HU176472B - Herbicide preparation - Google Patents

Description

A találmány gyomirtószerkészítményre vonatkozik, amely l-fenil-4-amino-5-klór-(vagy -5-bróm)-6-piridazont vizes szuszpenzió alakjában tartalmaz.

Ismeretes, hogy piridazonokat, különösen a fent említettek gyomirtószerkészítmények hatóanyagaként alkalmazzák. A hatóanyagot általában permedé formájában juttatják a növényekre. Ezt a permetlevet vízből és permetporból vagy nagy koncentrációjú vizes szuszpenzióból állítják elő.

A permetpornak az a hátránya, hogy a gyomirtó hatás, különösen száraz időjárásnál csak lassan jelentkezik, és gyakran nem kellőképpen kielégítő. Ezeket a hátrányokat a permedé rossz minősége, a termék egyenlőtlen őrlése, a gyomirtószernek a talajon és növényeken való egyenlőtlen eloszlása és a hatóanyagoknak a gyomnövények levelei felszínén való csekély áthatolási képessége, amely tartós szárazság esetén még fokozódik, okozza.

A permetpor említett hátrányait az ismert tömény vizes szuszpenziók részben kiküszöbölik [2 412 270 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságra hozatali irat, 3 834 889 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás

6.e) példája]. Azonban ennek a kikészítési formának is döntő hátránya az, hogy két fázisú rendszerként (szilárd-folyékony) instabil és szételegyedésre hajlamos, ami annál erőteljesebb, minél tovább raktározzák a készítményt és minél magasabb a raktár hőmérséklete. Számos esetben a csomagokban szívós, tömör csomók képződnek, amelyek kézzel már nem dörzsölhetők szét. A 3 834 889 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 6.e) példája szerint előállított vizes szuszpenzió esetén tixotrop paszta képződik, amely azonnal megszilárdul és ezért a tartályból csak nehezen és veszteséggel távolítható el, amikor permedé előállításához vízzel kívánják hígítani.

Azt találtuk, hogy a nagy koncentrációjú vizes szuszpenzió említett hátrányai kiküszöbölhetők, ha kovasavat és propilénglikol, propilénoxid és etilénoxid blokkpolimerizátumát tartalmazza.

Egy találmány szerinti szuszpenzió például 20-50 súly'/ hatóanyagot, 5- 15súly% fagyást gátlót, 2-10 súly'/ diszpergálószert, 0,5-5 súly% kovasavat. 0.5-5 súly'/ blokkpolimerizátumot, továbbá vizet tartalmaz.

Fagyást gátlóként például etilénglikol, propilénglikol, glicerin, karbamid, előnyösen etilénglikol használható.

Diszpergálószerként a növényvédőszerek kiszerelésére segédanyagként használt ismert felületaktív anyagok használhatók, előnyösen fenolszulfonsav, karbamid és formaldehid kondenzációs termékének nátriumsója használható. Ilyen kondenzációs termékeket ismertet például az 1 113 457 és 1 178 081 számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírás.

Kovasavként előnyös a szintetikus kovasav használata.

Blokkpolimerizátum alatt olyan termSk értendő, amely akkor keletkezik, ha propilénglikolt először propilénoxiddal, majd etilénoxiddal reagáltatnak. Előnyös 3 000 és 3 500 közötti molekulasúlyú polipropilénoxid váz és 50% etilénoxid tartalom, és így az összmolekulasúly körülbelül 6 000 és 7 000 között van.

Vízként előnyös a sómentesített víz.

A találmány szerinti gyomirtószerkészítmény előállítása a szuszpendált hatóanyag finom őrlésével az egyéb alkotórészek hozzáadásával malmokban, például homok- vagy gyögymalmokban történhet. Az őrlés után a részecskék legalább 80 súly%-a kisebb, mint 2 μ.

A találmány szerinti gyomirtószerkészítmény gyomirtó hatása hasonlóképpen jó, mint az ismert permetpornak és tömény vizes szuszpenzióknak.

A következő példák szemléltetik a találmány szerinti gyomirtószerkészítményt.

1. példa súlyrész l-fenil-4-amino-5-klór-6-piridazont.

súlyrész, etilénglikolt, fenolszulfonsav. karbamid és formaldehid kondenzációs termékének nátriumsójából 6 súlyrésznyi mennyiséget, 2 súlyrész szintetikus kovasavat, 3250 átlagos molekulasúlyú polipropilénoxid magból etilénoxid felvitelével készült 6 500 átlagos molekulasúlyú 3 súlyrész blokkpolimcrizátumot összekeverünk és vízzel 100 ml-re feltöltjük (B minta, találmány szerinti).

súlyrész. I-fenil-4-amino-5-klór-6-piridazont, 2 súly rész dodecilbenzolszulfonsav-dietanolaminsót, szulfonált naftalin karbamiddal és formaldehiddel alkotott kondenzációs termékének nátriumsójából 4 súlyrészt összekeverünk, és vízzel 100 ml-re feltöltjük (A minta, a 2 412 270 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságra hozatali irat 1. példa szerinti terméke).

Mindkét keveréket gyöngymalomban azonos ideig őröltük, így mindkét minta azonos szemcseméretű lett. Jelen esetben a részecskék körülbelül 95 súly'í-a 95 p-nál kisebb.

Mindkét mintát azonos körülmények között tartottuk, nevezetesen 20, 30 és 40 °C-on.

A raktározás kezdetekor az A minta tixotróp paszta volt, amely rázással könnyen folyósítható. Az említett hőmérsékleten 6 hónapos tárolás után tulajdonságai a következőképpen módosultak:

20°C-on: sűrű paszta, amely erőteljes, hosszú rázással csak nehezen folyósítható, és 40°C-on: szilárd paszta, amely hosszú és erőteljes rázással sem folyósítható.

A B minta a tárolás kezdetekor híg paszta volt, amely rázás nélkül is folyt. Hat hónapos tárolás után a tárolt minta nem változott, eltekintve a felületén keletkezett víztiszta folyadékrétegtől. Ez a csekély inhomogenitás rövid rázással megszüntethető. Lényeges azonban, hogy a minta folyékonyságát megtartotta, és minősége a tárolási hőmérséklet következtében nem változott.

Az A minta már hat hónapos 20 °C-on való tárolás után permedé előállításához gyakorlatilag alkalmatlan volt, a B minta hat hónap után 40 °C-on ugyanúgy felhasználható volt, mint köz5 vétlenül az előállítás után. A magasabb hőmérsékleten is megmaradó stabilitás azt bizonyítja, hogy a készítmény több éven keresztül normál hőmérsékleten (20 °C-on vagy alatta) károsodás nélkül tárolható.

2. példa súlyrész 1 -fenil-4-amino-5-klór-6-piridazont, szulfonált fenol, karbamid és formaldehid külön előállított fenol-formaldehid kondenzátummal kondenzált kondenzációs termékéből 5 súlyrészt, 10 súlyrész etilénglikolt, 0,1 súlyrész triizobutilfoszfátot összekeverünk és vízzel 100 ml-re feltöltjük (C minta, megfelel a B mintának, de blokkpolimerizátum és kovasav nélkül).

Ezt a keveréket az 1. példában leírt módon őröljük, és a B mintával összehasonlításképpen különböző hőmérsékleteken tároljuk.

A C minta a tárolás kezdetén viszkózus paszta volt, amely még kellőképpen folyt. 20, 30 és 40 °C-on való hat hónapos tárolás után a pasztának ez a tulajdonsága csekély víztiszta, folyékony, felületi réteg kiválásától eltekintve nem változott. Erőteljes rázással a kiindulási homogenitás biztosítható. 50 °C-on hat hónapos tárolás után azonban a minta használhatatlanná vált, mivel nagy mennyiségű felülúszó, víztiszta folyadék vált ki, és erős, szívós, fel nem rázható fenékmaradék képződött.

A találmány szerinti B minta tulajdonságait már az 1. példában leírtuk. A 2. példában alkalmazott 50 °C-os tárolási hőmérséklet során a 40 °C hőmérsékletnél tapasztalt tulajdonságai nem változtak, és így a B minta enyhe rázással homogénné és felhasználhatóvá vált.

Ez a példa a találmány szerinti készítmény előnyeit bizonyította magas tárolási hőmérsékleten.

3. példa

A következő mintákat állítottuk elő:

a) 1. példa szerinti B minta,

b) 1. példa szerinti B minta, de az ott alkalmazott 2 súlyrész szintetikus kovasav nélkül (D minta).

Mindkét mintát azonos körülmények között tároltuk.

Az előállítás után közvetlenül a B és D minta között nem volt különbség. Már négy hetes tárolás után 20, 30, 40 és 50 °C-on a D minta használhatatlan volt, mivel mindegyik mintánál a hőmérséklettől függetlenül szívós, az edény fenekéhez tapadó csapadék képződött és ez hosszú és erő teljes rázásra sem diszpergálódott. A B minta a tárolási idő alatt változatlan maradt.

4. példa

Az A és B minta összehasonlítására különböző helyeken szabadföldi kísérleteket végeztünk. A talaj minden esetben homokos agyag volt. A felhasznált hatóanyagmennyiség hektáronként 2,6 kg volt. A permetezéshez hígítószerként vizet használtunk. A felhasználás a haszon- és gyomnövények kikelése előtt, és egyes parcellákban a növények kikelése után is történt. Az utóbbi kísérletnél a cukorrépa első, illetve második valódi levélstádiumban volt, míg a gyomnövények 1—5 levelesek voltak. Az összes kísérlet során 4—4 ismétlést végeztünk. Cukorrépa mindenhol volt. A gyomnövények változ5 tak és nem fordultak elő mindenütt. Egyes fajok egyszer, mások háromszor fordultak elő.

A következő táblázatban szemléltetjük az eredményeket, amelyeket a kikelés utáni kezelést kötő vető 2—4. héten vizuálisan értékeltünk.

Táblázat

Készítmények és biológiai hatás, % A minta 2, 6 kg/ha B minta 2, 6 kg/ha

Növények Alkalmazási mód kikelés kikelés

	előtt	után	előtt	után
Béta vulgáris (cukorrépa)	L0	0	LO	L5
Poa annua	100	97,5	100	98
Atriplex patula	85	32,5	85	60
Brassica napus var. napobrassica	95	90	95	91
C'henopodium album	87	68	84	75
Galium aparine	70	49	70	60
Lamium purpureum	99	91	98	94
Matricaria chamomilla	98	81	99	89
Polygonum aviculare	91	20	93	65
Polygonum convolvulus	95	79	95	88
Raphanus raphanistum	97	32.5	93	32,5
Sinapis arvensis	75	75	75	75
Stellaria média	95	65	95	86
Thlaspi arvense	97,5	100	97,5	99
Veronica persica	100	89	99	95
Vicia spp.	97	25	95	32,5
Viola tricolor	97,5	49	98	32,5
Átlagérték gyomnövények ellen	93	65	92	71
Értékelési skála 0- 100%-ig:	0 = nincs károsodás

100 = teljes pusztulás

1. Az A és B minta mindkét felhasználás esetén a cukorrépát csak igen kismértékben vagy egyáltalán nem károsítja.

2. Kikelés előtt alkalmazva mindkét minta a gyomnövényeket átlagosan jól irtja. Egyes nővé- 65 nyék teljesen kipusztultak, mások kevésbé károsodtak.

3. Kikelés után alkalmazva mindkét minta kevésbé bizonyult hatásosnak, de a B minta kedvezőbb volt.

4. Mindkét minta gyomirtó hatása azonosnak bizonyult, és azonosan tűrték a haszonnövények is.

Claims (1)

1. Szabadalmi igénypont:

   Gyomirtószerkészítmény, amely hatóanyagként vizes szuszpenzió alakjában 20-50 súly% 1 -fenil-4-amino-5-klór-6-piridazont vagy l-fenil-4-amino-5bróm-6-piridazont tartalmaz, azzal jellemezve, hogy 0,5-5 súly% kovasavat és 0,5-5 súly% mennyiségben propilénglikol, propilénoxid és etilénoxid 5 6000-7000 átlag molekulasúlyú blokkpolimerizátumát tartalmazza.