HU219400B

HU219400B - Nukleozid- és nukleozid-analóg-származékok, ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények, a vegyületek és a készítmények előállítása

Info

Publication number: HU219400B
Application number: HU9400988A
Authority: HU
Inventors: Bernt Borretzen; Are Dalen; Finn Myhren; Kjell Stokke
Original assignee: Norsk Hydro A.S.
Priority date: 1991-10-07
Filing date: 1992-09-30
Publication date: 2001-04-28
Also published as: HU9400988D0; GB2260319A; NO941269D0; KR100272732B1; CH0642525H1; NZ244535A; TW347333B; IL103351A; FI941574A0; CA2120725C; AU672369B2; NO941269L; GB2260319B; CZ288153B6; ZA927432B; AU2867392A; FI941574A; FI105035B; CA2120725A1; FI990270A

Abstract

A találmány tárgyát új (I) általános képletű nukleozid- ésnukleozidanalóg-monoészter-származékok, előállításuk és az ezekettartalmazó vírusellenes hatású gyógyászati készítmények, valamint azutóbbiak előállítása képezi. Az (I) általános képletben Fa jelentéseolyan ?–9 egyszeresen telítetlen 18 vagy 20 szénatomos zsírsavbólszármazó acilcsoport, amely a nukleozid cukoregységének 5’-helyzetűhidroxilcsoportjával vagy a nukleozidanalóg nem gyűrűs láncán lévőhidroxilcsoporttal észterezett, és Nu jelentése (II) általános képletűcsoport, ahol Z jelentése 1-helyzetben kapcsolódó ribofuranozil- vagyarabinofuranozil-csoport, ezek 2- és/vagy 3-helyzetűdezoxiszármazékai, a 3- és 2,3-dezoxiszármazékok 3-azidoszármazékai,továbbá 2-hidroxi-etoxi-metil-, 4-hidroxi- 3-(hidroxi-metil)-butil-,2-hidroxi-1-(hidroxi-metil)-etoxi-metil- vagy 2,3-dihidroxi-propil-csoport, és B jelentése adenil-, guanil-, citozinil-, uracilil- vagytiminilcsoport, ezek aminocsoporton mono- vagy di(1– 6 szénatomos)-alkilezett származékai, ahol a kapcsolódás a pirimidinbázisok eseténaz 1-helyzetben, a purinbázisok esetén a 9-helyzetben történik, azzala megkötéssel, hogy az 5’-O-oleil-aracitidin, az 5’-O-elaidoil-N6,N6-dimetil-adenozin és az 5’-O-oleil-N6,N6- dimetil-adenozin az oltalmikörből kizártak. A találmány szerinti oleil-, elaidoil- és cisz- éstransz-ejkozanoil-észterek kiemelkedő vírusellenes hatással bírnak. ŕ

Description

A találmány szerinti oleil-, elaidoil- és cisz- és transz-ejkozanoil-észterek kiemelkedő vírusellenes hatással bírnak.

-Z—B (I) (H)

A leírás terjedelme 28 oldal (ezen belül 16 lap ábra)

HU 219 400 B

HU 219 400 Β

A találmány tárgyát új nukleozid- és nukleozidanalógmonoészter-származékok, előállításuk és az ezeket tartalmazó vírusellenes hatású gyógyászati készítmények, valamint az utóbbiak előállítása képezi.

Nagyszámú súlyos kórt, például az AIDS-t, hepatitis-B-t, herpeszt és nőgyógyászati rákokat, mint szemölcsös daganat késői eredményét, okoznak vírusfertőzések.

A vírusok kis fertőző anyagok, amelyek nem képesek önálló szaporodásra, így a szaporodásuk tekintetében a gazdasejttől függnek. A vírus genetikai anyaga RNS vagy DNS.

A vírus, amikor egy szervezetet megfertőz, az adott gazdasejthez kötődik. A vírus a kötődést követően behatol a citoplazmamembránba, és a vírusgenom a vírusrészecskéből szabaddá válik. A vírusgenom rendszerint a sejtmaghoz szállítódik, ahol az új vírusgenomok replikációja történik. Új vírusfehérje szintetizálódik a citoplazmában, és a citoplazma- vagy a sejtmagmembrán közelében új részecskék képződnek.

Egyes vírusok genomanyaga közvetlenül (DNS vírus) vagy közvetve (RNS reverz transzkripciójával, retrovírus) épül be a gazdasejt genomjába.

Az extracelluláris vírusokat a keringő antitestek semlegesítik, és a sejt immunrendszere megtámadhatja és eltávolíthatja a fertőzött sejteket. A fertőzött sejtek belsejében lévő vírusok megmenekülnek az immunrendszer felügyeletétől, ha a vírusantigének nem jelennek meg a sejtek felszínén.

A fertőzött szervekre ható immunválasz a betegséghez egy olyan mechanizmussal járul hozzá, amelyet szokásosan vírus által indukált immunopatológiának nevezünk.

A legfontosabb, vírusok okozta megbetegedések mögött álló mechanizmusok különbözőek.

HIV-fertőzés esetén a beteg T-segítősejtjei kerülnek támadás alá és pusztulnak el. Ez immunhiányos állapothoz vezet, ami a beteget rendkívül érzékennyé teszi olyan fertőzések iránt, amelyeket normális esetben az immunrendszer anélkül győz le, hogy az a betegre bármiféle káros hatást jelentene.

A hepatitis-B vírus a májsejteket támadja meg, és a beteg igen beteggé válhat, amikor az immunrendszer megpróbálja a szervezetet ezektől a fertőzött sejtektől megszabadítani. Ha a fertőzést az immunrendszer nem győzi le egy korai állapotban, az eredmény krónikus hepatitis lesz. A beteg így teljes életén át fertőző marad. A krónikus hepatitisben szenvedő betegek egy csoportjánál májcirrózis vagy májrák alakul ki.

A herpesz simplex fertőzések esetén a vírus először az epidermális sejtekbe lép be. Ezután a herpesz simplex vírus (HSV) egy idegközpontba jut el, ahol latensen húzódik meg, hogy időről időre kitoljon. Bár többnyire nem az életet fenyegető, de a herpeszfertőzés fájdalmas, és a beteg minden kitörés alkalmával fertőzővé válik.

A papillomavírus esetén, nevezetesen a női nemi szerveken való megjelenésekor a vírusgenom az epiteliális sejtek magjában helyezkedik el, de nem épül be a sejtkromoszómákba. Ez egy maradandó állapot, és némely tumort elősegítő törzsekkel való integrálódás folytán rosszindulatú irányba fejlődik. Ebben az esetben a vírusgenom döntő kezdeményezőhatással bír a rákhoz vezető folyamatban.

Ha az immunrendszernek sikerül a szervezetet a vírustól egy korai szakaszban megszabadítania, ez életen át tartó immunitáshoz vezet. Másrészt ha a vírus túl agresszív, és megkerüli az immunrendszert, nem alakul ki immunitás, és a fertőző állapot állandósul.

A HIV/AIDS kezelése esetén a végső cél az, hogy a beteget a fertőző vírustól megszabadítsuk. Jelenleg ez egy távoli célnak tűnik. Sokat tehetünk azonban a beteg általános állapotának javításával. A vírusterhelés csökkentése növeli a tünetmentes szakasz hosszát és csökkenti a fertőzőképességet, ami az epidemiológiai állapot tekintetében rendkívüli jelentőséggel bír. Minden jelenleg alkalmazott vírusellenes szer toxikus mellékhatásokkal bír, ami jelenleg lehetetlenné teszi egy megfelelően agresszív kezelés végrehajtását.

Feltételezzük, hogy világszerte 250-300 millióra tehető a hepatitis-B vírust hordozók száma. Ismeretes, hogy ezek közül sokban kifejlődik a májtumor vagy a májelégtelenség a fertőzés következtében. Az elmúlt években ígéretes eredményeket értek el a vírushordozók kezelésében interferonnal kiváltott immunválasz révén. Ebben a kezelési rendben fontos a vírusterhelést csökkentő terápia, mivel az akut hepatitis-B hatékony kezelése csökkenti a hordozóállapotba jutó betegek számát. A közelmúltban azonosított hepatitis-C vírus igen nagy számú hepatitises esetet okoz, amelyek közül nagyszámú alakul hordozóállapotúvá. Az előzetes vizsgálatok azt jelzik, hogy a hordozóállapot a hepatitis-B esetén alkalmazotthoz hasonló terápiás kezeléssel megszüntethető. A herpesz simplex 1 és 2 vírus (HSV 1 és HSV 2) gyakran fertőzi meg az embert, hordozóállapotot vált ki, miközben a helyi fertőzés meggyógyul. Az általános fertőzések, köztük az encephalitis ritkák, de a beteg számára katasztrófát jelentenek. A helyi fertőzések gyakoriságában igen nagy egyéni variáció jelentkezik. Azon betegek körében, akik a genitális vagy arcon megjelenő fertőzésre hajlamosak, ez súlyos egészségi problémát jelent mind fizikai, mind mentális, valamint szociális szempontból. Az ez ideig kialakult kezelési rendek egyike sem gyógyítja a központi idegrendszer sejtjeinek latens fertőzéseit. A terápiás cél így abban áll, hogy minimálisra csökkentsék a kiújulás klinikai manifesztációját mind a tünetek, mind az időtartam szempontjából.

A genitális papillomavírus-fertőzések elterjedtsége drámaian növekedett az 1980-as évek során. Megállapítást nyert, hogy egyes genotípusok onkogének, azaz olyan változásokat hoznak létre a sejtben, amely egy lappangási időszak után rákká fejlődik. A nemi szervek papillomavírusa hosszú ideig fennálló fertőzést okoz. Azok a tényezők, amelyek a vírus okozta elváltozások malignáns átalakulását okozzák, nem ismertek jól, de feltételezhető az immunrendszer fontossága. Feltehető, hogy ezek a hónapok és évek során előrehaladó elváltozások adnak utat a ráknak. A nemi szervek papillomáit, amelyeket kondilomáknak neveznek, napjainkban fizi2

HU 219 400 Β kai módszerekkel kezelik, például sebészeti úton eltávolítják vagy nekrotizálják, amin például folyékony nitrogénnel való kezelést értünk. A nemi szerveken lévő szemölcsök a jóindulatú tumorok kezdeményei, amelyek megváltozott enzimmintákkal bírnak, többek között a nukleozidanalógok metabolizmusát tekintve. A nukleozidprodrogok a papillomavírus episzomális proliferációját érintik, ezáltal a szemölcs visszafejlődését váltják ki.

A megelőzést szolgáló vakcinálás igen sikeresnek bizonyult akut fertőzések, például a polio, a kanyaró és mumpsz esetén, de nem fejlődött ki hatékony vakcinálás számos más komoly vírusfertőzéssel szemben.

Bár az utóbbi évtizedekben intenzív erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy hatásos vírusellenes kemoterápiás szereket fejlesszenek ki, a legtöbb vírusfertőzés ellen ma sincs kielégítő gyógyászati kezelés. Az erőfeszítések különösen nagyok a HÍV- és rokon vírusfertőzések megjelenése óta, amelyek világszerte riasztó mértékben teijednek, ennek ellenére az olyan szerekkel, mint az azidotimidin (AZT) és az aciklovir (ACV) az AIDS és a herpesz kezelésében elért eredmények csak részlegesen tekinthetők sikeresnek. Ezek a legtöbbet ígérő vírusellenes szerek a természetben előforduló nukleozidok származékai, amelyek a természetben előforduló molekulákból azok bázis- vagy cukoregységének módosításával származnak. Ezek a hatóanyagok azonban nem érik el azt a terápiás hatást, amit vártak tőlük, mivel a betegek egy részénél súlyos mellékhatásokat váltanak ki, másoknál hatásuk kevés vagy hatástalanok. Továbbá az ezekkel a szerekkel végzett kezelés rendkívül költséges. Ezen okok folytán ilyen kezelésben csak azok a betegek részesülhetnek, akik rendkívül súlyos vírusfertőzésben szenvednek, például az AIDS-betegek. A kevésbé súlyos, de gyakran igen fájdalmas vírusfertőzésben szenvedő betegek gyakran kezelés nélkül maradnak, és a fertőzés a saját lefolyása szerint zajlik le.

A kezeletlen beteg nagy fertőző terhelés hordozója, és kockázatot jelent embertársai számára. Ha vírusellenes szenei kezelik, a cél a fertőző terhelés csökkentése, ami a szervezet immunrendszerét képessé teszi a fertőzés legyőzésére. További cél a fertőzőképesség csökkentése és az új betegek vagy hordozók számának csökkentése.

Ennek megfelelően az ismerteknél jobb terápiás indexszel bíró vegyületek szükségessége nyilvánvaló.

Különösen nagy szükség van ilyen hatóanyagokra az olyan krónikus és visszatérő vírusfertőzéseknél, amelyek veszélyes akut fázisa vagy a hosszú időn át tartó betegség a beteg egészségére vagy jóllétére hatnak, például az AIDS, a hepatitis-B- és -C-fertőzések vagy a herpeszcsoport, továbbá a papillomavírus-fertózések. Hasonló módon szükség van használható vírusellenes hatóanyagra a vírusfertőzésekben szenvedő állatok kezelésére.

Annak érdekében hogy terápiás hatásukat javítsák, a nukleozidokból és analógjaikból származékokat hoztak létre, amelyek a kiindulási molekulához képest a bázis- vagy a cukoregységükön módosítottak. A nukleozidoknak vagy nukleozidanalógoknak különösen a zsírsav-észtereit fejlesztették ki annak érdekében, hogy javítsák lipofil jellegüket, és a membránon való jobb áthatolásukat éljék el.

így például az EP 56 265 (Löbering és munkatársai) szabadalmi leírásból arabino-furanozil-timin 1-17 szénatomos telített savakkal alkotott észterei (Ara-T) ismeretesek.

A WO 90/00555 közzétételi számú PCT leírásból (Hostetler és munkatársai) olyan lipidszármazékok ismertek, amelyek egy nukleozid pentózcsoportjának 5’helyzetében kötődnek különösen egy foszfátcsoporton át. E származék kialakításának célja a nukleozidok lipofillé tétele, minek révén bejuthatnak a liposzómákba, amelyeket a makrofágok és monociták, azaz a HIVvírussal kötődő sejtek előszeretettel vesznek fel. Azt írják le, hogy a származék képzése által célba juttató hatást émek el.

Az EP 393 920 számú szabadalmi leírásban nukleozidok vagy nukleozidanalógok telítetlen, előnyösen többszörösen telítetlen 16 szénatomos vagy magasabb szénatomszámú zsírsavakkal alkotott észtereit vagy amidjait ismertetik. A kitanítás szerint ezen molekulák zsírsavrésze előnyösen többszörösen telítetlen zsírsavakból, például gamma-linolénsavból vagy linolsavból származik.

Az US-A-3 920 630 számú szabadalmi leírásban adott kitanítás szerint a 2,2’-anhidroaracitidin és 5’-Oacilátja az aracitidinével azonos általános biológiai és terápiás aktivitással bírnak. Konkrétan megemlítik a 2,2’-anhidro-5’-O-oleil-aracitidin-hidrogén-kloridot, de vizsgálati adatok híján a vegyület előnyös vírusellenes hatására vonatkozó ismereteket nem nyújtanak.

Az 5’-O-oleil-ara-C-vegyületet (amely 5’-O-oleilaracitidin néven is ismert) az Int. J. Cancer: 37. 149-154 (1986) szakirodalmi helyen ismertetik, de nem adnak arra vonatkozó kitanítást, hogy a vegyület vírusellenes tulajdonságokkal bírna.

Rubas és munkatársai az Int. J. Cancer, 37, 149-154 (1986) szakirodalmi helyen az 5’-O-oleil-aracitidint írják le, de nem írnak le róla vírusellenes hatást.

A 64-83092 számú közzétett japán szabadalmi leírásban az 5’-O-elaidoil-N⁶,N⁶-dimetil-adenozint és az 5’-O-oleil-N⁶,N⁶-dimetil-adenozint mint rákellenes hatású anyagokat írják le.

Nem várt módon arra a felismerésre jutottunk, hogy a vírusellenes nukleozidok vagy nukleozidanalógok zsírsav-észtereinek egy kiválasztott csoportja az a csoport, amelyben a zsírsav egy ω-9 egyszeresen telítetlen 18 vagy 20 szénatomos sav, sokkal jobb hatást nyújt, mint más savakkal alkotott észterek. A találmány szerinti vegyületek fiatal egereken végzett vizsgálatok alapján viszonylag nemtoxikusnak tűnnek, és citotoxicitásuk szövettenyészeteken végzett megfigyelések szerint is alacsony.

Bár ismeretes, hogy mind a nukleozidok és nukleozidanalógok, mind bizonyos telítetlen zsírsavak is kifejtenek vírusellenes hatást, a találmány szerinti vegyületekkel elért hatás nagyságrendje azt jelzi, hogy a hatás nem az alkotók additív hatása, hanem az (I) általá3

HU 219 400 Β nos képletű vegyületeknél jelentkező sajátos szinergetikus hatás.

A hatás mechanizmusa jelenleg nem ismert, de hatékonyságukat tekintve a találmány szerinti vegyületek jobbak a legközelebbi rokonságban álló ismert vegyületek hatásánál. így feltételezzük, hogy a hatás nemcsak a membránhatás vagy a célba juttató hatás eredménye.

Továbbá, amint az a későbbiekben ismertetésre kerülő biológiai példákból nyilvánvaló, a találmány szerinti vegyületekkel olyan rendszerekben érhető el hatás, amelyekben az anya-nukleozidvegyületekkel nem érhető el hatás.

A találmány szerinti vegyületek az (I) általános képlettel írhatók le - a képletben

Fa jelentése olyan ω-9 egyszeresen telítetlen 18 vagy 20 szénatomos zsírsavból származó acilcsoport, amely a nukleozid cukoregységének 5’-helyzetű hidroxilcsoportjával vagy a nukleozidanalóg nem gyűrűs láncán lévő hidroxilcsoporttal észterezett, és

Nu jelentése (II) általános képletű csoport, ahol

Z jelentése 1-helyzetben kapcsolódó ribofuranozilvagy arabinofuranozil-csoport, ezek 2- és/vagy 3-helyzetű dezoxiszármazékai, a 3- és 2,3-dezoxi-származékok 3-azidoszármazékai, továbbá 2-hidroxi-etoxi-metil-, 4-hidroxi-3-(hidroxi-metil)-butil-, 2-hidroxi-l-(hidroxi-metil)-etoxi-metil- vagy 2,3-dihidroxi-propil-csoport, és

B jelentése adenil-, guanil-, citozinil-, uracilil- vagy timinilcsoport, ezek aminocsoporton mono- vagy di(l -6 szénatomos)-alkilezett származékai, ahol a kapcsolódás a pirimidinbázisok esetén az 1-helyzetben, a purinbázisok esetén a 9-helyzetben történik, azzal a megkötéssel, hogy az 5’-O-oleil-aracitidin, az 5’-O-elaidoil-N⁶,N⁶-dimetil-adenozin és az 5’-Ooleil-N⁶,N⁶-dimetil-adenozin az oltalmi körből kizártak.

Az Nu helyettesítők körében szereplő nukleozidok vagy nukleozidanalógok példáiként említjük a következőket: a (2) képletű Ι-β-D-arabinofuranozil-timin (Ara-T), a (3) képletű 9^-D-arabinofuranozil-adenin (Ara-A), a (4) képletű aciklovir (ACV), az (5) képletű 3’-dezoxi-3’-azido-timidin (AZT), a (6) általános képletű purin-arabinozid, ahol R’ jelentése -NH₂, -NHCH₃vagy -N(CH₃)₂ képletű csoport vagy egy (7) általános képletű nukleozidanalóg, ahol R jelentése 2-hidroxietoxi-metil-, 4-hidroxi-3-(hidroxi-metil)-butil-, 2-hidroxi-l-(hidroxi-metil)-etoxi-metil- vagy 2,3-dihidroxipropil-csoport.

A (7) általános képletű nukleozidanalógok egyik példája az aciklovir.

A kettős kötéseknek a zsírsavakban való helyzetének megnevezésére néhány rendszer létezik. Leírásunkban az ómega-rendszert alkalmazzuk, amely szerint a kettős kötés telítetlen zsírsavban való helyzetét a terminális metilcsoporttól számítjuk. Az ejkozénsav (C20:1 ω-9) például 20 szénatomot tartalmaz a láncában, és a kettős kötés a lánc végétől számított 9. és 10. szénatom között található.

Azt találtuk, hogy a találmány szerinti jellegzetes aktivitás csak akkor érhető el, ha a nukleozidokkal vagy nukleozidanalógokkal észtert képző zsírsavként ω-9 egyszeresen telítetlen 18 vagy 20 szénatomos zsírsavakat alkalmazunk.

így azok a 18 vagy 20 szénatomos ω-9 zsírsavak, amelyek nukleozidokhoz vagy nukleozidanalógokhoz kötődnek, meglepően megnövekedett hatással bírnak, a következők: olajsav (08:1, ω-9, cisz), elaidinsav (08:1, ω-9, transz), ejkozénsav (C20:l, ω-9, cisz) és (C20:1, ω-9, transz).

A találmány szerinti vegyületek előnyös képviselői a következők: Ara-A-oleát, Ara-A-elaidát, cisz-Ara-Aejkozenát, transz-Ara-A-ejkozenát, Ara-T-oleát, Ara-Telaidát, cisz-Ara-T-ejkozenát, transz-Ara-T-ejkozenát, ACV-oleát, ACV-elaidát, cisz-ACV-ejkozenát, transzACV-ejkozenát, AZT-oleát, AZT-elaidát, cisz-AZTejkozenát, transz-AZT-ejkozenát. Ezen vegyületek képletét a 4. ábrában mutatjuk be.

A találmány szerinti vegyületek vírusellenes hatással bírnak, így a találmány körébe tartoznak a legalább egy (I) általános képletű vegyületet önmagában vagy gyógyászati célra alkalmas hordozó- és/vagy segédanyaggal kombináltan tartalmazó vírusellenes hatású gyógyászati vagy állatgyógyászati készítmények is. A leírás további részében és az igénypontokban gyógyászati készítmény megjelölésen mind a humán, mind az állatgyógyászatban használható készítményeket értjük.

Úgy tűnik, hogy a találmány szerinti bizonyos egyszeresen telítetlen zsírsav-nukleozidok vagy -nukleozidanalógok különösen alkalmasak bizonyos vírusfertőzések kezelésére. így például úgy tűnik, hogy az AZT zsírsavszármazékai különösen hasznosak AIDS kezelésére.

Hasonló módon, úgy tűnik, hogy az Ara-T és az Ara-A zsírsavszármazékai különösen alkalmasak hepatitis-B kezelésére. Úgy tűnik továbbá, hogy az Ara-T észterei hatásosak papillomavírus-fertőzések kezelésére alkalmas szerekben.

Úgy tűnik továbbá, hogy az ACV találmány szerinti zsírsav-észterei különösen alkalmasak herpeszfertőzések kezelésére.

Amint azt már említettük, a megfelelő immunválasz kiváltására a vírusfertőzés, például hepatitis legyőzése érdekében egyes esetekben egyidejűleg interferon is adagolható, amely a találmány szerinti vegyületekkel nem fejt ki szinergetikus hatást.

A kezelendő vírusfertőzéstől, a fertőzés stádiumától, a kezelendő lénytől (ember vagy állat) függően mind szisztémás, mind helyi adagolással alkalmazhatók a találmány szerinti vegyületek.

A találmány körébe tartoznak az (I) általános képletű hatóanyagot tartalmazó, vírusfertőzések kezelésére szolgáló gyógyászati készítmények, amelyek kívánt esetben velük nem szinergetikus hatású interferont tartalmazhatnak, valamint ezen készítmények előállítása, ami az (I) általános képletű hatóanyag és gyógyászati célra alkalmas hordozó- és/vagy egyéb segédanyag elegyítésében, és kívánt esetben a hatóanyaggal nem szinergetikus hatású interferonnal gyógyászati készítménnyé való formálásában áll.

A találmány szerinti készítmények hatóanyagának (I) általános képletében a helyettesítők jelentése az előzőekben megadott.

HU 219 400 Β

A helyi adagolás céljára a találmány szerinti vegyületeket szakember számára ismert módon a bőrre vagy a nyálkahártyára felvihető bármely megfelelő formára formálhatjuk.

Helyi adagolás esetén az (I) általános képletű vegyületek formálhatók kenőccsé, krémmé, géllé, tinktúrává, permetté, lemosófolyadékká vagy hasonló készítményekké, amelyek az (I) általános képletű vegyületeket helyi alkalmazású készítményekben szokásosan használt inért, szilárd vagy folyékony hordozóanyagokkal együtt tartalmazzák. Különösen célszerű olyan készítmények formálása, amelyek a hatóanyagot oxidáció vagy lebomlás ellen védik.

Az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmények adagolhatok szisztémásán is, enterálisan vagy parenterálisan.

Enterális adagolás esetén az (I) általános képletű vegyületeket például lágy- vagy keményzselatin kapszulákká, tablettákká, granulumokká, szemcsékké vagy porokká, drazsékká, szirupokká, szuszpenziókká vagy oldatokká formáljuk.

Parenterális adagolás esetén az (I) általános képletű vegyületet tartalmazó készítmények lehetnek injekciós vagy infúziós oldatok, szuszpenziók vagy emulziók.

A készítmények tartalmazhatnak inért vagy farmakodinamiásan aktív adalékokat. A tabletták vagy granulumok tartalmazhatnak például különféle kötőanyagokat, töltőanyagokat, hordozó- vagy higítóanyagokat. A folyékony készítmények lehetnek például steril oldatok. A kapszulák tartalmazhatnak töltőanyagot vagy sűrítőanyagot a hatóanyag mellett. Tartalmazhatnak továbbá a készítmények színt javító adalékokat, valamint szokásosan alkalmazott tartósító-, stabilizáló-, nedvesség-visszatartó és emulgeálószereket, az ozmózisnyomás szabályozására szolgáló sókat, puffereket és egyéb adalékanyagokat.

A találmány szerinti készítmények adagolási dózisa az alkalmazás módjától, az adagolási úttól, valamint a beteg szükségleteitől függően változik. A napi dózis átlagos felnőtt beteg szisztémás kezelése esetén általában mintegy 0,1-100 mg/testtömeg-kg/nap, előnyösen 1 -20 mg/testtömeg-kg/nap. Helyi alkalmazás esetén a megfelelő kenőcs 0,1-10 tömeg% gyógyászati készítményt, előnyösen 0,5-5 tömeg% gyógyászati készítményt tartalmaz.

Kívánt esetben az (I) általános képletű vegyületet tartalmazó gyógyászati készítmény tartalmazhat antioxidánst, például tokoferolt, N-metil-tokoferamint, butijait hidroxi-anizolt, aszkorbinsavat vagy butilált hidroxi-toluolt.

A következőkben a találmány szerinti vegyületek biológiai hatását ismertetjük. A hatást az 1-3. ábrákon mutatjuk be.

Az la. ábrán ACV zsírsav-észtereinek, azaz a találmány szerinti vegyületeknek a hatását hasonlítjuk össze egy ismert vegyület hatásával (az EP-A-393 920 számú szabadalmi leírásban ismertetett ACV-linolenáttal) és a 22 szénatomos egyszeresen telítetlen (ω-9) észterrel (ACV-erukát).

Az lb. ábrán két találmány szerinti vegyületet hasonlítunk össze az anyanukleoziddal két különböző koncentrációban.

A 2. ábrán a találmány szerinti Ara-T-oleáttal elért gátlóhatást hasonlítjuk össze a technika állásához a tartozó telített Ara-T-észterrel (Ara-T-palmitát, lásd az EP-56265 számú szabadalmi leírásban), az anyanukleoziddal és az egyszeresen telítetlen 11 szénatomos savval alkotott Ara-T-észterrel (Ara-T-undecenát).

A 3. ábrán HSV 2-vel fertőzött fiatal egerek túlélési arányát mutatjuk be ACV-vel és ACV-elaidáttal történő kezelést követően.

A 4. ábrán a legelőnyösebb találmány szerinti vegyületek teljes szerkezetét mutatjuk be.

A biológiai hatást in vitro és in vivő vizsgálatokban mértük.

In vitro vizsgálatok

Plakkeljárás: virus-szövettenyészet

HSV 2 víruskészítményt (egy klinikai izolátum harmadik átoltása) 3χ10³ plakkképző egység/lyuk koncentrációra hígítunk és a sejtekre oltjuk, és a verosejtek szövettenyészetét 1 órán át inkubáljuk. Ez idő alatt a vírus beépül a sejtekbe.

A sejteket ezt követően 24 órán át vírusellenes szerrel tenyésztjük. Ezután a sejteket fagyasztjuk, ami a sejtfalak roncsolódásához és ezt követő olvadáskor a szabad vírus megjelenéséhez vezet. 100-szoros vagy 10 000-szeres hígításokat készítünk, és friss szövettenyészetekhez adjuk. A tenyészeteket 1 órán át inkubáljuk, ezalatt a vírus a sejtekbe beépül. Az elegyhez karboxi-metil-cellulózt (CMC) adunk, hogy megakadályozzuk a vírusnak a sejtek között a tápközegen át való vándorlását. A vírus teijedése a sejttel való érintkezés révén még eléggé hatékony ahhoz, hogy plakk-képződéshez vezessen.

Egy plakk egy fertőző vírus jelenlétét jelzi. így a plakkok megszámolásával a jelen lévő fertőző vírusok pontos mennyiségi meghatározása végezhető.

1.1 Aciklovir-észterek

Különböző, a találmány szerinti vírusellenes szereket, valamint az EP-A-393 920 számú szabadalmi leírásban ismertetett ismert szereket és összehasonlítható hosszabb láncú, egyszeresen telítetlen zsírsav-észtereket adunk szövettenyészethez 0,94 pmol/l-es dimetil-szulfoxidos oldat formájában. Az a koncentráció nem éri el az aciklovimek az alkalmazott herpesz simplex 2 törzs esetén a hatásos inkubációs koncentrációját. Eredményeinket az la. ábrán mutatjuk be. Amint az ábrán látható, a találmány szerinti nukleozid-zsírsav-észterek még ebben a koncentrációban is nagyságrendekkel jobb gátlóhatással bírnak a vírus ellen, mint az aciklovir anyavegyület. Továbbá az la. ábrán fokozott gátló hatást észlelhetünk, ha a találmány szerinti vegyületeket az ismert ACV-gamma-linolenáttal (C18:3 ω-3) vagy ha a hosszabb szénláncú egyszeresen telítetlen zsírsav-nukleozid-észterrel, az ACV-erukáttal (C22:l ω-9) hasonlítjuk össze, amely utóbbi a telítetlenséget a láncnak ugyanazon a helyén tartalmazza, mint a találmány szerinti vizsgált vegyületek. A találmány szerinti vegyületek három képviselőjével elért gátlóhatás közel 100%.

HU 219 400 Β

A növekvő koncentrációk hatását az lb. ábrán mutatjuk be. Egy, az ACV-re viszonylag rezisztens HSV 2 törzzsel végzett vizsgálat során a vizsgálandó vegyületet, ACV-t, ACV-oleátot és ACV-elaidátot alkalmaztunk 0,9 pmol/l vagy 2,2 pmol/l koncentrációban. Amint az az eredményekből látható, a találmány szerinti vegyület gátlóhatása a magasabb koncentrációval erősen növekedett, míg az anyanukleozid, az ACV hatása azonos szinten maradt.

1.2 Ara-T-észterek

Hasonló vizsgálatokat végeztünk Ara-T, Ara-Toleát, egy ismert telített zsírsav-észter, Ara-T-palmitát (C16:0) és Ara-T-undecenát (Cll: 1, ω-l), amely egy rövidebb láncú egyszeresen telítetlen zsírsav-észter, alkalmazásával. A vírusellenes szereket 3,9 pmol/l koncentrációban alkalmaztuk, eredményeinket a 2. ábrán mutatjuk be.

Amint azt az előzőekben az ACV-észtereknél megjegyeztük, a találmány szerinti Ara-T-észter, az Ara-Toleát átütően javult inhibitoraktivitással bír. Az általa elért gátlás ebben a vizsgálatban 100%.

In vivő eredmények - mortalitáscsökkenés

Herpesz simplex vírus 2

Az in vivő vizsgálatokat 3-4 hetes nőstény NMRI egereken végeztük. Az egerek ezen törzse humán herpeszvírusra érzékeny mintegy 6 hetes koráig, ezt követően viszonylag rezisztenssé válik. A kritikus kor alatti egereket használtunk, amelyek testtömege 13-17 g volt.

Harmadik átoltású herpeszvírus 2 izolátumokat oltottunk az állatok bal fülcimpájába szokásos eljárással. Három nap elteltével megállapítottuk a helyi fertőzés kifejlődését. Ilyen körülmények mellett a HSV 2 erősen neurotrop, és az állatok 95%-ában általában 7-9 nap elteltével végzetes encephalitis fejlődik ki. így a HSV 2 különösen alkalmas olyan rendszerként, amelyben a terápiás hatékonyság az encephalitises esetek számának meghatározásával értékelhető.

A vizsgálandó vegyületeket igen alacsony koncentrációban adtuk be annak érdekében, hogy jobban megfigyelhessük a hatások közötti különbséget. Az állatok mintegy 12 mg/testtömeg-kg/nap dózisban kapták a vizsgált vegyületeket az ivóvízbe adagolva. A vegyületeket az ivóvízbe dezoxikoláttal alkotott micellák formájában vittük. A végső koncentráció 0,22 mmol/1.

Mind a kontrollcsoport, mind a vizsgálandó vegyületet fogyasztó csoport 10 állatból állt. A kontrolihoz hasonlítva a vizsgálandó vegyületként ACV-elaidátot, valamint ACV-t adtunk az állatoknak. A kezelést a fertőzéstől számított 3. napon kezdtük meg, erre az időre a fertőzés a központi idegrendszerben jól kialakult. Az állatok mortalitását grafikusan ábrázoltuk, eredményeinket a 3. ábrán mutatjuk be.

Vizsgálati eredményeinket rendkívül súlyos körülmények mellett nyertük. Amint a 3. ábrából látható, a kontrollcsoport minden állata elpusztult a fertőzéstől. Az anyanukleozid, az aciklovir sem bírt terápiás hatással ebben a koncentrációban, ha a kezelést a fertőzést követő 3. napon a fertőzés jól kifejlett állapotában kezdtük meg. Az ACV-elaidáttal kezelt állatok esetén a túlélési arány 0%-ról 40%-ra javult. 21 nap elteltével a találmány szerinti vegyülettel kezelt állatok megviseltnek látszottak, de az encephalitis jeleit már nem mutatták.

A következőkben a találmány szerinti vegyületek előállítását mutatjuk be.

Az (I) általános képletű vegyületeket az alábbi egyenlet szerint állíthatjuk elő:

Nu-OH+FaX-^^—> Nu-O-Fa -HX ahol Nu, O és Fa jelentése az előzőekben megadott, X lehet klór- vagy brómatom, vagy -O-CO-R’, ahol R’ jelentése -CH₃, -CH₂CH₃ vagy -CF₃- csoport, vagy a CO-R’ csoport jelentése Fa-csoport.

így a reakció a nukleozid vagy nukleozidanalóg acilezésével játszódik le. Ezt a zsírsav egy megfelelő reakcióképes származékával, különösen sav-halogenidjével vagy savanhidridjével valósítjuk meg. Ha sav-halogenidet, például sav-kloridot alkalmazunk, adhatunk a reakcióelegybe a felszabaduló hidrogén-halogenid megkötésére egy tercier amin katalizátort, például trietilamint, Ν,Ν-dimetil-anilint, piridint vagy N,N-dimetilamino-piridint. A reagáltatást előnyösen egy inért oldószerben, például Ν,Ν-dimetil-formamidban vagy egy halogénezett szénhidrogénben, például diklór-metánban végezzük. Kívánt esetben az előzőekben katalizátorként említett tercier aminok bármelyikét alkalmazhatjuk oldószerként, figyelembe véve, hogy megfelelő fölösleg legyen jelen. A reagáltatás hőmérséklete 0 és 40 °C között változhat, előnyösen 5-25 °C. A reakció 24-60 óra elteltével lényegében lejátszódik. A reakció előrehaladását vékonyréteg-kromatográfiás eljárással a megfelelő oldószerrendszerben nyomon követhetjük. Ha a reakció a vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat tanúsága szerint lejátszódott, a terméket szerves oldószerrel extraháljuk, és kromatográfiás eljárással és/vagy a megfelelő oldószerrendszerből való átkristályosítással tisztítjuk. Ha egynél több hidroxilcsoport vagy amincsoport is van jelen a nukleozidon vagy nukleozidanalógon, az acilált vegyületek elegyét nyerhetjük. Az egyes mono- vagy poliacilezett vegyületeket például kromatográfiás úton választhatjuk el.

A következőkben a találmányt példákban mutatjuk be.

1. példa ’-O-(cisz-9 ”-Oktadecenoil)-l-$-D-arabinofuranoziltimin

1,0 g, 3,87 χ 10”³ mól Ara-T 20 ml vízmentes piridinben és 10 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban készült oldatához 2 ml cisz-9-oktadecenoil-klorid-törzsoldatot (2,1 g, 6,98 χ 10~³ mól 6 ml diklór-metánban) adunk, és az elegyet nitrogéngáz-atmoszféra alatt szobahőmérsékleten keveijük. A visszamaradó törzsoldatot 2 ml-es részletekben, mintegy 12 órás időközökben adagoljuk az elegyhez. 60 óra összes reakcióidő után az elegyről az oldószert nagyvákuumban lepároljuk, és a visszamaradó anyagot 65 ml kloroformmal és 65 ml vízzel hígítjuk. A kapott emulziót centrifugáljuk, a szerves fázist

HU 219 400 Β sóoldattal mossuk, bepároljuk, és a visszamaradó anyagot kristályosítjuk. így 60%-os hozammal 1,2 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában.

Ή-NMR (DMSO-d,;, 300 MHz) δ: 11,28 (IH, s, N-H), 7,35 (IH, s, H-6), 6,05 (IH, d, H-l’),

5,65 (IH, d, OH-2’), 5,55 (IH, d, OH-3’), 5,28 (2H, m, CH=CH), 4,45 (IH, m, H-5’J, 4,15 (IH, m, H-5’J, 3,98 (IH, m, H-2’), 3,95 (IH, m, H-3’),

3,90 (IH, m, H-4’), 2,35 (2H, t, CH₂COO), 1,97 (4H, m, CH₂-CH=), 1,75 (3H, s, CH₃-5), 1,52 (2H, m, CH₂-C-COO), 1,25 (20H, m, CH₂), 0,85 (3H, t, CH₃-CHJ;

¹³C-NMR (DMSO-d₆, 75 MHz) δ: 172,75 (COO), 163,80 (CO-4), 150,39 (CO-2), 137,88 (C-6), 129,58 és 129,49 (CH=CH), 107,21 (C-5), 85,36 (C-l’), 81,79 (C-4’), 76,11 (C-3’), 74,67 (C-2’), 63,26 (C-5’), 33,42, 31,27, 29,08, 29,02, 28,84, 28,68, 28,55, 28,43, 28,37, 26,54, 24,44, 22,07 (CH₂), 13,86 (CH₃-CH₂), 12,15 (CH₃-5).

2. példa '-O-(transz-9 ”-Oktadecenoil)-l-$-D-arabinofuranozil-timin

1,0 g, 3, 87 χ 10~³ mól Ara-T 20 ml vízmentes piridinben és 10 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban készült oldatához 2 ml transz-9-oktadecenoil-klorid-törzsoldatot (2,1 g, 6,98 χ 10 ³ mól 6 ml diklór-metánban) adunk, és az elegyet nitrogéngáz-atmoszféra alatt szobahőmérsékleten keveijük. A visszamaradó törzsoldatot 2 ml-es részletekben, mintegy 12 órás időközökben adagoljuk az elegyhez. 60 óra összes reakcióidő után az elegyről az oldószert nagyvákuumban lepároljuk, és a visszamaradó anyagot 65 ml kloroformmal és 65 ml vízzel hígítjuk, a szokásos feldolgozás és átkristályosítás után 65%-os hozammal 1,30 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában.

Ή-NMR (DMSO-de, 300 MHz) δ: 11,25 (IH, s, N-H), 7,35 (IH, s, H-6), 6,05 (IH, d, H-l’),

5,65 (IH, d, OH-2’), 5,55 (IH, d, OH-3’), 5,35 (2H, m, CH=CH), 4,45 (IH, m, H-5’J, 4,15 (IH, m, H-5’J, 4,0 (IH, m, H-2’), 3,95 (IH, m, H-3’),

3,90 (IH, m, H-4’), 2,35 (2H, t, CH₂COO), 1,93 (4H, m, CH₂-CH=), 1,75 (3H, s, CH₃-5), 1,51 (2H, m, CH₂-C-COO), 1,25 (20H, m, CHJ, 0,85 (3H, t, CH₃-CHJ;

DC-NMR (DMSO-d₆, 75 MHz) δ: 172,77 (COO), 163,88 (CO-4), 150,45 (CO-2), 137,98 (C-6), 130,03 és 129,97 (CH=CH), 107,24 (C-5), 85,44 (C-l’), 81,89 (C-4’), 76,17 (C-3’), 74,69 (C-2’), 63,34 (C-5’), 33,48, 31,99, 31,35, 29,06, 29,00, 28,91, 28,78, 28,61, 28,56, 28,44, 28,40, 24,50 és 22,15 (CHJ, 13,90 (CH₃-CHJ, 12,20 (CH₃-5).

3. példa ’-O-(cisz-ll ”-Ejkozenoil)-l-$-D-arabinofuranoziltimin

1,0 g, 3,87 χ ΙΟ-³ _moi Ara-T 20 ml vízmentes piridinben és 10 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban készült oldatához 2 ml cisz-ll-ejkozenoil-klorid-törzsoldatot (2,1 g, 6,38 χ 10-3 mól 6 ml diklór-metánban) adunk, és az elegyet nitrogéngáz-atmoszférában szobahőmérsékleten keverjük. A reagáltatást szokásos módon hajtjuk végre, és a kapott nyersterméket szilikagéloszlopon tisztítjuk, eluensként 10% metanolt tartalmazó kloroformot alkalmazva. A homogén frakciókat bepárolva 58%-os hozammal 1,25 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában.

5.65 (IH, d, OH-2’), 5,55 (IH, d, OH-3’), 5,32 (2H, m, CH=CH), 4,45 (IH, m, H-5’J, 4,15 (IH, m, H-5’J, 3,98 (IH, m, H-2’), 3,90 (IH, m, H-3’), 3,88 (IH, m, H-4’), 2,33 (2H, t, CH₂-COO), 1,95 (4H, m, CH₂-CH=), 1,75 (3H, s, CH₃-5), 1,52 (2H, m, CH₂-C-COO), 1,25 (24H, m, CHJ, 0,95 (3H, t, CH₃-CHJ;

i3C-t (DMSO-d₆, 75 MHz) δ: 172,25 (COO), 163,30 (CO-4), 149,89 (CO-2), 137,38 (C-6), 129,05 (CH=CH), 106,71 (C-5), 84,85 (C-l’), 81,28 (C-4’), 76,60 (C-3’), 74,16 (C-2’), 62,76 (C-5’), 32,92, 30,78, 28,58, 28,34, 28,19, 28,08, 27,88, 26,04, 23,95, 21,58 (CHJ, 13,36 (CH₃-CHJ,

11.65 (CH₃-5).

4. példa

9-[2 ’-(cisz-9 ’’-Oktadecenoil-oxi)-etoxi-metil] -guanin

2,0 g, 8,89 x 10-3 _moi ACV 40 ml vízmentes piridinben és 20 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban készült oldatához 4 ml cisz-9-oktadecenoil-klorid-törzsoldatot (4,25 g, 14,12 χ ΙΟ^-3 _moi g _mi diklór-metánban) adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten nitrogéngáz-atmoszférában keveijük. A visszamaradó sav-klorid-oldatot 8 óránként 4 ml-es részletekben hozzáadjuk az elegyhez. 40 óra összes reakcióidő után az elegyből az oldószert nagyvákuumban eltávolítjuk, a visszamaradó anyagot 50 ml vízben és 100 ml kloroformban szuszpendáljuk. A kapott emulziót centrifugáljuk, majd az így nyert félszilárd anyagot etanolból átkristályosítjuk, így 85%-os hozammal 3,7 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában.

Ή-NMR (DMSO-d₆, 300 MHz) δ: 10,65 (IH, s, NH), 7,82 (IH, s, CH-8), 6,52 (2H, s, NHJ,

5,25-5,4 (4H, m, CH₂-1’ és CH=CH), 4,07 (2H, t, CH₂-4’), 3,65 (2H, t, CH₂-3’), 2,25 (2H, t, CH₂-COO), 1,95 (4H, m, CH₂-CH=), 1,48 (2H, m, CH₂-C-COO), 1,20 (20H, m, CHJ, 0,85 (3H, t, CH₃-CHJ;

13C-NMR (DMSO-de, 75 Mhz) δ: 172,72 (COO), 156,70 (CO-6), 153,85 (C-2), 151,37 (C-4),

137,58 (CH-8), 129,58 (CH=CH), 116,46 (C-5), 71,76 (CH₂-1’), 66,51 (CH₂-3’), 62,50 (CH₂-4’), 33,25, 31,23, 29,03, 28,78, 28,63, 28,54, 28,48, 28,42, 28,35, 26,54,24,32, 22,03 (CHJ, 13,87 (CH₃-CHJ.

5. példa

9-[2 ’-(transz-9 ”-Oktadecenoil-oxi)-etoxi-metil]guanin

2,0 g, 8,89 χ 10-3 _moi ACV 40 ml vízmentes piridinben és 20 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban készült oldatá7

HU 219 400 Β hoz 4 ml transz-9-oktadecenoil-klorid-törzsoldatot (4,25 g, 14,12 χ 10 ³ mól 8 ml diklór-metánban) adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten nitrogéngáz-atmoszférában keverjük. A visszamaradó sav-klorid-oldatot 8 óránként 4 ml-es részletekben hozzáadjuk az elegyhez. 50 óra össz-reakcióidő után az elegyből az oldószert nagyvákuumban eltávolítjuk. A visszamaradó anyagot 50 ml vízben és 100 ml kloroformban szuszpendáljuk, a kapott emulziót centrifugáljuk, és a visszamaradó anyagot etanolból átkristályosítjuk. így 86%-os hozammal 3,75 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában.

’H-NMR (DMSO-dg, 300 MHz) δ: 10,65 (1H, s, NH), 7,82 (1H, s, CH-8), 6,75 (2H, s, NH₂),

5,25-5,4 (4H, m, CH₂-1’ és CH=CH), 4,07 (2H, t, CH₂-4’), 3,65 (2H, t, CH₂-3’), 2,21 (2H, t, CH₂-COO), 1,98 (4H, m, CH₂-CH=), 1,45 (2H, m, CH₂-C-COO), 1,25 (20H, m, CH₂), 0,85 (3H, t, CH₃-CH₂);

i’C-NMR (DMSO-d₆, 75 MHz) δ: 172,77 (COO), 156,72 (CO-6), 154,17 (C-2), 151,36 (C-4), 137,52 (CH-8), 130,03 (CH=CH), 116,44 (C-5), 71,77 (CH₂-1’), 66,54 (CH₂-3’), 62,55 (CH₂-4’), 33,28, 31,93, 31,26, 28,98, 28,95, 28,82, 28,69, 28,49, 28,38, 28,33, 24,35 és 22,08 (CH₂), 13,91 (CH₃-CH₂).

6. példa

9-[2 ’-(cisz-ll ”-Ejkozenoil-oxi)-etoxi-metil]-guanin

1,0 g, 4,43 χ 10~³ mól ACV 20 ml vízmentes piridinben és 10 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban készült oldatához 2 ml cisz-ll-ejkozenoil-klorid-törzsoldatot (1,59 g, 4,83 χ 10~³ mól 4 ml diklór-metánban) adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten nitrogéngáz-atmoszférában keverjük. A maradék sav-klorid-oldatot 1 ml-es részletekben 8 órás időközökben adjuk az elegyhez. 60 óra össz-reakcióidő elteltével az oldószert nagyvákuumban eltávolítjuk. A visszamaradó anyagot kloroformmal és vízzel kezeljük, majd szilikagéloszlopon tisztítjuk, eluensként 10% metanolt tartalmazó kloroformot alkalmazunk. így 40%-os hozammal 0,92 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában.

’H-NMR (DMSO-dg, 300 Mhz) δ: 10,65 (1H, s, NH), 7,81 (1H, s, CH-8), 6,50 (2H, s, NH₂),

5,25-5,4 (4H, m, CH₂-1’ és CH=CH), 4,08 (2H, t, CH₂-4’), 3,65 (2H, t, CH₂-3’), 2,21 (2H, t, CH₂-COO), 2,0 (4H, m, CH₂-CH=), 1,45 (2H, m, CH₂-C-COO), 1,25 (24H, m, CH₂), 0,85 (3H, t, CH₃-CH₂);

13C-NMR (DMSO-d₆, 75 MHz) δ: 172,73 (COO), 156,70 (CO-6), 153,90 (C-2), 151,37 (C-4),

137,59 (CH-8), 129,58 (CH=CH), 116,35 (C-5), 71,81 (CH₂-1’), 66,54 (CH₂-3’), 62,52 (CH₂-4’), 33,28, 31,26, 29,09, 28,82, 28,67, 28,58, 28,40, 26,56, 24,35 és 22,07 (CH₂), 13,88 (CH₃-CH₂).

7. példa ’-O-(cisz-9 ’’-Oktadecenoil)-3 ’-dezoxi-3-azido-timidin

1,0 g, 3,75xl0 ³ mól 3’-dezoxi-3’-azido-timidin (AZT) 20 ml vízmentes piridinben készült oldatához 2 ml cisz-9-oktadecenoil-klorid-tÖrzsoldatot (70%,

1,7 g, 3,9xlO-³ mól 6 ml diklór-metánban) adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten nitrogéngáz-atmoszférában keverjük. A törzsoldat visszamaradó részét 2 mles részletekben, mintegy 8 órás időközönként adjuk az elegyhez. 60 óra össz-reakcióidő elteltével az oldószert nagyvákuumban lepároljuk, és a visszamaradó anyagot 100 ml kloroformmal és 50 ml vízzel hígítjuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, és viszkózus olajjá pároljuk be. A kapott olajat szilikagéloszlopon tisztítjuk, eluensként 3% metanolt tartalmazó kloroformot alkalmazunk. A homogén frakciókat bepárolva 82%-os hozammal 1,65 g cím szerinti vegyületet nyerünk színtelen, viszkózus olaj formájában.

Ή-NMR (DMSO-de, 300 MHz) δ: 11,25 (1H, s, NH), 7,45 (1H, s, H-6), 6,12 (1H, t, H-l’),

5.25- 5,4 (2H, m, CH=CH), 4,45 (1H, m, H-3’),

4,25 (2H, m, CH₂-CH=), 3,95 (1H, m, H-4’),

2.25- 2,45 (2H, m, CH₂-2’, 2,35 (2H, t, CH₂-COO), 1,97 (4H, m, CH₂-CH=), 1,77 [3H, s, (CH₃-5)], 1,53 (2H, m, CH₂-C-COO), 1,25 (20H, m, CH₂), 0,85 (3H, t, CH₃-CH₂);

13C-NMR (DMSO-d₆, 75 MHz) Ő: 172,51 (COO), 163,58 (CO-4), 150,32 (CO-2), 135,91 (CH-6), 129,55 és 129,49 (CH=CH), 109,81 (C-5), 83,61 (CH-1’), 80,61 (CH-3’), 63,11 (CH₂-5’), 60,17 (CH-4’), 35,67 (CH₂-2’), 33,30, 31,29, 29,10, 29,06, 28,85, 28,70, 28,61, 28,54, 28,43, 26,56, 24,30, 22,09 (CH₂), 13,85 (CH₃-CH₂), 12,04 (CH₃-5).

8. példa ’-O-(cisz-9 ”-Oktadecenoil)-9-^-D-arabinofuranoziladenin

1,0 g, 3,74χ10-³ mól 9-p-D-arabinofuranoziladenin (Ara-A) 10 ml vízmentes piridinben és 20 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban készült oldatához 2 ml cisz9-oktadecenoil-klorid-törzsoldatot (2,1 g, 6,98 xl0~³mól 6 ml diklór-metánban) adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten nitrogéngáz-atmoszférában keverjük. A megmaradt törzsoldatot 2 ml-es részletekben, mintegy 8 órás időközönként adjuk az elegyhez. 50 óra össz-reakcióidő elteltével az oldószert nagyvákuumban eltávolítjuk, és a visszamaradó anyagot 10% metanolt tartalmazó kloroformban oldjuk, majd kis szilikagéloszlopon szüljük. A terméket tartalmazó frakciókat besűrítjük, és szilikagéloszlopon tisztítjuk. így 30%-os hozammal 0,6 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában.

‘H-NMR (DMSO-dft, 300 MHz) δ: 8,18 (1H, s, ArH), 8,12 (1H, s, ArH), 7,25 (2H, s, NH₂), 6,30 (1H, d, H-l’), 5,78 (1H, d, OH-2’), 5,68 (1H, d, OH-3’), 5,2-5,4 (2H, m, CH=CH), 4,38 (1H, m, H-5’0,

4.25 (1H, m, H-5’₂), 4,15 (2H, m, H-2’, H-3’),

3.95 (1H, m, H-4’), 2,30 (2H, t, CH₂-COO),

1.95 (4H, m, CH₂-C=), 1,50 (2H, m, CH₂-C-COO),

1.25 (20H, m, CH₂), 0,85 (3H, t, CH₃-CH₂);

13C-NMR (DMSO-d₆, 75 MHz) δ: 172,73 (COO), 155,43 (C-6), 151,85 (C-2), 149,28 (C-4),

140,60 (C-8), 129,66 és 129,54 (CH=CH), 118,22 (C-5), 83,82 (C-l’), 81,23 (C-4’), 75,88 (C-2’),

HU 219 400 Β

75,11 (C-3’), 63,88 (C-5’), 33,37, 31,29, 29,09, 29,05, 28,85, 28,70, 28,59, 28,48, 28,42, 26,56, 24,41, 22,08 (CH₂), 13,87 (CH₃-CH₂).

9. példa ’-O-(transz-9 ”-Oktadecenoil)-l-$-D-arabinofuranozil-(N-6-metil)-adenin

1,0 g, 3,55 χ 10 ³ mól 9-P-D-arabinofuranozil-N-6metil-adenin 10 ml vízmentes piridinben és 15 ml N,Ndimetil-formamidban készült oldatához 2 ml transz-9oktadecenoil-klorid-törzsoldatot (2,0 g, 6,64 χ 10^-3 mól ml diklór-metánban) adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten nitrogéngáz-atmoszférában keverjük. A megmaradt törzsoldatot 2 ml-es részletekben, mintegy 8 órás időközönként adjuk az elegyhez. 60 óra össz-reakcióidő elteltével az elegyből az oldószert nagyvákuumban eltávolítjuk, és az elegyet 5% metanolt tartalmazó kloroformban oldjuk, majd szilikagéloszlopon ismételten kromatografáljuk. így 36%-os hozammal 0,7 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában.

•H-NMR (DMSO-dq,, 300 MHz) δ: 8,25 (1H, s, ArH), 8,10 (1H, s, ArH), 7,75 (2H, s, NH), 6,29 (1H, d, Η-Γ), 5,78 (1H, d, OH-2’), 5,70 (1H, d, OH-3’),

5,25-5,35 (2H, m, CH=CH), 4,40 (1H, m, H-5’j), 4,27 (1H, m, H-5’₂), 4,15 (2H, m, H-2’, H-3’),

3,95 (1H, m, H-4’), 2,95 (3H, széles s, N-CH₃), 2,30 (2H, t, CH₂-COO), 1,90 (4H, m, CH₂-C=), l, 50 (2H, m, CH₂-COO), 1,25 (20H, m, CH₂), 0,85 (3H, t, CH₃-CH₂);

••C-NMR (DMSO-d₆, 75 MHz) 8: 172,75 (COO), 154,89 (C-6), 152,43 (C-2), 149,33 (C-4), 140,02 (C-8), 129,99 (CH=CH), 118,20 (C-5), 83,61 (C-l’), 81,06 (C-4’), 75,77 (C-2’), 75,06 (C-3’), 63,76 (C-5’), 33,36, 31,90, 31,25, 28,97, 28,90, 28,81, 28,68, 28,47, 28,36, 28,30, (CH₂), 27,20 (N-CH₃), 24,41,22,07 (CH₂), 13,89 (CH₃-CH₂).

10. példa

9-[4 '-(transz-9 ”-Oktadecenoil-oxi)-3-(hidroxi-metilbutil)] -guanin

1,0 g, 3,98xl0-³ mól 9-(4-hidroxi-3-hidroxi-metilbutil)-guanin (Penciclovir, Pcv) ml vízmentes piridinben és 40 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban készült oldatához 2 ml transz-9-oktadecenoil-klorid-törzsoldatot (2,1 g, 6,98xl0-³ mól 6 ml diklór-metánban)] adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten nitrogéngáz-atmoszférában keverjük. A megmaradt törzsoldatot 2 ml-es részletekben, mintegy 8 órás időközönként adjuk az elegyhez. 65 óra össz-reakcióidő elteltével az elegyből az oldószert nagyvákuumban eltávolítjuk, és a visszamaradó anyagot 15% metanolt tartalmazó kloroformban oldjuk, és szilikagéloszlopon tisztítjuk. A homogén frakciókat etanolból kristályosítjuk. így 22%-os hozammal 0,45 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában.

•H-NMR (DMSO-de, 300 MHz) δ: 10,50 (1H, s, NH), 7,65 (lH,s, CH-8), 6,43 (2H, s, NH₂), 5,33 (2H, m, CH=CH), 4,62 (1H, t, OH), 4,00 (4H, m, CH₂-N és RCOOCH₂), 3,38 (2H, m, CH₂-OH), 2,25 (2H, t,

CH₂-COO), 1,90 (4H, m, CH₂-C=), 1,60-1,80 (CH és C#₂-CH₂-N), 1,45 (2H, m, Ctf₂-C-COO), 1,20 (2H, m, CH₂), 0,85 (3H, t, CH₃);

•3C-NMR (DMSO-d₆, 75 MHz) δ: 172,90 (COO), 156,75 (C-6), 153,40 (C-2), 151,07 (C-4), 137,22 (C-8), 130,02 (CH=CH), 116,57 (C-5), 63,80 (RCOOCH₂), 60,50 (CH₂OH), 40,67 (CH₂N), 37,54 (CH), 33,44, 31,88, 31,22, 28,95, 28,90, 28,77, 28,64, 28,43, 28,27, 24,38, 22,04 (CH₂), 13,90 (CH₃).

11. példa

9-[2 ’-(transz-9 ”-Oktadecenoil-oxi)-l '-(hidroxi-metil)etoxi-metil]-guanin

0,655 g, 2,56xl0-³ mól 9-{[2-hidroxi-l-(hidroximetil)-etoxi]-metil}-guanin (Ganciclovir, GCV) 10 ml vízmentes piridinben és 40 ml N,N-dimetil-acetamidban készült oldatához 2 ml transz-9-oktadecenoil-klorid-törzsoldatot (1,3 g, 4,32 χ 10 ³ mól 6 ml diklór-metánban) adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten nitrogéngáz-atmoszférában 40 °C hőmérsékleten keverjük. A megmaradt törzsoldatot 2 ml-es részletekben, mintegy 10 órás időközönként adjuk az elegyhez. Összesen 60 óra reakcióidő elteltével az elegyből az oldószert nagyvákuumban eltávolítjuk. A visszamaradó anyagot 100 ml vízben és 100 ml diklór-metánban szuszpendáljuk, a kapott emulziót centrifugáljuk, és az így nyert féiszilárd anyagot etanolból átkristályosítjuk. így 60%os hozammal 0,8 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában.

•H-NMR (DMSO-dqj, 300 MHz) δ: 10,60 (1H, s, NH), 7,81 (1H, s, CH-8), 6,58 (2H, s, NH₂), 5,45 (2H, s, OCH₂N), 5,35 (2H, m, CH=CH), 4,85 (1H, t, OH), 4,08 (1H, m), 3,90 (1H, m) és 3,75 (1H, m) (RCOOCH₂ és CH-O), 3,35 (2H, m, CH₂-OH), 2,08 (2H, t, CH₂-COO), 1,93 (4H, m, CH₂-C=), 1,10-1,45 (22H, m, CH₂), 0,85 (3H, t, CH₂-CH₂);

••C-NMR (DMSO-d₆, 75 MHz) δ: 122,64 (COO), 156,85 (C-6), 153,84 (C-2), 151,34 (C-4), 137,62 (C-8), 130,02 (CH=CH), 116,48 (C-5), 76,88 (CH-O), 71,29 (OCH₂N), 63,13 (RCOOCH₂), 60,39 (CH₂OH), 33,19, 31,97, 31,29, 29,02, 28,85, 28,72, 28,53, 28,41, 27,07, 27,02, 24,32, 22,10 (CH₂),

13,90 (CH₃).

Claims

1. (I) általános képletű monoészterszármazékok - a képletben

Fa jelentése olyan ω-9 egyszeresen telítetlen 18 vagy 20 szénatomos zsírsavból származó acilcsoport, amely a nukleozid cukoregységének 5’-helyzetű hidroxilcsoportjával vagy a nukleozidanalóg nem gyűrűs láncán lévő hidroxilcsoporttál észterezett, és

Nu jelentése (II) általános képletű csoport, ahol

Z jelentése 1-helyzetben kapcsolódó riboíuranozilvagy arabinofuranozil-csoport, ezek 2- és/vagy 3-helyzetű dezoxiszármazékai, a 3- és 2,3-dezoxiszármazékok 3-azidoszármazékai, továbbá 2-hidroxi-etoxi-metil-, 4-hidroxi-3-(hidroxi-metil)-butil-, 2-hidroxi-l-(hid9

HU 219 400 Β roxi-metil)-etoxi-metil- vagy 2,3-dihidroxi-propil-csoport, és

B jelentése adenil-, guanil-, citozinil-, uracilil- vagy timinilcsoport, ezek aminocsoporton mono- vagy di(l—6 szénatomos)-alkilezett származékai, ahol a kapcsolódás a pirimidinbázisok esetén az 1-helyzetben, a purin bázisok esetén a 9-helyzetben történik, azzal a megkötéssel, hogy az 5’-O-oleil-aracitidin, az 5’-O-laidoil-N⁶,N⁶-dimetil-adenozin és az 5’-Ooleil-N⁶,N⁶-dimetil-adenozin az oltalmi körből kizártak.

2. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében Nu jelentése 3-3-D-arabinofuranozil-timin (Ara-T), 9-P-D-arabinofuranozil-adenin (AraA), aciklovir (ACV), 3’-dezoxi-3’-azidotimidin (AZT) vagy egy (6) általános képletű purin-arabinozid, ahol R’ jelentése -NH₂, -NHCH₃ vagy -N(CH₃)₂ képletű csoport vagy egy (7) általános képletű nukleozidanalóg, ahol R jelentése 2-hidroxi-etoxi-metil-, 4-hidroxi3-(hidroxi-metil)-butil-, 2-hidroxi-l-(hidroxi-metil)etoxi-metil- vagy 2,3-dihidroxi-propil-csoport.

3. A 2. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében az R helyettesítő jelentése [2-hidroxi-1 -(hidroxi-metil)-etoxi]-metil-csoport.

4. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében a Nu helyettesítő jelentése aciklovir és Fa jelentése olajsavból származó acilcsoport.

5. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében a Nu helyettesítő jelentése aciklovir és Fa jelentése elaidinsavból származó acilcsoport.

6. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében a Nu helyettesítő jelentése aciklovir és Fa jelentése cisz- vagy transz-ejkozénsavból származó acilcsoport.

7. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében a Nu helyettesítő jelentése Ara-T és Fa jelentése elaidinsavból származó acilcsoport.

8. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében a Nu helyettesítő jelentése Ara-T és Fa jelentése olajsavból származó acilcsoport.

9. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében a Nu helyettesítő jelentése Ara-T és Fa jelentése cisz- vagy transz-ejkozénsavból származó acilcsoport

10. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében a Nu helyettesítő jelentése Ara-A és Fa jelentése olajsavból származó acilcsoport.

11. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében a Nu helyettesítő jelentése Ara-A és Fa jelentése elaidinsavból származó acilcsoport.

12. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (I) általános képletében a Nu helyettesítő jelentése AZT és Fa jelentése olajsavból származó acilcsoport.

13. Vírusfertőzések kezelésére szolgáló gyógyászati készítmények, amelyek az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű hatóanyagot - a képletben

Nu jelentése (II) általános képletű csoport, ahol

Z jelentése 1-helyzetben kapcsolódó ribofuranozilvagy arabinofuranozil-csoport, ezek 2- és/vagy 3-helyzetű dezoxiszármazékai, a 3- és 2,3-dezoxiszármazékok 3-azidoszármazékai, továbbá 2-hidroxi-etoxi-metil-, 4-hidroxi-3-(hidroxi-metil)-butil-, 2-hidroxi-l-(hidroxi-metil)-etoxi-metil- vagy 2,3-dihidroxi-propil-csoport, és

B jelentése adenil-, guanil-, citozinil-, uracilil- vagy timinilcsoport, ezek aminocsoporton mono- vagy di(l—6 szénatomos)-alkilezett származékai, ahol a kapcsolódás a pirimidinbázisok esetén az 1-helyzetben, a purinbázisok esetén a 9-helyzetben történik, azzal a megkötéssel, hogy az 5’-O-oleil-aracitidin, az 5’-O-elaidoil-N⁶,N⁶-dimetil-adenozin és az 5’-O-oleilN⁶,N⁶-dimetil-adenozin az oltalmi körből kizártak és gyógyászati szempontból megfelelő hordozóés/vagy egyéb segédanyagot tartalmaznak, és kívánt esetben a hatóanyaggal nem szinergetikus hatású interferont tartalmaznak.

14. A 13. igénypont szerinti készítmények körébe tartozó, HÍV vírusfertőzés kezelésére szolgáló gyógyászati készítmények, amelyek (I) általános képletű hatóanyagában a Nu helyettesítő jelentése AZT.

15. A 13. igénypont szerinti készítmények körébe tartozó, HSV 1 vagy 2 vírusfertőzés kezelésére szolgáló gyógyászati készítmények, amelyek (I) általános képletű hatóanyagában a Nu helyettesítő jelentése aciklovir.

16. A 13. igénypont szerinti készítmények körébe tartozó, hepatitis-B vírusfertőzés kezelésére szolgáló gyógyászati készítmények, amelyek (I) általános képletű hatóanyagában a Nu helyettesítő jelentése Ara-A vagy Ara-T.

17. Eljárás az (I) általános képletű monoészterszármazékok előállítására - a képletben

Nu jelentése (II) általános képletű csoport, ahol

Z jelentése 1-helyzetben kapcsolódó ribofüranozilvagy arabinofuranozil-csoport, ezek 2- és/vagy 3-helyzetű dezoxiszármazékai, a 3- és 2,3-dezoxi-származékok 3-azidoszármazékai, továbbá 2-hidroxi-etoxi-metil-, 4hidroxi-3-(hidroxi-metil)-butil-, 2-hidroxi-l-(hidroximetil)-etoxi-metil- vagy 2,3-dihidroxi-propil-csoport, és

B jelentése adenil-, guanil-, citozinil-, uracilil- vagy timinilcsoport, ezek aminocsoporton mono- vagy di(l—6 szénatomos)-alkilezett származékai, ahol a kapcsolódás a pirimidinbázisok esetén az 1-helyzetben, a purinbázisok esetén a 9-helyzetben történik, azzal a megkötéssel, hogy az 5’-O-oleil-aracitidin, az 5’-O-elaidoil-N⁶,N⁶-dimetil-adenozin és az 5’-Ooleil-N⁶,N⁶-dimetil-adenozin az oltalmi körből kizártak -, azzal jellemezve, hogy

HU 219 400 Β egy (III) általános képletű nukleozid- vagy nukleozidanalóg-bázist egy (IV) általános képletű zsírsavszármazékkal bázis jelenlétében reagáltatunk - a képletekben Nu és Fa jelentése a tárgyi körben megadott, X jelentése -Cl, -Br vagy-O-CO-R’, ahol R’ jelentése -CH₃, -CF₃ vagy -CH₂CH₃- csoport vagy a -CO-R’ csoport jelentése Fa-csoport.

18. A 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az acilezési reakciót oldószerben hajtjuk végre.

19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldószer feleslegét alkalmazzuk bázisként az acilezési reakcióban.

20. A 17-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az acilezési reakciót 5-25 °C hőmérsékleten hajtjuk végre.

21. Eljárás vírusfertőzések kezelésére szolgáló gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy a 18-21. igénypontok bármelyike szerint előállított (I) általános képletű hatóanyagot - a képletben

Nu jelentése (II) általános képletű csoport, ahol

Z jelentése 1-helyzetben kapcsolódó ribofuranozilvagy arabinofuranozil-csoport, ezek 2- és/vagy 3-helyzetű dezoxiszármazékai, a 3- és 2,3-dezoxiszármazékok 3-azidoszármazékai, továbbá 2-hidroxi-etoxi-metil-, 4-hidroxi-3-(hidroxi-metil)-butil-, 2-hidroxi-l-(hidroxi-metil)-etoxi-metil- vagy 2,3-dihidroxi-propilcsoport, és

B jelentése adenil-, guanil-, citozinil-, uracilil- vagy timinilcsoport, ezek aminocsoporton mono- vagy di(l—6 szénatomos)-alkilezett származékai, ahol a kapcsolódás a pirimidinbázisok esetén az 1-helyzetben, a purinbázisok esetén a 9-helyzetben történik, azzal a megkötéssel, hogy az 5’-O-oleil-aracitidin, az 5’-O-elaidoil-N⁶,N⁶-dimetil-adenozin és az 5’-0-oleilN⁶,N⁶-dimetil-adenozin az oltalmi körből kizártak gyógyászati célra alkalmas hordozó- és/vagy egyéb segédanyaggal és kívánt esetben a hatóanyaggal nem szinergetikus hatású interferonnal gyógyászati készítménnyé formáljuk.

22. A 21. igénypont szerinti eljárás HÍV vírusfertőzések kezelésére szolgáló gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy Nu helyettesítőként AZT-t tartalmazó (I) általános képletű hatóanyagot alkalmazunk.

23. A 21. igénypont szerinti eljárás HSV 1 vagy 2 vírus által okozott fertőzések kezelésére szolgáló gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy Nu helyettesítőként aciklovirt tartalmazó (I) általános képletű hatóanyagot alkalmazunk.

24. A 21. igénypont szerinti eljárás hepatitis-B vírus által okozott fertőzések kezelésére szolgáló gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy Nu helyettesítőként Ara-A-t vagy Ara-T-t tartalmazó (I) általános képletű hatóanyagot alkalmazunk.