HUT69227A - Revolving door drive, device and process for operating it - Google Patents

Description

A találmány tárgya hajtószerkezet lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére legalább egyszárnyas ajtókhoz, amelyeknél az ajtószárnyat nyitássegítő eszköz, éspedig elektromechanikai motor, segítségével nyitott helyzetbe hozzák. A zárási folyamatot egy ajtózáró szerkezet biztosítja, amelynek energiatároló rugójába a nyi5 tási folyamat során a szükséges energia kerül betárolásra, amelyet az ezt követő zárási folyamat során ismét szabaddá tesznek, azaz a lengőajtóhajtó szerkezet képezi a tulajdonképpeni ajtózáró szerkezetet, mivel kizárólag önmagában az alkalmazott ajtózáró szerkezet hozza az ajtót akadálytalanul a szükséges zárási helyzetbe. Erre a célra egy szerkezet motorikusán hajtott orsóval van ellátva, amely li10 neárisan mozgatható futókocsiegységet fog körül, ahol a futókocsiegység az ajtózáró szerkezet dugattyújával úgy van összekapcsolva, hogy a dugattyúval laza súrlódási kapcsolatba kerülhet annak érdekében, hogy a dugattyút előretolja, amikor a futókocsiegység a hajtómotor által mozgásba jön, a zárási folyamat során viszont a dugattyú előtt mozog és ezt nem akadályozza. Ez az elrendezés nem rontja a ha15 tásfokot. A találmány továbbá ilyen jellegű lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére szolgáló eljárásra is vonatkozik, ahol ez az eljárás különböző módszereket, azaz módusokat foglal magába, amelyeket legalább egy mikroprocesszorral ellátott vezérlő- és szabályozóegység segítségével valósítanak meg. Egy tároló különböző eljárásokat tárol, amelyek lehetővé teszik, hogy egy lengőajtóhajtó szerkezet segítsé20 gével egy ilyen jellegű alkalmazási területet teljes mértékben lefedjenek. A tároló lehet tartalmát megőrző tároló vagy felejtő tároló. Különböző programok és alprogramok szükségesek, amelyek úgy vannak felépítve, hogy egy ilyen jellegű lengőajtóhajtó szerkezeten a legkülönbözőbb tartományokban egyidejűleg is érzékeljenek változó paramétereket és a működő programnak megfelelően kompenzáljanak, 25 úgyhogy mindenkor olyan lengőajtóhajtó szerkezet áll rendelkezésre, amely a felhasználóknak a legnagyobb biztonságot nyújtja.

Lengőajtók zárási tulajdonságainak vezérlésére szolgáló rendszerek és hidraulikus és/vagy pneumatikus ajtózáró szerkezetek általánosan ismertek. Ezenkívül ehhez számos elektromechanikus önműködő ajtózáró szerkezet ismert, amelyek 30 viszont sajátos egyéni előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek. A hidraulikus ajtózáró szerkezetek oly módon működnek, hogy az ajtószárny egyenletes vezérelt zárómozgását biztosítják, ha ezt az ajtószárnyat előzetesen kinyitották. Ez a folyamat hidraulikus úton történő fékezés alkalmazásával olyan záróerővel történik, amelyet egy rugó állít elő, amely egy dugattyút és egy hajtóműmechanizmust működtet. 35 Mind az elektromechanikus, mind az elektrohidraulikus ajtózáró szerkezetek automatikusan nyitják és zárják az ajtókat, érzékelőeszközök vagy manuális kapcso-3lóelemek működtetését követően.

Ismertek olyan ajtózáró szerkezetek is, amelyek hidraulikus szivattyúkkal vannak ellátva, amelyeket elektromotor hajt, hogy a csatlakoztatott ajtó automatikus nyitását és egyenletes, hidraulikusan fékezett zárását biztosítsák. Ilyen jellegű szerkezetek különböző kiviteli alakjai kereskedelemben kaphatók, viszont jelentős hátrányokkal rendelkeznek, amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy a megfelelő ajtónyitást biztosító, kielégítő erőt kifejtő szivattyúk drágák és zajosak, mivel nagy szivattyúnyomások szükségesek, amelyek költséges hidraulikus tömítést igényelnek. Ezenkívül nehézséget jelent, hogy az előforduló ajtóméretek és ajtótömegek meglehetősen nagy tartományára vonatkozóan állandó ajtónyitó mozgást biztosítsanak. Ezen meglévő rendszerek ellen talán a döntő érv abban van, hogy ezen rendszerek nem alkalmazhatók megfelelően szervó- és digitális vezérlőmódszerekhez. A digitális vezérlési módszerek viszont kívánatosak, mivel nagy flexibilitást nyújtanak, valamint olyan lehetőgéget biztosítanak, hogy egy ilyen zárórendszert egy bizonyos intelligenciával látnak el.

A DE 41 24 282 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan elektromechanikus lengőajtóhajtó szerkezetet ismertet, amely karbantartást nem igényel, zavarokkal szemben ellenálló és modulszerűen van felépítve. Ezen szerkezet mellett a lengőajtóhajtó szerkezet olyan adatfeldolgozó egységet is tartalmaz, amely a felhasználó számára megfelelő biztonságot nyújt és a lefutó program keretén belül optimális üzemelést biztosít. Ennek során a lefutó program rögzített kritériumok szerint a lengőajtóhajtó szerkezet nyitási és zárási folyamatát támogatja. Ennek során a villamos motor érzékelőjel hatására működésbe lép, aminek hatására az ajtószárny zárt helyzetből kimozdul és automatikusan nyitott helyzetbe kerül. Egy beállítható idő elteltével az ajtó önműködően az ajtózáró szerkezetben tárolt energia révén oly módon zár, hogy egy kapcsolható tengelykapcsolón keresztül a hajtást az ajtózáró szerkezettől szétválasztják.

Az US 3 874 117 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan lengőajtóhajtó szerkezetet ismertet, amelynél az ajtószárny nyitása szintén hajtómotor segítségével valósul meg. Ennél a megoldásnál a hajtószerkezet a záróeszköz mellett van elrendezve. Az ajtóvezérlésekhez alkalmazott ilyen jellegű szerkezetekre jellemző, hogy a hidraulikus mechanizmust csupán sebességvezérlésre, azaz nem függetlenül működő egységként, és/vagy az alkalmazott ajtózáró szerkezetet az ajtóval párhuzamosan és nem azzal kombinálva alkalmazzák. A kombinációban való alkalmazás azért nem vált be, mert az ajtó mellett nagy helyigényre van szükség. Ezenkívül ezek a megoldások nem alkalmasak mikroprocesszor által vezérelt szabályozásra.

-4Az US 5 251 400 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan ajtózáró szerkezetet ír le, amely támogatómódusban (módban) működik.

Az US 4 348 835 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan önműködő hajtószerkezetet ismertet, amely különösen mozgássérült személyek által megvalósítandó ajtónyitásra alkalmas.

A DE 42 07 742 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan forgóajtót ismertet, amelynél a szárnyak forgómozgását adatfeldolgozó egységgel összekapcsolt, mikroprocesszor által vezérelt vezérlő- és szabályozóegység szabályozza. Egy központi egység önmegfigyelési funkciót lát el, amely a mikroprocesszor összes funkcióját is tartalmazza.

A WO 91/09197 közzétételi irat egy önműködő tolóajtót ismertet. Az ajtószárnyak automatikus mozgatására szolgáló és programkapcsoló által működésbe hozható szabványos vezérlés járulékos, önellenőrző, ajtóbiztonsági egységet képező, elektronikus vezérlőegységet tartalmaz. Az ajtóbiztonsági egységhez legalább egy belső mozgásjelző és egy végkapcsoló van hozzárendelve, hogy a tolóajtónak a mozgásjelző nyitóimpulzusa hatására történő nyitóirányú mozgását ellenőrizhessék, a segédhajtás önműködő funkciótesztjét elvégezhessék, továbbá a tolóajtónyitás, valamint a segédhajtás funkciótesztje megfigyelésének önbiztonságát biztosíthassák. Az ajtószerkezet megfigyelési tesztje lefutási programon keresztül valósul meg.

A találmány révén megoldandó feladat abban van, hogy lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére olyan hajtószerkezetet és eljárást hozzunk létre, amely egyszerű módon lehetővé teszi, hogy egy lengőajtóhoz való hajtószerkezetet a szerkezet változtatása nélkül különböző követelményi tartományokban üzemeltessünk, ahol a szerkezet járulékos biztonsági eszközök nélkül működik és mozgássérült személyek által is használható. Ezenkívül feladat, hogy a szerkezet lengőajtóhajtó szerkezetként a tűzvédelem területén is alkalmazható legyen.

A feladatot azzal oldottuk meg, hogy szabványszerű hidraulikus ajtózáró szerkezettel összekapcsolva olyan hajtóegységet alkalmazunk, amely hajtómotor révén villamosán van működtetve. A hajtómotor hajtóművön keresztül olyan szerkezettel van összekapcsolva, amelynek mozgatható futókocsija az ajtózáró szerkezet dugattyújával laza érintkezésben van. A futókocsi az ajtózáró szerkezetre ráperemezett házon belül helyezkedik el és anyával ellátott orsó által van hajtva. Ezenkívül a futókocsi visszahúzó rugóval van ellátva, amely lehetővé teszi, hogy a futókocsi árammentes állapotban meghatározott kiindulási helyzetbe kerüljön vissza. A forgóajtó zárási folyamata során a futókocsi visszamozog, anélkül, hogy ezáltal az

-5ajtózáró szerkezet funkcióját befolyásolná, azaz az ajtózáró szerkezet teljesen önállóan működik és így az erőtárolóban tárolt energiát teljes mértékben az ajtónak adhatja át, hacsak ezt egy beállított programnak megfelelően egy szabályozó- és vezérlőegységgel kapcsolatban lévő hajtóegységen keresztül nemkívánatosnak tartjuk. A vezérlő- és szabályozóegység legalább egy mikroprocesszorral van ellátva, amely a legkülönbözőbb, tárolóban tárolt programokkal van ellátva. Egy egyszerű, automatikus vagy manuális átkapcsolással elérhető, hogy a hajtószerkezet például csak nyitássegítő eszközként szolgáljon. Ezt járulékos biztonsági elektronikai eszközök, illetve érzékelő rendszer nélkül valósítjuk meg, mivel a különböző programok alapján mindenkor gondoskodunk arról, hogy az ajtón áthaladó személyek biztonsága a legnagyobb mértékben biztosítva legyen. Ez különösen az ajtószárnyra gyakorolt erő korlátozására is vonatkozik. Ezt például azzal érjük el, hogy a hajtószerkezet által előállított erőt mérjük és ezt egy előre meghatározható kereten belül tartjuk, illetve korlátozzuk. Az egyes programokban tárolt további lehetséges eljárásokat az alábbiakban a teljesség igénye nélkül nem lezáróan felsoroljuk.

így például lehetőség van arra, hogy olyan eljárást valósítsunk meg, amelynél egy szabványszerű ajtózáró szerkezettel ellátott és az ajtó zárási tulajdonságainak vezérlésére dugattyút tartalmazó szerkezetet úgy vezéreljük, illetve szabályozzuk, hogy ezáltal az ajtózáró szerkezet hatásfokát nem befolyásoljuk. Az ajtó nyitását nyitássegítő eszköz, azaz motorikus támogatóerő alkalmazásával valósítjuk meg, anélkül, hogy a hajtószerkezet az ajtózáró szerkezettel állandó erő-, illetve alakzáró kapcsolatban lenne.

Egy eljárás arra is alkalmas, hogy egy lengőajtóhajtó szerkezetet választás szerint különböző üzemmódban műdködtessünk, anélkül, hogy az alkalmazott szerkezetet meg kellene változtatni. Ez például mozgássérült személyek számára létrehozott üzemmód lehet, hogy ezen személyeknek az ajtónyitáshoz erőkifejtésben támogatott nyitásmódban segítséget nyújtsunk. Ez eljárás a csatlakozott ajtó üzemi paramétereinek választás szerinti változtatását is lehetővé teszi. Az üzemi paraméterek változtatása semmilyen módon nem befolyásolja a lengőajtóhajtó szerkezet teljesítőképességét. Az összes üzemi paraméter és a legkülönbözőbb lefutási programok legalább egy tárolóban vannak betárolva. Ez különösen változtatásoknál lényeges, hogy ebben az esetben a program lefutásának a lehető leggyorsabb változtatását megvalósíthassuk, anélkül, hogy, mint ahogy már említettük, a szerkezet mechanikai tulajdonságait változtatni, illetve kiegészíteni kelljen. Ezért nincs szükség arra, hogy a különböző alkalmazási esetekhez speciális hajtást képezzünk ki,

-6hanem tárolóval ellátott mikroprocesszort tartalmazó, ajtózáró szerkezettel ellátott, függetlenül működő bármilyen mechanizmus alkalmas arra, hogy a különböző üzemmódokhoz való illesztést biztosítsa.

Arra is van lehetőség, hogy az eljárást ott alkalmazzuk, ahol például egy ajtó üzemi paramétereit választás szerint változtathatjuk, ahol az eljárást az ajtóval öszszekötendő mechanizmus által biztosított normál üzemmel kombináljuk, mely mechanizmus olyan dugattyút tartalmaz, amely a szerkezeten belül a zárási tulajdonságoknak egy választható folyadékáramon keresztül történő vezérlésére szolgál. Ebben az esetben az eljárás programokként azon lépéseket fogja át, amelyek a szerkezet kifogástalan vezérlésének és szabályozásának biztosításához szükségesek.

Ezenkívül az eljárások lehetővé teszik, hogy a teljes rendszer az intelligens mikroprocesszor-vezérlés alapján például a lengőajtószárny nyitásához szükséges nyomást megtanulja. Ez a tanulási folyamat a hajtószerkezet előállítása során valósulhat meg, vagy miután a rendszert a vonatkozó ajtón elrendeztük. A vezérlés ennek során a fellépő erőket az ajtót használó személyek számára veszélytelen értékre korlátozza.

További alprogramokban ezenkívül megfelelő tanulóciklusok, illetve tanulómódusok határozhatók meg.

így például egy program erőtámogató módust tartalmazhat, amelynél a nyitási erőt csökkentjük és veszélytelen értéken tartjuk. A találmány szerinti lengőajtóhajtó szerkezettel ellátott ajtó nem igényel mozgásjelzőket, mivel a lengőajtóhajtó szerkezet az ajtón áthaladó személyek számára semmilyen veszélyt nem jelent, ugyanis a megengedett maximális erő automatikus megfigyelése mindenkor biztosítva van. Ebben az esetben az ajtó ezen üzemmódban nem nyílik önműködően, hanem a személynek az ajtónyitási folyamat során az ajtószárnyra gyakorolt kis erő révén támogatást, illetve segítséget nyújtunk. Míg a személynek viszont az ajtóra még nyomást kell kifejtenie, ha az ajtón át kíván haladni, addig a felhasználó által az ajtóra kifejtendő erőre már nincs szükség, amikor az ajtó véghelyzetben megáll. A zárási mozgás vagy azonnal vagy egy előre beállítható idő elteltével valósul meg. Az időkésleltetést automatikusan visszaállítjuk, amíg az ajtó nyitása folyamatban van, vagy egy mozgásjelző jelzi, hogy az ajtó forgási tartományában személy tartózkodik.

Teljesen automatikus nyitásmódusban a nyitási sebességet úgy vezéreljük, hogy az ajtó kinetikai energiája egy előre megadott értéket ne lépjen túl. Ezt a módust, amennyiben ezt választjuk, kapcsoló, infravörös vagy radarjelző vagy push-7and-go szerkezettel indítjuk. Ebben a módusban járulékosan biztonsági és késleltetési berendezések alkalmazhatók. így a csatlakoztatott szerkezetek és az eljárások az erőkifejtéssel megvalósított üzemmódok mindegyikében az ajtó nyitási és zárási ciklusa során minden egyes pontban a személyek beavatkozását eltűrik. Amennyiben egy járókelő megkísérli, hogy az erőkifejtéssel támogatott ajtómozgást megállítsa, a hajtószerkezet az erőt megállapítja és megfelelően feldolgozza, azaz az ajtó álló helyzetben marad és közvetlenül nem mozog vissza.

Ezen és az összes további eljárás biztos foganatosítása érdekében folyamatosan szoftver timert üzemeltetünk, amelyet minden egyes alkalommal indítunk, ha egy új üzemi státusz, illetve üzemmódus kezdődik. Nyitási státuszban az ajtó egy program által indítva a maximális nyitási szög eléréséig nyílik. Normális nyitási ciklusban, amelynek során az ajtó ütközési helyzetből nyílik, az ajtót egy maximális sebesség eléréséig növekvő sebességgel nyitjuk. A maximális sebesség úgy van meghatározva, hogy az ajtó a kívánt nyitási idő alatt kinyílik és ennek ellenére a megengedett legnagyobb forgatónyomatékot és ezáltal a maximálisan megengedett erőt az egyes nyílásszögek esetén nem lépi túl. Amennyiben ennek során egy kívánt nyitásfékezés tartományán haladunk át, a hajtószerkezet az ajtót egy kiválasztott kúszósebesség eléréséig automatikusan lefékezi és a nyitási folyamatot ezen sebességgel a véghelyzet eléréséig folytatja. Ez a kúszósebesség egyénileg programon keresztül írható elő, illetve manuálisan állítható be. Amennyiben egy erős nyitásfékezést alkalmazunk, az ajtó sebességét a tárolt eljárási lépések alapján az áramellátás erőkorlátozása által biztosított nyitásfékezés révén automatikusan korlátozzuk.

Amennyiben a nyitási státuszt akkor érjük el, amikor az ajtó ütközés és nyitásfékezés között helyezkedik el, az ajtó sebességét a pillanatnyi sebességről az előző ciklus maximális sebességére növeljük. Amennyiben viszont a nyitási státuszt akkor érjük el, ha az ajtó a nyitásfékezés pozíciója mögött helyezkedik el, úgy a nyitás a csökkentett kúszósebességgel indul és normális ciklusban folytatódik.

Mihelyt az ajtó a maximális nyílásszöget elérte, a program az un. back-státuszba megy át. Amennyiben a nyíló ajtó akadállyal kerül érintkezésbe, úgy a program automatikusan a támogatási státuszba megy át, azaz az ajtó az akadálynál megáll. A gyorsítás során az előforduló akadályt felismerjük, ha a szervó hajtóteljesítményét maximális hajtóteljesítményének eléréséig vagy azon pontig kell növelni, ahol olyan erőt kell előállítania, amely nagyobb, mint az előre megadható erő. A nyitási folyamat során a hajtómotor a program szerint tárolt maximális forgatónyomatékát éri el, amely egyben az ajtószárnynak egy megfelelő sebességéhez

-8van hozzárendelve. Amennyiben a vezérlő- és szabályozóegység felismeri, hogy az ajtószárny sebessége nem megfelelő, úgy ezt a tényt a programadatokból kiolvassuk és a hajtószerkezet erejét korlátozzuk, azaz a program a támogatási státuszba megy át. Ezen eljárási mód révén a hajtószerkezet képessé válik arra, hogy önmagában például az ajtószárny felfüggesztésén előforduló hibákat felismerje.

A nyitási státusz szintén különböző programfázisokból állhat, egy újranyitási státusz például egy záródó ajtó mozgásirányának megfordítását foglalja magába.

Amennyiben egy nyitási státusz során valamelyik pontban kényszerzárási feltételek teljesülnek, ami azt jelzi, hogy az ajtót azonnal zárni kell, a vezérlő és szabályozóegység üzemvezérlése automatikusan zárási módusba megy át.

Amennyiben az ajtószárny forgási tartományában akadályt ismerünk fel, vagy amennyiben a kényszernyitási feltételek teljesülnek, a vezérlő- és szabályolyozóegység automatikusan egy timert (időkapcsolást) indít, ami által az ajtó zárását ismét tovább késleltetjük. Amennyiben ezen timer a beállított késleltetési időt eléri ,a program automatikusan zárási módusba megy át. A vezérlő- és szabályozóegység képes arra, hogy a késleltetési időt korlátozza, hogy az alkalmazott hajtómotor túlmelegedését megakadályozza.

Támogatási státuszban a felhasználó személyt az ajtó nyitása során az ajtó nyitásához szükséges erő programmal vezérelt csökkentésével támogatjuk. Amennyiben valamelyik időpontban az ajtó forgási tartományában akadályt ismerünk fel, a program automatikusan erre a státuszra, illetve módusra vált át függetlenül attól, hogy melyik fő- vagy alprogramról van szó. Amennyiben az ajtó ütközésben van, úgy automatikusan kissé kinyílik. Ezzel az intézkedéssel a felhasználónak jelezzük, hogy az ajtó nyitásra készen áll, és a felhasználónak ebben az esetben csupán kis támogató erőt kell kifejtenie, mivel a maradékerőt a hajtószerkezet szolgáltatja. Ilyen jellegű hajtás esetén kielégítő forgatónyomatékot állítunk elő, hogy az ajtószárny nyitásához szükséges forgatónyomaték nagyobbik részét biztosítsuk. Ez a felhasználó részére biztosítja, hogy az ajtó mozgatásához lényegesen kisebb erőt kelljen kifejteni. A felhasználó által az ajtó nyitásához kifejtendő erőt a kezelő személyzet a vezérlő- és szabályozóegységen belül történő beállításával határozza meg. A zárási késleltetési idő a késleltető tagon történő beállítással határozható meg és a program egyben timert indít. Amennyiben a timer a beállított késleltetési időt elérte, a program automatikusan zárási státuszra vált át.

Ezenkívül a támogatómódus két programfázist tartalmaz. Az első fázisban az ajtót kissé megnyitjuk, hogy a felhasználót támogassuk, amennyiben nyitójel van jelen, vagy amennyiben az ajtó ütközési helyzetben volt. A második fázisban, amely

-9akkor indul azonnal, ha kényszernyitásra vonatkozó jel kerül kiadásra, azaz ha az ajtó az ütközési helyzet mögött helyezkedik el, vagy az ajtó akadályt ismert fel, az ajtó ezen helyzetben való tartásához szükséges erőt a hajtószerkezet biztosítja, azaz az ajtó meghatározott ideig egyensúlyban állva marad és csak ezen idő elteltével fordul vissza. Amennyiben ezen programlépések alatt is valamelyik időpontban kényszerzárási feltételek merülnek fel, úgy a programvezérlés automatikusan zárási státuszba kapcsol át.

A zárási státusz is tartalmazhat különböző programfázisokat, mint például: egy zárási fázisban az ajtót meghatározott sebesség eléréséig növekvő sebességgel mozgatjuk. Egy további zárási fázisban az ajtót ezen sebességgel zárjuk, amelyet egy soron következő zárási fázisban ütközési sebesség eléréséig csökkentünk. Az ezt követő zárási fázisban az ajtót ütközési sebességgel mozgatjuk tovább, míg biztonságosan be nem záródik.

A támogatómódus, amelynél a motornak az ajtószárnyra kifejtett nyitási ereje csökkentve van, addig aktív, amíg a vonatkozó személy az ajtószárnyra nyitási irányban erőt fejt ki. Amennyiben az ajtó megáll, az éppen elfoglalt helyzettől függetlenül automatikusan működésbe lép egy időtag, amely egy meghatározandó ideig az ajtót önműködően ebben a helyzetben tartja. Ez az idő potenciométeren vagy programon keresztül változtathatóan állítható be. Amennyiben az ajtószárnyra megfelelő érzékelő van szerelve, ez az érzékelő az ajtót meghatározható ideig egyensúlyban is tarthatja, míg fel nem ismeri, hogy az ajtó mögötti tartomány ismét szabaddá vált. Ez viszont nem minden esetben lehetséges, különösen akkor nem, ha az érzékelő az ajtókeretre van szerelve, mivel ebben az esetben saját védendő ajtaját érzékelné és ezt állandóan egyensúlyban tartaná és nem hozná zárási helyzetbe, azaz ebben az esetben ezt az érzékelőt ki kell iktatni.

A vezérlő- és szabályozóegység úgy van kiképezve, hogy például nyitási trigger-impulzus hatására támogatómódusban az első nyitási fázisban az ajtót néhány fokkal megnyitja és ebben a helyzetben megállítja. A felhasználó személy az ajtóra kifejtett csökkentett nyomással a nyitási folyamatot folytathatja és az ajtót lényegesen csökkentett erővel nyitott helyzetbe hozhatja.

Egy további funkció, az un. push-and-go módus, lehetővé teszi, hogy az ajtót olyan gyorsan nyissuk meg, amilyen gyorsan a felhasználó személy kívánja, azaz lényegesen gyorsabban, mint ahogy a hajtómotor szabályozása biztosítaná. Ez a módus kvázi összehasonlítható olyan szokásos ajtóval, amely csupán ajtózáró szerkezettel van ellátva, ahol a nyitási sebességet a felhasználó személy határozza meg. Ez egy különleges biztonsági aspektus, mivel a hajtószerkezet átlagban ki-10sebb terhelésnek van kitéve és maga a felhasználó személy a nyitási sebességet határozhatja meg és egyben a hajtószerkezet erőkorlátozást biztosít.

A találmány szerinti lengőajtóhajtó szerkezet képes arra, hogy járulékos kódoló (például az ajtón vagy a forgócsapon vagy a rudazaton, illetve a forgókaron, amely az ajtóval össze van kapcsolva) és szabványos elektromechanikai elrendezés nélkül a különböző állapotokat és paramétereket precíz lefutással megvalósítsa.

Ilyen jellegű lengőajtóhajtó szerkezet zsilipben is elrendezhető. Ebben az esetben két lengőajtóhajtó szerkezetet kapcsolunk egymással össze és a vezérlőés szabályozóegységen keresztül oly módon vezérelünk, hogy valamelyik ajtón esetlegesen felmerülő zavar esetén a zsilipből való veszélytelen kijutás biztosítva legyen.

A vezérlő- és szabályozóegység a motoráramot és motorfeszültséget ellenőrzi. Ezenkívül megfigyelés alatt van a hajtóegység, különösen a hajtómotor hőmérséklete. Amennyiben a hőmérséklet egy előre meghatározható alapértéket túllép, a lengőajtóhajtó szerkezet kikapcsol, azaz hűtési fázis kezdődik, ahol ezen idő alatt az ajtó ennek ellenére manuálisan tovább működtethető. A vezérlő- és szabályozóegység továbbá képes arra, hogy egyidejűleg több folyamatot dolgozzon fel és valósítson meg.

A fentiekben leírt lengőajtóhajtó szerkezet az elektromechanikai egységen belül fellépő hiba esetén az ajtót az ajtózáró szerkezet záróeszközén keresztül mindenkor biztonságosan zárja. Ezen okból kifolyólag egy ilyen lengőajtóhajtó szerkezet korlátozás nélkül a tűzvédelem területén is alkalmazható. Az ilyen lengőajtóhajtó szerkezet ajtónyitóval együtt is üzemeltethető.

A fentiekben leírt eljárások foganatosítására alkalmas berendezés például egy szabványszerű hidraulikus ajtózáró szerkezet, amely futókocsit tartalmazó szerkezettel van összekapcsolva. Ebben az esetben a futókocsi az ajtózáró szerkezet dugattyújával laza érintkezésben van, azaz azzal un. súrlódásos kapcsolatban van. A futókocsi az ajtózáró szerkezetre ráperemezett házban van elrendezve és anyával ellátott orsó által van meghajtva. A futókocsi ezenkívül visszahúzó rugóval is el van látva, amely lehetővé teszi, hogy a futókocsi árammentes állapotban meghatározott kiindulási helyzetbe kerüljön vissza. A szerkezet hajtóművel és hajtómotorral van ellátva, amely vezérlő- és szabályozóegység által mikroprocesszor közreműködésével van szabályozva, illetve vezérelve. A nyitási folyamat a hajtómotor révén a futókocsinak az ajtózáró szerkezet dugattyúja elleni mozgatásával valósul meg. Mihelyt a futókocsi a dugattyúval érintkezésbe lép, ezt eltolja és ennek hatá- 11 sára az ajtózáró szerkezet rugóját ugyanúgy összenyomja, mint ahogy ez manuális ajtőmozgatás esetén történne. A lengőajtó zárása során a futókocsi visszamozog és a rugó energiája az ajtót zárt helyzetbe hozza, anélkül, hogy ez az ajtózáró szerkezet funkcióját befolyásolná.

Különböző irányelvekben olyan jellegzetes követelmények vannak rögzítve, amelyek ajtózáró szerkezetek vonatkozásában minimális teljesítményszabványokat foglalnak magukba. így például az US 4 994 194 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan berendezést ismertet, amelynél a folyadékmozgatáshoz és ezáltal a dugattyú mozgatásához hidraulikus szivattyút alkalmaznak, hogy egy ajtószárny ajtónyitását támogassák. Az ajtózárási képességet viszont úgy tartják fenn, hogy a záráshoz ugyanolyan hidraulikus körfolyamatot alkalmaznak, mint egy szabványszerű ajtózáró szerkezetnél. Ezen eljárási mód révén a meglévő dugattyúval közvetlenül összekapcsolt járulékos komponensek kiküszöbölésével a teljes rendszerre nem gyakorolnak járulékos ellenállást és ezáltal a teljesítőképesség változatlan marad. Annak érdekében, hogy az ajtó nyitásához alkalmazott elektromechanikai hajtószerkezet alkalmazása esetén ezen teljesítőképességet biztosítsuk, alapvetően szükség van egy pontosan vezérelt - az elektromechanikus hajtószerkezetnek a zárási folyamat során történő leválasztására szolgáló különböző tengelykapcsoló mechanizmusokat alkalmazó - nyitási, zárási folyamatra.

A fentiekben leírt eljárások bármilyen alkalmas berendezésre, illetve elrendezésre, szerkezetre átvihetők, amely egy ajtózáró szerkezet vezérlésére és szabályozására alkalmas. Az egyszerűség kedvéért a jelen példában egy szabványszerű ajtózáró szerkezetet alkalmazunk, amely egy ajtóval van összekapcsolva és az ajtó zárási tulajdonságainak vezérlésére dugattyút tartalmaz, ahol a dugattyút hajtóegységgel működtető kapcsolatban lévő futókocsi segítségével vezérlő- és szabályozóegység közreműködésével vezéreljük és szabályozzuk. A szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a zárómechanizmus hasznosíthatóságát és ezáltal teljesítményképességét is jelentős ráfordítás nélkül biztosítsuk és a nyitási folyamatot motorikus erővel megvalósított nyitási segítséggel támogassuk. Ilyen jellegű lengőajtóhajtó szerkezet könnyen szerelhető és üzemeltethető, azaz jobbos vagy balos ajtókon az ajtópánt oldalán vagy ezzel szemben lévő oldalán rendezhető el, anélkül, hogy speciális részeket kelljen megváltoztatni, azaz az összes alkalmazási lehetőség egyetlenegy egység segítségével valósítható meg. Ez különösen azzal érhető el, hogy az ajtózáró szerkezet tengely kimenete a teljes lengőajtóhajtó szerkezetnek hozzávetőlegesen a közepén helyezkedik el. Ilyen jellegű szerkezet esetén főleg nemhidraulikus mechanizmus kerül alkalmazásra, amely választás szerint az ajtó- 12·♦ » · • · 4 · 4 záró szerkezet dugattyúját befolyásolja. Ennek érdekében egy mozgatható elem, amely futókocsiként van kiképezve, úgy van elrendezve, hogy az ajtózáró szerkezet dugattyújával súrlódásos kapcsolat létesülhessen és választható működtető eszköz (aktivátor) mozgásának hatására a dugattyú nyitóirányba nyomódjon. A találmánynak egy előnyös kiviteli alakja esetén a csillapítóközeg választható folyadékárama az ajtózáró szerkezeten belül a kívánt követelményeknek megfelelően vezérelhető'.

A fentiekben leírt lengőajtóhajtó szerkezet képes arra, hogy önmagában az első bekapcsolás során a csatlakoztatott ajtó, illetve csatlakoztatott szerkezet öszszes lényeges paraméterét megtanulja, betárolja és az egyes programokban tovább feldolgozza. így például önműködően az első lépés során az alábbiakat tanulja:

a) az ajtózáró szerkezet dugattyújának helyzetét zárt ajtó esetén,

b) az ajtózáró szerkezet zárórugójának erejét zárt ajtó esetén,

c) az elektromechanikai hajtószerkezet súrlódási erőit.

Ennek során például először a súrlódási erők határozhatók meg és tárolhatók be, mielőtt az ajtó a különböző üzemmódban működne. Ez például az alábbi lépések szerint valósulhat meg:

Az első üzembehelyezést követően a futókocsi legszélső véghelyzetbe mozog, azaz a dugattyútól a lehetséges legnagyobb távolságra kerül. Ezt a helyzetet a mechanikus szerkezet adja meg. Ez a futókocsi számára a meghatározott kiindulási helyzet, amelyre ezt követően az összes többi helyzetet vonatkoztatjuk. Ezt követően a vezérlő- és szabályozóegység utasításainak hatására a futókocsit annyira mozgatjuk előre, míg ez az ajtózáró szerkezet dugattyújával érintkezésbe nem kerül. Ezen eljárás révén a vezérlő- és szabályozóegység az elektromechanikai hajtószerkezeten belül például a hajtómotorhoz való áram meghatározásával és állandó ellenőrzésével a súrlódási erőket tanulja meg. A teljes áram és a szabad futókocsimozgáshoz való részáram közötti különbség, ahogy a fentiekben leírtuk, az áram vonatkozásában azt a mértéket jelöli, amely szükséges ahhoz, hogy a súrlódási erőket legyőzzük. Ezt a meghatározott áramot tárolóba betároljuk és a további programfeldolgozások során megfelelően lehívjuk és az egyes programokon, illetve programlépéseken belül tovább feldolgozzuk. Arra is van lehetőség, hogy ezt az áramot minden egyes ajtómozgatás előtt meghatározzuk, hogy ily módon például változó környezeti hatások vagy hőmérsékletillesztések vonatkozásában automatikus kompenzációt biztosítsunk.

A zárási folyamat során állandóan érzékeljük és ellenőrizzük a zárási sebességet. Ezáltal lehetővé válik a futókocsi mozgásának befolyásolása, azaz amennyi» · · · * • · · · · ·«· · a · · • · · ·· ·

- 13 ben ennek sebessége nem felel meg a programoknak, úgy ezt igazíthatjuk. Normál esetben a futókocsi a dugattyúval csupán laza érintkezésben van, azaz nem akadályozza ennek zárómozgását. A futókocsi és a dugattyú között viszont rögzített érintkezés is megvalósítható. Ennek hatására a dugattyú fékezése valósulna meg.

A zárási fázisban a futókocsi különleges vezérlése valósul meg. Amikor a futókocsi az ajtószárny zárt helyzete előtti pozíciót eléri, gyorsan előzőleg megtanult kiindulási helyzetbe mozog vissza, azaz a dugattyúval létesített laza súrlódási kapcsolatból kikerül. Ezáltal biztosítva van, hogy az ajtó akadálytalanul zárt helyzetbe kerüljön és ezáltal a zár is becsapódhasson.

A vezérlő- és szabályozóegység a lengőajtóhajtó szerkezet üzembehelyezésénél előforduló hibákat is képes felismerni. Ez például akkor fordulhat elő, ha a lengőajtóhajtó szerkezet az ajtóhoz képest nem helyes pozícióban került üzembehelyezésre. Ezt a vezérlő- és szabályozóegység az ajtózáró szerkezet dugattyújának pozícióján ismeri fel. Amennyiben ez a hiba nem egyenlíthető ki, illetve hárítható el, úgy ez a tény kijelzésre kerül, hogy a szerelő a helytelen szerelést közvetlenül felismerhesse. Ha a hiba viszont egy előre megadott kereten belül van, a vezérlőés szabályozóegység megkísérli ezen hiba kompenzálását.

A vezérlő- és szabályozóegységnek számos feladata mellett a motoráram és motorfeszültség ellenőrzése is feladata, ahol a hajtóegység hőmérséklete, különösen a motor hőmérséklete is, megfigyelés alatt áll. Amennyiben a hőmérséklet az előre megadott határértéket túllépi, a lengőajtóhajtó szerkezet automatikusan kikapcsol, hogy az egyes túlmelegedett részek lehűlhessenek, ahol az ajtó viszont továbbra is korlátozás nélkül ajtózáró szerkezettel ellátott ajtóként manuálisan működtethető.

A program tanulómódusa a zárórugó előfeszítésének tanulását is magába foglalja, ahol a vezérlő- és szabályozóegység ezen értékekből a vonatkozó motoráramokat és ezáltal forgatónyomatékokat kiszámítja és a további üzemeléshez alapként szolgáltatja. Ennek során a vezérlő- és szabályozóegység a legkisebb motoráramot is megjegyzi, amelyre a hajtómotornak szüksége van ahhoz, hogy például az ajtót nyitott helyzetben tartsa.

Ez azzal valósítható meg, hogy az ajtót 90°-nál nagyobb szögre nyitjuk, majd a zárt helyzet irányába 90°-ra visszamozgatjuk, hogy ily módon megállapítsuk, hogy mekkora áram szükséges ahhoz, hogy az ajtót ebben a helyzetben tartsuk. Ez a megállapítás annak meghatározásához szükséges, hogy milyen értékű a legkisebb motoráram, hogy a motor ne melegedjen fölöslegesen. A tanulómódus különböző biztonsági funkciókat is tartalmaz, mint például ha az ajtó nyitva van, a vezér- 14lő- és szabályozóegység nem kezd a tanulófázissal, illetve nem rögzíti ezen állapotot, hanem ebben az esetben a tanulási folyamat nem indul addig, amíg az ajtó szabályszerűen zárt helyzetbe nem került. Ha az ajtó zárt helyzetben van és a tanulófázis kezdődik, ez különböző fázisoknál előfordulhat, például ha az ajtó zárva van, vagy az áramellátásban zavar merül fel, ebben az esetben a vezérlő- és szabályozóegység első lépésben egy, az ajtózáró szerkezetnek megfelelő mennyiséget állapít meg. Ez nagyobb biztonságot nyújt, mint ha ebben az esetben nagyon nagy és ezáltal hibás záróerővel jellemezhető ajtózárást állapítanánk meg. Ha az ajtót manuálisan nyitjuk, kezdődik a tanulófázis, amelyben a vezérlő- és szabályozóegység az elsőként tárolt értékeket a tárolóban felülírja és az újonnan tanult állapotparamétereket egy tárolóba újonnan beírja.

A vezérlő- és szabályozóegység a vonatkozó programok és utasítások alapján képes arra, hogy olyan erőkifejtésben támogatott módust válasszon, amely a lengőajtóhajtó szerkezetet a manuális támogatóerő elvétele esetén úgy szabályozza, hogy az ajtót egyensúly státuszban vagy módusban tartsuk. Ez az ajtó zárási és nyitási folyamata során egyaránt lehetséges. Ebben az esetben a hajtómotor az ajtózáró szerkezet záróerejét kvázi eliminálja. Ez egyben indikátor arra, ha az ajtó akadályra fut, azaz az ajtó egy beállítható ideig ezen ponton megáll és csak ezután mozog vissza, ami a felhasználó személyeknek nagyobb biztonságot nyújt. A tényleges és az alapsesebesség állandó összehasonlításával így tehát minden akadály felismerhető. Ez különösen azért lényeges, mivel a mozgó ajtószárnyon semmilyen biztonsági érzékelőre nincs szükség. Az egyensúlyi státusz ezen funkciója akadály fellépésekor a lengőajtóhajtó szerkezet összes lehetséges üzemmódjában a választott programkialakítással megvalósítható.

Egy további funkció az un. “push-and-go” funkció. Ebben a módusban az ajtó olyan gyorsan nyitható, amilyen gyorsan a felhasználó személy kívánja, azaz lényegesen gyorsabban, mint ahogy ezt a hajtómotor meghatározza. Ez a módus kvázi olyan ajtóval is összehasonlítható, amely csupán ajtózáró szerkezettel van ellátva és nem tartalmaz lengőajtóhajtó szerkezetet. Ez a különleges biztonsági aspektus különösen azért fontos, mivel a hajtószerkezet átlagos terhelése kisebb és maga a felhasználó személy határozhatja meg a nyitási sebességet. Ebben az esetben a futókocsi erőkifejtés nélkül lényegében a dugattyú után mozog, hogy bármilyen időpontban a különböző programok által egy másik üzemmódba való átkapcsolás során a dugattyúra találjon és egy megfelelően kiválasztott programot tudjon végrehajtani.

A különböző módusokra, illetve üzemmódokra való átkapcsolás automatiku- 15• · · · · · • · · · · ····*« * · san programok lefuttatásával, illetve manuálisan kapcsolókon keresztül valósulhat meg. Az ajtószárnyak nyitási szögei szintén egyénileg, programon keresztül állíthatók be, ugyanez vonatkozik a nyitási sebességre is. Egy ilyen jellegű lengőajtóhajtó szerkezet vonatkozásában lényeges aspektus, hogy a szerkezet és a vezérlő- és szabályozóegységben tárolt választott eljárások alapján egy ilyen hajtószerkezet bármilyen ajtón utólagosan is üzembe helyezhető.

A találmányt az alábbiakban egy előnyös, vázlatosan bemutatott kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az

1. ábrán nyitott ajtón elrendezett lengőajtóhajtó szerkezet perspektivikus képe, a

2. ábrán a ráperemezett szerkezet és az ajtózáró szerkezet metszete zárt ajtó esetén, a

3. ábrán az ajtó és a szerkezet relatív mozgása, a

4. ábrán egy áttekintő folyamatábra, az

5. ábrán a tesztmódus folyamatábrája, a

6. ábrán a tanulómódus folyamatábrája, a

7. ábrán a zárási módus folyamatábrája, a

8. ábrán az egyensúlymódus folyamatábrája, a

9. ábrán a nyitásprogram folyamatábrája, a

10. ábrán a zárásprogram folyamatábrája, a

11. ábrán egy kapcsolási elrendezés, a

12. ábrán a támogatómódus folyamatábrája, a

13. ábrán a támogatómódus és a push-and-go módus folyamatábrája, a

14. ábrán a low-energy módus folyamatábrája, és a

15. ábrán a low-energy és a push-and-go módus folyamatábrája látható.

Az 1. ábrán 15 lengőajtóhajtó szerkezet látható, amely 19 ajtó 17 átjárójára van szerelve. A 19 ajtó 16 rudazaton keresztül a 15 lengőajtóhajtó szerkezettel van összekapcsolva. A 16 rudazat ollós rudazatként vagy csúszósínes ajtózáró szerkezetek alkalmazása esetén csupán működtető karként lehet kialakítva. Ebben az esetben a működtető kar egyik vége a 31 ajtózáró szerkezet 33 tengelyével erő- és alakzáróan van összekötve, míg a másik szabad vége vezetősínben lévő csúszóelemmel van együttműködő kapcsolatban. Különböző kapcsolók és érzékelők vannak ábrázolva, mint például a 21, 23 érintkezőlapok, amelyek az ajtó egy-egy oldalán a padlón vannak elrendezve. Az ajtó fölött például 25 érzékelőt képező infravörös vagy radarjelző lehet elhelyezve, amely a 19 ajtó önműködő nyitását indítja. Ar- lóra is van lehetőség, hogy egy, a falon elrendezett 27 kapcsoló vagy nyomógomb segítségével a 19 ajtót nyitott helyzetbe hozzuk. A nyitási sebességet, a nyitási szöget, valamint a záráskésleltetést ezen ábrán nem látható elektronikus vezérlő- és szabályozóegység segítségével határozhatjuk meg, ahol a zárási sebességet az ajtózáró szerkezeten lévő szelepek megfelelő beállításával határozhatjuk meg.

A 2. ábrán olyan szerkezet látható, amely 31 ajtózáró szerkezetből és egy ráperemezett 53 hajtóegységből áll. Ezen az ábrán nem látható a motor. Ez a felépítés a 15 lengőajtóhajtó szerkezet metszetében felülnézetben látható. A 31 ajtózáró szerkezet 35 házban van elrendezve és 37 dugattyút tartalmaz, amely 39 fogasléccel van ellátva. A 37 dugattyún 33 tengely vezet át, amely 41 fogazattal van ellátva, amely a 39 fogasléc fogazatával kapcsolódik. Az elrendezés úgy van megválasztva, hogy a 33 tengely oly módon van szerelve, hogy a 33 tengely a 19 ajtó nyitásakor elfordul és ezáltal a 37 dugattyú a 39 fogaslécen keresztül az ajtózáró szerkezet 43 vége irányába csúszik. Ezáltal a 45 zárórugó feszített állapotba kerül. Ennek során az ajtó zárási tulajdonságait a 45 zárórugó és a 35 házban lévő csillapító közegnek különböző 47 áramlási csatornákon keresztül 49 nyomókamra és 51 rugótér közötti vezérelt vezetése befolyásolja.

A bemutatott példánál kiválasztott 15 lengőajtóhajtó szerkezet a 31 ajtózáró szerkezet mellett egy 53 hajtóegység szerkezetének mechanizmusát is tartalmazza, amely 53 hajtóegység 55 zárófedél révén 36 meneten keresztül a 31 ajtózáró szerkezet 35 házával erő- és alakzáróan össze van kapcsolva. Ennek érdekében az 55 zárófedelen 54 menet van elrendezve, ami által az 53 hajtóegység és a 31 ajtózáró szerkezet közötti üzemi kombináció biztosítva van. Az 55 zárófedélen belül 61 áttörés van kiképezve, amelyen keresztül a csillapítóközeg a 49 nyomókamrából az 53 hajtóegység 57 nyomókamrájának tartományába kerülhet.

Az 53 hajtóegység lényegében 63 orsóból áll, amely a 65, 55 zárófedelekben 67 és 69 csapágyak révén elforgathatóan van ágyazva. A például golyós orsóként kiképzett 63 orsón a rajzon nem ábrázolt anya van elrendezve. Az anya menetes toldattal van ellátva, amelyen keresztül arretáló csavarok segítségével 85 futókocsi van szerelve. A 85 futókocsi azonos geometriai kialakítással van kiképezve, mint a 61 áttörés. így például a 85 futókocsi végtartománya félkör alakú felvágott csőként lehet kialakítva. Ezen intézkedés megakadályozza, hogy a teljes 71 futókocsiegység a 63 hajtóegység működtetése során elforduljon. A 63 orsó elfordulásával a 85 futókocsi és közvetve a 37 dugattyú eltolódik.

A 85 futókocsi mellett az anyán 77 rugómenesztő elem van elrendezve, amely szintén erő- és alakzáróan az anyával össze van kötve. Ezen 77 rugómé·· · • · · 9 ···· ·· i 9 · 9

- 17nesztő elem harang alakú lehet és kifutó peremén 79 felfekvő felülettel lehet ellátva, amelyen egyrészt a 91 visszahúzó rugó fekszik fel és amelynek másik vége az 55 zárófedélhez van nyomva.

A teljes 71 futókocsiegység a 85 futókocsiból, az anyából, a 77 rugómenesztő elemből és a 91 visszahúzó rugóból áll. A 71 futókocsiegység kikapcsolt hajtómotor esetén a 91 visszahúzó rugó rugóenergiája révén a 65 zárófedélhez közeli nyugalmi helyzetbe van nyomva. Ez normál feltételek esetén és különösen áramkiesés vagy hasonló körülmények között valósulhat meg.

A 130 hajtómotor hajtóművön és az orsóra rögzített 101 főfogaskereken keresztül a 71 futókocsiegységgel van összekötve.

Az 57 nyomókamra egyben a csillapítóközeg számára hidraulikus tartályként szolgál, hogy a 31 ajtózáró szerkezet egyenletes normális hidraulikus működését biztosítsuk. Az 59 ház a 35 házzal szemben az 55 zárófedél révén el van szigetelve, hogy a folyadékszivárgást megakadályozzuk. Az orsótengelyen ezenkívül egy tömítés van elrendezve, azaz a hajtómű az ajtózáró szerkezet nyomókamráján kívül fekszik.

A szerelés során a 85 futókocsit olyan helyzetben szereljük, amelyben a 85 futókocsi a 31 ajtózáró szerkezet 37 dugattyújával éppen érintkezésben van, viszont a 37 dugattyújával nincs összekapcsolva. Olyan megoldás is lehetséges, amelynél a 85 futókocsi a 37 dugattyútól meghatározatlan távolságban van elrendezve, mivel a 15 lengőajtóhajtó szerkezet intelligens 133 vezérlő- és szabályozóegysége révén képes arra, hogy ezt a meghatározatlan távolságot az első tanulófázis során érzékelje és egyben kiegyenlítse, azaz ezen tanulómenet után a 85 futókocsi és a 37 dugattyú egymáshoz képest helyes pozícióban helyezkednek el, anélkül, hogy mechanikailag össze lennének kötve. Amennyiben a 63 orsót a 130 hajtómotor segítségével a hajtóművön keresztül forgatjuk, a 85 futókocsi a 37 dugattyúra kívánt erőt fejt ki. Ez az erő a 133 vezérlő- és szabályozóegységnek megfelelően állítható be. Egy nyitási ciklus befejeztével a 91 visszahúzó rugó a 85 futókocsit ismét véghelyzetébe húzza vissza. Az egyes programok alapján arra is van lehetőség, hogy a 19 ajtó zárási folyamata során a 85 futókocsit folyamatosan visszahúzzuk, úgyhogy a 35 dugattyúval közvetlen érintkezés nem jön létre és így a 85 futókocsi a 37 dugattyút mozgásában nem akadályozza, viszont újabb nyitási utasítás esetén a 85 futókocsi azonnal ismét a szükséges helyzetbe kerül, hogy ezáltal a 37 dugattyúra megfelelő nyomást tudjon kifejteni és a 19 ajtót nyitott helyzetbe tudja hozni. A 85 futókocsi pontos helyzetét a 133 vezérlő- és szabályozóegység állandóan felügyeli, hogy például az üzemmódus vagy paraméterek vonatkozá• · *»««·**« ·« • · · β · ♦ « ♦> · · · · · ·«··«« fr · • * · · * · * · ·

- 18sában a változásokat közvetlenül figyelembe vehessük. A hajtómotornak a 133 vezérlő- és szabályozóegység közreműködésével történő működtetése a 37 dugattyú lefékezését is lehetővé teszi, amennyiben a 31 ajtózáró szerkezet előre meghatározott visszahúzási sebesség paramétereket túllép, vagy amennyiben a 19 ajtó átjárójában akadályt ismerünk fel. így tehát lehetőség van arra is, hogy a zárási folyamat során a 37 dugattyút és a 85 futókocsit arra kényszerítsük, hogy állandó súrlódási érintkezésben vagy fékezési érintkezésben maradjanak. Amennyiben a 133 vezérlő- és szabályozóegység megállapítja, hogy a 37 dugattyú a zárási ciklus során nem nyomódik folyamatosan a futókocsihoz, az ajtó zárási folyamatát megszakítjuk és a 133 vezérlő- és szabályozóegység támogatási lehetőségének az egyensúlymódusban való alkalmazásával az ajtóra kifejtett erőket kiegyenlítjük.

Zárási státuszban a 85 futókocsi végütközésig a 37 dugattyúval érintkezésben tartható. Ezáltal az ajtósebességet a 133 vezérlő- és szabályozóegység révén egy maximális sebességre korlátozzuk.

A leírás mutatja, hogy a 85 futókocsinak a szabványszerű 31 ajtózáró szerkezet 37 dugattyújához való laza csatolása révén olyan szerkezetet hoztunk létre, amelynek segítségével eddig nem létezett vezérlési problémákat megfelelően oldhatunk meg, ahol egyben ügyeltünk arra, hogy kereskedelemben szokásos alkatrészeket, illetve szerkezeti elemeket, különösen ajtózáró szerkezetet, változtatás nélkül alkalmazhassunk.

A 133 vezérlő- és szabályozóegység a 15 lengőajtóhajtó szerkezet és a 19 ajtóhoz társított 31 ajtózáró szerkezet 33 tengelye között bármilyen jellegű csatlakozás iránti követelményt megvalósít és kompenzál. A 133 vezérlő- és szabályozóegységben legalább egy tárolóba tárolunk be különböző lefutási programokat, amelyekben a legkülönbözőbb rudazatokhoz, illetve üzemi eljárásokhoz való illesztést valósítunk meg.

A 11. ábrán látható a 133 vezérlő- és szabályozóegységnek egy áttekintő kapcsolási elrendezése. A 133 vezérlő- és szabályozóegységre 127 hálózati egység felől 128 feszültségellátáson keresztül kapcsoljuk a szükséges feszültséget. Szükséghelyzetben opcionális megoldásként 126 telepmodul alkalmazható. A 133 vezérlő- és szabályozóegység a legalább egy mikroprocesszor mellett a különböző üzemmódokhoz való különböző programok tárolására szolgáló különböző tárolókkal van ellátva. Ebben az esetben szükséges, hogy a 133 vezérlő- és szabályozóegységet a megfelelő információkkal kívülről lássuk el. Példaként a 88 ajtónyitó szerkezettel való összekapcsolását mutattuk be. A kapcsolási elrendezés áttekinthetőségének biztosítása miatt más információ-vezetékek berajzolásától eltekintet- • * t · · · ♦ ««·« «« · •4* « « « *♦.

-19tünk, mivel ezt az alábbiakban az egyes folyamatábrák ismertetésénél részletesebben is ismertethetjük. A 133 vezérlő- és szabályozóegység 154 módusválasztó kapcsolóval van ellátva. A 154 módusválasztó kapcsolón keresztül a 15 lengőajtóhajtó szerkezet megfelelő üzemmódusra való átkapcsolása valósítható meg. Ahogy 5 a fentiekben már többször említettük, automatikus átkapcsolás is lehetséges. A 133 vezérlő- és szabályozóegységen példaképpen továbbá 156 nyitási módushoz, 158 szögbeállításhoz, valamint 160 késleltetési időbeállításhoz való beállító kapcsolók vannak elrendezve. A 130 hajtómotor 131 hajtómotor-vezérlésen keresztül a 133 vezérlő- és szabályozóegységgel van összekötve. A 130 hajtómotor továbbá 129 10 növekmény-jeladóval van működtetési kapcsolatban. A 129 növekmény-jeladó 132 jelei a 133 vezérlő- és szabályozóegységbe jutnak, hogy az egyes programokban feldolgozásra kerüljenek.

Az opcionális 126 telepmodul újratölthető akkumulátorral, a szabályozó ellátására szolgáló teljes üzemáramhoz való egyenirányítóval, az akkumulátor rövid15 zárlat elleni védelmének biztosítására szolgáló biztosítékkal, valamint töltőegységgel van ellátva.

Az ajtó- és motorszögek közötti, ezek nyomatékai közötti és ezek sebességei közötti viszony nem lineáris. Ez a 31 ajtózáró szerkezet és a 19 ajtó közötti nemlineáris csatoláson alapul, azaz a 16 rudazat és a csúszósín más nyitási nyomaté20 kokkal rendelkezik. Ezen nemlineáris csatolás mechanikáját a 133 vezérlő- és szabályozóegység intern módon kiszámítja és korrigálja a bemeneti és kimeneti sebesség viszonyának és a bemeneti és kimeneti forgatónyomaték fordított viszonyának megfelelően. Ez a funkció szögtől függ és nemlineáris csatolások esetén változtatható viszonnyal jellemezhető. Ebben az esetben a funkció a 31 ajtózáró szerkezet 25 kimeneti 33 tengelyén mérhető adott nyomaték esetén a 19 ajtóra való választ határozza meg. Míg az aktuális funkció az ajtótok szélességének tartományában, az installáció pontosságában fellépő különbségek miatt installációról installációra változhat, ezen eltérések szabványos installációk esetén egy tűrési tartományon belül vannak, úgyhogy megfelelő programok segítségével egy adekvát vezérlés és 30 szabályozás biztosítható.

A teljes szervó rendszer referenciaértékekkel, mint motorárammal, sebességgel vagy mindkettővel, működik és aktuális adatokkal kerül összehasonlításra. A hibát megerősítjük és integráljuk. A hiba nagyságrendjétől függően az integrálás a hiba lineáris vagy négyzetes függvénye. Ez a módszer önbeállító rendszert ered35 ményez, amelynek haszna nagy hibák esetén nagy, kis hibák esetén pedig kicsi. A hibát az integrálból kivonjuk, hogy a hiba jellegéről pontos állítást nyerjünk. Az eb• · 9 · * ·· • t 9 4 « * *···*· t· *3» « ·· Μ»

-20bői származó hajtójel a 130 hajtómotor üzemeléséhez való impulzusszélesség-moduláció számára kiindulási jelet képez. Ennek során egy szoftver-timert folyamatosan működtetünk, azaz minden egyes alkalommal indítjuk, amikor egy új üzemstátusz kezdődik. Egy szabályozó minden egyes változót ellenőriz, hogy biztosítsa, hogy ez a megadott üzemstátusz vonatkozásában a várt határokon belül helyezkedjen el. Különösen a motoráramot, a futókocsisebességet és a tényleges timert ellenőrzi. A szabályozó a tárolót jelzéselemzéssel (szignatúraelemzéssel) és a tároló rendeltetésszerű működését ellenőrzi.

A 3. ábra vázlatosan szemlélteti a 19 ajtó relatív mozgását a 10 ajtópozíciókkal és a 11 futókocsi pozícióval. A 11 futókocsi pozíció fölött látható a 31 ajtózáró szerkezet 33 tengelye, ami szemlélteti, hogy forgómozgásból a 85 futókocsi lineáris mozgása alakul ki. így látható, hogy a 85 futókocsi pozíciója, éspedig a 85 futókocsi egészen visszatolt 13 helyzete a 19 ajtó 12 zárt helyzetén kívül helyezkedik el. Zárt helyzetben a 37 dugattyú olyan helyzetben helyezkedik el, amelyben a 85 futókocsi vele 14 helyzetben érintkezésbe lép. Amennyiben támogatómódusban például az ajtót néhány fokkal kinyitjuk, azaz 18 helyzetbe hozzuk, a 85 futókocsi a 37 dugattyút 20 helyzetbe tolja. Ebben a tartományban a 13, 14 és 20 helyzetek között a 85 futókocsi az ajtó installációtól függő üzemi paramétereit tanulja, mint például a 37 dugattyú helyzetét, amikor az ajtó zárt helyzetben van, és a 45 zárórugó megfelelő előfeszítését. A különböző tanulófázisokban a 85 futókocsit először a 37 dugattyúval hozzuk érintkezésbe. Amennyiben a 37 dugattyúval egy előre megadott paraméteren belül érintkezés nem jön létre, a rendszert újra indítjuk. Egy további tanulófázisban a futókocsi helyzetének tanulása valósul meg, amikor teljesen zárt ajtó esetén a 37 dugattyúval érintkezésben van, azaz a futókocsit éppen a teljesen zárt helyzet mögötti helyzetbe mozgatjuk. Egy további tanulófázisban valósul meg a 45 zárórugó előfeszítésének érzékelése és tanulása a 130 hajtómotor ellenőrzött áramára vonatkoztatva. Ennek során a 85 futókocsit olyan helyzetbe viszszük vissza, amely éppen az ütközés előtti pozícióban van. Egy ezt követő tanulófázisban a 85 futókocsi 105 végét ütközési helyzetbe mozgatjuk vissza. A 85 futókocsit ebben a helyzetben tartjuk és az un. “push-and-go” szerkezetet működésbe hozzuk, amelynek során a 85 futókocsi 105 végét a 37 dugattyúhoz nyomjuk, hogy az ajtómozgást felismerhessük és a 37 dugattyút követhessük. Amennyiben ajtónyitó szerkezet van elhelyezve, ezt működésbe hozzuk és az ajtót kinyithatjuk.

Az ütközési státusz elhagyása érdekében a legkülönbözőbb módusok egyikét választhatjuk és az ajtó ennek megfelelően nyílik. A nyitási státuszban a program az ajtót a maximális ajtónyitási szög eléréséig egy kívánt nyitási időn belül nyit... ...j

-21 ja. Ennek során az ajtó sebessége a maximális sebesség eléréséig növekszik. A maximális sebesség úgy van megválasztva, hogy az ajtó a kívánt nyitási időn belül nyílik ki. A 22 nyitásfékezés tartományán való áthaladást követően a 85 futókocsi 24 helyzetét érjük el. Ebben az esetben a hajtószerkezet az ajtót egy kúszósebesség eléréséig lefékezi és az ajtónyitást ezen kúszósebességgel folytatja. Erős nyitásfékezés alkalmazása esetén az ajtósebesség a nyitásfékezésen keresztül az áramellátás erőkorlátozása révén korlátozva van. Amennyiben az ajtó a maximális nyitási szöget elérte, azaz az ajtó nyitott 28 helyzetbe került, a 85 futókocsi nyitott 26 helyzetbe kerül és az ajtót ebben a 28 helyzetben egy előre megválasztott időtartamon keresztül nyitva tartjuk. A nyitási státusz szintén különböző programfázisokat tartalmaz. Egy újranyitási státusz egy záró ajtó irányát megfordítja. Az első nyitási státuszban az ajtót maximális sebesség eléréséig gyorsítjuk, míg egy további nyitási státuszban az ajtózáró szerkezetet kikapcsoljuk és az ajtó maximális sebességgel nyílik. A soron következő nyitási státuszban az ajtót a kúszósebesség eléréséig lefékezzük és maximális ajtónyitási szög eléréséig nyitjuk. Amennyiben a nyitási státusz során bármilyen időpontban kényszerzárási feltételek teljesülnek, ami jelzi, hogy az ajtót azonnal zárni kell, úgy a 133 vezérlő- és szabályozóegység önműködően zárási státuszra kapcsol át.

A nyitott 28 helyzetben a program az ajtót a maximális ajtónyitási szögben olyan időtartamig tartja, amely időtartam manuális vagy program által vezérelt beállítástól függ. Ebben az esetben éppen olyan nagyságú forgatónyomatékot állítunk elő, hogy a 45 zárórugó erejét legyőzhessük az ajtó nyitott 28 helyzetben való tartása érdekében.

Amennyiben az ajtó forgási tartományában akadályt ismerünk fel, például egy 21 érintkezőlap által szolgáltatott jel révén, vagy, amennyiben a kényszernyitási feltételek teljesülnek, a vezérlés timert indít, amely az ajtó zárását késlelteti. Amikor a timer a bekapcsolt késleltetési időt eléri, a program zárási státuszra kapcsol át. A 133 vezérlő- és szabályozóegység képes arra, hogy a késleltetési időt korlátozza, hogy a motor túlmelegedését megakadályozzuk.

Támogatási státuszban a felhasználót az ajtónyitás során oly módon támogatjuk, hogy az ajtónyitáshoz szükséges erőnek csak egy program által vezérelt csökkentés után megmaradt részét kell kifejtenie. Amennyiben bármilyen időpontban az ajtó forgási tartományában akadályt ismerünk fel, a program ebbe a státuszba megy át, függetlenül attól, hogy a programon belül melyik pontnál tart. Amennyiben az ajtó 12 zárt helyzetben van, úgy ezt kismértékben a 18 helyzet eléréséig nyitjuk, hogy a felhasználónak jelezzük, hogy az ajtón áthaladhat és erőkifejtése tá• · *··« ·♦·· ·· ·· · ♦ · · · • · · · · ^Λ • ···· * · ·

9·· · « · ·· *·

-22mogatásban részesül. Ennek során elegendő nagy forgatónyomatékot állítunk elő, hogy a 45 zárórugó ellennyomatékának nagyobbik részét legyőzhessük. Ez a felhasználó számára lehetővé teszi, hogy az ajtót csökkentett erőkifejtéssel mozgassa. A felhasználó által az ajtó nyitásához kifejtendő erő egyénileg beállítható.

Az összes beállítás normál esetben a manuális nyitási és zárási ciklus során az ajtó mozgásparamétereit határozzák meg és egyben tartalmazzák a zárási erő beállítását, a sebesség beállítását, a zárási sebességet az ajtó teljesen nyitott 28 helyzete és a 18 helyzet között, az ütközési sebesség beállítását a 18 helyzet és a 12 zárt helyzet közötti zárási sebesség beállításához, valamint a nyitásfékezés beállítását a nyitási ellenállás beállításához.

Normális vagy manuális üzemmódban a felhasználó az ajtót szokásos módon húzással vagy nyomással nyitja. A 31 ajtózáró szerkezet rugóereje miatt olyan nyitási ellenállás keletkezik, amelyet a felhasználónak le kell győznie. Az ajtó zárása a 45 zárórugó révén valósul meg és ezt a folyamatot a csillapítóközegnek a 31 ajtózáró szerkezeten belüli áramlása vezérli. Amennyiben a felhasználó utasítást ad az erő vonatkozásában támogatott ajtóműködtetésre, például 27 kapcsoló vagy hasonló elem működtetésével, illetve automatikusan, úgy a 19 ajtó vagy önműködően (teljesen automatikus módus) nyílik, vagy kissé kinyílik, és a felhasználóra vár, aki az ajtót csökkentett erőkifejtéssel kinyitja (erőkifejtésben támogatott módus). Amennyiben az ajtó “push-and-go” szerkezethez van kiképezve, úgy az ajtó minden egyes alkalommal zárt helyzetből kissé nyitott helyzetbe kerül és ezt követően vagy teljesen önműködően vagy erőtámogatással továbbnyílik a választott konfigurációtól függően.

A jobb megértés érdekében az alábbiakban az egyes programlépéseket, illetve az egyes alprogramokat ismertetjük: így például a 4. ábra olyan áttekintő folyamatábrát mutat, amely azt szemlélteti, hogy milyen módon valósul meg az egyes alprogramok, valamint üzemmódusok ellenőrzése, illetve tesztelése. A 15 lengőajtóhajtó szerkezet bekapcsolását követően első lépésben egy 29 tesztfázis következik. Ezt a 29 tesztfázist az alábbiakban az 5. ábra kapcsán még részletesebben ismertetjük. A 29 tesztfázis elvégzését 30 “teszt lezárva” állapot közlésével a soron következő programlépésnek jelezzük, úgyhogy a 15 lengőajtóhajtó szerkezet bekapcsolt paramétereit és ezáltal installációját tanulja. Ezt 1 tanulómódus segítségével valósítjuk meg. Az eredményt az egyes tanulómódusok lezárását követően összeköttetést képező 3 átmeneten keresztül 4 zárt helyzetnek jelezzük. A 4 zárt helyzeten belül az információ-feldolgozás vonatkozásában vagy 5 low-energy módust (kisenergia-módust) vagy 6 power-assist módust (segédenergia-módust) vá• · «··· *.

·· ···* «· i · · ♦ • · ·

-23laszthatunk. Amennyiben az 5 low-energy módust választjuk, úgy ez az információ azon programhoz jut, amely a nyitási módust feldolgozza. Amennyiben viszont a 6 power-assist módust választjuk, az utasítás a 7 egyensúlymódushoz jut, hogy ott feldolgozásra kerüljön. A 8 nyitási módus és a 7 egyensúlymódus felől utasítások mindenkor a 9 zárási módushoz kerülnek, hogy az ajtót ismét zárt helyzetbe hozzuk. Ezen okból kifolyólag valósul meg a 2 visszavezetés a 4 zárt helyzetbe.

Mielőtt a 19 ajtót a 15 lengőajtóhajtó szerkezet segítségével a legkülönbözőbb módusok egyikében működtetjük, valósul meg a 15 lengőajtóhajtó szerkezet tesztelése. Ezen tesztfázis meglehetősen terjedelmes, hogy biztosítsuk, hogy a 15 lengőajtóhajtó szerkezet a szerelés installáció és üzemelés során mindenkor a kívánt módon működjön, azaz az ilyen jellegű 15 lengőajtóhajtó szerkezet a felhasználó személyek számára semmilyen veszélyt ne jelentsen. Tekintettel arra, hogy az ajtónak különösen mozgássérült személyek számára is - említésre méltó problémák felmerülése nélkül - használhatónak kell lennie, egy ilyen jellegű lengőajtóhajtó szerkezetnek a legszigorúbb biztonsági követelményeknek is eleget kell tennie.

A 15 lengőajtóhajtó szerkezetet 34 starton keresztül a 133 vezérlő- és szabályozóegysége indítja. A 34 starttal indul a 133 vezérlő- és szabályozóegység szükséges feszültségellátása. Mielőtt viszont a 15 lengőajtóhajtó szerkezet üzembe állna, számos belső tesztet kell elvégezni. így 32 módusválasztás egymást követően az összes olyan eljárást kiválasztja, amelyeket a 15 lengőajtóhajtó szerkezet foganatosíthat, hogy a kiválasztott módusban egy rendeltetésszerű működtetést, illetve ajtón való áthaladást biztosítson. Amennyiben például a 32 módusválasztás által 42 manuális és low-energy üzemelést választunk, úgy 44 sebességbeállítás/sebességellenőrzésen keresztül a 85 futókocsi menettulajdonságait teszteljük. Egyben lehetőség van arra is, hogy itt sebességbeállítást végezzünk. Ez történhet manuálisan vagy automatikusan is. A teszt eredményes lezárását a 32 módusválasztás felé visszajelezzük, amely ennek hatására automatikusan egy teszteléshez való másik módusba megy át. Ez a 40 manuális és power-assist módus lehet, az erről való jelzés 46 forgatónyomaték-beállítás/forgatónyomaték-ellenőrzéshez kerül. A forgatónyomaték-ellenőrzés befejezését szintén a 32 módusválasztás felé jelezzük vissza, amely ennek hatására 38 manuális működtetés és push-and-go tesztjére kapcsol át. Első lépésben 48 zárt ajtó nyitása valósul meg és egyben ellenőrizzük a motorsebesség helyességét. Ezen teszt befejezését követően 50 ajtózárás valósul meg, hogy itt is ellenőrizzük, hogy a 31 ajtózáró szerkezet által meghatározott zárási sebesség az előre megadott paramétereknek megfelel-e. Az utolsó 52 tesztfázisban az ajtó meghatározott ideig zárt állapotban marad, hogy ezt követően 56 visz- • · «··· «·νν ·· ·· · ·· V V • · · « * t • ···· t ·· ··· · * · ···

-24szavezetésen keresztül ismét a program indulásához, azaz a 48 zárt ajtó nyitásához jussunk. Egy meghatározott időtartamon keresztül egy ilyen zárt ajtó tartós működését tesztelhetjük a 15 lengőajtóhajtó szerkezettel kapcsolatban. Ez 62 pushand-go tartós üzemnek felelne meg. Amennyiben a tartós üzem eredményesen lezárult, ezt a 32 módusválasztás felé visszajelezzük. A tesztfázist vagy a szerelést vagy az előállítást követően a gyárban indítjuk. A vonatkozó paraméterek összes változását vagy potenciométereken vagy különböző alprogramokon keresztül állíthatjuk be, illetve korrigálhatjuk. Ily módon gyors áttekintést nyerhetünk arról, hogy a zárt ajtó mechanikailag és elektromosan rendben van-e.

Amennyiben a 32 módusválasztás jelzi, hogy a beállítandó paraméterek az alapértékeknek megfelelnek, úgy a program 30 teszt lezárva állapoton keresztül tanulómódusra kapcsol át, amelyet a 6. ábrán szemléltettünk.

Miután a tesztmódusnak az itt csak példaként felsorolt összes lépése lezárult, az 1 tanulómódushoz 30 teszt lezárva jelzés kerül. Az 1 tanulómódus szintén csak példaképp és nem lezáróan van bemutatva, mivel a lengőajtóhajtó szerkezet alkalmazott konfigurációjától függően akár további tanulólépések lehetnek szükségesek, illetve bizonyos lépések el is hagyhatók.

Az alábbiakban a tanulómódust olyan kiviteli példa kapcsán ismertetjük, amelynél a 31 ajtózáró szerkezet 85 futókocsival ellátott 53 hajtóegységgel van kombinálva.

A tesztfázis eredményes lezárását első lépésben arra hasznosítjuk, hogy az 53 hajtóegység 85 futókocsijával a lengőajtóhajtó szerkezet paramétereit közöljük. Ezért első lépésben a 85 futókocsit teljesen visszahúzott 58 helyzetbe hozzuk, azaz a 85 futókocsi zárt ajtóhelyzetben a 37 dugattyútól teljesen eltávolodik és 13 helyzetbe kerül. A 85 futókocsi helyzetét mindenkor 129 növekmény-jeladó ellenőrzi. Egy további lépésben pontosan rögzítjük, illetve érzékeljük a 85 futókocsi véghelyzetét és úgy határozzuk meg, hogy a 85 futókocsit lassan ismét a 37 dugattyú felé mozgatjuk. Miután a 85 futókocsi a 37 dugattyúval találkozott, amit a motoráram megfigyelésével jelzünk, a 130 hajtómotor a 85 futókocsin keresztül a 37 dugattyúra nyomást fejt ki, amíg egy átlagos, a programon belül előre megadott, illetve beállított motoráramot el nem érünk. Ezt a pozícióáram tanulófázisának 162 lépésén keresztül állapítjuk meg. Amennyiben a 85 futókocsi egy előre meghatározott tűrési sávon belül a 37 dugattyúval nem találkozik, 161 utasítás kerül 84 “dugattyú nem talált” programlépéshez. Ebben az esetben a 85 futókocsi jelenlegi helyzetében állva marad. A 37 dugattyú nem találásának különböző okai lehetnek, amelyek közül például az egyik az ajtó nem helyes zárása. Ezért először a 19 ajtót zárni kell, úgy-25hogy 86 “ajtó zárva” utasítás 90 visszavezetésen keresztül visszajut a tanulófázis újraindításához, ahogy a fentiekben leírtuk, a 85 futókocsi visszajutásával a program újra indul.

Amennyiben a tanulófázis 162 lépése során egy másik hiba merül fel, a tanulóprogramot szintén megszakítjuk és 82 visszavezetésen keresztül új tanulóciklus kezdődik a 85 futókocsi 13 helyzetből 58 helyzetbe való visszavezetésével.

Ahogy már említettük, a 15 lengőajtóhajtó szerkezet minden további nélkül járulékos biztonsági eszközök nélkül is megfelelően működik. Ehhez a 31 ajtózáró szerkezet és az 53 hajtóegység nagyon pontos vezérlésére és belső megfigyelésére, és itt különösen a 85 futókocsi pontos helyzetére van szükség. Az előbbiekben említett okokból további tanulólépések elvégzésére 64 utasítás kerül kiadásra, ha a 85 futókocsi eredményesen rátalált a 37 dugattyúra. Az új tanulólépések zárt ajtó esetén a dugattyú és a futókocsi közötti pontos helyzet újabb megtanulását foglalják magukba. A dugattyúhelyzetre vonatkozó 66 tanulófázisban ezért a 85 futókocsi ismét 13 helyzetébe mozog vissza, ezen ponton marad, majd 105 végével a 37 dugattyú felé mozog. Mivel az ajtó zárt helyzetben van, ezt a helyzetet az ajtó nyitási fokok szempontjából 0-ként definiáljuk. A pontos pozíciók meghatározását tartalmazó 68 lépés következtében a 85 futókocsi vonatkozásában plusz és mínusz pozíciók léteznek.

Mínusz pozíciók alatt az összes olyan helyzetet értjük, amelyek a 0 helyzetből végső 58 helyzetig, azaz 13 helyzetig terjedő tartományba esnek, míg a 85 futókocsi összes plusz pozíciója azon tartományba esik, amelyben a csatlakoztatott 19 ajtó nyitva van. A pozíciók meghatározását tartalmazó 68 lépés a 85 futókocsi mínusz és plusz pozíciói mellett a nyitási fázis indítási pontját is tartalmazza. Ezt követően kissé nyitott ajtó esetén valósul meg nyitási 70 helyzetellenőrzés, ahol a futókocsi ezt megfelelő programadatokkal ellenőrzi, azaz ennél a lépésnél valósul meg különösen a motoráram tanulása és ennek alapértékekkel való összehasonlítása. Amennyiben ezen tanulófázis során hiba lép fel, úgy ezt 80 visszavezetésen keresztül a tanulómódus indításának jelezzük. A 70 helyzetellenőrzés felől 94 viszszavezetés 84 “dugattyú nem talált” lépés felé is jelzés történik, amennyiben a 19 ajtónak a 85 futókocsi hajtószerkezete által biztosított nyitása során a 37 dugattyúval nem jön létre megfelelő érintkezés. Ebben az esetben is, ahogy már leírtuk, újabb tanulási státusz indul, hogy a lengőajtóhajtó szerkezet rendeltetésszerű működését biztosítsuk.

Az üzembiztonság növelése érdekében arra is van lehetőség, hogy ezen tanulólépéseket többszörösen végezzük, hogy ezáltal a talált pozíciók belső ellenőr-26zését biztosítsuk. Amennyiben viszont a 85 futókocsinak a 37 dugattyúhoz képesti helyzetét előre meghatározott helyzetben találjuk, a 70 helyzetellenőrzés felől 92 nyitási utasítás jut egy további programlépéshez. A 72 programlépésben ezt követően az ajtóerők tanulása valósul meg. Ebben az esetben az ajtó kismértékben kinyílik, hogy az ajtó két oldalán uralkodó nyomáskülönbségeket felismerjük, mivel ellenkező esetben a 85 futókocsi hibás erőket tanulna meg. Egy ezt követő 74 programlépésben valósul meg a 31 ajtózáró szerkezet rugóerőinek tanulása. Az alkalmazott ajtótól függően az ajtózáró szerkezeten belül található 45 zárórugó miatt itt különböző erők léphetnek fel. Ezen tanulási folyamat eredményes lezárását követően 76 “tanulómódus lezárva” utasítás kerül a zárt helyzet programlépéséhez. Ezen tanuló lépés befejeztével az ajtó ismét automatikusan zár, a 85 futókocsi végső 58 helyzetébe, majd ezt követően ismét az előzőleg meghatározott nullahelyzetet jelentő 14 helyzetébe kerül.

Az első 69 nyitási fázisban tehát a 85 futókocsi 14 helyzetben van, azaz az ajtó zárva van és a 85 futókocsi a 37 dugattyúval érintkezésben van, anélkül, hogy ezt véghelyzetéből kimozdítaná. Az első 69 nyitási fázis felől közvetlenül 73 nyitási parancs juttatható 92 ajtónyitási utasítás programlépéséhez. Egy további programlépés is választható, éspedig 75 tanulófázis, amely a 85 futókocsi számára a 91 visszahúzó rugó erejének tanulását foglalja magába. Ezt követően viszont ismét 81 nyitási folyamat megszakítása valósul meg és a 85 futókocsi 83 pozícióban, azaz nulla-helyzetben megáll. Itt újabb 163 nyitási utasítás kerül kiadásra, amely az utánkapcsolt 88 ajtónyitó szerkezet számára 92 nyitási utasítást indít. A 88 ajtónyitó szerkezet működtetését követően egy 95 késleltetési idő elteltével a csatlakoztatott ajtó számára vagy 93 zárási parancs vagy 98 ajtónyitási parancs, illetve 96 powerassist parancs kerül kiadásra. Ezen különböző módusokat az alábbiakban még részletesebben ismertetjük és ezeket a programkiválasztás alapján megfelelően aktiváljuk. Az ajtónyitási parancs a 83 pozícióból is kiadható, itt viszont különbséget kell tenni aközött, hogy ezen parancs esetén egy manuális vagy programon keresztül kiadott parancsról van-e szó. így például 87 push-and-go működtető parancs 89 push-and-go aktiválását válthatja ki. Ebben az esetben a 85 futókocsi a 37 dugattyúval súrlódási érintkezésben van, ahol a 85 futókocsi nem képes arra, hogy saját erőből az ajtót nyissa. A 89 push-and-go aktiválását követően ebben az esetben a kiválasztott program szerint 97 motoráram-ellenőrzés indul. Különböző alprogramok segítségével itt is különböző módok valósíthatók meg az ajtó működtetése vonatkozásában, mint például a 78 utasítás egy push-and-go indításhoz power-assist módusban. Amennyiben 88 ajtónyitó szerkezet nincs elrendezve, úgy

-27ezen programlépésből közvetlenül adható 96 power-assist parancs. Amennyiben nincs 92 nyitási utasítás, ez a programlépés 99 ajtózárási parancsot szolgáltat.

Amennyiben 96 power-assist parancs került kiadásra, a csatlakoztatott 19 ajtó 7 egyensúlymódusba kerül. A 96 power-assist parancs hatására az ajtó 100 indulása valósul meg nulla-helyzetből. Ezen programlépést követően az ajtónak egyensúlyállapotban való tartására irányuló 103 parancs kerül kiadásra. A 103 parancs mellett push-and-go és power-assist-re vonatkozó 78 utasítás is kiadható. A

108 egyensúlystátusz programján belül a programkiválasztás szempontjából több megoldás lehetséges. így például az ajtót egyensúlystátuszban csupán meghatározott ideig tartjuk, hogy a csatlakoztatott 130 hajtómotor túlterhelését és ezáltal meg nem engedett felmelegedését megakadályozzuk. A beállítható nyitási idő elteltével 106 zárási parancs kerül kiadásra. A 106 zárási parancs más megfontolásokból, például a programlefutás változása miatt is kiadásra kerülhet. A 108 egyensúlystátusznak egy alprogramja felől az ajtó nyitott helyzetben való tartására irányuló 107 parancs juttatható a nyitási programhoz. Az egyensúlyprogram lefutását követően minden esetben 104 zárási parancs jut a zárási programhoz.

Egy további főprogram a 9. ábrán vázlatosan ismertetett nyitási program. A 98 ajtónyitási parancs hatására 8 nyitási módus lép működésbe. Az első státusz a

109 programlépésben megvalósított sebességkiszámítás. A sebesség kiszámítása attól függ, hogy az 53 hajtóegységre milyen fajta ajtózáró szerkezet van csatlakoztatva. A nyitási programban a második lépés abból áll, hogy néhány fokkal történő ajtónyitást követően a 88 ajtónyitó szerkezet 110 kikapcsolása valósul meg. Miután a 19 ajtó a meghatározott nyitási szöget elérte, kezdődik a 111 fékezési fázis, hogy a még megteendő út alapján egy kisebb nyitási sebességet biztosítsunk. Ezen kisebb 112 végsebességet addig tartjuk be, míg az ajtó 116 végpozícióban maximális nyitási szögét el nem érte.

Az egyes 110, 111, 112 programlépésekből egy push-and-go és powerassist módus megvalósítása után 78 utasításon keresztül jelzés továbbítható az egyensúlymódus programjához. Annak érdekében, hogy a 19 ajtó maximálisan nyitott helyzetben maradhasson, az egyensúlymódus felől 107 parancs kerül a 116 végpozícióhoz. A 8 nyitási móduson belül 99 ajtózárási parancs is feldolgozásra kerül. A 99 ajtózárási parancs 114 nyitásszög felismeréséhez kerül, ahol a programszerkezet alapján vagy 115 stop utasítás kerül kiadásra, azaz ebben az esetben az ajtó már véghelyzetben van, vagy pedig 113 sebességutasítás jut a 110 programfázishoz, ahol az ajtózáró szerkezetet kikapcsolják és a normál sebességet elérik.

-28Annak érdekében, hogy a 19 ajtó zárási folyamata bármilyen nyitási szögből ellenőrzötten valósuljon meg, a teljes programszerkezet 9 zárási módust tartalmaz. Amennyiben egy alprogram vagy egy másik módus felől 117 zárási utasítás kerül kiadásra, olyan feldolgozás valósul meg, amely zárási sebességre vonatkozó 118 utasításkiadás révén a 85 futókocsi sebességét oly módon szabályozza, hogy ez maximális sebességgel kvázi a dugattyú előtt mozoghasson, anélkül, hogy ezáltal az ajtózáró szerkezetét a zárás során akadályozná. Ebben az esetben a 45 zárórugó tárolójában tárolt energia és az áramlási csatornákon keresztül történő áramlás határozza meg a sebességet. Egyidejűleg 119 ellenőrzésre kerül a laza érintkezés, azaz a 85 futókocsi és a dugattyú közötti súrlódási kapcsolat, hogy a teljes zárási folyamat során azon pozíció eléréséig, amely röviddel a zárási helyzet előtt található, lehetővé tegyük az ajtó visszamozgatását, amennyiben erre szükség van. Csak abban az időpontban, amikor az ajtó még kissé nyitott 18 helyzetben van, mozog a 85 futókocsi 20 helyzetéből végső 13 helyzetébe. Ez a futókocsi és dugattyú szétválasztására irányuló 120 parancs hatására valósul meg. Annak érdekében, hogy a 85 futókocsi meghatározott helyzetben ismét megálljon, a 133 vezérlő- és szabályozóegységnek 164 “ajtó zárva” jelzést adunk. Amennyiben bármilyen okból a 130 hajtómotor túlmelegedett, úgy ezt 122 motorhőmérséklet-ellenőrzés révén ellenőrizzük, amely a 15 lengőajtóhajtó szerkezetet egy meghatározott időtartamra kikapcsolja, amely alatt a túlmelegedett részek lehűlhetnek.

Ez a program továbbá 121 módusdöntést tartalmaz, amely arról dönt, ha például az ajtót nagyon gyorsan manuálisan nyitják, hogy a személynek egy meghatározott nyitási szögtől kezdődően nincs-e szüksége a push-and-go funkcióra, mivel a nyitási sebesség nagyon nagy és abból lehet kiindulni, hogy ebben az esetben az ajtónyitáshoz támogatásra nincs szükség. Ezt követően az ajtó szokásos módon zárna és a 85 futókocsi ismét végső 13 helyzetbe kerülne vissza, miután 123 futókocsimegállás parancsot kapott. Ezen push-and-go funkció során is megvalósul 124 áramfigyelés, hogy a hajtóegységek túlmelegedését megakadályozzuk.

A fentiekben leírt 121, 123 és 124 programlépésekből közvetlenül, valamint a 9 zárási módus más alprogramjaiból 125 nyitási parancs vezethető le, amely majd a 8 nyitási módusnak megfelelően feldolgozásra kerül.

A fenti leírás alapján érthető, hogy itt olyan programról van szó, amely egyrészt önellenőrzést, másrészt számos alprogram segítségével az összes kombinációs lehetőséget biztosítja, amely alprogramok egy ajtón különösen az alábbiakban leírt funkciók megvalósítását teszik lehetővé. Ez a felsorolás nem lezáró és értelemszerű választással kiegészíthető.

-29Α 12. ábrán látható a támogatómódus, azaz itt a power-assist módus lépései kerülnek bemutatásra. Miután ezt a programot 34 starton keresztül indítottuk, első lépésben 134 megfigyelés lép működésbe, éspedig ha a 19 ajtó a kis nyílásszögű 18 helyzetbe került. Amennyiben ezen a ponton a felhasználó személy az ajtót manuálisan nyitja, akkor csak az ajtózáró szerkezeten keresztül megvalósított zárási sebességet ellenőrizzük. Amennyiben viszont az ajtóra kis erőt fejtünk ki, a 135 támogatási utasítás kerül feldolgozásra, aminek hatására a 133 vezérlő- és szabályozóegységen keresztül a 85 futókocsi megfelelő vezérlése lép működésbe. Amennyiben a felhasználó személy az ajtóra nem fejt ki erőt, úgy 136 ajtó egyensúlyban tartása valósul meg automatikusan, az ajtó ezen pontból továbbra is közvetlenül nyitható, mivel az egyensúlyban a 85 futókocsi és a 37 dugattyú között közvetlen érintkezés jött létre. Amennyiben az ajtó nyitott helyzetben van, egy 137 stop utasítást alkalmazunk 138 ajtó nyitott helyzetben való tartására. Ebből a pozícióból lehetőség van arra, hogy egy előre megadható idő elteltével 139 zárási utasítást adjunk, amelyet ismét 141 ajtó zárása programlépésben dolgozunk fel. Mihelyt az ajtó a meghatározott 12 zárt helyzetbe kerül, úgy ezt a tényt 145 programlépés jelzi. Ebből kiindulva lehetőség van arra, hogy a programkezdethez újabb 144 start utasítást juttassunk el. Ebben az esetben is van ismét lehetőség arra, hogy különböző alprogramokból például a 142 és 143 nyitási utasításokat feldolgozzuk, amelyek az ajtó nyitását a power-assist módusból teszik lehetővé. A 136 egyensúlystátuszból az ajtó azonnali zárását szolgáló 140 zárási utasítás is feldolgozható.

Egy további módus a 13. ábrán látható, ahol a már leírt power-assist módus mellett a push-and-go módus is megvalósult. Ebben az esetben a 134 megfigyelés felől a 135 támogatási utasítás felé 146 nyitási utasítást juttatunk. Ez a 135 programlépés szolgáltatja a 136 ajtó egyensúlyban tartására vonatkozó programot. Ezenkívül ezen program esetén a 134 megfigyelésből a 148 zárási folyamat megfigyelésére szolgáló utasítást is feldolgozzuk. Ez a 147 zárási utasítás 145 “ajtó zárt helyzetben” programrészbe kerül.

A low-energy módus funkciója esetén a 34 start utasítás hatására ismét a 134 megfigyelés lép működésbe. Ez a 134 megfigyelés szintén a 18 helyzetben lép működésbe, amikor az ajtó kissé nyitott állapotban van. Egy további utasítás esetén az ajtó 149 nyitási utasítást kap, ahol az ajtó a nyitott 28 helyzet eléréséig nyílik. Ez a 138 programlépésnek felel meg. A 138 programlépésből több funkció, például 140 zárási utasítás, levezetendő, amely 140 zárási utasításra a 141 “ajtó zárása” programlépés valósul meg. A 145 “ajtó zárt helyzetben van” helyzetből 143 nyitási utasítás, illetve a 141 “ajtó zárása” programlépésből 142 nyitási utasítás továbbítha-30tó 150 megfigyelés felé. A 150 megfigyelést magába foglaló programlépés egyrészt 151 zárási utasítást adna, a 149 nyitási utasítás programja felé. Ez akkor lépne működésbe, amennyiben visszafordítás iránti igény lépne fel. Amennyiben a felhasználó személy az ajtót a nyitási folyamat során megállítaná, úgy a 149 nyitási utasí5 tás programja 152 fékezés utasítást hozna létre, amelynek hatására a 136 “ajtó egyensúlyban tartása” valósulna meg.

A low-energy módus ezen funkciója push-and-go funkcióval is összekapcsolható, amelyet a 14. ábra szemléltet. Azon programlefutás mellett, mint amilyet a tiszta low-energy módusnál leírtunk, járulékosan a 134 megfigyelésből kiindulva a 10 zárási folyamathoz is 148 megfigyelés valósul meg. Ezáltal a normál üzem megszakítható és az ajtó ellenőrzötten a 18 helyzet eléréséig mozog. Ezt követően 147 zárási utasítás kerül kiadásra a 145 “ajtó zárt helyzetben van” programhelyre.

(jLJ Hajtószerkezet lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére legalább egy-jj~_M szárnyas ajtókhoz, amelyeknek ajtószárnya nyitóirányba ható elektromechanikai

Claims (15)

1. hajtómotorral ellátott berendezés által mozgathatóan van elrendezve, ahol a lengőajtóhajtó szerkezet erőátviteli eszközön keresztül az ajtószárnnyal össze van kapcsolva, továbbá mikroprocesszorral és legalább egy tárolóval ellátott vezérlő- és szabályozóegység van elrendezve, azzal jellemezve, hogy különböző programok tárolására szolgáló különböző tárolókkal van ellátva.

   Eljárás az 1. igénypont szerinti lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy legalább egy tárolóban különböző programokat tárolunk, amelyeknek segítségével a vezérlő- és szabályozóegységet (133) olyan helyzetbe hozzuk, hogy az ajtón áthaladó személyek biztonságának biztosítása mellett az ajtót választás szerint különböző üzemmódban üzemeltesse.

   3. Eljárás az 1. igénypont szerinti lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a vezérlő- és szabályozóegység tanulását biztosítjuk, ami a csatlakozó berendezés különösen az alábbi paramétereinek tanulását foglalja magába:

   a) az elektromechanikai hajtószerkezet súrlódási erőit,

   b) az ajtó (19) zárószögét,

   c) az ajtónak (19) a zárt helyzetből (12) való kimozdításához minimálisan szükséges erőt.

   (4^) Hajtószerkezet lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére legalább egy- 444^ szárnyas ajtókhoz, amelyeknek ajtószárnya nyitóirányba ható elektromechanikai hajtómotor által mozgathatóan van elrendezve, ahol a hajtómotor hajtótengelye hajtóművel van összekapcsolva, záróeszközként pedig ajtózáró szerkezet van alkalmazva, amelynek tengelye rudazattal együttműködő kapcsolatban van, továbbá a hajtószerkezet mikroprocesszorral és legalább egy tárolóval ellátott vezérlő- és szabályozóegységgel van ellátva, azzal jellemezve, hogy az ajtózáró szerkezet (31) házára (35) nyomókamra (49) oldalán zárófedélen (55) keresztül hajtóegységgel (53) ellátott ház (59) van ráperemezve, amelyben mozgatható szerkezet van elrendezve, amely futókocsival (85) van ellátva, amelynek szabad futókocsivége (105) az ajtózáró szerkezet (31) dugattyújával (37) nemrögzített kapcsolatba juttathatóan van elrendezve, továbbá különböző tárolók vannak elrendezve.

   5. A 4. igénypont szerinti hajtószerkezet, azzal jellemezve, hogy mechanikai felépítése az alábbiak szerint van megvalósítva:

   a) az ajtózáró szerkezet (31) tengelykimenete (33) hozzávetőlegesen a ház közepén van elrendezve,

   b) az ajtózáró szerkezetre (31) a hajtóegység (53) van ráperemezve,

   c) a hajtómotor (93) a hajtóegység (53) fölött van elrendezve és ezzel ösz- sze van kötve, ahol egyben növekmény-jeladó van elrendezve,

   d) az ajtózáró szerkezet (31) fölé hálózati transzformátor van szerelve,

   e) a vezérlő- és szabályozóegység (133) oldalt, illetve az ajtózáró szerkezet (31) fölött van elrendezve.

   6. A 4. igénypont szerinti hajtószerkezet, azzal jellemezve, hogy a lengőajtóhajtó szerkezet (15) a tápfeszültség hiánya esetén ajtózáró szerkezetként működik.

   Eljárás a 4. igénypont szerinti lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy legalább egy tárolóban olyan különböző programokat tárólunk, amelyek az ajtón (19) áthaladó személyek biztonságának biztosítása mellett a vezérlő- és szabályozóegységet (133) a dugattyúval (37) ellátott futókocsin (85) keresztül alkalmassá tesszük arra, hogy az ajtót (19) választás szerint különböző üzemmódban üzemeltesse.

   8. Eljárás a 4. igénypont szerinti lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a vezérlő- és szabályozóegység (133) tanulását biztosítjuk, ami különösen a csatlakozó ajtózáró szerkezet (31) alábbi paramétereinek tanulását foglalja magába:

   a) az elektromechanikai hajtószerkezet súrlódási erőit,

   b) az ajtó (19) zárószögét,

   c) az ajtózáró szerkezet (31) zárórugójának (45) maximális rugóerejét,

   d) a c) szerinti maximális rugóerőből a minimális nyitóerőt számítjuk ki.

   9. Eljárás a 4. igénypont szerinti lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy az alábbi eljárási lépéseket valósítjuk meg:

   a) a szerkezet dugattyújával (37) egy egységet súrlódási kapcsolatba hozunk,

   b) ezen egységet választás szerint mozgatjuk, hogy a dugattyút (37) olyan irányba hozzuk, amely legalább az ajtónyitást támogatja.

   10. Eljárás a 4. igénypont szerinti lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (37) és a futókocsi (85) közötti pozíciót állandó megfigyelés alatt tartjuk és a választott üzemmódnak megfelelően szabályozzuk.

   • · · · · ·

   11. Eljárás a 4. igénypont szerinti lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a hajtóegység (53) segítségével csupán az ajtó (19) nyitási folyamatát valósítjuk meg, míg a zárási folyamatot az ajtózáró szerkezet (31) zárórugójában (45) tárolt energia révén valósítjuk meg.

   5 12. Az 1-11. igénypontok szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy fellépő hibák esetén öndiagnózist biztosító programot alkalmazunk.

   13. Az 1-11. igénypontok szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy az összes fix és változó üzemi paraméter rög-

   10 zítésére és feldolgozására szolgáló programot alkalmazunk.

   14. A 2. és 7. igénypont szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a vezérlő-és szabályozóegység (133) az üzemi paraméterek, illetve üzemmódok választás szerinti változtatását és/vagy átkapcsolását engedélyezi, ahol a változtatást és/vagy átkapcsolást önműködően

   15 és/vagy manuálisan valósítjuk meg, az ajtó, illetve az alkalmazott ajtózáró szerkezet teljesítmény-képességének befolyásolása nélkül.

   15. A 2., 7. és 14. igénypontok szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy az ajtó (19) nyitási szögét és nyitási idejét egyénileg igazítjuk.

   20 16. A 2., 7. és 14. igénypontok szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy az ajtó (19) zárási késleltetését egyénileg igazítjuk.

   17. A 2. és 7. igénypontok szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a hajtómotor (130) áramát állandó meg-

   25 figyelés alatt tartjuk és fenyegető túlmelegedés esetén a vezérlő- és szabályozóegység (133) segítségével a lengőajtóhajtó szerkezetet (15) üzemen kívül helyezzük.

   18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezetüzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a lengőajtóhajtó szerkezetet (15)

   30 biztonsági érzékelő elrendezés nélkül a legkülönbözőbb üzemmódokban működtetjük.

   19. Az 1-5. és 17. igénypontok szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a vezérlő-és szabályozóegység (133) segítségével a hajtómotor (130) forgatónyomatéka által előidézett erőt a mozgó aj-

   35 tószárnyra kifejtett hatásként automatikusan korlátozzuk.

   20. A 4., 7., 13., 14. és 17. igénypontok szerinti eljárás lengőajtóhajtó szer-

   -34kezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a vezérlő- és szabályozóegység (133) tanulását biztosítjuk, amely különösen az alábbi paraméterek tanulását foglalja magába:

   a) az elektromechanikai hajtószerkezet súrlódási veszteségeit,

   5 b) az ajtózáró szerkezet (31) zárórugójának (45) rugóerejét,

   c) a dugattyú (37) pozícióját az ajtó (19) zárt helyzetében (12).

   21. Az 1., 2., 4., 7. és 11. igénypontok szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a vezérlő- és szabályozóegység (133) segítségével az ajtó (19) zárási folyamatát késleltethetjük.

   10 22. Az 1. és 4. igénypontok szerinti hajtószerkezet, azzal jellemezve, hogy az ajtón (19) járulékos kódoló nincs elrendezve.

   23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy olyan programot alkalmazunk, amelynél egy személy által kifejtendő szükséges nyitóerőt csökkentjük, de nem eli-

   15 mináljuk.

   24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti eljárás lengőajtó-hajtószerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy egyensúlymódust alkalmazunk.

   25. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy push-and-go módust alkalma-

   20 zunk.

   26. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy power-assist módust alkalmazunk.

   27. Az 1-26. igénypontok bármelyike szerinti eljárás lengőajtóhajtó szer25 kezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy nyitási státus esetén program segítségével az ajtószárnyat maximális nyitási szög eléréséig automatikusan kinyitjuk, ahol a folyamat legalább az alábbi programlépéseket foglalja magába:

   a) az ajtószárnyat maximális sebesség eléréséig növekvő sebességgel mozgatjuk,

   30 b) a maximális sebességet úgy határozzuk meg, hogy az ajtószárny a kívánt nyitási időn belül nyitott helyzetbe kerüljön,

   c) a nyitás fékezésének tartományában a maximális sebességet kisebb sebességre csökkenthetjük,

   d) amennyiben az ajtószárny a nyitási fázis során akadályra fut, a progra-

   35 mot az erőtámogató nyitási módusba juttatjuk,

   e) amennyiben az ajtószárny zárási fázis során akadályra fut, úgy a prog-

   -35ramot automatikusan ismét az erőtámogató nyitási módusba juttatjuk.

   28. A 24. igénypont szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy támogatómódusban a felhasználót az ajtószárny nyitása során az ajtószárny nyitásához szükséges erő programvezérelt csökkenté-

   5 sével támogatjuk.

   29. A 26. és 28. igénypontok szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy akadálynak az ajtószárny forgási tartományában való felmerülése esetén a vezérlő- és szabályozóegységet az alkalmazott programok, illetve üzemmódok mindegyikéből támogatómódusba juttatjuk.

   10 30. A 28. igénypont szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a támogatómódust legalább az alábbi programfázisokkal látjuk el:

   a) a zárt ajtót (19) a program indítását követően néhány fokkal megnyitjuk,

   b) az ajtószárnyra gyakorolt manuális erő kifejtésekor ennek nyitási mozgá-

   15 sát motorikus hajtóerővel támogatjuk,

   c) kényszerzáró feltételeknek a támogatómódus során bármilyen időpontban történő felismerése esetén a programvezérlést zárási státuszba kapcsoljuk át.

   31. A 28-30. igénypontok szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemel-

   20 tetésére, azzal jellemezve, hogy a támogatómódust addig tartjuk működésben, míg az ajtó (19) mozgásban van, illetve az előre megadott záráskésleltetési idő el nem telt.

   32. A 21. igénypont szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy az ajtózárás megfigyelésére szolgáló programot al-

   25 kalmazunk és az egységet választás szerint oly módon mozgatjuk, hogy a dugatytyúval (37) érintkezésbe kerül, ami a zárásmód változtatását biztosítja, amennyiben ez előre meghatározott paramétereken kívül van.

   33. A 23., 24., 25. és 26. igénypontok szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a legkülönbözőbb üzemmódokat,

   30 illetve üzemmódusokat egymással kombinálhatjuk.

   34. Az 1-33. igénypontok bármelyike szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a lengőajtóhajtó szerkezetet (15) a vezérlő- és szabályozóegységgel (133) együtt zsilipüzemben alkalmazzuk.

   35. Az 1-34. igénypontok bármelyike szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerke-

   35 zet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a szerkezetet függetlenül csatlakoztatjuk és a csatlakoztatást programozással igazítjuk.

   36. Az 1-34. igénypontok bármelyike szerinti eljárás lengőajtóhajtó szerkezet üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a tápfeszültség megszűnése esetén az ajtószárnnyal a tápfeszültség újbóli megjelenésekor önműködően tanulómenetet végeztetünk.

   -36A meghatalmazott:

   Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.

   O‘-

   A 2á>
2. 2/15
3. 3/15

   Fig-3
4. 4/15
5. 5/15 • ·
6. 6/15

   Fig-6

   ΓC-. ' ., . ‘ · .. . , f φ ·
7. 7/15

   Fig-7 ·« ·
8. 8/15

   Fig-8
9. 9/15 ···· ·· ·« ·«·· *, • · · · · · · • . í f·* · ♦♦

   .. · · ? · ·

   Fig-9

   Fig-
10. 10
11. 11/15

    CD

    ΓΧ1
12. 12/15 • · · « ·« · ·*· • · » • ♦ · ·· · · · · ·

    I ·*··
13. 13/15

    Fig-13
14. 14/15

    Fig-14 ·>

    • ·
15. 15/15

    Fig-15