HU218498B - Konyhagép - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya konyhagép (1) keverőedénnyel (4) és egykeverőedényben (4) lévő keverőszerkezetet forgató hajtással (2), ahola keverőedény (4) alsó zónájának vízszintes nyíláskeresztmetszete köralakú. A találmány szerinti konyhagép keverőedényének (4) felsővízszintes nyíláskeresztmetszete ellipszis alakú, és a felsőnyíláskeresztmetszet geometriai középpontja az alsónyíláskeresztmetszet geometriai középpontjához képest egy vízszintestengely mentén oldalirányban el van tolva. ŕ

Description

A találmány tárgya konyhagép keverőedénnyel és egy keverőedényben lévő keverőszerkezetet forgató hajtással, ahol a keverőedény alsó zónájának nyíláskeresztmetszete kör alakú.

Ilyen konyhagép ismeretes például a német 35 07 276 számú szabadalomból. Ezt a fajta konyhagépet termomixemek is nevezik. A keverőedény alsó részét egy fűtőbetét segítségével fűteni lehet; a fűtőbetét integrálva van a konyhagépben kialakított befogadófészekkel, amelybe a keverőedényt be lehet helyezni. Tehát nemcsak mixeléssel, illetve aprítással lehet ételeket készíteni, hanem még párolni is lehet.

Olyan konyhagépeknél, mint amilyent a bevezetőben ismertként jelöltünk meg, azon igényen kívül, hogy a keverőedény viszonylag nagy mennyiséget tudjon befogadni, igyekeznek a keverőedényt úgy kialakítani, hogy a keverőedényben kevert vagy mixelt, illetve aprított élelmiszer minél jobban át legyen keverve. Ezzel kapcsolatban egyik ismert módosítás az, hogy a keverőedény felfelé bővül. Ezeknek az edényeknek a palástján újabban több örvénykeltő bordát is kialakítanak.

A találmány feladata a bevezetőben körülírt konyhagépet műszakilag úgy tökéletesíteni, hogy az előnyösebb használati tulajdonságokkal bírjon.

A fenti műszaki feladat megoldására az első tökéletesítés az, hogy a felső zónában a nyíláskeresztmetszet ellipszis alakú, és a felső nyíláskeresztmetszet középpontja az alsó nyíláskeresztmetszet középpontjához képest el van tolva. Ha a keverőedény belső terének formáját a keverőedény magassága mentén így megváltoztatjuk, akkor a mixelendő, illetve keverendő étel jobban átkeveredik. Különböző zónák alakulnak ki, amelyekben az étel intenzívebben és kevésbé intenzíven mozog.

Az ilyen keverőedény az egyik oldalán rendszerint egy fogantyúval van ellátva. Ezzel összefüggésben előnyös, ha a felső nyíláskeresztmetszet középpontja a fogantyútól távolabb van, mint az alsó nyíláskeresztmetszet középpontja. Ez azt jelenti, hogy a keverőedény nyíláskeresztmetszetének meghatározott mértékű túlnyúlása van azon tengely mentén, amelyet a nyíláskeresztmetszetek középpontja és a fogantyú jelöl ki, és a túlnyúlás a fogantyúval ellentétes oldalon van.

Előnyös még, ha a keverőedény a magassága mentén három eltérő zónára van osztva. Először is egy alsó, lényegében véve henger alakú zónára, amelyhez egy lényegében véve kúpos oldalfalú középső zóna csatlakozik, és egy felső zónára, amelynek a nyíláskeresztmetszete ellipszis alakú. A henger alakú zóna azonban kissé kúpos is lehet, például mintegy 1,6° szögű. A kör alakú nyíláskeresztmetszetből az ellipszis alakú nyíláskeresztmetszetbe való átmenet már a középső zónában megindítható.

A keverőedény geometriája a részleteket illetően ki lehet alakítva úgy, hogy a keverőedény fala függőleges metszetben a nyíláskeresztmetszet középpontjának eltolási irányában görbén hajlik; ugyanakkor az ellentétes - vagyis a fogantyú felőli - oldalon egyenes, még akkor is, ha felfelé bővülő. A keverőedény belső felületének fenti geometriája már önmagában előnyös a kitűzött cél szempontjából, nevezetesen, hogy a behelyezett élelmiszer minél alaposabban át legyen keverve.

Még jobb eredmény érhető azonban el, ha a keverőedény belső falának felülete vízszintes metszetben egy befelé kiugró lépcsővel rendelkezik. Ez a lépcső főként a másik oldalon laposan kifütva mehet át a falba. A lépcső meredek oldalán ezenkívül még egy legömbölyített átmenet is kialakítható. A lépcső előnyösen a keverőedény középső és felső zónájában van kialakítva. Összességében így a lépcső egy ékszerű alakzat, amely a keverőedény egy vagy két zónájára terjed ki. Szintén előnyösen a keverőedényben lépcső csak az egyik oldalon van kialakítva. E tekintetben tehát a keverőedény aszimmetrikus.

Az ilyen keverőedénynek rendszerint van egy fedője. Ezenkívül a keverőedény számára a konyhagépben egy befogadófészek van kialakítva. Az itt leírt konyhagépnél a keverőedénynek az alsó, előnyösen lényegében véve henger alakú részét helyezik a befogadófészekbe. Ezzel kapcsolatban a találmány javaslata szerint a fogantyúnál egy elfordítható biztosítószerkezet van még, amely a keverőedény befogadófészekben való és a fedő keverőedényen való biztosítását is lehetővé teszi. A biztosítószerkezet úgy van kialakítva, hogy csak rátett fedő esetén működtethető.

A biztosítószerkezet reteszelése meg lehet oldva úgy, hogy egy tengelykapcsolórúd egy reteszelőnyúlvánnyal van ellátva, amely egy reteszelőkulisszával elfordulást blokkolva/szabaddá téve együtt működik. Amikor a fedő nincs felhelyezve, akkor a reteszelőnyúlvány úgy működik együtt a reteszelőkulisszával, hogy a tengelykapcsolórúd elfordításra blokkolva van. Ha viszont a fedőt felhelyezik, akkor a reteszelőnyúlvány blokkolása megszűnik, és a tengelykapcsolórudat el lehet fordítani.

Ezzel kapcsolatban még javaslatunk szerint a reteszelőkulissza elfordíthatóan csapágyazva van. Ebben az esetben a fedő felhelyezésekor a reteszelőkulisszát a reteszelőnyúlvány lefelé elfordítja, és így utóbbi szabaddá válik. Utána a tengelykapcsolórudat már el lehet fordítani.

A találmány javaslata szerint a reteszelőkulissza a keverőedény fedőjén kialakított működtetőnyúlvány által vihető elfordulást szabaddá tevő állásba. Ez a működtetőnyúlvány lehet egy csap, amely a fedő aljából kiáll. Előnyös, ha a fedőn két csap, illetve működtetőbütyök van. Amikor a fedőt felhelyezik, akkor ezek behatolnak a fogantyúban számukra kialakított nyílásokba, és a reteszelőkulisszára olyan irányú erőt gyakorolnak, hogy az a reteszelőnyúlványt szabaddá tevő állásba fordul. A reteszelőkulissza elő lehet feszítve egy rugóval, amely a reteszelőkulisszát állandóan a reteszelőnyúlvány elfordulását blokkolóállás felé nyomja, így a reteszelőkulissza a fedő leemelésekor a rugó hatására automatikusan blokkolóállásba fordul.

Egy előnyös kiviteli alak esetén a reteszelőkulissza egy blokkolóüreggel rendelkezik, amelybe reteszelőállásban a reteszelőnyúlvány bemozog.

A biztosítószerkezet úgy is működtethető még, hogy a fedő ráhelyezésekor egy biztosítócsap elfordu2

HU 218 498 Β lást szabaddá tevő állásba lenyomódik. Konkrétan a biztosítócsap meg lehet vezetve egy tengelykapcsolórúdként funkcionáló hüvelyben, amely a biztosítócsapnak egy biztosítónyúlványa számára nyílással van ellátva. Ezáltal a biztosítócsap a hüvelyhez képest függőlegesen mozogni tud. A hüvely függőleges mozgathatóságára nincs szükség. A biztosítószerkezet kialakítható például úgy, hogy a biztosítócsap lenyomásakor a biztosítónyúlvány egy horonyba nyomódik, amelyben elforduló mozgást tud végezni, illetve a biztosítócsappal együtt el tud fordulni. Alternatív megoldásként a biztosítószerkezet kialakítható úgy is, hogy a biztosítónyúlvány lenyomásakor a biztosítónyúlvány kimozog abból a horonyból, amely reteszelte. Utána a biztosítónyúlvány és vele a biztosítócsap már elfordítható.

Ezenkívül a hüvely össze lehet kapcsolva a biztosítószerkezet fogantyújával, utóbbi pedig a működtetőszerkezetét illetően egy kézzel működtethető karként - kézikar, reteszelőkar - lehet kialakítva. Fontos még, hogy a hüvely, illetve a tengelykapcsolórúd és a biztosítócsap a keverőedényen kívül van elhelyezve, nevezetesen előnyösen integrálva van a keverőedénynek egy külső fogantyújába. Ezenkívül a hüvely - amint később még részletezzük - együtt működik egy, a keverőedényt befogadó fészekben lévő tengelykapcsoló-alkatrésszel, amely a befogadófészek magasságában ugyancsak a keverőedényen kívül van, mégpedig a hüvely meghosszabbításában, annak ellenére, hogy annak van egy ferde szakasza. A keverőedény konyhagépben való biztosítására, illetve a fedő keverőedényen való biztosítására tehát nem szükséges, hogy a keverőedény falában áttörés legyen.

A tengelykapcsolórúd alsó végében egy további kiviteli alak esetében egy üreg van, amely a keverőedényt befogadó fészeknek a tengelykapcsoló-alkatrészével alakzáróan kapcsolódik. Ha tehát a keverőedény be van helyezve a fészekbe, akkor a biztosítószerkezet elfordításakor a tengelykapcsoló-alkatrész is elfordul.

Egy további kiviteli alaknál a biztosítócsap mint emelőnyúlvány a tengelykapcsolórúddal azzal kényszerűen együtt elfordulóan össze van kapcsolva. Az emelőnyúlványként kialakított biztosítócsapot egy elfordulást blokkolóállásában egy, a fogantyúban kialakított üreg tartja fogva. Ezt a blokkolóállást a fedő felhelyezésével lehet feloldani, amikor is a biztosítócsap az imént ismertetett kiviteli alaknak megfelelően az említett blokkolóüregből kimozog.

A biztosítócsap egy, a tengelykapcsolórúdon lévő rugóval alá lehet támasztva. Ekkor a biztosítószerkezetet ki lehet alakítani úgy, hogy a biztosítócsapot befogadó blokkolóüreg felfelé, azaz a keverőedény fedője irányában nyitott, és a fedő egy, ebbe az üregbe behatoló és a reteszelést feloldó csappal van ellátva. Az utóbbi csap az emelőnyúlványként kialakított biztosítócsapot a blokkolóüregből a rugóerő ellenében kitolja,

A biztosítószerkezet további sajátossága lehet még, hogy a tengelykapcsolórúd a fogantyúban görbe alakú, és a görbület lényegében véve a keverőedény középtengelye felé irányul. Tekintve, hogy a tengelykapcsolórúd a fogantyúban van elhelyezve, a fogantyú kialakítását közvetlenül befolyásolja a tengelykapcsolórúd kialakítása. Mivel a tengelykapcsolórúd görbe alakú, a fogantyút ki lehet alakítani úgy, hogy a tulajdonképpeni megfogásra szolgáló része a keverőedényhez viszonylag közel legyen. Ennek köszönhetően még töltött keverőedény esetén is viszonylag csekély emelőerők lépnek fel.

Ezzel kapcsolatban előnyös, ha a tengelykapcsolórúdnak két görbülete van, egy a fogantyú felső részében, egy pedig a fogantyú alsó részében. A fogantyú felső részében előnyösen egy erős görbület van, amely a keverőedény középtengelye felé irányul. A fogantyú alsó részében lévő második görbület a tengelykapcsolórudat ismét függőleges irányba hozza, hogy az a keverőedény fészkében lévő tengelykapcsoló-alkatrésszel kapcsolódni tudjon.

E tengelykapcsolót illetően javaslatunk szerint a tengelykapcsolórúd alul egy, a fogantyúból kiálló kapcsolóvéggel rendelkezik. Ez a kapcsolóvég a tengelykapcsoló-alkatrész vele kapcsolódó felső végével illeszkedően van kialakítva. Például el lehet látva egy alakzáró kikönnyítéssel.

Előnyös azonban egy olyan kialakítás, amelynél a kapcsolóvég kalapácsfej alakú. Amint már említettük, a találmánynak van egy olyan kiviteli alakja, amelynél a keverőedény befogadófészkében egy tengelykapcsolóalkatrész van kialakítva, amely a tengelykapcsolórúd kapcsolóvégével kapcsolódni tud. A tengelykapcsolóalkatrész a kapcsolóvéggel illeszkedő alakú.

A befogadófészek tengelykapcsoló-alkatrésze a keverőedény biztosítószerkezetének működtetésekor - elfordításakor - a keverőedény befogadófészekben való összeszorítását váltja ki. Ezáltal a keveróedény erőzáróan meg van fogva a befogadófészekben.

Az előbbivel összefüggésben előnyös egy olyan megoldás, amelynél a tengelykapcsoló-alkatrész a tengelykapcsolórudat összekapcsolja egy bütykös tengellyel, amely a keverőedény befogadófészekben való megfogásának aktiválására alkalmasan van kialakítva. A bütykös tengely a tengelykapcsolórúd, illetve a tengelykapcsoló-alkatrész elfordulásakor például szétfeszít egy megfogókarmantyút, illetve - megfordítva - a karmantyú összeeresztésével a keverőedény megfogását váltja ki. Tehát miután a fedő felhelyezésével lehetővé válik egy, a fogantyúnál elhelyezett reteszelőkar elfordítása, akkor azzal együtt a tengelykapcsolórúd és a tengelykapcsoló-alkatrész, valamint az azzal összekapcsolt bütykös tengely is elfordul.

Egy javasolt konkrét megoldásnál a tengelykapcsoló-alkatrész a bütykös tengelyre felülről rátolt tengelykapcsoló-hüvelyként van kialakítva. Azért, hogy a tengelykapcsoló-alkatrész át tudja adni az elfordulómozgást a bütykös tengelynek, a tengelykapcsoló-hüvely és a bütykös tengely között alakzáró kapcsolat van kialakítva például úgy, hogy a tengelykapcsoló-hüvely egy bordával van ellátva, amely a bütykös tengelyen kialakított horonyba befekszik.

További javaslatunk szerint a tengelykapcsoló-hüvely a bütykös tengelyen egy rugó ellenében függőlegesen eltolható. A tengelykapcsoló-hüvely és a büty3

HU 218 498 Β kos tengely közötti alakzáró kapcsolat a teljes eltolási tartományon belül fennáll. A rugó előnyösen a tengelykapcsolórúd kapcsolóvégével való összekapcsolódás irányában fejti ki az erejét. Eszerint tehát a tengelykapcsoló-hüvely állandóan elő van feszítve az összekapcsolódási hely irányában. Amikor a keverőedényt behelyezik a befogadófészekbe, amivel együttjár, hogy a kapcsolóvég a tengelykapcsoló-hüvelyre nyomódik, akkor az utóbbi a rugó ellenében a bütykös tengelyen letolódik, de a bütykös tengellyel való alakzáró kapcsolata továbbra is megmarad. Ezáltal a tengelykapcsolórúd hosszával összefüggő esetleges gyártási tűrések kiegyenlíthetők.

Javasolunk még egy olyan szerkezeti megoldást, amelynél a tengelykapcsoló-hüvely egy blokkolókarimával van ellátva, amely a tengelykapcsoló-hüvellyel függőlegesen csatolva van, de ahhoz képest relatíve elfordítható. A tengelykapcsolórúd kapcsolóvége az elfordítása után a blokkolókarima alá kerül, így ebben az állásban a tengelykapcsolórudat nem lehet kihúzni. Amint említettük, a tengelykapcsolórúd elfordításakor a tengelykapcsoló-hüvely és vele együtt a bütykös tengely is elfordul. A blokkolókarima ezzel szemben marad eredeti szöghelyzetében, de a tengelykapcsoló-hüvellyel való függőleges csatolása révén a függőleges mozgást teljes mértékben követi.

Ezzel kapcsolatos konkrét javaslatunk szerint a blokkolókarima egy alakos átvezetőnyílással van ellátva, amely a tengelykapcsolórúd kapcsolóvégének kalapácsfej alakjával illeszkedik. Amikor a keverőedényt behelyezik a befogadófészekbe, a tengelykapcsolórúd kalapácsfej alakú kapcsolóvége átmegy a blokkolókarima alakos nyílásán, és a tengelykapcsoló-hüvelyként kialakított tengelykapcsoló-alkatrészre erőt fejt ki. A tengelykapcsoló-hüvely és a vele függőlegesen csatolt blokkolókarima eközben a bütykös tengelyen a rugó ellenében függőlegesen eltolódik. A blokkolókarimán való áthatolás után a kapcsolóvég a tengelykapcsoló-hüvelynek egy alakos üregébe kerül, így azzal alakzáró menesztőkapcsolatba kerül. Amikor tehát elfordítják a tengelykapcsolórudat, akkor az alakzáró kapcsolat révén a tengelykapcsoló-hüvely, vele együtt pedig a bütykös tengely is elfordul. A blokkolókarima azonban például egy, a konyhagép házában lévő biztosítócsap miatt nem tud elfordulni. A tengelykapcsolórúd teljes elfordítása után egy blokkolóállás jön létre, amelyben a kalapácsfej alakú kapcsolóvég a blokkolókarima alakos nyílásához képest annyira el van fordulva, hogy a kapcsolóvéget mindaddig nem lehet kihúzni, és a tengelykapcsolatot nem lehet oldani, amíg a tengelykapcsolórudat előtte kioldó állásba vissza nem fordítják. Itt tehát a kulcslyukelv van alkalmazva.

A fenti megoldás további előnye még, hogy a konyhagép háza és a többi alkatrész között semmiféle mechanikai kapcsolat nem jön létre, amikor a keverőedényt behelyezik. Függőleges irányban a gyártási tűrések ki vannak egyenlítve, mert a létrejött tengelykapcsolat a kapcsolóvég által kifejtett erő hatására a rugó ellenében a házba belemerül. A házban a tengelykapcsolórúd kapcsolóvégének átvezetésére szolgáló nyílást pedig ki lehet olyan nagyra alakítani, hogy a vízszintes irányú tűrések semmiképpen nem vezethetnek a tengelykapcsolórúd és a ház érintkezésére.

A blokkolókarima nyílásának speciális alakja folytán a konyhagép használója rá van kényszerítve arra, hogy a tengelykapcsolórudat, illetve a kapcsolóvéget teljesen visszafordítsa alapállásba, hogy ki vehesse a fészekből a keverőedényt. Ha nem lenne ez a speciális kulcslyuk alakú forma, akkor a keverőedényt összeszorítva tartó karmantyút a bütykös tengely részleges elfordításával is szét lehetne feszíteni, és a keverőedényt ki lehetne venni. A kapcsolóvég tengelykapcsoló-hüvellyel való menesztőkapcsolata megszűnne, és utána

- például rugós előfeszítés hatására - a karmantyú ismét összeugrana. A keverőedény ebben a helyzetben befeszülne, a karmantyút pedig a használó nem tudná újra szétfeszíteni. A konyhagép biztosítószerkezetének fenti megoldása azonban kizárja az ilyen helytelen kezelést, mert a blokkolókarima közvetlenül a tengelykapcsoló-hüvelyre van helyezve, és a kapcsolóvég tengelykapcsoló-hüvellyel való menesztőkapcsolata csak akkor szűnik meg, amikor egy, a tengelykapcsolórudat működtető reteszelőkart teljesen visszafordították alapállásba; részleges elfordítás esetén a kalapácsfej alakú kapcsolóvég a blokkolókarimából és tengelykapcsolóhüvelyből álló szerkezeti egységet addig húzná felfelé, amíg az egység a konyhagép házának nem ütközne.

A fenti megoldás még azért is előnyös, mert ha a konyhagépbe mérleg van beépítve, akkor így a mérleg akkor is pontosan mér, ha a keverőedény be van helyezve. Ugyanis a komplett biztosítószerkezet - beleértve a tengelykapcsoló-hüvelyt és a blokkolókarimát is - és a ház között semmilyen csatolás nincs.

Egy előnyös kiviteli alak esetén a blokkolókarima felül egy tömítőperemet képez, amely a konyhagép házával tömítően együtt működik.

Különösen előnyös egy olyan kiviteli alak, amelynél a tömítőperem a keverőedény kivételekor aktívvá válik, a keverőedény behelyezésekor pedig megszűnik aktívnak lenni. Amikor a keverőedényt behelyezik, a blokkolókarima a tengelykapcsoló-hüvellyel együtt

- amint említettük - a bütykös tengelyen a rugó ellenében függőleges irányban eltolódik, azaz a ház nyílásától eltávolodik. Amikor a keverőedényt kiveszik, akkor a tengelykapcsoló-hüvely és a blokkolókarima alkotta szerkezeti egység a függőleges irányú erőt kifejtő rugó hatására a ház nyílása felé tolódik, és a blokkolókarima tömítőpereme a ház nyílását lezárja. Elképzelhető például egy olyan kialakítás, amelynél a házban lévő átvezetőnyílás belül - azaz a blokkolókarima irányában kúpos, és a blokkolókarima tömítőpereme szintén kúpos. Ekkor, ha kiveszik a keverőedényt, a ház nyílásának és a blokkolókarimának a kúpja egymásba simul és tömít. A tengelykapcsoló-hüvelyben kialakított menesztőüreg lefelé, azaz a konyhagép belseje felé zárt. A készülék házára esetleg ráfolyó víz vagy kondenzátum tehát a tengelykapcsoló-hüvely menesztőüregébe be tud ugyan kerülni, de a ház belsejébe nem.

A tengelykapcsoló-alkatrész egy feszítőtárcsával van összekapcsolva, amely működtetéskor egy, a keve4

HU 218 498 Β rőedényt a befogadófészekben összeszorítva tartó szorítóelem előfeszítő erőit felszabadítja. Tehát amikor a keverőedény a befogadófészekből ki van véve, a feszítőtárcsa szétfeszítő állásban van, és a szorítóelemben lévő belső feszültség maximális. Konkrétan a szorítóelem integrálva lehet egy karmantyúszerű fütőbetétbe.

Ezenkívül a bitzosítószerkezettel egy biztosítókar is össze van kapcsolva, amelynek a mozgása egy biztonsági kapcsoló működtetésére van felhasználva. A biztosítókar mozgása például a biztonsági kapcsoló útján detektálható. A biztosítókar biztosítóállásba mozdulásának detektálását ki lehet használni a keverőszerkezet és adott esetben a fűtés bekapcsolásának engedélyezésére. Ezzel a megoldással el lehet érni, hogy a keverőszerkezetet és a fűtést csak akkor lehet működtetni, ha a keverőedény a fészekben biztosítva van. A korábban ismertetett intézkedés nyomán ezenkívül egyáltalán magát a biztosítószerkezetet is csak akkor lehet működtetni, ha a keverőedény fedővel le van fedve, és ezzel egyben az is biztosítva van, hogy ha működik a keverőszerkezet, akkor a fedőt nem lehet levenni a keverőedényről.

A találmány szerinti konyhagépnek egy kiviteli alakjánál a biztonsági kapcsoló egy, a biztosítókarral együttműködő külön billenőkapcsolóval működtethető. A biztosítókapcsolót, amely előnyösen egy kontaktkapcsoló, a keverőedény befogadófészekbe helyezése után és a biztosítószerkezet működtetése után a biztosítókarral együtt működő billenőkapcsoló működteti. A biztosítókar csak biztosítószerkezet működtetése után engedi meg a billenőkapcsolónak, hogy az működtesse a biztonsági kapcsolót.

Ez úgy van megoldva, hogy a biztosítókar egy blokkolókulisszával rendelkezik, amely a biztosítókar elfordulási szögének függvényében a biztonsági kapcsoló billenőkapcsolóval történő bebillentőműködtetését lehetővé teszi. Amikor a biztosítókar alapállásban van, vagyis a keverőedény nincs behelyezve, illetve a fedő nincs felhelyezve, akkor a blokkolókulissza megakadályozza a biztonsági kapcsoló billenőkapcsoló általi működtetését. Az utóbbit ugyanis a biztosítókar blokkolókulisszája blokkolja. Ha ebben az állásban megkísérlik bekapcsolni a keverőszerkezetet, akkor az nem sikerül, mert azt a biztonsági kapcsoló nem engedélyezi. Például a biztonsági kapcsolóval meg lehet szakítva a keverőszerkezet áramellátása. Ezenkívül a fűtés áramellátása is meg lehet szakítva a biztonsági kapcsolóval. A biztosítószerkezetet - amint leírtuk - csak azt követően lehet működtetni, hogy a keverőedényt korrekt módon behelyezték a fészekbe, és korrekt módon felhelyezték a fedőt. A biztosítószerkezet működtetésekor elfordul a biztosítókar is, és amikorra eléri végállását, a blokkolókulissza elhagyja a billenőkapcsoló előtti területet, és ez utóbbi működteti a biztonsági kapcsolót. A keverőszerkezetet és adott esetben a fűtést ezután már be lehet kapcsolni. Amennyiben üzem közben megkísérlik levenni a fedőt, akkor a biztosítószerkezet újra visszamegy alapállásába. A biztosítókar szintén visszafordul, és közben a blokkolókulissza a billenőkapcsolót leemeli a biztonsági kapcsolóról, amire a keverőszerkezet, illetve a fűtés áramellátása megszakad.

A találmány szerinti konyhagépnek egy továbbfejlesztett kiviteli alakja esetén a billenőkapcsolóra működtetőállásában a keverőszerkezet hajtása forgómozgásának, illetve egy késes aprítófej forgómozgásának függvényében erő hat. A keverőedény behelyezése és a fedő felhelyezése után a biztosítószerkezet azt követő működtetésekor - amint említettük - a biztosítókar blokkolókulisszájával együtt elhagyja a billenőkapcsolót blokkoló területet. A keverőszerkezet hajtásának bekapcsolása most azt eredményezi, hogy a billenőkapcsoló a biztonsági kapcsoló irányába elmozdul és azt működteti. A keverőszerkezet csak ezután kezd el forogni.

Ezzel kapcsolatos javaslatunk szerint a billenőkapcsolóra ható erőt egy elektromágnes fejti ki. Az elektromágnest a keverőszerkezet bekapcsolása aktiválja. Az elektromágnes előnyösen egy mozgatószárral van ellátva, amely az elektromágnes meghúzásakor kitolódik, és a billenőkapcsolónak nyomódik. Ennek hatására a billenőkapcsoló a biztonsági kapcsoló irányába mozog. Amennyiben a biztosítószerkezet még nem lett elfordítva az engedélyezőállásba, akkor a billenőkapcsoló a biztosítókar blokkolókulisszájának ütközik. Mihelyst azonban a blokkolókulissza elhagyja a billenőkapcsolót blokkoló területet, a billenőkapcsoló nekinyomódik a biztonsági kapcsolónak. Az elektromágnes a keverőszerkezet kikapcsolása után nem enged el azonnal, hanem a javaslatunk szerint csak akkor, amikor a késes aprítófej teljesen megállt. A konyhagép ezzel összefüggésben el lehet látva egy fordulatszám-érzékelővel, amely a keverőszerkezet forgását érzékeli.

További javaslatunk szerint a biztosítókar biztosítóállásában reteszelhető. Ez egy járulékos, mechanikai jellegű biztosítás, amely révén a reteszelés oldása és a keverőedény fészekből való kivétele csak akkor lehetséges, ha a keverőszerkezet és adott esetben a fűtés ki lett kapcsolva. A keverőedény fedője és a keverőedény között például lehet olyan szerkezeti kapcsolat, hogy reteszelt állásban a fedőt a fogantyú felőli oldalon a reteszelőkar fogva tartja, míg a fogantyúval átellenben lévő oldalon a fedő a keverőedénybe be van akasztva.

A fenti kiviteli alaknál egy konkrét megoldás az lehet, hogy a keverőedény fedője egy réssel ellátott bordával, a keverőedény pedig egy csőrrel rendelkezik, és a csőr a felhelyezett fedő résébe belenyúlik. A fedőt ilyenkor kissé ferdén megemelve lehet felhelyezni, hogy a csőr, amely egyben kiöntőcsőr is, a fedőn lévő résbe be tudjon kerülni. Utána a fedőt a fogantyú felőli oldalon is ráengedik a keverőedényre; ezen az oldalon a fedőt a tengelykapcsoló reteszelőkarjával lehet reteszelni.

A találmány szerinti konyhagépnek van egy párolóbetétje is, amelyet a keverőedény fedőjével letakartan a keverőedénybe lehet helyezni. Konkrétan a párolóbetét előnyösen egy lényegében véve kúpos vagy henger alakú fallal, továbbá egy, a falra lényegében véve merőleges irányú karimával rendelkezik. A párolóbetétnek mind a fala, mind a karimája áttörésekkel van ellátva, így a keverőedényben keletkező gőzök, amelyeket elsősorban a keverőedény fűtésével állítanak elő, a párolóbetétben elhelyezett párolandó élelmiszert át tudják jár5

HU 218 498 Β ni. Az áttörések előnyösen lehetővé teszik, hogy élelmiszereket - például rizst - forrásban lévő vízzel is körül lehessen öblíteni. A falban lévő áttöréseknek az is nagy előnyük még, hogy behelyezett párolóbetét esetén a keverőedényben lévő folyadékot a párolóbetéten keresztül nagyon kényelmesen ki lehet önteni, mégpedig pontosan azért, mert a folyadék az áttörések következtében a párolóbetét karimáján is keresztül tud áramlani. Folyadékok kiöntésekor a bennük lévő szilárd alkotórészeket a párolóbetét hatékonyan visszatartja. Ezenkívül a párolóbetétet még aprításnál - például gyümölcs aprításánál - is bele lehet helyezni a keverőedénybe. Ez növeli a lékihozatalt, mert a gyümölcs a keverőedény felső részébe nem tud feljutni, így a kések intenzívebben aprítanak.

Előnyös még, ha a párolóbetéten egy fülecs vagy egy kereszttag van kialakítva, amelybe valamilyen eszközt be lehet akasztani. Ezáltal a keverőedénybe helyezett párolóbetétet, amely a keverőedényben nincs rögzítve, valamilyen leszorítóeszközzel a helyén lehet tartani, mialatt a keverőedényből folyadékot öntenek ki.

A párolóbetét említett karimájának körvonala ellipszis alakú, míg a párolóbetét falának nyíláskeresztmetszete előnyösen kör alakú. Maga a keverőedény ismertetett geometriájához hasonló módon a karima körvonala ellipszisének geometriai középpontja a párolóbetét falának, illetve fenekének - ami lényegében véve szintén kör alakú - geometriai középpontjához képest el van tolva. Az eltolás konkrét iránya előnyösen megegyezik a keverőedényre vonatkozólag korábban már ismertetett eltolási iránnyal.

A találmány szerinti konyhagépnek előnyösen része még egy keverőfeltét, főként egy habverő. Ez a keverőfeltét egy felhelyezőfészekkel van ellátva, amellyel a keverőfeltétet a keverőszerkezetnek egy aprítófejére lehet illeszteni. Az ismert keverőszerkezetekhez képest különbség, hogy a keverőfeltét üzembe helyezéséhez nem szükséges előtte a keverőedényből a késeket eltávolítani. A keverőfeltét használatakor a késes aprítófejet nem kell kiszerelni, mert a keverőfeltétet felülről egyszerűen az aprítófejre lehet illeszteni. A keverőfeltét használhatóságának nem gátja, ha függőlegesen mozgatható marad. A forgás átadását azonban biztosítja az alakzáró fészek, amellyel a keverőfeltét az aprítófejen ül. Egyébként a függőleges mozgathatóságot illetően is ki lehet alakítani reteszelőkapcsolódást.

Konkrétan a keverőfeltét előnyösen úgy van kialakítva, hogy sugárirányban növekvő flexibilitású. Ezenkívül a keverőfeltét előnyösen lapátos keverőfeltét, amely ki van lyuggatva, illetve összességében rácsos szerkezetű. A keverőfeltét lehet fröccsöntéssel előállított műanyag alkatrész.

A találmány szerinti konyhagép egy lehetséges kiviteli alakjánál az apítófej egy aprítófejcsapággyal üzemszerűen oldhatatlan módon össze van kapcsolva, és az aprítófejcsapágyat a keverőedény-fenéken átvezetve a keverőedényhez lehet rögzíteni. Ez a megoldás biztosítja, hogy az aprítófej cseréjekor mindig az aprítófejből és az aprítófejcsapágyból álló komplett egységet kell kicserélni. Az aprítófej a konyhagép használója számára oldhatatlanul van összekapcsolva az aprítófejcsapággyal. Konkrétan még az aprítófejcsapágynak egy támpereme és a keverőedény-fenék között egy tömítőgyűrű van elhelyezve, amely az aprítófej csapágy és a keverőedényfenék között axiális irányban tömít. A keverőedényből így nem tud folyadék kilépni.

Az apítófejcsapágy egy kívülről ellentartó keverőedénytalp segítségével van a keverőedény-fenékhez rögzítve. A keverőedénytalp az említett tömítőgyűrűnek meghatározott előfeszítést ad azáltal, hogy például az aprítófejcsapágy oldalt kiálló két bütykénél az aprítófejcsapágyat lefelé, a keverőedény-fenéknek nyomja. A keverőedénytalp eközben a keverőedény-fenék alsó oldalára támaszkodik. Azért, hogy a nyomóerő közel független legyen a gyártási tűrésektől, a keverőedénytalpban egy rugóval előfeszített támgyűrű van rögzítve. Ez a támgyűrű alakzáróan kapcsolódik az aprítófejcsapágy bütykeihez.

Előnyös egy olyan kialakítás, amelynél a keverőedénytalp az aprítófejcsapágyhoz bajonettzárszerűen reteszelhető. Elképzelhető olyan kialakítás, amelynél az aprítófejcsapágy már a keverőedény-fenékbe helyezéssel biztosítva van alakzárással elfordulás ellen. Utána alulról behelyezik a keverőedénytalpat, és az elfordításával reteszelik az aprítófejcsapágyat.

További javaslatunk szerint a keverőedénytalp műanyag alkatrész így az a keverőedény felállítására szolgáló felületet is képez. A keverőedénytalp hőmérséklete minden esetben lényegesen kisebb, mint a keverőedény hőmérséklete, így a forró keverőedényt nem hőálló felületre - például fára - is le lehet helyezni.

A konyhagépnek tartozéka egy keverőedény-spatula is, amely egy betétedénnyel - például a párolóbetéttel való együtt működésre alkalmasan kialakított kiemelőnyúlvánnyal van ellátva. A keverőedény-spatula ezért a már említett leszorítóeszközként is alkalmazható. A betétedény - például a párolóbetét - keverőedényből való kivételekor a keverőedény-spatulát úgy lehet a párolóbetétbe illeszteni, hogy kiemelőnyúlványa egy, a betétedényen kialakított kereszttag, fülecs vagy hasonló alá kerül. E kialakítás révén a betétedényt ki lehet emelni a keverőedényből anélkül, hogy a konyhagép használója közvetlenül érintkezésbe kerülne az esetleg forró betétedénnyel. A keverőedény-spatula szokásos módon még tészta előállításakor is alkalmazható, amikor is a keverőedény-spatulát a fedő nyílásán át a keverőedényben és így a keverendő tésztamasszában tartják.

A keverőedény-spatula egy előnyös kiviteli alakja esetén a kiemelőnyúlvány fecskefarok alakú. A kiemelőnyúlvány a keverőedény-spatula felső részén, lényegében véve annak egy spatularészéhez csatlakozóan van kialakítva. Konkrétan a keverőedény-spatula még egy spatulanyéllel is rendelkezik, és a spatulanyélen egy pajzsszerű markolathatároló van kialakítva. A találmány szerint a spatularész és értelemszerűen a kiemelőnyúlvány is a pajzsszerű markolathatároló túloldalán van. Amennyiben a keverőedény-spatulát például a keverőedényben lévő folyadék kiöntésekor a keverőedényben lévő párolóbetétet leszorító eszközként használják, akkor a pajzsszerű markolathatároló megakadá6

HU 218 498 Β lyozza, hogy folyadék vagy kondenzátum a spatulanyél mentén lefolyjon, és égési sérülést okozzon.

Előnyös még, ha a keverőedény-spatula két részből van kialakítva, amelyek közül egyik a külön kialakított spatularész. Ekkor a spatularész lágyabb műanyagból van, mint a spatulanyél és a kiemelőnyúlvány.

Végezetül a betétedény - például a párolóbetét egy fülecsszerű fészekkel lehet ellátva, amely fecskefarok alakú. E kialakítás révén a fülecsszerű fészek alakzáróan megfogja a kiemelőnyúlványt, amikor azt a betétedény keverőedényből való kiemelésére alkalmazzák.

A továbbiakban a találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra a konyhagép oldalnézete (a keverőedény behelyezve); a

2. ábra az 1. ábra szerinti konyhagép felülnézete; a

3. ábra az 1., illetve a 2. ábra szerinti konyhagép elölnézete; a

4. ábra a keverőedény fedőjének felülnézete; az

5. ábra a fedő oldalnézete (első kiviteli alak); a

6. ábra a fedő elölnézete; a

7. ábra a fedő alulnézete; a

8. ábra a fedőnek a 4. ábrán VIII nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszete; a

9. ábra a fedőnek a 4. ábrán IX nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszete (a 8. ábra szerinti metszettel 90°-os szöget bezáró metszet); a

10. ábra a fedő egy részletének rajza; a

11. ábra a fedő egy másik részletének metszete; a

12. ábra a keverőedény oldalnézete (első kiviteli alak); a

13. ábra a keverőedény elölnézete; a

14. ábra a keverőedény felülnézete; a

15. ábra a keverőedény alulnézete; a

16. ábra a 12. ábra szerinti keverőedény metszete (a fedő ráhelyezve); a

17. ábra a 16. ábrához hasonló metszet, amelyen a keverőedénybe habverő van behelyezve (első kiviteli alakja a habverőnek); a

18. ábra a keverőedény befogadófészkének részletrajza, részben elmetszve (ugyancsak első kiviteli alak); a

19. ábra a keverőedény befogadófészkének a 18. ábrához hasonló részletrajza (a feszítőtárcsa szétfeszítő állásban); a

20. ábra a fészek 19. ábrán látható részletrajzára merőleges metszetrajz (a feszítőtárcsa szétfeszítő állásban); a

21. ábra a 20. ábra szerinti metszetrajz egy részletének nagyítása; a

22. ábra a fészek 18. ábrán látható részletrajzára merőleges metszetrajz (a feszítőtárcsa összeeresztő állásban); a

23. ábra a 22. ábra szerinti metszetrajz egy részletének nagyítása; a

24. ábra a 18. és a 19. ábrán látható biztosítókar részletrajza; a

25. ábra a 24. ábrához hasonló részletrajz (a biztosítókar biztosítóállásban); a

26. ábra a párolóbetét oldalnézete (első kiviteli alak); a

27. ábra a párolóbetét elölnézete (első kiviteli alak); a

28. ábra a párolóbetét felülnézete; a

29. ábra a párolóbetétnek a 28. ábrán XXIX nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszete; a

30. ábra a párolóbetét egy részletének a 28. ábrán

XXX nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszete; a

31. ábra a 16. ábra szerinti keverőedény metszete (a párolóbetét behelyezve, a fedő ráhelyezve); a

32. ábra a keverőedény befogadófészkének felülnézete; a

33. ábra a befogadófészek és a behelyezett keverőedény egy részletének a 32. ábrán XXXIII nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett részmetszete; a

34. ábra egy keverőedény-spatula perspektív rajza (első kiviteli alak); a

35. ábra egy habverő oldalnézete (második kiviteli alak); a

36. ábra a habverő elölnézete; a

37. ábra a habverő felülnézete; a

38. ábra a habverő alulnézete; a

39. ábra a keverőedénynek, a ráhelyezett fedőnek és a behelyezett habverőnek a 17. ábrához hasonló metszete (a biztosítószerkezet reteszelt állásban; második kiviteli alak); a

39a. ábra a 39. ábra egy részletének részletrajza (a biztosítószerkezet kioldóállásban); a

40. ábra a biztosítószerkezet egy további kiviteli alakjának rajza (reteszelt állás); a 40a. ábra a 40. ábra szerinti biztosítószerkezetnek a

39a. ábrához hasonló részletrajza; a 40b. ábra a 40a. ábrán XLb nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszet; a

41. ábra a keverőedény fogantyúja egy részletének (a tengelykapcsolórúd átvezetése) nagyított alulnézete; a

42. ábra a befogadófészeknek a tengelykapcsolóalkatrészt szemléltető részmetszete (összekapcsolt állás; második kiviteli alak); a

43. ábra a 42. ábrán XLIII nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszet; a

44. ábra egy késes aprítófejjel ellátott aprítófejcsapágy rajza, részben elmetszve (ugyancsak második kiviteli alak); a

45. ábra az aprítófejcsapágyat befogadó keverőedénytalp metszete; a

46. ábra a 44. ábra szerinti aprítófejcsapágy alulnézete; a

47. ábra a 45. ábra szerinti keverőedénytalp alulnézete; a

48. ábra ugyancsak az aprítófejcsapágy alulnézete (az aprítófejcsapágy a keverőedénytalp se7

HU 218 498 Β gítségével a keverőedény-fenékhez rögzítve van); a

49. ábra a 44. és a 45. ábrán látható alkatrészek robbantott ábrája; az

50. ábra egy párolóbetétnek a 27. ábrához hasonló elölnézete (második kiviteli alak); az

51. ábra az 50. ábrán LI nyilakkal jelölt részlet részletrajza, részben elmetszve; az

52. ábra az 50. ábra szerinti párolóbetét felülnézete; az

53. ábra egy fedőnek az 5. ábrához hasonló oldalnézete (második kiviteli alak); az

54. ábra az 50-52. ábrák szerinti párolóbetét oldalnézete; az

55. ábra a 39. ábra szerinti keverőedénynek a

12. ábrához hasonló oldalnézete, részben elmetszve; az

56. ábra egy keverőedény-spatula oldalnézete (második kiviteli alak); az

57. ábra a keverőedény-spatula alulnézete; az

58. ábra az 56. ábrán LVIII nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszet; az

59. ábra a keverőedény-spatula egyik alkalmazási lehetőségét (a párolóbetét eltávolítása a keverőedényből) szemléltető perspektív rajz; a

60. ábra egy biztosítószerkezet részletrajza (második kiviteli alak; a biztosítószerkezet blokkolt állásban); a

60a. ábra a 60. ábra szerinti biztosítószerkezet oldalnézete, részben elmetszve; a

61. ábra a biztosítószerkezet 60. ábrához hasonló részletrajza (a biztosítószerkezet kioldóállásban); a óla. ábra a 60a. ábrához hasonló oldalnézet, de a biztosítószerkezet kioldóállásban; a

62. ábra egy fedődugó oldalnézete; a

63. ábra a fedődugó felülnézete; végül a

64. ábra egy metszet, amely a fedődugót a keverőedény fedőjének nyílásába helyezve ábrázolja.

Az 1. ábrán egy 1 konyhagép látható, amely egy keverőszerkezetet forgató 2 hajtással (nincs részletesen ábrázolva) rendelkezik; a 2 hajtás lényegében véve egy villamos motor. Egy befogadó 3 fészekben egy 4 keverőedény ül, amely egy 5 fogantyúval van ellátva.

Amint a 2. ábrán felülnézetben látható, a 4 keverőedényben egy késes 6 aprítófej található. A 6 aprítófej kivehető és más aprítófejre cserélhető.

Mind az 1. ábrán, mind a 3. ábra szerinti elölnézetben jól látható, hogy a 4 keverőedény felső részén egy kúpos 8 lépcső van kialakítva, amely a 4 keverőedény felső 7 pereme felé bővül.

A 4. ábrán a 4 keverőedény 9 fedője van ábrázolva felülnézetben. A 9 fedőben egy lényegében véve kör alakú 10 nyílás van. A kör alakú 10 nyílás 11 középpontja a 9 fedő geometriai 12 középpontjához képest el van tolva. A 9 fedő körvonala felülnézetben ellipszis alakú. A 9 fedő végein, amelyek a 9 fedő körvonalának nagy tengelyén vannak, egyfelől egy, a 9 fedő megfogásra szolgáló 13 fül van kialakítva, vele átellenben pedig egy 14 tartónyúlvány, amelyet később még részletesen ismertetünk. Amint az 5. ábra szerinti oldalnézet mutatja, a 13 fül alatt egy 16 reteszelőkampó van kialakítva, amely a 4 keverőedénynek egy vele illeszkedő reteszelőnyílásába beleakad, amikor a 9 fedőt ráhelyezik a 4 keverőedényre. Látható továbbá, hogy a 10 nyíláshoz alul egy henger alakú 15 csonk csatlakozik, amely a 4 keverőedény belsejébe belenyúlik, amikor a 9 fedő rá van helyezve. A 14 tartónyúlvány egy lefelé kiálló 17 csappal van ellátva. A 17 csap a 24 biztosítószerkezettel a később ismertetett módon együtt működik.

A 6. ábrán a 9 fedő elölnézetben látható, mégpedig a 14 tartónyúlvány felől nézve. Az 5. és a 6. ábrát összevetve megállapítható, hogy a 9 fedő egy körbefutó központosító 70 peremmel rendelkezik, amely a 9 fedő ráhelyezett állapotában a 4 keverőedény belsejébe esik. A 8. ábrán látható még, hogy a központosító 70 perem lágy műanyagból van, amelyet kétkomponensű eljárással ráfröccsölnek a 9 fedőre, vagy gyűrű formájában a 9 fedő struktúrájára fektetik, illetve az ábrán látható résbe helyezik. A központosító 70 perem kiálló 71 tömítőszoknyával van ellátva, amely a központosító 70 perem tömör 72 magjából V alakban kiáll. Amennyiben a tömítésnél folyadék jelenne meg, akkor az a 71 tömítőszoknya belső oldalát nyomja, így a 4 keverőedényre ható nyomóerő növekszik.

A 9 fedő 7. ábra szerinti alulnézetén látható, hogy a központosító 70 perem geometriailag hasonló alakú, bár kisebb, mint a 9 fedő körvonala. Amint azt később még ismertetjük, így a 70 perem illeszkedik a 4 keveróedény felső zónájának nyíláskeresztmetszetével.

A 8. ábra a 4 keverőedény 9 fedőjének a 4. ábrán VIII nyilakkal jelölt metszősík mentén, vagyis a 9 fedő ellipszis alakú körvonalának nagy tengelye mentén felvett metszete.

A 9. ábra a 9 fedőnek a 4. ábrán IX nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszete; ez a metszősík 90°-ot zár be a 8. ábrán látható metszet metszősíkjával. A 9. ábrán - csakúgy mint a 4. ábrán - látható, hogy a 9 fedő két keskenyebb oldalán egy-egy belső lezáró 3 felület van kialakítva, amelyek egyenesek, ellentétben a 9 fedőnek egyébként többé - a szélen - vagy kevésbé ívelt belső felületével.

A 10. ábra a 17 csap részletrajza. A 17 csap - amint azt később részletesen ismertetjük - a 24 biztosítószerkezettel működik együtt. A 17 csap a 14 tartónyúlvány közepén van elhelyezve, ugyanakkor a 14 tartónyúlvány egy lefelé álló 74 nyúlványperemmel is rendelkezik, amely a 14 csappal párhuzamos.

All. ábra részmetszetén különösen jól látható egy 75 támperem is, amely a 4 keverőedény külső felületének folytatását képező felső 76 fedőperem alján van kialakítva.

A 4 keverőedény 12. ábra szerinti oldalnézetén látható, hogy a 4 keverőedényt lényegében véve három a, b és c zónára lehet felosztani. Az alsó a zóna lényegében véve henger alakú. A hozzá csatlakozó b zóna lényegében véve kúp alakú. Az a alsó zónában és a b középső zónában a nyíláskeresztmetszet kör alakú, míg a c felső

HU 218 498 Β zónában ellipszis alakú. Utána felfelé egy c zóna következik, amely az 5 fogantyúval ellentétes irányban túlnyúlik; a túlnyúlás következtében az 1 konyhagép elülső - az 5 fogantyúval ellentétes - oldalán egy görbe palástalkotó jön létre. A 4 keverőedény belső palástalkotója párhuzamos a 18 palástalkotóval.

A 4 keverőedény 13. ábra szerinti elölnézete mutatja, hogy a 4 keverőedény oldalain a palástalkotók nem görbék.

A 14. ábra szerinti felülnézetben látható, hogy az alsó a zóna egy kör alakú nyílás keresztmetszetének középpontja, amely a késes 6 aprítófej forgástengelyével egybeesik, a c zóna ellipszis alakú felső nyíláskeresztmetszetének 19’ középpontjához képest el van tolva. A v eltolás a felső, ellipszis alakú nyíláskeresztmetszet hosszabbik x tengelyén az 5 fogantyúval ellentétes irányú.

A 4 keverőedény 15. ábra szerinti alulnézetén különösen jól látható egy csillag alakú 20 tengelykapcsoló-betét, amely például a 6 aprítófej hajtására szolgál, amint azt később még részletesen ismertetjük.

Aló. ábra szerinti metszetben látható még, hogy a 4 keverőedény belsejében egy befelé kiálló 21 lépcső van kialakítva. A 21 lépcső része egy összességében ékszerű alakzatnak, amely a 4 keverőedény középső b zónájára és felső c zónájára terjed ki. A 21 lépcső - amint az különösen a 14. ábrán látható - a 4 keverőedénynek csak az egyik oldalában van kialakítva. A 21 lépcső egy laposan kifutó 22 felülettel megy át a 4 keverőedény belső 23 falába. A 22 felület görbületi középpontja a 19 középpont. A 21 lépcső irányítottsága olyan, hogy a forgómozgásra kényszerített keverendő vagy mixelendő élelmiszer fölötte átsiklik, vagyis az élelmiszert a késes 6 aprítófej vagy a keverőszerkezet nem a 21 lépcsővel szemben forgatja.

Egyébként a 21 lépcső - amint az ábrák mutatják háromszög alakú, amelynek a felső lépcsőfelülete nagyjából a 4 keverőedény felső, kúpos 8 lépcsője alatt, azzal párhuzamosan helyezkedik el. A lépcsőfelület további része erre nagyjából merőleges, és a két felületrész a derékszögű csúcsnál legömbölyített átmenettel megy át egymásba. A 21 lépcső legmagasabb része szintén a legömbölyített, lényegében véve derékszögű átmenetnél található. Lefelé, a függőleges részen a lépcsőfelület összességében kissé ívelt, és a felső és a függőleges lépcsőfelület itt már nem derékszöget, hanem hegyesszöget zár be. A 21 lépcső kiterjedése lefelé egyre jobban csökken, és a 4 keverőedény a zónájának körülbelül a felső határánál véget ér. A felső 22 felület, amely a 23 fal kör alakjával párhuzamos, illetve abba belesimul, hozzávetőleg a 4 keverőedény negyedkömyi felületére terjed ki.

A 4 keverőedény 5 fogantyújában egy 24 biztosítószerkezet van kialakítva. A 24 biztosítószerkezet magában foglal egy 25 kézikart, amely egy tengelykapcsolórúdként funkcionáló 26 hüvellyel mereven össze van kapcsolva. A 26 hüvely felső részében egy 27 biztosítócsap van elhelyezve. A 27 biztosítócsap csak függőlegesen mozgatható a 26 hüvelyben, mégpedig egy 28’ rugó ereje ellenében.

Amikor a 9 fedőt ráteszik a 4 keverőedényre, a 27 biztosítócsap lefelé nyomódik, mégpedig a 17 csap az, ami lenyomja (lásd a 8. és 10. ábrát is). Ennek hatására egy 28 biztosítónyúlvány, amely a 27 biztosítócsappal össze van kapcsolva, a 26 hüvelynek egy hosszúkás 29’ lyukjából kimozog. A 28 biztosítónyúlvány ekkor egy körcikk alakú, horonyszerű 29 kivágásba kerül, így a 25 kézikarral a 26 hüvelyt a 27 biztosítócsappal együtt el lehet fordítani. A 25 kézikaron még egy 30 biztosítóorr is ki van alakítva (lásd a 12. ábrát is), amely a 9 fedőnek egy 31 biztosítóhomyába belefordul. Tehát a 25 kézikar elfordításával egyben a 4 keverőedényre helyezett 9 fedő is reteszelve lesz. Amennyiben a 9 fedőt nem pontosan helyezik fel, a 27 biztosítócsap szükséges mértékű függőleges lenyomása nem történik meg, így a 25 kézikart nem lehet elfordítani.

Nagyon lényeges, hogy a 25 kézikar, a 27 biztosítócsap és a 26 hüvely a tulajdonképpeni 4 keverőedényen kívül, azaz annak 32 falán kívül van elhelyezve. A biztosítás kialakításához és működtetéséhez a 4 keveróedény 32 fala nincs áttörve, illetve azt nem kell áttörni.

A 4 keverőedény a és b zónája közötti átmenet magasságában a 4 keverőedény külső oldalán egy körbefütó 33 támperem van kialakítva. A 4 keverőedény 32 falának alsó része még egy 34 másodfallal is körül van véve, amely a 33 támperemig ér. A 33 támperem átmérője fokozatosan növekszik azon oldal irányában, ahol az 5 fogantyú van. A 33 támperem egyúttal az 5 fogantyút is rögzíti a 4 keverőedény alsó részéhez. A felső részen az 5 fogantyú 77 csavarkötéssel van a 4 keverőedény 32 falához erősítve (lásd aló. ábrát).

Az 5 fogantyú 4 keverőedényhez való rögzítése konkrétan úgy van megoldva, hogy az 5 fogantyú - amint fentebb említettük - a felső részénél fogva a 32 falhoz van csavarozva, míg az alsó része a 33 támperemhez van kapcsolva, illetve abba bele van pattintva.

Amennyiben a befogadó 3 fészekbe helyezett 4 keverőedény külső oldalán étel vagy folyadék lefolyna, akkor a 33 támperem az ételt vagy folyadékot a 3 fészek körül levezeti, így az ott elhelyezett fütőbetét vagy hasonló szerkezet nem szennyeződik el. Az elszennyeződés következtében a 4 keverőedény „besülhetne” a 3 fészekbe, ami a 4 keverőedény 3 fészekből való kivételét legalábbis megnehezítené. A 33 támperem révén viszont a lecsepegett étel vagy folyadék az 1 konyhagép háza mentén folyik le.

A 26 hüvely szabad 35 vége a 33 támperem magasságában egy alakzáró 36 üreggel van ellátva. Az alakzáró 36 üreg egy, a befogadó 37 fészekben lévő 38 tengelykapcsoló-alkatrésszel működik együtt. A 38 tengelykapcsoló-alkatrész a 18. ábra felső részén vázlatosan ábrázolva van, míg a 26 hüvely vége szaggatott vonallal csupán jelezve van. A 38 tengelykapcsoló-alkatrész egy 39 keresztcsappal van ellátva, amely a 26 hüvely alakzáró 36 üregével kapcsolódni tud. Az elmondottak értelmében a 4 keverőedényt csak akkor lehet a befogadó 3 fészekbe helyezni, ha a 25 kézikar és vele a 36 üreg a 30 keresztcsapnak megfelelő állásban van.

A 38 tengelykapcsoló-alkatrész axiális meghosszabbítása egy 40 feszítőtárcsával van összekapcsolva,

HU 218 498 Β amelynek az alapállását és működtetett állását a 18. és 19. ábrán szemléltettük. Ez a két állás metszetekben is ábrázolva van a 22-23. és a 20-21. ábrákon. A 40 feszítőtárcsa konkrétan a 42 feszítőpofákon keresztül egy 43 karmantyúra hat, amely összeeresztett állapotban (lásd a 22. és 23. ábrát) a behelyezett 4 keverőedényt az alsó részénél fogva alakzáróan megfogja. A 40 feszítőtárcsa elfordításával a 43 karmantyú szétfeszített állapotba kerül (lásd a 19., 20. és 21. ábrát); a 43 karmantyút a 42 feszítőpofákra ható U alakú 44 rugó előfeszítő ereje ellenében kell szétfeszíteni, ahol a 42 feszítőpofák a 41 feszítőcsapokon helyezkednek el.

A 18. ábrán látható, hogy a 38 tengelykapcsoló-alkatrész alsó végénél egy 45 biztosítókar található, amely a 24. és a 25. ábrán részletesebben is szemléltetve van. A 45 biztosítókar a 38 tengelykapcsoló-alkatrésszel együtt fordul el. Közben elhalad egy 46 kapcsoló fölött, és egy 47 lemez fölé kerül. A 46 kapcsolón való áthaladás és a 47 lemez fölé kerülés eredményeképpen egy 48 biztosítócsap felemelkedik (lásd még a 18. ábrát), és a 45 biztosítókart ebben az állásban - a 48 biztosítócsap túloldalán - a 47 lemez fölött mechanikailag biztosítója. A biztosítás feloldása és vele a 4 keverőedénynek az 1 konyhagép 3 fészkéből való kivétele mindaddig nem lehetséges, amíg a 48 biztosítócsap vissza nem süllyed. Ez a működésmód még ki van egészítve azzal, hogy a keverőszerkezet, illetve a fűtés bekapcsolása csak azt követően van engedélyezve, hogy a 48 biztosítócsap felemelkedett. Megfordítva: a 4 keveróedényt mindaddig nem lehet kivenni, amíg a keverőszerkezetet, illetve a fűtést ki nem kapcsolják. Amennyiben a fordulatszám-szabályozóval működtetni kezdik az 1 konyhagépet, a 48 biztosítócsap felemelkedik, és reteszeli a 45 biztosítókart. Ez történhet tisztán mechanikusan, de történhet elektromechanikus úton is. A 48 biztositócsap csak akkor tér vissza a helyére, amikor a hajtómotor és vele a késes 6 aprítófej teljesen megállt. A 4 keverőedény 9 fedője reteszelésének feloldása, illetve a 4 keverőedény 3 fészkekből való kivétele csak ezt követően lehetséges. Ez a megoldás biztosítja, hogy a 6 aprítófej nyugalomba kerüljön, mielőtt a 4 keverőedényt kinyitják. Tehát az 1 konyhagép használója semmiféle veszélynek nincs kitéve.

A 26-31. ábrákon egy 50 párolóbetét látható, amelyet elsősorban a 4 keverőedény belsejében a 9 fedő alatt lehet előnyösen alkalmazni.

Az 50 párolóbetét egy lyuggatott, lényegében véve kúpos vagy adott esetben henger alakú 51 fallal, továbbá egy lyuggatott 52 fenékkel rendelkezik. Ezenkívül felül egy körbefötó 53 karimája van, amelynek körvonala ellipszis alakú. Az 53 karima ellipszis alakú körvonala - hasonló módon, mint a 4 keverőedénynél - az 52 fenék 54 középpontjához képest el van tolva. Konkrétan az 53 karima ellipszis alakjának geometriai 55 középpontja az 52 fenék 54 középpontjához képest el van tolva.

Ennek eredményeképpen az 53 karima az egyik oldalon - az elülső oldalon - nagyobb y túlnyúlással bír, mint a hátsó oldali z túlnyúlás. Az oldalsó t túlnyúlás pedig kisebb mint a hátsó oldali z túlnyúlás.

Elöl az 53 karima ugyancsak el van látva olyan résszerű 56 áttörésekkel, mint amilyenek az 50 párolóbetét kúpos 51 falában és 52 fenekében vannak. Ezenkívül az 50 párolóbetét elülső részén egy bemetszett 57 kiöntőalakzat van kialakítva, amely egy 58 kereszttaggal át van hidalva. Ezáltal az 58 kereszttag támfölecsként tud funkcionálni, amelybe egy kampót be lehet akasztani.

A 31. ábra összeállítási rajz, amelyen az 50 párolóbetét a 4 keverőedénybe helyezve van ábrázolva.

A 32. ábra a 4 keverőedény befogadó 3 fészkének felülnézete. A 3 fészek fazékszerűen van kialakítva. A 3 fészek fenekében egy 59 lefolyónyílás található (lásd még a 33. ábrát is). Ezenkívül látható egy csillag alakú 60 tengelykapcsoló-fészek, amely átviszi a motor nyomatékát a keverőszerkezetre, illetve a késes 6 aprítófejre.

A csillag alakú 20 tengelykapcsoló-betét (lásd a 15. ábrát) a 60 tengelykapcsoló-fészekkel kapcsolódik. Az a megoldás, hogy a tengelykapcsoló-csillag alakja az egyik oldalon háromszögű, a másik oldalon pedig hatszögű, biztosítja, hogy a 4 keverőedényt könnyen be lehessen helyezni, ugyanakkor megbízható, alakzáró tengelykapcsolat jöjjön létre.

A 33. ábra részmetszetén látható, hogy az 59 lefolyónyílás egy 62 csőcsonkba nyúlik bele, amely az 1 konyhagép 61 fenekéből kiáll. Ezáltal a 3 fészekbe kifutott folyadék, étel stb. az 59 lefolyónyíláson keresztül teljes mértékben ki tud folyni az 1 konyhagépből.

A 34. ábrán egy 78 keveróedény-spatula látható. A 78 keverőedény-spatulának lényeges része egy kampószerű 79 nyúlvány. Ez a 79 nyúlvány különösen alkalmas az 50 párolóbetét 58 kereszttagjával - támfulecsével - való együttműködésre. Ezáltal a 78 keverőedény-spatula segítségével helyén lehet tartani az 50 párolóbetétet, amikor a 4 keverőedényből folyadékot öntenek ki.

A 4 keverőedény lehet fazék alakú.

A 17. ábrán egy 64 habverő látható a 4 keverőedénybe helyezve. A 64 habverőnek két 66 lapátja van, amelyek egy henger alakú 65 tengelykapcsoló-fészek külső oldalából sugárirányban kiállnak. A 66 lapátok szabályosan elosztott áttörésekkel vannak ellátva, és az alakjuk - legalábbis az alsó részen - követi a 67 keverőedény-fenék körvonalát. A 64 habverőt a 65 tengelykapcsoló-fészeknél fogva a késes 6 aprítófejre - konkrétan a 6 aprítófejet rögzítő anyára - helyezik fel.

A 35-38. ábrákon egy második kiviteli alakú 80 habverő látható. A 80 habverő - hasonlóképpen, mint a 17. ábra szerinti első kiviteli alaknál - egy henger alakú 81 tengelykapcsoló-fészekkel rendelkezik, amelyből sugárirányban két egymással szemben lévő 82 keverőlapát indul ki. A 82 keverőlapátok lényegében véve áttört vázszerkezetek, amelyek a 81 tengelykapcsoló-fészektől távolabbi részükön a 80 habverő forgástengelyére merőleges 83 lapátkákkal vannak ellátva. Amint a 36. ábrán látható, a 83 lapátkák a vízszintes síkkal szöget zárnak be, mégpedig felváltva pozitív és negatív szöget.

A 81 tengelykapcsoló-fészek felső oldalából egy nyélszerű 84 fogantyú áll ki, amelynek segítségével a

HU 218 498 Β habverőt nagyon egyszerűen a 4 keverőedénybe, illetve a késes 6 aprítófejre lehet helyezni, illetve onnan el lehet távolítani.

A 39. ábrán a 80 habverő a 4 keverőedénybe helyezett állapotban van ábrázolva. Látható, hogy a 80 habverő a 81 tengelykapcsoló-fészkénél fogva a 6 aprítófejnek egy 85 menesztőcsonkjára van rátolva. Rátolt helyzetben a 82 keverőlapátok a 6 aprítófej kereszt alakban elrendezett kései közé kerülnek.

A 39. ábrán egy második kiviteli alakú 24 biztosítószerkezet látható.

Az 5 fogantyún lévő elfordítható 25 kézikar metszetben U alakú. A 25 kézikarral - csakúgy mint az első kiviteli alak esetében - egy 86 tengelykapcsolórudat lehet működtetni. A 86 tengelykapcsolórúd a 25 kézikarral mereven - elfordulást átvivőén - össze van kapcsolva, és az 5 fogantyú belsejében meg van görbítve. A 86 tengelykapcsolórúd első görbülete az 5 fogantyú felső részében van, és lényegében véve a 4 keverőedény z középtengelye irányába mutat. A 86 tengelykapcsolórúdnak egy további, második görbülete az 5 fogantyú alsó részében van, közel a 86 tengelykapcsolórúd 5 fogantyúból való kilépési pontjához, és így a 86 tengelykapcsolórúd ismét függőleges irányúvá válik. E megoldás révén az 5 fogantyút, illetve a működtetés helyét sikerült a 4 keverőedény z középtengelye irányába úgy eltolni, hogy töltött 4 keverőedény esetén az emelőerők kis értékűek.

A 86 tengelykapcsolórúd az 5 fogantyúból a 87 nyíláson át lép ki. A 86 tengelykapcsolórúdnak az 5 fogantyúból kiálló 88 kapcsolóvége kalapácsfej alakú. A 87 nyílás körvonala megegyezik a 88 kapcsolóvég kalapácsfej alakú körvonalával (lásd a 41. ábrát).

A 86 tengelykapcsolórúd 25 kézikamál lévő részében egy, a 86 tengelykapcsolórúddal kényszerűen együtt elforduló 89 biztosítócsap van elhelyezve, amely párhuzamos a 86 tengelykapcsolórúd ezen részével, de sugárirányban hozzá képest el van tolva. A 89 biztosítócsap egy 90 rugóval van a 86 tengelykapcsolórúdon rögzítve. A 90 rugó a 89 biztosítócsapot állandóan a 25 kézikar, illetve az 5 fogantyú 25 kézikar alatti 91 fedele irányába nyomja. Ezenkívül a 89 biztosítócsap át van dugva egy 92 tárcsán, amely a 86 tengelykapcsolórúdhoz szintén azzal kényszerűen együtt elfordulóan hozzá van kapcsolva; a 92 tárcsában a 89 biztosítócsap számára egy 93 furat van kialakítva.

A 39a. ábrán a 24 biztosítószerkezet blokkolt állása van metszetben ábrázolva. Látható, hogy a 89 biztosítócsapot a 90 rugó ereje a 92 tárcsa 93 furatán át az 5 fogantyú 91 fedelében lévő 94 blokkolóüregbe nyomja. A 94 blokkolóüreg felfelé, vagyis a 25 kézikar irányába nyitott. A 4 keverőedényre felhelyezendő 9 fedő egy lefelé kiálló 95 csappal van ellátva, amely a 9 fedő felhelyezett állapotában felülről belemegy a 94 blokkolóüregbe. Ennek következtében a 89 biztosítócsap a 39. ábra szerinti kioldott állásba kerül, amelyben a 25 kézikart már el lehet fordítani. A 25 kézikar elfordításakor természetszerűleg a kalapácsfej alakú 88 kapcsolóvég is elfordul. Az elfordítás szöge előnyösen 67°.

Ez a szerkezeti felépítés különösen előnyös, mert a működtetőelemek között nincs relatív mozgás, így kopásra nem kell számítani. A 24 biztosítószerkezetet az 5 fogantyúról komplett egységként le lehet venni, illetve arra ismét vissza lehet helyezni. A komplett 24 biztosítószerkezet az 5 fogantyú említett 91 fedeléhez van rögzítve, a 91 fedelet pedig az 5 fogantyúhoz lehet rögzíteni például hátul beakasztással, elöl meg egy 96 rögzítőcsavarral.

A 40., 40a. és 40b. ábrán egy harmadik kiviteli alakú biztosítószerkezet látható. A 86 tengelykapcsolórúdnak a 25 kézikar felé eső részén az 5 fogantyú 91 fedele alatt egy 150 reteszelőnyúlvány van, amely egy blokkolóállásban (40a. és 40b. ábra) a 4 keverőedény z középtengelye irányába néz. Blokkolóállásban a 150 reteszelőnyúlvány egy 152 reteszelőkulissza 151 blokkolóüregében foglal helyet. A 152 reteszelőkulissza lényegében véve két részből áll: egy 154 lapból, amely a 86 tengelykapcsolórúdra merőleges, és amelyben a 151 blokkolóüreg van, valamint egy szárból, amely a 154 lapból indul ki, és azzal szöget zár be. A 152 reteszelőkulissza szára a 152 reteszelőkulisszát a 91 fedél alatt egy 153 csap útján elfordíthatóan tartja. A 154 lap közepén a 86 tengelykapcsolórúd átvezetésére egy 155 furat van kialakítva. A sugárirányú 151 blokkolóüreg a 91 fedéllel átellenes oldalon a 155 furatból indul ki.

A 155 furatnak a 151 blokkolóüreggel átellenben lévő oldalán egy további 156 áttörés található, amelyen egy 157 csap van átdugva. A 157 csap szabad vége egy gyűrű alakú karimával van ellátva, amely a 157 csapra húzott 158 nyomórugót alátámasztja. A 158 nyomórugónak a karimával ellentétes vége a 152 reteszelőkulissza alsó végét támadja, így a 152 reteszelőkulisszára az 5 fogantyú 91 fedelének alsó oldala irányába mutató rugóerő hat. Ez azt jelenti, hogy a 152 reteszelőkulissza állandóan elő van feszítve egy 150 reteszelőnyúlványt blokkolóállás irányába.

Ebben az állásban - amint a 40a. és 40b. ábrán látható - a 86 tengelykapcsolórudat nem lehet elfordítani a kézikarral, mert a 150 reteszelőnyúlvány a 151 blokkolóüregben ül, és az megakadályozza az elfordítását.

Ahhoz, hogy a 86 tengelykapcsolórudat el lehessen fordítani, a 9 fedőt fel kell helyezni a 4 keverőedényre. A 9 fedő a 14 tartónyúlványa alatt két 159 működtetőnyúlvánnyal van ellátva, amelyek a 9 fedő felhelyezett állapotában az 5 fogantyú 91 fedelében kialakított 160 furatokba behatolnak, és a 152 reteszelőkulisszának nyomódnak. Ezáltal a 152 reteszelőkulissza a 153 csap körül a 158 nyomórugó rugóereje ellenében elfordul, és így a 151 blokkolóüreg a 150 reteszelőnyúlvány elfordulását már nem akadályozza (lásd a 40. ábrák). A korábban ismertetett kiviteli alakokkal ellentétben ennél a kiviteli alaknál tehát nem a biztosítócsap, illetve a biztosítónyúlvány az, ami elfordítási megengedő állásba megy, hanem a 150 reteszelőnyúlványt blokkoló 152 reteszelőkulissza.

Csakúgy, mint az első kiviteli alak esetén, a 86 tengelykapcsolórúd, pontosabban annak 88 kapcsolóvége egy 38 tengelykapcsoló-alkatrészre hat, amikor a 4 keverőedényt a 3 fészekbe helyezik. A 42. és 43. ábrán a

HU 218 498 Β tengelykapcsoló-alkatrésznek egy második kiviteli alakja van szemléltetve.

Látható, hogy a 38 tengelykapcsoló-alkatrész egy bütykös 97 tengelyre felülről rátolt 98 tengelykapcsoló-hüvely, és a 98 tengelykapcsoló-hüvely a 97 tengelyen egy 99 rugó ellenében eltolható. A 98 tengelykapcsoló-hüvely és a bütykös 97 tengely - függetlenül a 98 tengelykapcsoló-hüvely függőleges eltolásától egymással alakzáróan állandóan össze van kapcsolva, így a 98 tengelykapcsoló-hüvely forgómozgása átadódik a 97 tengelyre. A 97 tengelyre - hasonlóan az első kiviteli példához -egy 40 feszítőtárcsa van erősítve, amely a 4 keverőedényt megfogó 43 karmantyú két 42 feszítőpofájának szétfeszítésére szolgál.

A 98 tengelykapcsoló-hüvely felső részén egy körbefütó 100 perem van. A 86 tengelykapcsolórúd 88 kapcsolóvégével való alakzáró kapcsolódás végett a 98 tengelykapcsoló-hüvely felső részén egy hasítékszerű 101 fészek van kialakítva. A körbeíutó 100 perem egy 102 blokkolókarimának van ütköztetve, amelyben a kalapácsfej alakú 88 kapcsolóvéggel illeszkedő, alakos - kulcslyukszerű - átvezető 103 nyílás van. A 102 blokkolókarima előnyösen fröccsöntött műanyag alkatrész, amelynek a felső része egy csonka kúp alakú 104 tömítőperemet képez.

A 102 blokkolókarima két sugárirányú 105 pofapárral rendelkezik, amelyek közé az 1 konyhagép 107 házához rögzített 106 csapok nyúlnak be (lásd a 43. ábrát). E megoldás következtében a 102 blokkolókarima elfordulni nem tud, viszont függőlegesen mozogni tud.

A kalapácsfej alakú 88 kapcsolóvég az 1 konyhagép 107 házába egy kör alakú 108 nyíláson lép be, amely alul - vagyis a 102 blokkolókarima felőli oldalon - a 104 tömítőperemével illeszkedve csonka kúp szelvényű.

Amikor a 4 keverőedényt behelyezik a 3 fészekbe, a 88 kapcsolóvég a 107 ház 108 nyílásán, majd utána a 102 blokkolókarima kulcslyukszerű 103 nyílásán átmegy, egészen addig, amíg a 88 kapcsolóvég a 98 tengelykapcsoló-hüvely hasítékszerű 101 fészkébe be nem kerül. Ezután a 98 tengelykapcsoló-hüvely a 102 blokkolókarimával együtt a 99 rugó nyomása ellenében függőlegesen lejjebb tolódik, vagyis a 98 tengelykapcsoló-hüvely és a 102 blokkolókarima a 107 ház 108 nyílásától eltávolodik. Miután a 4 keverőedényt teljesen behelyezték a befogadó 3 fészekbe, következik a 25 kézikar említett elfordítása, aminek nyomán a 86 tengelykapcsolórúd és vele a 88 kapcsolóvég is elfordul. Ugyancsak az alakzáró kapcsolódás miatt a 88 kapcsolóvég elfordulása a 98 tengelykapcsoló-hüvely elfordulását és vele kényszerűen a bütykös 97 tengelynek a 4 keverőedényt megfogó állásba fordulását okozza. A függőleges mozgásban részt vesz a 102 blokkolókarima, de nem fordul el a többi alkatrésszel. A 102 blokkolókarima 103 nyílása és a kalapácsfej alakú 88 kapcsolóvég egymáshoz képest szöget bezáró állásba kerül (lásd a 43. ábrát). Ezáltal a 88 kapcsolóvég ebben az állásban függőleges irányban meg van fogva.

Ha az 1 konyhagép használója a 4 keverőedényt el akarja távolítani, akkor kényszerű szükségszerűség, hogy előtte az a 25 kézikarral visszaállítsa az alapállást, amelyben a 101 fészek és a kulcslyukszerű 103 nyílás, illetve a 88 kapcsoló vég és a kulcslyukszerű 103 nyílás ismét fedésbe kerül. A kalapácsfej alakú 88 kapcsolóvéget csak ezt követően lehet függőlegesen kihúzni a 38 tengelykapcsoló-alkatrészből. Nem fenyeget tehát az a veszély, hogy a használó a 43 karmantyút éppen csak annyira feszíti szét, hogy a 4 keverőedény már kivehető, de a 43 karmantyú még nem pattant be véghelyzetébe. Ha ekkor megkísérelnék a 4 keverőedényt kivenni, akkor a 88 kapcsolóvég a 38 tengelykapcsoló-alkatrészből kihúzódna, az U alakú 44 rugó a 43 karmantyút ismét összeeresztené, és a 4 keverőedény beszorulna. Mivel a tengelykapcsolót ebben az állásban már nem lehet újra összekapcsolni, a 4 keverőedényt többé nem lehet kivenni. A találmány szerinti megoldás kizárja a helytelen kezelést, mert a 86 tengelykapcsolórudat csak akkor lehet kihúzni, ha ütközésig elfordították abba a pozícióba, amelyben a 102 blokkolókarima és a 98 tengelykapcsoló-hüvely 103 nyílása, illetve 101 fészke egymás fölé kerül.

A 42. ábrán látható reteszelőállásban a 107 ház 108 nyílásának tömítése nem aktív. Aktívvá csak a 4 keverőedény kiemelésekor válik, amikor is a 102 blokkolókarima a 104 tömítőperemével a 108 nyílásba nyomódik. A 104 tömítőperem kúpja befekszik a 108 nyílás kúpjába, és azt hatékonyan tömíti. A 98 tengelykapcsoló-hüvely menesztő szerepű 101 fészke felülről le van zárva, így abba víz stb. nem tud behatolni.

Ezenkívül előnyös még, ha sem a 38 tengelykapcsoló-alkatrész, sem pedig a 107 házon átmenő 88 kapcsolóvég nem érintkezik a 107 házzal, amikor a 4 keverőedény be van helyezve. Függőleges irányban a gyártási tűrések kiegyenlítődnek, mert a 38 tengelykapcsoló-alkatrész a 107 házban a 99 rugóval elő van feszítve. Vízszintes irányú tűrések pedig nem vezethetnek a 86 tengelykapcsolórúd és a 107 ház érintkezésére, mert a

108 nyílás lényegesen nagyobb, mint a 86 tengelykapcsolórúd átmérője. Az, hogy a 38 tengelykapcsoló-alkatrész és a 107 ház egymástól függetlenítve van, azért is előnyös még, mert így az 1 konyhagépbe épített mérlegszerkezet pontosan tud mérni.

A 44-49. ábrákon a késes 6 aprítófejnek egy második kiviteli alakja van szemléltetve önállóan és beépített állapotban.

A 6 aprítófejnek négy 110 kése van, amelyek egy

109 hajtótengely körül sugárirányban, egymástól rendre 90°-ra vannak elhelyezve. Két egymással szemben lévő

110 kés a 109 hajtótengelytől merőlegesen indul, majd lefelé - helyére illesztve a 67 keverőedény-fenék irányába - meg van hajlítva. A másik két 110 kés lényegében véve vízszintes. A 110 kések, illetve a 6 aprítófej egy menetes 111 rögzítősapkával van a 109 hajtótengelyre erősítve. Alii rögzítősapka felső oldalán a már említett 85 menesztőcsonk van kialakítva.

A 109 hajtótengelyt egy 112 aprítófej csapágy tartja elforgathatóan, amely alatt a 109 hajtótengely a már szintén említett 20 tengelykapcsoló-betétben folytatódik.

A 6 aprítófej a 112 aprítófej csapággyal üzemszerűen nem oldható módon van összeszerelve. Ezt a szer12

HU 218 498 Β kezeti egységet felülről helyezik be a 4 keverőedénybe, és közben a 112 aprítófejcsapágy a 67 keveróedényfenékben kialakított 113 kivágásba kerül. A 112 aprítófejcsapágy egy 114 támperemmel van ellátva, amely a 113 kivágás peremére felfekszik. A lényegében véve kör szelvényű 112 aprítófejcsapágy 114 támperem alatti része, amely egyébként kisebb átmérőjű mint a felső rész, két, egymással átlósan szemben lévő 115 ellapítással van ellátva. A 115 ellapításoktól 90°-ra a 112 aprítófejcsapágyból 116 bütykök állnak ki.

A 67 keverőedény-fenék 113 kivágása követi a 112 aprítófejcsapágy alakját. Tehát a 113 kivágásnak is van két ellapított 117 kivágásrésze és a 116 bütykök számára két alakos 118 kivágásrésze.

A 45. ábrán egy 119 keverőedénytalp látható metszetben. A 119 keverőedénytalp előnyösen műanyagból van. A 119 keverőedénytalp külső palástja lényegében véve követi a 67 keveróedény-fenék alakját.

A 119 keverőedény talp közepén egy kör alakú átvezető 120 nyílás van, amelynek az oldalában, egymással szemben két sugárirányú 121 áttörés van. A 120 nyílást felül egy 122 váll veszi körül. A 120 nyílás alul egy lefelé nyúló és a 120 nyílásnál nagyobb átmérőjű 123 fallal van ellátva. A 123 fal peremében, egymással szemben két 124 mélyedéssel van kialakítva. A 123 falnak a 124 mélyedések közötti szakaszai befelé nyúló 125 tájolóorrokkal vannak ellátva.

A 125 tájolóorrok egy 126 tartógyűrűt támasztanak alá, amely függőleges irányban a 125 tájolóorrok és a 120 nyílás alsó oldala közé van fogva. A 126 tartógyűrű nem tud elfordulni, mert az a külső részén két egymással szemben lévő 127 nyúlvánnyal van ellátva, amelyek a 123 fal említett 124 mélyedéseibe nyúlnak. A 126 tartógyűrű és a 120 nyílás alsó oldala között egy 128 hullámrugó van elhelyezve, amely a 126 tartógyűrűt a 125 tájolóorrok irányába nyomja.

Amint említettük, a 6 aprítófejet a 112 aprítófejcsapággyal együtt a 67 keverőedény-fenék 113 kivágásán keresztül illesztik a helyére, ahol a 112 aprítófejcsapágy a 115 ellapítások következtében elfordulás ellen biztosítva van. A 114 támperem és a 67 keverőedény-fenék között egy 129 tömítőgyűrű van, amely a 112 aprítófej csapágy és a 4 keverőedény között axiális irányban tömít, így a 4 keverőedényből nem tud folyadék kilépni. A 112 aprítófejcsapágy 67 keverőedényfenékhez rögzítése végett utána a 119 keverőedénytalpat alulról a 112 aprítófejcsapágynak nyomják, hogy a 116 bütykök a 120 nyílás 121 áttöréseibe kerüljenek. A 126 tartógyűrűben hasonló alakú 130 mélyedések vannak. A 119 keverőedény talp mintegy 180°-os elfordításakor a 116 bütykök ferde ráfutószakasszal ellátott, gyűrű alakú 131 vállak alá kerülnek. A ráfutószakaszok végén egy-egy 132 ütközőbütyök van kialakítva.

A 119 keverőedénytalp a 129 tömítőgyűrűnek meghatározott előfeszítést ad azáltal, hogy a 112 aprítófejcsapágy oldalt kiálló két 116 bütykénél a 112 aprítófejcsapágyat lefelé a 67 keverőedény-fenéknek nyomja. A 119 keverőedénytalp eközben a 67 keverőedény-fenék alsó oldalára támaszkodik. Azért, hogy a nyomóerő közel független legyen a gyártási tűrésektől, a 119 keverőedénytalpban a 126 tartógyűrűből és a 128 hullámrugóból álló, előfeszített támgyűrű rögzítve van. Ez a támgyűrű alakzáróan kapcsolódik a 112 aprítófej csapágy

116 bütykeihez.

A 112 aprítófejcsapágy 67 keverőedény-fenéken való alátámasztására egy másik előnyös megoldás az, hogy a 112 aprítófej csapágy egy radiális peremmel van ellátva, amellyel a 112 aprítófej csapágy mereven felfekszik a 67 keverőedény-fenékre. Ebben az esetben a 129 tömítőgyűrű előfeszítése a perem magasságától függ.

A 119 keverőedénytalp - amint említettük - műanyagból van gyártva, és egyidejűleg a 4 keverőedény felállítására szolgáló felületet is képez. A 119 keverőedénytalp hőmérséklete minden esetben lényegesen kisebb, mint a 4 keverőedény hőmérséklete, így a forró 4 keverőedényt nem hőálló felületre - például fára - is le lehet helyezni.

Az 50-52. ábrákon az 50 párolóbetétnek egy második kiviteli alakja van szemléltetve. Ez a kiviteli alak a 26-31. ábrákon szemléltetett első kiviteli alaktól lényegében véve egy kampó beakasztására szolgáló fészek kapocsszerű kialakításában különbözik.

Főként az 51. ábrán látható, hogy itt egy fecskefarok alakú 133 fészek van alkalmazva, amely lemezalkatrész, és az 57 kiöntóalakzat tájékán van elhelyezve. A 133 fészek felülről nyitott.

Az 50 párolóbetétben lévő 56 áttörések szerepe többek között az, hogy ételt - például rizst - forrásban lévő víz hatásának lehessen kitenni. Ezenkívül folyadékok kiöntésekor a folyadékban lévő szilárd összetevőket az 50 párolóbetét visszatartja.

Amennyiben az 50 párolóbetétet már aprítás - például gyümölcs aprítása - előtt a 4 keverőedénybe helyezik, akkor a lékihozatal megnő, mert a gyümölcs nem tud a 4 keverőedény felső részébe kerülni, és így a 110 kések intenzívebben aprítanak.

Az 53-55. ábrákon a 9 fedőnek, az 50 párolóbetétnek és a 4 keverőedénynek egy második kiviteli alakja van szemléltetve rendre oldalnézetben. Látható, hogy a 9 fedőn - ellentétben az első kiviteli alak 16 reteszelőkampójával - egy 134 borda van kialakítva. A 134 borda egy 135 réssel van ellátva, amelybe a 4 keverőedénynek egy 136 csőre hatol be, amikor a 9 fedőt felhelyezik. A 136 csőr egyben kiöntőcsőr is, amikor a 9 fedő le van véve.

A felhelyezett 9 fedő tehát kétszeresen van biztosítva: egyfelől azáltal, hogy a 136 csőr a 135 résbe kerül, másfelől pedig azáltal, hogy a 14 tartónyúlványt a 25 kézikar U alakú szára közrefogja (vesd össze

39. ábra).

Az 56-58. ábrákon a 78 keverőedény-spatulának egy második kiviteli alakja látható. A 78 keverőedényspatula lényegében véve két részből áll: egy 137 spatulanyélből és egy 138 spatularészből. A 137 spatulanyél és a 138 spatularész külön alkatrészek, és a 138 spatularész előnyösen lágyabb műanyagból van, mint a 137 spatulanyél. A 138 spatularész a 137 spatulanyélre rá van tolva (rugózó homyos kötés).

HU 218 498 Β

A 137 spatulanyélen egy pajzsszerű 139 markolathatároló van kialakítva. Ezenkívül a 78 keverőedény-spatula a 138 spatularészen egy fecskefarok alakú 140 kiemelőnyúlvánnyal van ellátva, amely egy betétedénnyel - például az 50 párolóbetéttel - való együttműködésre szolgál.

Az 50 párolóbetét 4 keverőedényből való kiemelésére tehát használni lehet a 78 keverőedény-spatulát úgy, hogy a fecskefarok alakú 140 kiemelőnyúlványt az ugyancsak fecskefarok alakú 133 fészekbe tolják. Az 59. ábrán a 78 keverőedény-spatula ebben a kiemelési helyzetben látható. A fenti kialakítás révén a 78 keverőedény-spatulával ezenkívül még a 4 keverőedény kiürítésekor az 50 párolóbetétet le lehet szorítani, hogy az ne essen ki.

A 78 keverőedény-spatula alkalmazható még keverés üzemmódban is főként tészta előállításakor. Ekkor a 78 keverőedény-spatulát a 9 fedő 10 nyílásán át a keverendő tésztamasszában tartják.

A 60-61a. ábrákon a 24. és 25. ábra szerinti biztosítószerkezetnek egy további kiviteli alakja látható.

Itt a bütykös 97 tengely alsó végére egy sugárirányban kifelé álló 45’ biztosítókar van erősítve, amelynek a szabad végén egy 161 blokkolókulissza van kialakítva. A 161 blokkolókulissza a 45’ biztosítókar oldalkarját képezi, és felülnézetben körív alakú. A 60a. ábrán jól látható, hogy alól blokkolókulissza a 45’ biztosítókar alsó oldalán van kialakítva.

A biztosítószerkezetek része egy emelőszerűen kialakított 162 billenőkapcsoló, amely csuklósán - elfordíthatóan - a 163 házfalhoz van rögzítve. A rögzítés egy 164 csap útján van megoldva, amelyre még egy

165 forgatórugó is rá van húzva. A 165 forgatórugó egyik vége a 163 házfalra támaszkodik, a másik vége pedig a 162 billenőkapcsoló belső oldalára, így a 162 billenőkapcsoló a 45’ biztosítókartól távolító irányban elő van feszítve.

A 162 billenőkapcsoló szabad vége egy L alakú

166 blokkolóvállal van ellátva, amelynek az egyik

167 szára a 45’ biztosítókar irányába néz. A 166 blokkolóváll alatt egy ugyancsak a 45’ biztosítókar irányába néző 168 működtetőnyúlvány található. A 168 működtetőnyúlvány egy biztonsági 46’ kapcsoló felé néz, amely szintén a 163 házfalhoz van erősítve.

A biztonsági 46’ kapcsolóval ellentétes oldalon a 162 billenőkapcsoló egy 171 mozgatószáron keresztül egy 170 elektromágnesre támaszkodik. A 170 elektromágnes szintén a házhoz van erősítve.

A 60. és a 60a. ábrán az alapállás van ábrázolva, vagyis az az állás, amelyben a biztosítószerkezet még nincs aktiválva, tehát például amikor a 4 keverőedény még nincs behelyezve a 3 fészekbe, illetve a 9 fedő még nincs ráhelyezve a 4 keverőedényre. Ebben az állásban meg kell akadályozni a keverőszerkezet 2 hajtásának vagy a fűtésnek a bekapcsolását. Ez úgy van megakadályozva, hogy a 162 billenőkapcsoló, amelynek a biztonsági 46’ kapcsolót működtetnie kell, a 46’ kapcsoló irányában blokkolva van. Az L alakú 166 blokkolóváll 167 szára ekkor a 161 blokkolókulisszára támaszkodik (lásd a 60a. ábrát). Amennyiben ebben az állásban megkísérelik bekapcsolni a keverőszerkezet 2 hajtását, a 170 elektromágnes meghúz. A 171 mozgatószár megpróbál kitolódni, hogy a 162 billenőkapcsolót a biztonsági 46’ kapcsoló irányába elfordítsa. Ezt azonban - amint említettük - a 161 blokkolókulissza megakadályozza. Tehát a keverőszerkezet 2 hajtását mindaddig nem lehet működésbe hozni, amíg a 4 keverőedényt be nem helyezik, és a 9 fedőt rá nem teszik. A 2 hajtást csak azt követően lehet bekapcsolni, hogy a 24 biztosítószerkezetet működtették, és így a bütykös 97 tengelyen lévő 45’ biztosítókart elfordították a 61. és a 61a. ábrán szemléltetett állásba. A 161 blokkolókulissza elhagyja a 162 billenőkapcsoló előtti területet, és így a 162 billenőkapcsoló a 171 mozgatószár által reá gyakorolt erő hatására a 164 csap körül elfordul. Az elfordulás során a 168 működtetőnyúlvány működteti a biztonsági 46’ kapcsolót.

A biztonsági 46’ kapcsoló lehet például egy záróérintkezővel ellátott kapcsoló, amely működtetéskor a 2 hajtás áramkörét zárja. A 46’ kapcsoló azonban úgy is működhet, hogy csupán egy impulzust ad az 1 konyhagép elektronikájának, amely ennek hatására engedélyezi a 2 hajtás bekapcsolását.

A 162 billenőkapcsoló elfordított állásában egyúttal reteszeli a 45’ biztosítókart a 61. ábra szerinti biztosítóállásban. Ezáltal a 45’ biztosítókart a 24 biztosítószerkezettel, illetve a bütykös 97 tengellyel csak akkor lehet ismét alapállásba vinni, ha a 162 billenőkapcsoló eredeti állásába visszakerül. A 45’ biztosítókar ennél a kiviteli alaknál két ponton van blokkolva. Egyfelől a 162 billenőkapcsoló L alakú 166 blokkolóválla a 167 szárával a 45’ biztosítókart annak 161 blokkolókulisszájánál blokkolja, másfelől pedig a másik szárával a 45’ biztosítókamak a 161 blokkolókulisszán túlnyúló végét blokkolja.

A 162 billenőkapcsolót csak akkor lehet a 45’ biztosítókart feloldó állásba visszafordítani, ha a 170 elektromágnes elenged, és így a 165 forgatórugó ereje érvényesülni tud. Ehhez először is a 2 hajtást és adott esetben a fűtést ki kell kapcsolni. A 170 elektromágnes azonban csak akkor enged el, amikor a 6 aprítófej teljesen megáll. Ezzel összefüggésben a keverőszerkezet 2 hajtásánál vagy a 6 aprítófejnél egy fordulatszám-érzékelő lehet elhelyezve, amely csak a 110 kések teljes nyugalmi állapotba kerülésekor szakítja meg a 170 elektromágnes áramellátását. A 171 mozgatószár ettől kezdve már nem fejt ki erőt a 162 billenőkapcsoló irányában. A 165 forgatórugó a 162 billenőkapcsolót visszafordítja alapállásába, közben pedig a 168 működtetőnyúlvány elhagyja a biztonsági 46’ kapcsoló tájékát, a 166 blokkolóváll pedig a 45’ biztosítókar tájékát. Ezután a 45’ biztosítókart már el lehet fordítani, és így a 4 keverőedényt összeszorítva tartó 43 karmantyút is szét lehet feszíteni.

Elképzelhető egy olyan megoldás is, amelynél attól kezdve, hogy az 1 konyhagépet bekapcsolják, a 170 elektromágnes állandóan be van húzva, és a 162 billenőkapcsoló alapállásban állandóan a 161 blokkolókulisszának nyomódik. Ebben az esetben a 45’ biztosítókar 61. és óla. ábrán látható biztosítóállása csak úgy szüntethető meg, hogy az 1 konyhagépet teljesen kikap14

HU 218 498 Β csolják, amire a 170 elektromágnes elejt, és kioldja a 162 billenőkapcsolót.

Végezetül az 1 konyhagépnek van egy 141 fedődugója is, amely a 62. és a 63. ábrán látható. A 141 fedődugó henger alakú üreges test, amelynek van egy 142 tetője. A 141 fedődugó a külső palástján körülbelül fél magasságban egy gyűrű alakú 143 peremmel van ellátva, amelynek a szelvénye hozzávetőleg háromszög alakú. A 143 perem külső átmérője kissé nagyobbra van méretezve, mint a 9 fedő 10 nyílásának átmérője. Ezenkívül a 143 perem magasságában a kerület mentén egymástól egyenlő távolságra három 144 támasztóbütyök van kialakítva; ezek a 144 támasztóbütykök a 143 peremre felfelé és lefelé szimmetrikusak. A 144 támasztóbütykök radiális mélysége megegyezik a 143 perem vastagságával.

A 141 fedődugó szerepe a 9 fedő 10 nyílásának lezárása. A 9 fedőre helyezett 141 fedődugó a 144 támasztóbütykökkel támaszkodik a 10 nyílás peremére, miközben egy gyűrű alakú 145 rés alakul ki, amelyen keresztül a góz távozni tud (lásd a 64. ábrát).

A 141 fedődugó előnyösen átlátszó műanyag alkatrész.

Claims (61)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Konyhagép (1) keverőedénnyel (4) és egy keverőedényben (4) lévő keverőszerkezetet forgató hajtással (2), ahol a keverőedény (4) alsó zónájának (a) vízszintes nyíláskeresztmetszete kör alakú, azzal jellemezve, hogy a keverőedény (4) felső vízszintes nyíláskeresztmetszete ellipszis alakú, és a felső nyíláskeresztmetszet geometriai középpontja (19’) az alsó nyíláskeresztmetszet geometriai középpontjához (19) képest egy vízszintes (x) tengely mentén oldalirányban el van tolva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezzve, hogy a konyhagép keverőedényének (4) az oldalán egy fogantyú (5) van kialakítva, a felső nyíláskeresztmetszet középpontja (12) a fogantyútól (5) távolabb van, mint az alsó nyíláskeresztmetszet középpontja (11).
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keverőedény (4) hengeres alakú alsó zónájában (a) és egy kúp alakú középső zónájában (b) a nyíláskeresztmetszet lényegében véve kör alakú, míg a felső zónában (c) ellipszis alakú.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keveróedény (4) fala függőleges metszetben a felső nyíláskeresztmetszet középpontjának (12) eltolási irányában görbén hajlik.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keveróedény (4) belső falának (23) felülete vízszintes metszetben egy befelé kiugró lépcsővel (21) van ellátva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a lépcső (21) a másik oldalon laposan kifutva a falba (23) megy át.
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a lépcső (21) a keverőedény (4) középső és felső zónájában (b, c) van kialakítva.
8. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keverőedényben (4) lépcső (21) csak az egyik oldalon van kialakítva.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy keverőedénye (4) egy fedővel (9) rendelkezik, és amely konyhagépben (1) a keverőedény (4) számára egy befogadófészek van kialakítva, a fogantyúnál (5) egy elfordítható biztosítószerkezet (24) van, amely a keverőedény (4) befogadófészekben való és a fedő (9) keverőedényen (4) való biztosítására is alkalmasan van kialakítva.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a biztosítószerkezet (24) csak rátett fedő (9) esetén működtethető.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy egy tengelykapcsolórúd (86) egy reteszelőnyúlvánnyal (150) van ellátva, amely egy reteszelőkulisszával (152) elfordulást blokkol va/szabaddá téve együtt működik.
12. 12. A 11. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a reteszelőkulissza (152) elfordíthatóan csapágyazva van.
13. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a reteszelőkulissza (152) a keverőedény (4) fedőjén (9) kialakított működtetőnyúlvány (159) által elfordulást szabaddá tevő állásba kerül.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a reteszelőkulissza (152) egy blokkolóüreggel (151) rendelkezik, amelybe reteszelőállásban a reteszelőnyúlvány (150) beleakad.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a fedő (9) ráhelyezésekor egy biztosítócsap (27) elfordulást szabaddá tevő állásba lenyomódik.
16. 16. A 15. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a biztosítócsap (27) meg van vezetve egy tengelykapcsolórúdként funkcionáló hüvelyben (26), amely a biztosítócsapnak (27) egy biztosítónyúlványa (28) számára nyílással van ellátva és a biztosítószerkezetnek (24) egy kézikaijával (25) mereven össze van kapcsolva.
17. 17. A 11-16. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsolórúd (86) alsó végében egy üreg (36) van kialakítva, amely a keverőedényt (4) befogadó fészeknek (37) egy tengelykapcsoló-alkatrészével (38) alakzáróan kapcsolódik.
18. 18. A 15-17. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a biztosítócsap (89) mint emelőnyúlvány a tengelykapcsolórúddal (86), azzal kényszerűen együtt elfordulóan össze van kapcsolva.
19. 19. A 15-18. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a biztosítócsap (89) egy, a tengelykapcsolórúdon (86) lévő rugóval (90) alá van támasztva.
20. 20. A11-19. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsolórúd (86) a fogantyúban (5) görbe alakú, és a görbület lényegében véve a keverőedény (4) középtengelye (z) felé irányul.

    HU 218 498 Β
21. 21. A 11-20. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsolórúdnak (86) két görbülete van, egy a fogantyú (5) felső részében, egy pedig a fogantyú (5) alsó részében.
22. 22. A 11 -21. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsolórúd (86) alul egy, a fogantyúból (5) kiálló kapcsolóvéggel (88) rendelkezik.
23. 23. A 22. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóvég (88) kalapácsfej alakú.
24. 24. A 17-23. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keveróedény (4) befogadófészkében (3) egy tengelykapcsoló-alkatrész (38) van kialakítva, amely a tengelykapcsolórúd (86) kapcsolóvégével (88) kapcsolódni tud.
25. 25. A 17-24. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keverőedény (4) biztosítószerkezetének (24) működtetésekor - elfordításakor - a befogadófészek (37) tengelykapcsoló-alkatrésze (38) a keveróedény (4) befogadófészekben (37) való erőzáró megfogását váltja ki.
26. 26. A 17-25. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsoló-alkatrész (38) a tengelykapcsolórudat (86) összekapcsolja egy bütykös tengellyel (97), amely a keverőedény (4) befogadó fészekben (37) való megfogásának aktiválására alkalmasan van kialakítva.
27. 27. A 17-26. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsoló-alkatrész (38) a bütykös tengelyre (97) felülről rátolt tengelykapcsoló-hüvelyként (98) van kialakítva.
28. 28. A 27. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsoló-hüvely (98) a bütykös tengelyen (97) egy rugó (99) ellenében függőlegesen eltolható.
29. 29. A 27. vagy 28. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsoló-hüvely (98) egy blokkolókarimával (102) van ellátva, amely a tengelykapcsoló-hüvellyel (98) függőlegesen csatolva van, de ahhoz képest relatíve elfordítható.
30. 30. A 29. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a blokkolókarima (102) egy alakos nyílással (103) van ellátva, amely a tengelykapcsolórúd (86) kapcsolóvégének (88) kalapácsfej alakjával illeszkedik.
31. 31. A 29. vagy 30. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a blokkolókarima (102) felül egy tömítőperemet (104) képez, amely a konyhagép (1) házával (107) tömítően együtt működik.
32. 32. A 31. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a tömítőperem (104) a keverőedény (4) kivételekor aktívvá válik, a keverőedény (4) behelyezésekor pedig inaktiválódik.
33. 33. A 17-32. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsoló-alkatrész (38) egy feszítőtárcsával (40) van összekapcsolva, amely működtetéskor egy, a keverőedényt (4) a befogadófészekben (3, 37) összeszorítva tartó szorítóelem előfeszítő erőit felszabadítja.
34. 34. Az 1-33. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a biztosítószerkezettel (24) egy biztosítókar (45, 45’) is össze van kapcsolva, amelynek a mozgása egy biztonsági kapcsolót (46,46’) működtet.
35. 35. A 34. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a biztosítókar (45, 45’) mozgása a biztonsági kapcsoló (46,46’) útján detektálható.
36. 36. A 34. vagy 35. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a biztonsági kapcsoló (46’) egy, a biztosítókarral (45’) együtt működő külön billenőkapcsolóval (162) működtethető.
37. 37. A 34-36. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a biztosítókar (45’) egy blokkolókulisszával (161) rendelkezik, amely a biztosítókar (45’) elfordulási szögének függvényében a biztonsági kapcsoló (46’) billenőkapcsolóval (162) történő bebillentőműködtetését teszi lehetővé.
38. 38. A 36. vagy 37. igénypont bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a billenőkapcsolóra (162) a működtetőállásában erőhatásnak van kitéve a keverőszerkezet-hajtás (2) forgómozgásának és/vagy egy késes aprítófej (6) forgómozgásának függvényében.
39. 39. A 36-38. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a billenőkapcsolóra (162) ható erőt egy elektromágnes (170) fejti ki.
40. 40. A 34-39. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a biztosítókar (45, 45’) biztosítóállásában reteszelhető.
41. 41. A 34-40. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keverószerkezet és adott esetben egy Iutőbetét aktiválása a biztosítókar (45, 45’) biztosítóállásba való forgatásához van kötve.
42. 42. Az 1-41. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keverőedény (4) fedője (9) egy réssel (135) ellátott bordával (134), a keverőedény (4) pedig egy csőrrel (136) rendelkezik, és a csór (136) a felhelyezett fedő (9) résébe (135) belenyúlik.
43. 43. Az 1-42. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy van egy párolóbetétje (50) , amely a keverőedény (4) fedőjével (9) letakartan a keverőedénybe (4) helyezhető.
44. 44. A 43. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a párolóbetét (50) egy lényegében véve kúpos vagy henger alakú fallal (51), továbbá egy, a falra (51) lényegében véve merőleges irányú karimával (53) rendelkezik.
45. 45. A 43. vagy 44. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a párolóbetétnek (50) mind a fala (51), mind a karimája (53) áttörésekkel (56) van ellátva.
46. 46. A 43-45. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a párolóbetéten (50) egy támfülecsként szolgáló kereszttag (58) van kialakítva.
47. 47. A 44-46. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a párolóbetét (50) karimájának (53) körvonala ellipszis alakú.
48. 48. A 44-47. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a karima (53) körvonala ellipszisének geometriai középpontja (55) a párolóbetét (50) fala (51), illetve feneke (52) geometriai középpontjához (54) képest el van tolva.

    HU 218 498 Β
49. 49. Az 1 -48. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy egy keverőfeltéttel, főként egy habverőként (64, 80) kialakított keverőfeltéttel rendelkezik, a keverőfeltét, főként habverő (64, 80) vagy keverőlapát (82) egy, a keverőszerkezet aprítófejére (6) felhelyező tengelykapcsoló-fészekkel (81) van ellátva.
50. 50. A 49. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keverőfeltét egy áttört vázszerkezetű keverőlapát (82).
51. 51. A 49. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keverőfeltét egy habverő (80), amely forgástengelyére merőleges lapátkákkal (83) van ellátva.
52. 52. Az 1-51. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy az apítófej (6) egy aprítófejcsapággyal (112) üzemszerűen oldhatatlan módon össze van kapcsolva, és az aprítófej csapágyat (112) a keverőedény-fenéken (67) átvezetve a keverőedényhez (4) lehet rögzíteni.
53. 53. Az 52. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy az aprítófejcsapágy (112) egy kívülről ellentartó keverőedénytalp (119) segítségével van a keverőedény-fenékhez (67) rögzítve.
54. 54. Az 53. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keverőedénytalp (119) az aprítófejcsapágyhoz (112) bajonettzárszerűen reteszelhető.
55. 55. Az 53. vagy 54. igénypont szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keverőedénytalp (119) műanyag alkatrész.
56. 56. Az 1-55. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy tartozéka egy keverőedény-spatula (78), amely egy betétedénnyel, célszerűen a párolóbetéttel (50) való együtt működésre alkalmasan kialakított kiemelőnyúlvánnyal (140) van ellátva.
57. 57. Az 56. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a kiemelőnyúlvány (140) fecskefarok alakú.
58. 58. Az 56. vagy 57. igénypont bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a kiemelőnyúlvány (140) a keverőedény-spatula (78) felső részén, lényegében véve annak egy spatularészéhez (138) csatlakozóan van kialakítva.
59. 59. Az 56-58. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keverőedény-spatula (78) egy spatulanyéllel (137) rendelkezik, és a spatulanyélen (137) egy pajzsszerű markolathatároló (139) van kialakítva.
60. 60. Az 56-59. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a keverőedény-spatula (78) két részből van kialakítva, amelyek közül egyik a külön kialakított spatularész (138).
61. 61. Az 1-60. igénypontok bármelyike szerinti konyhagép, azzal jellemezve, hogy a betétedény, célszerűen párolóbetét (50), egy fülecsszerű fészekkel (133) van ellátva, amely fecskefarok alakú.