HUE035715T2 - Eljárás alkilezett aromás szénhidrogének elõállítására - Google Patents

Description

A jelen találmány eljárásra vonatkozik, béta-típusú kristályszerkezetiéi rendelkező zen-Üt jelenlétében, tnelyet a sav-oldal tipoiögiájáítak sajátos eloszlása jellemez. Ez a zeoht alkalines alkikveu atenne» -zt tánüaog» mín- ka - tuom,o see'-öletek atalktkvOsései \ulOiJoalhtas, eijaíasatheo knkmoseo alkaknas eeerol polazoptoptl len'óinkkal poln ul bem-dokkal való átalkilezéschcz, ktunoi illetőleg etilbenzol előállítására. Ugyancsak ismertetjük a zeolít elöál litási eljárását. Béta-zeol.it alkalmazása arcmás vegyülctek aikilezésénél és átaikdezeaénél katalizátorként ismert már egy Ideje, Optimális eredményeket; értek el ipari alkalmazásban például krnnol es eoihcit'o \ziute műnek beta upnsu --seike, etn - tenée-ke/o zemmk hee-znulanoaí, arum et nil az EP 432 8 ki sz. szabadulná leírás tudósít, és különösen béta-/.colunkul tartalmazó katalizátort alkalmazva, ahogyan ez az EP 68? Stíl) és EP 847 802 sz, szabadalmi leírásokban van leírva, .Az US 4 891 458 sz, szabadalmi leírás eljárást ír le aromás szénhidrogének alkiiezésére és átalkilezésére, melynek során az aromás szénhidrogént 2-4 szénatomos öleim alktlezőszarrei vagy ego pob dkü atomar \/u.hab<aten «tJkdez«» -<etrek legalább Kézben foAadck mzo körülmények között, és héta-zeolitot tartalmazd katalizátor jelenlétében érintkezíedk.

Kanról és etdbenzil zeolü katalizátorokkal való ipari előállítási eljárásait szokásosan egy alkilezési rész -ahoi a monoalkiiezett terméket egy bizonyos polialkilezett mellékterméket és szennyeződéseket lartalntnző frakcióval együtt nyerik - valamint egy átaikilezési rész jel lemzi, mely utóbbiban a pohalkilezett. melléktermékeket visszanyerik .monoalktlezeü termékek és szennyeződések üjra előállításához. Λ' aiki eres' rvImí e tnot'oalktk'eü m.mekek.e sum odúin d>o mehuek a lehető legnagyobbnak kell lennie, annak érdekében, hogy kiest legyen a polialkilezett tömték frakció, melyet vissza kell nyenn ko-.etSs.vo utalküczest lépesben - kuless/ctepptl lm ezekben az eljárásokban, a kn menta oegu szenny e/nde vek termekAot· el egvnü, különösen aznkta a szem no O'dxseste lek oteue', tmeiuM'ck te a >pon, e művön \O/Cí an e nonoalks 1 ,e meke kéhez, mint .mélyen az n ptopn-hem'tl, kuntól előállítás esetében, vagy silóink, etilbenzoi előállításánál. Más szennyeződések képződésének csökkentése, mmt amilyen szennyeződések az öli-gomerek, btáilbenzolok, penülbenzolok knmol előállításánál vagy diíenil-etánok etühenzoi

előállításának estében, ugyancsak jelentős szereppel rendelkeznek a kemel es et! benzol ipari eloalhmsa során. I gv e t obi neveseitaláltunk, ,n eK bete opte» si s'aLo' s, ertewtm ^updO' amte tusi l-aiaktertszukakkal lendehmuk, es kepe·' 5ή«>^Κι'.·,\':! temuku. i-uevmh szelektort e valamint csekély mennyiségű szennyeződés képződés elérésére, A béta-zeolitot először az US 3 308 069 sz, szabadalomban írták le, a következő kémiai általános képlettel:

(0 sind y értéke 5-100, w kisebb vagy egyenlő 4, M egy fém ion, mint például a nátrium, n az m tern ion vegyértéké. értéké 0 . 1, IRA leimen i-ammornnm ion.

Ismeretes, hogy a fém ion a zeolitből eltávolítható ioncserevek például ammónlumbit·-mu al. A zetdit, úgynevezett sav íermaiában, kalemahs mán nteiheto, knlenhde sa\ eloaAk 'elemem a béta 'eohtokhar, mellek l-Loumed oldalakként <pro tikus oldaluk), és I evrt-okkdaklíem tttem ptoukos oldalak} \anoak meghatáiozva, ismertek pélánl a következő Maian helyekről; Zitolobenko et al: Zeolites, 1990, 10 304, és P.,1. Kun-keleretal: ,1, Catal, 1998, 180, '234, Λ Btonsted es 1 ewis sas oldalak kvantstattv es ksahtartv nieghauuozasn kn nevezhető mfmsoto« spektro.szln »púnál, prőbarnolektílák segítségével, melyek közül a plridtn a legeltet-edtebhen hasznait, ahogvau azt példád lenja C,A. F.tneis ajournai of Calais sis, 199j, BH, 347 irodaion helyen.

Ismeretes, hogy a memoisége és nnih-sége tBronsied vagy Levőm a un oldalaknak zeoiítokban általában es különösen a héla-neolitban, változtatható a zeollt anyagon szintézis-után', égzett mm eleiekkel, ontrt amilyen a? loneserelo ke/eles, gozkozelcs, sas akkui v.igs kövei végzett kezelés.

Ezek a kezelések rendszefini a zéolit kris tál yráésábaít lévő aluminium leépítésére vonul'? nmük es uuaelosdusme évitâmes po,R.okban m.gs ez előirts, tt uloimmutu sliato rt n,e ,a zeohtbol, példáid magas Si/.Al arunmal teudelkezo zeolrt előállításának érdekében Az aknnínin.rn'-me.niesíiő kezelés ténylegesen a íö és leggyakrabban használt típusú szintézis mans zeoùf kezelések egvikei kepvis<h, a katalitikus tulaiöesvaguk 'uuteata \ /echtes B>90. 10, BM műben VJ , Zholohenkvet al 'szmte.us utam ab η n uni-mem lesütő kezeléseket. írnak le, gőzt használva, melynek eredményeként a ITZM-5-zeol ' k üalliikus asRvUase u ír van km\koki mnul jelentősen j nult 1 , a -uvulas a tVMS '> zeoui ksuultokus tulajdonságában a Lewis sav oldalak jeleidertból <ν;η ina zhat, lehelietőeu a gőzzel \eg/Ht al.«min.in:n>menieaÄi toslfe .révén létrejött extra-szerkezotl siwsiíntoi kővéikeztéhen, Más eseiekheo, a szintézis Mint kwl^sökkéli, Mim amilyenek a fent leírták. .létrehozott Ι,ννήν W oldalák joletdéiç Mbét, vagy bizonynihat negatívnak, attól. n spsúléiis kémiái. téékcitkől fdggőéns amelyben a katalizátort használják.

Bet< -vein c-u'h. íí p» Idául, ., * e^o -»tv ole.ueb teleítu te oeg.un hutása ,» Ltlaltíthu-tutatOetesagokru n-bittau »/»««en/auo: tzakeívhott, ahogvao a.-o a? Appl S'u-ál, \. b^t ISA I2é irodalmi helyen Bahuxek J, et ai Mayák. λ M.t ,w!:;«n bue\e . tt, .-/'oky»- utm-e .'lumrnunt etenttf)k"i kuaels^t !s«'e>tetik példa«; a/ 1 S 5 Ut» sz -.haduk«! ietsushu«, aiud a·' aikuknucou M.·! jwIíí «eet kat naak fesutuba« van, es lattithoa//« ntèg a s/tute/isbol .»/eaauaco vze^es »-eKületsket, es a? k'V 069()024 az. szabadalmi leírásba«» ahol ezzel szemben. a béta-zeoht kalclnálva van, azaz a szin-k\'!\^î0 a’anna/e \#er-e\ -e:.»>ùbtek «nt-.s-.üth rata, RJ, Kunkler et al a J Akttal., 1998, 180, 234 P J. irodalmi helyen leírnak például egy szintézis utáni kezelést, szabályozott körülmények között végzett kalcináláseul, béta' -.wdhott letoljt,Ka, «»eljneh evdtuenveheppcn tevoo sa< oldalul«.»'.. kell keletke?und·,, nx Ivek fokozzuk a bétu-zeokt katalitikus tulajdouságáit a speciális Meenvetn-Ponndorf-Verley tcaku tóban, ketonok redukálásakor.

Az US 5 1 lő 704 sz. szabadalmi leírásban bém-zeolitôt' ismertetnek, melyet, egy sor szó-k«v»\ tot«-etex el k.dot«<du\u-d, t,e »-?''· íRS'V ítnoktsekleten xegzett ukto',-.U< keeelesset .db tollak elő, és ezt követben az n· hután krakkolási reakciójában ntegnövekedeu aktivitási észlel· tek.

Mos! azt találtuk, hogy bármilyet» utókezelés nélkül lehetséges béta-zeolit előállítása, melyét a íélöléten Aééíos sav oldal tipológia eloszlás jellemez, és ámély lehetővé teszi megnő» xelt kutaltítkoe «Vujdetisugov euúéset ulktitven .«cmas segyaleteknek tuctnax vegvnletck ab kilezéicse! eső agy Maik deresével történő előállítása során.

A találmány első tárgya ezért egy alkilezéai eljárásra vonatkozik, ahogyan azt az 1. tgeuypooíhun Unjul. nctu-zc»»!« jelenlétében. melyben a Lcwis-sav oldalak (nem ptoókus sav Mdelukt vs u B? ousted-,-.n -»kiutak (proókus \ev oldahtkt ntolnratou p exvis-sax oldaluk'/ !Mnvdcd-sttv osdahtkl egjenk- <ay,j uugsobb. totnt ÍR ettekeek telel üteg, es a BuA Alak ot-'.ue.eto. utal Aoarx \.\"it?»^eobf kjotalv.aesonn '9 bj, Reus »»'-en Ά ,Ά ko?-«« »attoenvts bun » aitu.oL Λ Au’ ton turtuloot Uotp.esett U'.e\ehl·, «dut 2tkt pp«·., a /tu-ltt ku.etn.tle-: tau« kapott -.o tonnájának tömegére számítva. A Lewis-sav oldalaké* a Bronsteá-sav oldaluk kvmurntn. es ksalnaov meghat m mese a találmátty szerinri vegyüietekben infravörös spektroszkoptaval próba tnolekulakem ptrtdtn sec idegesei sepertük, nbeg><ut a’“( \ i mets t Mutual >a <' eahs s l'Un ,41, * I ' nodalen bei y tsmerteu A találmány szerinti anyag sajátos Lewis-sav oldalak és a Brpüsted-sav oldalak eloszlási karakterisztikái az anyag legjobb tulajdonságait idézik elő aromás vegyületek aikílezést vagyai« Ikdeo-sj je Kcieí'u kemtebhol e’u .mag mclvt dkt.e ,t jívííu t 'í< oaub-yeenek előállítási reakcióiban használ nők, a kupon mono-alkilezett termékre nézve nagyobb szetek?.i-uln-d tesz lehemve, a nun us^z.neetheto poualktk/ett tndtekrettoékek kektkezcseoek csökkenése mellett, kritikus melléktermékek csökkenése mellett, továbbá a koksz-képződés miatt történő ktstaiizátor dezakthálódás is csökken,

Kntnol benzolból és propiléttböl kihűlni va történő ipari előállításának specifikus esetében a zeolit anyag, képes alacsonyabb meítnyiségö propilén oligomet képzésére, arnit általában a p-ekn/otok szerepetek tu.aolon ttattA a iteltsz s/erus mtmekek képződésének es koksznak nevezik, amelyek viszont felelősek a szilárd sav katalizátorok és különösen a zeolit kataiizáío·-tokdezukín abviasae't A /colit amurnak“·/ a sajátosságú alapvető mos, különösen tonte-* eredmény elérésében a kuntól előállításánál, nevezetesen az n-propilbenzol szennyeződés képződésének csökkenésében. Az n-propilbenzol képződés benzolból és propilénből kiinduló kuntol előállítás során szokásosan a reakció híámérsékiet növelése következtében lép fel, míg ezzel szemben, a propilén oligomerek keletkezése a hőmérséklei csökkenésekor alakul ki. A zeolit -nyug aÍ!sdmu,'as,oa: lehetségessé \ultk -, 5«.akció Id'ob, tatása alaesonxabb hőmérsékleten a katalizátor élettartamának veszélyeztetése rtelkiib csökkentett mennyiségű propilén oligomer ken/ódes vegeit, ,n;al a? előnnyel, hogy ennek ke-veite ziehen kevesebb t p-.ep-lbeu/ol seiet ke/'l Λ ,»oln <m>,i„<-í ultedmus ebatu^-nl allttmk elő, umd\ mechda’oz’a a sugdos mo’ .tans', ,t 1 ev,'.s s;o oldaluk es hintened sas okluk-k kozod

Egy, a találmány tárgyát nem képezd eljárás tehát béta-zeolit előállítására vonatkozik, méh bent zeol.tot u Leuts upustt es Btouued rtpttsu sus oldaluk koz ott: tuvláiáns teltetne“ ami ecverdo vagy nagyobb l.ö.

Az VS S L>8 tíí-m sz í'/eteadalnd tenus eljárást -emeries bein zeont doalhtasata, md\ leoegéhen -"g> soes :vaolnnt-yek kózo'.t leíotetamh índtctetonhis e-puus, sz.lu ,mn e* uln mítmmnotrust tatiulmu/o teaksu'keretekből kundeba, terápiát tetmate szerkent “ettaerd-am otóttniminrifesuldd (IF VMl)együtt, a knsetkezo etelututunkban [$:i02l/|Alg€b31Ô-200 tMornlny UH \» HH IMOH 0.' -1,0ta}0>m.m\ ΠΗΟίμΙ \ÛHi?C 'btait.-mum iNj'HH ib.oHHo,o ο,ι lau«.. ' ' <" t t^niu<4 ¢.5 \ x *V C 'ix*' .„î'-x \xi te? '«ins ί a , i"\x"0i

Ulyos terméket kapják.

Mu-n meglepő meden a/| utaltuk, hesp lelteb-vg san a? anyag ae>Joast idletmemrl előre történő meghatározására, és ktéèntssz n a l ew'.s es a Ibensted \..e, oldalak I ozottt nn>b arány, azaz a ILewts-sitv oldalak |/|Brposted-sav oldalak! aránynak· az előzetes meghatározá-»> eu, a tndrnmutv&amp;ns kustalsositja i.akcmba \".t teagees kongu-ue"' n«gh leie megs ago? lese ődno. A V ! ’eel ik \ -, k »út m es se’eu tb , un i ek s ,λζϊ\ u u a s giumpÄsr és áteiüiiatn-uxtdok&amp;t. vagy az tdomtótmeoMdok alternatívájaként, szervetlen aiinnsnimnsákat, és szilfcinntíorrásként kolloid szihelunt-dloxldot, tetraalkil-szilikátokat és amorf sziheinm-dioxidm. valamint templát formáld szerként tetraetil-atnmónitirnhidroxidot tar-amuvo *e,tk>..a.\deesbel komiul' a Λ tem, kompom aseket tattahnaO ienM iokesetekei a ke\ mkezo mo.amnsek mllertzik lf>sO?l/| AHkhl ---10-30. előnyösen 10-25, I ΓΕΛΟ1 lp|$ö>H “0.10-0.35 előnyösen 0,15-0,50, HI>O|/,5iO' -----7--20, előnyösen k-15, INa.'Oi ! 1 E.At Hl| o.l -nel nagsobb A jelen találmány céljaim a fent leírt paramétereken túlmenően, a szintézis keverékben δ INa/Aii mólaráttyt, melynek nagyobbnak lennie 0,68-nál, és kevesebbnek, uhut 1, szigorúan koí'írelblm kell Ez a p.tnnneter, .tnnm ,< késeién példákban bemutatjuk, kr.l-pnö'.'u knokns a w zeolu előállUmu eha$as stLemvseget .deinen Átkon nalk^ehn |Na| I \1| u.okit any ok esc tében béta-z.eolltoí néni kúpunk, hanem kristályos végtermék helyett egy amorf végtermékhez jutunk, nug az lydOnel nagyobb, \egy azzal ejpenio |Na|z|.AU tnoktnutyok eseteOen egy mi krisOtlyösiioO béia-zeohtot kapunk., rnclyúél ázonbnu a Lewis oidalakZBrdnstcé oldalak közölti moiarartv mindenkor Kevesebb, mmc 1,5, A tetraalkikszálikátot választhatjuk tetraetll-, icuw.iec.il· vagy tetrapropil-sziílkat köztit. .Az alumínium aha und előnyösen .dunumum izoproptiat vagy kue-biuddt.

Az alumíuiumáő Met dumfolum-ölmií vagy -szálfát, Λ zeolit krtatáiyoadását &amp; mak-oiékeverékbéu hidmfermikus kídnlroények közöd, 1504 W€s előnyöseit 1.05-4 8(FÜ bőmér-sékfoson végezzük, b)-24ö őrs. eíörtyöseo 1 k-l 50 óra a lan. Aá így kapod sznszpon add vagy zagyot szörplk, Â krdtályosdás mán kâputt ζζηζζροο-sáőt adott esetben megsavaityitjnk a soldés előtt, például osotsawal, sósavval, salétrotasavvab baapyasavvak pmpionsawal vagy izxnlaavvak fob pH érték eléréséig, és ozolnn vizáét hígítj ok (hozzáadod. víg tétéógst>/(zagy térfogat) 140 arányban, V \ a as sav -,, k,U ,< 4 '„vu ·> i\ v<1 t ik m c?\\ mm \ eb’·, nek. vetjük alá, a szakterületen ismert módszerek szerint, ammóniumsöval, például ammónium-aeetáttal, annak érdekében, hogy a zenlitnt anmmnimn/slkílaramórtium formában kapjuk, A roövolof végén, au így kapun szilárd anyagot leszarjök, WÖ-kíMfoC höroérséktefon szángnk, S~ lő óra hosazat, majd kaMníigik levegőik dSO-ődÖ^C bömémoktmep, 4fo ont bosákat, Au így kapod béta-zoobt 1/8 (Lewis oldalak 14ömnsted oldalak! aránya nagyobb egyenlő 1,5,

Az eljárással kapod béta-zeolií szabót fkzoszkbpikos mérető kristály agglomerátumokból all, meA4 niOdt mndw!mt kochb, uum Vgo a, ekaooMUt legalább a koszolunk 00 \ ,3 IMbtuunú. sm kX* k I ,' ,, adagio '\ag lulmsmm fobr ό , lal fomun 'Zm mp kenum mákotokban <t hela-zeoht katabîmus aktonasa szeog'onpabs·;, Λ roazued kantomba agron lemlymiou teafonoklav ntv íHbavnalasta alkalmas, beta mfomo mm,boám Imaunmtonfo oOnkna^at hem-'eufo aktu iammdv os kofoamaghoi kiindulva '•egozruk A szervetlen kötőanyagot alumínium», szilícium- vagy magnéziumoxidok, természetes agyagok vagy ezek kömbioáoiöi közül, vátaszguk kk a zeoídra vonatkoztatod tömegarányuk sm ο O'L>'ef , vu U\n eumoso" d '* cHt'Advc fomùlo km mes ta zárna J', a pepiizáló szereket és lágyífoszeteket is. Az előállítást körülmények és eljárások jól ismertek a szakemberek előtt, a katalizátor előállítható szetttcsék, tabletták, hengerek vagy bármilyen más, a célnak megfelelő formában. A beos-zeold alapú katalizátorok előállítási eljárásai az EP S47 bf)2 sz, szHsadabof leírásban vannak loftvn, melyek, azerínt a béta-Öposó zoold nmntn» onmdalkdanmmnmm formában, ogv ^pevtelis diantsseá van köde szerseilen l.otoanvaghuz, fokw moov\, '!'o,a,’,vt\’bd,..’ ' se t mak,o oils' ok, o„\kattt sátor fadoloiazza a béia-znobtot, áa eszm-zenld porozdással jellemezhető -" azaz a katabzátot készítmény mozopotozdasa és makroporozdása összeadása pián kapod pomzités, a zéold miatti mikropomzitás hozzáadásának kizárásával Össztérfogala legalább 0,80 ml/g, és tartalmaz e<y legal-fob 2S'<”i>s bakoíon oxhuek paíoxunnoíosc nagxuob, umv, Idd A zeoUt anyag sajátos jellege az aromás vegyületek alküezésénél és átalkll&amp;zéséoét megfigyelt, a szclektivitasia gsakmolt \ iselkt. dobén all, 1- ulonóscn K itzohink la-mt^^m'et es etilénnel való alkilezési reakciójában, valamint benzolnak poiitzopropd-benzolokkal és polie-tden benzolokká \alo at,< knszeo .eakciájahao, smoel ukwe műben, ni > leelhtasuta.a beta-zeolit és a? abbéi s.-áttoazó katalizátorok szelektívebbeknek bizonyultak a moitoiakilezés Írd-nyaba, tel inlet nélkül az össz-alurnfniomtartalontra, csökkentett mennyiségű vissza nem nyerhet poba kdeze't mct'eká ones es nu- hmku* mminvssgii me! esiet rek feledő mse, es a kdalt/aior kisebb mértékű k zakt is, Hot lat.a mellett À találmány tárgya ezért alkilezési eljárás aromás szénhidrogének aikilezésére, előnyösen benzolnak propilénnel vagy és etilénnel vakó alkíiezésére, béta-zeoiito! tartalmazó katalizátor jelenlétében, melyet az jellemez, hogy a Lewis-sav oldalak (L) és a Bronsted-sav oldalak (B) közötti nrólarány egyenlő vagy nagyobb, mint 1,5.

Az aromas segmdmv* nlkdezesi eberami, kmenosen benzolnak propilénnel sags >~tt-lenerl \,-tó teosemta? sumo'. iben-e etd benzol dúellttusma a technika áll tsabol mmett medoa szokásosan iÖO-eOCb'C reaktorbőmémékietea és .1-100 bar .reaktoréyomáson lefolytatjuk io, But/olmA pn-ps enne! '•aló toagalutása kumol eleal.nasaw ehrnyosen 15b ZOAC hontmsek létén, még előnyösebben 1.20- 18OCC hőmérsékleten történik, \ benzolnak etilénnel vagy etdhmtzeílal való rekdezese eseteken a reaktor hot neműidet előnyösen i50-250T'C, előnyösebben 1?O-23Ö°C. A reakció nyomását, ágy a heazihiek propilénnel, mint etilénnel való alkilezési reakciója esetében, előnyösen úgy saia-zönk mzg, hogs a ? vakom <űyan körülmények között menten végbe, hegt legalább mszAm foívekom l’aztsn legsen, es e-'én ehmsm'en a nxomas 10-5ö pai között változik, A reakcióba betáplált aromás vegyület és az olefin közötti ntólarány szokásosan 1-30, előnyösen 2-1.5.

Az eljárás végezhető szakaszosan, fél-folyamatosa« vagy folyamatosam ős több reaktor típusban, melyek ismeretesek a szakterületen, előnyösen azonban folyamatosan végezzük, rögzített katalizátor ágyas reaktorban, sorozatokban. Ez esetben a térsebesség {WHS V) reakcióke-verck kg/ katalizálni kg/óm- kent kifejezne, csak a katalizátor által tartalmazott /colit tömegese vonatkoztatva, általában 0,1-20 éra !, előnyöset! 0.5-10 óra f. Amikor az eljárási folyamatosan ’•egezznk tehi-tőseg\an olyan i ufuo tend-zm ksanigutaem alka tnazas.ea amely tanai mázzá az áram jeszlegxs ’•isszaeammtatasm a leaktOiba, lehetőleg limes mán A reakció ezoterm termeszeiének leküzdésére és annak garantálására, hogy a reakció komét séklete a beál hton tsrtotnánybao marad, a ItataitZstort változö rétegekben vagy a sorozat több reaktoráhan elósziafbabók, és hűtést hozhatunk létre a katalizátor rétegek vagy az egyik és másik reaktor közöd, A reagenseket betáp lál bag nk a sorozat reaktorának első reakelédgyára vagy egy, vagy valamennyi reagenst megoszthatonlt az egyes katalizátor agyak vagy egyes reaktorok között.

Ez a műveleti égarés megengedi s mzzimábs teakeidbőntétsékiet hatékonyebb 'telítő s-e mvob'« anew v ?<\"o s e<e\ o a1 Mm COwn \cnm t/'i aom általános betáplálása aram mellen, <, mon-vdlde^rU menet m \ak> \?elekdvka\ nanyaba való ttyilvénvalo előny mellett, amint az ismert a szakember előtt.,

Egy további, nem a jelen találmány körébe eső eljárás egy vagy több pollalküezen aromás szénhlah-ogénnel aromés szénh.ldd>gébek átalkdezésére ó'éoynb hé ta-zent kei tsadaimsző katalizátor jelen khébem melyet az jellemez, hogy a Lewis sav oldalak íL) és a Breasted sav olda-lak (B) rnőlaránya nagyobb egyenlő Lm és ahol a hénozeolit SiOEALOz molazány lö-5tk Az aromás szénhidrogén előnyösen benzol, A pohalkdezett atomos szénhidrogének előnyösen aromas srenbnk'gtenek kmrnöke,, om,\'mreés,n edalkilereö \,\ ninth,'C<o«.'k Meg inkább eb-nyös, ha a poaaikilezed szénhidrogént client- benzol, lehetőleg tdeiii-benzobal képezett ke veséké, és dűznpropILbenzol, lehetőleg trbzopropshheozolial képezett keveréke közöl válaszunk, λ benzol dann 'benzollal es lehetőleg tttenbbearodal való arnll, derese, es ti oenrol atad, derese ddzopropibbenzöllai és lehetőleg trtizopropILhenzollai különösen előnyös.

Ezt a reakeiőt 100-351LC hőmérsékleten végezzük. Benzol kantodé való étalkilezése során poiűzoprontl-benzolokkan a hüntézséklet előnyösen LEndötEC közöd változik, Benzol enlhem’ollm v,üo atslkderesenel pohetd benzolokkal a bemernek let előny öwn löd-bal' ko oat Y,m \ makom nyooM-va agy whas/pok meg, hogy a mákom legalább re\/b>, n hdysdvk tanömn ntesgen w-gbe, -„a ered elmgvWi a Am\l bee nyomáson dolgo/nnk az ehmao elmem sen folyamatosan végezzek, rögzíted katalizátor ágyon, Ebben, az esetben a térsebesség tA'flSV, betáplált méla töket etek- katalualor kg/per ma, esek o Mdalemtor Ami taoalma/<m zeobtot figyelembe véve) ΒΑ-ΊΟ óra A Az aromás szénhidrogének, és a pőliófkilezeit aromas szénhidrogének összege az átatkilezéshez betáplált reakelökeverékben L4Ö, előnyösen 3-5Ö, -\ taláhoaor egy t,w ,mm -, ^anpotttgt og\ no mm ehaoo mmn>,dkde,mn menno menlnd-rögének előáll kásám, melynek során: a) egy aromás szénhidrogént érintkezésbe hoznak egy oleEonel, alkllezési körülmények közöd, a béta-zeold jelenlétében, ahol a Eewlmsav oldalak, es a Bronsted-sav oldalak eloszlása [Lewis-sav oldalakj/Brónsted'Sav oklalakj egyenlő vagy nagyobb, mim 1,5 ntólaránynak felel meg, és áhól a béta-zeolltban a Sl€fe/Äb0$ mőlaráhy a W-3Ö tartományban van; b) a \0p0tt k”nekr; nuk, <ü,HU<b me.éedmgee, tatalma - mW, eg\ mmm aikÜezett aromás szénhidrogénekét tartalmazó frakciót, egy pobafki Ievett aromás szénhidrogéneket tartalmazó frakciót, előnyösen túlnyomórészt dialkilezen aromás szénhidrogén tartalom-mai, és egy, a nehéz szénhidrogéneket tartalmazó aromás szénhidrogén /rakatot ktddmtsmh eh c) a col. nkdereu unmms ^eobuhopeneket elmsami tot out dull, de u-u mem.v szeműd rogêneket tartalmazó frakciót érintkezésbe; hozzuk az aromás szétündrogénnel, egy zeolit jelen·· tetőben, ahol a feno^e, nlöamk e\ a Brcusud \<o oldalai Josrfrsu freeos-s.o elda lakl/ÖTOnsted-sav oldalak] egyenlő vagy nagyobb, mint .1,5 mólamnynak felel meg, és ahol a héta-zeoliíhan a SiOe/AfeÖs mőlámny á ÍÖ-3Ö tartományban van, áíálküezési körülmények kö-rótt; d) elválasztjuk a es lépésben kapott terméket ugyanolyan frakciókra, mint amelyeket a b) lépésben kaptunk, maid az aromás szénhidrogént tartalmazó részt visszavezetjük, az a) lépésbe és részben a c) lépésbe, és a poHaikilezett aromás szénhidrogéneket tartalmazó részt a é) lé-pépbe, A. b) lépésből származó monoalkllezeu aromás: szénhidrogéneket· tartalmazó frakció, ahova a c) és a) lépésből vezetünk áramot, a kívánt terméket képviseli,

Az alkilczési lépésben alkalmazod olefint előnyösen az etilén és propilén közül választ-ink V Jki ezcM e\ utabumoM !éf\üau h.\,ru'' ,iran'a\ \?emnUn>,mu elnoseseo Amfror az alkde/e*! k'pcs teuneket kinyerjük a benzolnak propilénnél \ aló allote/csi reakciójából, úíím lépes eise Irakern^ lofent brn/vibol ail. a második fraketo főként kuntól, es a luu-madik frakoiö föként ddzöpmpii-benzolokböi áll Amikor az alkilezés termékét kinyerjük a benzolnak etilénnel való alkiiczésl reakciójából, az első frakció á (b) lépésben főként benzolt, a második frakető lóként etil-benzolt, es a harmadik frakció főként dietil-benzolokat tartalmaz. Λ jelen találmány es annak megmb-MLed módjainak jobb megértése érdekében néhány szemléltető péifbb közlünk, h hddít 157, I g tetraetíl-ammőtnumbidroxidot 35 t%-o$ vizes oldatban, 35,6 g ásványmentesC-tett vízhez adunk, 14,0 g, az AfrCfr tömegére számolva 54 t%-os nátriurn-alominátot és 12,2 g el nnmuum-1/0 props átoi adunk hozz;?, körülbelül 70 h<unetseklemu, keverés közben, ung átlátszó oldatot kapunk. 240,4 g Ludox US 40 kolloid szilícmm-dioxidot, 40% SiO·;, adnnk ehhez az oldathoz. Homogén szus 'penmá kapunk, n.efret Mg-w. kexe.u'Ci \'>aoa, h MSI íloacet

autoklávba töltünk, A keveréket engedjük kristályosodni bidroternnkus körülmények közön, iW homcmekferan. '4 ora ii»>ss,-;a 1 kket a autokloet küut-nk A mi«?ehos ;s,ap<>; Be y ceeíMv Ά \iees >4?.,«^?', kezeljük, keverés közben, így egy meglehetősen sűrű sznszpenziót kapunk, melyhez 3 liter ás-ványmeniesíiett vizet aduk. A kapott szuszpemzlöt leszúrjuk. Az előállított zeolitot. újra szusz-pendáljuk, 31 ásványmentesíteü vízben, amelyben előzőleg 50 g anrnmniomuKetätot oldottunk. 3 dra múlva a szilárd anyagól leszűrjük. Így egy nedves béta-zeolit panelt kapunk, atntnó·· n\ η elv aminorau'u tot i\o\a, \ μι,'* ' '0 C hon < tsove, ts nups/at,tp,k, t„ed orvon '’Ho'V bemet schieten 5 vtun at halom,djftk ,A vegVtmokot omtgenstigai pof dit't'fukemnteís'á \,í, anah, épük, a kapót; otoúmenrah alapi,m a termek u ipstnvt,e-age heta oooht Λ segra'rmk kémiai analízise azt mutatja, hogy a késztermék mólaiáuya [SiO?l/[AbO?|~l?.2. A Brönsted és Lewis sav oldalak kvalitatív és kvantitatív meghatározását infravörös spektroszkópiával végezték, próba molekulaként piridin segítségével, ahogyan azt a következő ttod,t-tot be',y<n Írattak C \ I.niess lomnál oí C.itahsi« 141,3Έ? A,> eignes a hőset kező, 1, Ik a e,< V m utat 'R ovit a i et gl ataioe óta ab,» raas «tb o not tt \ 2. A mintát nagyvákuum alá helyezzük (W5 torr.) 40ÍEC hőmérsékleten 1 óra hosszat egy a? lis. spchttum tue;esete ulka'nsas cellában X Az így kézéit mimét piridirmel hozzuk érintkezésbe* gőzeit egy alkalmas folyadékba-táplálással cellába vezetjük, a gőznyomással azonos nyomáson, szobahőmérsékleten, 15 porcig. 4, \ ràBs púidra! desaot'vahtA a mintára! 25o ( homctsckletcn I óra hosszat, \ahnmn alatt,

5. \/ ÍR vpekuemot iebegra \\, a. nsteetalt üstén utast vauink, 1 B jeltátok, a/ hb cnC sáv pitid in tani ionnal alakúit ki Bronsted sav oldallal kölcsönhatására, és az .1455 ott'1 sáv alakult ki. a Lewis sav oldalon adszoibcáh puíáinnoL C \ s,o oidaló kora erű a raja t >eoht nirio' gi a \o\e,kc/ > egvestlet el rabára in g

aboi S te -'it <u,» labbt voa,> aga tg,u„tK 'emvük csípeg-'eeő> keni vlol uk, es < tmtemthuutníl' a mól extlnclős koefítcieiK, amelyre $ 2,22 illetve 1,67 (enVmikormől) értékeket használtuk az 1545 and illetve 1 15? ran~t sávokra (a ; C.A. Enteis, Journal ol'Catalysts, 1993. 141, 1-f? helyen leírtaknak itxgk’leioesi}.

Az ÍK analízis által a zeolitO« megteáröZöd mőlerany alevés w oldalak es e Br^nsted S.V' Oldalak kezelt 3,tt, λ ' O'ai'J.Bi A ass' n\'4xv'kcf οχ 3 ^.apxvt osoè œen xokot a ' t 'a"la .e.bae oss fostak η l 2, px ixta paxAoiAsx'eliü. potdm 152.1 g tetraetö’ammdníumhlámxld 35 Ä« vizes oldatát. 299,5 g âwmywnteûw vízhez adjuk, majd 20,8 g nâtrium-aluminâtot, az. AbO.·« töntegém számítva 54 t% o$, adunk heæzts, &amp; keveréket keverésben lortjok, 7BA2 MmétÄleten, míg tlazta. oldatot kapunk, 280,4 g Index llb do ke'Jeíd \. sh, osn$dkí\sd'«, if '3 8f\> tattaknu, adtmk a.' oiAunor Ikorsogoe \. e-vpev 'X'í kapuul. mel>e* ks senu-.d ρ Kweij a,ví Llvs * to ueekkn o,< tolnáik k uott ind sosessosko.s k'nnkne-pxek t-ινχχη rtigodsèk 1 πΆΡχοοοΟίη I "OAf hranerrxkleien b'4 ^asi af I r asan .e atu 'klapt soh.a ík ív a< .xrapot er I pelde xressol. sneden kerekük Λ végterméket röntgensugár difirâktometnâs per analízissel elemezzük, és a kapott en\hnen\ r/sesot t termek saov us/taO-gukeus resust, \ \ogsosnak kornuit ,ομΡ,Άο whh ., iS k\' kî Ai :O',j -11\4 V L pekksb.sn sxsssonoiott ïït unuhd> xrennt a .voht e Louis <<e oldalak ri ' menton, sage és a. Bfonztod stsv oldalak (B) köÄ 1,2 mőlarányt mutat. Λ? doallstas' kötődne, sorokul ex a kapott erodsnenreket ar 1 iabitir st xresuiekeo 3, példa usurehaxonhie példás 157.1 g teteetibammönlürnhidmzid 35 tS-os vizes oldatát 35,3 g ásványmenteaített vízhez adjuk, majd 14,2 g nátríutmalumínátok az- AbCA tömegére számítva 54 t2ups, adunk perre, a kososokét kototoxbost laueil, "d t' hossiOsxokiotuss. nog őe/sa oleaíes kapusi 2^\.| g lie" Hb id kei e ' "OS h a os i x de '» ’> Mt? ' ssi.sleos A< ax a, eketno 1" x. gt s aawzpenzldt kapunk, melyet kevcrővői felszerelt acél AÍSI315 autoklávba töltünk, A gélt tód-rotermtkus körülmények között engedjük kristályosodni 17ÖX hőmérsékleten 24 érán át. isoutan ,j? duMkldWt k'hut uk, <;> <s? i^rogisV az pokla szesmt: nssMes* ko/el· sk A végterméket röntgensugár ditfraktometnás por analízissel elemezzük, és a kapott, eredmény szerint a termék nagy tisztaságii feéta-zeollt A végtermék kémiai analízise szerint a. végtermék inoksrássya |biCk 2AbkA|·»26. V l példában isméitek it oxxion \ uoresi ÍR atnsbrsx xretmi u refhs a l.oerss \a\ o dal ík. (I,j mennyisége és a Brdnsted sav oldalak (B j között 0,97 mélarányt mutat

Az előállítási körűimén veket és a kapod eredményeket az I, táblázat szemlélteti. 4, peki.P'Sx obaxo'Pstp pelé s;

157,1 g tetraetll-amtnöoiutnbidroxld 35 tfe-os vizes oldatát 30 g. ásvdnynmraesbett vízhez adtuk, majd 1.4,2 g aátriuoi-áitooioátot, o ÄbÖs iőtmigere számítva 54 t(4 -os, ós 14 J g aktmínium-izopropoxtdot adtunk hozzá, a keveréket keverésben tartjuk, ?ö*C hőmérsékleten, ttnp n\?t i okiam; kapunk ?S0 a § r em US 4' se l*nd < 'd,e tuudn^'.dm, 4; '3 ÓL*?' tattuKm, adunk az oldathoz. Bomogén szuszpánziöí kapunk, melyet keveAivei feKaereb seal. Λ Μ 316 átuoklavba töltünk, A gélt bidroteoniktra-körülmények kökön. engedjük kwsáiyusedsb i?(AC hőmérsékleten lód ötén 5

Bzután az autoklávot lehűtjük és az iszapot az 1, példa azeritat módon kezeljük, A végterttséket röntgensugár dtíiraktomatrlás por ao,th> issei elemezzük, e szerint a kapots termék amorf. .A,' eK,tintást konömetneke· ea a Kamu etadtnemeket <v ; táblázás x.vmkheu.

Ebben a táblázatban az első oszlop jelöli a hivatkozott példa számát, a második, harmadik, negyedik és ötödik oszlopok a különböző reagensek mólarányát mutatják, mindegyik példása, A hatodik oszlop jelöli a bidrotermikus .teakelő időtartamát. A hetedik oszlop a fázis w-méazétét mutatja, az XRD analízissel kapott eredmény alapján kristályos vagy amorf-e, A nyol-,U \ < 'ott ms j ? o' ,, » >, \,o ,t , η t, a e\ d ö tik sb Kam \ u n v » " to, a»e u kémiai analízis eredményét, és az utolsó oszlop a sav oldalak (leírásukat lásd lent) píridlnosd való titrálással kapott eredményét, a Lewis sav oldalak és Brpnsted sav oldalak közötti arány ként kifejezve. T á b .1 a z a t

Meg;tg\ethem, hog\ ,η |1.M^1 Là-ne! magasabb amm mmt amiben az 1. példában keletkezik, érák akkor érhető el, ká az [Makj AÍ] oablarány nagyobb (köd-ndl, és 1 -nél kevesebb.-t ml \ ernVn ha e\,tk . ' (L.d , Ml etemet* tt« Sí.>.tss<,*; tanom co te'se i tees kezel b .* dolgozunk, a kopott jlj/jl] arány alacsonyabb, mint .1,5, úgy, mint a 2, és 3. példáknál Abban az estben, ha az [NapiÁl | paraméterre igényeli alsó határ alatt dolgozunk, amorf anyagot kapnak, mint a 4. péklábao.. 3. példa :),4 g oeta-zeohtot alhtunk Je -1 pvuh elo o,\g ^z?ant>. k 1 ?0 < omcmsi'Meten, lo árán ál, majd *V Vés belső térfogatú, elektromosan fölön aetoklávba töltjük, mely mechanikai keverővei és »unden szükséges eszközzel tel van szerelve a benzol és propilén reagensek betáplál ásához, ' nokhooi c a no- > kot a, IftUe^hs i\5'ck? -, a* v'in^1 - a» t\ ,-,a majd 352 g benzolt szivattyúzunk bele. Az autoklávot ninogénnyomáx alá helyezzük, míg 6 bat nyomásértéket elérünk, és megkezdjük a melegítést a beprogramozott 150QC-ra, Amikor az autokláv belső hőmérséklete stabilan elérte az előre kiválasztott értéket, 26 g propilént táplálónk gooman he, nyomást art <d\ segítségének es a Uo eteket pontosan eg\ óta hosszat engedjük reagálni. a propilén betáplálás régétől számítva, A reakció végén a terméket eltávolítjuk, és gázkromatográfiával analizáljak. A reakció végén a kővetkező termékek vannak jelen a keverékben: benzol, kamol, propilén C\ és <A propilén oligomerek, diízopropil-benzoiok, más diízopropibbeozol izomerek {€<sfeitlmmmtás termékek, :misek általában fh-Ή s tepîenel lenhatokz ütizoo’opp benzolok, tna^ ommptopr benzol izomerek (Csfenil™ aromás termékék melyek általában a CAsHpi képlettel, leírlmtők), a inizopropll-benzsnoknái magasabb molekuiatömégú pöhalkilczcu termékek (nehéz pölhüküe-zett termékek', A propilén konverzió magasabbnak bizonyul 97,0 %-nái, a monoalkiiezeb termékre (kaptol) való széiéktMpié áz átalakult propilénre vonatkoztatva 9LÄ és a szelektivitás 0ttTO(»l4<lüzoprapil’benzolok'Hrlizopropil’benzolok) tekintetében 97,5%. Λ idu'opjvpj -benzolok * no/opteon benzolok κ\ ieml*-C> tetnlvnehez poöaikf ’y:í teunekek't es n tkumoW- dn/op?opö oemoiekf »n/opmpü benzolok κ\, teml-K' tenu t-neiw pehalk dezen termékek} összege közötti tömegarány, melyet R-nek nevezünk, 0,052.

Ez az K arany a mértéke a polialkllezert melléktermékeknek önmagukban egyedül, az összes termékre és dküezeU melléktonnékre számítva, melyek a reakció alatt kefeteték, Ô, példa toss/chason no peíeat

Az 5. példában leírt katalizátor tesztet megtérné-éltük, a 2. példa szerint előállítót: béta-•'cohtot alkalmazva. \ icAoe morék g,tUs'ont uogt,Uta\ ,t sgabtta a\r,",m »>?„> b itat magasabb psopüen körmét z-ot számoltunk ki, e mellett a moaoalkilszett termékre (kumol) való szelektivitás a propilén konverzióra szátmévá 90,9 és a szelektivitás (knmol-t-diízopropil-bcttzoiokvtritzopro-pil-bcnzolok) termékekre a propilén konverzióra számítva 96.0%·. Az R arány, melyet úgy de-imialmuL mint az I. példában. lettől ettekot mutat. N' , > ns d no an. r jb' ' »í , > \ eet » s \» ah .m I as 's o \ ;' · ne >...'< \s k k\ \ medv Met x'\f Ί <o *e,ke, s *b b> \eoe\ ? -"is tk\o \, \m r,o t? W bk.i <1 <k\'\ '(lui! I et' ík ?>. példa (összehasonlító példa s

Az 5. példában leírt katalizátor tesztet megismételtük, a 3. példa szerint előállított béta-•\vlnot alkalnzizvá, \ .eakeso tenoeh <.a,'kííní,atoet,nt»ís ví, se,al,na .ïüepjan uagsohb. oíoíí 1 \ pjoptün. ko'rsCizva s/aiijoittuik lo, < mellett a ttioi.tiadole/etf tennekie iktatói t raio s?elekíív nas a propilén konverzióra számítva 59 J %, és a, Szelektivitás (kúnjokd«zo.propti-heuzolok4>töiZopro-pil-benzolok) termékekre a propilén konverzióra számítva 95,0 %·.. Az K arány, az 1, példa szénád módon definiál·, a, O.bo-k \nh,stbalt\ heg', ha nem a talalm,no svsmai tep'.i , emanx k.ít.m,ugort has?u.epík,na gyobb poiialkilezett melléktermék frakció keletkezik, ahhoz képest, amit akkor kapunk, ha vele szemben a találmány szerinti katalizátort alkalmázzok, B. példa Λ' 1 példa \?ej ,nti '<umtet amn.omoin/.dhílammm.mm .etmaban xagsís <d\<m «,m,í ban, amely nem ment át a végső kaleinálási lépésen, alkalmazzuk. szemese formájú katalizátor e m 1 ,sata a, ΙΙΑΓ h<>' \ >'a rd^'n í lene baf síeenAe t > eai t <jm el " ·, slept ! \ t vei Kötőanyagként p-bohemit tonnában lévő alnmmmmoxidot alkaimaztmk, Az így kapott knak.ateu > man ,e. »OA' 'motet sekieten keient.d uh 1 '.egtet írekbe a a .tűin a/.tlelu' értéke 55 tál, és a katalizátor a kővetkező porozitási jellemzőkkel rendelkezik· ΕΓΥ re.xna zp-el"’m u-áes legaA 0 fte , so -g u '-itt y nuum , rerőe,k<zo mérne» *>, f A? sg\ kapod hutait? útett Λ h.aahraiontns tte\ ezrek. ?s le \atnatos k,r Jvaim teszthez alkalmazzuk, benzol propilénnel vaiöulkUezésénél, az alábbiak szerinti kisérleli berendezésben, A kísérleti berendezés tartalmaz reagens tartályt, független betápláló szávattyűkat, statikus ke-verőt a reagenseknek betáplálást megelőző keretesére, acél reaktort, belsejében elhelyezed, a reaktor bekejebstt lese botok szahuhtu'ov.d ekatod fűtőteste;, a reaktor belsejébe.« pneumatikus szeleppel rendelkező o'.emsssz tbaíymo tend^zert, a reakció árat« hűtésére hűtőt, és a folyadék és gáz termékek dsszegynp.esere gvujn· rendszert, A reaktor, belsejében, elhelyezett fötőtesttól, tartalmaz egy hengeres acél csövet, mely mechanikai tőmítő rendszerrel van ehatva, és belső átmérője körülbelül 2 em

Egy I mm átmérőjű hőmére hüvely, mely csúszásmentes ftnoelenuneí van cila'sa a te aktor nagyobb tengelye mentén, van a reaktor belsejében elhelyezve, es a malom nagrobb tengetve mentén, As A katalizátort:, melyet előzőleg megőrölídak. &amp; szitáltunk l-OS nun méretű részecskék képzésére. hetöltjhk. e reakíorbs, 5 g. mennyiségben, 6 cm iéljés magasságit imt.üt mtor .op, km, ttcw

Egy inert kvarc anyagmennyiséget töltünk a katedzáíor ágy föle és eiá, 3 cm magasság" ban zz ágy fölé és 3 çm-rel a katalizátor ágy álé. ysto.ópn·. a te,Ans cleUuO.ox fönwet, utoogcnammm.ó, egyet, a katultmtet -oeuu' sâra, míg a hőmérséklet s maktör belsejében eléri à beprögifötmzsrtt iStriü hőmérsékletek Amim a kiválasztott hőmérsékletet elértük, a tűtrogén áramot 16 órán keresztül fenntartjuk, ez után megszakítjuk, és beuzelt tépi álunk be először majd két óra múlva a propilént, így a WSHV akaktlun .fö óm \ es a IbenodHptepdrol mföaraox a hetapüth anytghan " A reakciót m bar s o om.o,ets χ ege '/ uk

Mtn.m \c\ tetk a m Amom.eeb'ó fö "k föa \,ó óS4 emu, a o\g,<<ot ό'ό.αοα tosen végezzdk, ugyanazon reakció körülmények között, a mintákat ez mán gáz^kromatográíiai analízisnek vetjük alá, \ wake .urnámból vett mwtak .ssalvlxe Jappm a proppen kom arató ntmthg tr. tg,t>ahh volt fölt) Waái. Az Á kalelizelóf kövfökézö átlagos ttílájdoöaágai. voltak ruegrigyeibatóek.: ktsnu'tía s,c\xo\sus s Oi'S'maa korú'! mm voodke nox a A's fö> r\ I A 0\ 'iatssUrd deviáció vak sseiékílvltás ikumol'föiizopropli-heazoióks-triiznpropii-benzófök) tertnákekre a propilén kom erztera ' otnukoztawa m>g> «'fö o.;y í(1, semdxtrd slmiaetóval, tt propt! barrel l'moetnmem karod; ; \emukért tiw, föS ppto, 14 ppn, Oaoóatd dem v- cíóvak C\ ν', ptopdco mtgotnewk Komaan Rg,t a koemis,t \ on,alun uv x.t föa pp;e A teszt során a tnaxímum bőmerséfeleinek megfelelő pozíciót, melyei a wákeíó ezoten· mikus volta határoz meg, regisztráltuk, a reaktor nagyobbik tengelye mentén csúszó hőmérővel, ilyen mórion lehetséges volt az úgynevezett „hot point” kialakulásának követése, anti a k.seö.unoí derekor ,<k\kw uram,ee.ú óntok metCM' \lcrcM ponh-íettk <; kamh.'an'm ,;g\ \ee pontjáig való extrapoíálnzávai lehetővé vált a kuntól termelés becslése a katalizátor ágy említett' végpontját elérve a katalizátor tökeim vonatkoztatva, ami. 2811() kg knmol/A katalizátor kg, ík példa (összehasonlító példa) A 2, példa szerinti. ammóniutn/alktlammóninm tormában lévő béta- neolitot használjuk katalizátor szentese óldálíításahoz, az kP 84?Bök az, szabadalmi leírás· 4, példája szerinti eljá-sást adaptálva. Az alnntlníumoxídol p-buhenut formában -alkalmázznk. Az így kapott katalizátort 5 dom át hőmérsékleten kálcímUjuk, A. zœbt mennyisége a. katalizátor végtermékben 55% î%, es « katalizátor alábbi porozi iásl túlajdeftságii voltak nfogrigÿéihetôek: .BPV (extra zeoilt pértisttóögtél CKS2 erofog, a >1ÖÖ A segárral rendelkező trakfod 52tó A B kamh,' a-'·*! fotón«!-”, kamtómor fosaiké tó ombek benzol puymeaoei tóe al kikérésénél, a tenu s példa««! km Rte rien tóendoren ban-mfo«® es a foetabtóor «gssmo’oo akm n,»k<\c\ K V elk, ia ok, ' '

Mintái vettünk a reakcióáramból 47, ! 24» 165, 190 és 28b tó után, « reakciót folyatna-fosa« végezz® azonos kétóntények fotóik Ptajtl a miotakat gazkrootstogrefoés analízisnek, tóé«® ula, A B kcaalmatm ketófoxto ;al«go\ mlfodonsagas sokak mvghgH'llfon>d,. koméira szelektív ««« a propkon kon verzióra vonfokezlatv« 87 ,5 tó 0,4 %-os sie««ard de\ -acíotó, szelektivitás (koroolvnozopropd-benzofokfotriizopropd-betszolok) termékekre a propilén Itonverzióra vnneikoztatv« 99,7 %, 1105 standard óeviaofovafo n-propil-henzel koncentrácső kom«!ra veoatkoztaîva 253 ppm. 8 ppm standard deviációval;

Cs-Ca prnpllért oligötnerek korfoeoirteléje a koraolra vanetkoztatva. 284 ppm>

Ebben az esetben is, a foszt sorén a maximum börnérsékiemek megleieló pefoei® «ιοί m« a reaki ïo evmernfoms volta teere? meg cegenratfok, a icakfot nagyobbik fongehe tuen te« esészo hömérővoL. Üyeti modo« lebeiséges voir az dgyneveze« ,,bot point” ktslafcidásánsk kótóéae. ami a knfoltóaorde/«k«steufo:« arányának dtókt mérésé. Merem pontoknak a katalizátor ágy végpontjáig való extrapolálásával lehetővé vak a kumol termelés becslése a kandi-/itó agy endue« tegpenpfo elemr a kataivanv «-hetm m>n,aku/i,u\'a, an« ? 150 kg kntnok'B katalizátor kg, Λ B katalizátor, amely «em a találmány szermű reprezefoaifv katalizátor, propilén konverzióra vo.mnkozmn.fo s ze kA « v fotó a kamuba, azaz. a roonoalküezen termékre nnaaio« sze-któvtó. sokkal alacsonyabb, urna août a mlalmuny szertan Λ kam«earm alkahmeaor, al eierte««® foe «fog nyilvánvalóbb a kun® á«dafo.dés alapján n (kumoiediizopropil-benzoloktóri-Izopropd-benzoiok) termékekre mutatóit szelektivitást nézve a B katalizátorral, másrészről, lé-o\egcee,i e,.m\ a"« a mt ®e ,!>, , mm ka mtafo A Mám- e ,\kal 1 «„alm o s·.»!« \ fou„«,\umi ha\malink, oíiouv etótalkne« « mnnoketó eh,,« m-motó ttóm k ep mk< m,eh nma«b iraayttl a mommlktó ei' « «nekte, rn-m ,ι fo fonató,n«t emtó\m, n>eh uu'bbí te«) reprezfotfotiv példája « találmánynak, ít«yeo«l.yee széieknvitésssi a mono- és difokdexfot termékek átlagos kel étkezésének Irányiba,

Továbbá» s B katalizátor leginkább valószínűen a nagyobb mennyiségű propilén C$-<b ob^omer termékek képződése következtében, mint. az Λ katalizátor esetében, nagyobb katali-tana dezaküválődasi arányt figyeltünk meg, mim az A katalizátornál. 10, példa

Ug\an<i,n az \ k.uulnannt, mim a-uelukei m,u a 0 nvhkaub \izsgahtmk, katahmtor \ /\<><dasrak\etem «, ,’a <νοηο< Rons n e u A \o ,> t rn ” 8 pdoabat ('W e ,n Ív hőmérsékletét 140'C-m állítottuk be

Mintát veszünk a teakcióáramból 46, 1.19, 137, 147 és 7,60 őrá után, a reakciót, folya-rnatosan végezzük, ugyanazon reakeiö kőruhnényők között, a. mintákat ez mád gázAonnetO“ gi'd'nn eabikzou'k étink ,da A reakcióárambói vett minták analízise alapján a propilén konverzió mindig magasabb volt 99,0 %-nái. Az \ katni/atvr kin etke/o átlagos tulajdonságán Ogsehuk meg: kumolra szelekena propden. kötne? nóta vonatkoztatva b“,o %, 0,8 %-os standard deviációval·, szelektivitás (knmoi4-dlizopropibbenzolok4'trilzopropil-benzolok) termékekre a propt-lén konverzióra, vonatkoztatva. 99 J % Ö,ÖS %-os standard deviációval; tnnroptl benzol koncentráció kumolra.vonatkoztatva 18? ppm, ? ppm shmd.ml de\ ntdovJ: <· 1Λ (ói jaopdéo olígomerek koncentrációja a kumolra vonatkoztatva 270 ppm.

Ebben az esetben is, a teszt során a maximum hőmérsékletnek mcgíéiclő pozíciók mélyet a reakció exotennikus volta határoz meg, regisztralmk, a reaktor nagyobbik tengelye mentén csószö hőmérővel,· Ilyen módon lehetséges volt az úgynevezett „hot point” kialakulásának kos etéáe,. ami a katalizátor dexakiiválőtlási arányának direkt, mérése. Mérési pontoknak a katalizátor ágy végpontjáig való extrapolálásával lehetővé vált a kumol termelés becslése a katalizátor ágy említett végpontját elérve a katalizátor töltetre vrmatkó'Ztatva, ami 1730 kg kumöl/A katalizátor kg.

Az n-propil-benzol és propilén oligomer szennyeződések képződése a várt trendet követte: az előbbi csökkenése a hőmérséklet csökkenésével, míg az utóbbi növekedése a hőmérséklet csökkenésével, ahhoz viszonyává, amit korábban az A katalizátorral elértünk, abban az esetben, amikor a reakciót magasabb hőmérsékleten végeztük, mint az előző, 8, példában. Alacsonyabb rcakdőhömérsékletck választhatók következésképpen bizonyos és .nagyobb fokú szennyeződést tartalmazó kumol előállítására. 1.1. példa {összehasonlító példa)

Ugyanazt a B katalizátort. amelyet a példában használtunk, katalizátor tesztnek ve-tettük akt, ugyanazok b'v.ön a körülmények ho/bh, mint amiket a ló példában leniünk, azzal a különbséggők hogy a hőntérsékietet 14<kC-ra: állítottuk be.

Mintát vettünk a reakcióáranthói 23, 94, 100, 118 és 122 őrá után, a reakciót folyamatosat i sege/ntk, n/onos koud mérnek lövőn, mmd a mintákat ya/ktemauneaùas anah/isnek vetettük ala. A gázkromatográfiás analízis alapján a propilén konvetztö mindig nagyobbnak hizo-loidt, mmt Οο,ρ \ μ samln-ty» 1 ι,νΚο ' ethane π .nooioagai x-'kak ntepOpye, udocl kurnolra szelektivitás a propilén kon verzióra vonatkoztak a S7J %, 0,4 %-os standard deviációval; szelektivitás (k«in0Í4Ótiz0pTOpíi“beuz0!ük“Hriizoptopd-henzo.íok) termékekre a propt-kn k<v'\etziote xoo.nkezmna <*9»? <\? 0 o< -n.chknd <k\nn .esel, n-propii-benzol koncentráció kurnolra vonatkoztatva 188 ppnt, 2 ppm standard deviációval*

Vb f '» ptomlen nltcotnetck \orcc'a,?c.e-,< a kura'b -, \on.nku kma -I4> npm

Fbben áz esetben ís. a teszt során a maximum hőmérsékletnek megfelelő pozíciót, melyet a reakció exoterankus volta határoz oteg, regisztráltuk, a reaktor nagyobbik tengelye men tén csúszó hőmérővel, ilyen módon lehetséges volt az úgynevezett „hot point” kialakulásának követése, ami a katalizátor dezaktiválódási arányának direkt mérése. Mérési pontoknak a katalizátor ágy végpontjáig való extrapolálásával lehetővé vált a kumol termelés becslése a katalt-?,'.í'V agy említek. <-egpontpr etess<. ,t kídah/zto, tóin ne \onaikozt'C\.i <mr ökV kg knmoi'B kdtuh/aiot kg.

Nyilvánvaló, hogy akkor is, ha a B katalizátor! 140öC hőmérsékletén használjuk, éfikk-tív csökkenés jelentkezik az n-propil-benzol képződésben, althoz képest, amit akkor kaptunk, am’k>iî"apyan<vzel a B kauh/atoiml a leavejut I 50 ( hona mkktea sege/tok L'z a t '.okkcncs azonban a propilén oligonterek mennyiségének szignifikáns növekedésével járt együtt. és ko-ή tkérőképpen a \',mli utói ett.u tanúnak \ ''cemkarsx csökkenetnek ,nin \okka io'üxir ks eu it a π <η Λ kasain .ívtitliniAo, k , ..sánc,ce a to i omekkte s \ A kaiahcato' a tu'.u rumrs ,veuir„ ίορκ vii no polca, «ui sok\at kedve obc he mérsékleten lehetővé teszt a reakció kivitelezését az n-propii-benzol szennyeződések képződésének csekkesei ses el, „w: iun eiken· cl a B katikcatm c<-eteben. n eh nem icprezeonuix példa.a a talaheatiMi.tk

Claims (9)

1. Eljárás aMezett. .aromás' szdtihidrogének előállítására SZABAl>ÁLMnöÉK¥BOKl!OK

   1, Híjánk aromás szénhidrogének érézzmrezésére, melynek sörön egy aromás-aaénhidrogént egy vagy több poliaikiiezeti aromás szénhidrogénnel- érmíkezésbe hozunk, Sya-zeolu mhmleteooo az-'.tl jdlouu-zw, bogv a t c',-· οάο' oldalak ts :., ΙόοοΆνΙ-'ί o o.daíak eloszlása (Lewis-sav oldalakj/Bronsted-sav oldalak] egyenlő vagy nagyobb, mint. 1,5 möl aránynak felel meg, és aboi a bem-zseb than a SIOvAbCb mólarány a 10-30 tartományban: van,
2. 2, Az L igénypont szerint! eljárás. ahol az aromás szénhidrogén -benzol 3, A/ 1 ^ag\ ? mtm\p<mt ,mts, Amm., p-töelkdv v;t .mm\A vvAmdoyomA töelkiiezeít aromás szénhidrogétx'ket tartalmazó keverékek. 4, -V, 1, vagy 2, ígeoypem .vemre chords, aboi a polkdkdemt atomes szénhidrogén a dietil-bcnzol, adott esetben töetd-beozoílal képezett keveréke, és dűzopropil-benzol, adott esetben triizopropiVbenzollal képezett keveréke közül van kiválasztva,
3. 5, Az. .1. igénypont szerinti eljárás, melyet 100-350X2 hőmérsékleten folytatunk le, é. Az 5. igénypont szerinti eljárás, ahol az aromás szénhidrogén benzol, a polialkilezett aromás szénhidrogének politzopropil-benzolok, és ez alkalmazón hőmérséklet tartomány 150-250°C.
4. 7. Az 5. igénypont szerinti eljárás, ahol az atomás szénhidrogén benzol, a polialkilezett aromás szénhidrogének pohmetd-benzolok, és az alkalmazott hőmérséklet tartomány .180-300aC. S, \ x tcéoges ! m z ..ima- A'\ t em \r seb " d\. 's.dek.i között végzünk,
5. 9, A ó .gViApoat venom fWA ctövet tö\.<dtö mco keceltem! kv.a-n ^egcdnk
6. 10, A k. vagy 9. igénypont szerinti eljárás, melyet 20-SO bar nyomáson folytatunk le,
7. 11, Az 1 · igénypont szerinti eljárás, ahol az aromás vegyidet és a polialkilezett aromás szénhidrogének összege közötti möl arány az 1-0 tartományban van. 12, A 11. igéo>pont szennn eijataa ahol a mólarány 3-30 tartományban van.
8. 13, Az i. igénypont sz.cn nü oitaras, melyet egy katalitikus kompozíció jelenlétében végzünk, mely ez alábbntkm tartalmazza' ' betudípusó rcobt, azzal jellemezve. hogy a Leuds-sav oldalak es: a Bronsted-sav da?' A' la a ol< »>?\| Bto v-ted \.v, oM.dal x'se’do 'W,so< mint 1,5 mólaránynak felel meg; ' egy szerveden kötőanyag. 14, A 13. igénypont szerinti eljárás, aboi a katalitikus kompozíciót az jellemek hogy extra zeoüt porozhassa! rendelkezik, mely Ö,SÖ ml/g értéknél nagyobb vagy azzal egyenlő Össz-’.edogem. <A eg\ olvee ttakcivbol áll. amclvoeo a pórusok b’galabb 25l5 10<' Amv! nagyobb sog.u.i. e-i eh-', a’ vinkten exna /col? po;o.uUs a. a peso uas, .vue.teí kata kva o Levitra n\ me/epmo 'ttás<m,A < - nukioporoznaxanak o-szc .d .sava', kapónk ÍS. Az 1. igénypont $/ermú eljárás, uho' a beta-zcobt Sifb'Ahür moiamny a 10-25 tartományban van.
9. 15. Az 1. -Igénypont szerinti eljárás, ahol a béta-zctdltban, a kristaíUtök agglömeráinmáinak sznb«míkrooo§ tenujában a kristâllitok legalább 9ÖSW 3ÖÖ Amél. kisebb dimeozidjú. 17. A '13. igénypont szerinti eljárás, áltól a katalizátor kompozícióban a szerveden kötőanyag az alumínium«, szilícium- vagy magöéziurnoxtóok, természetes agyagok vagy ezek kombinációi közöl van kiválasztva, 18. A 13, 'gempen', -octmtj c.phas, J,ol a k,u„k.\m<} kempo utóban a kotoanvag cï a zeoüt közötti tömegarány 8C);20 és 5:95 között van.