HU224102B1

HU224102B1 - Alaptest víznyelő aknához

Info

Publication number: HU224102B1
Application number: HU0104587A
Authority: HU
Inventors: Markus Wilhelmus Johannes Besten; Berend Jan Dijk
Original assignee: Wavin B.V.
Priority date: 1998-12-24
Filing date: 1999-12-23
Publication date: 2005-05-30
Also published as: PT1141495E; DE69910259T2; HUP0104587A2; ES2205927T3; PL348420A1; EP1141495B1; HUP0104587A3; DK1141495T3; WO2000039411A1; DE69910259D1; CZ299299B6; EP1141495A1; NL1010902C2; AU2006900A; PL196189B1; CZ20012205A3; ATE246754T1

Abstract

A találmány tárgya alaptest víznyelő aknához. Ezt a víznyelő aknát atalajban helyezik el, és egy vagy több cső (6) köthető a víznyelő aknaalaptestébe a víznyelő akna nyílásán át belépő folyadék elvezetéséreés/vagy a víznyelő akna alaptestébe jutó folyadéknak a víznyelő aknaalaptestéhez kötött egy vagy több csővezetéken át a víznyelő aknaalaptestéhez kötött egy vagy több további csővezetékbe történőátvezetésére. Az alaptestnek (1) van egy alapfala (2) és egy külsőkerületi fala (3), tartalmaz továbbá egy vagy több csőkötő karmantyút(7), amelyek egy-egy csövet kötnek az alaptesthez, és a csőkötőkarmantyú (7) elforgatható kötéssel (10) elforgathatóan az alaptest(1) kerületi falához (3) van kötve. Az elforgatható kötésnek van egygyűrű alakú belső felfekvési felülete (14), amelyet a kerületi falon(3) elhelyezkedő és gömb alakú felülettel rendelkező gyűrűszeletképez, továbbá van egy gyűrű alakú külső felfekvési felülete, amelyeta csőkötő karmantyún elhelyezkedő gömb alakú felülettel rendelkezőgyűrűszelet képez, és a kerületi fal belső gyűrű alakú felfekvésifelületére fekszik fel. A találmány értelmében a kerületi fal (3) elvan látva egy első belső, gyűrű alakú felfekvési felülettel (14), egymásodik belső, gyűrű alakú felfekvési felülettel (22), és mind azelső, mind a második felfekvési felületet egy gömb alakú felülettelrendelkező gyűrűszelet képezi. A második felfekvési felülethez (22)tartozó gömb alakú felület átmérője (R2) nagyobb, mint az elsőfelfekvési felülethez (14) tartozó gömb alakú felület átmérője (R1).Az első felfekvési felület (14) átmérője kifelé nő, a másodikfelfekvési felület átmérője kifelé csökken, és a második felfekvésifelület az első felfekvési felülethez képest kívül van elhelyezve. Acsőkötő karmantyúnak a kerületi fal második felfekvési felületérefelfekvő felülete van, és a csőkötő karmantyú tömítőfelülettel (15)van ellátva, amely a csőkötő karmantyú bármely elforgatott helyzetébenfelfekszik a kerületi fal első felfekvési felületére (14).

Description

A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 7 lap ábra)

2. ábra

HU 224 102 Β1 alakú felfekvési felülettel (14), egy második belső, gyűrű alakú felfekvési felülettel (22), és mind az első, mind a második felfekvési felületet egy gömb alakú felülettel rendelkező gyűrűszelet képezi. A második felfekvési felülethez (22) tartozó gömb alakú felület átmérője (R2) nagyobb, mint az első felfekvési felülethez (14) tartozó gömb alakú felület átmérője (R1). Az első felfekvési felület (14) átmérője kifelé nő, a második felfekvési felület átmérője kifelé csökken, és a második felfekvési felület az első felfekvési felülethez képest kívül van elhelyezve. A csőkötő karmantyúnak a kerületi fal második felfekvési felületére felfekvő felülete van, és a csőkötő karmantyú tömítőfelüiettel (15) van ellátva, amely a csőkötő karmantyú bármely elforgatott helyzetében felfekszik a kerületi fal első felfekvési felületére (14).

A találmány tárgya alaptest víznyelő aknához, amelyet a talajban helyeznek el, és amelyhez egy vagy több cső köthető a víznyelő akna alaptestébe a víznyelő akna nyílásán át belépő folyadék elvezetésére és/vagy a víznyelő akna alaptestébe jutó folyadéknak a víznyelő akna alaptestéhez kötött egy vagy több csövön át a víznyelő akna alaptestéhez kötött egy vagy több további csőbe történő átvezetésére.

Az ilyen jellegű alaptesttel ellátott víznyelő aknákat gyakran használják szennyvíz- és esővíz-elvezető rendszerekben. A víznyelő akna lehet például egy utcai beömlőnyílás, amely víznyelő aknanyílással van ellátva. Ezt (felhajtható) fedél védi, amit gyakran a felső oldalon lévő rács képez. A víznyelő akna lehet azonban például nagy ellenőrző víznyelő akna is, amelynek a felső oldalán búvónyílás, a búvónyílás és a víznyelő akna alapteste között cső alakú akna van, amely helyet nyújt az ellenőrzést végző személynek. Ismeretes, hogy mind az utcai beömlőnyílásokat, mind az ellenőrző víznyelő aknákat nagyrészt vagy teljesen műanyagból készítik. Az alaptest készülhet egy darabként a víznyelő akna többi részével, de képezhet külön alkotóelemet is, amely más alkotóelemekkel kombinálva képezi a víznyelő aknát.

A fentebb leírt víznyelő aknákat és elsősorban ezek alaptesteit számos különböző kivitelben gyártják, hogy számos különböző kötési helyzethez alkalmas alaptest álljon rendelkezésre. Ebben az esetben a kötési helyzetet elsősorban a rákötendő csövek száma és a csövek által a víznyelő aknához képest elfoglalt helyzet határozza meg.

A gyakorlatban a víznyelő aknák ismert alaptestei még akkor sem bizonyultak teljesen kielégítőnek, ha kivitelük az adott kötési helyzethez igazodott.

A gyakorlatban főleg az fordult elő, hogy a csövek helyzete gyakran némileg eltér a tervezett helyzettől. Ezért könnyen elképzelhető, hogy amikor két, egy egyenesben lévő csövet egy víznyelő akna alaptestének egymással átmérősen szemben lévő csőkarmantyújához kell kötni, akkor ezek a csövek valójában nincsenek egy egyenesben. Ismeretes, hogy ebben az esetben - annak érdekében, hogy a csöveket mégis be lehessen kötni - a víznyelő akna alaptestének csőcsatlakozó karmantyúit nagyon flexibilis belső tömítőgyűrűkkel látják el, amelyekbe a csöveket be lehet illeszteni. Ezeknek a tömítőgyűrűknek a flexibilitása lehetővé teszi a csövek egytengelyűségi eltérésének kiegyenlítését. Ez a megoldás azonban nem bizonyult alkalmasnak. Ennek egyik oka az, hogy az a cső, amely szögben illeszkedik be a tömítőgyűrűbe, a tömítőgyűrűt az egyik oldalon erősen összenyomja, míg a másik oldalon alig vagy egyáltalán nem nyomja össze. Ennek következtében lehetséges a szivárgás a tömítőgyűrűnek az alig összenyomott részénél például fák és más növények gyökerei miatt, amelyek a tömítőgyűrűt ezen a helyen eltolják. A másik ok, amiért a csövek számára nagyon flexibilis tömítőgyűrűkkel ellátott, ismert alaptestek alkalmatlanok az, hogy az elvezetőrendszer lefektetésekor rendszerint azzal számolnak, hogy az alaptest hordozni fogja a hozzákötendő csöveket. A tömítőgyűrűk nagy flexibilitása például azt a problémát okozhatja, hogy a csövet nem a helyes eséssel fektetik le.

A BETON+FERTIGTEIL TECHNIK-ben (61. rész,

1. számú, 1995. január) megjelent cikk ismertet egy a bevezetésben leírt jellegű alaptestet. Ebben az ismert alaptestben a cső kötését gömbcsuklóval hozzák lére. Ebben az esetben az elforgatható kötés egy része rögzítetten az alaptest kerületi falán van elhelyezve, míg a másik részt egy cső számára bevezetőnyílással ellátott csőkötő karmantyú képezi, amelyet a víznyelő aknához kell kötni. Az elforgatható kötés minden irányban lehetővé teszi a cső és az elforgatható kötés rögzített részének mértani tengelye közötti 15°-os elforgatást.

Ennek az ismert alaptestnek hátránya, hogy az elforgatható kötés csak kis húzó igénybevételt bír ki, és ennek következtében fennáll annak veszélye, hogy a csőkötő karmantyú kicsúszik az elforgatható kötés rögzített részéből. További probléma, hogy a gyakorlatban a víznyelő aknához kötendő csövek átmérője és falvastagsága különböző lehet. Ezért az ismert alaptestben mindig a megfelelő méretű elforgatható kötést kell használni, következőleg az egész gömbcsuklónak az alaptest kerületi falából eltávolíthatónak kell lennie. Ez nem kívánatos. Kívánatos továbbá, hogy a folyadék áramlási útja, vagyis annak a csatornának a feneke, amelyen át a folyadék folyik, a lehető legsimább legyen, és még akkor se legyenek benne akadályok, ha a kötendő csövek méretei különbözőek. Az ismert elforgatható kötés nem oldja meg ezt a problémát.

A találmányunk elé kitűzött feladat a fenti problémák kiküszöbölése és a víznyelő aknákhoz olyan alaptest kialakítása, amely a gyakorlatban kellő szabadságot hagy a csőnek vagy csöveknek a víznyelő akna alaptestéhez viszonyított elhelyezésében, és ugyanakkor minden szivárgási problémát elkerül.

HU 224 102 Β1

A találmányunk elé kitűzött további feladat olyan alaptest kialakítása a víznyelő aknákhoz, amely könnyen gyártható, és lehetővé teszi az alaptest könnyű kezelését és helyezését, valamint a cső vagy csövek könnyű kötését.

A találmányunk elé kitűzött még további feladat olyan alaptest kialakítása, amelyben nincsenek akadályok a folyadék áramlási útjában.

Ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy az alaptestnek van egy alapfala és egy külső kerületi fala. és az alaptest tartalmaz egy vagy több csőkötő karmantyút, amelyek egy-egy csövet kötnek az alaptesthez, és elforgatható kötéssel elforgathatóan az alaptest kerületi falához vannak kötve. A elforgatható kötésnek van egy belső felfekvési felülete, amely a kerületi falon van elhelyezve, és gömb alakú felülettel rendelkező gyűrűszeletet képez, továbbá van egy külső felfekvési felülete, amely a csőkötő karmantyún van elhelyezve, gömb alakú felülettel rendelkező gyűrűszeletet képez, és a kerületi fal belső gyűrű alakú felfekvési felületére fekszik fel. A találmány értelmében a kerületi fal el van látva egy első belső, gyűrű alakú felfekvési felülettel, egy második belső, gyűrű alakú felfekvési felülettel, és mind az első, mind a második felfekvési felület egy gömb alakú felülettel rendelkező gyűrűszeletet határol; a második felfekvési felülethez tartozó gömb alakú felület átmérője nagyobb, mint az első felfekvési felülethez tartozó gömb alakú felület átmérője; az első felfekvési felület átmérője kifelé nő, a második felfekvési felület átmérője kifelé csökken, és a második felfekvési felület az első felfekvési felülethez képest kívül van elhelyezve; a csőkötő karmantyúnak a kerületi fal második felfekvési felületére felfekvő felülete és a csőkötő karmantyú tömítőfelülettel van ellátva, amely a csőkötő karmantyú bármely elforgatott helyzetében felfekszik a kerületi fal első felfekvési felületére.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a víznyelő akna találmány szerinti alapteste első példaképpeni kiviteli alakjának felülnézete, részben metszetben ábrázolva, a

2. ábra az 1. ábra szerinti alaptest függőleges metszete, a

3. ábra a csőkötő karmantyú és elforgatható kötése nézetben, a 2. ábra szerinti P nyíl irányában, a

4. ábra az eltávolítható csuklóvezető rész nézete az 5. ábrán látható P2 nyíl irányában, az

5. ábra a csuklóvezető rész metszete a 4. ábrán látható A-A metszésvonal mentén, a

6. ábra a csuklóvezető rész metszete a 4. ábrán látható B-B metszésvonal mentén, a

7. ábra a 4-6. ábra szerinti csuklóvezető rész felülnézete, a

8. ábra találmány szerinti alaptest második példaképpeni kiviteli alakjának felülnézete, részben metszetben, a csőkötő karmantyúk nélkül ábrázolva, a

9. ábra keresztmetszet a 8. ábra A-A metszésvonala mentén, a

10. ábra keresztmetszet a 8. ábra B-B metszésvonala mentén, a

11. ábra a 8. ábra bal oldalán látható csőkötésl terület nagyítva, a

12. ábra a 9. ábra bal oldalán látható csőkötési terület nagyítva, a

13. ábra a 8-12. ábrán látható alaptesthez tartozó csőkötő karmantyú nézete a 14. ábrán látható C nyíl irányában, a

14. ábra a csőkötő karmantyú metszete a 13. ábrán látható A-A metszésvonal mentén, a

15. ábra a csőkötő karmantyú metszete a 13. ábrán látható B-B metszésvonal mentén, a

16. ábra a csőkötő karmantyú egy részletének nagyított keresztmetszete, a

17. ábra az alaptest 11-16. ábrán látható csőkötő karmantyújának csatlakozóeleme, részben keresztmetszetben.

Az 1. és 2. ábrán látható egy, a talajban elhelyezendő víznyelő akna műanyagból készült 1 alapteste. Ehhez az 1 alaptesthez két egymásra merőleges csövet lehet hozzákötni. Ezek a csövek és a víznyelő akna például egy szennyvízelvezető vagy esővíz-elvezető rendszer részét képezik. A víznyelő akna ellátható egy aknanyílással, például a víznyelő akna felső oldalán lévő, rácsszerű, felhajtható fedéllel, amelyen át esővíz juthat be az 1 alaptestbe és távozhat az egyik csövön át, A másik cső ekkor összeköttetést létesíthet egy távolabb elhelyezett víznyelő aknával.

A víznyelő akna 1 alaptestének van egy 2 alapfala és egy külső 3 kerületi fala, amely ebben a kiviteli alakban lényegében henger alakú. A 3 kerületi fal alsó élén van egy 4 fedőlap, amely lezárja a 2 alapfal alatt kialakult 5 teret.

A 3 kerületi falban van egy-egy 7 csőkötő karmantyú a 6 csövek bekötésére. Az 1. ábrán az egyik 7 csőkötő karmantyú látható. A 7 csőkötő karmantyú a 6 csövet a víznyelő akna 1 alaptestének 8 belső folyadékszállító kamrájához köti. A 8 belső folyadékszállító kamra ebben az esetben csatorna, amelyet a 2 alapfal határol, derékszögben meghajlik, és felül nyitott.

A 7 csőkötő karmantyú ebben az esetben elforgathatóan van a víznyelő akna 1 alaptestének külső 3 kerületi falához kötve egy 10 elforgatható kötésen át, amelyben csatorna van a folyadék átvezetéséhez.

A 3 kerületi falban a cső számára szolgáló csatlakozónyílásnál egy 11 gyűrű alakú rész van integráltan kialakítva. A 11 gyűrű alakú rész egy gyűrű alakú belső, 14 első felfekvési felületet határol. A 14 első felfekvési felület R1 sugarú gömbfelülettel rendelkező gyűrűszeletet képez, és a belső átmérője kifelé nő.

A 7 csőkötő karmantyúnak a 3 kerületi fal felé mutató szabad végén vagy ennek közelében van egy 12 karmantyúszakasz. A 12 karmantyúszakasz szabad 15 végrésze a 7 csőkötő karmantyú bármely elforgatott helyzetében felfekszik a 3 kerületi fal 11 gyűrű alakú részének 14 első felfekvési felületére. A 15 végrész rugalmas 16 tömítőgyűrűvel van ellátva, amely tömítést

HU 224 102 Β1 képezve fekszik fel a 11 gyűrű alakú rész 14 első felfekvési felületére.

Az 1. és 2. ábrán látható 10 elforgatható kötés úgy van kialakítva, hogy a 7 csőkötő karmantyúnak a 3 kerületi falhoz viszonyított elforduló mozgása lényegében egyetlen síkra van korlátozva. Ez a sík a kerületi falra keresztirányú. Ennek célja a jelen esetben elsősorban annak biztosítása, hogy az 1 alaptest alátámassza a függőleges irányban hozzákötött 6 csöveket.

A 3 kerületi falnak van továbbá egy rögzített gyűrű alakú falrésze, amely részben kiáll, a 7 csőkötő karmantyú körül van elhelyezve és az átmérője nagyobb, mint a beleilleszkedő 7 csőkötő karmantyúé.

Egy gyűrű alakú 20 csatlakozóelem van oldhatóan elhelyezve a 13 gyűrű alakú falrész kiálló szakaszában, ahogyan ez részletesen a 4-7. ábrán látható. A 20 csatlakozóelemnek egyrészt az a rendeltetése, hogy a 7 csőkötő karmantyút csatlakoztassa a kerületi falhoz, másrészt a 10 elforgatható kötés részét képezi.

A 20 csatlakozóelem a 14 első felfekvési felülethez képest egy bizonyos távolságban kifelé 21 csatornanyílást képez a 7 csőkötő karmantyú számára. Ennek a csatornanyílásnak a mérete az egyik irányban, ebben az esetben a függőleges irányban lényegében ugyanakkora, mint a 7 csőkötő karmantyú azon szakaszának külső átmérője, amely átmegy rajta. Az erre az irányra merőleges irányban az átmérője nagyobb, mint a 7 csőkőtő karmantyú azon szakaszának külső átmérője, amely átmegy rajta. Ez biztosítja, hogy a 7 csőkötő karmantyú lényegében csak vízszintes síkban fordulhasson el, míg függőleges irányban jóval kisebb elfordulómozgás lehetséges.

A 20 csatlakozóelem továbbá belső gyűrű alakú második felfekvési felületet képez a 7 csőkötő karmantyú számára. Ez a 22 második felfekvési felület a első felfekvési felülethez képest kívül van. A 22 második felfekvési felület (R2 sugarú) gömb alakú felülettel rendelkező gyűrűszelet, amelynek a belső átmérője kifelé csökken.

A 7 csőkötő karmantyú két külső kerületi 23 bordával fekszik fel a 22 második felfekvési felületre.

Az 1. és 2. ábrán látható, hogy a 22 második felfekvési felülethez tartozó gömb alakú felület sugara (R2) nagyobb, mint a 14 első felfekvési felülethez tartozó gömb alakú felület sugara (R2).

A 20 csatlakozóelem bepattanó- 25 peckekkel van ellátva, amelyek átmérősen egymással szemben vannak elhelyezve, és a 13 gyűrű alakú falrészben lévő, hozzájuk rendelt mélyedésekbe pattannak be. A bepattanó- 25 peckek ebben az esetben oldható bepattanókötést képeznek, bár az is lehetséges, hogy a bepattanó- 25 peckek állandó kötést hozzanak létre.

A 7 csőkötő karmantyún van továbbá két 26 forgócsap, amelyek átmérősen szemben vannak egymással, és kifelé állnak. Mindkét 26 forgócsap a 20 csatlakozóelemben a hozzárendelt görbe, résszerű 27 mélyedésbe illeszkedik. Ezek a résszerű 27 mélyedések függőlegesen egymás felett vannak elhelyezve. Ily módon lényegében függőleges elfordulási tengely van definiálva, és a 7 csőkötő karmantyúnak a középvonala körüli forgása meg van gátolva.

A 2. ábrán látható továbbá, hogy az 1 alaptest 3 kerületi falának szabad felső végén van egy 28 tartóéi a víznyelő akna egy másik elemének, elsősorban egy aknaelemnek a ráhelyezéséhez.

A 3 kerületi fal el van látva továbbá 29 erősítőbordákkal, amelyek körülötte helyezkednek el.

Ebben a kiviteli alakban a 7 csőkötő karmantyút egyszerű bedugható karmantyú képezi, amelyben a 6 cső ragasztott kötéssel van rögzítve. Ebben az esetben az átmenet a 12 karmantyúszakaszba ütközőt képez, amely meghatározza a cső bedugásának mélységét. A bedugható 7 csőkötő karmantyú konstrukciója lehet azonban más is, például egy tömítetten bedugandó cső számára ellátható egy vagy több belső tömítőgyűrűvel.

A találmány szerinti alaptestben a folyadék számára szolgáló áramlási csatorna falában lévő minden átmenet előnyös módon fokozatos. El kell kerülni elsősorban az éles éleket annak biztosítása végett, hogy ne rakódjon le piszok, homok vagy olyan tárgyak, mint például ágak és levelek, amik a folyadékban vannak.

A víznyelő akna alapteste továbbá előnyös módon úgy van kialakítva, hogy ahol két víznyelő akna egymástól bizonyos távolságban van és egy cső köti össze őket, ott a csövet a víznyelő aknáktól vizuálisan ellenőrizni lehet. Nagy víznyelő akna esetében ezt a vizuális ellenőrzést a víznyelő aknába leereszkedett személy végezheti, míg viszonylag kis víznyelő aknákban például valamilyen periszkóppal végezhető az ellenőrzés.

A 8-12. ábrán a találmány szerinti alaptest második példaképpeni kiviteli alakja, a 100 alaptest látható. A 100 alaptest műanyagból áll, és a talajban elhelyezendő víznyelő aknához szolgál. Ehhez a 100 alaptesthez két, átmérősen egymással szemben lévő helyen lehet csöveket hozzákötni.

A 100 alaptestnek van egy 102 alsó fala és egy külső 103 kerületi fala. A 100 alaptest belsejében a 102 alsó fal felül nyitott összekötő 104 csatornát képez.

A 103 kerületi falban, az összekötő 104 csatorna mindkét végén egy-egy elforgathatóan elhelyezett 105 csőkötő karmantyú van a 100 alaptesthez kötendő cső számára. Ezeket a 105 csőkötő karmantyúkat a 8-12. ábrán az áttekinthetőség érdekében nem ábrázoltuk. A 13-16. ábrán a 105 csőkötő karmantyút részletesen ábrázoltuk.

Mindkét 105 csőkötő karmantyút egy gyűrű alakú 108 csatlakozóelem csatlakoztatja a 103 kerületi falhoz. A gyűrű alakú 108 csatlakozóelemet a 17. ábrán részletesen ábrázoltuk, de a többi ábrán elhagytuk.

A kötési nyílásnál, amely egy cső számára szolgál, a 103 kerületi falban integráltan egy 110 gyűrű alakú rész van kialakítva. A 110 gyűrű alakú rész egy belső, gyűrű alakú 114 első felfekvési felületet határol. A 114 első felfekvési felület R1 sugarú gömbfelülettel rendelkező gyűrűszeletet képez, és a belső átmérője kifelé nő.

A 105 csőkötő karmantyúnak a 103 kerületi fal felé mutató szabad végén vagy ennek közelében van egy

HU 224 102 Β1

112 végrésze, amely együttműködik a 110 gyűrű alakú résszel, és el van látva egy külső, 115 gyűrű alakú tömítőfelülettel. A 115 gyűrű alakú tömítőfelület a 105 csőkötő karmantyú minden elfordult helyzetében tömitően fekszik fel a 103 kerületi fal 110 gyűrű alakú részének 114 első felfekvési felületére.

A 112 végrész különösen a 115 gyűrű alakú tömítőfelület területén kissé flexibilis kivitelű lehet, és például más anyagból készülhet, mint a 105 csőkötő karmantyú többi része. A 112 végrész készülhet hőre lágyuló gumiból. Ebben az esetben a 105 csőkötő karmantyú alkalmas műanyagok együttes fröccsöntésével készül.

A 115 gyűrű alakú tömítőfelület előnyös módon R2 sugárral rendelkező gömbfelületű gyűrűszelet. Az R2 sugár gyakorlatilag ugyanakkora, mint a 114 első felfekvési felület R1 sugara.

A kötési helyen, amely egy cső számára szolgál, a 103 kerületi fal el látva továbbá egy gyűrű alakú 120 fallal. A gyűrű alakú 120 fal belső átmérője a hosszában nagyobb, mint a 114 első felfekvési felület R1 sugara, és a 100 alaptest illesztett helyzetében a 105 csőkötő karmantyú a gyűrű alakú 120 falba illeszkedik.

A gyűrű alakú 120 fal a szabad végének közelében 121 csatlakozóhoronnyal van ellátva, amelybe a gyűrű alakú 108 csatlakozóelem egy 122 élével bepattintható. A gyűrű alakú 108 csatlakozóelem és a gyűrű alakú 120 fal között bepattintott kötés állandó jellegű. Ez azt jelenti, hogy csak a gyűrű alakú 108 csatlakozóelem roncsolásával oldható. A gyűrű alakú 120 fal belül nem teljesen henger alakú, és belül R3a sugárral rendelkező gömbfelületű 124 gyűrűszeletet képez. Az R3a sugár nagyobb az R1 sugárnál. A 124 gyűrűszelet belső átmérője kifelé, az alaptest középpontjához viszonyítva nő.

A gyűrű alakú 108 csatlakozóelem belül egy 125 gyűrűszelettel van ellátva, amely egy R3b sugarú gömbfelület részét képezi. Az R3b sugár lényegében ugyanakkora, mint az R3a sugár. Ha a gyűrű alakú 108 csatlakozóelem be van illesztve a 103 kerületi falba, akkor a 124 és 125 gyűrűszelet együtt képezi a 103 kerületi fal második gyűrű alakú felfekvési felületét, amelynek az alakja R3a, R3b sugárral rendelkező gömbfelületű gyűrűszelet.

A 105 csőkötő karmantyú külső kerülete több kerületi 130 kerületi bordával van ellátva. Ezeknek a 130 kerületi bordáknak a sugárirányú véglapjai többé-kevésbé R4 sugárral rendelkező gömbfelületű gyűrűszeletet határolnak. Az R4 sugár lényegében ugyanakkora, mint az R3a és R3b sugár. Összeillesztett helyzetben a 105 csőkötő karmantyú a 130 kerületi bordákon át fekszik fel a 124, 125 gyűrűszeletre. így gömbcsukló jön létre. Két borda között egy 132 tömítőgyűrű van, és belül felfekszik egy 133 tartóbordára.

A 105 csőkötő karmantyú a 103 kerületi falhoz képest minden irányban különböző szöghelyzeteket foglalhat el. Az ábrázolt kiviteli alakban a derékszögű helyzethez képest közelítőleg 8°-os szög lehetséges.

Ezek az elfordulási lehetőségek azután, hogy a víznyelő akna és a csövek lefektetése után a talaj megülepedett, lehetővé teszik a csövek szögelfordulását a víznyelő aknához képest anélkül, hogy emiatt nem kívánt nagy mechanikai erők lépnének fel azokon a helyeken, ahol a csövek a víznyelő aknához vannak kötve.

Mint fentebb kifejtettük, a 105 csőkötő karmantyú oldhatóan van a 103 kerületi falon rögzítve. Ez lehetővé teszi, hogy a 105 csőkötő karmantyú mérete megfeleljen a kötendő cső méretének. így előnyös módon rendszer jön létre, amely tartalmaz egy alaptestet több különböző csőkötő karmantyúval, és amelyben a kerületi fal és a csőkötő karmantyú együttműködő részeinek méretei minden esetben azonosak.

Ez azért van így, mert a gyakorlatban különböző átmérőjű és falvastagságú csöveket alkalmaznak csőrendszereknek a talajba való lefektetéséhez, különösen esővíz és szennyvíz elvezetésére. Az általában használatos méretek: 280 mm külső átmérő 246 mm belső átmérővel, és 250 mm külső átmérő 235 vagy 220 mm belső átmérővel.

A találmány lehetővé teszi, hogy a víznyelő akna alkalmas legyen minden fenti méretű cső csatlakoztatására, mégpedig oly módon, hogy a csövön és a víznyelő aknán át folyó folyadék áramlási útjában nem alakul ki akadálya.

Ennek megvalósítása végett a 105 csőkötő karmantyú 139 bevezetőnyílásának 138 középvonala excentrikusán van elhelyezve az R4 sugár középpontjához képest. A14. ábrán látható az is, hogy az R2 sugár középpontja függőlegesen el van tolva az R4 sugár középpontjához képest.

A 12. ábrán látható, hogy az R3a és az R3b sugár középpontja függőlegesen el van tolva az R1 sugár középpontjához képest.

A fentebb említett, a gyakorlatban előforduló csőméretek esetén a függőleges eltolás előnyös módon 5,5 mm. Ez lehetővé teszi a következők megvalósítását.

280 mm külső átmérőjű és 246 mm belső átmérőjű cső bekötésekor olyan csőkötő karmantyút lehet használni, amelynek a 138 középvonala egybeesik az R3a sugár középpontjával.

250 mm külső átmérőjű és 235 mm belső átmérőjű cső bekötésekor olyan csőkötő karmantyút lehet használni, amelynek a 138 középvonala egybeesik az R1 sugár középpontjával.

250 mm külső átmérőjű és 220 mm belső átmérőjű cső bekötésekor olyan csőkötő karmantyút lehet használni, amelynek a 138 középvonala az R1 sugár középpontjánál 7,7 mm-rel alacsonyabban van.

Ha az R1 sugár középpontja és az R3a, R3b sugár közös középpontja között magasságkülönbség van, mint az ábrázolt kiviteli alakban, akkor szigorúan véve nem lehet gömbcsuklóról beszélni, hanem egy olyan elforgatható kötésről, amelynek függőleges elfordulási tengelye van. Az itt szükséges kis szögelfordulások esetén azonban az egymásra felfekvő elemek játéka és széleik deformálódása is lehetővé teszi a csőnek egy vízszintes mértani tengely körüli elfordulását a víznyelő aknához képest. A csőkötő karmantyú 102 alsó falának flexibilitása hozzájárul ehhez.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Alaptest víznyelő aknához, amely víznyelő aknát a talajban helyeznek el, és amelyhez egy vagy több cső (6) köthető a víznyelő akna alaptestébe a víznyelő akna nyílásán át belépő folyadék elvezetésére és/vagy a víznyelő akna alaptestébe jutó folyadéknak a víznyelő akna alaptestéhez kötött egy vagy több csővezetéken át a víznyelő akna alaptestéhez kötött egy vagy több további csővezetékbe történő átvezetésére, az alaptestnek (1; 100) van egy alapfala (2; 102) és egy külső kerületi fala (3; 103), az alaptest tartalmaz továbbá egy vagy több csőkötő karmantyút (7; 105), amelyek egy-egy csövet kötnek az alaptesthez, és a csőkötő karmantyú (7; 105) elforgatható kötéssel (10) elforgathatóan az alaptest (1; 100) kerületi falához (3; 103) van kötve, az elforgatható kötésnek van egy gyűrű alakú belső felfekvési felülete (14; 114), amelyet a kerületi falon (3; 103) elhelyezkedő és gömb alakú felülettel rendelkező gyűrűszelet képez, továbbá van egy gyűrű alakú külső felfekvési felülete, amelyet a csőkötő karmantyún (7; 105) elhelyezkedő, gömb alakú felülettel rendelkező gyűrűszelet képez, és a kerületi fal (3; 103) belső gyűrű alakú felfekvési felületére (14; 114) fekszik fel, azzal jellemezve, hogy a kerületi fal (3; 103) el van látva egy első belső, gyűrű alakú felfekvési felülettel (14; 114), egy második belső, gyűrű alakú felfekvési felülettel (22), és mind az első, mind a második felfekvési felületet (14; 114; 22) egy gömb alakú felülettel rendelkező gyűrűszelet képezi;

a második felfekvési felülethez (22) tartozó gömb alakú felület átmérője (R2; R3a, R3b) nagyobb, mint az első felfekvési felülethez (14; 114) tartozó gömb alakú felület átmérője (R1);

az első felfekvési felület (14; 114) átmérője kifelé nő, a második felfekvési felület (22) átmérője kifelé csökken, és a második felfekvési felület (22) az első felfekvési felülethez (14; 114) képest kívül van elhelyezve;

a csőkötő karmantyúnak (7; 105) a kerületi fal második felfekvési felületére (22) felfekvő felülete van, és a csőkötő karmantyú (7; 105) tömítőfelülettel (15; 115) van ellátva, amely a csőkötő karmantyú (7; 105) bármely elforgatott helyzetében felfekszik a kerületi fal első felfekvési felületére (14; 114).
2. Az 1. igénypont szerinti alaptest, azzal jellemezve, hogy a második felfekvési felületet (22; 124; 125) legalább részben egy külön csatlakozóelem (20; 108) képezi, amely úgy van kialakítva, hogy a csőkötő karmantyúnak (7; 105) a kerületi falhoz (3; 103) való helyezése után a kerületi falon (3; 103) kerül elhelyezésre oly módon, hogy a csőkötő karmantyú (7; 105) elfordíthatóan a kerületi falhoz (3; 103) van erősítve.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti alaptest, azzal jellemezve, hogy a csőkötő karmantyúnak (7; 105) van egy henger alakú bevezetőnyílása egy cső számára, és a csőkötő karmantyú külső felfekvési felületének középpontja excentrikusán helyezkedik el a cső mértani tengelyéhez képest.
4. A 3. igénypont szerinti alaptest, azzal jellemezve, hogy az első felfekvési felület (14; 114) gömb alakú felületének középpontja függőlegesen el van tolva a második felfekvési felület (22) gömb alakú felületének középpontjához képest.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti alaptest, azzal jellemezve, hogy a csőkötő karmantyú (105) a gyűrű alakú tömítőfelület (115) területén flexibilis.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti alaptest, azzal jellemezve, hogy az elforgatható kötés (10) úgy van kialakítva, hogy a csőkötő karmantyúnak (7; 105) a kerületi falhoz (3; 103) viszonyított elforduló mozgása lényegében egyetlen síkra van korlátozva.
7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti alaptest, azzal jellemezve, hogy az elforgatható kötés (10) gömbcsuklóként van kialakítva.
8. A 2. igénypont szerinti alaptest, azzal jellemezve, hogy a csatlakozóelemben (20) van egy csatornanyílás (21) a csökötő karmantyú (7) számára, amely csatornanyílásnak (21) a mérete az egyik irányban lényegében ugyanakkora, mint a csőkötő karmantyú (7) azon karmantyúszakaszának (12) külső átmérője, amely átmegy rajta, és az erre az irányra merőleges irányban az átmérője nagyobb, mint a csőkötő karmantyú (7) azon szakaszának külső átmérője, amely átmegy rajta.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti alaptest, azzal jellemezve, hogy a csőkötő karmantyút (7; 105) és a kerületi falat (3; 103) két, egymással átmérősen szemben lévő forgócsap (26) köti össze oly módon, hogy a csőkarmantyú (7; 105) a forgócsapok (26) által meghatározott síkban elfordulhat.
10. A 2. igénypont szerinti alaptest, azzal jellemezve, hogy a csatlakozóelemet (20; 108) bepattanókötés köti a kerületi falhoz, és a bepattanókötés előnyös módon állandó csatlakoztatást létrehozóan van kialakítva.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti alaptest, azzal jellemezve, hogy az alaptest (1; 100) kerületi falának (3; 103) szabad felső végén van egy tartóéi (28) a víznyelő akna egy másik elemének, elsősorban egy aknaelemnek a ráhelyezéséhez.
12. Víznyelő akna, amelyet a talajban helyeznek el, azzal jellemezve, hogy el van látva az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti alaptesttel, amely oldhatóan vagy az aknával egybeépítve van kialakítva.