HUE032232T2 - Fém-rögzítõanyag átvezetés és eljárás fém-rögzítõanyag átvezetés alaptestének elõállítására - Google Patents

Description

r f:M-Rf«G2Í ÍÓANYAG ÁTVEZF'íTb ES fc I JÁRÁS FEM-RöGzl! l'ŐANYAG AT VLmLS ALAtUbk- 7 ének előáll! fására

Ajploniitafsimfey: tásytys: egy Ifvegétes abb igénypont tárgyi köké Merőt? jkiígAi^LkeL^®

Oltott egy eljárás ;Áspte»t eiöálloásáza egy fönwbg/ttóanyag átvezetéshez &amp; KL igénypont tárgyi kbre szerinti jsferzdkkeL femrtetezkoanyag átvezetések különbőzé kivitel: alakjai ámenek 3 o-vb db) áikczteoi írek vaksiumaárö: rógZiífüo-Ag olvadékok, etsiHorban üvegek temekben, ahm a fősnek kümos vezetőkén: szolgálnak. ilyen ellen rA üteg*. LLv.a n utókat ,tz t !$~ AJ Ή^"'^ <5/ t Α-Λ '< k'!z «$' \,. azimtesLo Lmook Ilyen átvs' vetéseket HtorjeJieo alkíúiouznsk a? ekteiroibteibs.n és aí: üektKítectenkában. A beob osztáshoz hívomák üveg t sza otv e'»v ! \A' í s < *íle-zte,cs „nv-ju z:to=i s ttv, mum v>i e 'oev av ten bd 0 %< > v beolvasztanak egy döi«rn«5z.oít szülőre1'-: Üveg 3lk-amte.zhv. és a ssmtereU üveg alkatrész: vagy zz üveg csöve: egy külső tem házzal. ,s2 alaptesítd olvasztják össze. Az slyest lé: n-rögz Is omsyag élvezeteseket jellemzően például gyújtásokhoz használják, amiket egyebek melleit tehergépjárművek kg zsákjainál vagy biztonsági övieszi· sóinál ateaiouiznnk. Ebben az esetben 3 senvrögzUÖanyag ab- ezdösek egy gyűjlósasrkezes rászí: s alkotják. A teljes gyujtesaerkezet a üHn-rbg/itÖatsyaj? átvezetés mdietí íastalsosa egy gyújsóhidar, s rohhmbanyago: és egy le:n kadét. &amp;ml a gysls-e mechanizmus!· tboslkne.r lezárja Az élYezviéven átvezethető sí\\ vagy két, de akár kettői s \ m k\ > o, T •'V'MV'tet' v'd ! ti ' it leíbkeivv "v v szau ss poh sós kiviteli alaknál az egyik c«ap. A leírt gyüjtoszerkexeteí ktsksnbseo tebst^pjártnövek légzsákjainál vagy InzitnisagíAbvieszböinél sikaloiaszzák.: A3®tá:lekheit bámulaton vagy ezekhez liasonió gyü}tószvdcezctek ísossrlbk az US f> 274 2S2y azAÍIS S®l IRI, a: DE Ultei ites Al vurv u Dl i«V í' 333 A! se. szabadalmakból

Ezek a gyájibszerkezetek Lés íSmcsapp»! fcssddkoitaek. Vannak azonban olyan elektronikus gyújtószfrkezetek ss anvknem vvA o\ <.-50' mr A tesl t te: vb * a 'd w\i v ' graüos-mmzeutkoek s s: <. \ :n >* n este ü például e:.·.;, iernkíövsly .suti esztergálV···..:! van kialaküva. .A íem aiupietmck van legalább egy áissze-o íiyüásu, amin keteszsdi ieg-dább egy iemesapo: lehet átvezeti}: ,Az gyen be kiüt ásnak azonban az &amp; kátránya, hogy· anyag*, e;.· költfetetigényes A DE 3415^25 A1 S:z, doktímentetn az. I, igénypont táigyt köna szerinit megoldást Ismertet. A ütláknánnyal mért &amp; eéltntk egy olyan, a technika állásából l>»nert típusú fém-tOgJdtóaRyag átvezetés kialakie roS:-:»g^Íi:szál#iÉvág, kis .«s köUségigéttv jelleme?, nagy teljekítniénnyel svodükezik, és glksrillbe·· k've t:-« -t az vdv'B '· ess v\ boa at, on >k vz eg»>,s tAmjevek penDiUn kialakítás? »'b A találmány szeiinb xnegoWak ieilemzóil az. I. igénypont jellemző nü/e tartalmazza. A lén? aáaptel tölábttány sssrmt töttenö gyártásánsk AÖllisi lépéseit a. íö, i^fpm piéü^· -ré^b- ^ósrá^lkrtSséte^·:»*' ai ige nypot ttokban talál hatók % A i#lél!%:a»iik:fe8rg.sziöl-atépílább'^''-M«Rss^t shőlkét fémesap yan?- áikoteiikdsükiéiaiáEb azmiyikfcSogiiiábbközb;?' se, aíáz dsrekt vagy imitteki módon további élemőtest kefeszítil vas s fess olnptesíhez képest ielblddve A kéícsapos kivbeíi alaknál a csapok célszerűéit eipnéssni páthuzaKsosan vansak cíeetsdezve. Legalább ezepyo teusevao a apu-nr mvezető nvd,c;3bov v8ts élresdezve, ea láőlntúby K<'< ί' ϊ , ^ a ί < ihpt ^¾. Ή* kés η λ '(ό* í'.i'i.é nyílás aiuneolassal van kíülskstva. Msig;v aoralapleareéliigeKisri wgya-a ;:»k stimeolva vstrj, és. a végső tormái# m abhtuM r*'M»ui i«eh>ajzáa\j; er. cl l-gj yaiizeto kivitelt ólaknál. márra külső kontárt srtegbsuáuts s.é vonzó slak é.~ az áír eretö nyilast tneghatáróíO ísondnlő alak legalább agy attyagteválasztá •djárással. téteze# oVn \íow'iasssl .¾) k>! 'Utw ' »la' e. amin mát r,em kall tnv&amp;bhi alakosai végezni Á simdnio alak toyotán motozttam. iiiSilíík képezhetí a végső alakot, vagy további gyártási eljárások, öt A vetően elnkitást ehárá· sol· sziikségestík. cs n végső alak özek nőm jön éne. A homlokok.!»! ka a hátoldal között » rögzőb»nyis.gnak a hátoldal felé ióriéoö eknozdukoál további eszközök aktsdmyozzek meg legek lehesnek az alapjel Integrál; rák s\> v, e o valóm ''ajtóid alkon avat*, \z akk, go ,o v ίνίϊ-físí akti. ro kumskgáv; azt je , no, hogy a? alaptest kaka U ntk \ nvk végső m Aj ki k - egevea és az .átvezesd n;> skV alakiéi' lytAaszsAssal nyersük. Annak a problémának ídketöiésére, ami; az agyee Vme\»pok beolvasztása in kant az áh csald nyílásba, SeeáhNt .5 i'éüvrögzgckmyag és &amp; főmesap áltál alkotok egységnek a kilépéséi m«gió:,aíáíyozo.rssSo, «sz.közökeS alkalmazmmk a rógj boa nya ónak a? átverésé nyílásban a hátlap teie történő elnsozdalásn ellen ilyet; esz víz lehel. példáid az mv,vmb nyílás lokális leszókhése, anil ibkaim&amp;zbam a K'ise felék'* n ni", iy !t\v o koso sí o upssmt 'í:.í 1 ο öve. Λ találmány sxetinP megoldás lehetővé :«« heu-fcíbh költséggel és anystgizennsei járó gyártási ellátást, ahol &amp;z sovíigielhayíizilií;; jelemé: en >?»iniiTiaiia.«ihatö hmelknt sí ügess, alaptest egyetlen Integrált alfesirészsvnt alakít* ható ki. ahol a fémcsap n rOgzHóonvaggat íKszenlyasxthatá, További jeletttás előny, hogy s iempsapos.k :&amp;a övegdogomd egyőu as áive/eid nytiáthót történő kilökődése hiztortsíágotam elkerülhető, a témesap nagyobb igáoybevémiv. például nyoioáássi IMáítÓ tgiáteláa eselia is, kor a kisebb tixóví roelíetí a íéincHapoknak as aiaptosilien idrtériÓ rögzítése bs.?:iOinag<?s>tbb; és -jagyirnb créha·· Sásokosk is ellenáll.

Fotttoi, hegyi „ kefeyKonelsiet lokális ygiikiíésé a bslisó résien vagy a bálsó résa >ás a:? elölsö rész kbzöti legyen., és as elüi::5 részen az átmérő t*tlítd|giÉt^!^b'· Γς,\ 1 éUr os, ' eUsv-os kivoeh ,oak?ta! a mascdA A tts \tp ixide|i «sápként az alaptesl háhó <s!dalán legye» hitűidéivé, illene rbgzifve. késéi jteltedtó#íÉ#dések, ntlnkegy, az slapsgsdseri rögzisóanyaggai rögzített borsosad Iglbiellseoll^ léit csak még egy fémcsat keli egy átvezetó ayfláá^s tögzitettt, aliol «i:|^!g^^d^»kW:IÍvefehek m% hogy us egvecii léaicaapoi tökéletese» khemtt Aigzierp és nsagnövaksztk a^-Máéit «sáp ázájsiást reRdelkazést'e álld dkátlakosásidéldlei: lutysüdaríyagkeoi mkálífeázi. lebéf lyegdtíp, MMm ovegkersmis dog# ijolíroest.

ArÓglSíógpyáivékáádlvezétd^hylIáüíW megMá|yá^# rá ásöilió esákbz Szsk j«lÍomzdsn az apfest kiaiákltásáyakk^ sselátósák. A lépgpzésibisésedjéd m kiapiktlsiokilsfckiap^o^ios^ a :lé!¥Í3f«^b^ az elülső tesz és a hátüirb rész köstkri áivezeiő nyílás kereszt·· ííS s báttílsó rész közötti átvezető nyílás kóixrs ki- alakdásó, ea e hátsó «éra leié \Pikbi * Oi!;V *. Z -'S}5ás Ιο -\ϋ \ !\ V\«\ ϊ;-.χ5\ fhnO-Jobs' 0<*,MWkdSs'*ASx»sa ÍOU'H** kKié svV' s i-\ \<'\V , s vSO Vi Λ K'-'u-^láx ϊχίόΐϋΝϊΙΚί Ϊ' h i -i\, i p<0 \ií *'i K is' ÍX'5 * Ο0Λ *Z dx-óXS £' 3 k' ' csapói egytW heívvza'ök be ax átvezető «yiiásba- és az «veget és a fém györöi féimetegítjQk,. fcpiíf BKl§»táj* 8 fém az övegdogös rá zsugorodjon Általában qz áwemb nyílás &amp; »féig:olás után hs^oiíVaispérPvei rendelkezik. Tennás-cefesten a sdaneolás mán a* átvez*;# -nyílás még megnHJtikáíh«i»k példluí csiszoihaib telkük hogy <t végső: áfrnéro Mstyegeven megváhozna. As átvezető ssyilá.s lehet: kés - ere vs de egyéi> áhlkél- fbldaol «valis alak is elkápx»lhatök:j. kgy troóhle eíossyOs kiviteli utídosá: 8 rögzusiassyiu;«;; <* fémcsap hoxött a terheie* hatására hsítpjbvó vPz«n>Í8' íaos vbmsxdiilas. járuk-ko' b;kiK.>db-'>j£séK· a ííísuosspoís k lehet változtatásokat végezni. f- zek lehetitek a fém* crap sc lies külső féliileabi iv-iehiX'.oit köigrások vagy bősnél;, sdéssk, vagy akár e. kerület manbn s'gjm-ssts'í tetszőleges vagy meghutaiurott távolságba» szsnírezédosan elsmíezets kiugrások. ügy fém-rögzstóunyag átvezetés aiaptestétíSk eUbUHtására szolgáló eljárás jeliem/éje. hogy a küi?<* form<si ieis'ó k rtest egx oegh tá>'Ott xs Λ < ' v későiek at' »s.»es'd"» *awi <k o*as sxímí * g> tn* s állítsuk elő .íz ásvezeut nyílás kisoduíó aktksát koto zkipgeouieirsái egy. legalább egy fémcsat pót befogadó átvezető nyilóa sz-áüSíoa íesnezhOi, statK-Oiássitl. bzeke? ;; műveletekéi1 koSiségkiméió módon ygyasiabhno st ver-vs^bm ezunk. i k. \> * Λ' s Ueuenn s> í4! et\tv eurs % ^ s·* ih> ηνϋ ~t ^ ,ο.&amp;.οχ'* * t l o»'< t \as 1 j\ *u v 5 o sl sh m tv <»« '"i e vee< titeO' a -s s > s\ οΚΊΐ s ρ *« s - szenteua «ápolás· es &amp; stnoeolás célszseröen az. alaptest isgyanazot! oldalán történik, hogy a mankadnrah szükségtelen heivzotvllteiro bsaa elkerülhető ügyest. és ezeket ez ehásásokat közvetlenül egymás után Sehessea eh'dgeznt. \ megt. iváso -vj^osísO'tk »t»egt'"t U«ea o. anjtvd is tbrteabv' xg'tk vagy mindkét oldalén, ahol sstábbl esette: ^-.is^.ssj azonov ód » goraot'u xks.t tw'l'sarí, hogy v vo\ VvHs'o\t‘ás sz'OttaetfiifMS-kíalaitlisöia^ení A taiálmáiíy tovebbj rf-ss.lshoi ossz segítségével smashuk be, attól az la ísbrats példaképpen cg\. stem a találmány szét int kialakított fénwogzitöanyag áivezetés látlsatii aá <. t s.sk kK!> ( \xs' s. vss>' i. 'tosbati \«tat>ai ' >ι|ι«ίβ' ν\ίι tt *l|stá\ &amp;lspelvarenvalantast ddsUhtá’sóSíí: a 2a. ábra s találmány szneits» kktl.sk gon tcm-rögzilöaoyag átvezetés egy másik ktváelk^^iát ;slv:>l sot ás vezesd uy Hós: kápös kiélSk tiiső, É: s-i S t < Όί zvf St list S V. 'S --!k S'S s t ' ií ig5 shs? S iborZHS heiSS.Ühi&amp;itS alaplelt ddiiílitsivám st sletseoltks «:á». ;s .s.iábsie; ;i tsláhnárty szerint kialakítón t&amp;TM%ztK*any«g átvezetés egy hsamadlk ksvitah sskkjikmatatja, sshisl :íz átvezető nyílás részben kíspo' kiolakitásO, ss 4- ;:;hr;sn peloeképovs^ egv, suo- a tolat many .»zeii;o kialakítóit s'é!O-;>0gzi;<.iír. .sg ásvezeo ;< htbasO. ah-'i m:!typz;psf ;iyslás pspusph az iálysszétö::pyllág.öldM r|szö:ésíbatulsé spsssíklMg egy::kis|gr|s

S-OÍS. iSZ lyisthsapí:: példaképpen egy, aeso a talájntássy \zerim ksal&amp;ktUsst féoorbgzgö&amp;sssag átvezetés kisShoPb ated g« átvezesd nyílás ktmtörjást »z átva?.vs6 nyilas aidiső s'észe és hátaiso része kbzöu eoy feaméiyesfe V-oss, a 4· Óbsáo ! <\ ! u''. > O >'s Zsts*!\h aksoi > e ο, ,οΛ-, > n, s { U, < :tatait kiislskhótiígs ;s I'emcsVtpon j#olékos kiugrások iátínnők, a 7. ábrát? példaképpen egy másik, ??.«·» a találmány ItlMő: a 6. ábra szern·?? váiktMssáha iáisffe .pÉdécófnssrt egy, néni atalálmány szerint klsiokitott fém-rt»g?.ü»anyag ftvt&amp;ge* látható, ahol ··&amp; ®ν*Λ!>! \! ,\ Lm .. íí e >sí <í ><. v ' ·, Jm i n -ó ^/íüv·' i- '.válik Si. pmos/mo k'v-nk! •ÉSSSÉ vsíi ellátva, a i iiáfe pőkbt\s'tH*"tea\ nen a ta&amp;lmanv smmt kodak?i?st? fen >o«.'u*Mm«g4txs *,«> l4ttw\ éu>|«z átvezető nyitás kotdófján tbkdets struktska van kialakítva,·» t ik ikra péicfskkfpkkfy, neívi a találmány sz*«flt kialakít* .űtvexetűst nmiidfékií i 1. ábra pekhsképpnn egy, item a találmány szeri??! kialakító» lem-rögziíöanysg átv«z!ttésts égy mi. „Monoplsv’-t síuíUíí. an» egyebet? íén-tcsnpöt inttmtsiaz:. A,: hi. ábmn példaképpel? egy, men n taiáintám szériái kialakítót! I Íp#4Mt:.|lÍl^llk.|!Í^;·' keppet? légzsákok gyűjt ó.;z.eikezi?ehoi: zntossö aikaii??í?z.ásra, kz tartalmaz egy 3 fetnkoristát képező 3 alnpteí ?vt, 8?t?ihez kés párbaznirtos 4 &amp; iéoionp isoí lakozik elektromosan. A két d í'· á k-mcsap epvrnisaa· párhoz,arm-van elrendezve. így ,o? rguk vezetők:??!· szoivál. míg a második le van tőidéivé, Λ besmj tatot? megöl·;,ysr.u! »z első vezetőkén! működik, a más?k k vas; Ibidéivé A fdmes&amp;pok legalább egyike különöse;? a vezetőkén? működö 4 fémcsőr? ás van \ „ e ' a* »p wr s \ n, s ψ t be m kt ott t' ,.o 4 t ' I v, ?ve k ? d ? <* t' tvss hűiükssiártái iá van az alaptesthez tbgritve. A 7 íéiiuoap i hosszának mg grészén egy el röe.z»iőat?yagba, előnyöset? egy megolvadékbol .megifemveilt o üvegdngnh,! va.n beolvasztva. Λ 3 ·<??;'>?:» rigmöoh egyik oldalán ntlevdik .s o é'svgdngi ' homOk-'kiikm, ι\ >< ?\ n mm»» i-ívgv'.das&amp;sl « 6 tisegango n&amp;dk f Hornl''kohi»1,iv«i •szintben végződik. b.gyéb kialakítások « elképzelhetők kilmydsen nem csapért a/ átvezető nyílás, .hanem a 3 alaptest k b sinnccéi eísnikén? kd;e; klsiakltva k? ez? jelenik hagy külső &amp;kke? leké geometria, különöset? ;? kök-ö kerület kivágássnl, előnyőse» >tanc»>iásaai készülhet. Λ kivágott alkatrész i'elkaSkbsifettb a stanc&amp;il lof«?á-ban. vagi ivtvább alakítható veJaa?iiye.a ebátással néklánl mélyhwzáasak A 4 létncsapnak a 6 uvegáügov&amp;l t'áyau történő belegadásaxa szolgáló I \ xave2eíó ;?yilás egy k'-vágásv:! iétFehossrtt svakként lebe? kl&amp;lskkva. F/uka? a 4 lemcsapoi az ? föm-röi‘»«ba»yag étvezetés K-: hn'eahö oidcilán a? iivegdtspin-sl együtt heye«;ijö.k a 11átvezeti «vllasba es az üvegdugót tarfalasazo téns lesle? év a 4 l'ámesapos ieinssteglpék agy, k??gy a lehtHés ü ? „ e,n ö ,zhi< i >n I ηκ on e ^ * as \>Nvv v^iik i e én»iv »v ? iis?i i tgiUiJ^é.^v' n he·.· közt»?. Az =? elkétwShetö. hi.'gy a rögütöanvagns. «lőíxyősen övegnNadekot -.m0^oivad$4 alip^.iípiyékötüy· őllapeü-as: a I i átvez.v-ö nyílás U eíöhöoldaláról vezetjük be &amp; ? s átvezető nyilasba. Λ lehűlés során egy stakes , ,'ng., í'N k,",g , le , a k*ttvs!í' 14 \ tl«> Ultik v es.' ΐ! ntSiVvV n\ ks ^ is Isö k söete -v , Wu hogy elkeniijitk. ttegv az egész I tem-rögzitnaRyag átvezetés a begy?sji.ái,ks'·!· fehéikl terhelAsekor a 4 tentesag a e övegííugoval egyik? iesaljn·; a .· a lap; estre;. .14 aszközt adcikicmtnk -innak >ne.gakídály&amp;zására, hogy rsöapv e Insozdsi lés jöjj öt; télre a 34 fögzitönovag és az átvezető nyhás között a ! 3 hátsó oldal felé. kg,? ilyet? eszköz ivót?tégy horogként tnöködik, és slukz.án? kötést ts;j;K>S!t a 4 alaptest es a <> üvegdpgű között, andkor hozó é.vvagy r;yov??<? erő hat a ö ttvegdugörst vagy a i tértJestitprit: asm ipegtrkiidklyroz.z;?, bogy kicsés:?zitt?ak a sd bűtől' étss oivlalof?. Khhez a IIátvezető nyiláé égy célszerű kialakításnál 16 egy a!á»?etsz.é;;sel van ellátva, sisöft égy jy kntgras ,j;sot I .' a ' 3 hatnXo ekt síiki s-n> ssairksha, es a,z,d enne; ,í ssakrktíasnal szn'Ilvo wo ctu<t<J^Vv. A: iiátserCÍO ?S ts. !?;? ,i >.' , ' y ,hiM \ , !s,\ í O kő; \ »Zs W 'ZvtO, C Λ I ? hitig*és köt kíík*nlK>ro is <P áhuérőtű részte eaztja; akid a dl *b ?ö ν» »vk n,n« ?U 4 tKts* Sül, , o < ;' áhezet > v»t4s «ooetMN a s:> elfilsft oktatón így « \ \ Mi hscssson állandó cl·! átmérőjű. «··. a marató. ld.t n*«s*/sm ú2 snnetóju i'í ait jelenik· hogy ar-átVözatonytláí. kis' rés/ wakawai mmk ik«Hk. cap in tev» szakasszal és egy második i ? 16 rész szakaszt dl átmérő. a második = 7 tcv szakaszt ;:I3 átmérő i^dcmlg iMxakk^^ aa Irmérdl^ diáaitöi végzett stancolásl eljárással leket előadnám, a Π eliásó bidisF vagy a 13hbaitósó pitim Mök egy azt köveid, nyomássá} mökddd, etónyiben aajmtó művelettel. sbogy&amp;o az az lh.....ic abrakon a a alaptesten követheti). A stantoiás Ή a? aiakiina céhis tiles eps étien okiak

iVU:n vs<ef{?oii a 1.1 dülso oldd ieioi töoómtó Λ 3 alapi;-:·;;;. kihágása történőd egy atanuríáss muv.'kihcn. vag\ púdig egyéb kivágási mm eledel, például vizsimaras vagy k-sugaras vágással, l'ébaerti .monbnn « A<mr;>láU u;a 'S' 0 tu * wg< V ah a > -. íi^s h n,v \>m mo ,poíw t ogy iZvgvsz 5 Jspb-' vgs H ütvezetó nyilás-si ogyüu egyetlen lépésben. egy meghatározott b vastagságú36 iemezltól legyen kivágva, ahol a b vastagság megfelel a a álápest D magasságának.

Aa: Ib ·· le ábrák vázlatosait muSi-ikii a itóáísviány szsrtót! aljánk niapeivél egy á alapié*; döáilúásém « megkb yápt geótó#itó®i. A®; SS libán ÍÉftstó vázlatosan egy Ib stóncolá xzmwám. ami kot résxbői all. «gy also 40 öistócáiöl Is egs felső 41 bélyegből. a a 1 bélyeg a 40 matron ictivkeii 38 feme* felé mozog A. mo2$»s ná-uysí az ábrán mii jelöli a? így emailüon 1' a izgi üst végső geonetnaapis es a 1 Ϊ"' áivezelö nyílás geometriáját a siumxdá*. risk's uz le ábra mutatja A .V atapie-o eb hon ;u ή kapóiba;; e* ebben a helyseiben tovább akkhhaié egy sgtoias; nusvelmtei, hogy az tó uhraa látható 11 átvezető nyiilypometria kialakítható legyen, célszerűm a hú aiatnusze? lkai kezeit v> kiugrásai. A 42 sajtoló a/ersMjsi U:3· alapicsi 23 elöho ukiaiánái halyeíkedik «1, és η 1 Γ áive/eíu nyitási a asomoláa sháik áliapogtban aü? elSilsÓ:dtásl kk; a 12 hátulsó oldal kié mosxsgva alaki!· ja. A okködo ti mélységek ami a 3 «lapses·* végáilafKiíáisan a 36 olámetszéstiefc a in eMsd oltóké mán tá»o.l· saga, a sn sajtoló sorsakig aiak ja as as rss.d olérheiö sajmlási mélység, vagy csak a sajtolási ruéiység hasáix>2jsj snog Λ/ le ábrán látható a 42 sajtoló sm:ss<tói l<;!ys.ete a 3?:-áfe|««stbé2 ké{M»»i végútlapotbao, tata* a sajtoláv «iáik «sítől eblntn as. áílapoibatka y atapteyt aÉÉpktnegfelef avitólttplest kíatófehásának, Λ femiakben a " klegé* sáttós a® tókstfésssífeiek a magint-nMiás soí#í ibivets alakjfe vunatk:0isu|k. As optimális sajtolási eredmény ciérésélscs a 38 Íeíuezkém, illetve vékony isiit kunsském kivaiassStsít tóm anyagoknak megtekib íhiyási talap dbhsá|bkkáii:k«íl tentókesmtlk as álkalinassttt nyomása&amp;ttomásySsan. Cliasernen a kiválassíob fém ttó-bh ot-vöseí; vagy At «ruvbset v,%gv 141. illetve Fc btvdsei. Kilibisttaen ektnybs acélok, plidánt ro/adainentes acél. €RS 10 Ki. sserkrtsc.it aslfektvagykigtóigi^íjg^ábsaaásai

As \» le áitókip hemntatóii kiv^ljhaSttótetókH áíveestó ayíltótíi-nkei^aieisagtá, tie tstós tórtnák is aitótetssls; a a^il^sbefein^Meji»^ megváltost^áá.áva! jlt:· A babidatoii |éi^ié^^·íI^llPIb^íteiMhtitMxíA ^atoiateíékalllMBhnémtállitbatdk utó tökéletesen pa;tmsasooa k>-frsk. A megh&amp;sároíó as, hogy a/ Itváítsö nyílás otyao. alakkal renríeikaKKék, anu alkalmas egy heolvas/iotf tMk'sap Mögaáásíks,;|s cííKíiielltnegakadáiynssa. hogy * η'«κναρ so'.'toancia tak'ny«V*«n sé§ kimoitónijon, felölelek cs s vsatiakosö felőletek egymással akár szöge; is be- sárhainak.

Atga ábotegy 1.3 lénr tögzhóanyag aisezeiés heanzmeissetvi mutatja, ahol a 3.2 ulnntesi a talalmáns ssersns van killaktiva. As 5,2 flm-Algslibanyai' álsAceiés alap felépítése megfek-l aa I. ábrán ix'muiatoitca&amp;k. esén aronos ólaarek azbm>s számmal vaunak plóivo; ;A;:2á.ábra szerinti ins«eh alaknál a 11.2 «atveaetb nyilas a&amp;nsh^i· kúpos ktálákliásh; tóusrk incgtóléjian a tóátístóiA tóiyamaiOsan csökken a 13.?. eiölsd okiaiiól a 12.3 irátulso oldal fele. Ικ:: H^sí: a.bl, eszközt, w! m0W@§tymmmM*mzáúlM* röesltbanvag v» az átvezető nyílás. t 5 belső lélüíete közön. ^ piy-p $gtf-$' ídápésléf pótábá. Sfáttcoksé: tíiahí ·&amp;·ΦΙ&amp; hossza s;iíi;)iij« íbuuidó. Λ 2v ábra matatja a köpos 43 sajtó! 6 s/.ersz.ótnot, a ősi &amp; >: slept est P 3 vdtibö oldala ;>!d; ;í 1« míi-íscihnz mozog. ezzel szemben is 5 ábra a?. 1. as 2 áriákon Isesitiststött megoldások agy kombinálj, íj i í 1 ,\u eto >o ,. ,vA u'' es< t 'ta um’s r ka Άηνζ P s \ 1 ie« so^íd ueg

Ssvézpld bf.3: ép^otd n^iiisá a 3.3 sssí|öös?b®n §«gsl<ídpgplal^tí Idtí-ésa. sztásszböl 'áííysff első .rte. szakaszból és egy második 17.3 rés? szok&amp;szKd. A «sásodig \?J tdísz:szsfessz <12:3 Itsnéröje a^ feföpibosasoss P:3 MM'ÍMfflMMöldököl: oydiik a 13 3 elülső oldsl:MP: A: 11,3 átvess# avitás dsö 56 3 rész szakasz folyamatosancsökkend átmérőit. A csökkenés sfgyó'VlJííssnérörblegy 42.3 átmá? s-pg tart, Λ 2. és 3 abrakon látható kiviteli alakok {2.2.. 12.3 fcámisó oláaísmát k lakk bob legkisebb átmérő a'ítxsl o? előnnyel jár. hogy az 3.3 as s 3 létnesapok, különítsen a földek csap, nagyobb {8 lapcsíási fciüutMÜ tendotkeznok. A 36.3 ísáls-omeíszés »* ei.:4 io,3 rész szakozz. és a második rt.Hr xtakt&amp;x közötti áítm'rö változás·-hol képezödik. V&amp;iamenoyt. az 1 ·· 3. ábrákon tst»mtaat?'tt kiviteli alaknál a 13 tpííláögk: á$$ Mtadsőbötdál.Ét5* oktisö oldal közöst! .tsammretriktts kirslakitása azzal az eiőnttvd jáí'. hogy megakadályozna a össiássl? v:<g> kiiuísdílásai a 12 hándso oldalból vagy ss hámbö okki kde. t ovábbi előnye eanek az. hogy az aszmxmtdriktss kialakítás a ^tcfés során könnyebb tájolást tesz. tehetővé az egye elemek. különösen a 4. 3 lém* <. ZO 's SS’ S’ X Vg! ΓΟ, '<, , Vv SvSSJJpe U \Cl !COn a í VSt »sao‘O xs 0 >iegdt3| >'d .s'ÍöuOÍC gs cgz.ség leválásán; alaptestből ngyüjhh tora». .·> 12 hátulsó oldalnál ievd anyag főútiét nagyobb mpadÉd'Mfe. •ei biztosi· a ieröuteleodö 4, 5 ícssscaapstk szásaám. Hsneiiost tnopöwksgll s igttsssapstk öv#fp»t«b#'A iés'áaaga la az eiüisö okiaira h«tbt nsaxsttosakszmbaft;· Λ 4, és 3. ábrákon {^matatott kivitelt ai«kt>k agy-ogy \ 4 és t.3 MsS^pstikitpg ápsatrtés sa tl.4 éa· Ibi .avezosó nytiasainak trcm a találmány swinti megoldását matatják. I3x«knél a kkstp siaktksáí a li iivsasiö nyílások hármo afre^zre oszmatok. A ·!. ábxftmb a 2o, 3), 22 Prészek ieshísiísk. ahol a20 és 2.1 oi»s> as aannaátk alrés/ek eéiszordert ázom* 420, =C2 áttneröttsok. Λ ntásodtk 31 ainlsz 42i ámtéröje kisebb, mM &amp; 420f 422 .'.onérok, és e/.stei eg> 23 kittarási kepc.-ood,. bz képezi az eiilkb és lisitabó oldal közötti 36.4 atómalszist a 6.4 uvegdogd sokttiv eknssy.htia.,ássak isiegak,fdaí>oz.f.5áta <s 13 i isatiíisó olds! irányába i ;.4 ^veaetb.nyilát, k'-.a btbö felületéhez, képest. A 13 4 eHtisö és 12.4 náaslsó oldal felé stézö 24, 23 tefüiciek képezik azlököybíeilib· teszi íís-tbs if.ossKat a 6 4 iíU'gd?.sy.o Sbrnasa L/ a kniVb alak {«zts^ttm a t»4 ioe^iago rogzttétet stttaöket iPnvbatr. és az aktptost ilyen kialakítása fötídkivöi kedvező müSdtt áikgitsms arra. hogy bástmiyéöantPö? bez , rariei't '' pozíctossáJluö' kgscsi ksdiSisz?! .oas 4 t ;οί»χtiap^k ..-aíbsksíí'Xsíf* >ik'í> l.-.z íb véiíye.t isíi«s>ssí6 niAdon az 1 > íVtn-rögáítóanyag rávezetés, es ksibsgh.en κ 3.> aiapfesr vtmatko-zxsittöe1'» 1’··" is legalább bárom rész: azaka&amp;zra oszthatót, amiket iu a 2t> 3, 21.5 es 32. S lítvritkoáás! szásnok jetölttek, es egy -ö ;.bé«télyedés van klaltósHva ai:3b elülső és 12.5 Mtohö oldal között. A két ktvlxö ·· tsz. eh» 20 5 tesz 'szakasz és a Imnnadik 22.5 mz szakoz - képezi Így a 27 és 2H kiugtáaokaisfe egyes 27 és át kltigpsök egymás felé néző 2^. 3(5 lappé alkotják m ar ittl özöí arra esetre, ba a 6.5 hvegdugö eltntrzththta a 13.5 tdöísd és ||,l jiébiUd oldal kxkzött Minőkét kbiteH alaknal megnövekszik .<z a h3dr*».^8lí^t4S re^ssmslrállií^tew^--^^ íragíjs,: hogy s 6 övegdugó részek einy:tát.ava! «terhelés narásár.5 el!t?o;'d»]jop. léteiévé ti'Stk áll^MJIIWho-í képest kcskettyebb .; alaptest nikaí-m&amp;ásé&amp;M ngyanakker azonos vagy nagyobb ivdárdságöt biztosit a 6 ílvegikigé siód téadxoz.oü movísin tok in-psbeb, Λ 4 ábráh-itemtitatötí 5.4 alaptest előállítása ^táncolással t öltén jk egy állandó átmérőjű I1' átvezető nyilassal eíua^f 3' alaptestté. A kiugrás ké? okisiré; végzet! vakolással történik meghatározott stijioláx» melységig egy .^van vzerszammsi, aminek az átoiéröie nagyabb, inba a Π>: áAwelő nyílás átmérője a ktancxtlás ölón. A 3-a'^píí^^ uísvagamtk felöleli foszüllságének megnövekedése;irii&amp;jt, amit &amp; sajtoló szerszám behatolása a«|§Sí&amp; ?níV mértékben. hogy a folváshalátt meghaladj*· ** ®»’*g itegfolytk, amlmrkaz eredménye a 24 kiugtéi Uat&amp;hnt&amp;sa. Lbivöi » szcmpredhot órdetelea, ho&amp;y a,sgttulás először az-ahtptasi elülső vagy báta|tp»Mate felől Kovernk

Aoxetxoyibefi szimmetrikus felépítés kívánatos. a sajtok-» erő ás a sajtolási nxélység mindkét vitaion egyforma l*i» í j \t j S -uev^'ósik'it kisuefi .dákok hasonlóak a/ alaptest .>. ábrán bemdeiolt haíaUiáxához Its »s elő siüiis í! ? r alaptest stancölásöt kell elvegezni« U.$: átvezető nyílásul egyöa. Mindkét 2?t 28 kiugrást a 15 okkió. Illőivé a )2 öándsft okl.tSn*l « 3.?' alapest 15 cltllső, illetve a 12 hátuké oldalára.Mtfcjtéft «yrenxVüróvcl lelni k» ί',.Ι.!ϋϋ»! Λ t'voviz'»»', \>x igis ο» »*$.-;. .'n sdeabzolt xgogx « » . s ,g",ak<m a ' íi' 4xe a ' - k ptx’zltei. kxth>'»'Xin a 11.4 és 11.5 átvezdö nyilassal kapesdaios !\ untatott ioi.vke.k ’'k so.' 'M .átrak teg- megákxJa .e zák a 6 ,v-'u>íí»;.',o dmozxlMÍasasi »"ekhiv képest, int »o ,ίη,κ > ser ti. k \i-vk- n'Ulno\ pekiakerjvi a n< »lk*ve I ’ íetnesapokkai xxp'sr I .töm, ,.»u»k rvgöUdaH'íii.uk e *>, 4.' Semcaar-Anak ,x i» i>. sík-ive ·' txxgdngöbói történő kilépeti egy vizsgál.o. ro,»jxt &amp; hcgxo't&amp;x» to:\.;r.:.U .órán Λ o ábra zz ». ábrán bemutatott kiviteli alak komömax sutát maiiojo a 4.0 féme-sapon végzett járulékos ínytnü-Hwl A 4&amp; léikcsap a >.0 alap testtel Idrtót0· e|yssí§ék h»lyá*t leg-ak»5'b »v.\ k upsaos.'' set· »41. 4 i> le»i».*ap ke»Okie nserk". o.»s; a S3 kibsP i'eSPleiei· kialakítva. F.;< egy okon ti I '.ogras n»o a 5 o -eon so» tokos t,' kuísb tetaiftén sae kk»bi.n\a Kku!Sit«sa a 4a'i fbtmssp töinösité' ‘.'Jsm . » ίομ'χ»'} tb'i.íti» I s' <» sk itt tern ο», a ott lebet^oe na, hogs &amp; 10 ieoms-k; a lo aiaotesOsl thrtén-5 osüés i;ely»b> több,, a kerülői osenttki egymás mellett egyenlő t&amp;vohágh&amp;ü tflteiklegett kissgraasal van ellátva. A 4.0 l'éornsop kiegrásökkitl t4ttanÖ ellátása a kapcsolat megszilárdítását szolgálja, bz a jellemzi meg' a » >k»' 1< \ > o ikm'U kő» vi\ X» gi»<í o«d»t a ν' 'most' v-íOtlk. ? teníessio íxos.ő o'Onkese ielkor az üvegdugOból kiléphet, tv vonalkoztk a 7. ábnoi bentolötott kksiákilssra is. ht a 4.7 kkoeaap az üveg olvadóidtól iiírtCito órlnltees helyen lófefe; -az átveseiö nyílás astáHs k iierjerkHének náttyában elrendezed king-ra»i«i! van ellótxa. anxxk eguna.- ieP-.to x«i-»t.'k k.gvsobn A iegegysaerírbb esetbeo egy 34 recézés is alkalma/-ha-ö. kzKel ugyanaz a bntás érkhó el. ««at a 6 áferáa bemutatott otagoldásnák .AikialakMs többi része az.onos: a b ábrán bentatstottal <zext&amp;> atkxbxtSAxn Hnotk<OXss 'Kknok isazniiosek. Λ 6. év 7. ábiékxto bernulatett jséldák koir»i>b»áii».irék a 2.··- x ábmk^-szetints ttitézkedesekkei sz ssl&amp;ptesk és: ktUös Ovken ;»/ á.ve-eiCf »íxtl.U'.si kep.'U'iobs-» A t. ábrg égy olyeo kialakítást ismmet, abol a I i. It -átvezető nyílás »H 3 elülső, illetve &amp; 12 b|lbM oklai közölti: leije» hovsrhüo arono«, átméróvol van kialakáva. ahol a 3 8 alaptest 12, § hátú hó oldala egy sajíobi lépésnek vág atóvme Ív .» 17 g hatuhé oldxl nx«'tn^tsxt tbrtgxoS tedtcit'vevel tommk, ahol ez s nyomás. pontossá &amp; Ií ,k: otwv.Pfv a verők W »Ιν»ηχκ<»t, I ,μίόιοΚ', χ v.á bandso oulalo 5,»\si?zsk. kz '. xe,eí il^^pt^^^tPt^yya i I átvezető nyiiáv keröieténel: teljes tarionxatixában a 4.8 íet?»x sáphoz teriezö kntgzaaok sslakubah ki antik λ nyomásviszonyokat a !; átvezető nyilasban a üíí di.Usft okkütöi a 118 htotiso oldalig, alapee-éen üdV0y;A<;-pk. Λ bessnüasoít évesben ;j kerület meredi egysebaoi azmms iavoSrtigra elrendezett 57.§k a" g;· kiugrások jönnek iéíss·, Λ ó.k üvegdtig-rehlten az esetben sslkdt részként lehet kialakítva. A:' > ' ϊ '' Ά,-η - ' ki ' ' sin-! a ; '· „y, vv tv a helvs \ dletr· v«'ve»chr« db' v !--V\y\s ái -Sse.-xt-vd '-m· t-i.o »htt\-is <k t-.X üseemusé a í i ab-gte·*! '-1 H at\-.*?tb de-k \-h« hit.» \-» .'> a e " i ν' - H'v'ehU v» bhib e i-düleík-zd,'v-d, v km-őA-a ímg^e.'-f'k' m-gmmd-da; 'sí, -'el bd Iminekszo-s ,\k i ' i1 s k-¢. * ztéi n -.-.v - Πρ'ι ek -ο ρϊ íwyí hd -. - h Hh iMnav. »í sv '.IU '.! a 'sbf- - k "í \ '> -;b ; b emmaed k\shA, ki - - Ka* i.-« , ,! n akc -'- ' ka ,;- SS belső iblüide megfelelő kezeléssel v&amp;n ellátva. 1.·*'« főimenővo lehetőség -se ««a. hogy a feHsU-tkeztlés esők agy rész. tartományban íürtéssiék, legalább a hőd hátuisO oldal t&amp;lományálntn

As is íéhetsépb hogy egy persellyel legyen körülvéve, ebben a* eset ben a:·?: átvezető nyílás és/vagy a persely ébvagy « sernaap lei ülésé lel lehet étüesitvu. tigy seváhbílshersrstfelísdlskltiist istenei a le.Jjbrsy Itt a II 9 átvezető mtiás d2 átmérője nagyobb a 12.$ hams-,,, o-ded s.ítíoísuí^.övW'. msí s -s l' 0 mot .¾ mg-dn-d I * a k írnak tás Isttehv-e kwi hm,\ λ 11 0 lídezeto- i vnu-sofcat vasig#&amp; Mfr alápiesk&amp;heo I» kneísesseö siátllshi Á1Időt átvezető nyilán például lehet sspögöíésss! klakiklösai vagy ossk egy 45.II)tésztsrSötrtáóybaötótirm. Λ ögásoőlk: 4ő SO résztaiümápyi mindkét válhrtaösál példán! ügy lehet kidakiiasü, hagy mi a kisikjsA. A kitört 46.10 ré^ís^ö?í>áí\>bá tks4selyeitsxt és rögzítési a 1-IÖÍ Övegiktípk &amp; 4; ÍÖ ilttsessppl egySÍttiÁISa|Ísöü; m i - ^ ábrák kapesöo leM ÍitetÖaégek állö&amp;k sesssíelke-Mste legisláSjb vgy átvezető ayiláá klaj||$Ösára egy aláptesíben. eístrtrsrbasv staöcrtlápSsk eb iptl is aíkalsstastik. hogy ö* > iw u '» * » » «. * v«s v v t-v s s oetb o « íe'ksv ' k shkkist t <- ma od»*- ie\r ísSítDSSx'istyt eztitisss például fúrással lehet kimunkálói a* alaptestben A 6.10 üveadugőt aztsöks a? I b sksnik kátxsán leírtak szerűit lehet az ebő vagy a thásotbk ré;s.r iartomlrtylían kialakítási. A* eddig sstsserietets klvIu-U pökisikssál sshüisg, olyan fém-rögzlHsanyagátvezeléíekröl volt sző. antik lsen kés, eélszerüeo tsdfbsressesosses vireo-de2etl f&amp;tscsep volt. tsssssk hősül az egysk m alaptest hátsslső okklárs vek seföklélve. a jelen találmány azonban elylfeklkííbsmí», o\- k» »e\ pi ^ t tvtt-s e z s '^-^osze k-eetek v va-«y u Mm o Iho megold 'k iv Is, amik csupán egyetlen fésv esstpos tartaltn&amp;steak, .soe egy csap sscfthn vass elrendezve. Λ essg sartó nssga tar-íiütsssz sseiöáet egy t· ns gj'sstes sísv ; vi;; csssSIsí-o/sní "''issovkja I gv lyea Mono-hn I sslssksiai stu.eϊ I. ehr; \ sóst e\&amp;p t&amp;rto hs-sah:-ír vgs list tossw-S|x)t. -sosí soy-ieis: 104 SökM Váít ;tegybams:ábÍ'elŐt^ls^tiiíVbgből készül. A srtíip asi|: ígrtíslöp lölőislílptéstet:- n « <; iiouo. adt < ‘sts>- eo ' ' h sebt Ibi s I 'vbo vsrUds3.'rv \ '-üt leso-str \ Ί- - >,s — ís !es,e»»ek -v-e sg;- >0' t \Ι>> < j-etevz*öl \ v ,s I S ahspsev-'-' ekktn" v-zsss s\-í. S-otxe % 1Üt> stu oí'-isysksst az alaptest hé aantoí-issa! lehet krtlskusas Az átvezető ttyMast ;sz at-iptestlx· az t 0. a Szik bigs -sís -oSüíik ,\'ö' -l·- h,'Sastkies \ *-> sitspl-N-.1-!' a-vezvSs> tv ss«l vgva, v\>>.s''s sv k seters n - tk kbiatséeiisi. Az al-sgSésSes az ésvefesö ayliással őgyüU «disprtlsstahbilftk: bsilössüsési kerivézlősstéibiílÉs hb #1 alaptest a 102 hüvellyé! egy darabot képez. A? egy darabból történő kialakítás ügy történhet, hogy a stantavit 0-ií-ih ege iépéstvrt rlkésztsl. es s h0\- tv ktuhkitav» méh húzással serséssik -e vii - « t , > s s \i> í,! i * -* - ιΙΛΜ^'-»ι -\ehevo?< *a \e( ího i - Vvo í nvi ' <- \S^ vls., , ub \Ml Sk'í- Uvvos 5' 35<-nV^ Jk* - sarí.siis a hüvelybe hevített ISO dugasz ás a ují.2 hüvely OV í.2 bdkö felőle- közötti »0» ftveaei&amp;otí :0¾ <;kkícs>iMOs A Oisp:«Í az ábsiü; 120:Vvsdu':VV s.;eVenuij vsa jelöVe.

\ ^5.;^ - K, , ;ís >ív<"< V "mi 'Vt kv -e > skA ' 0 o - a"' no ',.·_> ni s ví gye -Ή ' η,ιρη·^ - „-.ínee:! \'1\ oMt'fiA N -int. spow vívv|'íesü\ U V's hv !-,i >5 » ^ <> "' '*' Vi\ T'5 ’<v\ V' is,Mt ' 'A ir>>* iKli víi H iOlUVewl· 0 * 1· í'ÍV t gv'n egilOv ^ Κ'Λ*1 C í g v \s 0 ίν·;>'ΐ0' >A.a \(hu 0\\>' ϊ* ώ» < b ' ! \Κηκ' kn* 'wg'o <VU <* vaeniKn' *η<"θη wi koiL' esnek Arra kvSs azoekm saiütlig ekíAnkk hegy e 4 íeíncsapoh. λ e alaptest és az I iüm-rVgzUoaavsg átvezetés közötti kössek ssOkiríÉMa fiUh*^ nagyobb Ibgyesv Λ iaiáhíiány szerim sz átvezető nyílásokat kör kem«melszei0r<; váiasztjí.4. IHV \ I ku/ Ve V WíOk Ji'XA/10V'

Claims (2)

1. S BA DA L Μ I IG FNYFON f« % fibhrőgzitőanyag, kíiföníHen teo-iiwrg átváltás légzsákok mditögyöjiásáhos v«g\ hvfauiiokbo?, arpl sarhdnxa* legalább egy fém csajjot, ami egy alaptésbáiyezeiő nyílásában lévb livegii«g,shot: vat, el- js ü'1< ''c ...iád a? a! }pc issek Ysiiső <\ háta5 ,!> ,AH<i san ahol zz. alapiéin eszvehea ekuiiOl s<es \s,e,< '•ίΚ.Λ -hős z/ μ' αΛ !Λ M -jUKí é-o/ elémt< hai.ílso old»' km or RwtLhh mkavoo· K i h S\ s'^ts Sí <h<'\< > r ! >0 s ll'.iu!v V d l'O/íth h 'Ά\ \Ai»}}\ ,i sb /iíaa s ,j; jc »-;k i.bí-oíxkdaimA «vegskzdáíU'C n-sra a 'v««K' o'<i.n nsosahs s. v·.e ath bsíIzs eebo vhik-iéiiiV lépési, ahol a ri:y:.zuőaaysg relatív ehnoKhdasSnak B-BByikadídveBBhár;: szolgáló zsz.köz. esózárási >'· uií\ Υπό bvb ,\i í-:\. , ' suspe»,* i etm - emy '«sí .,! nuxerö Í*»í, és «mellett a relatív eiim>«hdás me^&amp;Kiáiyoxására az átvezető nyitás keresztmetsieie az: í:IüÍ:ü> oldaltól a hátaké oíásrt leié szokni, és a .löm hsáé ás dvegáagöba van heol vjesz- va, azzid jelie-merne hogy az átvazstá: hyiMsf Aiegptárazó akppssshstm legalább agy kivágást léssel van létre*, hozva.

   2. Az I. igénypont xzerind iens-régzitóanyag átvezetés, azzal jeiksmave, hogy a végleg® geometriát lené komor a ki vágási lépéssel vak létrehozva.
2. 2. Az I, vagy 2. igény pool szerinti bbn-rógriiőpyág átvezetés, azsal jsíkmevve, hogy tepiáéh kél, egg mámái párhuzamosan elrendezen ksn csapot mnahna?.. •I. Az i ·;' Igeíopontok barmeh lka szériád tbm-rógzáfŐsnya!.· átvezetés, &amp;?&amp;A jelicme/vs. hogy az kivezető nyilasi két réuxUtrtnsnány jellemzi: egy első rés? s&amp;mMná.ny, mni a haíüh.o o-Jano? az eao>^ okán tele iened, e R o sí sanoomns, ,m«. az elh®» oidakol a I 'hfso o'd a fék P:Ni: a második rés·"· tartomány egy kmgrási képez, «mtnek a belső mérek; kisebbek, mint az első rész pjöp lányéi az: vlad rés?. tartomány éstvagy a másodd. rész tartomány hosszuk Kamién ktdbnböző gcroneínáv«l és \,s ·, K'ss m^otskkot s,!' * s^kits s % A 4 igivyvmi szerint} rénorAgviTőenyag éavezetéa, azzal jellemezve, hogy &amp;? eke rés? tartomány és éhmsbsoíi a is'ésOoA rés? iaoomarp ís kayos loalakdazu, A; A Ί - 6. Igénypontok bármelyike szerint} lérí5-rhgzPoaíiyag |i:yezé||i|r:|tzáÖépyP^ csZoal Malaktíoti al-íptost ős·,· ,;χο 7<. Ak i · <s, ígenypoíitok bártnelyike seerinii léns•tilgzitösnyag atvszelés, az?Ai pidsrOv.· se, RsAJ a ,s?b, esájxm ntyan e^ldkok vannak, aattk tnggakaAslyo/^k a esap relatív eintoihinlásái »rOgzalo myaglioz képe h k mooxpo»; \zai5;;ti Am-nkyaoaosag éiszzz’t.>-, az ai (ehetneas, Rom a cs«p •-kt· ' UKí 3 rögzitdünyagh^z képest megakadályozó évközök axiális á&amp;nyban szomszédos. í&amp;dmhs aranyban ti escspréd k inyülé kiugrások, « kz 5 - s. igéoypootsb, hármzhíkv szeme tenwogrilo myag ,ose?cie?, «.vji ;cücmezvr, hogs ez «lap-lesi az. alábbi anyagok egyikéből készttl’ <.·; · NI öVvpc? Λ! P?v Ni <-n-P<a ; ·::· -k vérei: fekl, kik yösp :mwi«ísesí«S' aki, CIÍ.S Ili 1¾ sígmfceaeti aeél v&amp;gy Gr - Ni sikk HN INjáfes fej - 9. igépg^safeMrmkpks ssvrfeíl feHkgsMiösyag kvíísefes akf:fesfeíís;k kMlkésáí&amp;j .feíSÍ - egy a feme, sfefeósss fettt&amp;sK efeffesól roeglPfeísMt:wstáisá|pí kivágássá! Mlasráeik 1«, ami a kfs Is S; ggösastoál kiró ve pg feméi:Mpsas; ahol 5¾¾ átverké nsliásl IspMIfe «gy fám ar8|kböS>.g3áására; sasi áá.álViSiíSlé.-áylMs:áiiáétM fesk-ját felró áfepgsaTasirfeGkápfek ax efeínbii, slikyiGen femes^efeaókisíaaeölással ayerplfe' U, &amp; Kk feéíiyprsaí sssNfei «yá?á&amp;,'s^sl jálfemsssvá* % s leváíasáiáss&amp;t ísysrti.« köbé &amp;mimknktteité sfegsokefeM és ás átvaase-lá nyílás kllndöló fersBáJáí felró- sfepgsöiaetrfet egyelfee. megrmmkéíist Jé-> f?sfei?eá síaíiftvlássái álliifsk glö.mggmsókáió-feisí^ndsxááhes;·