HU217698B - Csőelzáró szerelvény csővezeték belsejének lezárására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya csőelzáró szerelvény csővezeték belsejéneklezárására, amely csővezetékben belépőnyílás van. A találmány lényege,hogy a szerelvénynek (14) függőlegesen álló, cső alakú háza (20) van,amelynek alsó végénél csővezetékhez (10) csatlakoztató eszköze van acsővezetékben lévő nyílással közlekedve, továbbá hosz- szúkás,függőleges, hengeres működtetőrúdja (28) van, amelynek alsó végén acsővezeték lezárására való záróelem (30) van, miután egy nyílásonkeresztül a csővezetékbe be van vezetve, továbbá a ház (20) felsővégéhez erősített, a házat lezáró záróeleme (24) van, amelyben aműködtetőrudat (28) tömítetten és csúsztathatóan befogadó nyílás van,valamint a működtetőrúdon (28) csúsztathatóan elhelyezett munkahengere(26) van, amelynek alsó vége a ház (20) záróeleméhez (24) vanrögzítve, a működtetőrúd (28) pedig a munkahenger (26) felső végén átkinyúlik, a működtetőrúdhoz (28) a munkahenger (26) fölött azáróelemet pozicionáló eszközök vannak rögzítve, továbbá amunkahengert (26) működtető elemei vannak, hogy a működtetőrudat (28)tengelyirányban előrefelé mozgassák, és ily módon a záróelemet (30) acsővezeték (10) belsejébe vezessék és a csővezetékből valóvisszahúzását lehetővé tegyék. ŕ

Description

A találmány tárgya csőelzáró szerelvény csővezetékek belsejének lezárására, amely csővezetéknek belső hengeres felülete van, és bevezetőnyílással van áttörve, amelynek átmérője lényegében a csővezeték belső hengeres felületének átmérőjével azonos.

Ismeretesek berendezések, amelyekkel a csővezeték falában nyílásokat lehet kialakítani még akkor is, ha a csővezeték gáz- vagy folyadéknyomás alatt van. Ilyen berendezéseket, amelyekkel nyomás alatti csővezetékekben nyílásokat lehet kialakítani, ismertetnek az US 3.614.252 számú, a 4.579.484 számú és a 4.880.028 számú szabadalmi leírások. Ezeket jelen leírásba beépítettük.

Annak érdekében, hogy folyadék- vagy gáznyomás alatti csővezeték egy részén a nyomást megszüntessék, miután azt a fenti szabadalmi leírásokban ismertetett egyik típusú csapológéppel megcsapolták, gyakran szükség van arra, hogy a csővezeték belsejét lezárják. Általában csővezetékek fektetésekor a csővezetékekbe szelepeket építenek be ott, ahol szükség lesz arra, hogy a csővezetékben áramló folyadék vagy gáz áramlását leállítsák vagy szabályozzák, de sok esetben szükség lehet arra, hogy megszüntessék az áramlást a csővezeték olyan szakaszán, amelyben nincsen ebből a célból előre beépített szelep. A találmány feladata olyan berendezés létrehozása, amely ezt a szerepet be tudja tölteni. Ismeretesek már olyan megoldások, amelyekkel a csővezeték belsejét el lehet dugaszolni csőelzáró szerelvény segítségével, a csővezeték falában kialakított nyíláson keresztül. Ilyen megoldásokat ismertetnek az US 3.665.966 és a 3.626.475 számú szabadalmak.

A találmány feladata ilyen fajtájú csőelzáró szerelvények tökéletesítése. Ennek rendkívüli jelentősége van, különösen olyan csővezetékek esetében, amelyekben jelentős folyadék- vagy gáznyomás uralkodik.

A találmány csőelzáró szerelvényre vonatkozik, amellyel olyan cső belsejét lehet lezárni, amelynek belső hengeres felülete van. A csövön belépőnyílás van, amelynek átmérője lényegében egyenlő vagy kisebb a cső belső hengeres felületének átmérőjével. A csőelzáró szerelvénynek függőlegesen álló, cső alakú háza van, amelynek alsó végénél karima vagy más eszköz van, amellyel a csővezetékben lévő nyílással közlekedő, nyereg alakú vagy más alakú szerelvényhez csatlakoztatható. A normál üzemelésnél a folyadék- vagy gáznyomás alatt lévő csőbe egy nyílást készítünk, és egy szelepet rögzítünk a cső nyílását körülvevő karimához. A zárószerelvény háza a szelep tetejéhez van csatlakoztatva úgy, hogy amikor a szelep nyitva van, akkor a ház belseje és a cső belseje között a nyíláson keresztül kapcsolat van. A ház felső végéhez záróelem van forgathatóan rögzítve. A ház záróeleme cső alakú elem, amelynek egy darabból álló, levágott, gömb alakú külső átmérője, azaz gömbrésze van, amelyben átmenőhengeres nyílás van. A cső alakú ház felső végében a gömbrész számára ülés van és egy zárólap, amely a záróelemet a gömbüléssel érintkezésben tartja. A záróelemben teleszkópszerűen mozgó, hosszúkás, függőleges, hengeres működtetőrúd van. A működtetőrúd alsó végéhez tömítőelem van rögzítve. A záróelemnek különböző alakja lehet.

Az egyik kivitel szerint a záróelem elasztomer kupakból áll, amely egy tömítőfejhez van rögzítve, és ez utóbbi a működtetőrúd alsó végéhez van csatlakoztatva. A működtetőrúd úgy helyezhető el, hogy a tömítőfejet a cső belsejébe vigye a belépőnyíláson túl, és ily módon a cső belsejét lezárja.

Egy másik kivitelnél a záróelem feje elasztomer kupakot tartalmaz, amelyet lap hordoz. A lap mozgathatóan van a működtetőrúd fejéhez csatlakoztatva a működtetőrúd alsó végénél. A lapnak lefelé nyúló lába van. A lapban lévő ferde rések segítségével és a működtetőrúd feje által alátámasztott görgők segítségével a lap előre elmozdul, amikor a működtetőrudat lefelé kényszerítjük úgy, hogy a láb a cső alsó, belső felületével érintkezik. A lap előre való mozgása, amikor is az elasztomer kupak szendvicsszerűen a lap és a homloklap között helyezkedik el, az elasztomer kupakot sugárirányban a cső belső fala felé kényszeríti, hogy a cső belsejét a folyadékáramlással szemben lezárja. Ez megnövelt tömítőhatást hoz létre nagyon kis folyadéknyomás esetén és/vagy nem kívánt belső körülmények között.

Egy harmadik kivitelnél a zárószerelvény feje összehajtogatható. A fej két félből áll, mindegyik fél a hengeres kupak egy részét tartalmazza. A fej össze van hajtogatva és ez után be van illesztve a cső belsejébe egy nyíláson keresztül, amelynek átmérője a cső belső átmérőjének körülbelül 70%-a. Ezután a fejet széthajtogatjuk, hogy a lezárandó cső belsejében dugót képezzen a gáz-, illetve folyadékáramlás ellenében. Ha összehajtogatott fejet alkalmazunk, a működtetőrúd is két részből áll, egy külső cső alakú részből és egy belső rúdból. A működtetőrúd külső és belső részének felső végénél alkalmazott fogantyúkkal az összehajtogatható tömítőfej két felét kezelni lehet, hogy a tömítőfejet az összehajtogatott helyzetből a kihajtogatott helyzetbe, illetve fordítva mozgassuk.

A találmány egyik kivitelénél a működtetőrúd és a fej függőleges helyzete kézzel szabályozható a kezelőszemély által oly módon, hogy az lenyomja a működtetőrudat, hogy ezáltal a zárószerelvény tömítőfejét a csővezetékbe vigye be, vagy felfelé nyomja a működtetőrudat, hogy a tömítőfejet a cső belsejéből a tömítőfej házának belsejébe juttassa. Ez a rendszer jól működik, ha olyan csöveket kell lezárni, amelyekben viszonylag kis folyadék- vagy gáznyomás van. Ha azonban olyan csövet kívánunk lezárni, amelyben a nyomás nagyobb, akkor nehéz a működtetőrudat kézzel mozgatni. Ennek az az oka, hogy a folyadék- vagy gáznyomás felfelé ható erőt fejt ki a működtetőrúdra, amely egyenesen arányos a nyomással és a működtetőrúd keresztmetszetével. Ennek a problémának a megoldására a találmány értelmében munkahengert alkalmazunk. A munkahenger a ház záróelemének felső végéhez van csatlakoztatva, és teleszkópszerűen fogadja magába a működtetőrudat. A működtetőrudat körülvevő működtetőelemek és az ezekre erőt kifejtő mgók segítségével fogantyút alkalmazhatunk, amely erőt fejt ki a működtetőelemek, illetve a munkahenger háza és a felső működtetőelem között, hogy a működtetőrudat lépésenként mozgassuk. A fogantyú egyik helyzetében a működtető2

HU 217 698 Β rúd lefelé mozgatható, hogy a fejet a cső belsejébe bevezesse. A fogantyú egy másik helyzetében a működtetőrúd felfelé mozgatható, hogy a tömítőfejet a cső belsejéből kivegye és a zárószerelvény házába vezesse be.

Előnyösen a munkahengemek a húzást beállító eleme van, hogy a működtetőrudat a nehézségi erő ellenében felfelé mozgató erőt be lehessen állítani.

A csőelzáró szerelvény egy másik előnyös megoldásánál szorítóelemeket alkalmazunk, vagy a záróelem felső végénél, ha nem alkalmazunk munkahengert, vagy ha munkahengert alkalmazunk, akkor annak felső végénél úgy, hogy a kezelőszemély a működtetőrudat meghatározott helyzetekben tudja rögzíteni, és a később ismertetendő kilinccsel a záróelemhez képest félig rögzített forgáshelyzetbe tudja reteszelni.

Ahhoz, hogy a tömítőfejet be tudjuk vezetni a cső belsejébe, amely nyílással van ellátva, a tömítőfejet a nyíláson túl kell a csőbe bevezetni, hogy tökéletes szigetelést lehessen elérni a tömítőfej 360°-os kerületén. Ebből a célból a működtetőrudat a cső belseje felé kell tudni elfordítani a cső belsejének abba az irányába, amelyben a zárószerelvényt kell elhelyezni. A találmány egy fontos jellemzője szerint eszközöket alkalmazunk a működtetőrúd reteszelésére egy előre meghatározott szöghelyzetben a házhoz képest úgy, hogy ebben a helyzetben maradjon a csőelzárás teljes folyamán.

A találmány egy másik jellemzője szerint összehajtogatható fejet alkalmazunk, amelynek a fejet nem összehajtogatott helyzetben reteszelő eszköze van a cső lezárása érdekében, vagy az összehajtogatott fejet reteszelő eszköze van, amikor a kezelőszemély a fejet a cső belsejéből el akarja távolítani. Ez az eszköz a fej reteszelésére összehajtogatott vagy széthajtogatott helyzetben egy pár fogantyúval vezérelhető, amely a működtetőrúd külső és belső részének felső végéhez van csatlakoztatva. Részletesebben, az összehajtogatható fej működtetésére egy fogantyút alkalmazunk, amely a működtetőrúd cső alakú külső részéből sugárirányban nyúlik ki, és egy második fogantyút, amely a működtetőrúd belső hengeres részéből nyúlik ki sugárirányban, és ahhoz van rögzítve. Ha a fogantyúk valamelyikét a hosszanti tengelyük körül forgatjuk, az visszahúz egy csapot, amely egyébként a fogantyúkat egymáshoz képest előre meghatározott helyzetben reteszeli.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a csővezeték nézete, amelyhez egy karima van csatlakoztatva, és ez a csővezeték beömlőnyílásához csatlakozik. A karima szendvics típusú szelepet hordoz, amely a beömlőnyílást nyitja vagy zárja. A szelepre csőelzáró szerelvény háza van szerelve, és a házon munkahenger van. A házban és a munkahengerben teleszkópszerű működtetőrúd van, amely tömítőfejet juttat be a csőbe a beömlőnyíláson keresztül. A tömítőfej elhelyezhető úgy, hogy tömítse a csővezetéket az abban áramló folyadék- vagy gázáramlással szemben.

A 2. ábrán nagyobb léptékben az 1. ábra szerinti cső belsejének tömítésére való csőelzáró szerelvény látható a cső tengelyére merőleges síkban vett hosszmetszetben, amikor is a ház fél nézet fél metszetben van ábrázolva. A cső ezen az ábrán nem látható.

A 3. ábra a 2. ábra 3-3 irányából vett nézet. A csőelzáró szerelvény háza fél nézet fél metszetben van ábrázolva, a munkahengert eltávolítottuk, hogy a belső részek jobban láthatók legyenek.

A 4. ábrán a működtetőrúd látható szétszedett állapotban, amelyet az összehajtható tömítőfejjel együtt használunk. Az összehajtható tömítőfej a működtetőrúd alatt látható, és a kézi vezérlőeszközök, amelyekkel a működtetőrúd külső és belső részei forgathatók, a működtetőrúd fölött láthatók. A 4. ábra szerinti működtetőrúd olyan, mint amilyet az 1., 2. és 3. ábrákon ábrázoltunk.

Az 5. ábra a 4. ábra 5-5 vonala mentén vett felülnézet, amelyen a felső fogantyú összekötő darabja látható, amely a működtetőrúd belső részéhez kapcsolódik.

A 6. ábra a 4. ábra 6-6 vonala mentén vett felülnézete, amely az alsó fogantyú összekötő darabját mutatja, amely a működtetőrúd külső, cső alakú részéhez van rögzítve.

A 7. ábrán a felső fogantyú összekötő darabjának egy része látható kinagyítva metszetben, amelyen a fogantyú forgatóeszköze látható.

A 8. ábrán a tömítőfej egyik fele látható nézetben, a cső alakú rész pedig, amellyel a külső működtetőrúd alsó végéhez csatlakoztatható, metszetben van ábrázolva.

A 9. ábrán a tömítőfej másik felének a nézete, a cső alakú rész pedig, amellyel a belső működtetőrúd alsó végéhez csatlakoztatható, metszetben van ábrázolva.

A 10. ábra a tömítőfej egyik felének elölnézete a

8. ábra 10-10 vonala irányából nézve.

All. ábra a tömítőfej másik felének elölnézete a

9. ábra 11-11 vonala irányából nézve.

A 12. ábra a tömítőfej 8. és 10. ábrán látható egyik felének perspektivikus képe.

A 13. ábra a tömítőfej 9. és 11. ábrán látható másik felének perspektivikus képe.

A 14. ábra a működtetőrúd felső működtetőelemének perspektivikus képe.

A 15. ábra a 14. ábrán látható felső működtetőelem felülnézete.

A 16. ábra a 15. ábra 16-16 vonala mentén vett metszet.

A 17. ábra a működtetőrúd alsó működtetőelemének perspektivikus képe.

A 18. ábra a 17. ábra szerinti alsó működtetőelem felülnézete.

HU 217 698 Β

A 19. ábra a 18. ábra 19-19 vonala mentén vett metszet.

A 20. ábra kioldó működtető felülnézete, amelyet a működtetőrúddal együtt használunk.

A 21. ábra a 20. ábra szerinti kioldó működtető

21- 21 vonala mentén vett metszet.

A 22. ábra a működtetőrudat körülvevő szorítókengyel felülnézete, amely a 3. ábra

22- 22 vonala mentén vett nézet, és azt mutatja, amikor a szorítókengyel a munkahenger tetején helyezkedik el.

A 23. ábra a csőelzáró szerelvény hosszmetszete.

A 24. ábra a tömítőfej egyik típusát mutatja szétszedett állapotban.

A 25. ábra a 24. ábra 25-25 vonala irányából vett hátulnézet, amelyben egy részlet ki van törve.

A 26. ábra a 25. ábra 26-26 vonala mentén vett metszet.

A 27. ábra rögzített tömítőfej keresztmetszetét mutatja.

Az 1. ábrán látható, hogy a 10 csővezetéknek az oldalfalában 12 nyílás van. A 12 nyílást úgy lehet kialakítani, amint az az US 3.614.252,4,579.484 és 4.880.028 számú szabadalmakban ismertetve van, azaz a 12 nyílást akkor is ki lehet alakítani a 10 csővezetékben, ha a csővezeték folyadék- vagy gáznyomás alatt van. Amikor nyomás alatti csővezetékbe egy nyílást létesítünk, akkor először a cső külső oldalára egy nyereg alakú vagy más alakú 14 szerelvényt hegesztünk, amelynek 16 karimája vagy külső menete van, és ebbe egy menetes szelepet lehet becsavarni. A 16 karimához 18 szelep van rögzítve, amely nyitható és zárható, hogy így a 12 nyílás teljes keresztmetszetét és ezáltal a 10 csővezeték nyílását is szabaddá tegye vagy lezárja. Amikor a 18 szelep zárva van, akkor annak tetejéhez szerkezeteket lehet csatlakoztatni, és ha nyitva van, akkor ezekből a szerkezetekből a 10 csővezeték belseje felé az út létre van hozva. A 14 szerelvény és a 18 szelep nem része a találmánynak, de szerepel abban a berendezésben, amelynél a találmány szerinti megoldást alkalmazzuk. A találmány arra a berendezésre vonatkozik, amelyet a 18 szelep tetejére erősítünk a 10 csővezeték belsejének lezárása céljából. Természetesen a találmány szerinti berendezés nem teljesen függ a 18 szelep alkalmazásától, hanem más belépést biztosító szerkezetek is alkalmazhatók, azonban a szelep egy tipikus berendezés azoknál a megoldásoknál, ahol a találmány szerinti csőelzáró szerelvényt alkalmazzuk.

Egy cső alakú 20 ház, amely alsó végénél 22 karimával van ellátva, csatlakoztatható közvetlenül a 18 szelepre, vagy külső menettel lehet ellátva, amely kisebb menetes szelepekhez alkalmazható. A cső alakú 20 ház alsó végének kialakítása függ attól a szerkezettől, amelyhez csatlakozik, így a 22 karima csak egy kiviteli alak, amellyel a 10 csővezetékhez erősített eszközhöz csatlakoztatható.

A cső alakú 20 ház felső végéhez elforgathatóan a 20 házat lezáró 24 záróelem van rögzítve. A 24 záróelem tetejéhez 26 munkahenger van erősítve. A 24 záróelem és a 26 munkahenger teleszkópszerűen hengeres 28 működtetőrudat fogad be. A 28 működtetőrúd alsó végénél 30 záróelem van, amelyet az 1. ábrán szaggatott vonallal ábrázoltunk. Amint a későbbiekben ismertetni fogjuk, a 30 záróelemnek különböző alakja lehet, ezek közül hármat később ismertetünk, de alakjától eltekintve arra használjuk, hogy a 10 csővezeték belsejét az abban áramló folyadékkal vagy gázzal szemben tömítetten lezárjuk.

A 28 működtetőrúd felső végén felső 32 fogantyúösszekötő darab és alsó 34 fogantyú-összekötő darab van, amelyeket a 28 működtetőrúd és ezáltal a 30 záróelem működtetésére használunk.

A 26 munkahengerrel a 28 működtetőrudat le és fel, azaz függőlegesen vagy legalábbis a 20 házhoz képest függőleges síkban mozgatjuk. Ez a művelet úgy történik, hogy a 26 munkahenger 36 fogantyúját kézzel működtetjük.

A 26 munkahenger felső végéhez 38 bilincs van erősítve, amelyet a 40 karral rögzítünk. A 38 bilincs segítségével a 28 működtetőrúd a 24 záróelemhez képest emelt helyzetben reteszelhető. A 42 karral működtetett működtetőkar húzását szabályozó elem szabályozza a 28 működtetőrúd lefelé mozgásával szembeni ellenállást. Mindezeket az elemeket később még nagyobb részletességgel fogjuk ismertetni.

Áttérve a 2. és 3. ábrára, a 20 ház, a 26 munkahenger, a 24 záróelem és a 28 működtetőrúd szerepét fogjuk részletesebben ismertetni.

Elsősorban a 24 záróelemet ismertetjük. Ez az elem cső alakú, azaz belső hengeres 44 felülete van, amely csúsztathatóan fogadja be a 28 működtetőrudat. Azonkívül egy darabból lévő, levágott hengeres külső felülete vagy 46 gömbrésze van. Ez utóbbi golyóságy alsó felén nyugszik, amely 48 fedőlapból áll, és amelyben egy járat van, melyet egy félgömb alakú 50 felület határol. A 48 lap a 20 ház felső 52 részéhez van rögzítve. Az 54 fedőlapban is van egy járat, amelyet ugyancsak félgömb alakú 56 felület határol. Az 54 fedőlap a 20 ház felső 52 részéhez van erősítve, például csavarozva. A kombinált 50, 56 felületek a 24 záróelem 46 gömbrészének rögzítésére és forgatható alátámasztására szolgálnak. A 24 záróelem felső vége a 26 munkahenger alsó végéhez van csatlakoztatva, pontosabban a 24 záróelem felső, cső alakú része belső, sugárirányban kinyúló 58 karimával van ellátva, amely az 59A és 59B talpcsapágyak közé van beszorítva. Az 59B talpcsapágy fel van hasítva úgy, hogy a 24 záróelem cső alakú része köré helyezhető. Az 59A és 59B talpcsapágyak az 58 karimával együtt a 26 munkahenger alsó 61 véglapjának 60 hornyában vannak rögzítve a 62 rögzítőgyűrű segítségével. így a 26 munkahengert a 24 záróelem forgathatóan hordozza. Azonkívül a 26 munkahenger az 59A és 59B talpcsapágyak révén a 24 záróelemhez képest elforgatható.

A 26 munkahenger egy cső alakú házat tartalmaz, amelyet az alsó 61 véglap és a felső 63 véglap zár le. A 61 és 63 véglapokban nyílások vannak, amelyeken a 28 működtetőrúd áthalad. Mivel a 26 munkahenger háza cső alakú, a 28 működtetőrúd ezen át tud haladni.

A 26 munkahenger belsejének alkotóelemei legjobban a 3. ábrán láthatók. A 26 munkahengerben és a

HU 217 698 Β működtetőrúdon egy alsó 64 működtetőelem, egy 66 kioldó és egy felső 68 működtetőelem és 70 nyomórugó van, amely a 66 kioldó és a felső 68 működtetőelem között helyezkedik el összenyomva, továbbá 72 rugós alátétek. A 72 rugós alátétek az alsó 64 működtetőelem és az alsó 61 véglap között vannak elhelyezve. A 64 és 68 működtetőelemeket részletesen a 14-21. ábrákon ábrázoltuk, és azokkal kapcsolatban fogjuk ismertetni.

Az alsó 64 működtetőelem a 17., 18. és 19. ábrákon látható. Ez egy darabból álló elem, amelyben hengeres, 74 átmenőfurat van. A 74 furat tengelye kissé el van tolva a 76 alaphoz képest. Az alsó 64 működtetőelemnek egy vele egy darabból álló, kinyúló 78 szárrésze van, amely a 26 munkahenger 102 fogantyújával működik együtt, és egy második 80 szárrésze, amely a 26 munkahenger 20 házában kialakított 82 nyíláson nyúlik át, amint az a 2. és 3. ábrán látható.

Az alsó 64 működtetőelem működését később ismertetjük.

A felső 68 működtetőelem a 14., 15. és 16. ábrákon látható. Egy darabból álló elem, amelyben hengeres, 84 átmenőfűrat van. A hengeres, 84 átmenőfurat tengelye a felső 68 működtetőelem 86 alapfelületével szöget zár be. A felső 68 működtetőelemnek vele egy darabból álló 88 szárrésze van, amely a 26 munkahenger fogantyújával működik együtt.

A 20. és 21. ábrán a 66 kioldó látható. Ez egy darabból álló fémeszköz, például acéleszköz, amelyben nagyobb átmérőjű 90 mélyedés és egy koncentrikus, hengeres 92 nyílás van. A hengeres 92 nyílás átmérője kissé nagyobb, mint a hengeres 28 működtetőrúd külső átmérője. A 90 mélyedés fogadja be a 70 nyomórugó alsó végét, amint az a 3. ábrán látható. A 70 nyomórugó felső vége egy nagyobb átmérőjű 87 mélyedésbe illeszkedik, amely a felső 68 működtetőelem 86 alapfelületében van kialakítva, amint az a 16. ábrán látható.

A 66 kioldónak vele egy darabból álló, kinyúló 92A és 92B szárrésze van, amelyek mindegyikében egy-egy nyílás van, és ez fogadja be a 96 csapot. A 94A és 94B szárrészek egymástól közzel előálasztva helyezkednek el, hogy a 26 munkahenger fogantyújának elülső végét be tudják fogadni, amint azt a későbbiekben ismertetni fogjuk.

A 3. ábrával kapcsolatban most a 26 munkahenger működését ismertetjük, amelynek segítségével a 28 működtetőrudat felemeljük vagy lesüllyesztjük. A 26 munkahenger külső falából 98 fülek állnak ki, amelyek közül a 3. ábrán egy látható. A 98 fülek egymástól olyan távolságban vannak elhelyezve, amely egyenlő a 66 kioldón lévő 94A és 94B szárrészek közötti, a 20. ábrán látható távolsággal. A 98 fülbe 100 csap illeszkedik.

A 28 működtetőrudat felemeljük és lesüllyesztjük a 26 munkahenger segítségével, a 26 munkahenger 102 fogantyújának kézi mozgatásával. A 102 fogantyúnak van egy elülső, sík 104 része, amelynek alsó ívelt 106 része és felső 108 bemélyedése van, amely a 96 és 100 csapokat be tudja fogadni a 26 munkahenger működése közben.

Az alsó 64 működtetőelem 78 szárrésze, a 66 kioldó

94A és 94B szárrészei (20. ábra) és a felső 68 működtetőelem 88 szárrésze átnyúlik a 26 munkahenger cső alakú házában lévő 110 résen, és így lehetővé teszi, hogy ezeket az elemeket a 102 fogantyúval működtessük.

Amint a 3. ábrán látható, a 102 fogantyú olyan helyzetben van, hogy a 96 csap a 66 kioldóval kapcsolódik. Amikor a 102 fogantyút lefelé mozgatjuk, akkor a 66 kioldó a 28 működtetőrúdhoz képest döntött, aminek következtében a 66 kioldó megragadja a 28 működtetőrudat. A 28 működtetőrúdra az alsó 64 működtetőelem által kifejtett erő viszonylag csekély, csupán annyi, amennyit a 72 rugós alátét előfeszítése létrehoz. Ezt a terhelést növelni lehet, de nem túl nagy mértékben, ha az előfeszítés beállítását lefelé mozgatjuk, amely valójában csökkenti a szabad teret, amelyben a 72 rugós alátét van, azáltal, hogy az alsó 64 működtetőelemet lesüllyesztjük. Az alsó 64 működtetőelem és a felső 68 működtetőelem érintkezési pontjainak a beállítása lehetővé teszi a 28 működtetőrúd lefelé való csúszását a 26 munkahengeren keresztül, és ehhez kizárólag annyi erőre van szükség, amennyi a húzáshoz szükséges. Ezeknek az érintkezési pontoknak a beállítása azonban nem teszi lehetővé, hogy a 28 működtetőrúd felfelé mozduljon el. Minden olyan erő, mint például a csővezeték belső nyomása, amely a 28 működtetőrudat felfelé akarja kényszeríteni, az alsó 64 működtetőelem szoritóerejét növeli meg ugyanolyan mértékben. Ez az erő a 80 szárrészen keresztül átadódik a 79 ütközőnek. A 112 ütköző célja, hogy megakadályozza a 102 fogantyú túlzott elfordulását addig a pontig, ahol az alsó 64 működtetőelemre átadódó erők a 28 működtetőrúd ellenőrizhetetlen csúszását hoznák létre, felfelé, a 26 munkahengeren keresztül, amikor a csővezetékben nyomás van.

Ahhoz, hogy a 28 működtetőrúd fel tudjon emelkedni, amikor a 10 csővezetékben lévő nyomás igyekszik azt felfelé nyomni, a 102 fogantyúra kifejtett lefelé ható erő a 66 kioldót arra kényszeríti, hogy megragadja a 28 működtetőrudat, és így a 78 szárrészre lefelé ható erőt fejtsen ki, amely egy kissé elfordítja a szorítást létrehozó nyomatékot az alsó 64 működtetőelemen a 79 ütköző révén az ellenkező 80 szárrészre ható erő következtében. A markolás-létrehozó nyomaték ezen csökkentése a 28 működtetőrúd ellenőrzött felfelé csúszását hozza létre.

A 28 működtetőrúd emelésére, ha csak kis belső nyomás van a 10 csővezetékben vagy egyáltalán nincs belső nyomás, akkor ugyanezeket a műveleteket végezzük a 102 fogantyúval, de ebben az esetben a 66 kioldó által kifejtett felfelé ható erő egyszerűen felfelé nyomja a 28 működtetőrudat az alsó 64 működtetőelemen keresztül. A húzásbeállítás először biztosítja, hogy a megfogást létrehozó rugó előterhelés létrejöjjön, és biztosítsa, hogy a 28 működtetőrúd ne tudjon felfelé elmozdulni, ha a 10 csővezetékben belső nyomás van jelen. A másik szerepe, hogy kiegyenlítse a 28 működtetőrúd önsúlyát, amikor azt felemeli, ha a 10 csővezetékben nincsen belső nyomás. Ez úgy is megtörténhet, hogy bizonyos mértékű húzást fejt ki rá. A 28 működtetőrúd

HU 217 698 Β felfelé mozgása addig folytatódik, amíg a 102 fogantyút lefelé forgatjuk. A 102 fogantyú eléri a 112 ütközőt, amely az alsó 61 véglap oldalán van kialakítva. A 26 munkahenger ismételt függőleges működtetése következtében a 66 kioldó a 70 nyomórugú segítségével a legalsó helyzetbe húzódik vissza úgy, hogy minden működtetéskor a 28 működtetőrúd egyre nagyobb mértékben mozog felfelé.

A 28 működtetőrúd lesüllyesztése érdekében a 102 fogantyút a 3. ábrán szaggatott vonallal jelzett helyzetbe hozzuk. Ez azt jelenti, hogy a 28 működtetőrúd elülső, sík 104 részében lévő 108 bemélyedés kapcsolódik a 100 csappal, és a 102 fogantyú íves 106 része kapcsolódik a felső 68 működtetőelem 88 szárrészével. Ha ezt a felső 68 működtetőelemet lefelé forgatjuk, akkor az megragadja a 28 működtetőrúd külső hengeres felületét és azt lefelé kényszeríti. A 102 fogantyú ismételt függőleges mozgatása a felső 68 működtetőelem 88 szárrésze ellenében a 28 működtetőrudat egyre nagyobb mértékben lefelé mozgatja. A 28 működtetőrúd lefelé mozgatása nagyon fontos. Amikor a 3. ábra szerinti csőelzáró szerelvény a 10 csővezeték belsejével közlekedik, amelyben nagy folyadék- vagy gáznyomás van, ez a hidraulikus erő igyekszik a 28 működtetőrudat felfelé mozgatni. Az erő egyenesen arányos a nyomással és a 28 működtetőrúd felületével. Látható, hogy egy csővezetékben, amelyben jelentős nyomás van, a 28 működtetőrudat felfelé mozgatni szándékozó hidraulikus erő olyan nagy lehet, hogy a működtetőrudat a kezelőszemély nem tudja kézzel lefelé kényszeríteni. Az előzőkben ismertetett munkahenger alkalmazásával a 28 működtetőrúd biztonságosan lefelé és felfelé mozgatható a kezelőszemély által a 102 fogantyú alkalmazásával, különlegesen nagy erőkifejtés nélkül.

A művelet meggyorsítása érdekében előnyös, hogy abban az esetben, ha a 10 csővezetékben nincsen gázvagy folyadéknyomás, vagy ez a nyomás kicsi, lehetőség legyen arra, hogy a 28 működtetőrudat kézzel mozgassuk lefelé. A 28 működtetőrúd súlyát az alsó 64 működtetőelem hordozza, és ezért ennek előterhelése szabályozza a rúd lefelé mozgatásához szükséges erőt. Az alsó 64 működtetőelem viselkedését ellenőrizni tudjuk a húzást beállító 42 kar segítségével, amelyen menetes 114 rész van, amint az a 3. ábrán látható, és ez a 80 szárrésszel kapcsolódik, hogy az alsó 64 működtetőelem előterhelését szabályozzuk oly módon, hogy beállítsuk a húzás mértékét, amelyre szükség van, amikor a 28 működtetőrudat kézzel mozgatjuk lefelé.

Fontos azonkívül, hogy ellenőrizzük a 28 működtetőrúd felemelt és elfordított helyzetét. Ebből a célból a 26 munkahenger 20 háza felső végére a 22. ábrán látható 38 bilincs van rögzítve. Ez egy fémből lévő elem, amelyben hengeres 116 nyílás van, és ebbe illeszkedik a 28 működtetőrúd. A 118 bevágás teszi lehetővé, hogy a 38 bilincset a 28 működtetőrúd külső felületére szorítsuk rá a 120 csavar segítségével, amelyet a 40 kar működtet. így amikor a 40 kart forgatjuk annak érdekében, hogy a 120 csavart megszorítsuk, a 38 bilincs ráfeszül a 28 működtetőrúdra úgy, hogy az a 26 munkahengerhez képest sem magasságirányban nem tud elmozdulni, sem el nem tud fordulni. A 38 bilincs a 20 ház felső 63 véglapjához van rögzítve 122 vállas csavarok segítségével, amint az L, 2. és 3. ábrákon látható, amelyek a 124 nyíláson keresztül nyúlnak be a 38 bilincsbe. Ellenfuratok és túlméretezett 124 nyílások teszik lehetővé, hogy a 38 bilincs a 20 ház felső 63 véglapjához képest kissé elmozduljon, és így a 38 bilincs a 28 működtetőrudat elmozdítsa és megragadja.

A kezelőszemély számára fontos, hogy a 28 működtetőrúd forgását a 20 házhoz képest ellenőrizni tudja, és ezáltal a 10 csővezetékhez képest, amelyre a 20 ház fel van szerelve, ellenőrizni tudja. Ezt forgó kilinccsel valósítjuk meg, amint a 2. ábrán látható. A 26 munkahenger külső felületéből 127 agyrész áll ki, és ez forgóan befogadja a menetes 126 kilincset. A 126 kilincs 128 csap körül forog a 127 agyrészben. A menetes 126 kilincsre elcsúsztathatóan 130 kallantyú van szerelve, amelynek vele egy darabból álló ajakrésze van. A 130 kallantyút 132 szárnyas anya rögzíti. A 130 kallantyú ajakrésze úgy van kialakítva, hogy a 20 ház felső 52 részén kialakított 134 peremmel kapcsolódjon. Ha a kezelőszemély a 28 működtetőrudat a kívánt szögben forgatja el, akkor a 28 működtetőrudat a 24 záróelem 46 gömbrészének 56 felülete körül forgatjuk el, és a kezelőszemély a 28 működtetőrudat a kiválasztott helyzetben tudja tartani, ha a 130 kallantyú a 134 peremmel kapcsolódik, és ezt a helyzetet fenn lehet tartani a 132 szárnyas anya előremozgatásával. A menetes 126 kilincsre helyezett 136 rugó segítségével erőt tudunk kifejteni, amely a 130 kallantyút a 132 szárnyas anyának szorítja, és a 126 kilincset lefelé reteszelt helyzetben tartja akkor is, ha a 130 kallantyú kikapcsolódna a 134 peremből vagy függőleges, tárolási helyzetben van.

Amint az előzőkben már megvilágítottuk, a 10 csővezeték lezárására való csőelzáró 14 szerelvénynél a találmány szerinti megoldást alkalmazhatjuk a 26 munkahenger felhasználása nélkül, ha a lezárandó 10 csővezetékben lévő nyomás nem túl nagy. A 23. ábra a csőelzáró szerelvényt ábrázolja, amikor annak 28 működtetőrúdját kézzel lehet lesüllyeszteni és felemelni, és amelynél a 28 működtetőrúd forgását is szabályozni lehet. A 23. ábrán az L, 2. és 3. ábrákon bemutatott 26 munkahenger helyett 138 karimát alkalmazunk. A forgatható 24 záróelem a 138 karimához van rögzítve ugyanolyan módon, ahogyan a 26 munkahenger alsó véglapjához volt rögzítve a korábban ismertetett megoldásnál. Ennél a megoldásnál a 127 agyrész, amelyet a 28 működtetőrúd elfordulási helyzetének ellenőrzésére használunk, a 138 karima külső felületéhez csatlakozik. A menetes 126 kilincs forgathatóan van a 128 csapra erősítve, és 130 kallantyúja, 132 szárnyas anyája és 136 rugója van, amint azt a 2. ábrával kapcsolatban ismertettük. így a menetes 126 kilincs ugyanúgy működik, mint az előzőkben, hogy a 28 működtetőrudat előre meghatározott szöghelyzetben tartsa a 26 munkahenger alkalmazásával vagy anélkül.

A 23. ábra szerinti elrendezésnél, amikor a 26 munkahengert elhagytuk, a 40 karral működtetett 38 bilincs a 138 karimához van erősítve, és ugyanúgy működik, mint ahogy azt a 2. ábrával kapcsolatban ismertettük.

HU 217 698 Β

A 28 működtetőrudat felhasználhatjuk arra, hogy a 10 csővezeték belsejében számos feladatot lásson el, de ennek az eszköznek a fő célja, hogy elzárószervet képezzen a 10 csővezetékben úgy, hogy abban a gáz-, illetve folyadékáramlást lezárja.

Három különböző fajtájú csőelzáró szerelvényt alkalmazhatunk, amelyek közül az első, amelyet ismertetünk a 4., 8. és 12. ábrán látható, harmonikaszerűen összehajtogatható csőelzáró szerelvény. Amint a 4. ábrán szétszedett állapotban látható, a csőelzáró szerelvénynek első 140 tömítőfeje és második 142 tömítőfeje van. A 28 működtetőrúd külső, cső alakú 28’ részből és belső hengeres 144 rúdból áll. Amint a 4. ábrán látható, a belső hengeres 144 rúdnak az alsó végénél megnövelt átmérőjű 146 végrésze van, amely az első 140 tömítőfejben lévő, cső alakú 148 nyílásba kapcsolódik. A 146 végrészt a 148 nyílásban 150 csapszeg tartja. A 28 működtetőrúd cső alakú külső 28’ részének egy lépcsősen beugratott kör alakú 152 része van, amely a második 142 tömítőfej cső alakú 154 részével kapcsolódik. A 146 végrészben, a 148 nyílásban, a 152 részben és a 154 részben lévő hornyokba 151 és 153 ékek kapcsolódnak, hogy az első 140 tömítőfej és a második 142 tömítőfej forgását szabályozzák. így a 140 és 142 tömítőfej ek szöghelyzete egymáshoz képest szabályozva van a 28 működtetőrúd és annak belső 144 rúdjának forgáshelyzete által.

A 9-12. ábrák az első 140 tömítőfej és a második 142 tömítőfej alapelemeit ábrázolják, azokkal a részekkel, amelyek a cső alakú 148 nyílást és 154 részt képezik. Az első 140 tömítőfejnek egy elasztomer 156 kupakfele van, amely hozzá van rögzítve, és hasonló módon a 142 tömítőfejnek elasztomer 158 kupakfele van. Amikor a 140 és 142 tömítőfejeket elforgatjuk, hogy azonos síkba kerüljenek, az elasztomer 156 és 158 kupakfelek összekapcsolódnak és teljes kupakot és egy olyan felületet képeznek, amely a 10 csővezeték belsejével kapcsolódik, hogy azt lezárja.

A 4. ábrán látható, hogy a belső, hengeres 144 rúdhoz felső 32 fogantyú-összekötő darab van rögzítve, és a külső, cső alakú 28 működtetőrúdhoz alsó 34 fogantyú-összekötő darab van rögzítve. Ily módon a 32, 34 fogantyú-összekötő darabok forgathatóan állítják be a 28 működtetőrudat és a 144 rudat, és ily módon a 140 és 142 tömítőfejeket. Amint az 5. és 6. ábrán látható, a 140 és 142 tömítőfejek mindegyikében van egy nyílás, amely egy csapot tud befogadni úgy, hogy a 140, 142 tömítőfejek rászoríthatok a hengeres 144 rúdra, illetve a 28 működtetőrúdra. A felső 32 fogantyú-összekötő darabban 160 nyílás van, amelybe egy felső 162 fogantyú helyezhető be eltávolíthatóan, és az alsó 34 fogantyú-összekötő darabban 164 nyílás van, amelybe a 166 fogantyú helyezhető be. A 162 és 166 fogantyúk segítségével a kezelőszemély a 140 és 142 tömítőfejek helyzetét ellenőrizni tudja, és azokat vagy egymással párhuzamos helyzetbe, vagy egy közös síkba tudja hajtogatni, hogy egy teljes átmérőjű tömítőfejet képezzenek, és ily módon a 10 csővezeték belsejét lezárják.

Fontos, hogy a 140 és 142 tömítőfejek egymáshoz képesti beállítása úgy maradjon, ahogyan azt a kezelőszemély megválasztotta. Ebből a célból, amint a 7. ábrán látható, a felső 32 fogantyú-összekötő darabban függőleges 168 nyílás van, amely 170 dugót tud befogadni, és ezt 172 hüvely pozícionálja, amelyet 174 rugó szorít lefelé. A 170 dugón nagyobb átmérőjű, azzal egy darabból álló 176 alátét van kialakítva.

A 162 fogantyúban 178 mélyedés van, amely egymással szemben álló peremeket képez, és ezek a 176 alátéttel kapcsolódnak. Ha a 162 fogantyút a kezelőszemély forgatja, a 170 dugó vissza van húzva, de ha a forgatóerő megszűnik, a 174 rugó automatikusan kitolja a 170 dugót.

Az alsó 34 fogantyú-összekötő darabban, egymástól távolságban 180 nyílások vannak, amelyek a 170 dugót be tudják fogadni. A 180 nyílások úgy vannak elhelyezve, hogy az összehajtogatott tömítőfejet, azaz a 140, 142 tömítőfejeket vagy teljesen összehajtogatott, vagy teljesen nem összehajtogatott helyzetben vissza tudják tartani. így a kezelőszemély a 162 és 166 fogantyúkat el tudja távolítani, ha a teljesen összehajtogatott vagy nem összehajtogatott helyzetben a 170 dugó valamelyik 180 nyílásba kerül, hogy az összehajtogatott tömítőfejet a kiválasztott helyzetben tartsa. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a kezelőszemély a 140, illetve 142 tömítőfejet összehajtogatott vagy nem összehajtogatott helyzetben reteszelje anélkül, hogy kezét eltávolítaná a 162 és 166 fogantyúkról, ami igen fontos a biztonság szempontjából.

A 24., 25. és 26. ábrák a tömítőfej egy másik változatát mutatják. Amint a 24. ábrából látható, ennél a fajtájú tömítőfejnél olyan 28 működtetőrudat alkalmazunk, amely egy darabból áll, azaz nincsen külön belső ríidja. A 28 működtetőrúd hengeres, és munkahengerrel kell működtetni, amint azt a 3. ábrával kapcsolatban ismertettük annak érdekében, hogy elegendő erőt fejtsünk ki ahhoz, hogy a 192 lapot működésbe hozzuk, amint azt a későbbiekben ismertetni fogjuk. A 28 működtetőrúd alsó végéhez 182 test van erősítve, amelynek felső hengeres 183 része van, és ez teleszkópszerííen fogadja be a 28 működtetőrúd alsó végét úgy, hogy a 28 működtetőrúdhoz lehet csavarozni.

Amint a 25. ábrán jól látható, a 182 testnek két, egy darabból álló, egymástól távolságban lévő párhuzamos 184, 186 villarésze van. Ezek mindegyikében egy hosszúkás 188 felső rés és 190 alsó rés van. A 188 felső rés síkja párhuzamos a 190 alsó rés síkjával, és ezek a síkok a cső alakú 183 rész hosszanti tengelyével hegyesszöget zárnak be, ami azt jelenti, hogy a 188 felső rés és a 190 alsó rés a 28 működtetőrúd hosszanti tengelyével hegyesszöget zár be.

A 184 és a 186 villarészek között elcsúsztathatóan a 192 lap helyezkedik el, amelynek szemben álló párhuzamos oldalai csúszóan kapcsolódnak a 184 és 186 villarészekkel úgy, hogy a 192 lap ezek között biztonsággal van tartva. A 192 lapban felső menetes 194 nyílás és alsó menetes 196 nyílás van kialakítva. Ezekbe a 194, 196 nyílásokba 198 csavarok vannak behelyezve. Mindegyik 198 csavar 200 görgőt támaszt alá. Ily módon a 192 lap a 182 test 184, 186 villarészei között helyezkedik el a 28 működtetőrúd végénél, de a 192 lap a

HU 217 698 Β

184,186 villarészektől oldalt el tud mozdulni, amint felfelé és lefelé oldalirányban elfordítjuk.

Egy központi 202 nyílás 204 csavart fogad be, amely menetes, és amelynek elülső végén 206 anya van. A 204 csavaron 208 homloklap van, amely az elasztomerből álló 210 kupakot a helyén tartja. A 192 lapnak vele egy darabból lévő 212 karimája van, amely a 210 kupakot hordozza. A 192 lap 212 karimájának kerületén ferde 214 felület van, amely a 210 kupak hátsó kúpos részével kapcsolódik. Ez a ferde 214 felület a 210 kupak belső, kúpos felületével kapcsolódik, és amint kifelé van kényszerítve, az elasztomerből lévő 210 kupakot igyekszik kibővíteni, amely így még jobban illeszkedik a 10 csővezeték belső hengeres falához.

A 204 csavar hátsó végéhez 216 rúd van hegesztve annak érdekében, hogy a 204 csavar előrefelé mozgását határolja, amikor a 184 és 186 villarészek hátsó végével kapcsolódik.

A 192 lap alsó oldalához 218 láb van erősítve, amely, amint látható, a 192 lappal egy darabból állhat. A 218 láb szerepe, hogy kapcsolódjon annak a 10 csővezetéknek a belső alsó felületével, amelybe a csőelzáró szerelvényt bekényszerítjük.

Amikor a 28 működtetőrúdra és ily módon a 192 lapra a 26 munkahenger segítségével lefelé irányuló erőt fejtünk ki, a 218 láb a 10 csővezeték belsejével kapcsolódik és a 192 lapot felfelé tolja, ezáltal arra kényszeríti, hogy előrefelé mozogjon a 188 felső réshez és a 190 alsó réshez képest, és ily módon a 192 lapot a 210 kupakba kényszeríti, amelyet a 208 homloklap tart a helyén a 204 csavar és 206 anya segítségével, ezáltal kibővíti a 210 kupakot és sugárirányban a 10 csővezeték belsejébe kényszeríti. A 26 munkahenger, amely ehhez a kibővítéshez szükséges erőt szolgáltatja, a 38 bilinccsel és a 126 kilinccsel van rögzítve. A 218 lábat el lehet látni a rajzon nem ábrázolt kerékkel, hogy a 10 csővezeték belső felületén tudjon gördülni, amikor a csőelzáró szerelvény már a csőben van.

A 208 homloklaphoz 220 csap van erősítve, amely átnyúlik a 210 kupakon a 192 lapban kialakított 222 nyílásba. A 220 csap a 208 homloklapot és a 210 kupakot vezeti és helyzetében rögzíti, amikor azok elmozdulnak a 192 laphoz képest. A 220 csap vezeti a 208 homloklapot és a 210 kupakot, amikor azok egymáshoz képest elmozdulnak.

A harmadik típusú szerelvényfejet a 27. ábrán ábrázoltuk. Ennél a cső alakú rögzített 228 test a 24. ábra szerinti 28 működtetőrúd alsó végére szerelhető. A 28 működtetőrúdnak ebben az esetben sincs belső forgó rúdrésze. A 228 testhez 230 tartó van erősítve, amely a kupakot hordozza. A 230 tartó hengeres, és sík 232 homlokfelülete van, amely úgy van kialakítva, hogy az elasztomerből lévő kupakot rá lehessen helyezni, amelyet a rajzon nem ábrázoltunk. A kupak rögzített 230 tartójánál általában egy homloklapot alkalmazunk, amely a kupakot helyzetében rögzíti úgy, mint a 26. ábrával kapcsolatban ismertetett 208 homloklap teszi. A 27. ábra rögzített 230 tartója egy egyszerű és gazdaságos szerkezet, amelyet a 10 csővezetékbe lehet beilleszteni oly módon, hogy a kezelőszemély a 230 tartót behelyezi a 10 csővezeték belsejébe, és ezután a 28 működtetőrudat elforgatja olyan irányban, hogy a 230 tartón lévő kupakot bevezesse a 10 csővezeték belsejébe, a nyílás közelébe, hogy ily módon a 10 csővezetéket lezárja.

A 23. ábrán a találmány egy másik kivitelét ábrázoltuk. A 28 működtetőrúd felső végéhez első 234 ellenőrző blokk van rögzítve. Egy 236 fogantyú belső vége forgathatóan van az első 234 ellenőrző blokkban kialakított horonyban elhelyezve. A 236 fogantyún a 234 ellenőrző blokkal szomszédosán 238 excenter van elhelyezve. A belső hengeres 144 rúd felső végéhez második 240 ellenőrző blokk van erősítve, amelyben átmenőfurat van, és ez fogadja be a belső hengeres 144 rudat. A második 240 ellenőrző blokk tengelyirányban elmozdítható a 144 rúddal együtt, de elforditással szemben ahhoz reteszelve van. A 144 rúd külső hornyában elhelyezkedő 242 tartóanya 244 nyomórugóval kapcsolódik, amely a második 240 ellenőrző blokkban lévő horony alsó szélére támaszkodik. A 244 nyomórugó a második 240 ellenőrző blokkot lefelé kényszeríti, az első 234 ellenőrző blokk felé.

A 234 és 240 ellenőrző blokkok egymáshoz képest el vannak tolva úgy, hogy amikor a 236 fogantyút elfordítjuk, a 238 excenter a második 240 ellenőrző blokkal kapcsolódik és azt felfelé elmozdítja, és összenyomja a 244 nyomórugót.

A második 240 ellenőrző blokkban egy horony van, amely a 246 fogantyú belső végét fogadja be, amelyen 248 excenter van. Amikor a 246 fogantyút elfordítjuk, a 248 excenter kapcsolódik az első 234 ellenőrző blokkal, hogy a második 240 ellenőrző blokkot felfelé elmozdítsa, és összenyomja a 244 nyomórugót. így a második 240 ellenőrző blokk felfelé mozdul el, akár a 236, akár a 246 fogantyút forgatjuk. Természetesen a fogantyúkat egyidejűleg kell forgatni, hogy a második 240 ellenőrző blokkot felfelé elmozdítsuk.

A második 240 ellenőrző blokknak azon a felületén, amely az első 234 ellenőrző blokkal kapcsolódik, kis átmérőjű 250 furat van. A 234 ellenőrző blokk felső felületéből 252 csap nyúlik ki. Ha a 236 és 246 fogantyúkat nem fordítjuk el, azaz amikor a 234 és 240 ellenőrző blokkok egymással érintkezőén helyezkednek el a 244 nyomórugó segítségével, a 252 csap belép a 250 furatba, és egymáshoz képest reteszeli a 234 és 240 ellenőrző blokkot, és így megakadályozza, hogy a belső hengeres 144 rúd a 28 működtetőrúdhoz képest elforduljon.

Magától értetődik, hogy egynél több 250 furat is kialakítható a második 240 ellenőrző blokkon, aminek következtében a kezelőszemély a 144 rudat és a 28 működtetőrudat egymáshoz képest több helyzetben is reteszelni tudja. így a 23. ábrán látható elrendezés egy más módszer a rudak egymáshoz képesti állásának ellenőrzésére, mint az 5., 6. és 7. ábrákon ismertetett módszer.

A 23. ábra azt mutatja, hogyan lehet a csőelzáró szerelvényt, amelyet eddig ismertettünk, más célokra is felhasználni. A 23. ábrán 254 tartó van felszerelve a 28 működtetőrúd alsó végére. A 254 tartónak abból kinyúló 256 működtetőszerve van. Egy második 258 tartó van a belső hengeres 144 rúd alsó végére felszerelve. A 256,

HU 217 698 Β

258 tartók segítségével egy kiegészítő tömítőfej helyezhető be, amelyet a rajzon nem ábrázoltunk, az 1. ábra szerinti nyereg alakú 14 szerelvénybe, miután a csőlezárás művelete befejeződött. Ez azt jelenti, hogy ez a szerkezet elsősorban csővezetékek időszakos lezárására alkalmazható. Amikor erre már nincs tovább szükség, a tömítőfejeket ki lehet húzni a csővezetékből, de a nyílást, amelyen keresztül a tömítőfejeket beillesztettük, tömíteni kell. Ebből a célból általában meneteket vagy reteszelő típusú dugókat alkalmaznak, amelyeket nem ábrázoltunk, a 14 szerelvény tetején, hogy ily módon a 18 szelepet el lehessen távolítani. Miután a 18 szelepet eltávolítottuk, vakkarimát helyezünk a 14 szerelvény 16 karimájára, hogy ezzel a műveletet befejezzük. A 254 tartót a 256 és 258 működtetőszervekkel azért ábrázoltuk, hogy bemutassuk, hogy a csőelzáró szerelvényt más célra is fel lehet használni.

A találmány nincs az elmondottakra korlátozva, természetesen azon bármely más változtatás eszközölhető anélkül, hogy a találmány tárgykörétől eltérnénk.

Claims (24)

1. Csőelzáró szerelvény csővezeték (10) belsejének lezárására, amelynek belső hengeres felülete van, és a csővezeték egy belépőnyílással (12) van ellátva, amelynek átmérője egyenlő a csővezeték (10) belső hengeres felületének átmérőjével, azzal jellemezve, hogy a szerelvénynek (14) függőlegesen álló teste (182) van, és ezen, egymástól közzel elhelyezkedő, egy darabból álló villarészek (184, 186) vannak, mindegyik villarészben (184, 186) egy pár, egy vonalba eső rés (188, 190) van, a testnek (182) hosszanti tengelye van, és a rések (188, 190) egymással párhuzamosan helyezkednek el, és a test (182) hosszanti tengelyének síkjával hegyesszöget zárnak be, továbbá lapja (192) van, amelynek párhuzamos oldalfelületei vannak, a lap (192) a villarészek (184, 186) között van elhelyezve, a lapnak (192) egy pár, egymástól közzel elrendezett, az oldalfelületekből kinyúló csavarja (198) van, és ezeken forgathatóan görgők (200) vannak elhelyezve, amelyek a test (182) réseibe (188,190) illeszkednek úgy, hogy a lapot (192) a test (182) rögzíti úgy, hogy a lap (192) a testhez (182) képest függőlegesen és oldalirányban el tud mozdulni, amikor a görgők (200) a résekben (188, 190) mozognak, továbbá elasztomer kupakja (210) van a laphoz (192) erősítve, a kupaknak (210) külső kerületi tömítőfelülete van, amelynek átmérője kissé nagyobb, mint a lezárandó csővezeték (10) belső átmérője, továbbá a lapból (192) lefelé kinyúló lába (218) van a kupaktól (210) hátrafelé elhelyezve, amelyen a lezárandó csővezeték (10) belső felületével kapcsolódó eszköz van, amely a lapot (192) a test (182) elé elmozdítja, amikor a testet (182) lefelé kényszerítjük a lezárandó csővezetékbe (10), és végül a testet (182) egy hosszúkás működtetőrúd (28) alsó végéhez rögzítő eszköze van, amely működtetőrúd (28) segítségével a szerelvényt a lezárandó csővezetékbe (10) illesztjük.

2. Az 1. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a lapban (192) a lap párhuzamos oldalfelületeivel párhuzamosan hosszúkás átmenőnyílás van, és ebbe csúsztathatóan elmozdítható hengeres csavar (204) illeszkedik, és a kupak (210) a csavar (204) elülső végéhez van rögzítve, a csavar (204) hátsó végéhez pedig a kupak (210) korlátozott mozgását a laphoz (192) képest megengedő keresztirányú rúd van rögzítve, és a kupak (210) a lezárandó csővezetékben kiterjedhet a lap hatására.

3. A 2. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a csavar (204) elülső végéhez az elasztomer kupakot (210) hordozó merev homloklap (208) van erősítve.

4. A 3. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a lapban (192) vezetőnyílás (222) van az első hosszúkás réstől távolságban és azzal párhuzamosan, és ebben egy vezetőcsap (220) van, amely a homloklapból (208) kinyúlik, és ez a vezetőcsap (220) csúsztathatóan illeszkedik a lapban (192) lévő nyílásba (222), aminek következtében a kupak (210) homloklapjának (208) és az elasztomer kupaknak (210) a tengelyirányú elhelyezkedése a laphoz (192) képest megmarad akkor is, amikor a kupak (210) homloklapja és az elasztomer kupak (210) a laphoz képest elmozdul.

5. Csőelzáró szerelvény csővezeték belsejének lezárására, amelynek belső hengeres felülete van, és amely csővezeték belépőnyílással van ellátva, azzal jellemezve, hogy a szerelvénynek (14) függőlegesen álló, cső alakú háza (20) van, amelynek alsó végénél csővezetékhez (10) csatlakoztató eszköze van a csővezetékben lévő nyílással közlekedve, továbbá hosszúkás, függőleges, hengeres működtetőrúdja (28) van, amelynek alsó végén a csővezeték lezárására való záróelem (30) van, miután egy nyíláson keresztül a csővezetékbe be van vezetve, továbbá a ház (20) felső végéhez erősített, a házat lezáró záróeleme (24) van, amelyben a működtetőrudat (28) tömítetten és csúsztathatóan befogadó nyílás van, valamint a működtetőrúdon (28) csúsztathatóan elhelyezett munkahengere (26) van, amelynek alsó vége a ház (20) záróeleméhez (24) van rögzítve, a működtetőrúd (28) pedig a munkahenger (26) felső végén át kinyúlik, a működtetőrúdhoz (28) a munkahenger (26) fölött a záróelemet pozicionáló eszközök vannak rögzítve, továbbá a munkahengert (26) működtető elemei vannak, hogy a működtetőrudat (28) tengelyirányban előre mozgassák, és ily módon a záróelemet (30) a csővezeték (10) belsejébe vezessék, és a csővezetékből való visszahúzását lehetővé tegyék.

6. Az 5. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a munkahengemek (26) egy abból kinyúló, a működtetőrúd (28) síkjában működtethető fogantyúja (36) van.

7. Az 5. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a munkahengemek (26) működtetőelemei vannak, amelyek egy első helyzetben a működtetőrudat (28) egy első irányban mozdítják el a záróelem (24) háza (20) felé, amikor a fogantyút (36) működtetjük, és egy második helyzetben a működtetőrudat (28) egy másik irányba mozdítják el, a háztól (20) elfelé, amikor a fogantyút (36) működtetjük.

HU 217 698 Β

8. Az 5. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a ház elforgatható záróelemei egy karimát tartalmaznak, amelynek legalább részben egy darabból lévő, levágott, külső, hengeres felülete van, a karimában hengeres, átmenő furat van, amelybe a működtetőrúd (28) csúszóan illeszkedik, a munkahenger (26) a karima felső végéhez van erősítve, továbbá első és második fedőlapja (48, 54) van, és mindegyikben átmenő furat van, amelynek levágott, gömb alakú felülete (50, 56) van, és a fedőlapok (48, 54) úgy vannak összeillesztve, hogy a levágott, gömb alakú felületük (50, 56) körülfogja a karimának legalább egy gömbrészét (46), és ezek a fedőlapok képezik a ház (20) záróelemét (24), a karima pedig forgathatóan van a házhoz (20) erősítve, hogy ily módon a működtetőrúd (28) a házhoz (20) képest elmozdítható legyen és a záróelemet (24) a lezárandó csővezetékbe befelé, illetve abból kifelé elmozdítsa.

9. Az 5. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a munkahengert (26) reteszelő elemei vannak, és a működtetőrudat (28) a munkahengert (26) a házához (20) képest megválasztott szöghelyzetben beállító elemei vannak.

10. Az 5. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a munkahengert (26) és ezáltal a működtetőrudat (28) a házhoz (20) képest meghatározott szöghelyzetben reteszelő elemek a munkahengeren (26) kívül és a munkahenger (26) és a záróelem (24) háza (20) között kifelé nyúló, elfordítható kilincsből (126) állnak, és ezeket előre meghatározott szöghelyzetben egymáshoz rögzítő eltávolítható elemei vannak.

11. A 10. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a kilincs (126) hosszúkás, menetes elem, amely egyik végénél forgathatóan az egyik munkahengerhez (26) vagy a házhoz (20) van csatlakoztatva, és a munkahenger vagy a ház másik végén egy külső, belőle kinyúló perem (134) van, a hosszúkás menetes elemen kallantyú (130) van csúsztathatóan elhelyezve, amelyben nyílás van, és amely eltávolíthatóan a peremmel (134) kapcsolódik, továbbá a menetes kilincsen (126) a menetre rácsavarozott szárnyas anya (132) van, amely a kallantyút (130) a kiválasztott helyzetben rögzíti.

12. A 11. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a menetes kilincsen (126) szárnyas anya (132) és a kallantyú (130) között rugó (136) van elhelyezve.

13. Az 5. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a munkahengemek (26) egy felső véglapja (63), amely a munkahenger (26) házához van erősítve, és amelyben átmenő nyílás van, és ebbe illeszkedik a működtetőrúd (28) csúsztathatóan, továbbá cső alakú háza van, amelyet a tetejénél felső véglap (63) zár le, és az aljánál alsó véglap (61) zár le, és ezekben nyílások vannak a működtetőrúd (28) számára, továbbá alsó működtetőeleme (64) van a házon belül,a melyben nyílás van a működtetőrúd (28) számára, és amely alsó működtetőelem (64) az alsó véglappal (61) kapcsolódik, továbbá felső működtetőeleme (68) van a házban elhelyezve, amelyben nyílás van a működtetőrúd (28) számára, és a felső működtetőelem (68) a felső véglappal (63) kapcsolódik, továbbá a házban kioldó (66) van elhelyezve, amelyben nyílás van a működtetőrúd (28) számára, és a kioldó (66) az alsó működtetőelemmel (64) kapcsolódik, végül a működtetőrúdon (28) a kioldó (66) és a felső működtetőelem (68) között nyomórugó (70) van elhelyezve, és az alsó működtetőelem (64) a működtetőrúddal (28) való összekötésre szolgál, hogy annak felfelé mozgását megakadályozza, és a működtetőrúd (28) tengelyirányban felfelé mozgatható a kioldó (66) és az alsó működtetóelem (64) között ható erő hatására, és a működtetőrúd (28) tengelyirányban lefelé mozgatható a felső működtetőelem (68) és a felső véglap (63) között ható erő hatására.

14. A 13. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a munkahengemek (26) hosszúkás, eltávolítható fogantyúja (102) van, amelynek belső végén bütykös emelőtag van, a fogantyú (102) kézzel egy első helyzetbe hozható, hogy erőt fejtsen ki a kioldó (66) és az alsó működtetőelem (64) között, és ily módon a működtetőrudat (28) felemelje, és egy második helyzetbe hozható, hogy erőt fejtsen ki a ház (20) felső véglapja (63) és a felső működtetőelem (68) között, hogy a működtetőrudat (29) lesüllyessze.

15. A 13. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a ház alsó véglapja (61) és az alsó működtetőelem (64) között legalább egy rugós alátét (72) van.

16. A 13. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy húzást beállító eleme van, amely az alsó működtetőelem (64) előterhelését a működtetőrúdhoz (28) képest szabályozza és ily módon szabályozza a működtetőrudat (28) lefelé mozgató erőt.

17. Csőelzáró szerelvény csővezeték belsejének lezárására, amelynek belső hengeres felülete van, és amely csővezeték belépőnyílással van ellátva, azzal jellemezve, hogy a szerelvénynek függőlegesen álló, cső alakú háza (20) van, amelynek alsó végénél a csővezetékhez (40) csatlakoztató eszköze van a csővezetékben (10) lévő nyílással közlekedve, továbbá hosszúkás, függőleges, hengeres működtetőrúdja (28) van, amelynek alsó végén záróelem (30) van, amely a csővezeték (10) lezárására használható, miután egy nyíláson keresztül a csővezetékbe (10) be van vezetve, továbbá karimája van, amelynek legalább részben levágott, gömb alakú külső felülete van, és amelyben hengeres járat van a működtetőrúd (28) csúsztatható befogadására, továbbá első és második fedőlapja (48, 54) van, mindegyiken egy nyílás van, amelynek levágott gömb alakú felülete (50, 56) van, és a fedőlapok (48, 54) úgy vannak összerakva, hogy levágott gömb alakú felületeik (50, 56) körülfogják és rögzítik egy karimának legalább egy gömbrészét (46), a fedőlapok (48, 54) pedig a ház (20) felső végéhez vannak rögzítve és azt lezárják, és a karima a házon (20) forgathatóan van alátámasztva, és ily módon lehetővé teszi a működtetőrúd (28) elforgatását a házhoz (20) képest, hogy ezáltal a záróelem (30) a csővezetékbe be-, illetve abból kimozduljon.

18. A 17. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a karimát és ezáltal a működ10

HU 217 698 Β tetőrudat (28) a házhoz (20) képest megválasztott szögállásban rögzítő elemei vannak.

19. A 18. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a munkahenger (26) és ezáltal a működtetőrúd (28) reteszelésére szolgáló eszköz a karima és a ház (20) között kifelé kinyúló forgó kilincs (126), amelynek a karimát és a házat (20) egymáshoz képest előre meghatározott szöghelyzetben reteszelő, oldható eszközei vannak.

20. A 19. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a menetes kilincsnek (126) hosszúkás alakja van, amely egyik végén a karimához és a házhoz (20) van forgathatóan csatlakoztatva, és a karima vagy a ház (20) külső, kiálló peremmel (134) van ellátva, továbbá kallantyúja (130) van, amelyben nyílás van, és ez a hosszúkás, menetes kilincs (126) csúsztatható, és eltávolíthatóan kapcsolódni tud a kallantyúval (130), valamint egy szárnyas anyája (132) van, amely a menetes kilincsre (126) van felcsavarozva, hogy a kallantyút (130) a kiválasztott helyzetben tartsa.

21. A 20. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a menetes kilincsen (126) az anya (132) és a kallantyú (130) között rugó (136) van elhelyezve.

22. Csőelzáró szerelvény csővezeték belsejének lezárására, amelynek belső hengeres felülete van, és amely csővezeték belépőnyílással van ellátva, azzal jellemezve, hogy a szerelvénynek (14) függőlegesen álló, cső alakú háza (20) van, amelynek alsó végénél a csővezetékhez (10) csatlakoztató eszköze van a csővezetékben lévő nyílással közlekedve, továbbá hosszúkás, függőleges, hengeres működtetőrúdja (28) van, amely tömíthetően és csúsztathatóan a ház (20) záróelemének (24) nyílásába illeszkedik, és a működtetőrúd (28) egy külső, cső alakú részből (28’) és egy koncentrikus belső rúdból (144) áll, amely forgathatóan a cső alakú részben (28’) helyezkedik el, a belső rúd (144) hosszában túlnyúlik a cső alakú rész (28’) felső és alsó végén, és a működtetőrúd (28) külső, cső alakú részének (28’) és belső rúdjának (144) alsó része a csővezetékbe tud behatolni, továbbá első tömítőfeje (140) van, amely a működtetőrúd (28) külső, cső alakú részének (28’) felső részéhez van rögzítve, és második tömítőfeje (142) van, amely a működtetőrúd (28) belső rúdjának (144) felső végéhez van erősítve, és a két tömítőfej (140, 142) egymással párhuzamos és egymással szomszédos, és mindegyik fejből fogantyúk (162, 166) nyúlnak ki, amelyek a működtetőrúd (28) külső, cső alakú részének (28’) és belső rúdjának (144) forgatására szolgálnak, és legalább egy fogantyú (162, 166) elforgatható ahhoz a tömítőfejhez (140, 142) képest, amelyből kinyúlik, továbbá reteszelőeszközei vannak az első és második tömítőfej (140, 142) egymáshoz képesti reteszelésére, és a reteszelőeszközök az egyik fogantyú (162, 166) elforgatásával vezérelhetők.

23. A 22. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a tömítőfej ekben (140, 142) legalább egy nyílás van a működtetőrúdtól (28) távolságban, és a másik tömítőfejben (140, 142) rugó (174) van, amely tengelyirányban van terhelve, amely kinyújtható és visszahúzható az első tömítőfejben lévő nyílásba, illetve nyílásból, továbbá a fogantyú (162, 166) elforgatásával szabályozható eszköze van a záróelem visszahúzására, hogy a tömítőfejeket (140, 142) egymáshoz képest el lehessen forgatni.

24. A 22. igénypont szerinti csőelzáró szerelvény, azzal jellemezve, hogy a működtetőrúd (28) külső, cső alakú részének (28’) alsó végéhez összehajtogatható záróelem első része van rögzítve, és a működtetőrúd (28) belső rúdjának (144) alsó végéhez az összehajtogatható záróelem második része van rögzítve, és a záróelemek összehajtogathatok, hogy a csővezetékbe (10) lehessen azokat behelyezni, illetve onnan eltávolítani, és széthajtogathatók, hogy a csővezetéket (10) lezárják.