tűzálló testtel öszszeerősítjük.

42. A 40. vagy 41. igénypontban meghatározott el-13184 077 járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a lyukacsos, illetve gázt átbocsátó betétet a tűzálló beton anyag beöntése előtt vízzel itatjuk át.

43. A 40,—42. igénypontok bármelyikében meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázt vagy folyadékot vezető csatornát és a keringtető csatornákat azáltal képezzük ki, hogy a tűzálló beton anyag beöntése előtt a gázt vagy folyadékot vezető csatornának vagy keringtető csatornáknak megfelelő alakú, eltávolítható anyagot helyezünk az öntőformába.

44, A 40.^-3. igénypontok bármelyikében meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy eltávolítható anyagként elégő anyagot, például papírt vagy műanyagot helyezünk az öntőformába.

5 45. A 40.-44. igénypontok bármelyikében meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy eltávolítható anyagként alacsony olvadáspontú anyagot, például ónötvözetet, Rose fémet vagy hasonlót helyezünk az öntőformába.