HU225344B1

HU225344B1 - Container with pressure control device for dispensing fluid, pressure control device and method for manufacturing the container

Info

Publication number: HU225344B1
Application number: HU0104673A
Authority: HU
Inventors: Johannes Jacobus Tho Vlooswijk; Der Klaauw Guido Petrus Jo Van
Original assignee: Heineken Tech Services
Priority date: 1998-12-16
Filing date: 1999-12-14
Publication date: 2006-10-28
Also published as: DE69904232D1; AU765197B2; PL348820A1; BG105604A; CN1334776A; CA2355267C; PT1140657E; PL194433B1; UY25858A1; SK8472001A3; SK286897B6; EP1140657A1; SI1140657T1; ATE228465T1; EP1140657B1; ES2188274T3; AU1698100A; US6412668B1; CN1131825C; WO2000035773A1

Description

A találmány tárgya továbbá eljárás, folyadék állandó nyomás alatti kiadagolására szolgáló tartály készítésére.

Az eljárás lényege, hogy a tartót a hozzákapcsolt első és második résszel a tartályba illesztik be, amely tartály meg van töltve a kiadagolandó folyadékkal, és ezt követően a tartályt lezárják.

A találmány tárgya tartály, nyomásszabályozó szerkezettel, egy lényegében állandó, előre meghatározott nyomás fenntartására egy tartályban, a tartály folyadék kiadagolására való, és a nyomásszabályozó szerkezetnek egy első kamrája van a nyomás alatti közeg, különösen nyomás alatti gáz tárolására, és egy második kamrája, amelyben legalább használat közben egy szabályozónyomás uralkodik, valamint egy harmadik kamrája, amely a tartály belső terében vagy azzal közlekedőén van kialakítva, vagy legalább részben a tartály belső terében helyezkedik el, és az első kamra és a harmadik kamra között egy átmenőnyílás van kialakítva, amelyben egy záróelem van, hogy lezárja az átmenőnyílást normálhasználat közben, amikor a harmadik kamrában a nyomás nagyobb, mint a szabályozónyomás, és egy szabályozóelem van a második kamra falának egy elmozdítható vagy deformálható részével elmozdíthatóan elrendezve, és úgy van elhelyezve, hogy legalább részben el tudja mozdítani a záróelemet, ha a nyomás a harmadik kamrában kisebb, mint a szabályozónyomás úgy, hogy a nyomás alatti közeg nyomás alatt tudjon áramolni az első kamrából a harmadik kamrába.

Ilyen típusú tartályt ismertet az EP-0349053 számú szabadalmi leírás.

Ez a tartály egy kupakot tartalmaz, amelyben egy első, második és harmadik kamra van, és az első kamra nyomás alatti gázzal van megtöltve, amely a tartály belső terében lesz ürítve. Az első kamra tetejére van helyezve a második és harmadik kamra, és a harmadik kamra az első kamra és második kamra között van elhelyezve. Az első és harmadik kamra között egy kiömlőnyílás van elhelyezve, amely egy záróelemmel van ellátva, és ezt egy rugó terheli zárt helyzetbe. A második kamrát a harmadik kamrától egy membrán választja el. Működés közben a második kamrában működő nyomás uralkodik, amely a membránt elmozgatja a harmadik kamrában uralkodó nyomás függvényében, amely membrán használat közben a tartály belső terével szabadon tud közlekedni. Ha a nyomás a kamrában esik, a membrán a záróelem felé mozog és ezáltal azt nyitott helyzetbe kényszeríti úgy, hogy a nyomás alatti gáz kiüríthető az első kamrából a harmadik kamrán keresztül a belső térbe. Következésképpen a nyomás a harmadik kamrában nő, ezáltal a membránt a második kamra irányába kényszeríti és a záróelem ismét zár.

Ennél az ismert tartálynál használat előtt egy olvadó elemet alkalmaznak, hogy megakadályozzák, hogy a záróelemet a membrán működtesse. Az egyik kivitelnél ezt úgy valósítják meg, hogy ezt az olvadóelemet a harmadik kamra és a környezet közötti nyílásban helyezik el, miután a harmadik kamrát olyan nyomásra hozták, amely nagyobb, mint a második kamrában használat közben uralkodó működő nyomás. Egy másik megoldásnál egy gyűrű alakú olvadóelemet helyeznek a záróelem egy része köré, ezáltal akadályozva meg a záróelem elmozdulását, mielőtt ez az olvadóelem megolvadna.

Ennek az ismert tartálynak a hiányossága, hogy használat előtt melegíteni kell, hogy az olvadó elem megolvadjon, ez szennyezi a kiadagolandó folyadékot és felmelegíti azt, ami nemkívánatos lehet. Azonkívül a tartály összeszerelése nehézkes, és nem lehet hosszú időn keresztül könnyen tárolni.

Egy másik, nyomásszabályozó szerkezettel ellátott tartályt ismertet az FR-A-2 6901 42 számú szabadalmi leírás. Ennek a tartálynak egy belső tere van, amelyben a kiadagolandó folyadék helyezkedik el, és ebben a belső térben egy, nyomásszabályozó eszközzel ellátott nyomás alatti edény van. A nyomás alatti edényben egy első kamra van kialakítva, amelybe a gázt viszonylag nagy nyomáson vezetik be, míg egy kiömlőnyílás is ki van alakítva, amely egy záróelemmel van lezárva. Ez a záróelem rúd alakú és a kiömlőnyílásban egy tömítőgyűrűvel van körülvéve, amely azt tömítetten lezárja. A rúd alakú elemben egy kerületi horony van kialakítva. A nyomás alatti edényben, az első kamrával szemben, egy második kamra van kialakítva, amely az első kamrához közeli oldalán egy membránnal van lezárva, amelyhez a rúd alakú elem egyik vége van csatlakoztatva. A második kamrában szabályozónyomást alkalmaznak, gáz segítségével. Az első és második kamra között egy harmadik kamra van, amelyen a rúd alakú elem keresztülnyúlik, és amely egy nyílással van ellátva, és ez folyadékkapcsolatot létesít a harmadik kamra és a tartály belső tere között.

Ha ennél az ismert berendezésnél a harmadik kamrában a kívánt nyomás uralkodik, amely például egyenlő a szabályozónyomással, a horony a harmadik kamrában helyezkedik el és a kiömlőnyílást a rúd alakú elem lezárja. Ha a belső térből folyadékot adagolnak ki, akkor abban a nyomás csökken, ami a harmadik kamrában is megfelelő nyomáscsökkenést eredményez. Ennek következtében a második kamra membrán alakú falrésze deformálódik az első kamra irányában, ezáltal a rúd alakú elemet tengelyirányban továbbmozdítja az első kamrába. Amikor a horony a tömítőgyűrű szintjéig mozdul el, nyomás alatti gáz tud megszökni az első kamrából a hornyon és a tömítőgyűrűn keresztül a harmadik kamrába, és onnan a tartály belső részébe. Ennek következtében a harmadik kamrában a nyomás nő úgy, hogy a membrán alakú fal visszadefor2

HU 225 344 Β1 málódik a szabályozónyomás ellenében, és így a rúd alakú elem elmozdul az első kamrából. Amikor a rúd alakú elemet a tömítőgyűrű ismét tömítően veszi körül, akkor a gáz nem tud tovább megszökni az első kamrából és ilyen körülmények között a nyomás a harmadik kamrában és a belső térben megközelítőleg ismét egyenlő a kívánt nyomással, ami ebben az esetben a szabályozónyomás.

Ennek az ismert tartálynak a hátránya, hogy mielőtt a gázt nyomás alatt bevezetnék az első kamrába, a záróelem és ennek szabályozóeleme, ebben az esetben a második kamra, a membrán alakú falrész és a rúd alakú elem már fel kell hogy legyen illesztve. Az első kamra meg van töltve azáltal, hogy gázt nyomnak be rendkívül nagy nyomáson a harmadik kamrába a nyíláson keresztül úgy, hogy a membrán alakú elem az első kamrától elfelé mutató irányban deformálódik. Ez azt vonja maga után, hogy a rúd alakú elem eltolódik az első kamrától olyan messzire, hogy annak kissé elkeskenyedő vége a kiömlőnyílásban helyezkedik el. A gáz ekkor át tud haladni ezen a végen, nagy nyomáson, és bevezetődik az első kamrába. Ha a nagy gáznyomás megszűnik, a rúd alakú elem ismét a kiömlőnyílásba mozdul el, a szabályozónyomás hatása ellenében, és lezárja a kiömlőnyílást. Ennek az a hátránya, hogy a nyomás alatti gáz bevezetése viszonylag bonyolult, és azt egy viszonylag kis nyíláson keresztül kell megvalósítani. Azonfelül fennáll annak a veszélye is, hogy ha nem megfelelően nagy töltőnyomást alkalmaznak, a rúd alakú elem teljes mértékben eltolódik az első kamrától és nem tér vissza a kiömlőnyílásba, ha a gáznyomás megszűnt, például úgy, hogy a rúd alakú elem kissé elfordul, míg a lezáró tömítőgyűrű eltolható a nyílásról. Azonkívül töltés alatt a membrán alakú falrész viszonylag nagy deformációt szenved. Ha, miután a gázt bevezették az első kamrába, ezt az ismert berendezést bizonyos ideig tárolják, a szabályozónyomás a membrán alakú elemre folyamatosan hat, anélkül, hogy a kívánt ellennyomás uralkodna a harmadik kamrában. A harmadik kamrában a nyomás lényegében atmoszferikus, következésképpen a membrán viszonylag erősen deformált állapotban marad, viszonylag hosszú ideig, ami kedvezően befolyásolja annak rugalmas tulajdonságait. Azonkívül ez azt a veszélyt vonja maga után, hogy a második kamrából az erősen deformált membránon keresztül vagy a mentén létrejövő gázszivárgás a szabályozónyomás változását okozza.

A membrán szivárgása esetén a szabályozónyomás kiesése következhet be úgy, hogy nem jön létre zárás és a gáz az első kamrából szabadon áramlik a tartályba, aminek következtében abban meg nem engedett nagy nyomás képződik.

Az ismert berendezés további hiányossága, hogy a rúd alakú test a második kamra kiömlőnyílását egy tömítőgyűrű segítségével zárja le. Ez a tömítőgyűrű folyamatosan alá van vetve a második kamrában uralkodó nagy gáznyomásnak. Ez azt jelenti, hogy ha a tömítőgyűrű és/vagy a rúd alakú elem nincsen pontosan elhelyezve és/vagy méretezve, akkor a gáz egyszerűen át tud áramlani a rúd alakú elem és a tömítőgyűrű között. Ez ismét azt eredményezi, hogy a gáz kiáramlik az első kamrából a tartály felé és abban túlzottan nagy nyomást hoz létre. Ez nemkívánatos, egyrészt, mert a tartályban túlzottan nagy nyomás keletkezik, másrészt mert a folyadékkiporlasztás rosszul működik.

A találmány feladata az előzőekben leírt típusú olyan tartály létrehozása, amely az ismert tartályok hiányosságait kiküszöböli, de azok előnyeit megtartja. A találmány feladata ezért egy olyan tartály létrehozása nyomásszabályozó szerkezettel, amellyel a tartályban lényegében állandó, előre meghatározott nyomást lehet fenntartani, ugyanakkor a tartály nyomás alatti közeggel egyszerűen tölthető meg és a nyomásszabályozás viszonylag hosszú ideig fenntartható.

Ezt a találmány értelmében egy olyan, a bevezetőben ismertetett típusú tartállyal valósítjuk meg, amelynél legalább a szabályozóelem és/vagy a második kamra legalább részben eltávolítható az első kamrából, és a terhelőeszköz úgy van kialakítva, hogy a záróelemet zárt helyzetben tartsa, ha legalább a szabályozóelem és/vagy a második kamra legalább részben el van távolítva úgy, hogy az első kamrát meg lehet tölteni, míg a második kamrát és/vagy a szabályozóelemet tárolni és szállítani lehet az első kamrától különállóan.

A találmány szerinti tartályban nyomás alatti közeget lehet bevezetni és megtartani az első kamrában anélkül, hogy a szabályozóelem és/vagy a második kamra fel lenne illesztve. Valójában a záróelem zárt helyzetben van terhelve és az átmenőnyílást zárva tartja mindaddig, amíg a szabályozóelemet, vagy legalább a második kamrát eltávolítjuk, vagy legalább annak nyomásszabályozó működését leállítjuk. Az ezzel elérhető előny az, hogy a szabályozóelem felilleszthető, miután az első kamrát megtöltöttük, és a szabályozóelem az első kamrától függetlenül tárolható és szállítható. Azonkívül még az az előny is adódik, hogy az első kamrából kiindulva különböző szabályozóelemeket alkalmazhatunk a kívánt szabályozónyomás, a működtetőelem kívánt útja vagy hasonló függvényében. Ez azt is megakadályozza, hogy a záróelem túl korán működésbe lépjen. Valójában a záróelemet a szabályozóelem csak összeszerelés után tudja működtetni. Előnyösen az első kamra a záróelemen át gázzal vagy más nagynyomású közeggel tölthető meg, de az első kamra megtölthető a záróelem elhelyezése előtt is.

Előnyös módon a találmány szerinti berendezésnél a záróelem legalább lényegében az átmenőnyílás azon oldalán van elhelyezve, amely az első kamrával szemben van, és le tudja zárni az átmenőnyílást azáltal, hogy nekiütközik az átmenőnyílás körül lévő ülésnek, továbbá határolóeszközei vannak, a záróelem lehetséges útjának korlátozására úgy, hogy amikor a záróelem az átmenőnyílástól maximálisan eltávolodik, folyadékot lehet bevezetni az első kamrába a záróelemen keresztül.

A záróelem elhelyezésével az első kamrával szemben lévő átmenőnyílás oldalán az az előny jár, hogy használat közben a záróelem az átmenőnyílás irányába van kényszerítve, az ülés ellenében, az első kamrában uralkodó nyomás hatására úgy, hogy az átmenőnyílást lezárja. A záróelem maximális útját határoló ha3

HU 225 344 Β1 tárolóeszközök megakadályozzák, hogy a záróelem lazán belépjen az első kamrába. Ha a határolóelemeket megfelelő módon alakítjuk ki, akkor nyomás alatti gáz vezethető be az első kamrába az átmenőnyíláson keresztül úgy, hogy az a záróelemen egyszerű módon áthalad. A határolóelemek ezért például kialakíthatók bordák, rések vagy járatok alakjában úgy, hogy a záróelem, amikor elmozdul a járatról, nekiütközhet a bordák egy részének, vagy pedig a rések és nyílások közötti anyagnak és így szabaddá teszi a folyadékkapcsolatot az átmenőnyílás és a záróelem között egyrészt, és a bordák vagy rések és járatok közötti bemélyedések között másrészt. Ilyen bordák, rések vagy nyílások kialakíthatók a záróelemnek az üléstől elfelé mutató oldalán is.

Előnyős, ha a terhelőeszközként rugót alkalmazunk, amely a záróelemet záróhelyzetbe kényszeríti, akkor is, ha az első kamrában nem uralkodik túlnyomás. Ezáltal könnyen megakadályozható, hogy az első kamra belső tere ne szennyeződjön, ugyanakkor gázok vagy szilárd közegek nem tudnak abból megszökni.

Egy további előnyös kivitelnél a szabályozóelemnek fő mozgásiránya van, amely a záróelem fő mozgásirányával szöget zár be, és ez a szög előnyösen 90° és 175° között van, különösen 90° és 135° között, előnyösen kb. 90°.

Ilyen tartály esetében az az előny adódik, hogy a szabályozóelem fő mozgásiránya nem fog egybeesni a záróelem fő mozgásirányával, ami nagy szabadságfokot ad a tervezésnél és nagyobb tűréseket tesz lehetővé. Valójában összeeső főirányok esetében a második kamra helyzetét vagy legalább a szabályozóelemét rendkívül pontosan kell meghatározni a záróeleméhez képest, legalább a zárt helyzetben. Egy további előny, hogy a szabályozóelem nem szándékolt elmozdulása a záróelem fő mozgásirányában nem fogja, vagy legalábbis nem fogja közvetlenül a záróelem elmozdulását eredményezni, (gy a gáz nem szándékos kiengedése még hatékonyabban meg van akadályozva.

Előnyösen a szabályozóelem legalább lényegében teljesen az első kamrán kívül esik, ami lehetővé teszi, hogy azt egyszerű módon el tudjuk távolítani. Ez nem teszi szükségessé egy nyílás szabaddá tevését az első kamrában.

Egy további rendkívül előnyös kivitelnél a záróelem egy szelep részeként van kialakítva, amely úgy van elhelyezve, hogy egy zárt helyzetből egy nyitott helyzetbe mozgatható legalább egy szabályozóelem segítségével.

Az, hogy záróelemként egy szelep legalább egy részét alkalmazzuk, azzal az előnnyel jár, hogy a záróelemet könnyen lehet zárt helyzetbe terhelni. Az, hogy a záróelem könnyen nyitható, legalább a szabályozóelemmel, azt az előnyt adja, hogy egy ilyen szelep segítségével egy önszabályozó nyomásszabályozó szerkezetet kapunk a találmány szerinti tartályban.

További előny, hogy a szabályozóelem oldhatóan van a záróelemhez csatlakoztatva, különösen bepattanókapcsolattal.

Azáltal, hogy a szabályozóelem oldhatóan van a záróelemhez kapcsolva, lehetővé válik, hogy a záróelemet a szabályozóelemhez képest viszonylag egyszerű módon helyezzük el, ugyanakkor a záróelem mozgatása a szabályozólemmel könnyen létrehozható. Egy bepattanókapcsolat lehetővé tesz ilyen összekapcsolást, viszonylag egyszerű módon. Ugyanakkor ez egyszerűen megakadályozza, hogy a szabályozóelem lekapcsolódjon a záróelemről és helytelenül legyen felhasználva. Egy előnyös kivitelnél az első kamra egy első házban és a második kamra egy második házban van elhelyezve, és az első háznak a második házhoz való kapcsolására, különösen bepattanókapcsolat létrehozására kapcsolóelemek vannak kialakítva.

Azáltal, hogy az első kamrát egy első házban és a második kamrát egy második házban helyezzük el, amelyeket kapcsolóeszközökkel lehet összekapcsolni, a találmány szerinti tartály egyszerű módon létrehozható. Különösen a bepattanókapcsolat lehetővé teszi az összekapcsolást rendkívül egyszerű módon. Ilyen bepattanókapcsolat azért előnyös, mert egyszerűen nem kapcsolható szét. Valójában más kapcsolóeszközöket is alkalmazhatunk, például bajonettzárat, csavarozást vagy hasonlót.

Egy más kivitelnél egy töltőnyílás van kialakítva az első kamrában, amely az átmenőnyílástól távolságban helyezkedik el. Ennek az az előnye, hogy az első kamrát nem kell az átmenőnyíláson át megtölteni.

Egy további előnyös kivitelnél a harmadik kamra legalább lényegében egy ballon alakú vagy másként kiterjedő elemben van elhelyezve úgy, hogy az első kamrából jövő gáz ebbe a kiterjedő elembe jut, és a tartályban lévő és abból kiadagolandó folyadéktól különválasztva marad.

Az első kamrából származó gáz összegyűjtésével egy ballon alakú vagy másképpen expandálódó elemben az az előny adódik, hogy a kiadagolandó folyadék és a nyomás alatti folyadék közötti érintkezés, valamint azok keveredése meg van akadályozva. Ez rendkívül előnyös, különösen ha toxikus vagy kémiai okokból a nyomás alatti folyadékot nem kell kiadagolni, vagy legalábbis nem a kiadagolandó folyadékkal együtt.

A találmány tárgyát képezi továbbá egy nyomásszabályozó szerkezet, amelyet a találmány szerinti tartállyal együtt lehet használni.

A nyomásszabályozó szerkezetet az jellemzi, hogy a nyomásszabályozó szerkezet egy közbenső részt tartalmaz, amelyben legalább az átmenőnyílás és a záróelem van, és a közbenső rész egy első kamrához csatlakoztatható, és legalább a szabályozóelem és/vagy a második kamra legalább részben eltávolítható a közbenső részről, továbbá terhelőeszköze van, amely a záróelemet zárt helyzetben tartja, amikor a szabályozóelem és/vagy a második kamra legalább részben el van távolítva.

Egy közbenső rész alkalmazásával, amely az első kamrához kapcsolható és amelynek legalább egy átmenőnyílása és egy záróeleme van, egy viszonylag egyszerű ház hozható létre az első kamra számára, megfelelő átmenőnyíiással. Egy kívánt pillanatban a második kamra a szabályozóelemmel ráhelyezhető a közbenső részre és ahhoz hozzákapcsolható úgy, hogy a kívánt

HU 225 344 Β1 nyomásszabályozó szerkezet létrejön vagy legalábbis használatra kész helyzetben van. A felhasználás szerint egy megfelelő második kamra megfelelő szabályozóelemmel minden esetben kiválasztható.

A találmány továbbá egy eljárásra is vonatkozik, nyomás alatti folyadékot állandó nyomással kiadagoló tartály előállítására, amelynek lényege, hogy egy héj alakú tartót képezünk egy nyomásszabályozó szerkezet egy részével, ez az első rész legalább egy záróelemet tartalmaz, amely zárt helyzetbe van terhelve és kívülről kifejtett túlnyomással nyitható, nyomás alatti közeget vezetünk be túlnyomással a tartóba a záróelem mentén viszonylag nagy nyomáson és a túlnyomás megszüntetésével a záróelem zárt helyzetbe mozdul el, ami után a nyomásszabályozó szerkezet második részét felszereljük az első részre, ez a második rész szabályozónyomással szabályozott szabályozóelemet tartalmaz, amely a záróelemet nyitott helyzetbe kényszeríti a terhelés ellenében, ha tartály környezetében olyan nyomás uralkodik, amely kisebb, mint a szabályozónyomás, és a tartót a hozzákapcsolt első és második résszel a tartályba illesztjük be, amely tartály meg van töltve a kiadagolandó folyadékkal és ezt követően a tartályt lezárjuk.

Ezzel az eljárással egy olyan tartályt kapunk, amely közvetlenül használatra kész, a felhasználó számára. Ha a tartályban lévő folyadék egy részét abból eltávolítottuk, a tartályban a nyomás csökken. Egy nyomásszabályozó szerkezet segítségével a nyomás alatti közeget, különösen a gáz egy részét kiengedjük az első kamrából, hogy a nyomáscsökkenést kiegyenlítsük. Előnyösen a tartály belső terében a nyomást úgy szabályozzuk, hogy az elegendő legyen ahhoz, hogy a közeget a tartályból a kívánt nyomáson kinyomja. Magától értetődő azonban, hogy a belső térben a nyomást egy viszonylag alacsony szinten, például atmoszferikus szinten vagy az alatt is szabályozni lehet, amikor a belső térbe bevezetett folyadék például védőgázként vagy arra szolgál, hogy megakadályozza egy kisebb nyomás létrejöttét a belső térben, amely megakadályozza, hogy abból a folyadékot ki lehessen adagolni vagy legalábbis azt nehezebbé teszi.

A találmány azonkívül egy tartály vagy egy nyomásszabályozó szerkezet használatára is vonatkozik, szénsavas italok, különösen sör kiadagolására, lényegében állandó nyomáson, és ilyen eljárásra.

Nyomás alatti közegként, előnyösen gázként különösen C₂O- vagy CO₂-tartalmú gázt alkalmazunk a találmány szerinti eljárásnál vagy berendezésnél. Azonban természetesen más nyomás alatti közeg, például nyomás alatti folyadék is alkalmazható. Nyomás alatti közeg kémiai úton is előállítható, például kalcium, bikarbónát és sav, például citromsav kombinálásával. így nyomás alatti gáz, különösen CO₂ jön létre. Számos variáció lehetséges. A bikarbónát vagy más kalciumos termék bevezethető a harmadik kamrába a záróelemmel szemben fekvő oldalon.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti tartály példaként! kiviteli alakját tüntetik fel. A rajzon az

1. ábrán nyomásszabályozó szerkezettel ellátott tartály vázlatos oldalnézete látható, a

2. ábrán a nyomásszabályozó szerkezet első kivitelének vázlatos metszete látható, a

3. ábrán az első kivitel szerinti nyomásszabályozó szerkezet egy részletének metszete látható, a

4. ábra a nyomásszabályozó szerkezet egy másik kivitelének metszetét mutatja, az

5. ábra a nyomásszabályozó szerkezet egy harmadik kivitelének metszetét mutatja, a

6. ábra a nyomásszabályozó szerkezet egy negyedik kivitelének metszetét mutatja, a

7. ábra a nyomásszabályozó szerkezet egy ötödik kivitelének metszetét mutatja.

A leírásban a találmányt főleg egy olyan tartállyal kapcsolatban ismertetjük, amelynek nyomásszabályozó szerkezete van italok, különösen üdítőitalok, főleg pedig szénsavas italok, mint például sör kiadagolására, azonban magától értetődik, hogy a berendezéssel más közegek Is kiadagolhatók, például kozmetikai termékek, habképző termékek, gázok és hasonlók. A leírásban azonban főleg nyomás alatti közegek, azaz folyadékok kiadagolásáról lesz szó. A nyomásszabályozó szerkezettel azonban állandó nyomás is tartható a tartályban, például a tartály környezetének szintjén, annak érdekében, hogy a tartály deformációját megakadályozzuk, vagy a kiadagolóműveletet leállítsuk, vagy védjük a tartály tartalmát kívülről jövő szennyeződés ellen.

A leírásban azonos szerkezeti részeket azonos hivatkozási számmal jelöltünk.

Az 1. ábrán nagyon vázlatosan egy 1 tartály látható oldalnézetben, amelynek lényegében hengeres doboz alakja van és amelynek 4 belső terében 2 ital helyezkedik el. Az 1 tartályban egy 6 felső tér van, amely például szén-dioxiddal van megtöltve. Az 1 tartályban azon kívül egy 8 nyomásszabályozó szerkezet van elhelyezve, amely nyomás alatti 10 edényből, 12 szelepegyüttesből és 14 kiömlőnyílásból áll. A nyomás alatti 10 edényben gáz van tárolva viszonylag nagy nyomáson, a későbbiekben ismertetett módon. A 12 szelepegyüttes segítségével gázt lehet bevezetni, a későbbiekben ismertetett módon, a nyomás alatti 10 edényből az 1 tartály 4 belső terébe a 8 nyomásszabályozó szerkezeten keresztül, hogy az 1 tartályban a nyomást szabályozzuk. Az 1. ábrán látható kivitelnél az 1 tartály oldalfalán egy 16 csap van, amelyen keresztül a 2 ital kiüríthető a 4 belső térből.

A 2. ábrán a 8 nyomásszabályozó szerkezet első kivitele látható, amelynek hengeres 18 első háza képezi a nyomás alatti 10 edényt és ennek felső vége szomszédságában 20 töltőnyílás van, amelybe egy 22 közbenső rész van rögzítve, a későbbiekben részletesen ismertetett módon. A 18 első házon belül egy 24 első kamra van kialakítva, amely nagymértékben meg van töltve aktivált szénnel, például aktivált 26 szénszálakkal, amelynek nagy adszorpciós és abszorpciós képessége van a nyomás alatti gáz, például CO₂ számára. Ez lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségű nyomás alatti gázt vezessünk be a 24 első kamrába, az ezáltal elér5

HU 225 344 Β1 hető nyomáshoz viszonyítva. Ebből az az előny származik, hogy a 24 első kamra viszonylag kicsi lehet, ugyanakkor elegendő mennyiségű gázt tartalmazhat. Az aktivált szén ilyen módon való felhasználását ismerteti az NL 1009654 számú szabadalmi leírás, amelyet a jelen leírásba beépítettünk.

CO₂ hozzáadása helyett alkalmazhatunk más nyomás alatti közeget is az első kamrában, például nyomás alatti folyadékot. Ha szükséges, reaktív közeget is bevezethetünk az első kamrába, amely reaktív közeg egy második reaktív közeggel tud reakcióba lépni, hogy nyomás alatti közeget, például CO₂-ot képezzen. Ez lehet például egy sav vagy egy kalciumtermék, mint például citromsav vagy bikarbónát, míg a második reaktív komponenst az első kamrában tárolhatjuk, és csak akkor lép reakcióba, ha a nyomás csökken, vagy a harmadik kamrában tárolhatjuk, a záróelemnek az első kamrától távoli oldalán. Ebben az esetben a komponensek közötti reakció nem jön létre addig, amíg a záróelem időszakosan nyitott helyzetbe nem kerül, amikor a nyomás a tartály belső terében csökken és a komponensek összekerülnek vagy elegendő nyomásváltozást szenvednek ahhoz, hogy a kívánt gáz létrejöjjön. Más reakciókat is alkalmazhatunk megfelelő módon, amelyeket a kiadagolandó közegtől függően kell megválasztani.

A 22 közbenső részben egy 28 átmenőnyílás van, amely alsó végével szomszédosán részben le van zárva egy befelé nyúló 30 karimával, amelyben több 32 bypassnyílás van. A felső végről egy 34 ülés van beillesztve a 28 átmenőnyílásba, amely 34 ülésnek a 30 karima felé néző felülete domború és ehhez egy tengelyirányú 36 furat kapcsolódik. A domború 35 felület és a 30 karima között egy 38 üreg van kialakítva, amelybe egy golyó alakú 40 záróelem van mozgathatóan elhelyezve. A 40 záróelemet egy 42 terhelőeszköz terheli vagy nyomja neki a domború 35 felületnek és a tengelyirányú 36 furatnak és ebben a nekinyomott helyzetben az lezárja a tengelyirányú 36 furatot, úgy hogy az gáztömör és folyadéktömör legyen. Az ábrázolt kivitelnél a 42 terhelőeszközt nyomórugóként ábrázoltuk, amelyet a 30 karima hordoz.

Amint a 2. ábrán látható, a 22 közbenső rész egy első 44 kapcsolóelemet tartalmaz, bepattanóujjak vagy bepattanógyűrű alakjában, amely deformációval átnyomható a 20 töltőnyíláson és annak hosszanti széléhez rögzíthető. Egy 46 támasztószél van kialakítva, amely a 20 töltőnyílás hosszanti szélének tetejére ütközik. Ily módon a 22 közbenső rész helyében rögzített módon van a 18 első házhoz kapcsolva, míg az első 44 kapcsolóelemmel és a 46 támasztószél gáztömör és folyadéktömör tömítést biztosít. Ebből a célból egy töm Kőeszközt, mint például gumigyűrűt, folyékony tömítést, deformálódó eszközöket vagy hasonlót alkalmazhatunk, ha szükséges, amelyeket a rajzon nem ábrázoltunk. A 46 támasztószél fölött bizonyos távolságban egy második, további 48 kapcsolóelem van elhelyezve, egy hosszanti irányban nyúló hosszanti szél alakjában, amely párhuzamos a 46 támasztószéllel. Ez alá a második 48 kapcsolóelem alá egy 52 második ház 50 ellen kapcsolóeleme rögzíthető. Az 52 második háznak hengeres hosszanti 54 fala van, amelyet egyik oldalon 56 végfal zár le, míg a szemben fekvő oldalon az 50 ellen kapcsolóelem bepattanóujjak vagy bepattanószél alakjában van kialakítva. Az 52 második házon belül egy kör alakú 58 membrán helyezkedik el, amelynek hosszanti széle gáztömören és folyadéktömören van a hosszanti 54 falhoz rögzítve. Az 56 végfal, a hosszanti 54 fal és az 58 membrán között egy 60 második kamra képződik, amelynek egy deformálható falrészét képezi az 58 membrán. Az 58 membrán, a hosszanti 54 fal és a 24 első kamra között egy 62 harmadik kamra van, amely legalább egy 64 kiömlőnyílás útján folyadékkapcsolatban van az 1 tartály 4 belső terével. Az 58 membrántól egy rúd alakú 66 szabályozóelem nyúlik át a tengelyirányú 36 furaton a 40 záróelemmel szomszédos helyzetig. A 66 szabályozóelemnek az első vége az 58 membrán közepéhez van rögzítve úgy, hogy az 58 membrán deformációja során a 66 szabályozóelem tengelyirányban elmozdul. A 66 szabályozóelem hosszát úgy választjuk meg, hogy ha a 60 második kamra térfogata előre megválasztott módon megnő az 58 membrán deformációja által, akkor a 66 szabályozóelemnek az 58 membrántól távoli, szabad vége a 40 záróelemet eltolja a 34 ülésről úgy, hogy gáz tud nyomás alatt áramlani a 28 átmenőnyílásokon, a 32 bypassnyílásokon, a 38 üregen és a tengelyirányú 36 furaton keresztül a 62 harmadik kamrába és innen a 64 kiömlőnyíláson keresztül az 1 tartály 4 belső terébe. Ily módon a nyomás az 1 tartály 4 belső terében megnövelhető, például azért, hogy ezt a nyomást a kívánt szintre hozzuk, ha italt ürítettünk ki az 1 tartályból.

Használat előtt nyomás alatti közeget, például gázt helyezünk a 60 második kamrába egy első nyomáson, amelyet szabályozónyomásnak nevezünk, és amely kissé nagyobb, mint az a nyomás, amelyet elérni kívánunk az 1 tartály 4 belső terében. Az a mérték, amennyivel ez a szabályozónyomás nagyobb, mint a 4 belső térben kívánt nyomás, lényegében meghatározható azzal a terheléssel, amelyet a 42 terhelőeszköz fejt ki. Ha a szabályozónyomás uralkodik a 60 második kamrában, az 58 membrán laposan helyezkedik el, párhuzamosan az 56 végfallal, és a 66 szabályozóelem szabad vége a 40 záróelem szomszédságában helyezkedik el. Ha a 16 csapon keresztül 2 italt ürítünk ki a 4 belső térből, az 1 tartályban a nyomás csökken. Ez azt jelenti, hogy a nyomás a 62 harmadik kamrában ugyancsak csökken, aminek eredményeképpen a 60 második kamra és a 62 harmadik kamra közötti nyomáskülönbség miatt az 58 membrán deformálódik és a 60 második kamra térfogata nő. Ez azt eredményezi, hogy a 66 szabályozóelem elmozdul a 40 záróelem ellenében és azt eltávolítja a 34 ülésről, a 42 terhelőeszköz ellenében. Ennek megfelelően nyomás alatti gáz áramlik a 24 első kamrából a 40 záróelemen át a 62 harmadik kamrába és a 4 belső tér felé. Ha a nyomás a 62 harmadik kamrában és így a 4 belső térben visszatér a kívánt szintre, az 58 membrán visszakényszerül lapos helyzetébe, amint az a 2. ábrán látható és

HU 225 344 Β1 vele együtt elmozdul a 66 szabályozóelem is. Ennek megfelelően a 42 terhelőeszköz a 40 záróelemet visszanyomja záróhelyzetbe a 34 ülésre. Ily módon valahányszor a nyomás a 4 belső térben a kívánt szint alá esik, gáz áramlik a 24 első kamrából a 4 belső térbe úgy, hogy a nyomásszabályozás automatikusan létrejön. Ha szükséges, a 18 membrán tál alakú lehet, és ha a szabályozónyomás a 60 második kamrában megfelel az első, kívánt nyomásnak az 58 membrán domború oldala a 60 második kamra felé néz. Ennél a kivitelnél egy kiegészítő nyomáskülönbségre van szükség a 60 második kamra és 62 harmadik kamra között, ahhoz, hogy a 66 szabályozóelemet kielégítő mértékben elmozdítsa és a 40 záróelemet letolja a 34 ülésről. Azonkívül az 58 membrán ellentétes értelmű mozgásakor a 62 harmadik kamrában a nyomásnak kissé tovább kell nőnie, mint sík 58 membrán esetében ahhoz, hogy az 58 membránt, a 60 második kamrából nézve homorú alakjáról, visszadeformálja domború alakúra. Ez azt jelenti, hogy ha a 40 záróelem nyitva van, a 4 belső térben a nyomás kissé megemelkedik a kívánt nyomás fölé, viszont a gáz csak akkor áramlik a 24 belső kamrából a 4 belső térbe, ha abban a nyomás a kívánt szint alá esett.

A 60 második kamrában gáz vagy más folyadék vagy gáz és szilárd anyag kombinációját alkalmazhatjuk nyomás alatti közegként, úgyhogy a szabályozónyomás az 1 tartályban lévő 2 ital hőmérsékletére vonatkozhat. (gy például a 60 második kamrába a 2 ital bizonyos mennyisége vagy ennek megfelelő más folyadék helyezhető el és a 60 második kamrában uralkodó hőmérséklettől függően a benne lévő 2 italból kilépő gáz fogja létrehozni a 60 második kamrában a nyomás növekedését vagy csökkenését. Hasonló hatás érhető el, ha gázadszorbeáló vagy -abszorbeáló eszközt helyezünk el a 60 második kamrában, amelynek adszorpciós vagy abszorpciós képessége többek között a hőmérséklettől függ. Ily módon a 4 belső térben még jobb nyomásszabályozás valósítható meg.

A találmány szerinti 8 nyomásszabályozó szerkezet a következőképpen használható. A 20 töltőnyíláson keresztül megfelelő mennyiségű töltőanyagot, például aktivált 26 szénszálakat, aktivált szénport vagy hasonló, gázt adszorbeáló és/vagy abszorbeáló szereket, amelyek például az EP 5 692 381 számú szabadalmi leírásból ismertek, vezetünk be a 24 első kamrába. Ezt követően a 22 közbenső részt tömítően rögzítjük a 20 töltőnyílásba egy első 44 kapcsolóelemmel, ami után a rajzon nem ábrázolt töltőfej hozzácsatlakoztatható a 22 közbenső részhez úgy, hogy nyomás alatti gázt lehet bevezetni a 24 első kamrába a tengelyirányú 36 furaton és a 40 záróelemen keresztül. A gáznyomás olyan nagy, hogy a 40 záróelem elmozdul a 34 ülésről a 42 terhelőeszköz ellenében. A töltőfej ellátható kapcsolóelemmel, amely hasonló az 50 ellen-kapcsolóelemhez, amely kapcsolóelem lehetővé teszi a töltőfej hozzákapcsolását a 22 közbenső rész második 48 kapcsolóeleméhez. Ha a töltőfejben a gáznyomás megszűnik, a 40 záróelem újra nekinyomódik a 34 ülésnek a 42 terhelőeszköz által és lezárja a tengelyirányú furatot úgy, hogy a nyomás alatti gáz be van zárva a 24 első kamrába. Ezt követően, előnyösen közvetlenül használat előtt, az 52 második kamra összeköthető a 22 közbenső résszel a második 48 kapcsolóelem segítségével, a fent leírt módon, és így a 8 nyomásszabályozó szerkezet használatra kész.

A 2. ábrán látható kivitelnél a 40 záróelem a 22 közbenső rész 68 felső felülete alatt, attól kis távolságban van elhelyezve, megakadályozva ezáltal, hogy a 40 záróelem a 34 ülésről szándékolatlanul lenyomódjon. A 18 első ház a 22 közbenső résszel együtt megtöltött 24 első kamra esetében az 52 második háztól különállóan tárolható és szállítható. Ez logikai előnyöket biztosít, ugyanakkor megakadályozza, hogy a gáz szándékolatlanul megszökjön a 24 első kamrából. Valójában a nyomásszabályozás csak akkor indul, miután a 18 első házat és az 52 második házat összekapcsoltuk. Egy további előny, hogy minden esetben a kívánt felhasználástól függően, különösen pedig a szabályozandó nyomástól, például a kívánt szabályozónyomástól függően megfelelő 52 második házat vagy legalább megfelelő 22 közbenső részt lehet a 18 első házhoz kapcsolni. Azonkívül az 58 membrán nem kívánt terhelése könnyen megakadályozható, például azáltal, hogy a harmadik kamra első oldalát egy megfelelő kupakkal lezárjuk, amikor az 52 második házat lekapcsoljuk a 22 közbenső részről. A 66 szabályozóelem ekkor támaszt kaphat a kupak belső oldaláról. A találmány szerinti nyomásszabályozó szerkezet további előnye, hogy a töltőeszköz, amellyel a gázt a 24 első kamrába vezetjük be, viszonylag egyszerű kivitelű lehet, összehasonlítva azokkal a töltőszerkezetekkel, amelyekkel az ismert aeroszolos tartályokat vagy hasonlókat megtöltjük. Mivel a gázt nem kell nyomás alatt bevezetni a viszonylag kis 64 kiömlőnyíláson és a 62 harmadik kamrán keresztül, a töltés viszonylag gyorsan végbemehet, különösen azért, mert a töltés alatt a 66 szabályozóelem nem nyúlik be a tengelyirányú 36 furatba.

A 3. ábra a találmány szerinti 108 nyomásszabályozó szerkezet egy másik kivitelét mutatja, amelynél ismét a 122 közbenső rész a 118 első ház 120 töltőnyílásába van erősítve, első 144 kapcsolóelem és a vele társított 146 támasztószél segítségével. A fentiekben leírt módon a 152 második ház a 122 közbenső részre van rögzítve. Ennél a kivitelnél egy 158 dugattyú van a 152 második házban elhelyezve, amely a 166 szabályozóelemhez van csatlakoztatva. A 158 dugattyún 170 tömítőgyűrű vagy hasonló van, hogy gáztömören és folyadéktömören lezárt 160 második kamrát hozzon létre a 158 dugattyúnak a 124 első kamrától távoli oldalán, egy közbenső 162 harmadik kamrával.

A 4. ábra a találmány szerinti nyomásszabályozó szerkezet egy másik változatát mutatja, amelynél egy 218 első ház 219 felső oldalánál egy külső 221 csavarmenettel van ellátva és ez egy belső 223 csavarmenettel tud együttműködni, amely egy 252 második ház alsó végén van kialakítva. A 252 második ház kupak alakú és hengeres hosszanti 254 fala és zárt 256 végfala van. A 252 második házon belül egy 270 rugóval ellátott 258 dugattyú van elhelyezve, amely a 252 második há7

HU 225 344 Β1 zat 260 második kamrára és 262 harmadik kamrára osztja. A 224 első kamrában adszorbeáló és/vagy abszorbeáló 226 anyag van ismét elhelyezve.

Ennél a kivitelnél egy lényegében hengeres 272 horony nyúlik le a 218 első ház 219 felső oldalából a 218 első ház 274 feneke felé, a 218 első házzal koaxiálisán. A 272 horony felső oldalán nyitott és hosszanti 276 fala és 278 feneke van. A hosszanti 276 falban egy 228 átmenőnyílás van, amelyben egy tengelyirányú 236 furat van és ez a 272 horonytól távoli oldalánál egy 234 üléssel van összekötve. Egy rugó alakú 242 terhelőeszköz segítségével, amely például a 218 első ház hosszanti falának belső oldalára támaszkodhat, egy lényegében golyó alakú 240 záróelem nyomódik neki a 234 ülésnek. Egy 280 csap van a 240 záróelemhez rögzítetten csatlakoztatva, amely átnyúlik a tengelyirányú 236 furaton a 272 horonyba. Terhelőhelyzetben a 240 záróelem tömítően nekinyomódik a 234 ülésnek. A 224 első kamrában egy 282 szűrő van elhelyezve a 272 horony hosszanti 276 fala és a 218 első ház külső fala között, amely 282 szűrő a gázzal szemben áteresztő, amely azonban megakadályozza, hogy a 226 anyag elérje a 240 záróelemet és a 228 átmenőnyílást.

A 258 dugattyú alsó oldaláról egy rúd alakú 266 szabályozóelem nyúlik be a 272 horonyba. A 272 hornyon belül egy tárcsa alakú 284 nyomóelem van elhelyezve a 266 szabályozóelem körül, amely nyomóelem a 258 dugattyúval párhuzamos és D átmérője van úgy, hogy a 266 szabályozóelem tengelyirányú mozgása során a 284 nyomóelem a 280 csap szabad végével érintkezik. Ha a 284 nyomóelemet tovább mozgatjuk a 4. ábrán látható helyzetből a 278 fenék irányában, az a 280 csapot tovább mozgatja tengelyirányban a 236 furatba, úgy hogy a 240 záróelem elmozdul a 234 ülésről a 242 terhelőeszköz ellenében. Az ezzel elérhető előny, hogy a gáz a 224 első kamrából a 234 ülésen, a 240 záróelemen, valamint a 228 átmenőnyíláson keresztül a 272 horonyba tud áramlani, amely össze van kötve a 262 harmadik kamrával vagy annak egy részét képezi. A 262 harmadik kamrából a gáz ki tud áramlani a 264 kiömlőnyíláson keresztül. A 266 szabályozóelem tengelyirányú mozgása ismét a 260 második kamrában uralkodó szabályozónyomás és a 262 harmadik kamrában uralkodó nyomás közötti nyomáskülönbség hatására jön létre. Előnyösen egy 286 távolságtartó gyűrű van a 272 horonyban elhelyezve, amely vezetni tudja a 266 szabályozóelemet. A 286 távolságtartó gyűrűbe 233 bypassnyílások alakíthatók ki a gáz áteresztésének biztosítására. A 286 távolságtartó gyűrű átmérője megközelítőleg megegyezik a 272 horony belső átmérőjével. A 286 távolságtartó gyűrű a 266 szabályozóelemmel együtt mozoghat vagy azt vezetheti. Természetesen a 266 szabályozóelem kialakítható olyan átmérővel is, amely megközelítőleg egyenlő a 272 horony belső átmérőjével úgy, hogy az betölti a 286 távolságtartó gyűrű szerepét is és ezért ez utóbbi elhagyható.

A 4. ábra szerinti 208 nyomásszabályozó szerkezetnél a 218 első ház például a külső 221 csavarmenet segítségével egy töltőszerkezet töltőfejére van csavarozva, majd ezután nyomás alatti gázt vezetünk be a 224 első kamrába, a fent leírt módon. Miután a 218 első házat lecsavartuk a töltőfejről, a 252 második házat a 258 dugattyúval és 266 szabályozóelemmel rá lehet csavarozni a 218 első házra, és ezután a 208 nyomásszabályozó szerkezet használatra kész állapotban van. Valójában belátható, hogy a nyomórugó helyett más típusú 242 terhelőeszköz is alkalmazható, így például rugalmas ujjak, flexibilis elemek vagy hasonlók. Azonkívül a záróelemet dugattyúként ábrázoltuk, amely megfelelő hengerben van elhelyezve úgy, hogy a megfelelő folyadék összenyomása a hengeren belül létre tudja hozni a megfelelő terhelést.

Az 5. ábra a találmány szerinti 308 nyomásszabályozó szerkezet harmadik változatát mutatja, amely a

4. ábra szerinti kivitellel hasonlítható össze. Ennél a kivitelnél ismét a 318 első ház 372 hornyában egy 328 átmenőnyílás van kialakítva, amelyben tengelyirányú 336 furat van. Egy 342 terhelőeszköz segítségével egy 340 záróelem van a 334 ülésre kényszerítve, és egy 380 csap nyúlik keresztül a tengelyirányú 336 furaton a 372 horonyba. Ennél a kivitelnél a 342 terhelőeszköz és a 340 záróelem egy 386 negyedik kamrában van elhelyezve, amelyben 388 beömlőnyílás van. Ez lehetővé teszi, hogy a 372 horony viszonylag nagy távolságban legyen a 318 első ház falától.

A harmadik kivitelnél a 352 második ház a 372 horonyban van elhelyezve úgy, hogy annak 356 végfala a 372 horony 378 fenekének ütközik. Ennél a kivitelnél a 358 dugattyú hengerként van kialakítva, amelynek külső kerülete megközelítőleg megfelel a 352 második ház belső kerületének egy megfelelő 370 rugó vagy hasonló gáztömör vagy folyadéktömör tömítőeszköz közbeiktatásával. A 358 dugattyú és a 356 végfal között egy 360 második kamra van ismét kialakítva. A 358 dugattyúnak a 360 második kamrától távoli végénél egy 366 szabályozóelem van elhelyezve, amelynek 367 tárcsaalakja van és csonka kúp alakú hosszanti 390, 392 szélei vannak. A 367 tárcsának a külső átmérője például megfelel a 372 horony belső átmérőjének, míg a csonka kúp alakú hosszanti 390, 392 szélek legkisebb keresztmetszete megközelítőleg a 358 dugattyú keresztmetszetével egyenlő. Amikor a 358 dugattyú semleges helyzetben van, azaz egy olyan helyzetben, amikor a nyomás a 360 második kamrában egyenlő a kívánt szabályozónyomással, a 380 csap szabad vége a külső, csonka kúp alakú 390 szélnek ütközik, előnyösen annak szabad vége közelébe. Ha a 362 harmadik kamrában, amelyet ennél a kivitelnél a 4 belső tér képez, a nyomás csökken, a 358 dugattyú felfelé mozdul el a 360 második kamrában, azaz a 356 végfaltól elfelé. Ez azt vonja maga után, hogy az első, csonka kúp alakú hosszanti 390 szél eltolja a 380 csapot és ennek megfelelően a 340 záróelemet kifelé, hogy szabaddá tegye a gázáramlást a 324 első kamrából a 388 beömlőnyílásokon, a 386 negyedik kamrán, és a 328 átmenőnyíláson keresztül a 362 harmadik kamra felé.

A 352 második ház 356 végfalának a külső oldala lépcsős, úgyhogy amikor a 352 második ház benyo8

HU 225 344 Β1 módik a 372 horonyba, könnyen el tud haladni a 380 csap előtt. Hasonló okokból alakítottuk ki a 367 tárcsa második, csonka kúp alakú hosszanti 392 szélét. Valójában a 352 második ház hosszanti 354 falában egy mélyedést lehet kialakítani, hogy lehetővé tegye a 380 csap szabad végének elhaladását, anélkül hogy azt elnyomná.

Ennél a kivitelnél gázt lehet bevezetni a 324 első kamrába a 328 átmenőnyíláson keresztül, ami után a 352 második ház benyomható a 372 horonyba úgy, hogy a készülék használatra kész állapotba kerüljön. Valójában nyilvánvaló, hogy ennél a kivitelnél a 352 második ház felilleszthető, mielőtt a gáz be lenne vezetve a 324 első kamrába. Ez azonban azt jelenti, hogy a 358 dugattyút egy olyan helyzetben kell rögzíteni, amelyben szabályozónyomás uralkodik a 360 második kamrában, még akkor is, ha a 362 harmadik kamrában, de legalábbis a nyomásszabályozó szerkezet környezetében, kisebb nyomás uralkodik, mint az a nyomás, amelyet kívánunk, hogy uralkodjon az 1 tartály 4 belső terében.

A 6. ábra a találmány szerinti 408 nyomásszabályozó szerkezet egy negyedik kivitelét ábrázolja, amely egy 418 első házból, 422 közbenső részből és 452 második házból áll. A 422 közbenső részben egy 494 szelep van elhelyezve, amely olyan típusú, mint amilyet általában alkalmaznak a porlasztódobozoknál, mint például aeroszolos tartályoknál vagy hasonlóknál. Ez a szelep a gyakorlatban ismert. A 6. ábrán a 494 szelep egy megfelelő kivitele látható, azonban magától értetődik, hogy ettől eltérő kialakítású szelepek is alkalmazhatók a találmány szerinti nyomásszabályozó szerkezetben. Az ábrázolt kivitelnél a 494 szelep egy 495' harmadik házat tartalmaz, amely rögzítetten van a 422 közbenső részhez csatlakoztatva és amely egy 486 negyedik kamrát tartalmaz, amelyben terhelőeszközként 442 nyomórugó van elhelyezve. Egy 498' karimával ellátott, rúd alakú 496 elem helyezkedik el a 422 közbenső rész és a 442 nyomórugó felső vége között és túlnyúlik a 422 közbenső részen. A 422 közbenső részen kívül fekvő részben egy tengelyirányú 436 furat van, vakfurat alakjában. A 498’ karima fölött egy sugárirányú 437 furat van, amely a tengelyirányú 436 furatban végződik. A 6. ábrán ábrázolt helyzetben a sugárirányú 437 furatot egy 439 tömítőgyűrű lezárja a 422 közbenső részben. A 422 közbenső részre a 452 második ház megfelelő 448, 450 kapcsolóelemekkel van felszerelve, az előzőekben leírt módon. A 452 második házban egy 458 dugattyú van, amely tengelyirányban el tud mozdulni. A 452 második házban a 460 második kamrát a 462 harmadik kamrától a 458 dugattyú választja el. A 464 kiömlőnyíláson át a 462 harmadik kamra az 1 tartály 4 belső terével közlekedik. A 458 dugattyú alsó oldalán egy henger alakú 495 rész van kialakítva, amelyben egy tengelyirányú 498 furat van, amely illeszkedően a rúd alakú 496 elem felső vége fölé rögzíthető. A 458 dugattyúhoz közeli oldalon egy 499 karima van kialakítva a tengelyirányú 498 furatban, amely karimát a rúd alakú 496 elem felső vége támaszt alá. A tengelyirányú 498 furatból sugárirányú 497 furatok nyúlnak ki, amelyek a tengelyirányú

498 furatot a 462 harmadik kamrával folyadékkapcsolatba hozzák.

Ennél a kiviteli alaknál a 460 második kamra térfogatának megnövelése, ami az előzőekben leírt módon történik, a 458 dugattyú eltolását eredményezi a 424 első kamra irányában, aminek következtében a rúd alakú 496 elem is eltolódik tengelyirányban a 424 első kamra irányában, a 442 nyomórugó terhelése ellenében. Ily módon folyadékkapcsolat jön létre a 424 első kamra és a 462 harmadik kamra között a 428 átmenőnyílás, a 486 negyedik kamra, a sugárirányú 437 furat, a tengelyirányú 436, 498 furatok és a sugárirányú 497 furatok útján. Ennek a kivitelnek az előnye, hogy megfelelő módon az önmagában ismert 494 szelepeket lehet alkalmazni, sőt ezenfelül az önmagában ismert porlasztódobozokat, aeroszolos tartályokat is lehet alkalmazni, mint a találmány szerinti nyomásszabályozó szerkezet egy részét. Magától értetődik, hogy a 424 első kamra gázzal tölthető meg, ha a 452 második házat a 458 dugattyúval együtt eltávolítjuk, majd a 452 második házat egyszerű módon fel lehet illeszteni.

A 7. ábrán a találmány szerinti nyomásszabályozó szerkezet ötödik kivitele látható, amelynél az 518 első ház külső falában, például a felső falában egy 528 átmenőnyílás van kialakítva egy tengelyirányú 536 furattal és egy 534 üléssel. Az 540 záróelemből kinyúló és az 536 furaton átmenő 580 csapon egy 581 szorítógyűrű van elhelyezve. Az 581 szorítógyűrű és a tengelyirányú 536 furat hosszanti széle között egy 542 rugó van elhelyezve terhelőeszközként. Az 528 átmenőnyílástól bizonyos távolságban egy 552 második ház van az 518 első ház megfelelő részére rögzítve, például bepattanó- 544 ujjak segítségével vagy más megfelelő kapcsolóeszközzel. Az 518 első háznak hosszanti 554 fala és 556 végfala van, amely megközelítőleg derékszögű az 518 első ház szóban forgó falrészeire. A hosszanti 554 fal például az 552 második ház belső terének egy lényegében négyszögletes keresztmetszetét képezheti. Az 552 második házban egy 558 membrán hosszanti széle van rögzítve, a 2. ábrával kapcsolatban ismertetett módon. Az 558 membrán közepéből egy 566 szabályozóelem nyúlik megközelítőleg párhuzamosan az első ház falrészéhez egy 565 vezetőnyíláson keresztül egy függőleges 567 szélbe, amely az 518 első ház falrészéből nyúlik ki. Ily módon biztosítva van, hogy az 566 szabályozóelem csak tengelyirányban tud elmozdulni az 560 második kamra térfogatváltozásának hatására. Az 566 szabályozóelemre egy csonka kúp alakú 584 nyomóelem van koaxiálisán rögzítve, amelynek csonka kúp alakú felülete az 580 csap szabad végére ütközik. A csonka kúp alakú 584 nyomóelem a függőleges 567 szél irányában elkeskenyedik. így, ha az 560 második kamra térfogata nő, az 580 csap és ennek megfelelően az 540 záróelem a 7. ábrán lefelé kényszerül, azaz az 524 első kamra irányában, az 542 rugó hatása ellenében, ezáltal legalább részben szabaddá teszi az 528 átmenőnyílást. Az 584 nyomóelem és az 566 szabályozóelem mozgásának iránya kb. 90°-os szöget zár be egymással.

HU 225 344 Β1

A 7. ábra szerinti berendezés lehetővé teszi, hogy gázt vezessünk be az 524 első kamrába az 528 átmenőnyíláson keresztül, ha az 560 második kamrát és az 566 szabályozóelemet eltávolítottuk. Használat előtt az 566 szabályozóelem első vége áthalad az 565 vezetőnyíláson, ami után az 552 második házat az 518 első házhoz lehet kapcsolni a bepattanó- 544 ujjak segítségével.

Elvileg a találmány szerinti szabályozószerkezetnek egy további jelentős előnye van, mégpedig, hogy ha a szabályozónyomás a második kamrában kiesik, például szivárgás következtében, a szabályozóelem zárt helyzetbe kényszerül. Ez könnyen és hatékonyan megakadályozza, hogy gáz áramoljon bármilyen nem ellenőrzött módon az első kamrából a harmadik kamrába, hogy így a tartályban, legalább a harmadik kamrában, túlzottan nagy nyomást hozzon létre, (gy a találmány értelmében a tartály biztonsága, vagy legalábbis a benne alkalmazott nyomásszabályozó szerkezeté, még tovább javul.

A találmány semmiképp sincs az ábrázolt és leírt kivitelre korlátozva, hanem azon számos változtatás eszközölhető, anélkül, hogy a találmány tárgyköréből kilépnénk.

Így például a kiömlőnyílástól bizonyos távolságban egy második töltőnyílást helyezhetünk el, amelyen keresztül gáz vezethető be az első kamrába. Ilyen második töltőnyílásnak az előnye például hogy viszonylag nagy méretű lehet úgy, hogy az első kamra megtöltése gyorsabban mehet végbe, ugyanakkor egy megfelelő, viszonylag kis méretű kiömlőnyílás alkalmazható. Azonkívül a nyomásszabályozó szerkezet is elhelyezhető és rögzíthető a tartályban más módon is, a felhasználástól függően. Azonkívül a nyomásszabályozó szerkezet részei, különösen az első ház, a tartály részét is képezheti, például mint annak egy rögzített kamrája. Természetesen az ábrázolt különböző kiviteleket kombinálni is lehet. A terhelőeszközök elhelyezhetők a záróelemtől különállóan, de azzal egy darabként is kialakíthatók úgy, hogy az alkatrészek száma csökkenjen. Magától értetődik, hogy ha a tartályban a nyomást viszonylag nagyra állítjuk be, akkor az ital, vagy bármilyen más közeg, például por vagy szemcsés termék a tartályból kikényszeríthető egy nyíláson keresztül, amely a tartályban bármilyen kívánt helyen kialakítható, például az oldalán vagy a tetején. Más ürítőeszköz is alkalmazható, mint a 16 csap. Az is magától értetődő, hogy a találmány szerinti szerkezetnél alkalmazott dugattyúknak és membránoknak bármilyen kívánt, megfelelő alakja lehet, például lehetnek kerek, négyszögletes vagy sokszögű keresztmetszetűek és bármilyen megfelelő anyagból készülhetnek, például műanyagból vagy fémből. Ugyanez vonatkozik a különböző házakra, közbenső részekre, szabályozóelemekre és záróelemekre. Az ábrázolt kiviteli alakoknál lényegében golyó alakú elemet alkalmaztunk záróelemként. Azonban ettől eltérő alakú záróelemek is alkalmazhatók, például csonka kúp alakú, tárcsa alakú, vagy hasonló záróelemek. Ha a golyóalaktól eltérő alakú záróelemet alkalmazunk, az minden esetben elhelyezhető úgy, hogy az első kamrában uralkodó gáznyomás egy kiegészítőnyomást fejtsen ki a záróelemre az ülés irányában, amely a záróelemmel együttműködik, hogy a terhelést növelje. A találmány szerinti nyomásszabályozó szerkezetnél alkalmazott kapcsolóelemek reverzibilis kialakításúak is lehetnek, azonban előnyös, ha ezeket az elemeket nem lehet kiszabadítani megsértés nélkül úgy, hogy azokat ne lehessen nem kívánt módon kezelni.

Mindezek a változatok és természetesen számos egyéb változat is a találmány oltalmi körébe esik.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Tartály (1), nyomásszabályozó szerkezettel (8, 108, 208, 308, 408, 508), egy lényegében állandó, előre beállított nyomás tartására a tartályban (1), amely folyadék kiadagolására szolgál, a nyomásszabályozó szerkezetnek egy nyomás alatti folyadékot tartalmazó első kamrája (24, 124, 224, 324, 424, 524) és második kamrája (60,160, 260, 360,460, 560) van, amelyben szabályozónyomás uralkodik, és harmadik kamrája (62, 162, 262, 362, 462, 562) van, amely a tartály (1) belső tere által vagy azzal közlekedve, vagy legalább részben abban elhelyezve van kialakítva, és az első kamra (24, 124, 224, 324, 424, 524) és a harmadik kamra (62, 162, 262, 362, 462, 562) között egy átmenőnyílás (28, 128, 228, 328, 428, 528) van kialakítva, amely egy záróelemmel (40, 140, 240, 340, 440, 540) van ellátva, amely normálüzemben az átmenőnyílást (28, 128, 228, 328, 428, 528) lezárja, amikor a harmadik kamrában (62, 162, 262, 362, 462, 562) a nyomás kisebb, mint a szabályozónyomás, továbbá egy szabályozóelem (66, 166, 266, 366, 466, 566) a második kamra (60, 160, 260, 360, 460, 560) falának egy elmozdítható vagy deformálható része (58, 158, 258, 358, 458, 558) által mozgathatóan van kialakítva és a záróelemet (40, 140, 240, 340, 440, 540) legalább részben elmozdítóan van elrendezve, amikor a harmadik kamrában (62,162, 262, 362, 462, 562) a nyomás kisebb, mint a szabályozónyomás, ezáltal folyadék áramlik nyomás alatt az első kamrából (24, 124, 224, 324, 424, 524) a harmadik kamrába (62, 162, 262, 362, 462, 562), továbbá terhelőeszköze van a záróelem zárt helyzetben való terhelésére, azzal jellemezve, hogy legalább a szabályozóelem (66) és/vagy a második kamra (60, 160, 260, 360, 460, 560) legalább részben eltávolítható az első kamrából (24, 124, 224, 324, 424, 524) és a terhelőeszköz (42, 142, 242, 342, 442, 542) úgy van kialakítva, hogy a záróelemet (40, 140, 240, 340, 440, 540) zárt helyzetben tartsa, ha legalább a szabályozóelem (66, 166, 266, 366, 466, 566) és/vagy a második kamra (60, 160, 260, 360, 460, 560) legalább részben el van távolítva úgy, hogy az első kamra (24, 124, 224, 324, 424, 524) megtölthető, míg a második kamra (60, 160, 260, 360, 460, 560) és/vagy a szabályozóelem tárolható és szállítható az első kamrától (24, 124, 224, 324, 424, 524) különállóan.
2. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a záróelem (40, 140, 240, 340, 440, 540) leg10

HU 225 344 Β1 alább az átmenőnyílás (28, 128, 228, 328, 428, 528) azon oldalán van elhelyezve, amely az első kamrával (24, 124, 224, 324, 424, 524) szemben van, és le tudja zárni az átmenőnyílást (28, 128, 228, 328, 428, 528) azáltal, hogy nekiütközik az átmenőnyílás (28, 128, 228, 328,428, 528) körül lévő ülésnek, továbbá határolóeszközei (32, 132, 232, 332, 432, 532) vannak, a záróelem (40, 140, 240, 340, 440, 540) lehetséges útjának korlátozására úgy, hogy amikor a záróelem (40, 140, 240, 340, 440, 540) az átmenőnyílástól (28, 128, 228, 328, 428, 528) maximálisan eltávolodik, folyadék vezethető az első kamrába (24, 124, 224, 324, 424, 524) a záróelemen (40, 140, 240, 340, 440, 540) keresztül.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a szabályozóelemnek (366,466, 566) fő mozgásiránya van, amely a záróelem (340, 440, 540) fő mozgásirányával szöget zár be, és ez a szög előnyösen 90° és 175° között van, különösen 90° és 135° között, előnyösen kb. 90°.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a második kamra (60,160, 260, 360, 460, 560) és a szabályozóelem (66, 166, 266, 366, 466, 566) legalább eltávolítható, és a záróelem zárt helyzetében a nyomásszabályozó szerkezet első kamrájának (24, 124, 224, 324, 424, 524) egy olyan külső felülete alatt helyezkedik el, amelyben az átmenőnyílás (28,128, 228, 328, 428, 528) van.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a záróelem (440) egy szelep (494) részeként van kialakítva, amely úgy van elhelyezve, hogy egy zárt helyzetből egy nyitott helyzetbe mozgatható legalább egy szabályozóelem segítségével.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a szabályozóelem (266, 366, 566) egy rúd alakú elemet tartalmaz, amelynek legalább egy része megközelítőleg derékszöget zár be a szóban forgó elem hosszanti tengelyével, amely elem egy csatlakozórészen kívül kinyúlik, míg a rúd alakú elem tengelyirányú mozgása folyamán a kinyúló rész a záróelemmel kapcsolatba vagy kapcsolaton kívülre hozható, a záróelem (240, 340, 540) nyitott helyzetbe nyomható, ha a kinyúló rész azzal érintkezik, és zárt helyzetbe kényszeríthető, ha a kinyúló rész nem érintkezik vele.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a szabályozóelem oldhatóan van a záróelemhez (40, 140, 240, 340, 440, 540) csatlakoztatva, különösen bepattanókapcsolattal.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a szabályozóelem egy membrán alakú elemet (58) tartalmaz, amely a záróelemet (40) zárt helyzetbe téríti.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy az első kamra (24, 124, 224, 324, 424, 524) egy első házban (18, 118, 218, 318, 418, 518) és a második kamra (60-560) egy második házban (50, 150, 250, 350, 450, 550) van elhelyezve, és az első háznak a második házhoz való kapcsolására, különösen bepattanókapcsolat létrehozására kapcsolóelemek (50, 150, 250, 350, 450, 550) vannak kialakítva.
10. A 9. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy az első ház héj alakú és egy töltőnyílással van ellátva, és a kapcsolóelemek egy közbenső részt (22, 122, 222, 322, 422, 522) tartalmaznak, amely a töltőnyílásba erősíthető és legalább egy záróelemet tartalmaz, és az átmenőnyílás és a közbenső rész (22, 122, 222, 322, 422, 522) további kapcsolóelemet tartalmaz, amely a második házon lévő ellen-kapcsolóelemmel működik együtt.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a harmadik kamra (62) legalább egy ballon alakú vagy másként kiterjedő elemben van elhelyezve úgy, hogy az első kamrából (24) jövő gáz ebbe a kiterjedő elembe jut, és a tartályban (1) lévő és abból kiadagolandó folyadéktól különválasztva marad.
12. Nyomásszabályozó szerkezet, amelynek nyomás alatti folyadékot tartalmazó első kamrája (24, 124, 224, 324, 424, 524) és második kamrája (60,160, 260, 360, 460, 560) van, amelyben szabályozónyomás uralkodik, és harmadik kamrája (62, 162, 262, 362, 462, 562) van, az első kamra (24, 124, 224, 324, 424, 524) és a harmadik kamra (62,162, 262, 362, 462, 562) között átmenőnyílás (28, 128, 228, 328, 428, 528) van, amelyben egy záróelem (40, 140, 240, 340, 440, 540) van elhelyezve, amely normálüzemben az átmenőnyílást (28,128, 228, 328, 428, 528) lezárja, amikor a nyomás a harmadik kamrában (62, 162, 262, 362, 462, 562) kisebb, mint a szabályozónyomás, és egy szabályozóelem (66, 166, 266, 366, 466, 566) a második kamra (60, 160, 260, 360, 460, 560) falának egy elmozdítható vagy deformálható része (58, 158, 258, 358, 458, 558) útján mozgathatóan van kialakítva, és a záróelemet (40, 140, 240, 340, 440, 540) legalább részben elmozdítóan van elhelyezve, amikor a harmadik kamrában (62, 162, 262, 362, 462, 562) a nyomás kisebb, mint a szabályozónyomás, ezáltal nyomás alatti folyadéknyomás alatt áramlik az első kamrából (24, 124, 224, 324, 424, 524) a harmadik kamrába (62, 162, 262, 362, 462, 562), továbbá a záróelemet zárt helyzetbe terhelő terhelőeszköze van, azzal jellemezve, hogy legalább a szabályozóelem (66) és/vagy a második kamra (60, 160, 260, 360, 460, 560) legalább részben eltávolítható az első kamrától (24, 124, 224, 324, 424, 524) és terhelőeszköze (42, 142, 242, 342, 442, 542) van, amely a záróelemet (40, 140, 240, 340, 440, 540) zárt helyzetben tartja, ha a szabályozóelem (66, 166, 266, 366,466, 566) és/vagy a második kamra (60, 160, 260, 360, 460, 560) legalább részben el van távolítva úgy, hogy az első kamra (24, 124, 224, 324, 424, 524) megtölthető, míg a második kamra (60, 160, 260, 360, 460, 560) és/vagy a szabályozóelem tárolható és szállítható az első kamrától (24, 124, 224, 324, 424, 524) különállóan, amikor az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti tartályban kerül felhasználásra.
13. Nyomásszabályozó szerkezet (8, 108, 208, 308, 408, 508), amely nyomás alatti közeget tartalma11

HU 225 344 Β1 zó első kamrával (24, 124, 224, 324, 424, 524) köthető össze vagy azzal látható el, továbbá egy második kamrával (60, 160, 260, 360, 460, 560), amelyben szabályozott nyomás uralkodik, és egy átmenőnyílással (28, 128, 228, 328, 428, 528), amely használat közben az első kamra (24, 124, 224, 324, 424, 524) és a környezet között helyezkedik el, az átmenőnyílásban (28, 128, 228, 328, 428, 528) egy záróelem (40, 140, 240, 340, 440, 540) van, hogy az átmenőnyílást (28, 128, 228, 328, 428, 528) normálhasználat közben lezárja, amikor a környezetben a nyomás kisebb, mint a szabályozónyomás, egy szabályozóelem (66, 166, 266, 366, 466, 566) a második kamra (60, 160, 260, 360, 460, 560) falának egy elmozdítható vagy deformálható (58, 158, 258, 358, 458, 558) részével mozgatható, és úgy van elhelyezve, hogy a záróelemet (40, 140, 240, 340, 440, 540) legalább részben elmozdítsa, ha a nyomás a környezetben kisebb, mint a szabályozónyomás, hogy lehetővé tegye folyadék nyomás alatti áramlását az első kamrából (24, 124, 224, 324, 424, 524) a környezetbe, azzal jellemezve, hogy a nyomásszabályozó szerkezet (8, 108, 208, 308, 408, 508) egy közbenső részt (22, 122, 222, 322, 422, 522) tartalmaz, amelyben legalább az átmenőnyílás (28, 128, 228, 328, 428, 528) és a záróelem (40, 140, 240, 340, 440, 540) van, és a közbenső rész (22, 122, 222, 322, 422, 522) egy első kamrához (24,124, 224, 324, 424, 524) csatlakoztatható, és legalább a szabályozóelem (66, 166, 266, 366, 466, 566) és/vagy a második kamra (60,160, 260, 360, 460, 560) legalább részben eltávolítható a közbenső részről (22, 122, 222, 322, 422, 522), továbbá terhelőeszköze (42, 142, 242, 342, 442, 542) van, amely a záróelemet (40, 140, 240, 340, 440, 540) zárt helyzetben tartja, amikor a szabályozóelem (66, 166,

266, 366,466, 566) és/vagy a második kamra (60,160,

260, 360, 460, 560) legalább részben el van távolítva.
14. Eljárás folyadék állandó nyomás alatti kiadagolására szolgáló tartály (1) készítésére, amelynél egy héj alakú első házat (18, 118, 218, 318, 418, 518) nyomásszabályozó szerkezet (8, 108, 208, 308, 408, 508) közbenső részével (22, 122, 222, 322, 422, 522) látunk el, és ez az első rész legalább egy záróelemet (40, 140, 240,340,440,540) tartalmaz, amely zárt helyzetben van terhelve, és kívülről kifejtett túlnyomással nyitható, nyomás alatti közeget vezetünk be túlnyomással az első házba (18, 118, 218, 318, 418, 518) a záróelem (40, 140, 240, 340, 440, 540) mentén, viszonylag nagy nyomáson, azzal jellemezve, hogy a túlnyomás megszüntetésével a záróelem (40, 140, 240, 340, 440, 540) zárt helyzetbe mozdul el, ami után a nyomásszabályozó szerkezet (8, 108, 208, 308, 408, 508) második házát (52, 152, 252, 352, 452, 552) felszereljük a közbenső részre (22, 122, 222, 322, 422, 522), és a második ház (52,152,252,352,452, 552) szabályozónyomással szabályozott szabályozóelemet (66, 166, 266, 366, 466, 566) tartalmaz, amely a záróelemet (40, 140, 240, 340, 440, 540) nyitott helyzetbe kényszeríti a terhelés ellenében, ha a tartály (1) környezetében olyan nyomás uralkodik, amely kisebb, mint a szabályozónyomás, és az első házat (18,118,218,318,418,518) a hozzákapcsolt közbenső résszel (22, 122, 222, 322, 422, 522) és második házzal (52, 152, 252, 352, 452, 552) a tartályba (1) illesztjük be, amely tartály (1) meg van töltve a kiadagolandó folyadékkal, és ezt követően a tartályt (1) lezárjuk.