HU223687B1 - Oldalütköző-kiegyenlítő szerkezet vasúti tehervagonokhoz - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya oldalütköző-kiegyenlítő szerkezet vasútitehervagonokhoz, amely szerkezet egy ütközőgerendából, oldalütközőkbőlés egy kiegyenlítőegységből áll. A találmány lényege az, hogy mindkétoldalütköző (4) vezetőcsapágyakkal (8) és fővezetőcsővel (11) ellátottmozgatható ütközőtárcsákon (7) keresztül van egy ütközőgerendán (2)egymáshoz képest párhuzamosan mozgathatóan elrendezve és felerősítve,ahol az ütközőgerenda (2) az oldalütközők (4) kiegyenlítőútjának (6)mértékével van egy csatlakozótartó (3) végéhez képest beljebbelhelyezve, és ahol az oldalütközők (4) fővezetőcsövéhez (11)hozzárendelt egy-egy befogadócső (12) mellett oldalsó és/vagy alsóelfordulásgátló csövek (9, 10) vannak egy alváz (1) végoldalitartószerelvényébe beépítve, emellett a fővezetőcső (11) egy, afővezetőcső (11) és az alváz (1) között elrendezett mechanikus vagyhidraulikus kiegyenlítőegység (14) számára csatlakozórészeket (13)foglal magában, ahol a kiegyenlítőegység (14) az oldalütközők (4)középhelyzetbe való folytonos visszavezetését biztosító kettősműködésű visszaállító erőtároló egységet (15) tartalmaz, ezenkívülpedig ütközőgerendában (2) ágyazott mindenkori befogadócső (12) külsővégeinek tartományában, de legalább a fővezetőcső (11) hátsó végén,egy vezetőgyűrű (16) van elrendezve. ŕ

Description

A találmány tárgya oldalütköző-kiegyenlítő szerkezet vasúti tehervagonokhoz, amely szerkezet egy ütközőgerendából, oldalütközőkből és egy kiegyenlítőegységből áll.

A DE 195 05 192 Cl alapján ismert egy szerkezet, amelynél egy, a vagon végére felszerelt ütközőgerendaegység egy ütközőgerendából, egy ehhez csatlakozó végoldali tartószerelvényből, a két oldalütközőből és egy vonószerkezetből áll, ahol egy csuklón keresztül erő- és útkiegyenlítés megy végbe az ütközők között két azonosan felszerelt vagon kanyarban való egymáshoz ütközésekor. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy csak akkor alkalmazható, ha az ütközésben érintett másik vagon is ugyanolyan kiegyenlítőszerkezettel rendelkezik. A gyakorlati üzemelés során azonban a szabadon összeállított járműszerelvényeknél abból kell kiindulni, hogy az oldalütköző-kiegyenlítéssel ellátott vagon egy ezzel nem rendelkező vagonnak ütközik, így kétszeres nagyságú kiegyenlítőutak adódnak a kiegyenlítőszerkezettel ellátott vagon oldalütközőin. Ennek során az elfordítható ütközőgerenda számára a vagon hossztengelyéhez képest viszonylag nagy kifordulás adódik az ütközőgerenda-végek megfelelő keresztirányú eltolódásával, és különösen az ütközőgerendára derékszögben rögzített, ütközőtányérral ellátott oldalütközők eltolódásával. Az ütközőtányéroknál jelentkező nagy keresztirányú eltolódás a szomszédos ütközők összeakadásához vezethet, ami veszélyezteti az üzemelést, vagy rendkívül széles ütközőtányérokat alkalmaznak, ami viszont jelentős súlynövekedést eredményez. Ezenfelül a mindenkori ütközőtányér érintkezési pontjának az ütközőgerenda-egység forgáspontjához képesti viszonylag nagy távolsága miatt az ütközőtányéron jelentkező nagy súrlódási értékeknél megnehezül a szerkezet szükséges oldalirányú kilengése, miáltal nem biztosított a 100%-os kiegyenlítőfunkció. Egy további hátrány abban van, hogy a kifordítható ütközőgerenda nagy hajlítási terhelése egy súlynövelő építésmódhoz vezet, ami negatív módon befolyásolja a nagyobb pótrakományok szállíthatóságát.

A találmány által megoldandó feladat egy, a fentebb ismertetett hátrányok nélküli oldalütköző-kiegyenlítő szerkezet létrehozása, amely az oldalütközők üzembiztos, egyszerű felépítésű és különösen nagy erőket is felvenni képes ágyazása és a kiegyenlítőegység együttműködése révén kiegyenlítőszerkezettel ellátott és anélküli vagonok egymásnak ütközésekor is 100%os kiegyenlítőfünkciót lát el, és könnyű súlyú tehervagonoknál a hosszanti nyomóerők hatására a vagon futásában nagy üzembiztonságot eredményez, főként S kanyarokban, csekély anyagráfordítás, kisebb holtterhek és nagyobb pótrakományok mellett.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy mindkét oldalütköző vezetőcsapágyakkal és fővezetőcsővel ellátott mozgatható ütközőtárcsákon keresztül van egy ütközőgerendán egymáshoz képest párhuzamosan mozgathatóan elrendezve és felerősítve, ahol az ütközőgerenda az oldalütközők kiegyenlítőútjának mértékével van egy csatlakozótartó végéhez képest beljebb elhelyezve, és ahol az oldalütközők fővezetőcsövéhez hozzárendelt egy-egy befogadócső mellett oldalsó és/vagy alsó elfordulásgátló csövek vannak egy alváz végoldali tartószerelvényébe beépítve, emellett a fővezetőcső egy, a fővezetőcső és az alváz között elrendezett mechanikus vagy hidraulikus kiegyenlítőegység számára csatlakozórészeket foglal magában, ahol a kiegyenlítőegység az oldalütközők középhelyzetbe való folytonos visszavezetését biztosító, kettős működésű visszaállító erőtároló elemeket tartalmaz, ezenkívül pedig az ütközőgerendában ágyazott mindenkori befogadócső külső végeinek tartományában, de legalább a fővezetőcső hátsó végén, egy vezetőgyűrű van elrendezve.

A találmány értelmében előnyös, ha a hidraulikus kiegyenlítőegység csatlakozórésszel ellátott fővezetőcsövet és egy kettős működésű hidraulikus kiegyenlítőhengert foglal magában, amelynek mindkét végén a fővezetőcső és a befogadócső között, amely a szekrény alakú ütközőgerendában van rögzítve és egy fenékrésszel rendelkezik, csuklórészek vannak a szükséges kardáncsukló jellegű ágyazás megvalósításához a befogadócsőben levő kiegyenlítőhenger és az ütközőgerenda között elrendezve, emellett a kiegyenlítőhenger mindkét végén rugalmas elemeken keresztül rugalmasan és játékmentesen van húzási irányban ágyazva, továbbá az oldalütköző két kiegyenlítőhengere között egy olajkészletező és utántápláló egység, valamint egy kijelzőegység van elrendezve.

A találmány egy másik előnyös kiviteli változata értelmében a mechanikus kiegyenlítőegység a fővezetőcső csatlakozórészén van nyomótámaszaival csuklósán rögzítve, amely kiegyenlítőegység egy, legalább egy vonószerkezet beépítési méretével az ütközőgerenda külső oldala mögött beljebb elhelyezett, a csatlakozótartón elrendezett kiegyenlítőkarral van összekötve.

Végül a találmány egy további előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a fővezetőcső csak a hátsó, az ütközőgerenda külső oldalától távolabb eső végén van ellátva a befogadócsőbe erőt átvivő vezetőgyűrűvel, emellett, a szerkezetben egy-egy oldalsó elfordulásgátló cső és alsó elfordulásgátló cső van elrendezve, ahol az oldalsó elfordulásgátló cső lényegében a fővezetőcső vízszintes középsíkjában, a vagon hosszanti közepe felőli oldalon húzódik, míg az alsó elfordulásgátló cső középvonalával nagyjából a fővezetőcső külső szélének függőleges síkjában, a vagon külső oldala felől van elrendezve.

A találmány szerint felépített oldalütköző-kiegyenlítő szerkezet révén a kiegyenlítés hatásossága az oldalütközők 100%-os erő- és útkiegyenlítésével rendelkező vagonoknak olyan járművekkel való összekapcsolásakor is biztosított, amelyek nem rendelkeznek oldalütköző-kiegyenlítéssel. A találmány szerinti szerkezet révén az ütközőtányéroknak csupán csekély oldalirányú eltolódásai adódnak egymáshoz képest, így kisebb ütközőtányér-szélességek is elégségesek. A járművek önsúlya a hasznos terhelési súly javára csökkenthető, ugyanakkor megbízhatóan javítható a futásbiztonság a rendkívül kis önsúlyú vagonoknál.

A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajzok alapján ismertetjük.

HU 223 687 Bl

A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti kiegyenlítőszerkezet felülnézete egy hidraulikus kiegyenlítőhengerrel, a 2. ábra az 1. ábra A-A vonala szerinti metszete, a 3. ábra egy 1. ábra szerinti ütközőgerenda felülnézete egy ütközőtárcsával, oldalütközők nélkül, a 4. ábra egy találmány szerinti, mechanikus kiegyenlítéssel működő kiegyenlítőszerkezet felülnézete, míg az 5. ábra a 4. ábra B-B vonala szerinti metszet.

Az 1-3. ábrák olyan kiegyenlítőszerkezetet mutatnak, ahol a 4 oldalütköző egy 7 ütközőtárcsával szilárdan össze van erősítve. A két 7 ütközőtárcsa egy, az alvázra felszerelt 2 ütközőgerendában egymással párhuzamosan és egy 6 kiegyenlítőút mértékében hosszirányban egymással ellentétesen eltolhatóan van ágyazva. Ha a 7 ütközőtárcsák egyike a 2 ütközőgerenda irányában benyomódik, akkor a másik 7 ütközőtárcsa kitolódik. A 7 ütközőtárcsák egy 11 fővezetőcsővel vannak ellátva, amely egy 12 befogadócsőben van hosszirányban megvezetetten elrendezve. A 11 fővezetőcső végén a 12 befogadócsőbe való helyi erőátadáshoz egy 16 vezetőgyűrű van kialakítva. Egy második erőátadás az ütközőlöketeknek a 4 oldalütközőkre irányuló excentrikus erőhatásaiból, vagy az ütközők érintkezési pontján fellépő súrlódási erőkből és az így kiváltott erőpárokból adódik 8 vezetőcsapágyakon, egy, a 2 ütközőgerendán rögzített alsó 10 elfordulásgátló csövön és egy oldalsó 9 elfordulásgátló csövön keresztül. Az oldalsó 9 és az alsó 10 elfordulásgátló cső biztosítja a 7 ütközőtárcsa 2 ütközőgerendával való elfordulásmentes összekötését, valamint a nyomatékok átvezetését a szekrény alakú 2 ütközőgerendába. Ennek során a

3. ábrán látható módon az oldalsó 9 elfordulásgátló cső lényegében a 11 fő vezetőcső vízszintes középsíkjában, a vagon hosszanti közepe felé eső oldalon húzódik, míg az alsó 10 elfordulásgátló cső középvonalával körülbelül a 11 fő vezetőcső külső szélének függőleges síkjában, a vagon végoldala felől helyezkedik el, miáltal kedvező ágyazást és igénybevételt érünk el függőleges és oldalirányú erőknél a 4 oldalütközőn, valamint előnyös térkihasználást. A 2 ütközőgerenda az 1. és

4. ábra szerint a 6 kiegyenlítőút mértékével beljebb van elhelyezve a 7 ütközőtárcsák középhelyzetéhez képest, és egy 3 csatlakozótartó ennek megfelelően túlnyúlik a ütközőgerendán, miáltal egy súly- és költségcsökkentés válik lehetővé.

Amint azt a 2. ábra mutatja, egy hidraulikus 14 kiegyenlítőegység alkalmazása esetén egy kettős működésű hidraulikus 19 kiegyenlítőhenger van felszerelve, mégpedig egy beépített 15 visszaállító erőtároló egységgel, amelyet előnyösen csavarrugók képeznek. A 19 kiegyenlítőhenger a 11 fővezetőcsőben egy 13 csatlakozórész és a 12 befogadócső 20 fenékrésze közé van beépítve. A 19 kiegyenlítőhenger vetemedésmentes megvezetéséhez és egy kardáncsukló jellegű ágyazás megvalósításához a végeken gömbhéj alakú 21 csuklórészek vannak elrendezve. A 7 ütközőtárcsa ütközőgerendában való, a húzás irányában hosszanti játéktól mentes ágyazásának megvalósításához 22 rugalmas elemeken keresztüli rögzítés történik. A hidraulikus 19 kiegyenlítőhengerek között egy 25 összekötő vezeték van kiépítve, amelyen keresztül az olajnyomás kiegyenlítődik, és a 19 kiegyenlítőhengereket egymással ellentétes irányba mozdítja el, amíg mindkét 4 oldalütköző azonos erővel nem rendelkezik. A 25 összekötő vezetékben egy 23 olajkészletező és utántápláló egység, valamint egy, a biztonsági állapot felismerését elősegítő 24 kijelzőegység van elrendezve.

A 4. ábra egy mechanikus 14 kiegyenlítőegység alkalmazását szemlélteti. Itt a 11 fővezetőcsőhöz a 13 csatlakozórészen keresztül 17 nyomótámaszok vannak csuklósán csatlakoztatva. A 17 nyomótámaszok egy 18 kiegyenlítőkarral állnak összeköttetésben, amely a 3 csatlakozótartóban van ágyazva. A 18 kiegyenlítőkar 26 ágyazási pontja itt legalább az 5 vonószerkezet beépítési méretével hátratoltan van a 2 ütközőgerenda mögött elrendezve. A két 4 oldalütköző középhelyzetének biztosítására all fővezetőcsőre van felszerelve a csuklósán csatlakoztatott, kettős működésű 15 visszaállító erőtároló egység.

Az 5. ábra a 11 fő vezetőcső elhelyezkedését szemlélteti a 12 befogadócsőben, ahol a 12 befogadócső mindegyik végtartományában a 11 fővezetőcsövön egy-egy 16 vezetőgyűrű van elrendezve, miáltal egy kétpontos ágyazást hozunk létre a 4 oldalütközőn fellépő oldalirányú és függőleges erők vonatkozásában. Az is lehetséges, hogy a 16 vezetőgyűrűk a 12 befogadócsőben legyenek kialakítva. A 9 elfordulásgátló cső a 7 ütközőtárcsa elfordulásmentes csatlakozását biztosítja a 2 ütközőgerendához. Ez a kiviteli alak előnyösen egy kisebb igénybevételű, könnyebb terhelésű vasúti üzemelés esetén alkalmazható. Az is elképzelhető ezenkívül, hogy a 7 ütközőtárcsa elfordulásának megakadályozása például egy négyszögletesen kialakított 11 fővezetőcsövön keresztül valósuljon meg.

Claims (4)

1. Oldalütköző-kiegyenlítő szerkezet vasúti tehervagonokhoz, amely szerkezet egy ütközőgerendából, oldalütközőkből és egy kiegyenlítőegységből áll, azzal jellemezve, hogy mindkét oldalütköző (4) vezetőcsapágyakkal (8) és fővezetőcsővel (11) ellátott mozgatható ütközőtárcsákon (7) keresztül van egy ütközőgerendán (2) egymáshoz képest párhuzamosan mozgathatóan elrendezve és felerősítve, ahol az ütközőgerenda (2) az oldalütközők (4) kiegyenlítőútjának (6) mértékével van egy csatlakozótartó (3) végéhez képest beljebb elhelyezve, és ahol az oldalütközők (4) fővezetőcsövéhez (11) hozzárendelt egy-egy befogadócső (12) mellett oldalsó és/vagy alsó elfordulásgátló csövek (9, 10) vannak egy alváz (1) végoldali tartószerelvényébe beépítve, emellett a fővezetőcső (11) egy, a fővezetőcső (11) és az alváz (1) között elrendezett mechanikus vagy hidraulikus kiegyenlítőegység (14) számára csatlakozóré3

HU 223 687 Β1 székét (13) foglal magában, ahol a kiegyenlítőegység (14) az oldalütközők (4) középhelyzetbe való folytonos visszavezetését biztosító, kettős működésű visszaállító erőtároló egységet (15) tartalmaz, ezenkívül pedig az ütközőgerendában (2) ágyazott mindenkori befogadócső (12) külső végeinek tartományában, de legalább a fővezetőcső (11) hátsó végén, egy vezetőgyűrű (16) van elrendezve.

2. Az 1. igénypont szerinti oldalütköző-kiegyenlítő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus kiegyenlítőegység (14) csatlakozórésszel (13) ellátott fővezetőcsövet (11) és egy kettős működésű hidraulikus kiegyenlítőhengert (19) foglal magában, amelynek mindkét végén a fő vezetőcső (11) és a befogadócső (12) között, amely a szekrény alakú ütközőgerendában (2) van rögzítve és egy fenékrésszel (20) rendelkezik, csuklórészek (21) vannak a szükséges kardáncsukló jellegű ágyazás megvalósításához a befogadócsőben (12) levő kiegyenlítőhenger (19) és az ütközőgerenda (2) között elrendezve, emellett a kiegyenlítőhenger (19) mindkét végén rugalmas elemeken (22) keresztül rugalmasan és játékmentesen van húzási irányban ágyazva, továbbá az oldalütköző (4) két kiegyenlítőhengere (19) között egy olajkészletező és utántápláló egység (23), valamint egy kijelzőegység (24) van elrendezve.

3. Az 1. igénypont szerinti oldalütköző-kiegyenlítő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a mechanikus kiegyenlítőegység (14) a fővezetőcső (11) csatlakozórészén (13) van nyomótámaszaival (17) csuklósán rögzítve, amely kiegyenlítőegység (14) egy, legalább egy vonószerkezet (5) beépítési méretével az ütközőgerenda (2) külső oldala mögött beljebb elhelyezett, a csatlakozótartón (3) elrendezett kiegyenlítőkarral (18) van összekötve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti oldalütköző-kiegyenlítő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a fővezetőcső (11) csak a hátsó, az ütközőgerenda (2) külső oldalától távolabb eső végén van ellátva a befogadócsőbe (12) erőt átvivő vezetőgyűrűvel (16), emellett a szerkezetben egy-egy oldalsó elfordulásgátló cső (9) és alsó elfordulásgátló cső (10) van elrendezve, ahol az oldalsó elfordulásgátló cső (9) lényegében a fővezetőcső (11) vízszintes középsíkjában, a vagon hosszanti közepe felőli oldalon húzódik, míg az alsó elfordulásgátló cső (10) középvonalával nagyjából a fővezetőcső (11) külső szélének függőleges síkjában, a vagon külső oldala felől van elrendezve.