HUT66917A - Method for purification of polysaccharides - Google Patents

Description

A találmány tárgya poliszacharidok tisztítására szolgáló eljárás; a találmány szerinti eljárással a poliszacharidokból eltávolítjuk a nem kívánatos ízeket és szagokat; a találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy

a) 1-40 tömeg% szilárd poliszacharidot vizes közegben diszpergálunk;

b) a diszpergált poliszacharidot szolubilizáljuk;

c) a szolubilizált poliszacharidot vízgőz kezelő berendezésbe visszük;

d) a szolubilizált poliszacharidot tartalmazó készüléken keresztül vízgőzt áramoltatunk át;

f) a vízgőzt a berendezésből elűzzük; majd

e) a szolubilizált poliszacharidot kinyerjük; amikoris javított ízzel és szaggal rendelkező poliszacharidokat kapunk.

A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a poliszacharidokból eltávolíthatók a nem kívánatos ízek, szagok és/vagy szín. Az eljárás alkalmazható vízoldható keményítő hídrólizátumoknál is. A találmány szerinti megoldáshoz tartozik a tiszított poliszacharidoknak élelmiszeripari termékekhez való alkalmazása és egyéb olyan területeken való használata, ahol kívánatos, hogy íz, szag és/vagy szín tekintetében a termék nagy tisztaságot mutasson.

A monoszacharidok előállításánál gyakran alkalmaznak aktív szénen való szűrést, a különféle átalakítási lépéseknél, így például a keményítőből előállítandó cukroknál és egyéb édesítőszereknél. Glükóz és dextróz szirupokat, továbbá keményítőből nyert nagy koncentrációban fruktózt tartalmazó szi

- 3 rupokat gyakran szoktak aktív szénen keresztül szűrni és ily módon az édesítőanyagot tisztítani és a színét javítani.

[van Asbeck T. M. W. és munkatársai : The Evaluation of Activated Carbon in the Purification of Starch-Based Sweeteners, Starch/Starke, 33 378-383 (1981)].

A cukor tisztítás technológiájából ismert az, hogy az a keményítő, amelyet csak részben alakítottak át cukorrá, jelentős mennyiségű keményítő hídrólizátumot vagy dextrint tartalmaz és nem kívánatos mértékben szürkére van szineződve, ami annak tudható be, hogy a keményítő hidrolizációs termékei szénrészecskéket emulgeálnak. A keményítő hidrolizátumok tisztítására és az emulgeált szénrészecskék eltávolítására vonatkozó eljárást ismertet 0 495 407A1 számú európai szabadalmi bejelentés közzétételi irata, amit 1992. január 10-én nyújtottak be Walsh és munkatársai.

Ismeretesek olyan eljárások, amelyek segítségével zsírokat és olajokat, továbbá színezékeket és illatanyagokat vízgőz kezelés segítségével tisztítanak. Nem ismert azonban olyan módszer, ahol poliszacharidokat vízgőz kezeléssel tisztítanának.

Ismertek olyan módszerek, ahol a keményítőt ultraszűréssel tisztítják és ahol a keményítő oldhatatlan alakban van jelen; az oldhatatlan keményítőt a vizes mosás után könnyen elkülönítik.

Ismertek olyan lépések, amelyek során élelmiszeripari termékeket szintelenítésnek (fehérítésnek) vetnek alá - így például a lisztet fehérítik - nem írtak le azonban olyan eljárást, ahol oldható keményítő hídrólizátumokat az élelmi• · • · · · · · · • · · « · · k ·· · · · ··· ······ ·

- 4 szeriparban használatos fehérítő szerrel kezelve a nem kívánatos íz és szag vagy szín eltávolítható vagy csökkenthető lett volna.

A technológia fejlődése mellett az iparban szükség van olyan új keményítő hídrólizátumokra és egyéb poliszacharidokra, amelyeknek kellemes íze van, mérsékelten vagy egyáltalán nem édesek és nem higroszkópos por formájában állíthatók elő. Ezeket a hidrolizátumokat zsír utánzatokként vagy zsír helyettesítő anyagként, továbbá szintetikus édesítőszerek hordozóanyagaként, ízanyagok, illatanyagok színezőanyagok hordozóanyagaként alkalmaznak. Ezek az anyagok használhatók porlasztásos szárítási segédanyagként italoknál, így például kávénál, teánál, színezékeknél, illatanyagoknál; hasznosíthatók továbbá vívőanyágként, diszpergálószerként élelmiszerekben, így például kávéban, továbbá fehérítőanyagként, továbbá nedvességet megkötő anyagként kenyérben, tésztakészítményekben, hústermékekben, különösen alacsony zsírtartalmú élelmiszereknél. A kezeletlen keményítő, gumitermékek és egyéb poliszacharidok használhatók sűrítőszerként is, a viszkozitást módosító szerként pudingoknál, gyümölcstermékeknél, fagyasztott desszerteknél továbbá fagylaltoknál.

A természetes keményítő, továbbá a savas kezeléssel, hőkezeléssel, enzimatikus vagy oxidatív hidrolízissel előállított keményítő hidrolizátumok,^ általában különféle szennyezőanyagokat tartalmaznak, amelyek nemkívánatos ízt (igy például gabona ízt) szagot vagy színt kölcsönöznek az élelmiszeripari terméknek. Számos egyéb poliszacharid is, így például az élelmiszerekhez használatos gumitermékek, • · · « ·· · · ······ ·

- 5 természetes alakjukban nemkívánatos ízzel, szaggal vagy színnel rendelkeznek. Ezenkívül egyes esetekben nem kívánatos, hogy a poliszacharid hidrolizátum egyszerű cukrot vagy oligoszacharidot tartalmazzon. Ezért szükség van olyan eljárásokra, amelyek segítségével a poliszacharid hidrolizátumokból a szennyezések eltávolíthatók.

A találmány szerinti megoldással olyan vízgőz kezelési eljárást ismertetünk, amelynek segítségével a poliszacharidokból - beleértve az oldható keményítő hidrolizátumot is - eltávolíthatók a kellemetlen ízt és szagot okozó szennyezések. Ezt az eljárást egyéb tisztítási módszerekkel együtt azokkal kombinálva alkalmazhatjuk7 az egyéb ismert eljárások közül megemlítjük az ultraszűrést, az ioncserélő módszert vagy az aktív szenes kezelést, továbbá alkalmazhatunk szintelenítési eljárást is. Az oldható keményítő hidrolizátumokat tisztíthatjuk oly módon is, hogy kombináljuk az ultra szűrést és a szintelenítést vagy kombináljuk az aktív szenes kezelést és a szintelenítést. Ezen eljárások eredményeként az előállított poliszacharid (vagy az oldható keményítő hidrolizátum) kellemes ízű, lényegében szagmentes, előnyösen világos vagy fehér színű és felhasználható olyan élelmiszerekhez, ahol ezek a követelmények.

A tisztított poliszacharidok általában alkalmazhatók az élelmiszeripari termékeknél. A tisztított keményítő hidrolizátum termékek eredményesen alkalmazhatók zsírmentes vagy alacsony zsírtartalmú krémeknél, margarinokhoz, fagyasztott desszertekhez, alacsony zsírtartalmú savanyú krémekhez és sajtokhoz, tejszínhez, fehér vagy krémes szószokhoz, ideértve a • · • ·

- 6 sajttartalmú szószokat; fagyasztott, üvegbe vagy fémedénybe letöltött konzerv szószokhoz, krémlevesekhez, alacsony zsírtartalmú sajtreszelékeknél, a kávéhoz fehérítő szerként, száraz kakaó elegyhez és egyéb ital keverékekhez, felvert tejtermékekhez segédanyagaként, mesterséges édesítőszerekhez, pudingokhoz, pástétomok töltő anyagaként, ideértve az alacsony zsírtartalmú pudingokat és pástétomokat, kekszekhez, süteményekhez és megsütött süteményekhez; alacsony zsírtartalmú süteményekhez és alacsony zsírtartalmú termékekhez. A tisztított poliszacharidokat, ideértve a keményítő hidrolizátum termékeket, ezenkívül eredményesen alkalmazhatjuk a gyógyszerészeti termékekben kötőanyagként, hígítószerként és hasonló segédanyagként.

A találmány szerinti vízgőz tiszítást úgy végezzük hogy, 1-40 tömeg% szilárd poliszacharidot vizes közegben diszpergálunk; a diszpergált poliszacharidot szolu-bilizáljuk; a szolubilizált poliszacharidot vízgőz kezelő berendezésbe visszük; a szolubilizált poliszacharidot tartalmazó készüléken keresztül vízgőzt áramoltatunk át; a vízgőzt a berendezésből elűzzük; majd a szolubilizált poliszacharidot kinyerjük; amikoris javított ízzel és szaggal rendelkező poliszacharidokat kapunk.

Abban az esetben, ha oldhatatlan poliszacharid tisztításáról van szó, a poliszacharidot a vízgőzzel való tisztítás előtt vízben elszuszpendáljuk, a műveletet vákuumban végezzük és olyan hőmérsékleten, ahol a poliszacharid még nem válik teljesen diszpergálttá és/vagy vízben oldhatóvá (így például cv keményítő zselatinizálódásának hőmérséklete alatt dolgozunk) .

• · · · · · ·· · · · ··· »···*· *

A poliszacharidok nemkívánatos ízének, szagának és/vagy színének eltávolítására az alábbi tisztítási eljárások kombinációját alkalmazhatjuk:

1. ultraszűrés és aktív szenes kezelés;

2. ultraszűrés és vízgőz kezelés;

3. vízgőz kezelés és aktív szenes kezelés;

4. ioncserélővel végzett kezelés és ultraszűrés;

5. ioncserélővel való kezelés és vízgőz kezelés; és

6. ioncserélővel való kezelés és aktív szenes kezelés.

Ezeket a műveleteket tetszés szerinti sorrendben végezhetjük el. Bármely fenti művelet előtt színtelenítést (fehérítést) végezhetünk. Abban az esetben, ha ózont és peroxidot használunk szintelenítő szerként a szintelenítésre a fenti műveletek után kerül sor. Bármely fenti műveletet kombinálhatjuk egyéb eljárással a tisztítási folyamat javítására.

A vízgőz kezelésnek, ultraszűrésnek, ioncserélő kezelésnek és szintelenítésnek alávetett poliszacharid nyerstermék vízoldható vagy vízben nem oldható lehet. A találmány szerinti műveletek különösen eredményesen alkalmazhatók az oldható poliszacharid hídrólizátumok, például a dextrinek tisztítására.

A találmány szerinti eljárást bármely poliszacharid nyerstermék esetében alkalmazhatjuk azzal a feltétellel, hogy az aktív szenes kezelést csak vízben oldható poliszacharidok esetében végezhetjükel (így például zselatinizált keményítő vagy diszpergált gumi esetében).

A fentiekben alkalmazott oldható kifejezés azt je< ··«· ·· ·· • · · · * « ·· · · · ··· ···«·· *

- 8 lenti, hogy a poralakú poliszacharid könnyen hidratálható és diszpergálható vízben vagy egyéb vizes közegben, amikoris poliszacharid oldat keletkezik, ahol is inkább komplex kolloidális diszperziót és nem pedig valódi molekuláris oldatot kapunk. Vannak olyan poliszacharidok, amelyek valódi molekuláris oldatot képeznek (ilyenek például a pektin, dextrinek magas

D.E.-vel). Ahhoz, hogy a poliszacharidot teljes mértékben hidratáljuk és diszpergáljuk szükséges lehet, hogy a poliszacharidot hőkezeljük.

A ''poliszacharid¹’ kifejezés keményítőre, gumikra, dextránokra, cellulózokra és hetero-poliszacharidokra, valamint ezek származékraira, hidrolizátumaikra, keresztkötéses termékeikre és ezek kombinációjára vonatkozik.

A maltodextrin kifejezés olyan glukóz polimerekre vonatkozik, amelyek dextróz ekvivalense (D.E.) kisebb 20-nál. A találmány szerinti eljáráshoz célszerűen olyan maltodextrineket alkalmazunk, amelyek D.E. értéke 10 vagy ennél kisebb, célszerűen a D.E. érték 5-nél kisebb, legelőnyösebb, ha a

D.E.-érték 0,5 - 5. Az u.n. dextróz ekvivalens kifejezés a keményítő hidrolizátum redukáló képességét (vagy redukáló cukortartalmát) jelenti dextrózban kifejezve (a dextróz vagy glukóz D.E. értéke 100) szárazanyagra számítva. A magas D.E. értékű maltodextrinek alacsonyabb molekulasúlyúak (nagyobb mértékben vannak konvertálva), mint az alacsony D.E. értékűek.

A találmány szerinti eljáráshoz kiindulási anyagként célszerűen alkalmazhatunk keményítő hidrolizátumokat, ideértve a folyékony keményítőket is, amelyek víz folyékonysági értéke (W.F.) 30 - 85 között van és amelyeket ismert módon állítanak • ··· • ···· ·· • · · » • · « · *····· *

- 9 elő savas, enzimatikus (így például alfa-amilázzal végzett) vagy oxidatív konverzióval; azok a keményítők, amelyekről az oldalláncok enzimatikus úton el lettek távolítva, 85%-ban rövidláncú amilózt tartalmaznak; a keményítőből száraz termikus és/vagy savas lebontási művelettel nyert dextrinek vízmentes borax folyékony sági értéke 8-1 között van. (Egy 8-as ABF értékű dextrin viszkozitása durván egyenlő a 70 WF értékű, savval konvertált keményítő viszkozitásával.) Az ABF érték annak a víz és dextrin mennyiségnek a hányadosát jelenti, amit akkor kapunk, amikor a dextrint 5 percig 90 °C hőmérsékleten a dextrin tömegére számítva 15% boraxszal forralunk, amikoris olyan diszperziót kapunk, amelynek viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 70 centipoáz. A magasabb molekulasúlyú dextrinek nagyobb ABF értéket adnak.

A találmány szerinti eljárásnál kiindulási anyagként alkalmazható, oldalláncúktól megfosztott keményítőket ismertet a 4 971 723 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Chiu, 1990. november 20-án megadva). Az ott ismertetett parciálisán oldallánctól mentes keményítők mellett a találmány szerinti eljárásnál kiindulási anyagként alkalmazhatunk olyan teljes mértékben oldallánctól mentes keményítőket is (vagyis olyanokat, amelyek 85%-ban rövidszénláncú amilózt tartalmaznak), amelyeket endo-alfa-1,6-glukanohidrolázzal, így például pullulanázzal kezeltek.

Az esetben, ha alacsony viszkozitású keményítőre van szükség, célszerű olyan viaszos kukorica keményítőt használni, amelynek vízfolyékonysági értéke (WF) maximum mintegy 60. A vízfolyékonysági érték egy empirikus, 0-90 terjedő érték, ··* · ·· ·« « 9 · · · · • 4 « » · ·«* • 9 · · ♦ · ·

- 10 amit viszkozitás méréssel kapunk; a viszkózitási érték reciprokát véve a folyékonysági értékhez jutunk.

Az egyéb alacsony molekulasúlyú (így például

500 - 500 000) poliszacharidok közül megemlítjük itt a lebontott, vagy depolimerizált étkezési gumit, és egyéb heteropoliszacharidot, hemicellulőzt, cellulóz anyagot, a táplálék rostokat és a dextránokat. Táplálék rostok alatt értjük azokat a poliszacharidokat, amelyek növényi eredetűek és keményítőtől, cellulóztól, gumitól vagy egyéb fent említett poliszacharidtól eltérőek. Bármely fent említett poliszacharidot ismert módon depolimerizálhatunk; ezek közül az eljárások közül említjük meg a savval vagy enzimmel végzett műveleteket. A kiindulási anyagként alkalmazható gumik közül említjük meg a guár gumit, a szentjánoskenyér magból származó gumit, a tamarind magból származó gumit, konjak gumit, xantán gumit, az alginátokat, agart, pektint, a gumiarabikumot továbbá a karragenánt. A cellulóz jellegű kiindulási anyagok közül megemlítjük a cellulózt, alfa-cellulózt, mikrokristályos cellulózt, a karboxi-metil-cellulózt, metil-cellulózt, hidroxi-metil-cellulózt továbbá a hidroxi-etil-cellulózt.

Az esetben, ha a tisztítás előtt a poliszacharidot módosításnak kell alávetni, ez történhet bármely ismert eljárással vagy ezek kombinációjával. A konverziót, származékképzést, továbbá keresztkötés képzést célszerű az oldhatatlan formában lévő poliszacharidon (így például a granulált keményítőn) elvégezni. Noha az átalakítás elvégezhető a tisztítás után is, de általában az az előnyös, ha a poliszacharidok átalakítását a tisztítás előtt végzik el, ily módon a re11 ágensek, sók és egyéb reakció-melléktermékek a tisztítás során a poliszacharidból eltávolíthatók. Ezek az átalakítások, így például a keményítő, cellulóz, hetero-poliszacharidok és gumik származék képzése, amikoris észtereket vagy éter típusú kötéseket létesítenek a poliszacharidokon, jól ismertek az irodalomból (így például Rutenberg M. W.: Starch and Its Modifications, 22-36. oldal, Handbook of Water-Soluble Gums and Resins, Davidson R. L. szerkesztő, McGraw Hill, Inc. New York, New York, 1980).

Egy célszerű megoldás szerint, amikor poliszacharidként keményítőt alkalmazunk, a keményítőt oktenil-szukcinsav-anhidriddel (OSAA) kezelhetjük, így 0,25 - 3,0 tömeg% oktenil-szukcinát-észtert kapunk, e műveletet a vízgőz kezeléssel, ultraszűréssel, aktívszenes kezeléssel továbbá ioncserélő gyantával való kezeléssel vagy ezek kombinációjával végzett tisztítás előtt hajtjuk végre. Az OSAA-val kezelt poliszacharidokat célszerűen nem szintelenítjük, minthogy a szintelenítő szer savanyú pH-értéknél eltávolítaná az oktenilszukcinát komponenst a poliszacharidból. Ilyen esetben a szintelenítést mérsékelt pH-értéknél kell végezni.

Vízgőz kezelés

E műveletnél egy poliszacharid diszperziót közömbös szilárd anyaggal töltött oszlopon engedünk át; az oszlopon felfelé étkezési minőségű vízgőzt áramoltatunk. Célszerű a vízgőzt ellenáramba vezetni, de a poliszacharid diszperzión átvezető bármely más vízgőz átáramoltatási mód is alkalmazható. A vízgőz magával ragadja az ízanyagok nagy részét, továbbá ezek prekurzorjait, amelyekről tudjuk, hogy a poli» ·

- 12 szacharidoknak kellemetlen ízt (így például gabona ízt, bab ízt, égett ízt vagy föld ízt stb.) kölcsönöznek. Az ízanyagokat szállító vízgőzt az oszlop tetejéről eltávolítjuk és kondenzáljuk. Az így megtisztított poliszacharid diszperziót eltávolítjuk a gőzáramból, célszerűen az oszlop alján. E műveletet célszerűen folyamatosan végezzük, de végezhetjük sarzsónként is.

Az eredményes tisztítás érdekében a vízgőzt folyamatosan áramoltatjuk és elárasztjuk az oszlopot? a túlzott mértékű szilárd anyag betáplálást kerülni kell. A megfelelő műveleti körülményeket biztosító különféle típusú berendezések ismertek, és leírásuk az irodalmi közleményekben megtalálhatók (így például Perry's Chemical Engineers' Handbook, 6. kiadás, McGraw Hill Book Company, New York, New York, 18. fejezet, 1984).

Noha a betáplálás, a vízgőz áramoltatás történhet különféle hőmérsékleten és nyomáson, és különböző oszlopokat vagy készülékeket választhatunk a poliszacharid nyersterméktől és az előállítandó végterméktől függően, a művelet körülményeit elsősorban az határozza meg, hogy a poliszacharid vízoldható vagy vízben nem oldható formában van-e. A vízoldható poliszacharid esetében az oszlopban a vízgőz nyomás 0,35 - 21,1 kg/cm² (5 - 300 psig), célszerűen 0,70 - 2,8 kg/cm² (10 - 40 psig) lehet, a betáplálás hőmérséklete változhat 55 - 200 °C, célszerűen 80 - 200 °C között, a vízgőz hőmérséklete 55 - 200 °C, célszerűen

115 - 140 °C lehet. A vízoldhatatlan poliszacharid esetében az oszlopon lévő nyomás vákuumban -0,35 - -1,02 kg/cm² (-5 - -14,5 psig) lehet, célszerűen -10 - -14,5 psig, a betáplálás hőmérséklete 25 - 80 °C, célszerűen 55 - 80 °C között van; a vízgőz áramlási sebessége 6,3 - 1054,6 kg/óra/m², célszerűen 63,3 - 632,8 kg/óra/m². A vízoldható poliszacharidnál a vízgőz kezelést végezhetjük atmoszféranyomáson; a vízben oldhatatlan poliszacharidnál a vízgőz kezelést atmoszféra nyomás alatt kell végezni, célszerűen 0,35 - -1,02 kg/cm² vákuumban; ily módon elkerülhető, hogy a keményítőt vagy a gumit főzzük és teljesen diszpergált vagy oldott terméket kapjunk.

A betáplálás sebessége 0,106 - 13,2 liter/perc/m², (célszerűen mintegy 10,56 liter/perc/m² körül van 1-40 tömeg%-os diszperzió esetében. A betáplálás sebessége függ a művelet méretétől, vagyis attól, hogy a tisztítást laboratóriumban vagy ipari méretekben végezzük, továbbá függ az oszlop töltésétől, a vízgőz hőmérsékletétől és nyomásától, a kiindulási anyagként alkalmazott poliszacharid diszperzió viszkozitásától és egyéb reológiai tulajdonságaitól. így például egy laboratóriumi méretű berendezésnél, amelyben az üvegoszlop mérete 10,2 cm átmérő és 91,4 cm magasság, valamint

15,2 cm átmérő és 304,8 cm magasság között van, a betáplálás! sebesség előnyösen 0,106 valamint 3,52 liter/perc/m² között van.

A betáplált anyag viszkozitását célszerűen 300 cps értékre kell beállítani az oszlop hőmérsékletén, a viszkozitás az oszlop hőmérsékletén előnyösen 100 cps alatt van, még előnyösebb, ha az oszlop hőmérsékletén a viszkozitás értéke 1-10 cps. Abban az esetben, ha az áramlási sebesség mintegy ·

- 14 10,56 liter/perc/m² és a vízgőz hőmérséklete 80 - 200 °C, nyomása 0,70 - 2,8 kg/cm² (10 - 40 psig), ez esetben a vízoldható keményítő hidrolizátum diszperzió szilárd anyag tartalma előnyösen 15 - 25% között van. Abban az esetben, ha kiindulási anyagként magasabb molekulasúlyú viszkózusabb oldható poliszacharidot használunk, így például teljes mértékben diszpergált magas amilóz tartalmú kukoricakeményítőt vagy szentjánoskenyér babból készült gumit használunk, a betáplált anyag szilárdanyag tartalma célszerűen 10 - 20% között van, a betáplálás sebessége 7,01 liter/perc/m², továbbá a vízgőz hőmérséklete 80 - 200 °C, nyomása 0,70 - 2,8 kg/cm² (10 - 40 psig) . A szakember észlelni fogja, hogy az alacsony betáplálás! sebesség és alacsony szilárdanyag koncentráció nem gazdaságos, ezzel szemben a magas betáplálási sebesség és magas szilárdanyag tartalom esetén az íz és szaganyagok eltávolításához nem lesz elegendő a vízgőz desztilláló berendezés kapacitása. Magas szilárdanyag tartalom esetén a betáplált poliszacharid viszkozitása túl nagy ahhoz, hogy a berendezést szabályszerűen működtessük. A különböző poliszacharidok esetében alkalmazandó körülményeket az alábbi példák ismertetik.

Vízgőz kezelő berendezésként bármely ismert készüléket használhatunk, célszerűen függőleges oszlopot, ahol a betáplált poliszacharid diszperzió lefelés áramlik az ellenáramban felfelé haladó vízgőzzel szemben. A berendezés közömbös anyagokból kell álljon, a berendezés nem adhat le szín, íz vagy szag anyagot, ami a poliszacharid szennyezettségét növelné. Töltőanyagként alkalmazhatunk bármely ismert, a kereskedelemben beszerezhető, megfelelő anyagot; célszerűen olyan » ♦

- 15 töltőanyagot használunk, amely nagy érintkezési felületet és nagy folyási sebességet biztosít (így például üveggyöngyöt, rozsdamentes acélgyűrűt vagy rozsdamentes egyéb töltőanyagot) . A vízgőz kezelő berendezést összeköthetjük a poliszacharid főzésére vagy szárítására szolgáló berendezéssel vagy olyan készülékkel, amelyben a poliszacharid szintelenítését vagy egyéb tisztítását végezzük. Az étkezési minőségű vízgőz, amely a szag, szín és íz anyagok eltávolítására szolgál, lényeges eleme a készüléknek. Ennek előállítására alkalmas készülékeket a példákban ismertetünk.

A vízgőz kezelést végezhetjük egyéb tisztítási eljárásokkal összekötve, így ultraszűréssel, aktívszenes kezeléssel, szintelenítéssel vagy ioncseréléssel, vagy ezek kombinációjával. Abban az esetben, ha a szintelenítést a vízgőzzel való tisztítás után végezzük, a szintelenítő szert oly módon kell megválasztani, hogy az eljárás után ne maradjon vissza olyan maradék, amely kellemetlen íz anyagot hagyna hátra. Az egyéb tisztítási műveleteket tetszés szerint végezhetjük a vízgőz kezelés előtt vagy azt követően.

Egy célszerű megoldás szerint a vízgőz kezelést kombinálhatjuk ioncserélő kezeléssel, vagy ultraszűréssel, ily módon eltávolítva a sókat és egyéb alacsony molekulatömegű nem-illó szennyezéseket, továbbá az illó szag és kellemetlen íz anyagokat.

Egy további célszerű megoldás szerint a vízgőz kezeléssel végzett tisztítás után szintelenítést alkalmazunk.

Szintelenítés

E művelet során poliszacharid pépet vagy diszperziót • ·

- 16 különféle szintelenítő szerekkel hozunk össze, ily módon távolít juk el a rossz ízt, szagokat és/vagy elszíneződést okozó anyagokat. Az eljárás körülményeit úgy választjuk meg, hogy elkerülhető legyen a poliszacharid bármilyen számottevő bomlása (így például alacsonyabb molekulasúlyú termékké való oxidatív átalakulás), de a körülmények megfelelőek legyenek ahhoz, hogy a poliszacharidnál az íz, szag és szín tekintetében javulás következzen be. Az eredményesen alkalmazható szintelenítő szerek közül megemlítjük a kloritsókat, így például a nátrium-kloritot, a hipokloritsókat, így például a kalcium- vagy nátrium-hipokloritot, a peroxidokat, mint például hidrogén-peroxidot vagy perecetsavat, perszulfátsót, így például nátrium-, kálium- vagy ammónium-perszulfátot, a permanganátsókat, mint például kálium-permanganát, a klór-dioxidot, továbbá ózont. A szintelenítést az egyéb tisztítási eljárással összefüggésben végezzük.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a poliszacharid bomlását, a poliszacharidok kezeléséhez használt szintelenítő szer koncentrációja legalább 10-szer kisebb, mint az amerikai egyesült államokbeli hatóságok által (U.S. Food and Drug Administration) a kloritokra megállapított határérték (így például a hipokloritra megállapított érték), amelynek használata megengedett a keményítő lebontási eljárásban a módosított étkezési keményítő előállításánál (ahol is a keményítő száraz tömegére számítva maximálisan 5,5 tömeg% klór alkalmazása van megengedve).

A poliszacharidokat célszerűen a poliszacharid száraz tömegére számítva 0,1 - 0,5 tömeg% nátrium-klorittal kezeljük • · · · • · » · 9 · ·« · · f · · · • · · · · 1 ·

- 17 3,0 - 4,5 pH értékű oldatban, 25 - 95 ^eC hőmérsékleten; a kezelési időt úgy választjuk meg, hogy az elegendő legyen ahhoz, hogy eltávolítsuk a nemkívánatos ízt és szagot okozó anyagokat, továbbá, hogy a termék színe világosabbá váljon. Függően a kezelés hőmérsékletétől, a szennyezés mértékétől és a klorit koncentrációjától a kezelés szükséges ideje 10 perc vagy 15 perc és 1 - 3 nap között változik.

Egy célszerű megoldás szerint valamely 14-25 tömeg%os keményítő hidrolizátumot tartalmazó diszperziót a keményítő száraz tömegére számítva 0,1 - 0,5 tömeg%, célszerűen 0,19 tömeg% nátrium-klorittal kezeljük, amikoris az elegy pH-ját 3,0 - 4,5 közötti értéken, a hőmérsékletet 100 °C, célszerűen 80 - 95 °C hőmérsékleten tartjuk 1,5 óra hosszat. A reakcióelegy ezen idő alatt elfogyasztja az összes aktív klórt és a kezelés eredményeként olyan világos vagy fehér színű keményítőt kapunk, amelynek színe az eredeti barnás vagy sárgás színnél halványabb. Ugyanezen műveletet végezhetjük 25 ’C hőmérsékleten, ekkor a szintelenítés 12 - 18 óra hosszat tart. A szintelenítést olyan edényben végezzük, ahol a szintelenítőszerrel érintkező felületek Teflon^R réteggel vagy egyéb közömbös anyaggal vannak bevonva. Rozsdamentes acélt vagy egyéb fémbevonatot általában nem alkalmas a szintelenítési eljárásoknál használni, ha erős oxidálószert, így például nátrium-kloritot használunk. Peroxidokat azonban használhatunk rozsdamentes acélból készült edényekbe.

Egy célszerű megoldás szerint a szintelenítési eljárást a vízgőz kezelés, ultraszűrés, aktívszenes kezelés vagy ioncserélővel végzett kezelés vagy ezek kombinációja • · ti ·«·*/·«« ·····» ·

- 18 előtt végezzük, így lehetőség van arra, hogy a poliszacharidból eltávolítsuk a szintelenítő szer maradékát.

A találmány szerinti eljárás célszerű megoldása szerint szintelenítő szerként valamely peroxidot, ózont vagy hasonló színtelenítőszert használunk, olyan szert, amely felhasználódik az eljárás során és nem hagy hátra nemkívánatos mellékterméket vagy szennyezést. A színtelenítést végezhetjük egyéb tisztítási eljárások előtt, után vagy azok között önmagában vagy más tisztítási eljárásokkal kombinálva.

Ultraszűrés

Az ultraszűréshez olyan szemipermeábilis membránt használunk, amely minimális molekulatömeg elkülönítési zónája (MWCO) mintegy 1000-nél van, így a színtelenítésnek alávetett poliszacharid diszperzióból eltávolítjuk az alacsony molekulatömegű szennyező anyagokat (amelyek molekulatömege 1000-nél kisebb) , ily módon javítva a poliszacharid minőségét íz, szag és/vagy szín tekintetében. Az MWCO érték egy gömbalakú feloldott anyag esetében azt a molekulatömeget jelöli, amelynél a feloldott anyag 90%-a fennmarad a membránon. Az ultraszűrő berendezéssel 100 psig nyomásnál kisebb nyomással visszük fel vagy pumpáljuk át a poliszacharid diszperziót, így elkerüljük a polimer membrán átszakadását, ugyanakkor biztosítjuk a megfelelő mennyiségben az elválasztást és a gazdaságos átáramlási sebességet. 100 psig nyomás-nál nagyobb nyomást kerámia vagy fém membránok esetében alkalmazhatunk. A szennyező anyagok áthaladnak a membránon, a poliszacharidokat a membrán visszatartja, így valósul meg a szenynyező anyagtól való elkülönítés. Ezt követően a poliszacharid • ···« ·· ·· • * · » « ♦ < · · · ··· • · · · « diszperziót összegyűjtjük és tovább tisztítjuk vagy pedig szárítjuk.

A művelet egy célszerű megoldása szerint az ultraszűrési eljárás során konstans mennyiségű vizet táplálunk be a rendszerbe (azaz diaszűrést végzünk) , így az ultraszűrés alatt a poliszacharidot folyamatos mosásnak vetjük alá.

Az ultraszűrő berendezés tartalmaz egy betáplálótartályt, amelyben a diszperziót keverés közben tároljuk, egy szivattyút, amely a diszperziónak a membránon való átáramlását biztosítja, egy ionmentesített vizet szolgáltató berendezést, továbbá egy eszközt a membránon átfolyt részlet elkülönítésére, továbbá egy eszközt a membránon fennmaradt részlet eltávolítására. Bármely ultraszűrő berendezés alkalmazható, feltéve ha az megfelelő membránnal van felszerelve, amellyel eltávolíthatók az alacsony molekulasúlyú, kellemetlen ízt, szagot és/vagy színt okozó szennyező anyagok.

A megfelelő membránok közül megemlítjük a konvencionális ultraszűrő membránokat, amelyek lapos, csőszerű, spirális, üreges rost vagy egyéb alakzatban kerülnek forgalomba. A membránok cellulóz származékokból (így például cellulóz-acetátból), poliamidból, fluorozott szénhidrogénekből, poliszulfon származékokból és egyéb alkalmas anyagokból készülnek.

Egy célszerű megoldás szerint az ultraszűrő berendezéshez (Prolab Ultrafiltration Unit, Millipore Corporation, Bedford, Massachusetts) Amicon^R 100 000 MWCO poliszulfonszűrőt használunk (előállító Amicon Division, Grace W. R. and Company, Beverly, Massachusetts).

Az oldható poliszacharid hidrolizátum ízének javítá» 4 • · · ·

- 20 sára 30 000 MWCO jelzésű szűrőt alkalmazunk, célszerű a

000 MWCO értékű szűrő használata, de használhatunk 1000 MWCO jelzésű szűrőt is. A poliszacharid hozam jobb (így például 84% helyett 88%), ha 100 000 MWCO jelzésű szűrő helyett 30 000-est vagy 10 000-est használunk. Az átfolyás sebessége (azaz a membránon átengedett rész áramlási sebessége) kedvezőbb, ha a 100 000-es vagy 30 000-es MWCO szűrőt használunk 10 000-es MWCO értékű szűrő helyett (így például 20 ml/perc folyási sebesség helyett 25 ml/perc sebességet kapunk) . Általában olyan membránt használunk, amelynek MWCO értéke lőszer kisebb, mint a poliszacharid molekulatömege (így például az élelmiszerekben zsírpótló anyagként alkalmazott oldható keményítő hídrólizátumokat, amelyek átlag molekulatömege

300 000 - 750 000, 30 000 MWCO értékű membránnal szűrjük. A megfelelő membrán kiválasztásánál a szakember a kezelendő poliszacharid molekulatömegét kell figyelembe vegye. A membrán kiválasztásánál a szakember figyelembe veszi ezenkívül a molekula egyéb tulajdonságait, így az alakját és a poliszacharid aggregáciőra való hajlamát.

A poliszacharid teljes tisztításánál az ultraszűrést kombinálhatjuk szintelenítési eljárással vagy vízgőz kezeléssel, ioncserélővel vagy aktívszénnel való kezeléssel vagy ezek kombinációjával. A szintelenítést célszerűen az ultraszűrés előtt végezzük, de a többi tisztítási műveletet tetszés szerinti sorrendben hajtjuk végre.

Ioncserélővel való kezelés

Az ioncserélővel való kezelést alkalmazhatjuk a vízgőz kezeléssel és aktívszenes kezeléssel együtt, ehhez adott ·

« · esetben hozzávehetjük a színtelenítési lépést; ily módon eltávolíthatjuk a poliszacharidokból a kellemetlen ízt, szagot és/vagy színt okozó anyagokat. Ezeket a műveleteket tetszés szerinti sorrendben végezhetjük. Az ioncserélő kezelést alkalmazhatjuk az ultraszűréssel együtt, de rendszerint az ultraszűrés helyett használjuk. Az ioncserélés során a poliszacharid diszperzió kapcsolatba kerül olyan gyantákkal, amelyek a poliszacharid diszperzióból eltávolítják a nemkívánatos sókat, színképző vegyületeket és egyéb szennyezéseket.

Egy célszerű megoldás szerint a poliszacharid disz* perziót anion-cserélő gyantával megtöltött oszlopra viszszük fel, ezt követően a poliszacharid diszperziót kationcserélő gyantával töltött oszlopra töltjük.

Anioncserélő gyanta-nek nevezzük azokat a szilárd polimereket, amelyekben pozitív töltésű mátrix és lecserélhető negatív ionok vagyis anionok vannak. Kationcserélő gyantá-nak nevezzük azokat a szilárd polimereket, amelyekben negatív töltésű mátrix és lecserélhető pozitív töltésű ionok vagyis kationok vannak.

Egy másik előnyös megoldás szerint csak egyféle gyantát használunk. Amennyiben csak az egyik fajta gyanta kerül használatra, célszerű anioncserélő gyantát választani. Az anioncserélő gyanták közül megemlítjük az epoxigyanta alapú polimereket (így például az epoxi-amin-polimereket). A megfelelő kationcserélő gyanták közül megemlítjük az akrilsav kopolimereket (így például az akrilsav-divinilbenzol-kopolimert); előnyösen használhatók a stirol-dinil-benzolnak szulfonsavval készült kopolimerjei, illetőleg ezeket tártál- 22 ·♦· mázó készítmények. Számos anioncserélő gyantát, előállításukat és alkalmazásuk feltételeit ismerteti az amerikai egyesült államokbeli 4 988 807 számú szabadalmi leírás (1991. január 21-én megadva, Christensen és munkatársai).

A műveletnél az átfolyási sebesség és az oszlop mérete az alábbi tényezőktől függ: a poliszacharidban lévő nemkívánatos anyag mennyiségétől, az alkalmazott gyantától, továbbá az eltávolítandó szennyező anyag mennyiségétől. Ahhoz, hogy kedvező eredményeket érjünk el ezen paraméterek pontos értékét egyeztetni kell. Általában az eltávolított szennyező anyag mennyisége függ az időtől, ami alatt a poliszacharid diszperzió a gyantával érintkezik; minél hosszabb az érintkeztetési idő, annál tisztább poliszacharidhoz jutunk. Egy adott mennyiségű szennyezés eltávolításához szükséges érintkeztetési időt a folyási sebesség és az oszlop méretei határozzák meg. Általában a folyási sebesség 0,0035 - 35,2 liter/perc/m² gyantaátmérő, célszerűen 0,35 - 7,04 liter/perc/m² gyantaátmérő között van.

A kezelést követően a poliszacharidban maradó szennyezés mértéke, vagy másképpen kifejezve a kezeléssel a poliszacharidból eltávolított szennyezés mennyisége attól függ, milyen célra kívánjuk a poliszacharidot alkalmazni. így a nemkívánatos anyag eltávolításának mértékét az adott végtermékre vonatkozóan a fogyasztói vagy ipari követelmények határozzák meg, vagyis a végterméktől függően esetről esetre változni fog.

Az ioncserélővel való kezelést általában magasabb hőmérsékleten, így 50 - 100 °C között végezzük. Némely poli • ···· ·· • · · 9 · ·

- 23 szacharid esetében, mint például a metil-cellulóznál, amely magasabb hőmérsékleten kicsapódik vagy géllé alakul, célszerű az ioncserélés hőmérsékletét 15 - 35 °C között tartani. A csapadékképződés és gélképződés az oszlop eltömődését okozhatja; ami megakadályozhatja, hogy a vizes oldat az oszlopon keresztül átáramoljon. Vannak olyan poliszacharidok, mint például az oldható vagy a teljesen diszpergált poliszacharidok (így például a zselatinizált keményítő), amelyeknél előnyös, ha magasabb hőmérsékletet alkalmazunk. A gélképző keményítők és gélképző keményítő hidrolizátumok esetében az ioncserélés akkor eredményes, ha a műveletet magasabb hőmérsékleten végezzük.

A poliszacharidokban lévő szennyező anyagok eltávolításának hatásosságát számos tényező befolyásolja, ezek közül legfontosabb a poliszacharid diszperzió viszkozitása, pH-ja és sótartalma. Célszerű, ha a poliszacharid diszperzió nem olyan viszkózus, hogy az megakadályozza, hogy kedvező áramlási sebességet érjünk el nagyobb nyomás alkalmazása nélkül is; az áramlás biztosítására általában alkalmazott nyomás mértéke mintegy 0,70 kg/cm² - 21,1 kg/cm² (1 - 300 psig) , célszerűen az alkalmazott nyomás atmoszféranyomás és 5,62 kg/cm² (80 psig) között van.

Célszerű esetben a poliszacharidok tisztításánál alkalmazott ioncserélő kezelést az aktívszenes kezeléssel és színtelenítéssel kapcsoljuk össze, a példákban leírtak szerint. A poliszacharid nyersanyag jellemzőitől, valamint a végtermékkel szemben támasztott követelménektől függően választhatja meg a szakember a gyanta fajtáját és az ioncse• «··· ·· ·· • 4 ♦ · ·♦ • 4 · · 4··· • · · · · 4· rélő művelet feltételeit.

Aktívszenes kezelés

Az aktívszenes kezelést végezhetjük a 0 495 407A1 számú európai szabadalmi bejelentés közzétett leírása szerint (Walsh és munkatársai, a bejelentés dátuma: 1992. január 10.) az aktívszenes kezelést kombinálhatjuk a színtelenítési művelettel vagy egyéb tiszítási folyamattal a fentiekben leírtak szerint^Ily módon tisztíthatjuk a diszpergált állapotban lévő oldható poliszacharidot.

Egy célszerű megoldás szerint a keményítő hidrolizátumot színtelenítjük, vízgőz kezelésnek vetjük alá és aktívszénnel kezeljük, ily módon eltávolítva a nemkívánatos íz, szag és szín anyagokat. Az aktívszenes kezeléshez alkalmazható berendezést és magát a műveletet a példákban részletezzük.

Bármely ismert aktívszenes kezelést alkalmazhatunk, ezt kombinálhatjuk vízgőz kezeléssel, ioncserélő művelettel, ultraszűréssel és színtelenítéssel feltéve, ha a szénrészecskéknek a poliszacharid által való emulgeálása befolyásolható és nem jelentkezik a poliszacharidban a szenes kezelést követően szürke elszíneződés. A szürke szín az emulgeált szénrészecskéktől származik és sem a színtelenítési művelettel, sem egyéb tisztítási lépéssel nem tüntethető el.

Élelmiszerek és gyógyszerek

A poliszacharid tartalmú étkezési termékek organoleptikus minősége javítható, ha az étkezési termékek hagyományos poliszacharid komponenseit (vagy egyéb más komponenseket) a találmány szerinti eljárással tisztított poliszacharidokkal helyettesítjük 0,05 - 100 tömeg%, célszerűen 1-50 tömeg%-ban

- 25 az étkezési termékre számítva. Az íz, szag és/vagy szín vonatkozásában mutatkozó javulás arányos a javított minőségű poliszacharidnak az étkezési termékben lévő százalékos arányával, függ továbbá az erős ízt és szagot okozó anyagoknak az étkezési termékekben való távollététől és attól, hogy milyen fehér szín asszociálódik általában az adott étkezési termékhez .

A találmány szerinti eljárással tisztított poliszacharidokat célszerűen az alábbi étkezési termékekhez hasznosíthatjuk:

alacsony zsírtartalmú vagy zsírmentes, kenyérre kenhető krémek, margarin, fagyasztott desszert, alacsony zsírtartalmú tejfel, alacsony zsírtartalmú sajt, tejszín, fehér szószok, krémes szószok, sajtszószok, fagyasztott szószok, konzervált szószok, öntetek, saláta dresszing öntet, krémszerű levesek, leves, sajtkrém, kávétejszín, száraz kakaó elegy, felvert tejszínhab, mesterséges édesítőszerek, puding, pástétom töltőanyag, sütemények, sült tészták, tésztafélék, alacsony zsírtartalmú sült készítmények, alacsony zsírtartalmú saláta öntetek és alacsony zsírtartalmú tejtermékek.

Az alacsony zsírtartalmú vagy zsírmentes étkezési termékek közül (azaz olyan étkezési termékek, amelyek legfeljebb 30% zsírt tartalmaznak, abból a zsírból, amely normális körülmények között az adott termékkel van kapcsolatban) említjük meg a savval, hőkezeléssel, oxidációval vagy enzimes kezeléssel vagy ezek kombinációjával lebontott keményítőket, ahol olyan keményítő hidrolizátumot kapunk, amelynek D.E. értéke 10-nél kisebb, célszerűen 0,5-5 között van, vagy amelynek

ABF értéke 8-1 között van, vagy amelyik legalább 60%-ban rövidszénláncú amilózt tartalmaz a láncok leszakítása után.

Célszerűen az alacsony zsírtartalmú étkezési termékekhez zsírhelyettesítőként vagy zsírutánzatként olyan keményítő hídrólizátumokat alkalmazunk:

1. amelyeket színtelenítésnek és vízgőz kezelésnek vetettünk alá;

2. amelyeket színtelenítésnek, vízgőz kezelésnek és aktívszenes kezelésnek vetettünk alá; vagy

3. amelyeket színtelenítésnek ultraszűrésnek és vízgőz kezelésnek vetettünk alá.

A találmány szerinti eljárással tisztított poliszacharidokat a fentieken kívül alkalmazhatjuk még élelmiszerek és gyógyszerek előállításánál sűrítőszerként, kötőanyagként, bevonóanyagként, segéd- vagy diszpergálószerként, emulgeálószerként, stabilizálószerként, töltő- vagy hígítószerként.

A találmány szerinti megoldást az alábbi példák szemléltetik.

1. példa

Az oldható keményítő hidrolizátum színtelenítését szemlélteti ez a példa, amelynek során a nemkívánatos, ízt, szagot és/vagy színt okozó anyagokat eltávolítjuk.

Alfa-amilázzal átalakított, zselatinizált tapioka maltodextrint (amelynek D.E. értéke 5-nél kisebb) ionmentesített vízzel diszpergálunk, ahol a diszperzió 35% szilárd anyagot tartalmaz, majd a diszperziót 80 - 90 °C hőmérsékletre felmelegítve a keményítő diszpergálását teljessé tesszük. A diszperziót ezután nyomás alatt főzzük (a National Starch and • ·«·· ·· ·· ·« · · · · ·· « · · ··· ······ ·

Chemical Company, Bridgewater, New Jersey-cégtől kapó lékben), a műveletet 120 - 130 °C hőmérsékleten végez majd ezután a diszperziót fémmentes tartályba visszük

A diszperzió pH-ját sósavval 3,5 értékre csők majd az elegy hőmérsékletét 80 - 95 °C hőmérsékleten kezelés alatt; a kezeléshez étkezési minőségű nátrium 0,19 tömeg%-os vizes oldatát használjuk, ahol a nátri tartalmat a dextrin szárazanyag tartalmára számítjuk, rítést mindaddig folytatjuk, amíg az összes klorit el (általában a színtelenítés 3-10 perc alatt befejezőmel láthatóan). Egy 94,6 - 132,5 liter térfogatú tété, színtelenítőszer 1-1,5 óra alatt teljes mértékben f nálódik, a színtelenítőszer jelenlétét kolorimetriása; nőrizzük a kivett mintához kálium-jodidot adva. (A vi során a keményítő diszperzióból kivett mintában lévő i fehérítőszer a kálium-jodid reagenst 3,5 pH-nál jóddá dálja; a keletkező jód a jelenlévő keményítővel kék s komplexet képez.) Azokban a tételekben, amelyekben fe mennyiségű klorit marad, ennek elbontására híg nátriui gén-szulfit-oldatot adunk az elegyhez. A színtelenítés vetően a diszperzió pH-ját 6,5 értékre állítjuk nátrii roxid-oldat segítségével.

2. példa

A kellemetlen íz anyagokat és egyéb szennyezés vízgőz kezeléssel önmagában vagy az 1. példában ismertetett színtelenítési eljárással kombinálva távolítjuk alfa-amiláz enzimmel átalakított, előzetes zselatiniz. alávetett tapioka maltodextrinből (amelynek D.E. érték • ·«·· ·· *· • « · 9 * · • · · t · · · · «···«· · kisebb).

A vízgőzzel való kezelést rozsdamentes acélból készült 15 cm átmérőjű, 1,22 m magasságú oszlopon végezzük; az oszlopot 316 db, 1,78 cm átmérőjű rozsdamentes acélgyűrűvel (előállító: Nutter Engineering, Tulsa, Oklahoma) töltjük meg. Egy további kísérlethez nagy felületű anyagból készült, 15 cm átmérőjű, 21,6 cm magasságú hengeralakú töltetet viszünk az oszlopba, (a hengeralakú töltet Montz Bl-400, 316 típusú rozsdamentes acél oszlophoz való töltet, előállító Nutter Engineering, Tulsa, Oklahoma). A következő kísérlethez az

1,22 m magasságú oszlop helyett egy 3 m magasságú oszlopot használunk.

A következő kísérletben az oszlop aljára 0,16 cm vastagságú rozsdamentes acél lapot helyezünk, amely 0,31 cm átmérőjű lyukakkal van perforálva és az oszlop alját egy gőz kondenzátum csapdához csatlakoztatjuk (TLV SS3V modell, amely beszerezhető a TLV America, Charlotte, North Carolina cégtől). A tisztításhoz használt vízgőz (amelyet ionmentesített vízből nyerünk) az oszlop gömbölyű alján oldalt lép be, maximális nyomása 4,22 kg/cm² és maximális áramlási sebessége 15,88 kg/óra. A gőz alulról felfelé áramlik az oszlopban a keményítő diszperzió áramlásával szemben. A gőz átáramlik az oszlopon szemben a lefelé folyó keményítő diszperzióval. A gőz az oszlop tetején lévő 1,27 cm átmérőjű csövön távozik el, ami az oszlop tetején oldalt csatlakozik az oszlophoz, az oszlopban az állandó nyomást egy ellennyomásos diagfragma szeleppel biztosítjuk (Fisher-féle 98L modell, előállító Fisher Controls, Marshalltown, Iowa).

• * · · V · ·· · · · «·· «»···« · ·* «· «· «·

- 29 A vízgőzkezelő berendezésben az oszlopot és a csöveket a hőveszteség elkerülése érdekében szigeteljük.

Az oszlopról lejövő diszpergált keményítőt közvetlenül nyomás alatt betápláljuk egy 0,64 cm átmérőjű rozsdamentes acél csővezetéken keresztül egy porlasztással szárító berendezés porlasztó részébe. A porlasztással szárító berendezés

1,22 m átmérőjű Niro laboratóriumi méretű szárító készülék, ahol a beáramló levegő hőmérséklete 200-250 °C, a kimenő levegő hőmérséklete 115-120 °C között van. A porlasztásos szárítás után a keményítő nedvességtartalma mintegy 4-5 tömeg%.

A vízgőz kezelési művelettel tisztított tapioka maltodextrint kapunk, amelynek íz és egyéb organoleptikus tulajdonságai vizes diszperzióban kedvezőbbek, mint a kezeletlen kontrolié (a kiindulási anyagként alkalmazott alpha-amiláz enzimmel átalakított, előzetes zselatinizálásnak alávetett tapioka dextrin D.E. értéke 5-nél kisebb). A minőségi javulás észlelhető volt attól függetlenül, hogy a dextrint szintelenítésnek alávetettük-e vagy sem (lásd a 2. táblázatot). Hasonló minőségi javulást mutattak azok a minták is, amelyeket az 1. és 2. táblázatban felsorolt körülmények között állítottunk elő. Általában azt tapasztaltuk, hogy a vízgőzkezelés segítségével elért ízjavítás legjelentősebb volt a legalább 14 tömeg% szilárdanyag tartalmú keményítő diszperziók esetében (így például a 11. és 12. sarzsoknál, ahol a szilárdanyag tartalom 25 és 14 tömeg%, szemben a 13. sarzzsal, ahol a szilárdanyag tartalom mindössze 10 tömeg%). Igen kedvező minőségi javulás mutatkozott azoknál a mintáknál, amelyeknél a vízgőzkezelést magasabb hőmérsékleten és nagyobb áramlási sebesség

- 30 nél végeztük és ahol a tisztítást a fentiekben leírt vízgőzkezelő készülékben végeztük.

Kedvező eredményt mutattak azok a tápioka dextrinek, amelyeket szintelenítésnek és vízgőz kezelési eljárásnak vetettünk alá (a kezelt mintának kellemes íze és sem szürke, sem barna vagy halványbarna színe nem volt) összehasonlítva a kezeletlen kontroll dextrinnel, továbbá azzal a kontroll dextrinnel, amellyel csak vízgőzzel való kezelést végeztünk.

φ	A
X	A
a	»
c	A
-rd	r—1
P	to	(0
A	A	o
X		n
ΦΌ	Md
Ό	<—1	P
	a	N
«1		a Λ
X	o	a	CD
O	o	rd	MQ
•P		P	P
Pi		O	vH
4	rH	Pi	k
A	CQ		Md
		X	N
A	x	r-1	(0
r—1	a	<tí
to	a	Λ
A	cn	0.
u	a	0
Φ	E	<“4
>		H
C	E	<0
O		o
	<n

in rH	CM rH	in <n cn
	xT	in
rH	rH	cn m
cn	O	in
rH	rH	CM CM
CM	M*	m
rH	rH	CM CM
rH	in	tn
rH	CM	CM CM

10	rH
X		x
cn	O	CM	CM
rH	σι
	rH	rH
to		rH
x		x
cn	O	CM	rH
rH	Φ
	rH	rH
tO		rH
%		x
cn	o	CM	cn
rH	o
	rH	rH
10		rH
x		x
cn	o	CM	CM
rH	σι
	rH	rH
lO		rH
		X
cn	o	CM	rH
rH	σι
	rH

a	a o rH
Ü		N
P	x	a jq
P	a	0	CO
O	a		Md
X	cn	X	P
5	a	P	vH
X	E	P	k
		to	Md
a	e	P	N
o		rH	m
N	m	:O

a A a a - o •η p ό a > fo rH «β a a a A vd | N rd >, o a to c o a •o to a· rd •H g I P X Φ H 8 o x tn c*

O	r-	in
rH	CM	CM rH

σ> r* cm a> r·

CM r* r·

CM in CM in CM in CM

rH C0
x		x
Φ	o CM rH	o rH
rH		rH
x		x
σι	o σι rH	CM Xf
to		co
x		*
cn	o	o
rH	CM rH	rH
tO		rH
*		x
cn	O	CM
rH	σι rH

rd φ Μ to tn N vd >

E
CM CM x	9
rd	Pl
	o r—1
a	N
C	a
•P	0
P A		A
X	a'
Φ	A	10
T5	:O	Md
	A	P
a	r-1	vH
X	to	k
0	A	mű
•p		N
Pl	r—1	cd
a	Φ
P	,>	m
	tí	0
A	p	(0
r-l	ti	ud
to	><	P
A	&	N
P		<0
Φ	a	<d
>	a	rH
G	tn	k
O	a	0
tz	E	&

P

A Φ

Φ c to £ rH k :0

		rH rH X
Ό		o	tn	m		o	CM	rH
		CM	CM	rH		σι
			rH			rH	rH
				tO			rH
				X			X
in		o	o	cn		o	CM	rH
		cn	CM	rH		σι
			rH			rH	rH
				σι			rH
				X			X
xf		o	O	in		o	CM	H
		<n	o	rl		σι
			CM			rH	rH
				tO			rH
				X			X
m		o	O	cn		o	CM	rH
		<n	O	H		σι
			CM			rH	Φ
				cn			Γ-
				K			X
CM			in	rH		o	rH	rH
		CM	CM	rH		cn
			CM			rH	rH
				Φ			rH
				X			X
rH		•r	in	cn		O	CM	rH
		CM	CM	rH		Ch
			CM			rH
		Φ	Φ
		θ’	cn
		to	*φ					Φ
	•o	a	(0				C	vd
	P	a	co		1		Φ	Ό
	to	Φ	Φ		M		A	<d
	rH	A	A					rH
	P	rx Q)	Φ		a	CM	Φ
	H	c a	CD		P		E	A
	CO	a			«	G	u	P
g		Λ a	CD			a		wd
4	P	ι to	-*· mű		to	Λ	tn
N	rH	<*> rd	O rH		G	1	X	c	<d
•	Md	“ to	k 6			υ		0	e
	rH	rd	φ 3	k	Pl	0	a	P<	wd
rH	Λ	tn Pi	CU k	Ό	o		wd	0	N
«	mű	a to	mű		rH	φ	e	rH	n
A	P	>i A	rH H	cn	N	A	0	N
<·	Φ	C Φ	ε to		tt	Φ		n
	CQ	a cn	— o		0	rH	2	O

Φ
			s
			G
		•x	to
		<d	£
		E	Φ
		0	rH
		A	to
		a	>
		rH
		X		•
		o	rH	rH
			to	Md
		X	E	6
		a	Φ	rH
		a	N	rH
		rd	a	0
	•X	3		P
		fi	Ό	A
	>		rd	c
	A	X		o
	Md	tn	O	X
	rH	6	rd
	rH	•H		c
	Φ	P	rd	Φ
		Φ	to	rH
	6	Φ	Λ	A
	a	G	tn	Φ
	►	•id	<a	rH
		tn	a	Φ
	rH	G	A	M
	a	ω	A	Φ
	>		o	X
	*d	P	N
	X	Φ	•r|	a
	to	A	A
	>	A	to	A
	a	3	rH	rH
		2	Md	0
			Ü*	>
	to	··	CD
	A	a	N	A
	N	n	•r|	JQ
	a	to	>	0
	a	A		ΤΊ
	rH	vd	<d		•
	P	rd		a	X
	Q	rd	rH	A	<a
	Pl	ja	Md	c	A
		to	c	•rl	rH
	a	rd	Md	E	<a
	A	Φ	P		rH
	rH		<d	A	a
	Md	A	rH	rH	A
	0»	Φ	Md	Φ
	3	A		N	X
	UH	rd	CD	Φ	•
	•H	:O	N	X	c
	k	A	•rH		to
	P	Pi	>	rH	N
	c ·*		Φ	vd
	Φ P	0	N	N
	0 Ιφ	rd	lr<	N	a
	N	N		to	•
	Ό CD	a	Ό	Ö*	E
	P 'Φ	0	•r|	N	•
	^H k		H	\r|	rd
	k	rd	k	>	rd
	wd <	to	Φ		•
·«»	N	υ	&	X	X
A	(D *	a	N	CD
ud	ti		CD	0	A
0	<D	a	•r|	1	<a
rH	0 »-M	Φ	to	dP	A
	CD ιφ Md	A c	(0	in CM	G *»H
	P N ·	Φ E	0 1	<d	ε
CM	co cn	a	<3P		A
	ti	to	0*	P	rH
<d	rH td	a	Φ	c	•
	k	N	E	•r|	N
*0	Q to	0	:0	k	«
CD	& Λ	P	P	Φ	X
Md	Md
A	flj »H	a	in	<D

* Λ υ to Φ

	e		I
			xd
	ra		Ρ
		Ρ	Μβ
	Ρ	Ρ	Ν
1	Ρ	ο	φ
φ	•	Ρ
X	Ρ	rd	«J
	vd	X)	>
«	C	Ρ	Ρ
υ	Φ		Μ
•*4	r-4	0»	η
ρ	φ	•Η	<4

Ο Ρ <4 <-4 X C I ΡΌ »d Ο Ο Ρ χ ν ο α ρ η μ· ο

Ο * rd rd Η«Η 0 4

<0	to		04
Φ	Ρ		04
-d	xd	φ	Ο
►	>1	φ	r-4
	C	01	Ν
	χφ	φ	Φ
	ε	ε	Ο
		·*
		•Η
	Ρ
I	Ρ	Ρ
ο	φ	ΡΌ
Ρ	Ρ	Φ	Ρ
r—ί	xd	Ρ	Ρ
<4	C	xd	ο
ε	Φ	α	Ρ
	r-4	φ	xd
<β	Φ	·—1	Ρ
>«	V	φ	Μ4
C	C	Ρ	Ν
ο	ν4	C	φ
σ»	Ν	xd
Ρ	Φ	Ν	«
3		Φ	>
Λ		1	Ρ
	φ	ε	Μ
Ρ		φ	Φ
Α	<4	C	Φ
*4	C		4-t
Ρ	•d	α>	Ρ
Ρ	Ρ	X®	0
Φ	Ρ		Λ
►	X
C	φ	<Ν
0	Ό	*-*

Ν rd <0 Φ I

	ο	ω
<0	ο	Ο
α		ω
•d	1	ιφ
Ρ	rd
Ρ	0	Ν
χ		Φ
φ		Φ
ο	φ	r-4
	<4	Μ
<0	Ο	0	Ό
Μ	Λ	&	Φ
0	ε		ιφ
•d		·«»	4->
04	ε	Λ	ό4
<0		Ο	Μ
Ρ		r-4	>Φ
		Ν	Ν
Ρ		φ	Φ

rdX4 Ο Μβ Ρ

Ρ Ρ Ρ Ρ φ Ρ Φ Ρ :Ο > Ή Ρ C C rd Ο Φ :0 « rH ρ

Η
			Φ		γ4
					*
Φ	ιη	ιη	η	Ο	Γί
γ4	CM	Γ*	γ4	d
		Γί		γ4

γ* σ»

Η C4

Φ κ

ιη <*) ο r* η οι <Ν r4

CM

	Φ	rí r4
Φ	ιη	ιη	(*)	ο	CM
γ4	Γί	(Ν	Η	σ
		CM		r-4

φ φ

			ö>				Φ
			χφ		<φ		Ρ
	Ό		φ		α>		φ
	Ρ		φ		m		r4
	χ<4		φ		Φ		χ
	»-4		Α		Λ		4)	<4
	•rí	r«“x	φ		Φ		Φ	φ
		α	φ		«		Ρ	«4 —
Φ	Φ	<4					X®	ε c
g		Λ	ω		Φ		ε	Ο Φ
5	Ρ	ι	ιφ	r*.	«4		te	>» Λ
Ν	r-4	#>	r-4	υ	r-4		Λ	α ι
Φ	*0		*Φ	Ρ	g	φ		Ν
	r-4		r-4	Φ	Φ	Μ	ρ« α	α. ε
γ4	Λ	σ>	04	04	Μ	Φ	Ο <4	ο Ο
•	WÖ	<4	ιφ	α	ιφ		-t Ρ	rd Α
μ	Ρ	>>	Ρ	r4	Ν	0>	Η 1	ν σ>
Φ	φ	C	Φ	£	Ιο	Μ	φ υ	Φ χ
Η	φ	«4	Φ		ο		Ο ο	Ο —

Ρ
			α
			-d
			Ρ
			φ
			Ν			C
			Φ			Φ		<4
						Ρ		ε
			Φ			|		ο
						to		χ:
			α			Ρ		<4
			χ®			ο		r-4
			ε			ε		X
			φ			Ρ		ο
			r-4			Μ4
			Χφ			04		«
			►			Ο		φ
				Ρ		r-4		»-4
				α		Ν		5
			r*4	d		Φ		Η
			V	ε		Ο
	φ		ε
	ε		φ	Λ				CD
	ο		Η	Ű		*3		C
	Λ		φ	0		γ4		•d
	«4			τ·>		Ρ		Ρ
	r-4	<4	φ			φ		φ
	X	►	γ4			Ν		φ
	ο	Ρ	\	»5		>,		C
		Χ4	CM	Ν		Ο»		•d
		rd	γ4	vd		Ο		σ>
	φ	rd				α		C
	φ	φ	r-4	Λ				Μ
	r-4		Ό	Λ		υ
	3	C	Δ	Φ		Ρ		Ρ
	Η	<4	cn	Φ		S		Φ
		►	ιφ	Φ		04		Ρ
	Ü»		φ	ε				Ρ
	C	rd	Ρ	φ		α		5
	d	<4	Ρ	γ4		ο		2
	Ρ	>	0	r4		r-4
	Φ	μ4	Ν	φ		r-4		··
	Φ	X	•Η	X		<4		φ
	α	Ό	Α			σ»		•ΓΊ
	d	>	Ο	φ				Ό
	σ> »3	r-4	r4		Ρ		-μ
	C	Μ4	W4	φ		ιφ		ν4
	Μ		0» Ρ		σ>		*-4
		Ό	Φ	4φ		«φ		r-4
	Ρ	μ	Ν	Ρ		φ		UtJ
	φ	Ν	•rí			φ		ίο
	Ρ	Φ	>	•		φ		γ4
	Ρ	Φ		γ4		Ρ		Φ
	5	r4	Φ			φ
	2	$4		C		φ		4J
		Ο	f4	•d				Φ
	<4	&	Φ	Ρ		φ		4J
	•η		α	Ρ		«4		r-4
	Ό	Φ	κ4	X		r-4		:θ
	Ρ	•rí	Ρ	φ		Μ0		Ρ
	xd	r4	«	y		r-4		γ-1
	r-4	ιφ	r-4	δ		04		χρ
	r-4	Ο> χφ	Ρ		«4		υ
	}Φ	3	öl	r-4		Ρ		<4
	to	Md	φ	<4		Φ
	rd	•d	Ν	ε		Ρ		Φ
	Φ	Ρ	•Η					Φ
		Ρ	>	«		Λ		Ρ
	Ρ	C		S				C
Ρ	φ	φ	Ν	C		•		S
X®	Ρ	υ	νί	0		Ρ		§
Ν	rd			σ>		<φ		<4
Φ	:0	Ό	Ό	Ρ	•κ	Ν		Ό
χφ	Ρ	Ρ	••4	3	r-4	Φ		φ
Ρ		\d	Ν	Ρ	r-4	Μ»		Ν
	rd	Ρ	Μ		0	Ρ		Ο
0	χφ	χφ	9	Ρ	Ρ			Ρ
• κ	υ	Ν	α	r4	Ρ	Ο
- Ρ	<4	Φ	Ν	φ	C			»3
Φ Χ4			ω	Ν	0	<4		Φ
Ό Ό	φ	Φ	•d	Φ	X	Ό		χρ
rd <d	φ	0	0	X		γ4		Ν
	Ρ C	φ «4	η	r4	C φ		-r4	r-4 Φ
	φ	Ρ	0	Φ	r-4		Λί	•ΓΊ
• ·	C	Ν	ι	Η	Ρ	•
<η cm	<4	<0	dP	(4	φ	m	-Μ	Ο
	Ό	<4	CntO	rj		10	Ο
Φ Φ	Φ	rd	Φ	σ»	φ		Η	CM
	Ν	Ρ	ε	Ν	Ν		Ν	1
*0 Τ5	Ο	0	Ό	vd	Φ	Ό	Φ	γ4
φ Φ	Ρ	04	Ρ	>	X	φ	•ΓΊ	m
*Φ 'Φ						WÖ	Φ
U »-<	<4	<4	0	<4	<4	r-4	Μ4	φ
Φ X)	Ü	υ	Φ			Μ4		CP

3. példa

A rész

Oxidált, folyékony, viaszos kukorica keményítőt (ahol az oxidációt nátrium-hipoklorittal végeztük, az oxidálószer a keményítő szárazanyag tartalmára számítva 5% aktív klórt adott le, így 40WF folyékonyságú keményítőt nyertünk) vízgőzkezelésnek vetünk alá az 1. táblázatban ismertetett feltételek között, a műveletet több tételen ismételve; kontrollként vízgőzzel nem kezelt tételek szolgálnak. A vízgőzzel kezelt tételek mindegyikénél javulás mutatkozott az íz tekintetében.

B rész

Alfa-amiláz enzimmel átalakított burgonya maltodextrint (Paselli SA2 dextrin, előállító Avebe Company, Veendam, Holland) az 1. példában leírt előzetes szintelenítési eljárás után vagy színtelenítés nélkül vízgőzzel való kezelésnek vetünk alá a 2. táblázatban ismertetett feltételek között. A vízgőzzel kezelt minták mindegyikénél íz és szín javulás volt észlelhető a kontroll mintákhoz viszonyítva. Legkedvezőbb volt a színtelenített és vízgőzzel kezelt burgonya maltodextrin minta. Az ízt vizsgáló vizottság azt találta, hogy a kontrollként szereplő maltodextrin 5 tömeg%-os szilárdanyag tartalmú diszperziója dohos, fanyar, keményítő ízű és barna színű, szemben a jó minőségű kezelt mintákkal.

C rész

Porlasztással szárított viaszos kukorica keményítőt, amelyet előzetesen enzimatikus lebontásnak vetettünk alá (az oldalláncok eltávolítását nyomás alatti főzéssel, és 9,4% pullulanázzal való kezeléssel végeztük a keményítő szárazanyag tartalmára számítva; ahol is az elegy pH-ja 5,0, hőmérséklete

58-60 ’C között volt; így olyan terméket kaptunk, amelynek a viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 10-14 mp, a diszperzió tömeg% szilárdanyagot tartalmaz és a rövidszénláncú amilózok mennyisége 65%) vízben diszpergálunk, 90 °C hőmérsékletre felmelegítjük, 0,19 tömeg% nátrium-klorittal

3,0 - 3,5 pH-án 1,5 óra hosszat teflon borítású edényben szintelenítjük és a 2. táblázatban leírt körülmények között vízgőztisztításnak vetjük alá. A kapott terméket olyan mintával hasonlítjuk össze, amelyen nem végeztünk szintelenítést, sem pedig vízgőzzel való tisztítást. A vízgőzzel kezelt mintákon ízjavulás mutatkozott.

rd	co	in
	rd	CM rd

ΓΠ rd CM *

Φ CO <*>

<*) •d e 5 •P <0

P

Λ

3. TÁBLÁZAT

Vízgőzzel kezelt poliszacharid •P O -H

r* in

O in m

	ιθ	Ό	O Γ*
m		in	m	in	o
		CM	<d	id
		CM		rd
					r-
			xD	Γ*·	r»
			a.		*
CM	σ*	in	<n	<0	o
		CM	rd	td
		CM		H

	Φ	00 00
in	m	r* o
CM	rd	rd
CM		rd

Φ

					θ'		Φ
					4)		P		e
	Ό		1		n		Φ		Φ
	P		CD		n		rd		£1
	<4		$		Φ		X		1
				—'	.ű		4)		CM
	•d		Φ	υ	Φ		Φ		E
	N	c	CD	P	φ		P		υ
<Ö	CD	id		Φ			4)
E		A	CD	α	«		,ε		σ»
*8	P	1	MÚ		>4		to		X
N	rd	<r	rd	r-Μ	r-1		£
CD	wd		MŰ	£	£	4
	rd		rd		4	P	α		n
*d	α	σ>	Ch		P	Ό	0		<4
Φ	•4	<d	MtJ	Φ	<4		rd		E
P	A		P	cn	N	θ'	H	υ	0
4)	Φ	c	Φ	4>	to	X	CD	0	>1
b	03	<d	00	αι	o	’—’	0		Z

P

P <0

0» <c >< c

Ό P «8 r-1 •d

N CD

•fa ·	Φ	• fa »fa
•P	•P	N	P	P
Ml)	4)	Φ	4)	4)
N 0)	N d>	X	N n	N <0
4)	4)	c	4)	4)
P	P	Φ A	u	U
Q	M	n «	fa	0	A
d	n)	N	4	4	ud
Ό	Ό	Φ	•o	•o	Ό
rd	rd	Ό	rd	id	rd
	C Φ P
•	(	Φ	•	•	•
CO	m	Λ	m	<*)	CM
<d	fÚ	to | t			<0
Ό	r	P Φ	ü	*0	Ό
CD	CD	P	CD	cd	Φ
Mti	Μβ	4)		vö	mű
kO	d	E	rd	rd	rd

<o Λ υ *0 φ

- 36 D rész

Szentjánoskenyér babterméséből nyert gumit (előállító a National Starch and Chemical Company, Bridgewater, New Jersey) ionmentesített vízzel diszpergálunk, így 2 tömeg% szilárdanyag tartalmú diszperziót állítva elő, ezt az 1. példában leírt módon forralásnak vetjük alá 149 °C hőmérsékleten, nyomásálló edényben. A kapott hőkezelésnek alávetett gumi diszperziót - amely 0,95 tömeg% szilárd tartalmú diszperzióban túlságosan viszkózus lenne - ionmentesített vízzel meghigítjuk, így 0,573 tömeg%-os diszperziót kapunk a vízgőzzel való kezelés előtt.

A diszpergált gumit 1,22 m magasságú oszlopba töltjük, az oszlopot a 2. példa szerint gyűrűkkel töltjük, a 3. táblázat szerint az áramlási sebesség 36 ml/perc, a hőmérséklet 88 °C, az ellenáramban felfelé áramló gőz áramlási sebessége 36 g/perc 100 °C hőmérsékleten. Jelentős íz és szag javulást állapított meg a hattagú bizottság azoknál a vizes gumi diszperzióknál, amelyek vízgőzkezelésben részesültek, szemben a kontroll mintákkal, amelyek nem kaptak vízgőzkezelést.

E rész

Porlasztással szárított, enzimatikusan lebontott (cellulázzal végezve a kezelést) tamarind fa magjából nyert gumit (u.n. Glyloid gumi, amelyet a Dianippon Pharmaceuticals, Inc., Osaka, Japan cég állít elő), amelynek D.E. értéke 23,5 és molekulasúlya mintegy 650-2400, ionmentes vízzel diszpergálunk, így 30% szilárdanyag tartalmú diszperziót állítva elő, majd a diszperziót 3. táblázatban ismertetett körülmények között vízgőzzel való kezelésnek vetjük alá, így a gumiban • · ·

- 37 lévő íz-, szag- és színanyagokat eltávolítva.

A vízgőzzel kezelt tamarind gumi hidrolizátumot fagyasztva szárítjuk, majd vízzel 30 tömeg%-os diszperziót készítünk belőle az organoleptikus vizsgálatokhoz. A kontrolihoz viszonyítva a vízgőzzel kezelt tamarind gumi hidrolizátum elveszítette jellegzetes bab ízét és szagát, édeskés sós ízt mutatott, színében nem mutatkozott változás.

F rész

Savval konvertált (35 WF), magas amilóz-tartalmú (70% amilóz) kukorica keményítőt (Hylon VII keményítő, amelyet a National Starch and Chemical Company, Bridgewater, New Jersey cégtől kaptunk) ionmentes vízzel szuszpendálunk, így 20 tömeg% szilárdanyag tartalmú diszperziót készítünk, amit 138 °C hőmérsékleten, nyomás alatt forralunk. A kapott keményítő diszperziót vízgőzzel kezeljük a 3. táblázatban ismertetett körülmények között. A kapott keményítő mentes volt minden kifogásolható íztől és alkalmas volt arra, hogy citromos süteményhez töltőanyagként alkalmazzuk.

G rész

Viaszos kukorica keményítőből OSAA-val kezelt (3%) pirodextrint,(amelynek ABF viszkozitása 3,5 - 7,0) vízgőzzel való kezelésnek vetünk alá a 3. táblázatban ismertetett körülmények között. A vízgőzzel kezelt tételnél íz és szag tekintetében minőségi javulás volt észlelhető a nem kezelt kontrolihoz viszonyítva.

4. példa

E példában szemléltetjük a kedvezőtlen ízanyagok eltávolítását oldhatatlan granulált keményítőből; e műveletet ·

- 38 vízgőzkezelő készülékben vákuum alatt végezzük, a keményítő zselatinizálódásának hőmérséklete alatti hőmérsékleten.

A 2. példában ismertetett készüléket használjuk, a készüléket annyiban módosítjuk, hogy az oszlopon lévőjgőz-elvezető nyílást megfelelő kapacitású vákuum pumpához kapcsoljuk, és így távolítjuk el a betáplált gőzt. A vákuumot a szivattyú és az oszlop között elhelyezett szabályozó szerkezettel ellenőrizzük. Az oszlop aljára a keményítő diszperzió elvezetésére egy további szivattyút iktatunk be.

A műveletet alacsony hőmérsékleten végezzük, a granulált keményítőt ionmentesített vízzel szuszpendáljuk 10-15 tömeg% szilárdanyag tartalmú diszperziót készítve, majd ezt 55 °C hőmérsékletre felmelegítjük és 100-125 ml/perc sebességgel az oszlopra töltjük. A vákuumszabályozót és az oszlopra csatlakozó szivattyút úgy állítjuk be, hogy az oszlopon a nyomás -0,87 kg/cm² legyen. A gőzáramlást 13,6 - 45,4 kg/óra sebességre állítjuk be.

A diszperzióból a vízgőzzel kezelt granulált keményítőt porlasztásos szárítással különítjük el. A poralakú, granulált keményítőnek jobb íze és szaga van, mint a nyersterméknek, és így élelmmiszeripari és gyógyászati termékek előállítására alkalmazható.

5. példa

A következőkben a dextrin kezelését ismertetjük, ehhez aktív szénnel töltött oszlopot használunk, a kezelés eredményeként a termék színe és íze kedvezőbbé válik. Az aktív szenes kezelés előtt adott esetben az 1. példa szerinti színtelenítést iktatjuk be.

Mintegy 600 g aktív szenet (CPG LF 12X40, előállító: Calgon Carbon Corporation, Pittsburgh, PA) mintegy 2000 ml tisztított vízzel (ioncserélő oszlopon és egy aktív szénnel töltött oszlopon átszűrve) nedvesítünk. A felszínen lévő szénrészecskéket dekantáljuk, a granulált szénrészecskék a vízben lemerülve találhatók. A szén granulátumokat tisztított vízzel ismételten öblítjük, mindaddig megismételve az öblítést, amíg a granulák körberázása után a víz tiszta nem marad.

Egy duplafalú üvegoszlop alsó részére 91 cm magasságú,

2,54 cm belső átmérőjű töltetet helyezünk, az oszlop alsó részét be/kivezető nyílással és szeleppel lezárjuk. A mosott szén granulátumokat az üveg pohárból az oszlop tetején lévő tölcséren keresztül az oszlopra töltjük, majd utánöblítjük mindaddig, amíg a szénrészecskék a 46 cm-es oszlop magasságot el nem érik. Egész idő alatt a szénrészecskéket a vízben alámerülve tartjuk, a felesleges mennyiségű vizet leszívatjuk, miközben az oszlopot folyamatosan töltjük. Az oszlop tetejére 300 μ-os szűrőt helyezünk, az oszlopot ki- és bevezető nyílással, mintavevő szeleppel, nyomásmérővel és ki- és bevezető szeleppel zárjuk le.

Az oszlop alján lévő szelephez egy szivattyút csatlakoztatunk, a szivattyú bevezető csövét 18,9 liter tisztított vízzel töltött vödörbe helyezzük. A szivattyú kivezető csöve az oszlop tetején lévő szelepet egy elszívó csővel köti össze. A mintavevő szelepet becsukjuk, az oszlop alján és tetején lévő be/kivezető szelepeket kinyitjuk, az oszlop aljába vizet szivattyúzunk olyan kezdeti sebességgel, amely elegendő ahhoz, hogy az oszlopban megtapadt levegő buborékokat eltávolítsuk.

- 40 Ezután a vízbevezetés sebességét csökkentjük, így a szén szemcsék az oszlopban leülepednek, ezután a vízbevezetés sebességét fokozzuk, így a szénrészecskékkel töltött oszlop magasságot a nyugvó szénrészecskék magasságának 125-150 % arányára növeljük.

Az átmosást folytatjuk mindaddig, amíg a szenet 100 ágytérfogatú tisztított vízzel (mintegy 23-24 liter) át nem mossuk. Ezután az átmosást leállítjuk, majd a szenet állni és nedvesedni hagyjuk 14 óra hosszat. Az oszlopot ezután 65 ’C hőmérsékletre felmelegítjük, a megtapadt levegő buborékokat 65 °C hőmérsékletű tisztított vízzel átmossuk, majd az oszlop aljáról a szivattyút eltávolítjuk. A szivattyút az oszlop tetején lévő szelepre kapcsoljuk.

Összesen 1000 g dextrint (kanári sárga színű tapioka pirodextrin) 3000 ml tisztított vízzel szuszpendálunk, majd 150 ’C hőmérsékleten 4,57 kg/cm² belső gőznyomással autoklávban kezelünk. A diszpergált dextrin mintát forró vízfürdőn tartjuk, majd az oszlopon lévő szivattyú bevezető csövét a dextrin mintába helyezzük. A szivattyút úgy állítjuk be, hogy az átfolyási sebesség 3 ágy térfogat/óra legyen, és a diszpergált dextrint a szénnel töltött oszlopon átszivattyúzzuk. Az oszlop alján lejövő dextrin diszperzióból 100-100 ml-es térfogatokat fogunk fel, és a minták színét vizuálisan ellenőrizzük. A megvizsgált 23 minta egyike sem tartalmazott látható, észlelhető részecskéket. A dextrin diszperzió tiszta volt, mentes a szénkezelés nyomán általában fellépő szürkés elszíneződéstől, színe világosabb, kevésbbé sárga/barna, mint a kezeletlen dextrin színe. A szénkezeléseknél a keményítő vagy dextrin diszperziókban a szénrészecskék emulgeálódása figyelhető meg, jelen kezelés esetén ez nem lépett fel.

kg dextrint (prezselatinizált, alfa-amilázzal konvertált tapioka dextrin, amelynek D.E. értéke 1-3) 80 liter tisztított vízzel diszpergálunk, majd 275 ’C hőmérsékleten és

4,22 kg/cm^ belső gőznyomáson autoklávozunk. A diszpergált dextrint az oszlopon végzett aktívszenes kezelés előtt és ennek során forró vízfürdőn tartjuk, a felfogott mintákat is forró vízfürdőn helyezzük el, diatomaföldön átszűrjük, majd porlasztással szárítjuk. A diatomafölddel való szűrés előtt vagy azután nem tapasztaltuk szénrészecskék jelenlétét a kezelt mintákban.

Az aktívszénnel kezelt mintáknál az íz és szín javulást mutatott a kezeletlen nyerstermékekhez viszonyítva.

6, példa

Az 1. példában ismertetett szintelenítési módszert alkalmazzuk oldható keményítő hidrolizátumoknál, ezt követően a keményítő hidrolizátum színének és ízének javítására ultraszűrést végzünk.

A szintelenítési lépésben 1000 g dextrinizált, OSAA-val kezelt (3%) viaszos kukorica keményítőt (amelynek ABF értéke 4) 3000 ml desztillált vízzel diszpergálunk, majd az elegyet 149 °C hőmérsékleten autoklávban hőkezeljük. Ezt a dextrin diszperziót forrón diatomaföldön átszűrjük (200 g 503-as celit szűrő, 32 cm-es Buchner tölcséren), majd forró vízfürdőre helyezzük. Amikor a diszperzió hőmérséklete 85-95 °C-ra beállt, a dextrin száraz tömegére számítva 0,2 tömeg% nátrium-kloritot adunk a dextrinhez és a szintelenítést mintegy 2 « · *

- 42 percig folytatjuk. Az oxidáció befejeződését kolorimetriásan ellenőrizzük kálium-jodid színvizsgálattal, ellenőrizve az esetleges maradék klór jelenlétét; a maradék klórt 0,05 g nátrium-meta-biszulfit hozzáadásával eltávolítjuk.

Ezután a szintelenített dextrin diszperziót ultraszűrésnek vetjük alá; a 20 tömeg% szilárd anyagot tartalmazó diszperziót Millipore Prolab Benchtop System szűrőre (előállító Millipore Corporation, Bedford, Massachusetts) visszük fel, amely Amicon 10 000 MWCO jelzésű membránnal van felszerelve (Amicon Division, W.R. Grace and Company, Beverly, Massachusetts cégtől beszerezve). A betáplálás! térfogatot konstans értéken tartjuk, tartalékként 10 liter desztillált vizet használunk a szintelenített dextrint 25 ’C hőmérsékleten és 45-50 psi nyomáson ultraszűrésnek vetjük alá.

Minthogy számos dextrinszennyezés só formájában van jelen, az ultraszűrés tisztító hatását a szürlet vezetőképességének mérésével ellenőrizzük. Amikor a diszperzió vezetőképessége az ultraszűrés után 100 pohm/cm érték alá csökken, az ultraszűrést befejezzük. Az átengedett térfogat 10 000 ml volt.

A szintelenített, ultraszüréssel tisztított dextrin diszperziót fagyasztva szárítjuk, majd a tisztított dextrint por alakban különítjük el.

A tisztított dextrinből 10 tömeg% szilárdanyagot tartalmazó diszperziót készítünk 4 pH-jú vízzel, majd a mintákat az íz vizsgálatot végző bizottság rendelkezésére bocsátjuk. A tisztított dextrin világosabb színű volt, mint a nyerstermék, a bizottság ízjavulást állapított meg a nemkezelt kontrolihoz • ···« ·· ·· • · · f · · • · · · · ··· • · · · · · ·

- 43 viszonyítva.

Ugyanez a bizottság enyhe ízjavulást észlelt egy

000 MWCO szűrőn átszűrt mintán, egy 30 000 MWCO szűrővel szűrt mintához viszonyítva; ez a minta azonban még mindig jobbnak mutatkozott, mint a 100 000 MWCO szűrőn átszűrt minta. Mindegyik kísérleti minta íze és színe kedvezőbb volt, mint azok a kontroll minták, amelyek nem mentek keresztül sem szintelenítésen, sem ultraszűrésen.

7. példa

E példában bemutatjuk a dextrin ízmentesítését, szagtalanítását, színtelenítését; a tisztításhoz ultraszűrést és vízgőzzel való kezelést kombinálunk.

Viaszos kukorica keményítőnek bqrostánykősav-anhidriddel (3%) kezelt származékát dextrinizáljuk, (savval reagáltatjuk száraz hővel való kezelés közben) a kapott 4 ABF dextrint 1:3 arányban desztillált vízzel diszpergáljuk. A kapott diszperziót autoklávban 149 ’C hőmérsékleten kezeljük, majd forrón, diatomaföldön átszűrjük (ehhez 32 cm átmérőjű Buchner tölcsért és 200 g Celite 503-as jelzésű bevont szűrőt használunk) . A pH-t 4,0 értékre állítjuk, a diszperziót (14% szilárdanyag tartalom) a 6. példában leírt készülékre töltjük fel; a szűréshez 30 000-es mólsúlyt kizáró spirális szerkezetű poliszulfon ultraszűrő membránt használunk. Szűrés közben a hőmérsékletet 50 °C-on, a nyomást 50 psi értéken tartjuk. A szűrést mindaddig folytatjuk, amíg a szürlet térfogata 10 000 ml nem lesz (kiindulásként 1000 g keményítőt és 3000 ml vizet használtunk).

Az ultraszűrőn fennmaradt anyagot a következő lépésben

egy 3 m magas, a 2. példában ismertetett vízgőzkezelő készülékre visszük fel, az oszlopot Monz Bl-400 jelzésű anyaggal töltjük meg. Az ultraszűrőn fennmaradt anyagot 14 tömeg% szilárd anyagtartalmú diszperzió formájában visszük fel az oszlopra; az átfolyási sebesség 225 ml/perc, hőmérséklet 190 °C, a vízgőz nyomása 2,11 kg/cm², a gőz áramlási sebessége

13,6 kg/óra. A kapott terméket porlasztással szárítjuk.

A kapott termékre jellemző, hogy íz és szag tekintetében javulást mutatott, a kapott termék sótartalma alacsonyabb, mint a kontrolié, amelyen nem végeztünk sem ultraszűrést, sem vízgőzkezelést.

8. példa

E példában bemutatjuk a szagtalanítást, íztelenítést és színtelenítést, kiindulási anyagként enzimmel lebontott tamarind gumit használunk (a kiindulási anyagot cellulázzal kezeljük, így olyan terméket kapunk, amelynek D.E. értéke 23-26 között van) a tisztításhoz színtelenítést, ioncserélést és aktívszenes kezelést végzünk.

1000 g lebontott tamarind gumit 3000 ml tisztított vízben diszpergálunk, a diszperzió pH-ját 3%-os nátrium-hidroxid oldattal 8,8 értékre állítjuk. A diszpergált gumit diatomaföldön átszűrjük (ehhez 40 g 503-as jelzésű celit szűrőt, valamint 24 cm átmérőjű Buchner tölcsért alkalmazunk) ; a szürlet pH-ját 3:1 arányú sósavoldattal 6,5 értékre állítjuk.

A szürletben lévő gumit 68 g 30 tömeg% hidrogénperoxid oldattal 2 óra hosszat színtelenítjük. A színtelenített gumi diszperziót 57 ml/perc sebességgel egy 91,44 cm magas, 2,54 cm • ···· ·· ·· • · · · · · ·· · · · ·· · ····*· ·

- 45 belső átmérőjű oszlopra visszük fel; az oszlopot 400 ml Amberlite IRA 400 anion ioncserélő gyantával töltöttük meg (előállító Rohm és Haas Company, Philadelphia, Pennsylvania) az oszlopot előzőleg 3 tömeg% nátrium-hidroxid-oldattal töltöttük fel és bőséges mennyiségű vízzel öblítettük át. Ezt követően az átfolyó diszperziót 57 ml/perc sebességgel egy 91,44 cm magas, 2,54 cm belső átmérőjű, 400 ml Amberlite 200as jelzésű kationcserélő gyantával töltött oszlopra visszük fel (a gyanta előállítója Rohm és Haas Co., Philadelphia, Pennsylvania); az oszlopot előzetesen 3:1 arányú sósav-oldattal töltöttük fel és bőséges mennyiségű vízzel öblítettük át.

Az ioncserélőt tartalmazó oszlopról lefolyó diszperziót 57 ml/perc sebességgel egy 91,44 cm magas, 2,54 cm belső átmérőjű, 400 ml Cecicarb 1240+ aktívszénnel töltött oszlopra visszük fel (az aktívszén előállítója Atochem Company, Pryor, Oklahoma) az oszlopot előzetesen bőséges mennyiségű vízzel öblítettük át. A tisztított, depóiimerizált poralakú gumit vízzel diszpergáljuk és vizsgáljuk. A tisztított gumira jellemző, hogy mentes minden kellemetlen íztől, a színe világosabb az kezeletlen, tisztítatlan kontrolihoz viszonyítva.

9. példa

A találmány szerinti eljárással tisztított, vízoldható keményítő hidrolizátumot (dextrinek) fehér szószok előállításához használjuk és vizsgáljuk az előállított szószok ízét és színét. A fehér szósz összetételét az alábbi táblázat mutatja be.

·« • · · « · · ·· · · · ··· ······ ·

- 46 ·♦·* «·

Fehér szősz készítmény

Dextrin hozzáadása

Alkotórész	1%	2%	4%
	(Q)	(q)	(q)
vaj	28,38	56,00	56,00
liszt	13,04	20,20	8,40
só	1,35	2,70	2,70
tej	250,00	500,00	500,00
dextrin	2.96	11.80	23.60

A szósz előállítását úgy végezzük, hogy alacsony hőmérsékleten a vajat megolvasztjuk, ebbe a lisztet és dextrint

3-5 perc alatt belekeverjük, az elegyhez hozzáadjuk a sót és tejet, majd főzzük keverés közben, amíg a szósz sűrűvé nem válik.

A fehér szósz előállításához olyan OSAA-val kezelt (3% a keményítő szárazanyag tartalmára számítva) viaszos kukorica keményítőtt használunk, amelyet pirodextrinizálás segítségével konvertálunk 3,5 - 7,0 ABF (vízmentes borax fluiditás) viszkozitás értékig. Az összehasonlításhoz használt kontroll dextrint nem tisztítjuk a találmány szerinti eljárás szerint.

A fehér szósz előállításához használt dextrin mintákat (lásd a

3. táblázatot és a 3. példa G részét) előzetesen a 2. példa szerint vízgőzzel való tisztításnak vetettük alá. A kontroll dextrint nem tisztítottuk.

Amennyiben a szósz előállításához 1%, illetőleg 2% dextrint használtunk, íz és szín javulás nem volt észlelhető • ·*·4 ·· • ·

- 47 az organoleptikus ellenőrzésnél. Abban az esetben, ha a szósz előállításához 4 tömeg% dextrint használtunk, az íz vizsgálatot végző bizottság tagjai közrül 9/10 arányban észlelték azt, hogy a tennék íze kellemesebb és színe világosabb a kezeletlen, kontroll dextrinnel készült szószhoz viszonyítva; és a bizottság tagjai 10/10 arányban találták a tisztított dextrinnel készült szósz ízét kedvezőbbnek a tisztítatlan dextrinnel készült szószéhoz viszonyítva.

A fenti példa igazolja, hogy a találmány szerinti eljárással tisztított és ízmentesített dextrinek jobb minőségű étkezési termékek előállítását biztosítják.

Claims (46)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Vízgőz kezelési eljárás poliszacharidok íz- és szagmentesítésére, azzal jellemezve, hogy

   a) 1-40 tömeg% szilárdanyag tartalmú diszperziót készítünk poliszacharidot vizes közegben diszpergálva; b) a diszpergált poliszacharidot szolubilizáljuk; c) a szolubilizált poliszacharidot vízgőzkezelő

   berendezésbe tápláljuk;

   d) a készülékben lévő szolubilizált poliszacharidon keresztül vízgőzt áramoltatunk át;

   f) a vízgőzt a készülékből elvezetjük, és

   e) a szolubilizált poliszacharidot kinyerjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízgőzkezelést megelőzően a diszpergált poliszacharidot színtelenítésnek vetjük alá, a poliszacharidot valamely színtelenítő szerrel, így kloritsóval, hipokloritsóval, peroxiddal, perszulfátsóval, permanganátsóval, klór-dioxiddal vagy ózonnal kezelve a kezelést a poliszacharid lényeges bomlása nélkül addig végezzük, amíg a poliszacharid íze, szaga és/vagy színe javulást nem mutat.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szolubilizált poliszacharidot 80-200 °C hőmérsékleten, 0,106 - 13,2 liter/perc/m² áramlási sebességgel tápláljuk be egy közömbös anyaggal töltött vízgőzkezelő oszlopra, ahol a szemben áramló vízgőz hőmérséklete

   80 - 120 ’C.
4. 4. Az igénypont szerinti eljárás, azzal

   - 49 jellemezve, hogy az eljárást folyamatosan végezzük.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízgőzt 0,35 - 21,1 kg/cm² nyomással, 55-200 °C hőmérsékleten tápláljuk be.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízgőzzel kezelt poliszacharidot

   a) szintelenítő szerrel, így peroxidokkal vagy ózonnal kezeljük, és/vagy

   b) ultraszűrésnek vetjük alá, ehhez minimálisan az

   1000 molekulasúlynál nagyobb vegyületeket elválasztó membránt alkalmazva, és/vagy

   c) a vízgőzzel kezelt poliszacharidot egy előmosott, nedvesített, granulált, előmelegített aktív szénnel töltött oszlopon engedjük át 0,1 - 20 ágy térfogat/óra sebességgel, és/vagy

   d) 0,0035 - 35,2 liter/perc/m² sebességgel ioncserélő oszlopon engedjük át,

   e) vagy fenti műveletek kombinációjával kezeljük.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szolubilizált poliszacharidot a vízgőzkezelést megelőzően

   a) valamely színtelenítőszer alkalmazásával színtelenítjük, és/vagy

   b) az 1000 molekulatömegnél nagyobb vegyületeket elkülönítő membránt alkalmazva ultraszűrésnek vetjük alá, és/vagy

   c) előmosott, nedvesített, granulált, előmelegített aktívszénnel töltött oszlopon engedjük át 0,1 - 20 ágytérfogat/óra sebességgel, és/vagy

   d) a szolubilizált poliszacharidot 0,0035 - 35,2 liter/perc/m² sebességgel ioncserélő oszlopon engedjük át;

   e) vagy a fenti műveletek kombinációjával kezeljük.
8. 8. Alacsony hőmérsékletű, vízgőz kezelés eljárás a poliszacharidokban lévő nemkívánatos íz és szín anyagok eltávolítására, azzal jellemezve, hogy

   a) vizes közegben 1-40 tömeg% szilárd anyagot tartalmazó szuszpenziót készítünk;

   b) a poliszacharid szuszpenziót vízgőz kezelő készülékbe visszük;

   c) a berendezést vákuum alá helyezzük;

   d) 100 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletű poliszacharid szuszpenzión vízgőzt áramoltatunk át;

   e) a vízgőzt a berendezésből eltávolítjuk, és

   f) a vízgőzzel kezelt poliszacharidot kinyerjük.
9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízgőzkezelés előtt a poliszacharidot színtelenítésnek vetjük alá, ehhez kloritsókat, hipokloritsót, peroxidokat, perszulfátsókat, permanganátsókat, klórdioxidot vagy ózont alkalmazva, a kezelést mindaddig végezzzük, amíg a poliszacharid íze, szaga és/vagy színe javulást nem mutat a poliszacharid lényeges bomlása nélkül.
10. 10. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 300 cps-nél alacsonyabb viszkozitású poliszacharid szuszpenziót táplálunk be közömbös < «*·· ·<* ·4 ί · ·· · · · *·* * ♦ · · < · »

    - 51 töltőanyaggal töltött vízgőzkezelő berendezésbe 0,106 - 13,2 liter/perc/m² sebességgel -0,35 - -1,02 kg/cm² közötti oszlopnyomás mellett.
11. 11. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a műveletet folyamatosan végezzük.
12. 12. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal _# jellemezve, hogy

    a) a vízgőzzel kezelt poliszacharidot valamely színtelenítőszerrel, így peroxidokkal vagy ózonnal kezeljük;

    b) a vízgőzzel kezelt poliszacharidot mini- málisan az 1000 molekulatömegnél nagyobb vegyületeket elkülönítő membránt alkalmazva ultraszűrésnek vetjük alá;

    c) a vízgőzzel kezelt poliszacharidot 0,0035-35,2 liter/perc/m² sebességgel valamely ioncserélő oszlopon engedjük át; és

    d) a fenti műveletek kombinációját alkalmazzuk.
13. 13. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy

    a) a diszpergált poliszacharidot valamely színtelenítőszerrel szintelenítjük;

    b) a poliszacharid szuszpenziót minimálisan az 1000 molekulatömegnél nagyobb vegyületeket elkülönítő membrán alkalmazásával ultraszűrésnek vetjük alá;

    c) a poliszacharid szuszpenziót 0,035 - 35,2 liter/perc/m² sebességgel valamely ioncserélő oszlopra tápláljuk; és

    d) a fenti műveletek kombinációját alkalmazzuk,

    9 ···· »9 • · · 9 · * ·· · * · «·· ··«··« · amikor is a fenti műveleteket a poliszacharid szuszpenziónak vízgőzzel való kezelése előtt végezzük.
14. 14. Eljárás poliszacharidok nemkívánatos ízének, szagának vagy színének eltávolítására, azzal jellemezve , hogy

    a) vizes közegben 1-40 tömeg% szilárdanyag tartalmú poliszacharid diszperziót készítünk;

    b) a poliszacharid diszperziót valamely színtelenítőszerrel, így kloritsókkal, hipokloritsókkal, peroxidokkal, perszulfátsókkal, permanganátsókkal, klór-dioxiddal vagy ózonnal kezelve színtelenítjük, a kezelést mindaddig végezve, amíg a poliszacharid íze, szaga és/vagy színe tekintetében javulás nem áll be, anélkül, hogy a poliszacharid lényeges bomlást mutatna;

    c) a poliszacharid diszperziót minimálisan az

    1000 molekulatömegnél nagyobb vegyületeket elkülönítő membrán alkalmazásával ultraszűrésnek vetjük alá;

    d) a szűrt poliszacharidokat kinyerjük.
15. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a műveletet folyamatosan végezzük.
16. 16. Eljárás poliszacharidok nemkívánatos ízének és szagának eltávolítására, azzal jellemezve, hogy

    a) vizes közegben 1-40 tömeg% szilárdanyag tartalmú poliszacharid diszperziót készítünk;

    b) a poliszacharid diszperziót minimálisan az

    1000 molekulatömegnél nagyobb vegyületeket elkülönítő membránt ·· «

    ·>·· • 4· * ·· • · ·· alkalmazva ultraszűrésnek vetjük alá;

    c) a szűrt poliszacharidokat elkülönítjük;

    d) a szűrt poliszacharidokat valamely színtelenítőszer, így peroxidok vagy ózon alkalmazásával színtelenítésnek vetjük alá; és

    e) az átszűrt és színtelenített poliszacharidokat kinyerjük.
17. 17. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a műveletet folyamatosan végezzük.
18. 18. Eljárás oldható poliszacharidok nemkívánatos ízének és szagának eltávolítására, azzal jellemez- v e , hogy

    a) vizes közegben 1-40 tömeg% szilárdanyagot tartalmazó poliszacharid diszperziót készítünk;

    b) színtelenítőszerrel, így kloritsókkal, hipokloritsókkal, peroxidokkal, perszulfátsókkal, permanganátsókkal, klór-dioxiddal vagy ózonnal kezeljük, a kezelést mindaddig végezve, amíg a poliszacharid ízében, szagában és színében javulás nem áll be anélkül, hogy a poliszacharid lényeges bomlást mutatna;

    c) a színtelenített, diszpergált poliszacharidot

    0,1 - 20,0 ágytérfogat/óra sebességgel előmosott, granulált, aktívszénnel töltött oszlopra töltjük, amely oszlopot nedvesített, előmosott, előmelegített granulált aktívszénnel töltöttünk meg; és

    d) a színtelenített, aktívszénnel kezelt diszpergált poliszacharidot a szénrészecskéktől mentes állapotban elkü·· ··· lönítjük.
19. 19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a műveletet folyamatosan végezzük.
20. 20. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy

    a) a diszpergált, aktívszénnel kezelt poliszacharidot 0,0035 - 35,2 liter/perc/m² sebességgel valamely ioncserélő oszlopra visszük fel;

    b) az aktívszénnel és ioncserélővel kezelt szűrt poliszacharidot valamely színtelenítőszerrel, így peroxidokkal vagy ózonnal színtelenítjük; és

    c) a fenti műveletek kombinációját alkalmazzuk.
21. 21. Eljárás oldható poliszacharidok nemkívánaltos ízének és színének eltávolítására, azzal jellemezve, hogy

    a) vizes közegben 1-40 tömeg% szilárdanyag tartalmú poliszacharid diszperziót készítünk;

    b) a diszpergált poliszacharidot előmosott, granulált, aktivált szénnel töltött oszlopra viszünk fel 0,1 - 20,0 ágytérfogat/óra sebességgel, amely oszlopot előzőleg nedvesített, átmosott és előmelegített aktívszén granulátummal töltünk meg;

    c) a diszpergált aktívszénnel kezelt poliszacharidot szénrészecskéktől mentes formában kinyerjük;

    d) az aktívszénnel kezelt poliszacharidot valamely színtelenítőszerrel, így peroxidokkal vagy ózonnal kezelve színtelenítjük; és

    e) az aktívszénnel kezelt és színtelenített poli• * «

    szacharidokat kinyerjük.
22. 22. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a műveletet folyamatosan végezzük.
23. 23. Eljárás oldható poliszacharidok nemkívánatos ízének és szagának eltávolítására, azzal jellemezve, hogy

    a) vizes közegben 1-40 tömeg% szilárdanyagot tartalmazó poliszacharid diszperziót készítünk;

    b) a poliszacharid diszperziót 0,1 - 20,0 ágytérfogat/óra sebességgel előmosott, granulált, aktívszénnel töltött oszlopon át engedjük, ahol az oszlopot előzőleg nedvesített, granulált, mosott és előmelegített aktivszénnel töltöttük meg;

    c) a diszpergált aktivszénnel kezelt poliszacharidot a szénrészecskéktől lényegében mentes állapotban elkülönítjük;

    d) a diszpergált, szűrt poliszacharidot 0,0035 - 35,2 liter/perc/m² sebességgel egy ioncserélő oszlopra visszük fel;

    e) a diszpergált, aktívszénnel és ioncserélővel kezelt poliszacharidot elkülönítjük.
24. 24. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a műveletet folyamatosan végezzük.
25. 25. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy

    a) az aktívszénnel végzett kezelés előtt a poliszacha- rid szuszpenziót valamely színtelenítőszerrel, így kloritsókkal, hipokloritsókkal, peroxidokkal, perszulfátsókkal, permanganátsókkal, klór-dioxiddal vagy ózonnal kezeljük, a műveletet • · ·

    - 56 mindaddig végezve, amíg a poliszacharid íze, szaga, és/vagy színében javulás nem mutatkozik meg anélkül, hogy a poliszacharid lényeges bomlást mutatna;

    b) az aktívszénnel kezelt poliszacharidot valamely színtelenítőszerrel, így peroxiddal vagy ózonnal kezeljük; és

    c) a fenti műveletek kombinációját végezzük.
26. 26. Eljárás poliszacharidok nemkívánatos ízének, szagának és/vagy színének eltávolítására, azzal jellemezve , hogy

    a) vizes közegben 1-40 tömeg% szilárdanyag tartalmú poliszacharid diszperziót készítünk;

    b) a diszpergált poliszacharidot legalább egy, előmosott, granulált, aktívszénnel közölt oszlopon bocsátjuk át 0,1 - 20,0 ágytérfogat/óra sebességgel, ahol az oszlopot előzőleg nedvesített, előmosott és előmelegített aktivszén granulátumokkal töltöttünk meg;

    c) a diszpergált aktívszénnel kezelt poliszacharidot szénrészecskéktől lényegében mentes állapotban kinyerjük;

    d) a színtelenített poliszacharidot 0,0035 - 35,2 liter/perc/m² sebességgel egy ioncserélő oszlopra töltjük fel;

    e) az aktívszénnel és ioncserélővel kezelt poliszacharidot kinyerjük.
27. 27. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a műveletet folyamatosan végezzük.
28. 28. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy

    a) az aktívszénnel és ioncserélővel való kezelést meg • · · előzőén a poliszcharidot valamely színtelenítőszerrel, így például kloritsókkal, hipokloritsókkal, peroxidokkal, perszulfátsókkal, permanganátsókkal, klór-dioxiddal vagy ózonnal kezeljük, a kezelést mindaddig végezzük, amíg a poliszacharid ízében, szagában és/vagy színében javulás nem mutatkozik meg, a poliszacharid lényeges bomlása nélkül;

    b) az aktívszénnel és ioncserélő gyantával kezelt poliszacharidot valamely színtelenítőszerrel, így peroxidokkal vagy ózonnal színtelenítjük.
29. 29. Eljárás poliszacharidok nemkívánatos ízének, szagának és/vagy színének eltávolítására, azzal jellemezve, hogy

    a) vizes közegben 1-40 tömeg% szilárdanyagot tartalmazó poliszacharid diszperziót készítünk;

    b) a diszpergált poliszacharidot 0,0035-35,2 liter/perc/m² sebességgel ioncserélő oszlopra visszük fel;

    c) az ioncserélő gyantával kezelt poliszacharidot valamely színtelenítőszerrel, így peroxidokkal vagy ózonnal színtelenítjük; és

    d) az ioncserélő gyantával kezelt és színtelenített poliszacharidot elkünönítjük.
30. 30. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a műveletet folyamatosan végezzük.
31. 31. Eljárás oldható poliszacharidok nemkívánatos ízének, szagának eltávolítására, azzal jellemezve , hogy

    a) vizes közegben 1-40 tömeg% szilárdanyagot tártál• · mázó oldatot készítünk;

    b) az 1000 molekulatömegnél nagyobb vegyületeket elkülönítő membránt alkalmazva az oldható poliszacharidot ultraszűrésnek vetjük alá; és

    d) a diszpergált, szűrt oldható poliszacharidot kinyerjük.
32. 32. A 31. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy

    a) a szűrt poliszacharidot valamely színtelenítőszerrel, így peroxidokkal vagy ózonnal kezelve színtelenítjük;

    b) a szűrt poliszacharidot előmosott, granulált, aktívszénnel töltött oszlopra visszük fel 0,1 - 20,0 ágytérfogat/óra sebességgel, ahol az oszlopot előzőleg nedvesített, előmosott és előmelegített széngranulátumokkal töltöttük meg;

    c) a szűrt poliszacharidot 0,0035-35,2 liter/perc/m² sebességgel ioncserélő oszlopra viszünk fel; és

    d) a fenti műveletek kombinációját alkalmazzuk.
33. 33. A 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a műveletet folyamatosan végezzük.
34. 34. A 31. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy

    a) a szűrt, oldható poliszacharidot valamely színtelenítőszerrel kezelve színtelenítjük;

    b) a szűrt, oldható poliszacharidot legalább egy előmosott, granulált aktívszénnel töltött oszlopon 0,1-20,0 ágytérfogat/óra sebességgel áramoltatjuk át, ahol az oszlopot • *
35. 39. Tisztított poliszacharid, így keményítők, gumik, cellulóz| mikrobiális, állati vagy növényi eredetű heteropoliszacharidok és ezek származékai és keresztkötésű termékei, továbbá hidrolizátumai és ezek kombinációja, azzal jellemezve, hogy a poliszacharidot a

    8. igénypont szerinti eljárással ízmentesítettük, szagtalanítottuk és/vagy színtelenítettük.
36. 40. Tisztított poliszacharid, így keményítők, gumik, cellulóz₍mikrobiális, állati vagy növényi eredetű heteropoliszacharidok és ezek származékai és keresztkötésű termékei, továbbá hidrolizátumai és ezek kombinációja, azzal jellemezve, hogy a poliszacharidot a

    14. igénypont szerinti eljárással ízmentesítettük, szagtalanítottuk és/vagy színtelenítettük.
37. 41. Tisztított poliszacharid, így keményítők, gumik, cellulóz) mikrobiális, állati vagy növényi eredetű heteropoliszacharidok és ezek származékai és keresztkötésű termékei, továbbá hidrolizátumai és ezek kombinációja, azzal jellemezve, hogy a poliszacharidot a

    16. igénypont szerinti eljárással ízmentesítettük, szagtalanítottuk és/vagy színtelenítettük.
38. 42. Tisztított poliszacharid, így keményítők, gumik, cellulóz₍mikrobiális, állati vagy növényi eredetű heteropoliszacharidok és ezek származékai és keresztkötésű termékei, továbbá hidrolizátumai és ezek kombinációja, azzal jellemezve , hogy a poliszacharidot a

    18. igénypont szerinti eljárással ízmentesítettük, szagtalanítottuk és/vagy színtelenítettük.
39. 43. Tisztított poliszacharid, így keményítők, gumik, cellulóz, mikrobiális, állati vagy növényi eredetű heteropoliszacharidok és ezek származékai és keresztkötésű termékei, továbbá hídrólizátumai és ezek kombinációja, azzal jellemezve, hogy a poliszacharidot a

    21. igénypont szerinti eljárással ízmentesítettük, szagtalanítottuk és/vagy színtelenítettük.
40. 44. Tisztított poliszacharid, így keményítők, gumik, cellulóz,mikrobiális, állati vagy növényi eredetű heteropoliszacharidok és ezek származékai és keresztkötésű termékei, továbbá hídrólizátumai és ezek kombinációja, azzal jellemezve , hogy a poliszacharidot a

    26. igénypont szerinti eljárással ízmentesítettük, szagtalanítottuk és/vagy színtelenítettük.
41. 45. Tisztított poliszacharid, így keményítők, gumik, cellulóz, mikrobiális, állati vagy növényi eredetű heteropoliszacharidok és ezek származékai és keresztkötésű termékei, továbbá hidrolizátumai és ezek kombinációja, azzal jellemezve, hogy a poliszacharidot a

    29. igénypont szerinti eljárással ízmentesítettük, szagtalanítottuk és/vagy színtelenítettük.
42. 46. Tisztított poliszacharid, így keményítők, gumik, cellulóz, mikrobiális, állati vagy növényi eredetű heteropoliszacharidok és ezek származékai és keresztkötésű termékei, továbbá hidrolizátumai és ezek kombinációja, azzal jellemezve , hogy a poliszacharidot a

    31. igénypont szerinti eljárással ízmentesítettük, szagtalanítottuk és/vagy színtelenítettük.

    .....

    ·..· ·..’·
43. 47. Javított minőségi étkezési termék, azzal jellemezve, hogy a készítmény 0,05-100 tömeg% javított minőségű tisztított poliszacharidot tartalmaz, ahol az étkezési terméket a következő módon állítottuk elő:

    a) a poliszacharid nemkívánatos ízét, szagát és/vagy színét eltávolítjuk vízgőzkezeléssel, aktívszenes kezeléssel és színtelenítéssel, aktívszenes kezeléssel és vízgőzzel való kezeléssel; ultraszűréssel és színtelenítéssel; vízgőzkezeléssel és színtelenítéssel; ioncserélővel való kezeléssel és vízgőzkezeléssel; ioncserlővel és aktívszénnel való kezeléssel; vízgőzzel való kezeléssel és ultraszűréssel; továbbá fenti műveletek egyéb kombinációjával;

    b) a tisztított poliszacharid kinyerésével; majd

    c) a tiszított poliszacharidot az étkezési termékhez felhasználjuk.
44. 48. A 47. igénypont szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a termék gyógyászati célra használatos, vagy étkezési célra alkalmas.
45. 49. Javított minőségi étkezési termék, azzal jellemezve, hogy a készítmény 0,05-100 tömeg% javított minőségű tisztított poliszacharidot tartalmaz, ahol a poliszacharidot következők szerint állítjuk elő:

    a) a poliszacharidot savval, hőkezeléssel vagy enzimes kezeléssel vagy ezek kombinációjával 0,5-20 D.E. értékig lebontjuk;

    b) a poliszacharidból vizes közegben 1-40 tömeg% szilárdanyag tartalmú diszperziót készítünk;

    c) a diszpergált poliszacharid nemkívánatos ízét, sza- f « gát és/vagy színét vízgőzzel való kezeléssel* vízgőzkezeléssel és színtelenítéssel* aktívszenes kezeléssel és színtelenítéssel? ultraszűréssel * ultraszűréssel és színtelenítéssel* ioncserélő gyantával való kezeléssel és színtelenítéssel vagy fenti műveletek kombinációjával tisztítjuk;

    d) a tisztított poliszacharidot kinyerjük; és

    e) a tisztított poliszacharidot étkezési termékek előállításához használjuk.
46. 50. A 49. igénypont szerinti étkezési tennék, ahol termékként alacsony zsírtartalmú vagy zsírmentes krém, margarin fagyasztott desszert, alacsony zsírtartalmú tejfel, alacsony zsírtartalmú sajt, javított konzisztenciájü tejszín, fehér szósz, krém, szósz, alfredo szósz, sajtszósz, fagyasztott szősz, saláta dresszing, krémleves, leves, sajtkenőcs, kávéfehérítő, szárított kakaó elegy, felvert tejszín, mesterséges édesítő, puding, pástétomtöltet, sütemény, sütött termékek, alacsony zsírtartalmú sütött termékek, alacsony zsírtartalmú saláta dresszingek, alacsony zsírtartalmú tejtermékek vagy poliszacharid tartalmú élelmiszeripari termékek szerepelnek.