HU225182B1 - Systems and methods for aerosolizing pharmaceutical formulations - Google Patents

Description

A leírás terjedelme 68 oldal (ezen belül 46 lap ábra)

5. ábra

HU 225 182 Β1 szöbérték alatt van, majd a küszöbérték elérésekor a szelep nyitásával szabad utat engednek a gáz beáramlásának, a gyógyszert a tüdőbe juttatják, és a szelep működéséhez szükséges küszöbértéket kb. 210 Pa és kb. 630 Pa (20 és 60 vo. cm) közötti értékre állítják be.

A találmány tárgya továbbá aeroszolosítókészülék, amelynek légcsatornát meghatározó háza, gyógyszerkészítményt tartalmazó edénykéje, és a gyógyszerkészítményt tartalmazó edénykét a levegőcsatornával összekötött, összekapcsoló mechanizmusa van.

A találmány szerinti készüléket az jellemzi, hogy a légzési gáznak a levegőcsatornán történő áramlását a működtetővákuum egy küszöbértéke alatt megakadályozó, majd a küszöbérték - 210 Pa és 630 Pa (20 és 60 vo. cm) közötti érték - felett a légzési gázáramlást és a gyógyszerkészítménynek az edénykéből (12) történő eltávolítását biztosító szelepe van.

A találmány tárgya eljárás és készülék gyógyszerek bejuttatása, különösen gyógyszerkészítmény bejuttatása a tüdőbe. A találmány tárgya elsősorban gyógyszerkészítmények aeroszolosítása a beteg belélegzése által létesített energia felhasználásával.

Minden gyógyszeres terápiának kritikus része a gyógyszer hatékony bejuttatása a betegnek. Számos gyógyszer-bejuttatási technikát javasoltak. Az egyik alkalmas módszer például tabletták, kapszulák, elixírek és hasonlók orális bejuttatása. Az orális bejuttatás azonban egyes esetekben nem kívánatos, mert sok gyógyszer az emésztőrendszerben, a felszívódás előtt lebomlik. Egy másik technika a szubkután injekciózás. Ennek egyik hátránya az, hogy a betegek nem kedvelik. Más javasolt bejuttatás! módok többek között a transzdermális, intranazális, intrarektális, intravaginális és pulmonáris bejuttatás.

A találmány szempontjából különösen érdekesek azok a pulmonáris bejuttatás! technikák, amelyek azon alapszanak, hogy a beteg belélegez egy gyógyszerkészítményt, úgyhogy a hatóanyag a diszperzión belül eléri a tüdő disztális (alveoláris) részeit. Gyógyszerkészítmények diszpergálására számos aeroszolosító-rendszert javasoltak. Például az US 5,785,049 számú és 5,740,794 szabadalom, amelyek tartalmára a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk, példaképpen! pordiszpergáló készülékeket írnak le, amelyek por aeroszolosítására sűrített gázt használnak. Más típusú aeroszolosító-rendszerek az MDI-k (amelyekben a gyógyszer jellegzetesen hajtógázban van tárolva), a porlasztók (amelyek folyadékokat sűrített gáz, rendszerint levegő felhasználásával aeroszolosítanak) és hasonlók.

Egy másik, a találmány szempontjából érdekes technika a belélegzett gáz felhasználása a gyógyszerkészítmény diszpergálására. Ebben az esetben a beteg a készítmény aeroszolosításához szükséges energiát a saját belélegzésével szolgáltatja. Ez biztosítja az aeroszol előállításának és a belélegzésnek a kellő szinkronizálását. A beteg által belélegzett gáz alkalmazása több problémával jár. Például egyes gyógyszerkészítményeknél, így az inzulinnál kívánatos lehet az időegység alatt belélegzett mennyiség bizonyos korlátozása. Az 1999. 03. 11-én benyújtott PCT/US99/04654 számú szabadalmi irat például az inzulin pulmonáris bejuttatását 17 liter/perc érték alatt szabja meg. Másik példaként felhozzuk, hogy az együttes ügyintézés alatt álló

US 09/414,384 sorszámú szabadalmi bejelentés olyan pulmonáris bejuttatás! technikát ismertet, amelynek során egy kezdeti periódusban nagy az áramlási ellenállás, és ezt kisebb áramlási ellenállású periódus követi. Ezeknek a szabadalmi iratoknak az egész tartalmára ezennel a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk.

A beteg által belélegzett gáz felhasználásával járó másik probléma az, hogy az időegység alatt belélegzett mennyiség egyénileg rendkívül különböző lehet. Ahogyan ez például az 1. ábrán látható, 17 személyből álló mintában négy héten át, hetente kétszer végeztünk mérést, és az időegység alatt átáramló mennyiség körülbelül 5 liter/perc és körülbelül 35 liter/perc között volt. Ez a variabilitás befolyásolhatja a készítmény gázáramban való diszpergálhatóságát, por alakú készítmény szétbonthatóságát (kisebb részecskékre bonthatóságát) és/vagy azt, hogy az aeroszolosított készítmény kellően el tudja-e érni a tüdő mélyét.

A találmányunk elé kitűzött feladat ezért gyógyszerkészítmény diszpergálására használható belélegzett gáz áramának szabályozása. Részletesebben: a feladat az, hogy javuljon a készítmény diszpergálhatósága a beteg belélegzése által létesített gázáramban, javuljon a por alakú készítmény szétbonthatósága és/vagy az, hogy az aeroszolosított készítmény kellően el tudja érni a tüdő mélyét.

Feladat továbbá a gyógyszerek légzéssel működtetett, szabályozott áramlású aeroszolos bejuttatására szolgáló olyan készülék és eljárás, amely a beteg által létesített légzési gázáramot használja egy gyógyszerkészítmény aeroszolosítására. A feladat még olyan rendszer, amely a por alakú gyógyszerkészítményt egy edénykéből eltávolítja, a készítményt szétbontja, és a készítményt a beteg által időegység alatt belélegzett mennyiség tág tartományában a tüdőbe bejuttatja. További feladat olyan készülék és eljárás, amely gyógyszeraeroszolt hatékonyan juttat be a mély tüdőbe.

Ezeket a feladatokat a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy kezdetben, míg a felhasználó létre nem hoz egy előre meghatározott vákuumot, megakadályozzuk a légzési gáz beáramlását a tüdőbe, és mikor ez a vákuum létrejött, akkor hirtelen megindítjuk a légzési gázáramot. Az egyik különleges kiviteli alakban a légzési gázáram hirtelen megindítását gyógyszerkészítmény aeroszolosítására használjuk. Ebben a kiviteli alakban kezdetben, amikor a beteg megkísérli a belé2

HU 225 182 Β1 légzést a készülék egyik végén lévő nyitott szopókán át, megakadályozzuk a légzési gáz beáramlását a tüdőbe. Majd, miután a felhasználó előre meghatározott vákuumot hozott létre, hirtelen lehetővé tesszük a légzési gáz beáramlását a tüdőbe. A légzési gázáramot arra használjuk, hogy a gyógyszerkészítményt egy edénykéből eltávolítsuk, és a gyógyszerkészítményt aeroszol képzése végett bevigyük a légzési gázáramba.

A találmány szerinti készülék és eljárás azzal, hogy a belélegzés megkísérlésekor kezdetben megakadályozza a légzési gáz beáramlását a tüdőbe, gondoskodik arról, hogy a keletkező gázáramnak elegendő energiája legyen a gyógyszerkészítménynek az edénykéből való eltávolítására. Az eljárás egyik jellemzője szerint a légzési gázáram kezdeti beáramlását a tüdőbe úgy akadályozzuk meg, hogy szelepet helyezünk a tüdőbe vezető egyik levegőcsatornába és a légzési gáz áramlását a szelep nyitásával tesszük lehetővé. A találmány értelmében a szelepet akkor nyitjuk, amikor a légzés megkísérlése által létesített működtetővákuum meghalad egy küszöbértéket. Ily módon a szelep nyitásakor a keletkezett gázáramnak elég energiája van a gyógyszerkészítmény eltávolításához és aeroszolosításához.

A feladatot az aeroszolosítókészülék tekintetében a találmány értelmében olyan készülékkel valósítjuk meg, amelynél a gyógyszerkészítménynek egy edénykéből történő eltávolítását, az aeroszol képzését a légzési gázárammal végezzük, miközben az aeroszolt a légzési áramba juttatjuk, és amelyet az jellemez, hogy a tüdőhöz vezető légáramba egy szelepet helyezve a belégzés megkezdésekor mindaddig megakadályozzuk a légzési gáznak a tüdőbe áramlását, míg a kísérleti légzés által létesített vákuum egy meghatározott küszöbérték alatt van, majd a küszöbérték elérésekor a szelep nyitásával szabad utat engedünk a gáz beáramlásának, a gyógyszert a tüdőbe juttatjuk, és a szelep működéséhez szükséges küszöbértéket kb. 210 Pa és kb. 630 Pa (20 és 60 vo. cm) közötti értékre állítjuk be.

A készülék tartalmaz továbbá egy szelepet, amely a működtetővákuum küszöbértékének meghaladásáig megakadályozza légzési gáz áramlását a levegőcsatornán át. Ekkor a szelep nyit, és lehetővé teszi légzési gáz áramlását a levegőcsatornán át, valamint a gyógyszerkészítmény eltávolítását az edénykéből aeroszol létrehozása végett.

Különféle, a küszöbérték meghaladásakor működésbe lépő szelepeket (a továbbiakban „küszöbszelepeket”) lehet arra alkalmazni, hogy megakadályozzák gáz áramlását a levegőcsatornán át. Ezt alább részletesen taglaljuk. A szelep tartalmazhat például egy elzárótagot, amelyben van egy nyílás, továbbá egy áthúzható tagot, amely a működtető vákuum küszöbértékének elérésekor áthúzódik a nyíláson. Az egyik konkrét kiviteli alakban az elzárótagot rugalmasan engedékeny membrán, az áthúzható tagot golyó képezi. A vákuum küszöbértékének elérésekor a golyó áthúzódik a membránon. Egy másik jellemző szerint a szelepet működtető vákuum küszöbértéke kb. 210 Pa és kb. 630 Pa (20 és 60 vo. cm) között van. Az egyik konkrét kiviteli alakban a szelep az edénykében van elhelyezve. Ily módon a szelepet kedvezően az edénykével együtt lehet előállítani.

A találmány szerinti készülék és eljárás a légzési gáz áramát úgy szabályozza, hogy a levegőáram a felhasználó által időegység alatt belélegzett mennyiségtől függetlenül konzisztens legyen. A rendszer az egyik jellemzője szerint tartalmaz egy szabályozórendszert, amely a szelep nyitása után a levegőcsatornán átfolyó légzési gázáramot szabályozza. Az áramlás szabályozásának a találmány szerinti kombinálása a küszöbszeleppel olyan aeroszolbejuttató készülékeket és eljárásokat eredményez, amelyek hatékonyan juttatják be az aeroszolosított készítményt a tüdő mélyébe.

A találmány szerinti készülék és eljárás egy további jellemző szerint a légzési gázáramot bizonyos ideig az egy időegység alatti bizonyos mennyiségnél kisebb mennyiségre korlátozza. Az időegység alatt átáramló mennyiség például kb. 0,5 s és kb. 5 s közötti időn át korlátozható kb. 15 l/percnél kisebb mennyiségre. Ez kb. 125 ml és kb. 1,25 I közötti mennyiségnek felel meg. Az időegység alatt átáramló mennyiség szabályozása előnyös, mert növelheti bizonyos gyógyszerkészítmények hatóanyagának szervezeti biológiai rendelkezésre állását a tüdő mélyében bekövetkező abszorpció útján, amint ezt általánosságban az 1999. 03. 03-án benyújtott, PCT/US 99/04654 számú PCT szabadalmi bejelentés és a fentebb a jelen szabadalmi bejelentés részének nyilvánított, együttes ügyintézés alatt álló US 09/414,384 sorszámú szabadalmi bejelentés leírja.

A légzési gázáram korlátozására vagy szabályozására többféle technika alkalmazható. Ha például az időegység alatt túl nagy mennyiség áramlik, akkor a felhasználó visszacsatolást kaphat, és így változtathatja az időegység alatt belélegzett mennyiséget. A visszacsatolás lehet például hangvisszacsatolás, így sípolás, vizuális visszacsatolás, így jelzőlámpa vagy szintmérő, taktilis visszacsatolás, így rezgés és hasonlók. Egy másik változat szerint a légzési gázáramot a tüdőbe vezető levegőcsatorna nagyságának szabályozásával lehet beállítani. Például rugalmasan engedékeny szelepet lehet alkalmazni arra, hogy a készüléken időegység alatt átáramló mennyiség alapján áramlási ellenállást hozzon létre és az áramlást egy bizonyos mennyiségre korlátozza.

Az egyik jellemző szerint a készülék tartalmaz továbbá egy szabályozórendszert, amely a levegőcsatornán időegység alatt átáramló légzési gáz mennyiségét egy bizonyos értékre szabályozza. A szabályozórendszert például úgy lehet kialakítani, hogy az áram időegység alatt átáramló mennyiségét bizonyos ideig vagy bizonyos térfogat belélegzéséig 15 liter/percnél kisebb értékre korlátozza. Sokféle áramlásszabályozó alkalmazható arra, hogy a gáz időegység alatt átáramló mennyiségét egy bizonyos értékre korlátozza. Ezeket a továbbiakban részletesen ismertetjük. Az áramlásszabályozót képezheti például egy rugalmas elemből, így lágy elasztomerből álló szelep, amely az időegység alatt átáramló mennyiséget egy bizonyos értékre korlátozza, és ugyanakkor az ellenkező irányú áramlást megakadályozza. Az ilyen szelepnek lehet egy nyí3

HU 225 182 Β1 lása és egy vagy több, a nyílást körülvevő, összenyomható fala. A nyílás a szelepre adott vákuumra reagálva lehetővé teszi, hogy levegő áramoljon át a szelepen. Ily módon egy megnövelt vákuumszint a falakat egymás felé szívja. Ez csökkenti vagy zárja a nyílás területét, és nagyobb vagy teljes áramlási ellenállást hoz létre. Egy ilyen szelepet például egy párhuzamos áramlási útban lehet elhelyezni. Amikor az időegység alatt átáramló mennyiség túl naggyá válik, akkor a szelep zár, úgyhogy a készüléken átmenő minden levegőnek a másik áramlási úton kell átmennie. Ha ennek az áramlási útnak bizonyos mérete van, akkor a készüléken átáramló gáz mennyisége a küszöbérték alatt tartható.

Egy további jellemző szerint a készülék visszacsatoló mechanizmust tartalmazhat, amely információt nyújt a légzési gáz időegység alatt átáramló mennyiségéről. A visszacsatoló mechanizmus például sípot tartalmaz, amely összeköttetésben van a levegőcsatornával, és az időegység alatt átáramló mennyiség maximális értékének meghaladásakor sípoló hangot ad. Egy másik változat szerint a szabályozórendszer fojtómechanizmust tartalmazhat, amely korlátozza a levegőcsatorna méretét. A fojtómechanizmus előnyös módon állítható, hogy a légzési gáznak a levegőcsatornán át időegység alatt átáramló mennyiségét változtatni lehessen. A fojtómechanizmust kézileg vagy automatikusan, például rugalmasan engedékeny anyagot használva lehet állítani.

Választás szerint elektronikus zárt hurkú vezérlőrendszer alkalmazható a fojtómechanizmus állítására. Az egyik jellemző szerint a vezérlőrendszer úgy van kialakítva, hogy az időegység alatt átáramló mennyiséget bizonyos ideig vagy bizonyos térfogat belélegzéséig egy bizonyos értékre korlátozza, majd érzékel, a fojtómechanizmust átállítja, és ezzel lehetővé teszi a légzési gáz levegőcsatornán átmenő áramának növekedését. Ily módon a légzési gáz időegység alatt átáramló mennyisége úgy szabályozható, hogy az időegység alatt átáramló mennyiség bizonyos ideig egy bizonyos értékre legyen korlátozva annak megkönnyítése végett, hogy a gyógyszerkészítmény kellő módon bejusson a tüdőbe. A vezérlőrendszert ezután a fojtómechanizmus állítására lehet használni, úgyhogy a felhasználó kényelmesen meg tudja tölteni a tüdejét légzési gázzal, amelyek a gyógyszerkészítményt a tüdő mélyébe juttatja. A találmány szerinti szabályozórendszer és vezérlőrendszer alkalmazása azért előnyös, mert a készülékeket számos felhasználó használhatja, akiknél az időegység alatt belélegzett mennyiség különböző, ugyanis a készülék a légzési gázáramot úgy szabályozza, hogy a gyógyszerkészítmény kellőképpen bejut a tüdőbe.

A találmány további jellemzője szerint azután, hogy az időegység alatt átáramló mennyiség a kívánt ideig vagy a kívánt térfogat belélegzéséig korlátozva volt, a levegőcsatorna mérete növelhető, hogy az időegység alatt átáramló mennyiség nagyobb legyen. Ez például megvalósítható úgy, hogy nyitunk egy, a készüléken átmenő másik levegőcsatornát. Ily módon a felhasználó jelentős ellenállás nélkül lélegezhet be, hogy a tüdeje megteljen a légzési gázzal, amely a gyógyszerkészítményt beviszi a tüdő mélyébe.

A találmány másik változata értelmében választás szerint különféle áramlásintegrátorokat lehet használni, amelyek bizonyos idő eltelte után lehetővé teszik az inhalálókészüléken időegység alatt átáramló mennyiségnövekedést, valamint azt, hogy a felhasználó a folyamat végén kényelmesen megtöltse a tüdejét. Az ilyen áramlásintegrátorok egy vagy több mozgótagot tartalmaznak, amelyek a készüléken átáramló térfogat alapján mozognak. Ily módon a kezdeti (szabályozott) térfogat belélegzése után a tag kellőképpen elmozdul ahhoz, hogy nyisson egy másik gázcsatornát, és ezzel a gázáramot növelje. Az alkalmazható áramlásintegrátorokat alább részletes taglaljuk. Ilyen áramlásintegrátorok lehetnek többek között mozgatható dugattyúk, kapcsolómechanizmusok, kifolyólyukkal ellátott, gázzal töltött harmonikák és hasonlók.

A találmány szerinti rendszerben és eljárás során használt gyógyszerkészítmények lehetnek folyadékok vagy por alakúak. Az eljárás egyik jellemzője szerint a gyógyszerkészítményt por alakú gyógyszer képezi. A légzési gázáramot az edénykéből már eltávolított por szétbontására használjuk. Választás szerint különféle szerkezeteket lehet a levegőcsatornába helyezni a szétbontás! folyamat elősegítése végett.

A találmány tárgya továbbá egy edényke, amely edényketestből és küszöbszelepből áll. Az edényketest kiszúrható fedéllel ellátott zárt üreget határol. A küszöbszelep az edényketesthez van kötve. Az egyik jellemző szerint a küszöbszelep akkor nyit, amikor legalább kb. 3900 Pa (40 vo. cm) vákuum hat rá.

Egy ismét másik jellemző szerint különböző technikákat alkalmazunk arra, hogy a felhasználó az aeroszolosítókészülék használásakor megfelelő módon helyezze a száját a szopókára. A szopókán lehet például egy ajakvédő, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó az ajkát az ajakvédő mellett helyezze el. Egy másik változat szerint a szopókán bemetszés vagy más jelölés lehet. Egy további változat szerint a szopóka oldalán egy vagy több lyuk lehet. Ezeket a lyukakat az ajakkal takarni kell, hogy a készülék működtetéséhez elegendő vákuum jöjjön létre. A szopókának lehet továbbá kör alakúból ellipszis alakúba átmenő profilja. Az ellipszis alakú részt a beteg szájának takarnia kell, hogy a készülék működtetéséhez elegendő vákuum jöjjön létre.

Találmányunkat annak példaképpen! kiviteli alakjai kapcsán a csatolt ábrák segítségével részletesebben ismertetjük, ahol az

1. ábra 17 személy által időegység alatt belélegzett közepes mennyiség diagramja, négy héten át heti két mérés alapján, a

2. ábra egy beteg által időegység alatt belélegzett, az idő függvényében ábrázolt mennyiség szabályozása, a

3. ábra egy másik beteg által időegység alatt belélegzett, az idő függvényében ábrázolt mennyiség szabályozása, a

4. ábra gyógyszerkészítménynek egy edénykéből való eltávolítására, a készítmény szétbon4

HU 225 182 Β1 fására és készítményt aeroszol képzése végett légzési gázáramba való bejuttatására használható, találmány szerinti eljárás vázlata, az

5. ábra egy találmány szerinti aeroszolosítókészülék távlati képe, a

6. ábra az 5. ábra szerinti aeroszolosítókészülék nyitott vagy töltési helyzetben, részben kitörve, a

7. ábra a 6. ábra szerinti aeroszolosítókészülék zárt vagy működtetési helyzetben, a

8. ábra a 6. ábra szerinti aeroszolosítókészülék az edényke behelyezésekor, a

9. ábra a 8. ábra szerinti aeroszolosítókészülék az edényke behelyezése után, amikor a készüléket átállították zárt vagy működtetési helyzetbe, és amikor légzési gáz áramlanak át a készüléken, a

10. ábra az edényke és a gyógyszerkészítményt eltávolító, találmány szerinti készülék összetartó fúvókája, részben kitört távlati ábrázolásban, a

11. ábra a 10. ábra szerinti edényke és fúvóka, a fúvókának az edényke alsó végétől elmozgatott állapotában, a fúvókán időegység alatt átáramló gáz mennyiségének növelése végett, a

12. ábra a találmány szerinti rendszeren átmenő légzési gázáram szabályozása végett rugóval ellátott aeroszolosítókészülék vázlatos keresztmetszete, a

13. ábra a találmány szerinti aeroszolosító-rendszeren átmenő légzési gázáram szabályozása végett áramlásszabályozó rendszerrel ellátott aeroszolosítókészülék vázlatos keresztmetszete, a

14. ábra gyógyszerkészítmény szétbontására alkalmazható, találmány szerinti készülék fúvókájának egyik kiviteli alakja, a

15. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék egyik kiviteli alakjának távlati képe, a

16. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék egy másik kiviteli alakjának távlati képe, nyitott állapotban, a

16A. ábra a 16. ábra szerinti aeroszolosítókészülék zárt állapotú távlati képe, a

17. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék további kiviteli alakjának távlati képe, amelyen az időegység alatt átáramló mennyiséget visszacsatoló készülék használata látható, a

18. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék ismét más kiviteli alakjának távlati képe, a

19. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék különleges kiviteli alakja, a 19A. ábra a 19. ábra szerinti aeroszolosítókészülékbe behelyezhető, több edénykét tartalmazó tárcsa, a

19B. ábra a 19. ábra szerinti aeroszolosítókészülék elülső vége,

20. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék ismét további kiviteli alakja, a

20A. ábra a 20. ábra szerinti aeroszolosítókészülék nyitott helyzetbe állított fedéllel, a

21. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék még egy kiviteli alakjának távlati képe, a

22. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék több gyógyszercsomag tartására alkalmas, különleges kiviteli alakja, a

22A. ábra 22. ábra szerinti készülékre rácsíptethető szerkezet távlati képe, a

23. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék további kiviteli alakja, a

23A. ábra a 23. ábra szerinti aeroszolosítókészülék szopókakupakja, a

24. ábra a 23. ábra szerinti aeroszolosítókészülékben használható edénykecsík, a

25. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék ismét más kiviteli alakja, a

26. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék egy kiviteli alakja, a

27. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék küszöbszelepének vázlata, a

28. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék golyós és membrános küszöbszelepe, a

29. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék ernyő típusú küszöbszelepe, a

30. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék küszöbszelepének egyik kiviteli alakjának vázlata, a

A. és 31B. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék rugólapos visszacsapó küszöbszelepe, a

32. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék orsós típusú küszöbszelepe, a

33. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék másik orsós típusú küszöbszelepe, a

34A. és 34B. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék ernyő típusú küszöbszelepe, a

35. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék golyós és mágneses típusú küszöbszelepe, a

36A. és 36 B. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék bistabil, kupolás küszöbszelepe, a

37A. és 37B. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék mechanikai nyomáskapcsoló típusú küszöbszelepe, a

38. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülékben alkalmazott elszakítható membrános típusú küszöbszelep, a

39. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék egy másik mechanikai nyomáskapcsoló típusú küszöbszelepe, a

40. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülékben alkalmazott áthúzható típusú küszöbszelep, a

HU 225 182 Β1

41. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék áramlásszabályozójának vázlata, a

42A. és 42B. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülékben alkalmazott ide-oda mozgó típusú áramlásszabályozó, a

43. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülékben alkalmazott golyós típusú áramlásszabályozó, a

44A. és 44B. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék harmonikás típusú áramlásszabályozója, a

45. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék kúpos típusú áramlásszabályozója, a

46. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék áramlásszabályozójának másik kiviteli alakja, a

47. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék hab típusú áramlásszabályozója, a

48. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék ernyő típusú áramlásszabályozója, a

49. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék folyadéktartályos áramlásszabályozója, az

50. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék-áramlásszabályozó további kiviteli alakja, az

51. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülékben alkalmazható orsós típusú áramlásszabályozó, az

52. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék tágítható kúpos típusú áramlásszabályozója, az

53A. és 53B. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék rekeszes típusú áramlásszabályozója, az

54. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék lapátkerekes típusú áramlásszabályozója, az

55A. és 55B. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék csapólapos típusú áramlásszabályozója, az

56A. és 56B. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék elasztomer, kacsacsőr típusú áramlásszabályozója, az

57-59. ábrák a találmány szerinti aeroszolosítókészülék további, elasztomer kacsacsőr típusú áramlásszabályozói, a

60. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülékben alkalmazott átáramló típusú áramlásintegrátor, a

61. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék kerülő áramlási típusú áramlásintegrátora, a

62A. és 62B. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék ide-oda mozgó típusú áramlásintegrátora, a

63. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék propelleres típusú áramlásintegrátora, a

64. ábra a 63. ábra szerinti áramlásintegrátor egyik vezérlőtárcsájának elölnézete, a

65. ábra a 63. ábra szerinti áramlásintegrátorban használható propeller, a

66A. és 66B. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék ide-oda mozgó típusú áramlásintegrátora, a

67. ábra egy, a találmány szerinti aeroszolosítókészülék fékezésidőzítő típusú áramlásintegrátora, a

68. ábra a 67. ábra szerinti áramlásintegrátor fékje és kereke, a

69. ábra egy találmány szerinti aeroszolosító-rendszer vázlata, amelyben a különböző alkotóelemek sorosan vannak elrendezve, a

70. ábra egy találmány szerinti aeroszolosító-rendszer vázlata, amelyben párhuzamos, kerülő áramlási típusú áramlásintegrátor van, a

71. ábra egy találmány szerinti aeroszolosító-rendszer vázlata, amelyben párhuzamos, átáramló típusú áramlásintegrátor van, a

72. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék egyik kiviteli alakjának távlati elölnézete, a

73. ábra a 72. ábra szerinti készülék töltési helyzetben, a

74. ábra a 72. ábra szerinti készülék távlati hátulnézete, a

75. ábra a 73. ábra szerinti készülék egyik részének belső kialakítása, a

76. ábra a 72. ábra szerinti készülék egyik részének belső kialakítása, a

77. ábra a 72. ábra szerinti készülék egyik belső részének elölnézete, a

78. ábra a 72. ábra szerinti készülék egyik része töltési helyzetben, a

79. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék egy másik kiviteli alakjának távlati elölnézete, a

80. ábra a 79. ábra szerinti készülék töltési helyzetben, a

81. ábra a 79. ábra szerinti készülék keresztmetszete, a

82. ábra a 82. ábra szerinti készülék, amikor nyitva van egy másik áramlási út, hogy a készüléken több levegő áramoljon át, a

83. ábra a 81. ábra szerinti készülék metszete, a

84. ábra a találmány szerinti aeroszolosítókészülék egy másik kiviteli alakjának távlati elölnézete, a

85. ábra a 84. ábra szerinti készülék töltési helyzetben, a

86. ábra a 84. ábra szerinti készülék keresztmetszete, a

87. ábra a 86. ábra szerinti készülék metszete, a

88. ábra a találmány szerinti készülék szopókájának egyik kiviteli alakja távlati elölnézetben, a

89. ábra a találmány szerinti készülék másik szopókájának oldalnézete.

HU 225 182 Β1 „Hatóanyagon” itt olyan szereket, gyógyszereket, vegyületeket, anyagkompozíciókat vagy ezek keverékeit értjük, amelyeknek valamilyen farmakológiai, gyakran jótékony hatásuk van. Ezek lehetnek élelmiszerek, élelmiszer-adalékok, tápszerek, gyógyszerek, vakcinák, vitaminok és más jótékony hatású anyagok. Ezen értünk továbbá itt minden fiziológiailag vagy farmakológiailag aktív anyagot, amely egy betegben lokalizált vagy rendszeres hatást fejt ki. A bejuttatható hatóanyag többek között lehet antibiotikum, antiviroticum, anepilecticum, analgetica, gyulladás elleni szer és bronchodilatátor, vírus, és lehet szervetlen és szerves vegyület, többek között és korlátozás nélkül a periferikus idegekre, az adrenergiás receptorokra, a kolinergiás receptorokra, a vázizomzatra, a cardiovascularis rendszerre, a simaizomzatra, a keringési rendszerre, a szinaptikus helyekre, a neuroeffektor összekötési helyekre, az endokrin- és hormonrendszerre, az immunrendszerre, a reprodukciós rendszerre, a csontvázrendszerre, az autakoid rendszerekre, az emésztő- és kiválasztórendszerre, a hisztaminrendszerre és a központi idegrendszerre ható gyógyszerek. Az alkalmas szerek kiválaszthatók például a poliszacharidok, szteroidok, hipnotikumok és szedatívumok, pszichikai energizálok, trankvillánsok, antikonvulzánsok, izomrelaxánsok, antiparkinsonszerek, analgetikumok, gyulladásgátlók, izomkontraktánsok, antimikrobiális szerek, maláriaellenes szerek, hormonkészítmények, ezen belül fogamzásgátlók, sympathomimeticumok, polipeptidek és fiziológiai hatások előidézésére alkalmas proteinek, diuretikumok, lipidszabályozó szerek, antiandrogén szerek, antiparazitikumok, neoplasztikák, antineoplasztikák, hypoglykemikumok, tápszerek és adalékok, növekedést segítő adalékok, zsírok, antienteritis szerek, elektrolitek, vakcinák és diagnosztikai szerek közül.

A találmánnyal hasznos hatóanyagok például többek között, de korlátozás nélkül, az inzulin, calcitonin, erythropoietin (EPO), Vili faktor, IX faktor, ceredáz, cerezim, cyclosporin, granulocit makrofág kolónia stimuláló faktor (GMCSF), növekedési hormon (HGH), növekedési hormont kibocsátó hormon (GHRH), heparin, kis molekulasúlyú heparin (LMWH), interferon alfa, interferon béta, interferon gamma, interleukin-2, luteinizálóhormont kibocsátó hormon (LHRH), szomatosztatin, szomatosztatinanalógok és ezek között octrotid, vazopresszinanalóg, tüszőstimuláló hormon (FSH), inzulin jellegű növekedési faktor, inzulintropin, interleukin-1-receptor-antagonista, interleukin-3, interleukin-4, interleukin-6, makrofágkolónia-stimuláló faktor (M-CSF), idegnövekedési faktor, paratiroid hormon (PTH), timozin alfa-1, IIB/IIIA inhibitor, alfa-1 antitripszin, légzési syncytialisvírus-antitest, cisztikus fibrózis transzmembránregulátor- (CFTR) gén, dezoxiribonukleáz (Dnase), baktericid permeabilitást növelő protein (BPI), anti-CMV antitest, interleukin-1 receptor, 13-cis retinoicsav, pentamidin-izetionát, albuterol-szulfát, metaprotenerol-szulfát, beclomethasone-dipropionate, triamconolon-acetamid, butesonid-acetonid, ipratropium-bromid, flunisolid, fluticasone, cromolyn-nátrium, ergotamin-tartarát és a fentiek analógjai, agonistái és antagonistái. A hatóanyagok lehetnek továbbá nukleinsavak csupasz nukleinsav-molekulák alakjában, vírusvektorok, kísérő vírusrészecskék, lipideket vagy lipidtartalmú anyagot kísérő vagy azokba beépült nukleinsavak, plazmid DNS vagy RNS, vagy más, sejteknek, különösen a tüdő alveoláris részei sejtjeinek transzfekciójára vagy átalakítására alkalmas típusú nukleinsav-szerkezetek. A hatóanyagok különböző alakokban lehetnek, úgy mint oldható vagy oldhatatlan, töltött vagy töltetlen molekulák, molekuláris komplexek összetevői vagy farmakológiailag elfogadható sók. A hatóanyagok lehetnek a természetben előforduló vagy rekombinációval előállított molekulák, vagy lehetnek a természetben előforduló vagy rekombinációval előállított hatóanyagok analógjai, amelyekhez egy vagy több aminosav van hozzáadva vagy kihagyva. A hatóanyag tartalmazhat továbbá élő gyengített vagy elpusztított, vakcinaként használható vírusokat.

A „közepes tömegátmérő” (MMD.=mass médián diameter) a részecskék közepes átmérőjének mértéke, mivel a találmány szerint alkalmazott porok általában polidiszperzek (vagyis a részecskeméretek egy tartományban vannak). A közepes tömegátmérő értékeit itt centrifugális ülepítéssel határoztuk meg, de a közepes tömegátmérő mérésére alkalmazható bármelyik a több ismert módszer közül.

A „közepes aerodinamikai tömegátmérő” (MMAD=mass médián aerodynamic diameter) egy diszpergált részecske aerodinamikai mérete. Az aerodinamikai átmérőt az aeroszolosított porok ülepedést viselkedésének leírására használják. Az aerodinamikai átmérő annak az egységnyi sűrűségű gömbnek az átmérője, amelynek az ülepedési sebessége - általában levegőben - megegyezik a részecske átmérőjével. Az aerodinamikai átmérőt a részecske alakja, sűrűsége és fizikai átmérője határozza meg. A jelen leírásban a közepes aerodinamikai tömegátmérő az aeroszolosított por sorozatos ütközéssel meghatározott aerodinamikus részecskeméretének felezőpontja vagy mediánja.

A találmány tárgyát olyan eljárások képezik, amelyek révén az aeroszolosított gyógyszerkészítményeket a beteg által létesített légzési gázáram felhasználásával lehet bejuttatni. Az aeroszolosítható gyógyszerkészítmény lehet por alakú gyógyszer, folyékony oldat vagy szuszpenzió és hasonló, és tartalmazhat egy hatóanyagot. A találmány szerinti készülékeket egyszeri vagy többször bejuttatásra lehet használni.

Egyes kiviteli alakokban a beteg által létesített légzési gázáramot használjuk arra, hogy a gyógyszerkészítményt egy edénykéből eltávolítsuk, a gyógyszerkészítményt szétbontsuk és a gyógyszerkészítményt a beteg tüdejébe bejuttassuk. A találmány egyik különösen előnye, hogy ezeket a funkciókat attól függetlenül lehet megvalósítani, hogy mekkora a beteg által az időegység alatt természetes módon belélegzett mennyiség. Ezért a találmány egyik jellemzője szerint a belélegzett légzési gázt úgy szabályozzuk, hogy a gyógyszerkészítménynek a tüdőbe való kellő bejuttatása végett az időegység alatt beáramló mennyiség egy elfogadható tartományon belül maradjon.

HU 225 182 Β1

A találmány egy másik jellemzője értelmében az időegység alatt belélegzett gázmennyiséget úgy szabályozzuk, hogy a gáznak elegendő energiája legyen ahhoz, hogy a gyógyszerkészítményt egy edénykéből eltávolítsa, a gyógyszerkészítményt szétbontsa és a gyógyszerkészítményt a beteg tüdejébe bejuttassa. Egyes esetekben egy további jellemző szerint a gyógyszer bejuttatásának kezdetén az időegység alatt belélegzett mennyiséget legalább egy bizonyos ideig vagy egy bizonyos belélegzett térfogat eléréséig egy maximális szint alatt tartjuk. Ily módon az aeroszolosított készítmény időegység alatt átáramló mennyisége elfogadható lesz. Ez fokozza azt a képességét, hogy átmenjen a beteg levegőcsatornáján és bejusson a tüdőbe. A találmány egyes kiviteli alakjaiban a gyógyszerkészítménynek a tüdőbe való kezdeti bejuttatása után a beteg az időegység alatti normális mennyiséget lélegezheti be, hogy a tüdeje a légzési gázzal megteljen és a gyógyszerkészítmény tovább, a tüdő mélyébe bejusson.

A gyógyszerkészítmény aeroszolosítása végett a légzési gázáram előnyös módon elegendő energiát tartalmaz ahhoz, hogy a gyógyszerkészítményt az edénykéből eltávolítsa. Annak biztosítása végett, hogy a légzési gáz elegendő energiát tartalmazzon, a találmány egyik kiviteli alakjában megakadályozzuk a légzési gáz beáramlását a beteg tüdejébe, amikor a beteg megkísérli a belélegzést, majd miután a vákuum elért egy küszöbértéket, lehetővé válik a légzési gáz hirtelen beáramlása a beteg tüdejébe. Azzal, hogy a légzési gáz áramlása csak akkor lehetséges, amikor a felhasználó elegendő vákuumot létesített, az időegység alatt átáramló mennyiség viszonylag nagy lesz, és így a gázáram elegendő energiára tesz szert. A leírt folyamat megvalósításának egyik módja az, hogy a beteg levegőcsatornájába fojtást, szelepet vagy más zárómechanizmust helyezünk, amely megakadályozza a légzési gáz belépését a tüdőbe, amikor a beteg megkísérli a belélegzést. A fojtás vagy szelep azután gyorsan eltávolítható vagy nyitható, hogy a légzési gáz a tüdőbe beáramolhasson. A beteget meg lehet tanítani arra, hogy a belélegzést a működtetővákuum küszöbértékének eléréséig folytassa. A működtetővákuum küszöbértékét úgy lehet beállítani, hogy elegendő energia jöjjön létre a keletkező gázáramban, amikor a gáz beáramlása a beteg tüdejébe lehetővé válik. A vákuum küszöbértéke előnyös módon kb. 210 Pa és kb. 630 Pa (20 és 60 vo. cm) között van. Ekkor a keletkező gázáram energiája elegendő a gyógyszerkészítmény eltávolításához és szétbontásához. A vákuum küszöbértéke a legelőnyösebb módon legalább 420 Pa (40 vo. cm).

Különféle küszöbszelepeket lehet alkalmazni, amelyek a belélegzés! vákuum küszöbértékének elérése előtt megakadályozzák, hogy a gáz elérje a beteg tüdejét. A küszöbszelep lehet például rugalmasan engedékeny szelep, például hajlékony membrán, amely a levegőcsatornában keresztben van elhelyezve, és a vákuum küszöbértékének elérésekor vagy meghaladásakor meghajlik. Egy másik változat szerint a küszöbszelepet barázdált membrán képezheti, amely a vákuum küszöbértékének elérésekor vagy meghaladásakor elszakad vagy szétpattan. További lehetőség, hogy a küszöbszelepet elasztomer membrán képezi, amelyben van egy nyílás. A vákuum küszöbértékének elérésekor vagy meghaladásakor egy golyó húzódik át a nyíláson. A küszöbszelepek további típusai a bistabil mechanizmusok, diafragmák és hasonlók.

A találmány egyik különleges kiviteli alakjában a küszöbszelep a gyógyszerkészítményt is tartalmazó edénykébe van beépítve. így amikor az új edénykét az aeroszolosítókészülékbe behelyezzük, akkor a készülékbe mindig új küszöbszelep kerül. Ez különösen előnyös akkor, ha a küszöbszelep olyan membránt tartalmaz, amely a vákuum küszöbértékének elérésekor vagy meghaladásakor elszakad vagy szétpattan.

Amikor a légzési gáz már beáramolhat a tüdőbe, akkor (egyes esetekben) az időegység alatt beáramló mennyiségét vezérelni vagy szabályozni kell, hogy a gyógyszerkészítménynek a tüdőbe való bejuttatása közben a gázáram nagysága ne haladjon meg egy időegység alatt átáramló maximális mennyiséget. A légzési gáz időegység alatt átáramló mennyiségét jellegzetesen kb. 0,5 s és kb. 5 s közötti időn át kb. 15 l/percnél kisebb mennyiségre lehet szabályozni. Ez kb. 125 ml és kb. 1,25 I közötti mennyiségnek felel meg, ami lehetővé teszi, hogy az aeroszolosított készítmény átmenjen a beteg levegőcsatornáján és bejusson a tüdejébe. Mint korábban az 1. ábra kapcsán említettük, egyes betegeknél a természetes belélegzés! mennyiség meghaladja az időegység alatti kívánt maximális mennyiséget.

Azoknak a személyeknek a számára, akiknél a természetes belélegzés! mennyiség meghaladja az időegység alatti kívánt maximális mennyiséget, a találmány értelmében lassítjuk az időegység alatt átáramló mennyiséget arra az Időre, amely alatt az aeroszolosítókészítmény bejut a tüdőbe. Ezt grafikusan a 2. ábrán mutatjuk be. A T₁ időpontban a beteg belélegez, és ennek következtében légzési gáz áramlik a beteg tüdejébe. A T₁ időpontban az időegység alatt átáramló mennyiség jóval meghaladja a Qstart időegység alatti induló mennyiséget, ami ahhoz szükséges, hogy a gyógyszerkészítményt eltávolítsuk az edénykéből. Az így lélegző személyeknél tehát nincs szükség küszöbszelepre vagy az áramlást akadályozó más mechanizmusra. Röviddel a T₁ időpont után következik a T₂ időpont, amikor az időegység alatt átáramló mennyiséget leszabályozzuk egy Qbejuttatás időegység alatt átáramló mennyiség alá. Az időegység alatt átáramló mennyiséget a T₂ időponttól a T₃ időpontig - ami alatt az aeroszolosított készítmény bejut a beteg tüdejébe a Qbejuttatás mennyiség alatt tartjuk. A T₃ időpont után a gázáram szabályozása megszűnik, és a beteg az időegység alatt átáramló természetes mennyiséget lélegezheti be, hogy a tüdeje megteljen légzési gázzal, ami arra szolgál, hogy a gyógyszerkészítményt a tüdő mélyébe juttassa.

A 3. ábrán látható példában a beteg természetes belélegzés! mennyisége a Qbejuttatás mennyiség alatt van. Ahogyan ez a 3. ábrán látható, azáltal, hogy a légzési gáz árama a beteg belélegzése alatt akadá8

HU 225 182 Β1 lyozva van, majd a légzési gáz áramát hirtelen lehetővé tesszük, a Tt időpontban Qstart lesz ^az időegység alatti induló mennyiség. Ily módon elegendő energia jut a készítménynek az edénykéből történő eltávolítására. Amikor a beteg folytatja a belélegzést, akkor az időegység alatt átáramló mennyiség gyorsan a Qbejuttatás időegység alatt átáramló mennyiség alá csökken, mert a beteg természetes belélegzés! mennyisége a Q_BE. juttatás mennyiségnél kisebb. Ezért a^ időpont után a beteg által időegység alatt belélegzett mennyiséget nem kell szabályozni. így a beteg kényelmesen lélegezhet be.

Különféle módszerekkel és technikákkal lehet az időegység alatt belélegzett mennyiséget a T₂ időpont és a T₃ időpont között Qbejuttatás időegység alatt átáramló mennyiség alá szabályozni. A beteget el lehet látni például különféle típusú visszacsatolásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy maga a beteg szabályozza az általa időegység alatt belélegzett mennyiséget. Az aeroszolosítókészülék ellátható például síppal, amely sípoló hangot ad, amikor a beteg által az időegység alatt mennyiség meghaladja a Qbejuttatás időegység alatt beáramló mennyiséget. Más típusú alkalmazható visszacsatolás többek között a vizuális visszacsatolás, a taktilis visszacsatolás, a hallási visszacsatolás és más hasonlók. A vezérlő opcionálisan ellátható időjelző szerkezettel, amely mutatja a felhasználónak, hogy a T₃ idő letelt, és a beteg a belélegzést kényelmes szinten fejezheti be.

Egy másik változat szerint a beteg által időegység alatt belélegzett mennyiség a belélegzett légzési gáz fojtásával vagy gátlásával szabályozható. Például a levegőcsatorna méretét lehet változtatni az időegység alatt belélegzett gáz mennyiségének vezérlése végett. A szabályozás módja lehet kézi, félautomatikus vagy automatikus. A felhasználó például kézileg beállíthatja a levegőcsatorna méretét vagy fojtást helyezhet a levegőcsatornába az időegység alatt átáramló mennyiség vezérlése végett. Egy másik változat szerint a levegőcsatorna mérete a beteg saját belélegzése alapján állítható be. Ezt később részletesebben leírjuk. Egy további változat szerint egy vagy több áramlásérzékelővel ellátott automatizált rendszer szabályozhatja a levegőcsatorna méretét, és ezzel a légzési gázáram szabályozására használható.

Az egyik különös előnye annak, hogy a légzési gázáramot a időegység alatt belélegzett mennyiség vezérlésére használjuk, az, hogy viszonylag nagy nyomásesés hozható létre. Minthogy a teljesítmény általában arányos mind a nyomáseséssel, mind az időegység alatt átáramló mennyiséggel, ezért az időegység alatt átáramló mennyisége alacsony értéken tartható, és ugyanakkor mégis elegendő energiát szolgáltathat a készítmény aeroszolosításához és a készítménynek a tüdőbe történő bejuttatásához.

Egy másik változat szerint a légzési gázáram úgy szabályozható, hogy a beteg levegőcsatornájába szűkítőnyílást vagy más fojtótagot helyezünk, amely az adott beteg számára van kialakítva. Ily módon az aeroszolosítókészüléket egyszerűen úgy lehet egy adott beteg számára adaptálni, hogy a beteg által időegység alatt természetes módon belélegzett mennyiségnek megfelelő méretű szűkítőnyílást használunk.

A találmány szerinti készülékekben soros vagy párhuzamos áramlási utak lehetnek. Mindkét esetben kívánatos lehet, hogy a betegek nagy csoportja számára állandó, előre meghatározott értéken tartsuk az időegység alatt átáramló mennyiséget. A 4. ábrán látható soros elrendezésben előnyösebb, ha az áramlási ellenállás lényegében lineárisan függ a vákuumtól. Párhuzamos elrendezésben, amely például a 70. ábrán látható, előnyösebb, ha az áramlási ellenállás függése a vákuumtól erősen nem lineáris.

A 4. ábra egy olyan 10 aeroszolosítókészüléket mutat be, amelyben soros elrendezés egy por alakú gyógyszert távolít el egy 12 edénykéből a beteg által belélegzett légzési gáz felhasználásával. A 10 aeroszolosítókészülék egy 14 küszöbszelepet foglal magában, amely úgy alakítható ki, hogy akkor nyisson, amikor a vákuum a 16 vezetékben áramlási irányban a 14 küszöbszelep után eléri a kb. 210 Pa és kb. 630 Pa (20 és 60 vo. cm) közötti, előnyös módon kb. 420 Pa-nál (40 vo. cm) nagyobb értéket. A 16 vezetékhez továbbá egy 18 szabályozórendszer csatlakozik, amely szabályozza a légzési gáz átáramlását a 10 aeroszolosítókészüléken. A 18 szabályozórendszer tartalmazhat például egy, a 16 vezeték belső méretének változtatására és ezzel a 16 vezetéken átmenő légzési gázáram szabályozására szolgáló fojtómechanizmust. A 18 szabályozórendszer célszerűen tartalmaz egy vezérlőrendszert, amely állítja a fojtómechanizmust. A vezérlőrendszer működtethető kézileg, vagy automatizáltan, egy vezérlőt alkalmazva. Például gázmennyiség-érzékelők a 10 aeroszolosítórendszerben helyezhetők el, amelyek a vezérlővel összekötve a készüléken időegység alatt átáramló légzési gáz mennyiségének meghatározására alkalmasak. Ennek az információnak a felhasználásával a vezérlő a 16 vezeték fojtási mértékének vezérlésére alkalmazható. Bár a 18 szabályozórendszer az ábra szerint áramlási irányban a 12 edényke előtt van, nyilvánvaló, hogy a 18 szabályozórendszer máshol is elhelyezhető, többek között áramlási irányban egy 22 edényke után és áramlási irányban a 14 küszöbszelep előtt.

A 18 szabályozórendszert egy 20 vezeték köti össze a 12 edénykével. A 12 edénykéből egy 22 vezeték indul ki, amely összeköttetésben van egy 24 szétbontószerkezettel. Ily módon a 12 edénykéből eltávolított por a 10 aeroszolosítókészülék elhagyása és a beteg tüdejébe való bejutás előtt szétbontható. A 24 szétbontószerkezetből egy 26 vezeték indul ki. Ez egy itt nem ábrázolt szopókához köthető, amelyből a beteg belélegez. így a 10 aeroszolosítókészülékkel a beteg úgy vehet be egy adag aeroszolosított gyógyszert, hogy addig lélegez be a szopókából, míg a vákuum el nem éri a 14 küszöbszelep nyitásához elegendő értéket. A 14 küszöbszelep nyitásakor a por alakú gyógyszer kilép a 12 edénykéből és átmegy a 24 szétbontószerkezeten. Ugyanakkor a 18 szabályozórendszer elfogadható határok között vezérli a légzési gáz időegy9

HU 225 182 Β1 ség alatt átáramló mennyiségét, úgyhogy az aeroszolosított gyógyszer kellően be tud jutni a beteg tüdejébe. A 18 szabályozórendszer kialakítható úgy, hogy bizonyos idő után a működése megszűnjön, és a beteg kényelmesen lélegezhessen be, hogy a tüdeje légzési gázzal megteljen, és a bejuttatott gyógyszer a tüdő mélyébe jusson.

Az 5. ábrán a találmány szerinti aeroszolosítókészülék egy példaképpen! kiviteli alakja, egy 28 aeroszolosítókészülék látható. A 28 aeroszolosítókészülék egy henger alakú 30 házzal rendelkezik, amelynek az egyik végén egy 32 szopóka van. A 30 házban egy 34, 36 és 38 nyílás van (lásd 6. ábra), amelyek áramlási utat határoznak meg a légzési gáz számára. Erre a későbbiek során visszatérünk. A 36 és 38 nyílás között célszerű egy 40 elosztót elhelyezni, amely lehetővé teszi, hogy a légzési gázáram időlegesen kilépjen a 30 házból. Hasonlóképpen egy 42 elosztó megkönnyíti a légzési gáznak a 34 nyíláson át a 30 házba történő bevezetését (lásd a 6. ábrát).

A 30 házhoz elforgathatóan egy 44 edényketartó kapcsolódik. Célszerűen egy 46 forgócsap kapcsolja a 44 edényketartót a 30 házhoz. Ily módon a 44 edényketartó a 6. ábrán látható nyitott helyzetbe állítható, és ekkor a 28 aeroszolosítókészülékbe egy edényke helyezhető be. Ezután a 44 edényketartót a 7. ábrán látható zárt vagy működési helyzetbe állítják. Ahogyan az a 6. és 7. ábrán is látható, a 44 edényketartóban egy 48 nyílás van, amely a 44 edényketartó zárt helyzetében a 34 nyílással fedésben van. A 44 edényketartóban egy másik, 50 nyílás is van, amely a 30 házon lévő két 52 nyelv alatt helyezkedik el.

Amikor a 44 edényketartó nyitott helyzetbe van állítva, akkor egy 54 edényke helyezhető be a 28 aeroszolosítókészülékbe, ahogyan ez a 8. ábrán látható. Az 54 edényke egy 56 edényketesttel van ellátva. Ebben van egy szaggatott vonallal rajzolt 58 kamra, amely a por alakú gyógyszert tartja. Az 56 edényketest úgy van kialakítva, hogy az 58 kamra feletti részen az 52 nyelvek áthatolhatnak. Ezt később részletesebben leírjuk. Az 56 edényketestben egy 60 küszöbszelep van elhelyezve. A 60 küszöbszelep egy olyan membránt tartalmaz, amely a vákuum meghatározott küszöbszintjén elszakad vagy eltörik.

Az 54 edénykét a 28 aeroszolosítókészülékbe úgy helyezzük be, hogy a 60 küszöbszelep fedésben legyen a 36 nyílással. Az 58 kamra az 50 nyílásban fekszik. Miután az 54 edénykét behelyeztük a 44 edényketartóba, a 44 edényketartót zárt vagy működési helyzetbe állítjuk, ahogyan ez a 9. ábrán látható. Zárt helyzetben a 60 küszöbszelep fedésben van a 34 nyílással, továbbá az 52 nyelvek az 58 kamra felett behatolnak az 56 edényketestbe és átlyukasztják a fedelet, (gy egy pár nyílás keletkezik, amelyeken át az 58 kamrában lévő porhoz hozzá lehet férni. Amikor a 44 edényketartó zárt helyzetbe van állítva, akkor a felhasználó a száját a 32 szopókára helyezheti és megkísérelheti a belélegzést. A légzési gáz áramlása a 28 aeroszolosítókészüléken át mindaddig meg van akadályozva, míg a felhasználó a 60 küszöbszelep nyitásához elegendő vákuumot nem létesít. Ezen a ponton hirtelen lehetővé válik a légzési gáz áramlása a 34 nyíláson, a 36 nyíláson, az 58 kamrán át és a 32 szopókából ki, amint ezt a nyilak mutatják.

A 10. és 11. ábra segítségével egy olyan technikát ismertetünk, amellyel a légzési gáznak egy aeroszolosítókészüléken - például a 28 aeroszolosítókészüléken - átmenő áramát szabályozni lehet. A 10. ábrán egy 62 edényke látható és ebben egy 64 kamra van, amely jellegzetesen (itt nem ábrázolt) gyógyszerkészítménnyel van megtöltve. A 10. ábra szerint egy 66 behatolócső már behatolt a 64 kamra fedelébe, és a 66 behatolócső 68 külső vége a 64 kamra belsejében van. Ily módon a 68 külső vég és a 64 kamra feneke közötti levegőcsatorna mérete lecsökkent, ami fojtja a 64 kamrába beáramló és a 66 behatolócsőből kiáramló légzési gázt. Ahogyan ez a 11. ábrán látható, a 68 külső vég függőlegesen felfelé mozdult el, úgyhogy még messzebb van a 64 kamra fenekétől. Ily módon a légzési gáz Időegység alatt átáramló mennyisége növelhető.

Különféle technikákkal lehet a 68 külső vég és a 64 kamra feneke közötti távolságot állítani. Az egyik technika szerint a beteg belélegzése által keltett szívóerőt használjuk fel. Részletesebben: amikor a beteg belélegezni kezd, akkor a belélegzés által a 66 behatolócsőben létesített vákuum a 64 kamra fenekét a 68 külső vég felé mozgatja. Különféle mechanizmusokkal lehet a 68 külső vég és a 64 kamra feneke közötti távolságot vezérelni. A vezérlés tartalmazhat például különféle előfeszítő mechanizmusokat, amelyek a 62 edényke és a 66 behatolócső közötti viszonylagos mozgást vezérlik. Alkalmazni lehet automatizált mechanizmusokat is, így mágnesszelepeket, dugattyúkat és hasonlókat. Alkalmazhatók továbbá különféle kézi technikák is, többek között a felhasználó keze vagy ujjal is használhatók.

A 66 behatolócső egyik sajátossága, hogy összetartó fúvókát képez, amely szétbontóeszközként szolgál a 64 kamrában lévő por szétbontására. Részletesebben: amikor a beteg belélegez, hogy a port a 64 kamrából eltávolítsa, akkor a 66 behatolócső által képzett összetartó áram a por szétbontására törekszik, ami megkönnyíti a por aeroszolosftását és lerakódását a tüdőben.

A 12. ábrán az aeroszolosítókészülék egy másik kiviteli alakja, egy 70 aeroszolosítókészülék látható, és ezzel egy olyan technikát szemléltetünk, amely a légzési gáz készüléken átmenő áramát szabályozza. Az áttekinthetőség érdekében a 70 aeroszolosítókészüléknek csak egy részét ábrázoltuk, de nyilvánvaló, hogy a készülék teljessé tételéhez más alkotóelemek is használhatók. A 70 aeroszolosítókészüléknek van egy 72 háza és tartalmaz egy 74 edényketartót. A 74 edényketartó egy 76 edényke kényelmes behelyezése és kiszedése végett kialakítható úgy, hogy mozgatható legyen a 72 házhoz képest. A 76 edényke tartalmaz egy 78 kamrát és egy 80 küszöbszelepet, amely a fentebb leírt más kiviteli alakokhoz hasonlóan alakítható ki. A 74 edényketartóban van egy 82 nyílás, amely a 80 küszöbszelep

HU 225 182 Β1 nyitásakor fedésbe kerül a 80 küszöbszeleppel, hogy azon a légzési gáz átáramolhasson. A 72 házhoz egy 84 behatolócső kapcsolódik, amely az előző kiviteli alakokhoz hasonló módon hatol be a 76 edénykébe, és így a 78 kamrához hozzá lehet férni. így amikor a beteg a 70 aeroszolosítókészülékből belélegez, akkor a vákuum küszöbértékének meghaladásakor a 80 küszöbszelep nyit. Ekkor a légzési gáz átáramlik a 78 kamrán és kiáramlik a 84 behatolócsőből. Ezt a nyilak jelölik.

A 70 aeroszolosítókészülék tartalmaz továbbá egy 86 rugót, amely a 72 ház és a 74 edényketartó között van elhelyezve. Amikor a 80 küszöbszelep nyitva van, akkor a 84 behatolócsőben fennálló vákuum a 78 kamra alsó végét a 84 behatolócső felé szívja. A 86 rugó rugóállandója úgy választható meg, hogy a 78 kamra alsó vége és a 84 behatolócső közötti távolságot vezérelve szabályozza a készüléken átmenő gázáramot. Egyes esetekben kívánatos lehet, hogy a rugóállandót a beteg által létesített, időegység alatti közepes belélegzett mennyiség alapján válasszuk meg. A 70 aeroszolosítókészüléket így a szóban forgó beteg számára lehet kialakítani. A 70 aeroszolosítókészülék tartalmaz továbbá egy 88 csapot, amely a 78 kamra feneke és a 84 behatolócső közötti távközt adott értéken tartja. Ily módon a 78 kamra nem szívódik teljesen a 84 behatolócsőhöz.

A 13. ábra egy 90 aeroszolosítókészüléket mutat be. A 90 aeroszolosítókészülék a fentebb, a 70 aeroszolosítókészülék kapcsán leírtakhoz hasonló elemekből építhető fel, és ezért a leírás egyszerűsítése végett a 90 aeroszolosítókészüléknél ezeket a hasonló elemeket a 70 aeroszolosítókészüléknél használt hivatkozási jelekkel jelöljük, és ezeknek az elemeknek a leírását nem ismételjük. A 90 aeroszolosítókészülék abban különbözik a 70 aeroszolosítókészüléktől, hogy egy elektronikus 92 vezérlőt tartalmaz a 84 behatolócső és a 78 kamra alsó vége közötti távköz vezérlésére. A 92 vezérlő elektronikusan egy 94 mágnesszelephez van kötve, amely a 84 behatolócső és a 78 kamra alsó vége közötti távköz vezérlése végett kitolható, illetve visszahúzható. Választás szerint egy 96 áramlásvezérlő érzékelőt lehet valahol a 90 aeroszolosítókészülék levegőcsatornájában elhelyezni a készüléken időegység alatt átáramló mennyiség érzékelésére. Amikor a 92 vezérlő jelet kap a 96 áramlásvezérlő érzékelőtől, akkor jelet küldhet a 94 mágnesszelepnek, hogy a távköz változtatásával szabályozza az időegység alatt átáramló mennyiséget. A 92 vezérlő alkalmazásának egyik előnye az, hogy időzítő-áramkört is tartalmazhat, úgyhogy a 94 mágnesszelep bizonyos idő eltelte után teljesen kitolható. így amikor az aeroszolosított gyógyszerkészítmény elérte a beteg tüdejét, akkor a 94 mágnesszelep teljesen kitolódhat, és a beteg jelentős ellenállás nélkül, kényelmesen lélegezhet be, hogy tüdejét légzési gázzal megtöltse.

A 14. ábrán látható egy 98 fúvóka egy másik kiviteli alakja, amelyet áramlási irányban egy edényke után lehet elhelyezni. A 98 fúvókát egy 100 csőszerkezet képezi, amely egy 102 hajlított szakaszból és egy 104 szűkített szakaszból áll. A gyógyszerkészítmény, miután az edénykéből eltávolították, átmegy a 100 csőszerkezeten, mint ezt nyilak mutatják. A 102 hajlított szakasz által előidézett irányváltozás következtében az összeállt por a 100 csőszerkezet falaihoz csapódik, ami elősegíti a por szétbontását. A 104 szűkített szakasz elérésekor a por tovább keveredik, és az áramlás nő a por további szétbontása végett. Bár az ábrázolt csőszerkezet egy 102 hajlított szakaszból és egy ezt követő 104 szűkített szakaszból áll, nyilvánvaló, hogy különféle más csőszerkezeteket is lehet alkalmazni, amelyekben az irányváltás és/vagy a por szétbontását megkönnyítő fojtás más módon van megoldva.

A 15-26. ábrák segítségével az aeroszolosítókészülék különböző kiviteli alakjait mutatjuk be. Ezt ugyan nem ábrázoltuk, de a 15-26. ábrák szerinti aeroszolosítókészülékek jellegzetesen tartalmaznak egy behatolócsövet, amely a fentebb leírt kiviteli alakokhoz hasonló edényke fedelének kiszúrása végett egy vagy több behatolószerkezettel van ellátva. Ezek a készülékek a fentebb leírt kiviteli alakokhoz hasonlóan tartalmazhatnak továbbá küszöbszelepeket és szabályozórendszereket a beteg tüdejébe beáramló légzési gázáram szabályozására. Nyilvánvaló továbbá, hogy a 15-26. ábrák szerinti különböző készülékeket fel lehet bontani, helyettesíteni és/vagy cserélni lehet egymással.

A 15. ábrán a találmány szerinti aeroszolosítókészülék egy kiviteli alakja, egy 106 aeroszolosítókészülék látható. A 106 aeroszolosítókészülék 108 háza egy 110 fedéllel van ellátva. A 110 fedél nyitott helyzetbe mozdítható, amely egy 114 edénykéket tartalmazó 112 lapot fogad be. A 110 fedélen különböző 116 gombok vannak. Ezek benyomásával megnyomva a belélegzés előtt kilyukasztható a megfelelő 114 edényke. A 110 fedélben célszerűen van egy 118 ablak, amelyen keresztül látható, hogy a 112 lap be van téve, és esetleg látható a 112 lapra nyomtatott dátum, valamint a gyógyszer típusa. A108 ház el van látva továbbá egy 120 szopókával és egy csúsztatható 122 fedéllel, amely a 120 szopókára a 106 aeroszolosítókészülék használaton kívüli állapotában csúsztatható.

Amikor a beteg a kezelésre készen áll, a 120 szopóka szabaddá tételére elcsúsztatja a 122 fedelet. Ezután a felhasználó megnyomja az egyik 116 gombot és száját a 120 szopókán tartva belélegez. Valamennyi 116 gomb megnyomása után a 114 edénykék kiürítésekor a 112 lap kicserélhető egy új 114 edénykével.

A 16. ábrán látható 124 aeroszolosítókészülék egy 126 kupakkal (lásd a 16A. ábrát is) és egy 128 fiókkal van ellátva. A 128 fiók a 126 kupakban a nyíl irányába csúsztatható. A 128 fiók úgy van kialakítva, hogy egy 130 edénykét tartson. Ahogyan ez a 16A. ábrán látható, amikor a 128 fiók zárva van, akkor a 130 edényke a 126 kupakban van tartva. A 130 edényke kamráját célszerű úgy kialakítani, hogy a 128 fiók zárásakor át legyen szúrva. Különböző 132 nyomógombokat lehet a 128 fiók használat utáni visszahúzására alkalmazni. A 126 kupakban van továbbá egy 134 szopóka és egy 136 ablak, amelyben látható, hogy a 130 edényke be van-e téve, és látható a dátum, valamint a gyógyszer típusa. Választás szerint lehet a készülékben egy

HU 225 182 Β1

138 számláló is, amely mutatja, hogy a készüléket hányszor használták.

A 17. ábrán egy 140 aeroszolosítókészülék látható, amelynek 142 háza egy 144 szopókával és egy 146 fedéllel van ellátva. A 146 fedél egy nyitott és egy zárt helyzet között mozgatható, amint ezt a szaggatott vonal mutatja. Amikor a 146 fedél nyitva van, akkor egy 148 edényke helyezhető be a 142 házba. A 146 fedél zárásakor a 148 edényke kiszűrődik, és a 140 aeroszolosítókészülék működésre kész. Célszerű, ha a 146 fedélen egy kiemelkedő 150 ablak van, amelyben egy 152 golyó található. A 150 ablak mögötti rész összeköttetésbe hozható a levegőáram útjával. Ennek következtében a 150 ablakban található 152 golyó a légzési gáz időegység alatt átáramló mennyiségétől függően elmozdul ebben a részben. Célszerű plusz és mínusz jelet használni, hogy a beteg vizuális visszacsatolást kapjon a készüléken időegység alatt átáramló mennyiségről. Ily módon a beteg a vizuális visszacsatolás alapján állíthatja az általa az időegység alatt belélegzett mennyiséget. A 140 aeroszolosítókészülék választás szerint tartalmazhat egy 154 tárolórekeszt további 148 edénykék tartására.

A 18. ábrán egy 156 aeroszolosítókészülék látható, amelynek egy 158 háza, és a 158 házon egy 160 szopóka és egy 162 fedél van. A162 fedelet egy 164 csuklópánt csuklósán összeköti a 158 házzal. A 162 fedél nyitott és zárt helyzet között mozgatható. Nyitott helyzetben egy 166 edényke helyezhető be a 158 házba. Ezután zárjuk a 162 fedelet, és a 166 edényke a 168 ablakon át látható. A 162 fedélen van egy 170 nyomógomb, amelyet használat előtt a 166 edényke kiszúrása végett benyomunk.

A 19. ábrán egy 172 aeroszolosítókészülék látható, amelynek egy 176 ajtóval ellátott 174 háza van, amely 176 ajtót egy 178 csuklópánt köt a 174 házhoz. A 172 aeroszolosítókészülékbe egy 180 tárcsa helyezhető be, amely 180 tárcsában több 182 edényke van (lásd 19A. ábra). A 176 ajtóban egy 184 forgatógomb van elhelyezve, amelynek a forgatásakor a 180 tárcsa forog a 172 aeroszolosítókészülékben. A 176 ajtóban van továbbá egy 186 ablak, amelyen át látható, hogy a 182 edénykét a forgó 184 forgatógomb kilyukasztotta. Ha a felhasználó készen áll a kezelésre, akkor száját a 172 aeroszolosítókészülék 187 orrára helyezi és megkezdi a belélegzést. A beteg belélegzése egy 188 fedelet nyit, és ez lehetővé teszi az aeroszolosított készítmény belépését a beteg tüdejébe. A következő kezeléshez a beteg egyszerűen a következő 182 edénykéhez forgatja a 184 forgatógombot, a 182 edényke kiszűrődik, és ezzel a 172 aeroszolosítókészülék működésre kész.

A 20. és 20A. ábra segítségével egy másik, 190 aeroszolosftókészüléket mutatunk be. A 190 aeroszolosítókészüléknek egy 192 háza és egy, 196 csuklópánttal a 192 házzal összekötött 194 fedele van. A 190 aeroszolosítókészüléknek van továbbá egy 198 szopókája, amelyen át a beteg belélegez. A 20A. ábrán a 190 aeroszolosítókészülék nyitott helyzetben van. Ekkor egy 200 edénykét helyeznek be. Ezután a 194 fedelet zárják, és így a 190 aeroszolosítókészülék a 20. ábrán látható helyzetben van. A 194 fedélen egy 202 nyomógomb található, amelyet benyomva a 200 edénykét kilyukasztjuk, így a gyógyszerkészítmény eltávolíthatóvá válik. A 194 fedélen van továbbá egy 204 időkapcsoló. Ezt a felhasználó kézileg állítja be úgy, hogy működtetés előtt a 204 időkapcsolót a 202 nyomógomb felé húzza. A felhasználó ezután kezd belélegezni a 198 szopókából, hogy aeroszolosítsa a gyógyszerkészítményt. A felhasználó előnyös módon addig lélegez be, míg a 204 időkapcsoló le nem jár. A 194 fedélben több tárolóhely van, további 200 edénykék tárolására (lásd 20A. ábra).

A 21. ábrán egy 206 aeroszolosítókészülék látható, amelynek egy 208 háza, és a 208 házban egy 212 edényke befogadására szolgáló 210 van. A 206 aeroszolosítókészülék tartalmaz továbbá egy 214 felhúzószerkezetet, amelyet a 212 edényke kilyukasztása végett felhúznak. A 206 aeroszolosítókészülék továbbá egy 216 csapóajtóval - egy szaggatott vonallal jelölt kihúzható 218 szopókával van ellátva. Amikor a 214 felhúzószerkezetet a 212 edényke kiszúrása végett felhúzzák, akkor a 216 csapóajtó kinyílik, és a 218 szopóka kitolódik.

A 22. ábrán egy másik, 220 aeroszolosítókészülék látható. A 220 aeroszolosítókészüléknek van egy 222 háza. A 22 házhoz egy 224 rácsíptethető szerkezet csatlakoztatható. A 224 rácsíptethető szerkezet egy 226 tárolórésszel és egy 228 hulladékgyűjtő résszel van ellátva. A 226 tárolórészben több 230 edényke van, amelyeket a később leírandó módon lehet a 222 házba behelyezni. A használt 230 edényke kilökődik a 228 hulladékgyűjtő részbe. A 226 tárolórész felett egy előnyös módon eltávolítható 232 lezárás van. A 224 rácsíptethető szerkezet használata előnyös, mert friss edénykekészletet tartalmazó rácsíptethető szerkezeteket könnyen lehet csatlakoztatni a 222 házhoz. így a 220 aeroszolosítókészülék többször használható készülék lesz.

Ahogyan ez a 22. ábrán látható, a 220 aeroszolosítókészülék 222 házában van továbbá egy forgatható 234 forgatógomb, amelyet elforgatnak, miáltal az egyik 230 edényke a 226 tárolórészből a 222 házba jut. A 222 házba került 230 edényke kilyukad. A 222 házban van továbbá egy 236 számláló, amely mutatja, hogy még hány 230 edényke van, amelyik nincs kilyukasztva. Egy kikötött 238 szopókakupak csatlakozik a 222 házhoz. A 238 szopókakupakot belélegzés előtt eltávolítják.

így a 220 aeroszolosítókészülék használatához a felhasználó egyszerűen elforgatja a 234 forgatógombot, és ezzel kilyukasztja a következő edénykét. Eltávolítja a 238 szopókakupakot, majd belélegez, hogy a gyógyszerkészítményt aeroszolosítsa, és az aeroszolosított gyógyszerkészítmény lerakódjék a tüdejében. Ha készen áll a következő adagolásra, akkor a 234 forgatógombot ismét elforgatja. Ennek következtében a használt 230 edényke kilökődik a 228 hulladékgyűjtő részbe, és helyére belép egy másik 230 edényke. Amikor valamennyi 230 edénykét elhasználta, akkor a

HU 225 182 Β1

224 rácsíptethető szerkezetet eltávolítja és egy másikat helyez a helyére.

A 23. ábrán egy 240 aeroszolosítókészülék látható, amelynek egy 242 háza és a 242 házhoz csuklósán csatlakozó 244 fedele, valamint egy eltávolítható 246 szopókakupakja van (lásd a 23A. ábrát is). A beteg a belélegzés előtt eltávolítja a 246 szopókakupakot. A 240 aeroszolosítókészülék tartalmaz egy 250 edénykét befogadó 248 lapot (lásd 24. ábra). Amikor a 248 lap a 242 házban van, akkor egy 252 csúszka elmozdításával a kilyukasztandó 250 edényke felé helyezhető, ezt követően a 252 csúszkát a 250 edényke irányába lenyomjuk, és így a kiválasztott 250 edénykét kilyukasztjuk. Választás szerint a 252 csúszka a 240 aeroszolosítókészülékben lévő csövezéshez csatlakozhat, úgyhogy a csövezés mozdul el a megfelelő edénykéhez a 252 csúszkával együtt. A 240 aeroszolosítókészülék tartalmazhat továbbá egy 254 sípot, amely hallható jelet ad, ha a felhasználó az időegység alatt maximális belélegzés! mennyiséget túllépve lélegez be. Ekkor a felhasználó lassabban lélegez, míg a 254 síp sípoló hangja meg nem szűnik.

A 25. ábrán egy 256 aeroszolosítókészülék látható, amelynek egy 258 háza, és a 258 házhoz kötött 260 szopókakupakja van. Használat előtt a 260 szopókakupakot eltávolítják. A 258 házban továbbá egy, a 258 házon átmenő 262 rés van. Ily módon 266 edénykékből álló folytonos 264 csíkot lehet a 262 résen át bevezetni. Egy másik változat szerint a 264 csík szegmensekre van osztva, úgyhogy a 266 edénykéket egyenként lehet a 262 résbe bevezetni. A 258 házon egy 268 nyomógomb van, amely a behelyezett edényke kilyukasztása végett benyomható.

Amikor a beteg kezd belélegezni, akkor az időegység alatt belélegzett mennyiséget egy, a 258 házon lévő 270 gázmérő mutatja. Ily módon a felhasználónak vizuális visszacsatolása van. Ez elősegíti azt, hogy az időegység alatti kellő mennyiséget lélegezze be. A 258 házon továbbá egy 272 csíptető is elhelyezhető, amely lehetővé teszi, hogy a 256 aeroszolosítókészüléket tollhoz hasonlóan zsebben hordják.

A 26. ábrán 274 aeroszolosítókészülék látható, amely egy 276 házzal van ellátva. A 276 ház egy 278 szopókát és egy, a 276 házhoz képest forgatható 280 testet tartalmaz. A 274 aeroszolosítókészülék úgy van kialakítva, hogy egy, egy 282 edénykecsomagot a készülék hátsó végén fogadja be. A 282 edénykecsomag több 284 edénykét tartalmaz, amelyeket ki lehet lyukasztani, amikor a készülék használatra kész. A 282 edénykecsomag ugyan az ábrázolt kiviteli alakban henger alakú, de nyilvánvaló, hogy lehet alkalmazni más geometriákat, többek között négyzet alakú csöveket is.

Miután a 282 edénykecsomagot behelyezték a 274 aeroszolosítókészülékbe, a forgatható 280 testet elforgatják, hogy az egyik 284 edényke abba a helyzetbe kerüljön, amelyben kilyukasztható. Célszerű, ha a 276 ház egy 286 számlálót is tartalmaz, amely mutatja, hogy még hány 284 edényke áll rendelkezésre. A 276 ház úgy van kialakítva, hogy amikor a beteg időegység alatt túl nagy mennyiséget lélegez be, akkor rezeg. Ennek a visszacsatolásnak az alapján a beteg beállíthatja az időegység alatt belélegzett mennyiséget.

Igen sokféle küszöbszelepet lehet használni, amelyek megakadályozzák gáz áramlását a beteg tüdejébe addig, amíg a beteg nem létesít elegendő vákuumot a pornak az edényből való eltávolítására. Az ilyen szelepeket ki lehet alakítani úgy, hogy megakadályozzanak minden gázáramlást, amíg a beteg el nem éri vagy meg nem haladja a szelep működési küszöbnyomását. A szelep áramlási ellenállása a nyitása után minimális. A szelepet ki lehet alakítani úgy, hogy amikor az áramlás megszűnik, visszaálljon előző, indulási helyzetébe.

A 27. ábrán egy 300 szeleprendszer vázlata látható. A 300 szeleprendszerben egy 302 küszöbszelep található, amely úgy van kialakítva, hogy kb. 210 Pa és kb. 630 Pa (20 és 60 vo. cm) közötti, még előnyösebb módon legalább kb. 525 Pa (50 vo. cm) nyomáson szétnyíljon és ezzel lehetővé tegye a gázáramlást az aeroszolosítókészüléken át a nyilakkal jelölt irányban. Ily módon rövid ideig, a belélegzés elején az időegység alatt viszonylag nagy mennyiség áramolhat át. Ez lehetővé teszi, hogy a por diszpergálódjon az edénykéből.

A 300 szeleprendszer tartalmazhat egy 304 visszacsapó szelepet, amely megakadályozza, hogy a felhasználó átfújjon a készüléken. Ilyen 304 visszacsapó szelepet az aeroszolosítókészülékben bárhol el lehet helyezni, és célszerű egy 302 küszöbszeleppel egybeépíteni. A 300 szeleprendszer kialakítható úgy, hogy a 302 küszöbszelep nyitott helyzetében kis ellenállású legyen a gázárammal szemben. Egyes esetekben a 300 szeleprendszer kialakítható úgy, hogy egy állítómechanizmust tartalmaz, amely lehetővé teszi a működtető nyomás küszöbértékének állítását; a visszaállítási vákuumszintet csökkentheti és/vagy a visszaáramlási ellenállást növelheti.

A küszöbszeiepek egyik alkalmazható típusa egy szilikongumi szelep, amely úgy van kialakítva, hogy a nyomás kívánt küszöbértékén lehetővé teszi az áramlás indulását, és meggátolja a visszaáramlást. Az ilyen szelep emellett magától visszaáll, és nem igényel mechanikai ellenállást. Ilyen szelepeket ír le az US 4,991,745 számú, 5,033,655 számú, 5,213,236 számú, 5,339,995 számú, 5,377,877 számú, 5,409,144 számú és 5,439,143 számú szabadalom, amelyek egész tartalmára a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk.

A találmány szerinti aeroszolosítókészülékbe beépíthető küszöbszelepek különböző típusai a 28-40. ábrákon láthatók. A 28. ábrán egy áthúzható 306 küszöbszelep látható. A 306 küszöbszelep 308 házán egy 310 beömlőnyílás és egy 312 kiömlőnyílás található. A 308 ház belsejében keresztben egy 314 membrán van, például elasztomer membrán, amelyben egy központos 316 nyílás van. A 308 házba egy 318 golyó van befogva, amely a 316 nyíláson áthúzódik, ha a felhasználó elegendő vákuumot létesített. A golyó áthúzott helyzetét szaggatott vonallal ábrázoltuk. Amikor a 318 golyó átment a 314 membránon, akkor a 308 házon, a 320 csatornákon át gáz áramolhat át. Célszerű egy 322 visszaállító pálcát

HU 225 182 Β1 használni arra, hogy a 318 golyót visszatolja a 314 membrán másik oldalára, (gy a szelep visszaáll a további használatra kész állapotba.

A 29. ábrán egy ernyő típusú, áthúzható 324 szelep látható. A 324 szelepnek van egy 326 háza, és a 326 házba egy 330 ernyőtagot tartó 328 tartótag van. A 326 ház 332 nyelvekkel is el van látva, amelyek megakadályozzák a 330 ernyőtag mozgását, amíg a felhasználó nem létesít elegendő vákuumot. Elegendő vákuum esetén a 330 ernyőtag meghajolva túlmegy a 332 nyelveken. Ezt szaggatott vonallal ábrázoltuk. Ekkor a gáz a 334 nyílásokon át a 328 tartótagba áramolhat. Egy 336 visszaállító pálca segítségével a következő használat előtt a 330 ernyőtag a 332 nyelvek mögé visszatolható.

A 30. ábrán egy olyan 338 küszöbszelep látható, amelynek cső alakú 340 háza van, amelyben keresztben, elfordíthatóan egy 342 szeleptag van elhelyezve. A 342 szeleptagot egy 346 nyelvhez egy 344 előfeszítő tag feszíti elő. Ily módon gáz áramolhat át a 340 házon, ha elegendő vákuum jött létre az előfeszítő erő leküzdéséhez. Ekkor a 342 szeleptag nyit, mint ezt szaggatott vonallal ábrázoltuk.

A 31A. ábrán egy 348 rugólapos visszacsapó szelep látható, amely cső alakú házban használható. A 348 rugólapos visszacsapó szelep két 350 szeleptagot tartalmaz, amelyek elfordíthatóan egy 352 tengelyhez vannak kötve. Egy nem ábrázolt rugó a 350 szeleptagokat előfeszíti a 31 A. ábrán látható helyzetbe. Ha elegendő vákuumerő áll rendelkezésre, akkor a vákuumerő meghaladja a rugóerőt, és ezáltal a 350 szeleptagok a 31B. ábrán látható helyzetbe állva lehetővé teszik a gáz áramlását.

A 32. ábrán egy hengeres típusú 354 szelep látható. Ennek egy cső alakú 356 háza van, amelyben két, 360 és 361 nyelv tart egy 358 hengert. A 362 csatorna úgy van kialakítva, hogy a 362 csatornákon és a 358 henger körül gáz áramolhat, ha a felhasználó által létesített vákuum a 358 hengert a 361 nyelvekhez mozdítja el. A 358 henger és a 356 ház közötti súrlódóerő a 354 szelep nyitásához szükséges kívánt küszöberőtől függően változtatható.

A 33. ábrán egy másik orsós típusú 364 szelep látható, amelynek 368 ütközővel ellátott 366 háza van. A 366 házban a 368 ütköző mellett egy 370 orsó van elhelyezve, amely megakadályozza gáz áramlását a 366 házon át. Amikor a beteg elegendő vákuumot létesített, akkor a 370 orsó a 366 házban a 368 ütközőtől elcsúszik. Ekkor gáz áramolhat át a 366 házon.

A 34A. ábrán egy 372 küszöbszelep látható, amelynek egy 376 tartóval ellátott cső alakú 374 háza van. A 376 tartó egy 380 golyóval ellátott kifordítható 378 ernyőtagot tart. A 380 golyó a 378 ernyőtagot a 376 tartóhoz szorítja, amikor a felhasználó vákuumot létesít. A 378 ernyőtag úgy van kialakítva, hogy kifordul, amikor a felhasználó elegendő vákuumot létesít, ahogyan ez a 34B. ábrán látható. A 378 ernyőtag kifordult helyzetében, mint látható, gáz áramlik a 382 nyílásokon át a 376 tartóba. A 378 ernyőtag a következő használat előtt visszaállítható a 34A. ábrán látható helyzetbe.

A küszöbszelepet képezheti olyan szelep is, amely előre meghatározott mágneses térerősség hatására alternálva mozog a nyitott és a zárt helyzet között. A 35. ábrán látható 384 küszöbszelepnek egy 388 acélgolyót tartó 386 háza van. A házban továbbá egy 390 mágnes és egy elasztomer 392 tömítés van elhelyezve. Az elasztomer 392 tömítés központos 394 nyílásának az átmérője kisebb a 388 acélgolyó átmérőjénél. Ily módon a 390 mágnes a 388 acélgolyót a 394 nyílásban tartja. Ez megakadályozza, hogy gáz áramoljon át a 386 házon. Amikor a felhasználó elegendő vákuumot létesít, akkor a 388 acélgolyó egy 396 ütközőre mozdul el. Ezt a helyzetét szaggatott vonallal ábrázoltuk. Ekkor a gáz szabadon áramolhat a 394 nyíláson át és a 388 acélgolyó körül. A mágnes térerősségnek kellően nagynak kell lennie, hogy a 388 acélgolyó visszaállva megakadályozza a levegő áramlását, amikor a felhasználó befejezi a belélegzést.

A 36A. ábrán egy 398 küszöbszelep látható, amelynek cső alakú 400 háza van. A 400 házban egy központos 404 szűkítőnyílással ellátott 402 fojtás van. A 407 tartóhoz egy bistabil 406 kupola csatlakozik, amely a 400 ház belsejében keresztben van elhelyezve, és takarja a 404 szűkítőnyílást, amikor a 36A. ábra szerinti helyzetben van. Amikor a felhasználó elegendő vákuumot létesít, akkor a 406 kupola bistabil funkciója értelmében elmozdul a 36B. ábrán látható helyzetbe. Ily módon gáz áramolhat át a 404 szűkítőnyíláson, majd egy 408 nyílásokon át egy 407 tartóba, ahogy ezt a nyilak szemléltetik.

A 37A. ábrán egy cső alakú 412 házzal rendelkező 410 küszöbszelep látható. Ebben egy hajlékony 414 „belső” található, amely tömítetten a 412 házhoz csatlakozik. Amikor a nyomás egy küszöbérték alatt van, akkor a 414 „belső” megőrzi a 37A. ábrán látható alakot. Ez megakadályozza, hogy 416 golyó átmenjen a 414 „belsőn”, és ez megakadályozza, hogy gáz áramoljon át a 412 házon. A 418 csatornák összeköttetésben vannak a 414 „belső” belsejével, úgyhogy amikor a beteg a nyomás küszöbértékénél nagyobb vákuumot létesít, akkor a 414 „belső” a 37B. ábra szerinti helyzetbe mozdul el, és lehetővé teszi, hogy gáz áramoljon át a 412 házon.

A 38. ábrán egy 420 küszöbszelep látható, amelynek cső alakú 422 házában elszakítható 424 diafragma van. A 424 diafragma akkor szakad el, amikor a felhasználó létrehozza a vákuum küszöbértékét. Ezt szaggatott vonallal ábrázoltuk.

A 39. ábrán egy 426 küszöbszelep látható, amelynek egy cső alakú 428 háza és egy, a 428 házhoz elforgathatóan csatlakozó 430 szeleptagja van. A 430 szeleptag a 39. ábra szerinti zárt helyzetben megakadályozza, hogy gáz áramoljon át a 428 házon. Egy 432 ütköző megakadályozza a 430 szeleptag nyitását mindaddig, míg a felhasználó nem létesít egy küszöbvákuumot. A 432 ütköző egy 434 membránhoz kapcsolódik, amely egy 436 kamrában van tartva. A 436 kamra egy 438 csatornán át összeköttetésben van a 428 ház belsejével. Ily módon elegendő vákuum létesítésekor a 432 ütköző felemelkedik és lehetővé

HU 225 182 Β1 válik a 430 szeleptag nyitása. Célszerű egy 440 levegőnyílást alkalmazása, amely lehetővé teszi levegő beáramlását a 436 kamrába, mikor a 434 membrán felfelé mozog. Alkalmazható továbbá egy 442 rugó, amely a 430 szeleptagot nyitott helyzetbe mozgatja a 432 ütköző felemelkedésekor.

A 40. ábrán áthúzható típusú 444 küszöbszelep látható, amelynek egy 446 háza van, és egy, a 446 házban elhelyezett 448 szeleptagot tartalmaz. Egy 450 ütköző a helyén tartja a 448 szeleptagot, míg a beteg létre nem hozza a nyomás küszöbértékét. Ekkor a 448 szeleptag a szaggatott vonal szerint benyomódik, és így túlmehet a 450 ütközőn.

Különféle áramlásszabályozók alkalmazhatók a gázáramnak a korlátozására, amely az aeroszolosítókészüléken átáramlik és a pornak az edénykéből való eltávolítása és aeroszolosítása után a beteg tüdejébe beáramlik. Ezeknek az áramlásszabályozóknak az rendeltetése, hogy a készüléken időegység alatt átáramló mennyiséget meghatározott ideig korlátozzák, ezzel gondoskodva arról, hogy az időegység alatt átáramló mennyiség elég lassú legyen, így az aeroszol a levegőcsatornákon áthaladjon és az anatómiailag hatástalan téren túljusson.

A 41. ábrán egy 460 áramlásszabályozó vázlata látható. A 460 áramlásszabályozót úgy lehet kialakítani, hogy a gázáramot 15 liter/percnél kisebb, előnyös módon 10 liter/percnél kisebb értékre korlátozza. A 460 áramlásszabályozót továbbá úgy lehet kialakítani, hogy kis vákuumon az áramlási ellenállás kicsi legyen, és a felhasználó által létesített vákuum növekedésekor nőjön. A 460 áramlásszabályozót célszerű a port tartalmazó edénykével párhuzamos áramlási útba helyezni. Ebben az esetben a rendszernek az áramlásszabályozóval megvalósított R áramlási ellenállása 1,05 Pa^1/2/normálliter/perc érték (0,1 vo. cm/normálliter/perc) és az edényke áramlási útjának ellenállása között változhat. Egy másik változat szerint az áramlásszabályozó az edénykével sorba van kötve. Ebben az esetben a rendszer R ellenállása az edényke áramlási útjának ellenállása és 10,5 Pa^1/2/normálliter/perc érték között változhat.

A 42-59. ábrán aeroszolosítókészülékekben az edényke nyitása után a gázáram szabályozására használható áramlásszabályozók különböző típusai látható. A 42. ábrán látható például a 462 áramlásszabályozó, amelynek L alakú 464 háza van. A 464 házban egy 466 áramlási csatorna van. A 464 házban egy 470 palásttömítéssel ellátott, csúsztatással 468 ide-oda mozgó elem van. A 468 ide-oda mozgó elemet egy visszatérítő 472 rugó előfeszíti a 42A. ábrán látható helyzetbe. Amikor a 464 házon az időegység alatt átáramló mennyiség nő, akkor a 468 ide-oda mozgó elem a 464 házban elmozdulva összenyomja a 472 rugót és elzárja a 466 áramlási csatornát. Ily módon az időegység alatt átáramló mennyiséget egy bizonyos értékre korlátozza. Ha az időegység alatt átáramló mennyiség túl nagy, akkor a 468 ide-oda mozgó elem a 474 ütközőbe ütközik és zárja a 466 áramlási csatornát, ahogyan ez a 42B. ábrán látható. Amikor az áramlás megszűnik, akkor a 472 rugó visszaállítja a 468 ide-oda mozgó elemet az induló helyzetbe.

A 43. ábrán egy 476 áramlásszabályozó látható, amely küszöbszelepet is tartalmaz, amelynek a felépítése hasonló a korábban a 28. ábra segítségével leírt küszöbszelepéhez. A 476 áramlásszabályozónak van egy 478 háza. A 478 házban van egy kúpos 480 áramlási csatorna és egy 482 membrán, amely a korábban leírtakhoz hasonló módon küszöbszelepként szolgál. A 43. ábra szerint egy 484 golyó átment a 482 membránon, és a 484 golyót a felhasználó által létesített vákuum egy 486 rugóhoz szorítja. Amikor a vákuum nő, akkor a 486 rugót a 480 áramlási csatornába tovább behatoló 484 golyó összenyomja. Ezt szaggatott vonallal ábrázoltuk. Ennek következtében az áramlási út fojtódik, és ez korlátozza a gázáramot. A 486 rugó rugóállandója a kívánt áramlásszabályozási tulajdonságoknak megfelelően állítható.

A 44A. és 44B. ábrán egy 488 áramlásszabályozó látható, amelynek cső alakú 490 háza van, és egy, a 490 házba behelyezett 492 harmonika van. A 492 harmonika olyan elasztomerből állhat, amely úgy van kialakítva, hogy a 490 házon átmenő áram növekedésekor összenyomódik, ahogyan ez a 44A. ábrán látható. Amikor a 492 harmonika összenyomódik, akkor a harmonikában a 494 áramlási út csökken és korlátozza az időegység alatt átáramló mennyiséget.

A 45. ábrán egy cső alakú 498 házzal ellátott 496 áramlásszabályozó látható. A 498 házba egy 501 szükítőnyílásokkal ellátott 500 kúpos tag csúsztathatóan van elhelyezve. A 498 házban egy 504 áramlási csatornát magában foglaló 502 fojtótag van. Az 500 kúpos tag és az 502 fojtótag között egy 506 rugó van. Amikor az időegység alatt az 501 szűkítőnyílásokon és az 504 áramlási csatornán átáramló mennyiség nő, akkor az 506 rugó összenyomódik, és az 500 kúpos tag tovább behatol az 504 áramlási csatornába. Ez korlátozza a 498 házon átáramló gáz mennyiségét.

A 46. ábrán egy 508 áramlásszabályozó látható, amelynek ugyancsak egy cső alakú 510 háza van. Ez az 510 ház egy zárt 512 házvéggel van ellátva. Az 510 házban 514 áramlási csatornák vannak, amelyeken át gáz áramolhat az 510 házba egy másik,

518 áramlási csatornákat tartalmazó 516 házból. Egy

519 rugó balra előfeszíti az 510 házat, ahogyan ez a 46. ábrán látható. Amikor az időegység alatt átáramló mennyiség nő, akkor az 519 rugó kitágul és az 510 házat a 46. ábra szerint jobbra mozgatja. Ennek következtében az 516 ház fojtja az 514 áramlási csatornákat és így korlátozza a gázáramot.

A 47. ábrán egy ugyancsak cső alakú 522 házzal rendelkező 520 áramlásszabályozó látható. Ebben az 522 házban nyitott cellás 526 habbal töltött 524 rekesz van. A nyitott cellás 526 hab fojtja és szabályozza az 522 házon átmenő gázáramot úgy, hogy a létrehozott vákuum a habot összenyomja és a porózus áramlási csatornákat összeszűkíti.

A 48. ábrán egy cső alakú, 530 házzal rendelkező 528 áramlásszabályozó látható. Ebben az 530 házban több 534 szűkítőnyílással ellátott 532 tartó van. Az

HU 225 182 Β1

532 tartó egy 536 ernyőtagot tart, amely korlátozza az 530 házon átmenő gázáramot. Az 536 ernyőtag célszerűen a 43A. és 43B. ábra segítségével leírtakhoz hasonló módon kifordítható, és így küszöbszelepként is működik.

A 49. ábrán egy 538 áramlásszabályozó látható, amelynek egy 540 háza egy 542 bevezetőcsővel és egy 544 kivezetőcsővel van ellátva. Az 540 házban 546 folyadék van. Amikor az 540 házon gáz áramlik át, akkor a gáz átbuborékol az 546 folyadékon. Ez szabályozza az 540 házon átmenő gázáramot.

Az 50. ábrán egy cső alakú 550 házzal rendelkező 548 áramlásszabályozó látható, amely 550 háznak egy 552 nyakrésze van. Az 550 házban van tartva egy ide-oda mozgó tag, amelyet a növekedő vákuumerő beszorít az 552 nyakrészbe. Az ide-oda mozgó tag mozgatásához szükséges erőt egy 554 rugó szabályozza. Ily módon a vákuumerő növekedésekor az áramlási út fojtódik, és ez korlátozza az 550 házon az időegység alatt átáramló mennyiséget.

Az 51. ábrán egy cső alakú 558 házzal rendelkező 556 áramlásszabályozó látható. Ebben az 556 házban egy, az 558 házban csúszható 560 henger van. Egy 562 rugó az 51. ábra szerint jobbra előfeszíti az 560 hengert, úgyhogy az 560 henger 564 áramlási útja fedésbe kerül az 558 házban lévő 566 áramlási utakkal. Ekkor az 51. ábrán látható helyzetben az 558 házon át, az 564 áramlási utakon és az 560 hengerben lévő 568 áramlási úton gáz áramolhat. Ha azonban a vákuumerő nő, az 560 henger balra mozog, fojtja az 566 áramlási utakat, és ezzel korlátozza az 558 házon átmenő gázáramot.

Az 52. ábrán 570 áramlásszabályozó látható, amelynek egy tágítható 574 kúpot befogadó cső alakú 572 háza van. Az 574 kúpban egy 576 szűkítőnyílás van, és az 574 kúp úgy van kialakítva, hogy amikor az időegység alatt átáramló mennyiség kicsi, akkor a gázáram átmehet az 576 szűkítőnyíláson és az 574 kúp körül, ahogyan ez az 52. ábrán látható. Az időegység alatt átáramló mennyiség növekedésekor az 574 kúp kitágul, az 572 házhoz felfekszik, úgyhogy gázáram csak az 576 szűkítőnyíláson mehet át.

Az 53A. és 53B. ábrán egy 582 íriszszelepet tartalmazó 580 áramlásszabályozó látható. Az egyik, 584 házvég rögzíthető, a másik, 586 házvég forgatható, hogy az 582 íriszszelepet az 53B. ábrán látható helyzetbe mozdítsa el. Ily módon szabályozható az 582 íriszszelepen az időegység alatt átáramló mennyiség.

Az 54. ábrán egy 588 áramlásszabályozó látható, amelynek egy 590 háza van. Az 590 házban egy, csak egy irányban forgatható 592 lapátkerék van. Ezt az irányt nyilak jelölik. Az 592 lapátkerék egy dörzskötés révén elfordíthatóan van az 590 házhoz kötve. Ez állítható az 590 házon időegység alatt átáramló gáz mennyiségének szabályozása végett. Mivel az 592 lapátkerék csak egy irányban forgatható, ezért visszacsapó szelepként is szolgál.

Az 55A. és 55B. ábrán egy cső alakú 596 házzal ellátott 594 áramlásszabályozó látható. Az 596 házban elfordítható 598 lapok vannak. Ha a gázáram nagy, akkor az 598 lapok záródnak, hogy csökkenjen az 596 házon az időegység alatt átáramló mennyiség, ahogyan ez az 55B. ábrán látható.

Egy másik típusú áramlásszabályozóban hajlékony anyagból, így lágy elasztomerből, például szilikongumiból álló szelep van, amely bizonyos értékre korlátozza az időegység alatt átáramló mennyiséget, és emellett megakadályozza az ellenkező irányú áramlást. Az ilyen szelepek maguktól, mechanikai támogatás nélkül visszaállnak a kiindulási helyzetbe. Az ilyen szelepek egy szűkítőnyílással vannak ellátva, amely a létrehozott vákuum hatására lehetővé teszi a szelepen történő átáramlást, van továbbá egy vagy több összenyomható faluk, amelyek körülveszik a nyílást, úgyhogy a vákuum megnövekedett szintje következtében csökken a nyílás területe, és így nő az áramlási ellenállás. Az ilyen szelepek egyik jellemzője, hogy felépítésük viszonylag olcsó. Ilyen szelepre konkrét példát ismertet az US 5,655,520 számú szabadalom, amelynek az egész tartalmára jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk.

Az 56A. és 56B. ábrán egy ilyen 600 áramlásszabályozó kiviteli alakja látható. Ennek a 600 áramlásszabályozónak egy elasztomer 602 teste van. A 602 testben egy kacsacsőr típusú, 606 szűkítőnyílással ellátott 604 szelep van. Az 56A. ábra szerint az időegység alatt átáramló mennyiség kicsi, és a 606 szűkítőnyílás teljesen nyitott. Amikor az időegység alatt átáramló mennyiség nő, akkor az áram korlátozása végett 604 szelep zárni kezd, ahogyan ez az 56B. ábrán látható.

Ilyen áramlásszabályozókra további példák láthatók az 57-59. ábrán. Az 57. ábrán látható 608 áramlásszabályozó egy kacsacsőrű 610 szelepet tartalmaz, amelyben egy felső 612 szűkítőnyílás van. Az 58. ábrán látható 614 áramlásszabályozó ugyancsak tartalmaz egy 618 szűkítőnyílással ellátott kacsacsőrű 616 szelepet. Ez oldalt felülről lefelé helyezkedik el. Az 59. ábrán látható 620 áramlásszabályozó egy kacsacsőrű 622 szelepet tartalmaz, amelyben külön felső, 624 szűkítőnyílás és oldalsó, 626 szűkítőnyílás van.

Miután az aeroszolosítókészüléken az időegység alatt átáramló mennyiséget egy bizonyos ideig szabályoztuk, a készülék kialakítható úgy, hogy lehetővé tegye az időegység alatt átáramló mennyiség növekedését. (gy a felhasználó megtöltheti a tüdejét akkora térfogatú levegővel, amely ahhoz szükséges, hogy az aeroszolt a tüdő mélyébe juttassa. A készülék például kialakítható úgy, hogy az időegység alatt átáramló mennyiség szabályozása után lehetővé tegye a felhasználó számára tüdejének kényelmes megtöltését, miközben folytatja a belélegzést a készüléken át. A felhasználó jellegzetesen akkor töltheti meg a tüdejét kényelmes sebességgel, ha szabályozott áramlási mennyiséggel már belélegzett egy kezdeti kb. 500 ml térfogatot. Ez feltételezi, hogy kb. 500 ml belélegzése után a gyógyszer túljutott az anatómiailag hatástalan téren.

Ennek a jellemzőnek a megvalósítására a találmány szerinti aeroszolosítókészülékbe választás sze16

HU 225 182 Β1 rint különböző időkapcsolók vagy áramlásintegrátorok építhetők be. Az ilyen áramlásintegrátorok tartalmaznak egy vagy több mozgótagot, amelyek a készüléken átmenő áram térfogatától függően mozognak. így a kezdeti (szabályozott) térfogat belélegzése során a tag eléggé elmozdul ahhoz, hogy nyisson egy másik gázcsatornát, ami nagyobb gázáramot tesz lehetővé. Az áramlásintegrátort képezheti például szárnyszelvény alakú lap, amely fóliából, például kb. 0,127 mm és 0,508 mm (0,005-0,120”) közötti vastagságú polimer fóliából áll, és előnyös módon viszkózus-rugalmas vagy más időfüggő viselkedést tanúsít. A szárnyszelvény alakú lap feletti levegőáram aerodinamikai felhajtóerőt hoz létre. A szárnyszelvény alakú lap kialakítható úgy, hogy lehetővé teszi a hozzáférését egy párhuzamos áramlási úthoz azután, hogy előre meghatározott térfogatú levegő átáramlott a lap felett.

A 60. ábrán egy átáramló típusú 630 áramlásintegrátor vázlata látható. A 630 áramlásintegrátor az áramlási sebességtől függően mozog. Ebben az esetben kis nyomásesést tételezünk fel. A 630 áramlásintegrátor a külső levegő és beömlőnyílás közötti nyomáskülönbségtől függően mozog, ami erősen változhat még akkor is, ha az időegység alatt átáramló mennyiség egy fentebb leírt áramlásszabályozó használata esetén állandó marad. A 630 áramlásintegrátor egyik előnye, hogy pontos térfogatmérést biztosít.

A 61. ábrán egy kerülő áramlási típusú 632 áramlásintegrátor vázlata látható. A 632 áramlásintegrátor választás szerint egy kapcsolót működtethet az útjának végén egy párhuzamos, kis áramlási ellenállású áramlási út nyitása végett.

A 62A. és 62B. ábrán látható egy átáramlási, ide-oda mozgó típusú 634 áramlásintegrátor, amely egy cső alakú 636 házból és egy 638 ide-oda mozgó elemből áll. A 638 ide-oda mozgó elem a 636 házban csúszhat. Célszerű, ha 640 palásttömítések tömítenek a 636 ház és a 638 ide-oda mozgó elem között, de lehetővé teszik a 638 ide-oda mozgó elem csúszását. A 638 ide-oda mozgó elem útját egy 642 és egy 644 ütköző határolja. A 62A. ábrán a 638 ide-oda mozgó elem zárt helyzetben van, amelyben a fő áram az aeroszolosítókészülékben a 638 ide-oda mozgó elemben lévő 646 nyíláson megy át, és a párhuzamos áramot a 648 csatornán át a 638 ide-oda mozgó elem megakadályozza. A 638 ide-oda mozgó elem a 636 házban a 636 házon átáramló gáz sebességére reagálva mozog. A húzóerő, és így a 638 ide-oda mozgó elem mozgási sebessége arányos az áramlási sebességgel. Ahogyan ez a 62B. ábrán látható, a 638 ide-oda mozgó elem bizonyos idő letelte után túlmegy a 648 csatornán, és lehetővé teszi a nagyobb áramot a 636 házon át.

A 63. ábrán egy cső alakú 652 házzal rendelkező 650 áramlásintegrátor látható. Ezen megy át a fő gázáram az aeroszolosítókészülékben. A 652 házban egy 654 propeller van elhelyezve, amely egy 656 fordulatszám-csökkentő áttételhez kapcsolódik. A 656 fordulatszám-csökkentő áttétel egy 658 hengerhez kapcsolódik, amelyben egy 660 lyuk található. Ez a 64. ábrán is látható. A 658 henger beforoghat egy cső alakú 662 házban, és így az aeroszolosítókészüléken át párhuzamos áramlási út jön létre. Működéskor a felhasználó belélegez, hogy a 652 házon át gázáramot létesítsen, ami forgatja a 654 propellert. A 658 hengert a 656 fordulatszám-csökkentő áttétel forgatja. Amikor a 658 henger elér egy bizonyos szöget, akkor a 660 lyuk fedésben van a 662 házzal, és így párhuzamos áramlási út nyílik a távozó levegő számára.

A 654 propeller változataként 664 lapátkerék alkalmazható. Ez a 65. ábrán látható. Ebben a kiviteli alakban a 664 lapátkerék az előbb leírtakhoz hasonlóan kapcsolódhat a 656 fordulatszám-csökkentő áttételhez.

A 66A. és 66B. ábrán egy cső alakú 668 házzal rendelkező 666 áramlásintegrátor látható. A 668 házban egy párhuzamos 670 áramlási út van. A 668 házhoz egy 672 fő áramlási út kapcsolódik. A 668 házat és a 672 fő áramlási utat folyadékvezető módon összeköti egy 674 nyílás. A 668 házban egy 676 ide-oda mozgó elem van elhelyezve. Ez 678 palásttömítésekkel van ellátva a 676 ide-oda mozgó elem és a 668 ház közötti tömítés végett. A 668 ház és a 676 ide-oda mozgó elem között van egy 680 rugó, és egy 684 kifolyónyílással ellátott 682 ernyőszelep megy át a 668 házon.

Amikor a felhasználó még csak kezd belélegezni, akkor a 676 ide-oda mozgó elem megakadályozza a párhuzamos gázáramlást a 670 áramlási úton át, ahogyan ez a 66B. ábrán látható. A 676 ide-oda mozgó elem a 680 rugó erejének hatására, a 684 kifolyónyílás által csillapítva (vagy egy másik változat szerint a 676 ide-oda mozgó elem körüli szabályozott szivárgással csillapítva) mozog. A 676 ide-oda mozgó elem gyorsabban mozog, ha a 684 kifolyónyílással ellátott bemeneti oldal és 674 nyílással ellátott kimeneti oldal közötti nyomáskülönbség a felhasználó által létesített vákuumnak köszönhetően megnő. Amikor a 676 ide-oda mozgó elem útjának végére ér, akkor a párhuzamos 670 áramlási út megnyílik a távozó levegő számára. Ekkor egy 686 visszaállító pálca a 676 ide-oda mozgó elemet visszaállítja a 66B. ábra szerinti helyzetbe.

A 67. ábrán egy 690 áramlásintegrátor látható, amelynek fő áramlási útként szolgáló cső alakú 692 háza van. A 692 házba egy elfordítható 696 fékkarral ellátott 694 fékrendszer nyúlik be. A 696 fékkarhoz egy 698 fékbetét kapcsolódik, ahogyan ez a 68. ábrán is látható. A 690 áramlásintegrátor tartalmaz továbbá egy 700 kereket, amely a távozó levegő számára párhuzamos áramlási útként szolgáló, egy cső alakú 702 házon át mozog. A 700 kerékben van egy

703 lyuk, amely a 700 kerék meghatározott szöghelyzetében fedésben van a 702 házzal. A 696 fékkart egy 701 rugó a 700 kerékhez nyomja. A 700 kerékhez kapcsolódik még egy 704 retesz, amely a 696 fékkaron lévő 706 horonyba illeszkedik.

A 690 áramlásintegrátor működtetése végett a felhasználó megfeszít egy itt nem ábrázolt rugót, amely elengedésekor állandó sebességgel forgatja a 700 kereket. Amikor a felhasználó főáramot hoz létre a 692 házon át, akkor a 696 fékkar elfordulva elengedi a

704 reteszt és a 698 fékbetétet. A 700 kerék ekkor ál17

HU 225 182 Β1 landó sebességgel forog addig, míg a 703 lyuk fedésbe nem kerül a 702 házzal. Ezzel párhuzamos áramlási út nyílik a távozó levegő számára.

A küszöbszelepeket, áramlásszabályozókat és a választás szerint alkalmazott áramlásintegrátorokat többféle módon lehet elrendezni egy aeroszolosítókészülékben. A 69. ábrán látható 710 aeroszolosítókészülékben például a különböző alkotóelemek sorosan vannak elrendezve. A 710 aeroszolosítókészülékben sorosan van elrendezve egy 711 beömlőnyílás, egy 712 küszöbszelep, egy 714 áramlásszabályozó, egy átáramló típusú 716 áramlásintegrátor, egy, a por alakú gyógyszer tartására szolgáló 718 edényke és egy 720 kiömlőnyílás. A 718 edényke teljes ellenállása a 716 áramlásintegrátor nyitása előtt a készülék többi részének ellenállásánál kisebb vagy azzal egyenlő lehet. A 712 küszöbszelep, a 714 áramlásszabályozó és a 716 áramlásintegrátor (ha átáramló típusú áramlásintegrátorról van szó) sorrendje felcserélhető. Egy másik változat szerint a 716 áramlásintegrátor lehet kerülő áramlási típusú áramlásintegrátor, és ez a 718 edénykével párhuzamosan köthető. A 718 edényke lehet a sorban az utolsó, hogy a gyógyszer ne rakodjon le a többi alkotóelemre. Célszerű, ha a 712 küszöbszelep, a 714 áramlásszabályozó és a 716 áramlásintegrátor egy mechanizmussá van összeépítve.

A 70. ábrán látható 722 aeroszolosítókészülékben egy 724 beömlőnyílás, egy 726 küszöbszelep, egy 728 áramlásszabályozó, egy 730 edényke, egy kerülő áramlási típusú 732 áramlásintegrátor és egy 734 kiömlőnyílás van. A 732 áramlásintegrátor párhuzamosan van kötve a 726 küszöbszeleppel és a 728 áramlásszabályozóval. A 722 aeroszolosítókészülékben a rendszer maximális ellenállása a 730 edényke ellenállásánál kisebb vagy azzal egyenlő lehet. Ily módon egyes felhasználók időegység alatt 10 liter/perc feletti mennyiségeket érhetnek el. A 732 áramlásintegrátor a külső levegő és a 734 kiömlőnyílás közötti nyomáskülönbség révén működik. A 726 küszöbszelepet és a 728 áramlásszabályozót célszerű egybeépíteni.

A 71. ábrán látható 736 aeroszolosítókészülék egy 738 beömlőnyílást, egy 740 küszöbszelepet, egy átáramló típusú 742 áramlásintegrátort, egy 744 áramlásszabályozót, egy 746 edénykét és egy 748 kiömlőnyílást tartalmaz. A 736 aeroszolosítókészülékben a 740 küszöbszelep és a 742 áramlásintegrátor sorrendje felcserélhető. A rendszer maximális ellenállása a 736 edényke ellenállásánál kisebb vagy azzal egyenlő lehet. Az átáramló típusú áramlásintegrátor alkalmazása pontosabb térfogatmérést tesz lehetővé, mert az időegység alatt rajta átáramló mennyiség alapján működik. A 736 aeroszolosító-rendszer is lehetővé teszi a 740 küszöbszelep és a 744 áramlásszabályozó, vagy a 742 áramlásintegrátor és a 744 áramlásszabályozó egybeépítését. Az egyik jellemző szerint a 736 aeroszolosító-rendszer kialakítható úgy, hogy a 742 áramlásintegrátor nem fojtja a 740 küszöbszelep nyitása után fellépő áramlási csúcsot, úgyhogy az időegység alatt átáramló nagy mennyiség teljesen átmegy a 746 edénykén a por diszpergálása végett.

A 72-78. ábrán egy 750 aeroszolosítókészülék különleges kiviteli alakja látható, amely tartalmaz egy küszöbszelepet, egy áramlásszabályozót és egy áramlásintegrátort. A 750 aeroszolosítókészüléknek van egy 752 háza, a 752 házzal egy 756 tengely révén elfordíthatóan összekapcsolt 754 ajtaja és egy elfordítható 758 szopókája. A 754 ajtó nyitható (itt már nyitott állapotban látható), hogy a 750 aeroszolosítókészülékbe be lehessen helyezni egy 760 edénykét. A 750 aeroszolosítókészülék tartalmaz továbbá egy 762 eltávolítócsövet. Ez a 762 eltávolítócső a 758 szopókával kombinálva lehetővé teszi, hogy a 760 edénykéből eltávolított gyógyszer a 758 szopókába jusson. A 758 szopókában van egy 764 szétbontószerkezet, amely szétbont minden, a 760 edénykéből eltávolított és esetleg összeállt port. A 764 szétbontószerkezet célszerűen tengelyként is szolgál, amely körül a 758 szopóka elfordul. A 762 eltávolítócsőhöz egy 766 vágóeszköz kapcsolódik, amely a 754 ajtó becsukásakor kiszúrja a 760 edénykét, úgyhogy a gyógyszer eltávolítható.

A 754 ajtóba egy 768 küszöbszelep van beépítve. Ez el van látva egy 770 membránnal, amelyben van egy 772 nyílás. Egy 774 szeleptagban egy 772 nyíláson át egy 776 golyó elmozdulhat, amikor a felhasználó által létesített vákuum a küszöbértéket eléri vagy meghaladja. A működés során a felhasználó belélegez a 758 szopókából. Ezzel vákuumot létesít a 762 eltávolítócsőben és egy 778 csatornában, amely összeköttetésben van a 770 membrán jobb oldalával. A vákuum küszöbértékének elérésekor vagy meghaladásakor a 776 golyó áthúzódik a 772 nyíláson. Ez lehetővé teszi, hogy külső levegő lépjen be a 754 ajtó 780 ajtórészébe egy itt nem ábrázolt levegőnyíláson át. Ily módon levegő áramlik át a 760 edénykén a por alakú gyógyszer eltávolítása végett, amely a 758 szopókába jut. A 750 aeroszolosítókészülék célszerűen tartalmaz továbbá egy 782 hengert, amely visszafelé mozgatja a 776 golyót a 772 nyíláson át, amikor a 754 ajtót nyitják és zárják a szelep visszaállítása végett.

A 750 aeroszolosítókészülék tartalmaz továbbá egy

784 áramlásszabályozót, amely a 762 eltávolítócsövön átmenő levegőáramot egy bizonyos mennyiségre korlátozza. A 784 áramlásszabályozóban egy kúpos 786 nyílás van, amelybe beszívódik a 776 golyó, amikor a felhasználó által létesített vákuum nő. Egy

785 rugó szabályozza a vákuumot, amely ahhoz szükséges, hogy a 776 golyó zárja a nyílást. Ha az időegység alatt átáramló mennyiség túl naggyá válik, akkor a 762 eltávolítócsőbe visszavezető párhuzamos 788 áramlási utat a golyó elzárja. Ily módon a csak a 762 eltávolítócsövön átmenő levegőnek kell átmennie a 760 edénykén, mint fentebb leírtuk. Ennek az áramlási útnak elegendő ellenállása van, úgyhogy az időegység alatt átáramló mennyiséget a kívánt értékre korlátozza. Ha a felhasználó nem létesít a 788 áramlási út lezárásához elegendő vákuumot, akkor a levegőáram két párhuzamos áramlási úton mehet.

A 750 aeroszolosítókészülék tartalmaz továbbá egy 790 áramlásintegrátort, amely bizonyos idő eltelte után az időegység alatt átáramló mennyiség növelését teszi

HU 225 182 Β1 lehetővé, úgyhogy a felhasználó kényelmesen megtöltheti tüdejét azután, hogy az áramlás a megadott ideig szabályozva volt. A 790 áramlásintegrátor tartalmaz egy 792 kapcsolódiafragmát, amelyre egy 794 korong fekszik fel. A 794 korongot egy 796 torziós rugó forgásra feszíti. Ily módon amikor a 792 kapcsolódiafragma elválik a 794 korongtól, akkor a 794 korong addig forog, míg egy benne lévő, itt nem ábrázolt nyílás fedésbe nem kerül a 762 eltávolítócsőben lévő 798 nyílással (lásd a 76. ábrát). Ezen a ponton külső levegő áramolhat egy párhuzamos áramlási úton a 762 eltávolítócsőbe, és így a felhasználó kényelmesen megtöltheti tüdejét levegővel.

A 792 kapcsolódiafragma úgy van kialakítva, hogy amikor a felhasználó a 758 szopókából a korábban leírtak szerint belélegez, akkor a 788 áramlási útban létesített vákuum következtében lesüllyed és elengedi a 794 korongot. A 794 korong forgási sebességét (és így a párhuzamos áramlási út nyitásához szükséges időt) fékező zsírt tartalmazó 800 fékezőtartály határozza meg. A 800 fékezőtartályba egy 802 rögzített tag illeszkedik. A 794 korong forgási sebességét az szabályozza, hogy a 802 rögzített tag súrlódik a fékező zsírban. Bár ezt nem ábrázoltuk, a 750 aeroszolosítókészülék tartalmazhat egy visszaállító kart, amely a 794 korongot használat után visszaállítja.

A 79-83. ábrán egy 850 aeroszolosítókészülék látható, amelynek van egy 852 alsó háza, egy 854 felső háza, és tartalmaz egy forgatható 856 szopókát. A 852 alsó házat el lehet választani a 854 felső háztól, hogy a 850 aeroszolosítókészülékbe be lehessen helyezni egy gyógyszert tartalmazó 858 edénykét, ahogyan ez legjobban a 80. ábrán látható. A 852 alsó ház 855 akasztója korlátozza a 852 alsó háznak a 854 felső házhoz viszonyított elmozdulását. A 856 szopókához egy 860 cső csatlakozik. A 860 cső vágószerkezettel van ellátva, amely nyitja a 858 edénykét, amikor azt behelyezik és a 852 alsó házat a 854 felső házzal összerakják.

A 852 alsó házban keresztben egy 862 membrán van. Ennek a 862 membránnak van egy 864 nyílása. A 864 nyíláson egy 868 golyóval ellátott 866 akasztó megy át. A 866 akasztó alatt a 852 alsó házban egy 890 lyuk van. Ez az elrendezés küszöbszelepet képez a 850 aeroszolosítókészülék számára. Ily módon amikor a felhasználó belélegez a 856 szopókából, akkor vákuum jön létre a 860 csőben és a 862 membrán feletti térben. Ha a felhasználó elegendő vákuumot létesít, akkor a 868 golyó áthúzódik a 864 nyíláson a 862 membránba. Ez lehetővé teszi külső levegő beáramlását a 890 lyukon, a 864 nyíláson, a 858 edénykén át és fel a 860 csövön át, ahol az aeroszolosított gyógyszer a 856 szopókán át kilép.

Miután a gyógyszer aeroszolosodott, a 850 aeroszolosítókészüléken átmenő levegőáramot részben egy elasztomer kacsacsőrű 892 szelepet használva úgy szabályozzuk, hogy az kisebb legyen egy, az időegység alatt átáramló bizonyos mennyiségnél. Részletesebben: a levegő két áramlási úton áramolhat, mégpedig a 892 szelepen át és a 858 edénykén át, feltéve, hogy az időegység alatt átáramló mennyiség a meghatározott érték alatt van. Amikor a levegő időegység alatt átáramló mennyisége nő, akkor a 892 szelep kezd zárni, hogy megakadályozza a levegő áramlását ezen az áramlási úton. Az egyetlen rendelkezésre álló levegőcsatorna ekkor a 858 edénykén megy át, amelynek elegendő ellenállása van ahhoz, hogy az időegység alatt átáramló mennyiséget egy bizonyos értékre korlátozza.

A 866 akasztó 893 vezérkőeleméhez egy kerülő 894 feszítőelem csatlakozik, amely egy 896 ütközőhöz kapcsolódik. A 894 feszítőelem egy 897 rugóval van összekötve, és ugyancsak csúsztatható egy kerülő kacsacsőrű 898 szelepben. Amikor a felhasználó folytatja a belélegzést a 856 szopókán át, akkor a 866 akasztó 893 vezérlőeleme elmozdítja a 894 feszítőelemet a 896 ütközőtől. Ennek következtében a 897 rugó a 82. ábrán láthatóan kitágul, összenyom egy 900 harmonikát és megfeszíti az alaphelyzetben zárt 898 szelepet. Ily módon egy bizonyos idő után a 898 szelep nyit, és létrejön egy másik áramlási út, úgyhogy több külső levegő áramolhat át a 850 aeroszolosítókészüléken a 890 lyukon át. Ily módon a felhasználó a gyógyszer kezdeti bejuttatása után kényelmesen megtöltheti a tüdejét. A 900 harmonika összenyomásának mértékét úgy szabályozzuk, hogy a 900 harmonikát ismert térfogatú levegővel megtöltjük, és a 900 harmonikában kis szűkítőnyílást alakítunk ki. Ily módon az összenyomás mértékét az az idő határozza meg, amely a levegőnek a szűkítőnyíláson át való kihajtásához szükséges, amikor a 894 feszítőelem elhagyta a 896 ütközőt.

A 84-87. ábrán egy 910 aeroszolosítókészülék látható, amely egy 912 alsó házból, egy 914 középső házból, egy 916 felső házból és egy 918 szopókából áll. A 912 alsó ház mozgatható a 914 középső házhoz képest, hogy egy gyógyszert tartalmazó 920 edénykét be lehessen helyezni, ahogyan ez a 85. ábrán látható. A 918 szopókához egy 922 cső csatlakozik, amely úgy van kialakítva, hogy a 920 edénykét kiszúrja, és így a gyógyszerhez hozzá lehet férni.

A 914 középső házban egy 926 nyílással ellátott 924 membrán van. A 912 alsó házban egy 930 golyót tartalmazó 928 szeleptag van elhelyezve, amely küszöbszelepként működik, és gondoskodik arról, hogy elegendő vákuum jöjjön létre, amikor a felhasználó kezdi a gyógyszer belélegzését. A működés során a felhasználó belélegez a 918 szopókából, hogy vákuum jöjjön létre a 922 csőben és a 924 membrán feletti térben. Ha elegendő vákuum jött létre, akkor a 930 golyó áthúzódik a 926 nyíláson, és lehetővé válik külső levegő beáramlása a 912 alsó házban lévő 932 lyukon, a 926 nyíláson, a 920 edénykén és a 922 csövön át és a levegő kiáramlása a 918 szopókán át. Ennek során a gyógyszer kijut a 920 edénykéből és a felhasználóhoz jut.

A 910 aeroszolosítókészülék továbbá úgy van kialakítva, hogy a levegő időegység alatt rajta átáramló mennyisége szabályozva van azután, hogy a 930 golyó áthúzódott a 924 membránon. Ezt részben a 916 felső házban lévő elasztomer kacsacsőrű 934 szelep valósítja meg. Amikor a felhasználó folytatja a belélegzést, akkor

HU 225 182 Β1 a 932 lyukon belépő külső levegő a 926 nyíláson, majd a 934 szelepen át is áramlik. A levegő ezután átmegy egy 936 nyíláson, egy 938 nyíláson és kilép a 918 szopókából. Ha azonban az időegység alatt átáramló mennyiség túl naggyá válik, akkor a 934 szelep zár, hogy megakadályozza levegő áramlását ezen az áramlási úton. Ennek következtében levegő csak a 920 edénykén és a 922 csövön át áramolhat, amelyek korlátozott méretük révén az időegység alatt átáramló mennyiséget egy megadott értékre szabályozzák, hogy az aeroszolosított gyógyszer elérhesse a felhasználó tüdejét.

A 910 aeroszolosítókészülék úgy van kialakítva, hogy meghatározott idő eltelte után lehetővé teszi a nagyobb levegőáramot a 910 aeroszolosítókészüléken át, úgyhogy a felhasználó kényelmesen megtöltheti a tüdejét levegővel. Ehhez egy 940 dugattyút használ, amely egy pár, 942 és 944 gördülőtömítéssel kapcsolódik a 916 felső házhoz. A 940 dugattyúban van továbbá egy 946 lyuk, amely bizonyos idő eltelte után a 942 és 944 gördülőtömítés között mozog. Ennek a helyzetnek az elérésekor a 932 lyukon átáramló külső levegő a 946 lyukon, a 936 nyíláson is átáramlik és a 918 szopókából kiáramlik. Ily módon járulékos áramlási út jön létre, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó a gyógyszer kezdeti bejuttatása után kényelmesen megtöltse a tüdejét levegővel.

A 940 dugattyú a felette lévő 950 tér és az alatta lévő 952 tér közötti nyomáskülönbség hatására mozog. Ezt a nyomáskülönbséget a 950 térben létesített vákuum hozza létre a 950 térrel összeköttetésben lévő 954 kifolyónyílás révén, amikor a felhasználó kezd belélegezni. A 954 kifolyónyílás mérete akkora, hogy szabályozza a 950 térbe keletkező vákuumot és ezzel a 940 dugattyú felfelé irányuló mozgásának sebességét.

Különféle technikákat lehet annak biztosítására alkalmazni, hogy a felhasználó a száját helyesen helyezze el a szopókán, amikor a találmány szerinti aeroszolosítókészüléket használja. A szopókán például lehet egy ajakvédő, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó az ajkát az ajakvédő mellé helyezze. A szopókán lehetnek például bemetszések vagy más jelölések. Egy másik változat szerint a szopóka oldalán egy vagy több lyuk lehet. Ezeket a lyukakat az ajkakkal takarni kell, hogy a készülék működtetéséhez elegendő vákuum jöjjön létre. Egy további változat szerint a szopókának kör alakúból ellipszis alakúba átmenő profilja van. Az ellipszis alakú részt a beteg szájának takarnia kell, hogy elegendő vákuum jöjjön létre. Választás szerint nyelvlenyomó eszköz (depresszor) használható, amely a felhasználó nyelvét lenyomja, amikor a szopókából belélegez.

A 88. ábra segítségével a szopóka egy kiviteli alakját, egy 1000 szopóka kialakítását ismertetjük. Az 1000 szopókát egy 1002 cső alakú tag képezi, amelynek egy 1004 külső vége és egy 1006 belső vége van. A 1004 külső vég úgy van kialakítva, hogy egy aeroszolosítókészülékhez csatlakoztatható. Az 1004 külső vég keresztmetszete kör alakú, míg az 1006 belső vég keresztmetszete görbe vagy ellipszis alakú. így a felhasználónak úgy kell a száját az 1000 szopókára helyeznie, hogy ajkai elérjék a kör alakú részt. Ekkor lehet az aeroszolosítókészülék működtetéséhez szükséges vákuumot létrehozni. Az 1000 szopókán egy másik szájhelyező eszközt két 1008 lyuk képez, amelyeket a felhasználónak az ajkaival takarnia kell, hogy a szükséges vákuumot létrehozhassa. Egy másik változat szerint az 1000 szopókán bemetszett 1010 jelölések lehetnek a felhasználó metszőfogai számára. Hasonló bemetszett jelölések lehetnek az alsó fogak számára is.

A 89. ábrán egy, a szopóka másik kiviteli alakja, egy 1012 szopóka látható. Az 1012 szopókát egy 1014 cső alakú tag képezi, amelynek az 1016 külső vége egy cső alakú 1018 hosszabbításon csúsztatható. Az 1018 hosszabbítás egy aeroszolosítókészülékhez van kötve. így a felhasználó az 1014 cső alakú tag 1020 belső vége és az aeroszolosítókészülék közötti távolságot állíthatja. Az egyik kiviteli alakban a készülék akkor működik, amikor a cső alakú 1018 hosszabbítás a beteg szájában van és a beteg erőt fejt ki az 1018 hosszabbításra, amivel azt előre, a készülék felé tolja, és így a készüléket működtetni lehet. Az 1014 cső alakú tagban van egy 1022 nyelvlenyomó eszköz (depresszor), amely belélegzés közben lenyomja a felhasználó nyelvét, hogy megkönnyítse az aeroszolosított por túljutását a felhasználó nyelvén és bejutását a tüdőbe.

A találmány szerinti készülékeket és eljárásokat alkalmazni lehet mind folyékony, mind por alakú gyógyszerkészítmények esetében. A készítményben lévő hatóanyag mennyisége az ahhoz szükséges mennyiség, hogy a hatóanyag terápiásán hatékony mennyisége jusson be a kívánt eredmény elérése végett. Ez a gyakorlatban tág határok között változhat az adott hatóanyagtól, a feltételek szigorúságától és a kívánt terápiái hatástól függően. Por alakú készítmények bejuttatásának egyik előnyös kiviteli alakjában a pulmonáris bejuttatás általában olyan hatóanyagok esetében célszerű, amelyeket 0,001 mg/nap és 100 mg/nap közötti adagokban, előnyös módon 0,01 mg/nap és 50 mg/nap közötti adagokban kell bejuttatni.

A találmánnyal alkalmazható por alakú készítmények többek között a száraz porok és egy hajtóanyagban szuszpendált vagy oldott részecskék. A por alakú készítmények részecskeméretét úgy választjuk meg, hogy lehetővé váljon a behatolás a tüdő alveolusaiba, vagyis a közepes tömegátmérő (MMD) előnyös módon 10 μπι-nél kisebb, még előnyösebb módon 7,5 μπι-nél kisebb, a legelőnyösebb módon 5 μηι-nél kisebb és rendszerint 0,1 μπι és 5 μίτι átmérő között van. Ezeknek a poroknak az emittált adagja (ED=emitted dose) >30%, rendszerint >40%, előnyös módon >50% és gyakran >60%. Az aeroszolrészecskék méreteloszlása kb. 1,0-5,0 μπι közepes aerodinamikai tömegátmérő (MMAD), rendszerint 1,5-4,5 μίτι közepes aerodinamikai tömegátmérő és előnyös módon 1,5-4,0 μπι közepes aerodinamikai tömegátmérő. Ezeknek a száraz poroknak a nedvességtartalma kb. 10 tömeg% alatt, rendszerint 5 tömeg% alatt és előnyös módon 3 tömeg% alatt van. Ilyen porokat a WO 95/24183 számú, WO 96/32149 számú és WO 99/16419 számú szabadalmi irat ír le, amelyeknek a tartalmára a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk.

HU 225 182 Β1

A találmány szerinti edénykéket célszerű hozzáférhető fedéllel ellátni, amelyet az aeroszolosítókészülék működtetésekor egy vagy több hegyes szerkezettel ki lehet szúrni. Ilyen edénykéket például az US 5,740,754 és az US 5,785,149 számú szabadalom ír le, amelyeknek az egész tartalmára a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk.

A találmány szerint különféle szétbontószerkezeteket lehet az edénykéből eltávolított gyógyszerkészítmény szétbontására alkalmazni. Például a gáz áramlási útjában lehet egy vagy több irányváltás, amelyek következtében a gyógyszerkészítmény az áramlási út falához csapódva szétbontódik. Az áramlási útban lehetnek továbbá különböző szűkületek és tágulatok, amelyek következtében a gyógyszerkészítmény az áramlási út falához érve szétbontódik. Az áramlási út továbbá például tartalmazhat egy vagy több akadályt vagy gátat, amelyekbe a gyógyszerkészítmény az áramlási úton haladva beleütközik. Az egyik előnyös kiviteli alakban a szétbontószerkezet átmérője kisebb, mint az áramlási úté.

Találmányunkat a világosság és az érthetőség kedvéért részletesen irtuk le, de nyilvánvaló, hogy a csatolt igénypontok terjedelmén belül lehetségesek bizonyos változtatások és módosítások.

Claims (43)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás gyógyszerkészítmény aeroszolosítására, amelynek során a gyógyszerkészítménynek egy edénykéből történő eltávolítását, az aeroszol képzését a légzési gázárammal végezzük, miközben az aeroszolt a légzési áramba juttatjuk, azzal jellemezve, hogy a tüdőhöz vezető légáramba egy szelepet helyezve a belégzés megkezdésekor mindaddig megakadályozzuk a légzési gáznak a tüdőbe áramlását, míg a kísérleti légzés által létesített vákuum egy meghatározott küszöbérték alatt van,

   - majd a küszöbérték elérésekor a szelep nyitásával szabad utat engedünk a gáz beáramlásának, a gyógyszert a tüdőbe juttatjuk, és

   - a szelep működéséhez szükséges küszöbértéket kb. 210 Pa és kb. 630 Pa (20 és 60 vo. cm) közötti értékre állítjuk be.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a légzési gázáramot meghatározott időre az időegység alatt átáramló egy meghatározott mennyiségnél kisebb mennyiségre korlátozzuk.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az időegység alatt átáramló légzési áram mennyisége kb. 15 liter/percnél kevesebb és az időegység kb. 0,5 és kb. 5 s között van.
4. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az időegység alatt átáramló légzési áram mennyisége kb. 8 liter/percnél kevesebb és az idő kb. 0,5 és kb. 5 s között van.
5. 5. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a légzési áram mennyiségével kb. 125 ml és kb. 1,251 közötti térfogat belélegzését tesszük lehetővé.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a légzési útban nyílással ellátott elzárótaggal, és a vákuum küszöbértékének elérésével a nyíláson áthúzható taggal ellátott szelepet helyezünk.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szelepben elzárótagként elasztomer membránt, míg áthúzótagként pedig golyót alkalmazunk.
8. 8. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az időegység alatt átáramló gáz túl nagy mennyiségének megakadályozására és az időegység alatt átáramló gáz mennyiségének a felhasználó által történő szabályozására visszacsatolást alkalmazunk.
9. 9. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gázáram tüdőbe áramló mennyiségének szabályozását a tüdőbe vezető levegőcsatorna nagyságának változtatásával végezzük.
10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az áramlás mennyiségének mértékét egy, az áramlási rátával változó nagyságú nyílással ellátott elasztomer membránnal szabályozzuk.
11. 11. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tüdőbe áramló levegőcsatorna nagyságának szabályozását elasztomer kacsacsőrű szeleppel végezzük.
12. 12. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a levegőcsatorna nagyságának szabályozását egy rugó által előfeszített, egy kúpos nyílásban elhelyezett, és az időegység alatt átáramló mennyiség növekedésére a nyílásba beszívódó golyóval végezzük.
13. 13. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tüdőbe áramló légáram mértékének szabályozásával a folyási ráta nagyobb, mint a meghatározott idő eltelte utáni ráta.
14. 14. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy második levegőcsatornát hozunk létre, amelynek átbocsátási rátája nagyobb, mint a meghatározott idő eltelte utáni ráta.
15. 15. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy por alakú gyógyszerkészítményt alkalmazunk, és az eltávolítandó por szétoszlatását a légzési árammal végezzük.
16. 16. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a megengedett légzési gázáram rátáját a meghatározott idő eltelte utáni rátánál kisebb mértékűre korlátozzuk.
17. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átáramlás ideje kb. 0,5 és kb. 5 s között van.
18. 18. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kijuttatandó gyógyszerkészítményt egy tárolókamrával ellátott, és a levegőcsatornával összekötött edénykéből juttatjuk ki.
19. 19. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szelep nyitásához szükséges vákuum küszöbértékét kb. 210 Pa és 630 Pa (40 és 50 vo. cm) közötti értékre állítjuk be.
20. 20. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a légzési kísérlet által keletkezett, és egy meghatározott küszöbértéknél nagyobb vákuum által

    HU 225 182 Β1 szabályozott szelepként egy első fix, és egy második fix helyzet között mozgó billenőelemmel ellátott szelepet alkalmazunk.
21. 21. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gyógyszerkészítményt a szelep áramlási irányába távolítjuk el.
22. 22. Aeroszolosítókészülék, amelynek

    - légcsatornát meghatározó háza (30),

    - gyógyszerkészítményt tartalmazó edénykéje (12), a gyógyszerkészítményt tartalmazó edénykét (12) a levegőcsatornával összekötött, összekapcsoló mechanizmusa van, azzal jellemezve, hogy a légzési gáznak a levegőcsatornán történő áramlását a működtetővákuum egy küszöbértéke alatt megakadályozó, majd a küszöbérték - 210 Pa és 630 Pa (20 és 60 vo. cm) közötti érték - felett a légzési gázáramlást és a gyógyszerkészítménynek az edénykéből (12) történő eltávolítását biztosító szelepe van.
23. 23. A 22. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy a levegőcsatorna áramlási irányában az edényke (12) után elhelyezett, és az edénykéből (12) távozó gyógyszerkészítményt szétbontó szerkezete (24) van.
24. 24. A 22. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy az edénykében (12) elhelyezett szelepe van.
25. 25. A 22. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy a légcsatornán átmenő légzési áramot szabályozó szabályozórendszere (18) van.
26. 26. A 25. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy az időegység alatt átáramló mennyiséget 15 l/percnél kisebb értékre korlátozó szabályozórendszere (18) van.
27. 27. A 25. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy a légzési gáz időegység alatt átáramló mennyiségéről információt szolgáltató visszacsatoló mechanizmusa van.
28. 28. A 27. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy visszacsatoló mechanizmusa egy, a légcsatornával összeköttetésben álló sípból (254) van kialakítva.
29. 29. A 25. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy szabályozórendszerét egy, a levegőcsatornában elhelyezett, egy szűkítőnyílást határoló fojtómechanizmus képezi, amely a légzési gáznak a légcsatornát időegység alatt átáramló mennyiségét szabályozó módon van kialakítva.
30. 30. A 29. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy az áramlás mennyiségét szabályozó elasztomer membránja van.
31. 31. A 30. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy a légzési gáz időegység alatt átáramló mennyiségének növekedésekor egy, záró elasztomer kacsacsőrű szelepet (892) tartalmazó fojtómechanizmusa van.
32. 32. A 29. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy a légzési gáz időegység alatt átáramló mennyiségének növekedésekor egy kúpos nyílásba beszívódó rugó (486) által előfeszített golyót (484) tartalmazó fojtómechanizmusa van.
33. 33. A 29. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy a légzési gáznak a légcsatornán időegység alatt átáramló mennyiséget változató állítható fojtómechanizmusa van.
34. 34. A 22. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy áramlásintegrátora (630, 632, 634) is van, amely úgy van kialakítva, hogy azonos idő alatt és meghatározott térfogat belégzése után a házban (636) egy másik levegőcsatornát nyit.
35. 35. A 22. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy szelepe egy nyílással ellátott elzárótagot, és egy, a működtetövákuum küszöbértékének elérésekor az elzárótag nyílásán áthúzódó áthúzható taggal van ellátva.
36. 36. A 22. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy elzárótagja egy elasztomer membránból (314), áthúzható tagja pedig egy golyóból (318) van kialakítva.
37. 37. A 25. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy az időegység alatt átáramló mennyiséget 15 l/percnél kisebb értékre korlátozó szabályozórendszere (18) van.
38. 38. A 22. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy levehető edénykéi (22) vannak.
39. 39. A 22. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy a szelepet nyitó vákuum küszöbértéke kb. 210 Pa-630 Pa (20-60 vo. cm).
40. 40. A 22. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy szelepe egy első fix és egy második fix helyzet között mozgó billenőelemből van kialakítva.
41. 41. A 22. igénypont szerinti aeroszolosítókészülék, azzal jellemezve, hogy a gyógyszerkészítménynek az edénykéből (12) az áramlás irányába történő eltávolítására alkalmas módon van kialakítva.
42. 42. Eljárás gyógyszerkészítmény aeroszolosítására, amelynek során a gyógyszerkészítménynek az edénykéből történő eltávolítására és aeroszol képzésére a légzési gázáramot alkalmazzuk, oly módon, hogy az edénykében tárolt gyógyszerkészítményt az edényke kamra feletti beömlőrészben a légzési gázáramot bevezetjük, azzal jellemezve, hogy a tüdőhöz vezető légáramba egy, a belégzéskor a légzési gázoknak a tüdőbe történő áramlását kezdetben megakadályozó, majd a belégzési áram által létrehozott vákuum egy meghatározott értékét meghaladó - kb. 210 Pa-kb. 630 Pa - értéke felett a gázok hirtelen beáramlását létrehozó szelepet építünk be.
43. 43. Aeroszolosítókészülék, amelynek a gyógyszerkészítményt befogadó kamrát tartalmazó edénykéje (12) és egy küszöbszelepe (14)

    - légcsatornát meghatározó háza (30),

    - a gyógyszerkészítmény eltávolítását segítő kiszúrható része van, azzal jellemezve, hogy egy első térfogatú légzési gáznak a tüdőbe beáramlására a gyógyszerkészítménynek a légútba juttatására, és egy második térfogatú légzési gáz beáramlására alkalmas módon van kialakítva, és ahol a beáramlást a belégzési áram által létrehozott vákuum küszöbértékének - kb. 210-630 Pa nagyobb érték után indul meg.