HU228610B1 - Method of identity-based distributed computing for device resources in a computing environment, as well as a computer-readable medium and system - Google Patents

Description

Azonosságon a ms«t rendszer < elosztott számítástechnikai <

olvasható közeg, vala5 A találmány általánosságban számítógép Fcndszerekre, ezen belöl elsősorban számítógép erőforrásokra vonatkozik, pontosabban egy eljárásra és egv rendszerre egy számHástee'hníkal környezetben egy mobil számítástechnikai eszközzel történő nyomtatásra, nyomtató meghajtóval nem rendelkező mobil számítástechnikai eszköz számára egy nyomtatón történő nyomtatás lehetővé tételére, valamint egy számítógéppel olvasható közegre, amely számítógéppel végrehajtható utasításokat tartalmaz a talál1Ő mány szerinti eljárás végrehajtására,.

A régebbi személyi számítógép rendszerek esetében az alkalmazása programokat ágy kellett programozni,, hogy ismerni kellett a különböző számítási eszközöket annak érdekében, hogy az alkalmazás használni tudja ezeket az eszközöket, készülékeket. Például annak érdekében, hogy egy meghatározott nyomtatóval nyomtatni lehessen, egy szövegszerkesztő programnak. ismernie kellett, hogy a nyomtató miképpen működik, hogyan nyomtat, és általánosságban az volt igaz, hogy minden egyes támogatóit nyomtatóhoz egy-egy saját meghajtót kellett a szövegszerkesztő programnak biztosítania. Egy alternatív megoldás esetében a nyomtató rendelkezett különböző meghajtókkal á leggyakrabban használt, legnépszerűbb programokhoz. Ezekben az esetekben a felhasználósak kellett konfigurálnia minden

2Ö egyes programot ahhoz, hogy a program tója, milyen nyomtató van a személyi számítógéphez csatlakoztatva, és hogy azt miképpen éri el.

A jelenleg ismert és használatos operációs- rendszerek, mint például a Microsoft cég (VSA) WINDOWS elnevezésű terméke, a számítógép program fejlesztők számára utal mutatott ahhoz, hogy miképpen kell az alkalmazásokat kapcsolatba hozni a személyi számítógéphez csatlakoztatott készülékekkel, eszközökkel, függetlenül attól, hogy milyen készülékre vonatkozó eszközmeghajtók szükségesek és milyen egyéb követelményeket kell kielégíteni. Például a Microsoft cég Windows nevű operációs rendszere esetében a felhasználó vagy az eszköz mondja meg az operációs rendszernek, mely nyomtató vagy nyomtatók vannak a személyi számítógéphez csatlakoztatva, és ezt követően bármely alkalmazás képes arra, hogy az operációs rendszer segítségévei, azon keresztül kommunikációt folytasson a nyomtató eszközmeghajtójával. Erinek eredményeképpen uhítoz, hogy nyomtatni tudjunk, az. alkalmazási programoknak általában csupán egy szabványosított nyomtatási funkció készletet kell ismerni és tudnia, amelyet azonban az operációs rendszer bocsát rendelkezésre. Egy ilyen absztrakt megoldás rendkívüli előnyei nem becsülhetők alá, hiszen például ez a megoldás lehetővé teszí szoftverek, programok ezrei számára, hogy ugyancsak nyomtatók és/vagy más eszközök ezreivel tudjanak egyiíttmö35 ködül, -anélkül, hogy az egyes programoknak ismernie kellene (vagy más módon támogatnia kellene) már előre - a nyomtató egyes tulajdonságait, illetve működési részleteit.

A Microsoft cég .NET technikája valamiképpen ehhez hasonló absztrakciós típust tesz lehetővé egy felhasználó vagy egy cég adatai vonatkozásában, Általánosságban, a .NET technika esetében bármely készülékben vagy eszközön futó bármely .NET-kepes program együtt tud működni egy felhasználó adataival,, központosított vázlat alapú szolgáltatások segítségével, Á sematízálás, leegyszerűsítés kö5 vetkezőében a programoknak nincs szükség speciális ismeretre az adatok részleteire vonatkozóan, például, hogy mely adatokat szoktak valamilyen saját fájl-formátumban tárolni, hanem csupán arra kell alkalmasnak lenniük, hogy az egy vagy több séma szerint formázott adatokat kezelni tudják, azaz olvasni és írni tudják.

A.NET technika segítségével egy felhasználó ( vagy más személy) azonossága szabályozza a közponíi10 lag karbantartott adatokhoz a hozzáférést, például egy felhasználó a .NET Inbox szolgáltatást használhatja, hogy elektronikus posta adatait központilag tárolni tudja (például az Interneten vagy az Intranetén), majd ezekhez az adatokhoz ugyancsak a ,NET Inbox szolgáltatás segítségével tud hozzáférni, bármely időpontban, és bármilyen eszközről, amely képes az internetre vagy az Intranetre kapcsolódni, és tartalmaz olyan programot, amely ugyancsak, együtt tud működni a .NET Inbox szolgáltatással,

A felhasználó azonosságát használjuk fel arra, hogy a felhasználót és a megfelelő adatokat biztonságosan egymáshoz rendeljük. A felhasználók természetese» ellenőrizhető módon hozzáférést engedélyezhetnek az említett adatokhoz más felhasználók számára is, például egy felhasználó szelektív módon megbatározott üzleti kapcsolati információt hozzáférhetővé tehet az üzlettársai számára, a személyes kapcsolat, információt hozzáférhetővé teheti barátai számra, és így tovább, természetesen a többiek azonossága ttgyéiembevételévei és alapján.

Miközben a .NET ily módos hihetetlen adat alapú előnyöket tud a felhasználók, cégek és más személyek számára biztosítani, a központosított szolgáltatások és a központosított adatok külön-küíön nem foglalkoznak azzal, miképpen használ egy felhasználó különböző eszközöket, .illetve miképpen hasznosítja a felhasználó ezeknek az eszközöknek az erőforrásait Például egyes készülékek, például egy személyi számítógép, valamint egy PDA, amit magyarul néha személyi titkárnak is aeveznek, nem túl régóta alkalmas arra, hogy a rajtuk található adatokat a felhasználó közvetlenül szinkronizálni tudja, egymással, Egy bizonyos mértékig a ,NET technika egy másik utat jelent arra, hogy az ilyen adatokat szinkronizált állapotba» tarthassuk, jóllehet nem közvetlenül, mint a számítógépek és a PDA-k vonatkozásában Ismert, hanem közvetetten, de mindenképpen speciális és készülékekre szabott és készített szinkronizáló programok igénye nélkül.

Azonban a ..NET technika segítségével sem tud egy felhasználó egyes eszközöket könnyen felhasználni arra, hogy egy másik készülék erőforrásaihoz hozzáférjen, például azért, hogy annak számítási kapacitását használja, vagy tárolási kapacitását kihasználja, vagy sávszélességét, bemeneti/ksmenell rendszerét, programjait és/vagv más erőforrásait hasznosítsa, a másik, saját készüléke előnyére és hasznára, például szert, hogy az erősebb, nagyobb teljesítményű készüléken egy összetett vagy nehe-3zebb feladatot elvégezzen. Éppen ezért erőteljes igény jdemkezík egy olyan általános, egységes megoldás létrehozására, hogy távolból is fel lehessen ketei és meglehessen ismerni számítási erőforrásokat különböző számítási berendezéseken, készülékeken, lehetőleg kölcsönösen, hogy sz erőforrásokat kölcsönösen, a felhasználók előnyére lehessen kihasználni.

Az EP Ö952513 számú szabadalmi dokumentum egy nyomtató kiszolgáló automatikus konfigurálását ismerteti, hogy egy felhasználó képes legyen egy távoli nyomtatón nyomtatási feladat végrehajtása céljából a nyomtató kiszolgálón telepített nyomtató meghajtó használatára.

Az, US A 5,898,870 számú szabadalmi leírás egy párhuzamos számítógép rendszerben terhelés megosztást ismertet, ahol a számítógép rendszernek több számítógép által alkotott számítógép csoportja, lö valamint egy olyan működés menedzselő mechanizmusa van, amely nem más, mini egy számítógép, amely a számítógép csoport működését kezeli, illetve menedzseli. Előbb a munka erőforrás használati cél értékeket állítják be előre a működés menedzselő mechanizmusban, majd azt követően a számítógép csoport vonatkozó számítógépei tájékoztatják a működés menedzselő mechanizmust az összegyűjtött munka erőforrás használati állapotokról Egy számítógép által egy munka művelet újonnan történő indítására vonatkozó kérelemre válaszképpen a munka művelet erőforrás használati cél értékét összehasonlítják annak erőforrás használati állapotával egy olyan erőforrás használati állapot menedzselő táblázat segítségével, amelyet a működés menedzselő mechanizmusnál a rendszer ínicializálása során hoznak létre. Továbbá a számítógép csoportot képező számítógépek közül egyet kiválasztanak az öszszehasonlttás eredménye alapján, mint egy optimális rendszert, és azt szólítják fel a munka művelet

20· végrehajtására.

Az US A 6,:078, 955 számú szabadalmi leírás hálózaton át egymással összekötött és felhasználók által használt számítógépeket tartalmazó számítógép rendszer vezérlésére szolgáló eljárást Ismertei. A számítógép rendszer legalább egy kiszolgálót, egy adminisztrációs kiszolgálót és több terminált tartalmaz. Az adminisztrációs kiszolgáló gondoskodik az összes számítógép erőforrás menedzseléséről és a szá25 mítógépefcen végrehajtott összes munkáról, valamint a számítógép rendszerben a teljes felhasználói információról. Az adminisztrációs kiszolgáló egy rendszer erőforrás menedzselő táblázatba gyűjti és kezeli az információt. Továbbá, amikor egy felhasználó egy terminálon bejelentkezik a rendszerbe, a bejelentkezési informáeiót és a bejelentkezéshez használt terminál információját az adminisztrációs kiszolgálónak megküldi. Miután egy termináltól egy feldolgozásra irányuló kérelmet küldenek az adod30' nisztrációs kiszolgálóhoz, az egy adott műveletei leghatékonyabban megoldani képesnek tartott kiszolgáló vagy terminált határoznak meg a hálózatban lévő kiszolgálók előző feldolgozási teljesítmény alapján és a végrehajtani szándékozott művelethez használt állomány és program talajdonságáböl és helyéből, és a művelet végrehajtásának a helyéről tájékoztatják aszóban forgó terminált, ík terminál azután az értesítésnek megfelelő számítógéptől kérelmezi a művelet végrehajtását.

A találmány célja egy eljárás és egy rendszer létrehozása arra, hogy különböző számitásíeehníkai esz**» *»

-4közök számítástechnikai erőforrásait felfedezzük, és azokat egymás számára felfedjük,, hogy az erőforrásokat ezek az eszközök keresztben is fölhasználhassák.

Ezt a feladatéi egyrészt az .1. igénypont szerinti eljárással, másrészt a ó. igénypont szerinti, számítógéppel olvasható közeggel harmadrészt a 7. igénypont szerinti rendszerrel oldottuk meg. Előnyős ki5 vitel i alakokat az ahgénypontókhan soroltunk fel.

Röviden összefoglalva, találmánynak olyan rendszert és eljárást biztosit, melynek segítségével olyan számítási erőforrásokat tudónk felfedezni és leírni, amelyek valamilyen azonosító információval rövidest azonossággal rendelkező különböző számítási eszközökön érhetők el, és amely segítségével eze10 két az erőforrásokat olyan szolgáltatásokként lehet megmutatta, mely szolgáltatások a szoftver programok részére címezheíök, úgy, hogy az egyes készülékeken fötő programok a többi készülék erőforrásait salát céljukra fel 'tudják használni. A készülék szolgáltatások Itt is azonosító-ahpúah, annyiban, hogy egy készülék tulajdonos készülékei egymásnak, illetve másnak az eszközeit, készülékeit fel tadják Ismemi, melyekhez egy felhasználó a talajdönös vagy más felhasználó azonossága alapján hozzá tud férni. Ezen túlmenően az azonosságon alapulva egy készülék tulajdonosa (vagy gazdája, kezelnie) ellenőrizni és szabályozni tudja, hogy' mely más felhasználók, illetve mely más készülékek használhatják egyáltalán az egyes készülékek erőforrásait, illetve azt is, hogy ez a használat milyen mértékig terjedjen ki.

A számítási erőforrások tartalmazhatják például a egyes készülékek tárolási kapacitását, sávszélessé20 gét, számítási, illetve feldolgozási teljesítményét (például a proeesszoráí, illetve a RÁM-ját), a beviteli eszközeit és eljárásait, renderelési képességét, illetve más kimeneti megoldását és eljárásait (például kijelzőit, nyomtatóit és hangkimeneteit), és nem utolsósorban programjait, Egy készüléket tehát erőforrásokra csupaszítunk le, amelyeket azután programozhatóan megeímezhetové teszünk más eszközök, készülékek számára, egy tervezhető módon (például a távoli erőforrásokat oly módon tudjuk de25 fImáim, hogy azok az erőforrás nagyobb öefiaíeióján belül egy-egy kisebb erőforrásként jelennek meg). Ez taás szavakkal annyit jelent, hogy- egy intelligens, elosztott számítási modellben részt vevő készülékek vonatkozásában az egyes résztvevő készülékek különböző szempontjait ahsztraháljuk, és programozhatóan megcúnezhetővé tesszük más készülékek részére. A készülék távoli erőforrás listáját egy egyesített azonosító-alapú mechanizmus segítségével fedezzük fel Egy vagy több sémából álló

31) készlet kottzísztens módon- írja le a készülék távoli erőforrásaik és az egyesített biztonsági modell lehetővé teszi a készülék tulajdonosa számára, hogy befolyásolja, illetve szabályozza, kicsoda mely erőforrásokhoz férhet hozzá, és milyen mértekben.

Találmányunk segítségévei számos példaként! kialakításra lehetőséget biztosítónk megfelelő számítási megoldások nyúlására, ideértve jó néhány olyan valós idejű szeenárlőt, amelyben egy felhasználói ké~ szülék valós időben működik együtt egy vagy több távoli számítási készülékkel és eszközzel, valamint « .« Φ ««« κ φ »

X < Φ Φ

ΦΦΧΦ «♦

-5 egy olyan időzített vagy előre kialakított szcenárló készletet, amely transzparens módon automatikus sas működik a Felhasználók szempontjából,

A ÍP.SZlA nóvto LEÍRÁSA

A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasok megoldás néhány példaként! kiviteli; alakját tüntettük fel. A rajzon az.

1A ábra

IB ábra iö 2, ábra

3. ábrán

4. és 5. ábra

6, ábrán

7. ábra

Az. 1A ábrán .egy olyan alkalmas 100 számítási rendszer környezetre-mutatunk be egy példát, amely alkalmas találmányunk megvalósítására. Megjegyezzük azonban, hogy a 1 ÖÖ számítási rendszer környezet csupán egy a lehetséges és alkalmas számítási környezetek közül, és semmilyen módon nem korlátozhatja találmányunk oltalmi körét, használatát vagy működését. A 100 számítási rendszer környezet úgy sem értelmezhető, mintha az azzal kapcsolatban feltűntetett összetevők valamelyike vagy összetevők kombinációja befolyásolná a I ÖÖ számítási rendszer környezetet, vagy feltétlenül szükséges lenne az abban való alkalmazása.

Találmányunk számos egyéb általános célú vagy speciális célú számítási rendszer környezetben vagy egy olyan számítási rendszer általános tömbváziat szintű bemutatása, amelyben találmány szerinti megoldás alkalmazható, az tömbvázlaíán egy másik számítási rendszert mutatunk be, amely alkalmas a találmány szerinti megoldás alkalmazására, a számos összetevőt mutat, be egy elosztott számítási környezetben tömbváziat szinten, a találmány egy lehetséges kiviteli alakjával összhangban, a a találmány szerinti megoldás egy lehetséges kiviteli alakjával összhangban erőforrás információ felfedezésére és cserélésére alkalmas architektúra elvi vázlata látható, a arra mutat példát, miképpen tudjuk találmányunk segítségével egy felhasználó számítási lehetőségét megjavítani. azáltal, hogy a. számítási műveleteket a találmány szerinti megoldással összhangban erőforrásokhoz rendeljük hozzá és őszijük le, a egy olyan folyamatábrát mutatunk be, amely egy elosztott számítási környezetben a találmány szerinti megoldással összhangban erőforrások megosztásának elősegítésére szolgáló példaként! eljárás egyes lépései láthatók, és a olyan, példaként! kiviteli alak tömbvázlata, amelyben az erőforrások ugyancsak találmány szerinti megoldás egy lehetséges kiviteli alakja szerint kerültek megosztásra. Illetve elosztásra.

* Φ X φ φ« X «

XX * Φ X* « Φ « 9 * * » * * Μ '*

Φ * * Φ Φ 9

ΦΦ« φΧ ΦΦΑ XX «Φ

-όkonfigurácíóval képes együttműködni. Az alábbiakban csupán példaképpen felsorolunk néhány olyan jól ismert számítási rendszert, környezetet és/vagy azok konfigurációit, amelyek alkalmasak lehetnek a találmány megválás kására, azonban találmányunk határozottan nem korlátozódik ezekre a példaként! rendszerekre: személyt számítógépek, kiszolgáló számítógépek, kézi számítógépek vagy laptop szúrni5 tógépek, tahlet-PC-k, több processzoros rendszerek, mikroprocesszor alapú rendszerek, set-top boxok, programozható fogyasztói elektronikák, hálózat! személyi számítógépek, mini-számítógépek, mainframe számítógépek, a fenti rendszerek vagy készülékek bármelyikét magában foglaló elosztott számítási környezetek, és így tovább.

Találmányunkat olyan, számítógéppel végrehajtható utasítások általános szövegkörnyezetében írhatjuk le, mint amilyenek az egy számítógéppel végrehajtott program modulok. A program modulok általánosságba» rutinokat, programokat, objektumokat, Összetevőket, adatstruktúrákat, stb. foglalnak magukban, amelyek meghatározott feladótokat hajtanak végre, vagy meghatározott absztrakt adattípusokat valósítanak meg. Találmányunk úgynevezett elosztott számítógépes környezetekben is alkalmazható, amelyekben a feladatokat olyan távoli adatfeldolgozó 'berendezések hajtják végre, amelyek való lamüyen távközlési, kommunikációs- hálózaton keresztül állnak egymással kapcsolatban. Egy elosztott számítógépes környezetben a program modulok elhelyezhetők mind a helyi, mind a távoli számítógép tárolóközegeken, ide értve a memória tároló eszközöket is.

Áttérve az IA ábrán bemutatott esetre, azon a találmány szerinti rendszer egy általunk előnyősnek tartott példaként!, megvalósítását vázoltuk. A. rendszer egy általános- célú számítást, végző eszközt foglal magában, amelyet ebben az esetben 1 lö számítógép képez, A 110 számítógép. részelt alkotják ··· nem kizárólagos, korlátozó módon - egy 120 feldolgozó-egység, 130 rendszer memória, valamint 121 rendszer busz, amely a különböző rendszer összetevőket csatlakoztatja, egymáshoz, beleértve a 130 rendszer memóriát és a 1.2Ö feldolgozó egységet, A 121 rendszer hasz bármilyen Ismert busz struktúrához tartozó busz lehet, ide értve egy memória buszt vagy memória vezérlőt, egy periféria buszt, va~ lamint egy lokális buszt, a busz aréhiiekinráfc bármely variációjának a segítségével. Csupán példaként és nem korlátozó értelemben ezek közé az- architektúrák közé tartozik az. fndustry Standard Archlteeture (ISA) busz, a Micro Channel Arehhecttne (MCA) busz, az Enhanced ISA (EISA) busz, a Videó Electronics· Standard Assocíattón (VESA) lokális busz, az Acceieraíed Graphics Port (AGP) bősz, és a Perípheral Component íhteroonnect (PCI) busz, amelyet egss helyeken Mezzanine buszként is ismernek,

A 110 számítógép jellemzően különböző számítógéppel olvasható közegeket foglalhat magában. Számítógéppel olvasható közeg bármilyen közeg lehet, amelyhez a 110 számítógép hozzá tud férni, és idetartoznak mind a felejtő, minő a nemfelejtö közegek, valamint az eltávolítható és az el nem távolítható közegek. Csupán példaképpen, nem korlátozó módon, számítógéppel olvasható közegek közé tartoz35 nak a számítógépes tároiöközegek és távközlési közegek is. Számítógépes távközlés! közegek közé

·♦♦··» «« ♦·».·* ** tartoznak mind a felejtő, mind a nemfelejtő, az eltá volítható és az el nem távolítható közegek, amelyeket bármilyen eljárással vagy technológiával kimondottan információ tárolására, például számítógéppel olvasható utasítások, adatstrnkförák, program modulok vagy egyéb adatok tárolására hoznak létre, A számítógépes tárolóközegek közé tartozik, csupán példaképpen, és nem korlátozó módon a RAM,

KÖM, EEPKOM, a Flash memória vagy bármilyen más technológiájú memória, a CD-ROM, a DVD, vagy más optikai lemezes tárolóeszköz, a mágneskazetták, mágnesszalagok, mágneslemezes tárolók és egyéb mágneses tárolóeszközök, vagy bármely más közeg, amelyet a kívánt információ tárolására tudunk használni, és amelyhez a 11Ö számítógép hozzá tud férni. Távközlési közegek általában számítógéppel olvasható utasításokat, adatstruktúrákat, program modulokat, vagy egyéb adatokat testesítenek

KI meg valamilyen modulált adatjelben, például egy vivő hullámban, vagy más szállító mechanizmusban, és a média eljutatásához szükséges információkat is tartalmazzák, A modulált adagéi” kifejezés alatt egy olyan jelét értünk, amelynek egy vagy több jellemző készlete olyan, vagy oly módon változott meg, hogy a jelben lévő információt kódolni tudja. Csupán példaképpen, és minden korlátozás nélkül felsorolunk néhány távközlési, kommunikációs közeget: ide tartoznak a vezetékes közegek, például egy vezetékes hálózat vagy' közvetlen vezetékes kapcsolat, továbbá a vezeték nélküli médiák, mint amilyenek az akusztikus, rádiófrekvenciás, infravörös és egyéb ismert vezeték nélküli közegek, A fent felsorolt közegek bármilyen kombinációját is természetszerűleg beleértjük a számítógéppel olvasható közegek körébe.

A 130 rendszer memória számítógép tároíóhözegst foglal magában, felejtő és/vagy' nemfelejtő memó20 ria. formájában, ******* SR**ly®a a 131 ROM, vagyis csak olvasható memória, és a 132 RAM, vagyis véletlen hozzáférésű memória. A 110 számítógépen belül az összetevők között az információ továbbítását elősegítő alapvető rutinokat tartalmazó 133 BIOS, azaz alapvető bemeneti-kimeneti rendszer, amelynek például az indulásnál van szerepe, a 1,31 ROM-ban van eltárolva, A 132 RAM jellemző módon olyan adatokat és/vagy program modulokat tartalmaz, amelyekhez a 120 feldolgozó egység koz25 vétlenül hozzáfér és/vagy amelyeket a 120 feldolgozó egység éppen feldolgoz. Csupán példaképpen és nem korlátozó módon, az. 1, ábrán feltüntettük a 134 operációs rendszert, a 135 alkalmazás programokat, az egyéb 13ö program modulokat, a 137 program adatokat is.

A 110 számítógép ezen túlmenően egyéb eltávolítható vagy el nem távolítható, felejtő vagy nemfelejtő számítógép tároióközeget is tartalmazhat. Áz í A ábrán bemutatott példa esetében olyan 141 merevle30 mez meghajtót tüntettünk fel, amely el nem távolítható, nemfelejtö mágneses közegről képes olvasni vagy ilyen közegre képes írni, továbbá olyan 151 mágneslemezes meghajtót tüntettünk fel, amely egy eltávolítható, nemfelejtö 152 mágneslemezről képes olvasni, és erre a 152 mágneslemezre képes írni, továbbá féltünteltünk egy olyan 1 SS optikai lemezmeghajtót, amely egy eltávolítható, nemfelejtö 156 optikai lemezről, például CD-ROM-ról vagy más optikai közegről képes olvasni, illetve ilyen 156 op35 tlkai lemezre képes írni. A csupán példaképpen vázolt üzemelési környezetben használható egyéb el-Μtávolítható vagy cl nem távolítható, felejtő vagy oemfeíejtö számítógép tárolókőzsgek közé tartoznak, nem korlátozó módos, a snágnesszalag kazetták, a fíash memóriakártyák, a DVD-k, a digitális videoszalagok, a. félvezető RAM-ok, a félvezető RÖM-ok és hasonlók. Á 141 merevlemez meghajtó általában egy el nem távolítható memória interfészen, példán! a 140 interfészen keresztül van a 121 rendszer buszra csatlakoztatva, és a 151 mágneslemez meghajtó és a 155 optikai lemezmeghajtó jellemzően egyel távolítható memória 150 interfészen keresztül vannak a 12Í rendszer buszra csatlakoztatva.

A fent bemufatoö és röviden vázolt, és az 1A ábráit is feltüntetett meghajtók és az azokhoz tartozó számítógép tároló közegek biztosítják a tárolási lehetőséget a számítógéppel olvasható utasítások, adatstruktúrák, program modulok és egyéb adatok számára, amelyek a 110 számítógép részére szol10 gálnaL Például az 1A ábrán bemutatott 141 merevlemez meghajtót ügy tüntettük fel, mint amelyik tárolja a 144 operációs rendszeri, a 145 alkalmazás programokat, az egyéb 146 program modulokat, valamint a 147 program adatokat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek az összetevők vagy ugyanő Ivánok lehetnek, vagy különbözhetnek a 134 operációs rendszertől, & 135 alkalmazás programoktól, az, egyéb 136 program moduloktól és a 137 program adatoktól. Annak az, illusztrálására, hogy legegysze15 rübb esetben ezek különböző másolatok, ekérő hivatkozási számmal jelöltük a 144 operációs rendszert, a 145 alkalmazás programokat, az egyéb 146 program modulokat és a 147 program adatokat. Egy felhasználó a 110 számítógépbe beviteli eszközökön keresztül vihet be parancsokat és információt, és a be viteli eszközök közé soroljuk a 164 digitalizáló táblát, a 163 mikrofont, a 162 billentyűzetet, és a 161 mutató eszközt, amelyet általánosan egérnek, hanyaüegérnek (trackball) vagy tapipadnak (touch pad) is neveznek, A rajzon nem látható, de ismert beviteli eszközként tekintjük a botkormányt (joystick), a játékvezérlőt (game pad), a műhold antennát, a lapolvasót és a hasonló eszközöket. Ezek, valamint az egyéb beviteli eszközök a 120 feldolgozó egységgel igen gyakran egy olyan 160 felhasználói bemeneti interfészen keresztül állnak kapcsolatban, amely a 121 rendszer buszhoz csatlakozik, de más interfészeken és busz struktúrákon keresztül is csatlakoztathatók, például párhuzamos porton, játék porton vagy USB (Unlvcrsal Serlal Bús) porton keresztül. A 121 rendszer buszhoz interfészen, például 190 videó interfészen keresztül egy 191 monitor vagy más típusú kijelző eszköz van csatlakoztatva, A 191 monitor egy 193 érintés érzékeny képernyő panellal vagy hasonlóval is egybeépíthető, amely a beviendő Információt, például kézírást digitalizált formában képes a 110 számítógépbe továbbítani egy interfészen, például egy 192 érintőképernyő interfészen keresztül. Megjegyezzük, hogy a

191 monitor és/vagy a 193 érintés érzékeny képernyő panel fizikailag egy olyan házban helyezhető el, amelyben maga a 110 számítógép is el van rendezve, mint amilyen a tábla jellegű személyi számítógépeknél (tablót PC) ismeri, ahol ez a 193 érintés érzékeny képernyő panel szolgál lényegében a 164 digitalizáló táblaként. Ezen túlmenően a számítógépek, például a 110 számítógép egyéb periféria kimeneti eszközöket, például 195 hangszórót és 196 nyomtatót is tartalmazhat, amelyek egy kimeneti

194 periféria interfészen, vagy hasonló eszközön keresztül vannak a llö számítógéphez csatlakoztatva.

Φ X *·: I ♦* ** .*♦. * ***

-9Α I10 számítógép hálózati környezetben működhet, egy vagy több távoli számítógéphez, például egy 180 távoli számítógéphez irány ülő logikai kapcsolat felhasználásával. A 1 80' távoli számítógép leket e.gy személyi számítógép, egy kiszolgáló, egy adatát választó (router), egy hálózati PC, egy társeszköz vagy egyéb általános hálózati csönmponl, és jellemző módon tartalmazhatja a fent a llö számítógéppel kapcsolatosan leírt és bemutatott elemek némelyikét vagy többségét, jóllehet ezek közül az .{A ábrán csupán egy 181 memória tároló eszközt tűntettünk fel. Az 1A ábrán berajzolt logikai kapcsolatok egy 171 helyi hálózatot (local arca network, LAN), valamint egy 173 nagy kiterjedésű hálózatot (wióe area networh, W.A.N) foglalnak magokban, de egyéb hálózatokat is tartalmazhatnak. Az ilyen jellegű hálózati környezetek szokásosnak mondhatók irodákban, vállalati szintű számítógép hálózatokban, Wranetekben, valamint az Interneten is.

Ha a 110 számítógépet egy 1 ? 1 helyi hálózati környezetben -használják, akkor a 1 10 számítógép egy 170 hálózati interfészen vagy adapteren keresztül kapcsolódik a 171 helyi hálózathoz. Ha pedig 173 nagykííerjedéső hálózatban használják, akkor a I lö számítógép jellemzően, egy 172 modemet vagy egyéb olyan eszközt tartalmaz, amellyel kommunikációt töd létesíteni és lebonyolítani a 173 nagykiterjedésö hálózaton, például az interneten keresztöt A 172 modem, amely lehet belső modem vagy külső modem, a felhasználói lód bemeneti interfészen vagy más megfelelő eszközön keresztül csatlakoztatható a 121 rendszer buszhoz; Egy hálózati környezetben a 1 ÍÖ számítógéppel, vagy' annak részeivel valamilyen kapcsolatban álló program modulokat a távoli memória tároló eszközben is tárolhatnak. Példánk nem korlátozó példaként, az. 1A ábrán olyan 185 távoli alkalmazás programokat tüntettünk fél, -amelyek a 181 memória eszközben találhatók; Szakember számára nyilvánvaló, hogy az ábrán bemutatott hálózati kapcsolatok kizárólag példaként szolgálnak, és a számítógépek között számos más módszer, megoldás használható kommunikációs kapcsolat létrehozására.

Az IS ábra valamilyen számítási 188 készülék fnnkeionális összetevőit vázolja. Ilyen 188 készülék lehet például egy kézi (zseb méretű vagy tábla) PDA, amely tartalmaz 189 processzort, 190 memóriát, 192 kijelzőt, és 193 billentyűzetet (mely utóbbi lehet tényleges, fizikai hillentyüzet, vagy akár úgynevezett -virtuális billentyűzet). A 190 memória lényegében és ismert módon mind felejtő memóriát (például RAM-ot), mind pedig nemfelejtö memóriát (például RÖM-oí, PCMCIA kártyákat, és Így tovább) magában foglak A 1.99 memóriában 194 operációs rendszer van betöltve, amelyet a 189 processzor hajt végre, és Ilyen 194 operációs rendszer lehet példéu-í a Microsoft cég Windows CE elnevezésű operációs rendszere, vagy bármely más megfelelő operációs rendszer.

A 190 memóriába egy vagy több 195 alkalmazási program van betöltve, melyek a 194 operációs rendszer segítségével futnak. Ilyen 195 alkalmazási programra példaként megnevezhetjük az elektronikus levelező programokat, a naptár, illetve feladatnaplő programokat, a személyi információkezelő programokat (PIM, Persona! Information Management), a szövegszerkesztő programokat, a táblázatkezelő programokat, az Internet böngésző programokat, és így tovább. A kézi 188 készülék szintén a 199

1Ömemóriába betöltőit 196 értesítéskezelőt is tartalmazhat, amely szintén a 189 processzor segítségével fit. Ez a 196 értesbéskezelő kezeli le az egyes értesítési kérelmekéi, például azokat, amelyek a 195 alkalmazási programoktól érkeznek,

A kézi 1 S'S készülék természetszerűleg 197 tápegységet tartalmaz, amely egy vagy több telepként vagy 5 tölthető akkumulátorként vas megvalósítva. A 197 tápegység ezen kívül olyan külső energiaforrást is jelenthet, amely a beépített akkumulátorokat helyettesíti' vagy éppenséggel tölti, és ez lehet egy hálózati feszültségről működő külső adapter, vagy pedig egy energiaellátással is rendelkező dokkoló állomás.

Az I S ábrán bemutatott, csupán példaként vázolt kézi 188 készülékei úgy ábrázoltuk, hogy három különböző típusé értesítési mechanizmussal vau ellátva: először is tartalmaz egy vagy több 198 fényem10 ittáló diódát valamint 199 hanggenerátort. Ezek az, eszközök .közvetlenül csatlakozhatnak a 197 tápegységhez, úgy, hogy ha aktiváljuk őket, úgy a 196 értesítési kezelő -értesítési mechanizmusa által meghatározott időtartam lg; aktívak maradnak, még. akkor Is, ha a kézi 188 készülék, vagy a 189 processzor, illetve szokásos módon több részegység a telepek kapacitásának megóvása érdekében lekapcsol. A 198 fényemittáló dióda előnyösen határozatiba ideig égve marad, pontosabban addig, amíg a felhasználó elvégzi az általa jelölt műveletet. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a 199 hanggenerátor napjainkban használt hardver változatai túlságosan sok energiát használnak fel a kézi 188 készülékek energiarendszeréhez viszonyítva, így a 199 hanggenerátort ügy konfiguráljuk,, hogy magától kikapcsoljon, ha a rendszer többi vagy valamely része ezt megteszi, vagy pedig aktiválását követően előre meghatározott idő máivá kapcsoljon le.

gggjgBg

Találmányunk általánosságban egy olyan rendszerre és eljárásra vonatkozik, melyek elősegítik az egyes eszközök, készülékek erőforrásainak az eloszlását, szétosztását más eszközök és készülékek részére. Találmányunk általánosságban nem foglalkozik azzal, hogy az egyes készülékek saját vagy más készülékek erőforrásaival mit tesznek, az elosztás, szétosztás időpontjában milyen jelegű kommuníká25 cső történik, vagy, hogy a kommunikáció az egyes eszközök, készülékek között miképpen zajlik le, Sokkal inkább találmányunkat .általánosságban egy olyan strukturált megoldásként foghatjuk fel, mely biztosítja az egyes készülékek számára, hogy megismerjék, felismerjék saját és egymás erőforrásait, tulajdonságait, képességeit és egyéb részleteit, majd ezt követően lehetővé tegyék az egyes résztvevő eszközök és készülékek számára, hogy erőforrásaikat megosszák egymás között. Jóllehet taláimá30 nyűnk szempontjából nem szükséges, az erőforrás elosztás megvalósításának részeként gyakorlati célokból biztonsági intézkedésekkel is foglalkozhatunk, legalább annak- a biztosítására·, hogy egy másik eszköz erőforrásainak a használatához tényleges, valódi bizonyítványok, meghatalmazások legyenek szükségesek. így tehát találmányunk előnyösen azonosságon alapuló, annyiban, hogy az egyes elosztóit erőforrások más megosztott erőforrásokkal az azonosság! adatok szerint (például bizonyítványok szerint), állhatnak egymással kapcsolatban, mely bizonyítványok, adatok az egyes készülékekhez tari.i toznak.

Altalánossághan, találmányunk ÍS célja az, hegy a számítástechnikai feladatokat, műveleteket elosszuk egy felhasználó eszközei, készülékei között, égy, hogy egy felhasználó (vagy pedig tulajdonos vagy adminisztrátor) felhatalmazással rendelkezik arra,, hogy ezeket a készülékeket vagy eszközöket használja vagy vezérelje. Azonban mivel általánosságban az -egyes eszközök vagy készülékek egyre inkább szétválnak, részekre bomlanak, leírásunkban besnufetott eljárások és rendszerek sokkal inkább égy írhatók le, mint elosztott erőforrás használat, Például egyetlen megosztott készülék számos erőforrásból állhat össze, de saját erőforrásai közül lehet, hogy csak a lehető legkevesebbet fogja megosztani (például nemfelejtő menróriáj-át), hogy egy erőforrást kínáló félként részt vegyen a rendszerben. Természetesen leírásunkban az eszköz, készülék, erőforrás kifejezéseket általános és változtatható kifejezésekként használjuk, kivéve szokat a helyzeteket és .eseteket, amelyekből ez nem következik, példán! ha egy másik készüléket használunk, vagy a másik készülék valamely erőforrását használjuk, hogy egy meghatározott számítási feladatot végrehajtsunk, ezalatt lényegében és általánosságban ugyanazt értjük. Hasonlóképpen, leírásunkban sávszélesség alatt szintén egy készülék- vagy eszköz erőforrást értünk, még akkor is, ha a sávszélességet a szó műszaki értelmében nem szoktuk olyan kifejezésként tekinteni, mint amely egy' meghatározott készülékhez tartozik.

Mint a 2. ábra általánosnak tekinthető elvi tömbvázlatán láötató, egy elosztott 200 számítási környezet, mely találmányunk néhány szempontja szerint van összeállítva, egy első 202 készüléket valamint egy második 212 készüléket tartalmaz. Az első 202 készülék az ábráa A készülék, amely például az 1A ábra 110 számítógép rendszere lehet, míg a második 212 készülék a 2. ábrán a B készülék, amely például az 1B ábra 188 számítógép rendszere lehet. Természetesen nincs kizárva, hogy az elosztott 200 számítási környezetbe további, a rajzon nem látható készülékek is beletartozzanak, Illetve részt vegyenek. Minden egyes készülék, amely tagja ennek az elosztott 200 számítási. környezetnek, egy-egy elosztott 204 és 214 számításkezelőf foglal magában. Általánosságban, a leírásunk későbbi részében bemutatott módon, az elosztott 204 és 214 számításkezelofc bizonyos mennyiségű kódot tartalmazhatnak, melyek valamilyen közeg, például vezeték nélküli rádiófrekvenciás kapcsolat, látótávolságö kapcsolat, például infravörös kapcsolat, műholdas összeköttetés, közvetlen összeköttetés, Internet vagy Intranet segítségével kommunikálnak egymással. Valójában egynél több Ilyen, csupán példaképpen felsorolt közeg Is rendelkezésre állhat, és az elosztod 204 és 214 számításkezelők szabadon kiválaszthatják, hogy egy adott környezetben, megbatározott körülmények között mely médium használata a legcélszerűbb.

Az elosztott 204 és 214 szásoításkezelök kezdeti feladat az, hogy megtalálják egymást. Az ilyen megtalálás automatikusan Is történhet, példán! úgy·, hogy minden egyes készülék időközönként közzéteszi.

kisugározza elérhetőségét és rendelkezésre állását mások félé, és/vagy időközönként lekéri más készülékek vagy eszközök hasonló elérhetőségét, vagy alternatív módon egy meghatározott programtól (vagy felhasználótól) származó meghatározod kérelemre válaszképpen Is elvégezheti ezt a feladatot.

« »

X ♦

-- 12 és másik készülékhez kapcsolódhat. Mint a 2, ábrán látható, az-elosztott 204 és 214 számítóskezelők mindegyike egy-egy 206 és 216 biztonsági mechanizmust tartalmaz, amelyek 207, 217 bizonyítványokat vagy hasonlókat cserélnek ki (és amelyeket például egy 220 hitelesítő szolgáltatástól kapnak) hogy biztosítsák, hogy az a fölhasználó, aki éppen használja az érintett készüléket, amely éppen jelentkezik és információt kér a többiről (vagy pedig maga a készülék) az elosztott 200 számítási környezetben érvényes,. hiteles, és hasonlóképpen, amennyiben szükséges, akkor azt is, hogy az éppen megkeresett ás megszólított készülék is érvényes és hiteles. Figyeljük meg, hogy az éppen használt program ugyancsak biztonsági tényezőként is szerepelhet (hozzáférés vezérlés, például), hiszen egy első program, •amely egy első meghatározott készüléken fut, jogosultsággal rendelkezhet arra, hogy egy másik készülő lék erőforrását vagy erőforrásai hasznába, viszont ne használjon másik programot, a felhasználó azonosságától és/vagy a készülék azonosságától függetlenül, vagy azzal együttesem Jegyezzük meg továbbá, hogy a 206, 216 biztonsági mechanizmus akár azonosság, akár erőforrás alapon működhet, például egy személy vagy fél fel lehet hatalmazva arra, hogy egy készülék kijelzőjét használja, viszont meg van tiltva számára, hogy' a készülék tárolókapacitásával rendelkezzen, míg egy másik személy vagy fél használhatja, ugyanannak a készüléknek az összes rendelkezésre álló erőforrását, amibe beleértjük természetesen a készülék, tárolókapacitását is. Ez hasonló a ,NET biztonsági modellhez, amelyben a szolgáltatások olyan eljárásokat nyújtanak, melyek szabályozzák az egy felhasználó adatbázisához való hozzáférést, a hozzáférést kérelmező felhasználó azonossága alapján, továbbá a felhasználó meghatározott szerepe alapján, valamint az ahhoz a szerephez szükséges hozzáférési kör alapján. Ily módos az adatokhoz hozzáférhet egyrészt az adatok tulajdonosa, valamint az általa meghatározott mértékig az -adatok meg is oszthatók. Talákrtásynnk esetében ahelyett, hogy -az adatokhoz férnénk hozzá, egy eszköz vagy készülék eröfonása/erőforrásaj azok, amihez hozzáférünk, ahol a fölhasználó azonossága, jói körülhatárolt szerepe és az ahhoz a szerepez szükséges tényezők határozzák meg azt a mértéket, amelyhez igazodóan az erőforráshoz. hozzá lehet férni.

Valójában találmányunk 206, 216 biztonsági mechauizmusa azokon alapul, pontosabban lényegében azokon, akik a ,NET szolgáltatásokban a biztonsági, illetve hozzáférési vezérlésekkel foglalkoznak, mint azt általánosan az US 10/003,754 bejelentési számé identity-Ceníric Data Excess című szabadalmi bejelentés, továbbá az US 10/003,767 bejelentési számé és Anthorizing a Requesting. Entity tó Operate Upon Data Struotures elrnü, 2001. október 22-én benyújtott és jelen szabadalmi bejelentés bejelentője részére átruházott szabadalmi leírások tartalmaznak. Az említett szabadalmi leírásokban található információra jelen leírásunkban referenciaként tekintünk és többször utalunk rá.

Ennek alapján minden egyes készüléken, amely számítástechnikai erőforrásokat kínál isi és oszt meg az elosztott 200 számítási környezetben,, a ,NET szolgáltatásnak legalább egy kis aíkészletét futtatni kell. Ezen túlmenően egy lokalizált belső egyértelmű biztonsági modellt is végrehajthatunk ezekben a.

készülékekben, úgy, hogy helyi biztonságról gondoskodunk akkor is, ha két helyi azonos szinten φ» kommunikáló (angolul peer-to-peer) készüléket leválasztunk egy központosított hitelesítő 220 szoigáltatásrói (például Passpori, lásd a 2. ábrái).

Találmányunk nem korlátozódik semmilyen konkrét meghatározott információátviteli vagy adatátviteli közegre,, hanem azt biztosítja, hogy az elosztott erőforrás szolgáltatások közvetlenül megeímezheíök a cél készüléken, vagy pedig lekérhetők az internetes keresztül vagy intranetén keresztül, mint például a világhálón található .HÉT szolgáltatások központosított készlete segítségével. Ha az Internet vagy egy Intranet segítségé vei csatlakozónk, akkor egy program lekérdezheti a felhasználó azonosságával társítod bármely készüléken elérhető legutolsó ismert számítástechnikai erőforrást, vagy erőforrások listáját, abban az esetben Is, ha a szóban forgó készülék éppen nincs felkapcsolódva (offltne), vagy más módon éppen nem hozzáférhető. A sávszélességet szintén egy erőforrásként tekintjük, és befolyásolhatja, hogy egy készülék erőforrásait milyen módon tudjak megosztani, például sokkal hatékonyabb lehet egy személyi számítógép erőforrásait felhasználni, ha a személyi számítógépnek nagy sebességű internet kapcsolata van, -de ez nem igaz olyan esetben, ha a személyi számítógép csupán kis sebességű, például modemes· kapcsolattal csatlakozik az internetre. Valójában a személyi számítógép a másik ké15 szülék nagysebességű kapcsolatát is használni kívánhatja, mely esetben a másik készülék kívánhatja .felhasználni érmék a személyi számítógépnek valamilyen erőforrását, így például a két készülék erőforrásokat cserélhet ki annak érdekében, hogy egv még hasznosabb, optimálisabb felhasználói kiszolgálást tegyen lehetővé.

Jelen találmányunk egyik lehetséges megvalósítása szerint az elosztott 204 és 214 számításkezelők mindegyike egy-cgy 2Ö8 és 218 felfedező mechanizmust foglal magában, mely lehetővé teszi a. készülékek számára, hogy felfedezzék a többi .résztvevő készülék megosztott erőforrásait, illetve lehetőségeit, vágyás azt, hogy a szóban forgó másik készüléket ügy konfiguráltuk, hogy az ossza meg saját erőforrásait. Áz ehhez tartozó 209 és 219 erőforrás adatok valamilyen ismén fórmáhrntóak (például XML formátumúak), és egy előre megbatározott séma szerint cserélődnek ki, amit leírásnak következő ré25 széfeen részletesebben is bemutatunk. Mint a 2, ábrán látható, a 209 és 219 sematikus adatok esetéje során mindkét 202 és 204 készülékei ügy konfiguráltuk, hogy erőforrásaikat (R_ArR_Aai.és R_S!-Rsk> oszszák meg az elosztott 200 számítási környezetben lévő többi készülékkel. Azonban szakember számára nyilvánvaló, hogy egy meghatározott környezetben egy meghatározott készülék (például egy mobil telefon) kizárólag erőforrás felhasználó lehet, nem pedig erőforrás .szolgáltató, vagy fordítva, valami30 lyen készülék kizárólag erő-forrás felkínáló eszköz lehet, de felhasználó semmiképpen.

Egy olyan készülék, amely erőforrásait megosztja, nincs feltétlenül közvetlenül kommunikációs kapcsolatban a többi készülékkel, így azokkal nem osztja meg közvetlenül az erőforrás adatokat, hanem ehelyett például erőforrásait valahol máshol “hirdetheti”, hogy ott a többi készülék ezt az információt megtalálja. Például egy ,NET szolgáltatás (jelesül a ,HET Devices szolgáltatás) úgy van kialakítva, hogy központilag eltárolja a készülék erőforrás lehetőségeket, így ezeket az adatokat megfelelő módon formázni lehet, mielőtt továbbküldjük az egyes készülékekhez, például úgy, hogy ne küldjünk véletlenül sem nagy folbonlásö graOkos adatot olyan készülékhez, amely például képtelen annak megjelenítésére,. kijelzésére. 'Egy hasonló ,MET szolgáltatás (jelesül .NET Resources szolgáltatás), vagy egy kiterjesztett .NET Devices szolgáltatás féihaszná&üó arra, hogy ezt az Információt a többi készülékkel közölje.

Az alábbi táblázat néhány példaként! sémát tartalmaz, melyeket felhasználbaírmk arra, hogy erőforrásra vonatkozó információt cseréljünk ki egy felhasználó készülékére vonatkozóan, mely készülék ebben a példában munkahelyi, illetve otthoni személyi számítógépekéi tartalmaz, valamint egy mobil telefoni is magában foglal. Az adatok például XML formámmá adatok lehetnek, az erőforrások cseréje pedig a tároló kapacitásra és az adatfeldolgozás! teljesítményre· vonatkozik:

<jayStota^rsí'>

«device naeje»«“?«as-k PC euid^’rarSSdS^-foas-í-íhal-Seb'ScOd* <dx'iveSixe./>

«£ xeeSpa.ee/>

<txaps £exSpeeá/>

<seeknsteecy/>

</d«viee>

cdsvie·® neae“ac»se· PC «aid’»Sd'r33d8^:‘}-S>3^:f4-«bsí-56b5eO£“> <d'xiveSi'.xe/>

<£xeeSpace/>

«.t'xajss £ exSpesd/ >

< s ©efcbst ency / >

</aevice>

<d«v.ic« nsKiö-'msrj. Phartó” uara-'’£í'733á64~h3£4~4tai“S5b5cGf> <dr.í.veSí.ze/>

<£reeSp.aee/>· < r rans .f e r Sp e ed / >

< s ee-kLa t« re y / >

•</d<svice>

</royStöxage>

<«y F xoces s i ríj Fs w-í r>

«íevtea !iíi£í;e---''Kork PC aai<3^!“-?a723dS^-b3'S4 -«fea :.~5Sb5c0d>

< cpttS-pe ed / >

<op«t?ea§e./>

<í»es» r y S i -.8 / >

Ctwíffiö r y fj s atj e/>

</'dv.ice>

«íevíce nssí!s-.iíoKi« PC attíd“gd‘?-33d84-b3£'4~'4bal-SgbSe0£> <cpuSpesd/>

<cp«Ceage/>

«ssmox ys ,tz« / >

«saerae x yC.s s / >

«/dewi g«.>

«devdce rsíri鮓Ősi:. Físene íjuSd·····”?)^ >'33dS4-’s3f'S“4b3X-5GbSc0í>

φ» '«··♦ ♦ *

- í j.

< CJÍüSöSSU / >

<cp«Vsage/V· <κ·ϊ;?:βρνδί .·.<?.·'·' «eory 0 s <'.<· s /' >

< /!ieví.ce>

< />’·λ· ? xoces .> i ag Po we r >

Mist látható, a fenti séma előnyösen erőforrás alapú, vagyis minden egyes erőforrás típusra vonatkozóan több készüléket fo felsorolhatunk, hogy igazodjunk a felhasználásra rendelkezésre álló elosztott

IQ erőforrásokkal rendelkező azonosság általános elgondolásához, fUggetíenöl attól a tényleges aktuális készüléktől, amelyen vagy amelyben a szóban forgó erőforrás megtalálható, Ezen túlmenően, és ettől függetlenül találmányunk nem korlátozódik semmilyen meghatározott sántára és/vagy formátumra, igy például a sémák lehetnek készülék alapúak, ahelyett, hogy azonosságon alapdóak lennének, úgy, hogy minden egyes készülék ehelyett saját rendelkezésre álló, felkínált erőforrásainak listáját kínálja fel a többi készülék részére úgy, hogy ugyanaz az mformáeiő válik Ismertté,

Mint azt általánosságban a 3. ábrás vázoltuk, annak érdekében, hogy' a készülékek egy' ilyen intelligens elosztott számitástecimlkaí modellben részt vehessenek, olyan 300 architektúrát alakítottunk ki, amelyben a résztvevő készülékek különböző szempontok alapján· absztraháítak, és egy másik készülék részérő programozhatóan megclmezheíően vannak kialakítva. Egy univerzális piug-and-play httfa20 struktúra (például UPnP 2,0), vagy hasonló használható olyan alapvető, alacsony szintű 302 mechanizmusként, amely ezeknek az erőforrásoknak a felkutatására szolgák .Alternatív megoldásként a különböző számítástechnikai készülékek számára az erőforrások listáját valamilyen jól ismert helyen közbensóleg eltárolhatjuk, így például egy Actlve Dneetory iárolóheiyen, hogy ezzel lehetővé tegyük a távoli erőforrások lekérdezését abban az esetben Is, ha a készülék kizárólag valamilyen közbenső úton érhető el, például egy tűzfalon vagy egy vezeték nélküli kommunikációt biztosító hub-on kérésziül, A felfedező 302 mechanizmus tetején találhatók a 304 erőforrás sémák, például a számhásteclmíkar erőforrás minden egyes meghatározod típusával társított séma, ahol ugyanazok a sémák találhatók meg például, mint a ,.ΝΕΤ architektúrában.

Figyeljük meg, hogy miközben az UPnP megfelelő és jól használható 304 kutató mechanizmus bizfo30 sít, csupán egy részét képezi annak az eljárásnak, amelyet aktuálisan a távoli számítástechnikai erőforrások használatával végezünk, így tehát az UFnF és a >NET technikák arra használhatók, hogy elősegítsék az erőforrás megosztást, de nem használjuk arra, hogy aktuálisan felhasználjuk egy készülék rendelkezésre álló erőforrásait. Sokkal Inkább, ha már az erőforrásokat ismerjük, akkor arra a meghatározod erőforrás doménre szabott, megfelelően fókuszált protokollokat használunk. Például az UPnP, a .NET technika identityflcader, endpoiníHeader és requesíMeader SOAP szemantikájának a hozzáadásával igen jól használható arra, hogy egy távoli készülék kijelzőjének, példán! képernyőjének karakterisztikáját megtudjuk, jóllehet egy másik protokollt, például az RDP protokollt használjuk fel * X'

- l ő ..

ténylegese?? arra, hogy videó adatokat továbbítsunk a kiindulási felfedezést és a felfedezést követően, ha már a készülékek közötti kézfogás” lezajlott. Figyeljük meg, hogy ez hasonló ahhoz a módhoz, ahogy a ,NET rendszer napjainkban az adatszolgáltatásokat biztosítja, így például a .NET rendszer egy olyan mechanizmust biztosít, amelynek segítségével egy olyat? elektronikus· végponthoz kapcsolódba5 tank, amely valami saját protokollt jelent (például Messenger), de ha egyszer csatlakoztunk ehhez a végponthoz, akkor a .NET lehetővé teszi a kliens számára, hogy egy létező valós idejű protokollt használjon. Más erőforrás típusokhoz tartozó más protokollokat Is használhatunk, például a C1FS+· protokollt az adattároláshoz, amely mind vállalati, mind házi felhasználás esetében jócskán látható, Igazodik a mindenkori tárolási feltételekhez és szeenáriófchoz, és lehetővé teszi, hogy a felhasználó

1.0 fájlrendszere folyamatosai? bővüljön akár más tárolóeszközökre is, anélkül, hogy a felhasználót rókényszerítené arra, hogy az meghalló betűkkel, nevekkel, és így tovább bajlódjon. Összefoglalva, találmányunk egy olyan azonosságon alapuló megoldást nyújt ezeknek a járulékos erőforrásoknak a felkutatására, amelyek mindenkori felhasználásra rendelkezésre állnak, de ezt követően semmilyen módon nem foglalkozik közvetlenül az erőforrások tényleges felhasználásával.

A §.. ábrán agy olyan, csupán példaképpé?? bemutatott folyamatábra látható, amely találmányunk néhány általános vonását, hivatott bemutatni Az eljárás megkezdését kővetően ŐÖO lépésben egy kérelmet Fogadunk, amely egy megosztott erőforrás használatára vonatkozik. Ez a kérelem lehet általános, például kérheti azoknak az erőforrásoknak a listáját, amelyek a rendszerben részvételre konfigurált készülékeken érhetők el, vagy akár egy konkrét, meghatározott erőforrásra irányuló kérelem is lehet, például egy, korábban említett hirdetésre válaszként. Jelen példánk esetében a kérelmet úgy tekintjük, mint egy konkrét, meghatározott erőforrásra irányuló kérelmet.

A 602 lépésben kiértékeljük a meglévő bizonyítványokat, például azokat, amelyeket a Microsoft cég ,NBT Passport. hitelesítő szolgáltatása bocsát rendelkezésre. A kérelem egyébként rögtön tartalmazhatja Is a szükséges bizonyítványokát, vagy ezeket a bizonyítványokat egy külön műveletben kell eljut25 taíni vagy kicserélni, például a 6ÖÖ lépést megelőzően, vagy a 600 lépés részeként, vagy akár a 600 lépést követően. Ha a 602 lépésben .a bizonyítványok megvizsgálása alapján azt állapítjuk meg, hogy egy vagy több bizonyítvány nem érvényes, égy a 6Ő4 lépésben visszautasítjuk (vagy egyszerien figyelmes? kívül hagyjuk) a kérelmet. Megjegyezzük, hogy a mindenkori környezettől függően a megfelelő bizostyítványuk nélkül érkező kérelmet szoktuk inkább figyelmen kívül hagyni, és ilyen .esetben nem teszünk semmilyen, visszautasítással kapcsolatos lépést.

Ha a 6Ö2 lépésben azt állapítjuk meg, hogy a bemutatott' bizonyítványok érvényesek, akkor a 606 lépésben meghatározzuk a rendelkezésre álló erőforrások mennyiségét, például egy erőforrás, például egy tárolóheíy korlátozottan állhat .rendelkezésre, mivel csupán korlátozott az éppen henne található .szabad tárolóhely, és ilyen esetben egy készüléket úgy is konfigurálhatunk, hogy tároló kapacitásának csupán egy részét tegye szabaddá és ossza meg, a többi? vagy egy meghatározott részt pedig helyezze??

- 17tartalékba,. saját felhasználásra. Egy meghatározott erőforrás, például processzor ciklus csupán olyan mértékig állhat más számára rendelkezésre, amelyet a processzor saját maga másképpen nem használ vagy nem használ fel, és ez az erőforrás ennél jobban is korlátozható, úgy, hogy egy másik készülék csupán a nem használt órajel ciklusok egy maximált mértékét vehessék igénybe. Bármely erőforrás .rendelkezhet egy vele társított időtúllépés értékkel, amely használata szempontjából ugyancsak kötelező érvényű, például a tároló kapacitás nem osztható: meg kérelmenként, egy óránál hosszabb ideig, és a kérelmet visszautasítjuk, illetve figyelmen kívül hagyjuk, ha nem érkezik, fájlrendszerrel kapcsolatos kérelem legalább minden két percben. Ily módon egy készüléket úgy konfigurálhatunk., hogy saját erőfonásait saját tulajdonosa, Illetve adminisztrátora által szabályozott, illetve felügyelt mértékig ossza

IÖ csak meg.

Figyeljük meg,, hogy az: erőforrás hozzáférés lehet dinamikus, például a fél nem használt processzor órajel ciklusokat oszthatjuk meg, jóllehet a processzor használat egy olyan tényező, mely -szinte folyamatosan változik, és a megosztást kérelmező vendég készülék adott esetben elsőbbséget élvezhet más készülékekkel és/vagy más folyamatokkal szemben, akár annál a készüléknél is, amely a procosz15 szórt megosztotta. Például a vendég felhasználók csupán egy meghatározható erőforrás százalékot fogyaszthatnak el, ha a készülék tulajdonosa egyébként azt éppen nem használja, mint például a sávszélesség, vagy a. számítási teljesítmény esetében. Mind a. processzor, mind pedig a sávszélesség olyan .erőforrásra példa, melyet időbntároknsk megfelelően tudunk időzíteni (például ciklusonként vagy b/sként), nem pedig idővel semmilyen kapcsolatban álló erőforrás, mint amilyen egy tárolókapacitást hiz20 tositó merevlemez, vagy a memória, Ennek eredményeképpen az idő alapú erőforrásokhoz tartozó időzítő mechanizmusok általában alapvetően eltérnek a nem idő alapú erőforrásokhoz tartozó mechanizmusoktól, Figyeljük meg, hogy a kihelyezett helyek számos olyan szceaánót lehetővé fennének, amelyek Ilyen vendégek számára hasznosak lennének. Egy erőforrás, például egy számítógéphez csatlakozó kijelző vagy teljesen rendelkezésre áll, és teljesen felkínáljuk megosztásra, vagy egyáltalán «em, attól függően, hogy éppen használjuk-e a saját készüléken, vagy sem. így, jóllehet ez a ő. ábrán nem látható, a őOő lépésben tulajdonképpen vissza is utasíthatunk egy kérelmet (vagy, amennyiben az megfelelőbbnek tőnik, egyszerűen figyelmen kívül hagyhatjuk), ha éppen nem áll megosztásra rendelkezésre ilyen kért erőforrásunk. A ÓÖ8 lépésben egy választ bocsátunk kí a kérelemre, előnyösen egy olyan séma alapú választ, amely a kérő fél részére megadja sz erőforrás elérhetőségi adatokat

A ólÖ lépésben lehetővé tesszük, pontosabban engedélyezzük, hogy a kért erőforrást a kérelmező- fél megossza, és ebbe a lépésbe tartozik például az adatcsere a kérelmező készülék és a megosztó készülék között, úgy , hogy megoszlás a kérelmező készülék részére is néhány megfelelő- feladatot ró. A 612 lépésben meg vizsgáljuk, hogy az erőforrás kimerült-e, például lejárt az előre beállított idő, vagy egyszerűen már nem áll többé rendelkezésre. Figyeljük meg, hogy ez a 6. ábrán egy olyan visszatérő mű35 veiéiként került ábrázolásra, ami leegyszerűsíti a 6. ábrát, azonban nyilvánvaló és érthető, hogy -ezek

5· φ

-igaz akciók vagy lépések eseményfúggőek is lehetnek. Ezen istennőén egy további lépést (például a 606 lépést) is beiktathatunk a hurokba (amelyet például az esemény kiváltására használunk, például az erőforrás használatát dinamikus módon Ftgyeljük, hogy megnézzük, hogy a. szóban forgó kérelemre vonatkozóan: mikor jár le). .Figyeljük meg, hogy egy erőforrás közvetlenül Is elfogyhat, ha a kérelmező fel értesítési küld a készülék számára, hogy a korábban kén erőforrásra nincs többé szüksége.

A ő 14 lépésben a kérelmező készülék számára egy olyan értesítést küldünk, hogy az erőforrás nem áll többé rendelkezésére, azt nem használhatja fel. A 616 lépésben az erőforrás használatot letiltjuk, úgy, hogy például ha a használat mar nem áll fenn, akkor a kérelmező készüléknek egy nj kérelmei kell kibocsátania, ha a szóban forgó erőforrás újbóli megosztását, illetve újbóli használatát kívánja.

A 4. és 5. ábrát’ találmányunk számos lehetséges felhasználása közül két felhasználást mutatunk, be példaképpen. Mint a 4. és 5. ábrán vázolt példákból kitűnik, ha egy számítástechnikai proxy támogatást integrálunk egy hálózati készülékbe vagy eszközbe, ez egy belső hálózat felhasználói számára lényeges javulást eredményez.

A 4, ábrán bemutatott első példában kis 400 mobil készüléket (például egy' mobil telefont) használunk,

IS és ami 402 nyomtatóra kívánunk, nyomtatni, úgy, hegy a kis 40Ö mobil készülék nem rendelkezik megfelelő- nyomtató eszközmeghajtóval. Ez vagy azért van így, mert a 400 mobil készüléknek nincs elegendő memóriája. hogy oda betöltsünk és telepítsünk egy, a 402 nyomtatóhoz szükséges nyomtató eszközmeghajtót, ésZvagy nincs egyszerű, módszer a 4Ü2 nyomtatóhoz tartozó- eszközmeghajtó telepítésére, és/vagy más okokból nem rendelkezik ilyennel. Figyeljük meg, hogy a 4. ábrán vázolt eset a valóságban is gyakran bekövetkező szeenárió, és megoldásának egyik lehetséges módja az, hogy egy XirFML-PRlNT utasítást egyszerűsített PDL (Page Deseription Language) tonnában bocsássunk ki a 40Ü mobil készülékből a 402 nyomtatóhoz, például valamilyen hálózati kapcsolaton keresztül (amelyet a 4. ábrán csupán jelképesen szaggatott vonallal jelöltünk). Jóllehet az XHTM1-PRÍNT utasítás bizonyos mértékig kielégítő, ennek a módszemek számos hátránya van, például az XHTML-PRJNT utast25 tás nem egy WYSIWYG, vagyis nem azt látjuk, amit majd nyomtatunk, nem képes a. sortöréseket vezérelni, és egészében véve egy' igen gyenge összképet nyújt.

Ház azonban a találmány szerinti megoldás közbeiktatásával a 4ŐÖ mobil készülék előbb dinamikus módon .megkeres egy olyan 404 személyi számítógépet, amely rendelkezik a 402 nyomtatóhoz való megfelelő 406 nyomtató eszközmeghajtóval, (és amely 404 személyi számítógép használatára a 400 mobil készülék jogosult), akkor a 400 mobil készülék ahelyett hogy közvetlenül a 402 nyomtatóhoz fordulna, az adatokat a 404 személyi számítógép közbeiktatásával és segítségével küldi él a 402 nyomtatóra, felhasználva ennek során a 404 személyi számítógépen lévő 406 nyomtató eszközmeghajtót is, és -a 404 szentélyt számítógép a 400 mobil készüléktől kapott adatok és utasítások alapján előbb egy WYSIWYG kimenetel állít sfő PCI,, Postcrípi vagy raszter kimenettel, mint az a szakterületen ismert.

-Mint azt korábban már említettük, találmányunk biztosítja az ehhez szükséges 302 felkutató mecha- 19 nizmust, így ezután a 400 mobil készülék már bármilyen, tetszőleges módon kommunikáíní tud a 4Ö4 személyi számítógéppel, például az egyszerűnek és könnyűnek mondható PDL nyelven, amely az X.HTML-PR1NT utasítással összehasonlítva sokkal nagyobb minőséget nyújt. Az eredmény egy igen gyorsan rendereit, kialakított kiváló minőségű kimenet, úgy, hogy a 40ö mobil készülék a 404 személyi számítógép sokkal gyorsabb processzorár és megfelelő 406 nyomtató eszközmeghajtóját használta fel erre.

Az 5, ábrán egy második példát matatunk he, amely a felhasználd részére általános előnyöket biztosít olyan esetben, amikor egy 500 PDA-t (Personal Digital Assistant) használ, amelynek segítségével kódot kíván futtatni egy' távoli 502 kiszolgálón (például egy ASP.NET kiszolgálón). Ennek a feladatnak az egyik lehetséges megoldása az, hogy az 500 PDA-t összekapcsoljuk az 502 kiszolgálóval, hogy futtassuk a kívánt kódot (például úgy, hogy igénybe vesszük az ASP.NET kiszolgáló Mobile Controls támogatását), és ezt követően az eredményeket HTML formátumban kapjak meg, amit az S. ábrán szaggatott vonallal jelölitek. Az 502 kiszolgáló dinamikusan skálázni tudja a HTML tartalmat az 500 PDA viszony lag kis kijelző méretéhez, igazodóan, anélkül, hogy minden egyes· .500 PDA részére megfelelő, speciális célú kódot hozna létre. Ez azonban felesleges köröket jelent az 502 kiszolgálónál, ás az 500 PDA kijelzője is villog a frissítések alkalmával, és általában igen gyenge m inőséget jelent

Találmányunk ebben az esetben is jobb megoldást biztosít, azáltal, hogy az 500 PDA dinamikusan felkutatja azt az 504 személy i számítógépet, amely a felhasználóhoz valamilyen módon kapcsolódik vagy kapcsolódhat, és a felhasználó személyi azonosítója miatt hozzáférhető. Ez az 504 személyi számítógép proxy feladatokat láthat el számos számítási erőforrás vonatkozásában, amint azt az 5. ábrán általában is jelö ltük. Egy ilyen esetben az 50Ö PDA egy HTML formátumú kérelmet bocsát ki a proxy feladatot ellátó 504 személyi számítógépen keresztül egy' távoli oldalra vonatkozóan. Az 5-04 személyi számítógép elfogja az 500 PDA által kibocsátott kérelmet, és saját maga kezdeményez egy kommunikációs szakaszt a távoli SÖ2 kiszolgálóval, hogy Istöltse a felhasználói Interfész rendere lésére alkalmas kódot, például WSDt protokollt használ az 502 kiszolgálóval folytatott kommunikációjában. Jellemző esetben a proxy feladatot ellátó 5Ö4 személyi számítógép és az 502 kiszolgáló közötti sávszélesség kisebb lesz, mint az 500 PD.A és az 504 személyi számítógép közötti sávszélesség, mivel az 502 kiszolgálóhoz elküldöd, illetve az 502 kiszolgálótól érkező kisebb adatmennyiség a lassabb kapcsolati úton is egy sokkal megfelelőbb felhasználói interfészt eredményez, amikor megjelenítjük az 500 PDÁ-n, és ez. igen jó felhasználói minőséget biztosít. Természetesen az említsd kél sávszélességet előbb ki keli kísérlsteznönk, hogy biztosítani tudjuk, hogy a proxy feladatot ellátó 504 személyi számítógép közbeiktatása optlmáOsahfe-e, mint az eredeti, közvetlen megvalósítás, itt szeretnénk felhívni a ügyeimet, hogy ha az 500 PDA olyan, helyben futtatott vezérlésekkel volt ellátva, amelyet az 502 kiszolgáló nem tudort elérni és nem tudort felhasználni, akkor lényegesen jobb eredményeket érhetünk et Például, az: ASP.NET automatikusan megkeres és felhasznál minden elvan

20heiyi vezérlést (mint például a dátum lekérdező vezérlési), amely valamilyen Windows alapú operációs rendszert futtató 509 PDA-n helyileg fut. Ez ke vesebb menetet jelent az 592- kiszolgáló és az 599 PDA között és/vagy az 504 személyi számítógép között minek köszönhetően az 590 PDA kijelzője kevésbé fog:villogni, ritkábban kell frissíteni.

5- Nyilvánvaló, hogy számos más olyan példa vau, amelyek egy azonosító körül forogva bocsátanak rendelkezésre számítástechnikai erőforrásokat, ahelyett, hogy azon meghatározott készülékek alapján történne a kiválasztás, amelyek erőforrása rendelkezésre áll Az erőforrás sémák és a szolgáltatás szálak nem csak az. erőforrások egyszerű leírására korlátoződnak, hanem olyan elemeket is magukban foglalnak, amelyek elősegítik, hogy ezek az erőforrások előnyösebben együttműködjenek. Ezt a következő két szeenáríó típus alapján érthetjük meg jobban, nevezetesen egy olyan valós idejű szcenáriö készlet alapján, amelyben a felhasználó valós időben működik együtt egy távoli számítástechnikai készülékkel, valamint egy Időzített vagy·' előre beállított' szcenárió készlet alapján. Egy ilyen előre beállított szeenárióm példaként egy tároló terhelés kiegyensúlyozó mechanizmust említhetünk meg, amely adott esetben otthoni hálózatban fut, hogy biztosítsa, hogy az egyik számítástechnikai készülék szabad táró15 ló kapacitása ne fogyjon el teljesen, miközben egy másik készülék rengeteg szabad tároló kapacitással rendelkezik.

így tehát egy erre vonatkozó séma olyan adatokat szolgáltathat, amelyek túlmennek maguknak az erőforrásoknak a leírásán, például eljárásokat egy megbatározott időpontban vagy szabályos időközönként elsőbbségi műveletek időzítésére, valamint olyan adatokat, amelyek azt jelzik, hogy miképpen oldjuk meg a valós idejű feladatok és az előre beállított feladatok közötti esetleges konfliktusokat, vagy miképpen többszörözzük meg az ilyen feladatokat. A séma költségtényező alapján is működhet, például olyan esetben, amikor két kapcsolat áll rendelkezésre, amelynek segítségével csatlakozni tudunk az internetté., úgy értékes lehet, annak a felderítése, hogy a felhasználó ugyan fizethet egy meghatározott összeget korlátlan hozzáférésért, de fizethet konkrét összeget egy másik mechanizmus szs.25 rint kiszámítva az átvitt adatok mennyisége alapján is, és a mindenkori helyzettől -függően választhatjuk ki a jobb, kedvezőbb lehetőséget.

Egy nyomkövető rendszer segítségévei történő replíkálást, illetve megosztást használhatunk fel annak a megértésére, hogy a felhasználók miképpen működnek együtt készülékeikkel, és hogy egy meggyőző, átfogó képet kapjunk arról, hogy egy adott felhasználó milyen módon dolgozik, ahelyett, hogy' ké39 szülékek alapján elkülönített külön-kűlön nézőpontokat vennénk alapul. Ez az adat megfelelő módon ismert számos készülékre vonatkozóan, és megfelelő automatizmust biztosit arra, hogy ezeket az adatokat megerősítsük. Az előrebecslési optimalizálásokat elmenthetjük, és a megfigyelt használat alapján kicserélhetjük. így például ha a rendszer tudja, hogy egy felhasználó manuálisan szokott letölteni meghatározott információt valamilyen kézi, hordozható számítógépre, minden pénteken, a munkaidő végezte előtt, akkor a rendszer a letöltést a készülékek üresjárata során már automatikusan megkezd-21 heti úgy, hogy ez a Szinkronizálás közvetlenül és kvázi észrevétlenül történik, A végfelhasználói opciók, beállítások és elsőbbségek ugyancsak értékes információi nyújtanak a megosztott környezetre vonatkozóan, például arra, hogy bizonyos felhasználók számára mi a kívánt, vagy egyenesen szükséges jellemző, vagy egyes felhasználók mit nem szeretnek, vagy egyenesen mit tiltanak meg mások számára. Ha ezeket az adatokat karbantartjuk, akkor a végfelhasználó teljesen uralma alatt tudja tartani a rendszert. Hasonlóképpen, egy jellemzőnek mondható környezetben legalább egy olyan gazdag kliens lesz, amely felhasználja ezt a protokollt vagy sémát, hogy egy rendszer menedzselést hajtson végre, ahol rendszer kifejezés alatt az egy azonosítóval társított erőforrások teljes készletét értjük. Ilyen műveletek előrebecslésére vonatkozó sémái egyébként algoritmusok és más eljárások is felhasználhat10 nak.

Mini a fentiekből látható, számos olyan értékes szeenárió létezik, amit az egyes készülékek erőforrásainak az absztrakt értelmezése és ezeknek az erőforrásoknak egy azonosság köré csoportosítása tesz lehetővé, Számos példa ismert, azonban a lista semmilyen módon nem tekinthető kizárólagosnak, vagy bármilyen módon korlátozónak, hanem kizárólag a találmány szerinti megoldás számos előnye és

5 haszna- közül néhány bemutatására szolgák Mint a fest bemutatott példákból látható, egy kis kijelzővel rendelkező készülék egy személyi számítógéphez csatlakoztatott, éppen nem használt számítógép monitort is felhasználhat arra, hogy a kijelzőit, mutatott képet javítsa, vagy erőforrásokat használhat egy proxv számítógépen, hogy saját kijelzőjén javítsa a megjelenített képet (5. ábra)·, v agy hogy egy nyomtatóra nyomtasson anélkül, hogy ehhez való eszközmeghajtóval rendelkezne, úgy, hogy a nyomtatóhoz egy olyan személyi számítógépen keresztül .kapcsolódik, amely rendelkezik a megfelelő nyomtató eszközmeghajtóval (4. ábra).

Más példákat láthatónk például az igen kis teljesítményű készülékek esetében, például a mobil telefonok esetében, amelyek bonyolult számításokat képesek elvégezni úgy, hogy egy személyi számítógép memóriáját és processzorét használják fel erre a célra. Az eltárolt adatokat automatikusan és branszpa25 rens módon tudjuk átmozgaml egy első merevlemezről egy második merevlemezre, ha például az első merevlemez, megtelik, ideértve például azokat a személyi digitális videó magnetofonokat Is, amelyek videó felvételek rögzítésére szolgálnak, és amelyekről le kell törölnünk a regi felvételeket, hogy helyet csináljunk az újabb felvételek részére, Találmányunk ilyen esetben nem letörli a régebben rögzített felvételeket, hanem egyszerűen egy másik tároiőbelyre mozgása át Egy hordozható hangfrekvenciás vagy audio lejátszó készüléknek nem kell tudni bármilyen típusú fizikai közeget lejátszania, hanem ehelyett elegendő az is, ha egy személyi szárrn'tőgéphől andió áramot képes fogadni és ptrfferelni, és ezt az eltárolt audió jelet saját memóriájából le tudja játszani .

Más példák közé tartoznak azok a megoldások, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy fajijaikhoz könnyen hozzáférjenek bármilyen készülékről, függetlenül attól, hogy ezek az adatok, fáj35 sok hol vannak eltárolva; példád utazás közben egy egyszerű és kis személyi számítógéppel a feihasz-22 nálő könnye» meg tudja nyitói azokat a fájljait, amelyek az otthoni személyi számítógépén, vagy pedig munkahelyi számítógépén vannak eltárolva (függetlenül a központosított .NET adattárolástól). A felhasználó ennek során látja a különböző készülékeken megtalálható- szabad tároló kapacitást,, ideértve egy vállalati, munkahelyi hálózat különböző nyilvános megosztási pontjait is. Egy megfelelő készü5 lékhez csatlakoztatott nagy képernyőjű televíziót használhatunk fel például arra, hogy egy személyi számítógép valamely mappájában tárolt fényképeket nézzünk meg, vagy diavetítést végezzünk, filmeket vagy mozi bemutatókat nézzünk, amelyeket a személyi számítógép lemezén rögzítettünk, és .így tovább.

rk 7. ábrán találmányunk olyan 70Ö megvalósítását mutatjuk he iömbváziat szinten, amelyet négy egymással, összekapcsolt 702, 703, 704, 705 számítógép rendszeren futtatunk. A 700 megvalósítás 710 parancs héjat és 712 alkalmazási programot (vagy hasonló feladató kódot) tartalmaz a 704 számítógép rendszerben, 714 biilesíyözet erőforrással rendelkezik a 702 számítógép rendszerben, tároló (például lemez) 716 erőforrással rendelkezik a 703 számítógép rendszerben, és 718 kijelzővel rendelkezik a 705 számítógép rendszerben. így ebben a példában az egyes erőforrásokat úgy osztattok el, hogy egy bemeneti erőforrás található megosztottan a 702 számítógép rendszerben, tároló erőforrás található a 703 számítógép rendszerben, és egy kimeneti erőforrás található a 704 számítógép rendszerben. A 704 számítógép rendszer számítógépe koordináló hatóságként szolgál a 700 megvalósításban. Jóllehet az erőforrások különböző 702-705 számítógép rendszerekben vaunak elosztva, ezekhez az erőforrásokhoz jelen találmányunk értelmében egyaránt könnyen hozzá tudunk férni annak érdekében, hogy így az egyetlen funkcionáló rendszert alkosson,

A 710 parancs hej meghívja a 712 alkalmazás programot, valamint a többi készülék erőforrásaihoz is kapcsolódik 724, 726 és 728 portokon keresztül, amelyeket a 7, ábrán ágy ábrázoltunk,. hogy erőforrásonként egy portot tüntettünk fel jóllehet a valóságban külön bemeneti és külön kimeneti portok is kialakíthatók. A 724, 726 és 728 portok lényegében olyan strukturált várakozási sorok, amelyekre írni lehet (kimenet), vagy amelyből olvasni lehet (bemenet), a szóban forgó 724, 726 és 728 portra vonatkozó objektumot reprezentáló változó révén. A. 724, 726 és 728 portok mobil portok, adat nem vész el, és minden egyes 724, 726 .és 728 porttal társítható biztonsági intézkedés ágy, hogy a kívánt személyen kívül senki más nem láthatja az ott megjelenő adatot.

A 7Ö0 megvalósításban használt 710 parancs héj xSpresso néven ismertté vált programnyelven alapul,

3Ö amelyet az. US 60/379,804 bejelentési számú, 2002. Május 10-én benyújtott ideiglenes szabadalmi bejelentés ismertet, és amelyet teljes terjedelmében jelén leírásunkban referenciaként tekintünk. Általánosságban az xSpresso progranmyelv olyan programnyeív és rnnílme modul, amely aszinkron rendszer összetevők között közvetít és vezérli az adatáramlást Egyebek között a szóban forgó programnyelv ki tudja fejezni a programok vagy szolgáltatások kooperatív dimenzióit. Ide értve a sorrendísé35 get, az időzítést, amelyet programozási úton tudunk hitelesíteni. A progranmyelv programozási utón

-23 fejez; kj egy testre szabható címke atepö nyelvből, például XML nyelvből kialakított szervezeti séma hozzáigazítását.

A 7. ábrán bemutatott példában az 1.-4 és 6-i0 nyilak egy-egy példát jelentenek a 724, 726 és 728 partok és a 710 parattcshéj közötti különböző kommunikációkra, amelyek segítségével a 716 tárolóban ta5 látható fájl vagy állomány szöveges adatát jeleníthetjük meg a 7.18 kijelzőn, hasonlóan a szakterületen jól Ismert. ”íype’' függvényhez. A 7. ábrán látható példában a 714 billentyűzet erőforrás felhasználója kezdi meg a műveletet azzal, hogy beírja a 714 blitenpvűzeten azt a szót, hogy type” (1 nyíl). A 710 parancshéj ezi a parancsot a 724 porton keresztül megkapja, és az adatot továbbítja a 728 porihoz, a 718 kijelzőn történő megjelenítés céljából (ez a 2 nyíl), például a felhasználó által bevitt adat képer10 rtyőre történő visszairása céljából (ezt nem mutatja külön nyíl).

Az állomány nevével a 71Ö parancshéj ezt követően az adatokat abba a 726 portba ltja (4 nyíl), amely a 716 tároló erőforrásnak (például lemeznek) felel meg, melynek eredményeképpen egy olvasási kérelem érkezik a tároló remiszer állományára vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan a 710 parancshéj; meghívja a 712 alkalmazás programot (5 nyíl), hogy megkapja és kiadja az olvasott adatokat Erre választó képpen a 7lő tároló erőforrás az adatokat elkezdi kiadni a 726 porton keresztül a 712 alkalmazás programnak, srtely erre az adatokat eljuttatja a 718 kijelző erőforrás 728 porijához, amit a. 6 nyíl és a 7 rsyíl jelöl. A 8 és 9 nyilak a snamdék adatáramlást mutatják, mely adatok hasonló módon kerülnek továbbításra, A 18 nyíl a 710 parsmeshéjhoz.visszaküldött.állapotkódoljelöli (például sikeres végrehajtás).

Találmány szerinti megoldásunknak köszönhetően a tárolás, bevitel és kimenet különböző rendszerek20 «él valósítható meg, anélkül, hogy maga a 700 megvalósítás ennek következtében bármennyit változna. A szükséges együttműködési képességet olyan közös nyelvű futásidejű osztályok útján valósíthatjuk meg, amelyek közös hagyományos összetevőket képviselnek (például billentyűzetet, konzolt és tárolást), A rendszer diszperzióját lokális és transzparens módon elosztott 7ÖÖ megvalósítással biztosítottuk, mint a párhuzamosság és az üzenettovábbítás explicit módon történő kezelése.

Mint az előző részletes leírásból látható, olyan eljárást és rendszert hoztunk létre, amellyel eszköz vagy készülék erőforrások elosztott felhasználását blAosiíhatjuk, az azonosító vagy azonosság koncepcióján alapuló módon. Az eljárás és a rendszer egy számítógép erőforrásait absxtrahálja az egyes eszközöktől vagy készülékektől, oly módon, hogy a felhasználó ezáltal számos előnyben részesül, és általánosságban javítja a felhasználó által tapasztalt számítástechnikai hatékonyságot. Az eljárás és a rendszer sémán alapul, bővíthető és erőteljesen rugalmas rendszer.

Jóllehet találmányunk számos módosításnak és alternatív kialakításnak vethető alá, a rajzon, illetve a fenti leírás részben néhány konkrét kiviteli alakot unhattunk be ezek közül, részletesen, kizárólag példáképpen, Szakember számára ennek alapján nyilvánvaló, hogy a bemutatott példák semmilyen módon nem korlátozzák a találmányt a rajzon és a szövegben megismerhető kiviteli alakokra, hanem ez4 * *

- 24zel ellentétesen, a bemutatott példák hozzájárulnak, hogy az Igényelt oltalmi körünk magában foglalja az összes lehetséges és elgondolható· módosítást, változtatást, alternatív kialakítást és ekvivalens megoldásokat, almi a találmányunk áitaí igényelt oltalmi kört a következő szabadalmi Igénypontok határozzák meg.

Claims (4)

Szabadalmi igénypontok

1» Eljárás egy' mobil számítástechnikai eszközzel történő nyomtatásra, egy számítástechnikai környezetben, nyomtaté meghajtóval nem rendelkező mobil számítástechnikai eszköz számára egy nyomtatón történő nyomtatás lehetővé tételére, 'Jcfíemew» hogy az eljárás magában foglalja:

1Ö a legalább egy azonosító információval társított mobil számítástechnikai eszközzel (202, 400) egy' másik, a legalább egy·' azonosító információval társított, a nyomtatóhoz (402) való nyomtató· meghajtóval (406) rendelkező számítástechnikai eszköz (212,404) felkutatását;

a mobil, számítástechnikai eszközzel (202, 4ÖÖ) a másik számítástechnikai eszközre (212, 404) vonatkozó adatok (2098) megszerzései;

15 a mobil számítástechnikai eszközzel (202, 400) az adatok (209B) értelmezését a másik számítástechnikai eszközón (212, 404) telepített nyomtató meghajtóhoz (406) való hozzáférés érdekében; és a mobil számítástechnikai eszközzel (202, 400) egy nyomtatási feladat végrehajtását, beleértve nyomtatási adatok rendelkezésre bocsátását a másik számítástechnikai eszközön (212, 404) át a nyomtató meghajtó (406) számára.

20

2. Az I. igénypont szerinti eljárás, uszn? jetonegw, hogy magában foglalja továbbá egy, az erőforrások használatára vonatkozó kérelem közlését (őöö) a mobil számítástechnikai eszköztől (202,400) a másik számítástechnikai eszközhöz (212,404).

3. Az I, vagy 2. igénypont szerinti eljárás, nzsal hogy magában foglalja továbbá-azonosító információ közléséi a mobil számítástechnikai eszköztől (202, 400) a másik számítástechnikai eszköz25 höz (212,404).

4. A 3. igénypont szerinti eljárás, nsxnf Jellemezve, hogy az azonosító információ bizonyítványoknak (2Ö7A, 2Ö7B) megfelelő információ.

5. A 4. igénypont szerinti eljárás, ««zad/eétemesve, hogy a bizonyítványok. (2Ö7A, 2078) egy hitelesítő szolgáltató (220) által rendelkezésre bocsátott -bizonyítványok.

30 ó. Számítógéppeí olvasható közeg, amely számítógéppel végrehajtható utasításokat-tartalmaz az 1-S. igénypontok bármelyike szerinti eljárás végrehajtására.

7, Rendszer egy számítástechnikai környezetben, nyomtató meghajtóval nem rendelkező mobil számi-25tásíeehnikai eszköz számára egy nyomtatón történő nyomtatás lehetővé tételére, βζζβί jd&wegye, hogy a rendszer tartalmaz:

egy, legalább egy azonosító Információval társított, nyomtató meghajtót tartalmazó és az azonosító információval társított legalább egy második számítástechnikai eszköz (202, 400) számára a nyomtató

5 meghajtóhoz való hozzáférést biztosító modort konfigurált és a legalább egy azonosító lotbrmációval társított erőforrás séma szerint a második számliástechnikai eszköz (202, 400) számára a nyomtató meghajtóra (406) vonatkozó információt nyújtó első számítástechnikai eszközt (212, 404); és a nyomtató meghajtóhoz (406) hozzáférést kérelmező módon konfigurált mobil számítástechnikai eszközként (202, 400) kiképzett, a nyomtatási feladat legalább egy részének végrehajtása érdekében az ellő só számítástechnikai eszközön (212, 404) telepített nyomtató meghajtóhoz (406) való hozzáférési Is beleértve egy nyomtatási feladatot végrehajtó második számítástechnikai eszközt (202, 400).

8, A 7, igénypont szerinti rendszer, hogy az első számdástechnikai eszközhöz (212,

4 04) kapcsolódó harmadik számítástechnikai eszköze van, ahol a második számítástechnikai eszköz (202, 400) egy műveletnek a nyomtatót (402) tartalmazó harmadik szánrltásteolmikaí eszközzel töríé.15 nő végrehajtása érdekében fér hozzá a nyomtató meghajtóhoz (4öő),