HUT77714A

HUT77714A - Szemcsés fehérítőanyag, eljárás előállítására, alkalmazására és ilyen anyagot tartalmazó készítmény

Info

Publication number: HUT77714A
Application number: HU9800355A
Authority: HU
Inventors: Monica Jigstam; Hans Lagnemo
Original assignee: Eka Chemicals Ab
Priority date: 1994-11-03
Filing date: 1995-08-24
Publication date: 1998-07-28
Also published as: DE69516299D1; NO971490D0; KR100207150B1; US6255272B1; JP2963769B2; ES2145302T3; FI971350A; EP0785982B1; FI971808A0; BR9509491A; PL181515B1; ATE191744T1; SK41097A3; PL319431A1; SK54497A3; CZ92097A3; US5929015A; EP0784667B1; ATE173293T1; KR970706380A

Description

A találmány szemcsés anyagra vonatkozik, mely peroxi-vegyületet tartalmazó magból és szilikátot tartalmazó bevonatból áll, ezen kívül vízoldható magnéziumsót és kelátképző anyagként szerves alifás vegyületet tartalmaz. A találmány kiterjed a szemcsés anyag alkalmazására és előállítására szolgáló eljárásra, továbbá a bevont szemcsés anyagot tartalmazó készítményekre is.

A por alakú detergens készítmények fehérítőszerként gyakran tartalmaznak peroxi-vegyületeket, amelyekből vizes oldatban hidrogén-peroxid vagy peroxisavak szabadulnak fel. A peroxi-vegyületek azonban tárolás közben könnyen bomlanak. Bomlásukat feltehetőleg a detergens készítményekben normál körülmények között jelenlévő vízben viszonylag szabadon mozgó fémionok katalizálják, de elősegíti a bázisos pH (rendszerint körülbelül pH8 és körülbelül pH12 közötti érték) és a detergens készítményben szokás szerint jelenlévő más komponensek, például zeolitok vagy fehérítő aktivátorok, mint például TAED (tetraacetil-etilén-diamin), TAGÚ (tetraacetil-glükoluril) vagy PAG (pentaacetil-glükóz).

Környezetbarát detergens készítményekben fehérítőszerként célszerű alkálifém-karbonát-peroxi-hidrátokat vagy ismert nevükön perkarbonátokat alkalmazni. Szobahőmérsékleten és szokásos nedvességtartalmú levegőn tárolt detergens ké85356-8087-FO/kb ···· ···* »··· szítményben a perkarbonátok aktivitása azonban gyorsan csökken, mivel elbomlik.

A perkarbonátok stabilizálására számos eljárást ismertettek a szakirodalomban, például stabilizáló anyagokkal (mint szulfátok, karbonátok, borátok, szilikátok vagy szerves anyagok) keverték vagy vonták be. Ilyen stabilizáló eljárást ismertettek például az 1 466 799, az 1 538 893 és az 1 575 792 számú nagy-britanniai, a 459 625 számú európai, a 3 975 280 számú amerikai egyesült államokbeli és az 573 731 számú európai szabadalmi leírásokban.

A 4 075 116 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban a perkarbonát nátrium-karbonátból és hidrogén-peroxidból történő előállítását ismertették különböző adalékanyagok jelenlétében.

A 659082-es számú svájci szabadalmi leírásban a fehérítőszerek és vízoldható savak keverékét ismertették.

Találmányunk célja elsősorban detergens készítményekben alkalmazható, megnövelt tárolási stabilitású, peroxi-vegyületeket, különösen alkálifém perkarbonátokat tartalmazó szemcsés anyag biztosítása. A találmány célja továbbá kizárólag környezetbarát alkotórészeket, illetve peroxi-vegyületeket tartalmazó szemcsés anyag biztosítása.

A kitűzött célok tanulmányunk szerint úgy valósulnak meg, hogy olyan szemcsés anyagot dolgoztunk ki, amelyek peroxi-vegyületet tartalmazó magjából vizes oldatban, különösen alkálikus oldatban hidrogén-peroxid vagy peroxisavak szabadulnak fel. A szemcsés anyag szilikát-tartalmú bevonatot és vízoldható magnéziumsót tartalmaz. A szemcsék magja és/vagy bevonata kelátképző anyagként szerves alifás vegyületeket vagy ezek sóit· tartalmazza.

Azt találtuk, hogy a szilikát és a magnézium vegyületek keverékéből képződő magnézium-szilikát nagyon hatásosan stabilizálja a peroxi-vegyületeket. A magnézium-szilikát nehezen oldódik vízben, ezért a peroxi-vegyületeket tartalmazó szemcsés anyag bevonataként való alkalmazása nehézkes. Kelátképző anyagok jelenlétében jelentősen nő a peroxi-vegyületek stabilitása. A legnagyobb stabilitás úgy érhető el, ha mind a mag, mind a bevonat tartalmaz kelátképző anyagot, azonban a stabilitást az is jelentősen növeli, ha kelátképző anyagot csak a bevonat vagy csak a mag tartalmaz.

A peroxi-vegyület stabilitása azzal is növelhető, ha a bevonathoz legalább egyféle alkálifém-karbonátot, bikarbonátot vagy szulfátot vagy ezek keverékét adjuk. Az alkálifém lehet például nátrium, kálium vagy lítium vagy ezek keveréke, különösen előnyösen nátrium. Az alkálifémsó mennyisége előnyösen 0 tömeg% és körülbelül 20 tömeg% közötti, legelőnyösebben 0 tömeg% és körülbelül 10 tömeg% közötti mennyiségű.

A bevonat különböző komponenseit egy rétegben, illetve egy vagy több lépésben felvitt külön-külön rétegekben alkalmazhatjuk. A magtól számított első réteg előnyösen szilikátot és adott esetben egy vagy többféle alkálifémsót tartalmaz, karbonát, bikarbónát vagy szulfát formában, a második réteg magnéziumsót és adott esetben egy vagy több alkálifémsót tartalmaz karbonát, bikarbónát vagy szulfát formában. Kelátképző anyagot előnyösen legalább az egyik réteg, még előnyösebben mindkét réteg tartalmaz.

* · · ·

A szemcsék magja a peroxi-vegyület mellett tartalmazhat alkálifém-karbonátot (például szóda-hamut) például 0 tömeg% és körülbelül 50 tömeg% mennyiségben, előnyösen 0 tömeg% és 30 tömeg% mennyiségben, és/vagy alkálifém-szilikátot, például a teljes szemcse SiO₂-tartalmára számított körülbelül 0,05 tömeg% és 7 tömeg% közötti mennyiségben, előnyösen a teljes szemcse SiO₂-tartalmára számított 0,2 tömeg% és körülbelül 5 tömeg% közötti mennyiségben és/vagy vízoldható magnézium-vegyületet, például magnézium-szulfátot, magnéziumra számított körülbelül 0,01 tömeg% és körülbelül 5 tömeg% közötti mennyiségben, előnyösen körülbelül 0,1 tömeg% és körülbelül 3 tömeg% közötti mennyiségben. Előnyösen a mag szilikátot is és magnézium-vegyületet is tartalmaz.

A szilikát lehet alkálifém-szilikát, előnyösen nátriumvagy kálium-szilikát vagy ezek keveréke, legelőnyösebben nátrium-szilikát. Az SiO₂:M₂O mólarány - ahol M alkálifémet jelent - előnyösen körülbelül 1 és körülbelül 3 közötti érték, legelőnyösebben körülbelül 1 és körülbelül 2,5 közötti érték.

A bevonat szilikát-tartalma előnyösen a teljes szemcse SiO₂-tartalmára számítva körülbelül 0,05 tömeg% és körülbelül 7 tömeg% közötti, legelőnyösebben a teljes szemcse SiO₂-tartalmára számított körülbelül 0,2 tömeg% és körülbelül 5 tömeg% közötti mennyiség.

A szemcsés anyag körülbelül 0,05 tömeg% és körülbelül 5 tömeg% közötti mennyiségű vízoldható magnéziumsót, előnyösen körülbelül 0,1 tömeg% és 3 tömeg% közötti mennyiségű vízoldható magnéziumsót tartalmaz. A vízoldható só előnyösen magnézium-szülfát. A bevonatban az SiO₂:MgO mólarány körülbelül 0,5 és körülbelül 8 közötti érték, előnyösen körülbelül és körülbelül 5 közötti érték. A bevonat előnyösen körülbelül 0 tömeg% és körülbelül 90 tömeg% közötti mennyiségű magnéziumot tartalmaz.

A kelátképző anyag lehet egy szerves alifás vegyület vagy ennek sója. A vegyület előnyösen 2-10 szénatomot, legelőnyösebben 4-8 szénatomot tartalmaz. Előnyösen foszforszármazékoktól (mint például a foszforsav vagy sói) eltérő kelátképző anyagot alkalmazunk. Az is előnyös, hogy ha kizárjuk a nem könnyen biodegradálható kelátképző anyagokat (mint az EDTA (etilén-diamin-tetraecetsav) vagy DTPA (dietilén-triamin-pentaecetsav)) továbbá azokat a kelátképző anyagokat, amelyek alkalmazása környezetvédelmi szempontból megkérdőjelezhető (mint NTA (nitrilo-triecetsav)).

A kelátképző anyagként alkalmazott szerves vegyület előnyösen legalább egy hidroxilcsoportot és/vagy legalább egy karboxilcsoportot tartalmaz, legelőnyösebben kettő vagy több karboxilcsoportot, illetve legalább egy karboxilcsoportot és legalább egy hidroxilcsoportot. Abban az esetben, ha a vegyület egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaz, előnyösen alkálifém- vagy alkáliföldfémsó formában alkalmazzuk. Az alkálifém előnyösen nátrium, kálium vagy ezek keveréke. Az alkáliföldfém előnyösen kalcium, magnézium vagy ezek keveréke. A só különösen előnyösen nátriumsó.

Az előnyös kelátképző anyagok egyik csoportját képezik az egy vagy több hidroxilcsoportot és egy, kettő vagy három karboxilcsoportot tartalmazó hidroxi-karbonsavak sói. Az előnyös kelátképző anyagok másik csoportját képezik a dikarbonsav-sók. A legelőnyösebb kelátképző anyagok az

R₁C_nH_ro(OH)_p(COOH)_qR₂ (I)

általános képletű vegyületek sói. A képletben n értéke 1-8, m értéke l-2n, p értéke 0-n, q értéke 0-2 és Rí vagy R₂ közül legalább az egyik jelentése -COOH képletű csoport és a másik jelentése -OH vagy -COOH képletű csoport.

Alkalmas kelátképző anyagok például a következő vegyületek vagy sóik: 2-penténdisav, 2-(3-karboxi-l-oxo-propoxi)-3-hidroxi-butándisav, glükoheptonsav, α-glükoheptonsav, glutársav, karboxi-metoxi-borostyánkősav, glicerin-monocitrát,

2,5-dietil-adipinsav, 3-terc-butil-hexándisav, oxi-diszukcinsav, 2-buténdisav, hidroxi-buténdisav, 2-etil-parafasav, borkősav, paraborkősav, piroporkősav, dihidroxi-borkősav, heptonsav, oxálo-borostyánkősav, karboxi-borostyánkősav, 3-oxo-glutársav, galaktársav, glükonsav, dihidroxi-maleinsav, parafasav, akonitsav, metil-maleinsav, 2-oxo-glutársav, oxálo-citromsav, citromsav, izocitromsav, adipinsav, pimelinsav, glikolsav, diglikolsav, fumársav, 2-buténdisav, borostyánkősav, metilén-borostyánkősav, 1,2,3-trikarboxi-propán, cukorsav, aszkorbinsav, 2-hidroxi-metil-krotonsav, glicerinsav, hidroxi-piválsav, dimetilol-propionsav, malonsav, metilmalonsav, etilén-malonsav, metilén-malonsav, (etilén-oxi)-dimalonsav, hidrakrilsav, 2-metil-hidrakrilsav, 3-hidroxipropionsav, hidroxi-piruvinsav, (karboxi-metil)-malonsav, etil-malonsav, dimetil-malonsav, 2-metil-malonsav, hidroximalonsav, etilén-tejsav, mezoxálsav és glicerinsav.

A kelátképző anyagok lehetnek aminosavak vagy sóik, például 2-amino-l,1,2-etán-trikarbonsav, aszparaginsav, 2- (hidroxi-metil)-aszparaginsav, amino-metil-propándisav, β-alanin-diecetsav, szerin, szerin-diecetsav, izoszerin-diecetsav, glicin-szerin, 2-metil-szerin, N-metil-szerin, ····

2-amino-malonsav, N-hidroxi-imino-diecetsav, N-(karboxi-metil)-meleamsav, N-(karboxi-metil) -glutaminsav, N-(karboxi-metil)-aszparaginsav, N-(2-hidroxi-etil)-szarkozin, imino-diborostyánkősav, 3-bis(karboxi-metil)-amino-propionsav, N-(hidroxi-etil)-glicin, metil-glicin-diecetsav, N-etil-imino-diecetsav, metil-imino-diecetsav, nitrilo-trisz(propionsav), 3, 3'-imino-dipropionsav, dietanol-glicin, diglicin, triglicin, etanol-amin-N,N-diecetsav, glutaminsav és aszparaginsav.

A kelátképző anyagok különösen előnyös csoportját képezik a

RC_nH_m (OH) _nCOOH (II) általános képletű hidroxi-karbonsavak alkálifém és alkáliföldfémsói, A képletben R jelentése -CH₂OH vagy -COOH képletű csoport, n értéke 2-6, és m értéke 0-n. A kelátképző anyagok utóbbi csoportjába tartozó vegyületek közül előnyösek a (II) általános képletű hidroxi-karbonsavak alkálifémsói. R jelentése előnyösen -CH₂OH csoport. Előnyösek azok a vegyületek is, ahol n értéke 4 vagy 5. Előnyösen m = n vagy η-2-vel, azaz a szénlánc telített, illetve egy kettőskötést tartalmaz. Különösen előnyös kelátképző anyagok a alkálifém- glükoheptonátok, melyek az olyan (II) általános képletű vegyület alkálifémsói, ahol R jelentése -CH₂OH képletű csoport és n értéke 5. További előnyös kelátképző anyagok az alkálifém-glükonátok (R jelentése -CH₂OH csoport, és n és m értéke 4), az alkálifém-aszkorbátok (R jelentése -CH₂OH, n értéke 4 és m értéke 2) . Alkalmas kelátképző anyagok továbbá a trihidroxi-glutársav, a borkősav és cukorsav sói.

• « * ·

A kelátképző anyagok egy másik különösen előnyös csoportját képezik a 2-10 szénatomos dikarbonsavak, előnyösen

4-8 szénatomos dikarbonsavak és legelőnyösebben 5-7 szénatomos dikarbonsavak. A karboxilcsoport előnyösen a szénlánc végén helyezkedik el. A dikarbonsavak előnyösen nem tartalmaznak hidroxilcsoportot, és legelőnyösebben a karboxilcsoporton kívül nem tartalmaznak más funkcióscsoportot. A legelőnyösebbek a

HOOC - R - COOH (III) általános képletű dikarbonsavak. A képletben R jelentése

2-8 szénatomos, előnyösen 3-5 szénatomos alkilén- vagy alkeniléncsoport, az előbbi az előnyösebb. R csoport előnyösen egyenes láncú és nem tartalmaz elágazásokat. Alkalmas dikarbonsavak a borostyánkősav, glutársav, adipinsav, pimelinsav, parafasav, azelainsav, szebacinsav és ezek keveréke.

Különösen előnyös kelátképző anyagok a citromsav, glükonsav, glükoheptonsav, cukorsav, glutársav, és pimelinsav sói.

A szemcsés anyag egy vagy több fent megadott kelátképző anyagot tartalmaz. A bevonat és a mag azonos vagy különböző kelátképző anyagokat tartalmazhat.

A szemcsés anyag előnyösen körülbelül 0,1 tömeg% és körülbelül 20 tömeg%, legelőnyösebb körülbelül 0,5 tömeg% és körülbelül 15 tömeg% kelátképző anyagot tartalmaz. Különösen előnyös, ha a bevonatban szemcsés anyag tömegére számítva körülbelül 0,1 % és körülbelül 15 % közötti, legelőnyösebben körülbelül 0,5 % és körülbelül 10 % közötti mennyiségű kelátképző anyag és a magban a szemcse tömegére számítva körűibelül 0,1 % és körülbelül 10 % közötti, legelőnyösebben 0,2 % és 5 % közötti mennyiségű kelátképző anyag van. Előnyös, ha a kelátképző anyag körülbelül 50 tömeg% és körülbelül 100 tömeg% közötti mennyiségét a szemcsés anyag bevonata tartalmazza.

A szemcsék átlagos átmérője körülbelül 50 gm és 3000 gm közötti, előnyösen körülbelül 100 és körülbelül 1250 gm közötti érték. Sűrűségük előnyösen körülbelül 600 g/1 és körülbelül 1500 g/1 közötti, különösen körülbelül 800 g/1 és körülbelül 1100 g/1 közötti érték.

Azt találtuk, hogy a tárolási stabilitást növeli, ha a szemcsék sűrűsége és átlagos szemcsemérete nagy.

A találmány szempontjából különösen előnyös, ha a peroxi-vegyület alkálifém-perkarbonát, de más peroxi-vegyületek is használhatók stabilizátorként, például perborátok, peroxi-szulfátok, peroxi-foszfátok vagy peroxi-szilikátok, peroxi-karbonsavak vagy alkálifémsóik vagy olyan vegyületek, melyekből peroxi-karbonsav-alkálifémsók szabadulnak fel például diacilezett piperoxi-karbonsavak (WO 91/17143 számú nemzetközi szabadalmi leírás). A szemcsés anyag előnyösen körülbelül 10 tömeg% és körülbelül 99 tömeg% közötti, legelőnyösebben 50 körülbelül tömeg% és körülbelül 95 tömeg% közötti mennyiségű peroxi-vegyületet tartalmaz.

A találmány kiterjed a fent ismertetett szemcsés anyag előállítására is. Az eljárás egyik lépésében bevonattal látjuk el a peroxi-vegyületet tartalmazó szemcsés anyagot, melyből vizes közegben hidrogén-peroxid vagy peroxisavak szabadulnak fel. A bevonat szilikátot és vízoldható magnéziumot tartalmaz. Ha a szemcsék nem tartalmaznak kelátképzőként ♦ « · · szerves alifás vegyületeket vagy sóikat, akkor ezeket a bevonat tartalmazza. Ha a szemcsék tartalmaznak kelátképzőként szerves alifás vegyületeket vagy sóikat, akkor adott esetben a bevonat tartalmazza ezeket. Adott esetben a bevonat tartalmaz alkálifém-karbonátot, -bikarbonátot vagy -szulfátot is. Előnyösen az eljárás egyik lépésében szilikátot tartalmazó oldatot alkalmazunk, egy másik lépésében magnéziumsót tartalmazó oldatot alkalmazunk, majd a bevont szemcsés anyagot megszárítjuk. Előnyösen legalább az egyik, még előnyösebben mindkét oldat tartalmaz kelátképző anyagot is. Legelőnyösebben az eljárás a következő lépésekből áll: első rétegként szilikátot tartalmazó oldatot viszünk fel, majd az első réteget megszárítjuk, ezután második rétegként magnéziumsó-oldatot viszünk fel, és a bevont szemcsés anyagot megszárítjuk. Legalább az egyik, legelőnyösebben mindkét oldat tartalmaz kelátképző anyagot. Lehetőség van arra is, hogy az oldatokat egy rétegben, egymással párhuzamosan alkalmazzuk, például különböző fúvókákon át történő spray-zéssel. A kelátképző anyagot tartalmazó oldat vagy oldatok pH-ja előnyösen körülbelül pH7 és körülbelül pH13 közötti, legelőnyösebben körülbelül pH8 és körülbelül pHll közötti. Egyik vagy mindkét oldat tartalmazhat egy vagy többféle alkálifém-karbonátot, -bikarbonátot vagy -szulfátot is. A fenti vegyületek jól alkalmazhatók vizes oldatban, melyeket előnyösen spray-zéssel viszünk fel, például dobban vagy fluid-ágyban.

A peroxi-vegyületet tartalmazó bevonandó szemcsés anyag tartalmazhat alkálifém-szilikátot, magnézium-vegyületet, kelátképző anyagot, alkálifém-karbonátot vagy más alkalmas adalékanyagot. A szemcsés anyagot például úgy állíthatjuk elő, · **- -5» • · » * • * «

»Γ · hogy a főleg peroxi-vegyületből álló finom szemcsékhez, melyek előnyösen 200 μπι-nél kisebb átmérőjűek, kelátképző anyagot és/vagy alkálifém szilikátot és/vagy más adott esetben alkalmazható adalékanyagot adunk, és a keveréket granuláljuk, ezzel megfelelő méretű szemcséket állítunk elő, majd ezeket a szemcséket bevonattal látjuk el. A granulálási a szakterületen járatos személy számára jól ismert szokásos eljárásokkal végezhetjük, például tömörítéssel, extrudálással, dobban vagy lemezen történő agglomerálással, fluid-ágyas granulálással, prillinggel vagy különböző keverékben. A kelátképző anyag, az alkálifém-szilikát és más adott esetben alkalmazható adalékanyagok hozzáadhatók közvetlenül, például az alkálifém-perkarbonátnak az alkálifém-karbonátból és hidrogén-peroxidból való előállítása közben. Az alkálifém-szilikátot előnyösen vizes oldat formájában adjuk hozzá, és a kelátképző anyagot előnyösen a peroxi-vegyület hozzáadása előtt keverjük be.

Az előnyös peroxi-vegyületeket, kelátképző anyagokat, szilikátokat, magnéziumsókat, alkálifémsókat és más komponenseket, továbbá ezek alkalmazható mennyiségeit megadtuk a találmányunk szerinti szemcsés anyag ismertetésénél.

Találmányunk kiterjed a peroxi-vegyületet, mint fehérítőszert és kelátképző anyagot tartalmazó fent ismertetett szemcsés anyag alkalmazására előnyösen textíliák mosásánál és mosogatásnál. A találmányunk szerinti szemcsés anyagot detergens készítmény vagy külön alkalmazott fehérítőpor formájában adjuk a mosóvízhez. Előnyösen a mosóvízben olyan mennyiségű szemcsés anyagot alkalmazunk, amelyből körülbelül 0,001 g és körülbelül 1 g közötti mennyiségű aktív oxigén szabadul fel • -Ί>· literenként, ez például körülbelül 0,01 g és körülbelül 6 g közötti mennyiségű nátrium-perkarbonátnak felel meg.

Végezetül a találmány kiterjed olyan készítményekre is, melyek inért töltőanyagot és/vagy egy vagy többféle mosóhatású anyagot, továbbá a találmány szerinti peroxi-vegyületekből és dikarbonsavakból álló szemcsés anyagot tartalmaznak, például körülbelül 1 tömeg%-tól egészen körülbelül majdnem 100 tömeg%-nyi mennyiségben. A készítmény különböző peroxi-vegyületeket tartalmazó szemcsés anyagok keverékéből is állhat. A mosóhatású anyagok tartalmazhatnak detergens segédanyagokat (buildereket), felületaktív anyagokat, alkálikus anyagokat, fehérítőszert aktiváló anyagokat és bármilyen más, a detergens készítményeknél szokásosan alkalmazott anyagokat. A detergens segédanyagok lehetnek például foszfátok, zeolitok polikarboxilátok, cifrátok, kristályos diszilikátok, amorf diszilikátok (például Britesil™) vagy ezek keverékei. A felületaktív anyagok előnyösen a következők közül választhatók: anionos felületaktív anyagok, nemionos felületaktív anyagok, szappanok vagy ezek keverékei. Az anionos felületaktív anyagok lehetnek például lineáris alkil-benzolszulfonátok, szekunder alkánszulfonátok, alkohol-etoxi-szulfátok vagy alfaolefin-szulfonátok. A nemionos felületaktív anyagok lehetnek például alkoxilezett vegyületek, mint zsíralkoholok, alkil-fenolok vagy alkil-aminok. A szappanok lehetnek például faggyúból készült nátrium- vagy káliumsó formájú szappanok. Alkalmazhatók kationos felületaktív anyagok is, például kvaterner ammónium-vegyületek vagy imid-azolíniumsók, továbbá amfoter felületaktív anyagok is. A alkálikus kémhatást bizto13 sító anyagok lehetnek például karbonátok, szilikátok, foszfátok vagy ezek keverékei. A fehérítő aktivátorok lehetnek például TAED, TAGÚ, SNOBS (nátrium-nonoil-benzol-szulfonát), PAG (pentaacetil-glükóz) vagy diacilezett diperoxi-karboxilsavak (lásd WO 91/17143 számú nemzetközi szabadalmi leírás). A töltőanyag lehet inért anyag, például nátrium-szulfát. A készítmény lehet komplett detergens készítmény vagy olyan fehérítőpor, amelyet a mosáskor külön adagolnak.

A textíliák mosására szolgáló komplett detergens készítmények körülbelül 1 tömeg% és körülbelül 30 tömeg% közötti, előnyösen körülbelül 10 tömeg% és körülbelül 20 tömeg% közötti mennyiségű találmány szerinti szemcsés anyagot tartalmaznak. Ezen túlmenően a detergens készítmény egy alkalmasan megválasztott detergens segédanyagot is tartalmaz, például körülbelül 5 tömeg% és körülbelül 50 tömeg% közötti menynyiségben, továbbá felületaktív anyagot, például körülbelül 5 tömeg% és körülbelül 35 tömeg% közötti mennyiségben, alkálikus anyagot, például körülbelül 5 tömeg% és körülbelül 20 tömeg% közötti mennyiségben. Előnyösen a detergens készítmény körülbelül 5 tömeg% és körülbelül 20 tömeg% közötti mennyiségű anionos felületaktív anyagot, körülbelül 2 tömeg% és körülbelül 15 tömeg% közötti mennyiségű nemionos felületaktív anyagot és körülbelül 0,1 tömeg% és körülbelül 5 tömeg% közötti mennyiségű szappant tartalmaz. A detergens készítmény tartalmazhat fehérítószer aktivátorokat, például körülbelül 1 tömeg% és körülbelül 10 tömeg% közötti mennyiségben, és töltőanyagokat, például nátrium-szulfátot, például körülbelül 5 tömeg% és körülbelül 50 tömeg% közötti mennyiségben. Habár környezetvédelmi szempontból nem előnyös, tartalmazhat más típusú kelátképző anyagokat is, például a foszfonátokat vagy EDTÁ-t, például körülbelül 0,1 tömeg% és körülbelül 1 tömeg% közötti mennyiségben. Ezen túlmenően a detergens készítmény tartalmazhat egyéb szokásos komponenseket is, például vízüveget, karboxi-metil-cellulózt, enzimeket, habzásgátlókat, illatosító-anyagokat, színezőanyagokat, optikai fehérítőanyagokat és vizet. A detergens készítményt szokásos eljárásokkal állíthatjuk elő, például száraz keveréssel, agglomezációval vagy spray-zéssel és szárítással. Ha az előállítás spray-zést és szárítást foglal magában, akkor a hőérzékeny komponenseket, mint például a peroxi-vegyületet tartalmazó szemcsés anyagot, enzimeket és illatanyagokat a megszárított anyaghoz kell adni.

A külön adagolt fehérítőpor akár közel 100 tömeg%-os mennyiségben tartalmazhatja a találmányunk szerinti peroxi-vegyületeket tartalmazó szemcsés anyagot, de előnyösen ez a mennyiség körülbelül 5 tömeg% és körülbelül 90 tömeg% közötti. A fehérítőpor tartalmazhat egyetlen peroxi-vegyületet vagy különböző peroxi-vegyületeket tartalmazó szemcsés anyagok keverékét is. Előnyös, ha a hidrogén-peroxidot termelő anyagot például körülbelül 10 tömeg% és körülbelül 75 tömeg% közötti mennyiségben alkalmazzuk, például körülbelül 2 tömeg% és körülbelül 25 tömeg% közötti mennyiségű fehérítő aktivátorral, például TAED-del vagy TAGU-val kombinálva. Más fehérítő aktivátort, például diacilezett diperkarbonsavat is alkalmazhatunk, például körülbelül 2 tömeg% és körülbelül 25 tömeg% közötti mennyiségben. A fehérítőpor tartalmazhat ezen kívül detergens segédanyagokat, például körülbelül 5 tömeg% és körülbelül 90 tömeg% közötti mennyiségben, felületaktív anyagokat, például legfeljebb körülbelül 10 tömeg% mennyiségben, enzimeket, például legfeljebb körülbelül 2 tömeg% mennyiségben, vagy töltőanyagokat, például körülbelül 5 tömeg% és körülbelül 90 tömeg% közötti mennyiségben. Az előnyös fehérítőpor alapvetően körülbelül 30 tömeg% és körülbelül 75 tömeg% közötti mennyiségű perkabonátot tartalmazó szemcsés anyagból és körülbelül 10 tömeg% és körülbelül 25 tömeg% közötti mennyiségű fehérítő aktivátorból áll, melyet lényegében detergens segédanyagok, töltőanyagok, felületaktív anyagok és víz vagy ezek keverékével egészítünk ki.

A mosogatószer célt szolgáló detergens készítmény lehet enyhén bázisos kémhatású (a mosogatóvizet körülbelül pHIO és pHll körüli értékre állítja be), mely körülbelül 2 tömeg% és körülbelül 15 tömeg% közötti mennyiségű, alkalmasan megválasztott, találmány szerinti bevont szemcsés anyagból álló fehérítőanyagot, például bevonattal ellátott nátrium-perkarbonátot, körülbelül 5 tömeg% és körülbelül 50 tömeg% közötti mennyiségű alkálifém-diszilikátot, 0 tömeg% és körülbelül 40 tömeg% közötti mennyiségű alkálifém-karbonátot, körülbelül 15 tömeg% és körülbelül 50 tömeg% közötti mennyiségű detergens segédanyagot, mint nátrium-citrát és polikarboxilát vagy nátrium-tripolifoszfát (STPP), körülbelül 0,5 tömeg% és körülbelül 5 tömeg% közötti mennyiségű gyengén habzó nemionos felületaktív anyagot, körülbelül 0,5 tömeg% és körülbelül 5 tömeg% közötti mennyiségű enzimet és körülbelül 1 tömeg% és körülbelül 6 tömeg% közötti mennyiségű fehérítő aktivátort, mint TAED, tartalmaz. A mosogatószer célt szolgáló detergens készítmény lehet erősen bázisos kémhatású is (mely a mosogatóvizet körülbelül pHll és pH12 közé állítja be), utóbbi öszszetétele hasonló az enyhén bázisos kémhatású detergens készítményéhez, azonban diszilikát helyett körülbelül 20 tömeg% és körülbelül 80 tömeg% közötti mennyiségű alkálifém-metaszilikátot tartalmaz, és a detergens segédanyag előnyösen lényegében STPP-ből áll.

Találmányunk segítségével peroxi-vegyületeket, különösen perkarbonátokat tartalmazó stabil fehérítőanyagok állíthatók elő, melyek zeolitokat, mint például Zeolite 4A tartalmazó detergens készítményekben is használhatók. Találmányunk által lehetőség nyílik például a környezetvédelmi szempontból kevésbé kívánatos EDTA vagy foszfonátok alkalmazásának csökkentésére vagy kiküszöbölésére.

Találmányunkat az alábbi példákon mutatjuk be, azonban találmányunk oltalmi köre nem korlátozódik ezekre a példákra. Ha nincs másképpen jelölve, minden koncentráció és %-os öszszetétel tömegére vonatkoztatva van megadva.

1. Példa

Körülbelül 200-1250 μτη átmérőjű és körülbelül 1000 g/1 sűrűségű nátrium-perkarbonát szemcséket egy rotációs dobban két lépésben történő spray-zéssel bevonjuk, először egy első vizes oldattal, majd a dobban megszárítjuk, ezután a dobban egy második vizes oldattal vonjuk be, és fluid-ágyban szárítjuk. Az első vizes oldat 40 tömeg% nátrium-diszilikátot és adott esetben nátrium-glükoheptonátot tartalmaz. A második vizes oldat 10 tömeg% magnézium-szulfátot, adott esetben nát17 rium-glükoheptonátot és adott esetben nátrium-szulfátot tartalmaz. A hőmérséklet a rotációs dobban 50-60 °C, a fluidágyban 70 °C. A perkarbonát tárolási stabilitásának vizsgálatára az így előállított szemcsés anyagot, valamint a be nem vont szemcsés anyagot IEC-Z (Henkel) standard detergennsel dolgozzuk össze, amely 9,7 % lineris alkil-benzolszulfonátot (átlag szénatomszám 11,5), 5,2 % etoxilezett 12-18 szénatomos alkoholt (EO7), 3,6 % nátrium-szappant, 32,5 % zeolit A-t, 13,0 % nátrium-karbonátot, 5,2 % akrilsav és maleinsav kopolimer nátriumsót (CP₅) , 3,9 % nátrium-vízüveget (3,3 arány), 1,3 % karboxi-metil-cellulóz, 0,3 % EDTA, 0,3 optikai fehérítőszert (stilbén típus), 24,4 % nátrium-szulfátot, vizet és habzásgátlót, 0,6 % enzim-prill-proteátot (aktivitás 300,00) tartalmaz. A mintákat 64 g IEC-Z-ből, 12 g perkarbonát szemcséből és 4 g TAED-ből készítjük. Minden mintánál meghatározzuk a gyors stabilitási indexet (QSI), oly módon, hogy a 24 óra tárolás alatt 40 °C-on képződő oxigénmennyiséget mérjük, és elosztjuk az eredeti perkarbonátban jelenlevő relatív aktív oxigén-tartalomból (%)felszabaduló oxigén mennyiségével. így az alacsony QSI értékek nagy stabilitást jelentenek. A különböző összetételű bevonattal ellátott szemcsés anyag QSI értékei az alábbi táblázatban láthatók, melyben a különböző összetevők mennyiségét a teljes szemcse tömegére vonatkoztatva %-ban adjuk meg. Az A.O. rövidítés a szemcsés anyag aktív oxigéntartalmát jelenti.

·· · · ·

SiO₂	Na-glük. Na-glük. 1. réteg 2. réteg	Mgso«	Na₂SO«	A.O.	QSI
0	0	0	0	0	14,8	2,8
1	0	0	1	0	14,2	1,7
1	1/5	0	1	0	13,1	0,7
1	0	1,5	1	0	14, 0	1,0
1	0, 5	0	1	0	14, 0	1,9
1	0	0, 5	1	0	14,1	1,9
1	0	0	1	5	13, 8	1,8
1	1/5	0	1	5	13, 6	0, 65
1	0	1,5	1	5	13, 3	0,4
1	0, 5	0	1	5	13, 5	1,0
1	0	0,5	1	5	13,5	1,2
1	0	0	1	10	13, 0	0,7
1	1,5	0	1	10	13, 4	0,5
1	0	1,5	1	10	13, 6	0,7
1	0, 5	0	1	10	12, 9	0,7
1	0	0, 5	1	10	12, 9	0,5
2.	Példa
A	szemcsés	anyagot	az 1.	példában	megadott	módon ál-

lítjuk elő azzal az eltéréssel, hogy nátrium-glükoheptonát helyett EDTÁ-t használunk. Az eredmények az alábbi táblázatban láthatók.

SiO₂	EDTA 1.réteg	EDTA 2.réteg	MgSO<	Na₂SO«	A.O.	QSI
1	1,5	0	1	0	13, 6	2,3
1	1,5	0	1	5	13,2	1,7
1	1,5	0	1	10	12, 8	1,2

3, Példa

Nátrium-perkarbonát szemcséket vonunk be az 1. példában megadott eljárással. Az első oldat nátrium-szilikátot (SiO₂:Na₂O 1 arány), nátrium-glükoheptonátot és/vagy glutársav-nátriumsót tartalmaz, a második oldat magnézium-szülfátot és adott esetben nátrium-szulfátot vagy nátrium-bikarbonátot tartalmaz. Egyik kísérletben harmadik oldatként nátrium-karbonátot alkalmazunk. A perkarbonát stabilitását az 1. példában megadott módon vizsgáljuk, és az eredményeket az

ilábt	>i táblázatban	foglaljuk	össze.
SiCfe	Na-glük.	Na-glut	MgSO<	Na₂SO₄	NazCOs	NaHOOj	A.O.	QSI
0,9	1,5	0	1,4	10	0	0	13, 0	0,27
0,9	0	1,5	1,4	10	0	0	12,8	0,28
0,9	0,75	0,75	1,4	10	0	0	12,9	0,22
0,9	0,75	0,75	1,4	0	10	0	12,4	0,16
0,9	0,75	0,75	1,4	0	0	10	12,8	0, 00

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Szemcsés anyag, melynek magja vizes oldatban hidrogén-peroxidot vagy peroxisavakat felszabadító peroxi-vegyületet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a szemcsés anyag szilikátot és vízoldható magnéziumsót tartalmazó bevonattal van ellátva, és a mag és/vagy a bevonat kelátképző anyagként egy szerves alifás vegyületet vagy ennek sóját tartalmazza.
2. Az 1. igénypont szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a kelátképző anyag EDTÁ-tól, DTPÁ-tól vagy NTÁ-tól eltérő vegyület.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a kelátképző anyag foszfonsavaktól vagy ezek sójától eltérő vegyület.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a szerves alifás anyag 2-10 szénatomot tartalmaz.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a kelátképző anyag az

RiC_nH_m (OH) p (COOH) _qR₂ (I) általános képletű vegyület sója, a képletben n értéke 1-8, m értéke l-2n, p értéke 0-n, q értéke 0-2, továbbá R_x és R₂csoportok közül az egyik jelentése -COOH képletű csoport, és a másik jelentése -OH vagy -COOH képletű csoport.
6. Az 1-5 igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a kelátképző anyag az

RC_nH_m (OH) _nCOOH (II) általános képletű hidroxi-karbonsav alkálifém- vagy alkáliföldfémsója, a képletben R jelentése -CH₂OH vagy -COOH képletű csoport, n értéke 2-6, és m értéke 0-n.
7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a kelátképző anyag egy 2-10 szénatomos dikarbonsav.
8. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a kelátképző anyag egy citromsav-, glükonsav-, glükoheptonsav-, cukorsav-, glutársav- vagy pimelinsav-só.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a kelátképző anyag glükoheptonsav-só.
10. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a kelátképző anyag egy glutársav-só.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a szilikát és a magnéziumsó oldat formájában kerül alkalmazásra.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a vízoldható magnéziumsó magnézium-szulfát .
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a bevonat legalább egyféle alkálifémsót is tartalmaz karbonát, bikarbónát vagy szulfát formában.
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a bevonatnak a magtól számított első rétege szilikátot tartalmaz, második rétege magnéziumsót tartalmaz, mimellett a kelátképző anyag a magban vagy legalább az egyik rétegben van.
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a bevonat tartalmazza a kelátképző anyagot.
16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a mag tartalmazza a kelátképző anyagot.
17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag, azzal jellemezve, hogy a peroxi-vegyület alkálifém-perkarbonát.
18. Eljárás az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag előállítására, azzal jellemezve, hogy az egyik lépésben a vizes oldatban hidrogén-peroxidot vagy peroxisavakat felszabadító peroxi-vegyületet tartalmazó szemcsés anyagot szilikátot és vízoldható magnéziumsót tartalmazó bevonattal látjuk el, ha a szemcsés anyag nem tartalmaz kelátképzőként egy szerves alifás vegyületet vagy sóját, akkor a bevonat tartalmaz kelátképzőként egy szerves alifás vegyületet vagy sóját, és ha a szemcsés anyag tartalmaz kelátképzőként egy szerves alifás vegyületet vagy sóját, akkor a bevonat adott esetben tartalmaz kelátképzőként egy szerves alifás vegyületet vagy sóját.
19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárás egyik lépésében szilikát oldatot alkalmazunk, és egy másik lépésében magnéziumsó-oldatot alkalmazunk, a bevont szemcsés anyagot szárítjuk, mimellett adott esetben az egyik vagy mindkét oldathoz kelátképző anyagot is adunk.
20. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyag alkalmazása fehérítőszerként.
21. Készítmény, mely inért töltőanyagot és/vagy egy vagy többféle mosóhatású anyagot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a készítmény az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyagot is tartalmaz.
22. Detergens készítmény, amely az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti szemcsés anyagot tartalmaz.

A meghatalmazott: