HUT75475A - Cable connection, flooring system, junction box and frame for false flooring systems - Google Patents

Description

KÁBELCSATLAKOZTATÓ, PADLÓRENDSZER, CSATLAKOZÓ DOBOZ ÉS KERET ÁLPADLÓ RENDSZEREKHEZ

A jelen találmány tárgya olyan kábelcsatlakoztató, amely álpadló rendszerekben alkalmazható annak érdekében, hogy elektromos és távközlési vagy egyéb kábelek az álpadló alatt kialakított csatornarendszerben elrendezhetek és hozzáférhetők legyenek. A találmány részét képezi egy padlórendszer, csatlakozó doboz, valamint egy betét is.

Ismeretesek különböző padló, illetve álpadló rendszerek, amelyek úgy készülnek, hogy a födém és a padló között csatornák vannak kialakítva a különböző szolgáltató rendszerek részére. A födém és az álpadló közötti térben kialakított csatornákban ennek megfelelően kábelek, huzalok, tömlők, sűrített levegő vezetékek, telefonvezetékek vagy akár vízvezetékek haladhatnak a padló alatt a termek vagy a helyiségek bármely részébe. A legtöbb ilyen álpadló rendszert a modern irodaépületekben alkalmazott (a komputerekhez, másolóberendezésekhez, telefonokhoz, telefaxokhoz, modemekhez szükséges kábelözön) rendszerezésére, illetve megfelelő módon történő vezetésére és hozzáférhetőségének biztosítására fejlesztették ki. Egy ilyen álpadló rendszer, amely alatt a kábelek különböző csatornákban haladnak, lehetővé teszi, hogy a berendezéseket a helyiségen belül tetszés szerinti mó84475-6051 Er/Dm dón átrendezzék és csatlakoztatásukat az adott helyen a kábelek megfelelő átrendezésével biztosítsák.

Az ilyen álpadló rendszerekben a padlólapok egymás mellett elrendezett tartókra vannak erősítve és a tartók közötti térben lehet a kábeleket, vezetékeket és egyéb szolgáltató rendszereket elrendezni. Olyan álpadló rendszereket is alkalmaznak, amelyekben minden padlólap sarkánál állítható kivezetés van. A tartók az ilyen rendszerekben azonban csak a lapok sarkainál vannak elrendezve, általában egymástól 500-600 mm távolságban. Ennek megfelelően a padlólapok kellően merevek és mechanikailag stabilak kell legyenek, ami azt jelenti, hogy meglehetősen vastag - általában 30-40 mm-es - padlólapokat kell alkalmazni. Bizonyos esetekben a padlólapokat kerettel is el kell látni, hogy a terhelés megfelelő módon átadható legyen. Az ilyen padlórendszerek helykihasználása eléggé gyenge, általában 150-200 mm magasságú álpadló szintet igényelnek, ami viszont összeegyeztethetetlen a már meglévő épületek viszonylag alacsony födémszintjével, illetve új épület esetén járulékos magasságot igényel. Ha például egy 200 mm magas álpadló rendszert veszünk figyelembe és egy 30 emeletes épülettel számolunk, az álpadló rendszer járulékos magasság igénye mintegy 6 m, ami gyakorlatilag két további emeletet jelent. Ilyen álpadló rendszereknek már meglévő épületekben való létrehozása ezen túlmenően rámpákat és lépcsőket igényel, továbbá tűz- és hangszigetelés kiépítésére van szükség. Végezetül az ilyen szerkezetek gyakran zajosak és rezonátorként működnek. Mindezek alapján kimondható, hogy álpadló rendszerek létesítése helyigé• · nyes és költséges, akár meglévő épületek felújításakor, akár új épületek építésekor készítik ezeket.

Az 5,052,157 számú USA szabadalom olyan álpadló rendszert ismertet, amelynek alaplapjai viszonylag sűrűn elhelyezett tartókkal vannak ellátva és ezek a tartók biztosítják a padlólapok megfelelő módon történő elhelyezését és csatornahálózat kialakítását a kábelek, tömlők és hasonló rendszerek elhelyezésére. Ez a rendszer sok olyan problémát megoldott, amelyeket a fentiekben ismertettünk. További előnye ezen rendszernek, hogy melegalakítással vagy présöntéssel műanyagból lehetett előállítani. Ilyen célra jól alkalmazhatók a polisztirének, polietilének és polipropilének vagy az ABS vegyületek. Alkalmas ilyen rendszer kialakítására nem éghető anyagból, például fémből készült padlórendszer is. Ilyen padlórendszert ismertet többek között a 08/114,447 számú USA szabadalmi bejelentés.

Az álpadló rendszerek kifejlesztésére tehát igen sok energiát fordítottak, ugyanakkor viszonylag kevés figyelmet kapott az a törekvés, amelynek a lényege, hogy az álpadló rendszer alatt kialakított csatornákban haladó kábelek és a kábelekhez történő csatlakozás megfelelő lehetőségét biztosítsák. A 2,089,893 vagy a 4,905,737 számú USA szabadalmakban például olyan álpadló rendszereket alkalmaznak, ahol a padlólapokat olyan tartókra erősítik, amelyek között kábelek haladhatnak. A hozzáférés tulajdonképpen egy egyszerű nyíláson történik, amelyen át a kábel kihúzható és megfelelő aljzattal szerelhető fel, amely aljzatot azután a nyílásba illesztenek megfelelő közdarab és eszköz segítségével. Ezen kívül más csatlakozási hely vagy mód a rendszerben nincs. Ez meg is felel olyan rendszereknél, ahol viszonylag kevés kábel fut a padló alatt és jól képzett személyzet a biztosíték arra, hogy a nyíláson keresztül a megfelelő vezetéket tudja hozzáférhetővé tenni. Figyelembe kell azonban venni, hogy a különböző elektromos kábelek, telekommunikációs vezetékek és egyéb rendszerek közül kell az adott berendezéshez megfelelőt kiválasztani. Az álpadló rendszereket éppen az olyan épületekben kell elsősorban alkalmazni, ahol a padló alatt nagyszámú ilyen vezeték halad és számos berendezés működtetéséhez szükséges kivezetés, illetve csatlakozás. A csatlakoztatást az esetek jelentős részében nem szakképzett személyzet végzi.

Gyakorlatilag minden egyéb olyan kísérlet, amely a padlórendszer alatt húzódó kábelek és a legkülönbözőbb irodai berendezések közötti kapcsolat létesítésére irányult, rendkívül bonyolult és nehezen üzembe helyezhető és/vagy áthelyezhető szerkezeteket eredményezett. Az 5,263,289 számú USA szabadalom például olyan dobozt mutat be, amelyet a födémbe kell beágyazni, hogy megfelelő csatlakozó helyek legyenek kialakíthatók. A 4,968,855 számú USA szabadalom az épületek kábelezéséhez elosztó tömböt javasol. Az egyik kiviteli alak például olyan megoldást mutat be, ahol a tömbön kialakított aljzatok fölfelé néznek és ennek megfelelően igen nagy tér biztosítása szükséges ahhoz, hogy az aljzatokba illeszkedő, olykor igen terjedelmes csatlakozó elemek az elosztó és az álpadló között elférjenek. Egy másik kiviteli alaknál az aljzatok olyan egységben vannak elhelyezve, amelynek magassága állítható. Ekkor azonban az aljzatok gyakorlatilag hozzáférhetetlenek, ha az alsó állást használjuk, a felső állásban viszont a padló fölé kerülnek, ami azt jelenti, hogy veszélyessé válnak a padlón közlekedők számára.

Egy másik megoldás szerint, amelyet az 5,057,647 számú USA szabadalom ismertet, az elosztótömb úgy van kialakítva, hogy a padlólapok minden sarkában elhelyezett fedél helyébe beilleszthető. Ha a megfelelő fedelet eltávolítják, az elosztótömb a helyébe illeszkedik és csatlakoztatható a megfelelő huzalokhoz és kábelekhez. Az elosztótömbökbe illeszthetők ezután a megfelelő aljzatok. Mivel azonban a kivehető fedeleket a padlólapokban perforációk tartják, miután egy ilyen fedelet eltávolítottak a perforáció mentén nincs mód az elosztótömb áthelyezésére. Ennek megfelelően, ha az elosztótömböt más helyre akarnak helyezni, nem csupán magát a tömböt kell hosszadalmas munkával eltávolítani és máshol felszerelni, hanem az egész padlólapot is ki kell cserélni.

A jelen találmány szerint olyan megoldás kialakítása a célunk, amellyel az itt felsorolt hátrányok kiküszöbölhetők, kis magasságot igényel, továbbá megfelelő rendszerezést és hozzáférést biztosít.

A kitűzött feladatot olyan csatlakozó dobozzal oldottuk meg, amelynek négy oldalból alkotott négyzetes kerete van, amelyben aljzatok rögzíthetők. A keret készülhet acéllemezből vagy egyéb alkalmas anyagból és úgy van kialakítva, hogy az álpadló rendszerben lévő tartók közé illeszkedik. A keretben lévő aljzatokhoz történő hozzáférést a padlólapokon kialakított és fedéllel ellátott nyílás biztosítja. A találmány szerinti csatlakozó doboz tulajdóriképpen kapcsolódási helyet alkot egyrészt az elektromos, telekommunikációs, adatközlési és egyéb szolgáltató vonalakat biztosító kábelekhez, amelyek az álpadló alatti csatornarendszerben húzódnak, másrészről az álpadlón elhelyezett berendezések között. A csatlakozó doboz elhelyezéséhez nem kell rögzítőelemeket, például csavarokat, ragasztót vagy kapcsolóelemeket alkalmazni, a doboz kerete úgy van kialakítva, hogy szorosan illeszkedik a tartók közé, míg a tartók felső részére a padlólapok, illetve járólapok vannak felszerelve. A keret lehet egyetlen egység vagy több részdarabból összeállított és különböző alakúra elkészített. Általában célszerű a négyzetes alak, amely jól illeszkedik a padlórendszert hordozó tartók közé. A kapcsolóelemek alkalmazása azért is fölösleges, mert a kereteken olyan peremek vannak, amelyek kivágásokkal vannak ellátva és ezek a kivágások illeszkednek a tartókhoz. Ha ilyen kereteket alkalmazunk, a csatlakozó doboz gyakorlatilag a padlórendszer bármely pontján elhelyezhető és padlólappal lefedhető. Ennek megfelelően nemcsak az elhelyezés rendkívül flexibilis, hanem a csatlakozó doboz belseje is el van rejtve és nem zavarja a közlekedési útvonalakat (kevésbé frekventált helyeken, például bútorok vagy berendezések által eltakarva lehetnek elhelyezve). Ugyanakkor az elhelyezés a berendezésekhez, illetve a csatlakozási helyekhez a lehető legközelebb vihető és a csatlakoztatás rendkívül könnyen megoldható.

A találmány szerinti csatlakozó doboz egy másik kiviteli alakja szerint a keret olyan peremmel van ellátva, amelyen nyílások vannak. Ebben az esetben a tartók ezeken a nyílásokon nyúlnak át és még biztonságosabban tartják a kereteket a megfelelő helyzetben. A tartókat olyan konzolok, illetve nyúlványok veszik körül, amelyek ugyanakkor a keretet hordozó felülethez is hozzá vannak erősítve. Ily módon a nyúlványok a keretek és az oldalfalak olyan járatokat alakítanak ki, amelyek megfelelőek kábelcsatornaként történő felhasználásra és amelyeken keresztül a kábelek olyan nyílásokhoz vezethetők, amelyek kivágással vagy könnyítésekkel könnyen előállíthatok. Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a kivezető aljzatok hátsó része benyúlik a járatokba, megfelelő biztonságot nyújtanak a felhasználó számára abban a vonatkozásban, hogy nem történhet véletlen áramütés azáltal, hogy a kábelekhez hozzáérnek. A csatlakozó doboz kerete készülhet sajtolással vagy hajlítással, acéllemezből vagy egyéb alkalmas anyagból. Készülhetnek a rendszer elemei galvanizált acél extrudálásával, sőt - tekintettel arra, hogy a peremek és esetlegesen kialakított szoknyaszerü részek további merevítést biztosítanak - szintetikus anyagból is.

Amint a keretet a tartók között stabilizáltuk, olyan padlólapot erősítünk a tartókra, amelyen megfelelő elhelyezkedésű és méretű nyílás van ahhoz, hogy a kereten belüli tér, azaz az ide nyíló aljazok hozzáférhetők legyenek. A csatlakozó doboz a padlózat bármely pontjára helyezhető, egyrészt, mert a tartók bárhol befogadják a csatlakozó dobozt, másrészt, mert a megfelelő nyílással ellátott padlólap bárhol alkalmazható. Emellett mód van arra is, hogy amikor a helyiségben lévő berendezéseket áthelyezik, a ráhagyással bevezetett kábeleket a csatlakozó dobozzal együtt a megfelelő helyre áthelyezzük, a nyílással ellátott padlólappal együtt. A kábeleket ekkor természetesen át kell rendezni a kábelcsatornákban az új elhelyezkedésnek megfelelően. Az is megoldható azonban, hogy a kábeleket kikötjük az aljzatokból és így helyezzük át a csatlakozó dobozt, majd itt a megfelelő kábeleket ismét csatlakoztatjuk.

Nyilvánvaló, hogy az elektromos vagy egyéb kábelek egymástól különböző méretűek, attól függően, hogy milyen felhasználási célra szolgálnak. Célszerűbb ezért minden egyes keretet úgy kialakítani, hogy minden lehetséges aljzat csatlakoztatására megfelelő nyílással legyen ellátva, mert ez lényegesen egyszerűbb annál a megoldásnál, amikor minden egyes keretet az igényeknek megfelelően alakítunk ki. Az aljzatok csatlakoztatására olyan keretek használhatók, amelyeket műanyagból vagy más, célszerűen dielektromos tulajdonságú anyagból készítünk és amelyeket a különböző aljzatoknak megfelelően alakítunk ki. Mindegyik keret pereme horonnyal van ellátva, amely a keretben lévő nyílásokba illeszthető be. A keretekbe ily módon a betéteknek megfelelő nagyságú nyílásokat lehet előre elkészíteni. A betéteket különböző változatokban, méretsorozatban lehet előállítani és szerelési csomagként lehet a felhasználó rendelkezésére bocsátani. A telepítéskor a szakember kiválogatja a megfelelő betéteket és csúsztatja azokat a a keret nyílásaiba. Ily módon lehetségessé válik viszonylag olcsón olyan keretek előállítása, amelyek gyakorlatilag bármilyen aljzat befogadására alkalmasak. Tekintettel arra, hogy a betéteket célszerűen műanyagból készítjük, az elektromos egységek eleve szigetelten helyezkednek el a fémes kerethez és/vagy a padlólapokhoz képest. Ezzel fölöslegessé válik a csatlakozó dobozok földelése.

A találmány szerinti megoldás további jellemzője, hogy a padlólapokon kialakított nyílások fedéllel vannak ellátva. Ezzel biztosítható, hogy nem kerülnek idegen tárgyak a csatlakozó dobozba és nem lehetséges a bennük lévő szerelvények vagy kábelek károsodása. A fedelek ugyanakkor azt is megakadályozzák, hogy a padlón közlekedő személyek esetleg balesetet szenvedjenek vagy megsérüljenek a dobozokba botolva. A fedelet célszerűen ugyanazzal az anyaggal, illetve padlószőnyeggel célszerű borítani, mint magát a padlólapot, így a csatlakozó doboz lényegében a helységben tartózkodók számára észrevétlen marad.

Jóllehet a találmány szerinti megoldás alkalmazható bármelyik korábbi megoldáshoz (lásd például az 5,052,157 számú USA szabadalomban, valamint a 08/110,656, 08/114,447 és a 08/294,441 számú USA szabadalmi bejelentésekben ismertetett megoldásokat), valamint bármilyen egyéb álpadló rendszerben, amelynél a padlólapokat tartók hordozzák (lásd például a 4,905,437 számú USA szabadalomban ismertetett megoldást). Alkalmazható továbbá a találmány szerinti csatlakozó doboz egyéb ilyen rendszerben kialakított megoldásoknál, például falaknál is. A találmány szerint kialakított csatlakozó dobozok ennek megfelelően mindig olyan magasságban és alakban készülhetnek, hogy pontosan illeszkedjenek a födém és az álpadló közé, ahova a működés során beillesztjük őket. Ugyanez vonatkozik egyéb területen történő alkalmazásukra is. A találmány szerinti csatlakozó dobozo10 kát olyan hosszúságúra és alakúra kell készíteni, hogy a csatlakozó elemeknek megfelelő méretben, megfelelő mennyiségű tartóhoz illeszkedve lehessen felhasználni őket. A csatlakozó dobozban tetszőleges számú aljzat helyezhető el, attól függően, hogy milyen mennyiségű kábelt, illetve berendezést alkalmazunk.

A jelen találmány szerinti megoldás a fentiek szerint gazdaságos és egyszerűen felhasználható csatlakozó doboz, amely alkalmas álpadló rendszer alatt vezetett kábelek és az álpadló rendszeren elhelyezkedő berendezések közötti kapcsolat létesítésére.

A találmány szerinti megoldás könnyen alkalmazható és lehetővé teszi a padlórendszer bármely pontján történő felszerelést, anélkül, hogy a rendszer jelentős átrendezése vagy megváltoztatása lenne szükséges.

További előnye a találmány szerinti megoldásnak, hogy a felhasznált padlólap és az azon kialakított nyílás lehetővé teszi a csatlakozó dobozhoz történő hozzáférést a helyiség bármely részén.

További előnye a megoldásnak, hogy a csatlakozó doboz fedéllel van ellátva és a fedél megvédi a csatlakozó dobozban lévő aljzatokat mindenféle károsodástól, illetve olyan hatásoktól, amelyeknek a nyitott csatlakozó dobozok ki vannak téve.

Előnye a találmány szerinti megoldásnak az is, hogy a csatlakozó dobozt záró fedélen kialakítható olyan védöelem, amely súrlódásmentesen védi a kábeleket, amelyek a csatlakozó dobozba vezetnek.

A találmány szerinti megoldás olyan betéteket is tartalmaz, amelyek tetszőleges kialakításúak lehetnek és így biztosítják bármilyen aljzatnak a keretekhez könnyen történő csatlakoztatását néhány előre kialakított nyílásba.

A találmány szerinti csatlakozó doboz kerete célszerűen dielektromos anyagból készül és ennek megfelelően jó villamos szigetelést biztosít.

A találmány szerinti csatlakozó doboz keretének pereme és az azon lévő kivágások biztosítják, hogy a keret stabilan rögzíthető a tartók között.

További előnye a találmány szerinti megoldásnak, hogy egy célszerű kiviteli alakjánál olyan védőelem létesíthető, amely megakadályozza a kábelekhez történő hozzáférést védő csatorna formájában.

A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti csatlakozó doboz négyzetes keretének fölülnézete, a

2. ábra a találmány szerinti csatlakozó doboz keretének egy másik kiviteli alakja fölülnézetben, a

3. ábra a 2. ábrán bemutatott keret oldalnézete, a

4. ábra egy, a találmány szerint kialakított álpadló rendszer robbantott képe az alaplapokkal, tartókkal és padlólapokkal, az

5. ábra az 1. ábrán bemutatott keret elhelyezését mutatja egy álpadló rendszer tartói között, a

6. ábra a 2. és 3. ábrákon bemutatott keret elhelyezését mutatja egy álpadló rendszer tartói között, a

7. ábrán egy padlóelem látható a megfelelő nyílással ellátva, a

8. ábra a padlóelemeken kialakított nyílások egy lehetséges fedelének axonometrikus rajza, a

9. ábra a 8. ábrán bemutatott megoldás keresztmetszete, a

10. ábra a fedél egy másik kiviteli alakjának axonometrikus rajza, a

11. ábra a 10. ábrán bemutatott fedél keresztmetszete, a

12. ábra az 1. ábrán bemutatott csatlakozó doboz egy kiviteli alakjá nak felülnézete egy álpadló rendszerben, a

13. ábra egy további álpadló rendszer a találmány szerinti csatlakozó doboz 1. ábrán bemutatott kiviteli alakjával, a

14. ábra a 13. ábra 14-14 metszete, a

15. ábra a találmány szerinti csatlakozó doboz egy harmadik kiviteli alakjának fölülnézete, a

16. ábra a 15. ábrán látható csatlakozó doboz keretének 16-16 metszete, a

17a ábra a találmány szerinti keretekben alkalmazott betét fölülnézete, a

17b. ábra a 17a ábrán látható betét oldalnézete, a

18. ábra a harmadik kiviteli alak fölülnézete a 17a és 17b ábrákon bemutatott betétek segítségével felszerelt aljzatokkal, a

13. ábrán bemutatott álpadló rendszerbe helyezve, a ···· ···· ·· · • · · · · • · · · · ··· * · ·· ····· • · «·· ·· ·

19. ábra a 18. ábra 19-19 metszete, a

20. ábra egy álpadló rendszer fölülnézete, amelyen feltüntettük a nyílások lehetséges elhelyezési módját és a 21a-d ábrák a különböző padlólapokat mutatják a különböző módon elhelyezett fedelekkel.

Az 1. ábrán látható 10 keretnek négy 12 oldala van, amelyek a 19 sarkoknál derékszögben találkoznak. Mindegyik 12 oldal 14 peremmel van ellátva és ezekben a 14 peremekben négyszögletes 16 nyílások vannak. Középen a 14 peremeken 18 kivágások vannak. A 10 keret sajtolással vagy egyéb módon állítható elő tetszőleges anyagból, például fémlemezből, oly módon, hogy a 12 oldalak közül kettőt ponthegesztéssel vagy más ismert módon egymáshoz rögzítenek az egyik 19 saroknál. így alakul ki a 10 keret belsejében a 13 belső tér. A 14 peremek a 10 keret anyagából kihajlítással készülnek. Egy másik változat szerint a 2. és 3. ábrákon látható módon olyan 20 keret is kialakítható, amely egy szalag két helyen 34 és 35 sarokká hajlításával alakítható ki. A 20 keret 36 belső tere ily módon nyitott és a 21, 22 és 23 oldalak határolják. A 21, 22 és 23 oldalak 24 peremmel vannak ellátva, amelyeken a hosszabbik oldal közepénél 26 kivágás, a két rövidebbik oldal végénél pedig 28 kivágások vannak kialakítva. A 20 kereten 30 nyílások vannak és a 30 nyílások körül 32 furatok helyezkednek el. Ezek segítségével lehet az elektromos vagy távközlési, illetve egyéb aljzatokat a 30 nyílásokban rögzíteni, a 36 belső tér felé nézőén.

···· ····

A 4. ábrán látható megoldásnál 52 alaplapok vannak egy meglévő F födémen elhelyezve. Az 52 alaplapok 56 nyílásain keresztül 54 szögekkel rögzítik az 52 alaplapokat az F födémen. Összeszereléskor az 52 alaplapokat egymás mellé helyezik az F födémre és egymáshoz érintkeztetve biztosítják, hogy egymáshoz képest ne tudjanak elmozdulni. Az 52 alaplapok ezen kívül olyan gyengítésekkel (58 perforációval) vannak ellátva, amik lehetővé teszik, hogy könnyen részekre darabolhatók legyenek. A 4. ábrán jól látható, hogy az 58 perforáció felezi az 52 alaplap L hosszméretét. Ezen kívül az 52 alaplapok 59 jelzésekkel vannak ellátva, amelyek elválasztják az 50 tartókat az 52 alaplap többi részétől. Az 52 alaplap és az 50 tartók egy darabból készülhetnek, például öntéssel vagy sajtolásos öntéssel valamilyen műanyagból, például polisztirénböl, polietilénből, polipropilénből vagy ABS-ből. Készülhet azonban az 52 alaplap fémlemezből vagy másfajta nem éghető anyagból. A 4. ábrán jól látható, hogy az 52 alaplap és az 50 tartók külön is elkészíthetők és egymáshoz erősíthetők. Ezen túlmenően, a 110 rendszer megfelelő alapozását segítik az 52 alaplapokból kinyúló 60 fülek, amelyek a szomszédos 52 alaplap alá nyúlnak.

A bemutatott rendszerben egy 40 padlólapot négy 50 tartó hordoz. Az 50 tartók az 52 alaplapon párhuzamos sorokban úgy vannak elrendezve, hogy közöttük egymásra merőleges, illetve párhuzamos csatornák alakulnak ki. Természetesen az 52 alaplap tartalmazhat több vagy kevesebb 50 tartót is és ezek egymástól mért távolsága is tetszés szerint alakítható. A 40 padlólap peremén 46 borda fut végig oly módon, hogy beilleszkedjék az 50

k.

tartók felső részénél lévő hornyokba a 4. ábrán látható módon. A 40 padlólapok sarkainál 44 furatok vannak kialakítva és ezeken keresztül 48 csavarokat lehet az 50 tartók 47 furataiba bevezetni. így a 40 padlólapok mereven rögzíthetők az 50 tartókhoz. A bemutatott 40 padlólapok lehetnek fémlemezek, például galvanizált acéllemezek, de készülhetnek műanyagból vagy bármilyen egyéb alkalmas szerkezeti anyagból és célszerűen hangszigetelő, illetve tűzálló 49 réteggel vannak borítva.

A találmány szerinti csatlakozó doboz keretét, például a 2. és 3. ábrán látható 20 keretet a 6. ábrán bemutatott módon lehet egy 52 alaplapon lévő 50 tartók közé beilleszteni. Látható, hogy a 20 keret 14 peremén lévő 26 és 28 kivágások jól illeszkednek az 50 tartók felső részéhez. Az 50 tartók felső részénél képezhetők egyéb csatlakozó elemek, például hasítékok, amelyekbe a 24 peremek beilleszkednek vagy beragaszthatok.

Mielőtt a 20 keretet az 50 tartók közé illesztenénk, célszerű felszerelni a megfelelő 66 telekommunikációs aljzattal, 68 adattovábbító aljzattal és 70 elektromos aljzattal oly módon, hogy ezeknek a dugaszt befogadó oldala a 20 keret 36 belső tere felé nézzen, a 21, 22 és 23 oldalak között. A megfelelő 71 kábeleket ezután csatlakoztatjuk a 66, 68 vagy 70 aljzatok megfelelő kivezetéséhez.

Amennyiben többféle aljzatra van szükség, az 1. ábrán bemutatott 10 keretet illeszthetjük az 50 tartók közé az 5. ábrán látható módon. A 10 keret nemcsak 66, 68 és 70 aljzatokkal van ellátva, hanem további aljzatot is tartalmaz. Valamennyi aljzat a már fent leírt módon a 10 keret 13 belső terébe néz, a 13 belső tér pedig a 7. ábrán látható 40 alaplap 42 nyílásán keresztül érhető el.

A 8. ábrán a találmány szerinti csatlakozó dobozhoz alkalmazott 80 fedél egy kiviteli alakja látható. Ez a 80 fedél illeszkedik a 40 padlólap 42 nyílására, a 82 fülek segítségével. A 82 fülek a 10 keret 16 nyílásaiba illeszkednek oly módon, hogy a 80 fedél kerülete teljesen lezárja a 42 nyílást. Jóllehet, maguk a 82 fülek is elbírnák a 80 fedél súlyát, a 80 fedél másik vége, ahol 84 kábelkivezető nyílás van kialakítva, a 10 keret 14 peremére fekszik fel, amint az a 9. ábrán jól látható.

A 10. ábrán bemutatott 88 kábelvédő ugyancsak a 80 fedél tartozéka lehet. A 80 fedél alsó felületéből 90 konzolok nyúlnak ki és olyan furatokkal vannak ellátva, amelyeken át 96 csappal lehet a 88 kábelvédőt billenthetően ágyazni. A 88 kábelvédő 92 lapján 94 és 95 karok vannak, ezek illeszkednek a 90 konzolokra. A 94 kar valamelyest hosszabb, mint a 95 kar és érintkezésben van a 80 fedél alsó lapjával annak érdekében, hogy a 92 fedél ne tudjon a 80 fedél síkja alá fordulni. A 92 fedélnek a 90 konzolokhoz történő csatlakoztatásán túlmenően a 94 és 95 karok feladata a 10 kábelek védelme a 84 kábelkivezető nyíláson való túlzott súrlódástól. A 88 kábelvédő a 96 csap körül felfelé billenthető, amikor a 80 fedél zárt helyzetben van és így lehetővé válik a 104 kábeleknek a 11. ábrán látható módon történő kivezetése.

A 12. ábrán látható a találmány szerinti 100 csatlakozó doboz kialakítása. A 10 keret négy 50 tartó közé van beillesztve. Ezek az 50 tartók az áb17 rán az óramutató járásával megegyezően I, II, III és IV jelzéssel vannak ellátva. A 10 keret 18 kivágásaiba illeszkedő I, II, III és IV tartók a 10 keret 19 sarkainál lévő további 50 tartókkal együtt rögzítik a 10 keretet. A 10 kereten belül különböző 72 aljzatok vannak elrendezve. Ezekhez csatlakoztathatók az elektromos adatközlési, telekommunikációs vagy egyéb kábelek. A 72 aljzatokat a 40 padlólap jobboldali sarkában lévő 42 nyíláson át lehet elérni. A 42 nyílás 80 fedéllel van lezárva és ennek 82 fülei a 10 keret 14 peremének 16 nyílásaiba illeszkednek, miáltal a 80 fedél kiemelhető módon van ágyazva a 10 keretben. A 10 csatlakozó dobozt zárt 80 fedéllel ábrázoltuk és ebben az ábrában nincsenek a 88 kábelvédő keresztül kivezetett kábelek feltüntetve. A 88 kábelvédőn egyébként félkör alakú 102 kivágás van, ami lehetővé teszi felemelését, illetve a 80 fedél billentését is, ha kábelek haladnak át a 84 kábelkivezető nyíláson át.

Természetesen a 10. ábrán bemutatott 10 keret helyett annál kisebb keret is elhelyezhető a I, II, III és IV tartók között oly módon, hogy a 10 keret sarkain lévő kivágások illeszkednek az 50 tartókhoz. Ezen túlmenően egyéb alakú és méretű keretek is illeszthetők az 50 tartók közé. Maguk a tartók is lehetnek a bemutatottól eltérő kialakításúak, méretűek vagy elrendezésűek.

A 13. és 14. ábrán például olyan 10 keret látható, amely egy másfajta 200 álpadló rendszerhez illeszkedik. Ilyen álpadló rendszer részletes leírása található a 08/294,441 számú USA szabadalmi bejelentésben. A 2 padlórendszer galvanizált acélból készült szalagokból van kialakítva oly módon, hogy 210 tartók hordozzák a padlólapokat és a 210 tartókat köti össze a 230 acélszalag. A 210 tartók tulajdonképpen olyan 212 bakok között vannak kialakítva, amelyek egy-egy 230 acélszalag felhajlított végeit képezik egy 220 középső rész két oldalán. A 230 acélszalagokból keresztirányban 240 nyúlványok nyúlnak ki és ezek egymáshoz kapcsolódva összekötik a 210 tartókat alkotó 230 acélszalagokat. Több ilyen 230 acélszalagnak a 246 kötési helyeken történő összekapcsolásával 250 modulok hozhatók létre. Ezek a 250 modulok egymásra merőleges rácsszerű mintát képeznek, ahol a 210 tartók között a 230 acélszalagok 220 középső része helyezkedik el és ezeket a 240 nyúlványok kötik egymással össze. Több ilyen 250 modul öszszekapcsolásával a megfelelő födémrész beborítható, majd a 210 tartókra 40 padlólapok erősíthetők. A találmány szerinti kapcsolódoboz 10 kerete az előbbiekben ismertetettekhez hasonló módon illeszthető a 210 tartók közé úgy, hogy a 218 kivágások a 210 tartók felső részébe illeszkednek és a 10 keretet megfelelően rögzítik.

A találmány szerinti 100 csatlakozó doboz egyik 12 oldalánál 72 aljzat van elhelyezve és ehhez csatlakoztathatók az elektromos adatközlési telekommunikációs vagy egyéb kábelek, amelyek a 40 padlólapok alatt, a 210 tartók között haladnak. A kábelek adott esetben egy-egy 210 tartó 212 bakjai között is átvezethetők, hogy a 100 csatlakozó dobozba bejussanak. A 100 csatlakozó doboz tulajdonképpen elosztóként működik és ellátja a 40 padlólapok fölött elhelyezkedő berendezések hálózathoz történő csatlakoztatását. A 72 aljzathoz a 40 padlólapokban lévő nyílásokat lefedő 80 fedélen keresztül lehet hozzájutni.

A találmány szerinti megoldás egy további kiviteli alakja látható a 15. és 16. ábrákon. Itt a 300 keretet 302 oldalak határolják. A 302 oldalak derékszögben történő kapcsolódásánál 304 sarkok alakulnak ki és belül 306 belső tér képződik. A 302 oldalak fölül 308 peremekkel vannak ellátva és ezeken 310 lépcső van, kevéssel a 302 oldalak mellett. A 310 lépcsőket követően további 312 peremek vannak kialakítva 314 nyílásokkal. Jóllehet a 314 nyílások általában négyzet alakúak, természetesen egyéb formában is kialakíthatók, attól függően, hogy milyen alakúak a tartók, amelyekhez illeszkednek. A 312 peremek szélénél lefelé hajló 316 szoknyarész van kialakítva, a 302 oldalakkal párhuzamosan és azokkal azonos magasságban. Az egész 300 keretet célszerű sajtolással vagy hasonló technológiával előállítani, például acéllemezből, oly módon, hogy a 302 oldalakat egy helyen ponthegesztéssel vagy hasonló eljárással egymáshoz rögzítik valamelyik

304 saroknál. A 300 keretet adott esetben extrudálással is elő lehet állítani fémből vagy műanyagból.

A 302 oldalak és a 316 szoknyarészek a 300 keret minden oldalánál olyan 320 járatot képeznek, amelyek mindkét végükön nyitottak, amint az a

16. ábrán jól látható. A kábeleket ezekben a 320 járatokban lehet vezetni és a 300 keret belsejébe célszerűen a gyengítéssel kialakított 322 kivágási helyeken vezethetők be. Ezek a 322 kivágási helyek a keretből könnyen kiüthetök vagy kivághatok. A 18. ábrán látható 328 kábelek 336 aljzatokhoz csatlakoztathatók, amelyek 330 betétek segítségével csatlakoztathatók a 300 keret 324 kivágásaiba. A 330 keretek kialakítása a 17a és 17b ábrákon lát20 ható: a 330 keretek mérete megfelel a 324 kivágások méretének és pereme mentén 332 hornyok vannak. A 330 betétek ily módon becsúsztathatók a nyíl irányában a 324 nyílásokba és ott alakzáróan rögzülnek.

A különböző elektromos vagy egyéb csatlakozó 336 aljzatok a 300 keret a 324 kivágásaiba becsúsztatott 330 betétek segítségével rögzíthetők. A 19. ábrán látható, hogy a 336 aljzatok egyik lehetséges csatlakoztatási módja, hogy a 336 aljzatokat 338 nyelvekkel látjuk el, amelyeket a beillesztés után kihajtunk és így rögzítjük a 336 aljzatot a 330 keretek 334 központi nyílásában.

A 330 kereteket célszerű különböző 334 központi nyílásokkal ellátott változatokban elkészíteni olcsó műanyagból és a 300 keret tartozékaként rendelkezésre bocsátani. Lehetséges a 17a ábrán bemutatott négyzet alakú 334 központi nyílás helyett két kisebb nyílás kialakítása, például telefoncsatlakozáshoz, vagy más méretű, esetleg más elrendezésű nyílásokkal történő felszerelés a különböző alakú aljzatok csatlakozásának biztosítására. Célszerű ilyen 330 kereteket készíteni, valamennyi, a kereskedelmi forgalomban különböző gyártók által forgalmazott aljzatok befogadására. A 300 keretek előállítása ugyanis viszonylag olcsó, alkalmazásuk ugyanakkor jelentős munkaidő megtakarítását teszi lehetővé, mert a szakember a szereléskor csak a megfelelő keretet kell kiválassza és semmilyen járulékos alakítási munkát nem kell végezzen. Az adott 336 aljzathoz kiválasztott 330 keretbe be kell illeszteni a 336 aljzatot és rögzítés után a 330 keret becsúsztatható a 300 keret 324 kivágásába. Amikor a 300 keretet elhelyeztük a kiválasztott

I

210 tartók között, a 40 padlólap felerősíthető a 210 tartókra. A 310 lépcső lehetővé teszi, hogy a 40 padlólapok 46 bordái megfelelően feltámaszkodjanak. Ez a stabilitást tovább növeli.

A 330 betéteknek a 10 vagy 20 keretekbe történő rögzítésére bepattintós megoldások alkalmazhatók. Ezekkel megoldható a 30 nyílásokba történő beillesztés és megfelelő módon való rögzítés. Egy másik lehetőség szerint a 10 és 20 kereteket úgy lehet alakítani, hogy a 330 betétek beilleszthetők legyenek egyszerűen a 30 nyílások alatti részek kivágásával, amikor is lényegében a 300 kereten bemutatott 324 kivágások jönnek létre.

Ha a 330 betéteket jó dielektromos tulajdonságú anyagokból állítjuk elő, bármiféle elektromos alkatrész eleve szigetelten van beépítve. Az ilyen szigetelés kiküszöböli a keretek földelését és lehetővé teszi a különböző szabványok, például az európai installációs szabvány (IP2, 4 és 7) előírásainak betartását.

A 20. és 21. ábrákon tulajdonképpen a találmány szerinti megoldás rugalmas hozzáférhetőségét szemléltetjük. A 100 csatlakozó doboz elhelyezésének tetszőleges lehetőségét a 40 padlólapokon lévő 42 nyílás 20. ábrán látható tetszőleges elhelyezkedése biztosítja. Azt is megjegyezzük, hogy a 42 nyílás nem feltétlenül kell négyzet alakú legyen, hanem egyéb formában is kialakítható és elhelyezhető a bemutatott sarkos elrendezésen kívül bármilyen egyéb módon is.

A 21. ábrán az is látható, hogy nem csupán a 42 nyílás alakítható ki a 40 padlólap bármely helyén, hanem a 80 fedél is a legkülönbözőbb módon lehet elrendezve abban a tekintetben, hogy merre nyíljon.

Végeredményben tehát a találmány szerinti csatlakozó doboz az adott helyiség bármely pontján elhelyezhető és biztosítható a tetszés szerinti hozzáférés a padlólapokban kialakított nyílások és a nyíláson elhelyezett fedél optimális elrendezésével. Ezen belül még a kábelkivezetés irányához is adaptálható a fedél beillesztésének iránya.

Jóllehet a példákban bemutatott csatlakozó doboz padlórendszerekben történő alkalmazást ismertet, nem kizárt a csatlakozó doboz bármilyen egyéb helyen, kábelekhez, illetve vezetékekhez történő csatlakozás céljából történő elhelyezése. Adott esetben ez a rendszer, illetve csatlakozó doboz alkalmazható épületek villamos hálózatának vagy akár vízvezetéki hálózatának kialakításához is. A 300 keret például könnyen átalakítható oly módon, hogy válaszfalak oszlopai közötti üregbe illeszthető és vízvezetéki szerelvényeket tartalmaz. A 330 betétek ebben az esetben ugyancsak jelentős munka megtakarítását teszik lehetővé, ha az adott helyen használt szabványos kivezetéseket tartalmazzák. Egy ilyen rendszerben nemcsak könnyebb a kivezetések elhelyezése, hanem lényegesen egyszerűbb a szerelvények áthelyezése is, mivel a szakembernek csupán a keretet kell a megfelelő helyre átrakni és a csatlakoztatást egyszerűen elvégezni.

Hangsúlyozni kívánjuk tehát, hogy a kiviteli példákban bemutatott megoldások csupán szemléltetik és magyarázzák a találmány lényegét, de a csatolt igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül még számtalan változat kialakítható az adott lehetőségek és követelmények függvényében és a szakember tudásával.

Claims (34)

1. Kábelcsatlakozó álpadló rendszerhez, amelyben a padlólapok tartólapon vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy • kábelátvezető nyílással ellátott padlólapot, • a kábelátvezető nyílás alatt elhelyezett keretet, • a keretet tájoló és rögzítő elemeket, valamint • a keretben elrendezett csatlakozó aljzatokat tartalmaz.

2. Az 1. igénypont szerinti kábelcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy a padlólap nyílása záróelemmel van ellátva.

3. A 2. igénypont szerinti kábelcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy a padlólap nyílását záró elem fedél.

4. Az 1. igénypont szerinti kábelcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy tűzálló anyagból van.

5. A 4. igénypont szerinti kábelcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy fémlemezből van.

6. Az 5. igénypont szerinti kábelcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy a keretet az álpadló rendszerrel elektromosan összakapcsoló eleme van.

7. Kábelcsatlakozó álpadló rendszerhez, amely alaplapból, ezeken elrendezett tartókból és a tartókhoz erősített padlólapokból áll, azzal jellemezve, hogy • peremmel ellátott és a tartókhoz kapcsolódó keretet tartalmazó elosztó doboza van, ahol a keretben legalább egy aljzatot befogadó nyílás van, • az elosztó dobozt befedő járólapon nyílás van és • a nyílás olyan fedéllel van ellátva, amelynek keret pereméhez illeszkedő nyúlványai és kivágása van.

8. Kábelcsatlakozóval ellátott padlórendszer, azzal jellemezve, hogy • alsó és felső felülettel, valamint első csatlakozó elemmel ellátott padlólapokból, • a padlólapokat hordozó tartókkal ellátott alaplapokból áll, ahol • a tartókon legalább egy, a padlólapok csatlakozóeleméhez illeszkedő második csatlakozó elem van, • az alaplapok padlólapok és a tartók kábelcsatornát alkotnak, • legalább egy padlólap a kábelcsatornát szabaddá tevő nyílással van ellátva és • a csatornákban kábelrendező elemek vannak.

9. A 8. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a kábelrendező elemek a tartók közé illeszkedő keretek.

10. A 9. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a keretek négyzet alakúak.

11. A 9. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a keretek magassága azonos a tartók magasságával és olyan peremmel vannak ellátva, amely legalább két tartóval érintkezik.

• · · · «··« »· « • · ♦ Β · • ··· a ·«· • · ·· Β · · · ·

12. Α 11. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a keretek peremén a fedelet ágyazó nyílások vannak.

13. A 11. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a keretnek olyan alapja van, amely mindkét végén nyúlvánnyal van ellátva és a nyúlványok a tartókat és az alaplapot kapcsolják össze.

14. A 9. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a kereten aljzatokat befogadó nyílások vannak.

15. A 9. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a padlólapokon nyílások vannak.

16. A 15. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a rendező elemek legalább részben a padlólap nyílása alatt vannak.

17. A 15. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a nyílások fedéllel vannak ellátva.

18. A 17. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a fedél a nyílást lefedően van kialakítva.

19. A 9. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy fémlemezből van.

20. A 19. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a padlórendszert, a rendezőelemeket és a nyílásokat elektromosan összekapcsoló eleme van.

21. Csatlakozó doboz, azzal jellemezve, hogy • zárt keretet alkotó oldalai • legalább egyik oldalánál legalább egy kivágással ellátott és tartóhoz illeszkedő pereme • a keretben legalább egy aljzatot befogadó nyílása és • az aljzatot a kerethez kapcsoló elemei vannak.

22. A 21. igénypont szerinti csatlakozó doboz, azzal jellemezve, hogy fedele van.

23. A 22. igénypont szerinti csatlakozó doboz, azzal jellemezve, hogy fémlemezből van.

24. Csatlakozó doboz, azzal jellemezve, hogy • keretet alkotó oldalai, • legalább egy oldalhoz csatlakozó pereme, • a peremről lenyúló és legalább egy oldalon kábelcsatornát alkotó szoknya része, • az egyik oldalon egy kivágása és • a kerethez aljzatot csatlakoztató eleme van.

25. A 24. igénypont szerinti csatlakozó doboz, azzal jellemezve, hogy a keret olyan álpadló rendszerben van elhelyezve, amely alaplapokat, az alaplapokból kinyúló és a padlólapokat hordozó tartókat tartalmaz, ahol a tartók az alaplapok és padlólapok kábelvezető csatornákat alkotnak.

26. A 25. igénypont szerinti csatlakozó doboz, azzal jellemezve, hogy a peremeken a keretet a tartókhoz képest meghatározott helyzetben tartó kivágások vannak.

27. A 25. igénypont szerinti csatlakozó doboz, azzal jellemezve, hogy a padlólapon olyan nyílás van, amelyen át a keretben lévő aljzatok hozzáférhetők és a nyílás olyan fedővel van ellátva, amely rögzítőelemekkel és a kerethez átvezető elemmel van ellátva.

28. A 24. igénypont szerinti csatlakozó doboz, azzal jellemezve, hogy a keret olyan álpadló rendszerbe van beillesztve, amelyben egymáshoz kapcsolt szalagok nyúlványai képezik a padlólapok tartóit.

29. A 28. igénypont szerinti csatlakozó doboz, azzal jellemezve, hogy a peremen olyan elemek vannak, amelyek legalább részben érintkeznek a tartókkal.

30. Betét kábel aljzat csatlakoztatására csatlakozó doboz keretének falában kialakított nyíláshoz, azzal jellemezve, hogy központosán elrendezett aljzat befogadó nyílása és betétrögzítő eleme van.

31. A 30. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a rögzítő elem a csatlakozó doboz keretének nyílásába illeszkedő horony.

32. Padlórendszer kábelcsatornákban lévő kábelek elrendezésére és csatlakoztatására, azzal jellemezve, hogy • tartókat, • a tartókat összekötő elemeket, • a tartókra erősített padlólapokat és • olyan csatlakozó dobozt tartalmaz, amelyben a tartók közé illeszkedő keret és a keretben aljzatok gyors rögzítésére szolgáló, valamint a véletlen kontaktust megakadályozó elemek vannak.

33. A 32. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy a tartók a födémre és egymáshoz erősített szalagokból kialakított konzolok.

34. A 33. igénypont szerinti padlórendszer, azzal jellemezve, hogy legalább egy padlólapon a csatlakozó dobozhoz és a csatornákhoz vezető nyílás van kialakítva.