HU222705B1 - Terheléskapcsoló - Google Patents

Abstract

A találmány terheléskapcsoló (1) 1 kV-nál nagyobb feszültségre,amelynek vákuumkamrás kapcsolója van, vákuumkamrában (2) elrendezettés kapcsolószerkezettel (3) nyitható, zárható, álló- (2) ésmozgóérintkezővel, a vákuumkamrát (2) bezáró, szigetelőanyagú,hengeres házpalástrészből (26) és fém homloklapokból (24, 25) állókamraházzal (23). A házpalástrész (26) villamosan szigetelő fala a kétfém homloklap (24, 25) peremén túlnyúló, dielektromos anyagú réteggelvan körülvéve, amely dielektromos anyagú réteget kívülről egyszigetelőanyagú, komplementer kialakítású köpeny borít, amely köpenynyomást gyakorol a dielektromos rétegre. A dielektromos réteget egynagy dielektromos szilárdságú, elasztomer anyagú mandzsetta (4)alkotja, amely mandzsetta (4) külső házfelek (11) által, résmentesen akamraházra (23) van szorítva. ŕ

Description

A találmány tárgya terheléskapcsoló 1 kV-nál nagyobb feszültségre, amely terheléskapcsolónak vákuumkamrás kapcsolója van, vákuumkamrában elrendezett, és kapcsolószerkezettel nyitható, zárható, álló- és mozgóérintkezővel, a vákuumkamrát bezáró, szigetelőanyagú, hengeres házpalástrészből és fém homloklapokból álló kamraházzal, amely házpalástrész villamosán szigetelő fala a két fém homloklap peremén túlnyúló, dielektromos anyagú réteggel van körülvéve, amely dielektromos anyagú réteget kívülről egy szigetelőanyagú, komplementer kialakítású köpeny borít, amely köpeny nyomást gyakorol a dielektromos rétegre.

Ilyen terheléskapcsolókat alkalmaznak például a villamosvasutaknál megszakítókapcsolóként. A nagyfeszültségű, nagy áramú megszakítókapcsolóban a tartós áramterhelésre alkalmas főkapcsolóval párhuzamosan egy vezető állapotú, vákuumkamrás kapcsoló van elrendezve, amely vákuumkamrás kapcsoló mozgóérintkezője egy szigetelőházban elrendezett kapcsolószerkezettel nyitható és zárható. A terhelt áramvezető megszakításakor először a főkapcsoló érintkezői nyitnak, amire az áram átterelődik a vákuumkamrás kapcsolóra és a vele sorba kötött segédkapcsolóra. Mihelyt a főkapcsoló érintkezői biztonságos távolságra eltávolodtak egymástól, az átbillenőkapcsoló-szerkezet gyors mozgással nyitja a vákuumkamrás kapcsoló érintkezőit, amely érintkezők közötti ív a vákuumban, a feszültség első nullaátmeneténél, üzembiztosán kioltódik anélkül, hogy ez kívül látható lenne.

A gyakorlatban megmutatkozott, hogy az alkalmazott vákuumcsövek, vákuumkamrák viszonylag nagy méretűek, előállításuk túlzottan költséges. Ezért újabban az alkalmazás helyén a főkapcsolóra megengedettnél kisebb feszültségre méretezett vákuumkamrás kapcsolót alkalmaznak. Ily módon kisebb méretű vákuumkapcsolók alkalmazhatók, alkalmazásuk általában nem okoz meghibásodást vagy üzemzavart.

A vákuumkamra méreteinek lecsökkentésével azonban kisebb lett a vákuumkamrát két végén lezáró, fém homloklapok külső felülete közötti távolság, amelyen nem szabad átütésnek bekövetkeznie, és ez a távolság szabad levegőn, meghatározott körülmények között már nem elegendően nagy.

Az átütési veszély kiküszöbölésére a vákuumkamrát magasabb átütési szilárdságú közegbe, általában szigetelőolajba (ásványolaj vagy szilikonolaj, különböző észterek) vagy szigetelőgáz-közegbe, például kén-hexafluoridba (SF₆) helyezik. Ezek a közegek elzátják a levegőtől a vákuumkamra falait, és minthogy nagy átütési szilárdságuk van, meggátolják a vákuumkamra külső felületén az átütést.

A szigetelőolaj vagy -gáz alkalmazása nem problémamentes. Egyrészt ezek környezetre káros anyagok, másrészt idővel, évek során, az alkatelemek öregedése miatt vagy külső behatásra tömítetlenségek keletkezhetnek, ami a szigetelőközeg szökését, elfolyását eredményezheti.

A külső szigetelőközeg alkalmazásának további hátránya, hogy rendszeres ellenőrzést igényel. A szigetelőolajok szintjét, a szigetelőgázok nyomását rendszeresen ellenőrizni szükséges, és ez a gyakran oszlopok tetején elrendezett terheléskapcsolóknál ráfordításigényes, nem egyszerű feladat. Egy másik alkalmazott megoldás szerint a vákuumkamra falainak külső felületét epoxigyantával öntik körül, hogy elzárják a környezeti levegőtől. Az epoxigyanta öregedése során azonban zsugorodik, repedések keletkezhetnek benne, és légrés keletkezhet az epoxigyanta-burok és a vákuumkamra külső falfelülete között. Az epoxigyanta az öregedése során veszít a térfogatából, és merevedik is a benne alkalmazott flexibilizátor hatástalanodása miatt, és az ismétlődő hőmérséklet-változások megrepesztik és leválasztják a felületről az epoxigyanta-köpenyt. A légrések keletkezése nehezen ellenőrizhető, a meghibásodott burkolat nem javítható, és a vákuumkapcsoló sem hozzáférhető, csak az epoxigyanta-burkolat széttörése árán.

A fent ismertetett terheléskapcsolók tehát költségigényesek, általános alkalmazásra, például magas oszlopra szerelésre csak korlátozottan alkalmasak, és a környezetre káros hatásuk sem zárható ki.

Az FR 2 698 481 Al közzétételi iratban egy vákuumkamrás kapcsolóval megvalósított terheléskapcsoló van ismertetve, amely terheléskapcsoló vákuumkamrás kapcsolójának háza és egy külső ház között szilikongumiból készült, villamosán szigetelő test van elrendezve. A szilikontestnek egyszerű cső alakja van, és a belső, vagy a külső felületén deformálható bordák vannak. A cső vastagsága úgy van megválasztva, hogy behelyezve mind a vákuumkamra külső falával, mind a külső ház belső falfelületével érintkezik. A beszereléskor a szilikontest felületét előnyösen szigetelőzsírral kenik be, behelyezéskor a bordák kissé deformálódnak.

A német G 93 14 754 U1 használati minta leírása szerint egy vákuumkamrás kapcsoló vákuumcsöve nyomásálló burkolattal van ellátva. A burkolatot egy kemény műanyaghab belső réteg, és egy törésbiztos külső réteg alkotja. A kemény műanyaghab egyenletesen porózus, a dokumentum szerint azért, hogy a lehető legjobb hőszigetelést nyújtsa, azért, hogy hiba esetén, a vákuumkamrán kívül ne léphessen fel a környező térben lévő gázok meggyújtásához szükséges hőmérséklet. A törésbiztos réteg egy szálakból vagy szalagokból tekercselt és műanyaggal átitatott köpeny, amely szorosan körülveszi a műanyaghabréteget.

A köpeny műanyag átitató anyaga is ki van téve öregedésnek, aminek hatására megmerevedhet, vagy hasonló okokból a műanyaghab is elválhat a vákuumkamra külső falfelületétől. E megoldásra is érvényes a megállapítás, hogy a vákuumcső csak a burkolat széttörése után hozzáférhető.

Célunk a találmánnyal a fenti, ismert megoldások említett hiányosságainak kiküszöbölése, olyan terheléskapcsoló kialakításával, amely hosszú ideig, felügyelet és karbantartás nélkül is üzemképes marad, és amely szétszerelhető roncsolás nélkül.

A feladat találmány szerinti megoldása terheléskapcsoló 1 kV-nál nagyobb feszültségre, amely terheléskapcsolónak vákuumkamrás kapcsolója van, vákuumkamrában elrendezett, és kapcsolószerkezettel nyitható, zárható, álló- és mozgóérintkezővel, a vákuumkamrát

HU 222 705 Β1 bezáró, szigetelőanyagú, hengeres házpalástrészből és fém homloklapokból álló kamraházzal. A házpalástrész villamosán szigetelő fala a két fém homloklap peremén túlnyúló, dielektromos anyagú réteggel van körülvéve, amely dielektromos anyagú réteget kívülről egy szigetelőanyagú, komplementer kialakítású köpeny borít, amely köpeny nyomást gyakorol a dielektromos rétegre. A dielektromos réteget egy nagy átütési szilárdságú, elasztomer anyagú mandzsetta alkotja, amely mandzsetta mintegy köpenyként szolgáló házfelekből álló szerelvény által, résmentesen a kamraházra van szorítva.

Előnyösen a mandzsetta méretei úgy vannak megválasztva, hogy a mandzsetta előfeszítve fekszik fel a vákuumkamra kerületén.

Célszerűen a mandzsettának legalább egy, a házfelekből összetett ház tengelyirányában futó tömítőlebenye van, amely tömítőlebenyt közrefogják a házfelek szélei.

Előnyösen a tömítőlebenyen egy hosszirányú, a házfelek által összenyomható vastagítás van kialakítva.

Célszerűen a mandzsetta külső kerületén a homloklapokkal párhuzamosan körbefutó bordák vannak kialakítva.

Előnyösen a mandzsettában a házfelek nyomása által kiszorított anyagot befogadó mélyedés van kialakítva.

Célszerűen a mandzsettában kialakított, a kiszorított anyagot befogadó mélyedés egy vagy több, a felületben körbefutó horony.

Előnyösen a mandzsettában, annak legalább egyik homloklap menti részén további mélyedés van kialakítva.

Célszerűen a mandzsettában kialakított mélyedés a mandzsetta homlokfelületében körbefutó horony.

Előnyösen a mandzsetta anyaga szilikongumi vagy etilén-propilén-terpolimer (EPDM).

Célszerűen a terheléskapcsoló áramkört megszakító kapcsolóként van kialakítva, ahol a vákuumkamrás kapcsolóval sorba kapcsolva egy látható megszakítókapcsoló van elrendezve.

Előnyösen terheléskapcsolónak a vákuumkamrás kapcsolót, vagy a vákuumkamrás kapcsolót és a vele sorba kapcsolt megszakítókapcsolót bekapcsolt állapotában áthidaló, tartós áramterhelésre méretezett kapcsolója van.

A találmány szerinti megoldás előnye, hogy az elasztikus mandzsetta alkalmazásának következtében biztosan nem marad légrés a vákuumkamra falának külső felülete mentén, így nem léphet fel itt átütés. További előny, hogy a mandzsetta a homloklapok mögé fog, így a két fémfelület között, hosszabb út mentén kisebb térerő alakulhat ki, egy esetleges átütésnek nagyobb távolságot kell áthidalnia. Az elasztikus mandzsetta alkalmazása feleslegessé teszi, hogy a vákuumkamrát szigetelőfolyadékkal vagy -gázzal vegyük körül, amiből számos előny következik: nincs szükség a szint vagy nyomás rendszeres ellenőrzésére, karbantartására, a terheléskapcsoló sok évig, megbízhatóan üzemképes maradhat, ellenőrzés nélkül üzemeltethető.

További előny, hogy nem alkalmazunk környezetszennyezésre hajlamos anyagokat, így a terheléskapcsoló természetvédelmi, vízvédelmi területen is alkalmazható, azaz univerzálisan alkalmazható. A mandzsetta a vákuumkamrás kapcsoló összeszerelésénél felhelyezhető, így nem igényel nehéz körülmények között, például oszlopon történő műveletet a felhelyezése. Mind az alkalmazást, a szerelést, mind a szállítást leegyszerűsíti az, hogy nem alkalmazunk környezetszennyezésre hajlamos anyagot.

A találmány szerinti terheléskapcsoló viszonylag egyszerű szerelőmunkával összeállítható, viszonylag kis költséggel előállítható berendezés, amelynek viszonylag kicsi a helyigénye is.

További előnyt jelent a szigetelőanyagú ház alkalmazása, amely ház rugalmasan előfeszíti és a vákuumkamra külső falára szorítja a mandzsettát, így sem a mandzsettán belül, sem azon kívül nem jöhet létre olyan légrés, amelynek mentén kisülés jöhetne létre. Ezzel az átütés lehetséges útja oly mértékben megnőtt, hogy gyakorlatilag lehetetlen külső átütést létrehozni a vákuumkamrás kapcsoló kapcsai között. A mandzsettának a fentieken túlmenően van a vákuumkamrás kapcsolót rögzítő funkciója is.

Az az intézkedés, hogy a mandzsetta méretei úgy vannak megválasztva, hogy a mandzsetta előfeszítve fekszik fel a vákuumkamra kerületén, azt eredményezi, hogy az átütés lehetséges útja a ház vagy a vákuumkamra méreteinek széles mérettűrése esetén is biztosan el van zárva.

A mandzsetta tömítőlebenye megakadályozza, hogy a kettő vagy több házfélből összeállított házba, annak illesztőrésén át az átütési szilárdságot befolyásoló víz vagy más szennyezés bejuthasson. A mandzsetta külső oldalán kialakított bordák tovább növelik a tömítettséget, mert helyileg megnövelt nyomással támaszkodnak fel a ház falán, a mandzsetta belső oldalán kialakított üregek (zsebek, hornyok) helyet biztosítanak a deformálható, de nem összenyomható anyagú mandzsetta ház által deformált anyagának, ami védi a mandzsetta épségét és a felületre zárást tökéletesebbé teszi. A mandzsetta homlokfalában kialakított zseb vagy horony többek között lehetővé teszi a vákuumkamra effektív hosszának állítását a mandzsettában, sőt az eltérő hosszú vákuumkamrák befogadását is anélkül, hogy a mandzsettában keltett feszültségek eloszlását a méreteltérés jelentősen befolyásolná.

Az alábbiakban, kiviteli példára vonatkozó rajz alapján, részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az

1. ábra terheléskapcsoló két, különböző síkban vett metszete, ahol az ábrán a középvonaltól balra a házfelek illesztési síkjában vett metszet, a középvonaltól jobbra egy másik síkban vett metszet van ábrázolva, a

2. ábra az 1. ábra szerinti A-A metszet.

Az 1. és 2. ábrán példaként feltüntetett, találmány szerinti 1 terheléskapcsoló két, villamosán szigetelő anyagú 11, 12 házfélből álló, nyomásálló házában egy vákuumkamrás kapcsoló 2 vákuumkamrája és 3 kapcsolószerkezete van elrendezve. A 2 vákuumkamrás kapcsoló és 3 kapcsolószerkezet működő részeinek elrende3

HU 222 705 Bl zése lényegében megegyezik az ismert megoldásokéval, ezért ezek részletes ismertetésétől eltekintünk. Lényeges, hogy a 2 vákuumkamrában kapcsolóérintkezők vannak, amelyek nyitását és zárását a 3 kapcsolószerkezet végzi. A 3 kapcsolószerkezetnek excentrikus 31 működtetőeleme van, amely a 2 vákuumkamrában lévő 21 mozgóérintkezőt mozgatja.

A 2 vákuumkamrába továbbá a 21 mozgóérintkezővel szemben elrendezett 22 állóérintkező nyúlik be. A vákuum egy 23 kamraházban van létrehozva, amely 23 kamraháznak villamos szigetelőanyagú, hengeres 26 házpalástrésze alul-felül egy-egy fém 24,25 homloklappal van lezárva. A 2 vákuumkamrában nagyfokú vákuum van létrehozva, amely vákuumban az érintkezők szétnyílásakor keletkező villamos ív a villamos feszültség szétnyitást követő első nullaátmeneténél biztosan kialszik.

Annak biztosítására, hogy a 23 kamraház külső felületén se léphessen fel villamos átütés, a 22 állóérintkező és 21 mozgóérintkező szétválásakor közöttük fellépő feszültség hatására, a 2 vákuumkamra 23 kamraháza dielektromos szigetelőburkolattal van körülvéve, amely burkolat egy elasztikus anyagú 4 mandzsettaként van kialakítva. Az elasztikus, de nem összenyomható, etilénpropilén-teipolimer-anyagú 4 mandzsetta mindkét irányban túlnyúlik a fém 24,25 homloklapokon is, azok mögé fogva. A 4 mandzsetta méretei úgy vannak megválasztva, hogy az állítható méretű 2 vákuumkamrát annak minden lehetséges méretében befogadja, ugyanakkor minden esetben, a ház által kifejtett, külső nyomás nélkül is szorosan rásimuljon a 23 kamraház hengeres felületeire. így semmi esetre sem jöhet létre átütésveszélyes légrés a 23 kamraház külső hengerfelülete mentén.

Az 1. ábra szerinti 4 mandzsetta külső, hengeres felületéből gyűrű alakú 41 bordák emelkednek ki. A 11, 12 házfelek ezeket befogadó alakzatban vannak kialakítva. A 41 bordáknak a felületen kúszóáramutat meghosszabbító szerepük van.

A 4 mandzsetta belső, hengeres felületében négy körbefiitó 42 horony van kialakítva, amelyek funkciója az alábbi : Amikor a 11,12 házfeleket rázárjuk, rászorítjuk a 4 mandzsetta külső felületére, a 4 mandzsetta deformálható, de nem összenyomható anyaga deformálódik, és a 4 mandzsetta deformálódás miatt átmérőben kiszoruló anyaga elfér ezekben a 42 hornyokban. Ez megakadályozza, hogy a 4 mandzsetta sérüljön az összenyomás miatt, elősegíti a kiváló tömítőhatást. A 4 mandzsetta 22 állóérintkezőhöz közeli, a 25 homloklapon túlnyúló tartományában egy további táska, a homlokfelületben körbefútó 43 horony van kialakítva, amely lehetővé teszi meghatározott határok között különböző hosszúra beállított 2 vákuumkamra befogadását, illetve a 4 mandzsettába burkolt 2 vákuumkamra hosszának állítását, másrészt befogadja a környezetében kiszorított, deformált anyagot.

A 2. ábrán a 4 mandzsetta és a rázárt 11,12 házfelek keresztmetszetének részlete van ábrázolva. A 4 mandzsettának a 11,12 házfelekből összetett ház tengelyirányában futó, két 44 tömítőlebenye van, amely 44 tömítőlebenyt közrefogják a 11, 12 házfelek szélei. A 44 tömítőlebenyen egy hosszirányú, a 11, 12 házfelek által deformálható 45 vastagítás van kialakítva. A 44 tömítőlebeny és 45 vastagítása tömítik a 11,12 házfelek közötti, hosszirányú illesztőrést, megakadályozva, hogy kívülről szennyező közeg hatoljon be a nyomásálló házba. A 11, 12 házfelek illesztőfelületeiben a 45 vastagítás számára hornyok vannak kialakítva, amelyek a deformált 45 vastagításnál fogva kicsúszás ellen is megfogják a 44 tömítőlebenyt. A 45 vastagítás gyakorlatilag olyan hosszú, mint a 4 mandzsetta, vagy mint all, 12 házfelek közötti, illesztő rés.

Amikor az 1 terheléskapcsoló üzemszerűen megszakítja a terhelt áramkört, a vákuumkamrás kapcsoló rugó által nyitó irányban előfeszített 21 mozgó- és 22 állóérintkezőjének összeszorítását oldja a 3 kapcsolószerkezet, így az érintkezők a 2 vákuumkamrában hirtelen szétnyílnak. Minthogy a szétnyíló érintkezők között lévő feszültség a 45 kV-ot is elérheti (alkalmazástól függően), a feszültség igyekszik kisülésben levezetődni. A 2 vákuumkamrában, ionizálható közeg hiányában ez nem lehetséges.

Kisülés nem tud létrejönni a 11, 12 házfélből összetett házon kívül sem, sem a 4 mandzsetta és a 23 kamraház között, sem a 4 mandzsetta és a villamosán szigetelő ház között, mert a 4 mandzsetta minden lehetséges, hosszirányú légrést hosszan eltömít. A 4 mandzsetta anyagán át történő kisülést az akadályozza meg, hogy a 4 mandzsetta nagy átütési szilárdságú anyagból készült.

Az alábbi példa az 1 terheléskapcsoló terhelt áramkört megszakító kapcsolóként történő alkalmazására vonatkozik, ahol a vákuumkamrás kapcsolóval sorba van kötve egy látható, megszakító (segéd)kapcsoló, és bekapcsolt állapotában mindkettőt áthidalja egy a tartósan nagy áram elviselésére alkalmas (fő)kapcsoló. Bekapcsolt állapotban így a vákuumkamrás kapcsoló és a vele sorba kapcsolt megszakítókapcsoló nagy áramoktól tehermentesítve van.

Megszakításkor (kikapcsoláskor) - ismert módon - először a vákuumkamrás kapcsolóval és vele sorba kapcsolt megszakítókapcsolóval párhuzamosan kötött (fő)kapcsoló érintkezőit nyitjuk, így az áram a vákuumkamrás kapcsolóra és vele sorba kapcsolt megszakítókapcsolóra terelődik. Amikor a párhuzamos kapcsolóérintkezői már egymástól kellő távolságba szétnyíltak, a 3 kapcsolószerkezet nyitja a vákuumkamrás kapcsoló 21 mozgó- és 22 állóérintkezőjét, és ezzel az áramkört teljesen megszakítja anélkül, hogy ív keletkezett volna az 1 terheléskapcsolóban.

A találmány szerinti 1 terheléskapcsoló további elrendezésekben is alkalmazható.

A 4 mandzsetta alakja és mérete a beleburkolt 2 vákuumkamra típusától, alakjától és méretétől függően különböző lehet, minden esetben úgy van azonban kialakítva, hogy eltömítsen a házon belül minden légrést az 1 terheléskapcsoló hossza mentén. A 4 mandzsetta készülhet arra alkalmas, más anyagból, például szilikongumiból is.

Nem feltétlenül szükséges a 4 mandzsetta külső felületén 41 bordákat kialakítani, kisebb feszültségek esetén a 41 bordák nélküli vagy más kialakítású felület is

HU 222 705 Bl elég hosszú kúszóutat biztosít ahhoz, hogy kisülés, átütés ne jöhessen létre.

A példában a négy belső 42 horony félkör keresztmetszetű, gyűrű alakú. Ettől eltérően is kialakítható mind a 42 hornyok keresztmetszete, mind a hornyok száma. A gyűrű alakú hornyok helyett kialakíthatók más alakú mélyedések is, például elosztott pontokban elrendezett, megfelelő térfogatú, egyedi mélyedések is.

horony vagy más táskaszerű mélyedés kialakítható a 4 mandzsetta mindkét vége környezetében is.

A 4 mandzsetta alkalmazható a fenti példa szerinti megszakítókapcsolót eredményező, tartós áramterhelésre méretezett kapcsolóval kombinált, vagy más, például a vákuumkamrás kapcsolóval sorba kötött kapcsoló nélküli, vagy más jellegű kapcsoló-összeállításban is.

Az 1 terheléskapcsoló háza állhat kettőnél több darabból (11,12 házfélből) is, ahol a 4 mandzsettán annyi tömítőlebenyt alakítunk ki, ahány 11, 12 házfélből van összeállítva a ház (ahány hosszanti rést szükséges tömíteni).

Az 1 terheléskapcsoló lehet összeépítve tartósan nagy áramú érintkezőrendszerrel, amellyel általánosabban alkalmazható, mint anélkül.

Összefoglalva: a találmány szerinti 1 terheléskapcsoló kV nagyságrendű feszültségek kapcsolására alkalmas, vákuumkamrás kapcsolót tartalmazó 3 kapcsolószerkezet, amelynek villamosán szigetelő házban elrendezett 2 vákuumkamrája nagy átütési szilárdságú, elasztikus anyagból készült 4 mandzsettával van burkolva úgy, hogy mind a 4 mandzsettán belüli, mind az azon kívüli kúszóutat képező légrések tömítettek legyenek, amely elasztikus anyagú 4 mandzsetta a szigetelőház által, a 2 vákuumkamra 23 kamraházának külső felületére van szorítva. Ily módon a vákuumkamrás kapcsoló 22 álló- és 21 mozgóérintkezője közötti minden, a 2 vákuumkamrán kívüli, házon belüli lehetséges kisülési út el van zárva.

Az 1 terheléskapcsoló kis méretekben megvalósítható, a környezetre nem veszélyes, karbantartást nem igényel, és megbízhatóan hosszú élettartamú.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Terheléskapcsoló 1 kV-nál nagyobb feszültségre, amely terheléskapcsolónak (1) vákuumkamrás kapcsolója van, vákuumkamrában (2) elrendezett, és kapcsolószerkezettel (3) nyitható, zárható, álló- (22) és mozgó(21) érintkezővel, a vákuumkamrát (2) bezáró, szigetelőanyagú, hengeres házpalástrészből (26) és fém homloklapokból (24, 25) álló kamraházzal (23), amely házpalástrész (26) villamosán szigetelő fala a két fém homloklap (24,25) peremén túlnyúló, dielektromos anyagú réteggel van körülvéve, amely dielektromos anyagú réteget kívülről egy szigetelőanyagú, komplementer kialakítású köpeny borít, amely köpeny nyomást gyakorol a dielektromos rétegre, azzal jellemezve, hogy a dielektromos réteget egy nagy átütési szilárdságú, elasztomer anyagú mandzsetta (4) alkotja, amely mandzsetta (4) mintegy köpenyként szolgáló házfelekből (11, 12) álló szerelvény által, résmentesen a kamraházra (23) van szorítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti terheléskapcsoló, azzal jellemezve, hogy a mandzsetta (4) méretei úgy vannak megválasztva, hogy a mandzsetta (4) előfeszítve fekszik fel a vákuumkamra (2) kerületén.
3. 3. A 2. igénypont szerinti terheléskapcsoló, azzal jellemezve, hogy a mandzsettának (4) legalább egy, a házfelekből (11,12) összetett ház tengelyirányában futó tömítőlebenye (44) van, amely tömítőlebenyt (44) közrefogják a házfelek (11,12) szélei.
4. 4. A 3. igénypont szerinti terheléskapcsoló, azzal jellemezve, hogy a tömítőlebenyen (44) egy hosszirányú, a házfelek (11, 12) által deformálható vastagítás (45) van kialakítva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti terheléskapcsoló, azzal jellemezve, hogy a mandzsetta (4) külső kerületén, a homloklapokkal (24,25) párhuzamosan körbefútó bordák (41) vannak kialakítva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti terheléskapcsoló, azzal jellemezve, hogy a mandzsettában (4) a házfelek (11, 12) nyomása által kiszorított anyagot befogadó mélyedés van kialakítva.
7. 7. A 6. igénypont szerinti terheléskapcsoló, azzal jellemezve, hogy a mandzsettában (4) kialakított, a kiszorított anyagot befogadó mélyedés egy vagy több, a felületben körbefútó horony (42).
8. 8. A 7. igénypont szerinti terheléskapcsoló, azzal jellemezve, hogy a mandzsettában (4), annak legalább egyik homloklap (24, 25) menti részén további mélyedés van kialakítva.
9. 9. A 8. igénypont szerinti terheléskapcsoló, azzal jellemezve, hogy a mandzsettában (4) kialakított mélyedés a mandzsetta (4) homlokfelületében körbefútó horony (43).
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti terheléskapcsoló, ózza/ jellemezve, hogy a mandzsetta (4) anyaga szilikongumi vagy etilén-propilén-terpolimer (EPDM).
11. 11. Az 1 -10. igénypontok bármelyike szerinti terheléskapcsoló, azzal jellemezve, hogy áramkört megszakító kapcsolóként van kialakítva, ahol a vákuumkamrás kapcsolóval sorba kapcsolva egy látható megszakítókapcsoló van elrendezve.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti terheléskapcsoló, azzal jellemezve, hogy a vákuumkamrás kapcsolót vagy a vákuumkamrás kapcsolót és a vele sorba kapcsolt megszakítókapcsolót bekapcsolt állapotában áthidaló, tartós áramterhelésre méretezett kapcsolója van.