HUT63087A - Method and apparatus for compressing wood-block - Google Patents

Description

ELJÁRÁS ÉS BERENDEZÉS FATÖMB ÖSSZENYOMÁSÁRA

Dansk Teknologisk Institut, Taastrup, Dánia

A nemzetközi bejelentés napja: 1990.08.23.

Elsőbbsége: 1989.08.24. (4183/89) Dánia

A nemzetközi bejelentés száma: PCT/DK90/00219

A nemzetközi közzététel száma: WO 91/02637

A találmány tárgya eljárás fatömb összenyomására, amely eljárás során a fatömbre (46) lényegében véve a fatömb (46) szövetszerkezetének irányában vagy szálirányban ellentétes irányú összenyomó erőt fejtünk ki, amely összenyomó erők egymással ellentétes irányú és a fatömb (46) oldalfelületi részeire gyakorolt és egymással ellentétes irányú súrlódó erőket foglalnak magukba, és ezzel egyidejűleg megakadályozzák a fatömb (46) kihajlását. Az ellentétes irányú súrlódó erőket a fatömb (46) egymást átlapoló hosszirányú oldalfelületi részeire gyakoroljuk. A találmány tárgya továbbá berendezés hosszúkás alakú fatömb összenyomásához, amelynek a fatömb (46) oldalfelületi részeire szövetszerkezet irányában vagy szálirányban ellentétesen irányuló súrlódó erőt gyakorló elemei (47, 48), valamint a fatömb (46) kihajlását megakadályozó elemei vannak. A fatömbre (46) súrlódó erőket kifejtő elemek (47, 48) és betétek (30, 37) a fatömb (46) egymást hosszirányban átfedő felületrészeihez kapcsolódnak.

1. ábra /

' Képviselő:

DANUBIA Szabadalmi és

Védjegy Iroda Kft

Budapest

KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

_	•T r'- 'n	i • l - Π

ELJÁRÁS ÉS BERENDEZÉS FATÖMB ÖSSZENYOMÁSÁRA

Dansk Teknologisk Institut, Taastrup, Dánia

Feltalálók:

THOMASSEN Thomas, Jaegerspris,

LJORRING Jens, Virum,

HANSEN Öve, Koge, Dánia Jp

A nemzetközi bejelentés napja: 1990.08.23.

Elsőbbsége: 1989.08.24. (4183/89) -Dánia DK

A nemzetközi bejelentés száma: PCT/DK90/00219

A nemzetközi közzététel száma: WO 91/02637

74505-1625

A találmány tárgya eljárás fatömb összenyomására. Jólismert tény, hogy a faanyagok szálirányukra vagy hosszirányukra keresztben könnyen meghajlíthatok, ha a fatömböt előtte főzéssel vagy gőzzel kezelik, majd ezután hosszirányban vagy szálirányban összenyomják, miközben megakadályozzák a fatömb oldalirányú kihajlását. Hajlítás és szállítás után az ilyen összenyomott fa megtartja meghajlított alakját. Ha egy viszonylag hosszú hasáb alakú fatömb ellentétes végeit nyomóerő hatásának tesszük ki, egy oldalfalakkal ellátott nyomóformában - amelynek oldalfalai szorosan hozzá vannak nyomva a fatömb oldalfelületeinek - akkor ismert módon a fatömb végső szakaszai sokkal nagyobb mértékben összenyomódnak, mint az ezek közötti közbülső szakasz.

A DE 516 801 szabadalmi leírás eljárást és berendezést ismertet hosszúkás fatömb összenyomásához, aholis hosszirányban ellentétes irányú összenyomó erőt fejtenek ki és nem csupán a hasáb alakú fatömb végeire, hanem oldalfelületeinek egy részére is. Ezen ismert eljárás és berendezés alkalmazásakor az összenyomó erőt a fatömb egymással ellentétes két végső szakaszára erőközvetítő lapokkal fejtik ki, amely lapok a fatömb oldalfelületeihez való kapcsolódáshoz fogazatszerű kiemelkedésekkel vannak ellátva. A fatömb végső szakaszán minden oldalfelülethez egy ilyen erőközvetítő lap kapcsolódik és az összenyomó erőt munkahengerek gyakorolják ezekre az erőközvetítő lapokra, amely munkahengerek a fatömb egymással ellentétes végfelületeire is kifejtik hatásukat.

Ezen ismert eljárás és berendezés esetében az előközvetítő lapok nem fedik le, illetve nem borítják be a fatömb jelentős nagyságú központi részét vagy szakaszát annak érdekében, hogy lehetővé váljék a fatömb jelentős mértékű megrövidülése az összenyomó erők hatására. Ez azt jelenti, hogy a fenti szabadalmi iratban ismertetett eljárás és berendezés nem teszi lehetővé lényegében véve egyenletes vagy elegendő és megfelelő mértékben egyenletes összenyomást a fatömb hossza mentén. Ez különösen igaz, ha viszonylag hosszú fatömböt kell összenyomni. Ezen túlmenően a fenti ismert eljárás és berendezés alkalmazása során a fatömb hosszában vett középső és az erőközvetítő lapok által nem borított szakasza nincs megfelelően kitámasztva a nemkívánatos kihajlás megakadályozása céljából.

A találmánnyal célunk olyan eljárás és berendezés kidolgozása, amely lehetővé teszi fatömbök összenyomását olymódon, hogy az összenyomás egyenletesebb legyen a fatömb hossza mentén. A kitűzött célt a találmány szerinti eljárással oldottuk meg, amelynek során hosszúkás fatömböt nyomunk össze olymódon, hogy a fatömbre ellentétes irányú összenyomó erőt fejtünk ki lényegében véve a fa szövetszerkezetének hosszirányában, illetve szálirányában, amely összenyomó erők a fatömb oldalfelületeire gyakorolt ellentétes irányú súrlódó erőket foglalnak magukba és összenyomás közben megakadályozzuk a fatömb kihajlását. A találmány szerinti eljárásra jellemző, hogy az ellentétes irányú súrlódó erőket a fatömb hosszirányban átfedő oldalfelületi részeire gyakoroljuk.

Az a kifejezés, hogy hosszirányban átlapoló oldalfelületi rész, azt jelenti, hogy ezek az oldalfelületi részek legalább részben hosszirányban a fatömb közös szakasza mentén helyezkednek el és keresztirányban egymástól távköznyire helyezked• · · ·

- 4 nek el vagy egymással szomszédosak.

Az ellenkező irányú súrlódó erőknek átlapoló oldalfelületi részekre való kifejtése által lehetővé válik fatömbnek hossza mentén vett lényegében véve egyenletes összenyomása vagy a fatömb hossza mentén vett egy vagy több és tetszőleges helyzetű szakaszának az egyenletes összenyomása, mivel a fatömb nyomást átlapoló hosszirányú oldalfelületű részei keresztirányban egymástól távköznyire helyezkedhetnek el és így a fatömb átlapoló oldalfelületi részeire súrlódó erőt gyakorló elemek nem találkoznak egymással, hanem egymás mellett helyezkednek el, függetlenül a fatömb hosszirányú összenyomásának mértékétől.

Abban az esetben, ha a fatömb hosszirányában véve egy vagy több olyan szakaszt kell összenyomni, amelyek távolabb helyezkednek el a fatömb szabad végeitől, akkor az összenyomó erőket kizárólagosan a fatömb oldalfelületi részeire kell kifejteni súrlódó erő formájában. Az ellenkező irányú összenyomó erőket azonban előnyösen a fatömb ellenkező végeire is kifejtjük.

A fatömb kihajlása megelőzhető keresztirányú erőknek az oldalfelületekre történő rugalmas alkalmazásával olymódon, hogy a fatömb bizonyos mértékig keresztirányban kitágulhasson a hosszirányú összenyomás közben. A fatömb oldalfelületeire gyakorolt keresztirányú erők azonban a hosszirányú összenyomás alatt változtathatók és/vagy a fatömb oldalfelületeire gyakorolt keresztirányú erők különböző értékűek lehetnek, kívánt esetben a fatömb hossza mentén.

Amint említettük, az ellentétes irányú súrlódó erők hosszirányban véve egy vagy több szakaszon fejthetők ki a fatömb oldalfelületeinek szakaszaira. Egy előnyös foganatosítási mód < · ♦

- 5 esetében azonban azok az oldalfelületi részek, amelyekre a súrlódó erőket gyakoroljuk, lényegében véve kiteszik a fatömb teljes hosszúságát. így például ha a fatömbre hosszában egyik irányban kifejtett súrlódó erőt a fatömb egymással szomszédos egy vagy több első oldalfelületére fejtjük ki, míg az ezzel ellentétes hosszirányú erőt a fatömb első oldalfelületével vagy oldalfelületeivel szomszédos és/vagy szembenfekvő második oldalfelületeire vagy felületére fejtjük ki. Ez úgy értendő, hogy a súrlódó erők az egyes oldalak teljes felületének egészére vagy egy részére fejthetők ki.

Egy előnyös foganatosítási mód esetében a súrlódó erőket párban egymással átellenes oldalfelületeire gyakoroljuk az egymással ellentétes irányok mindegyikében. Ez különösen előnyös abban az esetben, ha a fatömb keresztmetszete négyzetes vagy téglalap alakú. A fatömb azonban lehet bármilyen más keresztmetszetű, így például háromszögletű, négyszögletű, ötszögletű, hatszögletű stb. vagy ezek tetszőleges kombinációja. Természetesen a fatömb keresztmetszete lehet kör, ellipszis vagy bármely más lekerekített idom vagy ezek kombinációja.

A fatömb oldalfelületi részeire gyakorolt súrlódó erők lényegében véve egyenletesek lehetnek a fatömb teljes hossza mentén. Mindazonáltal a fatömb oldalfelületének részeire gyakorolt súrlódó erők nagysága változhat a fatömb hossza mentén, például annak érdekében, hogy a minta hosszirányában vett egyes szakaszok egyenetlenül nyomódjanak össze, ami által a fatömb hajlíthatósági tulajdonságai változhatnak a fatömb hosszának egyes szakaszain.

A fatömb előnyösen az összenyomás előtt vagy összenyomás • ·

- 6 közben, például hő, rádió vagy mikrohullámú sugárzás, látható vagy láthatatlan fénysugárzás, gőz vagy vegyi anyagok segítségével előkezelhető. Általában véve a fatömböt teljes hossza mentén egyenletes előkezelésnek vetik alá. Lehetőség van azonban arra, hogy a fatömb hosszirányában vett egy vagy több szakaszt kezeljenek csak annak érdekében, hogy a kiválasztott szakaszon a fatömb hajlíthatósági tulajdonságai eltérőek legyenek .

A fatömb az összenyomás előtt vagy után hosszirányban vágással több részre választható szét. Általában véve a találmány szerinti eljárás segítségével kezelt, illetve összenyomott fatömb hosszúkás alakú.

A találmány tárgya továbbá berendezés fatömb összenyomására, amely berendezés a faminta szövetszerkezetének irányában vagy szálirányban ellentétesen ható súrlódó erőket, a fatömb oldalfelületeire kifejtő elemeket, valamint a fatömb kihajlását megakadályozó elemeket tartalmaz. A berendezésre jellemző, hogy a fatömbre súrlódó erőket kifejtő elemek a fatömb oldalfelületeinek hosszirányban átfedő részeihez súrlódás útján kapcsolódnak.

A találmány szerinti berendezés a fatömböt befogadó kamrát határoló elemeket tartalmazhat, amely kamrát legalább részben hosszirányban tekintve egymást átfedő oldalfal részek határolnak, amely oldalfal részek a kamra hosszirányát tekintve egymáshoz képest elmozgathatók és amely oldalfalakhoz azokat a kamrába helyezett fatömbbel súrlódásos kapcsolatba nyomó elemek és az oldalfal részeket egymáshoz képest elmozdító és a fatömbre összenyomó irányú súrlódó erőt kifejtő elemek kapcso lódnak.

A fatömb keresztirányban szomszédos vagy keresztirányban egymástól távköznyire levő oldalfal részeivel kapcsolódó egymást átfedő oldalfal részek olyan kapcsolódó felületekkel láthatók el, amelyek vagy többé, vagy kevésbé hatékony súrlódó kapcsolatot létesítenek a fatömb oldalfelületi részeivel. így ezek a felületek többé vagy kevésbé simán alakíthatók ki, vagy pedig elláthatók súrlódást növelő alakzatokkal, például kiemelkedésekkel, amint azt a hivatkozott német szabadalmi leírás ismerteti.

A fatömb ellentétes végfelületeire ellentétes irányú összenyomó erőket kifejtő elemek kamra végfal részeket tartalmazhatnak, amelyek a kamra hosszirányára nézve egymáshoz képest elmozdíthatok és a végfal részek legalább egyikéhez a végfal részeket egymás irányában elmozdító összenyomó erőt előállító elem kapcsolódik és az oldalfal részek hozzá vannak kapcsolva vagy hajtókapcsolatban állnak a végfal részek valamelyikével, ami által a végfal részek erőt előállító elem által okozott kölcsönös elmozdulása egyúttal az egymást túlfedő oldalfal részek kölcsönös elmozdulását is magával vonja. Ugyanezen erőt előállító elem alkalmazható nem csupán a végfal rész vagy részek elmozdítására, hanem a berendezés egymást átfedő oldalfal részeinek kölcsönös elmozdítására is. A végfal részek és a hozzájuk kapcsolódó oldalfal részek egymáshoz úgy csatlakozhatnak, hogy az oldalfal részek együtt mozognak a hozzá kapcsolódó végfal résszel. Egy másik változat esetében az elrendezés úgy van kialakítva, hogy az oldalfal részek nem mozognak együtt a hozzájuk kapcsolódó végfal résszel mind

- 8 addig, amíg a végfal rész egy előírt hosszúságot megtéve egy kezdeti mértékig össze nem nyomja a fatömböt, ami után fejti ki a súrlódó összenyomó erőt a fatömbre.

A berendezés végfalainak egyike és a hozzá tartozó oldalfal részek elmozdíthatatlanul szerelhetők a berendezés állványára, míg a másik végfal rész és a hozzá kapcsolódó oldalfal részek ehhez képest hosszirányban elmozgathatók valamilyen erőkifejtő elemmel, például nyomott folyadékkal működő dugatytyúval, adott esetben hidraulikus munkahengerrel ellátott szerkezettel.

Az oldalfal részeket a fatömbbel súrlódó kapcsolatba összenyomó elem rugalmas szerkezetet, például felfújható zsákot vagy tömlőt vagy egyéb felfújható eszközt tartalmaz. Előnyösen ez a felfújható eszköz két vagy több külön-külön felfújható és leereszthető hosszirányú részt tartalmaz, amelynek révén a fatömb hosszirányban vett különböző részeire kívánt esetben különböző értékű nyomást és ezáltal súrlódó erőt lehet kelteni. Ezen túlmenően ezen nyomószerkezet által az oldalfal részek hosszirányban vett részeire gyakorolt nyomás megszüntethető, ha az ilyen falrész már nem érintkezik a fatömbbel, mikor hosszúsága már lecsökkent az összenyomás következtében.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon bemutatott példaként! kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesen. A rajzon:

az l.ábra a találmány szerinti berendezés nézeti képe részben robbantott ábrázolásmódban, • · · ·

- 9 ~ a 2. ábra a találmány szerinti berendezés összenyomó szerszámának keresztmetszete nagyobb léptékben.

A találmány szerinti berendezés doboz alakú 10 összenyomó szerszámot tartalmaz, amelynek 11 fenékfala, két egymással párosán szembenfekvő 12 és 13 oldalfala és 14 végfala van, amelyek együttesen egy doboz vagy vályú alakú egybefüggő egységet képeznek, amely felfelé és egyik végén nyitott. Ennek a vályú alakú szerkezetnek a felső nyílása részlegesen 15 fedőlappal zárható le, amely a szerkezethez oldható rögzítőelemekkel, például csapokkal vagy 16 csavarokkal erősíthető hozzá, amely 16 csavarok a csatorna alakú egység menetes 17 furataiba hajthatók bele. A 15 fedőlap hosszúsága kisebb, mint a csatorna alakú egység hosszúsága és így annak egyik vége nyitva marad (az 1. ábrán a baloldali rész) a 15 fedőlap helyére szerelt helyzetében. A 10 összenyomó szerszám nyitva maradó végső részében kettős hatású hidraulikus 18 munkahenger van elrendezve és a 14 végfalra van szerelve és a 18 munkahenger 19 dugattyúrúdjának szabad végéhez bonthatóan nyomólap vagy 20 nyomóelem van hozzáerősítve. A 11 fenékfal és a 12, 13 oldalfalak lényegében véve U-alakú külső 21 merevítő elemekkel meg vannak erősítve, amelyek a 10 összenyomó szerszám hossza mentén egymáshoz képest távköznyire vannak elrendezve és ezekben vannak kialakítva a menetes 17 furatok. A 15 fedőlap ugyancsak külső és lényegében véve rúd alakú 22 merevítő elemekkel van megerősítve, amelyek a 10 összenyomó szerszámhoz képest keresztirányban állnak és egymáshoz képest olyan távközben vannak elrendezve, hogy egyvonalban legyenek a 21 merevítő elemekkel. A külső 21 • « «

- 10 és 22 merevítő elemek például hozzáhegeszthetők a 11 fenékfal és a 12, 13 oldalfalak külső felületéhez, illetve a 15 fedőlap külsejéhez.

A 10 összenyomó szerszámnak a 14 végfallal szemközti nyitott végébe 24 fogantyúval ellátott 23 támasztóelem szerelhető, szemben a 18 munkahengerrel. A 10 összenyomó szerszámnak ezt a végső szakaszát felfelé 25 fedőlaprész zárja le, amely . tartósan hozzá van erősítve például hegesztéssel a 12 és 13 oldalfalakhoz és a 23 támasztóelem helyzetét a 25 fedőlaprészben, a 23 támasztóelemben és a 11 fenékfal ezen szakaszon adott esetben felvastagított végső részében kialakított és egyvonalban fekvő nyílásokba helyezett 26 csap határozza meg, amint azt az 1. ábra mutatja. A reteszelő 26 csap kiszélesedő 27 fejrésszel van ellátva, és ezen keresztirányban 28 fogantyú van átvezetve. 12 és 13 oldalfalak egymással szembenfekvő belső felületei közötti távköz nagyobb, mint a tömb alakú 23 támasztóelem szélessége, és így a 23 támasztóelem mindkét oldalán keresztirányban nyitott tér marad.

A 11 fenéklap belső felületére 29 támasztólap támaszkodik, amelynek felületén súrlódó lap vagy 30 betét van elrendezve. A súrlódó 30 betétre a 13 oldalfal belső felületéhez érintkező és előnyösen lap alakú 31 támasztóelem támaszkodik. A 11 fenéklapra 33 nyomólap támaszkodik és a 33 nyomólap, valamint a 12 oldalfal belső felülete között felfújható tömlő vagy hosszúkás zsák alakú felfújható rugalmas 32 párna helyezkedik el a 12 oldalfal mentén.

A 10 összenyomó szerszám hosszirányában a 15 fedőlap és egy 35 nyomólap között felfújható tömlő vagy zsák alakjában • · · · • · • ♦ · • · kialakított 34 párna van elhelyezve, amely hosszirányban elrendezett rúd alakú 36 támasztóelemhez kapcsolódik. A rúd alakú 36 támasztóelem belső felületét T-alakú keresztmetszettel kialakított súrlódó 37 betét borítja. A 37 betét 38 szára be van ágyazva a rúd alakú 36 támasztóelem megfelelően kialakított hasítékába és így a 36 támasztóelem, valamint a 37 betét egyetlen egységet képez. A 35 nyomólap 39 és 40 nyomórugók segítségével mozgathatóan van felfüggesztve. A 39 nyomórugók alsó vége a 31 támasztóelem felső felületében kialakított 41 furatokba illeszkednek. A 39 nyomórugók felső végei nekitámaszkodnak a 35 nyomólap alsó felületének. A 40 nyomórugók alsó vége nekitámaszkodik a 15 fedőlap felső felületének, míg minden egyes 40 nyomórugó felső végéhez a 40 nyomórugón és a 15 fedőlapon kialakított 44 nyíláson átvezetett 43 függesztőcsap helye vagy 42 pereme támaszkodik. A 43 függesztőcsap alsó vége a 35 nyomólaphoz kapcsolódik, például egy alsó perem vagy 45 fej segítségével, amely hozzákapcsolódik a 35 nyomólap alsó felületéhez.

A 29 támasztólap és a 31 támasztóelem, valamint a 30 betét és a felfújható 32, 34 párnák, továbbá a 33 és 35 nyomólapok és a súrlódó 37 betéttel ellátott 36 támasztóelem hosszirányban helyezkednek el a 10 összenyomó szerszámban, lényegében véve annak teljes hossza mentén, lefedve az eltávolítható fedéllel vagy 15 fedőlappal. A 33 nyomólap és a súrlódó 37 betéttel ellátott 35 nyomólap keresztirányban elmozdítható a 10 összenyomó szerszámon belül - amint azt a későbbiek során részletesebben is ismertetjük - és sem ezek, sem a 29 támasztólap, sem a 31 támasztóelem, sem a súrlódó 30 és 37 betétek • · * · *

- 12 nem mozdulnak el hosszirányban a 10 összenyomó szerszámon belül az összenyomás! művelet közben.

A 29 támasztólap, a 31 és 36 támasztóelemek, valamint a 33 és 35 nyomólapok készíthetők fából, például rétegelt lemezből, műanyagból vagy fémből, például acélból vagy alumíniumból és a súrlódó lapok vagy 30, 37 betétek előnyösen készíthetők acélból, például rozsdamentes acélból, alumíniumból vagy egyéb fémből.

A 10 összenyomó szerszámban előzőleg nedvesség jelenlétében hővel előkezelt hasáb vagy rúd alakú 46 fatömb nyomható össze, amelyben a szövetszerkezet, illetve a szálak iránya egybeesik a rúd hosszirányával. A 46 fatömböt a 31 támasztóelem, a 33 nyomólap, valamint az alsó és felső súrlódó 30 és 37 betétek által határolt összenyomó kamrában kell elhelyezni. A 46 fatömb két oldalán párosán lap alakú súrlódó 47 és 48 elemek helyezkednek el, amelyek hosszirányban mozgathatóan vannak elrendezve a 10 összenyomó szerszámhoz képest, valamint a 31 támasztóelem és a súrlódó 47 elem, másrészt a 33 nyomólap és a súrlódó 48 elem között lévő teret térkitöltő 49 és 50 elemek töltik ki. A térkitöltő 49 és 50 elemek például fából, rétegelt lemezből alakíthatók ki, és vastagságuk a 46 fatömb keresztirányú méreteitől függően választható meg. A térkitöltő 49 és 50 elemek, illetve lapok úgy vannak elrendezve, hogy együtt tudnak mozogni a lap alakú súrlódó 47 és 48 lapokkal a 10 összenyomó szerszám hosszirányában az álló helyzetű 31 támasztóelemhez és 33 nyomólaphoz képest. A lap alakú 31 támasztóelem és a térkitöltő 49 elem közötti súrlódó erő csökkentése érdekében a lap alakú 31 támasztóelem belső felülete súrlódás • *

2Η

- 13 csökkentő 51 réteggel, például teflonnal vonható be. Hasonlóképpen a 33 nyomólap belső felülete is súrlódáscsökkentő 52 réteggel látható el, amelynek anyaga például teflon lehet.

A lap alakú 28 nyomóelem a 18 munkahenger 19 dugattyúrúdjához van erősítve és függőleges mérete lényegében megegyezik a 46 fatömb függőleges irányú méretével (lásd 2. ábra), míg vízszintes irányú mérete lényegében megegyezik a súrlódáscsökkentő anyagból készített 51 és 52 rétegek közötti távközzel. A tömb alakú 23 támasztóelem belső felülete érintkezésben van a 46 fatömb vele szomszédos felületével, valamint a súrlódó 30 betéttel ellátott 29 támasztólap és a súrlódó 37 betéttel ellátott rúd alakú 36 támasztóelem vele szomszédos végfelületeivel érintkezik. Ezen túlmenően a 23 támasztóelem vízszintes mérete lényegében véve megegyezik a 46 fatömb vízszintes irányban vett szélességével.

Amint azt az 1. ábra mutatja, a például tűzoltó tömlőből kialakított felfújható 32 és 34 párnák mindkét vége 53 szorítókkal szorosan le van zárva. Ezen túlmenően a 32 és 34 párnák hosszirányban egy rövidebb és egy hosszabb, 54 illetve 55 szakaszra vannak felosztva egy másik 56 szorító segítségével, amely 54 és 55 szakaszokat egymástól szorosan elválasztja. Ezek mindegyikében egy sűrített levegő forrásból (nincs ábrázolva) 57 és 58 tápvezetékeken át sűrített levegő nyomható.

Amint azt a 2. ábra mutatja, az előnyösen alumíniumból készíthető súrlódó 47 és 48 elemek mindegyike egy külső 59 elsődleges lapra és egy hozzá csatlakoztatott belső fedőlapra osztható. Az elsődleges 59 lap csatornákkal vagy furatokkal látható el, amelyekbe például elektromosan üzemelő 61 fűtőé• ♦ » · · · ·· ·· » ν· )>«

- 14 lemek helyezhetők. Egy középen kialakított csatorna vagy 62 furat termosztátot tartalmaz, amely szabályozza a 61 fűtőelembe táplált áramot vagy más fűtőenergiát. A külső elsődleges 59 lapban továbbá furatok vagy 63 járatok alakíthatók ki fűtőközeg számára. Amint azt az 1. ábra mutatja, lap alakú súrlódó 47 és 48 elemek, valamint a térkitöltő 49 és 50 elemek át tudnak haladni a tömb alakú 23 támasztóelem, valamint a 10 összenyomó szerszám 12 és 13 oldalfalainak belső és szomszédos felületei közötti térközön. A lap alakú súrlódó 47 és 48 elemek ezen végső szakaszaihoz elektromos 64 kábel csatlakoztatható, amelynek segítségével elektromos fűtőenergia táplálható a 61 fűtőelembe, amely az elsődleges 59 lapba van ágyazva.

A találmány szerinti berendezés a következő módon működik:

A tömb alakú 23 támasztóelemet kioldás után eltávolítják a 10 összenyomó szerszámból és ezáltal lehetővé válik az összenyomandó 46 fatömb behelyezése. Az előzőleg előnyösen gőzzel, például 100-110°C hőmérsékletre hevített 46 fatömbnek előnyösen 20%-nál nem kevesebb víztartalmának kell lennie. Ezután a 23 támasztóelemet vissza kell helyezni olymódon, hogy a 46 fatömb egyik vége nekitámaszkodjon a 23 támasztóelemnek, míg másik vége a hidraulikus 18 munkahengerhez kapcsolódó 20 nyomóelemhez érintkezzen. Ezután a 10 összenyomó szerszámba behelyezhetek a súrlódó 47 és 48 elemek, valamint a térkitöltő 49 és 50 elemek, amelyek a 46 fatömb oldalfelületei mentén helyezkednek el. Ezután az 57 és 58 tápvezetékeken át sűrített levegőt bocsátunk a 32 és 34 párnák 54 és 55 szakaszaiba és ezáltal a 35 nyomólap, a 36 támasztóelem, a súrlódó 37 betét lefelé elmozdulva rugalmasan súrlódó kapcsolatba hozza a súr15 lódó 37 betétet a 46 fatömb felső oldalfelületével és a 46 fatömb alsó oldalfelületét ezzel egyidejűleg súrlódó kapcsolatba hozza a súrlódó 30 betéttel. Hasonlóképpen a 33 nyomólap, a térkitöltő 50 elem és a súrlódó 48 elem keresztirányban befelé mozdul el, ami által a súrlódó 47 és 48 elemek rugalmasan súrlódó kapcsolatba lépnek a 46 fatömb vonatkozó és egymással szembenfekvő oldalfelületeivel. Az 54 és 55 szakaszokba bocsátott sűrített levegő nyomását úgy szabályozzuk, hogy a kívánt mértékű súrlódó erő keletkezzen a 46 fatömb és a hozzá kapcsolódó súrlódó 30 és 37 betétek, valamint súrlódó 47 és 48 elemek között.

Ezután hidraulikus 65 tápvezetéken át nyomás alá helyezzük a hidraulikus 18 munkahengert egy nem ábrázolt hidraulikus nyomásforrás segítségével. A hidraulikus nyomásforrás és a sűrített levegő forrás 66 szekrényben helyezhető el, amely egyúttal az 1. ábrának megfelelően 67 nyomásmérőkkel látható el. A hidraulikus 18 munkahenger működtetésekor a 46 fatömb vele szomszédos végfelületéhez kapcsolódó 20 nyomóelem, a súrlódó 47 és 48 elemek és a térkitöltő 49 és 50 elemek a tömb alakú 23 támasztóelem irányában mozdulnak el és a 20 nyomóelem által kifejtett nyomás értéke elérheti a 35 MPa értéket. A 23 támasztóelem megakadályozza a 46 fatömb, a lap alakú súrlódó 30 betéttel ellátott 29 támasztólap és a súrlódó 37 betéttel ellátott 36 támasztóelem hosszirányú elmozdulását. A 23 támasztóelem azonban nem akadályozza a súrlódó 47 és 48 elemek, valamint a térkitöltő 49 és 50 elemek hosszirányú mozgását. Amikor a 18 munkahenger 19 dugattyúrúdja az 1. ábrát tekintve jobbra mozdítja el a 20 nyomóelemet, akkor a 46 fatömb hossz16 irányban összenyomódik, miközben a súrlódó 47 és 48 elemek és a térkitöltő 49, 50 elemek végei kijárnak a 10 összenyomó szerszámból. Összenyomás közben a 64 kábelen át elektromos energia táplálható be fűtés céljából. Alkalmazható mind ellenállásos, mind nagyfrekvenicás és/vagy mikrohullámú hevítőszerkezet.

Belátható, hogy a 46 fatömbnek nem csupán az egymással ellentétes végső vagy homlokfelületei vannak kitéve az ellenkező irányban ható összenyomó erőknek, hanem oldalfelületei is egymással ellentétes irányú súrlódó erők hatása alatt állnak. így a 46 fatömb egymással szemközti függőleges oldalfelületeire a lap alakú súrlódó 47 és 48 elemek mozgásirányával egybeeső súrlódóerők, míg a 46 fatömb ellentétes oldalain levő vízszintes felületekre az álló helyzetű és lap alakú súrlódó 30 és 37 betétek ellentétes irányú súrlódó erőt fejtenek ki. Következésképpen a 46 fatömbre összetett hatást gyakorolnak a két végfelületre gyakorolt ellentétes irányú összenyomó erők, valamint az ugyancsak összenyomó hatású és az egymással szemközti oldalfelületekre gyakorolt súrlódó erők, ami által kívánt esetben egyenletesebb összenyomás érhető el a 46 faminta hossza mentén. A 46 fatömb különböző hosszirányú részeinek összenyomása szabályozható az 54 és 55 szakaszokba táplál levegő nyomásával és/vagy 46 fatömböt támasztó súrlódó lapok és elemek felületét borító anyagok megfelelő megválasztásával. Ezen túlmenően az összenyomó súrlódó erők megváltoztathatók a 46 fatömb felületeihez kapcsolódó súrlódó lapok és elemek felületi simaságának vagy durvaságának változtatásával. így például a súrlódó 47 és 48 elemek kialakíthatók alumíniumból, míg • · ·

- 17 “ a súrlódó 30 és 37 betétek kialakíthatók rozsdamentes acélból.

A súrlódó erők nagysága eltérő nagyságúra alakítható ki a súrlódó lapok vagy elemek hossza mentén például azáltal, hogy a 46 fatömbbel érintkező felületeket súrlódásnövelő kiemelkedésekkel, például fogazással vagy feldurvítással és/vagy súrlódáscsökkentő bevonattal, például talkumporral vagy teflonnal vonjuk be egyes szakaszokon, ami által a 46 fatömb összenyomásának mértéke hossza mentén a kívánalmaknak megfelelően változtatható. A 46 fatömb összenyomásának hosszmenti változtatása elérhető azáltal, hogy a hevítést csak egyes hosszirányú szakaszokon hajtjuk végre az összenyomás előtt és/vagy alatt.

Amennyiben a 46 fatömböt hosszirányban összenyomjuk, annak keresztirányú méretei megnövekszenek és a 32, 34 párnák 54, 55 szakaszai rugalmasságuk miatt lehetővé teszik a keresztirányú méretek megváltozását. A benyomott sűrített levegő nyomása kívánt esetben az összenyomási művelet alatt változtatható az egyes 54, 55 szakaszokban.

Azt követően, hogy a 20 nyomóelem egy bizonyos távolságra behatolt az álló helyzetű felső és alsó súrlódó 30 és 37 betétek közötti térbe a 31 támasztóelem és a 33 nyomólap közé, és ezáltal a 46 fatömb a rá gyakorolt összenyomó erők hatására lényeges mértékben megrövidült, akkor a 32 és 34 párnák 54, 55 szakaszaiba nyomott levegő nyomása lecsökkenthető és adott esetben teljesen megszüntethető annak érdekében, hogy a 20 nyomóelem beszoruljon amiatt, hogy a 30 és 37 betétek, illetve 31 támasztóelem és 33 nyomólap végei befelé elhajlanak, mivel ezeket most már nem támasztja meg a 46 fatömb. A felfújható 32 és 34 párnák hosszirányban természetesen több szakaszra is • *

- 18 felbonthatók, ami által még pontosabban szabályozható a 46 fatömb keresztirányú szorítása.

Belátható, hogy a 46 fatömb hosszirányú összenyomásának mértéke többek között függ az összenyomandó fafajtától, valamint a végtermék előállításához szükséges megkívánt hajlíthatósági tulajdonságoktól. Úgy találtuk azonban, ha a 46 fatömb teljes hossza mentén lényegében véve egyenletes összenyomásra van szükség, akkor előnyösen az eredeti hossz 75-85%-ára, célszerűen 80%-ára kell lerövidíteni, és az összenyomásnak viszonylag hosszú ideig kell tartania, például 15-30 percig.

Amint korábban említettük, a 46 fatömböt meleg állapotban kell tartani, például mintegy 80°C hőmérsékeleten az összenyomási folyamat alatt az elektromos 61 fűtőelem segítségével. A 46 fatömbnek a kívánt mértékűre való összenyomása után a formában tartható, és összenyomott állapotban lehűthető még az összenyomó erők megszüntetése előtt. Ez a hűtés adott esetben elősegíthető például az elsődleges 59 lapokban kialakított furatokon vagy 63 járatokon átkeringetett hűtőközeg segítségével. Miután az összenyomott és lehűtött 46 fatömböt eltávolítják a berendezésből, akkor hosszúsága az eredeti hosszúságához képest mintegy 20%-kal lerövidül és lecsökkent hosszát megőrzi, és alakítható állapotban marad még szárítás után is. A szárított fatömb ezért a kívánt alakra vágható és/vagy munkálható és ez az alak több alkalommal is megváltoztatható. A faanyag továbbra is jelentős szilárdsággal rendelkezik és bizonyos alaktartó képességgel.

Lehetőség van arra is, hogy az összenyomott 46 fatömbre gyakorolt összenyomó erőket még meleg állapotban megszüntessük • · • · · · · · · • -. * · · · .♦' ·· •· *,·····« · * • · · · f

- 19 a 10 összenyomó szerszámban. Ebben az esetben 46 fatömb a nyomás megszüntetésekor hosszirányban kiterjed és az eredeti hosszúságához viszonyítva csupán 3-5% rövidülést mutat. Ebben az esetben alakítható tulajdonságát addig őrzi meg, amíg víztartalma több mint 20%. Egy ilyen faanyag a kívánt méretre vágható és megmunkálható és/vagy végső alakjára hajlítható és szárítható. Ekkor a kiszárított faanyagnak a szilárdsága és alaktartó képessége lényegében véve megegyezik a kezelés előtti faanyagéval. Ügy találtuk azonban, hogy a faanyag alakíthatósági modulusa némileg lecsökkent. Példaként említjük, hogy az összenyomott 46 fatömb több darabra vágható szét, és ezekből lécek vagy bútoralkatrészek készíthetők, amelyeket ezután külön-külön kell megmunkálni, illetve hajlítani. Miután a faanyag vagy ezek a részek végső alakjukat elnyerik, ezután kiszárítjuk és ezután ez a végső alak állandó marad. Ez a szárítási művelet formában vagy szerszámban végezhető el, amelyben a faanyagot meghajlítottuk, illetve deformáltuk.

Jelen esetben az a kifejezés, hogy a faanyag alakítható, azt jelenti, hogy a faanyag hajlítható és deformálható, például kézzel vagy hajlító szerszám segítségével és ez az újabb alak tartós marad.

Amikor a faanyag elnyeri alakítható tulajdonságát az összenyomás által, ez az alakíthatósági tulajdonság mindaddig fennmarad, amíg a körülmények meg nem változnak. így például ha a faanyagot hosszirányban összenyomjuk és a hosszirányú összenyomó erőket megszüntettük, de a faanyag még továbbra is meleg állapotban van, akkor a víztartalmát meg kell őrizni, illetve ha hosszirányban összenyomott állapotban hűtöttük ki a

faanyagot és ezután szárítottuk, akkor továbbra is száraz állapotban kell tartani.

Az 1. ábrán bemutatott berendezés működése például a hidraulikus 18 munkahenger hidraulikus folyadékkal való ellátása, valamint a sűrített levegőnek a 32 és 34 párnákba való benyomása egy előre programozott 68 elektronikus vezérlőegységgel szabályozható, amely 69 klaviatúrával van ellátva és ezen át beadhatók a különböző információk, például a kezelenő faanyag fajtája beadható a 68 elektronikus vezérlőegységbe.

Claims (21)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás fatömb összenyomására, amely eljárás során a fatömbre lényegében véve a fatömb szövetszerkezetének irányában vagy szálirányban ellentétes irányú összenyomó erőt fejtünk ki, amely összenyomó erők egymással ellentétes irányú és a fatömb oldalfelületi részeire gyakorolt és egymással ellentétes irányú súrlódó erőket foglalnak magukba, és ezzel egyidejűleg megakadályozzák a fatömb kihajlását, azzal jellemezve, hogy az ellentétes irányú súrlódó erőket a fatömb (46) egymást átlapoló hosszirányú oldalfelületi részeire gyakoroljuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egymással ellentétes irányú összenyomó erőket a fatömb (46) egymással ellentétes végfelületeire is kifejtjük.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fatömb (46) oldalirányú kihajlását az oldalfelületekre oldalirányban rugalmasan kifejtett erőkkel akadályozzuk meg.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ellentétes irányú súrlódó erőket a fatömb (46) lényegében teljes hossza mentén egymást átlapoló oldalfelület részekre gyakoroljuk.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a súrlódó erőket az ellentétes irányok mindegyikében egy-egy pár szembenfekvő oldalfelület részre fejtjük ki.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fatömb (46) oldalfelületi részeire hosszirányban változó nagyságú súrlódó erőket gyakorlunk.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fatömb (46) vagy annak egy vagy több hosszirányban osztott részét összenyomás előtt vagy alatt adott esetben hővel, rádióhullámú vagy mikrohullámú sugárzással, látható vagy láthatatlan fénysugárral, gőzzel és/vagy vegyi anyagokkal előkezeljük.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fatömb (46) oldalfelületi részeinek meghatározott szakaszaira megnövelt nagyságú súrlódó erőt fejtünk ki.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hosszúkás alakú fatömböt (46) nyomunk össze.
10. 10. Berendezés hosszúkás alakú fatömb összenyomásához, amelynek a fatömb oldalfelületi részeire szövetszerkezet irányában vagy szálirányban ellentétesen irányuló súrlódó erőt gyakorló elemei, valamint a fatömb kihajlását megakadályozó elemei vannak, azzal jellemezve, hogy a fatömbre (46) súrlódó erőket kifejtő elemek (47, 48) és betétek (30, 37) a fatömb (46) egymást hosszirányban átfedő felületrészeihez kapcsolódnak.
11. 11. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fatömb (46) ellentétes végfelületeire összenyomó erőt gyakoroló elemeket (18, 20, 23) tartalmaz.
12. 12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fatömböt befogadó kamrát határoló szerkezetet (10) tartalmaz, amely kamrát legalább részben hossz- *·· ·· ·····:··..·

    - 23 ~ irányban egymást átfedő oldalfal részek (30, 37, 47, 48) határolnak, amelyek egymáshoz képest a kamra hosszirányában kölcsönösen elmozdíthatok és az oldalfal részeket a fatömbbel (46) súrlódó kapcsolatba késztető és nyomó elemeket (32, 33, 34, 35), továbbá az oldalfal részeket a fatömbre súrlódó erőt gyakorolva egymáshoz képest elmozdító szerkezetet (18, 20) tartalmaz.
13. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fatömb (46) ellentétes végfelületeire ellentétes irányú összenyomó erőket gyakorló szerkezet a kamra hosszirányába nézve egymáshoz képest kölcsönösen elmozdítható végfalrészeket (20, 23), legalább az egyik végfal részre összenyomó erőt kifejtő erőelőállító és a végfalrészeket (20, 23) egymáshoz közelítő szerkezetet (18) tartalmaz, és az oldalfal részek (30, 37, 47, 48) legalább az egyik végfal résszel menesztő kapcsolatba hozhatók, ami által a végfal részeknek az erőt előállító szerkezet általi kölcsönös elmozdítása az egymást átlapoló oldalfal részek kölcsönös elmozdulását okozza.
14. 14. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik oldalfal rész (30, 37, 47, 48) lényegében véve a kamra teljes hossza mentén helyezkedik el.
15. 15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az oldalfal részek (30, 37, 47, 48) párokban (30, 37 és 47, 48) vannak elrendezve egymással szemközti oldalfal részeknél és mindegyik pár az egyik végfal részhez (20, 23) kapcsolódik vagy kapcsolható.

    ···
16. 16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve/ hogy a kamrát lényegében kizárólag az említett oldal- és végfal részek határolják.
17. 17. A 12-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az oldalfal részeket súrlódóan a fatömbhöz (46) nyomó szerkezet rugalmas elemeket (32, 34) tartalmaz.
18. 18. A 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek felfújható párnákat (32, 34) tartalmaznak.
19. 19. A 18. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felfújható párna tömlő alakú elemeket (32, 34) tartalmaz.
20. 20. A 12-19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elmozdítható oldalfal részek bármelyike és a vele szomszédos állórész (31, 33) között súrlódáscsökkentő réteg (51, 52) van elrendezve.
21. 21. A 11-20. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fatömb (46) ellentétes végeire ellentétes irányú összenyomó erőket gyakorló szerkezet hidraulikus dugattyút vagy munkahengert (18) tartalmaz.

    A meghatalmazott: