HU225046B1

HU225046B1 - Mikrocseppekbõl álló propofolkészítmények

Info

Publication number: HU225046B1
Application number: HU9902553A
Authority: HU
Inventors: Duncan H Haynes
Original assignee: Rtp Pharma Corp
Priority date: 1996-03-19
Filing date: 1997-03-17
Publication date: 2006-05-29
Also published as: CN1218398A; BR9708099B8; FI982009A0; BR9708099A; KR20000064762A; GR3031414T3; AU719756B2; CA2249375C; NO984370L; RU2186564C2; HUP9902553A2; DE69700317T2; DE69700317D1; KR100484516B1; WO1997034588A1; BR9708099B1; EP0796616B1; CN1124845C; AU2329297A; ATE182074T1

Description

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 225 046 Β1

A találmány tárgyát intravénás úton anesztetizálásra alkalmazható propofol gyógyászati készítmények képezik.

A találmány tárgyát intravénás úton anesztetizálásra alkalmazható propofol (2,6-diizopropil-fenol) gyógyászati készítmények képezik, foszfolipiddel bevont mikrocseppecskék formájában, amelyek lényegében teljes mértékben zsíroktól vagy trigliceridektől mentesek. Ezen készítmények eredményesen alkalmazhatók tartós nyugtatás céljára olyan esetekben, ahol a zsírral (triglicerid) való túlterhelés nemkívánatos. A találmány szerinti készítmény ezenkívül bakteriosztatikus és baktericid hatást is mutat.

A propofol hidrofób, vízben oldhatatlan olaj. Általában növényi olajjal készített emulzió formájában oldják meg a hatóanyag alacsony vízoldékonyságából adódó problémákat, és teszik lehetővé intravénás anesztetikumként való alkalmazását. A klinikai célra rendelkezésre álló termék (PDR, 1995) steril, nem pirogén emulzió, amely 1 tömeg/térfogat% propofolt tartalmaz fehér színű, 10 tömeg/térfogat% szójaolaj/víz emulzió formájában, amely 1,2 tömeg/térfogat% lecitinnel (Diprivan®) van stabilizálva. A propofoltartalmú steril gyógyászati készítményeket, valamint ezeknek anesztetikumként való alkalmazását a 4 056 635, 4 452 817 és a 4 798 846 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetik (mindegyik esetben szabadalmas: Glen és James). A propofol/szójaolaj tartalmú emulzió széles körben nyer alkalmazást érzéstelenítés kiváltására és/vagy fenntartására, a szabályozott érzéstelenítés fenntartására, valamint az intenzív osztályon (ICU) történő nyugtatásra. E gyógyszerrel az érzéstelenített állapot gyorsan beáll, s rövid a beteg magához téréséhez szükséges idő.

Az 1% propofolt/10% szójaolajat tartalmazó, kereskedelemben beszerezhető emulzióhoz használt növényi olajjal kapcsolatosan két probléma merül fel: (1) az intenzív osztályon tartósan nyugtató kezelésnek alávetett betegeknél hiperlipidémia léphet fel, és (2) fennáll a bakteriális fertőzés lehetősége a magas lipidtartalom és a mikrobaellenes szerek hiánya következtében.

A találmány szerinti megoldással olyan foszfolipiddel bevont propofoltartalmú mikrocseppkészítményeket (MD-propofol) ismertetünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a propofolt nagyobb nettó dózisban adjuk tömeg/térfogat alapon, mint a jelenlegi klinikai gyakorlatban használt készítményeket anélkül, hogy szójaolajat, egyéb zsírokat vagy triglicerídeket használnánk.

A találmány szerinti intravénás beadásra szánt propofolkészítmény fontos jellemzője, hogy nem tartalmaz szójaolajat, zsírokat vagy triglicerideket. Gottardis és munkatársai (1989), De Sommer és munkatársai (1990), Lindholm (1992) és Eddleston és Shelly (1991) kimutatták, hogy a triglicerid-túlterhelés jelentős problémát okozhat az esetben, ha 1% propofol/10% szójaolaj emulziót alkalmaznak egyedüli nyugtatószerként hosszabb időn keresztül az intenzív osztályon. A propofol/szójaolaj emulzió beadása pontosan olyan mértékben megnöveli a szérumlipidszintet, mint ahogy az az Intralipid® készítménynél tapasztalható, amely készítményen a propofol alapszik. Beszámoltak arról, hogy amennyiben az intenzív osztályon nyugtatásra propofol/szójaolaj emulziót adnak IV típusú túltáplálással egyidejűleg, úgy a lipidterhelés túllépheti a betegnek a IV típusú zsírok lebontására vonatkozó kapacitását, ami „zsírtúlterhelési szindrómát” idéz elő. A gyógyszeradással egyidejű hiperlipidémia magas bilirubinszinteket idézhet elő, aminek a máj „elzsírosodása, májkárosodás és egyéb nemkívánatos következményei is lehetnek. Észlelték továbbá azt is, hogy a kritikus állapotban lévő betegeknél a lipidtolerancia is csökkenhet másodlagosan a megváltozott anyagcsere enzimrendszerei mellett. Kísérletekről számoltak be, amelyekhez 2% propofoltartalmú emulziót használtak, amikor is azt találták, hogy ezen készítmény kevesebb zsírt ad le egy egység propofolra számítva [Ewart és munkatársai (1992); Dewandre és munkatársai (1994)].

A találmány szerinti megoldás másik fontos jellemzője, hogy a találmány szerinti intravénás beadásra szánt propofolkészítmény mentes a bakteriális fertőzés veszélyétől. A kereskedelemben jelenleg beszerezhető készítménynél fennáll a lehetőség a baktériumok szaporodására és a bakteriális fertőzésre részben a készítmény magas trigliceridtartalma miatt, és részben a mikrobafejlődést gátló szerek hiánya miatt [Arduino és munkatársai (1991); Sosis & Braverman (1993); PDR, (1995)]. A foszfolipiddel bevont, találmány szerinti propofol mikrocseppek nem segítik elő a baktériumok szaporodását, ellenkezőleg, valójában baktericid hatásúak.

0,1 pm átmérőjű cseppekből álló, foszfolipiddel bevont mikrocseppeket ismertetnek a 4 622 219 és a 4 725 442 amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások (jelen feltaláló szabadalmai), ahol a cseppek a hatóanyagot az olajos fázisban tartalmazzák, és a mikrocseppek stabilizáló foszfolipid monoréteggel vannak bevonva; ezen szabadalmi leírásokat jelen megoldásoknál referenciaként tekintjük. Számos gyógyszert állítottunk elő mikrocseppkészítmény formájában, ezek közül említjük meg a metoxi-fluránt, izofluránt és az E-vitamint. Jelen találmány szerinti megoldással propofol mikrocseppkészítményt mutatunk be, amely lehetővé teszi zsír nélkül is a propofol beadását,

A rajzok rövid ismertetése

A találmány tárgyát a mellékelt rajzokon mutatjuk be.

Az 1. ábrán mutatjuk be a lecitinnel bevont propofol mikrocseppet; a

2. ábrán mutatjuk be a találmány szerinti propofol dózisának függvényében a kísérleti állatoknál a megriadási válasz elnyomásának időtartamát a hagyományos propofol/szójaolaj emulzióval mért értékekhez viszonyítva; a

3. ábra szemlélteti a találmány szerinti propofol mikrocseppeknél a propofoldózis függvé2

HU 225 046 Β1 nyében a kísérleti állatoknál észlelt felegyedenesedési válasz elnyomásának időtartamát a hagyományos propofol/szójaolaj emulziókkal mért értékekhez viszonyítva; a

4. ábra mutatja be a találmány szerinti propofol mikrocseppeknél a propofoldózis függvényében a kísérleti állatoknál mért magához térési időt, a hagyományos propofol/szójaolaj emulziókkal kapott értékekhez viszonyítva, és az

5. ábra szemlélteti a lecitinnel bevont, találmány szerinti propofol mikrocseppek zsugorodási kinetikáját, amit 200-szoros hígításban fényszórás alapján mértünk; az A görbe a glükóz-/foszfátpuffer oldattal történő hígítás, a B görbe az 5%-os borjúszérumalbuminnal végzett hígítás esetében kapott adatokat szemlélteti.

A propofol mikrocseppek bevonásához alkalmazhatjuk a 4 725 442 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett lipideket (amely leírást jelen megoldásunknál referenciaként tekintjük). A lipideket a fenti leírás 5-7. oszlopában találjuk, elsősorban az A, B és C osztályban ismertetett foszfolipidek előnyösek. Ezen túlmenően, a mikrocseppek bevonhatók bizonyos monogliceridekkel is, amelyek dekán jelenlétében orientált monorétegek és birétegek képzésére képesek [Benz és munkatársai, Biochim. Biophys. Acta 394-323-334, (1975)]. Az eredményesen alkalmazható monogliceridekre nem korlátozó értelemben példaként az alábbiakat említjük meg.

1-monopalmitoil-(rac)-glicerin (Monopalmitin)

-monokapriloil-(rac)-glicerin (Monokaprilin)

1-monooleoil-(rac)-glicerin (C18:1; cisz-9) (Monoolein)

-monosztearil-(rac)-glicerin (Monosztearin).

Legelőnyösebb a foszfatidil-kolin (lecitin).

A „tojásfoszfolipidek P123 jelzésű termék (előállító: Pfanstiehl Laboratories, Waukegan, IL) gyógyászati minőségű lecitin, amely bizonyos mennyiségű foszfatidil-etanol-amint és koleszterint tartalmaz. Ezen túlmenően gyógyászati minőségű sztearoil-dimirisztoil- és dipalmitoil-lecitin szerezhető be (előállító: Avanti Polar Lipids, Alabaster, Alabama) és alkalmazható; a vizsgálatok azt mutatják, hogy ezen termékekkel előállított mikrocseppek a kívánt fizikai stabilitással rendelkeznek még nagyobb hőmérséklet-tartományban is.

A propofol mikrocseppek előállítása intenzív mechanikus keverés vagy nagyobb nyíróerő alkalmazását igényli. A találmány szerinti propofol mikrocseppek laboratóriumi méretben történő előállításánál előnyösen ultrahangos módszert használunk ultrahangszonda segítségével. Az ipari méretű előállításnál megfelelő készülékkel mikrofluidizációt végzünk (Microfluidization®, Microfluidics Corp., Newton, MA 02164). Ezen műveletnél nagy nyíróerő lép fel az ellentétes irányban áramló folyadéksugarak ütköztetésével. A készüléket Mayhew és munkatársai ismertetik [Biochim. Biophys. Acta 775:169-174, (1984)]. Másik lehetőségként az ipari méretben végzett előállításhoz alkalmazhatók például a Gaulin és Rannie-féle homogenizátorok (APV Gaulin/Rannie homogenizátorok, ST. Paul, Minnesota).

A találmány szerinti megoldást az alábbi példákkal szemléltetjük. A példákban a propofol mikrocseppkészítmények előállításához, a készítmény hígításához és az in vivő kísérletekhez vizes vivőanyagként vizes glükóz-/foszfátpufferoldatot használunk, amely 300 mmol/l glükózt, 2 mmol/Na₂HP0₄-et tartalmaz, amely oldat pH-ját sósavval 7,0 értékre állítjuk be.

A készítményekben és az in vitro kísérletekben a propofolkoncentráció meghatározását metanolos extraktumokban végezzük HPLC-vizsgálat segítségével, e mérésekhez Beckman 334 gradiens folyadékkromatográfiás rendszert használunk az alábbi paraméterekkel: mobil fázis: metanol/víz 65%/35% (térfogat/térfogat); áramlási sebesség: 1,5 ml/perc; UV-detektálás 271 nm-nél; Whatman Partisii 5 ODS-3-as típusú oszlop, 25 cm; az injekció térfogata: 50 μΙ.

Hacsak másként nincs feltüntetve, a példákban szereplő részek és százalékos értékek tömeg/térfogat egységre vonatkoznak (tömeg/térfogat), ahol a nevezőben lévő térfogat a rendszer össztérfogatát jelenti. Az átmérők mértékegységét mm-ben adjuk meg (mm=10^-3 m), ezenkívül a következő megjelöléseket alkalmazzuk: mikrométer (pm=10^-6 méter), nanométer (nm=10^-9 méter) és Angström-egységek=0,1 nm). A térfogatadatokat a következő egységekben adjuk meg: liter (I), ml (ml=10^-3 I) és mikroliter (μΜΟ^-6 I). A hígítást térfogatra vonatkoztatjuk. A hőmérséklet-értékeket Celsius-fokban adjuk meg. A találmány szerinti készítmények a továbbiakban megadott anyagokat tartalmazhatják vagy ezekből állhatnak, az előállítási eljárás a továbbiakban megadott lépésekből állhat, amelyekhez ezen anyagokat használjuk fel.

1. példa (Propofol mikrocseppkészítmény előállítása)

Szobahőmérsékleten víztartalmú főzőpohárba kísérleti üvegcsövet függesztünk fel, ebbe lecitint (0,328 g, tojásfoszfolipid, Egg Phospholipids P123, Pfanstiehl Laboratories, Waukegan, IL), glükóz-/foszfátpuffert (9,0 ml) és 2,6-diizopropil-fenolt (1,0 ml, propofol, 97%, Aldrich Chemical Co., St. Louis, MO) töltünk, majd az üvegcső tartalmát ultrahanggal kezeljük (Heat Systems-Ultrasonics, Plainview, NY), a művelethez mikroheggyel ellátott készüléket használunk (Sonifier® Cell. Disruptor Model W185D típusú). Minthogy a propofol tiszta olajos állapotában irritáló hatású, a kezdeti lépéseknél a műveletekhez kesztyűt alkalmazunk, és az ultrahangos kezelést füstelszívó fülkében végezzük. Az ultrahangos kezelésnél 60 W-ot használunk a kezelés 10 perces időtartama alatt, a mintában a hőképződés csökkentésére a kezelést 2 perc bekapcsolást perc kikapcsolás ciklusokban végezzük. Az ultrahangos kezelés után a pH-t NaOH segítségével 7,0 értékre állítjuk. Ezen művelettel lecitinnel bevont propofol mikrocseppeket kapunk. A készítmény csaknem fehér, homogén szuszpenzióból áll.

HU 225 046 Β1

A HPLC-vizsgálat alapján a mintában a propofolkoncentráció 68 mg/ml (6,8 tömeg/térfogat%).

A részecskeméret-vizsgálathoz Coulter N4MD típusú, mikronméret alatti tartományban mérő részecskeanalizátort használunk (Coulter Electronics, Hialeah, FL). A mintát propofollal telített glükóz-/foszfátpuffer oldattal hígítjuk meg annak érdekében, hogy a mikrocseppekből minimálisra csökkentsük a propofol kiáramlását. A vizsgálat nem egyenletes eloszlású szuszpenziót mutatott, ahol az átlagátmérő 164±54 (SD) mm.

A mintát fénymikroszkóppal is vizsgáltuk, ehhez Zeiss-flureszcenciamikroszkópot használtunk, a vizsgálatot áramlásban lévő mintán végeztük, a minta sűrű szuszpenziónak mutatkozott, ahol a részecskék mérete 0,1-0,2 pm. Propofollal telített pufferoldattal a mintát meghígítva, a propofol mikrocseppek egymástól függetlenül 0,2-0,2 pm méretű részecskékként jelentek meg Brown-féle mozgást végezve.

Az előállított készítményt szobahőmérsékleten tároltuk. A kísérlet után 18 hónap elteltével a készítmény nem mutatott kiülepedést vagy zsírfázisképződést, a szín és konzisztencia vonatkozásában változás nem volt észlelhető; igen jelentős, hogy baktérimok vagy gombák szaporodása sem volt kimutatható.

2. példa (Általános érzéstelenítőhatás vizsgálata patkányokkal)

Az 1. példa szerinti lecitinnel bevont propofol mikrocseppkészítmény (MD-propofol) laboratóriumi patkányokon kifejtett érzéstelenítőhatását a kereskedelmi forgalomban lévő Diprivan® termékével hasonlítjuk össze. (A Diprivan® 1%-os propofolinjekció, 10 mg/ml, iv. beadásra szánt emulzió, előállító Stuart Pharmaceuticals). Az előállító leírása szerint ez a készítmény steril, nem pirogén emulzió, amely vizes hordozóanyagban 10 mg/ml propofolt, 100 mg/ml szójaolajat, 12 mg/ml lecitint tartalmaz. A készítményt az előállító előírása szerint szobahőmérsékleten tároltuk. A mintákat aszeptikus úton vettük ki.

150 g testtömegű nőstény CD laboratóriumi patkányok farokvénájába (Charles River Laboratories, Wilmington, MA) 6,8% propofoltartalmú, lecitinnel bevont propofol mikrocseppeket és Diprivan®-t injektálunk, e művelet során az állatokat Decapicone®-ba helyezve (Braintree Scientific, Braintree, MA) fékeztük meg. A 6,8 tömeg/térfogat%-os propofol mikrocseppkészítményből 10, 20, 30 vagy 50 pl térfogatot adtunk be injekció formájában. Az injekció beadása 2-3 másodperc alatt történt. Az 1%-os Diprivan® injekcióból 100, 200, 300 vagy 500 pl térfogatokat adtunk be. Az injekció beadása 5-15 másodperc alatt történt. Az injekció beadása alatt az állatokat megfigyeltük, az eszméletvesztéshez szükséges időt feljegyeztük. Az állatokat ezután a Decapicone®-ból kiemeltük, oldalukra fektettük és ellenőriztük a hangos tapsolásra mutatott felriadásukat. A válaszként kapott rándulás felületes, enyhe anesztetizálást jelent; a válasz elmaradása mély anesztetizálásra utal. Feljegyezzük az állatok felriadási válaszához szükséges időt. A felálláshoz szükséges időt (spontán kísérlet a felállásra) szintén feljegyezzük. Végül megállapítjuk azt az időt, ami szükséges ahhoz, hogy az állatok visszatérjenek az alap fizikai tevékenységükhöz, amely időt a gyógyszer hatásának lefutása után „a teljes magához téréshez szükséges idő”-ként említjük.

Az I. és II. táblázatban tüntetjük fel a laboratóriumi patkányok esetében a lecitinnel bevont propofol mikrocseppekkel és Diprivan®-nal kapott dózisválaszokat. A táblázatok szemléltetik a dózis függvényében kapott következő értékeket: a) az állatok eszméletvesztéséhez szükséges időt, b) azt az időt, amely szükséges az erős tapsolásra adott felriadási válaszhoz, c) az állatok felállási válaszához szükséges időt, d) a teljes magához téréshez szükséges időt. A táblázatban szerepelnek az állatok pusztulására vonatkozó adatok is.

A 2-4. ábrából kitűnik, hogy az MD propofol és a Diprivan® mind a négy paraméternél azonos értékű dózisválaszt ad.

A 2. ábra mutatja be az MD-propofol, valamint a propofol/szójaolaj emulzió dózisválaszadatait a felriadási válasz időtartamára vonatkozóan. Mindkét gyógyszer esetében a dózis-válasz görbe azonos lefutású a kísérleti hibák határán belül. A felriadási válasz egy nem sebészeti tanulmánynál mérhető legmélyebb anesztetizálás mértékét jelenti. A Student-féle vizsgálat nem mutatott számottevő differenciát (p=0,85) a felriadási válaszidőknél, amennyiben az MD-propofolból, illetőleg Diprivan®-ból 12,6-13,3 mg/kg dózisokat adtunk be.

A 3. és 4. ábra hasonlítja össze a felállási válaszhoz és a teljes magához téréshez szükséges időt az MD-propofollal és Diprivan®-nal végzett kezelés esetén. A kétféle gyógyszer esetében a dózis-válasz görbék egymást átfedik, a Student-féle vizsgálat nem mutat számottevő differenciát (p=0,50 és 0,42) abban az esetben, ha a kétféle gyógyszerből beadott dózis 12,6-13,3 mg/kg.

Abban az esetben, ha a propofol dózisa 20-21 mg/kg, úgy az állatok számottevő mértékben elpusztulnak, mint az az I. és II. táblázatból kitűnik. A megfigyelések kis száma nem teszi lehetővé, hogy a két állatcsoport között a mortalitás vonatkozásában statisztikus számítások alapján megkülönböztetést tegyünk.

Minthogy a propofol mikrocseppek koncentrációja 6,8-szer nagyobb, mint a hagyományos propofol/szójaolaj emulzióé, és minthogy a propofol mikrocseppeket rövidebb idő alatt injektáltuk az állatoknak, megvizsgáltuk mindkét készítmény esetében a hígítás hatását. Az I. táblázatból kitűnik, hogy a propofol mikrocseppek 12,6 mg/kg dózisát négyszer nagyobb térfogatban beadva, ez nem idéz elő számottevő változást az anesztetizálás négy paraméterében. Hasonlóképpen, a 20 mg/kg dózisú propofol/szójaolaj emulzió négyszeres hígítása sem idéz elő számottevő változást.

HU 225 046 Β1

/. táblázat

Propofol mikrocseppkészítmény dózisválasza patkányoknál

MD-propofol dózis (mg/kg)	Az eszméletlen állapot eléréséhez szükséges idő (perc)	A felriadásí válaszhoz szükséges idő (Perc)	A felállási válaszhoz szükséges idő (perc)	A teljes magához téréshez szükséges idő (perc)	Mortalitás/n
4,2	NA	0,00	0,00	3,0+2,0	1/4
8,4	<1,0	2,5±5,0	4,7±7,1	9,8+9,2	0/4
12,6	<1,0	6,6±4,5	9,9±5,9	16,1±11,0	0/4
12,6	<1,0	3,7±4,7	4,5±4,5	9,7+8,8	0/5
21,0	<1,0	**	**		3/5

* négyszeres hígítás 300 mmol/l glükóz-/foszfátpufferoldattal (pH=7,0) két patkányt mentettünk meg a mellkason kézzel szívkompressziót végezve NA=nem mértük.

II. táblázat

Diprivan® dózisválaszai laboratóriumi patkányoknál

Diprivan® dózis (mg/kg)	Az eszméletlen állapot eléréséhez szükséges idő (perc)	A felriadásí válaszhoz szükséges idő (perc)	A felállási válaszhoz szükséges idő (perc)	A teljes magához téréshez szükséges idő (perc)	Mortalitás/n
6,7	<1,0	2,5±4,3	2,5±4,3	6,0±7,9	0/3
13,3	<1,0	8,8±2,6	10,1±1,1	18,4±6,3	0/5
20,0	<1,0	12,3±5,3	15,0±5,6	27,3±63	1/4
20,0	<1,0	14,0±4,6	16,7±2,5	25,3±5,0	2/3
33,0	<1,0	**	**		4/5

* négyszeres hígítás 300 mmol/l glükóz-/foszfátpuffer oldattal (pH=7,0) ** az egyetlen túlélő feltetehetően az iv. injekciót követő szubkután fellépő vérzésnek tulajdonítható.

3. példa (Propofol leadása humán plazmába)

Ezen példában mutatjuk be, hogy az MD-propofol és a Diprivan® készítmények egyaránt képesek a pro- 45 pofol hatóanyagot humán plazmába leadni 30 másodperc vagy ennél rövidebb idő alatt.

6,8%-os propofol mikrocseppekből vagy (1%) propofol (10%) szójaolajemulzióból (Diprivan®) kivett aliquot térfogatokat, humán plazmával (Continental 50 Blood Services, Miami, FL) 200-szorosra meghígítunk, a műveletet 10*75 mm méretű boroszilikátból készült üvegcsövekben végezzük keverés (vortex) közben, majd az elegyet keverés nélkül hagyjuk reagálni mintegy 30 másodpercig vagy 10 percig. Ezután 55 210-250 μΙ aliquot részeket viszünk át kitáráit polietilén-centrifugacsövekbe, majd ezeket Coleman Microfuge típusú készülékkel 3 percig centrifugáljuk.

A propofol mikrocseppek a levegő-víz határfelületre vándorolnak. A propofol sűrűsége 0,955. Hasonló- 60 képpen a propofol/szójaolaj emulzió szintén a levegő-víz határfelületre vándorol. A szójaolaj sűrűsége 0,916-0,922.

A csöveket lefagyasztjuk, tömegüket mérjük, majd két részre vágjuk, amelyek tömegét ismét megmérjük. Megsavanyított metanollal a propofolt extraháljuk, a metanol hatására a plazmában lévő fehérjék kicsapódnak, ezeket centrifugálással eltávolítjuk. Kontroliképpen humán plazmához ismert mennyiségű propofolt adunk, és hasonló művelet után a propofoltartalmat meghatározzuk. Az eredmények szerint az extrakció hatásossága 100% (103±35%).

A III. táblázatban tüntetjük fel a humán plazmába leadott propofol százalékos mennyiségét 29-31 másodperc és 10 perc eltelte után. Az MD-propofolból és a Diprivan®-ból a propofol hatóanyag maximális leadása: 93%, illetőleg 97% 32-34 másodperc alatt. A két készítmény propofolleadásában mutatkozó eltérés nem számottevő.

HU 225 046 Β1

III. táblázat

Propofol mikrocseppekből, illetőleg Diprivan®-ból a propofol-hatóanyag kioldódása humán plazmába

Készítmény	Hígítás után eltelt idő	Kioldódott propofol (%)	Kioldatlan propofol (%)
MD-propofol	34±3 másodperc	92,7±8,9	7,3±8,9
Diprivan®	32±5 másodperc	97,4±5,7	2,6±,5,7
MD-propofol	10 perc	93,6±7,8	6,4±7,8
Diprivan®	10 perc	99,5±1,3	0,5±0,3

Az MD-propofol készítményt 200-szorosra hígítjuk, 0,340 mg/ml koncentrációra; A Diprivan®-t 200-szorosra hígítjuk, 0,050 mg/ml koncentrációra.

4. példa (MD-propofol készítmény hatóanyag-leadása fényszórással ellenőrizve)

A propofol mikrocseppek zsugorodásának mértékét és az ezt követő propofol hatóanyag-leadást fényszórással mérjük. Ahogy a propofol mikrocseppek elveszítik a nagy fénytörésű propofolmagot és lipozomává vagy membránfragmentumokká alakulnak, úgy csökken a 90°-os fényszórási hatékonyságuk. Az MD-propofol készítmény zsugorodási kinetikáját Perkin-Elmer MPF-3L típusú fluoreszcencia-spektrofotométerrel követtük mérve a fényszórást; a készüléket mágneses keverővei szereltük fel. A reakció átlátszó, négyoldalú akrilküvettában megy végbe, amelyben teflonbevonatú mágneses keverő és 2,0 ml 5%-os borjúszérum-albumin (Sigma) mint propofolakceptor van jelen, vagy pedig a küvettába kontrollként glükóz-/foszfátpuffer oldatot viszünk. A vizsgálathoz propofolakceptorként nem alkalmazható humán plazma, minthogy ennek fényszórása nagyjából azonos a propofol mikrocseppekkével.

Az 5. ábrán bemutatott A görbe szemlélteti a fényszórás csökkenésének kinetikáját, amennyiben az 1. példa szerinti propofol mikrocseppeket (6,8 tömeg/térfogat%) keverés közben glükóz-/foszfátpuffer oldattal 200-szorosra hígítjuk. A mikrocseppeket a küvettába helyezve a fényszórás azonnal megnövekszik. A fényszórás csökkenése figyelhető meg, azonban több percen keresztül a mikrocseppek propofol hatóanyag-leadásával párhuzamosan. Az elsőként észlelt jelet nulla időre visszaextrapoláljuk, ily módon megkapjuk a hígítás időpontjához tartozó maximális értéket.

A 5. ábra B görbéje szemlélteti ugyanezen kísérletet 5% borjúszérum-albuminnal megismételve. Az ábrából kitűnik, hogy az elsőként észlelt fényszórási jel csak töredéke a glükóz-/foszfátpuffer oldat alkalmazásakor észlelt jelnek, a görbe további lefutása lapos. A közegek törésmutatóiban mutatkozó differencia nem idézheti elő a fényszórásban észlelt ezen veszteséget. Arra következtethetünk, hogy a BAS-közegben a propofol hatóanyag-leadása már végbemegy a 2 másodperces keverési idő alatt.

Nagyobb érzékenységgel és sebességgel a fenti kísérletet megismételve, észlelhetővé válik a fényszóráscsökkenés utolsó 1%-a, ebből meghatározható az 1 másodpercnél rövidebb felezési idő. A kísérletet többször megismételve, azonos eredményeket kapunk. A BSA-val végzett kísérletnél észlelhető kezdeti amplitúdó a glükózpufferral végzett kísérletnél kapott értéknek mindössze 4%-át teszi csak ki. Ezen eredményekből arra következtethetünk, hogy propofol leadása BSA-ban legalább 96%-ban befejeződik 2 másodpercen belül.

A fényszórási kísérletek azt mutatják, hogy a propofol mikrocseppek propofoltartalmukat legalább 94%ban leadják a glükózpufferoldatba. Több, ismételt kísérletből 91 ±25 (SD) másodperces félidő volt számítható. A kísérletek során állandó keverésre van szükség ahhoz, hogy a mikrocseppek maximális sebességgel leadhassák propofoltartalmukat.

A propofol mikrocseppek esetében a BSA-közegbe történő teljes propofolleadáshoz 2 másodpercnél rövidebb időre van csak szükség. Az a körülmény, hogy a propofolleadás a plazmafehérjék irányában ilyen rövid idő alatt végbemegy, összhangban áll propofolvegyületnek az agyba való belépési sebességével; erre következtethetünk a 2. példa szerinti kísérleteknél az 1 percnél rövidebb idő alatt észlelt eszméletlen állapot bekövetkezéséből.

A Diprivan® készítményből a propofol leadása nem tanulmányozható fényszórási módszerrel. A Diprivan®-részecskék nem zsugorodnak számottevő mértékben, minthogy a készítmény fő komponense növényi olaj a propofol leadása előtt és után is.

5. példa (Az MD-propofol készítmény bakteriosztatikus és baktericid hatása)

Az 1. példa szerinti mikrocseppkészítmény (6,8% tömeg/térfogat% propofol) bakteriosztatikus és baktericid hatását vizsgáljuk; az ellenőrzést az Amerikai Egyesült Államok gyógyszerkönyve szerint végezzük [United States Pharmacopea 23, 71. szakasz, sterilitási vizsgálat 1686-1689. oldal (1995)]. E. coli baktérium SRB törzsből hígítási sorozatot készítünk steril vízzel; a hígításhoz e törzstenyészet szuszpenzióját használjuk (LB Broth Base, Gibco BRL, katalógusszám 12780-0,52, tételszám 10E0252B).

A hígításokból 0,1 ml térfogatokat adunk 5 ml térfogatú steril táptalajból készített 9:1 arányú elegyhez, amely 0,67 tömeg/térfogat% propofolt tartalmaz. 0,1 ml

HU 225 046 Β1 térfogatot veszünk ki minden egyes baktériumhígításból, ezt agarlemezre visszük fel, ily módon meghatározzuk a vizsgált tenyészetekhez adott baktériumok számát. 37 °C hőmérsékleten 7 napig inkubálást végzünk, majd a tenyészetekből vett mintákat agarlemezre visszük fel az életképes baktériumok ellenőrzésére, majd megszámoljuk a lemezeken lévő baktériumtenyészeteket.

A 0,67 tömeg/térfogat%-osra hígított MD-propofol készítménnyel végzett kísérleteknél a következő eredményeket kapjuk: az MD-propofol készítmény baktericid hatásúnak mutatkozott, amennyiben a baktériumkoncentráció 200 vagy ennél kevesebb telepképző egység/ml. Az MD-propofol készítmény bakteriosztatikus hatásúnak mutatkozott 500-1000 telepképző egység/ml baktériumkoncentrációnál.

Ennek értelmében, a találmány szerinti, zsírtól és trigliceridektől mentes propofol mikrocseppkészítmények, önstabilizáló hatásúak, és számottevően hosszabb ideig eltarthatok az ismert készítményekhez viszonyítva, továbbá a találmány szerinti készítmények kevésbé igényes előállítási és csomagolási körülmények között készülhetnek.

A találmány szerinti megoldás legelőnyösebb és legpraktikusabb megoldásait ismertettük a leírásban, de magától értetődik, hogy a találmány nem korlátozható a leírásban ismertetett példákra, hanem a különböző módosítások és egyenértékű megoldások szintén a találmány tárgyához tartoznak az igénypontok oltalmi körén belül.

További irodalmi hivatkozások

Ardunio, M. J. (1191) Infect. Control Hosp. Epidemiology 12(9): 535-539

Eddleston, J. M. Shelly, Μ. P. (1991) Intensive Care Med. 17(7): 424-426

Ewart, M. C. és munkatársai (192) Anesthesia 47(2): 146-148

De Sommer, M. R. és munkatársai (1990) Acta Anaesthesia Belgica 41(1): 8-12

Dewandre, J. és munkatársai (1994) Anaesthesia 49(1): 8-12

Gottardis, M. és munkatársai British J. Anaesthesia 62:393-396

Lindholm, M. (1992) Minerva Anesthesiology 58(10)875-879

PDR (1995) Stuart Pharmaceuticals, Wilmington, DE a Physicians’s Desk Referenceben, Medical Economics, Montvale, NJ 2436-2441 oldal (1995)

Sosis, Μ. B., Braverman, B. (1973) Anesthes. Analges. 77(4): 766-768

Claims

1. Mikrocsepp, amely 200*10~¹° m és ΙχΙΟ^-6 m közötti átmérőjű, zsírtól és trigliceridtől mentes, és lényegében propofolgömböcskékből áll, amelyet foszfolipid stabilizálóréteg vesz körül.

2. Az 1. igénypont szerinti mikrocsepp, ahol a propofol térfogata a foszfolipidréteg tömegéhez viszonyítva legalább 1,0 ml/g és ahol a mikrocsepp legalább 3 tömeg/térfogat% propofolt tartalmaz.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti mikrocsepp, ahol az átmérő 200 és 10 000χ10^_1θ m közötti.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti mikrocsepp, amely legalább 5 tömeg/térf% propofolt tartalmaz.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti mikrocsepp, amelyben a foszfolipid lecitin.

6. Steril, pirogénmentes, injekciós célra alkalmas gyógyászati készítmény, 200χ10-¹° m és 1x10~⁶ m közötti átmérőjű, lényegében propofolgömböcskékből álló mikrocsepp, amelyet foszfolipidstabilizáló réteg vesz körül, valamint gyógyászatilag megfelelő, injekciós felhasználásra alkalmas vivőanyagot tartalmaz, és ahol a készítmény zsírtól és trigliceridtől mentes.

7. A 6. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely injekciós felhasználásra alkalmas vivőanyagként izotóniás oldatot tartalmaz.

8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti készítmény bakteriosztatikumként való alkalmazásra.

9. A 6. vagy 7. igénypont szerinti készítmény bakteriadként való alkalmazásra.